2010

Mecsek–Völgység–Hegyhát

Egyesület működési

területének környezetvédelmi

helyzetképe és a tudatos

környezetgazdálkodás elemei

2

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... 2

1. Bevezetés ................................................................................................................................ 3

2. Helyzetértékelés ..................................................................................................................... 4

2.1. Környezeti elemek állapota ............................................................................................. 4

2.1.1. A levegő állapota ..................................................................................................... 4

2.1.2. Vizek ........................................................................................................................ 6

2.1.3. Föld, talajfelszín ....................................................................................................... 9

2.1.4. Természet és tájvédelem ........................................................................................ 11

2.2. Önállóan kezelt hatótényezők ....................................................................................... 13

2.2.1. Hulladékok ............................................................................................................. 13

2.2.2. Zaj- és rezgés elleni védelem ................................................................................. 15

2.2.3. Környezetbiztonság ................................................................................................ 16

2.2.4. Barnaövek ............................................................................................................... 16

2.3. Energiafelhasználás, energiahatékonyság ..................................................................... 17

2.4. SWOT analízis .............................................................................................................. 18

3. Környezetvédelmi program .................................................................................................. 20

3.1. A környezeti elemek célállapotának meghatározása és a javítás érdekében

végrehajtandó feladatok ....................................................................................................... 20

3.1.1. Levegő .................................................................................................................... 21

3.1.2. Vizek ...................................................................................................................... 22

3.1.3. Szennyvízkezelés - ivóvíz ...................................................................................... 22

3.1.4. Természeti, táji értékek .......................................................................................... 23

3.1.5. Hulladékkezelés ..................................................................................................... 23

3.1.6. Zaj- és rezgéscsökkentés ........................................................................................ 24

3.1.7. Fenntartható területhasználat - Barnaövek rehabilitációja ..................................... 24

3.1.8. Energetika ............................................................................................................... 25

3.2. A térség turisztikai programjának megvalósításához illeszkedő környezetvédelmi

feladatok meghatározása – ökoturisztikai fejlesztés ............................................................ 26

3.3. A térség komplex fenntartható gazdaság-fejlesztési feladataihoz kapcsolódó

környezetvédelmi feladatok ................................................................................................. 28

3.4. Fosszilis energia-hordozó bányászatának (újraindításának) környezetvédelmi

következményei, környezetvédelmi feladatok ..................................................................... 30

3.5. Megújuló energia használatának lehetőségei, irányai ................................................... 33

4. Összegzés ............................................................................................................................. 36

5. Felhasznált források ............................................................................................................. 37

3

1. Bevezetés

A környezetvédelem és a tudatos környezetgazdálkodás nem csupán az Unió egyik

legfontosabb horizontális politikáját képezi, de az EMVA és az ahhoz kapcsolódó stratégiai

iránymutatások sarokpillérévé vált. A vidékfejlesztési politika, azon belül pedig a Mecsek-

Völgység-Hegyhát Egyesület működési területén belül ennek a kérdésnek a megfelelő

feldolgozása számos oknál fogva időszerű és fontos. Az Egyesület működési területének

egészére a mai napig nem készült el olyan szakmai anyag, amely a környezetvédelem, és

környezetgazdálkodás konkrét lehetőségeivel és problémáival foglalkozott volna.

A tanulmány szükségességét az alábbi tények is szükségessé teszik:

Pécsi székhellyel működik a Pannonpower Zrt., mely önálló, hosszú távú biomassza

programmal rendelkezik, jelen pillanatban is biomasszával működteti erőműve egy részét.

Komlón – az Egyesület működési területén – a miniszterelnök 2010-ben avatta fel az új

biomassza erőművet.

Az Egyesület területén jelentős az alacsony AK területek száma, ahol reális lehetőség

mutatkozhat a zöldenergia termelésre.

Az Egyesület területén jelentős erdőművelésű terület található, melynek tudatos

hasznosítása számos lehetőséget hordoz magában.

Máza térségében foglalkoznak a szénbányászat újraindításával.

Mindezen kérdések megválaszolása fontos az Egyesület, a lakosság és gazdasági szereplők

számára egyaránt.

4

2. Helyzetértékelés

A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület (MVHE) működési területére vonatkozóan a

helyzetértékelés kiinduló támpontjaként a Dél-Dunántúlra vonatkozó eddig elkészült

dokumentumok szolgálnak kiinduló alapul. A II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NFT) készült

Dél-Dunántúli Regionális Operatív Program (DDOP), valamint az azt megalapozó Stratégiai

Fejlesztési Programok (SFP) – különös tekintettel a barnaövek rehabilitációjára, valamint a

környezetfejlesztésre vonatkozó SFP-k – számos olyan problémát felvetnek, amelyek az

MVHE működési területére is vonatkoznak.

2.1. Környezeti elemek állapota

2.1.1. A levegő állapota

A 21/2001 (II. 14.) Korm. rendelet figyelembe vételével a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet

jelölte ki az ország légszennyezett agglomerációit és "A, B, C, D, E, F" kategóriákba sorolt

zónáit. Az „A, B és C” besorolású zónákra és településekre intézkedési program elkészítését

írja elő a rendelet. Az érintett két kistérségben nincs olyan zóna, amelyre ilyen intézkedési

tervet kellene készíteni.

Ha a pontforrásból származó levegőszennyezéseket vesszük figyelembe, az MVHE

működési területén azonban található két város (Komló és Sásd), amelynek légszennyezését

figyelemmel kell kísérni. Ezek közül elsősorban Komló tartalmaz rizikófaktort. A bányák és

az azokhoz kapcsolódó feldolgozó egységek bezártak, így a porszennyezés lényegesen

lecsökkent a városban.

A Komlói Fűtőmű az ezredfordulón szénről áttért földgáztüzelésre, amely a város

légszennyezési csökkenésében fontos szerepet játszott. A fűtőmű gázról domináns biomassza

tüzelésre állt át 2010-ben. A fosszilis energiáról biomassza energiára való átállás mellett az új

erőművi blokk kitelepült a városból a korábbi Zobák-akna helyére, így tovább csökkentve a

település ipari légszennyezési terhelését. A porleválasztóval ellátott új berendezés a

porkibocsátást a légszennyezési határérték alatt tudja tartani.

Komló légszennyezési monitoringja a Dél-Dunántúli Természetvédelmi

Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (DDTKVF) automata légszennyezés-mérő

berendezése által biztosított. A manuális mérőhálózat adatai alapján elmondható, hogy az

5

ülepedő por szolid csökkenése figyelhető meg. A KvVM LAIR adatbázisainak kimutatása

alapján a legnagyobb szilárdanyag-szennyező üzemek telephelyein a szennyezés 2002-2008

közötti időszakban egyértelműen csökkent. A telephelyi adatok szerint a Komlói Fűtőmű kén-

oxid kibocsátása a 2000-es évek második felétől (a tüzelőanyag váltása miatt) egyértelműen

és dominánsan lecsökkent.

Ha az imissziós kén-oxid mérési adatokat vizsgáljuk, látható, hogy 2002-2008 közötti

időszakban a mért értékek 98%-kal (!!!) csökkent, amely a már említett, valamint egyéb

nagyüzemi termelő egységek technológiai korszerűsítésének köszönhető.

Komló jelenlegi levegőszennyezésében tehát nem az üzemi termelés játssza már a

főszerepet, hanem a közlekedési szennyezés. A közlekedési szennyezés szempontjából a

nitrogén-oxidok, a közlekedési által felkevert por (különös tekintettel az Európai Unió által is

egyre inkább előtérbe helyezett kis szemcseátmérőjű (PM10) porszennyezés), valamint a

földközeli ózon szennyezés az, amely környezetvédelmi, de elsősorban egészségvédelmi

szempontból releváns. Az idősoros mérési eredmények alapján a már említett szilárd anyag

csökkenése figyelhető meg. A probléma azonban nitrogén-oxidokkal van, amelyek

tekintetében 2002-2008 között 35%-os növekedés figyelhető meg.

Sásdon jellemzően kisüzemi telephelyek vannak (varroda, autószerelő műhely,

fékbetétgyártó üzem, faüzem), amely légszennyezési szempontból fontos lehet. Ezek

kibocsátása azonban nem játszik kardinális szerepet a város légszennyezésében.

Sásd tekintetében az imissziós értékekben a kén-dioxid növekedése számottevő. Bár

abszolút értékben az imissziós értékek nem számottevőek, a mérések szerint azonban az

imisszió kétszeres növekedést mutat 2002-2008 között. Nitrogén-oxidok tekintetében azonban

a 2002-es értékek 2008-ra a felére csökkent. A szilárd anyaggal is szerencsére hasonló a

helyzet. Ott a csökkenési arány 70%-os.

Ha a közlekedési eredetű légszennyezést vizsgáljuk az MVHE működési területén,

akkor a másodrendű utak mentén kitett települések és természeti környezet szennyezése jelent

rizikófaktort. Ahogy az 1. ábrán is látható, ezek az utak a 66-os, valamint 611-es utak. Az

utak a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet észak-nyugati részét, valamint a nagyobb

települések közül Sásdot érinti.

6

1. ábra: Másodrendű utak, védett területek az MVHE működési területén.

2.1.2. Vizek

A vizsgált terület felszín alatti és felszíni vízkészleteinek minőségét a terület- és

környezethasználatok, valamint a közműves vízellátás és szennyvízkezelés alapvetően

befolyásolják.

A felszíni vizek minőségét alapvetően meghatározzák a települési szennyvízkezelési

technológiák alkalmazása, az ipari tevékenységből származó szennyvíz és egyéb

szennyezőanyag kibocsátások, valamint a vízgyűjtőkön folytatott mezőgazdasági

tevékenységek intenzitása. A települési szennyvizek felszíni vízkészletekre gyakorolt

szennyező hatását a kémiai és bakteriológiai vízminőségi jellemzők egyértelműen jelzik.

