Upload
others
View
1
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Megújuló energia felhasználása a Büki Gyógyfürd ıben
a termálvízbázis energetikai hasznosítása
Készítette: Pannon Termál Klaszter Közhasznú Nonpro fit Kft.
Bükfürd ı, 2010. február 26.
Tartalomjegyzék
I. Bevezetés .................................................................................................................3
II. Termálenergia Magyarországon...............................................................................7
III. A Büki Gyógyfürdı ................................................................................................ 11
IV. Termálenergia hasznosítása a víztárolórendszer üzembe állításával
a Büki Gyógyfürdınél ........................................................................................... 15
V. Összegzés ............................................................................................................. 23
VI. Mellékletek............................................................................................................ 24
3
I. Bevezetés
A hatalmas energetikai potenciállal kecsegtetı geotermikus energia a Föld felszíne
alatt rejlı természetes hıenergia. A Föld természetes hıje egy megbízható és tiszta
energiaforrás, mely a melegvíz-, a főtés- és az áramellátás biztosítására is kiválóan
alkalmas, illetve képes arra, hogy a belátható idın belül elhasznált fosszilis
energiahordozókat hatékony módon váltsa fel. A gazdasági hatékonyságon kívül –
nem elhanyagolható szempontként – környezetkímélı alternatív energiaforrást is kínál
az emberiségnek. Ennek segítségével a kıolajszállítóktól való mind gazdasági, mind
pedig politikai függıség csökkenthetı.
A geotermia szó a görög „geo” (föld) és a „therme” (hı) szavakból származik. A
geotermikus hı a Föld magjából, a felszín alatt mintegy 6500 kilométeres mélységbıl
ered, és a föld belsejét alkotó különbözı anyagok közt található radioaktív elemek
lassú bomlásából keletkezik. A felszín alatt 10 000 méter mélyen, a föld kérgében lévı
hımennyiség 50 000-szer több energiát tartalmaz, mint a föld összes olaj- és
földgázkészlete.
Forrás: Aquaprofit Zrt.
Front Alpin
4
A korábbi években a kormányzatok szociális kérdésként kezelték az energiaárakat, és
ezért mesterségesen alacsony szinten tartották azokat. Ennek eredményeképpen a
fogyasztók nem értékelték jelentıségüknek megfelelıen az energiahordozókat,
elterjedt a fosszilis energiahordozók pazarló használata. A gáz- és az áramár viszonya
nem segítette a gázkiváltás megújuló energiákkal történı kiváltását. Ennek több káros
hatása jelentkezett, melyekkel minden megfontolt, a jelen és jövı nemzedékekre
felelısen gondoló embernek számolnia kell.
A fosszilis energiahordozók, a fa, szén, olaj, földgáz egyre növekvı felhasználása
közben olyan melléktermékek keletkeznek, melyek károsan befolyásolják a légkör
minıségét, a Föld hıháztartását. Bizonyíthatóan megindult a Föld légkörének és az
óceánok felmelegedése, melyet megállítani valószínőleg nem, de lelassítani lehet és
kell annak érdekében, hogy bolygónk az eljövendı nemzedékek számára is az
emberiség által megszokott körülmények között legyen lakható. Már néhány fokos
felmelegedés az óceánok szintjének megemelkedéséhez, a legtermékenyebb,
legsőrőbben lakott vidékek elöntéséhez vezet. Ez soha nem tapasztalt népvándorlást,
nemzetiségi és vallási konfliktusokat, nemzeti és polgárháborúkat is eredményezhet.
Az ENSZ és az Európai Unió 2007 júniusában megjelentette a világ legtekintélyesebb
tudósai és tudományos intézetei által összeállított IPCC jelentést, mely kimondja, hogy
a bolygó bioszféráját és benne az emberiséget pusztulással fenyegeti a klímaváltozás.
A légkör CO2-tartalma száz év alatt 280 ezrelékrıl 350 ezrelékre emelkedett. Az
emelkedés gyorsuló, exponenciális jellegő, és modellkísérletek azt mutatják, ha 500-ra
emelkedik, öngerjesztıvé és megállíthatatlanná válik. Már vannak erre utaló
jelenségek. Szibériában, Alaszkában, Grönlandon az eltőnt jégtakaró helyén mocsarak
keletkeztek, és ontják a légkörbe az üvegházhatásra a széndioxidnál negyvenszer
veszélyesebb mocsárgázt, a metánt. Míg a fehér hó- és jégtakaró visszaverte a
napsugárzás nagy részét, addig az alóluk kibukkant mocsarak és mezık elnyelik azt,
növelve a felmelegedést.
