Környezetmérnöki Tanszék

Széchenyi István Egyetem

Audi Hungaria Járműmérnöki Kar

9026 Győr Egyetem tér 1.

Megbízó:

2018.

Hidrokinetikus erőmű telepítése Magyarországon, a Duna meghatározott szakaszára Előzetes vizsgálat

1. Előzmények

1.1 A tervezett tevékenység célja, társadalmi hasznosságaJelen Előzetes Vizsgálati Dokumentáció (továbbiakban EVD) tárgya a KFI_16-1-2016-0238 számú, Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatására kiírt és megnyert pályázat keretében létrehozni szándékozott, automatizált, teljesítmény-szabályzott hidrokinetikus vízerőmű megvalósításához kapcsolódó környezeti vizsgálat anyaga. A dokumentáció célja, a tervezett beruházás környezeti hatásainak becslése és vizsgálata, a káros hatások lehetőség szerinti minimumra csökkentésére irányuló intézkedések megfogalmazása, valamint a tevékenységet környezetvédelmi szempontból esetlegesen kizáró okok felderítése. Ezáltal biztosítható a hatályos környezetvédelmi előírások teljesülése, továbbá az építési engedélyhez és kivitelezéshez szükséges környezetvédelmi hatósági hozzájárulás megszerzése.

A projekt célja: Elektromos energiával kevéssé ellátott területen vízenergia felhasználásával biztosítani a szükséges elektromos energiát. A vízenergia hasznosítása az energiatermelés folyamatossága miatt kitűnő választás: nem függ az időjárási viszonyoktól, csak a vízjárástól. Az aszályos, kisvizes időszakokat és a magasvizes időszakokat a berendezés távszabályozás segítségével képes kezelni, az extremitások esetében……..

A vízenergia ilyen módú kinyerésére – a projekttervben leírtak szerint – minden nagy vízhozamú (Q= időegység alatt a keresztszelvényen áthaladó víz térfogata m3/h) (????????tól érték), de kis sebességű (???????????ig érték) vízfolyás alkalmas. A projekttervben a felhasználási terület nem volt meghatározva, behatárolva. Magyar projekt révén megvizsgáltuk a folyók magyarországi szakaszait, és a nagyobb vízfolyások esetében (Duna, Tisza, Dráva) is igaz a fenti kritérium. További fontos szempontok voltak a hajózás, hajózhatóság biztosítása az eszköz telepítési helyén, valamint a megfelelő vízmélység. Vizsgálni kell tehát a folyó vízjárását is, hiszen az eszköz minimális vízigényét folyamatosan biztosítani kell az ellátásbiztonság érdekében. Ingadozó vízjárás: kisvíz, középviz, magasvíz, árvíz – ezeket meg kell vízsgálni! Ez lehet felső-, középső- és alsószakasz-jelleg. – az eszköz telepíthetősége: a vízfolyás közép- és alsószakasz-jellegű … telepíthető

Fontos: VKI-ból, Vízgyűjtő gazdálkodási terv, Duna: Emellett a következő általános célokat is kitűzi a tagállamoknak: a vízi és vizes élőhelyek romlásának megakadályozása, védelme, állapotok javítása a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével,

1 Jó állapot: A vizek VKI szerinti jó állapota egyrészt az emberi egészség, másrészt az ökoszisztémák igényeiből indul ki. Akkor tekinthetők a vizek jó állapotúnak, ha az ivóvízellátásra, vagy egyéb célokra

(rekreáció, öntözés) használt vizek minősége megfelel a használat által szabott követelményeknek, illetve a vizektől függő természetes élőhelyek működését nem zavarják az ember által okozott változások. Vízfolyások és állóvizek esetén a jó ökológiai és kémiai állapot vagy potenciál, a felszín alatti vizeknél a jó kémiai és mennyiségi állapot elérése a cél 2015-ig, 2021-ig, vagy 2027-ig.

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része

a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével, veszélyes anyagok fokozatos kiiktatása a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, az árvizek és aszályok kedvezőtlen hatásainak mérséklése.

Hidromorfológiai állapot: a vízfolyások és állóvizek egyik alapvető jellemzője hidromorfológiai állapotuk. A hidromorfológiai állapot a következő tulajdonságok összessége alapján határozható meg:

a víztest folytonossága (átjárhatósága hossziránybanm illetve kapcsolata az ártérrel)

a hidrológiai viszonyai (vízjárás, az áramlás mértéke, a víz tartózkodási ideje a mederben, kapcsolat a felszín alatti vizekkel

a morfológiai (alaktani) tulajdonságai (a meder mélysége, szélessége, alakjának változatossága, a meder anyaga és szerkezete, valamint a parti sáv szerkezete és növényzetének állapota.

Ez az ökológiai állapot egyik meghatározó eleme. (VKI)

Vízvédelmi zónarendszer kialakítása, területi agrár-intézkedések (Erózió érzékeny területek, Belvíz érzékeny területek, Partmenti védősáv, Ártéri/hullámtéri gazdálkodás a vízvédelmi puffer sávban). E feladatok teljesítése a VGT1 időszaka helyett a VGT2 időszakára tolódott át, az ÚMVP még nem tartalmazta, de a Vidékfejlesztési Program keretében kialakult a vízvédelmi zónarendszer és a területi agrár-intézkedések támogatási rendszere.

Vízi szolgáltatások költségeinek visszatérülésére tett intézkedések.

Kutatás, fejlesztés. A VGT1-ben megfogalmazott K+F programra célzottan nem irányítottak forrásokat, de az egyetemek, gazdasági szereplők, civil szervezetek mégis számos esetben valósítottak meg VKI szempontból kifejezetten előnyös innovatív fejlesztéseket, kutatásokat. A vízi környezet fejlesztése, kutatása “divatos téma”, de az eredmények - hatékony K+F koordináció hiányában - véletlenszerűen terjednek el.

A vízfolyások 7%-ára jó ökológiai állapot/potenciál, a 88%-ára a rosszabb, mint jó állapot/potenciál jellemző. A legtöbb víztest a mérsékelt kategóriába tartozik, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi állapot nincs nagyon távol a jótól. Általában igaz, hogy a nagy folyók ökológiai állapota/potenciálja arányaiban kedvezőbb, mint a kis és közepes vízfolyásoké. Amiből az következik, hogy az ökológiai problémákat okozó terheléseket inkább az ország határain belül kell keresni, nem a felvízi szomszédjainknál. Az elsőbbségi veszélyes anyagokkal kapcsolatban már más a helyzet, a külföldről származó szennyezések hatása jobban érvényesül. A vízfolyások kémiai állapota 26,5 %-ban érte el a jó állapotot, 32,5 %ban gyenge állapotú és a víztestek 41%-a nem rendelkezett monitoring adattal.

A veszélyes üzemek rendkívüli, balesetszerű szennyezése jelentős hatással lehet a vízi környezetre, ezért itt a károsodás megelőzésén, illetve a kár mérséklésén van a hangsúly. Száznál is több vízminőségi káresemény történik évente Magyarországon, amelyek között vezet a szénhidrogén szennyezés. A kármentesítés helyzetét a 20002012 közötti időszakra elvégzett szennyezési csóva felmérés eredménye tükrözi. A szennyezőanyagok közül legnagyobb gyakorisággal az alifás szénhidrogének (TPH) csoportja (489 db) majd a benzol és alkilbenzolok (BTEX) csoportja fordul elő (245 db), ezt követik a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és a fémek (összes kioldható) és félfémek csoportja (123 és 126 db). Egyaránt 100 db alatti (D) a szervetlen vegyületek (99 db) és a halogénezett alifás szénhidrogének csoportja (73 db) által szennyezett területek száma, viszont utóbbiak felszámolása nagyon nehéz és

költséges. A múltbeli szennyezések felszámolása folyamatosan halad előre, de az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítések – a költségvetési források beszűkülése miatt - lelassultak.

Az ország természetes vízfolyásai és állóvizei között szinte nincs olyan, amelyet nem érint valamilyen, akár több jelentős morfológiai beavatkozás. A felszíni vizek ökológiai állapotát jelentősen befolyásolja a morfológiai állapot, azaz hogy a víztérben megvan-e az élőlények számára a mozgás (vándorlás) lehetősége, a mederforma és a sebességviszonyok változatossága biztosítja-e a kívánatos diverzitást, illetve a vízhozam és ehhez kapcsolódóan a vízszintingadozás lehetővé teszi-e a különböző szinten elhelyezkedő növényzónák megfelelő vízellátását. A jelentős kölcsönhatás miatt lehetetlen a jó ökológiai állapot elérése, ha a hidromorfológiai viszonyokban számottevő változás következik be, bár az élővilág a módosított életteret is gyorsan képes meghódítani. Az emberi igények kielégítése gyakran vezet jelentős mértékű elváltozásokhoz, és sok esetben a kitűzött társadalmi cél nem is oldható meg másképpen, ezért a VKI ezt felismerve a jó állapot alól ilyen estekben mentességet biztosít. Az erősen módosított, vagy mesterséges víztesteknél a jó potenciál elérése is elegendő, de a kivételezett kategóriába sorolást meg kell indokolni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben.

Az intézkedéseket egyrészt olyan víztesteken kell először megvalósítani, ahol integráltan más vízgazdálkodási céllal együtt, több probléma összehangolt megoldására van lehetőség. Másrészt viszont minden, vizeket jelentősen terhelő beavatkozásnál kell lennie hatásmérséklő VGT intézkedésnek is, azért hogy a fejlesztések mellett a vizek állapota is javuljon, vagy legalább ne romoljon. Az

5. Hosszirányú átjárhatóság helyreállítása, a duzzasztás és a vízszintszabályozás hatásának csökkentése

5.1.1 Vándorló élőlények hosszirányú mozgását és/vagy az élettér növelését elősegítő intézkedések 5.1.2 A duzzasztás és a vízszintszabályozás hatásának csökkentése duzzasztók, zsilipek üzemeltetésének módosításával

2018, ill. folyamatos

BM NFM

6. A hidromorfológiai viszonyok javítása, a hosszirányú átjárhatóságon kívül

6.1 Nyílt ártér kialakítása, hullámtér bővítése a szükséges területhasználat váltással 6.2 A hullámtér megfelelő növényzetének kialakítása 6.3 Mederrehabilitáció kategóriától és típustól (nagy folyó, kis és közepes vízfolyások, állóvizek, mesterséges víztestek) függő módszerekkel 6.4 Vízfolyások és állóvizek parti zónájában a víztípustól függő zonáció rehabilitációja 6.5 Vízfolyások és állóvizek jó ökológiai állapotának, potenciáljának fokozatos elérése és megtartása fenntartási munkák keretében 6.6 Mederben található, funkcióját vesztett létesítmények bontása, a környezet jó ökológiai állapotának illetve potenciáljának fokozatos elérése 6.7 A meder méretét növelő kotrás és a kotort anyag elhelyezésének szabályozása, kiemelten figyelembe véve az ökológiai és vízbázisvédelmi szempontokat 6.8 Az ártér, illetve a hullámtér vízellátottságának javítása 6.9 A természetesnél mélyebb mederfenékszint, illetve kis és közepes vízszint emelése 6.10 Belterületi vízfolyás szakaszok és állóvíz rehabilitációja a települési funkciók/igények figyelembevételével 6.11 Mesterséges csatornák kialakítása, amelyek közvetve segítik valamilyen VGT cél elérését (árapasztó csatorna, vízpótló csatorna, megkerülő csatorna) 6.12.1 Mentett oldali vízpótlás: holtág, mellékág, ártéri vizes élőhely 6.12.2 Kompenzációs hullámtéri erdősítés áramlási holttérben 6.12.3 Mederben lévő létesítmények átépítése, karbantartása, beleértve a természet közeli megoldások, anyagok alkalmazását 6.13 Hajózás adaptációja a folyó, vagy állóvíz adottságaihoz

A Duna az ország folyóhálózatának egyik főtengelye. Magyarországi szakaszának hossza 417 km, amelyből 140 km szlovák-magyar határszakasz. Teljes magyarországi szakaszán az esése 26 méter, ami kilométerenként átlagosan 6 cm-t jelent. Jellemző vízhozama Budapestnél kisvízi időszakban 600, középvízkor 2300, nagyvízkor 8000-10000 m³/s. A Duna fontosabb magyarországi mellékvizei betorkollási sorrendben a következők: Lajta, Rábca, Rába, Ipoly, Sió, Dráva.

