«MEGNEVEZES» - aok.pte.hu · Egy elméleti és egy gyakorlati ZH, amelyek mentességet adhatnak a vizsgán a beugró illetve a gyakorlati vizsgarész alól. Távolmaradás pótlásának

PTE ÁOK Általános Orvos szak – Alapozó modul - tantárgyleírások - 2019/2020-as tanév

1

Pécsi Tudományegyetem

Általános Orvostudományi Kar

ÁLTALÁNOS ORVOS SZAK

TANREND 2019/2020

Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak és

kritérium követelmények)


2

Tartalomjegyzék

1. szemeszter

OOA-ANT-T Magatartástudomány 1. (Orvosi antropológia) ______________________________________________________3 OOA-BI1-T Biofizika 1. _________________________________________________________________________________5 OOA-BML-T Közegészségtan 1. (A betegségmegelőzés alapjai) ___________________________________________________8 OOA-MB1-T Molekuláris sejtbiológia 1. ____________________________________________________________________ 10 OOA-MET-T Biometria _________________________________________________________________________________ 15 OOA-OET-T Magatartástudomány 2. (Orvosi etika) ___________________________________________________________ 21 OOA-OKG-T Bevezetés az orvosi kommunikációba ___________________________________________________________ 23 OOA-ORK-T Orvosi kémia ______________________________________________________________________________ 25 OOR-ELS-T Orvosi elsősegély ___________________________________________________________________________ 29 OOR-OKA-T Orvosi kémia alapjai _________________________________________________________________________ 31 OTT1-T Testnevelés 1. ______________________________________________________________________________ 33

2. szemeszter

OOA-AA1-T Általános anatómia 1. ________________________________________________________________________ 34 OOA-AED-T Közegészségtan 2. (Általános epidemiológia és demográfia) __________________________________________ 37 OOA-BEB-T Bevezetés a biokémiába ______________________________________________________________________ 39 OOA-BI2-T Biofizika 2. ________________________________________________________________________________ 42 OOA-MB2-T Molekuláris sejtbiológia 2. ____________________________________________________________________ 44 OOA-SF1-T Szövet- és fejlődéstan 1. ______________________________________________________________________ 49 OOR-API-T Ápolási ismeretek - elmélet ___________________________________________________________________ 52 OTT2-T Testnevelés 2. ______________________________________________________________________________ 54 OOR-APG-T Ápolási ismeretek - gyakorlat __________________________________________________________________ 55 OOR-OKG-T Az orvosi kommunikáció gyakorlata - nyári gyakorlat _______________________________________________ 56

3. szemeszter

OOA-AA2-T Általános anatómia 2. ________________________________________________________________________ 58 OOA-BKA-T Biokémia _________________________________________________________________________________ 61 OOA-EL1-T Élettan 1. __________________________________________________________________________________ 65 OOA-HUG-T A humángenetika alapjai _____________________________________________________________________ 73 OOA-KET-T Közegészségtan 3. (Környezet-egészségtan) ______________________________________________________ 75 OOA-SF2-T Szövet- és fejlődéstan 2. ______________________________________________________________________ 77 OTT3-T Testnevelés 3. ______________________________________________________________________________ 80

4. szemeszter

OOA-EL2-T Élettan 2. __________________________________________________________________________________ 81 OOA-IMM-T Az immunológia alapjai ______________________________________________________________________ 91 OOA-NEA-T Általános és neuroanatómia, szövet- és fejlődéstan _________________________________________________ 94 OOA-OBA-T Orvosi biokémia ____________________________________________________________________________ 98 OOA-SZO-T Magatartástudomány 3. (Orvosi szociológia) _____________________________________________________ 102 OTT4-T Testnevelés 4. _____________________________________________________________________________ 105 OOR-AZV-I-T Angol szaknyelvi záróvizsga - írásbeli __________________________________________________________ 106 OOR-AZV-S-T Angol szaknyelvi záróvizsga - szóbeli __________________________________________________________ 107

OTT1..4-T Testnevelés 1-4.: elérhető kurzusok ______________________________________________________________1


3

OOA-ANT-T MAGATARTÁSTUDOMÁNY 1. (ORVOSI ANTROPOLÓGIA)

Tantárgyfelelős: DR. CSATHÓ ÁRPÁD ISTVÁN, egyetemi docens

Magatartástudományi Intézet [email protected]

1 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1.

Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra

Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 300 fő

Előfeltételek: Lásd az ajánlott tantervben

Tematika

Az orvosi antropológia röviden úgy jellemezhető, mint az antropológia tudományának olyan területe, amely kulturális, biológiai és

pszichológiai hatástényezők összetett kapcsolatán keresztül törekszik az emberi egészséget meghatározó folyamatokat megértésére. A

hatástényezők közötti kapcsolatrendszer megismerésére számos elméleti megközelítés létezik, amelyek közül adaptációs, vagy

ökológiai elméleti keret áll a kurzus középpontjában. Így, az előadások témainak tárgyalása során hangsúlyos szerepet kap, a

környezethez történő adaptáció három fő szintje, illetve azok interakciói: a biológiai, a pszichológiai és a kulturális szintű adaptáció.

A kurzus során a hallgatóknak el kell sajátítania az alapvető orvosi antropológiai alapfogalmakat, illetve ismerniük kell a humán

viselkedést, illetve az egészséget befolyásoló különböző típusú (pl. biológiai és kulturális) hatástényezők közötti kölcsönhatásokat.

A félév elfogadásának feltételei

TVSZ szerint.

Félévközi ellenőrzések

Távolmaradás pótlásának lehetőségei

TVSZ szerint.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok

- Kötelező irodalom

Lázár Imre és Pikó Bettina (szerk.): Orvosi Antropológia, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2012

- Saját oktatási anyag

Neptunra feltöltött elektronikus tananyag.

- Jegyzet

- Ajánlott irodalom

Cecil G. Helman: Kultúra, egészség és betegség. Medicina, Bp., 2003.

Tony McMichael: Human Frontiers, Environments and Disease, Cambridge Univ. Press, 2001

Előadások

1 Az orvosi antropológia tárgya és főbb területei. Egészségkoncepciók.

Dr. Csathó Árpád István

2 Az adaptáció és a plaszticitás fogalma az orvosi antropológiában.


3 Urbán ökológia: A városi életmód hatása az egészségre.


4 A stressz, mint biokulturális kölcsönhatás.


5 A fájdalom-észlelés biokulturális jellemzői.


6 A placebo és a nocebo hatás. A gyógyszerhatás antropológiája.


7 Mortalitás. Demográfiai alapfogalmak.


8 A halálfogalom összetevői. A halálkép átalakulása gyermekkorban.


9 A függőség magatartástudományi modelljei.


http://aok.pte.hu/hu/egyseg/almenu/570/23/#tantervek


4

10 A táplálkozást meghatározó biokulturális tényezők.


11 A testi fizikális növekedést meghatározó környezeti és biológiai tényezők kapcsolata. A szekuláris trend fogalma.


12 Az öregedés antropológiája.


13 A környezet típusai, gén-környezet kölcsönhatások.


14 Filozófiai antropológia.

Dr. Szolcsányi Tibor

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A vizsgák a vizsgaidőszakban meghirdetett vizsgaidőpontokban zajlanak. Vizsga első része egy 20 kérdéses egyszerű választásos teszt.

A tesztben szereplő kérdések az alábbi 16 témakörhöz kapcsolódnak. Az írásbeli részt a vizsga szóbeli része követi, amely során

két témakört kell a hallgatóknak kifejteniük. A végleges érdemjegyet az írásbeli és a szóbeli részben nyújtott teljesítmény

összesítése adja.

1. A különböző egészségkoncepciók ismertetése.

2. Az adaptációs folyamatok felosztása mechanizmus és időtartam alapján.

3. Az akklimatizációs folyamatok ismertetése példán keresztül.

4. A kulturális adaptációs ismertetése példán keresztül.

5. A városi (urbanizált) életmódhoz való alkalmazkodás vizsgálatának főbb módszertana.

6. Az akkulturáció folyamatának ismertetése példákkal.

7. A kulturális sokk főbb lépései és jellemzése példákon keresztül.

8. A biológiai stressz választ befolyásoló kulturális illetve viselkedéses mechanizmusok ismertetése. Az Általános Adaptációs

Szindróma főbb szakaszai.

9. A szociális - kulturális hatások szerepe a fájdalom-észlelés és a fájdalom-reakciók során. A fájdalom értelmezésének kulturális

különbségei.

10. A fájdalom jellemzése a minőség és az időtartam szempontjából (fázisos / tónusos, akut / krónikus fájdalom fogalmak).

11. A teljes-gyógyszerhatás mikro- és makro-kontextuális elemei.

12. A placebo- és nocebo-hatás jellemzése példákon keresztül.

13. A nyers, illetve a specifikus mortalitási ráták kiszámítása. A mortalitási ráta és az életkor közötti kapcsolat jellemzése.

14. A gyermekkort jellemző egyes halálképi szakaszok bemutatása.

15. A szekuláris trend fogalma. A pozitív, illetve a negatív szekuláris trendeket befolyásoló biológiai és kulturális tényezők.

16. Az evészavarok biokulturális háttere.

Közreműködők


5

OOA-BI1-T BIOFIZIKA 1.

Tantárgyfelelős: DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár

Biofizikai Intézet [email protected]





Tematika

A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait. Az előadások témakörei atom és

magfizika, termodinamika, transzportfolyamatok, molekuláris és szupramolekuláris rendszerek, bioelektromos jelenségek és biológiai

mozgás.


Legfeljebb 15 % hiányzás megengedett


Egy elméleti és egy gyakorlati ZH, amelyek mentességet adhatnak a vizsgán a beugró illetve a gyakorlati vizsgarész alól.


Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. A hallgatók csak saját csoportjuk gyakorlatán pótolhatnak, egy

pótgyakorlat során csak egy gyakorlat pótolható.



Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006


Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs

Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu

- Jegyzet


Előadások

1 Bevezető

Dr. Nyitrai Miklós

2 Elektromágneses hullámok. EM spektrum

Dr. Grama László

3 A kvantumfizika alapjai

Dr. Grama László

4 Az atom szerkezete

Dr. Grama László

5 A kvantumszámok értelmezése. Spin

Dr. Grama László

6 Molekulaorbitálok. Szinglet és triplet állapot

Dr. Grama László

7 Röntgensugárzás

Dr. Grama László

8 Röntgendiffrakció

Dr. Grama László

9 A lézer

Dr. Grama László

10 Az atommag szerkezete. Radioaktivitás

Dr. Lukács András Szilárd


http://biofizika.aok.pte.hu/


6

11 Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal


12 Sugárzások biológiai hatása


13 Termodinamikai alapfogalmak


14 A termodinamika főtételei


15 Termodinamikai potenciálfüggvények


16 Diffúzió

Dr. Szabó-Meleg Edina

17 Ozmózis

Dr. Szabó-Meleg Edina

18 Folyadékáramlás

Dr. Grama László

19 Vérkeringés. A szív munkája

Dr. Hild Gábor

20 Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés

Dr. Hild Gábor

21 Membránszerkezet. Nyugalmi membránpotenciál

Dr. Hild Gábor

22 Érzékszervi receptorok. Akciós potenciál

Dr. Hild Gábor

23 Látás

Dr. Hild Gábor

24 Hallás

Dr. Hild Gábor

25 A citoszkeletális rendszer

Dr. Hild Gábor

26 Motorfehérjék, sejtmozgás

Dr. Hild Gábor

27 A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája

Dr. Bugyi Beáta

28 Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai

Dr. Bugyi Beáta

Gyakorlatok

1 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás


3 Egyenáramú mérések

4 Egyenáramú mérések

5 Váltóáramú mérések

6 Váltóáramú mérések

7 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria

8 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria

9 Színképvizsgálat

10 Színképvizsgálat

11 Polarimetria

12 Polarimetria

13 Pótmérés, szeminárium


15 Folyadékok viszkozitása

16 Folyadékok viszkozitása

17 Felületi feszültség

18 Felületi feszültség


7

19 Fajlagos felület, duzzadás

20 Fajlagos felület, duzzadás

21 Centrifugálás

22 Centrifugálás

23 Elektroforézis

24 Elektroforézis





Szemináriumok

Vizsgakérdések

Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu)

Közreműködők

Czimbalek Lívia Mária (B01BUR), Dr. Bódis Emőke (FQFH76), Dr. Bugyi Beáta (CKTZXD), Dr. Grama László (J7AF3B), Dr. Huber

Tamás (GHCE3K), Dr. Kengyel András Miklós (ENQAMZ), Dr. Lukács András Szilárd (LZ2I4Q), Dr. Talián Csaba Gábor

(RP9GGL), Huberné Barkó Szilvia (FZER5M), Leipoldne Víg Andrea Teréz (OL4J1R), Pirisi Katalin Erzsébet (MWK6OX), Szatmári

Dávid (AIX2L6), Takács-Kollár Veronika Tünde (L5EB78)



8

OOA-BML-T KÖZEGÉSZSÉGTAN 1. (A BETEGSÉGMEGELŐZÉS ALAPJAI)

Tantárgyfelelős: DR. KISS ISTVÁN ZOLTÁN, egyetemi tanár

Orvosi Népegészségtani Intézet [email protected]





Tematika

A tárgy elemzi a betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezőket, vizsgálja a szociális és gazdasági tényezők szerepét a

betegségmegelőzésben. Vizsgálja továbbá egyes társadalmi csoportok betegségmegelőzés szempontjából fontos speciális egészségi

problémáit, jellemzőit.

Közegészségtan 6. tantárgy befejezésekor a hallgatók szóbeli közegészségtan szigorlatot tesznek, ami az összes közegészségtani

tantárgy (közegészségtan 1 - 6) anyagát felöleli.


A gyakorlatok látogatása kötelező, amelyet katalógussal ellenőrzünk. A gyakorlatokról legfeljebb 2x45 perc hiányzás megengedett,

ami felett az index aláírását megtagadjuk.



Csoportvezetővel előre egyeztetve, az adott héten másik csoportnál való pótlás lehetséges.



Ember I., Kiss I., Cseh K.: Népegészségügyi orvostan, Dialóg Campus, 2013.


A Neptun-ra feltöltött elektronikus tananyagok.

- Jegyzet


Előadások

1 Magyarország népegészségügyi helyzete.

Dr. Kiss István Zoltán

2 Az egészség és a betegség fogalma. Egészségdeterminánsok.


3 Közegészségtan; népegészségtan. A betegségmegelőzés alapjai.


4 Szociális tényezők hatása a betegségek kialakulására.


5 Egészségvédelem, egészségfejlesztés

Dr. Horváth-Sarródi Andrea

6 Anya- és csecsemő-egészségtan.

Dr. Németh Katalin

7 Egészségpolitika.

Dr. Berényi Károly

Gyakorlatok

1 A prevenció szintjei.

2 Antropometriai paraméterek meghatározása.

3 Időskor egészségtana

4 Rehabilitáció, krónikus ápolás, hospice

5 Kisebbségek speciális helyzete

6 Fogyatékkal élők speciális egészségi problémái

7 Gyermek- és ifjúság-egészségtan.



9

Szemináriumok

Vizsgakérdések

1. Magyarország népegészségügyi helyzete.

2. Trendek és tendenciák a morbiditás, a mortalitás és az egészségügy terén a XXI. században.

3. Közegészségtan - népegészségtan. A betegségmegelőzés alapjai.

4. Az egészség és a betegség fogalma.

5. Egészségdeterminánsok.

6. Az iskolai végzettség és a jövedelmi viszonyok hatása a betegségek kialakulására.

7. Szociális tényezők hatása a betegségek kialakulására (kivéve iskolai végzettség, jövedelem).

8. Egészségfejlesztés

9. Az anyasággal, várandóssággal kapcsolatos preventív feladatok.

10. Csecsemő-egészségtan.

11. Egészségpolitika.

12. A prevenció szintjei.

13. Az elhízás és a fizikai inaktivitás szerepe a betegségek kialakulásában

14. A dohányzás és alkoholfogyasztás szerepe a betegségek kialakulásában

15. Időskor egészségtana (főbb epidemiológiai jellemzők, öregedéselméletek)

16. Időskor egészségtana (élettani jellemzők, prevenció lehetőségei, primer, szekunder

17. Rehabilitáció, krónikus ápolás, hospice.

18. Kisebbségek speciális helyzete.

19. Migránsok speciális helyzete, népegészségügyi aspektusok

20. Hajléktalanok speciális egészségügyi helyzete, népegészségügyi vonatkozások

21. Fogyatékkal élők speciális egészségi problémái, a prevenció lehetőségei (mozgáskorlátozottság, érzékszervi korlátozottság)

22. Fogyatékkal élők speciális egészségi problémái, a prevenció lehetőségei (értelmi fogyatékkal élők)

23. Gyermek- és ifjúság-egészségtan szervezete, az életkorra jellemző főbb epidemiológiai sajátosságok

24. Gyermek- és ifjúság-egészségtan (kábítószer-fogyasztás, szexuális magatartás kockázatai, mentális egészség, erőszakos

halálokok)

Közreműködők

Dr. Berényi Károly (MLVMGL), Dr. Girán János (WIACRA), Dr. Kiss Zsuzsanna (Z57GQV), Dr. Marek Erika Mária (R9BVBB),

Dr. Nagy-Borsy Emese (VR8TCU), Dr. Németh Balázs (W1BAI4), Dr. Rákosy Zsuzsa (MC722M), Dr. Varjas Tímea (BOO8GF),

Wolher Veronika (KK02L1)


10

OOA-MB1-T MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 1.

Tantárgyfelelős: DR. ÁBRAHÁM HAJNALKA GABRIELLA, egyetemi docens

Orvosi Biológiai Intézet és Központi Elektronmikroszkópos Laboratórium [email protected];

[email protected]





Tematika

A két féléves tárgy célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges,

az eukariota sejt felépítésével és működésével kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése, a klinikai tárgyak

szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy első szemesztere a sejt felépítésének és

működésének celluláris és molekuláris szintű jellemzőivel foglalkozik. Fő témái: az eukariota (elsősorban emlős) sejtek

organellumainak funkcionális morfológiája; a genetikai információ tárolásának, megkettőződésének, kifejeződésének mechanizmusai.


TVSZ szerint



Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat.



Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia


- Jegyzet

Pap M. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok


Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach

Lodish et al.: Molecular Cell Biology

Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell

Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology

Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából

Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia

Előadások

1 Oktatási célkitűzések

Dr. Ábrahám Hajnalka Gabriella

2 A pro- és eukariota sejtek összehasonlítása


3 Modern morfológiai módszerek I. Fénymikroszkópia


4 Molekuláris biológiai módszerek I: Restrikciós endonukleázok

Dr. Szeberényi József

5 Molekuláris biológiai módszerek II: DNS-klónozás. Genomtárak


6 Molekuláris biológiai módszerek III: Polimeráz láncreakció


7 Molekuláris biológiai módszerek IV: DNS szekvencia-meghatározás


8 Molekuláris biológiai módszerek V: Transzgénikus élőlények.




11

9 Molekuláris biológiai módszerek VI: A génműködés gátlása


10 Molekuláris biológiai módszerek VII: DNS-chipek


11 Molekuláris biológiai módszerek VIII: Immunológiai módszerek

Dr. Barthóné Dr. Szekeres Júlia

12 Modern morfológiai módszerek II. Elektronmikroszkópia


13 Sejtmag


14 Genomorganizáció


15 A kromatin szerkezete és kémiai összetétele

Dr. Sétáló György

16 A sejtciklus fázisai.


17 A sejtciklus szabályozása


18 Sejtosztódás. Mitózis, meiózis


19 Replikáció prokariota sejtekben


20 Replikáció eukariota sejtekben


21 DNS-repair


22 Transzkripció prokariotákban

Dr. Pap Marianna

23 Eukariota pre-rRNS szintézis és érés

Dr. Pap Marianna

24 Pre-mRNS-ek szintézise eukariotákban

Dr. Pap Marianna

25 Pre-mRNS-ek érése eukariotákban

Dr. Pap Marianna

26 Transzláció I: A fehérjeszintézis szereplői

Dr. Pap Marianna

27 Transzláció II: A fehérjeszintézis mechanizmusa

Dr. Pap Marianna

28 Transzláció III: A genetikai kód

Dr. Pap Marianna

29 Génreguláció prokariotákban

Feketéné Dr. Kiss Katalin

30 Génreguláció eukariotákban I: A szabályozás szintjei


31 Génreguláció eukariotákban II: Transzkripciós faktorok I.


32 Génreguláció eukariotákban III: Transzkripciós faktorok II


33 Durva felszínű endoplazmatikus retikulum


34 Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció


35 Endocitózis. A vezikuláris transzport mechanizmusa


36 A sejt védekezési mechanizmusai I: lizoszómák, sima felszínű endoplazmatikus retikulum



12

37 A sejt védekezési mechanizmusai II: szabadgyökök, membránkárosodás


38 Mitokondrium I: felépítés és működés


39 Mitokondrium II: genetikai apparátus


40 Citoszkeleton I: mikrofilamentumok


41 Citoszkeleton II: intermedier filamentumok és mikrotubulusok


42 Záró előadás. A sejtmembrán


Gyakorlatok

1 Fénymikroszkópia. Izotópok

2 Fénymikroszkópia. Izotópok

3 Centrifugálás, kromatográfia

4 Centrifugálás, kromatográfia

5 Plazmidizolálás

6 Plazmidizolálás

7 Fehérje-elektroforézis és Western blot

8 Fehérje-elektroforézis és Western blot

9 DNS-izolálás

10 DNS-izolálás

11 Restrikciós endonukleáz térképezés

12 Restrikciós endonukleáz térképezés

Szemináriumok

1 A csoportszintű oktatás rendszere. Az I. ciklus gyakorlatainak előkészítése

2 Biológiai makromolekulák

3 Fénymikroszkópia

4 Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása

5 Szeparációs módszerek

6 Molekuláris biológiai módszerek I.

7 Molekuláris biológiai módszerek II.

8 Molekuláris biológiai módszerek III.

9 Molekuláris biológiai módszerek IV.

10 A sejtmag. Genomorganizáció

11 Kromatin

12 A sejtciklus

13 Elektronmikroszkópia. (demonstráció)

14 Replikáció

15 DNS-repair.

16 Sejtosztódás. A II. ciklus előkészítése

17 Transzkripció prokariotákban

18 Transzkripció eukariotákban

19 RNS-érés

20 Transzláció I.

21 Transzláció II.

22 Génreguláció I.

23 Génreguláció II

24 Durva felszínű endoplazmatikus retikulum. Golgi-komplex. Vezikuláris transzport

25 Sejtvédekezés

26 Mitokondrium I.

27 Mitokondrium II.

28 Félévzáró konzultáció

29 Félévzáró dolgozat

30 Félévzáró dolgozat


13

Vizsgakérdések

1. Fehérjék

2. Lipidek

3. Szénhidrátok

4. Nukleozidok, nukleotidok

5. A DNS szerkezete

6. A DNS örökítő anyag szerepét igazoló kísérletek

7. Az RNS szerkezete és típusai

8. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása

9. Az immuncitokémia módszerei

10. Restrikciós endonukleázok

11. Southern-blot

12. A DNS szekvenciaanalízise

13. DNS-chipek

14. Genomtárak

15. Polimeráz láncreakció

16. Transzgénikus élőlények

17. Célzott géninaktiváció

18. Az endogén génműködés gátlása az mRNS szintjén

19. cDNS-tárak

20. Northern-blot

21. Immunprecipitáció és Western-blot

22. A sejtmag szerkezete

23. A kromatin szerveződése

24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák

25. A kromatin kémiai összetétele

26. A sejtciklus fázisai

27. A sejtciklus szabályozása

28. Mitózis

29. Meiózis

30. A replikáció általános jellemzői

31. A prokariota replikáció mechanizmusa

32. Az eukariota replikáció jellemzői

33. DNS-repair

34. A prokariota transzkripció mechanizmusa

35. Az eukariota transzkripció általános jellemzői

36. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése

37. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció

38. Pre-mRNS splicing

39. Aminoacil-tRNS szintézis

40. A riboszómák szerkezete és működése

41. A genetikai kód

42. A transzláció iniciációja


14

43. A transzláció elongációja és terminációja

44. A transzláció általános jellemzői

45. A laktóz operon

46. A triptofán operon

47. Klónozás sejtmag-transzplantációval

48. Az eukariota pre-mRNS szintézisének és érésének szabályozása

49. Az eukariota mRNS-ek transzportjának, transzlációjának és degradációjának szabályozása

50. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása

51. Eukariota transzkripciós faktorok

52. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa

53. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum

54. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció

55. A szekréció mechanizmusa

56. Endocitózis

57. A vezikuláris transzport mechanizmusa

58. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum

59. Oxigén szabadgyökök. Membránkárosodás. Lipid-peroxidáció

60. A mitokondriumok felépítése és működése

61. A mitokondriumok genetikai apparátusa

62. Mitokondrium betegségek

Közreműködők

Balassa Tímea (SWM7LV), Bogdán Ágnes (NHORSU), Dr. Ábrahám Hajnalka Gabriella (WJUTX7), Dr. Bátor Judit (MPZG9D), Dr.