Az áremelkedések elsısorban a szegényebb néprétegeket és az elmaradt, fejlıdni
akaró népeket sújtja. Hazánkban is a domináló gázfőtés költségének óriási
emelkedése, különösen az 540 000 távfőtéses lakásban élık számára, már politikai
konfliktussá alakult. A fosszilis energiahordozók pazarló használata következtében
kitermelhetıségük egyre nehezebb, költségesebb, és a legértékesebbek közülük, mint
az olaj és a földgáz, néhány évtizeden belül a legritkább ásványok közé sorolódik
5
majd. Magyarország is egyre inkább ezek behozatalára szorul, olyan vidékekrıl, ahol
rendszeres a nyugtalanság, terrorizmus, háborús veszély. Főtıértéküknél sokkal
értékesebb vegyianyagok pótolhatatlan forrásait veszti el az emberiség, megfosztjuk
tılük a következı nemzedékeket.
Az Európai Unió kiemelt kérdésként kezeli a fosszilis energiahordozók kiszorítását. Az
EU Parlament és Tanács 2008/0016 (COD Brüsszel 23, 01, 2008, ) határozata a
megújuló energiaforrásokról 12 cikkének 3.§-a a következıt írja: „A Tagállamok elıírják
a helyi és regionális közigazgatási hatóságoknak, hogy az ipari vagy lakóövezetek
tervezése, kivitelezése, építése és felújítása során vegyék figyelembe a megújuló
energiaforrásokból elıállított főtıenergia, hőtıenergia és villamos energia használatára
szolgáló berendezések és rendszerek telepítését a távfőtés és hőtés céljaira.”
A fejlıdı államok növekvı energiaigénye és a dráguló kitermelés következtében az
energiahordozók világpiaci ára a többi nyersanyag árához viszonyítva kiugró
emelkedést mutat. Pedig van lehetıség a fosszilis energiahordozók nélkül, vagy
legalább is felhasználásuk erélyes csökkentésével is kielégíteni az emberiség
energiaigényét. Sikerült olyan technológiákat kifejleszteni, melyekkel környezetünk
energiatartalékát úgy tudjuk átalakítani, hogy káros hatások nélkül lehessen
hasznosítani. Ilyen a vízenergia, a szélenergia és a geotermikus energia is.
Energiaforrásként ez a hı sokféle módon hasznosítható. Nagy és komplex
erımővektıl kezdve a kicsi és viszonylag egyszerő szivattyúrendszerekig. Ez a
hıenergia, ismert nevén geotermikus energia, szinte bárhol fellelhetı, tehát sokkal
általánosabb, mint legtöbben gondolják. A geotermikus energia néhány alkalmazásánál
a felszínhez közeli földhıt hasznosítják, míg más eseteknél kilométereket kell lefúrni a
föld mélyére.
A geotermikus energia három fı hasznosítási területe:
• közvetlen felhasználás és távfőtési rendszerek: a felszínhez közeli források
vagy tározók meleg vizét hasznosítja,
• elektromos áram termelése erımővekben,
• geotermikus hıszivattyúk: állandó, földfelszínhez közeli föld- vagy
vízhımérsékletet használnak föld feletti építmények belsı hımérsékletének
szabályozására.
6
A geotermikus energia felhasználása egy megfizethetı és fenntartható megoldás, hogy
csökkentsük a fosszilis energiáktól való függıségünket, és mérsékelni tudjuk a globális
felmelegedést, illetve a fosszilis energiaforrások használatából adódó egészségügyi
kockázatokat. Ezért is mintaértékő a Büki Gyógyfürdıben megvalósított fejlesztés,
melynek egyik fontos célkitőzése a fosszilis energiahordozók megújuló
energiaforrással való kiváltása a gazdaságos mőködtetés és a környezetvédelem
érdekében.
Kép: http://www.puraenergia.eu/portal/images/stories/geotermia.gif
7
II. Termálenergia Magyarországon
A termálenergia a földkéregben mindenütt jelen van, a mélység felé haladva nı a
hımérséklet. A hımérséklet-növekedés, a geotermikus gradiens földi átlagértéke 100
méterenként 3 °C. A Föld h ıjének gazdaságos kitermelése ott lehetséges, ahol az
energiahordozó nagy fajlagos energiatartalmú, könnyen felszínre hozható, és nagy
mennyiségben rendelkezésre áll.