A térségre elsősorban a kisvízhozamú patakok jellemzőek, amelyeknek vízgyűjtője

90%-ban a Kapos. A Kelet-Mecsekből lefolyó vizek minősége jó, erre a területre a

karsztosodás kevéssé jellemző, mint a Nyugat-Mecsekre, így a vizek oldott kálcium tartalma

kisebb. A nitrát tartalom viszont az emberi tevékenységnek köszönhetően gyakorta magas. A

7

térség néhány pontján a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (DDKVI)

monitoring-pontokon méri a víz minőségét, illetve egyéb jellemzőit.

Magyarszéknél a Kaszánya-patak vízhozamát monitoringozza a DDKVI valamint az

adatok az OKIR adatbázisban is elérhetőek. A Baranya patak monitoringja az MVHE

területén kívülre esik, míg Magyaregregynél a Völgységi-patak, és a Várvölgyi-patak

vízhozama és vízállásának mérése tartozik a monitoring tevékenységbe. Vízhozam

tekintetében a területen lévő patakok és medreik jellemzően elbírják a szokványos

csapadékvíz mennyiséget, azonban extrém nagy esőzésekkor (mint pl. a 2010. májusi) a

patakok kiöntenek így a medren kívülről szennyezőanyag kerülhet a vízbe.

A felszín alatti vizek vonatkozásában a talajvízkészletek szennyezettsége általános

gondot okoz. A régióban a terhelések, szennyezések hatására a talajvíz készletek gyakorlatilag

már az 1970-es években elszennyeződtek és emberi fogyasztásra csak ritkán alkalmasak. A

települések és az emberi tevékenység terhelő, szennyező hatását – különös tekintettel a

mezőgazdasági tevékenységre – a felszín alatti vizek bakteriális szennyezettsége, valamint a

nitrát-, nitrit- és ammónium-ion tartalma is jól jelzik. A felszín alatti vízkészletek biztosítják a

legfőbb bázisát a régió települései ivóvíz-, valamint öntözővíz ellátásának, így ezen

vízbázisok védelme alapvető feladat.

A tisztított, vezetékes víz a kistérségek tekintetében szinte minden településre

vonatkozóan biztosított. A Sásdi kistérségben a közüzemi vízhálózatba bekötött lakások

aránya 94,6%, míg a Komlói kistérségben ez az arány 97,8% (KSH, 2008).

2.1.2.1. Szennyvízkezelés

A vízbázis védelme szempontjából kiemelt fontosságú a közüzemi szennyvízcsatorna-

hálózatba bekötött lakások aránya. Ez az arány a Komlói kistérségben jónak mondható, 87,6

%. A Sásdi kistérségben azonban alacsony, 41,5%. A Komlói kistérségre vonatkozó

projektterveknek megfelelően Szárászon helyi megoldásban gondolkodnak, míg

Egyházaskozáron, Tófűn és Hegyhátmarócon már van terv, a megvalósításhoz pályázati

forrásokra van szükség.

A Sásdi kistérségben a közüzemi szennyvízhálózatba bekötött lakások száma a legtöbb

településen a KSH 2008-as adatai szerint 0%. A bekötésre a szennyvízkezelés ellenőrzöttebb

módja miatt van szükség.

8

1. Táblázat: A Sási kistérségben a közüzemi szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya.

Település Közüzemi bekötés arány Népesség

Ág 0 196

Alsómocsolád 56,03 366

Bakóca 0 334

Baranyajenő 0 498

Baranyaszentgyörgy 0 165

Bikal 0 801

Felsőegerszeg 0 150

Gerényes 0 277

Gödre 0 1006

Kisbeszterce 0 91

Kishajmás 0 237

Kisvaszar 0 356

Mágocs 84,62 2552

Mekényes 0 312

Meződ 0 144

Mindszentgodisa 0 926

Nagyhajmás 0 426

Oroszló 0 344

Palé 0 114

Sásd 89,33 3381

Szágy 0 161

Tarrós 0 121

Tékes 0 294

Tormás 0 345

Varga 0 118

Vásárosdombó 77,08 1182

Vázsnok 0 140

Forrás: KSH, 2008

Komlói kistérség

A szennyvízkezelés Komló, Hosszúhetény, Magyaregregy, Kárász, Vékény Szalatnak,

Köblény, Szászvár és Máza településeken tekinthető megoldottnak, mégha hálózati jellegű

gyűjtési csőinfrastruktúra nincs is kiépítve. A szennyvíztelepek kapacitásuknak átlagosan

felére vannak terhelve, így képesek a környező települések többlet szennyvizét is befogadni.

A változatos domborzat miatt ugyanakkor sok helyen csak drágább, nyomott rendszerek

létesülhetnek, ami a beruházások fajlagos költségét jelentősen megnöveli. Azokon a

településeken, ahol csak drága nyomott rendszerekkel oldható meg a település szennyvizének

9

egy közeli telepre történő vezetése, érdemes megfontolni a természetközeli szennyvíztisztítás

alkalmazásának lehetőségét.1

Sásdi kistérség

A kistérségben 4 településen üzemel szennyvíztisztító (1. táblázat). A Komló és Bikal

gesztorságával tervezett térségi szennyvízprogram végrehajtása esetén a Sásdi kistérségben

megközelíthető a 100%-os lefedettség. 2

2.1.3. Föld, talajfelszín

A vizsgált terület domborzati valamint földfelszíni viszonyait a Mecsek északi

nyúlványai, valamint folyóvölgyei határozzák meg.

A Mecsek legjellegzetesebb ásványi kincse, a fekete kőszén a legjelentősebb, amely

energiahordozó nagyüzemi kitermelése a rendszerváltás utáni években megszűnt. A

dombvidékeken nagy bőségben fordul elő agyag, amelyet nagyszámú, de kis kapacitású tégla-

és cserépgyár dolgoz fel. Szénhidrogénekben szegény a térség, viszont kutatásuk

melléktermékeként számos helyen különböző ásványi összetételű hévízeket tártak fel. A

legismertebb hévízforrás a térségben a magyarhertelendi.

1 Dél-Dunántúl Környezetfejlesztési Stratégiai Program, 2006. 2 Dél-Dunántúl Környezetfejlesztési Stratégiai Program, 2006.

10

2. Ábra. Jellemzőbb földhasználati módok az MVHE területén.

Forrás: CORINE 2000

Ahogy a földhasználati ábrán (2. ábra) látható, a térségben a mezőgazdasági művelésű

területek (világossárga) aránya nagy. (Hasonlóan magas arányt képvisel az erdőterületek

nagysága (világoszöld és sötétzöld). A mezőgazdasági területek magas aránya két

környezetvédelmi kérdésre hívja fel a figyelmet. Egyrészt a csapadékvíz-elvezetők

folyamatos karbantartására, amely megakadályozza a mezőgazdasági belvizeket, valamint az

itt felhalmozódó méreganyagok mélyebb vizekbe jutását. A másik oldalról a mezőgazdasági

területek növényvédelmi feladatait - szintén a talaj és a vizek védelme érdekében – megfelelő

technológiákkal és szerhasználattal kell elvégezni a szennyeződés minimálisra csökkentése

érdekében. A megfelelő mezőgazdasági műveléshez a korszerű géppark is elengedhetetlen.

11

Egyrészt a géppark környezetszennyezésének csökkentés, másrészt pedig az általuk végzett

környezetbarátabb termelési mód miatt.

Éppen a már említett magas erdőborítottság miatt, valamint a tervszerű

erdőgazdálkodás végett, amely többek között a biomassza-erőműveket is ellátják, figyelmet

kell fordítani az erdővágásra. Meg kell akadályozni, hogy az erdővágás következtében a

talajfelszín erodálódjon. Ez nem csak a talajfelszín eltűnése miatt veszélyes, hanem az elfolyó

vizek a patakokba kerülve azok eutrofizációjához is hozzájárulhatnak.

2.1.4. Természet és tájvédelem

Az MVHE működési területe a nevében is jelzett Mecsek, Hegyhát és Völgység

tájakon helyezkedik el, amely változatos élőhelyet feltételez mind a növényvilág, mind az

állatvilág számára. Ha megnézzük az országosan védett valamint a NATURA 2000

területeket, látható, hogy a térség az érzékeny természeti környezetben és annak közvetlen

közelében fekszik, azzal folyamatos kölcsönhatásban van. Éppen ezért a környezetvédelmi és

természetvédelmi kérdésekre különös hangsúlyt kell fektetni.

Ahogy a 3. ábra is mutatja, az MVHE dél-keleti részére a Kelet-Mecsek Tájvédelmi

Körzet fele nyúlik be, míg a déli részén Mánfánál a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet északi

nyúlványa található. Az MVHE térség középső, valamint keleti részein madárvédelmi,

valamint élőhelyvédelmi NATURA 2000 területek találhatóak, amelyek részben korlátozzák,

illetve keretek közé szorítják a mező-, és erdőgazdasági tevékenységet.

A területen olyan védett növény és állatfajok élnek, amelyek védelmére különös

figyelmet kell fordítani. Ilyen a szúrós csodabogyó, az olasz müge, vagy a majomkosbor. A

Hosszúhetény feletti nagymezőn található tavaszi hérics, leánykökörcsin, feketekökörcsin

valamint agárkosbor.

12

3. ábra: Országosan védett, valamint NATURA 2000 területek az MVHM térségben

Forrás: DDNP és KvVM

A térségben lévő természetvédelmi területek azonban könnyen területhasználati konfliktust

okozhatnak, hiszen ahogy már említésre került, a védelem egyben korlátozást is jelent a

mező- és erdőgazdaság, valamint a gazdasági fejlesztések számára. Másrészről az

ökoturizmusnak ezek a területek potenciális céljai lehetnek, éppen ezért szükséges a térségre

vonatkozó turisztikai és gazdaságfejlesztési terveket ezzel összhangba hozni.