Hazánk folyóin évente két jelentős árhullám levonulása jellemző, a kora tavaszi (március) áradást a hóolvadás okozza, a kora nyári áradást pedig a nyár eleji csapadék maximum. A lefolyó víz mintegy háromnegyedét a Duna és a Dráva szállítja, a Tisza (az ország területének a felét kitevő) vízgyűjtőjén lévő folyók összesen viszont alig a negyedét. A fajlagos felszíni vízkészlet 11000 m3/év/fő körüli, ez az egyik legmagasabb érték Európában. Ugyanakkor az országon belüli lefolyás (600 m3/év/fő) hozzájárulása elég kicsi, ezért készleteink területi megoszlása szélsőséges, ráadásul az időbeli elosztás sem egyenletes. A területi különbségek csökkentését szolgálják a nagytérségi vízgazdálkodási rendszerek. Regionális jelentőségűnek számít a Tisza vízgyűjtőjén kiépült Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (TIKEVIR), amely főcsatornákon keresztül egyrészt a Tiszából juttat vizet a Körösökbe, másrészt öntözővízzel látja el a Jászságot és a Nagykunságot.

Nagy folyóink vízminőségét alapvetően a külföldről érkező víz minősége határozza meg. Kis és közepes vízfolyásaink minőségében meghatározó szerepet játszik a kisvízi vízhozam. A szélsőséges vízjárási körülmények miatt ez általában kis értéket jelent, emiatt szennyezések esetén akár jelentős ökológiai károsodás is előfordulhat.

A vízgyűjtőn élők, a vízhasználók szociális és gazdasági körülményei alapvetően meghatározzák a tervezési területen lévő víztestek állapotát, a vízgazdálkodási problémákat és a megvalósítható intézkedések körét. Ugyanakkor a társadalmi és gazdasági viszonyok közismerten függnek a vizek mennyiségétől és minőségétől. A vízi környezet a fenntartható fejlődés egyik alapeleme. A jelentős vízgazdálkodási problémák meghatározó hajtóereje a társadalom és a gazdaság, ezért stratégiai jelentőségű a társadalmi-gazdasági viszonyok elemzése. A vízgyűjtők és a közigazgatási egységek (település, megye, régió, stb.) határai általában nem esnek egybe, ezért a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban KSH) által közölt adatok vízgyűjtőkre történő kivetítése becsléssel történik (a két leggyakoribb módszer az arányosítás a területtel, illetve a lakos számmal).

A folytatni kívánt tevékenység besorolása a 314/2005. (XII.25.)

Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek: Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint: 29. Vízerőmű országos jelentőségű védett természeti területen

vagy

A felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek: Korm. rendelet 3. melléklete szerint: 72. Vízerőmű 5 MW villamos teljesítménytől; vízbázis védőövezetén, védett természeti területen méretmegkötés nélkül (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

vagy, ha ennél kisebb, akkor nem engedélyköteles. Legalább is én nem találtam erre vonatkozó további adatot.

1.2 A megbízó azonosító adatai Megbízó rövidített neve: Székhelye: Településazonosító törzsszám: Polgármester: Településfejlesztési Főosztály Főosztályvezető: Telefonszám: fax:

Adószáma: Statisztikai számjel:

1.3. A dokumentáció készítőjének adatai

Környezetmérnöki Tanszék Széchenyi István Egyetem 9026 Győr Egyetem tér 1.

Szakértők:

1. Neve: Dr. Torma András

2. Neve: Dr. Horváth Balázs

Lakcíme: Környezetvédelmi szakértői engedély száma:

3. Neve: Dr. Buruzs Adrienn Lakcíme:

Természetvédelmi-tájvédelmi szakértői engedély száma: SZ-043/2008

4. Neve: Dr. Kozma Katalin

5. Neve: Győrfi András

6. Neve: Puskás Anita

2. A tervezett tevékenység (és a számításba vett változatok) alapadatai

2.1 A tevékenység volumene - a hidrokinetikus erőmű helyszínre szállítása: lapraszerelten, közúton fog történni. A szállításhoz használható eszköz: 24 lábas konténer (méretei: 24' 7,335 m x 2,435 m x 2,591 m) A szállító járműről daru segítségével kell leemelni – olyan helyen lehet/kell ezt megvalósítani, ahol kiépített kikötő van, a daru rendelkezésre áll, tehát új beruházás az eszköz érdekében nem történik, fejlesztés nem valósul meg. A tevékenység környezettehelése tisztán a szállító eszköz és a daru eszköz használatára korlátozódik.

- üzembe helyezése: Kiépített kikötőben megfelelő gondossággal és az épített környezet maximális védelmével történhet az összeszerelés. Ennek keretében történik a szervomotorok (?????? oszt milyen motorokról beszélünk??????) felkészítése a vízi létre, a lapátok rögzítése, a berendezés mechanikájának összeállítása, valamint a vezérlés és a távvezárlés egységeinek rögzítésére, az energiatároló és/vagy továbbító berendezések csatlakoztatására.

Az erőművet vízi jármű segítségével fogják a telepítési helyére vontatni; környezeti szempontból a vontató eszköz kibocsátásai és a természeti környezet zavarása (ez ugye rövid ideig tartó zavarás, aminek a hatása sem tartós) számítanak. A telepítési helyen az erőmű biztonságos rögzítése horganyzott acélsodronnyal (????? nem fog az kisodródni a parthoz? vagy ha mindkét oldalról kikötjük, akkor hol fognak hajózni?), vagy horgonnyal vagy már meglévő úszóműhöz rögzítve (pl. stég). A motorok elindításához, illetve a szüséges kezdő beállításokhoz egy fő kezelő személyzet szükséges. (mi van az energia tárolás illetve továbbítás kérdésével? – legalább azt jó lenne tudni, hogy melyik megoldás less, vagy netán vegyes)

szervomotor: az alkalmazás nyomatékigénye? és fordulatszámigénye? - motor oldalról. A szervó logikai vezérlőjének kiválasztása attól függ, hogy a szervót külső PLC/Motion controller vezérli, vagy beépített mozgásvezérlő szükséges.

Külső PLC/Motion controller esetén lényeges, hogy milyen módban (pozíció, sebesség, nyomaték stb.),

és milyen interfészen (buszon, impulzus bemeneten, analóg bemeneten, sima kontaktokkal) történik a vezérlés. ????????????????

A tervezett vízszintes kiterjedés

Az úszómű 8 m hosszú, legszélesebb részén 3,5 m széles. a vízbe merülő lapátkerék 2 m átmérőjű, szélessége 1,5 m. A lapátkerék 70%-ban vízbe merül, tehát forgástengelye teljes mértékben a víz alatt van. A motorok elhelyezkedése: bemerülnek a vizbe.

Tervezett függőleges kiterjedés

a vízbe merülő lapátkerék 2 m átmérőjű, szélessége 1,5 m. A lapátkerék 70%-ban vízbe merül, tehát tengelye teljes mértékben a víz alatt van.

víz alatt?

víz felett?

Tervezett tartószerkezetacéltesű katamarán, határoló szerkezetek fémből lesznek, esetleges faburkolat, epoxi-bázisú bevonat, csak a felépítmény kapna faburkolatot (felületi lángterjedést gátló anyaggal), minimális olaj, zsír, a forgótest olyan lesz, hogy a víz lenne kenése, felépítmény részben minimális kenőanyag, bemerülő szervomotorok is teljesen vízhatlanok, nem kell kenés nekik

Tervezett műtárgyak: az eszköz biztonságos rögzítéséhez szükséges – mi less az, amivel rögzítjük az eszközt biztonságosan?

Tervezetett utak, útátjárók, burkolt területek: - Biztosító berendezés: ?Vágánykeresztezések, közművek: ? Térvilágítás: ? Magas építmények: -

2.2 A telepítés és a működés vagy használat megkezdésének várható időpontja és időtartama

A telepítés becsült ideje a telepítés heylétől függően: ?????? –tól – ig A prototípus elkészültének és a szükséges tesztüzemmódok, esetleges technológiai javítások elkészültének időpontjától ???? nap. A prototípus elkészül: ???? – ig (biztosan vállaltak valamilyen határidőt erre vonatkozóan)

2.3 A tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településrendezési eszközökben rögzített módja

A tervezési terület környezetének bemutatása

amint lesz tervezési területünk, ezt meg tudjuk mondani: ezt fontos lenne minél előbb eldönteni

A tervezési terület és környezete a város rendezési terve szerint

Mivel új berendezésről van szó, korábbi rendezési terv erre nem készült. Fontos ugyanakkor vizsgálni, hogy a vízfolyás bármilyen más jellegű hasznosításáról van-e valamilyen terv

Területek igénybevétele

Meg kell adni a területet, ami a berendezés üzembe helyezésével használódni fog – ennek most milyen igénybe vétele van, illetve a szomszédos területeknek (a későbbi hatásterület elemzéshez ez szükséges)

2.4 A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények, valamint az azokhoz kapcsolódó létesítmények felsorolása és helye

2.5 A tervezett technológia, vagy a tevékenység megvalósításának leírása, az anyagfelhasználás főbb mutatói

Egyéb műszaki létesítmények építése –korlátok, biztonsági berendezések elhelyezése.

2.6 A tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje Az építést szakemberekből álló team végzi. a team létszáma: 8 fő. A teherszállítás vasúton és/vagy közúton zajlik, a közúti szállítójárművek egyidejű mennyisége: ??????

