Önértékelés, önelfogadás címmeltartott elõadást Szekszárdon Dr.Csernus Imre, a médiából jól ismertpszichiáter a közelmúltban. Az oly-kor kíméletlen terápiás módszerei-rõl elhíresült lélekgyógyász a KékMadár Alapítvány meghívására amiNÕség program keretében be-szélt a boldogsághoz vezetõ rögösút megtalálásról, azért, hogy így se-gítse a nõk beilleszkedését a munkavilágába, a társadalomba. Ezekhezugyanis elengedhetetlen, hogy tisz-tában legyünk saját magunkkal. Aprovokatív hangvételû „szeánsz”végére azonban kiderült, az el-hangzottak bárki életére igazak ésalkalmazhatóak lehetnek.

A magyar lakosság legnagyobbproblémája az, hogy nem meri vállal-ni a felelõsséget saját életéért – hang-zott el az elõadásra zsúfolásig meg-telt Mûvészetek Házában. A többségegyfajta belsõ bizonytalanságban él,nincs tisztában azzal, hogy önmagairányítja sorsát. Csernus doktor sze-

rint már maga ez a felismerés semmegy könnyen, a neheze azonbancsak utána jön: meg kell próbálni vál-toztatni rajta. Ez a folyamat azonbanfájdalommal jár. Ha hozzá kerül egypáciens, szembesíti a problémájával,és felkínálja számára a változtatás le-hetõségét. (folytatás a 4. oldalon)

2007. június 2. IX. ÉVFOLYAM 11. számTTOOLLNNAA MMEEGGYYEE KKÖÖZZÉÉLLEETTII LLAAPPJJAA

Megyei NaplóBátaszék, Bonyhád, Dombóvár, Dunaföldvár, Paks, Simontornya, Szekszárd, Tamási, Tolnawww.tolnamegye.hu/megyei_naplo

MEG

JELE

NIK KÉ

THET

ENTE

TOLN

A MEG

YE M

INDE

N

VÁRO

SÁBA

N

Módszere „halálos”

22.. oollddaall♦♦♦♦ MMEEGGÚÚJJUULLÓÓ EENNEERRGGIIÁÁTT TTOOLLNNAA MMEEGGYYÉÉNNEEKK

Vita Agricolae MezõgazdaságiKonferencia a Szekszárd Expon

♦♦♦♦ NNAACCHHRRIICCHHTTEENN AAUUFF DDEEUUTTSSCCHH

Bonyhádi hírek német nyelven

33.. oollddaall♦♦♦♦ VVAAGGYYOONNOOSSOODDÁÁSSOOKK NNYYOOMMÁÁBBAANN

Egymilliárd forintot találtak azAPEH eddig a régióban

♦♦♦♦ UUNNIIÓÓSS FFOORRRRÁÁSS ÁÁRRVVÍÍZZII VVÉÉDDEEKKEEZZÉÉSSRREE

Bátán tájékozódott a helyreál-lításról a Védelmi Bizottság

44.. oollddaall♦♦♦♦ HHUURRRRÁÁ,, IITTTT AA NNYYÁÁRR!! SSPPOORRTT,,

SSZZAABBAADDIIDDÕÕ,, TTÁÁBBOORROOZZÁÁSS

Randevú Krausz Mártonnal

55.. oollddaall♦♦♦♦ VVAAKKÁÁCCIIÓÓ IISSKKOOLLAAII KKEERREETTEEKK KKÖÖZZÖÖTTTT

Nyári napközis lehetõségek a megyeszékhelyen

♦♦♦♦ FFÕÕZZ AA MMEEGGYYEEReceptet ajánl Tolnai Józsefné

66.. oollddaall♦♦♦♦ NNÍÍVVÓÓDDÍÍJJAASS VVÁÁLLLLAALLKKOOZZÁÁSSOOKK KKAAPPTTAAKK DDÍÍJJAATT

Küldöttgyûlést tartott a Tolna Megyei Kereskedelmiés Iparkamara

♦♦♦♦ 1155 ÉÉVVEESS BBAARRÁÁTTSSÁÁGGTestvérvárosi kapcsolatot ünnepelt Bátaszék és Besigheim

77.. oollddaall♦♦♦♦ AARRAANNYYOOSS LLÁÁNNYYOOKK

Országos döntõt nyert a Szekszárdi UKSE

♦♦♦♦ TTOOLLNNAA MMEEGGYYEEII IIDDÕÕJJÁÁRRÁÁSS--EELLÕÕRREEJJEELLZZÉÉSSJJÚÚNNIIUUSS 2233--IIGG

Dr. Csernus Imre pszichiáter szerint az önámítás zsákutca

Dr. Sümegi Zoltánt, a Fidesz-KDNPjelöltjét elsõ alkalommal választot-ták meg polgármesternek Tolnán.Az új összetételû polgári többségûtestület és a városvezetés súlyosörökséget vett át elõdjeitõl, ennekellenére nem kilátástalan a várossorsa, nyilatkozta a Megyei Nap-lónak a polgármester.

– Milyen helyzetben vette át a vá-ros vezetését?

– Tolna nagyon nehéz helyzetbekerült 2006. végére, csõd közeli ál-lapotban volt az önkormányzat. A2007-es költségvetésünkben 450millió forintos hiánnyal számolunk.Ez a magas szám az elõzõ ciklusok-ban alakult ki a felelõtlen gazdálko-dás eredményeként. Olyan beruhá-

zásokat hajtottak végre a városban,amire közvetlenül nem lett volnaszükség, amik nagyon megterhelték aköltségvetést. 2006-ban százmilliós

nagyságrendû hitelt vett fel még azelõzõ önkormányzat. Két nagy per isa nyakunkban van: az egyik egy 197millió forint összegû vállalkozói kár-

térítési követelés, a másik pedigegy 40 millió forint összegû, a tol-nai szennyvízteleppel kapcsolatos,amelyben a dunaszentgyörgyi és agerjeni önkormányzattal állunkperben. Egyébként a város részintönhibájából, részint a kormány ön-kormányzat-ellenes politikája mi-att került ebbe a helyzetbe. Az alul-finanszírozottság miatt az önkor-mányzatok nem tudják betölteni avalódi önállóságukat, nem tudják afeladataikat maradéktalanul ellát-ni. Úgy érezzük, hogy a kormánybünteti a településeket.

(folytatás a 3. oldalon)

Értékteremtés a középpontbanLLAAPPUUNNKK TTOOVVÁÁBBBBII TTAARRTTAALLMMÁÁBBÓÓLL

Megyei Napló – IItttthhoonn,, TToollnnáábbaann

Ötletekkel tele a 78 éves asszony.De nemcsak úgy ötletezik, mint egypolitikus – a levegõbe vagy a má-sok kontójára –, hanem meg is va-lósítja az elgondolásait.

A Tolna megyei Kölesden él Sten-geli Andrásné, lányával, vejével éskét unokájával közös háztartásban. Alányunokája még tanul, egyetemista,de a fiú már végzett pék, s a nagyi beis rendezett neki egy pékséget. Dekésõbb a mûszaki dolgok kezdték ér-dekelni, hát megkapta a gazdaboltot.

Mindebbõl úgy tûnhet, hogy a

nagymama egy könnyen osztogatómilliomos. Pedig fiatalkorában mégéhezett is. Apját fõkuláknak kiáltottákki a faluban, a malmát államosították,munkát sehol sem kapott. Négy gyer-meke közül a három nagyobb elkerültKölesdrõl, s az otthon maradt legki-sebb próbált pénzt keresni. Mindentelvállalt: istállómeszelést, ekézést lo-vakkal, és volt felöntõ is a tejiparnál,25 literes kannákat mozgatva. Ott is-merkedett meg Stengeli Andrással,akihez feleségül ment, s aki késõbb atelepülés vb. titkára lett.

(folytatás a 6. oldalon)

V Á R O S R Ó L V Á R O S R A

A nagyi utánfutóval furikázik, lovagol,netezik és fallabdapályát épít

Megvásárolta apja malmát, így kárpótolta – önmagát

Egy éve terjesztette a kormány aParlament elé a megyék megszün-tetésérõl szóló javaslatát. Mi tör-tént azóta a megyei önkormányza-tokkal, elállt-e a kormány ettõl a

szándékától? – Dr. Puskás Imrétõl,a Tolna Megyei Közgyûlés elnöké-tõl érdeklõdtünk.

– A tavalyi kudarcos törvényjavas-lat óta a kormány nem adta fel aszándékát, hogy a megyék meg-szüntetése az ellehetetlenítés eszkö-zeivel megtörténjen. Ennek az elsõés leglátványosabb formája a költ-ségvetési törvény volt, amely sú-lyosan diszkriminálta a megyei ön-kormányzatokat – kezdte válaszátdr. Puskás Imre. – Emiatt a megyékegy közös beadványban az Alkot-mánybírósághoz fordultak. Az ága-zati jogszabályok módosításával isigyekszik a kormány ezt a folyama-tot erõsíteni. (folytatás a 3. oldalon)

Dübörög az önkormányzatokkolhozosítása

Interjú dr. Puskás Imre közgyûlési elnökkel

Tolnának nehéz anyagi örökséggel kell megküzdenie

A bogyiszlói paprikatermelõktalán nem is tudják, hogy itt éla közelükben – Tolnán – az or-szág egyik legismertebb pap-rikanemesítõje, Kiss László(képünkön). Az idõs, gyé-mántdiplomás agrármérnökfél évszázaddal ezelõtt renge-teg fajtakísérletet végzett. Ta-pasztalatait, tudását publikáltaés továbbadta; mindig a közjavára tevékenykedett. Ezért is hozta létre,kereken harminc évvel ezelõtt a TolnaiKertbarátkört.

A Somogyi Imre díjjal kitüntetett egye-sület 1977-ben alakult. Magyarországontöbb mint száz kertbarátkör mûködik, atolnai az egyik legismertebb, ami az alapí-tó elnöknek köszönhetõ. Az évek sorántöbb mint húsz borversenyt és egy me-gyei borolimpiát szerveztek. Neves elõ-adókat hívtak meg, akik a növényvéde-

lemtõl a borkezelésig számostémában adtak tanácsokat amegjelenteknek, akiknek számaolykor a száz fõt is meghaladta.Kiss László maga is tartott elõ-adásokat. Mindig szívügyénektekintette a tudományos isme-retterjesztést, szaktanárként, ku-tatóként is dolgozott korábban.A fûszerpaprika-kísérleteken kí-vül eredményesen foglalkozott a

téli vad- és nyúltakarmányozási módsze-rek, illetve a sivatagosodás elleni erdõte-lepítési módszerek kidolgozásával.

A kertbarátkör fõ profilja a szõlészet ésa borászkodás. Sokat tettek a tolnai boroknépszerûsítéséért. Kétszer külföldi tapasz-talatcserén is részt vettek, felvidéki kertba-rátok meghívására. Az egyesületnek mint-egy harminc tagja van. Jubileumi összejö-vetelüket õsszel tartják meg, de az elõké-születeket már elkezdték. Wessely

HHaarrmmiinnccéévveess aa TToollnnaaii KKeerrttbbaarrááttkköörr

A Bonyhádi Német Ki-sebbségi Önkormányzatnémet nyelvû újságot je-lentetett meg BonnharderNachrichten címmel. Máraz elsõ szám iránt akkoravolt az érdeklõdés, hogyaz eredetileg 600 példá-nyos lapszámot további400-zal meg kellett tolda-ni. A helyi nemzetiségi óvodákbanis többen jelezték igényüket a lap-ra. Az elsõ visszajelzések nagyonjók, az idõsek és a pedagógusokegyaránt örömmel fogadták a la-pot, amely nemcsak a megyében,de az országban is egyedülálló lo-kális kisebbségi kiadvány.

Évente négy alkalommal fog megje-lenni a Bonnharder Nachrichten – tud-tuk meg Glöckner Évától (képünkön),a kisebbségi önkormányzat elnökségitagjától, aki egyben a lap szerkesztõjeis. A második szám júniusban lát nap-világot, ebben beszámolnak a Pünkös-di Sváb Fesztiválról, és sorra veszik azidei bonyhádi jubileumokat: 10 éves aváros partnerkapcsolata Hochheimmel,20 éve alakult a Kränzlein Néptánccso-port, illetve 30 éve város Bonyhád.

– Hogyan sikerült kiadni a folyó-iratot?

– Az ötlet a kisebbségi önkormány-zattól származik, de nem volt hozzáanyagi fedezetünk. Decemberben ellá-togattunk német testvértelepülésünkre,Wernauba. Az ottani városvezetés je-lezte, hogy szívesen támogatnák egy

német nyelvû újság megjele-nését. Miután ajándékba kap-tuk a kiadáshoz szükségesösszeget, az érdeklõdõk in-gyenesen juthatnak a laphoz.

– Mirõl olvashatunk alapban, és kiknek szól?