13

2.2. Önállóan kezelt hatótényezők

2.2.1. Hulladékok

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35.§-ának (1) és (3) bekezdéseiben

előírt kötelezettségeknek megfelelően a települési önkormányzatnak - az országos és a területi

hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével

összhangban - a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási

tervet kell kidolgoznia, melyet önkormányzati rendeletben kell kihirdetnie.

A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeit a 126/2003.

(VIII.15.) Kormányrendeletben határozták meg.

Az MVHE működési területén a BIOKOM végzi a hulladékszállítást. A

hulladékgazdálkodás és hulladékkezelés környezetkímélő módjának megvalósítása érdekében

a Sásdi kistérség már 2004-ben csatlakozott az akkor induló Mecsek-Dráva

Hulladékgazdálkodási Projekthez. A Komlói kistérség településeit szintén a BIOKOM Kft.

fogja össze. A korszerű szemétszállítás megszervezése itt a Dél-Balatoni és Sióvölgyi

Települési Szilárdhulladék Kezelési Projekt keretében valósult meg.

A térségben jelenleg Komlón és Mágocson van hulladékudvar, ahol korszerű

körülmények között tudják elhelyezni a kommunális hulladékot. Komlón ezen kívül

komposzttelep és átrakóállomás is működik.

Ha a két érintett kistérség rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakásainak arányát

vizsgáljuk (2. táblázat), látható, hogy a Komlói kistérség ebben a tekintetben is lényegesen

jobb helyzetben van. Településeinek szinte mindegyike 90% körüli, vagy azt meghaladó

aránnyal rendelkezik. A Sásdi kistérségben 7 olyan település is van, amely 70% körüli, vagy

az alatti aránnyal rendelkezik.

14

2. táblázat. A kistérségek településeinek rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakásainak

aránya.

Sásdi Kistérség

Település

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya (%)

Ág 91

Alsómocsolád 79

Bakóca 72

Baranyajenő 80

Baranyaszentgyörgy 92

Bikal 94

Felsőegerszeg 81

Gerényes 100

Gödre 77

Kisbeszterce 43

Kishajmás 83

Kisvaszar 83

Mágocs 92

Mekényes 95

Meződ 100

Mindszentgodisa 80

Nagyhajmás 71

Oroszló 84

Palé 100

Sásd 90

Szágy 97

Tarrós 96

Tékes 100

Tormás 92

Varga 100

Vásárosdombó 76

Vázsnok 92

Komlói kistérség

Település

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya (%)

Bodolyabér 100

Egyházaskozár 95

Hegyhátmaróc 93

Hosszúhetény 95

Kárász 86

Komló 100

Köblény 100

Liget 99

Magyaregregy 87

Magyarhertelend 88

Magyarszék 84

Mánfa 77

Máza 93

Mecsekpölöske 95

Szalatnak 88

Szárász 97

Szászvár 92

Tófű 100

Vékény 100

Forrás: KSH, 2008.

Az OKIR adatai alapján, 2006-ban illegális hulladéklerakón felhalmozott hulladékkal a

térségben az alábbi településeknek volt problémája: Bikal, Gödre, Komló, Mágocs,

Mekényes, Nagyhajmás, Sásd, Szágy, Szalatnak, Szászvár, Tormás, Vékény.

A hulladékgazdálkodás megfelelő kereteinek biztosítására azonban történtek

beruházások. Így Bikal, Kárász, Komló, Máza és Vékény is támogatást nyert hulladékkezelési

problémáinak megoldására. Komló veszélyeshulladék-gyűjtési akciókat is szervez.

2008-as adatok alapján különös figyelmet kell fordítani a legnagyobb hulladéktermelő

telephelyekre a térségben. Ilyen a Sásdi Agro Zrt, Sásdon a fékbetétgyártó üzem, Komlón a

15

Mom Faktor gépgyár, a Ratipur, valamint a nagyáruházak. A térség megfelelő

hulladékkezelésének alapvető feltétele a mezőgazdasági eredetű hulladékok megfelelő

kezelése, különös tekintettel a térségben található húsfeldolgozókra (pl. Vékény,

Alsómocsolád, Komló, Sásd).

Folyékony hulladékok tekintetében az állattartó telepek, és azok környezetbiztonsági

éppen a térség nagy mezőgazdasági aránya miatt kiemelendő feladat.

A hulladékgazdálkodási törvény és a hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályok

szigorú betartása, a hulladék-nyilvántartások településenkénti kezelés (ahogy ez az

önkormányzati dokumentációban is megjelenik), a környezetvédelmi felügyelőség ellenőrzési

tevékenysége, valamint a települések hulladékgazdálkodási terve láthatóan abba az irányba

viszi a térséget, amely a környezetet mindinkább kímélő hulladékkezeléshez vezet.

2.2.2. Zaj- és rezgés elleni védelem

Az MVHE térségében elsődlegesen a közlekedési eredetű zajforrásokkal

számolhatunk. Ez is két területen okozhat problémát. Egyrészt a már említett, a térségen

áthaladó 66-os és 661-es másodrendű közlekedési utak mentén. Másrészt a városokban a

nagyobb arányú közlekedési forgalom miatt. A két város közül Komló az, amely ilyen

tekintetben szennyezettebb a zaj és a rezgés által. Itt az egyéni közlekedés mellett a közösségi

közlekedés okoz zajterhelést, elsősorban a buszpályaudvar környékén. Szerencsére azonban a

távolsági buszpályaudvar és helyi buszpályaudvar egy helyen található.

Komlón az ipari parkba települő vállalatok közvetett módon csökkentették a

zajterhelést odaköltözésükkel, így a városi lakott területeken csak a nagyobb üzemek zaj és

rezgésterhelésével kell számolnunk.

Kedvezően befolyásolja a zajhelyzetet, hogy az üzemek többsége jelentős anyagi

ráfordítással, ütemezetten végzi a szükséges zajcsökkentési intézkedéseket. Kedvező továbbá,

hogy az újonnan létesült üzemi létesítmények, illetve vállalkozások úgy kezdik meg

működésüket, illetve akkor kapnak telepengedélyt, ha igazolják a megengedett határértékek

teljesülését.

Közlekedési eredetű zaj és rezgésterhelés különösen problematikus volt a térségben

Hosszúhetényben, ahol a Mecsekből a kőszállító autók Hosszúhetényen keresztül érték el a 6-

os számú főközlekedési utat. Ez a probléma azonban a települést elkerülő úttal

nagymértékben enyhítésre került.

16

2.2.3. Környezetbiztonság

Környezetbiztonsági szempontból kockázati tényezőként kezelendő a Komlói

Fűtőerőmű. Nem elsősorban működése miatt, hanem az általa generált közlekedési

környezetterhelés (levegő, zaj, rezgés), valamint a sűrű forgalom miatt a balesetveszély

növekedése miatt. A biomassza beszállítása, valamint a salakanyag elszállítása nagyobb

forgalmat generál. Mivel azonban a fűtőmű ezen blokkja Komló sűrű lakott területein

található, ezért a tüzelőanyag-szállítás külterületen is megoldható.

Különös környezetbiztonsági kockázat volt a már említett, Hosszúhetényen keresztül

vezető kőszállítási útvonal, amely az elkerülő út megépítésével növelte a

környezetbiztonságot.

További környezetbiztonsági kockázatként kezelendő a 2011-től beinduló megújult

technológiájú szénbányászat, melyről bővebben az energetikával foglalkozó fejezetben lesz

szó.

2.2.4. Barnaövek

A barnamezős – elhagyott, vagy alulhasznosított ipari - területek problematikája a XX. század

végére kardinális kérdéssé vált. Okai Magyarországon nagyrészt a rendszerváltozás előtt

megindult társadalmi-gazdasági szerkezetváltozás. Környezeti és gazdasági szempontból azért

problematikus, mert a barnamezős invesztíció ugyanis olyan externális költségeket

eredményezhet, mint a romos épületállományok helyrehozatala, vagy bontása, a környezeti

kármentesítés, rendezetlen tulajdonviszonyok, elégtelen infrastruktúra. A barnamezős

területek egy része nem képes megújulni, részben a fent említett elégtelenségek, részben

pedig a nem frekventált földrajzi fekvése, avagy közlekedési feltáratlansága miatt.

A MVHE működési területén a Dél-Dunántúli Barnaövezeti Stratégiai Fejlesztési

Program szerint helyi jelentőségű barnaövezetek találhatóak. A Komlói kistérségben ilyen a

kárászi vasútállomás, a Komló-Somostetői bányaterület, a Komló-Zobáki bányaterület, a

Komló-Béta aknai bányaterület, a Komló szénpályaudvari terület, Komlón a Hármas-akna,

Anna-akna, Kossuth akna, a volt kötélpálya-végállomás, Magyarhertelenden a Takács-féle

istálló, illetve a Sásdi kistérségben egy vegyes ipari terület. A komlói bányaterületek, illetve a

sásdi iparterület egy része azonban részben hasznosított, többek között ipari parki területnek

kijelölt.

17

2.3. Energiafelhasználás, energiahatékonyság

A két kistérségben (ahogy jellemzően Magyarországon is) a vezetékes

energiahordozók szerepe a meghatározó. A földgáz dominanciája az energiahordozó

árnövekedése, a piaci ellátás bizonytalansága miatt egyre inkább veszít szerepéből. Ezért

elsősorban a kistelepüléseken a fatüzelésre, illetve a kombinált tüzelésre való átállás

figyelhető meg, amely viszont légszennyezési kockázatot hordoz.