2.7 A már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések 2.8 A tevékenység telepítéséhez, megvalósításához és felhagyásához szükséges kapcsolódó műveletek

2.8.1 A telepítés miatt megnyitott bányaüzem, célkitermelőhely vagy lerakóhely létesítése és üzemeltetése, a telepítéshez szükséges tereprendezés vagy mederkotrás

2.8.2. A telepítéshez és a megvalósításhoz szükséges szállítás, raktározás, tárolás, vízrendezés

2.8.3. A megvalósítás során keletkező hulladék- és szennyvízkezelés 2.8.4. Az energia- és vízellátás, ha az saját energiaellátó-rendszerrel vagy vízkivétellel történik

2.8.5. Kulturális örökség védelem A kulturális örökség elemei védelmét a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Tv. szabályozza. A vizsgált terület nyilvántartott régészeti lelőhelyeket nem érint, de a munkák során a területen esetleg talált régészeti lelet védelméről a 2001. évi LXIV. Tv. alapján gondoskodni kell!

2.8.6. Egyéb kapcsolódó műveletek

2.9 Az adatok bizonytalansága A dokumentáció készítéséhez rendelkezésre állt a nyertes pályázat anyagából a pályázó részünkre biztosított adatok.

Az előzetes vizsgálathoz a következő adatokat és dokumentációkat használtuk fel: KFI_16-1-2016-0238 Hidrokinetikus vízi erőmű létrehozása

Földhivatali térképmásolat

Rendezési terv Vonatkozó jogszabályok Szakirodalmi adatok

A dokumentációt úgy állítottuk össze, hogy az erőmű minimális és maximális teljesítményét is figyelembe véve számoltunk a hatásokkal. Mindkét esetben megvizsgáltuk a hatásfokot. Amennyiben az erőmű nem folymatosan maximális teljesítménnyel működik, akkor a beruházás kisebb kibocsátást eredményezzen lehetőleg minden környezeti elem esetében, mint az általunk becsült kibocsátás, ezért a hatótényezőket a biztonság javára felülbecsültük.

2.10 Nyilatkozat összetartozó tevékenységekről A tervezett létesítmény lehetőséget biztosít a villamos energia továbbítására közüzemi hálózatra, melynek kiépítése ……..

Energia tárolására és átadására szolgáló infrastruktúra

314/2005. (XII.25.) Korm r. küszöbérték

3. A telepítési hely és a megvalósítási mód kiválasztása (A számításba vett változatok összefüggése olyan korábbi, különösen terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási vagy védelmi koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítési hely és a megvalósítási mód kiválasztását;) • A hidrokinetikus erőmű létrehozásának, telepítésének egyik fontos célja volt, hogy …………..

• A fejlesztés alapvetően környezetvédelmi célú, alapvető szempont volt már a tervezés során a környezetterhetés csökkentése az energiaellátó rendszer bővítésével illetve alternatív energiapárhuzamosan

• Az igénybevételre tervezett terület nem tartozik a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek közé, az igénybe vett terület nem NATURA 2000-es terület, egyéb természetvédelmi oltalom alatt nem áll, valamint nem tartozik vízbázis védőövezetéhez.

4. A számításba vett változat(ok) környezetterhelése és környezet-igénybevétele a tevékenység szakaszaiban

4.1 Telepítés során

Az építés környezeti hatásai

4.2 Üzemelés során

Az üzemeltetés főbb munkafolyamatai

4.3 Felhagyáskor Felhagyás esetén az erőmű rögzítését feloldva vízi úton elszállítva máshol ismét telepíthető, vagy ha már az anyagöregedés, vagy más sérülés miatt nem lehet rendeltetésszerűen használni, akkor……….. ???????. A berendezés mely elemei újrahasznosíthatóak vagy újrahasználhatóak. (recycling – reuse) ???????? – hogy ehhez kell-e, illetve milyen előkezelés szükséges, azt a felhasznált anyagok pontos ismeretében tudjuk megbecsülni - ?????????

4.4 Havária esemény esetén

A lokalizáció a kárelhárítás első és egyben legfontosabb eleme. A lokalizáció első lépése minden esetben a szennyeződés utánpótlódásának megszüntetését jelenti. Ezt követően a környezetbe került szennyező anyag helyben tartását, az elfolyás meggátlását kell megoldani, így a felszíni vizek, a talaj és a talajvíz elszennyeződésének megakadályozását, vagy a már szennyezett terület növekedésének megakadályozását érhetjük el. A lokalizációhoz szükséges anyagok és eszközök jórészt megegyeznek a kárelhárítási anyagokkal és eszközökkel. A lokalizációra alkalmas módszert úgy kell megválasztani, hogy az adott helyszínen lehetőség legyen a szennyező anyag teljes mennyiségének visszatartására.

(ez itt másból van, azért hagytam benne, mert így ugyan hülyeség, de van benne értékesíthető gondolat: A földtani közeg, vagy a felszínalatti víz veszélyeztetése esetén a lokalizációs helyek előre nem határozhatók meg, mert azok a munkaterületen bárhol lehetnek, így ennek kijelölése a kárelhárításért felelős személy feladata lesz. Földtani közeg szennyezése esetén a lokalizáció helye az, ahol a szennyezőanyag kifolyt a talajra, ezt a helyet kell körülkeríteni az utánpótlódás megszüntetése után. )

A kárelhárítás személyi és tárgyi feltételei A kárelhárítás személyi és tárgyi erőforrás szükségletét a káresemény helyszíne, és a szennyező anyag mennyisége határozza meg. Kárelhárításra van szükség abban az esetben, ha a lokalizációval a szennyező anyag helyben tartását nem sikerült teljes mértékben elérni, vagy a környezetbe jutott szennyező anyag olyan minőségű és/vagy mennyiségű volt, hogy a lokalizáció végzése alatti időben is jelentős mennyiség folyt el talaj közvetítésével a talajvíz felé.

A kárelhárítás személyi feltételei: A berendezés távfelügyeletével megbízott személy egyszemélyben felelős a berendezés állapotáért; ellenőrzi, vagy az ellenőrzést felügyeli, ill. számonkéri. – ez így megint hüleség, de lehet értelmeset írni helyette

4.5 A beruházás elmaradása esetén

5. A területről rendelkezésre álló környezeti alapállapoti, területhasználati és demográfiai adatok

A tervezési terület ipari területen helyezkedik el. A térség jó infrastruktúrával rendelkezik.

A tervezési terület földrajzi helye: - kistájkataszterből másolható, ha van telepítési helyünk

ország: MAGYARORSZÁG nagytáj: középtáj: kistáj: település:

Földtani adottságok

Éghajlat [Magyarország Kistájainak Katasztere MTA Budapest 1990]

A ……… Kistérség bemutatása

Elhelyezkedése:

KSH adatok:

Terület (km2): Népesség (fő): Népsűrűség (2002, fő/km2): Településszám (város): Természetes szaporodás (1000 lakosra): Belső vándorlási különbözet évi átlaga 1000 lakosra 1990-2003: Városlakók aránya %: Munkanélküliek aránya %: SZJA alapot képező jövedelem 1 lakosra (Ft): Működő vállalkozás 1000 lakosra: Kereskedelmi szálláshelyek férőhelye: Férőhely 1000 lakosra: Vendégéjszaka 1000 lakosra:

A kistérség központja:

A kistérség települései:,

6. A környezetre várhatóan gyakorolt hatások mértékének előzetes becslése, a hatásterületekkel

6.1 A vízre és a földtani közegre gyakorolt hatások

Közművek: A nyomvonal víziközműveket nem keresztez.

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter „a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” szóló 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletének melléklete alapján „a felszín alatti vizek védelméről” szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 2. pontjában foglalt szempontok szerint besorolva GYŐR település közigazgatási területe érzékeny terület, a 3. §. szerint érzékeny felszín alatti terület. A település besorolása mindig a település közigazgatási területén lévő legszigorúbb besorolásnak megfelelő, amelybe azonban nem tartozik bele feltétlenül a teljes közigazgatási terület, lehetnek más besorolású területek is. Részleteiben a vizsgált terület érzékenységét kisebb területre lebontva az úgynevezett. érzékenységi térkép alapján lehet megállapítani. Ennek megfelelően a tervezési terület a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen rendelkezésre álló, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. §. (4) bekezdése szerinti országos 1a érzékenységi térkép alapján:

érzékeny terület

Besorolása a miniszter által jóváhagyott 2a érzékenységi térkép alapján:

felszín alatti víz szempontjából érzékeny terület

az alábbiak okán:

2a 20mm-nél nagyobb utánpótlódású terület

Építés alatt A kivitelezésben a gépjárművek technikai színvonala, műszaki állapota, magas színvonalat képvisel. A gépek a környezetvédelmi előírásoknak megfelelnek, ezért nagy mennyiségű olajszármazék környezetbe való kijutása nem valószínűsíthető, az építési területen gyakorlatilag csak roncsoló mértékű baleset, vagy természeti katasztrófa válthatja ki. Esetünkben vízgyűjtő területre kiömlő nagyobb mennyiségű üzemanyag ill. kenőolaj lehet havária eset, amely rendkívüli eseményként bekövetkezhet. Havária bekövetkezte esetén az esetlegesen kifolyt szennyező anyagot mielőbb lokalizálni (pl. felitatni) szükséges! A tevékenység végzése során a környezetvédelmi megelőző intézkedések kizárólagosan abban merülhetnek ki, hogy a járművek ne ütközzenek, havária eset ne következhessen be, az

csapadékvíz rendkívüli eseményből kifolyólag ne tartalmazhasson nagyobb mennyiségű olajszármazékot.

Ennek megelőzésére az alábbi intézkedések történnek:

Az építési forgalom a közlekedési szabályok betartásával zajlik. Amennyiben bárki szennyezést észlel, megteszi a szükséges lépéseket a lokalizációra,

kármentesítésre. Az építéstechnológiai fegyelem betartásával a tervezett építési munka a geológiai,

meteorológiai és talajviszonyok ismeretében nem jelent potenciális veszélyt a felszíni, vagy felszín alatti vizekre.

Üzemeltetés alatt

Szükséges, javasolt óvintézkedések:

Biztosítani kell a megfelelő csapadék, felszíni vízelvezetést és gyűjtést. Gondoskodni kell a vasúti járművek rendszeres karbantartásáról.

Az építési helyszínhez legközelebbi élővíz: MOSONI-DUNA folyó, Iparcsatorna. A tervezési terület nem helyezkedik el üzemelő vagy távlati vízbázis védőidomán vagy védőterületén.

6.2 A környezeti levegőre gyakorolt hatások

A tervezett létesítmény levegőtisztaság-védelmi megítélésénél a jelenleg érvényes levegőtisztaság-védelmi előírásokat illetve az időközben megjelent módosításait kell figyelembe venni: A levegőtisztaság-védelmi kérdésekkel, alapvetően a levegőről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormány rendelet rendelkezik. Tárgyi beruházás során a 306/2010. (XII. 23.) Korm.r. hatálya alá tartozó bejelentés-köteles légszennyező pontforrás nem létesül. A levegőterhelési szintek meghatározásának és értékelésének elvégzéséhez a 6/2011. (I. 14.) VM rendeletben leírtakat kell alkalmazni.