– Elsõsorban olyan infor-mációkat jelentetünk meg,amelyek a németség életét

érintik. Ez persze magába foglalja abonyhádi rendezvényeket, önkor-mányzati döntéseket is. Tervezzüksváb ételreceptek, mondókák, dalokmegjelentetését, érdekes emberek be-mutatását és gyermekeknek szólóösszeállítást is. Már az elsõ megjele-nés után rájöttünk, mennyire kevésminderre a nyolc oldal. Fiataloknakés idõseknek egyaránt ajánljuk a la-pot, de úgy véljük, elsõsorban idõsekfogják olvasni, hiszen bennük él méga német identitástudat, õk azok akikszívesen olvasnak németül. Ugyan-akkor célunk, hogy a fiatalokban isújra kialakítsuk a németséggel valóazonosság érzését.

A Lohn Zsuzsanna nyelvi lektorálá-sával megjelenõ nyomtatott újsággalegy idõben a bonyhádi honlapon ismegjelentek a német nyelvû informá-ciók a város eseményeirõl, a kisebbsé-gi önkormányzat munkájáról, a part-nertelepülésekrõl. Aki szívesen olvas-ná a Bonnharder Nachrichtent, de azelsõ szám még nem volt a postaládájá-ban, adja meg nevét és címét a pol-gármesteri hivatal kisebbségi irodájá-ban, postán eljuttatják neki. má-ré

Energiafûz, energiafû, biomassza,biogáz és még sorolhatnánk a meg-újuló energiaforrások egyre ismer-tebb széles tárházát. Magyarországés szûkebb környezetünk is kiválótáptalajt biztosít az ilyen törekvé-seknek, vagyis az úgynevezett meg-újuló energiák elõállításának. Errõla témáról tanácskoztak a szakembe-rek a Vita Agricolae Tolna MegyeiMezõgazdasági Konferencián, Szek-szárdon. A Szekszárd Expo része-ként megszervezett tanácskozásnaka Mûvészetek Háza adott otthont.

Kõvári László, a Tolna Megyei Ag-rárkamara elnöke lapunknak elmond-ta, a megújuló energiák használatávalpéldául egy-egy település biztosíthat-ja környezete energia ellátását, ezértlenne ajánlatos a fent felsorolt ener-gianövények termesztése, vagy a bio-gáz elõállítása.

A tanácskozás résztvevõi ez utóbbitémában is meghallgathattak egy elõ-adást az elsõ Magyar Biogáz Rt. kép-viselõjétõl.

Tolna megyében az Aranyfürt Me-zõgazdasági Szövetkezet már meg-kezdte az energiafûz, energiafû ter-mesztését. Dr. Szûcs László egyegyüttmûködésrõl is beszámolt: aszekszárdi távhõszolgáltató, az AlfaNova Kft. vásárolt egy olyan kazánt,amelyben energianövények felhasz-

nálásával tud hõt elõállítani. Az ilyenújítások egyébként szerepelnek a cég7 éves tervében. A mezõgazdaságiszövetkezet által termesztett növé-nyeket a távhõ szolgáltató hasznosít-ja majd a jövõben a tervek szerint,egyelõre próbaüzemben. Az átállástmég csak tervezi a cég, de elképzel-hetõ, hogy néhány év múlva már nemfügg a gáz árától a Szekszárdon táv-fûtéses laskásban élõk fûtésszámlája.

A rendezvényen a Földmûvelésügyiés Vidékfejlesztési Minisztérium ré-

szérõl jelen volt Pásztohy András po-litikai államtitkár is, aki az érdeklõdõkkérdéseire válaszolt, valamint beszá-molt a kormány jelenlegi energiapoli-tikájáról is. Eszerint Magyarország tá-mogatja a megújuló energiák elõállítá-sát, a kormány ebben látja a vidékfej-lesztés egyik lehetõségét. Az EurópaiUnió jelentõs összegeket áldoz a té-mára, így a magyar gazdák hosszú tá-vú esélyei is nagyobbak, hiszen terve-ik megvalósításához uniós forrásokrais pályázhatnak. Wessely Judit

Tavaly Szekszárdon 4 hektár szõlõtvágtak ki az Európai Unió támogatá-sával, ez a szám viszont a Tolnai Bor-vidéken sokkal magasabb, körülbelül50 hektár volt – tájékoztatott Kele-men Erika szekszárdi hegybíró.Idén június 22-ig adhatja be ké-relmét a Mezõgazdasági és Vi-dékfejlesztési Hivatalhoz az, akifelszámolná szõlõültetvényét. Ahektáronkénti 1450–12 300 eurócsak akkor igényelhetõ, ha a te-rület meghaladja a 0,1 hektárt ésa gazda hegyközségi tag. Alap-egysége az átlagos borkihozatal,ez az utolsó 5 év hektáronkéntitermésátlagát jelenti, amit ahegybíró igazol. Aki bort nemállít elõ, csak szõlõt termel, an-

nál a borkihozatal a szõlõ termésátla-gának 70%-a. A kérelmeket beérke-zési sorrendben bírálják el.

2006-ban elsõsorban olyanok vág-ták ki az ültetvényt, akik kis terüle-

ten, nem túl jó minõségû szõlõvelrendelkeztek, és ezért nem akartakborászattal foglalkozni. A szekszárdihegybíró szerint ezért nincs ok aggo-dalomra, a szekszárdi borvidék jövõ-

je nincs veszélyben, bár az ideiigények még nem ismertek. Tol-nán a tavalyi évben egy össze-függõ szõlõterületbõl vágták kiaz 50 hektárt, aminek a fele meg-maradt, idén valószínûleg pá-lyázni fognak a fennmaradó részkiirtására is. A döntést azonbanjól meg kell gondolni, mert akikapott támogatást a kivágásra,nem ültethet újra szõlõt a terület-re. A támogatás nélkül kivágottgyümölcsösökre azonban 8 évigél az újratelepítési jog. K.B.

Tolna megyében csupán két helyen,Pakson és Dombóváron mûködikolyan hulladékudvar, ahol különlehetõség van a háztartási és a ve-szélyes hulladék biztonságos táro-lására. 2009-ben egy új telep épül-het Dombóváron. A beruházás egy-elõre még csak terv, amelyet a Me-csek–Dráva Hulladékgazdálko-dási társulás teljes egészébeneurópai uniós forrásból valósí-tana meg. A lakosság egy részetiltakozik.

A dombóvári Gyár utca lakóimegrémültek az újabb hulladékud-var létesítésének ötletétõl, amelyeta tanösvény bejáratával szembenépítenének meg. Korábban csak

egy hulladékudvar létesítése volt terv-ben, ráadásul a kijelölt elsõfokú épí-tésügyi hatóság úgy adta ki az enge-délyt, hogy az szakértõk szerint szá-mos törvényt és rendeletet sértett. Azengedélyt azóta már vissza is vonták.

A lakosság fõként a bûztõl és a patká-nyoktól tart, ezért tiltakoznak és aláírá-sokat gyûjtenek.

A vitatott terület ugyanakkor illegá-lis szemétlerakó hely, amelyet más cél-ra nem lehet hasznosítani – tudtuk megSzabó Loránd polgármestertõl. Az ön-kormányzat minden évben próbál fákat

ültetni a környékre, hogyelfogadhatóbb legyen alátvány, de ez semmit semér. A fák kihalnak, mert avékony földréteg alatt 7-8méter mélyen hulladékvan. Az új lerakó megépí-tése 2009-ben kezdõd-hetne meg, és a városnak

egyetlen fillérjébe sem kerülne. A sze-metet kulturált, biztonságos körülmé-nyek között, a környezetvédelmi elõ-írásokat betartva lehetne elhelyezni.

Ilyen létesítmény (képeinken) mû-ködik már egy éve a városban, az is il-

legális szemétlerakó helyén jött létre.Lebetonozott placcon 7 kuka és két ha-talmas konténer gyûjti a 70–80%-banháztartási szemetet. A kétmillió forin-tos, duplafalú konténerekben külön lá-dákba helyezik el az akkumulátor-, agyógyszer- és a festékmaradványokat.A lakók fõként a hétvégeken hozzák

ide a hulladékot. A speciális ud-var nem szennyezi a talajt, a le-vegõt, nincs bûz.

A dombóváriaknak tehát mármost lehetõségük van szelektívhulladékgyûjtésre, ám azt nemminden esetben teszik szabá-lyosan. A város vezetése a kö-zelmúltban a polgármesterrelaz élen megvizsgálta a kukáktartalmát. Azt tapasztalták,hogy a legkisebb gond az, hogya lakók nem nyomják össze amûanyagüvegeket. Nagyobbprobléma, hogy nem minden-

hol válogatják szét a hulladékot. Ígyezt a szelektív gyûjtõ nem tudja el-szállítani, ami az önkormányzatnakplusz költségébe kerül. A városbanezért több helyen is információs táb-lákat helyeznek majd ki, amelyekentájékoztatják a lakosságot a szelektívhulladékgyûjtés szabályairól. A Me-csek–Dráva Önkormányzati Társulásirányítói azt várják az új rendszertõl,hogy az emberek egyre érzékenyeb-bek lesznek a környezetvédelemiránt, és egyre általánosabb szemléletlesz a hulladék szelektív gyûjtése, tá-rolása. M.Sz.–K.B.

MMEEGGYYEEII NNAAPPLLÓÓ 2. oldal K Ö Z É L E T

A neten hódít a szekszárdi borSzekszárdon márciusban írták aláa megállapodási szerzõdést egyborportál létrehozására, május 25-én már az új weboldal ünnepélyesbemutatójára kerülhetett sor. Ahonlap gazdája az együttmûködéstkezdeményezõ Szekszárd BorvidékKht.

A támogatók között szerepel a me-gyei és a városi önkormányzat, a Tol-na Megyei VállalkozásfejlesztésiAlapítvány, a Szekszárdi és a TolnaiHegyközségi Tanács, a megyei agrár-kamara és a Szekszárdi Növény Zrt.A weboldal alapja a tavalyi szüretinapokra megjelent Bor és Kultúra cí-mû könyv, amely bemutatja a Szek-szárdi és a Tolnai Borvidéket. A por-tálra látogatók információkat kaphat-nak a tolnai megyeszékhelyrõl, a tör-ténelmi borvidékrõl, a helyi borá-szokról, ezenkívül aktuális turisztikaiinformációkhoz is juthatnak. A

weblap rengeteg, a témához tartozóoldallal áll kapcsolatban, így lehetõ-ség van az „átlinkelésre” is – tudtukmeg Heimann Zoltántól, a Szekszár-di Borvidék Kht. elnökétõl.

A borportál egyben aktuális nö-vényvédelmi elõrejelzést is nyújt amegyében élõ termelõknek, akik azagrármeteorológia szóra kattintva aTolnában elhelyezett 8 mérõállomásáltal mutatott legaktuálisabb minimumés maximum hõmérsékletet, csapadék-mennyiséget, páratartalmat láthatják.Az adatok feldolgozásáért, heti frissí-tésért a Megyei Növény- és Talajvé-delmi Igazgatóság igazgatóhelyettese,Dr. Gabi Géza felel. A különféle szõlõ-betegségek elleni védekezés így szak-mailag megalapozottabb lehet, a ter-melõk idõben és a megfelelõ szerrelléphetnek fel a kártevõk ellen.

A folyamatos fejlesztést követõenaz oldalra rövidfilmek, további tu-risztikai információk (szállodák, ét-

termek) is felkerülnekmajd, segítve ezzel amegye iránt érdeklõ-dõk tájékozódását. Aportál teljességében jú-nius 9-tõl lesz elérhe-tõ, de akik kíváncsiak,már most is ellátogat-hatnak a www.szek-szardibor.com címû ol-dalra. Hajdú Zsuzsanna

Nachrichten auf DeutschBonyhádi hírek német nyelven

Megújuló energiát Tolna megyének is

Jól megfontolandó a szõlõkivágás

Május 18–20. között rendezték meg aSzekszárd Expót, a XI. Házam a váramÉpítõipari-, Lakás-, Környezet és Kertkul-túra Szakkiállítás,valamint autó–motorkiállítást. A megyé-bõl és a távolabbirégiókból közel 100kiállító mutatta megtevékenységét.

A három naposeseményen átad-ták a vásárdíjakatis. Az expo nagydí-ját a szekszárdi ACKer Bt. vihette ha-za. A Házam a vá-ram szakkiállításvásárdíjasa a biká-csi Agro Varga Kft.

lett. A dunaföldvári Ihász Pékség és asióagárdi Pálinka Patika az expo különdí-ját nyerte el.

Le az illegális szeméttelepekkel!Dombóváron nem fogadja osztatlan öröm az új hulladéklerakó ötletét

SSzzeekksszzáárrdd EExxppoo 22000077..

Értékteremtés a középpontban

3. oldal MMEEGGYYEEII NNAAPPLLÓÓK Ö Z É L E T

2013-ig kiépülnek az állami fõvéd-vonalak a Dunán – hangzott el aTolna Megyei Védelmi BizottságBátán tartott helyszíni szemléjén.