A Komlói kistérségben Szárász kivételével mindegyik településen elérhető a vezetékes

gázszolgáltatás, míg a Sásdi kistérségben ez csak Alsómocsolád, Bikal, Mágocs, Oroszló,

Sásd és Vásárosdombó lakosainak és üzleti valamint intézményi szereplőinek érhető el (KSH,

2008).

Komlón az energiaellátás a lakótelepi részeken távhővezetékkel biztosított, amelynek

energiaellátását jellemzően gázzal biztosította a Komlói Fűtőerőmű. 2010-ben azonban a

földgáz szerepét fokozatosan átveszi a biomassza. Az alternatív, kiskapacitású megújuló

energiahordozóra épülő központosított energiaellátás egyelőre nem jellemző a térségre. A

fatüzelés (mint megújuló energiaforrás) az egyedi energiaellátást biztosítja. Komlón különös

jelentősége van energiahatékonyság szempontjából a távfűtési rendszer modernizálásának, a

panelépületek hőszigetelésének és a nyílászárók felújításának.

A térségben a mezőgazdasági eredetű gabona-szalmára épülő kiskapacitású fűtőművek

telepítése diverzifikálhatja az energiaellátást.

Az érintett térség energiagazdálkodást alapvetően két tényező befolyásolja. Az egyik,

a már többször említett biomassza-felhasználás. Itt nem csak a már említett Komlói

Fűtőműnek van hatása a térségre tüzelőanyag ellátás szempontjából, hanem a Pécsi

Hőerőműnek (Pannonpower) is. A térség tüzelőanyag-ellátás szempontjából a Pannonpower

„vonzáskörzetébe” tartozik.

A másik befolyásoló tényező energetikai szempontból a térségben újraindult

szénbányászati kutatás. A tervek szerint a Wildhorse Energy egy éven belül tervezi megnyitni

első mecseki szénbányáját, ahol föld alatti gázosítás módszerével termelne energiát. Itt a

potenciális vevő a már említett Pannonpower. Jelenleg a kutatófúrások a Pécs-Komló-

Mecseknádasd háromszögben folynak. Ezen terület egy része feltáratlan, másik része pedig a

korábbi Mecsek Szénbányák területét foglalja magában. A tervek szerint 2011 első felében

üzembe kívánják helyezni az első szénégetőt a Komló melletti Zobák-akna környékén.

18

A szénkinyerés azonban környezetbiztonsági kockázatot is rejt magában, ugyanis a

bánya elgázosított részei alátámasztás hiányában beomolhatnak, az alattuk lévő széntelepeket

megközelíthetetlenné téve. Ezen felül a mélyben rekedt szennyező melléktermékek a felszíni

vizekben is megjelenhetnek3.

2.4. SWOT analízis

A helyzetfeltárásra és az adatokra épülő SWOT analízis a tényezőcsoportok összevetése révén

segít feltárni, és megalapozni azokat a hajtóerőket és fékezőerőket, amelyek mentén a

cselekvési stratégiák megfogalmazhatóak.

ELŐNYÖK HÁTRÁNYOK

Magas természetvédelmi területek aránya Természeti értéket és tájat romboló

kőbányászat (Komlói kistérség)

Agroökonómiai potenciál,

biomasszatermelésre

Barnamezős területek

Extenzív és környezetkímélő gazdálkodás

lehetőségei adottak

Alternatív energiafelhasználás nem elég

hatékony

Alapvetően csekély a környezetszennyezés a

térségben

A forgalmas útvonalak mentén magas a lég-

és zajszennyezés

Az energiahasználat átstruktúrálódásával

csökkent a környezeti terhelés

A hálózati szennyvízkezelés, különösen a

Sásdi kistérségben problematikus

Fejlett hulladékgazdálkodás a regionális

hulladékgazdálkodási rendszerek

kiépülésével

Szelektív hulladékgyűjtés változó mértékben

van jelen.

Korszerűtlen mezőgazdasági géppark

Előfordul az illegális hulladéklerakás

3 HVG 2010.02.06. pp. 62-63.

19

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK

A természeti környezet megőrzése az EU

forrásai által is támogatottak, így az

ökoturisztikai fejlesztéseknek is van

létjogosultsága.

A természeti területek túlzott turisztikai célú

használata.

A természetközeli bio és natúrtermékek iránti

igény növekedése, amely a térség

agrogazdasága számára teremt lehetőséget.

A természeti területek és erdők túlzott

biomasszaigényű felhasználása.

Erdő- és gyepgazdálkodás az alacsony AK

értékű területeken.

Új bányaterületek megnyitása.

Alternatív energiatermelési lehetőségek (nap,

szél, geotermia) (akár egyéni szinten is)

Növekvő gépjárműforgalom, lég- és

zajszennyező hatása.

Csatornahálózatra kötött lakások számának

növelése.

Nem megfelelő csapadékelvezető rendszerek,

illetve azok karbantartásának hiánya-

Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése,

újrafeldolgozási kapacitás kiépítése.

A szennyvízkérdés hosszú távú

megoldatlansága

Természetvédelmi területek közelségének

kihasználása a környezeti nevelésben.

20

3. Környezetvédelmi program

A Magyar Alkotmány szerint (18. § és 70/D § (1), (2)) mindenkinek joga van az egészséges

környezethez. Azért, hogy ez megvalósuljon, a térségben olyan környezetfejlesztési,

programozási cselekvéseket kell meghatározni, amelyek a környezeti elemek és hatótényezők

állapotának javítása, az emberi életkörülmények jobbítása felé mutatnak. A

megvalósításokkor figyelembe kell venni a fenntartható fejlődés három alappillérét: a

társadalmi, a gazdasági és a természeti-környezeti alappilléréket. A fejlesztések csak a három,

egymást nem rontó cselekvések tükrében értelmezhetőek. A későbbiekben elkészülő

fejlesztési tervek és elképzelések nem fókuszálhatnak csak egyik vagy másik pillérre

(különösen nem csak a gazdasági fejlesztésre), hanem annak összhangban kell lennie a többi

pillérrel. A gazdasági és társadalmi fejlesztési céloknak konzisztenseknek kell lenniük a

környezeti célokkal.

A települési környezet szempontjából a fizikai (természeti és épített) környezet,

valamit a (fizikai környezet által is befolyásolt) települési atmoszféra egyaránt fontos. A

poszt-indusztriális országokban a társadalmi-gazdasági változások a városok feladatait is

átértékelik. A gazdasági vonzerő szempontjából a hagyományos infrastrukturális, erőforrás

alapú (kemény) tényezők szerepe visszaszorul. Egyre jelentősebb azonban a szellemi tőke, a

kreativitás, innováció, a tehetség. Ahogy a modern korban az ipar által dominált gazdaság ha-

tározta meg az emberi környezet alakításának szempontjait, úgy az elkövetkező időkben a

kreatív atmoszféra megteremtése lesz a tudatos terület- és főként a település, de különösen a

városfejlesztési törekvések rendező elve, amely a települési környezet egyes tényezőinek

szerepét és fontosságát kijelöli, illetve amely a fenntartható és élhető települési környezet

megteremtését eredményezi.

3.1. A környezeti elemek célállapotának meghatározása és a javítás érdekében végrehajtandó feladatok

A település feladataihoz tartozik a tiszta környezet biztosítása lakói számára. A

tisztaság magában foglalja a természeti elemek szennyezés-mentességét is. A település

hatókörén belül képződő szennyező anyagok és hulladék kezelésén kívül a településen

kívülről érkező szennyezés csökkentése, a szennyezés hatásainak kiküszöbölése is

hozzátartozik a tiszta környezet biztosításához.

21

A gazdaság és a környezet érdek-konfliktusának enyhülésére ad reményt az a feltételezés,

amely szerint az újfajta gazdasági értéket (kreatív szellemi tőke) hordozó társadalmi

csoportnak sajátja az érzékeny környezeti szemlélet. A települések jövőjének

megalapozásához olyan körülmények kialakítása szükséges, amelyek vonzó környezetet

biztosítanak annak a magas szellemi hozzáadott értéket előállítani képes társadalmi

osztálynak, amely a jövőben a gazdasági versenyképesség hordozója lesz. Ehhez a

hagyományos infrastrukturális feltételeken túl nagyobb hangsúlyt kell fektetni a

sokszínűségre, a lelki és szellemi élményt nyújtó események megélésének lehetőségére, a

toleranciát is magában hordozó társadalmi normákra, a kulturális ingerekben gazdag

környezetre, a természettel való összhang keresésére. A fejlesztéseket a településeknek sok

esetben meg kell előlegezniük anélkül, hogy azoktól közvetlen és kézzelfogható gazdasági

hasznot várhatnának.

3.1.1. Levegő

A vizsgált térségekben különös figyelmet kell fordítani a porszennyezés csökkentésére.

Különös tekintettel a PM10 szemcseátmérőjű szállóporra. Ez elsősorban azokon a területeken

okozhat problémát, ahol nagy a közlekedés aránya. Ilyen Komló, illetve a két korábban jelzett

másodrendű útszakasz, valamint a Hosszúhetényt elkerülő útszakasz, ahol az intenzív

kőszállítás folyik. A közlekedés által felvert por csökkenthető az utak gyakoribb tisztításával.

Éppen ezért fontos ezen területek folyamatos monitorozása a regionális környezetvédelmi

szakhatósággal együttműködésben.

Szintén a túlnyomórészt közlekedéshez kapcsolódó nitrogén-oxidok emelkedését meg

kell állítani. Ezt a tömegközlekedés hatékonyabb szervezésével, az egyéni közlekedés

visszaszorításával, valamint a gépjárműpark fiatalításával lehet elérni. Ezek a cselekvések

azonban elsősorban az egyén felelősségére épül. Így a térség vezetői a tudatos

környezetvédelmi oktatásban és tájékoztatásban lehetnek a lakosság segítségére. Ebben a

környezettudatos attitűdformálásban lehet fontos szerepe a Környezetvédelmi Minisztérium

által működtetett Zöldpont hálózatnak.

