556 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 34. SlAKI 1901 *X. KVF0LYAH.

Legjobbak saját nemükben a

MAGGI élelmiszerek. 9236

Minden család számára legnagyobb értékkel birnak.

J)/feg&%> ízesítésre minden leves- , bouillon-, már­

tás- s főzeléknek stb. meglepően jó ú t kölcsönöz.

Néhány csöpp elegendő. Üvegecskékben 5 0 Dllértöl kezdve.

FRATOIA LEVESEK 1 táb la ára 15 fillér

és elég 2 adag erös,könnyen emészthető, egészséges leveshez,mely c s u p á n v i s h o z z á ­

t é t e l é v e l néhány perez alatt előállítható.

19 k ü l ö n f é l e f a j t á b a n .

ERÖLEVESTÖKÖK *&

á r a 2 0 fillér. 1 tok elég 2 adag legfino-

Yjj SM j B mabb erőleveshez, m e l y É p ^ T o s n p á n f o r r ó v í z z e l

*n<a«-x l e ö n t v e , minden további hozzátétel nélkül, azonnal

előállítható. •de

— _ '— ~. : L —

Egy kísérlet meggyőzőbb, mint bármely reklám, B#~ Minden fűszer-, csemegekereskedésben és drogueriában kapható. """

A n ő i s z é p s é g elérésére, tökéletesítésére és fentartására legkitűnőbb és legbiztosabb a

MARG1T-CREME, mely vegytiszta, sem higanyt, sem ólmot nem tartalmaz, teljesen ártalmatlan. Ezen világhirü arczkenöes pár nap alatt eltávolít szepiől, májfol­tot, pattanást, borátkát (Mitesser) és minden más bőrbajt. Kisimilja a ránczokat, redőket, himlőhe­lyeket és az, arczot hófehérré, simává és üdévé varázsolja. Ára nagy tégely 2 kor., kis tégely 1 kor. M a r g i t h ö l g y p o r 1 kor. 20 lill.. M a r g i t s z a p p a n 70 lill., M a r g i t f o g p é p (Zahn-paata) 1 kor., M a r g i t a r c z v i z 1 korona.

Hamisítványok bíróilag üldöztetnek. •

Postán utánvétellel vagy a pénz elő­zetes beküldése után küldi a készítő: Földes Kelemen gyogysz

Legkedveltebb .legjobb hajíestőszer a

MELANOGENE f e k e t e é s b a r n a s z í n b e n .

Ezen k i tűnő és ártalmatlan készit-ménynye l hajat, szakált, bajuszt pár perez alatt feketére vagy barnára le­het festeni. A szin ál landó és a ter­mészetes szintől meg n e m különböz­tethető. Ártalmatlan és alkalmazása igen egyszerű. N e m piszkít. Ára 2 kor.

8 0 fillér. 9057

Budapesti főraktár: T ö r ö k J ó s s e f gyógysz.Király-u.12 és Andrássy-út 29.— Kapható minden gyógyszertárban.

Hölgyeknek !

Ilona-créme. L e g ú j a b b és o r v o s i s z a k t e k i n t é ­l y e k által is elismert, b i z t o s hatása k é s é s a r e z s z é p i t ő szer, eltávolít m i n d e n börtisztátlanságot és r ö v i d használat után v a k í t ó íehérré,üdévé

teszi az arozbőrt. e l m é s t e t é s ! ~ M Készítmé­

nyem nagy közkedveltsége miatt h a m i s í t v á n y o k a t hoznak forgalomba; csakis az v a l ó d i , mely a d o b o s a l j á n aláírásommal el van látva. 1 t é g e l y I l o n a - c r é m e 1 k o r . 1 d r b I l o n a - s z a p p a n 8 0 fillér. K a p h a t ó m i n d e n g y ó g y s z e r t á r b a n . Szétküldési rak­tár: A l e x a n d e r J á n o s gyógyszertára S z o l n o k o n . Bu­dapesti főraktárak: T ö r ö k - f é l e gyógyszertárban Király-nlcza 12. és Andrássy-nt 29., K e r p e l - f é l e gyógyszertár Lipót-körut 28. szám és T h a l m a y e r á s S e i t s uraknál.

JUH"

Dr. Lengie l '

nyirfabalzsam kir. szab. Svédhonra.

Már magában véve azon növényi nedv a mely a nyírfából kifolyik, ha annak törzsét megfúrjuk, emberemlékezet óta mint a leg­kitűnőbb szépitöszer volt ismeretes, ha azonban ezen nedv a feltaláló utasításai

— szerint balzsammá alakittatik át, csak akkor nyer agyszólván csodálatos hatást. Ha este megkenjük vele az arczot vagy más bőrrészeket, már misnap csaknen észrevétlenül pikkelyek

válnak le a bőrről, a mely ezáltal fehérré és gyöngéddé vilik. Ezen balzsam kisimítja az arezon a ránczokat és himlőhelyeket, ifja arezszint, a bőrnek fehérséget, gyöngédséget és üdeséget kölcsönöz; a legrövidebb idő alatt eltávolítja a tzenlöt, májfoltol és anyajegye­ket, orrverességet, bőratkái s a bor minden mis egyéb tisztátalansá­gát Ára egy koraónak használati utasítással 3 korona. Kapható

minden jobb gyógyszertárban. A nyirfabalzsam által puhává lett bőr konzerválására ajánlatos ezzel

egyidejűleg a d r . L e n g i e l - f é l e 9135

O p o - c r é m e t használni. Egy tégely \ kor. 20 fül, i dr. Lengiel-íéle B e n z o e - s z a p p a n

a legalkalmasabb hygienikus szappan, mely a bőrtenyhévé és fehérré teszi és hivatva van a balzsam jo hatását fokozni. Egy darab ára 1 korona 20 fillér. Főraktár Magyarország részére T ö r ö k J ó ­s s e f g y ó g y s z e r t á r a . Budapest VI. ker., Király-utcza 12. és

Andrássy-nt 29. szám.

IJBOLYAIUATOS, .MANDQLA KORPA1

a, "WJrt fisomra •taritja.és

]lftwMjtt«liPsTBaitsisiiigsM8aftl KIZÁRÓLAGOS KÉSZÍTŐI

H.dfiatsc/iá&\ Kr^IJJJGECO.SZ. 8993

Wadlsteiner F. I * > ^ * « — » • " ••>^»»l«l^si'ss«»ws>a»i,i%^>>«s,»>t»»j assisii

áruháza

BUDAPEST • • i « I ,» I i - » • •» ii

IV. kerület, ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ Mária Valérla-a. 5.

Cristolle-eziM, üveg és porczelhiu nemüekben.

Cristofle & Co. czég Paris, dúsan ezüstözött és aranyozott gyártmányai egyedüli raktára; Bga

Cie des Cristalleries de Bacarat, Paris (Kristály­üveg készlet);

Benedik t testvérek Karlsbad, Meierhöfeni porczellán-gyára (háztartási czikkeiben). 9182

Eladás gyári árakon!

Geittner és Rausch B u d a p e s t .

A n d r á s s y - ú t 8.

Az eredeti a m e r i k a i

Lightning fagylaltgépek

nagybani raktára. Árlapot bérmentve ^iÉÍ$

kívánatra küld. ~

Kivá ló minőségű

DINNYÉKET szállítunk csepelszigeli kertészetünkből a következő árak mellett: • D u n a k i n c s e * legkiválóbb minőségű (turkesztán), ( K r é t a -s z i g e t i a n a n á s z * . « J ó k a i a n a n á s z t 5 kilogrammos posta­kosárakban, bérmentve utánvét mellett 2 . 4 0 k o r o n a . 23 kilo­grammnál nagyobb megrendeléseknél Tököl állomáson vasútra fel­adva, bruttosulyt tisztán számítva, utánvétel mellett kilogrammon-kint 1 6 fillér, szeptember 1-től kezdve ÍO fillér. L e g k i v á l ó b b m i n ő s é g ű g ö r ö g - d i n n y e klgr. 6 fillér, csomagolás nem

számíttatik. 9231

Schlesinger & Polakovits v££s*&„.

S E R R A V A L L O 8984 CHINA-BORA VASSAL kitűnő helyreállító szer g y e n g é k , v é r s z e g é n y e k és l á b b a d o z ó k számára. Ajánlva és használva or­vosi kitűnőségektől. 1000-nél több orvosi elismerőlevél.

M ~ K i t ű n ő i z . ~ M Kitüntetve több arany és ezüst éremmel.

Á r a k : V« l i t e r e s ü v e g K 2 . 4 0 , 1 l i t e r e s ü v e g K 4 . 4 0 .

K a p h a t ó m i n d e n g y ó g y s z e r t á r b a n . Serravallo J. gyógyszer. Triesztben.

I&l (ífa díí. i f CRÉME SAWS GRA1SSE

. D r

Pár nap miatt minden arczot fehérít, üdít és szépít, ira l.$0 kor.,szappan 1 kor.

KOVÁCS K É Z P A S Z T Á J A

Í tcaafcia félhold alakú -védjpfrrgrel Talódi) 3 nap a l a t t , minden kezet gvőugéd&é é s fehérré varázsol

Egy tégely 1 30 kor. Hozzávaló szappan 1 kor. K Á R P Á T I I B O L Y A i L L A T !

ti legdivatosabb és legkedveltebb parfüm. Ára mintaüvegRel szép dobosban 4 korona. Kapható minden ffyófrrtarbsn é s gryóg-yaru&iletbsn.