Mint azt dr. Csonki István, a Kö-zép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságigazgatója elmondta, a 2,5 km-es bá-tai árvízvédelmi szakasz megerõsíté-se szerepel abban a Duna-projektben,amihez uniós támogatás nyerhetõ el akörnyezetvédelmi operatív program-ból (KEOP). A tervezõmunka már2007-ben megkez-dõdik. A projekt ki-vitelezése nem fogjamegterhelni a helyiönkormányzatokat,hiszen az önrészt amagyar állam bizto-sítja. A bejárásonrészt vevõ szakem-berek dr. Puskás Im-rének, a védelmi bi-zottság elnökénekvezetésével megte-kintették azokat ahelyszíneket, ahol alegnagyobb kárt

okozta a tavalyi dunai ár (képünkön).A helyreállítási bizottság kárfelmérõcsoportjai által végzett összesítés sze-rint Bátán 117 ingatlan károsodott,amelybõl 113 helyreállítható volt, 4nem. Sziebert György polgármestertájékoztatójából kiderült, a mintegy80 millió forintos kár elhárításáraközponti támogatást kapott a telepü-lés. A faluban a legveszélyeztetettebbterület az ártérben lévõ Bercsényi ut-ca és környéke, ahol még ma is áll atavaly felépített gátrendszer. -rb-

Uniós forrásaz árvízi védekezésre

– A súlyos gondok megoldására, il-letve enyhítésére mit tudott eddig ten-ni az új összetételû testület?

– Tolnának 2006 októberétõl vanelõször polgári többségû önkormány-zati testülete. Ennek megfelelõ fele-lõsséggel és komolysággal álltunk afeladatok elé. Két fontos erkölcsi ve-zérlõelvem van: az õszinteség és atisztesség. Mi azonnal feltártuk a va-lós helyzetet, még ha az nagyon kel-lemetlenül is érintette a várost. A ki-lábalás több irányú. A jelenlegi struk-túrát ebben a formában nem tarthat-juk fenn. A legnagyobb hiányt, mint-egy évi 150 millió forint mí-nuszt okozó intézményhálóza-tot át kell alakítanunk. Az egyigazgatás alá tartozó, de többhelyen mûködõ általános isko-lában az összes alsó és az ösz-szes felsõ tagozatot egy-egyhelyre kell integrálnunk. Eh-hez fejlesztési forrásokat isszeretnénk bevonni. Egyéb-ként a város költségvetéséthelyrebillentõ és az iskolaproblémáját megoldó beruhá-zásokat kellett volna már ko-rábban is kiemelten kezelni. Amásik fontos kérdés a szemét-szállítás, hisz’ eddig nem kel-lett a tolnaiaknak fizetni érte, ami évi50 millió forintos hiányt okozott.Úgy próbáljuk ezt megoldani, hogy aszemétszállítási díj bevezetésévelpárhuzamosan csökkentjük a kom-munális adót, annak érdekében, hogy

a lakosság terhei drasztikusan ne nö-vekedjenek. Úgy kell racionalizálni akiadásainkat, hogy a közszolgáltatá-sok színvonala ne csökkenjen,ugyanakkor helyreálljon a költségve-tés egyensúlya. Ezt a munkát kezdtükmeg októberben.

– Ha sikerül a városnak kilábalniaebbõl a nehéz helyzetébõl, milyen ter-veket szeretnének megvalósítani?

– Miután én polgári gondolkodásúvagyok, szeretném, ha ez a városonkülsõségekben is meglátszana. Jelen-ti ezt például a százéves Városhá-zánk külsõ-belsõ felújítását, a szob-rok, a mûemlékek rendbetételét. A

városközpontot is fel kell újítanunk:a mostani buszmegálló helyén egypihenõparkot fogunk kialakítani. Atörténelmi értékeinket, hagyománya-inkat ápolnunk kell. Ezt a célt szol-gálja az idén március 1-jén elõször

megrendezett „Város Napja” rendez-vény is. Tolnának értékekben is so-kat adott Mözs, amit meg kell be-csülnünk, és építenünk kell rájuk ajövõben is. Szeretném elérni, hogyaz itt élõk gondolkodásmódja is vál-tozzon és jobban magukénak érezzéka várost, és ennek megfelelõen ve-gyenek részt fejlesztésében és érté-keinek megõrzésében.

– Tolnán is aktívan részt vesznek aközéletben a civil szervezetek. Meny-nyire tartja fontosnak a civil kont-rollt?

– Arra törekszem, hogy súlyuknakmegfelelõen õk is részt vehessenek

az önkormányzati döntésekelõkészítésében, végrehajtásá-nak kontrollálásában. Ezért isörülök és támogatom az érde-keiket összefogó és azt képvi-selõ civil kerekasztal létreho-zásának ötletét. Fontosnak tar-tom a civil szervezetek segít-ségét és igényt is tartok mun-kájukra. Képviselõiket szemé-lyesen is ismerem, így biza-kodva tekintek az együttmû-ködés elé.

– A sport meghatározó Tol-na életében. Mennyi energiátés pénzt tud erre az önkor-mányzat fordítani?

– Kiemelten kezelem a sport tá-mogatását, hiszen országos hírûsportolókkal is büszkélkedhetnekpéldául a kajak-kenusok. Rajtuk kí-vül tradicionálisan jól mûködnek aping-pongosok, a kézilabdások, a

labdarúgók és a nõi focisták egyesü-letei is. Aktív sportélet zajlik Tol-nán. Ehhez szerencsére a feltételekis adottak. A nemrégiben átadotttöbbfunkciós volt lovarda a sporto-lók rendelkezésére is áll.

– Milyen várost szeretne látni négyév múlva?

– Fontos, hogy a jövõben is bizto-sítottak legyenek itt helyben azok azalapszolgáltatások, amelyek a min-dennapi ügyintézéshez szükségesek,ugyanakkor õrizze meg Tolna nyu-godt, kisvárosi jellegét. A mostanináltisztább és rendezettebb várost sze-retnék látni 2010-ben, aminek közte-rein látszik, hogy õrzi értékeit, ahovaszívesen mennek haza az emberek.Szeretném, ha Tolnának hosszú távonis jövõje lenne.

– A hivatali teendõin túl mivel fog-lalkozik szívesen?

– Három gyermekes apaként én isrészt veszek a Tolnai Nagycsaládo-sok Egyesületének munkájában. Acsaládommal nagyon szeretünk utaz-ni, különösen a Nagy-Magyarországterületére. Idén mi is ellátogattunk acsíksomlyói búcsúba. Nagyon szeret-jük a Balatont, Siófokra rendszeresenvisszatérünk. Fontosnak tartom, hogya gyermekeim is megismerjék a fõvá-ros történelmi, kulturális emlékeit,értékeit. Pécs, ahol az egyetemet vé-geztem, szintén kedvelt úti célunk.Mindemellett, ha van még egy kisidõm, akkor azt a kertben töltöm, töl-teném, mert erre az elmúlt idõszak-ban sajnos ritkán volt példa.

Réger Balázs

(folytatás az 1. oldalról)

Dübörög az önkormányzatok kolhozosításaEbbe a sorba illeszkedik az illetékhi-vatalok elvétele a megyéktõl és át-csoportosítása az APEH-hoz, a me-gyei területfejlesztési tanácsok forrá-sainak és hatásköreinek elvétele, il-letve a megyei önkormányzatokszakképzéssel kapcsolatos feladatai-nak megszüntetése. Ez pedig önkor-mányzati alapjogokat sért, amirõlkétharmados törvény rendelkezik. Miazt tartottuk volna helyes lépésnek,ha a megyei önkormányzatok magukgondoskodhattak volna a teljes szak-képzés megszervezésérõl, ami ígyjobban illeszkedett volna a helyimunkaerõpiac igényeihez.

– Ön szerint milyen kormányzatikoncepció alapján születnek megezek a döntések?

– Ami most történik Magyarorszá-gon, az leírható azzal a baloldalrólszármazó szlogennel, hogy „merjünkkicsik lenni”, illetve azzal a vadkapi-talista-liberális felfogással, hogy azállam legyen minél kisebb. Ami nemvolna baj, ha valóban kevesebb hiva-tallal, kisebb létszámmal és így ol-csóbban mûködne az államigazgatás.De nem errõl van szó, hiszen a kor-mány nem karcsúsítani akar, hanem

mindent piacosítani. Ez pedig azteredményezi, hogy az állampolgá-roknak fizetniük kell azért, amiértkorábban nem kellett. Ebbe az irány-ba mutat az, ami az egészségügybenzajlik, hiszen fizetõssé váltak a szol-gáltatások, amelyek egyre drágábbakés egyre nehezebb hozzájuk férni. Aszociális szférában is hasonló folya-matok kezdõdtek. A kormány láthatócélja, hogy a bentlakásos intézmé-nyeket leépítse, például az egekbeemelkedõ térítési díjak megállapítá-sával. Ezzel azt akarják elérni, hogyaz emberek távol maradjanak ezektõlaz intézményektõl, hogy ne kelljenerre az államnak pénzt költenie.

– A „kicsi állam” elképzelés ho-gyan érvényesül az önkormányzatiszférában?

– A kormány egyrészt önkormány-zati régiók létrehozását tervezi, más-részt a kistérségi társulások megerõ-sítését. Ez véleményem szerint nemteszi olcsóbbá az önkormányzatirendszert, sõt, inkább növeli a kiadá-sokat. Hiszen egy régiós szinten lét-rejövõ önkormányzat és a „mini me-gyévé” váló kistérségi társulások biz-tosan nem tudnának olcsóbban mû-ködni, mint három megyei önkor-

mányzat. A kicsi állam pedig a kisebbönkormányzatok kolhozosítását is je-lenti, ami fõként a falusi önkormány-zatok elsorvasztásában érhetõ tetten.A lakosságmegtartó-erõvel bíró köz-szolgáltatások, mint az óvoda, az ál-talános iskola, a posta megszüntetéseoda vezet, hogy a kistelepülésekenszinte semmilyen szolgáltatáshoz nemfognak hozzájutni az emberek ésezért ha tehetik, elköltöznek onnan.

– Ilyen helyzetben mit tudnak tennia megyei önkormányzatok?

– Minden olyan jogszabályt, amiAlkotmányba, vagy más jogszabály-ba ütközik, és sértik az itt élõ és dol-gozó emberek érdekeit, az ellen fel-szólalunk. A költségvetést pedig úgypróbáljuk alakítani, hogy az intézmé-nyeinket meg tudjuk tartani. A tele-pülési önkormányzatokkal intenzí-ven együttmûködünk abban, hogy amost zajló falurombolás hatásait mi-nimalizálni tudjuk. Emellett a szûkö-sen rendelkezésre álló fejlesztési for-rásokat igyekszünk kihasználni aközszolgáltatások színvonalának eme-lésére. Kiemelt projektjeink a kórház,a megyei levéltár, a könyvtár és a ré-gi megyeháza fejlesztése.

Réger Balázs

(folytatás az 1. oldalról)

Vagyonosodások nyomábanEgy milliárd forintot talált eddig az Apeh a régióban

A Tolna Megyei Kereske-delmi és Iparkamara Szol-gáltató Tagozatának egyikcélja, hogy a vállalkozókatfelkészítsék az adóhatóság-gal kapcsolatos ügyek inté-zésére. A szekszárdi tájé-koztatón elhangzott: a si-keres és jól mûködõ szerve-zetek képesek adót fizetni,a jelenleg folyó vagyonosodási vizsgá-latokkal kapcsolatos eljárásokra –amelyeket a közvélemény is respektál– azonban célszerû felkészülni.

A közhivatal és a vállalkozók kö-zött partnerségi viszonyt kell kialakí-tani, ugyanis az ország felemelkedé-sének ez a záloga – hangsúlyoztaBrauer János tagozati elnök. KesjárJános (képünkön), az APEH dél-du-nántúli regionális igazgatója hozzá-

tette: ha a bevallásokat a va-lóságnak megfelelõen tölte-nék ki az ügyfelek, akkor avizsgálatokat is könnyebbenvégezhetnék a szakemberek.

De hogyan is zajlik ez a tí-pusú vizsgálat? Valójában egynormál adóellenõrzésrõl vanszó, de az átvilágításnak meg-vannak a speciális vonatkozá-

sai, mert az ügyfelektõl az életvitelrevonatkozólag a hatóságok különbözõnyilatkozatokat kérnek be, és ellenõr-zik ezek valóságtartalmát is. Az elõké-szítõ munka során az ellenõrök átte-kintik a hozzájuk beérkezett bevallá-sokat, valamint a társszervek informá-cióit összevetik a leírtakkal. Ennekalapján a rendszer már kiválasztottaazokat az adózókat, akiknél vélhetõena vagyongyarapodás adózatlan jöve-delembõl keletkezett. Az eddig feldol-

gozott adatok alapján a régióban egymilliárd forint hiányt derítettek fel.Idén várhatóan 1000 vizsgálatot vé-geznek el a szakemberek, a felderí-tettségi mutató így 70% fölé is emel-kedhet – mondta az elõadó.