Magyarország Európán belül kedvezı geotermális adottságokkal rendelkezik, hiszen
területe alatt a földkéreg vastagsága a világ átlagának kb. fele (15-25 km), így a
hıáram a kontinentális átlagnak mintegy kétszerese. A magyarországi átlagos
geotermikus gradiens 5-7 °C /100 m között mozog. A geotermális energia hordozója
általában a termálvíz. Az alábbi ábrákon is jól látható, hogy a magyarországi
termálvizek nem csak nagy mennyiségben állnak rendelkezésre, de kiemelkedıen
magas hıfokúak is, tehát az ország nem csak mennyiségi, de minıségi szempontból is
az európai országok éllovasa a termálvizek tekintetében. A termálvízkincs használható
vízgyógyászatra, fürdésre, ivóvíz nyerésére vagy energetikai célú hasznosításra,
főtésre, melegvízellátásra, illetve villamosáram-termelésre.
Forrás: Aquaprofit Zrt.
8
Mivel a Magyarországot magában foglaló Pannon-medencében a földkéreg vékonyabb
a világátlagnál, így a forró magma a felszínhez közelebb van, és jó hıszigetelı
üledékek (agyagok, homokok) töltik ki. A mért hıáramértékek is magasak (38 mérés
átlaga 90,4 mW/m2, miközben az európai kontinens területén 60 mW/m2 az átlagérték).
A felszínen kb. 10 °C a középh ımérséklet, az említett geotermikus gradiens mellett
1 km mélységben 60 °C, 2 km mélységben 110 °C a k ızetek hımérséklete és az
azokban elhelyezkedı vízé is. A geotermikus gradiens a Dél-Dunántúlon és az
Alföldön nagyobb, mint az országos átlag, a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken
pedig kisebb annál. Az ismert, jó vízvezetı képzıdmények legnagyobb mélysége eléri
a 2,5 km-t. Itt a hımérséklet már 130-150 °C. A hévízkutakban felfelé h aladó víz
azonban lehől, ezért a felszínen a vízhımérséklet ritkán haladja meg a 100 °C-t.
Gızelıfordulásokat csak néhány, kellıen még meg nem kutatott, nagy mélységő
feltárásból ismerünk.
Magyarországon a 30 °C-nál melegebb kifolyóviz ő kutakat és forrásokat tekintjük
hévízkutaknak, illetve termálvizeknek. Ilyen hımérséklető víz az ország területének
70%-án feltárható az ismert képzıdményekbıl.
Magyarország földtani adottságai következtében tehát kimagasló lehetıségekkel
rendelkezik a geotermikus energia hasznosításának területén. A Kárpát-medence nagy
9
kiterjedéső geotermikus anomáliája egyedülálló Európában, kiterjedését és értékét
tekintve világviszonylatban is kimagasló. Ez magában rejti a komplex hasznosítás
lehetıségeit is:
• Az országos hévízkincs hasznosítási lehetıségeinek értékelése során
figyelembe kell venni azt a rendkívüli földtani adottság-együttest, mely a
geotermikus energia hasznosítására rendelkezésünkre áll.
• A magas hımérséklető hévizeknél gyógyászati felhasználás elıtti energetikai
hasznosítás alkalmazható, melynek során elérhetı a szükséges lehőtés is.
• Az alacsonyabb kifolyóvíz hımérséklető kutak esetében is tág lehetıség
nyílik az energetikai hasznosításra, a fürdı- és gyógylétesítmények ellátása
elıtt.
Hazánkban naponta 350 000 m3-nyi 30 °C fok feletti hévíz tör felszínre. Ennek m integy
10%-át Budapest adja, ahol a világon egyedülálló módon 118 termálkút mőködik.
Ennek ellenére az ország hévízkútjait fıként fürdık és kórházak, illetve vízmővek
hasznosítják. Csak ritka esetben valósul meg a komplex, többlépcsıs hasznosítás, a
kitermelt víz teljes körő, mind energetikai, mind pedig balneológiai hasznosítása.
Rengeteg a feltárt és szunnyadó magas hıfokú termálvizünk. Ennek gyógyászati,
balneológiai vagy főtési felhasználása után átlagosan 37 °C h ımérséklettel veszni
Mezıgazdasági célú hévízkutak
217 db 19%
Fürdık és kórházak hévízkútjai
281 db 25%
Vízmőkutak 232 db 20%
Kiselejtezett kutak 92 db 8%
Üzemen kívüli, lezárt üzemképes
kutak 148 db 13%
Vízszintészlelı fúrások 104 db
9%
Ipari kutak 71 db 6%
10
hagyjuk hıtartalmukat. Az elızıket alapul véve a legoptimálisabb a termálenergia
komplex hasznosítása – pl. főtés-balneológia – lenne.