Fő- éa szétküldési raktár: Dr. KOVA.CS EKHÓ gjógvsiertára éa illatasagrira.

Budapest VI. , Oyár-ntcia 17. Megje lent „ T o i l e r . t - t i t k u k " k ívánatra

Dr. FARKAS GYULANE FELSŐBB LEÁNYMEVELŐ INTÉZETE ÉS INTERNÁTUSA

BUDAPEST, IV., Ferencz József-rakpart 7.

M a g a s a b b t a n f o l y a m a polgári vagy felsőbb leány­iskola tananyagát már elvégzett leányok részére. Magyar, német, franczia, angol irodalom, aestetika, műtörténet, neveléstan, történelem, természettudományok stb. ' Kez­dete szeptember 5-én. Kiváló tanerők. Előkelő színvonal.

Felvétetnek benlakók, félbenlakók és bejárók. T e l j e s e l l á t á s t , ismétlő órákat, zene- és nyelvtaní­

tást o l y l e á n y o k i s n y e r h e t n e k , k i k m á s t a n i n t -s e t é t l á t o g a t n a k , valamint magántanulók is .

Beiratas naponta d. u. 3—4-ig. Felvilágosítással levélileg is szivesen szolgálunk.

KWIZDA FERENCZ JÁNOS CB. és kir. osstr.-magv., román kir. és belga fejed. udv. szállító.

K e r ü l e t i g y ó g y s z e r é n K o m e n b u r g , B é o s m e l l e t t . 8 arany-, 19 ezüs t - érem, 3 0 d ú s - é s e l i s m e r i oklevél .

Al latorv. diát ikal szer lovak-, marhák- e s Juhoknak. KSzel 60 év óta a legtöbb istállóban használatban étvágybiánypál, rossz emésztésnél, valamint teheneknél a te] javítása a a tejelőké' pesség fokozása czéljából. Egy doboz 1 kor. 40 fia fél doboz 70 Ali. Valódi csak a fönti védjegygyei és kapható minden gyógyszertárban

éa drogoakereskedésben. Főraktár: w*j* Török Józse f gvógryszert. Budapest , VI . , X irá ly -n . I *

Miként lehet szép női kebelt elérni. A kebel szépsége a női bájak egyik legelőkelőbbje, melynek adományozásiban a természet nem mutatja magát pazarló­nak. Ennélfogva a hölgyek szivesen fogják tudomásul venni,

hogy létezik egy oly teljesen ártatlan szer, melylyel a természet szelíd módon kényszeríthető, hogy ebben a tekintetben kevésbé fukar legyen. E szer. mely a finom

Sárisi hölgyvilágban már ismeretes, a R a t i é - f é l e •ELU1.ES O R I E N T A L E S használatából áll,

mely pilulák a leghíresebb párisi orvosok által jóknak vannak elismerve és tényleg ama tulajdonsággal bir­nak, hogy a női kebelt fejlesztik és újra helyrehozzák, a szöveteket erísitik, a villák csontdudorodásait elsi­mítják és a kebel idomainak egyáltalában diszkrét tes-tességet kölcsönöznek. Hatása abban áll, hogy a táp­láléknak plasztikai anyagokká való alakulását elősegí­tik, mely utóbbiak a melltájon megállapodnak. Az egy­

szer elért eredmény rendszerint minden különös ápo­lás nélkül megmarad. 9233

R a t i é - f é l e P i l n l e s o r i e n t a l e s elevenítő hatása által azonfelül üdébb lesz az arezbőr, szépítve az arezvonisok és megifjitva a nő egész lénye.

E piliilákat mindenki beveheti ; a fejlődésben levő fiatal leány ép úgy, mint a teljesen kifejlődött asszony. Tehát semmi esetre sem lehetnek a legkevésbbé az egészségre ártalmasak. (Törvényesen védve.)

A körülbelül két hónapig tartó gyógyfolyamot könnyű betartani, a megszokott.életmód, legcse­kélyebb változtatása nélkül Ara egy doboznak használati utasítással együtt K 6-45, utánvéttel í f r i a . (Szétküldés titoktartás mellett.) Mindazon dobozok visszautasitandók, melyeken a gyáros bélyege nincs és melyeken nem éli a következő lakásezim •

StATIÉ, l'harmacieu, 5. Passage Verdau, Pam.Raktár Ausztria-Magyarorsz. részére: Budapest.Török J ó s s e f gyógysz. Király-n.13

Franklin-Társulat nyomdája, (Budapesten IV. , Egye tem-utcza 4 . sz.)

r*s

• <A! — 4 \ .

fgOLNAPI VlH 35. SZÁM. 1901. BUDAPEST, SZEPTEMBER 1. 48. ÉVFOLYAM. előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG éa I egész évre 2 4 korona POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt | félévre _ 1 2 i

Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG

egész évre 1 6 korona félévre 8

A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK I egész évre ÍO korona (a Világkrónikával) 1 félévre _ 5 •

Külföldi előAzetésekhez a poatailag meghatározott viteldíj is csatolandó.

B Á R T FA.

AFELVIDÉK ŐSRÉGI, a múlt sok százados em­

lékeiben bővelkedő városa Bártfa, köze­l e b b mozgalmas napokat ólt át, midőn

a természettudósok és orvosok tartották ott XXXI. vándorgyűlésüket.

A történeti nevezetességű városnak — hol egykor a Thököliek, Eákócziak, Lorántffyak, Zrí­nyiek oly gyakran és örömest tartózkodtak, — régi hatalmát, fényét ma már nagyobbára csak romok hirdetik. Körfalai ugyan — bár erősen romladozva — még állanak, meglevő hét bás­tyája közül öt meglehetős épségben van, sán-czai, előfalai is, valamint a főtéren XV—XVI. századból való házai, ősrégi főtemploma, remek renaissance-gót stilű városháza nagyjából még most is egy középkori város festői képét mu­tatják. A főtemplom, a városháza rengeteg mű­kincseivel valóságos múzeum számba megy, mint általában Sárosvármegye e zugában min­den lépten-nyomon a múlt emlékeivel talál­kozunk. Bártfa még romjaiban is elárulja a régente hatalmas város fényét, egykori gazdag­ságát, régi patricziusi családjainak műérzékót. BÁRTFA. Háry Gyula rajza.

A BÁRTFAI VÁROSHÁZ.

IV. Béla király már 1247-ben megemlékszik Bártfáról, mint cziszterczita telepről, a melynek tőszomszédságában a járhatatlan rengetegben az ország gyepűje = határ-erődítménye volt, hol a betörő ellenséget iparkodtak feltartóz­tatni. A «via regalisa: a Lengyelországba vivő út kiépítése után az Anjouk felismerték a város kereskedelmi fontosságát, szabadalmakkal hal­mozták el. 1376-ban Bártfa már jelentékeny erősség, mint ilyet Nagy Lajos Buda és Kassa szabad királyi városok rangjára emeli, s ugyan­azon jogokat biztosítja neki, mint ennek a két régi híres városnak.

Hogy mily kiterjedt kereskedést űztek a bárt­faiak, bizonyítja az a körülmény is, hogy a sze­rencsétlen várnai csatáról is a bártfai kalmá­rok hozták meg az első hirt. Mily vagyon voH itt felhalmozva, mutatja az ia, hogy egyik pol­gára, Heyd Pál egymaga 150 aranyat adott a templom építésére, a mi abban az időben egész vagyont képviselt. Mager Petemé a bártfai biró özvegye három kápolnát építtetett a templomhoz, a város pedig a koronának Fri­gyes császártól való kiváltására Mátyás király kezéhez 2000 arany forintot fizetett. A refor-maczió korát bátran nevezhetjük Bártfa fény-

558 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 35. SZÁM. 1 9 0 1 . 4 8 . ÉVFOLYAM.

BÁRTFA: A KÖRBÁSTYA.

korának : egyformán szolgál az ország kereske­delmének, a tudományoknak, művészetnek; a régi művészet maradványainak megbecsülése, a város magánházainak nagy műizléssel ké­szült díszítései kapui dicsérik a polgárok Ízlé­sét; hires iskoláját az Alföldről is látogatják; hires nyomdászai: Klösz Jakab, Gutgesell Dá­vid a legelsők közül valók; Orbán mester hires műépítő, a bártfai főtemplom befejezője, festői: Grünwald János, Krausz János kiváló tehet­ségek. A régi emlékek e megbecsülése teszi lehetővé azt is, hogy Bártfán a régi képírás, fafaragás ós szobrászat fejlődésót a XIV. szá­zadtól kezdve századokra terjedőleg egy helyen tanulmányozni lehet. E nagy művészi kincs­nek méltó keretét képezte a város ódon falaival, bástyáival.

De bizony a múlt érdekes emlékei egyre jobban kopnak, fogynak, a korral változó izlés s igények nem egyezhetnek már meg a régi homályos előszobákkal, rácsos ablakokkal, fa-ragványos ódonságokkal; az unalmas, de több kényelmet nyújtó építkezés, berendezés kere­kedik már itt is felül s egy-két évtized alatt a város, — mely eddig a maga ódon mezében nevezetes látványosság számba ment s hires fürdőjével az idegenekre nagy vonzerőt gyako­rolt, — teljesen átalakul.

Bájtunk török, tatár járt, német dúlt, régi emlékeink tömegestől pusztultak el; még Bártfa őrizte meg legjobban régies szinét, multunknak, művelődésünknek tisztes emlé­keit. Bár minél teljesebb mértékben fentartha-tók s az utókor számára megmenthetők lenné­nek legalább azok, a melyek eddig még a pusz­tulást elkerülték!