A terület besorolása

A tervezési terület légszennyezési besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján: A 2. sz. Győr-Mosonmagyaróvár légszennyezettségi zóna adatai Szennyező

anyag

kén-dioxid nitrogén-dioxid

szén-monoxid szilárd (PM10) benzol

Zóna csoport F C F C E

A zónák típusai (4/2011. (I. 14.) VM r. 5. melléklet) A csoport: agglomeráció: az Lvr. szerint. B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag

tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni.

C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van.

D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van.

E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van.

F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú

célként kitűzött koncentráció értéket. Az alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározása a levegőterheltségi szint és a helyhez

kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabály szerint történik.

Légszennyezettségi Index

Kén-dioxid (µg/m3)

órás átlag

24 órás átlag

éves átlag

Nitrogén-dioxid (µg/m3)

Nitrogén-oxidok (mint NO2) (µg/m3)

Szén-monoxid (µg/m3)

Ózon (µg/m3)

Szálló por (PM10) (µg/m3)

Ülepedő por (g/m2*30 nap)

Egyéb komponens esetén a határérték %- ában (%)

* A határértékek mellett figyelembe vesszük a tűréshatárt is, ezért évenként változik az értéke. ** Napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma. *** 8 órás futó átlag napi maximumainak átlaga, egy naptári éven belül.

A táblázatban nem szereplő szennyező komponensek esetén az utolsó sorban megadott százalékok alapján

kell meghatározni az index-számokhoz rendelendő koncentráció intervallumokat.

forrás: http://www.kvvm.hu/olm

Jelenlegi állapot Még nincs ott semmi – szennyezés sincAz építés hatása Az építés alatti légszennyezéssel hatások az alábbiak szerint csoportosíthatók:

− Porképződés − Közúti szállítás légszennyező hatásai − Az építés további munkafázisainak hatása:

− Zúzottkő beszállítás, elterítés és elhelyezés, sínek, keresztaljak elhelyezése − előre gyártott elemek, szivárgók stb. elhelyezése.

Összefoglalásként megállapítható, hogy a fentiek alapján az új vasúti pálya korszerűsítése kapcsán az építési területen, valamint a szállítással igénybe vett közutak mentén várható légszennyezés.

Fentiek közül legjelentősebb hatásként a legnagyobb anyagmozgatással járó alépítmény-építést nevezhetjük, mely jelentős anyagmennyiségű közúti beszállítás esetén okozhat jelentős terhelést.

Az építés alatti munkavégzésből származó légszennyezési hatások vizsgálatát jelen tervfázsiban nem tudjuk elvégezni, tekintve, hogy jelenleg az építést végző cégek nem ismertek, így technológiájuk, organizációjuk, gépparkjukra vonatkozó információval sem rendelkezünk. Nincs információnk arra vonatkozóan, mely anyagnyerőhelyekről történik beszállítás és milyen volumenben, valamint nincs tudomásunk arról, hogy milyen arányban oszlik meg az egyes szakaszokon a közúton és vasúton történő mennyiségek beszállítása. Ismerve a tervezett vasúti pálya hosszát, kijelenthetjük, hogy a tervezett munkák kivitelezése méretei miatt nem okozhat jelentős hatásokat.

Mindezek alapján az építésre vonatkozóan a következő általános jellegű megállapításokat tehetjük:

- Az építés várható anyagszükségletei és az építés volumene várhatóan csak kis mértékben

befolyásolja a környék levegőállapotát; azonban ez a hatás is a kivitelezés befejeztével megszűnik.

- A késő délutáni és kora reggeli közúti szállítást kerülni kell, mert a környező úthálózat telítettsége nagy (csúcsóra forgalmi helyzetek ekkor alakulnak ki). Ezért javasolt a mind teljesebb körű vasúti anyagbeszállítás, illetve elszállítás.

- Építés alatti szakaszban gondoskodni kell a kiporzás elleni védelemről, az anyagdepóniák, és a közutakon történő anyagszállítás esetében is. A szállító járműveket ponyvás takarással kell ellátni. Az építési területen és környezetében, valamint a beszállítási útvonalakon a szálló por képződését szükség szerint locsolással kell a minimális mértékűre szorítani.

- A létesítmény építésében csak olyan gépjárművek, munkagépek vehetnek részt, amelyek megfelelnek a mozgó pontforrásokra vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak. A

munkagépek, szállítójárművek motorjai feleslegesen nem terhelhetik a környezeti levegőt kipufogógázokkal.

- Közúti beszállítás esetén a szállítási útvonalat – lehetőség szerint - úgy kell megtervezni, hogy a minél kevesebb lakott területet érintsen.

- Az építkezés, tereprendezés során tilos hulladékot égetni!

A létesítmény hatásai Az iparvágány melletti fővonalszakaszon villamos vontatású szerelvények közlekednek, melyek légszennyező hatást nem okoznak. Az iparvágányon diesel üzemű mozdonyok vontatnak, de a gyakoriság alacsony értéke miatt nem számottevő hatással. Az üzemelés, üzemeltetés kapcsán fellépő légszennyezési hatásokkal a létesítmény kapcsán nem kell érdemben számolnunk.

A közlekedés főbb környezetterhelései - Energiafelhasználás összehasonlítása (Tulipánt G. 2007)

A közlekedési hálózatokkal szemben a gazdasági, társadalmi igény fokozatosan növekedik és a fejlesztéseknek is egyre szigorodó követelményrendszernek kell megfelelniük. A vasúti szállítással a környezetterhelés jelentősen csökken, hiszen kisebb energiafelhasználás mellett továbbítja az árut. A vasút jobb energiahatékonyságának alapvető okai:

• a kisebb gördülési ellenállás; • a nagyobb szállítható árumennyiség; • a fékezési energia visszatáplálása (korszerű villamos vontatásnál); • az energiafelhasználás függetlensége a vezetőtől és a forgalmi helyzettől; • a kötött pályás közlekedést érő minimális külső zavaró hatás;

Az utóbbi években számos kutatás és elemzés látott napvilágot, amely szerint a közlekedés nem egy esetben meghaladja az ipar, az energiatermelés, a háztartások által okozott környezetterhelést.

(pl.: Európában 2001-ben az összes légszennyező anyag kibocsátásból a CO 60%-a, az NO

X

63%-a közlekedési eredetű.) Rohamosan gyarapszik a konfliktusok száma a közlekedés és az élő, valamint az épített környezet között, a közlekedés degradációs, terhelő és szennyező hatása miatt. A közlekedésben (is) jelentkező technikai fejlődés lényegesen csökkentette ugyan az egy

gépjárműre jutó környezetszennyezést, de az igen nagy mértékű forgalom növekedés következtében a környezetterhelés jelentősen növekszik.

A közlekedésnek a környezetszennyezésben betöltött nagy részesedése vezetett oda, hogy a társadalom és a gazdaság más területein kialakult elméletek, a fenntartható fejlődés elemei a közlekedés terén is megjelentek (nemzeti környezetvédelmi programokban, közlekedéspolitikai koncepciókban). A közlekedéspolitika hagyományos felfogásban a gazdaságpolitika részeként egy ágazat, azonban a közlekedés nagy méretű környezeti terhelése miatt napjainkban már a környezetpolitikának is része lett. A közlekedéspolitika törekvése, hogy teljesítőképes közlekedéssel, a valós szükségletekhez igazodó hálózattal a közlekedési rendszer fennakadások nélkül, hatékonyan és a környezet lehető legkisebb terhelése mellett működjön. A fenntartható közlekedés (a motorizált közlekedés kívánatos fejlődése) célja olyan alapmobilitást nyújtani minden polgárnak, ami nem veszélyezteti, vagy károsítja a környezetet és a természetet.

Kageson, P. szerint a fenntartható közlekedés stratégiai elemei:

• a természeti és környezeti korlátok figyelembe vétele; • a területtakarékosság; • a környezeti állapot és a környezetvédelem előnyeinek megtartása és kihasználása; • a forgalomba kerülő termékek környezetterhelésének csökkentésére irányuló

intézkedések; • a környezeti alapelvek érvényesítése; • a közlekedés káros hatótényezőinek összegyűjtése és ezekre korlátok, határértékek felállítása.

GYŐRI IPARI PARK – 1. sz. iparvágány meghosszabbítása a 33+94,94 szelvénytől Győrszentivánig Előzetes vizsgálat

SHED Mérnöki Iroda Kft. Győr 27 2014. május

Károsanyagkibocsátás összehasonlítása (Tulipánt G. 2007)

* a vasúti vontatás csak elektromos ill. Diesel motorral hajtott mozdonyokat üzemeltet, a benzinmotorok kibocsátása csak az összehasonlítást szolgálja.

A terület levegőjének minőségét globális, regionális és lokális hatások együttesen alakítják. Globális hatások a vizsgált kis térség levegőminőségét a környező térségekhez képest nem változtatják, eredményük az egész országra jellemző háttérszennyezettséget alakítják.

GYŐRI IPARI PARK – 1. sz. iparvágány meghosszabbítása a 33+94,94 szelvénytől Győrszentivánig Előzetes vizsgálat

SHED Mérnöki Iroda Kft. Győr 28 2014. május

A tervezési terület közelében az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózathoz (OLM) tartozó Győr, Szent István út Győr1. és Győr, Szigethy Attila út- Ifjúság körút Győr2. mérőállomás van.

A jellemző légszennyezettséget az alábbiakban ismertetjük. A felhasznált adatok a http://www.kvvm.hu/olm/ honlapról származnak.

Országos Meteorológiai Szolgálat 2010. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján http://www.kvvm.hu/olm/docs/2010_automata_ertekeles.pdf Készítette: LRK Adatközpont (2011. március)

A levegőminőség értékelése az automata mérőállomások adatai alapján: Magyarország levegőminőségének 2010. évi értékelése a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendeletben* és módosításaiban (utolsó módosítás: 50/2006. (XII.27.) KvVM r.) meghatározott módszerek szerint, a 14/2001 (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben* és módosításaiban (utolsó módosítás: 25/2008 (X.17.) KvVM-EüM-FVM e.r.) megadott egészségügyi határértékek, tájékoztatási és riasztási küszöbértékek, valamint a Légszennyezettségi Index figyelembe vételével készült az automata merőállomások adataiból. Az értékelés a merőállomásokon mert SO2, NO2, NOx, CO, O3, PM10, PM2,5 és benzol szennyezőanyagok adataiból készült. * 2011-ben hatályon kívül helyezve. Hatályba lépő rendeletek: 6/2011 (I.14.) VM rendelet és 4/2011 (I.14.) VM rendelet.

A jogszabály szerint vizsgált statisztikai mutatók a következők voltak:

• Éves átlag (μg/m3 ) • Irányszám (l/ln – éves átlag immisszió / éves határérték) • Maximum (μg/m3 ) • 50, 75, 98 és 99,9%-os percentilis (μg/m3 ) • Adatok darabszáma (db) • Adatrendelkezésre állas (%) • Határérték túllépések száma (db) • Határérték túllépések százaléka (%).