Jelen cselekvések végrehajtásához potenciális forrásokat biztosíthat a Dél-dunántúli

régió területfejlesztési operatív programjának 5. prioritásában meghatározott

22

környezetfejlesztés. Ebben a prioritásban kapott helyet a megelőző környezetvédelmi

szemlélet elterjedését szolgáló környezeti tudatformáló akciók és programok végrehajtása4.

3.1.2. Vizek

A 2010 évi esőzés és áradások felhívták a figyelmet arra - különös tekintettel a Sásdi

kistérségben -, hogy a természetes folyóvizek, monitorozása, a vízelvezető folyóvízpartok

karbantartása, valamint a csapadékvíz elvezetők megfelelő karbantartása, valamint a

hiányzó területeken azok pótlása kiemelkedő feladat. A probléma megoldása nem csak az

áradások kivédését segíti, hanem a mélyebben fekvő vízrétegek szennyeződését is kivédi,

hiszen az áradás elkerülésével a szennyező anyagok és vegyi anyagok bemosódása is

elkerülhető.

A megfelelő védekezéshez biztosíthat forrásokat a KEOP 2.1.2. és 2.2.1. forrásai, amelyek az

önkormányzati árvízvédelmi fejlesztéseket, valamint a komplex vízvédelmi beruházásokat

támogatják.

3.1.3. Szennyvízkezelés - ivóvíz

A vezetékes ivóvíz minőségének folyamatos biztosítása elengedhetetlen az egészséges

életmód kivitelezéséhez. Az ilyen típusú fejlesztési feladatok végrehajtásához jelenleg a

KEOP 1.3.0. ivóvízminőség-javítás konstrukció keretében eszközölhetőek támogatási

források.

Ahogy a helyzetfeltárásból és a SWOT analízisből is kiderült, a szennyvízelvezetés és

kezelés kardinális kérdés az MVHE működési területén, különös tekintettel a Sásdi

kistérségre. A természeti környezet megóvása, valamint közvetett módon az emberi egészség

megőrzése érdekében a szennyvízelvezetés kérdése lehet a fókusza az MVHE közeljövőbeli

környezetfejlesztési cselekvéseinek. Ehhez a települési önkormányzatoknak, valamint azok

társulásainak a KEOP 1.2.0.5 konstrukciója biztosít pályázati forráslehetőséget.

4 DD RTOP 2009-2010 5 http://www.nfu.hu/download/27741/KEOP120_2010_szennyviz_palyutmut_vegl.pdf

23

3.1.4. Természeti, táji értékek

A térség természeti táji értékei, illetve azok védettségi besorolása alapvetően befolyásolja a

gazdasági, mezőgazdasági és fejlesztési tevékenységeket. Éppen ezért az alapvető cél a térség

természeti erőforrásainak mennyiségi és minőségi védelme. Az elsődleges cél tehát a

természeti környezet és az emberi tevékenység igényeinek összehangolása, oly módon,

hogy a természeti értékek, elemek állapota megőrzésre kerüljön, és állapotuk javuljon. Az

ökológiai hálózat bővítésével, a környezeti szempontból érzékeny területek felmérésével

elősegíthető a mezőgazdaságilag nem művelhető területek természeti értékmegőrző

funkcióját.

Az értékek megőrzéséhez hozzájárul az egészséges települési környezet kialakítása,

melynek során olyan beruházások, programok valósulnak meg, amelyek révén élhető,

természeti, épített környezet jön létre. Ennek érdekében már több tagtelepülés (pl. Sásd,

Mágocs, Gerényes) is rendeletet alkotott az épített és természeti környezet helyi védelméről.

Azon települések, amelyek még nem alkottak ilyen rendeletet, célszerűen ezen rendelet

megalkotásával elősegítik a tudatos környezetfejlesztést.

A kedvező természeti adottságok lehetőséget biztosítanak a térségben az ökoturisztikai

fejlesztésekre is. Az ökoturisztikai, kerékpáros és bakancsos turizmus, valamint azok

infrastruktúrjának fejlesztése a tudatos környezethasználatot, és környezeti nevelést is segítik.

Ehhez potenciális forráslehetőségeket biztosíthat például a várhatóan 2011-ben a térséget

érintő magyar-horvát turisztikai fejlesztési elképzeléseket támogató IPA alap pályázatai.

3.1.5. Hulladékkezelés

A helyzetfeltárásban bemutatott hulladékhelyzet azt jelzi, hogy az térség állapota alapvetően

jó. A központosított hulladékszállításba bevont lakosságszámot azonban növelni kell. A

problémaként jelentkező illegális hulladéklerakók felszámolási cselekvéseit folyamatosan

fenn kell tartani. A DD RTOP városi életminőség javítása és térségfejlesztő funkciók erősítése

konstrukció helyi jelentőségű hulladék rekultivációs feladatinak megvalósítása pályázati

lehetőségei szintén nagyban hozzájárulhatnak a probléma megoldásához.

A térség számára azonban kiemelkedő feladat és fejlesztési cél kell, hogy legyen a

hulladékok újrahasznosításának minél magasabb aránya. Ez történhet anyagában, vagy

24

energetikai célú hasznosításként. A hulladékgazdálkodás fejlesztésének részeként el kell érni,

hogy a térségben a szelektív hulladékgyűjtés aránya minél magasabb legyen. Ezt nem csak a

szelektív hulladékgyűjtő infrastruktúra kibővítésével kell megoldani, hanem a lakosság

környezettudatos nevelésével, tájékoztatásával.

A mezőgazdasági és lakossági eredetű szerves hulladék begyűjtése és kezelése is

kiemelkedő feladat lehet. Bár a falusi térségekben a szerves hulladékokat jellemzően helyben

felhasználják, a városias térségekre ez nem igaz. Mivel az agrárgazdasági programok a

térségben az állattenyésztés volumenének növelését irányozzák elő, így az állati eredetű

hulladékok biogáz formában történő újrahasznosításának lehet relevanciája. Az állattenyésztés

melléktermékek évről vére megújulóan rendelkezésre áll, felhasználása környezetkímélő.

3.1.6. Zaj- és rezgéscsökkentés

Bár a hatályos jogi szabályozás szerint stratégiai zajtérképet és cselekvési tervet egyelőre nem

kötelező készíteni, azonban a zajártalmakra, azok csökkentésére a településeknek és a

térségnek oda kell figyelnie. Különösen igaz ez a már többször említett frekventált

közlekedési folyósokra, illetve az ipari parki területekre, ha és amennyiben a közelben

lakóövezet található. Az ipari parknak kijelölt területeken az új betelepülő vállalkozások a

helyi rendeletekben és az országos szabályozásokban előírt zajszinteket nem léphetik túl.

Amennyiben a közlekedési folyósok mentén az erőteljes és/vagy növekvő forgalom

nagyobb mérvű zajhatást vált ki, úgy a településeknek saját hatáskörben közlekedési

korlátozásokat kell bevezetni. A zajhatás folyamatos monitoringjára együttműködést célszerű

kialakítani a települések összefogásával, a regionális környezetvédelmi szakhatóság

bevonásával.

3.1.7. Fenntartható területhasználat - Barnaövek rehabilitációja

A gazdaság megfelelő környezetének megteremtése mellett a természeti környezettel való

kapcsolat is új látásmód felé mozdul napjaink tervezési gyakorlatában. A természeti

elemeknek való kitettség minimalizálása mellett a természet védelme és a természettel való

együttélés, érintkezés lehetőségeinek feltárása is helyet kap az európai és regionális szintű

területfejlesztési tervekben. Ezt egészíti ki a természetes területekkel takarékosan gazdálkodó

25

intenzív területhasználat, amely lakó- és ipari létesítmények esetén egyaránt a barnamezős

hasznosítás lehetőségeit helyezi előtérbe.

A településeken belüli zöld felületek megkönnyítik a csapadékvíz-elvezetést (a

növényzet által felfogott csapadék lassítja a csatornákba áramlást, ami csökkenti az eldugulás

veszélyét), kedvezően hatnak a település hő-háztartására, és nem utolsó sorban kellemessé

teszik a települési környezetet. Játszóterek, sétányok, pihenőhelyek kiépítésével társadalmi

találkozópontként is funkcionálnak. A jövőbeni építkezések, elsősorban a városok

terjeszkedésének tervezésekor a hőtérképek és légáramlati térképek segítségével figyelembe

lehet venni a városban jellemző szélirányt, a szélcsatornák elhelyezkedését, valamint a hő

keletkezésének és áramlásának pontjait és irányait. A barnamezős beruházások előtérbe

helyezésével elkerülhető az elhagyott városrészek leromlása.

A barnaövek rehabilitációjának cselekvési kérdése elsősorban Sásdot és Komlót

érintik. A még nem rehabilitált területek újrahasznosítása, de minimálisan a

környezetszennyezések felszámolása szükséges. Elsősorban Komlón a barnamezős

területekkel a leromlott városi térségek rehabilitációjára jó lehetőség kínálkozik a Dél-

dunántúli Akcióterv 4.1.2. pályázati lehetőségének keretén belül. Nyugat-Európában számos

példát találhatunk arra vonatkozólag, hogy a leromlott, barnamezős városi területeket

közösségi céllal élesztik újjá. Nem kell azonban ehhez messze mennünk. A pécsi Zsolnay-

negyed rehabilitációja szintén ilyen, a közösségre (illetve a kultúrára) épülő rehabilitáció jó

gyakorlatát mutatja. Az említett akcióterv éppen a közösségi célú újrahasznosításra kínál

pályázati lehetőséget. A barnamezős területek rehabilitációjakor a település vezetőinek tehát

nem csak a gazdaságfejlesztési prioritásokat kell figyelembe venni, hanem közösségi, városi

lakosok rekreációs tevékenységét figyelembe vevő fejlesztések és rehabilitációs

tevékenységek számbavétele is szükséges.