íme most az ódon Bártfa falai között meg­jelentek a mai kor tudósai s e romok közt is érezniök kellett azt a nagy igazságot, hogy a virágzó jövő csak a múlt hagyományainak tisztelete, megbecsülése alapján következhe-tik be.

A tapolyi völgy éjszaki vadregényes hegyén túl, szűk fenyves völgyben a Kőhegytől elzárva az óJBzaki szelektől, terűi el Bártfa-fürdő, a mint régen nevezték, a «Savanyó*-víz. A fürdőnek már a XV. században nyoma van, 1505-ben a forrást három magyar forintért bérbeadták. A XVIII. században már számosan látogatják. Első nagyobbszerű épülete a «Görög fogadó* volt, s a XIX. század első felében érte el fény­korát, mikor a lengyel s magyar főuraknak volt

találkozója. A szabadságharcz idején romhal­maz, de azóta évről-évre emelkedik.

A fürdőn túl a hosszúréti szűk völgy lépésről-lépésre emelkedik, s egy kis fensíkon a zborói várrom alatt van a renaissance stylben épült várkastély, a mely teljesen ép. A magasan fekvő várkastély a Bákócziak kedves tartózkodási helye volt. A gyönyörű fensíkon, a melynek végét már a Galicziába is átnyúló hegyek szegik, terűi el a kastély parkja a hires «száz hársfá»-val, a honnan Bákóczi György, Makovicza ura és Sárosvármegye örökös főispánja«dátum sub cen-tum tiliisi) keltezett leveleit irta volt. Maga a vár már csak festői rom. Zrínyi Hona idejében Schultz császári tábornok leromboltatta, de a százados falmaradványok mai napig is daczol-nak az idő vasfogával. Hatalmas romjai a ma­gas hegyről Bártfáig ellátszanak. Az Erdődy grófok idegeneknek adták el a hírneves Bákóczi uradalmat, de Straetz Hermann gróf, a mos­tani tulajdonos és tisztjei nagy kegyelettel viseltetnek e birtok iránt. Hirlik, hogy a tulaj­donost annyira elragadta a zborói várrom festői szépsége, hogy a belső várrószt restau­rálni akarja.

A várkastély udvarán van a kéttornyú renais­sance templom, melyet I. Rákóczi Ferencz épít­tetett 1660-ban. Tiszta és remek kivitelű mű­emlék, a melynek kriptájában Bákóczi Júlia és az Aspremont-család tagjai nyugosznak. Nem kevésbbé értékes a zborói plébániatemplom már építésénél fogva is, a mennyiben teljesen kettős keresztalakja van.

Dyen emlékek, s a múlt fényes tanúi közt folyt le a magyar természetvizsgálók és a ma­gyar tudomány ünnepe. Hassanak termékenyí­tőleg e lelkesítő emlékek most is. A múlt hatá­sából, a jelen munkájából alakuljon meg az a szép, ragyogó jövő, a mely minden magyar embernek legszebb álma, s a melyért minden magyar embernek dolgozni kötelessége.

Gyöngyösy László.

A CZENKTETŐN. Köröskörül erdős hegyek mélán állnak, Távol fehérlenek havas sziklaszálak, A hegyek aljában messze nyúló róna. Mintha zöld bársonyból készült dolományon Ezüst vitézkötés díszítésül volna: Fehér út kígyózik a széles lapályon. Közben learatott sárga búzatábla, Reszket fölötte a reggeli kék pára.

Lent a város barna, vörös födelei, Ébresztő sugárban verőfény fürdeti, ősrégi templom áll komoran magába', % Viharos időkre hogy emlékeztessen. Mintha volna régi, el nem múló gyásza, Szomorún, hallgatag áll, fekete mezben. De sok apróbb, újabb templomoknak tornya Messziről felcsillog, vidáman mosolygva.

Nem szállong a füstje gyárak kéményének, Bobotló munkások pihennek szegények. Vasárnap reggel van, harangok csendülnek. Megenyhül a lélek az imádság szárnyán, Lázongó érzések le is csendesülnek, Nyugalmasb jövendőt reményelvén, várván. S jönnek az erdőbe, természet ölére, Ott van a szabadság, elringató béke.

Fenn a hegytetőn, hol elmerengve állok, S nézem az alattam nyüzsögő világot, Magas, karcsú oszlop, ezredév emléke. Legcsúcsán honszerző Árpádnak alakja, Néz rónára, bérezre, távol messzeségbe. Leeresztett pajzsra ereszkedik balja, Magasra emeli jobbjában a kardot, Víni készen tovább azt a nagy, nagy harezot.

Ne is tedd hüvelybe ! Édes pihenésnek, Csöndes nyugalomnak ideje nem tért meg, Nincs még meghódítva, oh nincs Magyarország! Mikor szívben, nyelvben, mikor gondolatban Mind egyek leszünk majd és fennen harsogják: Ez az áldott haza egy, megbonthatatlan, Csak a szeretetben áll viadalt, harezot: Akkor tedd hüvelybe a hadverő kardot!

Versényi György.

CSUDKA M A K A R Irta Gorkij Maxim. (Vége.)

Orosz eredetiből fordította Ambrozovios Dezső.

— Sok derék legényt láttam már, de te test' ben, lélekben szebb és vakmerőbb vagy náluk. Valamennyi leberetválná a bajuszát egy pil­lantásomra, és a lábaimhoz rogynék, ha akar­nám. De mit érnének vele? Hiszen amúgy se valami nagyon vakmerők, én meg egészen pulyává tenném őket. Kevés igazán vakmerő czigány van már a világon, Lojkó, nagyon kevés. Soha, senkit sem szerettem Lojkó, de téged sze­retlek. De azért szeretem a szabadságot is. A szabadságot, Lojkó még jobban szeretem, mint téged. Nélküled azért még sem élhetek, valamint te sem élhetsz nélkülem. így hát aka­rom, hogy testestől-lelkestől az enyém légy, hallod ? — Lojkó elmosolyodott.

— «Hallom! Örvendező szívvel hallottam, a mit mondtál! Nocsak, mondj még valamit!

— Még valamit Lojkó; nos hát, mindegy, akármint vergődöl, én legyőzlek téged, és az enyém leszel. Azért ne is vesztegesd hiába az időt — már várnak reád a csókjaim. Csókjaim­tól elfelejted majd szabad életedet . . . és csa­pongó dalaid, melyekben úgy gyönyörödnek a czigányok, nem fognak többé fölhangzani a pusztaságon — ezután már csak nékem, a te Baddádnak fogsz szerelmes és gyöngéd dalo­kat énekelni . . . Azért hát, mondtam már, ne vesztegesd hiába az időt, holnaptól kezdve követni fogsz engem . . . Az egész tábor színe előtt meghajolsz előttem, és megcsókolod a jobb kezemet — s akkor a feleséged leszek!

«Lám, miben főtt a feje az ördöngös leánya nak! Ez hallatlan eset volt; mint az öregek mondják, csak a csernagorezok közt fordult elő hajdanában, a czigányok közt soha! Vájjon tudnál-e ennél furcsábbat kieszelni ? Akár egy esztendeig törhetnéd a fejedet, ós még se tudnál!

«Lojkó elugrott, és akkorát ordított, hogy visszhangzott bele a puszta. Badda összerezzent, de nem árulta el magát.

— Nos hát Isten veled holnapig; holnap pedig megteszed azt, a mit parancsoltam neked. Hallod Lojkó!

— "Hallom! Megteszem, — sóhajtott föl Zobár és kezet nyújtott neki. A leány rá se nézett, Lojkó pedig megingott, mint az orkán által kettétört fa, és zokogva rogyott a földre.

36. SZÁM. 1901. 48. ^VTOLTAM; VASÁRNAPI ÚJSÁG. «Lám mit csinált ebből a derék legényből az

az átkozott Badda.! Csak nagy kínnal tudtam Lojkót magához téríteni.

«Eh . . . ki az ördögnek van szüksége arra, hogy az emberek kínlódjanak? Ki szereti azt hallgatni, a mint egy emberi szív a fájdalom súlya alatt vergődve sóhajtozik ? . . .

•Visszatértem a táborba, és elmondtam a történteket az öregeknek. Gondolkoztak, ós el­határozták, hogy megvárják, mi fog kisülni a dologból. S ime, mi sült ki. Mikor este mind összegyűltünk a tűz körűi, odajött Lojkó is. Zavart volt, egy éjszaka alatt rettenetesen megsoványodott s a szemei beestek; föl sem pillantva így szólt hozzánk:

— «Ime mi történt velem czimborák: bele­néztem az éjjel a szívembe, ós nyomát se talál­tam benne egykori szabad életemnek. Nem lakik abban más, csak Badda. íme itt van, a szép­séges Badda, hogy mosolyog, mint egy királynő ! Ő jobban szereti a szabadságát, mint engem, ón meg jobban szeretem őt, mint a szabadsá­gomat, s elhatároztam, hogy meghajlok Badda lábai előtt, mert ő így parancsolta, hogy min­denek lássák, hogy az ő szépsége meghódította a vakmerő Zobár Lojkót, a ki eddig úgy játszott a leánynyal, mint a kánya a kacsával. Mostan­tól kezdve ő az én feleségem lesz, s ezentúl már nektek dalolni se lesz kedvem, és a szabad­ságomat se fogom Bajnálni! Úgy van-e Badda? •— Fölemelte a tekintetét és kétkedően nézett reá. A leány némán és szigorúan bólintott a fejével, a kezével meg a lábaihoz mutatott. Mi csak néztük és nem értettünk az egészből semmit. Sőt szerettünk volna elmenni valahová, csak hogy ne lássuk, hogy borúi Zobár Lojkó egy leány lábaihoz, még ha az a leány Badda is. S szégyeltük magunkat, megszántuk őt, és el­szomorodtunk.