Berta Gergely (Q6VP3K), Dr. Fekete Zsuzsanna (G4KGED), Dr. Kemény Ágnes (WJHNZP), Dr. Pap Marianna (A9VB0A), Dr. Seress

László Antal (NSRNSQ), Dr. Sétáló György (SXBEK5), Dr. Tarjányi Oktávia (PA4PXG), Feketéné Dr. Kiss Katalin (RB5I50), Les

Hajnalka (ARIS6B), Schipp Renáta (GPDYI3), Stayer-Harci Alexandra (ALWLKJ), Varga Judit (NZCIT4)


15

OOA-MET-T BIOMETRIA

Tantárgyfelelős: DR. PÓTÓ LÁSZLÓ, habilitált docens

Bioanalitikai Intézet [email protected]





Tematika

Ez a tárgy a hallgatói számára első statisztikai kurzusként az alábbi főbb területeket öleli fel: Adatok kezelése számítógéppel, adatok

áttekintése és jellemzése grafikus és számszerű eszközökkel, a valószínűség és a statisztikai következtetés/döntés, az

orvostudományban és orvosi gyakorlatban leggyakrabban használt statisztikai alapmódszerek.

Fő cél a statisztikai gondolkodásmód megismertetése és alapjainak begyakoroltatása. Ezzel a hallgatók most találkoznak először az

oktatásuk során. Jelentőségét aláhúzza, hogy az orvoslásban (a tudományban és a hétköznapi munkában is) ezek a módszerek és

készségek nélkülözhetetlenné váltak az utóbbi években. Ennek jegyében új tananyag blokként az orvosi döntéshozás alapvető

jellemzőivel is elkezdünk ismerkedni a kurzuson.


Legalább két dolgozat (ZH) teljesítése, legfeljebb két mulasztott gyakorlat.

A jegyet három lépcsős vizsgán lehet megszerezni, aminek elemei: egy ‘beugró’ teszt, egy számítógéppel (SPSS-el) megoldandó

feladat és két elméleti kérdés. Mindegyikre legalább „elégséges” teljesítmény kell, hogy a vizsga sikerüljön.


A félév során a legalább két Zh teljesítése, mindegyik minimum 50%-os eredménnyel, szükséges a vizsgára bocsátáshoz. Az egyik Zh

egyszeri javítására van lehetőség.


Pótló gyakorlat



Moore, D. S. The Basic Practice of Statistics, 7th ed., 2015.


- Jegyzet

Pótó László: Biometria, munkafüzet, Pécs, 2018.


Belágyi József: Orvosi biometria, jegyzet, Pécs, 1999.

Moore, David S., McCabe, George P. Introduction to the Practice of Statistics, 5th ed., 2005, W.H. Freeman

és:

Yates, Dan, Moore, David S., Starnes, Daren S. The Practice of Statistics (TI-83/89 Graphing Calculator Enhanced) 2/e, 2003,

W.H. Freeman

vagy

Rees, W. G. Essential Statistics, Chapman and Hall, 1992

Előadások

1 Bevezetés (a biometria és az orvostudomány, modellek). A valószínűség fogalma.

Dr. Pótó László

2 Változó-típusok. Diszkrét eloszlások (a binomiális és a Poisson eloszlás).

Dr. Pótó László

3 Folytonos változók, hisztogram, relatív gyakoriság sűrűség, sűrűségfüggvény.

Dr. Pótó László

4 Átlag, szórás. A normális eloszlás.

Dr. Pótó László

5 Az átlag eloszlása, a standard hiba.

Dr. Pótó László



16

6 A várható érték konfidencia intervalluma. A t eloszlás.

Dr. Pótó László

7 A hipotézisvizsgálat elve. Az egy mintás t próba. A páros t próba. Az előjel próba (előzetes).

Dr. Pótó László

8 A konfidencia intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése. A döntési hibák. Orvosi döntések - alapelvek 1/1.

Dr. Pótó László

9 A független mintás t próba. Az F próba.

Dr. Pótó László

10 A lineáris korreláció és regresszió.

Dr. Pótó László

11 Gyakorisági táblázatok 1. A khi-négyzet próba. Vizsgálati eljárások, szenzitivitás, specificitás, predikciós értlékek

(Gyakorisági táblázatok 2/1.). Orvosi döntések - alapelvek 1/2.

Dr. Pótó László

12 Nemparaméteres próbák. (előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próbák)

Dr. Pótó László

13 A varianciaanalízis elve. A hipotézisvizsgálati módszerek áttekintése.

Dr. Pótó László

14 Vizsgálati eljárások, szenzitivitás, specificitás, predikciós értékek (Gyakorisági táblázatok 2/2.). Többváltozós módszerek.

Orvosi döntések - alapelvek 2. Összefoglalás.

Dr. Pótó László

Gyakorlatok

1 Valószínűség - példák 1. + Számítógép-használat, Windows, SPSS.

2 Valószínűség - példák 2. - diszkrét eloszlások.

3 A binomiális eloszlás.

4 Adatok grafikus áttekintése. Folytonos változók. Hisztogram.

5 Adatok számszerű áttekintése, jellemzése - leíró statisztika

6 Normális elosztás. Az átlag eloszlása.

7 Becslések. A várható érték megbízhatósági intervalluma.

8 A hipotézistesztelés

9 Becslés és hipotézistesztelés. Az első- és másodfajú hiba.

10 A független mintás t próba. Az F próba.

11 A lineáris korreláció és regresszió.

12 Gyakorisági táblázatok - A khi-négyzet próba.

13 Nemparaméteres próbák: előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próba.

14 A varianciaanalízis elve. Összefoglalás

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Egy ‘beugró’ teszt, egy gyakorlati feladat (megoldandó számítógéppel) és két elméleti kérdés az alábbiak közül (az egyik elméleti

kérdés az OD témakörből):

OD-1 Orvosi döntések - alapelvek 1

Mutassa be a statisztikai döntések fogalmait és elveit (Ho, 1-fajú és 2-fajú hibakockázatok, az alfa döntési szint választása, tünetek és

klinikai tesztek értékelése - a 4 mérőszám, és a pozitív illetve negatív eredmény megbízhatósága különböző vizsgálati

helyzetekben: klinikán illetve szűrő tesztnél) egy egyszerű orvosi vagy hétköznapi életből vett döntési helyzetben.

Használja a számolási vizsgafeladat példát vagy válasszon egy saját példát a bemutatásra.

(háttér: főleg a 8. és a 11-12. előadás)

OD-2 Orvosi döntések - alapelvek 2

Mutassa be a statisztikai döntések fogalmait és elveit (vizsgálati eredmények beválási valószínűségei, klinikai bizonyítékok,

valószínűségek, kezelési küszöb, további vizsgálati lehetőségek,...) egy egyszerű orvosi döntési helyzetben.

Használja a számolási vizsgafeladat példát vagy válasszon egy saját példát a bemutatásra.

(háttér: főleg a 11-12 és a 14. előadások)


17

1. A biometria/biostatisztika fő feladata

A kétféle gondolkodási modellről - mik a főbb különbségek?

Mutassa be, hogyan egészítik ki egymást, s hogyan kap mindkét gondolkodásmód szerepet a tudományos és az orvosi munkában.

Integrálja az elemző gondolkodás és az OD alapok főbb megállapításait is.

(háttér: főleg az 1., a 3., a 6-7-8., a 11-12. és a 14. előadások)

2. A statisztikai gondolkodásmód fő jellegzetessége: a valószínűség

Mutassa be a fogalmat egyszerű példán. Mikor számolható és mikor nem számolható az értéke? Igazolja példákkal, hogy mindkét

megközelítés alkalmazható a gyakorlati (orvosi) feladatoknál.

(háttér: főleg az 1., a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások)

3. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 1,

Mutassa be a binomiális eloszlás példáján, hogyan lehet a „számolható valószínűség” (szerencsejáték helyzetek) megközelítést valós

élethelyzetekben alkalmazni. Az eloszlás ábrázolása. Mutassa be, hogy kap szerepet ez a megközelítés a döntéshozásban.

(háttér: főleg a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások)

4. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 2,

Vonjon párhozamot a binomiális és a Poisson eloszlás között: hasonlóságok és különbségek, alkalmazási példákkal alátámasztva.

Mutassa be a diszkrét eloszlások jelentőségét példákkal. (Mely hipotézistesztelési eljárások alapulnak ezen a megközelítésen?)


5. A statisztikai gondolkodás alapelvei - az adatoktól a döntésig

A döntéshozáshoz vezető út - és a buktatói. (mintaméret, reprezentativitás, rejtett változók, valószínűségi ítélet, hibakockázat, - és

kezelésük)

(háttér: főleg a 3. és a 6-7-8. előadások)

6. Adat- (változó-) típusok és az adatok ábrázolásának különböző módjai

A három leggyakoribb adattípus és összefoglaló bemutatásuk lehetőségei.

Az egyes diagramfajták alkalmazási köre - erősségük és korlátaik. Milyen speciális információkat tud megjeleníteni egy-egy

diagramtípus? Mikor melyiket érdemes választani?

(háttér: főleg a 3. előadás)

7. A minta és az alapsokaság

Mutassa be mindkét alapfogalmat többféle adattípus esetén. Hogyan jellemezhető (képszerűen és számszerűen) ezen példákban a

minta és a sokaság? Mutassa be a két fogalom alapvető szerepét a statisztikai következtetés és döntés gondolatmenetében.


8. Folytonos adatok számszerű jellemzése

Vonjon párhuzamot az „öt szám”-os és a „három szám”-os adatjellemzés között. Mikor melyik alkalmazható/alkalmazandó?

Igazolja példákkal, hogy a kétféle jellemzés alapvető szerepet kap a döntési (pl. hipotézistesztelési) módszer kiválasztásában.


9. A valószínűség-eloszlás fogalma - a folytonos eloszlások

Szimmetrikus és ferde eloszlások. Hogyan tükröződik az eloszlás alakja a mintajellemzőkben? A fentiek bemutatása a normális és

ferde eloszlású példákon. Igazolja a megkülönböztetés jelentőségét a döntéshozási módszerek feltételein keresztül.



18

10. A normális eloszlás 1.

Jellemzői. Miért használható gyakran, különösen a biológiában és az orvostudományban?

Alkalmazási példák (referencia tartomány, stb.).

Hogyan támasztja alá az alapvető jelentőségét a „normális közelítés” módszere? (alkalmazási példákkal) - és hogyan a

hipotézisvizsgálati módszerek feltételei?

(háttér: főleg a 4., az 5., a 6-7-8-9. és a 12. előadások)

11. A normális eloszlás 2.

Hogyan támasztja alá jelentőségét az „átlag eloszlása”? Igazolja, hogy az átlag eloszlása alapvető szerepet kap a statisztikai

következtetés és döntés során.

(háttér: főleg a 4., az 5. és a 6-7-8-9-10. előadások)

12. A statisztikai következtetés

A statisztikai következtetés, mint a statisztikai gondolkodásmód kulcslépése. Vesse össze a pontbecslés és intervallumbecslés

módszerét e szempontból. Mutassa be, hogyan használható mindkét megközelítés a várható értékre adható intervallumbecslés

során (a várható értékre adható p% megbízhatóságú intervallumbecslés - konfidencia intervallum).

(háttér: főleg az 5.és a 6. előadások)

13. Az átlag megbízhatósági intervalluma

A legtöbb általunk megismert SPSS eredménylistán szerepel a „95% CI” kifejezés? Mi ez és miért ilyen gyakori a statisztikai

vizsgálatokban? Mondjon példákat, hogy melyik eredménylistán miért szerepel, mire jó a feltűntetése?

(háttér: főleg az 5. és a 6-tól végig, szinte mindegyik előadás)

14. A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete

Mutassa be az „öt lépéses” gondolatmenet származtatását és alkalmazhatóságát hétköznapi valamint szakmai vonatkozású példákon.

Melyek az „öt lépés” egyszerű, kötött pontjai, s melyek azok, amelyek egyéni mérlegelést igényelnek? Ez utóbbi jelentőségének

igazolása a példákon.

(háttér: a 7-től végig, szinte mindegyik előadás)

15. Az egymintás és a páros t próba

A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete milyen adatok és kérdések esetén vezet ezen módszerekhez? A két módszer hasonlósága és

különbsége. Mi a teendő, ha az alkalmazási feltételek nem teljesülnek? Miért nem érdemes minden esetben ezen utóbbi

módszereket használni?

(háttér: főleg a 6-7-8-9. és a 12. előadások)

16. A megbízhatósági intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése

Értékelje a két módszert a hasonlóságok és különbözőségek, az erősségek és gyengeségek alapján.

A fentieket konkrét példa felhasználásával mutassa be.

(háttér: főleg a 6-7-8 előadás)

17. Döntési hibakockázatok és a teszt ereje

Ismertesse a statisztikai döntéshozás lényegi sajátosságát, a döntési hibakockázatokat. Hogyan lehet ezeket kezelni? Mikor kell ezeket

kezelni?

Mutassa be példákon, hogy mikor nyújt segítséget a döntési hibakockázat értéke (vagy legalább változása) és mikor a teszt ereje az

adott kérdés megválaszolásában?

(háttér: főleg a 8. és a 9. előadás)


19

18. A két- (független-) mintás t próba

Mi a különbség a páros és a kétmintás t próba között? Milyen kérdésre kapható válasz az utóbbi módszerrel? Mi a módszer sajátos

feltétele - és hogy kezelhető ez az F próba segítségével?

(Mi a megoldás „ára”? Miért nem használjuk mindig a kevesebb feltételt támasztó megoldást?)


19. Két változó kapcsolatának vizsgálata - folytonos adatok esetén

Hasonlítsa össze az egy változó - két minta és a két változó - adatpárok („egy minta”) esetét. Milyen tipikus kérdésekre keresünk választ

a két esetben?

Ismertesse példákon a lineáris regresszió és korreláció vizsgálat módszerének gondolatmenetét. Mutassa be azokat a pontokat, ahol a

statisztikai gondolkodásmód lényegi szerephez jut benne.

Hipotézisvizsgálat-e ez a módszer?


20. Két változó kapcsolatának vizsgálata - kategorikus adatok esetén

Mennyiben hasonló és mennyiben eltérő a „két változó” vizsgálata kérdéskör a folytonos és a kategorikus adatok esetén? Milyen

adatokat (számokat) kell az utóbbi helyzetben kezelni?

Mi az a hipotézisvizsgálati módszer, amely erre alkalmas? Mutassa be ennek az öt lépését egy példán. Mik a módszer alkalmazásának

feltételei és mi a teendő, ha ezek nem teljesülnek?


21. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 1.

Miért gyakori az orvosi gyakorlatban, hogy a khi-négyzet próba nem alkalmazható? Milyen lehetőségek kínálkoznak ilyenkor? Mikor

kell ezek közül a Fisher teszthez folyamodni? Miért szerepel (mire utal) ennek a nevében az „egzakt” jelző?


22. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 2.

Egy diagnosztikai teszt minősítése. Mely kérdésekre ad választ a „szenzitivitás”, a „specificitás” valamint a pozitív és a negatív

teszteredmény jósló- („prediktív-”) ereje?

Az arány megbízhatósági intervalluma. Igazolja ennek alapján, miért lesz eredménytelen a khi-négyzet próba alkalmazása néha az

orvosi adatértékeléseknél!


23. A nem-paraméteres próbák - 1.

Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert - és mikor jön szóba az előjel próba? Mutassa be a

hipotézisvizsgálat ötlépéses módszerét az előjelpróba alkalmazásával egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen

módszer és a megfelelő paraméteres módszer között? Mi a módszer erőssége és mi a gyengéje?

(háttér: főleg a 2. a 7. és a 12. előadás)

24. A nem-paraméteres próbák - 2.

Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert - és mikor jön szóba a Wicoxon és a Mann-Whitney próba?

Mutassa be mindkét módszer alkalmazását egy-egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen módszerek és a megfelelő

paraméteres módszerek között? Mi ezen módszerek erőssége és mi a gyengéje?

(háttér: főleg a 7., a 9. és a 12. előadás)


20

25. Az ANOVA elve

Mutassa be példákon, hogy mi a variancia-analízis alkalmazásának alaphelyzete.

Mi az értékelés elve? Mutassa be ezt a több csoportátlag összehasonlításának példáján.

Mi az előnye ennek a módszernek a páronkénti t-próbák alkalmazásával szemben?

(háttér: főleg a 2. a 8., a 9. és a 13. előadás)

Közreműködők

Borbásné Dr. Farkas Kornélia (IRWZKJ), Dr. Kilár Ferenc (XOTCK1), Dr. Makszin Lilla (GWR9T4), Dr. Pótó László (FIO4UU),

Kőnigné Dr. Péter Anikó (L556VJ)


21

OOA-OET-T MAGATARTÁSTUDOMÁNY 2. (ORVOSI ETIKA)

Tantárgyfelelős: DR. FÜZESI ZSUZSANNA, egyetemi tanár


1 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Alapozó modul▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1.




Tematika

A tantárgy keretében a hallgatók elsajátítják a modern orvosi etika nemzetközi konszenzuson alapuló alapvető normáit, valamint az

orvos-beteg kapcsolat etikai szempontból releváns hazai jogi szabályozását.

A tantárgy célja az orvoslás gyakorlatában az etikai problémafeltáró és -megoldó készség kialakítása a hallgatókban.


Legfeljebb 25 % hiányzás.

Félévközi számonkérés: sikeres teszt írása.


A teszt a TVSz szabályai szerint a rendelkezésre álló időintervallumban pótolható, javítható.


Az adott oktatási héten másik csoportban.

TVSZ szerint.



1. Jakab Tibor: Az eutanázia, és amit annak hisznek. In: Párbeszéd a halálról. Eutanázia a jogrend peremén. Szerk. Filó Mihály.

Literatura Medica, Bp. 2011. 105-119. pp.

2. Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába. Medicina, Bp. 1999. (Második, átdolgozott kiadás) 1.,

6., 7., 8., 10., 12., 13., 15., 16. fejezetek.

3. Hegedűs Katalin: Hospice Magyarországon. In: Kállai János, Kaszás Beáta, Tiringer István (szerk.): Az időskorúak

egészségpszichológiája. Budapest, Medicina Könyvkiadó, (ISBN:978 963 226 434 9) 2013, 391-403.


Neptun Meet Street ppt oktatási anyagok

- Jegyzet


Neptun Meet Street „Dokumentumok” alatt található.

Előadások

Gyakorlatok

Szemináriumok

1 Bioetika, orvosi etika, egészségügyi etika fogalma.

2 Az orvos-páciens kapcsolat paternalista és együttműködéses modelljei.

3 Orvosetikai alapelvek.

4 Az orvosi beavatkozásokba való tájékozott beleegyezés elve.

5 A rossz hír, illetve a műhibák közlésével kapcsolatos etikai követelmények.

6 Az orvosi titok és az egészségügyi adatok védelme.

7 Az életvégi döntések etikai kérdései 1.

8 Az életvégi döntések etikai kérdései 2.

9 Az abortusszal kapcsolatos etikai dilemmák.

10 A reproduktív medicina etikai dilemmái.

11 A genetikai beavatkozások legfőbb etikai kérései.

12 Tudományosság és személyközpontú orvoslás.



22

13 Aktuális bioetikai téma megbeszélése.

14 Tesztírás

Vizsgakérdések

Nincs.

Közreműködők

Dr. Faubl Nóra Klára (HDSU4W), Laki Beáta (B0SCQX)


23

OOA-OKG-T BEVEZETÉS AZ ORVOSI KOMMUNIKÁCIÓBA

Tantárgyfelelős: DR. CSIKÓS ÁGNES ERIKA, egyetemi docens

Alapellátási Intézet [email protected]

1 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Alapozó modul▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1.




Tematika

Helyes orvos-beteg kommunikáció kialakításának alapjai.


Előadásokon, szemináriumokon való részvétel kötelező, amelyet ellenőrzünk. Félévközi jegy megajánlása elektronikus úton történik a

szorgalmi időszakban 2 zárthelyi dolgozat eredménye alapján. Az online tesztet NEPTUN felületén keresztül íratjuk. A megajánlott

félévközi jegy javítása szóbeli vizsgán lehetséges.

Kiscsoportos foglalkozásokon mindenki az NEPTUN-on rögzített csoportbeosztás szerint vehet részt a gyakorlatokon. Csoportváltás

kizárólag a Tantárgyfelelős előzetes engedélyével lehetséges.

Hiányzás a TVSZ- vonatkozó rendelkezései figyelembevételével .


Javítási lehetőség az Intézet által megadott időpontokban és módon


Tantárgy-felelőssel előre egyeztetve másik csoportnál való pótlás lehetséges.



Pilling János: Orvosi kommunikáció a gyakorlatban, Medicina Kiadó, 2018.


Ppt vázlat

Előadásokon, gyakorlatokon elhangzottak

- Jegyzet


Pilling János: Orvosi kommunikáció a gyakorlatban, Medicina Kiadó, 2018.

Előadások

1 Bevezetés az orvosi kommunikációba

Dr. Princz János

2 Beteginterjú

Dr. Heim Szilvia

3 Verbális, nonverbális kommunikáció I.

4 Verbális, nonverbális kommunikáció II.

5 Nehéz beteg kommunikáció

Dr. Papp Renáta Emese

6 Rossz hír közlése

Orbánné Dr. Radványi Ildikó

Gyakorlatok

1 Ismerkedés

2 Bevezetés

3 Non-verbális kommunikáció

4 Nehéz helyzetek a kommunikációban

5 Interjú készítés

6 Rossz hír közlése



24

7 Verbális kommunikáció

8 Szituációk

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Kötelező tankönyv alapján

Közreműködők

Dr. Hollósy Diana (RSGMFW), Dr. Jóbi Anikó (), Dr. Kis Andrea (), Dr. Princz János (KCFQUT), Dr. Rauth Johanna (), Dr. Rinfel

József (GSHO5Z), Dr. Strédáné Dr. Nagy Andrea (R2EROO), Orbánné Dr. Radványi Ildikó (OVQLDM)


25

OOA-ORK-T ORVOSI KÉMIA

Tantárgyfelelős: DR. BERENTE ZOLTÁN, habilitált docens

Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet [email protected]





Tematika

Az „Orvosi kémia” tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan, gyógyszertan,

klinikai kémia elsajátításához.

Felöleli az általános kémia azon területeit, amely az orvostanhallgatók számára nélkülözhetetlenek. A szerves kémia rész foglalkozik

a funkciós csoportok kémiájával. A kémiai gyakorlatok az általános kémiai és az anyagismeret elsajátítását célozzák, a szemináriumok

a kémiai számítások elsajátításához nyújtanak nélkülözhetetlen segítséget.


Hiányzás maximum 3 laborgyakorlatról és maximum 3 szemináriumról engedélyezett.

A 3-14. hét laborgyakorlatairól illetve szemináriumairól legfeljebb 2-2 hiányzás engedélyezett.


A 3-14. hetek 12 laborgyakorlatából hetet sikeresen kell teljesíteni (azaz a gyakorlat elején sikeres labordolgozatot beadni, majd a

gyakorlatról az oktató által elfogadott mértékben és minőségben kitöltött munkafüzetet benyújtani) a vizsgára bocsátáshoz. A

labordolgozatokon minden héten 1 vagy 0 vizsgapont szerezhető.

A 3-14. heteken a szemináriumok rövid készségfelmérő teszttel kezdődnek. A vizsgára bocsátáshoz minden elvárt számolási és

képletírási/rajzolási készségből a félév során három felmérőt kell sikeresen teljesíteni.

A félévközi felmérések nem teljesítése esetén a vizsgaidőszakban a TVSz szerinti pótlási lehetőséget biztosítjuk.


Nincs



Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005.

Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006


http://aok.pte.hu/hu/egyseg/oktatasianyagok/20

- Jegyzet


Nagy Veronika (szerk.): Orvosi Kémiai gyakorlatok, internetes jegyzet, PTE ÁOK, 2011

McMurray, Fay: Chemistry, latest edition

Zeeck: Chemie für Mediziner, 8. Auflage

Előadások

1 Bevezetés az orvosi kémiába

Dr. Ohmacht Róbert

2 A periódusos rendszer, az atomok elektronszerkezete.

Dr. Nagy Veronika

3 Kémiai kötések. Ionos, kovalens és fémes kötés

Dr. Nagy Veronika

4 Kémiai kötések. A molekulapálya- és a vegyértékkötés-elmélet alapjai

Dr. Végvári Ágnes

5 Másodlagos kölcsönhatások

Dr. Nagy Veronika




26

6 Az elemek kémiája, típusaik, tulajdonságaik

Dr. Berente Zoltán

7 Oxidok, hidroxidok, savak, bázisok, sók

Dr. Berente Zoltán

8 Halmazállapotok, gáztörvények

Dr. Takátsy Anikó

9 A víz és a vizes oldatok. Híg oldatok kolligatív sajátságai. Biofolyadékok összetétele

Dr. Takátsy Anikó

10 Elektrolitok szerepe az élő szervezetben

Dr. Berente Zoltán

11 Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye

Dr. Lóránd Tamás

12 Oldékonysági egyensúlyok. Epekő és vesekő.

Dr. Lóránd Tamás

13 Savak és bázisok

Dr. Lóránd Tamás

14 pH, pOH és a vízionszorzat

Dr. Lóránd Tamás

15 Sók hidrolízise, pufferoldatok

Dr. Lóránd Tamás

16 Az élő szervezetekben megtalálható pufferrendszerek

Dr. Berente Zoltán

17 Komplexek szerkezete és kialakulása


18 Fémkomplexek az élő szervezetekben és az orvosi diagnosztikában


19 Kolloid rendszerek

Dr. Ohmacht Róbert

20 Kolloid rendszerek az élő szervezetben

Dr. Dóczi Tamás

21 Reakciókinetika

Dr. Ohmacht Róbert

22 Termodinamika: a kémiai reakciók energiaviszonyai

Dr. Ohmacht Róbert

23 Termodinamika: spontán és nem-spontán végbemenő reakciók

Dr. Ohmacht Róbert

24 Fotokémia. A fény által kiváltott reakciók élő rendszerekben

Dr. Ohmacht Róbert

25 Elektrokémia

Dr. Berente Zoltán

26 Elektronátmenetek élő rendszerekben

Dr. Berente Zoltán

27 Bevezetés a szerves kémiába

Dr. Agócs Attila

28 A szerves kémiai reakciók típusai

Dr. Agócs Attila

29 Telített szénhidrogének, alkánok. Paraffinok a gyógyászatban

Dr. Lóránd Tamás

30 Telítetlen szénhidrogének: alkének és alkinok

Dr. Lóránd Tamás

31 Izoméria az alkánok, cikloalkánok és alkének körében

Dr. Lóránd Tamás

32 Aromás szénhidrogének. Halogénezett szénhidrogének

Dr. Lóránd Tamás

33 Optikai izoméria. A relatív és az abszolút konfiguráció

Dr. Agócs Attila


27

34 Alkoholok

Dr. Lóránd Tamás

35 Fenolok

Dr. Lóránd Tamás

36 Éterek

Dr. Lóránd Tamás

37 Szerves kénvegyületek

Dr. Lóránd Tamás

38 Aldehidek és származékaik

Dr. Agócs Attila

39 Ketonok, kinonok

Dr. Agócs Attila

40 Aminok és biológiailag jelentős származékaik

Dr. Lóránd Tamás

41 Karbonsavak

Dr. Lóránd Tamás

42 Karbonsavészterek, foszfát- és szulfátészterek

Dr. Lóránd Tamás

Gyakorlatok

1 Tűz- és Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás

2 Tűz- és Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás

3 Laboratórium megbeszélés.

4 Laboratórium megbeszélés.

5 Kísérletek a halogének, az oxigén-csoport és a nitrogén-csoport elemeinek vegyületeivel

6 Kísérletek a halogének, az oxigén-csoport és a nitrogén-csoport elemeinek vegyületeivel

7 Kísérletek az alumínium, a szén-csoport és az s-mező elemeinek vegyületeivel




11 Betacid oldat titrálása

12 Betacid oldat titrálása

13 Potenciometria. Pufferrendszerek.

14 Potenciometria. Pufferrendszerek.

15 Koordinációs (komplex) vegyületek vizsgálata

16 Koordinációs (komplex) vegyületek vizsgálata

17 Kolloid rendszerek, kémiai egyensúlyok, katalizátorok vizsgálata

18 Kolloid rendszerek, kémiai egyensúlyok, katalizátorok vizsgálata

19 Elektrokémiai kísérletek

20 Elektrokémiai kísérletek

21 Szerves anyagok vizsgálata. Funkciós csoportok I.

22 Szerves anyagok vizsgálata. Funkciós csoportok I.

23 A funkciós csoportok vizsgálata II.

24 A funkciós csoportok vizsgálata II.

25 A funkciós csoportok vizsgálata III.

26 A funkciós csoportok vizsgálata III.

27 Összegzés, ismétlés

28 Összegzés, ismétlés

Szemináriumok

1 Alapfogalmak, sztöchiometriai számítások

2 Sztöchiometriai számítások

3 Molekulák alakja, polaritása, intermolekuláris kölcsönhatások

4 Oldatok koncentrációja

5 Egyszerű szerves molekulák szerkezete

6 Szerves molekulák elnevezése. Izoméria

7 Szerves vegyületcsaládok szerkezete, tulajdonságai


28

8 Sztereokémia I: kiralitás, enantiomerek

9 Sztereokémia II: diasztereomerek

10 Szerves kémiai reakciók I: Reakciótípusok

11 Szerves kémiai reakciók II: Alkének és aromás vegyületek

12 Szerves kémiai reakciók III: Alkoholok

13 Szerves kémiai reakciók IV: Oxovegyületek

14 Szerves kémiai reakciók V: Karbonsavak

Vizsgakérdések


Közreműködők

Dr. Berente Zoltán (JNGR5T), Dr. Bóna Ágnes (NZW8YV), Dr. Böddi Katalin (PJDP60), Dr. Nagy Veronika (N5QYN3), Dr. Nagyné

Dr. Kiss Gyöngyi (GVXYK0), Dr. Szabó Éva (FV2RSN), Dr. Takátsy Anikó (NGZ91M), Linzembold Ildikó (BO8QQS), Szilágyi

Tamás Gábor (PCLT9H)



29

OOR-ELS-T ORVOSI ELSŐSEGÉLY

Tantárgyfelelős: DR. BOGÁR LAJOS, egyetemi tanár

Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet [email protected]

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1.




Tematika

A tantárgy oktatására biztosított 14 gyakorlati óra során az első évfolyamos hallgatóknak a sürgősségi betegellátás legfontosabb

alapelemeit és azok gyakorlati végrehajtásának módszereit kell elsajátítaniuk. Ebben az oktatási feladatban elsődleges fontosságú a

keringés- és légzésleállás során alkalmazandó vizsgálati eljárások gyors és biztonságos alkalmazása, majd az alapvető életmentési

tevékenység, tehát a reanimáció végrehajtása. Ezen túl a hallgatóknak meg kell tanulniuk az egyéb, azonnali életveszélyt okozó

betegségek gyors helyszíni és sürgősségi osztályon alkalmazandó diagnosztikájának és terápiájának elemeit is az acut myocardialis

infarctus, az életet veszélyeztető pulmonalis embolia, a baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk, az életveszélyt okozó fertőzéses

betegségek, a közvetlen életveszélyt okozó mérgezések, az anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri

kórképek helyszíni ellátásában.

Tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában:

A tantárgynak két célja van. Az első: a hallgató legyen képes a súlyos vagy közvetlen életveszélyt okozó betegségek helyszíni

ellátásánál olyan biztonsággal és eredményességgel működni, amelyet az orvostanhallgatótól a közvélemény elvár -- még akkor is, ha

ő csupán a preklinikai éveit tölti. A második: az orvosi tanulmányait megkezdő hallgató kapjon információkat arra vonatkozóan, hogy

a preklinikai tárgyak ismeretanyagának elsajátítása miként fogja segíteni a gyógyító munkáját, és ezzel az érdeklődése e tantárgyak

felé még intenzívebb legyen.


A gyakorlatokról való hiányzás maximum 20%-os lehet.



Az évfolyam más csoportjának gyakorlatán történő részvétel.




- Jegyzet


Göbl Gábor: Oxyológia, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2001.

Bogár Lajos: Érzéstelenítés - Esetfantáziák vészhelyzetekről medikusoknak és fiatal orvosoknak, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2010.

Bogár Lajos: Intenzív - Egy pályakezdés esetfantáziái, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2013.

Előadások

Gyakorlatok

1 1. Az alapvető életmentés elemei (az elsősegélynyújtás alapjai, az újraélesztés ABC-je

2 1. Az alapvető életmentés elemei (az elsősegélynyújtás alapjai, az újraélesztés ABC-je

3 2. Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása


5 3. Acut myocardialis infarctus, életet veszélyeztető pulmonalis embolia

6 3. Acut myocardialis infarctus, életet veszélyeztető pulmonalis embolia

7 4. Baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk (sebellátás, vérzések ellátása)

8 4. Baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk (sebellátás, vérzések ellátása)

9 5. Közvetlen életveszélyt okozó mérgezések

10 5. Közvetlen életveszélyt okozó mérgezések

11 6. Anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek

12 6. Anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek





30

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők

Dr. Almási Róbert Gyula (E53FZZ), Dr. Bátai István (BUPVV7), Dr. Csontos Csaba (WC976J), Dr. Hideg Gyöngyvér (QRQYE6),

Dr. Kiss Tamás (QHOYT9), Dr. Loibl Csaba (DLDF11), Dr. Molnár Tihamér (CL7SSP), Dr. Nagy Bálint János (B8MX1K), Dr. Nagy

Judit (BCDMCZ), Dr. Rendeki Szilárd (S70CCV), Dr. Sütő Balázs (QR1UFB), Dr. Szabó Péter (F975FS), Dr. Szabó Zoltán (UC1A4J),

Dr. Szélig Livia (WJY19X), Dr. Szűcs Szilárd (DL0KX8), Dr. Tátrai Ildikó (FAW2HR), Dr. Toldi János (BRAXAA), Dr. Tóth Ildikó

(A55TB2), Dr. Tóth Krisztina (Z7A1B4), Dr. Vámos Zoltán (GWDAB7), Szepesné Dr. Mühl Diána Gabriella (RBWQVE)


31

OOR-OKA-T ORVOSI KÉMIA ALAPJAI



0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1.




Tematika

A tantárgy a kémiai alapismereteket kívánja bővíteni, és elmélyíteni különös tekintettel azokra a részekre, amelyek a középiskolás

tananyagból kimaradtak. Segítséget ad az Orvosi Kémia előadásainak, gyakorlatainak könnyebb elsajátításához, az alapfogalmak

valamint az elvárt számolási illetve képletírási és -rajzolási készségek begyakorlásához.


Az első héten a hallgatók egy felmérő dolgozatot írhatnak. Akik ezt a dolgozatot 50% fölött teljesítik, mentesülnek a kurzus

látogatásának kötelezettsége alól.

A többi hallgató számára legfeljebb három hiányzás fogadható el.

Az „Orvosi kémia” tantárgyból a vizsgára bocsátás feltétele az „Orvosi kémia alapjai” tantárgy teljesítése.


A szemináriumok a 3-14 héten készségfelmérő teszttel kezdődnek. A félév során minden egyes elvárt számolási valamint képletírási

és -rajzolási készségből három felmérőt kell sikeresen teljesíteni.

A félévközi felmérések nem teljesítése esetén a vizsgaidőszakban a TVSz. szerinti pótlási lehetőséget biztosítjuk.


Nincs





- Jegyzet


Veszprémi Tamás: Általános kémia, Akadémiai Kiadó, Bp., 2008.

Előadások

Gyakorlatok

Szemináriumok

1 Az anyag elemi és kémiai részecskéi, az atom felépítése, a periódusos rendszer

2 A nemesgázszerkezet jelentősége, az elsőrendű kötések

3 Mól fogalma, moláris tömeg számítása, kristályos sók moláris tömege

4 A kémiai reakciók fogalma, csoportosítása

5 A kémiai egyenletek típusai, jelentése, felírási szabályai

6 Redoxiegyenletek értelmezése

7 Redoxiegyenletek rendezése

8 Koncentrációszámítások I.

9 Koncentrációszámítások II.

10 Koncentrációszámítások III.

11 Koncentrációszámítások IV.

12 Gáztörvények, parciális nyomás

13 Gázokkal kapcsolatos feladatok I.

14 Gázokkal kapcsolatos feladatok II.




32

15 Egyensúlyok, a tömeghatás törvénye, az egyensúlyok eltolása

16 pH-számítás I.

17 Egyensúlyok, disszociációfok

18 pH-számítás II.

19 A termokémia alapjai

20 pH-számítás III.

21 A szerves vegyületek definíciója, csoportosítása

22 Pufferek pH-számítása

23 A szerves vegyületek molekulaszerkezete és fizikai tulajdonságai közti összefüggés

24 A funkciós csoportok (vegyülettípusok) jellemző reakciói I.

25 A funkciós csoportok (vegyülettípusok) jellemző reakciói II.

26 A funkciós csoportok (vegyülettípusok) jellemző reakciói III.

27 Ismétlés

28 Ismétlés

Vizsgakérdések


Közreműködők

Dr. Berente Zoltán (JNGR5T), Dr. Bóna Ágnes (NZW8YV), Dr. Böddi Katalin (PJDP60), Dr. Nagy Veronika (N5QYN3), Dr. Nagyné

Dr. Kiss Gyöngyi (GVXYK0), Dr. Szabó Éva (FV2RSN), Dr. Takátsy Anikó (NGZ91M), Linzembold Ildikó (BO8QQS), Szilágyi

Tamás Gábor (PCLT9H)



33

OTT1-T TESTNEVELÉS 1.

Tantárgyfelelős: FINAK GÁBORNÉ GOMBOSI ESZTER GYÖNGYI, testnevelő tanár

ÁOK Testnevelés- és Mozgásközpont [email protected]

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul▪ mindkét félévben ▪ ajánlott félév: 1.




Foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton szerzett ALKALMAS minősítés esetén vehető csak fel!

Tematika

Az egyetemi testnevelés elsődleges célja a hallgatók egészségfejlesztése. A sportmozgások és más mozgáskészletek bemutatásán és

gyakoroltatásán keresztül a korszerű edzésmódszerek alkalmazásával fejlesztjük a hallgatók erőnlétét, motorikus képességét.

Feladatunknak tartjuk a rendszeres testedzés beépítését a hallgatók életmódjába.


Tíz heti dupla órás gyakorlati foglalkozáson való részvétel a félév elfogadásának minimum követelménye. A szemeszter során két heti

összidejű (4x45 perc) hiányzás megengedett. További két heti (4x45 perc) hiányzás elfogadása, igazolása a foglalkozásvezető

hatáskörébe tartozik.



Pótlási lehetőséget biztosítunk három heti (6x45 perc) időtartamban, melyet a foglalkozásvezetővel kell egyeztetni. Ebből a szervezeti

egység által meghatározott időben és helyen két heti (4x45 perc) hiányzást lehet pótolni a vizsgaidőszak első hetében.




- Jegyzet


Dr. Ángyán Lajos: Testnevelés, Motio, Pécs, 2002.

Előadások

Gyakorlatok

1-28 A választható kurzusokhoz lapozzon a kiadvány végéhez!

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők

Dr. Rugási Endre (G7GS7K), Farkas György (CL1MIY), Lipcsik Zoltán (EGE1AE), Németh Attila Miklós (EXB7TD), Petőfi Áron

(F64FWQ), Téczely Tamás (P0OP8M)



34

OOA-AA1-T ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 1.

Tantárgyfelelős: DR. GASZNER BALÁZS, egyetemi docens

Anatómiai Intézet [email protected]

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2.





Tematika

A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves

tantárgycsoport első része. A tantárgy tanulása során megismerkednek az emberi test csontjaival, ízületeivel és izmaival, valamint a

végtagok és a törzs tájanatómiájával.


Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 11 tanóra (= 11x45 perc), ezen belül max. 9 óra gyakorlat.


Nincs félévközi számonkérés, ami befolyásolja a félév végi vizsga eredményét.


Másik tanulócsoporttal, még a hiányzás hetében. A hallgató félévenként két gyakorlatot pótolhat másik csoportban. Az oktató dönti el,

hogy engedélyezi-e hallgatónak, hogy részt vegyen a gyakorlaton. Az oktatónak joga van a hallgató kérését helyhiány miatt

megtagadni.




http://an-server.pote.hu

- Jegyzet



Előadások

1 Az anatómia tárgya és felosztása

Dr. Reglődi Dóra

2 Általános csonttan és ízülettan

Dr. Gaszner Balázs

3 Medence

Dr. Tamás Andrea

4 A térdízület. A lábboltozat. Klinikai vonatkozások

Dr. Kiss Péter

5 Tájanatómia bevezető 1: régiók, izmok, ínhüvelyek, fasciák, boncolási alapismeretek.

Dr. Hollósy Tibor

6 Tájanatómia bevezető 2: vérerek, perifériás idegek.

Dr. Hollósy Tibor

7 A gerinc és mellkas szerkezete és mozgásai

Dr. Csernus Valér

8 A végtagok és az emlő nyirokelvezetése. A regionális nyirokcsomók klinikai jelentősége

Dr. Schmidt Erzsébet

9 Koponya

Dr. Tóth Pál

10 Az alsó végtag izmainak jelentősége a mozgásszervi kórképekben

Dr. Than Péter


http://an-server.pote.hu/



35

11 A felső végtag ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból

Dr. Reglődi Dóra

12 A felső végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik

Dr. Reglődi Dóra

13 Az alsó végtag és a törzs ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból

Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea

14 Az alsó végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik


Gyakorlatok

1 Fő irányok és síkok.

2 A vállöv csontjai.

3 A felkar és az alkar csontjai 1.

4 A felkar és az alkar csontjai 2.

5 A kéz csontjai.

6 A vállöv ízületei.

7 A vállízület.

8 A könyökízület.

9 A kéz ízületei 1.

10 A kéz ízületei 2.

11 A medencecsont és sacrum. A medence egészben.

12 A kismedence.

13 A combcsont.

14 A lábszár csontjai.

15 A csípőízület.

16 A térdízület.

17 A láb csontjai és ízületei 1.

18 A láb csontjai és ízületei 2.

19 Az alsó és felső végtag csont- és ízülettanának ismétlése 1.

20 Az alsó és felső végtag csont- és ízülettanának ismétlése 2.

21 A felső és alsó végtag ventralis régiói 1

22 A felső és alsó végtag ventralis régiói 2.



25 A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 1.




29 A végtagok és hasfal ventralis régiói 5. Csigolyák, bordák, mellkas 1.




33 A végtagok és hasfal ventralis régiói 9. A gerinc és mellkas ízületei 1.




37 A végtagok és hasfal ventralis régiói 13. A koponya 1.



40 A végtagok és hasfal ventralis régiói 16 . A koponya 4.

41 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 1. A koponya 5.




45 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 5. R. nuchae és hátizmok 1. A koponya 9.




36






53 A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 1.




Szemináriumok

Vizsgakérdések


Közreműködők

Dr. Csernus Valér (B7M7PE), Dr. Farkas Boglárka Anett (X9ATJB), Dr. Farkas József (TA5T02), Dr. Fülöp Balázs Dániel

(HMEIOC), Dr. Gaszner Balázs (ZU0SO8), Dr. Hollósy Tibor (V4JMVX), Dr. Horváth Gábor (KXKVW9), Dr. Horváth Judit

(NRU3IB), Dr. Horváth-Opper Gabriella (H7NPG1), Dr. Józsa Gergő (BTQSTO), Dr. Jüngling Adél (HB0TWF), Dr. Kardos Dániel

József (EPRS3V), Dr. Kiss Péter (EF0MSZ), Dr. Kovács László Ákos (HMPH37), Dr. Kvárik Tímea (FUI7SL), Dr. László Eszter

(O0AOWX), Dr. Mammel Barbara (K7T12Z), Dr. Nagy András Dávid (GUMB16), Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea (FD9FKZ), Dr.

Reglődi Dóra (OMCDDY), Dr. Rékási Zoltán (K58CBX), Dr. Tamás Andrea (F7QM8G), Dr. Tóth Pál (FMM8LA), Dr. Ujvári Balázs

(EN1LY9), Dr. Werling Dóra (HYX57G), Fábián Eszter (WLWIYB), Gaszner Tamás (YX6IQ5), Opper Balázs (Z84UV2), Rivnyák

Ádám (C2HVJJ)



37

OOA-AED-T KÖZEGÉSZSÉGTAN 2. (ÁLTALÁNOS EPIDEMIOLÓGIA ÉS DEMOGRÁFIA)

Tantárgyfelelős: DR. KISS ISTVÁN ZOLTÁN, egyetemi tanár







Tematika

A tantárgy ismerteti a betegségek okainak valamint kockázati tényezőinek vizsgálatára alkalmas populációs szintű vizsgálatok

módszertani alapjait. Bemutatja az oksági összefüggések kritériumait, az epidemiológiai vizsgálatok tervezésének, kivitelezésének és

kritikus értékelésének szempontjait. Foglalkozik a népesség szerkezetével, annak időbeli változásaival, és ennek az egészségüggyel

fennálló kölcsönhatásaival.

Közegészségtan 6. tantárgy befejezésekor a hallgatók szóbeli közegészségtan szigorlatot tesznek, ami az összes közegészségtani

tantárgy (közegészségtan 1 - 6) anyagát felöleli.


A gyakorlatok látogatása kötelező, amelyet katalógussal ellenőrzünk.

A gyakorlatokról legfeljebb 2x45 perc hiányzás megengedett, ami felett az index aláírását megtagadjuk.






Ember I., Kiss I., Cseh K.: Népegészségügyi orvostan, Dialóg Campus, 2013.



- Jegyzet


Előadások

1 Az epidemiológia fogalma, célja, kialakulása


2 Az oksági összefüggés bizonyításának kritériumai. Oksági modellek.


3 Epidemiológiai vizsgálatok típusai. Deskriptív vizsgálatok.


4 Analitikus epidemiológiai vizsgálatok I.


5 Analitikus epidemiológiai vizsgálatok II.


6 Experimentális epidemiológiai vizsgálatok.

Dr. Kiss Zsuzsanna

7 Klinikai epidemiológia.


8 Hibák, zavaró tényezők és kiküszöbölésük

Dr. Kiss Zsuzsanna

9 Szisztémás review, meta-analízis.




38

10 Molekuláris epidemiológia.

Dr. Rákosy Zsuzsa

11 Alkalmazott epidemiológia: Szűrővizsgálatok alapelvei.


12 Demográfiai alapfogalmak, a népesség szerkezete.


13 A népesség szerkezetét és annak változásait befolyásoló tényezők. A demográfiai átmenet.


14 Magyarország történeti demográfiája. Demográfiai krízis.

Dr. Girán János

Gyakorlatok

1 Problémamegoldás az epidemiológiában I.

2 Problémamegoldás az epidemiológiában II.

3 Epidemiológiai mutatók és alkalmazásuk I.

4 Epidemiológiai mutatók és alkalmazásuk II.

5 Epidemiológiai számítások: esély-hányados, relatív kockázat I.

6 Epidemiológiai számítások: esély-hányados, relatív kockázat II.

7 Epidemiológiai számítások: zavaró tényezők, stratifikált analízis I. (SPSS I.)

8 Epidemiológiai számítások: zavaró tényezők, stratifikált analízis II. (SPSS I.)

9 Epidemiológiai számítások: a minta nagysága, túlélési görbék, logisztikus regresszió I. (SPSS II.)

10 Epidemiológiai számítások: a minta nagysága, túlélési görbék, logisztikus regresszió II. (SPSS II.)

11 Epidemiológiai vizsgálat elemzése I. (SPSS III.)

12 Epidemiológiai vizsgálat elemzése II. (SPSS III.)

13 Standardizálás I.

14 Standardizálás II.

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A vizsgára bocsátás feltétele egy számonkérés teljesítése.

Számon kért anyag:

- előadásokon és gyakorlatokon elhangzottak

- tankönyv ide vonatkozó fejezetei

- segédanyagok a Neptun Meet Streetre feltöltve

Közreműködők

Bérczi Bálint Dániel (J925B5), Dr. Berényi Károly (MLVMGL), Dr. Girán János (WIACRA), Dr. Kiss Zsuzsanna (Z57GQV), Dr.

Nagy-Borsy Emese (VR8TCU), Dr. Szabó István (BF4MF6), Dr. Varjas Tímea (BOO8GF), Hanzel Adrienn (OK4NIU), Márovics

Gergely Péter (QFV3Q5)


39

OOA-BEB-T BEVEZETÉS A BIOKÉMIÁBA

Tantárgyfelelős: DR. VERES BALÁZS, habilitált docens







Tematika

A „Bevezetés a biokémiába” tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan,

gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához.

Szerves és bioorganikus kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával illetve a biomolekulák kémiájával és biokémiájával.

A kémiai gyakorlatok a szerves- és biokémia és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg.


Az előadások, szemináriumok, gyakorlatok látogatása kötelező. További részletek a kari honlapon:





Nincs



Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005.

Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006

Nelson - Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 5th edition, W. H. Freeman, 2008 (vagy a megelőző kiadása)

Ádám Veronika (szerk.): Orvosi biokémia, Medicina, 2004.

Sümegi Balázs (szerk.): Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997

Berg - Tymoczko - Stryer: Biochemistry, 6th edition, W.H. Freeman, 2007

Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 6th edition, Wiley-Liss, 2006


- Jegyzet


Nagy Veronika (szerk.): Orvosi kémiai gyakorlatok, internetes jegyzet, PTE ÁOK, 2011

McMurray, Fay: Chemistry (latest edition)

Előadások

1 Bevezetés

Dr. Veres Balázs

2 Szénsavszármazékok és gyógyszerek

Dr. Lóránd Tamás

3 Nukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak.

Dr. Nagy Veronika

4 Nukleotid koenzimek, bioenergetika

Dr. Berente Zoltán

5 Aminosavak, peptidek

Dr. Berente Zoltán

6 Fehérjék, primer szerkezet, szekvencia-meghatározás

Dr. Berente Zoltán





40

7 3D fehérje szerkezet és funkció

Dr. Berente Zoltán

8 Hemoglobin, oxigén-transzport

Dr. Takátsy Anikó

9 Az enzimkinetika alapjai

Dr. Berente Zoltán

10 Az enzimaktivitás szabályozása és gátlása, izoenzimek

Dr. Berente Zoltán

11 A szénhidrátok szerkezete és reaktivitása

Dr. Nagy Veronika

12 Orvosi szempontból fontos mono-, di- és oligoszaharidok

Dr. Nagy Veronika

13 Biokémiai folyamatok áttekintése

Dr. Veres Balázs

14 A glikolízis reakciói

Dr. Nagy Veronika

15 A glikolízis szabályozása

Dr. Nagy Veronika

16 A glikolízishez kapcsolódó metabolikus útvonalak

Dr. Nagy Veronika

17 A piruvát dehidrogenáz komplex és a citrát ciklus reakciói

Dr. Veres Balázs

18 A citrát ciklus szabályozása

Dr. Veres Balázs

19 Biológiailag releváns lipidek (prosztaglandinok, terpének)

Dr. Nagy Veronika

20 Biológiailag releváns lipidek (szteroidok)

Dr. Lóránd Tamás

21 Biológiai membránok jellemzése

Dr. Takátsy Anikó

22 Biológiai membránok jellemzése

Dr. Takátsy Anikó

23 Zsírsav oxidáció

Dr. Takátsy Anikó

24 Elszappanosítható lipidek

Dr. Nagy Veronika

25 A légzési lánc és gátlása

Dr. Takátsy Anikó

26 ATP szintézis

Dr. Takátsy Anikó

27 Mitokondriális transzportfolyamatok, ingák

Dr. Takátsy Anikó

28 Az enzimek szupramolekuláris szerveződése

Dr. Berente Zoltán

Gyakorlatok

1 Szerves kémiai műveletek (megbeszélés, feladatok ismétlése)

2 Szerves kémiai műveletek (megbeszélés, feladatok ismétlése)

3 Koffein izolálása

4 Koffein izolálása

5 Sztereokémia, feladatok ismétlése

6 Sztereokémia, feladatok ismétlése

7 Fehérjék vizsgálata, dialízis

8 Fehérjék vizsgálata, dialízis

9 Enzimek I.

10 Enzimek I.


41

11 Enzimek II.

12 Enzimek II.

13 Warburg

14 Warburg

15 Szénhidrátok vizsgálata

16 Szénhidrátok vizsgálata

17 Lipidek vizsgálata

18 Lipidek vizsgálata

19 Anyagcsere I.

20 Anyagcsere I.

21 Anyagcsere II.

22 Anyagcsere II.

23 ATP számolás

24 ATP számolás

25 Anyagcsere III.

26 Anyagcsere III.

27 Anyagcsere IV.

28 Anyagcsere IV.

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők

Dr. Balogi Zsolt (VX7ZRD), Dr. Berente Zoltán (JNGR5T), Dr. Böddi Katalin (PJDP60), Dr. Nagy Veronika (N5QYN3), Dr. Prauda

Ibolya Zsuzsanna (O3EKWK), Dr. Szabó Éva (FV2RSN), Gulyás Gergely (J561V3), Szilágyi Tamás Gábor (PCLT9H)


42

OOA-BI2-T BIOFIZIKA 2.