2010. év légszennyezettségi index szerinti értékelés Mérőállomás: SO2 NO2 NOx PM10 Benzol CO Ózon Index* Győr2 (1) (2) (2) (2) (1) (1) (2) (2) Győr1 (1) (3) (3) (2) - (1) (1) (3) * Légszennyezettségi index a legmagasabb indexű komponens alapján:

(1) Kiváló (2) Jó (3) Megfelelő

Ahol: Győr1: Szent István út Győr2: Ifjúság körút

Index Értékelés NOx (mint NO2)

NO2 SO2 Ózon PM10 CO Benzol (μg/m3)

1 Kiváló 0-28 0-16 0-20 0-48 0-16 0-1200 0-2 2 Jó 28-56 16-32 20-40 48-96 16-32 1200-2400 2-4 3 Megfelelő 56-70 32-40 40-50 96-120 32-40 2400-3000 4-5

2010. ÉVI KÉN-DIOXID STATISZTIKA 1 ÓRAS ÁTLAGOK ALAPJÁN

Győr Éves átlag Max 50% percen-tilis 75% percen-tilis 98% percen-tilis 99,9% percen-tilis Db szám

Adat rend. állás Hat.* érték túl-lépés Hat.* érték túl-lépés

A légszennyezettség, vagy más néven levegőminőség a légkörbe került szennyezőanyagoknak a transzmissziós folyamatok hatására kialakult állapota. A levegőminőségi határérték a környezeti levegőt szennyező anyagok azon koncentrációja, illetve mennyisége, amelynek meghatározott időn át tartó fennállása esetén egészségkárosodás nem következhet be.

A környezeti levegő légszennyezettségének alapállapotát az éghajlati tényezők és a levegőminőségi adatok jellemzik. Az előbbiek elsősorban térségi, az utóbbiak lokális jellegűek.

A légszennyezettséget a térségben általában jelen lévő, jellegzetes légszennyező anyagok koncentrációjával jellemezhetjük. A levegőminőséget (immissziót) pedig a regionális háttérszennyezettség és a lokális levegőminőség adatainak összege eredményezi.

• A konkrét terület légszennyezettsége az országos átlagnak megfelelő, valamivel az alattinak mondható.

A levegőterheltségi szint egészségügyi határértékei a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklete szerint: A levegő térfogatot 293 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra át kell számítani. CAS szám: Chemical Abstracts Service azonosító száma

A B C D E F G H Lég- Határérték [µg/m3] szennyező anyag

órás 24 órás éves

[CAS szám] Határ-érték

Tűrés-határ

Veszélyes-ségi fokozat

Kén-dioxid [7446-09-5]

250 a naptári év alatt 24-nél többször nem léphető túl

150 125 a naptári év alatt 3-nál többször nem léphető túl

50 (Meghatározására alkalmazott mérési program: folyamatos mérés vagy legalább heti egy-egy, véletlenszerűen kiválasztott 24 órás mérés, egyenletesen elosztva az év során; vagy az év során egyenletesen elosztott, legalább 8 héten keresztül végzett mérés.)

III.

Nitrogén-dioxid [10102-44-0]

Szén-monoxid [630-08-0]

Szálló por (PM10)

Ózon [CAS szám 10028-15-6]

• A hazai szabályozás a levegőkészlet-gazdálkodás érdekében számszerűen megadja az alapterhelés értékeket az ország valamennyi településére. Ezek az értékek azonban nem tisztán alapterhelés jellegűek, mert magukban foglalják a szabályozás más (pl. fokozott védelmi) szempontjait is.

A tervezett munkáknak a RIV mérésekkel jellemezhető értékekre nincs szignifikáns hatása.

6.3 A keletkező hulladékok kezelésével kapcsolatban várható hatások

Az iparvágányokat rendszerint fővonalról lecserélt, bontott sínekből építik, ezért az építés önmagában újrahasznosítás, reuse tevékenység. Az iparvasúti pálya üzemeltetés során termelési hulladékok nem keletkeznek. Hulladékként jelentkezhetne a szóródó rakomány, de mivel az ipari parkba darabáruk érkeznek a vasúti teherszállítás rakományaként, kijelenthető, hogy nem jellemző a szóródás. Az építés során, szabadtéren alapanyagok illetve késztermékek csak diffúz légszennyezést nem okozó, és csak a talajt, illetve a talajvizeket nem szennyező módon tárolhatók. A dolgozók részére hordozható illemhelyet kell telepíteni. Tűz- és robbanásveszélyes anyagok (üzemanyag stb.) csak a tűzrendészeti szabályok betartásával tárolhatók. A tervezési területen be kell tartani a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet előírásait. A bontott anyagok nem minősülnek veszélyes hulladéknak, a munkák során, a helyszínen ideiglenes depózásra kerülnek.

Bontott anyagok végleges elhelyezése: A csatlakozási-bontási munkák során az alábbi bontott anyagok elhelyezése szükséges.

Beton törmelék: (EWC kód: 17 01 01) a meglévő pályához csatlakozásnál a vb. aljak bontásakor esetlegesen kikerülő betontörmeléket, valamint a beépítéskor esetleg sérülő keresztaljak, a vízelvezető elemek darabjait össze kell gyűjteni és a hulladékot el kell szállítani olyan telephelyre, amely érvényes működési engedéllyel rendelkezik. (legközelebbi: GYŐR-SZOL ZRt. Sashegyi Hulladéklerakó) Mennyisége < 10 tonna.

GYŐRI IPARI PARK – 1. sz. iparvágány meghosszabbítása a 33+94,94 szelvénytől Győrszentivánig Előzetes vizsgálat

SHED Mérnöki Iroda Kft. Győr 40 2014. május

Fém: (EWC kód: 17 02 05) a bontott pálya körzetében ideiglenes depóhely kialakítás. A vissznyereményi anyag kezelése a P-3411/2004 MÁV utasítás alapján történik. Az építés során keletkező hulladékokat (pl. illesztéskor levágott vasúti sín darab) az építő gépláncon gyűjtik és visszajuttatják a telephelyükre. Mennyisége < 1 tonna.

Ásványi anyag: (EWC kód: 17 05 08) A csatlakozásnál kibontott vágányrészek alól kikerülő ágyazati anyag nem szennyezett, ezért a kikerülő anyagot a további vágányépítéshez fel lehet használni. Amennyiben fölösanyag, engedéllyel rendelkező lerakó helyre lehet szállítani. (legközelebbi: GYŐR-SZOL ZRt. Sashegyi Hulladéklerakó) Mennyisége < 1 tonna.

Az elbontásra kerülő felépítményi vissznyereményi anyagok kezelését: A MÁV (P-3411/2004. MÁV Rt.) Utasítása alapján kell végezni. A tervezett nyomvonalas létesítmény lakóterületet nem érint.

6.4 A környezeti zaj és rezgésterhelésben várható hatások

A munkarész elkészítése során alkalmazott előírások

- 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

- 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet a zaj- és rezgésvédelem egyes szabályairól. - 93/2007. (XII.18) KvVM sz. rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának

valamint a zaj és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról - 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet „A zaj- és rezgésterhelési

határértékek meghatározásáról”. - MSZ 18150-1: 1998 sz. szabvány „A környezeti zaj vizsgálata és értékelése”. - MSZ 15036: 2002 sz. szabvány „Hangterjedés a szabadban”. - 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési

tervek készítésének részletes szabályairól; - Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (III.28.)

rendelettel módosított 1/2006. (01.25.) Ök. rendelet Győr Helyi Építési szabályzatának valamint szabályozási tervének előírásai szerint.

A tervezési terület környezetének bemutatása 5-6 sorforrás: www.gyor.hu

A tervezett létesítmény környezete

A terület jelenlegi zajhelyzete

A vizsgált terület jelenlegi közlekedési és üzemelési zajhelyzetét az Ipari park területén korábban létesített üzemekhez irányuló teherforgalom befolyásolja azonban a térség domináns közlekedési zajforrása a Budapest –Hegyeshalom vasúti fővonal (1. sz. vonal) átlagosan 190 napi elhaladó szerelvénye. Tárgyi vonalszakasz Magyarország 1. sz. „A” kategóriás, országos törzshálózati pálya mely a TEN-T vasúti folyosó és egyben a IV. sz. Páneurópai korridor része. Magyarország legforgalmasabb vasútvonala.

Közlekedési zajterhelés a beruházási területen és környezetében

A tervezési terület közvetlen közelében húzódó vasútvonal jellemző napi forgalma és a 25 méter referencia távolságban észlelhető LAMkö zajszintek:

vonal 1 seb.(km/ó)hossz(m)n (db)06-18hn (db)18-22hn (db)Leq(dB)

A 25 méteres referenciatávolságban észlelhető zajszintek:

LAMkö nappal = 72,8 dB LAMkö éjjel = 70,7 dB

A legközelebbi, Vonat utca 15. sz. lakóépület távolsága 25 méter.

Figyelembevéve a vasút és a lakóépületek közötti 3,5 méter magas vasbeton szerkezetű zajvédő fal átlagosan R = 11 dB beiktatási veszteségét, a tényleges zajterhelés mértéke:

LAMkö nappal = 61,8 dB LAMkö éjjel = 59,7 dB

Zajvédelmi követelmények

A tervezett létesítmény működtetésével érintett területek zajvédelmi kategóriába sorolását az a település rendezési terve szerinti területi funkció, valamint a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet „A zaj- és rezgésterhelési határértékek meghatározásáról”.

A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken

Sor- szám

Zajtól védendő terület

Kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zajra

Az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől** származó zajra

az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól, az autóbusz-pályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel és leszállóhelytől*** származó zajra

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület,

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) oktatási létesítmények, temetők területe, zöldterület

3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület 4. Gazdasági terület

A legközelebbi területek besorolása: A vizsgált területhez legközelebbi, védendő terület északi irányban 25 m távolságban Győr - Szentiván városrész Vonat utca családiházas beépítésű lakóterülete. Fontos kiemelni, hogy a vasúti fővonal és a fenti lakóterület között a teljes lakóterület hosszában 3,5 méter magas vasbeton szerkezetű zajárnyékoló fal létesült.

Megengedett közlekedési zajterhelési határértékek „Lf” falusias beépítésű lakóterület esetén LTHnappal = 60 dB (0600 - 2200)

LTHéjszaka = 50 dB (2200 - 0600) Meg kell jegyezni, hogy külterületekre illetve zajtól nem védett területekre vonatkozóan nincs forgalmi-zaj normatíva!

A tervezett tevékenység telepítéséből származó hatótényezők A tervezett létesítmény megvalósításával kapcsolatosan tereprendezésre, építőipari-kivitelezési munkálatok elvégzésére, valamint az ehhez szükséges építőanyagok és berendezések szállítására lesz szükség. Az építési munkálatokból eredően a szomszédos területeken építési eredetű zajkibocsátásra kell majd számítani.

Az építési eredetű zajterhelést a területen használt domináns zajforrások működtetése határozza meg. Esetünkben, az alkalmazott technológia figyelembevételével földmunkagépek, speciális vasútépítő géplánc valamint a vasúti és közúti szállítójárművektől származó zaj lesz a meghatározó. Az építési munkálatok főbb jellemzői előzetes adatszolgáltatás alapján:

• Az építési munkálatokhoz a szokásosan alkalmazott gépeket, valamint vasútépítő eszközöket használják.