— Nos! — kiáltott oda Badda Zobárnak. — «Ugyan ne siess, ráérsz még, bele is unsz

még . . . — szólt mosolyogva. — «Ennyi az egész, czimborák ! Mi van még

hátra? Nincs más hátra, mint hogy megpróbál­jam, csakugyan olyan erős-e az én Baddám szíve, mint a minőnek előttem mutatta. En megpróbálom, — bocsássatok meg, czimborák!

«Még csak arra se volt időnk, hogy eltűnőd­jünk rajta, vájjon mit fog csinálni Zobár, és Badda már ott hevert a földön, s a keblében markolatig benne Zobár görbe bicskája. Szinte kővé váltunk valamennyien.

«Badda kitépte kebléből a bicskát és félre­dobta, s a sebét fekete hajának egy csomójával betakarva mosolyogva, hangosan és érthetően így szólt:

— Isten veled Lojkó ! Tudtam, hogy te így fogsz cselekedni! . . . S ezzel meghalt . . .

•— «Most azután meghódolok előtted, te büszke királynő! — hörögte bele a pusztaságba Lojkó, s a földre dobva magát, ajkaival oda­tapadt a holt Badda lábaihoz és szinte meg­dermedt. Mi levettük a sipkánkat, és szótlanul álltunk.

tMit szólsz ehhez a dologhoz, te sólyom ? . . . Nur azt akarta mondani: «meg kell őt

kötözni!)) De vájjon akadt volna-e kéz, mely Zobár Lojkót megkötözze . . . bizony nem akadt volna, s ezt Nur nagyon jól tudta. Intett a kezé­vel, és tovább ment. De Danila fölvette azt a bicskát, melyet Badda eldobott, és hosszasan nézte, miközben szürke bajusza imbolygott a szélben ; még meg se száradt volt rajta Badda vére, s olyan görbe és éles volt az a bicska . . . Azután odalépett Danila Zobárhoz, és bele­döfte a bicskát a hátába, épen a szíve táján. Danila, a vén katona, mégis csak apja volt Baddának.

— «No lám! — mondotta Danila felé for­dulva Lojkó. És elment . . . utóiérni Baddát.

«Mi csak bámultunk. Ott hevert Badda, kezé­vel egy csomó hajat szorítva a kebléhez, s nyi­tott szemeivel a kék eget nézte, a lábainál pedig elnyújtózott a hős Zobár. Fürtéi az arczába lóg­tak, úgy, hogy nem is látszott az orczája.

«Ott álltunk, és eltűnődtünk. Bemegett az öreg Danila bajusza, és összehúzódtak sűrű szemöldökei. Fölnézett az égre, ós hallgatott, . . . az ősz Nur pedig arczczal leborult a földre, ós úgy zokogott, hogy szinte vonaglottak öreg vállai.

•Volt is ám ott miért sirni, te sólyom! De volt ám! . . .

Makar elhallgatott, és miután betette a pipá­

ját a zacskójába, összehúzta a subáját. Szitált az eső, derekasan fújt a szél, s a tenger tom­pán és dühösen zúgott. A lovak egymásután odajöttek a kialudt tűzhöz, s megbámulva ben­nünket okos, nagy szemeikkel, mozdulatlanul megálltak, és szoros gyűrűként vettek körül.

— Hopp, hopp, hahó! — kiáltott reájuk Ma-kar gyöngéden, és a tenyerével megveregetve kedves fekete paripája nyakát, hozzám fordulva így szólt:

— Ideje aludni! — s behúzva fejét a subá­jába, kényelmesen elnyújtózott a földön, és elné­mult. Én belenéztem a pusztaság homályába a tenger felé, és szemeim előtt ott úszott Badda királynői szép és büszke alakja. Kezével oda­szorította a sebéhez egy csomó haját, finom, barna ujjai közt csöppenkét szivárgott át a vér, s mint egy-egy tüzesen piros csillag hullott le a földre.

Utána, közvetlen a nyomában ott úszott a vakmerő és hős Zobár Lojkó; sűrű, fekete für­tök takarták el az arczát, és alóluk sűrűn hul­lottak a nagy, hideg könnycseppek . . .

Még jobban megeredt az eső, és a tenger ko­mor, ünnepélyes hymnuszt zengett a büszke, szép czigánypárnak — Zobár Lojkónak és Bad­dának, az öreg Danila leányának.

Ők pedig simán és zajtalanul ott keringtek az éj homályában, s Lojkó, a szép dalos, seho­gyan se tudta a büszke Baddát utóiérni . . .

FÉNYŰZÉS A KÖZÉPKORBAN. Előttünk a középkor a világról lemondó ön­

megtagadás, a keresztényi türelem és szegény­ség eszményeinek megszemélyesítője. De ugyan­akkor, mikor a keresztény erkölcsök mintegy átszellemítik egész Európát, egyúttal a keresz­tes háborúk következtében a kelet bűvös kin­cseinek feltárása, Ázsia csodás természeti gaz­dagsága és nagy művészeti hagyományai egy új forrását jelentik a fejlődő európai kultúrának, mely mindenekelőtt a pápaság pompaszeretetó-ben találja meg serkentő eszközét, hogy lassan­ként innen áradjon szét a 'társadalom minden rétegeire. Ez oka annak, hogy míg a középkor utolsó éveiben a mai leghatalmasabb germán és szláv államok még durva és bárdolatlan éle­tet éltek, addig a pápai udvar egy erős és hatalmas művelődési áramlatnak tudott köz­pontja lenni, mely fényben felülmúlt mindent, a mi akkoriban létezett.

Tizenkét lustrumon keresztül székelt a pápa­ság Avignonban s ez idő alatt Avignon volt a művészeti ós tudományos mozgalmak köz­pontja. Hatalmas, monumentális épületek tá­madtak itt a pápák áldozatkészségéből. A leg­híresebb festők díszítették a mennyezetet és a falakat, kiváló franczia és olasz mesterek köl­csönözték oda e czélra vésőiket és ecsetjeiket. A legfinomabb fafaragvány ok, a legritkább selyemszőnyegek borították a termeket, me­lyekben a műipar valóságos kincsei voltak föl­halmozva. Szekrényeken és állványokon pedig remekül dolgozott arany- és ezüst edények csillogtak.

Hát még az életmód szertelen pompája! Minden főpapnak megvolt a maga udvara, mely fényben, díszben vetekedett a pápáéval. Papok ós világiak, orvosok, költők, asztroló­gusok ós .jogászok tolongtak a tudományok e bíboros protektorai körűi s tarka és zajos képet varázsoltak elé.

Különösen az öltözet dísze minden képzele­tet felülhaladt. A gyűrűk, nyaklánczok, csattok, övek és mindennemű ékszerek kincseket értek. Ezreket költöttek bíborra, bársonyra, nyuszt-és hermelin-prémekre s külföldi szövetekre, melyeket Szíriából hozattak. Müntz szerint VI. Kelemen pápa alatt csupán a pápa avig-noni palotája egyik terme díszítésére szánt zöld selyem 213 forintba (mai érték szerint körül­belül 7000 frt) került. Több mint száz Bcudit dobtak ki csupán saruk hímzésére, sőt némely pápa annyira vitte a fényűzést, hogy keztyűire zománczlapokat varratott. Ez a fényűzés kiter­jedt minden rétegre, nemcsak a pápákra, a kik haláluk után több mint másfél milliárdot érő kincseket hagytak hátra, nemcsak a főpapokra, a kik még a síron túl is nagyszerű halotti pom­páról gondoskodtak a maguk számára. A Laura halhatatlan költője, Petrarca, még öreg korá­ban is visszaemlékezik az avignoni udvarban

átélt ifjú éveire, mikor egész órákat töltött haj­fürtjei rendezésével s az utczán csak a széltől és sártól félt, mely állandóan fenyegette ruhá­zata díszét és kimért választékosságát.

Nem kisebb bőkezűséget fejtettek ki a lako­mák rendezésében ós az asztal gyönyöreiben sem. Párját ritkította p. o. az a lakoma, melyet 1308-ban V. Kelemen pápa adott, s melynek élénk leírását tartotta fenn egy florenczi név­telen szemtanú. Ezek a lakomák vetekedtek nagyszerűségben a már hanyatló Bóma leg­költségesebb traktamentumaival.

Azok közé a vendégszerető házak közé, me­lyek az irodalom ós tudomány, a rang és elő­kelőség korifeusainak valódi találkozó helyei voltak, tartozott különösen Giovanni Colonna bíbornok palotája is, hol minden idegen meg­fordult, a ki csak Avignonba jött. A bibornok maga is tudós és képzett fő lévén, szerette ós becsülte a szellem és ész kiváltságosait, ellen­ben megvetette az alacsony hizelkedóst, a csú-szást-mászást. Hazafias büszkesége, melyet az akkor elfrancziásodott erkölcsök közepette is mindig híven megőrzött, néha az őszinteség oly kifakadásaira ragadta, melyekben nem kiméit senkit. így Petrarca is beszéli, mily haragra gerjedt egykor, mikor meghallotta, hogy XH. Be­nedek egy tál bolsenai angolna láttára kicsinylő csodálkozással kiáltott fel, hogy «vógre Olasz­országból is jöhet valami jó».