Arra a kérdésre, hogy milyen visz-szajelzések érkeznek az ellenõrzések-rõl, Kesjár János elmondta: társadal-mi elfogadottság jellemzi a vizsgála-tokat azok bejelentése óta. Ez a ható-ság számára azt bizonyítja, hogy azáltalános közteherviselés egyre in-kább elfogadottá válik az országban.A közalkalmazottak, a köztisztviselõkés valamennyi bejelentett munkahely-lyel rendelkezõ állampolgár, akitõl le-vonják az adó- és járulékkötelezettsé-geket, örömmel látja, hogy azok, akikmegpróbáltak kibújni a fizetési köte-lezettség alól, most komoly büntetés-sel nézhetnek szembe. Kujáni Yvett

Bátán tájékozódott a helyreállításról a védelmi bizottság

A Tolna Megyei Közgyûlés június 27-éntartja soron következõ ülését Bátaapáti-ban. A napirendek között szerepel a szo-ciális intézményekben fizetendõ térítésidíjakról szóló rendelet módosítása, me-gyei aljegyzõ kinevezése, a Magyarorszá-gi Német Színház és a gyönki Tolnai LajosGimnázium igazgatói pályázatának elbírá-

lása, egységes középiskola létrehozása, aTolna Megyei Önkormányzat ÁltalánosMûvelõdési Központjának átszervezése,megyei kitüntetõ díjak odaítélése és az al-sótengelici Csilla von Boeselager otthonbeszámolója. A közgyûlés közmeghallga-tással kezdõdik, amelynek helyszíne abátaapáti mûvelõdési ház.

KKöözzggyyûûllééss kköözzmmeegghhaallllggaattáássssaall,, úújj hheellyysszzíínneenn

A Szociális és Munkaügyi Minisztériumpályázatot hirdet a gyermekvédelem rend-szerében felnõtt fiatalok életkörülményei-nek javítására, lakáshoz jutásuk támoga-tására. Azok az 1991. január 1-je és 1997.október 31-e közötti idõszakban a gyer-mekvédelem kötelékében ( gyermekott-honban vagy nevelõszülõnél) 18 éves ko-rukban nagykorúvá vált volt intézeti és ál-

lami nevelt fiatalok pályázhatnak, akik tar-tós lakhatásuk megoldásához kérnek se-gítséget. Ilyen jellegû pályázat utolsó al-kalommal került kiírásra. A részletes felvi-lágosításért a Tolna Megyei Gyermekvé-delmi Igazgatósághoz lehet fordulni. Je-lentkezési határidõ: 2007. június 8. Cím:Szekszárd, Arany János u. 23–25.sz. Tele-fon: 74/ 510-707 vagy 74/ 510-708.

Volt állami gondozottak figyelem!

MMEEGGYYEEII NNAAPPLLÓÓ 4. oldal M A G A Z I N

Vendégem a szekszárdi Fõispán Ét-teremben Krausz Márton, a bony-hádi Szabadtéri Sportlétesítményekés Ifjúsági Táborok intézményve-zetõje, akivel a sport fontosságáról,a nyári táborok létjogosultságáról,a szabadidõ aktív eltöltésérõl be-szélgettünk. Mindeközben képetkap a kedves olvasó egy tehetségesfiatal pályakezdésérõl is.

– Eddigi életét négy helység hatá-rozta meg…

– Györkönyi származású vagyok,szüleim õstermelõk, hárman va-gyunk testvérek. Öcsém Németor-szágban él és a vendéglátásban dol-gozik, húgom 8. osztályos, és õ is avendéglátás választotta életcélul, aHunyadi Mátyás Vendéglátó Szakkö-zépiskolába fog járni. A másik hely-ség Szeged, ahol az egyetemet vé-geztem, Bonyhád ahol dolgozom, sSzekszárd ahol lakom.

– Akkor talán menjünk ebben a sor-rendben… Iskolák?

– A Garay Gimnáziumban érettsé-giztem, majd egy kis kitérõ követke-zett, elvégeztem a Kodolányin a kö-zépfokú szoftverüzemeltetõ szakot, sezután következett Szegeden a Ju-hász Gyula Tanárképzõ Fõiskola,ahol 2003-ban testnevelõ tanárkéntvégeztem. Miközben már tanítottam,a PTE-en 2005-ben testnevelõ rekre-ációs szakon egyetemi diplomát sze-reztem. Ezen a szakon a szabadidõhasznos eltöltésérõl, s minden olyantevékenységrõl tanultunk – még falu-

si turizmust és vendéglátást is –,amellyel az emberek feltöltõdhetnek.

– Ez volt a „belépõ” élete követke-zõ állomására...

– A bonyhádi önkormányzat kiírta apályázatot az intézmény vezetõi poszt-ra, amelyre végzettségem teljes egé-szében megfelelt, így elnyertem azt.2005. szeptember l. óta vagyok enneka sokoldalú intézménynek a vezetõje.„Sportos” múltam sokat segít abban,hogy megfeleljek az elvárásoknak.

– Milyen létesítmények tartoznak avezetése alá?

– Három futballpálya: Bonyhádon,Majoson és Bonyhádbörzsönyben.Három ifjúsági tábor: Váralján aParkerdõ, Fonyódon az Alsóbélate-lep, és Óbányán a kulcsosház.

– Mibõl áll a feladatköre, amelygondolom sokrétû?

– A bonyhádi sportpályák mûköd-tetését az önkormányzat biztosítja, ottegy-egy munkatársam dolgozik a kar-bantartáson. A létesítményeket kiad-juk tömegsportolásra, az NB III. lab-darugó csapat utánpótlásai: ifjúsági ésserdülõ meccseihez, edzésekhez, va-lamint a nõi NB II. labdarúgó csapatedzéseihez és meccseihez. Vannaknagy rendezvényeink: júliusban az or-szágos röplabda találkozó, aminek Is-tenes László a fõszervezõje, s más je-lentõs szponzorok mellett, elsõsorbanaz önkormányzat a támogatónk. AzOrszágos Gemenc Kupán az országminden részérõl érkezõ VOLÁN dol-gozók fociban mérik össze tudásukat.Aztán vannak városi rendezvények:

labdarúgás, futás, minden korosztály-ban. Igény szerint tömegsport: öregfi-úk bajnoksága, akik szerdánkéntedzenek is, valamint különféle barátitársaságok jönnek össze mozogni, ki-kapcsolódni. Minden napra jut prog-

ram. Van két teniszpálya, amelyet azönkormányzat használatba adott, hi-szen egyre többen hódolnak ennek asportágnak. Az én feladatom az, hogya mindennapok sporteseményei illet-ve a nagyrendezvények és különfélealkalmi sportprogramok összehangol-tak legyenek.

– A gyerekek nagy örömére küszö-bön a nyári vakáció. A nyári táboro-zások egy életre szóló élményt jelen-tenek legtöbbjük számára…

– A mi célunk az, hogy a bonyhádiés a környékbeli gyerekek közül mi-

nél többen eljussanak a Balatonra ésa Mecsekbe. A város viszonylag nagyösszeggel járul ehhez hozzá: 1 fõnek,1 napi ellátásához 1000 forinttal. Aturnusokat februárban osztjuk be aziskolák számára. A gyerekek nyaral-

tatása vetésforgószerûen zajlik, hogymindenki elõ-, közép- és utószezon-ban is táborozhasson. Emellett a né-metországi Bautzenbõl 2×12 napottölt itt 55–55 gyerek, s tõlünk 40–45megy ki hozzájuk nyaralni.

– Bizonyára sokat beszélget a pe-dagógusokkal. Milyenek a visszajel-zések, mennyire szeret egy mai gyerektáborozni?

– A pedagógusok visszajelzéseijók. A gyerekeknek megpróbáljuk amai igényeknek megfelelõen, az itt-hon megszokott kényelmet biztosíta-

ni. Az együttlét, a közös élményekpedig összehozzák õket. Váralján in-kább osztálykirándulások vannak, il-letve különbözõ nyári állandó tábo-rok: erdei iskola, nyelvi-, zene-, egy-házi tábor. Óbányára általában a ter-mészetkedvelõk, a természetjárók apihenni, feltöltõdni vágyók mennek.

– Ön testnevelõ tanár, sõt ma is ak-tív sportoló…

– 12 éves korom óta igazolt focistavagyok, jelenleg Bonyhádon, sõt ittfociztam serdülõ, és ifi bajnokságo-kon is. Játszottam az NB II-ben és III-ban is, Györkönyben és Gerjenben,valamint egy évig Vácott, s 6 évigSzegeden különbözõ osztályokban.

– Mások szabadidejének, sportjá-nak, táborozásának ön a „felelõse”.Saját szabadidejében mi jelent önnekpihenést, feltöltõdést?

– Minél több idõt tölteni a csalá-dommal, a menyasszonyommal Lam-pek Bernadettel, aki a megyei önkor-mányzatnál dolgozik, bölcsész–kom-munikáció végzettséggel. Jelenlegéppen munkajogból készül diplomátszerezni. Hétvégeken rendszeresenlátogatjuk az õ szüleit Faddon, azenyémeket Györkönyben, s ha nemfocizom, rendszeresen a templombais elmegyünk. Az esküvõnket jövõretervezzük. Nagyon szeretjük mind-ketten Szegedet – s miután a meny-asszonyom még odajár egyetemre –rengeteg barátunk van ott, ezért ha-vonta egyszer elmegyünk, hogy régicsapattársaimmal, csoporttársaimmaltalálkozhassak.

Randevú egy pohár bor mellett – Sas Erzsébet rovata

A dolog érdekesség azonban az, hogylegtöbbször az alany maga is érzi és tud-ja, hogy valami nincs rendben az életé-vel, de nem mer rajta változtatni. Példa-ként állította a hallgatóság elé a párkap-

csolatokat. Sok olyan viszonyt látottmár, ahol a felek tudták, hogy nem bol-dogok a jelenlegi társuk mellett, de fél-tek egy újba kezdeni. A nõk hajlamosakhagyni, hogy kihasználják õket, a férfi-ak pedig szeretnek ezzel visszaélni.

És hogy mi az út egy boldogabb életfelé? Az önelfogadás. Az, hogy tisztá-ban legyünk saját értékeinkkel, hibá-inkkal. Csakhogy ez nem mindenkinekmegy segítség nélkül. A folyamat a leg-nehezebb része, a kimondás. Meg kellhatározni, mit érzünk. Ezután el kell fo-gadni, kik is vagyunk valójában, mit isakarunk az élettõl, Majd fel kell mérniaz elõttünk álló lehetõségeket: mara-dunk-e a jelenlegi helyzetben, vagyváltoztatunk? A felvázolt estek közöttdönteni kell, majd ott az utolsó lépés, avégrehajtás. Ebben az orvos már nemsegíthet. Ott lehet az elsõ két fokozat-

nál, de onnantól kezdve az egyéné a fe-lelõsség. A doktor szerint minél elõbbvalljuk be magunknak az igazat, annálelõbb tudunk elindulni a jó irányba.A többi idõ csupán elvesztegetett.

Dr. Csernus beszélt a felelõsségkérdésérõl egy másik szempontból is,ez pedig a hárítás, a hazugság önma-gunknak. A családokon belül folyó„játszmák” véleménye szerint mindgenerációs örökségek. A szüleinktõlláttuk, és sajnos, ha nem tanuljuk megkezelni õket, a gyerekeinknek pedigadjuk tovább ezeket. És ettõl tartunk

ma ott, ahol tartunk. Tele van az or-szág megkeseredett boldogtalan, fá-radt emberekkel, akiket elnyel az ön-sajnálat, és irigykednek mások sike-rei irány, ahelyett, hogy a saját életükkiteljesítésére koncentrálnának. Mertigenis lehet teljes életet élni!

A pszichiáter elmélete alátámasz-tását a helyszínen a hallgatóság tagja-ival demonstrálta is. Az érdeklõdõkláthatták, a módszer nem kíméletes.Ahogy Dr. Csernus fogalmazott azelõadást megelõzõ interjúban: itt vérfog folyni! És folyt is… Kiss Boglárka

Hurrá, itt a nyár! Sport, szabadidõ, táborozás

A Nagycsaládosok Tolnai Egyesületemájus 19-én tartotta hagyományos Csa-ládi Napját, ahol több mint 130-anvettek részt, kicsik és nagyok egy-aránt. 10 órakor háztömb körüli futás-sal kezdõdött a program, ahol min-den célbaérõ banánt kapott az el-vesztett kalória pótlására. Ezt követõ-en családi sor- és váltóversenyekenszurkolhattak a famíliák. A programotIaido bemutató is színesítette, majd aszekszárdi tûzoltók jóvoltából arésztvevõk megcsodálhatták Tolnapanorámáját, sõt a kíváncsiak bele-nézhettek egy gólyafészekbe is. Agyerekeket egész nap ugráló asztal,valamint ingyen vattacukor várta, és

ugyancsak a lánglovagok jóvoltából cso-dálatos habpartin is részt vehettek. Ezidõ alatt három nagy bográcsban fõtt a

halászlé, amit jóízûen fogyasztott el anépes csapat. A délutáni programok kö-zött szerepelt sétakocsikázás, bûvészelõ-

adás, valamint Kovács Gábor megze-nésített verseket adott elõ. A palettáróla kicsik által kedvelt arcfestés, tetoválás,aszfaltrajz és a családi foci sem hiá-nyozhatott. A felnõttek kényeztetéskénta nap folyamán hát- és arcmasszázstvehettek igénybe. A sokszínû progra-mok által ismét feledhetetlen napot töltöt-tek el együtt a tolnai nagycsaládosok,akik egyben az egyesület 10. születés-napját, valamint a Nagycsaládosok Or-szágos Egyesülete megalakulásának 20.évfordulóját is ünnepelték ezen a napon.