Tantárgyfelelős: DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár

Biofizikai Intézet [email protected]

3 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2.





Tematika

A tantárgy a Biofizika 1 tantárgyra építve tárgyalja az élő anyag szerkezetének és működésének vizsgálatát szolgáló fizikai, biofizikai,

valamint fizikai jellegű orvosdiagnosztikai módszerek alapjait. Az orvosi diagnosztikai eljárások alapelvei rövidített formában

hangzanak el, utalva a preklinikai modulban ennek a témakörnek szentelt önálló kurzusra.




Egy elméleti és egy gyakorlati ZH, amelyek mentességet adhatnak a vizsgán a beugró illetve a gyakorlati vizsgarész alól.


Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. A hallgatók csak saját csoportjuk gyakorlatán pótolhatnak, egy

pótgyakorlat során csak egy gyakorlat pótolható.



Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006


Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs

Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu

- Jegyzet


Előadások

1 Spektrofotometria

Dr. Nyitrai Miklós

2 Fluoreszcencia spektroszkópia

Dr. Nyitrai Miklós

3 Fluoreszcencia anizotrópia. FRET

Dr. Nyitrai Miklós

4 Infravörös és Raman spektroszkópia

Dr. Nyitrai Miklós

5 NMR. ESR

Dr. Nyitrai Miklós

6 Fénymikroszkópia, fluoreszcencia mikroszkópia

Dr. Bugyi Beáta

7 Modern mikroszkópiai módszerek. FRAP

Dr. Bugyi Beáta

8 Áramlási citometria

Dr. Bugyi Beáta

9 Szedimentáció, elektroforézis

Dr. Bugyi Beáta

10 Tömegspektrometria

Dr. Bugyi Beáta




43

11 Röntgendiagnosztika, CT

Dr. Grama László

12 Ultrahang

Dr. Grama László

13 MRI

Dr. Grama László

14 Gamma-kamera, SPECT, PET

Dr. Grama László

Gyakorlatok



3 Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I.

4 Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I.

5 Gamma-abszorpció és spektrometria

6 Gamma-abszorpció és spektrometria

7 Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Radioaktív felezési idő II.

8 Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Radioaktív felezési idő II.

9 Szcintigráfia

10 Szcintigráfia

11 Optika

12 Optika



15 Abszorpciós fotometria

16 Abszorpciós fotometria

17 Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG)

18 Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG)

19 Ultrahang

20 Ultrahang

21 Hőmérsékletmérés

22 Hőmérsékletmérés

23 Audiometria

24 Audiometria





Szemináriumok

Vizsgakérdések

Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu)

Közreműködők

Czimbalek Lívia Mária (B01BUR), Dr. Bódis Emőke (FQFH76), Dr. Bugyi Beáta (CKTZXD), Dr. Grama László (J7AF3B), Dr. Hild

Gábor (XIKZE2), Dr. Huber Tamás (GHCE3K), Dr. Kengyel András Miklós (ENQAMZ), Dr. Lukács András Szilárd (LZ2I4Q), Dr.

Talián Csaba Gábor (RP9GGL), Dr. Ujfalusi Zoltán (AZSO9Z), Huberné Barkó Szilvia (FZER5M), Leipoldne Víg Andrea Teréz

(OL4J1R), Pirisi Katalin Erzsébet (MWK6OX), Szatmári Dávid (AIX2L6), Takács-Kollár Veronika Tünde (L5EB78)



44

OOA-MB2-T MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 2.

Tantárgyfelelős: DR. ÁBRAHÁM HAJNALKA GABRIELLA, egyetemi docens

Orvosi Biológiai Intézet és Központi Elektronmikroszkópos Laboratórium [email protected];

[email protected]





Tematika

A két féléves tárgy célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges,

az egészséges és kóros sejt szabályozási mechanizmusokkal kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése, a klinikai

tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy második szemeszterének fő témái: a

sejthártya és az extracelluláris mátrix jellemző tulajdonságai; intracelluláris jelátviteli folyamatok; a daganatképződés celluláris és

molekuláris mechanizmusai; bevezetés az orvosi genetikába; molekuláris medicina.


TVSZ szerint



Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat.



Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia


- Jegyzet


Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach

Lodish et al.: Molecular Cell Biology

Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell

Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology

Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából

Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia

Előadások

1 Nyitó előadás. Sejt-sejt kapcsolatok


2 Passzív transzport folyamatok


3 Aktív transzport folyamatok


4 Extracelluláris mátrix


5 Jelátviteli mechanizmusok I.: A jelátvitel típusai


6 Jelátviteli mechanizmusok II.: G-proteinek szerepe a jelátvitelben


7 Jelátviteli mechanizmusok III.: Növekedési faktorok jelátvitele


8 Jelátviteli mechanizmusok IV.: Stresszjelátvitel


9 Jelátviteli mechanizmusok V.: Citokin- és integrin-jelátvitel




45

10 Jelátviteli mechanizmusok VI.: A jelátvitel általános jellemzői


11 Az egyedfejlődés molekuláris alapjai


12 Apoptózis


13 A tumor sejt


14 DNS tumor vírusok


15 RNS tumor vírusok


16 Retrovirális onkogének


17 Celluláris onkogének I.


18 Celluláris onkogének II.

Dr. Pap Marianna

19 Celluláris onkogének III.

Dr. Pap Marianna

20 Tumor szuppresszor gének I.

Dr. Pap Marianna

21 Tumor szuppresszor gének II.

Dr. Pap Marianna

22 Onkogének szerepe a sejtciklusban

Dr. Pap Marianna

23 A daganatképződés többlépéses mechanizmusa I.: Experimentális karcinogenezis

Dr. Pap Marianna

24 A daganatképződés többlépéses mechanizmusa II.: Tumorinvázió és áttétképződés

Dr. Pap Marianna

25 Tumorbiológia: Témazáró előadás

Dr. Pap Marianna

26 Molekuláris diagnosztika

Dr. Berta Gergely

27 Génterápia I.

Dr. Bátor Judit

28 Génterápia II. Záróelőadás


Gyakorlatok

1 Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia

2 Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia

3 Makromolekulák hisztokémiája

4 Makromolekulák hisztokémiája

5 Membrán, transzport, extracelluláris mátrix

6 Membrán, transzport, extracelluláris mátrix

7 Jelátvitel

8 Jelátvitel

9 Tumorbiológia

10 Tumorbiológia

11 Apoptózis

12 Apoptózis

Szemináriumok

1 Citoszkeleton

2 Membrán

3 Transzport

4 Extracelluláris mátrix


46

5 A kémiai jelátvitel típusai. Receptorok.

6 Jelátviteli mechanizmusok. cAMP-út

7 Jelátviteli mechanizmusok: Foszfolipáz C-út. Növekedési faktor és citokin jelátvitel

8 Fejlődésbiológia. Apoptózis.

9 A tumor sejt

10 Tumor vírusok

11 Retrovirális és celluláris onkogének

12 Tumor szuppresszor gének. Onkogének és a sejtciklus.

13 A daganatképződés többlépéses mechanizmusa

14 Molekuláris medicina

15 Félévzáró teszt

16 Félévzáró teszt

Vizsgakérdések

1. Fehérjék

2. Lipidek

3. Szénhidrátok

4. Nukleozidok, nukleotidok

5. A DNS szerkezete

6. A DNS örökítő anyag szerepét igazoló kísérletek

7. Az RNS szerkezete és típusai

8. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása

9. Az immuncitokémia módszerei

10. Restrikciós endonukleázok

11. Southern-blot

12. A DNS szekvenciaanalízise

13. DNS-chipek

14. Genomtárak

15. Polimeráz láncreakció

16. Transzgénikus élőlények

17. Célzott géninaktiváció

18. Az endogén génműködés gátlása az mRNS szintjén

19. cDNS-tárak

20. Northern-blot

21. Immunprecipitáció és Western-blot

22. A sejtmag szerkezete

23. A kromatin szerveződése

24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák

25. A kromatin kémiai összetétele

26. A sejtciklus fázisai

27. A sejtciklus szabályozása

28. Mitózis

29. Meiózis

30. A replikáció általános jellemzői

31. A prokariota replikáció mechanizmusa

32. Az eukariota replikáció jellemzői

33. DNS-repair


47

34. A prokariota transzkripció mechanizmusa

35. Az eukariota transzkripció általános jellemzői

36. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése

37. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció

38. Pre-mRNS splicing

39. Aminoacil-tRNS szintézis

40. A riboszómák szerkezete és működése

41. A genetikai kód

42. A transzláció iniciációja

43. A transzláció elongációja és terminációja

44. A transzláció általános jellemzői

45. A laktóz operon

46. A triptofán operon

47. Klónozás sejtmag-transzplantációval

48. Az eukariota pre-mRNS szintézisének és érésének szabályozása

49. Az eukariota mRNS-ek transzportjának, transzlációjának és degradációjának szabályozása

50. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása

51. Eukariota transzkripciós faktorok

52. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa

53. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum

54. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció

55. A szekréció mechanizmusa

56. Endocitózis

57. A vezikuláris transzport mechanizmusa

58. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum

59. Oxigén szabadgyökök. Membránkárosodás. Lipid-peroxidáció

60. A mitokondriumok felépítése és működése

61. A mitokondriumok genetikai apparátusa

62. Mitokondrium betegségek

63. Mikrotubulusok

64. Mikrofilamentumok

65. Intermedier filamentumok

66. A sejtmembrán szerkezete

67. Sejt-sejt kapcsolatok

68. Passzív transzport folyamatok

69. Aktív transzport folyamatok

70. Az extracellularis mátrix összetétele és szerkezete

71. A kémiai jelátvitel típusai

72. cAMP által közvetített jelátvitel

73. Foszfolipid eredetű másodlagos messengerek

74. A növekedési faktorok jelátvitele

75. Citokin-jelátvitel

76. Stressz-jelátvitel


48

77. Sejt-mátrix kapcsolatok, integrin-jelátvitel

78. TGF-béta-, Wnt-, Notch-, Hedgehog-jelátvitel

79. A fehérjekinázok szerepe jelátviteli folyamatokban

80. Jelamplifikáció, jeltermináció, jelátviteli hálózatok

81. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai

82. Az apoptózis fiziológiás és patológiás jelentősége

83. Az apoptózis mechanizmusa

84. A tumorsejt általános jellemzői

85. Onkogén DNS-vírusok

86. Retrovírusok

87. Retrovirális onkogének

88. Celluláris onkogének azonosítása géntranszfer segítségével

89. A gyengén transzformáló retrovírusok onkogén hatása

90. A celluláris onkogének létrejöttének mechanizmusai

91. A tumor szuppresszor gének általános jellemzői

92. Az Rb és p53 fehérjék jellemzői

93. Tumor szuppresszor gének szerepe a Wilms-tumor, a neurofibromatosis, a vastagbélrák és az emlődaganatok kialakulásában

94. Onkogének szerepe a sejtciklus szabályozásában

95. Az experimentális karcinogenezis szakaszai

96. A tumorképződés lépései természetes daganatokban

97. Öröklődő betegségek molekuláris diagnózisa

98. Daganatok, fertőző betegségek molekuláris diagnózisa

99. A géntranszfer módszerei

100. A humán génterápia lehetőségei

Közreműködők

Balassa Tímea (SWM7LV), Balogh Bálint (WDZ6OM), Bogdán Ágnes (NHORSU), Boros Melinda (ROHBBX), Brandt Barbara

(IQ1RP0), Csabai Tímea Judith (F90OQR), Dr. Ábrahám Hajnalka Gabriella (WJUTX7), Dr. Bátor Judit (MPZG9D), Dr. Berta

Gergely (Q6VP3K), Dr. Fekete Zsuzsanna (G4KGED), Dr. Kemény Ágnes (WJHNZP), Dr. Pap Marianna (A9VB0A), Dr. Sétáló

György (SXBEK5), Dr. Tarjányi Oktávia (PA4PXG), Feketéné Dr. Kiss Katalin (RB5I50), Les Hajnalka (ARIS6B), Schipp Renáta

(GPDYI3), Stayer-Harci Alexandra (ALWLKJ)


49

OOA-SF1-T SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 1.

Tantárgyfelelős: DR. HORVÁTH JUDIT, egyetemi docens







Tematika

Alapszövettan. Alap-fejlődéstan (embryogenesis). Az emberi alapszövetek mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezetének, és ezek

alapvető funkcionális aspektusainak, valamint az emberi test korai fejlődésének ismertetése. A két-féléves tantárgycsoport első része.

A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a patológiás elváltozások megértését. Az embriológia ismerete

elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására.


A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni (Szövettan-2 munkafüzet). A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető

igazolja a félév végén. Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 8 tanóra (8x45 perc), ezen belül max. 5

óra gyakorlat.


Nincs félévközi beszámoló.


Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, más csoporttal, kizárólag ugyanazon a héten, maximum kétszer félévenként.



http://an-server.pote.hu/INFO/Irod.htm



- Jegyzet


Előadások

1 Szövettani bevezető. Mikroszkópos technikák, festések. Alapszövetek.

Dr. Horváth Judit

2 - Hámszövetek.

Fábián Eszter

3 Fedőhámok.

Fábián Eszter

4 - Mirigyhámok.

Fábián Eszter

5 A kötőszövet sejtjei.

Dr. Tamás Andrea

6 - Kötőszöveti rostok és alapállomány.

Dr. Tamás Andrea

7 A kötő- és támasztószövetek felosztása, típusai.

Dr. Tamás Andrea

8 - Porcszövet.

Dr. Csernus Valér

9 Csontszövetek, desmogen csontosodás.

Dr. Csernus Valér





50

10 - Chondrogen csontosodás.

Dr. Csernus Valér

11 Progenesis I.

Dr. Horváth Judit

12 - Izomszövetek 1.

Dr. Csernus Valér

13 Progenesis II.

Dr. Horváth Judit

14 - Izomszövetek 2.

Dr. Csernus Valér

15 Megtermékenyítés, barázdálódás. Homebox gének.

Dr. Horváth Judit

16 - Idegszövet 1.

Dr. Gaszner Balázs

17 Blastocysta, implantáció.

Dr. Horváth Judit

18 - Idegszövet 2.

Dr. Gaszner Balázs

19 Gastrulatio, neurulatio. A test tengelyeinek meghatározódása.

Dr. Horváth Judit

20 - A vér alakos elemei.

Dr. Reglődi Dóra

21 A mesoderma tagozódása, az izomrendszer fejlődése

Dr. Horváth Judit

22 - Haemopoesis.

Dr. Reglődi Dóra

23 Az embryo lefűződése, a köldökzsínór.

Dr. Horváth Judit

24 - Az erek szövettana.

Dr. Reglődi Dóra

25 Magzatburkok, decidua, placentáció.

Dr. Horváth Judit

26 - A magzat külső alaki fejlődése. Koponyafejlődés.

Dr. Horváth Judit

27 Ikerterhesség, fejlődési rendellenességek.

Dr. Horváth Judit

28 - Szövettani összefoglaló.

Dr. Horváth Judit

Gyakorlatok

1 A mikroszkóp használata. Hisztotechnika

2 A mikroszkóp használata. Hisztotechnika

3 Egyrétegű hámok

4 Egyrétegű hámok

5 Hengerhámok

6 Hengerhámok

7 Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám

8 Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám

9 Mirigyhám

10 Mirigyhám

11 Kötőszöveti sejtek és rostok

12 Kötőszöveti sejtek és rostok

13 A kötőszövet típusai

14 A kötőszövet típusai

15 Porc- és csontszövet

16 Porc- és csontszövet


51

17 Csontosodás

18 Csontosodás

19 Izomszövet

20 Izomszövet

21 Idegszövet

22 Idegszövet

23 Vér és vérképződés

24 Vér és vérképződés

25 Az erek szövettana


27 Fejlődéstani szeminárium


Szemináriumok

Vizsgakérdések


Közreműködők

Dr. Csernus Valér (B7M7PE), Dr. Farkas Boglárka Anett (X9ATJB), Dr. Farkas József (TA5T02), Dr. Fülöp Balázs Dániel

(HMEIOC), Dr. Gaszner Balázs (ZU0SO8), Dr. Hollósy Tibor (V4JMVX), Dr. Horváth Gábor (KXKVW9), Dr. Horváth Judit

(NRU3IB), Dr. Horváth-Opper Gabriella (H7NPG1), Dr. Kiss Péter (EF0MSZ), Dr. Mammel Barbara (K7T12Z), Dr. Nagy András

Dávid (GUMB16), Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea (FD9FKZ), Dr. Reglődi Dóra (OMCDDY), Dr. Rékási Zoltán (K58CBX), Dr.

Tamás Andrea (F7QM8G), Dr. Tóth Pál (FMM8LA), Dr. Ujvári Balázs (EN1LY9), Fábián Eszter (WLWIYB), Füredi Nóra Judit

(WD29KK), Gaszner Tamás (YX6IQ5), Opper Balázs (Z84UV2), Rivnyák Ádám (C2HVJJ), Szabó Edina Ivett (CQY1BL)



52

OOR-API-T ÁPOLÁSI ISMERETEK - ELMÉLET

Tantárgyfelelős: DR. OLÁH ANDRÁS IMRE, egyetemi docens

ETK Ápolás és Betegellátás Intézet, Ápolástudományi Tanszék [email protected]

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2.





Tematika

A tantárgy keretein belül a hallgatók betekintést kaphatnak az ápolástudomány alapjaiba, képet kaphatnak az egészségügyi intézmények

működéséről, valamint olyan mindennapos non-invazív és invazív beavatkozások elméleti és gyakorlati alapjait sajátíthatják el, melyek

készség szintű ismerete elengedhetetlen a betegellátás során. A kurzus folyamán nagy hangsúlyt helyezünk a nemzetközi szinten is

elfogadott, bizonyítékokon alapuló ismeretek átadására, valamint a tevékenységek demonstrációs termi körülmények közötti, mulage-

ok segítségével történő bemutatására és gyakorlására.


Maximum 25%-os hiányzás


Teszt minimum 60%-os teljesítése.


Az egyéb csoportok oktatásakor, ha nem haladja meg a csoportszám növekedés a 10%-ot.



Oláh A. (szerk.): Az ápolástudomány tankönyve, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2012, www.tankonyvtar.hu


- Jegyzet


Potter, Perry: Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai, Medicina, Budapest, 1999

Elkin, Perry, Potter: Ápolói beavatkozások és műveletek, Medicina, Budapest, 2000

Előadások

1 Vitális paraméterek megfigyelése: vérnyomás (vérnyomásmérő készülékek, a vérnyomásmérés menete), hőmérséklet

(hypotermia, hypertermia és láz kezelésének ápolói vonatkozásai, fizikális lázcsillapítás, hőmérő típusok, a hőmérsékletmérés

helyei), légzés (a légzés megfigyelésének főbb szempontjai), pulzus (a pulzusmérés alapjai, pulzus qualitásainak megítélése, a

pulzusmérés helyei, monitorrendszerek)

Dr. Oláh András Imre

2 Infúziós terápia alapjai (vénás kanülök alkalmazásának lehetőségei, a kanülellátás főbb szempontjai, aktív- és passzív

biztonsági rendszerek jellemzői, infúziós szerelékek, infúziós pumpák)


3 A gyógyszerelés alapjai (főbb gyógyszerformák ismerete, per orális gyógyszerelés, fülészeti kezelés, hüvelykezelés, nasalis

úton történő gyógyszerelés, szemészeti kezelés, rectális kezelés, transzdermális terápiás rendszer, parenterális gyógyszerelés;

az injekciózás eszközrendszere, intracutan, subcután, intramusculáris, intravénás injekciózás jellemzői)


4 Oxigénterápia (az oxigénterápia során alkalmazott alacsony- és magas nyomású rendszerek ismerete, oxigénforrások,

inhalációs terápia. Vizeletürítés szükséglete (általános megfigyelési feladatok, vizelet mintavétel formái, hólyag katéterek fajtái

és jellemzőik, a vizelet felfogására alkalmas eszközök ismerete)


5 A kórházak általános felépítése, a fekvőbeteg osztályok felépítése, működési rendje, általános ápolási eszközök bemutatása;

Táplálkozás szükséglete, mesterséges enterális és parenterális táplálás főbb szempontjai, nazogasztrikus szonda alkalmazása;

Vérvétel



http://www.tankonyvtar.hu/


53

6 Székletürítés szükséglete (általános megfigyelési feladatok, a mintavétel formái, beöntés főbb típusai és jellemzői). Higiénés

betegápolás. Immobilitás, dekubitusz: prevenció és ellátás


7 teszt megírása


Gyakorlatok

1 Vitális paraméterek mérése, higiénés kézfertőtlenítés, alkoholos kézbedörzsölés, a vérnyomásmérés eszközrendszere,

vérnyomás meghatározása auscultatios módszerrel, systoles érték meghatározása palpatioval

2 Invazív beavatkozások az ellátás során: vérvétel (a szükséges eszközrendszer ismertetése, zárt vérvételi rendszer, vérvételi

csövek jellemzői, a véna kiválasztásának szempontjai, a vérvétel menete, a punkció helyének ellátása)

3 Perifériás vénabiztosítás perifériás rövid kanüllel, a véna kiválasztásának a menete, a punkció helyének ellátása, gondozása,

megfigyelési feladatok, gyógyszer bejuttatása a kanülön keresztül, a kanül átmosása és lezárása

4 Injekciózás: subcutan injekció beadása: kapcsolódó eszközrendszer (előre- és nem előre töltött fecskendők), a beadási helyek

meghatározása az előnyök-hátrányok tükrében, a szúrás technikája; intramuscularis injekció beadása: kapcsolódó

eszközrendszer, a beadási helyek meghatározása (ventrogluteális és dorsogluteális régió, deltaizom) az előnyök- hátrányok

tükrében, a szúrás technikája; intravénás injekció beadása: kapcsolódó eszközrendszer, a beadási helyek meghatározása az

előnyök hátrányok tükrében, a véna kiválasztásának a menete, a szúrás technikája

5 Infúziós terápia: a légtelenítés menete, infúzió bekötése, gyógyszer bejuttatása alapoldatba

6 Egyéb beavatkozások: hólyagkatéterezés menete férfi- és női beteg esetén, a beavatkozáshoz szükséges eszközrendszer

megfelelő alkalmazása, katéterről való leszoktatás

7 Egyéb beavatkozások: tisztító beöntés kivitelezése, skybalum eltávolítása; 12-elvezetéses EKG készítése (az elvezetések

ismerete és a felhelyezés pontjai)

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők

Dr. Oláh András Imre (W9AJU9)


54









Tematika















- Jegyzet



Előadások

Gyakorlatok


Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők





55

OOR-APG-T ÁPOLÁSI ISMERETEK - GYAKORLAT

Tantárgyfelelős: DR. OLÁH ANDRÁS IMRE, egyetemi docens

ETK Ápolás és Betegellátás Intézet, Ápolástudományi Tanszék [email protected]






Tematika

A tantárgy keretein belül a hallgatók megismerkedhetnek a legalapvetőbb azon ápolási ismeretekkel, melyeket a képzésük és későbbi

munkavégzésük során hasznosíthatnak. Betekintést kapnak az ápolástudomány alapjaiba, a különböző végzettségű ápolók által ellátott

feladatokba, képet kaphatnak a kórházak működéséről, a betegellátás menetéről, az ápolás kereteiről, valamint olyan mindennapos

non-invazív és invazív beavatkozások elméleti és gyakorlati alapjait sajátíthatják el, melyek készség szintű ismerete elengedhetetlen a

betegellátás során.


Hiányzás nem lehetséges.





Oláh A. (szerk.): Az ápolástudomány tankönyve, Medicina Könyvkiadó, Budapest 2012. www.tankonyvtar.hu


- Jegyzet


Potter, Perry: Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai, Medicina, Budapest, 1999

Elkin, Perry, Potter: Ápolói beavatkozások és műveletek, Medicina, Budapest, 2000

Előadások

Gyakorlatok

1-90 Ápolástani nyári gyakorlat. Osztályos ápolási gyakorlat felnőtt betegellátó osztályon.