Avignon ekkor egy valóságos nagy város ké­pét mutatta. Az utczákat nem ritkán monu­mentális arányú házak szegélyezték. Az avig­noni pápák egyik jellemző tulajdonsága volt az építési láz. XXII. János pápa 1316-tól 1327-ig kiváló építészek egész sorát gyűjtötte maga köré, köztük a híres Cucuron Vilmost s ezek segélyével a hajdani püspöki lakot fejedelmi székhelylyé sikerűit átalakítania, melyekben a kor minden műtárgyát összehalmozta. Példáját követték az Avignonba özönlő bíbornokok és főpapok is, a kik Petrarca szerint «óriási palo­tákat ós roppant házakat» emeltek Avignon lankás oldalain. Nagy néptömeg hullámzott szünetlenül ezeken az utczákon, minden korbeli és nemzetbeli népek, kettős és négyes fogatok, lovasok és talyigások zsibongtak, tarka látványt nyújtva, melynek központja az akkori előkelő társaság szine-java volt: fejedelmek és kö­vetek fényes kíséreteikkel, európai hírű tudó­sok ÓB művészek, messze idegenből ragyogó szépségű hölgyek.

így írja le az avignoni udvart 1333-ban III. Edward angol király követe, Bichard de Bury, a ki Petrarcával is ott ismerkedett meg, mely alkalmat a költő arra használta fel, hogy adatokat kérjen a tudós angoltól a Senecánál, Virgiliusnnl, Boetiusnál említett Thule geog­ráfiai fekvéséről, arról a rejtélyes álombeli szigetről, melyet Göthe és Heine is megénekelt s mely Plinius, Servius és mások szerint min­den valószínűség szerint Nagy-Britannia és Irland éjszaki részén kellett, hogy feküdjék.

Száz évvel később egy más, frank lovagi családból származó kalandor, Hans von Wald-heim, látogatta meg Avignont s még mindig az akkori világ búcsújáró helyei egyikének találta. Épen jókor érkezett, mikor a pápai legátus, valami Bourbon herczeg, a környék nemes höl­gyeit és szép asszonyait májusi ünnepre hivta meg. Látta őt, a mint szép vendégeivel, a leá­nyokkal s asszonyokkal sétálni ment s azután őket palotájába visszakísérte, a hol az egész fényes társaság éjfélig vigan tánczolt. Másnap reggel aztán kíváncsian járta be a palota ter­meit, sőt behatolt a legátus termeibe ÍB, de még alva találta őt, habár a függő óra már kilenczet ütött.

Nem kevésbbé víg életet talált Avignon szom­szédságában, a jó Bené király mesés országában s különösen a jeruzsálemi ós szicziliai király vidám székhelyén, az akkori Ekys (ma Aix) falai közt. Egy tisztviselő kalauzolta végig a palotában, mindent fölnyittatott előtte s utol­jára megmutatta neki a király kertjeit is. A jám­bor középkori turista egészen oda volt az ámulattól. Három kertet látott, egyikben egy gyönyörű szőllőlugassal. Egy tizenöt sing széles út, mindkét oldalán három sing magas kettős fallal volt szegélyezve, melynek közeit földdel töltötték fel s ebbe szőlőtőkéket ültettek, me­lyek nagy ivezetekben hajoltak át az út felett, úgy hogy magas bolthajtást képeztek. A szőlő­tők közeibe jóillatú cserjék ós virágok voltak

560 VASÁRNAPI TJJSÁG._ 5. SZÁM. 1901. 4 8 . ÉVFOLYAM.

A FŐTÉR.

ültetve. Alant a'híres fal, fent a sűrű repkény, oldalt friss légáram nyíló virágokkal.

A kerten át friss patak folydogált, a melynek hoszszában emelkedtek Benó király palotái és nyári lakai, egy az ő, s egy a királyné számára, mindegyik fejedelmileg berendezve. Gyümölcsfa is Bok volt a kertben, rakva a legfinomabb gyümölcsökkel, oldalt húzódott a madárkert, ötven lépés hosszan, 20 lépés szélességben, 18 sing magasan mind a négy felől rézsodrony hálózattal fonva körűi, úgy hogy egészen bele lehetett látni. A kert alacsony fákkal volt be­ültetve s a legritkább madarakkal volt benépe­sítve, melyeket csak a király fel tudott hajszolni a világ minden tájáról.

A középkor barbár nyersesége így fordult a humanizmus szelleme ébredésével a keleti czi-vilizáczió érzéki pompája felé, hogy ennek ezerféle színeit fölvéve magába, a tudományok megújhodásával egyúttal a modern élet kényelmi igényeit is magas tökélyre fejleszsze.

V.S.

MÁRAMAROS, A "ZÖLD ORSZÁG". Egy máramarosi nemes család ivadéka, ki

szülőföldjéről Biharországba házasodott s ott meg is telepedett, sok év múlva visszatért apósá­val a távolban is folyvást emlegetett szülőföld­jére. Bég nem látta a «Zöld ország»-ot, (melyet gróf Teleki Sándor nevezett el így) megújultak lelkében gyermekkori emlékei s kimondhatat­lanul boldog volt, mikor a hatalmas havasokat, a szelíden hajló zöld hegyiket, a csörgedező patakokat, regényes völgyeket újra láthatta. Egész lelkesedéssel szólt apósához: «Úgy-e, Bzép vármegye?* «Abbizony! nagyon szívesen születtem volna itt és szívesen is halnék meg

itt, hanem élni már csak ott Biharban sokkal jobb!»

Ezt szokták felhozni, mikor a máramarosi ember dicsérete felhangzik Máramarosról, s

melyek százezer holdnyi terűletet borítnak B milliókat, százmilliókat jövedelmező sóbányák szomszédságában a szegény máramarosi ember máléval ós zabkenyérrel él, hogy örömtelen életét tengethesse.

S mégis ez a máramarosi nép egész mos­tanáig hűen ragaszkodott szülőhelyéhez, bele­nyugodott nyomorúságos életébe, míg gonosz, csalfa emisszáriusok nem érkeztek s titokban nem csábítgatták ígéreteikkel Amerikába, Bra­ziliába, hol az Eldorádó gyönyörűségei várnak rajok. Sokan elmentek s majd mindnyájan keserves csalódással tértek vissza.

A legutóbbi évek története azonban arra ser­kentette a vármegye intéző köreit, hogy ne hagyják magukra a népet, igyekezzenek neki foglalkozást szerezni, szoktassák munkára, jár­janak közbe a kormánynál, hogy az akcziót, mely az ínséges nép megmentésére szolgál, támogassa.

Az ősöktől öröklött szokást, a tespedt, min­dennel megelégedést, mely már romlásra ve­zet, kell a máramarosi népből kiirtani, hogy a haladás ösvényére térhessen. A nép hajlandó megfogadni a jó példát, ha hasznot lát belőle. Ezért keletkeztek az iparfejlesztő bizottságok, hogy a földi javakban szűkölködő nép, mely-

RÉSZLET BÁRTFA FÜRDŐBŐL.

tagadhatatlanul sok igazság van a bihari úr szavaiban. Szegény vármegye, a hol sok kincs terem, de a kincs nem a vármegyéé, hanem a kincstáré. Erdőkoszorúzta hegységek,

A FERENCZ-RENDIEK BÁSTYÁJA.

BÁRTFAI KÉPEK.

nek legnagyobb munkája sem adhatja meg a földjének azt a termékenységet, hogy művelőjót kenyérrel elláthassa, az ipar, a házi ipar terén találja meg az alkalmat sorsa javítására. így ke­letkezett pár év előtt a kormány támogatásával a huszti járásban, Iza községében s a taraczvizi járásban Kökényesen kosárfonó-telep, mely száz­ezer darab számra készíti a kosarakat és már látható eredményeket képes elérni.

Máramaros vármegye mostani főispánja: báró Roszner Ervin, kinek nemes szívű, finom műveltségű hitvese, Forgách Klotild grófnő adta meg az ideát a Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter által az imént megnyitott kiállításra s a vármegyei gazdasági egyesülettel szövetkezve feladatának tartja, hogy Máramaros népének sorsán lendítsen.

A pár év előtt szomorúan beköszöntött pénz­ügyi válság, melyet három pénzintézetnek leha­nyatlása idézett elő, keservesen megrongálta ezt a jónevű Máramaros vármegyét. Több mint két milliónyi betét, tehát készpénz, mely a máramaros-szigeti takarókpénztárban volt elhe­lyezve, százról harminczhét százalékra olvadt, a részvények pedig, melyek egyenkint ötszáz forintot értek, üres berajzolt papirossá váltak, a mikkel a nyári filagoriák puszta falait ragaszt­hatják be, egyébre nem valók.

Az a vármegye, melyet leginkább emlegettek a hatalmasan fellendülő vármegyék közt ós Máramaros-Sziget városa, mely az 1896. óv előtti tíz év alatt óvenkint hosszú sorát látta épülni a legdíszesebb épületeknek, azóta csak ház-reparácziókat mutathat fel. Az ügyefogyott máramarosi emberek tekintélyes csoportja erő­sen megnövekedett azokkal a veszteséget szen-

35. BZÍM. 1901. 4 8 . évfOLTAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 561 vedt jómódú emberekkel, kik egy nap mint módos emberek feküdtek le s arra ébredtek, hogy semmijök sincs.

Az erős ember a felfakadt sóhajtást legyőzi, hanem idő kell, míg megkapja újra a kedvet, hogy a léket, mely vagyonán nyílt, újabb mun­kával kitöltse.