Magyarországi termálvízhasznosítás
Természetes utánpótlódás millió m3/év 297
Hasznosított termálvíz millió m3/év 120
Átlagos kútfej hımérséklet °C 68,8
Átlagos elfolyási hıfok °C 37,7
Hasznosított hıfok °C 31,1
Kihasználtság % 45,2
Hasznosított hı PJ 15,64
Hıszivattyúval tovább hasznosítható hı PJ 13,12
A Büki Gyógyfürdıben a fent ábrázolt helyzetet javítandó készült el a
víztárolórendszer, mellyel lehetıvé válik a termálvíz komplex – balneológiai és
energetikai – hasznosítása.
11
III. A Büki Gyógyfürd ı
Bükfürdı Vas megye északnyugati részén, az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál
található. Szombathelytıl 30, Soprontól 46, Kıszegtıl pedig 20 km távolságra fekszik,
félúton Bécs és a Balaton között.
A fürdı szerencsés véletlennek köszönheti létét: a 20-as években megkezdett, majd az
50-es években folytatott kıolajkutató-fúrások eredményeként 1957-ben 1282 méter
mélyrıl 65-70 méteres vízoszlop tört a felszínre. Az 58 °C-os, közel 14 000 mg/l
ásványi anyagot tartalmazó kincs új fejezetet nyitott Bük és a környezı települések
életében.
kutatófúrás feltörı vízoszlop
A környék lakosai hamar felfedezték a lefojtott kútból csordogáló, kellemesen meleg
vizet, és a vízelvezetı árokban fürdıztek. Számos „csodálatos” gyógyulás után a víz
bevizsgálásra került, és elıbb termálvíz, majd gyógyvíz minısítést kapott.
árokfürdızés
12
A klinikai vizsgálatok alapján az egyedülálló összetételő – alkáli hidrogénkarbonátos,
magas kalcium-, magnézium- és fluortartalmú – gyógyvíz elsısorban mozgásszervi és
nıgyógyászati panaszok, valamint ivókúra formájában emésztırendszeri
megbetegedések kezelésénél alkalmazható hatásosan.
A fürdı igazi sikertörténete 1962-ben, az elsı, részben fedett medence átadásával
kezdıdött. Az azóta tartó folyamatos fejlıdésnek köszönhetıen napjainkban a
gyógyfürdı 27 medencével, több mint 5100 m2 vízfelülettel várja a gyógyulni, pihenni,
feltöltıdni, fürdızni vágyókat.
Sorszám Medenceszám Medence Jelleg Vízhımérséklet °C
1. 1. gyógymedence fedett 37-39
2. 2. gyógymedence fedett 30-32
3. 3. Súlyfürdı fedett 34-36
4. 4/1 gyógymedence fedett 36-38
5. 4/2. gyógymedence fedett 34-36
6. 5. gyógymedence félfedett 34-36
7. 6/1. gyermekpancsoló nyitott 28-32
8. 6/2. gyermekpancsoló nyitott 28-32
9. 7/1. gyógymedence félfedett 33-35
10. 7/2. strandmedence nyitott 26-28
11. 8. úszómedence nyitott 22-26
12. 9/1. gyermekmedence nyitott 27-30
13. 9/2. gyermekmedence nyitott 27-30
14. 10/1. élménymedence nyitott 31-33
15. 10/2. gyógymedence nyitott 33-35
16. 10/3. gyógymedence félfedett 33-35
17. 10/4. élménymedence félfedett 31-33
18. 11. szaunamedence fedett 16-18
19. 12/1. csúszdamedence nyitott 25-27
20. 12/2. csúszdamedence nyitott 25-27
21. 13 vízalatti torna medence fedett 33-35
22. 14/1 úszómedence nyitott 28-30
23. 14/2 úszómedence fedett 28-30
24. 15. úszómedence nyitott 26-28
25. 16. élménymedence fedett 32-34
26. 17. pezsgımedence fedett 34-35
27. 18. gyermekmedence fedett 31-33
13
Az egyedi összetételő és bizonyítottan gyógyhatással rendelkezı büki gyógyvíz
egyedülállóan kedvezı hatást fejt ki a szervezetre. A gyógyvíz jótékony hatását a
Fizioterápiás Intézetben alkalmazott tradicionális és modern terápiás eljárások széles
skálája egészíti ki. A fürdı elismert orvosai és szakképzett gyógyszolgáltatói
gondoskodnak arról, hogy a vendégek ideális körülmények között gyógyulhassanak,
pihenhessenek.