3.1.8. Energetika

Az energiaellátáshoz kapcsolódó természeti elemek állapotával, valamint a fejlesztési

kérdésekkel külön fejezet foglalkozik.

26

3.2. A térség turisztikai programjának megvalósításához illeszkedő környezetvédelmi feladatok meghatározása – ökoturisztikai fejlesztés

A turisztikai kínálat a lakosság magas szintű életminőségéhez is hozzájárul, részben a kiépült

turisztikai infrastruktúra, részben pedig a programok, lehetőségek gazdagsága révén. A

turizmus nemcsak imázsteremtő, hanem fontos gazdasági ágazat. A térség lehetőségei

elsősorban az ökoturizmusban, bakancsos turizmusban, valamint a kerékpáros és lovas

turizmusban rejlenek, éppen a természeti környezet gazdagsága miatt.

A Komlói kistérségben a Mecsek komplex ökoturisztikai területté történő fejlesztése

szerepel mind a megyei mind a regionális fejlesztési elképzelések közt. Ehhez a programhoz

kapcsolódik a „Mecsek Gyöngyszemei Jakabhegytől a Völgységi-patakig” című projekt,

melyben a Komlói kistérség turizmusának számos meghatározó szereplője közreműködik

(Komló Város Önkormányzata, Magyarhertelend, Magyarszék Önkormányzatai, Duna-Dráva

Nemzeti Park Igazgatósága). Fontos, hogy ez a fejlesztési elképzelés összefogja és egy

tengelyre fűzi fel a Mecsek ökoturisztikai szempontból meghatározó vonzerőit (pl. Jakabhegyi

Pálos Kolostor, Mecseki Parkerdő, Tettyei Mésztufa Barlang, Orfűi-völgy tórendszere, Orfűi

völgy látogatható barlangjai –Trió-Szuadó-, Abaligeti Gyógybarlang környezete, Sikondai

Üdülőterület, Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet, Völgységi-patak). A terület természeti,

kulturális sokszínűség megadja a lehetőségét az ökológiai mintaterület kialakításának, az

ökoturisztikai fejlesztéseknek. A kistérség jól behálózott gyalogos turistautakkal, kiváló túra

útvonalakkal rendelkezik.

A térségben komoly problémát jelent a kerékpárutak hiánya. A kerékpárút hálózat kialakítása

elengedhetetlenül fontos a kerékpáros turizmus fellendítéséhez.

A kistérség turizmusában ma még a hiányzó kerékpárutak miatt ez inkább kiegészítő jellegű

termék – erősen kötődik a falusi turizmushoz.

A jövőben azonban átfogó fejlesztések alapja lehet a térségben. Ehhez kedvezőek a kistérség

adottságai; tagolt domborzat, természeti, műemléki értékek diffúz elhelyezkedése, a fogadási

feltételek részbeni megléte (falusi turizmus szálláshelyei).

A fogadási feltételek kiteljesedése esetén a kistérség sikeresen kapcsolódhat be a kerékpáros

turizmusba.

A termék további fejlődését felgyorsítaná a Pécs-Orfű jelenleg kialakítás alatt álló

kerékpárúton kívül az Orfű-Magyarhertelend, Magyarhertelend-Sikonda, Szászvár-

Kárász-Magyaregregy kerékpárutak megépítése.

27

Hasonlóan fontos a Pécsről kivezető néhány kilométeres szakaszok megépítése, amelyekkel

az első mellékút elérhető6.

A fokozódó társadalmi igények és a hathatós természetvédelmi, környezeti nevelés

érdekében tehát kívánatos az ökoturizmus kiszolgálása. Ennek érdekében a Duna-Dráva

Nemzeti Park – többek között – fejlesztéseinek keretében tanösvényt (Vár-völgyi geológiai

tanösvény) alakított ki a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben, amely a fenti célok

megvalósítását segíti elő. Frekventált ökoturisztikai célpont a Magyaregregyhez tartozó Máré-

vár. A vár történetét és a környék élővilágát kiállítás mutatja be.

Áttekintve az MVHE térségre vonatkozó turisztikai fejlesztési programot, látható,

hogy az különös hangsúlyt fektet a természeti környezet megőrzésére, az azzal való

harmonikus fejlesztésre. A turisztikai program alábbi feladatai vannak összhangban jelen

környezetfejlesztést célzó környezetvédelmi program megvalósítási céljaival, és szorosan

kapcsolódik a környezetvédelmi program feladataihoz:

„Természeti értékek szerepének erősítése a turizmusban

A természeti környezet értékeinek megőrzése, a fenntarthatóság keretein belül a turizmusba

való bekapcsolásuk. A természeti értékeket bemutató gyalogos és kombinált túrák ismertető

anyagának összeállítása és forgalmazása, a természeti tájban való tájékozódást segítő

térképek, domborzati nyomatok kihelyezése, folyamatos karbantartása az iskolások

bevonásával. Ajánlott kilátó pontok rendszerének kialakítása, összekötése és propagálása.”7

Fenti akcióprogram teljes egészében adaptálható a környezetvédelmi program akciói közé.

„A gazdasági örökség bekapcsolása a turizmusba.”

A turisztikai terv ezen operatív programja a túraútvonalak és tanösvények kialakításának

szervezésével, menedzselésével, az ismeretszerzést biztosító létesítmények kialakításával

kapcsolódik a környezetvédelmi programhoz, egyezik meg annak célkitűzéseivel.

Az ökoturisztikai fejlesztések üdvözülendő példáival találkozhatunk az MVHE területén. A

Naturparkok kialakítása mérföldkő lehet a természeti környezet értékeinek megőrzése, a

fenntarthatóság keretein belül a turizmusba való bekapcsolásában. A Hét Patak Gyöngye

Naturpark kialakításakor azonban figyelni kell arra, hogy a fejlesztések során ne történjen

indokolatlan természeti környezet megbontása.

6 Mecsek turizmusfejlesztés stratégiai programja, 2004-2005. 7 A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület turizmusfejlesztési koncepciója, 2009.

28

3.3. A térség komplex fenntartható gazdaság-fejlesztési feladataihoz kapcsolódó környezetvédelmi feladatok

Az MVHE működési területének természeti adottságai – az éghajlat, a domborzat - kedvező

feltételeket biztosítanak a mezőgazdaság számára. Ezen adottságokra alapozva a régió

gazdaságában, az itt élők mindennapjaiban az agrárium mindig is meghatározó szerepet

játszott és jelentősége – az ágazatnak a modern gazdasági viszonyok között való nagymértékű

térvesztése ellenére – ma is nagy.

A vidékfejlesztésre vonatkozó stratégiai iránymutatás, valamint annak 2009. évi

módosítása némiképp egyoldalú személetet tükrözően, az agrárgazdaságra koncentrál és

elsősorban az agrárium fejlesztési lehetőségei mentén képzeli el a vidéki térségek fejlődését

és fejlesztési lehetőségeit. A dokumentum szerint a jövőbeli vidékfejlesztési politika három fő

területre koncentrál:

élelmiszergazdaság, környezet és a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaság és

vidéki népesség.

A vidékfejlesztési stratégiák és programok új generációja egy versenyképességi

(mezőgazdaság, élelmiszeripar és erdészet) tengely.

Egy területgazdálkodás-környezet tengely és egy a vidéki területek

életminősége/diverzifikációja tengely mentén épül fel.8

A térség mezőgazdasági szempontból nem mindenhol értékes területeinek a kihasználása is

fontos. Ezt pedig irányított módon, a környezeti szempontokat figyelembe véve kell

végrehajtani. A gazdaságfejlesztés a térségben természetesen nem csak a mezőgazdasághoz

kapcsolódó fejlesztési lehetőségeket foglalja magában. Azonban a mezőgazdaság az a terület,

amelyre különösen oda kell figyelni környezetvédelmi és környezetfejlesztési szempontból. A

rossz mezőgazdasági gyakorlatok ugyanis számos káros környezetszennyező

következménnyel jár, így a mezőgazdaság technológiai fejlesztése, a mezőgazdasági

tevékenységek modernizálása alapvető környezetfejlesztési feladat is.

A térségre vonatkozó mezőgazdasági fejlesztési elképzelések azonban nem mindig

hozhatók összhangba a környezetfejlesztési elképzelésekkel, illetve a térség környezetvédelmi

programelemeivel. Ilyen problematikus elemek:

8 Komplex fenntartható gazdaságfejlesztési intézkedések a Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület működési területén, 2009.

29

- Az külterjes gazdálkodás csökkentése a belterjes gazdálkodás előnyére környezeti

szempontból nem ellentmondásmentes. A külterjes állattenyésztés éppen a térség táji

környezetének megőrzésében, a természetközeli legelőgazdálkodás végrehajtását

akadályozza, amely a környezet- és természetvédelem szempontjából kardinális kérdés.

- Az állattartás mennyiségi növelésénél csak a legújabb technológiák használatát

szabad megengedni. Az állati hígtrágya kezelése ugyanis problematikus, különös tekintettel a

Sásdi kistérségben, ahol a már korábban említett közműolló túlságosan nagy nyitottsága, a

hálózati szennyvízelvezetés problémája nem megoldott. Ezért az állattartás növelése előtt

különös tekintettel a hígtrágyakezelésre vonatkozólag részletes tervet kell kidolgozni, számba

véve a feldolgozási és ártalmatlanítási kapacitásokat. Éppen ezen probléma egyik megoldása

lehet az, ha az agrárgazdasági fejlesztésekkor nem az extenzív állattenyésztés

visszaszorítására törekszünk.