Most már kezd a vármegye kissé épülni. A ki Sziget városába érkezik, erősen hiszi, hogy itt nagy deroute pusztított. A 17,000 lakossal bíró 8zékváros,melynekdíszesróm.kath.egyháza,gör. kath. rutén és román temploma, igazán feltűnően szép ev. ref. egyháza, négy zsinagógája van, az ország egyik legformásabb s legtágasabb piaczá-val, törvényszéki palotájával, régi impozáns vár­megyeházával, városházával, erdőigazgatósági épületével, a Prielle Kornélia szülőháza telkén ópűlt Szabó Aurél-féle palotával, több pavillonos közkórházával, tágas közöshadseregbeli és hon-vódkaszárnyáival, az Grozdel-villával, a tanító-képezdei emeletes épülettel, a monumentális ev. ref. liczeum épületével, mutatós Lónyay-utjával, melyek el vannak árasztva villákkal, az öt tornyos vigadóval, tetszetős nyári szín­házával jó hatással van a szemlélőre.

Most a kiállítás területén, mely a séta-uteza és szinházkert terén, a nyári színház közelében formálódott, egész új világ nyílott egy hétre. A szinház-uteza és Erzsébet-téri diadalkapú közt úgy a csinos kohász- és bányász-pavillon,

HEGEDŰS SÁNDOR KERESKEDELEMÜGYI MINISZTER ÉS KÍSÉRETE A KIÁLLÍTÁS MEGNYITÁSÁRA ÉRKEZIK.

A BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI KIÁLLÍTÁSRÓL.

a Rudo]f trónörökös egykori vadászkastélya, egyik legkiesebb ponton, a Tisza folyó mellett, a zúgó Kuzi-patak s több kis patak szomszéd­ságában, magas hegyek közelében, melyek büszkén néznek alá a «kastély»-nak nevezett igénytelen vad ászlakra.

A román lakosság 80,000 főre rúg s főhelyei a Visóvölgy, az Izavölgy, a sugatagi járás, a szigeti járás Apsa, Kabola községei. Magyarok : Szigeten, Técsőn, Huszton, Hosszúmezőn és Visken vannak, számuk 42,000 s különösen a viski magyarok akármilyen csongrádi magyar­ral versenyeznek, míg a técsőiek a takarékos­ságban s a balpártiságban tündökölnek. Mara-marosban dialektust nem ismer az értelmiség, de a viski és técsöi ember már megbarátkozott a tájbeszéddel. Azt hiszik, hogy mert német telepítvóny, mely megmagyarosodott, onnan vette a dialektust. A viski magyar embert tréfásan «bakszári)>-nak is hívják.

Ebből a vármegyéből került ki most az a háziipar-, gazdasági- és állatkiállítás, mely a miniszternek és az idegeneknek feltűnt. A kéz­műipar, a szőnyegszövészet, a háziipar, nyers­bőr készítmények, egyaránt megérdemlik a figyelmet. Hegedűs Sándor, kereskedelmi mi­niszter leginkább érdeklődött a háziipari kiállí-

valamint az erdészeti pavillon B az állami fel-BŐbb leányiskola, hol a gazdasági- s házi ipar­kiállítás főszékhelye van, festői látványt mutat­nak azokkal a tarka-barka alakokkal, kik nép­viseletükkel a rutén és román nemzetiséget illusztrálják. Belevegyül a csoportokba a kaf­tános zsidók csapatja is, mely Szigeten a gali-cziai viseletben öltözködik. Máramaros-Szigeten 5600 római katholikus, 4900 román és rutén, 2800 ev. ref. vallásún kívül az orthodox és seffardok töltik be a város további létszámát. Az egyetértés minden felekezet közt megvan, Máramaros vármegyében hagyományos jó szo­kás a testvériség.

Máramaros népének szegénységéről megem­lékezve, nem egy kategóriába tartozik a kilencz járásnak: a szigetinek, taraczvizi, técsői, iza-völgyi, visói, tiszavölgyi, huszti, sugatagi és ökörmezői járásoknak a népe. A 180,000 rutén nép közt van a legnagyobb szegénység az ökör­mezői járásban, az úgynevezett máramarosi Verchovinán, vagyis Felvidéken s a visói járás Busz vizén, míg a tiszavölgyi rutének, kik a kincstári manipuláczió mellett munkát is eleget kapnak, épenséggel nem teszik az ínséges föld benyomását. Hegedűs Sándor kereskedelem­ügyi miniszter máramarosi kirándulásában most a regényes, bűvös-bájos Tiszavölgyet látogatta meg Kőrösmezőig, egész a galicziai határig s gyönyörködött kíséretével a tündéri szép vidék elragadó, festői pontjaiban. Ezen a vonalon van

AZ IPARI CSOPORT ÉPÜLETE.

• M Á R A M AROS-SZIGETI KIÁLLÍTÁSRÓL.

562 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 35. SZÁM. 1901. 48 . ÉVFOLYA*.

Báró Boszner Ervinné, Forgách Klotild grófnő, a máramaros-szigeti kiállítás védnöknője.

tás iránt s ezt szemlélte meg először. Ennek rendezésében báró Roszner Ervinné, Forgách Klotild grófnő vezetett. Ez különben az egész kiállítás gerincze. Czélja kettős: hogy a létezőt ismertté tegye s hogy más tájbeli termékek kiállításával az itteni lakosságot oktassa. A ma­gyar kereskedelmi múzeum kiállított termékei ez utóbbira törekszenek.

Máramarosba, ha idegen ember érkezik, kel­lemes a csalódása. Hírből ugyanis és a tan­könyvekből szedve az ismereteket, ez a határ­széli vármegye az úgynevezett t nemzetiségi vármegyék" közé tartozik, míg a közelben a kép egészen átváltozik. Máramarosban nagy számmal vannak idegen ajkúak, de rósz értel­mében «nemzetiség» nincs, mert itt magyarnak vallja magát mindenki érzésre. A vármegye szókhelye, Máramaros-Sziget pedig oly tősgyö­keres magyar mintaszerű társadalmával, hogy az idegen nem győz csodálkozni. Az intelli-genczia magyar s nyelve, melyet beszél, tiszta irodalmi nyelv. Sziget városának három heti­lapja van: a «Máramarosi Lapok», szerkesz­tője: Szépfaludi \j. Ferencz, a «Máramaros», melyet dr. Pap Tibor szerkeszt és a harmadik hetilap a «Máramarosi Hiradó», mely nem régiben keletkezett Eományi István szerkesz­tésében.

Az irodalmat, színészetet úgy Sziget, mint az egész vármegye közönsége pártolja. Nyáron rendesen a debreczeni színtársulat tart előadá­sokat s messze vidékről érkeznek egy-egy érde­kesnek ígérkező előadásra a színházlátogatók. Míg más nagyobb városokban a színigazgatók vegetálnak, Sziget városa egész lelkesedéssel viszi filléreit, forintjait a színigazgató kasszá­jába. A közönség büszke szinpártoló jó nevére s abban az időben, mikor a zsebéből nem telt, volt nem egy család, mely megőrzött ékszereit s egyéb értékes holmiját tette zálogba, hogy színházba járhasson. Ünnepi előadás számba megy, ha érdekes új darabot adnak Szigeten s ha idegen ilyenkor a színházba lép s látja a feltűnően előkelő közönséget, azt hiszi, dísz­előadásra érkezett. A magyar, román, rutén egyaránt kötelességének tartja a magyar szín­ház pártolását s itt ugyan nem akad olyan fehér holló, a ki ez ellen demonstrálna.

A máramarosi ember, ha hivatalnok, nem szeret idegen megyébe menni s ha mint állam­hivatalnok kénytelen vele, mindig vissza vá­gyik és akkor boldog, ha újra itthon találja magát. De nemcsak az itt szülött szereti meg ezt a helyet, de az is, a ki pár évig itt lakva, egész máramarosinak tartja magát s ha újra idegenbe jut, onnan is édes emlékezéssel gon­dol vissza. Van igazság a dalban: «Ki a Tisza vizét iszsza, vágyik annak szive vissza.*

Hegedűs Sándor miniszter kiállítási sétája alkalmával összehasonlítást tett a különböző háziipari termékek közt s kísérete előtt folyvást elmondta szakavatott megjegyzéseit. Az egyes kiállítókat bemutatták a miniszternek, Szabó

Sándornó úrnőt az alispán nejét, valamint Groz-del Herman gyáros feleségót is.

A mezőgazdasági termékek csoportjánál Ny égre László, Lator Sándor ós Mihályi Péter képviselők kalauzolták a minisztert s bemutat­ták a mezei termékeket. A nagy gonddal rende­zett bányász-és kohász-pavillonban Gschwandt-ner Albert főbányatanácsos volt a cicerone, míg a gyönyörűen s Ízléssel büszkélkedő erdészeti pavillonban, hol oly agancs-gyűjtemény van, melyhez hasonló az országban nincs, Kazy Jó­zsef cs. és kir. kamarás, földművelési minisz­teri osztálytanácsos adott a miniszternek fel­világosító magyarázatokat.