A büki gyógyvíz kémiai összetétele - Szt. Kelemen f orrás
mg/l mg eél/l Thán %
Kálium K+ 280 7,16 3,55
Nátrium Na+ 4220 183,48 91,06
Ammónium NH4+ 36,04 2,02 1,00
Kalcium Ca2+ 93 4,64 2,30
Magnézium Mg2+ 45,5 3,74 1,86
Vas Fe2+ 0,46 0,02 0,01
Mangán Mn2+ <0,02 0,00 0,00
Lítium Li+ 3,0 0,43 0,21
Kationok összege: 4678,36 201,50 100,00
Nitrát NO3- <1,0 0,00 0,00
Nitrit NO2- <0,02 0,00 0,00
Klorid Cl- 2390 67,40 32,92
Bromid Br- 7,5 0,09 0,05
Jodid J- 1,26 0,01 0,00
Fluorid F- 4,4 0,23 0,11
Szulfát SO42- 880 18,32 8,95
Hidrogénkarbonát HCO3- 7240 118,69 57,97
Szulfid S2- <0,05 0,00 0,00
Öszes foszfát PO43- 0,06 0,00 0,00
Anionok összege: 10 523,22 204,74 100,00
Metaborsav HBO2 14,3 - -
Metakovasav H2SiO3 26 - -
Szabad szénsav CO2 1090 - -
Kötött szénsav CO2 2611 - -
ÖSSZESEN: 15 202 406
A gyógyvíz az alábbi betegségek kezelésénél alkalma zható hatásosan:
meszesedés (spondylosis), porckopás (arthrosis), csontritkulás (osteoporosis),
discopathia, lumbágó, Bechterew-kór, krónikus izületi gyulladás, köszvény, lágyrész
reumatizmus, ortopédiai és idegsebészeti mőtétek utáni rehabilitáció, baleseti
14
utókezelés, krónikus nıgyógyászati és urológiai gyulladások, krónikus gyomorhurut,
fekélybetegség, emésztési zavarok.
Ellenjavallatok:
súlyos szív- és érrendszeri betegség, trombózis, rosszindulatú daganat, tbc, heveny
gyulladásos betegség, terhesség
A büki gyógyvíz ivókúra formájában is alkalmazható. Különösen hatásos a
krónikus gyomorhurut, a fekélybetegség és emésztési zavarok gyógyításánál, az
osteoporosis megelızésére, kezelésére.
15
IV. Termálenergia hasznosítása a víztárolórendszer üzembe állításával a Büki
Gyógyfürd ınél
A fejlesztés háttere
A Büki Gyógyfürdıben hat mélyfúrású – négy termál- és két hidegvizes – kút üzemel.
Felismerve a termálvíz hıjében rejlı energetikai lehetıségeket, a részvénytársaság
több létesítményének hıntartását és főtését termálenergiával valósítja meg. A
tanulmányban bemutatott víztároló rendszer két termálvizes (3. és 4. számú kutak) és
két hidegvizes kút (5. és 6. számú kutak) mőködésével foglalkozik. A termál- és a
hidegvizes kutak jellemzı mőszaki adatai a következık:
3. sz. kút 4. sz. kút 5. sz. kút 6. sz. kút
Létesítés éve 1972 1988 1999 1999
Talpmélysége (m) 1100 782 280 200
A víz hımérséklete (○C) 55,6 35 21,5 17
Vízhozama (m3/d) 990 800 700 500
Minısítése gyógyvíz gyógyvíz ivóvíz ivóvíz
Ismerve a termelt víz hımérsékletét, önként adódik kérdés: mi történik a víz felesleges
hıtartalmával? A medencékben ilyen hımérséklető meleg víz nem kerül beeresztésre,
a legcélszerőbb tehát a termálvíz komplex módon történı hasznosítása.
A Büki Gyógyfürdı létesítményeinek főtését, forgatott rendszerő medencéinek
hıntartását elsısorban földgázzal oldja meg. Az elmúlt években tapasztalható
tendencia, miszerint a kormány megszünteti a gáztarifa támogatását, és így a gáz ára
kezdi közelíteni a világpiaci szintet, arra ösztönözte a részvénytársaságot, hogy a
fosszilis energiahordozót minél nagyobb mértékben megújuló energiahordozóval váltsa
ki. Ezen kívül az európai uniós intézkedéseknek köszönhetıen a klímaváltozás
lelassítása érdekében egyre inkább elterjed a megújuló energiaforrások fokozottabb
felhasználása. Többek között ez a két tényezı is aktuálissá tette az üzemeltetı
számára a termálvízben rejlı energia minél nagyobb mértékő kiaknázását. Az ehhez
szükséges termálvíztároló elkészítése mind a környezetvédelem, mind a
költséggazdálkodás szempontjából indokolttá vált.