Baksainé Kenessei Évaegyesületi elnök

Módszere „halálos”(folytatás az 1. oldalról)

Minden úgy kezdõdött, hogy akartam egyinterjút! Bár, ez a gondolat sose fordult vol-na meg a fejemben! Ott folytatódott, hogynem akartam egyedül menni! (Bár ezt seakartam volna!)

Megkértem hát életem párját, az éncsöndes, halk szavú, békés kedvesemet,jöjjön el velem! És õ jött is, hiszen kíváncsivolt! Sõt még fényképezett is a kedvemért!Bár sose tette volna!

Készültünk, hogy milyen jó lesz! Önérté-kelés! Önelfogadás! Én hiszek ebben! Aztvallom: igen is tisztában kell lenni önma-gunkkal! Hallgassuk hát meg, mit mond aszakember!

– „Maga ott fiatalember, azzal a fényké-pezõgéppel jöjjön ide mellém!”

És az én halk szavú kedvesem ment.Ment, mert szeret engem, és õ naivan ak-kor azt hitte jó lesz ez mindkettõnknek. Ér-tem ment, mert tudta, hogy nekem ez fon-tos! Bár sose ment volna!

És jött az elsõ kérdés:– „Mitõl érzi magát férfinak:”Mitõl? Mitõl? És az én halk szavú ked-

vesem csak állt megilletõdve, és egy

hang sem jött ki a torkán zavarában. Saj-náltam! Bár mint utóbb kiderült nem kel-lett volna! A doktor szerint a sajnálat agyengeség jele.

– „Jöjjön ki a hölgy is!” – hangzott el,nem is egyszer! És én mentem, mint egyanyatigris! Bár sose tettem volna! És zá-poroztak a kérdések! És mi csak álltunkegymásba kapaszkodva, én még próbál-tam harcolni, de hiába! Mindegy mitmondtam. A lényeg az volt: a párom egypuhány alak, én pedig egy önzõ személyvagyok!

Nem is a kapott címkékkel volt a gond,hanem azzal, ahogyan ezt kaptuk. Szerin-tem minden kapcsolatban van egy domi-náns fél. És ez nem feltétlenül baj! A prob-léma ott kezdõdik, ha ezt sértõ módon, azönérzetet letiporva tudatosítják az emberrel,és osztják meg körülbelül 100 vadidegenemberrel! Úgy, hogy közben semmit semtudnak a mi életünkrõl, a szerelmünkrõl, ar-ról, hogy nem sokára összeházasodunk!

De nem baj! Egy dolgot megtanultam adoktorúrtól! Az én döntésem lesz kiállniemellé a halk szavú fiatalember mellé au-gusztusban, belenézni a szemébe, és ki-mondani, hogy IGEN!

AAmmiikkoorr aa hhóóhhéérrtt aakkaasszzttjjáákk

ÖÖsssszzeeffooggááss aa ccssaallááddookkéérrtt

Sokan csak másodkézbõl (könyvbõl, filmbõl) ismerik, még többen egyáltalán „nem találkoztak” õsikultúránk mesterségeivel, harcmûvészetével, rítusaival. Június 2–3-án, a Gemenci Szabadidõközpont-ban az I. Újkori Nagy Süan Harcmûvészeti és Kulturális Fesztiválon – mintegy idõutazást téve – élõbenlátható, hogyan harcoltak õseink több ezer évvel ezelõtt (lovas íjászat,) hogyan dolgozik a kardkovács,hogyan készült a híres magyar íj. 18 harcmûvészeti szakág bemutatóján kívül arra is lehetõség lesz,hogy aki akar, beálljon a mesterek mellé gyakorolni. Kipróbálható a fazekas, a kosárfonó, az origami,a csuhéfonó, a gyertyaöntõ mesterség is. Hogy mit takar a SÜAN név? Így hívták a hunok idõszakon-ként megrendezett nagy harci találkozóját. Minderrõl elõadások keretében is sok érdekesség hallhatólesz júniusban. Az õsi kultúrát megelevenítõ programon a szekszárdi bor is megjelenik.

A rendezõk a fesztivállal egy olyan tisztulási folyamatot szeretnének elindítani, ami a magyar õs-történettel, elhallgatott múltunkkal, értékeinkkel ismertetné meg az arra fogékonyembereket, segítve az egészséges nemzeti öntudat, az önbecsülés, és ezáltal azélhetõ emberi értékrend helyreállítását. Mindez egy elõadás sorozat keretén be-lül valósulna meg.

A fesztivál helyszíne, a Gemenci Szabadidõ Központ a szekszárdi autóbuszpályaudvarról induló „irányjáratokkal” is elérhetõ! További információ:www.nagysuan.hu, vagy a szervezõktõl telefonon: Szõts Gábor 20/570-1330,

Várkonyi Krisztián 70/361-5635, Mészáros Miklós 20/5840-842, Szabolcska

István 30/694-2521

5. oldal MMEEGGYYEEII NNAAPPLLÓÓM A G A Z I N

Solymár Imre apai ágonizményi, bonyhádi németõsökkel, anyai ágon ma-gyar (paksi) gyökerekkelBonyhádon született 1947.szeptember 22-én. ApjaSolymár Imre segédjegy-zõ, anyja Hajdók Terézia.

Egész élete az egykorVörösmartyt is elbûvölõVölgységhez, a Dél-Du-nántúl varázslatos tájai-hoz, a sajátos bonyhádimiliõhöz, sokszínû etnikai, vallásikörnyezetéhez kapcsolódott. Az álta-lános iskola után a Perczel Mór Köz-gazdasági Szakközépiskolában foly-tatta tanulmányait. Kiváló áttekintõ,lényeglátó képességét és az ehheztársuló íráskészségét kamatoztatvamár diákként gyakran publikált az is-kola lapjában.

Az 1966-os jeles érettségit a Pénz-és Számviteli Fõiskola elvégzése kö-vette. Hét évig dolgozott banktisztvi-selõként szülõfalujában. Közben ok-levelet szerzett a Közgazdaságtudo-mányi Egyetemen. Ezt követõen né-hány évig a nagymányoki tsz fõköny-velõje volt, majd 6 évig a Termelõ-

szövetkezetek TolnaMegyei Szövetségénekmunkatársaként járta amegye közös gazdasá-gait. Közben rendszere-sen jelentek meg írásai aGazdálkodás és a Ma-gyar Mezõgazdaság cí-mû lapokban.

A mezõgazdaságból1987-ben visszatért abankszakmába, ahol azMNB Tolna Megyei

Igazgatóságának beosztott közgazdá-szából hamarosan osztályvezetõ,majd 1993-ban már igazgató lett. Ké-sõbb elvállalta a pécsi székhelyû te-rületi államkincstár vezetését.

Valamilyen titokzatos belsõ erõtõlsarkallva szabadidejének szinte min-den percét a levéltárakban, könyvtá-rakban, antikváriumokban töltötte. Ahelytörténetnek szinte minden ágá-ban kutatott. A munkához szükségesszellemi hátteret otthonában is meg-teremtette. Értékes házi-könyvtáratalakított ki. Õsi térképeket, forráski-adványokat, képeslapokat vásárolt.

Gazdasági, politikai, kulturális,néprajzi, irodalomtörténeti, sõt eti-

mológiai tárgyú cikkeket és tanulmá-nyokat is készített. Munkájának dön-tõ többsége a Völgységhez és az1978-tól már várossá lett Bonyhádmúltjához kapcsolódott, de írt a kétvilágháború közötti Szekszárd pénzés hiteléletérõl is. A szívéhez nagyonközeli két völgységi település, Györeés Izmény történetének kutatásáraévtizedet áldozott.

Rövid élete alatt közel félszáz ta-nulmányt, összesen száznál többpublikációt készített. Konferenciá-kon, kisebb közösségekben gyakranszerepelt elõadóként. Egy ideig aMagyar Történelmi Társulat Tolnamegyei csoportja titkári feladatait isellátta.

Számos tervet szövögetett, de azélet nem volt kegyes hozzá, ha élne,még mindig alkotóértelme teljében,csak hatvan éves lenne. Immár tízesztendeje, hogy 1997. június 10-énbúcsút vett a földi élettõl. Bonyhádtiszteletét mutatja, hogy ahol egykorgyakori kedves vendég volt, a köz-épület homlokzatán az örök kapcso-latot a következõ felirat jelzi 2001.szeptember 21-tõl: Solymár Imre Vá-rosi Könyvtár. Dr. Dobos Gyula

„Az élet egy krónikus betegség, amelyhalállal végzõdik” – idézte fiatalkorikijelentését Dr. Iván László pszichiáterprofesszor Szekszárdon tartott elõadá-sában. De a folyamat, amelyet addigmegélünk, számtalan élménnyel aján-dékoz meg minden embert. Hiszen mi-nél tovább élünk, annál több életta-pasztalattal, bölcsességgel és intelli-genciával gazdagodunk. Ahhoz, hogysikerrel vegyük a mindennapok akadá-lyait, egyensúlyt kell teremtenünk vá-gyaink, képességeink és lehetõségeinkközött. Receptet is kapott a hallgatósága hosszú életre, alapul véve Szardíniaszigetét, ahol egymillió emberre vetít-ve a legtöbb 100 évet megélt ember él.Nyugalmas életet kell élnünk, össze-fogni és összetartani embertársainkkal,

no és mértékletesen vörösbort fo-gyasztani. Jó is lenne – mondhatjuk, éshivatkozunk többek között a stresszre,

ami pedig szükséges elõre vivõje éle-tünknek a professzor szerint. Hiszen azegészséges stressz új élethelyzetek eléállít bennünket, új kihívások megoldá-sára sarkall.

Az egészséges öregedésnek szám-talan összetevõje közül az elõadó akövetkezõket emelte ki: ne váljunkfüggõvé másoktól, öntevékeny, dön-tésképes életet éljünk, és saját éle-tünket megfigyelve, a tanulságokatleszûrve hozzuk meg döntéseinket. Alényeg az, hogy mindig legyen ben-nünk motiváció a folytatáshoz. Végülegy megmosolyogtató, de bölcs igaz-ság: mi a különbség az idõs és a fia-tal között? Alapvetõen az, hogy azidõs már volt fiatal, de a fiatal mégnem volt idõs. -szs-

Sok dolgozó szülõ számára okozfejtörést a nyári idõszakban, hogymiként oldja meg gyermekei fel-ügyeletét. 1990. elõtt természetesvolt, hogy az iskolák és a különbö-zõ mûvelõdési intézmények ma-gukra vállalják ezt a szerepet. Maanyagi okok miatt szûkösebbek alehetõségek, az árak mindenholemelkedtek, ugyanakkor az önkor-mányzat több esetben 50%-os tá-mogatással járul hozzá a diákokszabadidõs programjaihoz…

Szekszárdon a vakáció idején aDienes Valéria, a Babits, az 5-ös Szá-mú Általános Iskola, valamint a GarayJános Általános Alapfokú Mûvészet-oktatási Intézmény vállal napközisfelügyeletet. Egységes ûrlapon jelez-hették a szülõk azokat a napokat,amelyeken nyáron is az iskola gondja-ira bízzák gyermeküket. Az esetlegesváltozásokat (hiányzás, visszatérésstb.) a mindig elõzõ nap 9 óráig azadott intézmény élelmezési irodájábankell jelezni, utólagos bejelentést az is-kolák nem tudnak elfogadni.

A szünidei napközis ellátás az aláb-biak szerint alakul: június 18–22. kö-zött minden iskola a saját tanulóit fo-gadja. Június 25-tõl július 06-ig a Ba-bits iskola lát el napközis felügyele-tet, július 9–20. között az 5-ös SzámúÁltalános Iskola, július 23-tól augusz-tus 3-ig a Dienes iskola, augusztus6–17. között a Garay János ÁltalánosIskola fogadja a város összes iskolá-jából elõre bejelentett gyerekeket. Aszünet utolsó idõszakában, augusztus

21–31. között az iskolák ismét sajátdiákjaik számára nyitnak ki.