Máramaros régi állapota fordulóhoz ér. Ez a vármegye, hova már a XI. században mint ked­ves erdős vidékére járt Imre király vadászni, hol a «fidelissima natio» lakik, hol Eákóczi igaz híveket talált ós a szabadságharczokban oroszaink, oláhjaink a magyarokkal mint test­vérekkel együtt küzdöttek; ez a vármegye, hol a magyar intelligenczia szupremácziája min­den időben a tengernyi más ajkú lakosokkal szemben soha kétségbe nem vonatott; ez a vár­megye, melynek fejlődésre hivatott népe meg­érdemli a jobb sorsot, mert hisz ő is megbűn­hődte már a múltat és jövendőt. A jobb sors a kitartás ós helyes vezetés mellett meg is jő, s az a hírnév, mely pár év előtt veszendő volt, ismét elfoglalja helyét. Máramaros nemcsak regényessógóvel, intelligencziája magyaros, ha­misítatlan vendégszeretetével, nemcsak kincse­ket érő sóbányáival, erdeivel, vadállományával, vizfogóival, népe hazafiasságával, fürdőtelepei­vel, 200 különböző ásványvizével, de szorgal­mával s munkásságával is visszaszerzi régi helyét a haza érdemes vármegyéi közt s erős végvára marad a féltve szeretett magyar ha­zának.

Szépfaludi Ö. Ferencz.

A HEGYI BETEGSÉG. Nyáron, mikor az áldást osztó nap nagyon

is bőven ontja sugarait a földre, a szabadba özönlő emberiség legszívesebben azokat a helye­ket keresi föl, hol a meleg aránylag legtürhetőbb. Mindenki tudja, hogy ezek a helyek első sor­ban a hegyes vidékek, főleg pedig a magas, nyáron is hóborította tájak, mint az Alpesek s a többi alpesi jellegű hegység. Természetes tehát, hogy a nyaranta űzött sok sport-fajta között a legkedveltebbek egyike a hegymászó sport s így ilyenkor a magasabb hegységek ezer meg ezer turistával népesülnek be.

Érdekes tehát most arról a betegségről beszélni, mely a hegymászás gyakori kísérője. Kevés ember fogja kétségbe vonni, a ki már egy-két hegyet megmászott, hogy ilyen hegyi betegség csakugyan van. Mert ha teljes erejével

nem kínzott is meg minden hegymászót, egy-két betegségi tünetet minden turista t apasztalt m agán is. Természetesen a laikus ember sokszor más okokból származó roszúllétet is hegyi betegség­nek tarthat; ha például valami nagyobb mászás előtti napon túlságos bő vacsorát költöttünk el s a megelőző éjszaka nem pihentünk eleget, a szervezet az első pár száz méter hátrahagyása után is fölmondhatja a szolgálatot. Ez azonban nem hegyi betegség. A hegyi betegség termé­szetének megállapításánál tehát óvatosan ke­rülni kell az olyan esetek fölhasználását, melyek nem ennek, hanem egész más, mindennap elő­fordulható betegségek példái. Ép ezért helyes, ha csak azokat a tüneteket veszszük tekintetbe, melyek a hegyi betegség két természetszerű fő okára vezethetők vissza: a testi megerőltetésre s a hegyi légkör-változásokra.

Fontosabb e kettő közül az utóbbi, tehát előbb ezt tárgyaljuk. S hogy tisztán a légkör-változásokból származó zavarok hatásait ismer­jük meg, jó lesz oly eseteket venni, midőn ez a tényező a testi megerőltetéstől teljesen függet­lenül szerepel. Ilyen esetek például a léghajósok s az alpesi megfigyelő állomásokon lakó embe­rek betegségei. Itt mindenütt a ritka levegőbe jutott emberi szervezet zavaraival van dolgunk s ép ezért egy levegő be- és kiszivattyuzására berendezett haranggal is lehet ilyen kísérleteket tenni.

S tényleg elsőrangú tudósok végeztek is ilyen­fajta kísérleteket, melyek igazolták azt a fel­tevést, hogy az emberi szervezet bizonyos fokon túl a levegő ritkulását nem bírja ki. Igaz, hogy végzetessé a ritkulás csak nagy magasságban, 6000 méteren túl, tehát a legmagasabb euró­pai hegynél, a 4800 méternyi Mont-Blanc-nál nagyobb magasságban válhatik. Mi ennek a magyarázata? Kétféle is van: először ily magasságban a levegőnek nincs meg a szük­séges nyomása a testre, másodszor pedig ritka­ságánál fogva nem tartalmaz elég élenyt, a mire pedig az emberi tüdőnek nagy szüksége van. A levegő-nyomás csökkenése idézi elő a a túlmagasra szálló léghajósoknál oly gyakori orrvérzést. A test vóredényeinek falát ugyanis az áramló vér belülről feszíti s csak a külső levegő nyomása akadályozza meg, hogy ezek ki nem rrepednek. Ha már most ez a külső nyomás csökken, a vér belülről kiszakítja a véredényfalakat. És pedig először a vékony, nyálkás bőrű területeken, az orron, a szájon, később pedig a test egész felületén. Még fon­tosabb azonban az éleny-hiány. Természetesen a test nem képes működéseit végezni, ha leg­fontosabb tápláléka, az éleny elégtelen mennyi­ségben áll rendelkezésére. Hiszen minden moz­dulat élenyt fogyaszt, s ha a levegőből nem lehelhet be elég pótló élenyt, szédülés, szív-gyengeség, fáradtság lepi meg a testet. A hegy­mászók hegyi betegségénél is ilyen tünetek lép-

A NŐI MUNKA CSOPORTJA A MÁRAMAROS-SZIGETI KIÁLLÍTÁSON.

35. MÁM. 1901- *8- *VFOI.TAII. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 563

nek fel- A fentebb említett 6000 méternyi magasságon túl ez a baj már halálossá válhatik. így haltak meg például Croce-Spinelli és Sivel lógbajósok. Orvosi nyelven ezt a betegséget «anoxyhaemiá»-nak nevezik. Hegymászóknál ez már jóval a 6000 méteren alul is beállhat, a minek magyarázata az, hogy a turistának, ki fárasztó, kimerítő mozgásokat végez, a rendes­nél sokkal több ólenyre van szüksége. Ez a megerőltetés a hegyi betegség második okozója. Ép ezért higgadt, mértéket tartó hegymászók sokkal ritkábban kapják meg ezt a hegyi beteg­séget, mint a nagyon is merészek.

Általában mint sok más betegség, óvatosság­gal ez is elhárítható. Azok, a kik állandóan magas helyeken kénytelenek lakni, mint pl. az alpesi pásztorok, környezetükhöz testileg hozzászoknak, azaz tüdejük annyira megedző­dik, hogy aránylag ritka levegőből is elegendő élenyt tud magába szívni. Egyes tibeti pásztor­törzsek állandóan 5500 méternyi magasságban laknak s mégis egészségesek. Innen van az is, hogy a Cordillerákban, Himalayában, sőt az európai Alpesekben rendezett expedicziók alkal­mával, a tudósok a czélhoz sok esetben el nem juthatnak, mig a benszülött vezetők köny-nyen elérik a kitűzött czélt.

Emez állandó ós jellemző okok mellett van­nak a hegyi betegségnek még kivételes okai is. Ilyen például az időjárás. Borús időben a beteg­ség hamarább, kisebb magasságban lép föl, mint derűit ég alatt. Némileg érthetetlen, de azért szintén megmagyarázható az, hogy bizo­nyos kritikus pontokon meglepi a betegség a hegymászót, ki aztán ezt a helyet elhagyva, újra visszanyeri egészségét. Ilyen «kritikus hely» a Montblanc híres «corridor»-ja, a Monté Bosa «nyergen s más, turisták és vezetők által nagyon jól ismert helyek. Ily esetben rendesen lélektanilag lehet a betegség keletkezését meg­magyarázni. Órákig tartó hótaposás sivár, érdek­telen lejtőkön, hol semmi izgató, semmi akarat­ösztönző czél nem int, lehangolja a lelket s csökkenti ellenálló képességét. Dy vidéken aztán igen kis magasságban is beáll a hegyi betegség, mely azonban valami izgató helyzet, valami ambicziót serkentő czél föltűnósével elmúlik. A hideg szél, mely a test hőfejlesztő képességét teszi próbára, szintén lehangoló hatású. A Monté Boza például e miatt mász­ható meg nehezebben, mint más, ép oly magas hegycsúcs.

MIHAJLOVICS SÁNDOR OROSZ NAGYHERCZEG LÁTOGATÁSA BULGÁRIÁBAN.

Annál a fontosságnál fogva, melylyel a Bal­kán-félszigeti események hazánkra birnak, ért­hető figyelmet keltett nálunk is Mihajlovics Sándor orosz nagyherczeg látogatása Ferdinánd bolgár fejedelemnél. A látogatás, mely a bolgár népben nagy örömöt, sokakban vérmes remé­nyeket is keltett, három napig tartott.

Július 10-ikén érkezett a nagyherczeg Euxi-nográdba, Ferdinánd fejedelem nyaralóhelyére a «Bosztiszláv» hadihaj ón, melynek ő a parancs­noka. Ferdinánd fejedelem rögtön, a mint a hajó horgonyt vetett, meglátogatta vendégét a hajó födélzetén s aztán együtt vonultak be a kastélyba, mely közvetlenül a Fekete-tenger partján, ritka szép helyen fekszik. Itt fényes ünneplés várt a vendégre. Ferdinánd fejedelem még három kis gyermekét is odahivatta üdvöz­lésére. Este a kastélyt és a parkot, mely egész a tengerig terjed ki, fényesen kivilágították. Más­nap, július 11-én a nagyherczeg adott lakomát hajóján, házi gazdája tiszteletére, mely alka­lommal lelkes pohárköszöntők hangzottak el az oroszok ós bolgárok baráti viszonyáról.