16
A fejlesztés elıtti vízellátási rendszer legfıbb hiányossága az volt, hogy nem volt
tárolási lehetıség, ezért a termálkút vizének egy része felhasználás nélkül folyt el, a
szivattyús kutaknál pedig nem lehetett gazdálkodni a vízzel, illetve nem lehetett
megvalósítani egy optimális kútüzemet. Nem volt lehetıség a hévíz felesleges hıjének
kinyerésére sem.
A Büki Gyógyfürdı által tervezett víztárolórendszeren a vízgazdálkodás optimalizálását
a tárolókkal lehet biztosítani. Ezen túlmenıen cél volt a medencékbe jutó víz
minıségének javítása, a tárolt vízmennyiséggel az éjszakai medencetöltési idı
lerövidítése, továbbá a termálvizek hıenergiájának hasznosítása is. Ez utóbbival a
részvénytársaság gázfelhasználását tervezték csökkenteni. Az alacsonyabb
gázfelhasználás miatt csökkent a légkörbe jutó CO2 mennyisége is.
A fejlesztés célja többrétő volt:
1. szempont: a fürd ıvíz-ellátás biztonságának növelése a hévíz- és ivóv íztárolók
üzembe állításával
A fejlesztést megelızıen a meglévı vízmennyiség éppen fedezte az igényeket. Így
egy – a kutakat érintı – esetleges hiba esetén a szolgáltatás színvonala veszélybe
került volna. Ezért szükség volt egy biztonságos vízellátási rendszerre, egy stabil,
hosszútávon megbízható, variábilis, a mőködésre többfajta módozatot biztosító
üzemeltetési technológiára.
2. szempont: a vízadó kutak üzemelési körülményeine k javítása
A gyógyvizes medencék töltı-ürítı rendszerben mőködnek. Az üzemeltetés
szempontjából ez azt jelenti, hogy napközben csak pótvízre van szükség, a medencék
töltéséhez szükséges nagymennyiségő termálvízre a medencék esti zárását, ürítését,
tisztítását, fertıtlenítését követı töltési szakaszban van igény. A kutak ezért éjjel nagy
fordulatszámon mőködtek, ez napi ingadozást okozott. A nem folyamatos terhelés a
kutak élettartamára kedvezıtlen hatással volt. Ezért a víztárolóval egy egyenletesebb
struktúra kialakítására nyílt lehetıség. A kutak a víztároló üzembe állítását követıen,
egyenletesen, folyamatosan a víztároló rendszerbe juttatják a termálvizet, ahonnan – a
szükségleteknek megfelelıen – szivattyúk biztosítják a gyógyvíz felhasználási helyre
való eljuttatását.
17
3. szempont: vegyszerfelhasználás csökkentése, szer kezetek védelme
A vízkı károsítja a medencéket, de a közvetlen a medencében történı, a mosással és
fertıtlenítéssel járó nagy vegyszerfelhasználás is ártalmas. Az új rendszer alapján a
vízkıkiválás egy része már a víztárolóban lezajlik, kevesebb vízkı keletkezik a
medencékben, így kevesebb vegyszer kell a mosásához, mely nem csak a takarítási
idı lerövidülését és a medencék élettartamának növekedését eredményezi, hanem a
környezetvédelem szempontjából is optimális megoldásnak minısül.
4. szempont: a gyógyvíz mennyiségi és min ıségi védelme
A víztárolórendszer üzembe állításával, a vízkészletek igényekhez igazodó minél
ésszerőbb koordinációjával, kezelésével, irányításával kevesebb a hasznosítatlan
termálvíz. A szolgáltatáshoz szükséges gyógyvíz hımérséklete, összetétele, jellemzıje
állandó felügyelet mellett biztosított.
5. szempont: a környezeti terhelés mérséklése
A kisebb gázfelhasználás pozitív velejárója az is, hogy csökken a légkörbe kibocsátott
üvegházhatású anyagok mennyisége. A beruházással – a gázfelhasználás
csökkenésével arányosan – kb. 30%-kal csökkent a légkörbe kerülı CO2 mennyisége
(éves szinten kb. 300 t).
6. szempont: a vízrendszer energetikai lehet ıségeinek kihasználása
termálenergia-hasznosítással
A termálvízben lévı szabad energiatartalom kiaknázása során a magas hıfokú
termálvizet hıcserélıkön vezetik át. Ezen gépészeti berendezések biztosítják a
hıátadást az alacsonyabb hıfokú felmelegítendı víztömegnek (5. és 6. sz. kútból
származó víznek). A hıátadás után mind a gyógyvíz, mind a felmelegített víz a
felhasználás helyére kerül, s fürdési célra kerül felhasználásra. Tekintettel arra, hogy
ezen eljárás nem változtatja meg a termálvíz kémiai jellemzıit, továbbra is alkalmas
balneológiai-gyógyászati célokra.