Szervezéssel kapcsolatos információk: http://aok.pte.hu/hu/egyseg/almenu/570/328

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők

Dr. Oláh András Imre (W9AJU9)


http://aok.pte.hu/hu/egyseg/almenu/570/328


56

OOR-OKG-T AZ ORVOSI KOMMUNIKÁCIÓ GYAKORLATA - NYÁRI GYAKORLAT

Tantárgyfelelős: DR. CSIKÓS ÁGNES ERIKA, egyetemi docens

Alapellátási Intézet [email protected]






Tematika

Helyes orvos-beteg kommunikáció kialakításának alapjai. Találkozás, üdvözlés, interjúkészítés, elköszönés elemei. Verbális, non-

verbális kommunikáció. Kommunikáció etikai alapjai.

A gyakorlati készségek és attitűdök sorában a hatékony orvosi kommunikációnak fontos szerepe van, mely alapvető feltétele a jó orvos-

beteg kapcsolat kialakításának. Az előadásokon és a kiscsoportos foglalkozásokon hallottak gyakorlása.

Tematika:

1. nap: a team bemutatása, a praxis bemutatása, az orvostanhallgatók helye és szerepe a rendelőben

2. nap: bemutatkozás, köszöntés gyakorlása, ismerkedés a betegekkel és problémáikkal, adminisztráció áttekintése, betegirányítás

gyakorlása, latens tanulás, szomatometriás adatok gyűjtése

3. nap: az első interjú elkészítése: a beteg jövetelének oka, jelen panaszok, alapadatok, lakókörnyezet

4. nap: látogatás a beteg otthonában, a látogatás értékelése

5. nap: a második interjú elkészítése, az interjú értékelése, az egyhetes gyakorlat élményeinek feldolgozása


Orvosi kommunikáció gyakorlata-nyári gyakorlatot teljesíteni akkreditált felnőtt oktató praxisban lehetséges.

Oktató praxisok listája megtalálható az Alapellátási Intézet honlapján (Akkreditált oktatók).

Az oktató családorvos által aláírt Befogadó nyilatkozat feltöltése szükséges a NEPTUN felületre a szorgalmi időszak végéig, ami

szintén megtalálható Intézet honlapján.

Gyakorlatot teljesíteni kizárólag a Tantárgyfelelős engedélyével lehetséges. Adott időpontban 1 tutornál 1 hallgató töltheti a

gyakorlatát. A gyakorlat elfogadásához a 2 db interjúlap valamint az oktatói és hallgatói tükör feltöltése szükséges a NEPTUN

rendszerbe a gyakorlat befejezése után 3 nappal.

A gyakorlat június, július vagy augusztusban tölthető le.



Következő év



Pilling János: Orvosi kommunikáció a gyakorlatban, Medicina Kiadó, 2018


- Jegyzet


Előadások

Gyakorlatok

1 Bemutatkozás

2 Praxis bemutatása

3 Kollégák bemutatása

4 Orvostanhallgatók helye és szerepe a rendelőben

5 Köszöntés

6 Ismerkedés a betegekkel





57

9 Latens tanulás

10 Betegvizsgálat

11 Ismerekedés a betegekkel és problémáikkal

12 Betegvizsgálat

13 Szomatometriás adatok gyűjtése



16 Adminisztráció

17 Adminisztráció

18 Adminisztráció

19 Betegirányítás gyakorlása

20 Betegirányítás gyakorlása

21 Első interjú készítése

22 Interjú értékelése

23 Látogatás a beteg otthonában

24 Második interjú készítése

25 Interjú értékelése

26 Élmények feldolgozása

27 Értékelés

28 Értékelés

29 Hallgatói tükör elkészítése

30 Oktatói tükör elkészítése

Szervezéssel kapcsolatos információk: http://aok.pte.hu/hu/egyseg/almenu/570/328

Szemináriumok

Vizsgakérdések

nincs

Közreműködők

Dr. Bán Ildikó (JFZ3BZ), Dr. Jóbi Anikó (), Dr. Kis Andrea (), Dr. Rinfel József (GSHO5Z)

http://aok.pte.hu/hu/egyseg/almenu/570/328


58

OOA-AA2-T ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 2.

Tantárgyfelelős: DR. TAMÁS ANDREA, egyetemi docens







Tematika

A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves

tantárgycsoport második része. A félév során a zsigerek szerkezetével ismerkednek meg. A tantárgy egy szóbeli kollokviummal zárul.






Más tanulócsoportban, még a hiányzás hetében, maximum két gyakorlat egy félévben.






- Jegyzet




Előadások

1 Szájüreg: nyelv, fogak, torokszoros. Garat.

Dr. Tóth Pál

2 Légzőrendszer. Gége, hangképzés.

Dr. Rékási Zoltán

3 Tüdő és mellhártya. Légzőmechanizmusok.


4 A szív makroszkópos anatómiája, szív üregei és billentyűi.

Dr. Gaszner Balázs

5 Szív vérellátása és beidegzése. Klinikai vonatkozások.

Dr. Gaszner Balázs

6 Hasüreg topográfiája. Hashártya. Gyomor-bél traktus.

Dr. Tamás Andrea

7 Máj és lép topográfiája, vérellátása. Epeutak.

Dr. Reglődi Dóra

8 Vesék topográfiája, szerkezete és metszlapja.

Dr. Csernus Valér

9 Retroperitoneum


10 A női nemi szervek makroszkópos anatómiája.

Dr. Tamás Andrea








59

11 A férfi nemi szervek makroszkópos anatómiája.


12 A medencefenék izomzata. Perineum.

Dr. Hollósy Tibor

13 Orrüreg, szájüreg, garat és gége anatómiájának klinikai vonatkozásai.

Dr. Németh Adrienne

14 Gyomor-bél traktus vérellátása, nyirokellátása, artériás és vénás anastomosisai, ezek klinikai jelentősége.

Dr. Szántó Zalán János

Gyakorlatok

1 Szájüreg, fogak 1.

2 Szájüreg, fogak 2

3 Orrüreg 1.

4 Orrüreg 2.

5 Garat és garatkörüli rések 1.

6 Garat és garatkörüli rések 2.

7 Gége 1.

8 Gége 2.

9 A mellkasfal szerkezete, bordaközti képletek 1.

10 A mellkasfal szerkezete, bordaközti képletek 2.

11 A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 1.

12 A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 2.

13 A mediastinum fogalma, felosztása.

14 Mediastinum anterius 1.

15 Mediastinum anterius 2.

16 A szív topográfiája és rtg. árnyéka.

17 A szív üregei, billentyűi és erei 1.

18 A szív üregei, billentyűi és erei 2.

19 A tüdő és a bronchusok 1.

20 A tüdő és a bronchusok 2.

21 Mediastinum posterius 1.




25 A hasfal szerkezete (ismétlés).

26 A hasüreg régiói, a hasüregi szervek vetülete.

27 Lig. hepatoduodenale 1.

28 Lig. hepatoduodenale 2.

29 Truncus coeliacus.

30 A gyomor topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése.

31 A duodenum és lép topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése.

32 A máj felszínei, topográfiája, hashártyaviszonyai.

33 A pancreas topográfiája és vérellátása 1.

34 A pancreas topográfiája és vérellátása 2.

35 A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 1.

36 A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 2.

37 A vese topográfiája.

38 A vese metszlapja.

39 A belek eltávolítása 1.

40 A belek eltávolítása 2.

41 Retroperitonealis topográfia.

42 A hasi aorta páros ágai.

43 Plexus lumbalis.

44 Diaphragma.

45 Kismedencei situs.

46 A. iliaca interna. Plexus sacralis.


60

47 Férfi és női nemi szervek 1.

48 Férfi és női nemi szervek 2.

49 Felezett medence 1.

50 Felezett medence 2.

51 Gát, külső genitáliák 1.

52 Gát, külső genitáliák 2.

53 Zsigertani ismétlés 1.




Szemináriumok

Vizsgakérdések


Közreműködők

Dr. Csernus Valér (B7M7PE), Dr. Czett András (G3GOWH), Dr. Farkas Boglárka Anett (X9ATJB), Dr. Farkas József (TA5T02), Dr.

Fülöp Balázs Dániel (HMEIOC), Dr. Gaszner Balázs (ZU0SO8), Dr. Hollósy Tibor (V4JMVX), Dr. Horváth Gábor (KXKVW9), Dr.

Horváth Judit (NRU3IB), Dr. Horváth-Opper Gabriella (H7NPG1), Dr. Jüngling Adél (HB0TWF), Dr. Kardos Dániel József

(EPRS3V), Dr. Kiss Péter (EF0MSZ), Dr. Kovács László Ákos (HMPH37), Dr. Kvárik Tímea (FUI7SL), Dr. László Eszter

(O0AOWX), Dr. Mammel Barbara (K7T12Z), Dr. Nagy András Dávid (GUMB16), Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea (FD9FKZ), Dr.

Reglődi Dóra (OMCDDY), Dr. Rékási Zoltán (K58CBX), Dr. Schlégl Ádám Tibor (VZKMS6), Dr. Tamás Andrea (F7QM8G), Dr.

Tima Lajos (FRQJ27), Dr. Tóth Pál (FMM8LA), Fábián Eszter (WLWIYB), Gaszner Tamás (YX6IQ5), Opper Balázs (Z84UV2)



61

OOA-BKA-T BIOKÉMIA

Tantárgyfelelős: DR. VERES BALÁZS, habilitált docens







Tematika

A tantárgy az élő szervezetben zajló molekuláris szintű folyamatokkal foglalkozik, két fő aspektusból közelíti meg.

Egyrészt - a „Bevezetés a biokémiába” tárgy anyagára építve - a négy fő biomolekulatípus (szénhidrátok, lipidek, aminosavak-fehérjék,

nukleotidok-nukleinsavak) anyagcserefolyamatait tárgyalja azok közvetlen enzimatikus szabályozásával együtt.

Másrészt - a „Molekuláris sejtbiológia” tárgy anyagára támaszkodva - bemutatja az élő szervezeten belüli információáramlás

molekuláris biológiai (DNS-RNS-fehérje-metabolit) és hormonhatásért felelős molekuláris szintű folyamatait.

A tantárgy megalapozza az Orvosi Biokémia, Gyógyszertan és Klinikai Kémia tantárgyakat.


- Nem több mint három hiányzás a gyakorlatokról.

- A gyakorlatok első 10 percében megírásra kerülő 12 rövid tesztből legalább 10 beadása.

- Minimum elégséges érdemjegy a 12 közül legalább 7 rövid tesztre.





A gyakorlatok nem pótolhatók.



Ádám Veronika (szerk.): Orvosi biokémia, Medicina, 2006.



- Jegyzet



Nelson, Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 6th edition, W.H. Freeman, 2013.

Berg, Tymoczko, Stryer: Biochemistry, 7th edition, W.H. Freeman, 2012.

Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 7th edition, Wiley, 2010.

Előadások

1 Bevezetés

Dr. Veres Balázs

2 A pentóz-foszfát út

Dr. Veres Balázs

3 Glükoneogenezis állati sejtekben

Dr. Kovács Krisztina

4 A glikogén szintézise és lebontása

Dr. Veres Balázs

5 A glikogén szintézis és lebontás szabályozása

Dr. Veres Balázs







62

6 A szénhidrát-anyagcsere szabályozása és rendellenességei


7 Zsírsavak bioszintézise (lánchosszabbítás, deszaturáció)

Dr. Gallyas Ferenc

8 Komplex lipidek bioszintézise

Dr. Gallyas Ferenc

9 Szteroidok szerkezete és biológiai aktivitása

Dr. Gallyas Ferenc

10 A koleszterin és a ketontestek bioszintézise

Dr. Gallyas Ferenc

11 A lipid-anyagcsere szabályozása és rendellenességei

Dr. Gallyas Ferenc

12 Aminosav-anyagcsere; az aminocsoport sorsa

Dr. Radnai Balázs

13 Karbamidciklus

Dr. Radnai Balázs

14 Aminosav-anyagcsere; a szénváz sorsa

Dr. Radnai Balázs

15 A nem-esszenciális aminosavak bioszintézise

Dr. Radnai Balázs

16 Enzimopátiák az aminosav-anyagcserében

Dr. Radnai Balázs

17 Biológiailag aktív vegyületek bioszintézise aminosavakból

Dr. Radnai Balázs

18 Purin- és pirimidinvázas nukleotidok bioszintézise

Marquettené Dr. Bock Ildikó

19 Purin- és pirimidinvázas nukleotidok lebontása


20 Gének és kromoszómák

Dr. Veres Balázs

21 DNS replikáció

Dr. Veres Balázs

22 DNS javító mechanizmusok

Dr. Veres Balázs

23 RNS-anyagcsere 1

Dr. Veres Balázs

24 RNS-anyagcsere 2

Dr. Veres Balázs

25 Kis RNS molekulák

Dr. Veres Balázs

26 Retrovírusok

Dr. Veres Balázs

27 Fehérjeszintézis 1. A résztvevő molekulák, mechanizmus

Dr. Berente Zoltán

28 Fehérjeszintézis 2. Szabályozás, poszttranszlációs módosulások

Dr. Berente Zoltán

29 Fehérjefeltekeredés, dajkafehérjék

Dr. Berente Zoltán

30 A fehérjék célbajuttatása, vezikuláris transzport

Dr. Berente Zoltán

31 Intracelluláris proteolízis

Dr. Sümegi Balázs

32 A génkifejeződés szabályozása 1

Dr. Veres Balázs

33 A génkifejeződés szabályozása 2

Dr. Veres Balázs


63

34 A mitokondriális genom és fehérjeszintézis

Dr. Veres Balázs

35 Rekombináns DNS-technológiák

Dr. Debreceni Balázs

36 Hormonok 1

Dr. Tapodi Antal

37 Hormonok 2

Dr. Tapodi Antal

38 Jelátvitel I.

Dr. Veres Balázs

39 Jelátvitel II.

Dr. Veres Balázs

40 Jelátvitel III.

Dr. Veres Balázs

41 Vízoldható vitaminok


42 Zsíroldható vitaminok


Gyakorlatok

1 Pufferoldatok készítése

2 Pufferoldatok készítése

3 Biokémiai alaptechnikák

4 Biokémiai alaptechnikák

5 A glikolízis inorganikus foszfát szükséglete

6 A glikolízis inorganikus foszfát szükséglete

7 A szénhidrát anyagcsere összehangolt szabályozása

8 A szénhidrát anyagcsere összehangolt szabályozása

9 Sejtfeltárás, szubcelluláris frakcionálás

10 Sejtfeltárás, szubcelluláris frakcionálás

11 A lipid anyagcsere összehangolt szabályozása

12 A lipid anyagcsere összehangolt szabályozása

13 Fehérje-koncentráció meghatározása

14 Fehérje-koncentráció meghatározása

15 Mitokondriális oxidáció; Clark-elektród

16 Mitokondriális oxidáció; Clark-elektród

17 Affinitáskromatográfia; Komplex I-III vizsgálata

18 Affinitáskromatográfia; Komplex I-III vizsgálata

19 Örökletes anyagcserebetegségek I.

20 Örökletes anyagcserebetegségek I.

21 Hallgatói demonstrációk

22 Hallgatói demonstrációk

23 Örökletes anyagcserebetegségek II.

24 Örökletes anyagcserebetegségek II.

25 Chaperone-ok funkciójának vizsgálata

26 Chaperone-ok funkciójának vizsgálata

27 Konzultáció, hallgatói demonstrációk

28 Konzultáció, hallgatói demonstrációk

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A vizsgázás írásban történik, 27 szabad kérdésre kell röviden válaszolni. Az első 7 kérdés (28 pont) közül kettőnél többre adott helytelen

válasz esetén (kevesebb mint 20 pont) a vizsga eredménye automatikusan elégtelen.

A végső jegybe a labor röpdolgozatok (max. 12 pont) és a félév során kiselőadással szerezhető 3 plusz pont is beleszámít.


64

Közreműködők

Dr. Agócs Attila (ILAFN8), Dr. Antus Csenge Petra (ASZCP3), Dr. Berente Zoltán (JNGR5T), Dr. Bognár Zita (EMK3T0), Dr.

Kálmán Nikoletta (ERPOIU), Dr. Nagyné Dr. Kiss Gyöngyi (GVXYK0), Dr. Radnai Balázs (YXJ2II), Dr. Szabó Alíz (G12CUI), Dr.

Takátsy Anikó (NGZ91M), Dr. Tapodi Antal (NSEM4V), Dr. Veres Balázs (LZERB3), Fekete Katalin (F6TF7O), Hocsák Enikő

(PWO9BJ), Kovács Dominika (D39LTR), Kőszegi Balázs (S4RBQE)


65

OOA-EL1-T ÉLETTAN 1.

Tantárgyfelelős: DR. ÁBRAHÁM ISTVÁN MIKLÓS, egyetemi tanár

Élettani Intézet [email protected]






Tematika

Az élettan tantárgy legfontosabb feladata az orvosképzésben az élő szervezet egészséges működési sajátságainak hallgatókkal való

megismertetése. Az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőinek megértésében ők előzetes biológiai, biofizikai, kémiai-

biokémiai és anatómiai tanulmányaikra támaszkodhatnak. A tanév során bemutatjuk az egyes szervek és szervrendszerek működését,

a környezethez való alkalmazkodás által is megkívánt együttműködésüket, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Külön hangsúlyt

kapnak az életműködések szabályozásának idegi és humorális folyamatai, amelyek alapvető jelentőségűek a szervezet

homeosztázisának megőrzésében. Mindezen ismeretek átadásával a hallgatókat olyan holisztikus szemlélet kialakításához kívánjuk

hozzásegíteni, amellyel ma az egészséges, holnap pedig a beteg emberi szervezet működésének jobb megértésére lesznek képesek.




Írásbeli minimum követelmény teszt, 2. héten, pénteken 16:00 időpontban.

Írásbeli teszt a 11. héten, pénteken 16:00 időpontban.


Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva tanácsos pótolni, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak.



Fonyó A., Ligeti E.: Az orvosi élettan tankönyve, 7. kiadás, Medicina, Budapest 2014


Az elhangzott előadások ábráit az Élettani Intézet honlapján és a Neptun MeetStreet-en lehet elérni.

A fontos oktatásszervezési információkat ETR kurzus üzenetben és az előadásokon tudjuk bejelenteni.

A legfrissebb és részletes információk, tananyagok mindig az Élettani Intézet honlapján olvashatók. (http://physiology.aok.pte.hu)

- Jegyzet

PTE ÁOK Élettani Intézet honlapja: Élettani Gyakorlatok 1, internetes tananyag, kinyomtatható jegyzet, 2014

PTE ÁOK Élettani Intézet honlapja: Élettani Gyakorlatos Feladatlapok 1, internetes tananyag, kinyomtatható jegyzet, 2014


Ganong, W. F.: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest 1996.

Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest 1986.

Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981.

Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975.

Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások, Medicina, 1975.

Előadások

1 Bevezetés. A fiziológia jelentősége az orvostudományban. Homeosztázis; homeosztatikus szabályozási alapelvek.

Dr. Környei József László

2 Celluláris transzport folyamatok.

Humorális szabályozási mechanizmusok.


3 Ingerületi folyamatok alapjelenségei I. Membrán potenciál.

Dr. Jandó Gábor


http://physiology.aok.pte.hu/


66

4 Ingerületi folyamatok alapjelenségei II. Akciós potenciál

Dr. Jandó Gábor

5 Izomműködés. Az elektromechanikus kapcsolódás.

Dr. Ábrahám István Miklós

6 A vegetatív idegrendszer működésének alapjai.


7 Folyadékterek. A vér.

Dr. Zelena Dóra

8 A vér anorganikus és organikus alkotórészeinek jelentősége.

Dr. Ollmann Tamás

9 Hemoglobin. Vasforgalom.

Péczely László Zoltán

10 Fehérvérsejtek élettani szerepe.


11 Vércsoportrendszerek


12 Véralvadás I


13 Véralvadás II


14 Szívciklus: Ingerületképződés, ingerületvezetés.

Dr. Szokodi István

15 Szívciklus: Elektrokardiogram I.

Dr. Lénárd László I

16 Szívciklus: Elektrokardiogram II.


17 Szívciklus: Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. Szívhangok.


18 Perctérfogat. A szív munkája.


19 Hemodinamikai alapfogalmak.


20 Vérnyomás, pulzus.


21 Kapilláris-keringés

Dr. Jandó Gábor

22 Vénás-keringés. Nyirokkeringés.

Dr. Jandó Gábor

23 A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása. Kisvérköri keringés.


24 A máj, bőr és az izom keringése.

Dr. László Kristóf

25 A szív és keringésrendszeri homeosztázis.


26 A légzés mechanikája. Mellűri nyomásváltozások. A légutak funkciói.


27 Agyi keringés.

Dr. Dóczi Tamás

28 Koronária keringés.

Dr. Horváth Iván Gábor

29 Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légzési munka.


30 Gázcsere a tüdőben és a szövetekben.


31 O2 és CO2 transzport, pH reguláció.



67

32 A légzés kémiai szabályozása.


33 A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai.


34 Akklimatizáció.


35 A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai.


36 A gyomor emésztési folyamatai.


37 Duodenum és epehólyag.


38 Emésztés és felszívódás a vékonybélben.

Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó

39 A májműködés élettana I.

Dr. Lengyel Ferenc

40 A májműködés élettana II.

Dr. Lengyel Ferenc

41 A vastagbél szerepe. Székletképződés.


42 Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők.


43 Tápanyagok sorsa a szervezetben. Vitaminok.


44 A glomerulus működése. A clearance fogalma.


45 A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció.


46 Vesekeringés.


47 Renin-angiotenzin rendszer.


48 Tubularis folyamatok I.


49 Tubularis folyamatok II.


50 Koncentrálás-hígítás. Ozmoreguláció.


51 Volumenreguláció. A vizeletürítés mechanizmusa.


52 A szervezet pH szabályozása I.

Dr. Jandó Gábor

53 A szervezet pH szabályozása II.

Dr. Jandó Gábor

54 Energiaforgalom. Metabolizmus.


55 A helyes táplálkozás alapelvei. A testtömeg szabályozás alapjai.

Dr. Vértes Zsuzsanna

56 Testhőmérséklet. Láz.

Kertes Erika

57 A testhőmérséklet perifériás és központi szabályozása.

Kertes Erika

58 Hormonok celluláris hatásmechanizmusai


59 A hypothalamo- hypophysealis rendszer.



68

60 A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik.


61 A női nemi működés szabályozása.


62 Terhesség.

Dr. Koppán Miklós Endre

63 Szülés és laktáció.

Dr. Koppán Miklós Endre

64 Férfi nemi működések. Erectio, ejaculatio, coitus.


65 A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása.

Dr. Hernádi István

66 Pubertas, climacterium.


67 A hypophysis hátsólebeny hormonjai.


68 Pajzsmirigy I.


69 Pajzsmirigy II.


70 Új diagnosztikai képalkotó eljárások élettani vonatkozásai

Dr. Bogner Péter

Gyakorlatok

1 Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok.

2 Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. A vér

vizsgálata I.

3 A vér vizsgálata I.

4 A vér vizsgálata I.

5 A vér vizsgálata II.




9 A vér vizsgálata III.




13 A vér vizsgálata IV.




17 Szeminárium: A vér élettana.

18 Szeminárium: A vér élettana.

19 A vér élettana. Beszámoló.

20 A vér élettana. Beszámoló.

21 Élettani mérőállomások és kezelésük. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I.

22 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I.



25 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II.




29 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III.





69

33 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV.




37 Szeminárium: a szív és a keringés élettana.

38 Szeminárium: a szív és a keringés élettana.

39 A szív és a keringés élettana. Beszámoló.

40 A szív és a keringés élettana. Beszámoló.

41 A légzés vizsgálata.




45 Az emésztés vizsgálata.




49 Vizeletvizsgálat.




53 Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen.




Szemináriumok

Vizsgakérdések

Elméleti vizsgakérdés témák

1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk.

2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban.

3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban.

4. A vörösvérsejtek tulajdonságai.

5. A fehérvérsejtek tulajdonságai.

6. Thrombocyták élettani jelentősége.

7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom.

8. A véralvadás előfázisainak folyamatai.

9. Véralvadás.

10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok.

11. A vér pH szabályozása.

12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer.

13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban.

14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben.

15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok.

16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.

17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése.

18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG).

19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai.

20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény)

21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény.

22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény.


70

23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők.

24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai.

25. A capilláris - keringés jellegzetességei.

26. A nyirokkeringés jellegzetességei.

27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre.

28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben.

29. A coronaria-keringés.

30. Az agyi keringés. A vér - agy gát.

31. A splanchnicus terület keringése.

32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése.

33. A szívműködés idegi szabályozása.

34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése.

35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása.

36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában.

37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában.

38. A vérkeringés reflex-szabályozása.

39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok.

40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek).

41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói.

42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben.

43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai.

44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek.

45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis.

46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség.

47. Nyál, nyálelválasztás.

48. A gyomornedv elválasztás szabályozása.

49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők.

50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása.

51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése.

52. A vékonybél és a vastagbél működése.

53. A szénhidrátok emésztésének folyamata.

54. A zsírok emésztésének folyamata.

55. A fehérjék emésztésének folyamata.

56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma.

57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens.

58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe.

59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei.

60. A vese koncentráló és hígító működése.

61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői.

64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak.

65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet.


71

66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia.

67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai.

70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok)

71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben.

72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei.

73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek.

74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők.

75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma.

76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások.

77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység.

78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők.

79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus.

80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése.

81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás.