• Az építkezés előzetesen tervezett időtartama 1 hónap és 1 év közötti lesz.

Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken

Sor- szám

Zajtól védendő terület A telepítés (építés) időszakában tervezett munkafolyamatok, a telepítés főbb fázisai

Az építési munkák során a területen jelentős földmunkákra vasúti alépítmény kialakítására valamint vágányhálózat építésére kerül sor. A földmunkák és a vasútépítés során is - a megbízott vállalkozók gépparkjától függően eltérő gyártmányú – munkagépek egyidejű működésével kell számolni. Elvárható és feltételezhető, - szerződésben rögzíthető - hogy az alkalmazott munkagépek és építőipari berendezések zajszintjei megfelelnek a módosított 29/2001 (XII. 23) KöM-KgM sz. együttes rendelet vonatkozó előírásainak.

Jellemző zajteljesítmény-szintek az egyes gépek illetve munkafolyamatok esetén

Gépi berendezés Hangteljesítmény-szint Lw /dBA/

Földmunkagép, dózer 100 Vasútépítő géplánc 104 Szállító nehéztehergépkocsi 90

A területen a fentebb ismertetett, általánosan használt munkagépek működése feltételezhető. Az alkalmazott gépek becsült hangteljesítménye, a gépek egyidejű, egymás fizikai közelségében való működést feltételezve egy elméleti zajforrással helyettesítjük melynek hangteljesítmény szintje:

LWe = 10 101

0 1log( )

,

i

n Li

=∑

Lw = 105 dBA

Építési zajemisszió A védendő létesítmény zajterhelése „Lt” az alábbiak szerint alakul (MSZ 15036:2002):

Lt = LW + Kir + KΩ- Kd – KL - Km –Kn ––Ke A viszonylag kis távolságok miatt a tényezők többségét - melyeknek távoli zajforrások esetén van módosító hatásuk - 0-nak tekintjük.

Lt Zajterhelés a kijelölt vizsgálati pontban. Lw Zajkibocsátás a berendezések hangteljesítménye alapján. KIr A zajforrás iránytényezője a sugárzó épülethomlokzatok alapján. KΩ A sugárzási térszög miatti korrekció a hangvisszaverő felületek alapján. Kd A távolságtól függő tényező. KL A levegő csillapító hatása Km A talaj és meteorológiai viszonyok hatása Kn A növényzet csillapító hatása Ke Akadályok hangárnyékoló hatása miatti korrekció.

A számításokat elvégezve a várható építési zajszintek a legközelebbi 450 méterre levő védendő területen:

Irány Korrekciós tényezők Lt /dBA/

Kir KΩ Kd KL Km Kn KB Ke nappal éjjel Győrszentiván Váczi Mihály utca d = 450 méter 0 3 64 0 2 1 0 0 41

-

A számításokat elvégezve a várható építési zajszintek a legközelebbi védendő területen és a legközelebbi telekhatáron nappal

Irány LAeqép /dB/ Győrszentiván Váczi Mihály utca d = 450 méter 41

Az építési zaj becsült értéke alapján, a tevékenység telepítése idején végzett munkálatok a legközelebbi lakóterületeken az általános háttérzaj alatti zajszint értéket eredményeznek, azaz a lakóterületek az építési zaj hatásterületén kívül vannak.

A tervezett iparvágány forgalmából eredő vasúti közlekedési zaj számítása

A tervezett vágány napi forgalma négy szerelvény érkezése illetve távozása, azaz 8 szerelvény elhaladás. A tevékenység két műszakban zajlik, csak a nappali időszakban.

Tekintettel a kis járműszámra valamint a kis elhaladási sebességre, a számítás alapját a szerelvények elhaladása során fellépő zajeseményszint (LAX) képezi. A teherszerelvényekre jellemző átlagos érték LAX = 108 dB

Fentiek miatt a mozgó zajforrás zajterhelését a szerelvény elhaladására jellemző r0 = 1 m távolságban értelmezett zajeseményszint (LAX = 108 dBA) figyelembevételével határozzuk meg, majd a megítélési pontokra szuperponáljuk.

LAeq (1m)= LAX + 10logN+10 log (tt0 )

Ahol LAX -a zajforrás elhaladási zajeseményszintje N - a zajos műveletek száma t0 - 1 másodperc t - a megítélési idő (16 óra = 57600 másodperc)

LAeq (1m)= 108+10log 8 +10log (1/57600)

LAeq (1m)= 69,4 dB

A vasúti terület valamint a lakóterület között húzódó vasbeton szerkezetű zajvédő fal beiktatási vesztesége R = 11 dB Az rm = 25 méter távolságban levő referencia ponton várható zaj mértéke:

LAeq (25m)= 69,4-+12,5log (1/25)-11 = 41 dB

A vágányon elhaladó napi 8 szerelvény által okozott LAeq= 41 dB vasúti közlekedési zaj az érintett terület meglevő, nappali LAMkö(25m) = 73 dB közlekedési zajszintjét kisebb mint ΔL= 0,1 dBA-val emeli meg. Ez a változás az érzékelhető szintet nem éri el, a környezetben többlet zajterhelést nem okoz, a vágánytól átlagosan 25 méterre levő Győrszentiván, Vonat utcai lakóterületen LAeq = 41 dB zajterhelést eredményez.

Zajvédelmi összefoglalás A tervezett létesítmény használatával és az ott végzett tevékenységekből eredően a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. számú mellékletében meghatározott és megengedett zajterhelési határértékek a vasúti vágány környezetében teljesülnek, a működés a jelenlegi háttérterhelést érdemben nem befolyásolja. A tervezett vasúti vágánytól 25 méterre levő lakóterületen a napi 8 szerelvény elhaladás a meglevő vasúti közlekedési zaj változását nem eredményezi. A vasúti vágány használatából származó zajterhelés számított értékei alapján megállapítható, hogy a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben foglalt előírások betartásra kerülnek.

6.5 A természeti környezetre gyakorolt hatások

A terület elhelyezkedése A vizsgált terület a Kisalföldön, Győr város közigazgatási területén helyezkedik el. Természet földrajzilag határvidék, a Győri medence és a Komárom-Esztergomi síkság találkozásánál fekszik, ez utóbbi területén.

A terület általános jellemzése A Kisalföld a domborzat fejlődéstörténete során három, egymástól alaktanilag jól elkülöníthető geomorfológiai körzetre tagozódott:

1.) A több részből álló Győri medencére 2.) Az eróziós-deráziós folyamatokkal felaprózodott Komárom-Esztergomi-síkságra 3.) A Marcal medencére

A Kisalföldnek e három geomorfológiai körzete megegyezik a hasonló elnevezésű komplex földrajzi középtájakkal is. A Komárom-Esztergomi-síkságnak nevezett geomorfológiai körzet három alkörzetből áll:

a.) Győr-Tatai-teraszvidék b.) Az Igmánd-Kisbéri-medence c.) A Gerecse peremi Duna-teraszok

A vizsgált térség a Komárom-Esztergomi-síkság peremvidékének tekinthető, annak része. A Győr-Tatai-teraszvidék felszíne különböző irányban húzódó (zömében NY-K) kavicsteraszokból épül fel. A Duna jobb partján csak kisebb ártéri szintek találhatóak, melyeket öntésiszap és réti-lápi agyag takar. A folyót itt gátak nem kísérik. Az ártéri szinteket agyagos és homokos öntésiszap fedi.

Az ártéri szintektől délre a Duna medrével párhuzamosan felsőpleisztocén kavicsteraszok húzódnak Győrtől a Tatai-árokig. Győrtől Gönyüig az első ármentes terasz fejlődött ki szélesebben. Ennek felszíne 8-12 méterrel fekszik magasabban a Duna vízszintjénél. A felszín közelében lévő, 4-8 méter vastagságú kavicstakarót foszlányszerű buckákba rendezett futóhomok takarja. Ettől keleti irányban, 6-8 méterrel magasabban a második ármentes terasz helyezkedik el. A felszínen itt a homok és a homokos lösz a jellemző.

Talajok A Duna melletti, alacsonyabb fekvésű területeken az öntéstalajok keskeny sávja húzódik. Ezek nagy része még ma is ártér, ezért hasznosításuk korlátozott. A fátlan területek zömükben kaszálók, vagy legelők. Kevéssel magasabb fekvésben jellemzőek a jobb termékenységű réti öntés, majd a réti talajok. Ezek már leginkább mezőgazdasági művelés alatt állnak. A réti talajok közül emelkednek ki a hullámos felszínű homokdűnék. A különböző mélységekben kialakult humuszos szint a futóhomoktól a csernozjom homokig folyamatos skálában jelenik meg és foltosan, mozaikszerűen takarja a felszínt. E területek nagyobbik része régebben futóhomok és gyengébb minőségű gyepterület volt. Ezek zömét tájidegen fafajokkal erdősítették. A térség keleti felében a Bakonyból a Duna felé áramló, erősen meszes talajvíz sajátos talajformációt eredményezett. A talajvíz itt a felszínhez viszonylagosan közel kerülve hosszú időn át azonos szinten, vízszintesen mozogva a párolgás hatására meszes és magnéziás, cementált réteget hoztak létre. Ez a mészpad („atka”) a gyökerek számára átjárhatatlan és a talajt sekély termőrétegűvé teszi. A táj déli részén e típusok a löszös üledékeken kialakult, csernozjom jellegű talajokba mennek át.

Éghajlat A táj éghajlata alapján a mérsékleten meleg, mérsékelten száraz, enyhe telű körzethez tartozik. A felhőborítottság évi átlagai alapján (60% körül) Magyarország borultabb tájai közül való. A napsütéses órák száma évi 2000 körül alakul. Érdekes a nyári hónapok viszonylag magasabb felhővel borítottsága. A januári középhőmérséklet –1,00 és -1,5 °C. Ez kevéssé enyhébb a Győri-medencéénél, ez a kontinentalitás kisebb mérvű növekedését jelzi. Tavasszal a napi középhőmérséklet április közepe táján emelkedik 10°C fölé. Ez az év utolsó fagyos napjainak ideje is sok év átlagában. Nyara melegebb, mint a Győri-medencének, júliusi középhőmérséklete 21,0 – 21,5°C közötti. A nyári napok száma 65-70, a hőségnapké 10-15. Ősszel az átlaghőmérséklet október közepén süllyed 10°C alá, az első fagyos nap általában a hónap végén fordul elő. Uralkodó széljárása az ÉNY-i. Viszonylag gyakran fordul elő a NY-i irányú is. A szél sebessége a Kisalföld ÉNY-i részén történő szétáramlás miatt már kevéssé erős, mint a Győri-medencében. A táj a Kisalföld magyarországi szakaszának legszárazabb része. A csapadék évi összege az 550 mm-t sem éri el sok esetben. A legcsapadékosabb hónap május-június, de átlagban ekkor sem haladja meg az 55-60 mm-t. Legkevesebb csapadékot év elején, január-februárban kap.