Erdőgazdálkodás

Az erdő, mint megújuló természeti erőforrás jelentős szerepet kellene, hogy kapjon a

térség népességmegtartásában, a foglalkoztatottság fokozásában, a földterület gazdaságos

hasznosításában.

Az erdősültség növelésében különösen a Sásdi kistérségben lenne szükség. Ugyanakkor a

Komlói kistérségben a gazdaságosan nem hasznosítható területek további erdősítése lehet

indokolt, különösen azért mert e területek aránya jelentős (alacsony AK értékű és lejtős

területek). 9 Ezen területek hasznosításakor azonban megfontolandó a természetközeli

legeltetés, esetlegesen az energetikai célú növénytermesztés, ha és amennyiben az alkalmazott

növénytípus az alacsony AK értékű területeken is megél.

9 Komplex fenntartható gazdaságfejlesztési intézkedések a Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület működési

területén, 2009.

30

3.4. Fosszilis energia-hordozó bányászatának (újraindításának) környezetvédelmi következményei, környezetvédelmi feladatok

A bányászat különös szerepet kapott az EU jogi szabályozásában. Az ásványi

nyersanyag kitermelő iparágak vagy nem szerepelnek a főbb környezetvédelmi direktívákban,

illetve bizonyos értelmezési szabadságot élveznek. Napjainkban egyre nagyobb nyomás éri a

brüsszeli törvényhozókat más érdekcsoportok részéről a bányászat szigorúbb szabályozása

érdekében. Az elmúlt évtized bányászathoz kapcsolódó környezeti balesetek Európában (is

felgyorsították ezt a folyamatot. Az egyre növekvő figyelem az EU szabályozásában is

nyomon követhető lett (Földessy J. 2005).

A bányászati tevékenységnél figyelemmel kell lenni levegőszennyezési, porterhelési,

felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének problémájára, a hulladékkezelésre, táj- és

természetvédelmi szempontokra, valamint a robbantásos művelés zaj- és rezgésterhelésére.

Környezetvédelmi szempontból a bányászatnak két típusú környezeti

következményével kell számolnunk. Egyrészt a baleset jellegű környezeti ártalmak, másrészt

a működés során keletkező szennyezés. A bányászati tevékenység e kettős hatás kockázatának

maximális csökkentésével érhető indítható csak el.

A beindítani tervezett szénbányák egy olyan sajátossággal is rendelkeznek, amelyek

környezetvédelmi és közgazdasági kérdéseket is felvetnek. A mecseki szénvagyon, különösen

a külfejtéses ugyanis magas hamu és kéntartalmú szenet rejt, amely lakossági tüzelési célra

nem alkalmas, csak erőművi égetésre. A Pécsi Hőerőmű azonban 2004-ben bezárta

széntüzelésű blokkját, így a szénnek piacot kellene találni. Erre a problémára találtak választ a

tiszta szén technológiában, ahol a szénvagyon elgázosítása, majd a gáz turbinákba való

bevezetése során nyernek energiát.

A térségben a Máza mélyművelésű bánya korábban tervezett megnyitása nem

valósulhat meg, mivel a bánya felett NATURA 2000 terület található. Így első körben

vélhetőleg a Nagymányoki külszíni fejtés indul be, amely a térségre vonatkozóan

környezetvédelmi tapasztalatokkal is szolgálhat az új technológiára vonatkozóan.

A tervek szerint a Wildhorse Energy egy éven belül tervezi megnyitni első mecseki

szénbányáját, ahol föld alatti gázosítás módszerével termelne energiát. Ezen energia előállítási

módszer költsége hozzávetőlegesen fele annyiba kerül, mint a földgáz kitermelése10. A

működés során környezeti kockázatot a felfelé áramló, létrehozott szintézisgáz tisztítása, a

tisztítás során keletkezett hulladék anyagok (pl. higany, kén) nem megfelelő kezelése

10 http://www.muszakilapok.hu/kornyezetvedelem/uj-iranyok-banyaszatban

31

okozhatja. A klímaváltozásra pedig nagy hatással lehet a nem megfelelően visszasajtolt, tárolt

és elszabaduló szén-dioxid, vagy klímavédelmi szempontból lényegesen veszélyesebb metán.

Itt a potenciális vevő a már említett Pannonpower. Jelenleg a kutatófúrások a Pécs-

Komló-Mecseknádasd háromszögben folynak. Ezen terület egy része feltáratlan, másik része

pedig a korábbi Mecsek Szénbányák területét foglalja magában. A tervek szerint 2011 első

felében üzembe kívánják helyezni az első szénégetőt a Komló melletti Zobák-akna

környékén.

A szénkinyerés azonban környezetbiztonsági kockázatot is rejt magában, ugyanis a

bánya elgázosított részei alátámasztás hiányában beomolhatnak, az alattuk lévő széntelepeket

megközelíthetetlenné téve. Ezen felül a mélyben rekedt szennyező melléktermékek a felszíni

vizekben is megjelenhetnek11.

Ahogy már fentebb említésre került, magának a művelésnek is környezetvédelmi

kockázatai vannak a térség sajátosságai miatt. Mind a szén, mind kísérő kőzetei általában kis

szilárdságúak, könnyen aprózódnak, omlanak. Ezért a fejtési önjáró gépi biztosítások

alkalmazási kísérletei e körülmények miatt rendre kudarcba fulladtak. Ugyanakkor a Máza-

déli szén nagyon magas metán-tartalommal rendelkezik (fajlagos metánhozam a zobákinak a

3-5-szöröse), amely önmagában klímavédelmi szempontból a CO2-nél többszörösen

ártalmasabb, továbbá rendkívül öngyulladásveszélyes is. Következményeként az itt

létesítendő fejtések és vágatok szelvényméretét a zobákiaknak 2 - 3-szorosában kellene

megválasztani. E kívánalmakat azonban a ma létező technikai eszközökkel rendkívül nehéz

megvalósítani. A Máza-déli szénvagyon kitermelésének másik alternatív megoldása; a

földalatti elgázosítása és műbenzin-előállítás alapanyagaként szolgáló metanol (metilalkohol)

gyártása lenne. A 100 %-ban NATURA 2000 területen létesítendő, fokozottan

robbanásveszélyes besorolású üzem 20 - 30 főt foglalkoztathatna, ha azt az Uniós szintű

jogszabályok nem tiltanák12.

A fosszilis energiahordozók térségi bányászata tehát kettős problematikát hordoz. A

régi, már nem használt bányaterületek revitalizációját be kell fejezni, valamint a folyamatos

monitoring tevékenységet folytatni kell. Másik oldalról az újonnan nyíló bányák tekintetében,

különösen a tájsebek kialakulását meg kell előzni, és biztosítani kell, hogy az új technológia

alkalmazása a vizeket ne szennyezze.

11 HVG 2010.02.06. pp. 62-63. 12 http://www.pecsiujsag.hu/index.php?comment_result_page=1&p=8&aid=17854#commentlist

32

Környezetvédelmi cselekvési javaslatok:

Ahhoz, hogy a környezeti kockázatok a minimálisra legyenek csökkenthetőek, a

környezetvédelmi és bányászati szakhatóságok folyamatos monitoring-tevékenysége mellett

célszerű rábírni a kivitelezést végző összes kapcsolódó és fő vállalkozásokat, hogy magukra

nézve köteleződjenek el minőség- és környezetirányítási rendszerek (pl. ISO 9001, ISO

14001) bevezetésére.

Noha ez a bányászat korántsem hordoz olyan veszélyeket, mint például egy

atomerőmű üzemeltetése, azonban a tevékenység a szokványosnál lényegesen veszélyesebb

üzem. A fővállalkozó folyamatosan tájékoztassa az önkormányzatokat és általuk a lakosságot

a tevékenységek legfontosabb paramétereiről, így a teljes, átlátható transzparencia a

környezetvédelmi érdekek mellett a lakosság lojalitását (amellett, hogy a bányászat vélhetőleg

akár 1-2 ezres nagyságrendű új munkahelyet is teremthet, javítva ezzel a térség foglalkoztatási

helyzetén.) A transzparenciával kapcsolatos jó gyakorlatok átvehetők a Paksi Atomerőműtől.

A bányászat térségben való beindítása a kitermelt anyagok szállításával is együtt jár,

így új közlekedési kockázatot hordoz magában. Ennek elkerülése érdekében a szállítási

útvonalakat lakott területeken kívül (elkerülő útvonalak áthidalásával) és a természetileg

érzékeny területek megkerülésével kell kijelölni.

33

3.5. Megújuló energia használatának lehetőségei, irányai

Napjainkban az energiatermelés és az energiafogyasztás folyamatosan növekszik. Az

energiatermelés a környezetet legjobban igénybe vevő, a környezetet leginkább károsító

tevékenység. A Föld fosszilis energiahordozó lelőhelyei végesek, ezért szükséges alternatív

energiahordozók használata.

A megújuló energiaforrások – különösen a növekvő energiaárak mellett, valamint a

technológiai fejlődés miatti olcsóbbá válásuk okán – mind nagyobb jelentőséget kapnak,

szerepük egyre inkább felértékelődik. Az Európai Unió tagországaival együtt a megújuló

energiaforrások arányának folyamatos növelése iránt kötelezi el magát, konkrét

céldátumokkal és célértékekkel. Éppen ezért megkerülhetetlen, hogy helyi, térségi szinten is

ne ez irányba történjenek az elmozdulások.

A termelési-fogyasztási tevékenység során számos olyan melléktermék, „hulladék”

keletkezik, amely helyben nem hasznosítható. Azonban ezek az anyagok máshol, egy más

termelési folyamatban, technológiában alapanyagként, energiaforrásként újrahasznosítható.