A Dienes iskola diákjai július 16-tól23-ig Balatonszepezden táborozhat-nak 16 000 Ft/fõ-ért, az ár 50%-os ön-kormányzati támogatást is tartalmaz.Sötétvölgybe július 9-tõl 15-ig mehet-nek német és angol nyelvû táborba anebulók 12 000 Ft összegben, egyéniutazással megoldva. A Babits Iskolaalsó tagozatosai júliusban Sötétvölgy-be utazhatnak egy hétre, 8000 Ft-ért, afelsõsök pedig Fonyód-Bélatelepentölthetik a nyarat, 16 500 Ft-os áron,50%-os városi támogatással. Az 5-ösiskola alsósainak Domboriban, a fel-sõsöknek szintén Balatonszepezden

van lehetõségük üdülni. Az árak mégegyeztetés alatt állnak. A Garaysokszintén Balatonszepezdre terveznektáboroztatást, 17 000 Ft/fõ összegben.Fadd-Domboriba, Sötétvölgybe is me-hetnek a gyermekek júliusban, 16 500Ft-ért. Az iskola Szálkára is tervezmûvészeti tábort, augusztus 6–11. kö-zött, a tervezett részvételi díj 17 000 Ft.

A korábbi években megszokottvolt, hogy a Babits Mihály Mûvelõ-dési Ház nyári táborokat és szabad-idõs foglalkozásokat szervezett. Idénez a fajta szolgáltatás megszûnt,ugyanakkor az intézmény honlapjántöbb táborozási lehetõség olvashatóaz egész megyébõl. Gyimóthy Levente

A közelmúltban új, hagyományte-remtõ rendezvényt indított útjára abonyhádi Völgység Néptánc Egyesü-let a Gyöngyöcske Gyermektánc Ta-lálkozó megszervezésével.

A rendezvény életre hívója az volt,hogy a Kisiskolák Szövetségének fel-bomlásával a kistelepülések tánccso-portjainak szinte minden eddigi be-mutatkozási lehetõsége megszûnt. Aszervezõk így akarják megelõzni,hogy a kistelepülések iskoláinak kör-

zetesítésével a falvakban mûködõ ha-gyományõrzõ csoportok elsorvadja-nak vagy megszûnjenek. A települé-sek finanszírozási lehetõségei ugyanisnem teszik lehetõvé az önálló zenekarfenntartását, a táncoktatást koreográ-fus irányításával és a darabok szín-padra állítását, ezért a gyermekcso-portok munkája kevésbé elismert.Amint azt Steiner Józsefné a Völgy-

ség Néptánc Egyesület elnöke és atánccsoport mûvészeti vezetõje el-mondja, céljuk, hogy a Völgységbenés Tolna megyében mûködõ gyermek-csoportok számára a tánchagyomá-nyok õrzéséhez motivációt biztosítsa-nak, szakmai fejlõdésüket segítsék.

A bonyhádi Vörösmarty MihályÁMK e napra megtelt gyermektánco-sokkal. Részt vett a rendezvényen aváraljai, a bonyhádvarasdi, a lengye-li, a sióagárdi, a mázai, a mucsi gyer-

mektánccsoport, a bonyhádiFáy lakótelepi óvoda, a teveliÁMK, valamint a nagymányokiGlück Auf Német NemzetiségiHagyományõrzõ Egyesületgyermekcsoportja. Számukra arendezvény egyfajta szakmaitalálkozó volt, ahol megismer-hették egymás munkáját, né-hány mûsorszám erejéig lehetõ-séget kaptak saját hagyománya-ik színpadi bemutatására, és aszakemberek véleményét, se-gítségét kérhették további fejlõ-désükhöz. Az együttesek veze-tõi részére Szabadi Mihály ko-reográfus, és Steiner Józsefnészakmai konzultációt biztosí-tott. Természetesen a vendéglá-tó Völgység Néptánc Egyesületelõképzõs és gyermek csoportja

is bemutatkozott. A napot közös tánc-ház zárta, ahol a Vornyik zenekarhúzta az apró talpak alá valót.

A szervezõk remélik, hogy a kezde-ményezés segítette a minõsítésre mégnem alkalmas csoportok szakmai fej-lõdését, valamint a települések kultúrá-jának, közösségeinek fennmaradását,és jövõre még több csoport vesz részta következõ Gyöngyöcskén. DuO

GyöngyöcskeHHaaggyyoommáánnyyttáárrJeles Tolna megyei személyiségek

Solymár Imre (1947–1997)

MMUUSSZZTTAAFFAA KKEEDDVVEENNCCEE

Mai receptünket a vendéglátós múlttal rendelkezõTToollnnaaii JJóózzsseeffnnéé, ahogy a legtöbben ismerik, Kati ma-mi küldte be Szekszárdról. Egykori Karaván éttermé-ben nagyon sok ember megfordult. A vendégekegyik kedvence volt az a recept, aminek elkészítésétmost megosztja velünk! Nem is csoda, hiszen a kele-ti konyha ízeit manapság is sokan szeretik.

HHoozzzzáávvaallóókk:: 1 kg birkacomb, 16 db ecetes hagyma,3 db friss paradicsom, 5 dl húsleves, 1 kávéskanálpiros paprika, 4 db ecetes paprika, 6 evõkanál vaj,3 db sárgarépa, 0,25 kg zöldborsó, fokhagyma, só, bors, friss vágott ka-por, fél evõkanál.

A húst lefaggyúzzuk, apró darabokra vágjuk, vajban pároljuk 15 percig.A vékonyra szeletelt sárgarépát a zöldborsóval kicsit átforgatjuk a húson,és hozzáadjuk a többi anyagot, hagymát, paradicsomot, ecetes paprikát.Kis párolás után fölöntjük a levessel. Tálaláskor friss vágott kaporral, pi-ros paprikával és egy kevés friss csípõs paprikával megszórjuk. Rizst szol-gálunk fel hozzá.

Továbbra is várjuk a megyére jellemzõ érdekes recepteket, beküldõjük

fényképével együtt. LLáássssuukk,, hhooggyyaann ffõõzz aa mmeeggyyee!!Megyei Napló 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10. • e-mail: megyei.naplo@sednyomda.hu

Közgazdász-helytörténész

Az egészséges öregedés

Vakáció iskolai keretek közöttNyári napközis lehetõségek a megyeszékhelyen

A Babits Mihály Általános Iskola 3.b osztályos tanulói már nagyon várják a közös sötétvölgyi táborozást

MMEEGGYYEEII NNAAPPLLÓÓ 6. oldal E U - H Í R E K – R É G I Ó S H Í R E K – K Ö Z É L E T – G A Z D A S Á G

Magyarország az Európai Unióban

Amíg Hollandia bejelentette, hogy2007. május 2-tól szabaddá teszimunkaerõpiacát a 2004-ben csatlako-zott tagállamok elõtt, addig a sorosnémet elnökség a gazdasági minisz-ter véleménye ellenére 2011-ig sze-retné azokat meghosszabbítani. Ezazonban csak akkor lehetséges, haBerlin bebizonyítja, hogy az EU10-ek munkavállalóinak beáramlása sú-lyos munkaerõpiaci zavarokat okoz-na az országban.

A kormányzó német koalíció tá-mogatta, hogy a német munkaerõpiacmaradjon zárva a 2004-ben csatlako-zott tagállamok munkavállalói elõtt alehetséges 2011-es végsõ határidõig– írta a Der Spiegel. A lap szerint anémet gazdasági miniszter Michael

Glos, a szocialisták és a keresztény-demokraták megállapodása ellenéreellenzi a tervet.

A legtöbb tagállam – legutóbbHollandia – már megnyitotta munka-erõpiacát a kelet-európai dolgozókelõtt, ám Ausztria és Németországegyelõre szeretné fenntartani a korlá-tozásokat, amíg csak lehet. 2009. utánazonban a korlátozásokat fenntartótagállamok csak akkor hosszabbít-hatják meg a csatlakozási szerzõdés-ben is szereplõ átmeneti mentességet,ha bebizonyítják, hogy a közösségijog alkalmazása, azaz az EU10-ekbõlérkezõ munkavállalók korlátozás-mentes beáramlása, munkaerõpiacizavarokat okozna.

[http://www.eu2004.hu]

Uniós útravaló

Kérdései vannak Európával kapcsolatban?Forduljon hozzánk! Europe Direct Európai In-formációs Pont Hálózat Tolna Megyei Infor-mációs Egység. Tolna Megyei Önkormányzatépülete, Szekszárd, Szent István tér 11–13.

I. emelet 138. iroda. Tel.: 74/505-647, vagy74/510-295; e-mail: eip@tolnamegye.hu

Németország fenntartaná amunkaerõpiaci korlátozásokat

NNeemm aarrrraa sszzüülleetteetttt,, hhooggyy bboonnttssoonnTeljesen átlagos életet éltek a szocia-lizmusban. Stengeliné, Julcsi néni ahelyi iskola gazdasági vezetõjekéntment nyugdíjba 1983-ban, 2950 fo-rinttal. De megözvegyült, s így márriasztóan kevésnek tûnt ez az összeg.Elkezdett ládából terményt árulni,aztán nyitott egy kis vegyesboltot,apja malmának szomszédságában.Kereken húsz esztendõvel ezelõtt –58 évesen – váltott magánkereskedõiigazolványt, letette a boltvezetéshezszükséges tanfolyamokat.

A malmot nem kapta meg a rend-szerváltás után, viszont arra lehetõsé-ge nyílt, hogy megvásárolja a tsz-tõl,1993-ban. Így kárpótolta – önmagát.Átköltöztette a vegyesboltot 1997-ben, s egy évvel késõbb az üresenmaradt kis épületben fagyizót nyitott.Hatféle fagyit fõz a nyári napokon.

S mindemellett létesített a malomhátsó traktusán egy gazdaboltot, mel-léképületében pedig – ami hajdan ko-vácsmûhely volt; az õrlésre várakozókocsisok patkoltatták itt a lovaikat –,egy pékséget. A lepusztult épületekbenehéz volt beleálmodni a modern,uniós elõírásoknak is megfelelõ élel-miszertermelõ és forgalmazó egysé-geket, ám Julcsi néni végig vitt min-dent. Még a HACCP élelmiszer-mi-nõségbiztosítási tanfolyamot is elvé-gezte 2000-ben, 72 évesen.

A legrosszabb állapotúnak a ma-lomudvaron lévõ tsz-ház tûnt, mond-ták neki: bontsa le. De õ nem arra

született. Rendbehozatta, egy kony-hát és egy konferenciatermet alakítottki benne, és az egyik szobában hely-történeti gyûjtemény kiállítását terve-zi. Rengeteg képet, kottát, tárgyi em-léket szedett össze Baksa Kató ha-gyatékából. Az énekesnõ Kölesdenszületett, s ott is van eltemetve; Hor-thy Miklós õt nevezte a magyar nótakirálynõjének.

ÖÖnneerrõõbbõõll kkiiééppíítteetttt bbiirrooddaalloommA vállalkozó idõs hölgy repertoárjátmég koránt sem tekintettük végig.Julcsi néni nagyon szeret fotózni, fil-mezni is. Megérezve az idõk szavát,1988-ban kiment a Trabantjával Né-metországba, és hozott egy videóka-merát. Azóta is megörökíti a fonto-

sabb eseményeket: szüreti bálokat,ballagásokat, lakodalmakat. Sõt, ké-szített egy dokumentum értékû felvé-telsorozatot is: pár évvel ezelõtt vé-gigvideózta Kölesd összes utcáját.

Rajong a technikáért, mobilozik ésnetezik. Vannak földjei, szõlõje, gyü-mölcsöse, intézi a betakarítást, a szü-retet. Most ültetett 28 almafát a ba-rackos szélére. Nyüzsög, szervez,krumplit szállít utánfutós autóval azAlföldrõl, mûvészeket támogat és pá-linkát fõzet. Családtagjain kívül négyalkalmazottat foglalkoztat, de a frisskenyeret mindig õ tolja át a pékség-bõl az üzletbe, és zárás után õ mossafel a boltot. És õ mossa az ágynemût.Ami esetenként akár húsz lepedõ,paplan- és párnahuzat is lehet. Mertvan egy tízszobás panziója is.

Hogy ne nagyon unatkozzon, 2003-ban egy kis szállodát nyitott Julcsi né-ni. Elszármazottak, esküvõre, temetés-re érkezõk, és német turisták laknak ná-la leggyakrabban. Van konditerem,szauna, szolárium, most meg egy fal-labdapálya építését tervezi. Jó kapcso-latai lehetnek a pályázatbírálókkal –gondolhatnánk –, ám birodalma kiépí-tését szinte teljes egészében önerõbõloldotta meg. Tevékenysége elismerésé-ül nemrég megkapta a Tolna MegyeiKereskedelmi és Iparkamara Nívódíját.

Mint mondja: élvezi a munkát, és Is-ten segítségét. Szereti az embereket,benne van a pajkosságokban is. Nemrégegy lovas rendezvényen nyeregbe pat-tant, rokonait is meghökkentve. Tudták,hogy lány korában sokat lovagolt, de azmár nem most volt… Wessely Gábor

A nagyi utánfutóval furikázik, lovagol,netezik és fallabdapályát épít

(folytatás az 1. oldalról)

A fogadója falánemléktáblát helyeztetett el abból azalkalomból,hogy Béri Balogh Ádámcsatát nyertKölesdnél a labancok ellen

Bátaszéken május 17–20. közöttnagyszabású ünnepségsorozat kere-tében emlékeztek meg a város és anémetországi Besigheim között 15éve fennálló partnerkapcsolatról.