82. Pubertás és climax.

83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe.

84. Prostaglandinok hatásai.

Gyakorlatos beszámoló kérdései:

1. Hematokrit

2. Vvt-szám meghatározása

3. Vvt-átmérő meghatározása

4. Trombocitaszám meghatározása

5. Fehérvérsejtszám meghatározása

6. Kvalitatív vérkép

7. Retikulocitaszám meghatározása

8. Vvt süllyedési sebesség mérése

9. Ozmózisos rezisztencia meghatározása

10. Hemoglobin koncentráció meghatározása

11. Hgb spektroszkópos vizsgálata

12. MCV, MCH, MCHC értékek

13. Vérzési idő

14. Alvadási idő

15. Protrombin-idő

16. AB0 és Rh vércsoportok meghatározása

17. Élettani mérőállomások és kezelésük

18. A szívműködés vizsgálata és regisztrálása in situ

19. A szív működési áramának regisztrálása emberen (EKG)

20. Extraingerek alkalmazása szíven.

21. A szívhangok regisztrálása (PKG)

22. Thermikus ingerek hatása békaszíven


72

23. A pulzus vizsgálata

24. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata

25. Vérnyomás mérése emberen

26. Bowditch „minden vagy semmi” törvényének demonstrálása

27. Summatio

28. A vagus-ingerlés hatása a szív működésére

29. A vérnyomás direkt mérése macskán

30. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel

31. Terheléses próbák, fizikai erőnléti index

32. Ionhatás vizsgálata izolált békaszíven

33. Adrenalin hatásának vizsgálata izolált szíven

34. Acetilkolin hatásának vizsgálata izolált szíven

35. A humorális ingerületátvitel (Loewi kísérlet)

36. Légzésfunkciós vizsgálatok emberen, dinamikus paraméterek.

37. Tüdővolumenek és kapacitások.

38. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Trendelenburg)

39. Vérkeringés vizsgálata béka nyelvén

40. Maximális légzési nyomások meghatározása (Müller- és Valsalva-féle kísérlet)

41. Kopogtatás és hallgatódzás a mellkas felett

42. Donders modell

43. Compliance mérése

44. A nyál vizsgálata

45. Az energiaforgalom mérése emberen

46. Gyomornedv vizsgálata: BAO, MAO, PAO meghatározása

47. Oxigén fogyasztás mérése patkányon

48. Hasnyálmirigy vizsgálata: Vizelet amylase meghatározása (Phadebas-test)

49. Epe vizsgálata: epefesték kimutatása

50. Széklet vizsgálata: Vér kimutatása (Guajac-próba, benzidin-próba, Hematest)

51. A vizelet fajsúlya és pH-ja.

52. Vizelet vizsgálata teszt-csíkkal

53. Vizelet üledék vizsgálata

54. Kóros vizelet vizsgálata: fehérje, cukor, genny, epe, vér, aceton kimutatása

A kollokviumi tesztvizsgák anyaga a kötelező tankönyvben és az intézeti honlapon elérhető tananyagok, valamint az előadásokon és

gyakorlatokon elhangzott ismeretek összessége.

Közreműködők

Csetényi Bettina Réka (SZGD9N), Dr. Fülöp Diána (RJWT6M), Dr. Kóbor Péter (H56YZJ), Dr. Szabó István (GKFKFI), Homray

Edina Emőke (JTANIB), Kállai Veronika (B4KV43), Kertes Erika (D7FPGG), Kovács Anita (ML3CO0), Mintál Kitti (A6T9KM),

Petykó Zoltán (I034VU), Tóth Attila (NIPDHB)


73

OOA-HUG-T A HUMÁNGENETIKA ALAPJAI

Tantárgyfelelős: DR. MELEGH BÉLA, egyetemi tanár

Orvosi Genetikai Intézet [email protected]






Tematika

A kurzus célja az emberi genom felépítésének és eltéréseinek ismertetése, olyan szemléletmód kialakításának segítése, amely lehetővé

teszi már a preklinikai, később a klinikai tárgyak elsajátítását egy molekuláris ismeretanyag birtokában. Cél továbbá az emberi

öröklődéssel összefüggő molekuláris alapok tárgyalása, valamint releváns vizsgáló módszerek bemutatása az öröklődő betegségek

megértéséhez.


A számonkérés módja: a kurzus a szemeszter végén írásbeli vizsgával zárul.


nincs félévközi ellenőrzés


nincs




- Jegyzet


A vizsgára való felkészülés alapja az előadásokon elhangzott anyag. Ezen kívül az alábbi kézikönyvek ajánlhatók segédanyagként:

Tom Strachan and Andrew P. Read: Human Molecular Genetics, 4th edition

Előadások

1 Bevezetés: a genetika története, a Humán Genom Projekt, a postgenom era, ENCODE projekt.

Dr. Melegh Béla

2 A családfa szerkesztése, mendeli öröklődés alapjai, a mendeli és nem mendeli öröklődés jellegzetességei I.

Dr. Hadzsiev Kinga

3 A családfa szerkesztése, mendeli öröklődés alapjai, a mendeli és nem mendeli öröklődés jellegzetességei II.

Dr. Hadzsiev Kinga

4 A humán genom felépítése I. A mitokondriális és nukleáris genom felépítésétől egészen a kromoszómák szerveződéséig.

Dr. Melegh Béla

5 A humán genom felépítése II: A humán genom sajátos elemei: kódoló és nem kódoló részek felépítése, funkciója; LINE, SINE,

Alu szekvenciák, SNP, CNV.

Dr. Czakó Márta

6 A humán genom felépítése III: A cytogenetika alapjai, FISH, CGH, array, stb.

Dr. Hadzsiev Kinga

7 Módszerek I. Hibridizációs módszerek (blot, PCR és változatai, RFLP, Sanger, NGS, MLPA).

Dr. Berenténé Dr. Bene Judit Ágnes

8 Módszerek II. Biokémiai diagnosztika, enzimdiagnosztika, metabolitok meghatározása.


9 Módszerek III: Cytogenetikai diagnosztika.

Dr. Czakó Márta

10 Pharmacogenetika alapjai, személyre szabott medicina koncepciója

Dr. Melegh Béla



74

11 Mutációk, SNP, haplotípus, genetic drift.

Dr. Czakó Márta

12 Kapcsoltság, géntérképezés, Hardy-Weinberg szabály, GWAS.


13 Epigenetika, imprinting.

Dr. Hadzsiev Kinga

14 A gének funkciójának tanulmányozása, proteomika, bioinformatika


Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Neptun Meet Street rendszer.

Közreműködők


75

OOA-KET-T KÖZEGÉSZSÉGTAN 3. (KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGTAN)

Tantárgyfelelős: DR. VARGA CSABA, egyetemi tanár






Tematika

A tantárgy célja a környezeti eredetű egészségkárosító hatások és ellenük való védekezés megismertetése.


A gyakorlatok esetében 2x45 perces hiányzás megengedett, ezen felül a tárgy aláírását megtagadjuk.

A betegségmegelőzés alapjai (OOA-BMA), Általános epidemiológia és demográfia (OOA-AED), Környezet-egészségtan (OOA-

KET), Népegészségügyi orvostan (OOP-NEO), Részletes epidemiológia (OOK-REP), Munkahigiéne és foglalkozás-orvostan (OOK-

MFO) tárgyak lezárásaként a 8. szemeszter vizsgaidőszakában a hallgatók Közegészségtan szigorlatot kötelesek tenni, ha valamennyi

tárgy sikeres vizsgával zárult






Ember István, Kiss István, Cseh Károly (szerk.): Népegészségügyi orvostan, Dialog Campus, 2013.



- Jegyzet


Előadások

1 Bevezetés a környezet-egészségtanba, alapfogalmak. Vizsgálómódszerek: kísérletes toxikológia és környezetepidemiológia.

Ökológia, humánökológia

Dr. Varga Csaba

2 Természetes és mesterséges környezet. Belső terek, épített környezet hatása az egészségre. Környezetmonitorozás,

környezetvédelem.

Dr. Szendi Katalin

3 Globális környezeti problémák egészségügyi hatásai. Globális felmelegedés, levegőszennyezés, - szennyeződés, -

szennyezettség.

Dr. Gerencsér Gellért

4 Vizek alkotóinak és szennyezettségének egészségre gyakorolt hatásai, szennyvizek.

Dr. Varga Csaba

5 A talaj szennyezettségének hatása az emberi egészségre.

Dr. Varga Csaba

5 Kémiai biztonság.

Dr. Varga Csaba

6 Fizikai tényezők: Zaj és vibráció.

Dr. Szendi Katalin

Gyakorlatok

1 Vízkémiai laborgyakorlat I.

2 Vízkémiai laborgyakorlat II.

3 Víz-mikrobiológiai laborgyakorlat I.

4 Víz-mikrobiológiai laborgyakorlat II.



76

5 Fizikai tényezők: Ionizáló és nem ionizáló sugárzások, környezeti sugárterhelés

6 Sugárhigiénés mérési gyakorlat

7 Aerobiológiai vizsgálatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Számon kért anyag:

- előadásokon és gyakorlatokon elhangzottak

- tankönyv ide vonatkozó fejezetei

- segédanyagok a Neptun-ra feltöltve

Közegészségtan 3 - szóbeli tételek

1. Az ökológia a környezet-egészségtan alapozó tudománya: alapfogalmak

2. Ember az ökoszisztémában. Humánökológia

3. Vizsgálati stratégiák a környezet-egészségtanban

4. Hidrológiai ciklusok, vízkészletek, vízigények

5. A vizek kémiai összetevői és az emberi egészség: fluorid, jodid, szerves anyagok, kationok

6. Arzén az ivóvízben. Minamata-megbetegedés

7. A víztisztítás és -elosztás melléktermékei

8. Mikroorganizmusok a vízben és szennyvízben, vízjárványok

9. A talaj biotikus és abiotikus szennyezői, methemoglobinémia

10. A levegőhigiéné alapfogalmai

11. A szmogok kialakulása, típusai és egészségi hatásaik

12. Globális felmelegedés, üvegházhatás és következményeik

13. Beltéri légszennyezők

14. „Sick building syndrome”, „Building-related illness”

15. Porok, rostok, nanorészecskék

16. Zaj (mérése, decibel-, és phon-skála)

17. A zaj, az infra- és ultrahangok egészségi hatásai

18. Kémiai biztonság (vegyi anyagok alapadatai, a veszélyesség szempontjai, POP vegyületek, REACH)

19. A toxikológia alapjai (dózis-válasz görbék, ADME)

20. Kockázat, kockázatbecslés

21. Sugárzások egészségi hatásai

22. Vízkémia I: nitrogénformák, keménység

23. Vízkémia II: klórformák ivó- és fürdővízben, pH

24. Vízmikrobiológia I: alkalmazott technikák

25. Vízmikrobiológia II: a minősítésnél alkalmazott paraméterek

26. Aerobiológia I: primer prevenció és kockázati tényezők

27. Aerobiológia II: tercier prevenció és kockázati tényezők

28. Az UV-sugárzás mérése, jelentősége

29. A radonexpozíció mérése, jelentősége

Közreműködők

Bérczi Bálint Dániel (J925B5), Dr. Gerencsér Gellért (A1U480), Dr. Gyöngyi Zoltán (E8QLIG), Dr. Szendi Katalin (MRDJ71), Hanzel

Adrienn (OK4NIU)


77

OOA-SF2-T SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 2.

Tantárgyfelelős: DR. HORVÁTH JUDIT, egyetemi docens







Tematika

A zsigerek szövettana. Szervek-szervrendszerek kialakulása és továbbfejlődése az embryonális és fötális periódusban. A két-féléves

tantárgy második része.

A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a pathológiás elváltozások megértését. Az embryológia ismerete

elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására.


A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni (Szövettan-2 munkafüzet). A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető

igazolja a félév végén. Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 8 tanóra (8x45 perc), ezen belül max. 5

óra gyakorlat.



Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, másik csoporttal, kizárólag az adott héten, maximum kétszer félévenként.






- Jegyzet


Előadások

1 Szájüreg, nyelv és nyálmirigyek szövettana


2 A fogak szerkezete, fogfejlődés

Dr. Tóth Pál

3 Nyirokszövet és funkciói

Dr. Gaszner Balázs

4 Nyirokszervek szövettana

Dr. Gaszner Balázs

5 A légutak és a tüdő szöveti szerkezete


6 A légutak és a tüdő fejlődése


7 Az arc, a száj- és orrüreg fejlődése és rendellenességeik

Dr. Tóth Pál

8 A kopoltyúbél és származékai

Dr. Horváth Judit

9 Az esophagus és a gyomor szövettana


10 A belek szöveti szerkezete






78

11 A szív korai fejlődése; A sinus venosus fejlődése, és a pitvarok elkülönülése

Dr. Hollósy Tibor

12 A kamrák fejlődése

Dr. Hollósy Tibor

13 A máj és a pancreas szövettana

Dr. Reglődi Dóra

14 A belek, a máj és a pancreas fejlődése

Dr. Tamás Andrea

15 A vese szöveti szerkezete

Dr. Csernus Valér

16 A felső húgyutak szöveti szerkezete. A vese fejlődése

Dr. Csernus Valér

17 Az ovarium szöveti szerkezete, tüszőfejlődés

Dr. Reglődi Dóra

18 A tuba uterina, uterus és vagina szöveti szerkezete. Az endometrium ciklusos változásai

Dr. Reglődi Dóra

19 Terhes méh, placenta, emlő

Dr. Reglődi Dóra

20 Az artériás és vénás rendszer kialakulása. Kopoltyúívartériák

Dr. Hollósy Tibor

21 A magzati vérkeringés

Dr. Tóth Pál

22 A férfi reproduktív rendszer szövettana I.


23 A férfi reproduktív rendszer szövettana II.


24 A reproduktív szervek fejlődése I.

Dr. Horváth Judit

25 A reproduktív szervek fejlődése II.

Dr. Horváth Judit

26 A hashártya fejlődése, a testüregek elkülönülése

Dr. Horváth Judit

27 Párhuzamosan fejlődő szervrendszerek (embryológiai összefoglaló)

Dr. Horváth Judit

28 Szervszövettani összefoglaló, metszetfelismerés

Dr. Tóth Pál

Gyakorlatok

1 Az ajak és a nyálmirigyek

2 Az ajak és a nyálmirigyek

3 Fogak, fogfejlődés

4 Fogak, fogfejlődés

5 A nyelv szöveti szerkezete. Tonsillák

6 A nyelv szöveti szerkezete. Tonsillák

7 A nyirokszervek szövettana

8 A nyirokszervek szövettana

9 A légutak és a tüdő szövettana

10 A légutak és a tüdő szövettana

11 Nyelőcső, gyomor

12 Nyelőcső, gyomor

13 Vékony- és vastagbél szövettana

14 Vékony- és vastagbél szövettana

15 Rektum, máj, epehólyag, pancreas

16 Rektum, máj, epehólyag, pancreas

17 Vese, ureter, vesica urinaria

18 Vese, ureter, vesica urinaria


79

19 Női nemi szervek szövettana I. (Ovarium, corpus luteum, tuba uterina)

20 Női nemi szervek szövettana I. (Ovarium, corpus luteum, tuba uterina)

21 Női nemi szervek szövettana II. (Uterus prolif./szekr., cervix, vagina)

22 Női nemi szervek szövettana II. (Uterus prolif./szekr., cervix, vagina)

23 Női nemi szervek szövettana III. (Terhes méh, placenta, köldökzsinór, emlő)

24 Női nemi szervek szövettana III. (Terhes méh, placenta, köldökzsinór, emlő)

25 Férfi nemi szervek szövettana I.

26 Férfi nemi szervek szövettana I.

27 Férfi nemi szervek szövettana II.

28 Férfi nemi szervek szövettana II.

Szemináriumok

Vizsgakérdések


Közreműködők

Dr. Csernus Valér (B7M7PE), Dr. Fülöp Balázs Dániel (HMEIOC), Dr. Gaszner Balázs (ZU0SO8), Dr. Hollósy Tibor (V4JMVX),

Dr. Horváth Gábor (KXKVW9), Dr. Horváth Judit (NRU3IB), Dr. Horváth-Opper Gabriella (H7NPG1), Dr. Jüngling Adél

(HB0TWF), Dr. Kiss Péter (EF0MSZ), Dr. Kovács László Ákos (HMPH37), Dr. Mammel Barbara (K7T12Z), Dr. Nagy András Dávid

(GUMB16), Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea (FD9FKZ), Dr. Reglődi Dóra (OMCDDY), Dr. Rékási Zoltán (K58CBX), Dr. Tamás

Andrea (F7QM8G), Dr. Tóth Pál (FMM8LA), Fábián Eszter (WLWIYB), Gaszner Tamás (YX6IQ5), Opper Balázs (Z84UV2)



80









Tematika















- Jegyzet



Előadások

Gyakorlatok


Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők





81

OOA-EL2-T ÉLETTAN 2.

Tantárgyfelelős: DR. ÁBRAHÁM ISTVÁN MIKLÓS, egyetemi tanár

Élettani Intézet [email protected]






Tematika

Az élettan tantárgy legfontosabb feladata az orvosképzésben az élő szervezet egészséges működési sajátságainak hallgatókkal való

megismertetése. Az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőinek megértésében ők előzetes biológiai, biofizikai, kémiai-

biokémiai és anatómiai tanulmányaikra támaszkodhatnak. A tanév során bemutatjuk az egyes szervek és szervrendszerek működését,

a környezethez való alkalmazkodás által is megkívánt együttműködésüket, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Külön hangsúlyt

kapnak az életműködések szabályozásának idegi és humorális folyamatai, amelyek alapvető jelentőségűek a szervezet

homeosztázisának megőrzésében. Mindezen ismeretek átadásával a hallgatókat olyan holisztikus szemlélet kialakításához kívánjuk

hozzásegíteni, amellyel ma az egészséges, holnap pedig a beteg emberi szervezet működésének jobb megértésére lesznek képesek.




Írásbeli teszt a 11. héten, pénteken 16:00 időpontban.


Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva tanácsos pótolni, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak.



Fonyó A., Ligeti E.: Az orvosi élettan tankönyve, 7. kiadás, Medicina, Budapest 2014


Az elhangzott előadások ábráit az Élettani Intézet honlapján és a Neptun Meet Street-en lehet elérni.

A fontos oktatásszervezési információkat ETR kurzus üzenetben és az előadásokon tudjuk bejelenteni.

A legfrissebb és részletes információk, tananyagok mindig az Élettani Intézet honlapján olvashatók. (http://physiology.aok.pte.hu)

- Jegyzet

PTE ÁOK Élettani Intézet honlapja: Élettani Gyakorlatok 2, internetes tananyag, kinyomtatható jegyzet, 2015

PTE ÁOK Élettani Intézet honlapja: Élettani Gyakorlatos Feladatlapok 2, internetes tananyag, kinyomtatható jegyzet, 2015


Ganong, W. F.: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest 1996.

Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest 1986.

Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981.

Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975.

Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások, Medicina, 1975.

Előadások

1 Bevezetés. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe I.


2 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe II.


3 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe III.


4 A mellékvese velő működése.

Dr. Zelena Dóra


http://physiology.aok.pte.hu/


82

5 A stressz élettani mechanizmusai.

Dr. Zelena Dóra

6 A calcium homeosztázis humorális szabályozása.


7 A pancreas belső szekréciós működése.


8 Intermedier anyagcsere; hormonális szabályozás. I. Diabetes m.

Dr. Lengyel Ferenc

9 Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása II.


10 Az egyedi fejlődés és öregedés fiziológiájának egyes kérdései.


11 Bevezetés az idegrendszer élettanába, általános jellemzők.

Dr. Jandó Gábor

12 Az ingerület membrán jelenségei, nyugalmi potenciál. Akciós potenciál és terjedése.

Dr. Jandó Gábor

13 A szinapszisok elektrofiziológiája.

Dr. Jandó Gábor

14 A szinapszisok neurokémiája.

Dr. Jandó Gábor

15 A neuromusculáris junctio működése.

Dr. Jandó Gábor

16 Az izomműködés molekuláris mechanizmusa.


17 Az izomműködés mechanikája, energetikája, hőtermelése.


18 Az izomműködés elektromos jelenségei, izomtónus, fáradás.


19 A simaizom működése.


20 A motoros egység működésének szabályozása.

Dr. Jandó Gábor

21 Sportélettan alapjai

Dr. Szokodi István

22 Receptorműködések sajátságai.

Dr. Jandó Gábor

23 Gerincvelő működése I.

Dr. Kóbor Péter

24 Gerincvelő működése II.

Dr. Kóbor Péter

25 A spinális shock.

Kovács Anita

26 Decerebrációs rigiditás.

Kovács Anita

27 Poszturalis koordináció, felállás.

Kertes Erika

28 Lokomoció.

Kertes Erika

29 Az extrapyramidalis rendszer I.


30 Az extrapyramidalis rendszer II.


31 A labyrinthus működése.

Dr. Ollmann Tamás

32 A kisagy működése.

Dr. Ollmann Tamás


83

33 Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer.


34 Szomesztéziás mechanizmusok. Szomatotopiák.


35 A thalamus és az érzőkéreg élettana.


36 A fájdalom élettana, ópiáterg mechanizmusok.


37 Optika. A szem törőközegeinek hibái.

Dr. Jandó Gábor

38 Retinalis mechanizmusok.

Dr. Jandó Gábor

39 Látópályák, középagyi mechanizmusok.

Dr. Jandó Gábor

40 A látás centrális mechanizmusai.

Dr. Jandó Gábor

41 Szemmozgások.

Dr. Jandó Gábor

42 A hallószerv élettana I.

Dr. Pytel József

43 A hallószerv élettana I.

Dr. Pytel József

44 A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai.

Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó

45 Kémiai ingermodalitások I. Szaglás.

Dr. Szabó István

46 Kémiai ingermodalitások II. Ízérzés.

Dr. Szabó István

47 A vegetatív idegrendszer működése I.


48 A vegetatív idegrendszer működése II.


49 Electroencephalographia


50 Az alvás- ébrenlét szabályozása I.


51 Az alvás- ébrenlét szabályozása II.


52 Biológiai ritmusok szabályozása.

Dr. Varga Csaba

53 A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége.

Dr. Cziger-Nemes Vanda Ágnes

54 A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozásban.


55 Motivációs mechanizmusok. Homeostatikus hajtóerők.


56 Az éhség és szomjúság központi idegrendszeri szabályozása.


57 A limbikus rendszer I.


58 A limbikus rendszer II.


59 A monoamin rendszerek jelentősége.


60 Az emóciók központi idegrendszeri mechanizmusai .

Kertes Erika


84

61 A tanulás mechanizmusai I.


62 A tanulás mechanizmusai II.


63 Memóriafolyamatok, memóriazavarok. I.


64 Memóriafolyamatok, memóriazavarok. II.


65 Plaszticitás az idegrendszerben.

Dr. Varga Csaba

66 A frontális kéreg működése.


67 A parieto-temporalis kéreg működése. Féltekei dominancia.


68 A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok.


69 Integratív mechanizmusok. I.


70 Integratív mechanizmusok. II.


Gyakorlatok

1 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben




5 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák.




9 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek.




13 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció.




17 Szeminárium: Endokrinológia és Perifériás ideg, Membrán potenciál, Akciós potenciál, Szinapszis

18 Szeminárium: Endokrinológia és Perifériás ideg, Membrán potenciál, Akciós potenciál, Szinapszis

19 Beszámoló

20 Beszámoló

21 Izomgyakorlatok békán.




25 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia




29 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő.




33 Sztereotaxikus agyműtét




85


37 Szeminárium: izom és reflexműködések

38 Szeminárium: izom és reflexműködések

39 Beszámoló.

40 Beszámoló.

41 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés.








49 Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció).

50 Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció).

51 Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló.

52 Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló.

53 Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló.




Szemináriumok

Vizsgakérdések

Elméleti vizsgakérdés témák

1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk.

2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban.

3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban.

4. A vörösvérsejtek tulajdonságai.

5. A fehérvérsejtek tulajdonságai.

6. Thrombocyták élettani jelentősége.

7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom.

8. A véralvadás előfázisainak folyamatai.

9. Véralvadás.

10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok.

11. A vér pH szabályozása.

12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer.

13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban.

14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben.

15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok.

16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.

17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése.

18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG).

19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai.

20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény)

21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény.

22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény.

23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők.

24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai.


86

25. A capilláris - keringés jellegzetességei.

26. A nyirokkeringés jellegzetességei.

27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre.

28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben.

29. A coronaria-keringés.

30. Az agyi keringés. A vér - agy gát.

31. A splanchnicus terület keringése.

32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése.

33. A szívműködés idegi szabályozása.

34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése.

35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása.

36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában.

37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában.

38. A vérkeringés reflex-szabályozása.

39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok.

40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek).

41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói.

42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben.

43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai.

44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek.

45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis.

46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség.

47. Nyál, nyálelválasztás.

48. A gyomornedv elválasztás szabályozása.

49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők.

50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása.

51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése.

52. A vékonybél és a vastagbél működése.

53. A szénhidrátok emésztésének folyamata.

54. A zsírok emésztésének folyamata.

55. A fehérjék emésztésének folyamata.

56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma.

57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens.

58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe.

59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei.

60. A vese koncentráló és hígító működése.

61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői.

64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak.

65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet.

66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia.

67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.


87

68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai.

70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok)

71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben.

72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei.

73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek.

74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők.

75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma.

76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások.

77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység.

78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők.

79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus.

80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése.

81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás.

82. Pubertás és climax.

83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe.