A hóval takart napok száma átlagosan 35-40. A hóréteg vastagsága nagyobb, mint a Győri-medencében általánosan előforduló, ebben valószínűleg a keményebb tél tükröződik vissza. A táj évi vízmérlege jelentős hiánnyal zárul, ez a 125 mm-t is meghaladhatja, ezáltal a Kisalföld legszárazabb területévé válik.

Vízrajz A térség felszíni és felszín alatti vizekben – kivéve a Dunát – szegény. Gyakorlatilag nincs is a tájban eredő vízfolyás. Minden felszíni vízmennyiség valamely a tájon kívül eredő forrásból származik és érkezik erre a kis lefolyási energiával rendelkező szakaszra. Ez a mennyiség azonban a forrásvidék részben karsztos jellege, részben a táj kedvezőtlen vízháztartási viszonyai miatt igen csekély. A csapadék és párolgásviszonyok mellett lefolyásra igen kevés mennyiség áll csak rendelkezésre. A lefolyási tényező 3-5 %-os, jellegzetesen alföldi érték. A laza felszín alatt igen sok esetben nem túl nagy mélységben valamilyen vízzáró réteg fekszik, ezért a felszín alatti vízkészlet is igen csekély. Kivételt képez ez alól néhány Duna-menti öblözet. A Komárom-Esztergomi-síkság vízfolyásainak vízjárását gyakorlatilag az egyetlen nagy tavaszi olvadásos árhullám jellemzi. A nagyobb dunai áradások esetén az ide torkolló felszíni vízfolyások esetében csak kisebb szakaszokon jelentkezik a Duna magasabb vízszintjeiből adódó visszaduzzasztó hatása. Magára a Dunára a helyi csapadék és lefolyási viszonyok érzékelhető hatással nincsenek, ezt az alpi vízfolyások vízmennyisége, valamint a duzzasztott és visszatartott víztömeg elengedésének mértéke határozza meg.

A táj vízszegénységét még tovább fokozza a különböző vízhasználatok által a vízfolyásokból kivett vízmennyiség is. Ezek a vízfolyások alsóbb szakaszain érezhető, teljes elapadását és sok esetben erős szennyezését is okozzák. A fontosabb felszíni vízfolyások közé tartozik a Duna, a Mosoni-Duna, a Cuhai-Bakony-ér, a Concó-patak, a Fényes-patak, az Által-ér, valamint az Unyi-és Kenyérmezei-patakok.

A Duna ide eső szakaszain a meder lassú, folyamatos mélyülése, ezáltal a középvízszint folyamatos süllyedése tapasztalható. A Gönyüig terjedő szakaszon jellemző a folyamatos zátonyképződés. A meder mai formáját szabályozásokkal alakították ki. A hajózási paraméterek biztosítása miatt a kiszélesedő öblözetű övezetekben (Gönyü, Esztergom) a mellékágakat kőművekkel a parthoz kapcsolták. A mellékág-rendszerek nagy része emiatt feliszapolódott, vízellátásuk gyakorlatilag csak nagyvizek esetén biztosított. Ennek következtében a víztestet eutróf viszonyok jellemzik. Alacsony vízállások esetén jelentős fauna pusztulás és a parti növényzet nagyarányú terjeszkedése figyelhető meg (zátonyok beerdősülése). A vízállások legmagasabb szintjei általában a nyár eleji áradásokkor alakulnak ki. A legkisebb vízszintek ősz végén, tél elején tapasztalhatóak. A Duna e tájba eső szakasza közegészségügyileg

kissé szennyezettnek minősül.

Talajvizeit tekintve a táj felszíne alatti vízzáró rétegek közelsége nem tesz lehetővé nagyobb mértékű víztárolást, emiatt a talajvíz elhelyezkedése másolja a domborzatot. A lehulló csapadék hatása az előzőekből következően gyorsan megmutatkozik. A talajvíz az alacsonyabb teraszfelszíneken 3-4 m mélységben, a magasabbakon 10 m-nél is mélyebben található.

Növényvilág A vizsgált terület és környezetének növényvilága a Magyar flóratartomány (Pannonicum) Alföldi flóravidékéhez (Eupannonicum), ezen belül a Kisalföldi flórajáráshoz (Arrabonicum) tartozik.

A térség területének nagy részét eredeti állapotában a klímazonális tölgyesek boríthatták. Az ilyen erdőállományok fajösszetételét, annak kialakulását nem hidrológiai tényezők befolyásolják elsősorban, hanem a zonális klímatényezők. A klimatikus és talajtani adottságoknak megfelelően e vidék egykori természetes növényzete homoki erdőssztyepp volt. A homoki tölgyesek erdőfoltjait ligetes megjelenésű nyáras-borókások, nyílt homoki gyepek és zárt homoki sztyepprétek tarkították. Az erdőssztyepp füves pusztái az emberi megtelepedést kísérő erdő-irtások nyomán terjedhettek ki.

A csúcstársulás lombkoronaszintjében homokon a kocsányos tölgy (Quercus robur) az uralkodó fafaj, míg más termőhelyen egyéb tölgyfajok is megtalálhatóak. A fiatal homokon az erdeti, a homoki tölgyesek irtásain a másodlagos növényzethez sorolhatók a homokpusztagyepek. A szukcesszió itt a gyep záródásán, cserjések kialakulásán keresztül a már említett klímazonális tölgyesek kialakulásáig vezet. A Duna árterén, illetve vízfolyások környezetében ez a folyamat a puhafás ligeterdőkön (Salicetum albae-fragilis) keresztül a keményfaligetekig (Fraxino pannonicae-Ulmetum) tart.

A vizsgált területen az itteni, természetes növénytársulás elemei csak nyomokban fedezhetők fel. Ezek közül a homoki legelő (Potentillo arenariae-Festucetum pseudovinae Soó /1938/ 1940) és a nyílt, évelő, mészkedvelő homokpusztagyep (Festucetum vaginatae Rapaics ex Soó 1929) néhány eleme érdemel említést. Az előbbi társulás alacsonyfüvű, zárt gyep. Domináns faja a Festuca pseudovina és a Potentilla arenaria, degradációra utaló fajai az Agropyron repens, Salsola kali, Dactylis glomerata, Ononis spinosa, Falcaria vulgaris, Eryngium campestre.

Az utóbbi társulás uralkodó füve a névadó magyar csenkesz (Festuca vaginata) mellett a homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica), a kissé humuszosabb-kötöttebb talajon a kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata), míg a sztyeppréti típusban a barázdált csenkesz (Festuca rupicola). Helyenként az éles mosófű (Chrysopogon gryllus) is dominánssá válik; ez utóbbi állományok feltehetően egykori rétek kiszáradásával keletkeztek. A fűcsomók közötti szabad helyeket olykor zuzmók (pl. Cladonia magyarica), és szárazságtűrő mohák (pl. Tortula ruralis) töltik ki.

A terület mára kultúrterületté vált, erőteljesen degradálódott. Az eredeti vegetáció már csak nyomokban, néhány egyed formájában van jelen. Ennek legfőbb oka a terület bolygatottsága.

- A vizsgált terület növényzete A terület legnagyobb részén kisebb-nagyobb változatosságban különféle gyomfajokat találhatunk. Jellemző fajai közül a tarackbúza (Agropyron repens) az aprószulák (Convolvulus arvensis) a nagy széltippan (Calamagrostis epigeios), a magas aranyvessző ( Solidago gigantea), a siskanád (Calamagrostis epigeios), a fehér libatop (Chenopodium album), szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus), mezei aszat (Cirsium arvense), a fekete üröm (Artemisia vulgaris), kanadai betyárkóró (Erigeron canadensis), közönséges bojtorján (Arctium lappa), egérárpa (Hordeum murinum) és a fehér somkóró (Melilotus albus) érdemel említést. A fásszárú, tájban honos növények közül szürkenyarat ( Populus x canescens), feketenyarat ( Populus nigra), hegyi juhart (Acer pseudoplatanus), valamint a kocsányos tölgyet (Quercus robur) találunk kisebb egyedszámban. Ez utóbbinak néhány idősebb példánya is előfordul. A

terület legnagyobb részén a tájidegen akác ( Robinia pseudo-acacia) uralkodik. A tájidegen fafjok közül bálványfa (Ailanthus altissima), zöld juhar (Acer negundo), és keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) is előfordul kisebb mennyiségben. A növényállomány egésze erőteljes degradációra utal.

Állatvilág Az állatvilág igen szegényes, amiben nagy szerepet játszik a folyamatos bolygatás és a gyér vegetáció. Zömmel rovarok, rágcsálók fordulnak elő, időnként madarak keresik fel. A rendszeres emberi jelenlét, zavarás miatt a madaraknak nem jellemző tartózkodási és költőhelye. A bejárások során látott állatfajok a rovarok (Insecta) közül a Autographa gamma, Scotia segetum, Vanessa Io, Pieris brassicae, Aporia crataegi, Necrocorus vespillo, Lygus pratensis. A madarak (Aves) közül Parus maior, Parus coeruleus, volt látható. Az emlősök közül a mezei pocokra (Microtus arvensis) utaló jeleket találtunk.

Tájképi értékek A tervezési terület kultúrtájban helyezkedik el, épületek, építmények övezik, tájképi értéke gyakorlatilag nincs. Védett területet nem érint.

Természetvédelmi- tájvédelmi összefoglalás, javaslatok A vizsgált terület ipari területen, ipari létesítmények, üzemek közvetlen közelében helyezkedik el. Felületén a bolygatott területekre jellemző, zömében a gyomtársulásokat alkotó, illetve tájban nem honos növényfajok telepedtek meg. Kivételt képez ez alól néhány faj, amely az eredetileg itt honos és a tágabb környezetben még fellelhető társulásokra jellemző. Az állatvilág igen szegényes, a jelenlegi növényállomány által meghatározott. Tájképileg jellegtelen, tájképi értéke nincs. A lakott területek védelme, a tájképi érték növelése érdekében a vasút mentén a zöldfelületek kialakításánál elsősorban a tájban honos fa és cserjefajok telepítését javasoljuk.

6.6 A hatásterületek A hatásterület az a terület, ahol a hatások a jogszabályokban rögzített mértékben érzékelhetők. A hatásterület lehatárolásánál a 314/2005. (XII.25) Kormányrendelet 7.sz. mellékletében foglaltakat vesszük figyelembe. Az ennél részletesebb lehatárolásokat a szakági fejezetek tartalmazzák.

Föld, felszín alatti víz A talajra vonatkozóan a közvetlen hatásterület a vasúti pálya területére korlátozódik. Talajvíz esetében a közvetlen hatásterület szintén a vasúti pálya területére korlátozódik, tehát a MÁV területen ill. a kisajátítási területen belül marad. Felszín alatti víz esetében a közvetett hatásterület a víz áramlása által érintett terület. Ennek nagysága függ a talaj tulajdonságaitól, a talajvízszinttől, a talajvíz áramlási viszonyaitól, valamint a szennyezés mértékétől.