A fejlesztés elıtt a felesleges hıenergia nem került hasznosításra, veszendıbe ment.
A nyári és az átmeneti (tavaszi-ıszi) idıszakban a kültéri ivóvizes tanmedence és a
gyermekmedencék, valamint a strandtéri zuhanyzók vizének hıntartása magas
energiafelhasználást eredményezett.
18
A víztárolóban hét víztároló medencerész került kialakításra:
• 2 db 300 m3-es,
• 3 db 139,4 m3-es, valamint
• 2 db 24 m3-es.
A víztároló medencékbe a 3. és 4. számú kutakból termálvíz, az 5. és 6. számú
kutakból pedig hidegvíz kerül. A termálvizes tárolórekeszekbe 41-44 ○C-os víz érkezik,
ilyen magas hıfokú vízre azonban még a legmagasabb hıfokú gyógyvizes
medencékben sincs szükség. A víztárolórendszerben lévı, különbözı hıfokú
víztömegek közötti energetikai kapcsolatot, a hı átadását a hıcserélık biztosítják.
Víztároló rendszer gépészeti berendezése (szivattyú, hıcserélı)
A megépített víztároló medencéket és a gépházat magába foglaló létesítmény monolit
vasbeton szerkezető mőtárgy, amely részben a terepszint alatt, részben a terepszint
felett helyezkedik el földtakarással.
kivitelezés közben elkészült állapot
19
A medencék külsı falfelületeire és tetıfödémére 4 cm vastag hıszigetelés került a
vízhıveszteség csökkentésére. A földrézső felületei és a földfeltöltés termıföldborítást
kapott füvesítéssel.
A termálenergia hasznosításának számszer ősíthet ı eredményei
A 2005-ben megépített és üzembe helyezett víztároló legfontosabb eredménye, hogy a
részvénytársaság gázfelhasználása ennek köszönhetıen jelentısen csökkent. Az
eredmények vizsgálatakor fontos megemlíteni azt, hogy a gázfogyasztás
csökkenésében nem a külsı hımérsékleti értékek növekedése, az idıjárás enyhülése
játszott szerepet, hiszen ez több évre visszatekintve nem mutat jelentıs eltérést.
Ahogy azt a lenti grafikon is mutatja, 2006 és 2009 között a havi átlaghımérséklet
nagyjából azonos volt, nem mutatkozott kiugróan nagy eltérés, ami a gázfogyasztás
csökkenését magyarázná.
Havi átlaghımérséklet
-5
0
5
10
15
20
25
30
január
február
március
április
május
június
július
augusztus
szeptember
október
november
december hó
oC
2006
2007
2008
2009
2004 óta a gázdíjak Magyarországon drasztikusan emelkedtek, ami a Büki
Gyógyfürdıben is komoly kiadást okozott volna. A beüzemelt víztárolórendszernek
köszönhetıen azonban a fürdı gázfelhasználása a 2005. évi 972 117 m3-rıl már egy
év alatt 785 509 m3-re mérséklıdött, ami közel 20%-os csökkenést jelent. Ez az érték
2007-ben már 696 787 m3 volt, ami az eredetihez képest közel 30%-kal alacsonyabb.
A fürdı 2008-ban 672 442 m3, 2009-ben pedig 684 070 m3 gázt használt el főtésre.
Kimutatható tehát, hogy a fürdı az elmúlt négy évben a víztárolónak köszönhetıen
30%-kal csökkentette gázfogyasztását.
20
Gázfelhasználás
-
100 000
200 000
300 000
400 000
500 000
600 000
700 000
800 000
900 000
1 000 000
1 100 000
év
m3
Gázfelhasználás 972 117 785 509 696 787 672 442 684 070
2005 2006 2007 2008 2009
A gázfogyasztás ilyen mértékő csökkenése a havi gázfogyasztási adatok tekintetében
is látványos, melyet az alábbi két grafikon világosan bemutat:
Havi gázfelhasználás
0
10000
20000
30000
40000
50000
60000
70000
80000
90000
100000
110000
120000
I. II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
hó
m3
2005
2006
2007
2008
2009
21
Göngyölített havi gázfelhasználás
0
100000
200000
300000
400000
500000
600000
700000
800000
900000
1000000
1100000
I. II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
hó
m3
2005
2006
2007
2008
2009
Ezek az értékek még nagyobb jelentıséget kapnak, ha figyelembe vesszük a
folyamatosan emelkedı gázárakat is.