A program, amelyen jelen voltdr. Puskás Imre, a megyei közgyûléselnöke, a besigheimi tûzoltók köszön-tésével indult. A vendégek már nemelõször jártak a tolnai településen, ésmost is örömmel nyugtázták a látotta-kat, ugyanis a házigazda önkéntes tûz-oltók nem csak a város nevezetessége-it, de a laktanyát is bemutatták németkollégáiknak. Jochen Feyerabend lak-tanya-parancsnok most sem érkezettüres kézzel, hordozható tûzoltó felsze-relést és övre akasztható riasztásjelzõcsipogókat hozott.

A város 10 éves mulasztásnak is ele-get tett. Besigheimben ugyanis márennyi ideje létezik Bátaszék nevû utca,most a város vezetése ezt a gesztust vi-szonozta. A Babits játszóteret ünnepé-lyes keretek között a testvérváros nevé-

re keresztelték át. A késõbbiek folya-mán felújításra kerülõ parkot HerendiJános kanonok is felszentelte, majd azóvodások német nemzetiségi mûsorralkedveskedtek a vendégeknek.

A négy ünnepi napot kulturális él-mények is gazdagították. Nagysikerûkoncertet adtak a besigheimi fúvó-sok. A városi zenekar 1993-ban ala-kult meg, jelenleg 50 taggal muzsi-kálnak, a koncertre 28-an érkeztek aBátaszékre.

A jubileumi esemény tiszteletéreünnepi képviselõtestületi-ülést is tar-tottak. A német polgármester, SteffenBüchler ünnepi beszédében kiemelte:a két város kapcsolata nem csak pro-tokolláris jellegû, hanem a hivatalosegyüttmûködési szintek mellett a pol-gárok köteléke is. A legfontosabb egyilyen partnerségben az emberekösszetartozása, amely a civil szerveze-tektõl kezdve, az egyházközösség tag-jain át, a két várost még szorosabbanösszefûzi. Ahol a két település vezeté-se megajándékozta egymást. K.Y.

15 éves barátság

Együttmûködési megállapodás jött létreTolna megye Önkormányzata és a TolnaMegyei Polgárõr Szervezetek Szövetségeközött. A dokumentumot május 16-ánDunaföldváron írták alá. A megállapodásTolna megye településeinek biztonsága, abüncselekmények számánakvisszaszorítása, a bûnalkal-mak csökkentése érdekébenjött létre. Kiterjed a megyeiönkormányzat közgyûlése ál-tal jóváhagyott bûnmegelõ-zési stratégiában foglalt és amegye polgárõr szervezeteiszámára elõirányzott felada-tok megvalósítására és abûnmegelõzési információkcseréjére. A Tolna MegyeiÖnkormányzat éves szintenegymillió forintot biztosít a fel-adatok ellátására. Ezt az ösz-szeget a Polgárõr Szerveze-tek Szövetsége között osztják

fel, amibõl az év közben felmerülõ techni-kai kiadásokat fedezik.

A dokumentumot dr. Puskás Imre, amegyei közgyûlés elnöke és Széles Já-nos, a Tolna Megyei Polgárõr Szerveze-tek Szövetségének elnöke írta alá. Jelen

volt Tóth Ferenc, a körzet országgyûlésiképviselõje és Nagy Gáborné, Dunaföld-vár polgármestere is. Dr. Puskás Imreméltatta azt a munkát, amelyet a telepü-léseken mûködõ polgárõrség végez. El-ismerését fejezte ki azért, hogy szabad-idejükben, az anyagi nehézségek miattsokszor saját gépkocsival felügyelik la-

kóhelyük biztonságát. Ezzelaz anyagi segítséggel szeret-ne a megyei önkormányzatahozzájárulni a munkakörül-mények javításához.

Széles János megköszönteaz anyagi segítséget, amelyeta megyei polgárõrség kapott,és ígéretet tett arra, hogy aszövetség gondoskodni fogennek igazságos elosztásáróla polgárõr szervezetek között.Vállalta, hogy félévente írásbantájékoztatja az önkormányzatota megyei bûnmegelõzési stra-tégiához kapcsolódó feladatokvégrehajtásáról. S.Zs.

Tolna megye gazdasági helyzete azutolsók között van az országban –hangzott el a Tolna Megyei Keres-kedelmi és Iparkamara május 16-án megrendezett küldöttgyûlésén.A jelenlegi helyzet és a tavalyi évértékelése után kamarai nívódíjakis gazdára találtak.

A 2006-ban Tolnában az iparban0,7%-os visszaesés volt a 2005-ösévhez képest. Ezen belül mégis vol-tak olyan területek, ahol fejlõdés mu-tatkozott. Ilyen volt például az építõ-ipar, valószínûleg az útépítésnek kö-szönhetõen (5,6%), a turizmus (6%),és a gépipar (13%). Mindezek ellené-re a megye – összehasonlítva másmegyék mutatóival – hátul kullog. Agazdasági mutatók javításának lehe-tõségérõl dr. Beréti Zsolt titkár el-mondta: a túlszabályozott állami

konstrukció (pl. munkaszerzõdésekrevonatkozó szigorúbb szabályozás,fokozottabb adózói figyelemmel kí-sérés) nem feltétlenül hoz több hasz-not, még ha nagyobb bevételhez is jutaz állam. A vállalkozó kör, a köz-igazgatás és az állami hatóságok kö-zött van egyfajta bizalom, egy kényesegyensúly, amire feltétlenül vigyáznikellene.

Az elnökség a 2006-os év értékelé-se után elfogadta az idei költségve-tést, emellett a jelenlévõk az Ellenõr-zõ Bizottság és az Etikai Bizottságbeszámolóját is meghallgatták. Dr.Fischer Sándor elnök bejelentette,idén a tervek szerint a kamara struktú-ráját megváltoztatják. Kistérségen-ként bázispontokat hoznak létre, hogyközelebb kerüljenek a vállalkozók-hoz. A három dél-dunántúli kamarapedig létrehoz egy regionális szövet-

séget, amitõl jobb pályázati és kom-munikációs lehetõségeket várnak.

A küldöttgyûlésen ünnepélyes ke-retek között átadták a kamarai nívó-díjakat is. Az ipari tagozatból a KniplFestéstechnológiai BerendezéseketGyártó és Forgalmazó Kft.-t jutal-mazták, a cég korszerû, környezetba-rát festéstechnológiai rendszereikkelérdemelte ki az elismerést. A vezér-léstechnikával foglalkozó CPH Ke-reskedelmi és Szolgáltató Kft.-t a ke-reskedelmi tagozatban lett díjazott. Aszolgáltató tagozat legjobbja a gazda-sági és pénzügyi területen 55 éve je-len lévõ Perfekt Zrt. Tolna MegyeiKépzési Központ, mint piacvezetõoktatásszervezõ lett. Az épületaszta-los ipari termékek, különbözõ búto-rok gyártására specializálódott ValumSzekszárd Kft. a kézmûipari tagozat-ban nyerte el a kitüntetõ címet.

MMeeggyyeeii ttáámmooggaattááss aa ppoollggáárrõõrröökknneekk

Nívós vállalkozások kaptak díjat

Alig pár méterre öt másiktól, új bank nyíltSzekszárdon, a városközpontban. Az ese-

mény érdekessége, hogy az eddig bizto-sítóként ismert Allianz Hungária Zrt. ezek

után banki ügyintézéssel isvárja az ügyfeleket. A kibõ-vült szolgáltatásokkal mûkö-dõ pénzintézet avatóünnepsé-gén a szalagot Horváth Istvánpolgármester és Dr. SalamonKároly vezérigazgató vágta át.A biztosító másfél éve mûkö-dik bankként is Magyarorszá-gon. A szekszárdi fiók az évvégére tervezett 27-bõl a nyol-cadik. A kirendeltség vezetõjea város volt polgármestere,Kocsis Imre Antal. K.B.

RRééggii hheellyyeenn,, úújj sszzoollggáállttaattáássookkkkaall

7. oldal MMEEGGYYEEII NNAAPPLLÓÓK Ö Z É L E T – S P O R T – I D Õ J Á R Á S – P R O G R A M O K

MMeeggjjeelleenniikk:: 40 000 példányban,Tolna megye városaiban.

KKiiaaddjjaa:: Séd Nyomda Nyomdaipari Kiadó és Kereskedelmi Kft.

FFeelleellõõss kkiiaaddóó:: a kft. ügyvezetõjeFFõõsszzeerrkkeesszzttõõ:: Katona Szilvia

TTöörrddeellééss:: Kertai Edit, Dombi ViktóriaSSzzeerrkkeesszzttõõsséégg:: 7100 Szekszárd,

Epreskert u. 10., Pf.: 455 TTeell..:: 74/529-950

EE--mmaaiill:: megyei.naplo@sednyomda.hu

MMEEGGYYEEII NNAAPPLLÓÓTolna megye közéleti lapja

ISSN 1585 – 5481

AAAA ssss iiiikkkkeeee rrrr íííízzzzeeee

Beküldendõ a vízszintes 1. és a függ 28. számú sorok megfejtéseBeküldési határidõ: 2007. június 14.

Cím: Séd Nyomda Kft. 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10.Elõzõ rejtvényünk szerencsés megfejtõi:

Dr. Csullag József (Bonyhád), Szegvári János (Tolna), Budai Illésné (Baja)A Séd Nyomda saját gyártású könyveit a nyerteseknek postán juttatjuk el.

VÍZSZINTES: 1. Arisztotelész görög filozó-fus gondolatát idézzük. 12. Átölelés. 13. Amegjelölt idõpontra. 14. Amerikai hírügynök-ség. 15. Megfordítva kenyeret vajaz! 16. Hajókbefogadóképességének a mértéke. 17. Silbak.18. Gyorsan halad. 20. Badacsonyi részlet! 21.Északi férfinév. 22. Gyorslábú vadászkutya.23. Hosszabb idõszak. 24. Katalin becézve. 25.Teljesen kopasz. 26. Színpompás növényekkelbenõtt. 28. Diplomáciai testület, röv. 29. Két ér-ték megegyezése. 30. A szobába. 31. Függõzá-rat tesz rá. 32. AES. 33. Etiópiában használtarab nyelv. 35. Élénk színû. 36. Ebben azirányban. 37. Csuk és …, Gajdar regény címe.38. Egyesült Arab Köztársaság, röv. 39. Kispol-gári párt a cári Oroszországban. 40. …királya,Lalo zenemû. 41. Kíméletlenül pusztít. 42. Ce-ruza páratlan betûi. 43. Görög betû. 44. Hozzá-verõdõ. 46. Magról kelt fiatal fa.

FÜGGÕLEGES: 1. Szilárd elhatározás. 2.Többször megérint. 3. Fõrangú személy. 4.Véradó. 5. Orosz férfinév. 6. Ópium tartal-mú növény. 7. Dolgozik a kertben. 8. Angolhosszmérték. 9. Greenwichi idõszámítás sze-rint, röv. 10. Nyilrész! 11. Megdarált. 16.Testi, lelki társak. 19. Éjszakai mulató. 20.A levél háza. 21. Egykori algériai terrorszer-vezet. 23. Az üzlet látványos része. 24. Hímjuh. 26. Világtalan. 27. Ír hittérítõ (Szent).28. A gondolat folytatása. 29. …et impar,páros és páratlan. 30. Kazincbarcikához csa-tolt település, hõerõmûvel. 31. Nyaraló. 32.Katonai vezetõ volt (Artúr). 34. Munkácsy isez volt. 36. Idea. 38. Fejlett izomzatú. 39.Keletkezik. 41. Ötszázkilencvenkilenc rómaiszámmal. 42. Kettõs betû kiejtve. 45. Disz-nót vág. 46. Római százegy. 47. Az einstei-nium vegyjele.

2007. június 4-én 18 órakor

Léleképítõben Trianoni emlékmûsor. Belé-

põdíj nincs

2007. június 9-én 8 órától

ITK NYELVVIZSGA

2007. június 9-én, 19 órakor

Bartina Néptánc Közhasznú egyesület

mûsora NYÁRKÖSZÖNTÕ címmel a szín-

házteremben. Jegy 3000 Ft, amely egy-

ben támogatás a Bartina nyári fesztiválo-

kon való fellépéseihez

2007. június 21-én, 17 órakor

HAGYOMÁNY ÉS MEGÚJULÁS Mûvé-

szek Alkotó Társasága és barátainak kiál-

lításmegnyitója a Mûvészetek Házában

2007. június 22–24.