84. Prostaglandinok hatásai.

85. A pancreas belső szekréciós működése.

86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin szerepe a szervezetben folyó anyagcsere

folyamatok szabályozásában.

87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja.

88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása.

89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma.

90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra.

91. A glucocorticoidok hatásai.

92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogénjeinek és oestrogénjeinek hatásai.

93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége.

94. Az egyedfejlődés és az öregedés élettana.

95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca 2+ szerepe izomműködésben.

96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet szerepe az izomműködésben.

97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége.

98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia).

99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése.

100. A neuromusculáris junkció működése.

101. Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között. A simaizom működése.

102. Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok membrántulajdonságai.

103. Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták vezetési tulajdonságai.

104. A szinaptikus működés neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszinaptikus receptorok, IPSP, EPSP.

105. Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok.

106. A motoros egység. Az izomösszehúzódás erejének centrális szabályozása.

107. A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában.

108. A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében.

109. A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai.


88

110. A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői.

111. A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése.

112. Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését.

113. Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál technika jelentőségét.

114. Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelenségei. A formatio reticularis szerepe az alvás -

ébrenlét szabályozásában.

115. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozási funkciókban.

116. Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása.

117. A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai.

118. A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus).

119. Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben, az agytörzsben, és az agykéregben.

120. Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége.

121. A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünetegyüttesek. Neurotranszmitterek szerepe az extrapyramidális

működésben.

122. A cerebellum működésének jelentősége.

123. A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai.

124. A vestibularis rendszer szerkezete és működése.

125. A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vegetatív reflexek.

126. A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid receptorok.

127. A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége.

128. A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek.

129. A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás motoneuron sérülésének következményei.

130. Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek az integrációjukért; Reticularis aktivációs

rendszer.

131. Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai.

132. A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz. A megerősítés fogalma és mechanizmusa.

133. Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerősítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A

kondicionálási folyamatok korlátai és kivételes esetei.

134. Az emléknyomképződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriazavarok.

135. Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. Hasított-agy (split-brain) vizsgálatok.

136. Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentősége (apraxiák, agnóziák).

137. A beszéd idegélettani mechanizmusai.

138. A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area).

139. A temporalis lebeny élettana (Kluver-Bucy szindróma).

140. Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége.

141. A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül, Corti-szerv).

142. A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői.

143. A szem, mint optikai rendszer.

144. Retinalis mechanizmusok.

145. A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg).

146. Szín- és térlátás.

147. A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai.

148. Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai.

149. Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látókéregben. Kritikus érési periódusok. Az

idegrendszer öregedése. Transzplantáció.


89

Gyakorlatos beszámoló kérdései:

1. Oestrus ciklus vizsgálata patkányon.

2. Terhességi reakciók.

3. Szénhidrát anyagcsere vizsgálatok nyúlon és emberben.

4. Kémiai ingerek hatása a harántcsíkolt izomra (Sartorius preparatum).

5. Ideg-izom készítmény direkt és indirekt ingerlése. Curare hatás.

6. Superpositio. Komplett és inkomplett tetanus. Rángásgörbe.

7. Megterhelés hatása az izomkontrakcióra.

8. Fáradási görbe regisztrálása ideg-izom készítményen és emberen.

9. Az elektromyogram regisztrálási technikája felületes és mély elektródákkal. (EMG)

10. Simaizom működések vizsgálata

11. Az idegingerület terjedési sebességének mérése.

12. Összetett akciós potenciál regisztrálása izolált perifériás idegen.

13. A refrakter periódus meghatározása izolált perifériás idegen.

14. A poláris ingerület és az elektrotónus jelensége és magyarázata

15. Pflüger szabályok demonstrálása béka ideg-izom preparátumon.

16. Chronaxia és rheobasis meghatározása emberen és izolált perifériás idegen.

17. Narkózis vizsgálata béka idegen

18. Reflexvizsgálatok sértetlen békán és spinális békán.

19. A Bell-Magendie szabály demonstrálása.

20. Reflexvizsgálatok emberen.

21. Sztereotaxikus technika alkalmazása.

22. Reflexidő, reakcióidő, cselekvési idő meghatározása.

23. Electroencephalographia (EEG)

24. Látásélesség meghatározása.

25. A refractio hibáinak korrigálása szemüveggel.

26. Az akkomodáció vizsgálata.

27. Az astigmia vizsgálata.

28. A pupilla reakciók vizsgálata.

29. Szemtükrözés.

30. Perimetriás vizsgálatok.

31. Színtévesztés és színvakság vizsgálata.

32. A mélységélesség vizsgálata

33. Utóképek, színérzés, színkeverés és kontrasztjelenségek vizsgálata

34. Laryngoscopia. Dobhártya vizsgálata fültükrözéssel.

35. A hallásélesség vizsgálata.

36. Csont és légvezetés vizsgálata.

37. Az ízérzés vizsgálata. A szaglás vizsgálata.

38. A vesztibuláris rendszer vizsgálata

A szigorlati tesztvizsgák anyaga a kötelező tankönyvben és az intézeti honlapon elérhető tananyagok, valamint az előadásokon és

gyakorlatokon elhangzott első- és második féléves ismeretek összessége.


90

Közreműködők

Csetényi Bettina Réka (SZGD9N), Dr. Fülöp Diána (RJWT6M), Dr. Kóbor Péter (H56YZJ), Dr. Szabó István (GKFKFI), Homray

Edina Emőke (JTANIB), Kállai Veronika (B4KV43), Kertes Erika (D7FPGG), Kovács Anita (ML3CO0), Mintál Kitti (A6T9KM)


91

OOA-IMM-T AZ IMMUNOLÓGIA ALAPJAI

Tantárgyfelelős: DR. NÉMETH PÉTER, egyetemi tanár

Immunológiai és Biotechnológiai Intézet [email protected]






Tematika

Az immunrendszer felépítésének, szerveinek, szöveteinek, molekuláris és sejtes elemeinek, valamint azok jellegzetes működésének

ismertetése. A veleszületett és a szerzett immunválasz főbb mechanizmusainak, azok szabályozásának, ill. a szabályozásban résztvevő

komponenseknek a bemutatása. A fiziológiás és a kóros immunválasz közötti összefüggések megtárgyalása és az immunológiai eredetű

megbetegedések alapjainak ismertetése.

A tantárgy feladata átfogó képet adni - elsősorban az emberi - immunrendszer felépítéséről és működéséről különös tekintettel az orvosi

szempontból fontos molekuláris elemekről a betegségekhez vezető veleszületett, vagy szerzett immunológiai tényezőkről és a kóros

állapotok kialakulásában szerepet játszó szabályozási utakról. További cél elméleti és gyakorlati alapokat adni a későbbi

immunpatológiai és klinikai immunológiai tanulmányokhoz.


Maximum 3 hiányzás a gyakorlatokról. Sikeres évközi írásbeli beszámoló.


Maximum 1 alkalommal van pótlásra lehetőség.


Nincs




Megtalálható a www.immbio.hu oldalon

- Jegyzet


Erdei Anna, Sármay Gabriella, Prechl József: Immunológia, Medicina kiadó, 2012

Falus András, Buzás Edit, Rajnavölgyi Éva: Az immunológia alapjai, Semmelweis Kiadó, 2007

Abul K. Abbas: Cellular and Molecular Immunology

Janis Kuby: Immunology

Jan Klein: Immunology

Előadások

1 Bevezetés, történeti áttekintés, fő kérdések és perspektívák az elméleti és a gyakorlati immunológiában és immunbiológiában.

Dr. Németh Péter

2 Az immunrendszer felépítése. A nyirokszervek, szövetek és az immunválaszban résztvevő sejtes elemek.

Dr. Németh Péter

3 Az immunológiai felismerés molekuláris elemei I.: az MHC szerkezete, alosztályai, genetikája és szerepe az

immunfunkciókban.

Dr. Németh Péter

4 Az immunológiai felismerés molekuláris elemei II.: az ellenanyagok (B sejt receptor) és a T sejt receptorok molekuláris

szerkezete, alosztályok és fő funkcióik.

Dr. Németh Péter

5 A B sejtek és az ellenanyagok antigén felismerése. Az antigének szerkezete, tulajdonságai és az immunológiai felismerés

kapcsolata. Antigén-antitest reakciók.

Dr. Németh Péter



92

6 A T sejtek antigén felismerése. Antigén feldolgozás, bemutatás és MHC restrikció. Szuperantigének. Adhéziós molekulák.

Dr. Németh Péter

7 Elsődleges limfocita érés, differenciálódás, antigén receptor génexpresszió mechanizmusa.

Dr. Berki Timea

8 Csontvelői B-sejt differenciálódás szakaszai: mikrokörnyezet és citokinek szabályozó szerepe

Dr. Balogh Péter

9 T-sejt differenciálódás és szelekció a thymusban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe.

Dr. Berki Timea

10 Az izotípus expresszió szabályozása. A citokine irányító szerepe a Th1-Th2 differenciálódásban.

Dr. Berki Timea

11 Az immunológiai memória kialakulása és fenntartása, szerepe az immunszabályozásban. CD45 izoformák.

Dr. Balogh Péter

12 Immunoglobulin-immunglobulin kölcsönhatások. Allotípus, izotípus és idiotípus szabályozás. Az immunválasz leállítása.

Dr. Németh Péter

13 Az immunválasz lefolyása. Limfocita recirkuláció, homing, adhéziós molekulák szerepe (HEV, gyulladásos érfal jellemzői).

A veleszületett immunválasz komponenseinek szerepe az immunválaszban.

Dr. Berki Timea

14 A T-sejt aktiválódás korai fázisa. A CD3 komplex és a jelátvitel, adhéziós molekulák szerepe. Apoptózis szerepe a sejtaktiváció

szabályozásában.

Dr. Boldizsár Ferenc

15 Az immunválasz centrális szakasza: T/B kooperáció és ellenanyag termelés, sejtes interakciók, citokinek szerepe.

Dr. Berki Timea

16 A veleszületett humorális immunválasz. A komplement rendszer (genetika, molekuláris komponensek, aktiválódás útjai) és

receptorai.

Dr. Engelmann Péter András

17 A szisztémás és lokális immunválasz jellemzői. A nyálkahártyák és a bőr immunológiája.

Dr. Németh Péter

18 Az immunválasz szabályozása, szuppresszió. Az antigének szabályozó hatása, az antigénbemutató sejtek és a citokin hálózat

szerepe.

Dr. Németh Péter

19 Az effektor funkciók és szabályozásuk I: az immunglobulinok effektor funkciói (ADCC, IC). IgE mediálta immunreakciók

mechanizmusa. Hyperszenzitív reakciók.

Dr. Boldizsár Ferenc

20 Az effektor funkciók és szabályozásuk II: makrofágok és aktivációjuk, citotoxikus citokinek, késői típusú hyperszenzitivitás

(DTH). Toxikus shock szindroma.

Dr. Berki Timea

21 Az effektor funkciók és szabályozásuk III: NK- és citotoxikus T-sejtek.

Dr. Najbauer József

22 Az immunológiai tolerancia, passzív és aktív tolerancia, fiziológiás autoimmunitás, immunológiai homunculus.

Dr. Németh Péter

23 Kóros autoimmunitás. Az autoimmun betegségek immunpathológiai háttere.

Dr. Németh Péter

24 Tumor immunológia.

Dr. Németh Péter

25 Szövet és szervtranszplantációk immunológiai vonatkozásai

Dr. Németh Péter

26 Immunhiányos állapotok (veleszületett, szerzett)

Dr. Balogh Péter

27 Az AIDS pathomechanizmusa, lefolyása, diagnosztikus és therápiás lehetőségei.

Dr. Najbauer József

28 A specifikus immuntherápia elméleti alapjai. Immunotoxinok, rekombináns citokinek és szolubilis receptorok. Immunológiai

géntherápia.

Dr. Berki Timea


93

Gyakorlatok

1 Szövettenyésztés I. Rövid kultúrák. Fagocitózis teszt. Citotxicitási vizsgálatok.

2 Immunszerológia II. Hemagglutináció, Coombs teszt.

3 Szövettenyésztés II. Folyamatos kultúrák. Hybridóma technika.

4 Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés.

5 Autoantitest diagnosztika: szűrő-és antigén specifikus módszerek.

6 Konzultáció.

7 HLA meghatározás módszerei.

8 Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés.

9 Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk

10 Immunszerológia I. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis.

11 A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik.

12 Immunszerológia II. Hemagglutináció, Coombs teszt.

13 Fehérvérsejtek izolálása. Ficoll grádiens centrifugálás, May-Grünwald Giemsa festés.

14 Immuncitokémia. Intracelluláris immunglobulin kimutatás.

15 Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk

16 Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot

17 Immuncitokémia. Intracelluláris immunglobulin kimutatás.

18 Szövettenyésztés I. Rövid kultúrák. Fagocitózis teszt. Citotoxicitási vizsgálatok.

19 Autoantitest diagnosztika: szűrő-és antigén specifikus módszerek.

20 Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos

szerkezete.

21 Immunszerológia I. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis.

22 Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos

szerkezete.

23 A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik.

24 HLA meghatározás módszerei.

25 Fehérvérsejtek izolálása. Ficoll grádiens centrifugálás, May-Grünwald Giemsa festés.

26 Szövettenyésztés II. Folyamatos kultúrák. Hybridóma technika.

27 Konzultáció

28 Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A vizsgakérdések megegyeznek az előadások és gyakorlatok anyagával. Ezek megtalálhatók a www.immbio.hu WEB oldalon. Az

írásbeli vizsgán minimumjellegű kérdések lehetnek, amelyek nem tudása a vizsga sikertelenségét jelentheti.

Közreműködők

Dr. Balogh Péter (KVAPT7), Dr. Berki Timea (JSDYPW), Dr. Boldizsár Ferenc (UUL4TB), Dr. Engelmann Péter András (B9Y1R8),

Dr. Kellermayer Zoltán (AO2PRN), Dr. Najbauer József (FS2O0H), Dr. Németh Péter (XLESG4)

http://www.immbio.hu/


94

OOA-NEA-T ÁLTALÁNOS ÉS NEUROANATÓMIA, SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN

Tantárgyfelelős: DR. RÉKÁSI ZOLTÁN, egyetemi docens







Tematika

A központi idegrendszer és az érzékszervek makroszkópos és mikroszkópos anatómiája, valamint fejlődéstana. A neurohormonális

szabályozás morfológiai alapjai. A fej és a nyak tájanatómiája.

Az ember központi idegrendszerének makroszkópos, mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezete, és ezek alapvető funkcionális

aspektusaink és fejlődésének megismertetése, a fej- és a nyak tájanatómiai vonatkozásai, különös tekintettel az agyidegek beidegzési

területeire. Az endokrin szervek és az érzékszervek makroszkópos, mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezete, valamint ezek

fejlődése. A tantárgy későbbi klinikai tanulmányokhoz (neurológia, idegsebészet, szemészet, fül-, orrgégészet, craniofacialis sebészet)

nyújt alapvető anatómiai ismereteket.


A szövettani gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv elfogadását a gyakorlatvezető igazolja a félév végén.



Félévközi tesztek törölve


Kihagyott gyakorlatok anyagának pótlása egyénileg, a csoport többi gyakorlatán (maximum 3 gyakorlat pótolható).






- Jegyzet




Előadások

1 A bőr szövettana.


2 Az idegrendszer fejlődésvázlata, molekuláris genetikai háttere.

Dr. Gaszner Balázs

3 A liquorkeringés, az agy vérellátása és agyburkok klinikai vonatkozása.

Dr. Tóth Pál

4 Idegrendszer vizsgáló módszerei.

Dr. Gaszner Balázs

5 Idegszövettan: A neurontan, a neuron szerkezete.

Dr. Gaszner Balázs

6 Idegszövettan: A perifériás ideg szerkezete. A perifériás glia. Idegregeneráció.

Dr. Gaszner Balázs

7 Idegszövettan: Idegvégződések 1. (szinapszisok).

Dr. Tóth Pál







95

8 Idegszövettan: Idegvégződések 2. (receptorok és effektorok)..

Dr. Tóth Pál

9 Idegszövettan: Glia.

Dr. Tóth Pál

10 A gerincvelő szerkezete, vérellátása, burkai.

Dr. Tóth Pál

11 A gerincvelő (mikroszkópos) szerkezete.

Dr. Tóth Pál

12 Gerincvelői reflexek.

Dr. Tóth Pál

13 A gerincvelő felszálló pályái.

Dr. Reglődi Dóra

14 A gerincvelő leszálló pályái.

Dr. Reglődi Dóra

15 A rhombencephalon és a mesencephalon általános szerkezetvázlata.


16 Agyidegmagvak.


17 Formatio reticularis.

Dr. Reglődi Dóra

18 Agytörzsi rendszerek és reflexek.

Dr. Reglődi Dóra

19 A kisagykéreg szerkezete.


20 A kisagykéreg összeköttetései.


21 Diencephalon: A thalamus.


22 Törzsdúcok.

Dr. Reglődi Dóra

23 Agykéreg.


24 Hippocampus szerkezete és összeköttetései. A limbikus rendszer.

Dr. Gaszner Balázs

25 Diencephalon: A hypothalamus, hypothalamo-hypophysealis rendszer.


26 Endokrin szervek 1.

Dr. Nagy András Dávid

27 Endokrin szervek 2.

Dr. Nagy András Dávid

28 Szem.

Dr. Tóth Pál

29 Szem (fejlődése).

Dr. Tóth Pál

30 Szemizmok, szemmozgások koordinálásának alapjai.

Dr. Tóth Pál

31 Retina.

Dr. Tóth Pál

32 Látópálya.

Dr. Tóth Pál

33 Dobüreg és tartalma (fejlődése).

Dr. Tamás Andrea

34 Csontos és hártyás labirintus és fejlődése.

Dr. Tamás Andrea

35 Hallópálya.

Dr. Tóth Pál


96

36 Vestibularis rendszer.

Dr. Tóth Pál

37 A mozgáskoordináció ideganatómiai alapjai.

Dr. Csernus Valér

38 Somatikus érző rendszerek.

Dr. Csernus Valér

39 Vegetatív idegrendszer 1.

Dr. Csernus Valér

40 Vegetatív idegrendszer 2.

Dr. Csernus Valér

41 A központi idegrendszer klinikai vonatkozásai.

Dr. Reglődi Dóra

42 Záróelőadás.

Dr. Reglődi Dóra

Gyakorlatok

1 Boncterem: Koponya.

2 Boncterem: Koponya.

3 Boncterem: Kivett agy boncolása.


5 Szövettan: Koponya.

6 Szövettan: Koponya.





11 Szövettan: A bőr szövettana.

12 Szövettan: A bőr szövettana.





17 Szövettan: Neuronok, perifériás idegek.

18 Szövettan: Neuronok, perifériás idegek.

19 Boncterem: Agyszeletek demonstrációja.






25 Boncterem: Gerincvelő.




29 Szövettan: Gerincvelő szövettana.

30 Szövettan: Gerincvelő szövettana.

31 Boncterem: Fej és nyak régiók.




35 Szövettan: Gerincvelő és agytörzs szeminárium.

36 Szövettan: Gerincvelő és agytörzs szeminárium.






97

41 Szövettan: Kisagykéreg szövettana.

42 Szövettan: Kisagykéreg szövettana.





47 Szövettan: Kisagy és diencephalon szeminárium.

48 Szövettan: Kisagy és diencephalon szeminárium.





53 Szövettan: Agykéreg szövettana.

54 Szövettan: Agykéreg szövettana.

55 Boncterem: In situ agyboncolás.




59 Szövettan: Endokrin szervek 1.




63 Boncterem: Orbita.






69 Boncterem: Belső fül.


71 Szövettan: Szem szövettana.

72 Szövettan: Szem szövettana.



75 Boncterem: Röntgen-, MR/CT-képek.

76 Boncterem: Röntgen-, MR/CT-képek.

77 Szövettan: Belső fül.

78 Szövettan: Belső fül.

79 Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára.




83 Szövettan: Ismétlés, felkészülés a vizsgára.

84 Szövettan: Ismétlés, felkészülés a vizsgára.

Szemináriumok

Vizsgakérdések


Közreműködők

Dr. Farkas József (TA5T02), Dr. Fülöp Balázs Dániel (HMEIOC), Dr. Gaszner Balázs (ZU0SO8), Dr. Hollósy Tibor (V4JMVX), Dr.

Horváth Judit (NRU3IB), Dr. Nagy András Dávid (GUMB16), Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea (FD9FKZ), Dr. Reglődi Dóra

(OMCDDY), Dr. Rékási Zoltán (K58CBX), Dr. Tóth Pál (FMM8LA), Dr. Ujvári Balázs (EN1LY9), Gaszner Tamás (YX6IQ5), Opper

Balázs (Z84UV2)



98

OOA-OBA-T ORVOSI BIOKÉMIA







Tematika

Az Orvosi Biokémia tantárgy egy olyan szigorlattal zárul, amely összesen négy félév tantárgyainak (Orvosi kémia, Bevezetés a

biokémiába, Biokémia, Orvosi Biokémia) anyagát öleli fel.

Ez a négy féléves tananyag megismerteti a hallgatókkal az élő szervezetben zajló anyagcserefolyamatokat valamint a biológiai

információátadás molekuláris szintű eseményeit, különös tekintettel a részt vevő biomolekulák tulajdonságaira és funkcióira. Ezáltal

igyekszünk molekuláris szintű betekintést nyújtani abba, ahogyan az élő szervezet ellátja életfunkcióit ill. a különböző környezeti

ingerekre, élettani és patológiás állapotokra reagál.

Ezen belül az Orvosi biokémia tantárgy óráin egyfelől a korábban tanultakra építve bemutatjuk különböző élettani és patológiás

állapotokban megfigyelhető molekuláris szintű elváltozásokat, külön kitérve a szerv- és organellumspecifikus megfontolásokra,

valamint említjük a kapcsolódó rendellenességek/megbetegedések biokémiai hátterét. A szigorlat által lefedett tananyag közvetlenül

előfeltétele a Kórélettan, Mikrobiológia, Gyógyszertan és Klinikai biokémia tantárgyaknak, de előkészíti a Belgyógyászat és

Gyermekgyógyászat tantárgyak számos fejezetét is.


Nem több mint három hiányzás a gyakorlatokról.

Nem több mint két hiányzás a 3-14. hét gyakorlatairól.


- A 3-14. heti gyakorlatok közül 7 sikeres teljesítése (azaz a gyakorlat elején sikeres labordolgozat beadása és a gyakorlat végén kitöltött

jegyzőkönyv bemutatása) vizsgára bocsátási követelmény.


Nincs.



Ádám Veronika (szerk.): Orvosi biokémia, Semmelweis, 2016. ISBN: 9789633314005



- Jegyzet



Mandl - Machovich (szerk.): Orvosi patobiokémia, Medicina, 2007.

Nelson, Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 7th edition, W.H. Freeman, 2017.

Berg, Tymoczko, Stryer: Biochemistry, 8th edition, W.H. Freeman, 2015.

Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 7th edition, Wiley, 2010.

Lieberman, Marks: Marks’ Basic Medical Biochemistry - A Clinical Approach, 4th edition, Lippincott, 2013

Előadások

1 Bevezetés

Dr. Berente Zoltán

2 A szervek közötti metabolikus munkamegosztás

Dr. Berente Zoltán

3 Táplálkozás 1: makro- és mikrotápanyagok, kalóriaegyensúly

Dr. Berente Zoltán





99

4 Táplálkozás 2: emésztőnedvek, emésztőenzimek

Dr. Berente Zoltán

5 A jóltáplált és az éhező állapot közötti biokémiai különbségek

Dr. Gallyas Ferenc

6 Szérum lipoproteinek


7 A máj speciális funkciói

Dr. Veres Balázs

8 Az alkoholfogyasztást követő anyagcsere-változások


9 Nyomelemek, hiánybetegségek

Dr. Berente Zoltán

10 Vas anyagcsere


11 A hemoglobin szerkezeti variánsai


12 A vér fehérjéi, véralvadás, az erek biokémiája


13 A víz- és elektrolitháztartás molekuláris mechanizmusai

Dr. Berente Zoltán

14 A vérnyomás szabályozás molekuláris mechanizmusai

Dr. Sümegi Balázs

15 A szívműködés molekuláris mechanizmusai

Dr. Sümegi Balázs

16 Az érzékelés biokémiája

Dr. Tapodi Antal

17 Idegrendszer I.

Dr. Tapodi Antal

18 Idegrendszer II.

Dr. Gallyas Ferenc

19 Idegrendszer III.

Dr. Gallyas Ferenc

20 A pH szabályozásának biokémiai háttere

Dr. Berente Zoltán

21 A diabetes biokémiai háttere

Dr. Sümegi Balázs

22 A cukorfelvétel molekuláris mechanizmusai

Dr. Sümegi Balázs

23 Oxidatív stressz indukálta jelátvitel

Dr. Sümegi Balázs

24 A gyulladásos folyamatok biokémiája

Dr. Veres Balázs

25 Az ízületi működés molekuláris mechanizmusai


26 A sejthalál mechanizmusai

Dr. Sümegi Balázs

27 A sejtciklus és szabályozása


28 Onkogének és onkogenezis


29 Tumor szuppresszorok és a rák

Dr. Bognár Zita

30 Az extracelluláris mátrix szerkezete

Dr. Tapodi Antal

31 Mátrix metalloproteinázok

Dr. Gallyas Ferenc


100

32 A plazmamembrán biokémiai funkciói

Dr. Berente Zoltán

33 A citoszkeleton biokémiai funkciói

Dr. Gallyas Ferenc

34 Az ER és a Golgi molekuláris sajátságai

Dr. Gallyas Ferenc

35 A lizoszóma és a peroxiszóma biokémiai funkciói

Dr. Tapodi Antal

36 A mitokondriális funkció molekuláris mechanizmusai

Dr. Sümegi Balázs

37 Az immunrendszer fehérjéi, biokémiája


38 Az allergiás reakciók molekuláris mechanizmusa


39 Az öregedés biokémiája

Dr. Gallyas Ferenc

40 Celluláris regeneráció


41 Progenitor sejtek


42 A jövő terápiás lehetőségei


Gyakorlatok

1 Enzimek szöveti megoszlása

2 Enzimek szöveti megoszlása

3 Molekuláris biológiai módszerek

4 Molekuláris biológiai módszerek

5 Testfolyadékok vizsgálata

6 Testfolyadékok vizsgálata

7 Az anyagcsere hormonális szabályozása

8 Az anyagcsere hormonális szabályozása

9 Vércukorszint meghatározása

10 Vércukorszint meghatározása

11 Szervspecifikus biokémia

12 Szervspecifikus biokémia

13 Hallgatói prezentációk




17 Vérkoleszterin meghatározása

18 Vérkoleszterin meghatározása

19 Stresszreakciók okozta anyagcsere-változások

20 Stresszreakciók okozta anyagcsere-változások

21 Húgysav és bilirubin meghatározása vérből

22 Húgysav és bilirubin meghatározása vérből

23 Szerzett anyagcsere-betegségek

24 Szerzett anyagcsere-betegségek

25 Kolinészteráz vizsgálata

26 Kolinészteráz vizsgálata

27 Konzultáció

28 Konzultáció

Szemináriumok


101

Vizsgakérdések

A szigorlati követelmények letölthetők: http://aok.pte.hu/hu/egyseg/oktatasianyagok/20

Vizsgapontok szerezhetők félévközi tesztekkel és szorgalmi feladatokkal.