Gázdíj
-
10 000 000
20 000 000
30 000 000
40 000 000
50 000 000
60 000 000
70 000 000
év
Ft
Gázdíj 45 717 115 53 583 661 57 525 565 56 946 821 66 626 194 64 619 299
2004 2005 2006 2007 2008 2009
Annak ellenére, hogy a gázfelhasználás 2005 óta 30%-kal csökkent, sajnos a
költségek nem csökkentek ilyen mértékben, sıt, 2005 óta 21%-kos növekedést kellett
finanszírozni. Ezen költségnövekedés a gáz világpiaci árának növekedésével
magyarázható.
Tekintettel arra, hogy a részvénytársaság mint fogyasztó a gáz világpiaci árára nincs
befolyással, nagyon fontos feladat, hogy a lehetıségeihez mérten az alternatív
energiaforrásként jelen lévı termálenergiát minél nagyobb mértékben használja ki. E
22
beruházás hozzásegített a részvénytársaság gázköltségeinek és a környezeti terhelés
mérsékléséhez. Ennek köszönhetıen a megvalósított elıny egyrészt üzemviteli –
medencék folyamatos terhelése, biztonságos vízellátási rendszer –, másrészt
energetikai – gázfelhasználás és a költségek csökkentése –, harmadrészt pedig
környezeti – az üzemelés során kikerülı károsanyag csökkentése – jellegő.
A fejlesztés pozitív eredményei alapján részvénytársaság vizsgálja a továbbiakban is a
termálenergia lehetıségeinek minél nagyobb arányú kihasználási lehetıségét, hiszen
jelentıs energiatartalékokkal rendelkezik még a kitermelt, felhasznált elfolyó víz.
23
V. Összegzés
A Föld felszíne alatt rejlı természetes hıenergia hatalmas energetikai potenciállal
kecsegtet. A Föld természetes hıje kiválóan alkalmazható melegvíz-ellátásra és
főtésre, a termál- és gyógyfürdık számára pedig a komplex hasznosítás kínál valódi
gazdasági hatékonyságot és környezetbarát alternatív energiaforrást.
A regeneratív energiák kimeríthetetlenek, környezetbarátak és gazdasági szempontból
is nagyon érdekesek. Ennek köszönhetıen szemléletváltást tapasztalhatunk az építési
vezetık, tervezık és mérnökök köreiben, a geotermia egyre nagyobb figyelmet nyer.
A geotermikus energia felhasználása egy megfizethetı és fenntartható megoldás, hogy
csökkentsük a fosszilis energiáktól való függıségünket, és a globális felmelegedést
illetve az egészségügyi kockázatokat, amik a fosszilis energiaforrások használatából
adódnak. Ezért is mintaértékő a Büki Gyógyfürdıben megvalósított fejlesztés, melynek
egyik fontos célkitőzése fosszilis energiahordozók megújuló energiaforrással való
kiváltása a gazdaságos mőködtetés és a környezetvédelem érdekében.
A Büki Gyógyfürdıben a geotermikus energia komplex hasznosítása segítségével egy
gazdaságos és környezetbarát megoldás került alkalmazásra. Ennek köszönhetıen
csökkenhet a részvénytársaság gázszolgáltatótól való függısége, és megvalósulhat a
természet védelme is, hiszen alkalmazása során nem szennyezi a levegıt, nincs szén-
dioxid kibocsátás. Összességében így a környezeti terhelés nem csak a fürdı
területén, de az egész településen csökken, mintaként szolgálva a régió és az ország
fürdıi számára, mely további fejlesztéseket eredményezhet.
24
VI. Mellékletek
25
1. sz. melléklet
Víztároló medencék, gépház és vasiszap ülepít ı – Vízjogi üzemeltetési engedélyezése terv
26
2. sz. melléklet
Kiviteli terv – Technológiai gépészet
27
3. sz. melléklet
Víztároló medencék elrendezése
28
4. sz. melléklet
A medencék átlagos napi vízigénye
Medencék vízigénye
A víz jellege
Nyári idıszak
Téli idıszak Egyéb
vízigény m3/év
Évi összes
m3/év Átlagos napi
vízigény m3/d
Összes vízigény m3/idény
Átlagos napi vízigény
m3/d
Összes vízigény m3/idény
Gyógyvíz 1 786 267 918 1 341 288 315 - 556 233 Termálvíz 500 45 400 400 49 600 - 95 000
közmő 303 45 450 35 7 525 39 304 92 279 Ivóvíz saját 740 111 000 391 84 065 45 853 240 918
Öntözıvíz - - - - 23 000 23 000 Összesen 3 329 469 768 2 167 429 505 108 157 1 007 430