SZENT LÁSZLÓ NAPOK – részletes prog-

ram: a www.szekszard.hu és www. babits-

muvhaz.hu és nyári programfüzetünkben,

szórólapokon

KényelemÚj, igen ígéretesen csengõ közgazda-sági fogalom van meghonosodóbanaz új és igen ígéretesen csengõ sza-vak alkotása tekintetében roppant le-leményes hazai pénzügyi szakma esz-köztárában. A neve: kényelmi díj. Afogalom az autópályadíj SMS-benvaló megváltása kapcsán került aköztudatba, vagyis – amint azt a hír-adásokból megtudtuk –, ha nem óhaj-tom a többnyire sorban állással, ese-tenként tolakodással és általában ké-tes értékû hang- és szagélmények be-gyûjtésével tarkított személyes ügyin-tézéssel rabolni a magam és ügyinté-zõm idejét, akkor fizessek kicsit töb-bet a szolgáltatásért.

Hiába, a kényelem a gazdagok ki-váltsága. Ámbár ezt eddig is tudtam.Csak azt nem értem, miért kerül töb-be, ha „a szolgáltató” gépeket dol-goztat élõmunka helyett, pedig aztmár diákkoromban elmagyarázták a„politikai gazdaságtan” elnevezésûtanórák során, hogy az 1800-as évekipari forradalma óta az emberiségegyik legnagyobb felismerése, hogygépeket dolgoztasson önmaga helyett.Mert az pontosabb, gyorsabb és min-denképpen olcsóbb, mint az élõmun-ka, ami pedig a leglényegesebb szem-pont valamennyi, dollárral teli pén-zeszsákon lábát lógató, cvikkeres-ci-linderes, szivarozó kapitalistának.

Még szerencse, hogy mi „szociáli-san érzékeny társadalomban” élünk.Van „vizitdíjunk”, amit nem akkor fize-

tünk, amikor kijön hoz-zánk az orvos, hanemakkor, amikor mi megyünk hozzá, van-nak „adónemeink”, amelyek némelyikea honi gépjármûpark elavulását támo-gatja vélhetõen annak szétrozsdásodá-sáig, és most már „kényelmi díjunk” isvan, mert mégiscsak az az igazi, ha azember otthon lógatja a lábát egy dol-lárral teli pénzeszsákon, szivarozik, éscsak azért nem nyom be egy cvikkert aszemébe és csak azért nem nyom rá egycilindert a fejére, mert az mégiscsakhülyén nézne ki egy tökéletes nyugalmihelyzetben, otthon, kényelemben.

Más kérdés, hogy ennek a kényelmihelyzetnek vannak árnyoldalai is. En-gem speciel zavar egy idõ után, hogynem csinálok semmit, legfeljebb any-nyit, hogy a személyes kényelmemmegváltása okán állandóan felugráloka pénzeszsákomról, ami azzal jár, hogykénytelen vagyok félretenni a szivaro-mat, kivenni a szemembõl a cvikkere-met, levenni a fejemrõl a cilinderemet,pénzt kell kivennem a zsákból, majdmiután azt kiadom, ismét a fejemre kellhelyeznem a cilinderemet, ismét a sze-membe kell nyomnom a cvikkeremet,ismét bele kell szívnom a szivarombaés ismét vissza kell helyezkednem azsákra azzal a kényelmes érzéssel,hogy amiképpen annak tartalma fogy,úgy válik egyre szellõssebbé.

Akárhogy is nézzük, kényelembentartózkodni jó. Merem ajánlani min-denkinek. -bajnok-

Június elején a napi középhõmérsékletátlaga eléri a 20°C-ot, és a hónap végé-ig ingadozásokkal ettõl ± 1 fokkal tér ela sokévi átlagtól. Ez azt jelenti, hogy jel-lemzõen hidegebb és melegebb idõ-szakok váltakozva fordulnak elõ szárazés csapadékos periódusok kíséretébena nyár elsõ hónapjában. A hajnali mini-mumok szélsõséges esetekben sem

süllyednek 10°C alá, átlago-san 13–16°C közötti hõ-

mérséklet a jellem-zõ. A napi maxi-

mumok soránnem ritkák a34–36°C-oksem, de a

leggyakoribb a 24– 26°C. Június az évlegcsapadékosabb hónapja az átlagos74 mm-es értékével. Elõfordult már 6mm is 2003-ban de 130,7 mm esõ esett1992-ben és 2001-ben.

Az idei június elsõ fele valószínûleg át-lagos vagy kissé melegebb lesz, amíg amásodik felét hûvösebb és csapadékosidõjárás jellemzi (az elõzõ évek gyakorisá-ga alapján) majd.

Az idõszak során a növényvédelmi per-metezésekre kell koncentrálni az ültetvé-nyekben (szõlõ, gyümölcs), amíg a szán-tókon, a hónap elején a kukoricaállománygyomírtása ad feladatot. Idén korábban, ahónap végén biztosan megkezdõdik azõszi kalászosok aratása.

MMIIRREE SSZZÁÁMMÍÍTTHHAATTUUNNKK AAZZ ÉÉGGIIEEKKTTÕÕLL??Tolna megyei idõjárás-elõrejelzés június 23-ig

Tavaly becslések szerint 15 ezer résztve-võje volt a Szekszárdi Szüreti Napoknaknaponta. A szervezõk idén szeretnék fe-lülmúlni ezt a számot, így, ha lehet, mégváltozatosabb programokat kínálnakszeptember 13–16. között – emelte ki saj-tótájékoztatón Matókné Kapási Júlia, aBabits Mihály Mûvelõdési Ház igazgató-ja, fõszervezõ. Arendezvény szélesszakmai és civilösszefogással való-sul meg.

A helyszínek idénis a Béla király tér ésa Garay tér körécsoportosulnak, afelvonulás a szoká-sos útvonalon zaj-lik. A hagyományoselemek közül nemhiányozhat a borud-var, amelyet a ter-vek szerint sajátstandokkal rendez-nek be. A tavalyi si-kerek után ismétlesz borszeminári-

um és borakadémia. A boros programo-kat most is a Szekszárd Borvidék Kht. ko-ordinálja.

Megint kapcsolódik a programokhoz azÖrökség Országos Gyermektánc Fesztivál,a III. Vásárok Világa Konferencia. Új elemlesz az I. Magyar Interdiszciplináris Hu-morkonferencia és az Országos Jogász

Találkozót is ekkor rende-zik meg. Elmaradhatatlanelem az Ízek Utcája, a vi-dámpark, a kirakodó vásárés a kézmûves bemutatók.

A kultúra kedvelõi2007-ben is csemegéz-hetnek a színvonalasprogramkínálatból. Régi-ónkban elõször Szekszár-don lép fel az Experidan-ce Táncszínház, de kon-certet ad Charlie és aBack II Black is. Önállómûsoros esttel szórakoz-tatja a közönséget FábrySándor. Lesznek folklórmûsorok, és ismét meg-választják a Szüret Szé-pét. K.B.

AA mmeeggyyeesszzéékkhheellyy mmáárr kkéésszzüüll aa sszzüürreettii nnaappookkrraa

Aranyos lányokMár egy héttel az 1996-os születésû-eknek megrendezett döntõ elõtt ér-zõdött a siker a szekszárdi nõi után-pótlás kézilabda klubcsapat házatáján, ugyanis a tatai fináléban azeggyel idõsebb korosztály hétméte-resekkel veszítette el a legjobbnakjáró trófeát. A Tolnán és a szek-szárdi Csapó szakközépiskolá-ban rendezett végsõ tornán iga-zi nagy durranást várt a szak-vezetés a lányoktól.

A gyermekbajnokságok 8 kor-osztályában összesen 1051 csapatrészvételével lezajlott megyei, re-gionális és országos elõdöntõkközül a legjobb nyolc mérkõzhe-tett meg az országos bajnoki cí-mért. A szekszárdi együttes az el-sõ napon három másik csapattalvette fel a harcot, köztük a tamási

gárdájával is találkoztak, immár nemelõször az év során. A két csoportbanlejátszott körmérkõzéseket követõen ahazaiak elsõként kerültek ki, így ke-resztjátékra került sor. Az UKSE fia-taljai a Debrecen gárdájával küzdöttekmeg a döntõbe jutásért, majd az egy-

gólos gyõzelmet követõen már készül-hettek is a bajnoki cím megszerzésére.A döntõben a lányok az elõzõ nap máregyszer lejátszott Szeged–Szekszárdmérkõzés visszavágóján érezhettékmagukat, de a várva várt parádés játékelmaradt, az egygólos szerény különb-

ség azonban itt is az aranymezeslányoknak kedvezett.

Tauker Péter edzõ a végsõösszecsapást követõen elégedet-ten nyilatkozott a felkészülésrõl,ahol az utolsó héten leginkább alelki ráhangolódás volt a fontos.A szekszárdi örömöt még az istetézte, hogy a legjobb játékos,Horváth Dorka (képen középen)az UKSE-bõl, míg a gólkirályLanczki Eszter Tamásiból lett.Így a lányoknál majd minden dí-jat tolna megyei zsebelhetett be.

Kujáni Yvett

Országos döntõt nyert a szekszárdi UKSE

• Június 2-án és 3-án rendezik meg

Sióagárdon a Nyárköszöntõt és a XIII.

Sió menti Országos Halfõzõ Versenyt.

Gyermek- és hagyományõrzõ progra-

mok, fúvós zene, nosztalgia disco, bor-

és ételkóstoló is várja az ide látogatókat.

• Június 8–10. között elsõ alkalommal

rendezik meg az I. Tolnai Sárkányhajó

Fesztivált, Fadd-Domboriban, a méltatla-

nul elfelejtett volt kajak-kenu pályán. Az

ország egyik közkedvelt üdülõhelyét er-

re a hétvégére benépesítik a vizisport

szerelmesei, mivel itt zajlik az V. Magyar

Sárkányhajó Bajnokság is. Az elsõ na-

pon a környékbeli települések (Gerjen,

Fadd, Tolna, Bogyiszló, Szekszárd) diák-

jai ismerkedhetnek meg a sportággal, és

mérhetik össze az erejüket. Bõvebb in-

formáció a www.sarkanyhajofesztival-

ok.hu honlapon.

PPrrooggrraammaajjáánnllóó

A Magyar Speciális Mûvészeti MûhelyEgyesület és a Tolna Megyei Önkormány-zat Fogyatékosok Rehabilitációs Intézmé-nye regionális kulturális találkozót szerve-zett Tamásiban, május 30-án. A megyébõlBonyhádról, Zombáról, Pálfáról, Ireg-szemcsérõl, Szekszárdról, Belecskárólés Regölybõl, valamint megyénken kívü-li intézményekbõl is érkeztek résztvevõk.A Czink Judit és Nacsa Olivér vezetésé-vel zajló programot Ribányi József, Ta-mási polgármestere nyitotta meg.

Újra bizonyítást nyert, hogy Szek-szárd lakói hajlandóak tenni azegészségük megõrzéséért. A városévrõl évre részt vesz a Kihívás Nap-ja elnevezésû versenyen, és hároméve folyamatosan kategóriagyõztes a29 999–69 999 lakossal rendelkezõtelepülések között.

Idén immáron negyedszer is meg-nyerte a Legsportosabb Település cí-met! A díjjal járó 60 ezer forint mel-lé Fortuna közbenjárásával újabb150 ezer forintot nyert a város egysorsoláson. A pénzbõl sporteszközö-ket vásárolnak a megyeszékhely leg-aktívabb intézményeinek! kb

Negyedszer isgyõztes Szekszárd

FELHÍVÁS!

A Szekszárdi Szüreti Napok rendezõsé-

ge közhírré téteti, hogy a Babits Mihály

Mûvelõdési Ház és Mûvészetek Háza

várja mindazon magánszemélyek, óvo-

dák, iskolák, cégek, vállalkozások, baráti

társaságok, mûvészeti csoportok, civil

szervezetek jelentkezését, akik részt kí-

vánnak venni az idei szekszárdi szüreti

felvonuláson.

Jelentkezhetnek mindazok, akik alka-

lomhoz illõ, a szõlõtermesztés és borké-

szítés hagyományait, eszközeit, folklór-

ját megjelenítõ jelmezeikkel, vidám rig-

musaikkal, színesíteni kívánják történel-

mi borvidékünk legnagyobb ünnepé-

nek, a szüretnek és a SZEKSZÁRDI

SZÜRETI NAPOKNAK a leglátványo-

sabb programját.

A szekszárdi szüreti felvonulás tar-

tatik a 2007-dik év Szent Mihály (szep-

tember) havának 15-dik napján a szo-

kott idõben és útvonalon.

A felvonulók lelkes és ötletes megjele-

nését társadalmi zsûri bírálja el és értékes

díjakkal jutalmazza a legbájosabb, leg-

hangosabb, legfiatalabb, legidõsebb,

legötletesebb résztvevõket. Eredményhir-

detés szeptember 15-én, szombaton, 20

órakor a Béla király téri színpadon, a

SZÜRET SZÉPE és a SZÜRETI KIRA-

KATDEKORÁCIÓS VERSENY eredmény-

hirdetésével együtt.

Jelentkezés 2007. június 30-ig, a Ba-

bits Mihály Mûvelõdési Házban a (Szek-

szárd, Szent István tér 10.) telefon: 529-

610; e-mail: babits@t-online.hu. Informá-

ció Karácsonyi Zoltán