Fontos feladat annak tudatosítása, hogy az ilyen anyagok, melléktermékek ne hagyományos

értelemben véve hulladékként kerüljenek lerakásra, ártalmatlanításra, hanem minél nagyobb

százalékuk újrahasznosításra kerüljön.

Ahogy Gergely Sándor ábrájából is kitűnik (4. ábra), a földhasznosításnak számos

formája kapcsolódik, kapcsolódhat az energiatermeléshez. Az élelmiszertermelés, a

gyógynövénytermelés, az ipari alapanyag termelés melléktermékei, illetve az ipari alapanyag,

mint energetikai alapanyag.

4. ábra: A termőföld-hasznosítás változatai

TERMŐFÖLD/FÖLD-

HASZNOSÍTÁS

ÁTALAKULÁSA

Élelmiszer termelés

Gyógynövénytermelés

Ipari alapanyag termelés

Környezetfenntartás

Természetvédelem

Rekreációszolgáltatás

(Célzott) Energetikai-

alapanyag termelés

TERMŐFÖLD/FÖLD-

HASZNOSÍTÁS

ÁTALAKULÁSA

Élelmiszer termelés

Gyógynövénytermelés

Ipari alapanyag termelés

Környezetfenntartás

Természetvédelem

Rekreációszolgáltatás

(Célzott) Energetikai-

alapanyag termelés

TERMŐFÖLD/FÖLD-

HASZNOSÍTÁS

ÁTALAKULÁSA

Élelmiszer termelés

Gyógynövénytermelés

Ipari alapanyag termelés

Környezetfenntartás

Természetvédelem

Rekreációszolgáltatás

(Célzott) Energetikai-

alapanyag termelés

Forrás: Gergely, 2007 alapján

34

Mivel a térségben a termőföld-hasznosításnak különös jelentősége van, így a „hulladékok”

elsősorban helyi szintű energetikai célú hasznosítása kiemelkedő feladat.

Az előző fejezetben látható volt, hogy az energiatermeléshez kapcsolódó

szénbányászat újranyitása az új technológia alkalmazásával sem ellentmondásmentes. Éppen

ezért a szénbányászat helyett elsősorban az alternatív energiaforrások kihasználására kell

koncentrálni. A térségben jelenleg Komlón működik biomassza erőmű, maga a térség pedig a

Pécsi Hőerőmű jelenleg üzemelő, valamint hamarosan megnyíló újabb biomassza blokk

vonzáskörzetébe tartozik, mint valós és potenciális biomassza ellátó.

Fejlesztési javaslatok:

Bár a Pécsi Hőerőmű (és részben a Komlói Erőmű is) nagy kapacitásúnak számít, a

fejlesztések során előnyben kell részesíteni a lokális igényeket kielégítő, kis kapacitású (pl. 1

MW vagy az alatti névleges teljesítményű) hőtermelő és energiatermelő egységeket. A térség

megújuló energiaforrásainak tekintetében elsősorban a biomassza jöhet szóba. Itt első körben

nem a további erdőgazdálkodásból származó faanyagra épülő biomassza felhasználására kell

gondolni, hanem a hulladékok hasznosításának lehetőségére. Méghozzá elsősorban a

mezőgazdasági hulladékok használatára, a szalmatüzeléses technológiák megvalósítására.

A továbbiakban szóba jöhet a nehezen művelhető mezőgazdasági területek bevonása

energetikai célú növénytermesztésbe. Ezzel kapcsolatban azonban olyan növénytípust kell

választani, amely az alacsony AK értékű területeken is megél, ugyanakkor esetlegesen magas

szilíciumtartalma, vagy más járulékos anyag feldúsulása nem veszélyezteti a termőföld

kimerülését a monokultúrás termelés miatt, illetve nem veszélyezteti a környezetét, a felszíni

és felszín alatti vizeket. Az alacsony AK értékű termőföldek feljavítására azonban fel lehetne

használni a Komlói Hulladéklerakóban felhalmozódó komposzt anyagot, újrahasznosítva így

a hulladék egy részét. A jelenleg preferált gyorsnövésű energianyár termelése azért lehet

kérdéses a térségben, mert ideális termőterülete a búza és kukorica termőterülete.

Az alternatív energiaforrások helyi, térségi használatában célszerű figyelembe venni a

geotermikus energiában rejlő lehetőségeket is. A geotermikus energia elsősorban nem

elektromos energia, hanem fűtési energiaként kerül felhasználásra. Mint ismeretes,

Magyarországon különös jelentősége lehet ennek alkalmazása, hiszen a litoszféra közelsége

és vastagsága a Kárpát-medencében természetföldrajzi potenciálját adja annak kihasználására.

A térségben a Magyarhertelenden lévő termálforrás adhat okot bizakodásra, mint a

geotermikus energiapotenciál jövőbeni hasznosítására.

35

A térség domborzati viszonyai nem kedveznek a szélerőművek létrehozására,

ugyanakkor egy-egy dombtetőn lehet relevanciája a szélenergia hasznosításának. Ugyanakkor

figyelembe kell venni, hogy a szélerőművek tájképromboló hatása mellett más negatív

környezeti hatással is rendelkeznek. A szélerőművek okozta madárpusztulás több okra

vezethető vissza. Egyrészt a madarak nem érzékelik a forgó lapátokat, így könnyen

nekirepülnek. Mindemellett a vonuló madarakat még a szélerőművek fényei is vonzzák.

Hasonlóan zavaró hatással vannak ezek a turbinák a környéken fészkelő madarakra. Az

ökológiai esettanulmányok legfontosabb megállapítása azonban az, hogy a szélerőmű parkok

tervezése során különös gondot kell arra fordítani, hogy azok ne essenek madárvonulási

útvonalakra (Horváth G. 2005.).

Ma a napenergia elektromos valamint termikus energetikai felhasználása egyaránt

költséges, valamint problematikus az ismert természetföldrajzi tényezőknek köszönhetőn (pl.

besugárzás nagysága, éves eloszlása). A térség kevésbé alkalmas ezen megújuló energia

alkalmazására, noha a legtermészetbarátabb megoldás ez. Emissziója gyakorlatilag nincsen,

nagy természetátalakítást nem igényel, elektromos energia előállítása mellett vízmelegítésre is

használható. Relevanciája elsősorban az egyéni lakossági felhasználásban lehet, amelyet

viszont ösztönzéssel kell segítenie a térségnek.

Az energiatakarékosság és a tudatos energiagazdálkodás miatt szükséges számba venni

a bioenergiát, amely zöldhulladék mellett állati hulladékból, szennyvíziszapból egyaránt

nyerhető.

A térségre vonatkozóan az energiahatékonyság tekintetében még egy problémára oda

kell figyelni, amely Komlót érinti. A város panellakás-állománya – ahogy a helyzetfeltárásból

is kiderült – mára korszerűtlenné vált. A panelházak szigetelésével, a nyílászárók cseréjével, a

fűtőrendszerek felújításával energia takarítható meg, amely szintén hozzájárul a

környezettudatos életmódhoz.

36

4. Összegzés

A környezetfejlesztés és a környezetvédelmi programozás mára kardinális kérdéssé vált. A

környezettervezés így a természeti elemek számbavétele, a környezet jelen és célállapotának

meghatározása, a környezetvédelmi feladatok kitűzése mind azt a célt szolgálja, hogy az

ember által létrehozott mesterséges rendszereket harmóniába hozza a természettel. Így a

feladat az, hogy a területi és ágazati tervekhez kapcsolódva, részben beépülve a környezeti

szempontok mindig megjelenjenek, és minden esetben számbavételre kerüljenek, irányítva a

társadalom erőforrás- és térhasználatát, és a cselekvéseket olyan irányba terelje, amely a

környezeti értékek védelme, a leromlott területek rehabilitációja és környezettudatos

fejlesztése irányába hatnak. Éppen ezért jelen programdokumentumban leírtakat nem csak

önmagában kell figyelembe venni, hanem más, további fejlesztési programok készítésekor is

számba kell venni az itt leírtakat, annak érdekében, hogy a meglévő természeti értékek

megmaradjanak, újabbakkal egészüljenek ki, visszahatva végső soron az emberi

életkörülményekre, és biztosítva az értékek megtartását a következő nemzedék számára is.

37

5. Felhasznált források

A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület turizmusfejlesztési koncepciója, 2009

Barnaövek rehabilitációja stratégiai fejlesztési program, 2006. [online]

http://www.deldunantul.com/download.php?id=2389

Dél-dunántúli régió helyzetelemzése, 2005. DDRFÜ [online]

http://www.deldunantul.com/download.php?id=553

DD RTOP 2009-2010. [online] http://www.deldunantul.com/download.php?id=5205

Dél-Dunántúli Környezetfejlesztési Stratégiai Program, 2006. [online]

http://www.deldunantul.com/download.php?id=2390

Földessy J. 2005: Bányászat és Környezetvédelem – érdekek és konfliktusok régiónkban.

[online] http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu/pdf/060103.pdf

HORVÁTH G. 2005. Szélparkok tervezése környezetvédelmi szempontok alapján. – Magyar

Tudomány, 166. évf. 11. sz. pp.1406-1414.

HVG 2010.02.06. pp. 62-63.

KEOP 1.2.0.

http://www.nfu.hu/download/27741/KEOP120_2010_szennyviz_palyutmut_vegl.pdf

KSH Baranya Megyei Statisztikai Évkönyv, 2008

Mecsek turizmusfejlesztés stratégiai programja, 2004-2005

www.biokom.hu

http://okir.kvvm.hu

http://www.muszakilapok.hu/kornyezetvedelem/uj-iranyok-banyaszatban

http://www.pecsiujsag.hu/index.php?comment_result_page=1&p=8&aid=17854#commentlist