Haváriákra vonatkozóan a közvetlen hatásterület általában nem lépi túl a kisajátítási határt, elsősorban a vasúti pálya üzemi területén belül marad. Közvetett hatásterület a felszín alatti vizek esetében ugyancsak a talajvízáramlás útján szennyeződő terület lehet.

Felszíni víz A vasúti pálya közvetlen környezetében található vízfolyások közvetlen hatásterületnek minősülnek a csapadékvizek bevezetésének helyén az alvízi oldalon a vízfolyás jellegétől függően 50-100 m hosszon. A közvetlen hatásterület ennél lényegesen több is lehet, különösen, ha a haváriás szennyezések hatásait is figyelembe vesszük. Esetünkben a felszíni vízre vonatkoztatva közvetett hatásterületről nem beszélhetünk, hiszen a beruházásnak olyan jellegű hatása nincs, ami a vízgyűjtő területre hatna.

Levegő Tekintettel arra, hogy a fővonalon villamosított vasútvonalról van szó, annak üzemi állapotban a

levegőre nincs érdemi hatása így hatásterülete sem határolható le. A készülő iparvágányon diesel üzemű mozdonyok dolgoznak majd, de az üzemidő olyan rövid, hogy érdemben nem beszélhetünk a vasút területén kívüli hatásterületről. Építés alatti hatásterületről beszélhetünk, ennek nagysága, területi kiterjedései viszont nagymértékben függ az alkalmazott technológiától, a szállítási útvonalaktól.

Élővilág: ember, egészségügyi hatások Az egészségügyi hatásterületet az emberre legközvetlenebbül ható környezeti elem hatásterületével, a zajéval jellemezhető, de iparterületi környezet esetén nem releváns.

Társadalmi-gazdasági hatások A vasútfejlesztés társadalmi-gazdasági hatásai elsősorban az érintett térségre, de azon túlnyúlva GDP termelésével az egész országra hatnak. Közvetlen hatásterületnek minősül: Győr ill. a Győri Kistérség

Élővilág: növény, állat Élővilág-védelmi szempontból a közvetlen hatásterület a közvetlenül érintett természetes, vagy természetközeli élőhelyek nyomvonal melletti területe. Kisebb kiterjedésű élőhelyek esetében a teljes élőhely is lehet. A közvetlen hatásterület kijelölésénél figyelembe kell venni a zajvédelmi szempontból kijelölt közvetlen hatásterületet is, ha az adott élőhely állatvilága érzékeny rá. A hatásterület kiterjed az építés során igénybevett természetes, vagy természetközeli élővilágú területekre, ha azt az építésből származó káros hatás éri (taposás, depónia létesítés, vízháztartás változás stb.).

Közvetlen hatásterületnek jelen esetben az élővilág-védelmi felmérésben vizsgált helyszínek minősülnek, érdemi hatása nincs.

A közvetett hatásterület a vasút környezetében élő állatfajok élettérigényéből, és a forgalom közvetett élőhely-megváltozó hatásának mértékéből becsülhető, esetünkben nem számottevő.

Biológiai környezeti ártalommal az építés alatt, és a rendeltetésszerű használat mellett számolni nem kell. A tervezési terület ipari terület, ahol védett állatok vagy növények jellemzően nem fordulnak elő, ezért számottevő élőhelyzavarás nem jöhet létre.

A természeti környezetben a legnagyobb hatású beavatkozás a tereprendezés, amely az érintett területen a humusz eltávolításával jár. Annak ellenére, hogy a humuszréteg deponálása tervezett, a tárolás ideje alatt a talaj mindenképpen tömörödik, és ez szerkezetváltozáshoz, a talajélet sérüléséhez vezet. A tervezési terület nem tartozik NATURA 2000, vagy egyéb védett kategóriába. Az üzemeltető a vasúti pálya gyommentesítését vegyszeres gyomirtással végzi, amihez gyorsan lebomló, engedélyezett permetanyagokat használnak.

Épített környezet A beruházás közvetlen hatásterületének a pálya 100-100 m-es környezetét tekinthetjük, a nyíltvonali szakaszokon ez a sáv az üzemi területre korlátozódik. A tervezési terület Győr külterületét érinti.

Közvetett hatásterületnek kell tekinteni minden olyan területet, települést, ahol bármilyen hatása érzékelhető a beruházásnak (területfejlesztés, forgalmi átrendeződés, területfoglalás).

Táj Közvetlen hatásterület a vasúti pálya jelenlegi, valamint az iparvágány építéssel érintett szakaszok, valamint az iparvágánnyal elért iparterületek üzemi területe. Közvetett hatásterületként kell tekinteni minden olyan területet, ahol bármilyen hatása

érzékelhető a beruházásnak (területfejlesztés, területhasználat változás, tájképvédelem). Zaj A 284/2007. (X.29.) sz. „a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól” szóló Kormány rendelet általánosan értelmezi a hatásterület fogalmát, határának meghatározása a rendeletben szereplő feltételrendszer alapján - a háttérterhelés mértéke szerint – történik. A hatásviselő a közvetlen és a közvetett hatásterületen élő lakosság.

Rezgés A 284/2007. (X.29.) sz. „a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól” szóló Kormány rendelet általánosan értelmezi a hatásterület fogalmát, határának meghatározása a rendeletben szereplő feltételrendszer alapján - a háttérterhelés mértéke szerint – történik. A hatásviselő a közvetlen és a közvetett hatásterületen élő lakosság.

Hulladék Közvetlen hatásterület hulladék szempontjából a kisajátítási határon belüli terület, amelyen a hulladék keletkezik, gyűjtésre kerül. Ugyancsak a közvetlen hatásterület része az építés által ideiglenesen igénybe vett felvonulási területek, ahol szintén keletkezhet hulladék, és gyűjtése szükségessé válhat. A közvetett hatásterületet a hulladék elszállításával és elhelyezésével kapcsolatban lehet kijelölni. A begyűjtött hulladékot átmeneti gyűjtőhelyen tárolják, majd megfelelő jogosítvánnyal rendelkező hulladékkezelőnek adják át: Győr-Szol ZRt. Győr-Sashegyi hulladéklerakó telepe.

7. A várható környezeti állapotváltozások (mértékének és jelentőségének) összefoglalása A tervezett munkák során országhatáron átterjedő környezeti hatás bekövetkezési lehetőségével számolni nem kell. A kivitelezés és az üzemeltetés során a hatásterületek többnyire gyakorlatilag nem lépik át a vasúti pálya területét. Ez alól kivételt képeznek a zaj, valamint a szállítási útvonalak mentén jelentkező hatások.

A hatásterületek így a következők:

Föld, felszín alatti víz A talajra vonatkozóan a közvetlen hatásterület a vasúti pálya területére korlátozódik. Talajvíz esetében a közvetlen hatásterület szintén a vasúti pálya területére korlátozódik, tehát a MÁV területen ill. a kisajátítási területen belül marad. Felszín alatti víz esetében a közvetett hatásterület a víz áramlása által érintett terület. Ennek nagysága függ a talaj tulajdonságaitól, a talajvízszinttől, a talajvíz áramlási viszonyaitól, valamint a szennyezés mértékétől.

Haváriákra vonatkozóan a közvetlen hatásterület általában nem lépi túl a kisajátítási határt, elsősorban a vasúti pálya üzemi területén belül marad. Közvetett hatásterület a felszín alatti vizek esetében ugyancsak a talajvízáramlás útján szennyeződő terület lehet, de nem releváns.

Felszíni víz Esetünkben a felszíni vízre vonatkoztatva közvetett hatásterületről nem beszélhetünk, hiszen a beruházásnak olyan jellegű hatása nincs, ami a vízgyűjtő területre hatna.

Levegő Tekintettel arra, hogy a fővonalon villamosított vasútvonalról van szó, annak üzemi állapotban a levegőre nincs érdemi hatása így hatásterülete sem határolható le. A készülő iparvágányon diesel üzemű mozdonyok dolgoznak majd, de az üzemidő olyan rövid, hogy érdemben nem beszélhetünk a vasút területén kívüli hatásterületről. Építés alatti hatásterületről beszélhetünk, ennek nagysága, területi kiterjedései viszont nagymértékben függ az alkalmazott technológiától, a szállítási útvonalaktól, amely még nem

ismert.

Élővilág: ember, egészségügyi hatások Az egészségügyi hatásterületet az emberre legközvetlenebbül ható környezeti elem hatásterületével, a zajéval jellemezhető, de iparterületi környezet esetén nem releváns.

Társadalmi-gazdasági hatások A vasútfejlesztés társadalmi-gazdasági hatásai elsősorban az érintett térségre, de azon túlnyúlva GDP termelésével az egész országra hatnak. Közvetlen hatásterületnek minősül: Győr ill. a Győri Kistérség.

Élővilág: növény, állat Biológiai környezeti ártalommal az építés alatt, és a rendeltetésszerű használat mellett számolni nem kell. A tervezési terület ipari terület, ahol védett állatok vagy növények jellemzően nem fordulnak elő, ezért számottevő élőhelyzavarás nem jöhet létre. A természeti környezetben a legnagyobb hatású beavatkozás a tereprendezés, amely az érintett területen a humusz eltávolításával és a töltésekre visszaterítésével jár. Az üzemeltető a vasúti pálya gyommentesítését vegyszeres gyomirtással végzi, amihez gyorsan lebomló, engedélyezett permetanyagokat használnak. Hatása a vasúti pálya területét nem lépi túl.

Épített környezet A beruházás közvetlen hatásterületének a pálya 100-100 m-es környezetét tekinthetjük.

Táj Azonos marad a meglévő vasúti pálya látványával, az építési területet nem lépi túl.

Zaj Az építési helyszínen a vágánytengelytől mért 25 – 25 m-es távolság sávja, a szállítási útvonalak még nem ismertek, de a hatás az általános közlekedési hatások szintjén marad. A zajvédelmi falnál pedig a falig korlátozódik.

Rezgés Az építési helyszínen a vágánytengelytől mért 25 – 25 m-es távolság sávja.

Hulladék Az építési területet nem lépi túl.

Összefoglalva: Burkolóábra jelleggel kijelenthető, hogy a tervezett munkák hatásterülete a pályatengely mentén 100-100 m-es sáv.

8. Felhasznált irodalom

Győr város szabályozási terve és helyi építési szabályzata

Marosi et al. Magyarország Kistájainak Katasztere, MTA, Budapest, 1990.

Országos Meteorológiai Szolgálat 2010. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján LRK Adatközpont http://www.kvvm.hu/olm/docs/2010_automata_ertekeles.pdf (2014. 05.17.)

RING Mérnöki Iroda Kft. GYIP 1. sz. iparvágány meghosszabbítása - vasútépítés engedélyezési terve, Győr, 2014. május

Tulipánt G. A közúti és vasúti áruszállítás zajkibocsátásának elemzése és a zajterhelés csökkentési lehetőségeinek vizsgálata, PhD. disszertáció, Budapest, 2007.

www. Google Earth.com (letöltés 2014.05.17.)

http://www.gyorikisterseg.hu (letöltés 2014.05.17.)

http://www.kvvm.hu/olm/ (letöltés 2014.05.17.)