Közreműködők

Dr. Berente Zoltán (JNGR5T), Dr. Bognár Zita (EMK3T0), Dr. Kálmán Nikoletta (ERPOIU), Dr. Nagyné Dr. Kiss Gyöngyi

(GVXYK0), Dr. Szabó Alíz (G12CUI), Dr. Takátsy Anikó (NGZ91M), Dr. Tapodi Antal (NSEM4V), Dr. Veres Balázs (LZERB3),

Fekete Katalin (F6TF7O), Hocsák Enikő (PWO9BJ)



102

OOA-SZO-T MAGATARTÁSTUDOMÁNY 3. (ORVOSI SZOCIOLÓGIA)

Tantárgyfelelős: DR. FÜZESI ZSUZSANNA, egyetemi tanár







Tematika

A szociológiai tudásanyagra alapozva a hallgatók szerezzenek olyan elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek segítségével az orvosi

munka során képesek lesznek felismerni és értelmezni az emberi viselkedés leglényegesebb szabályszerűségeit az

egészségmegőrzésben, a betegségek kialakulásában és az azokból való gyógyulás folyamatában.

Az orvosi szociológia azokat a társadalmi és magatartási tényezőket vizsgálja, melyek az egészségi állapot alakulását befolyásolják,

valamint az egészségügyi ellátás szociológiai aspektusait elemzi. Fő kutatási területei: krónikus betegségek epidemiológiája, egészség-

és betegségmagatartás, az egészségügyi ellátás társadalmi-gazdasági aspektusai, helyi egészségfejlesztési modellek, az alternatív

medicina igénybevétele.


Az előadásokon való aktív részvétel.


nincs


TVSz szerint



Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva: Orvosi szociológia, Semmelweis Kiadó, Bp. 2002.


Előadás jegyzetek ppt-je

- Jegyzet

--


Pikó Bettina: Orvosi szociológia, Medicina, 2006.

David Armstrong: Az orvosi szociológia alapjai, Semmelweis Kiadó, Bp. 1995.

Előadások

1 Szociológia és orvostudomány: az orvosi szociológia

Dr. Füzesi Zsuzsanna

2 Az orvosi szociológia fejlődése, irányzatainak tárgya, központi fogalma


3 Az orvostanhallgatók szocializációja az orvosképzés során


4 A rejtett curriculum


5 Az orvostársadalom autonómiája


6 Az egészség és a betegség fogalma






103

8 Egészség-modellek


9 Perszonalisztikus és naturalisztikus betegségmodellek


10 A biomedikális betegségmodell és kritikája


11 Az orvos-beteg kapcsolat modelljei

Dr. Varga József

12 Az orvos-beteg kapcsolat modelljei

Dr. Varga József

13 Orvos-beteg kommunikáció


14 A megbetegedések társadalmi okai


15 Az egészségi állapot mérésének lehetőségei


16 Az orvoshoz fordulást befolyásoló társadalmi tényezők

Dr. Faubl Nóra Klára

17 Az elsődleges és másodlagos deviancia


18 A betegség, mint deviancia


19 A szociális integráció és a szociális támogatás egészségi állapotot befolyásoló szerepe

Dr. Faubl Nóra Klára

20 Deviancia fogalma és a deviancia elméletek


21 Szenvedélybetegségek szociológiája


22 Az egészségügyi ellátás szerveződése


23 Az egészségügyi ellátás hatékonysága


24 A társadalmi egyenlőtlenségeket meghatározó tényezők


25 Az egészségi állapot egyenlőtlenségei


26 Az egészségi állapothoz való viszony változása


27 Népegészségügyi problémák és orvoslás


28 Szociológiai módszerek alkalmazása az orvostudományban


Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A vizsgakövetelményeket a félév során kiadott tételjegyzék tartalmazza. A félév végén kollokviumot tesznek a hallgatók.

1. Szociológia és orvostudomány: az orvosi szociológia

2. Az orvosi szociológia fejlődése, irányzatainak tárgya, központi fogalma

3. Az orvostanhallgatók szocializációja az orvosképzés során

4. A rejtett curriculum

5. Az orvostársadalom autonómiája


7. Egészség-modellek


104

8. Perszonalisztikus és naturalisztikus betegségmodellek

9. A biomedikális betegségmodell és kritikája

10. Az orvos-beteg kapcsolat modelljei

11. Orvos-beteg kommunikáció

12. A megbetegedések társadalmi okai

13. Az egészségi állapot mérésének lehetőségei

14. Az orvoshoz fordulást befolyásoló társadalmi tényezők

15 Az elsődleges és másodlagos deviancia

16. A betegség, mint deviancia

17. A szociális integráció és a szociális támogatás egészségi állapotot befolyásoló szerepe

18. Deviancia fogalma és a deviancia elméletek

19. Szenvedélybetegségek szociológiája

20. Az egészségügyi ellátás szerveződése

21. Az egészségügyi ellátás hatékonysága

22. A társadalmi egyenlőtlenségeket meghatározó tényezők

23. Az egészségi állapot egyenlőtlenségei

24. Az egészségi állapothoz való viszony változása

25. Népegészségügyi problémák és orvoslás

26. Szociológiai módszerek alkalmazása az orvostudományban

Közreműködők


105









Tematika















- Jegyzet



Előadások

Gyakorlatok


Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők





106

OOR-AZV-I-T ANGOL SZAKNYELVI ZÁRÓVIZSGA - ÍRÁSBELI

Tantárgyfelelős: SZALAI-SZOLCSÁNYI JUDIT, egyetemi tanársegéd

Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet [email protected]






Tematika

A Kari Szaknyelvi Vizsga (KSzV) középfokon méri a szaknyelvi készségeket. Szóbeli („A”) és írásbeli („B”) részekből áll, melyek

egyszerre és külön-külön is letehetők. A vizsga akkor számít sikeresnek, ha a vizsgázó mind a szóbeli, mind az írásbeli részvizsgán

legalább 60%-os eredményt ér el. Emellett a sikeres vizsgához a 3 szóbeli és 3 írásbeli vizsgarészt egyenként legalább 40%-ban kell

teljesíteni.







- Jegyzet


Vizsgakérdések

Közreműködők



107

OOR-AZV-S-T ANGOL SZAKNYELVI ZÁRÓVIZSGA - SZÓBELI

Tantárgyfelelős: SZALAI-SZOLCSÁNYI JUDIT, egyetemi tanársegéd

Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet [email protected]






Tematika

A Kari Szaknyelvi Vizsga (KSzV) középfokon méri a szaknyelvi készségeket. Szóbeli („A”) és írásbeli („B”) részekből áll, melyek

egyszerre és külön-külön is letehetők. A vizsga akkor számít sikeresnek, ha a vizsgázó mind a szóbeli, mind az írásbeli részvizsgán

legalább 60%-os eredményt ér el. Emellett a sikeres vizsgához a 3 szóbeli és 3 írásbeli vizsgarészt egyenként legalább 40%-ban kell

teljesíteni.







- Jegyzet


Vizsgakérdések

Közreműködők



1

OTT1..4-T TESTNEVELÉS 1-4: ELÉRHETŐ KURZUSOK



kurzuskód kurzuscím (Testnevelés - …)

nap tól ig min max teremkód terem oktató neve

OTT-AER-H1800 Aerobic hétfő 18:00 19:00 2 10 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Szilárdné Kordély Erika

OTT-AER-K2030 Aerobic kedd 20:30 21:30 2 10 AOK-SPO-FIT FITNEXX Premium ( Pécs, Jászai Mari u. 2,) Solt Edit

OTT-AER-S1800 Aerobic szerda 18:00 19:00 2 10 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Szilárdné Kordély Erika

OTT-AER-C1800 Aerobic csütörtök 18:00 19:00 2 10 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Szilárdné Kordély Erika

OTT-AER-C2030 Aerobic csütörtök 20:30 21:30 4 10 AOK-SPO-FIT FITNEXX Premium ( Pécs, Jászai Mari u. 2,) Solt Edit

OTT-AIR-S1000 Airsoft szombat 10:00 11:30 5 15 AOK-SPO-AIR István Akna (Károly tér 8.) Kovács Szabolcs

OTT-AFX-K1500 Alakformáló edzés kedd 15:00 16:00 2 10 AOK-SPO-FIT FITNEXX Premium ( Pécs, Jászai Mari u. 2,) Solt Edit

OTT-AFX-C1500 Alakformáló edzés csütörtök 15:00 16:00 4 10 AOK-SPO-FIT FITNEXX Premium ( Pécs, Jászai Mari u. 2,) Solt Edit

OTT-ASZ-H1200 Asztalitenisz hétfő 12:00 13:30 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Farkas György

OTT-ASZ-H1330 Asztalitenisz hétfő 13:30 15:00 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Farkas György

OTT-ASZ-H1715 Asztalitenisz hétfő 17:15 18:45 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Némethné Tancsik Beáta

OTT-ASZ-H1900 Asztalitenisz hétfő 19:00 20:30 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Németh Attila Miklós

OTT-ASZ-K1200 Asztalitenisz kedd 12:00 13:30 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Finak Gáborné Gombosi Eszter Gyöngyi

OTT-ASZ-K1330 Asztalitenisz kedd 13:30 15:00 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Hajduné Dr. László Zita

OTT-ASZ-K1500 Asztalitenisz kedd 15:00 16:15 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Kovács Zsófia

OTT-ASZ-S1200 Asztalitenisz szerda 12:00 13:30 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Farkas György

OTT-ASZ-S1330 Asztalitenisz szerda 13:30 15:00 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Némethné Tancsik Beáta

OTT-ASZ-C1200 Asztalitenisz csütörtök 12:00 13:30 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Finak Gáborné Gombosi Eszter Gyöngyi

OTT-ATH-K1700 Atlétika kedd 17:00 18:30 2 16 AOK-SPO-ATP TTK Atlétika pálya (Ifjúság út 6.) Hajduné Dr. László Zita

OTT-ATH-C1700 Atlétika csütörtök 17:00 18:30 2 16 AOK-SPO-ATP TTK Atlétika pálya (Ifjúság út 6.) Hajduné Dr. László Zita

OTT-POM-K2000 Cheerleading kedd 20:00 21:30 2 12 AOK-SPO-PSM Pécsi Sasok Mozgásközpont (Búza tér 6/b.) Rill Laura

OTT-CTR-K1700 Cross Training kedd 17:00 18:00 2 6 AOK-SPO-SLF Kószfit CrossGym – Mezőszél utca 1., Pécs, 7623 Kósz Gergely

OTT-ECT-S1815 Elite Challenge Training

szerda 18:15 19:45 1 7 AOK-SPO-CRF Cross Factory, Professor Gym udvarban (Megyeri út 4.)

Nagy Dóra

OTT-SQU-H1500 Fallabda hétfő 15:00 16:30 2 8 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Dr. Karsai István

mailto:[email protected]


2



OTT-SQU-K1500 Fallabda kedd 15:00 16:30 2 8 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Finak Gáborné Gombosi Eszter Gyöngyi

OTT-SQU-K1630 Fallabda kedd 16:30 18:00 2 8 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Finak Gáborné Gombosi Eszter Gyöngyi

OTT-SQU-S1630 Fallabda szerda 16:30 18:00 2 8 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Németh Attila Miklós

OTT-SQU-S2000 Fallabda szerda 20:00 21:30 2 8 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Németh Attila Miklós

OTT-SQU-C1500 Fallabda csütörtök 15:00 16:30 2 8 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Némethné Tancsik Beáta

OTT-SQU-C1630 Fallabda csütörtök 16:30 18:00 2 8 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Németh Attila Miklós

OTT-FAL-K1900 Falmászás kedd 19:00 20:30 4 12 AOK-SPO-PSM Pécsi Sasok Mozgásközpont (Búza tér 6/b.) Kovács Zsófia

OTT-FUT-S1700 Futás szerda 17:00 18:30 2 15 AOK-SPO-JSK Jakabhegyi úti szabadtéri kézilabda pálya (Jakabhegyi út 6.)

Lipcsik Zoltán

OTT-GER-H1630 Gerinctorna hétfő 16:30 18:00 4 20 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Dr. Tihanyi Csabáné

OTT-LDG-S1800

Gyógyszerész Labdarúgás (csak gyógyszerész hallgatóknak)

szerda 18:00 19:30 6 15 AOK-SPO-JSK Jakabhegyi úti szabadtéri kézilabda pálya (Jakabhegyi út 6.)

Bartha Samu

OTT-HKV-S2000 Hosszúkard vívás (kétkezes)

szerda 20:00 21:30 2 8 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Dr. Pap Márton

OTT-INT Instant túra Qr kód rendszerben

2 6

OTT-JOG-K1830 Jóga kedd 18:30 20:00 4 15 AOK-SPO-JOG Jóga Kuckó (Nagy Flórián u. 19.) Dénes Györgyné

OTT-JOG-V1800 Jóga vasárnap 18:00 20:00 1 5 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Kisföldi-Szabó Ágnes

OTT-KGO-H1900 Kangoo hétfő 19:00 20:30 1 9 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Csák Magdolna

OTT-KAH-K2000 Karate haladó kedd 20:00 21:30 2 15 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem József Kristóf

OTT-KAH-C2000 Karate haladó csütörtök 20:00 21:30 2 15 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem József Kristóf

OTT-CJO-P1500 Kardio jóga péntek 15:00 16:30 2 10 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Borsos-Ragács Renáta

OTT-BIC-S1000 Kerékpározás szombat 10:00 11:30 6 15 AOK-SPO-JSK Jakabhegyi úti szabadtéri kézilabda pálya (Jakabhegyi út 6.)

Lipcsik Zoltán

OTT-KLF-S2000 Kézilabda (férfi) szerda 20:00 21:00 2 8 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Lipcsik Zoltán

OTT-KLN-H1900 Kézilabda (női) hétfő 19:00 20:30 2 8 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Némethné Tancsik Beáta

OTT-KBX-K1730 Kick-boksz kedd 17:30 19:00 2 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Horváth László

OTT-KBX-K1900 Kick-boksz kedd 19:00 20:30 2 12 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Horváth László

OTT-KND-H12GE Kondicionálás hétfő 12:00 13:30 4 20 AOK-SPO-GYJ Professors' Gym (Jakabhegyi út 8.) Finak Gáborné Gombosi Eszter Gyöngyi


3



OTT-KND-H12HL Kondicionálás hétfő 12:00 13:30 4 20 AOK-SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.) Hajduné Dr. László Zita

OTT-KND-H13HL Kondicionálás hétfő 13:30 15:00 4 20 AOK-SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.) Hajduné Dr. László Zita

OTT-KND-K12NA Kondicionálás kedd 12:00 13:30 4 20 AOK-SPO-GYJ Professors' Gym (Jakabhegyi út 8.) Németh Attila Miklós

OTT-KND-K12LZ Kondicionálás kedd 12:00 13:30 4 20 AOK-SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.) Lipcsik Zoltán

OTT-KND-K13FG Kondicionálás kedd 13:30 15:00 4 20 AOK-SPO-GYJ Professors' Gym (Jakabhegyi út 8.) Farkas György

OTT-KND-K13KI Kondicionálás kedd 13:30 15:00 4 20 AOK-SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.) Dr. Karsai István

OTT-KND-S1200 Kondicionálás szerda 12:00 13:30 4 20 AOK-SPO-GYJ Professors' Gym (Jakabhegyi út 8.) Kovács Zsófia

OTT-KND-S1330 Kondicionálás szerda 13:30 15:00 4 20 AOK-SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.) Farkas György

OTT-KND-C12NA Kondicionálás csütörtök 12:00 13:30 4 20 AOK-SPO-GYJ Professors' Gym (Jakabhegyi út 8.) Németh Attila Miklós

OTT-KND-C12KI Kondicionálás csütörtök 12:00 13:30 4 20 AOK-SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.) Dr. Karsai István

OTT-KND-C13FG Kondicionálás csütörtök 13:30 15:00 4 20 AOK-SPO-GYJ Professors' Gym (Jakabhegyi út 8.) Farkas György

OTT-KND-C13TB Kondicionálás csütörtök 13:30 15:00 4 20 AOK-SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.) Némethné Tancsik Beáta

OTT-KNN-K1800 Kondicionálás (alakformáló női torna)

kedd 18:00 19:30 4 16 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Finak Gáborné Gombosi Eszter Gyöngyi

DTT-KOR-H Korcsolya hétvége 6 15 AOK-SPO-VMJ Városi Műjégpálya (7633 Pécs, Dr. Veress Endre utca 8.)

Finak Gáborné Gombosi Eszter Gyöngyi

OTT-KOF-H2030 Kosárlabda (férfi) hétfő 20:30 22:00 4 20 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Németh Attila Miklós

OTT-KON-S1800 Kosárlabda (női) szerda 18:00 19:30 2 10 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Németh Attila Miklós

OTT-KSE Külső sportegyesület (kérvénnyel)

2 20

OTT-LDR-K1930 Labdarúgás kedd 19:30 20:45 4 12 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Dr. Rugási Endre

OTT-LDR-K2045 Labdarúgás kedd 20:45 22:00 4 12 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Dr. Rugási Endre

DTT-LDS-K1630 Labdarúgás (kültéri betonpályán)

kedd 16:30 18:00 6 15 AOK-SPO-JSK Jakabhegyi úti szabadtéri kézilabda pálya (Jakabhegyi út 6.)

Némethné Tancsik Beáta

OTT-LOV-V0900 Lovaglás (hat alkalom) vasárnap 09:00 13:00 2 6 AOK-SPO-APL Apró Paták Lovasiskola (Siklós, Postaszállás u. 11.)

Lipcsik Zoltán

OTT-MTH-P1600 Modern tánc Haladó péntek 16:00 17:00 2 6 Ifjúság út-SZT TTK szertornaterem Győrfi Attila

OTT-MTK-P1500 Modern tánc Kezdő péntek 15:00 16:00 2 6 Ifjúság út-SZT TTK szertornaterem Győrfi Attila

OTT-LDK-K1930 Női kispályás labdarúgás

kedd 19:30 21:00 6 15 AOK-SPO-JSK Jakabhegyi úti szabadtéri kézilabda pálya (Jakabhegyi út 6.)

Bartha Samu

OTT-ONV-S1830 Önvédelem szerda 18:30 20:00 2 20 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Kovács Szabolcs


4



OTT-PEA PTE-PEAC szakosztályai (kérvénnyel)

2 20

OTT-ROF-S1630 Röplabda (férfii) szerda 16:30 18:00 2 8 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Pordán Áron

OTT-RON-K1630 Röplabda (női) kedd 16:30 18:00 2 8 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Schrauff Júlia Aliz

OTT-SKF-H1900 Shaolin Kung Fu hétfő 19:00 20:30 1 6 AOK-SPO-EP8 Éltes M. Ált. Isk. Terem (Építők u. 8.) Bornemissza Gergely

OTT-TAB Táborok (sí, vizi, természetjáró) (önköltséges)

2 20

OTT-DAFE-S1730 Táncoló Egyetem - Alakformáló táncaerobik kezdő

szerda 17:30 19:00 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Szalai Kata

OTT-DLFA-C2100 Táncoló Egyetem - Bachata

csütörtök 21:00 22:00 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Kovács Mónika

OTT-DHAS-C1800 Táncoló Egyetem - Hastánc

csütörtök 18:00 19:30 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Indzsi Deniz

OTT-DHIP-H1830 Táncoló Egyetem - Hip-hop

hétfő 18:30 20:00 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Horváth Tamás

OTT-DHOR-K1730 Táncoló Egyetem - Horvát, szerb, makedon táncok

kedd 17:30 19:00 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Vélin Veszna

OTT-DSAL-C1930 Táncoló Egyetem - Kubai salsa

csütörtök 19:30 21:00 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Kovács Mónika

OTT-DLFA-H1700 Táncoló Egyetem - Latin freestyle aerobik

hétfő 17:00 18:30 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Szabó Adrienn

OTT-DLST-K2030 Táncoló Egyetem - Latin táncok

kedd 20:30 22:00 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Józsa János

OTT-DRNR-H1600 Táncoló Egyetem - Party Rock and Roll

hétfő 16:00 17:30 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Szauer Zoltán

OTT-DTAR-K1900 Táncoló Egyetem - Társastánc

kedd 19:00 20:30 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Dr. Papp Judit

OTT-TEN-H1700 Tenisz hétfő 17:00 18:00 2 12 AOK-SPO-MAT Makár Tanya (Középmakár dűlő 4.) Daróczi Balázs

OTT-TEN-K1700 Tenisz kedd 17:00 18:00 2 10 AOK-SPO-MAT Makár Tanya (Középmakár dűlő 4.) Daróczi Balázs

OTT-TEN-K1800 Tenisz kedd 18:00 19:00 2 6 AOK-SPO-MAT Makár Tanya (Középmakár dűlő 4.) Daróczi Balázs

OTT-TJA Természetjárás MSK 4 20

OTT-TOL-C1630 Tollaslabda csütörtök 16:30 17:45 2 8 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Lipcsik Zoltán

OTT-TRX-S1500 TRX-Aerobic szerda 15:00 16:00 3 10 AOK-SPO-FIT FITNEXX Premium ( Pécs, Jászai Mari u. 2,) Solt Edit


5



OTT-USZ-H1200 Úszás hétfő 12:00 13:30 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda

OTT-USZ-H1330 Úszás hétfő 13:30 15:00 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Finak Gáborné Gombosi Eszter Gyöngyi

OTT-USZ-H1500 Úszás hétfő 15:00 16:00 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Hajduné Dr. László Zita

OTT-USZ-K1200 Úszás kedd 12:00 13:30 1 4 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Kovács Zsófia

OTT-USZ-K1330 Úszás kedd 13:30 15:00 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Finak Gáborné Gombosi Eszter Gyöngyi

OTT-USZ-K1500 Úszás kedd 15:00 16:00 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Némethné Tancsik Beáta

OTT-USZ-K1700 Úszás kedd 17:00 18:30 1 4 AOK-SPO-UIF TTK uszoda (Ifjúság út 6.) Kovács Zsófia

OTT-USZ-S1200 Úszás szerda 12:00 13:30 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Németh Attila Miklós

OTT-USZ-S1330 Úszás szerda 13:30 15:00 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Czéh László

OTT-USZ-S1500 Úszás szerda 15:00 16:00 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Czéh László

OTT-USZ-S1700 Úszás szerda 17:00 18:30 1 4 AOK-SPO-UIF TTK uszoda (Ifjúság út 6.) Kovács Zsófia

OTT-USZ-C1200 Úszás csütörtök 12:00 13:30 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Dr. Rugási Endre

OTT-USZ-C1330 Úszás csütörtök 13:30 15:00 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Lipcsik Zoltán

OTT-USZ-C1500 Úszás csütörtök 15:00 16:00 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Czéh László

OTT-USZ-C1700 Úszás csütörtök 17:00 18:00 3 12 AOK-SPO-UIF TTK uszoda (Ifjúság út 6.) Dr. Karsai István

OTT-VIV-K1730 Vívás kedd 17:30 19:00 4 12 AOK-SPO-BEL Belvárosi Iskola tornaterme (Megye u. 15.) Farkas György

OTT-VIV-C1730 Vívás csütörtök 17:30 19:00 4 12 AOK-SPO-BEL Belvárosi Iskola tornaterme (Megye u. 15.) Farkas György

OTT-VLA-C2130 Vízilabda csütörtök 21:30 23:00 4 20 AOK-SPO-HUL Pécsi Hullámfürdő (7623 Pécs, Szendrey Júlia utca)

Németh Bálint

OTT-ZUM-S1800 Zumba (részvételi díj fizetés szükséges)

szerda 18:00 19:00 2 16 AOK-SPO-FOR Fordan Tánccentrum (Batthyány u. 9/a.) Varga Zsuzsanna

Documents

«MEGNEVEZES» - aok.pte.hu · Egy elméleti és egy gyakorlati ZH, amelyek mentességet adhatnak a vizsgán a beugró illetve a gyakorlati vizsgarész alól. Távolmaradás pótlásának