Július 12-ón Várnába mentek, a hol szemlét tartottak a bolgár csapatok fölött. Másnap még meglátogatták a burgaszi kikötőt s ezután a Qagy lelkesedéssel fogadott vendég elhagyta Bulgáriát.

A KIMBERLEY-I GYÉMÁNTBÁNYÁKRÓL Ma is gyakran szóba kerül még a dólafrikai

csatározások révén Kimberley, melyet a boerok a háború kezdetén oly sokáig, de sikertelenül ostromoltak; s nálunk Európában leginkább csak ezóta lett a neve is általánosabban isme-

M1HAJLOVICS SÁNDOR OROSZ NAGYHERCZEG ÉS FERDINÁND BOLGÁR FEJEDELEM.

rétes. Pedig különben is nagyon nevezetes hely ez, mert itt van a világ leggazdagabb gyémánt­telepe.

A hol ma Kimberley városa és az ugyanezen nevet viselő világhírű gyémántbányák állanak, ott harmincz évvel ezelőtt egy nagy lakatlan, kietlen síkság terűit el, a melyet csak néhány farmer, vadász ós «trader» ismert, a kiknek azonban a legkisebb sejtelmük sem volt az ott rejtőző mesés kincsekről, a melyeket később a véletlen tárt fel.

Az 1871-ik év nyarán történt, hogy egy bizo­nyos Bawstonne Bichard nevű fiatal angol — a ki barátja, de Beers farmján időzött — egy na­pon puskával vállán elindult vadászni s miután a hosszú s eredménytelen vadkeresés alatt el­fáradt, ledőlt a földre magát kipihenni. így heverészve Bawstonne szórakozva turkálta kezé­vel a homokot, miközben egy kövecske akadt ujjai közé, a melyet a midőn kiváncsiságból vizsgálgatni kezdett, járatlansága mellett is gyémántnak vélt felismerni. S nem is csaló­dott. És ez volt az a gyémánt, a melyről jogo­san állítható, hogy alapkövűl szolgált Kimberley felépülésének s későbbi óriási gazdagságának.

Megjegyzendő azonban, hogy négy évvel a fentebbi eseményt megelőzőleg, ugyanazon vidéken két ízben leltek gyémántot, de ez különösebb figyelmet nem keltett. S^s

Eme gyémántok közül az elsőt egy van Nee-kerk nevű ember farmján találták, a hol egy üzletben járó kereskedő a gazda gyerekei által játékszerűi használt kavicsok közt vett észre gyémántot. A második gyémántra még külö­nösebb módon akadtak. Ugyanis egy boer valami ólat építvén, ennek falait sárral tapasz­totta be, a mely midőn megszáradt, a boer gyerekei észrevették, hogy valami nagyon csil­log a tapaszban; bicskával kivájták a fénylő kövecskét, a mi szintén gyémánt volt. Csodála­tos módon azonban még ekkor sem jutott eszébe senkinek, hogy ottan körűi gyémánttelep lehet, csak mikor Bawstonne az említett gyémántot megtalálta, akkor kezdtek tőkepénzesek a kuta­táshoz, majd rendszeres bányászathoz.

A kimberley-i bányákból kikerült két leg­nagyobb gyémánt története ez: Mintegy hat éve egy kaffer bányamunkás, a ki «kók agyag »-ot (/iblue groundu, a mibe a gyémánt be van

ágyazva) lapátolt talicskájára, volt szerencsés megtalálója az úgynevezett «Jagersfontein»-i gyémántnak, a mely mindeddig a legnagyobb az egész világon. Ugyanis e kő hoszsza 10 cm., vastagsága négy és fél cm., szélessége hét és fél cm., súlya 9718A karát, szine kékesfehér, majdnem repedések nélküli s becsértéke kilencz millió 600,000 korona.

A második legnagyobb gyémántot, — a mely az összes találtak közt a legszebb, — kevéssel a kimberley-i bányák feltárása után egy hot­tentotta fedezte fel s bár értékéről fogalma sem volt, azt mint bűvös követ hordta a nya­kán. Végre azonban ezen ékkő is piaczra került a fentebb említett van Neekerk közbejöttével, a kinek sikerűit a hottentottától azt két lóért s nyolcz darab marháért elcserélni. Ezt a követ Neekerk azonnal eladta 134,000 forintért egy port-clizabeth-i kereskedőnek. Ezen gyémánt ma «Dél-Afrika csillagán név alatt Lady Dudley hires ékkőgyűjteményének legszebb darabja, ő már 300,000 forintért szerezte meg egy drága­kővel kereskedő londoni czégtől.

Az előbb említett jagersfonteini nagy gyé­mánt ezelőtt vagy három héttel került ki egy hires amsterdami gyémánt-köszörűs műhelyé­ből, a ki a világhírű Kohinort is köszörülte volt. A jagersfonteini gyémánt köszörűlése is kitűnően sikerűit. Az angol korona díszítésére meg is akarták a tulajdonos társaságtól venni, de az alku nem sikerűit, mire aztán egy ame­rikai ékkőkereskedő vette meg.

A kimberley-i bányákat eleinte száz meg száz önálló tulajdonos egymástól függetlenül, bányarészekként («claim») művelte, a melyek­nek nagyságát a gyarmati törvényhozó testület 17-től 31 O yardnyi térfogatban állapította meg. Sok ily claim ezer meg ezer forintot érő gyémántot adott hetenként s több esetben ezek az apró darab földek 150—200 ezer forintért is cseréltek gazdát. Később azonban a tárnák mé­lyebb és mélyebbre hatolván, oly zavarok támadtak, hogy az egyes tulajdonosok csopor­tosulása feltótlen szükséggé vált, míg végre Bhodes Cecil s a szerencsétlen véget ért Bar-nato közreműködése folytán az összes dói-afrikai gyómántbányák a mostani «De Beers Gyémántbánya-Társaság»-ban egyesültek. Ezen társaság, a mely ötven millió forint alap-

564 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 35. SZÁM. 1901. 48. ÉVFOLYAM.

AZ ERDÉSZETI ÉS VADÁSZATI CSOPORT ÉPÜLETE.

tőkével fogott működéséhez, átlagosan 25 millió forint osztalékot fizet részvényeseinek s majd 95%-át fedezi a világ gyómántszükségletének.

Nagyon meglepő ezeknek a bányáknak ki­csinysége, mert hiszen az egész gyémántot adó terület nem sokkal nagyobb, mint a budapesti Erzsébet-tér; azonban a tárnák már jóval mé­lyebbre hatolnak fél angol mérföldnél a föld gyomrába.

Az is érdekes, hogy ha mind az a gyémánt, a mit már a délafrikai bányákból nyertek, együtt volna, egy jókora, hatlovas társzekér könnyen elszállíthatná. Az évi bányászat eredménye átlag egy olyan ládával lenne, melyet négy ember elbírna. Bornemisza Pál.

AZ ÉLET HOSSZÚSÁGA. Általánosan elterjedt elmélet, hogy a forró

éghajlat kártékonyán hat az életerőre s ez okból a sarkvidéken és mérsékelt égöv alatt lakó emberek általában hosszabb életűek, mint a melegebb vidékeken lakók. Egy olasz tudós, SomboviLajos a jelenleg rendelkezésünkre álló statisztikai adatok fölhasználásával ellene mond ennek az elméletnek s néhány valóban érdekes példát hoz fel állításának igazolására. így töb­bek közt kimutatja, hogy az oly ellentétes ég­hajlati viszonyok között élő arabok és eszkimók átlagos élethoszsza 25 év, s hogy a délamerikai egészségtelen partvidékeken lakó indiánok csak oly hosszú életkort érnek el, mint ugyanazon szárazföld benső egészséges hegyvidékén lakó népek.

Az élettartam hosszúságára nézve különben igen sok feltűnő eredményt mutatnak már az eddigi megfigyelések is. Kelet-India lakói, bár ott tudvalevőleg gyakran már akilenczedik élet­évben elérik egyesek a teljes testi kifejlődést, általában meglehetősen hosszú életűek. Spa­nyolország 18 millió lakosa között 401 ember van száz éven felül, míg Angliában 27 millió lakos közül csak 146. Lehet azonban, hogy itt megbízhatatlanok az adatok. Tény, hogy a váro­sokban kevesebb a hosszú életű ember, termé­szetesen nem az éghajlat miatt, hanem mivel a népesség összezsúfolása következtében az élet­föltételek súlyosabbak. A 60 éven felül levőket összeszámítva, legjobban megítélhetjük, hogy melyik nép élettartama a leghosszabb. S ez a franczia. kiknél ezer élő emberre 127 hatvan éven felüli jut, míg Angliában 102, Norvégiá­ban 90, Svédországban 88, Dániában 84, Német­országban és Hollandiában 77, Skócziában 72, Irlandban 60, Görögországban 59, Spanyol­országban 56, sőt egyes délamerikai államokban 50, Kelet-Indiában csak 40. Ezek a különbsé­gek eléggé mutatják, hogy egyes országokban mily nagy eltérés van az átlagos élettartam tekintetében.

Azt is elmondhatjuk általánosságban, hogy a nők hosszabb életűek, mint a férfiak. Német­országban az 50-ik életévet ezer férfi közül 413, ezer nő közül 500 éli túl. Az amerikai Egyesült-Államokban 4481 százéves között csak 1898 férfi akadt és 2583 nő. Francziaországban 10 száz éves közül 7 nő és 3 férfi. Európa többi orszá­gaiban egyetemleges átlagkép 21 százéves egyén közül 16 nő volt. A nők hosszabb életét meg­magyarázza a fiúk korai nagy halandósága és a férfiak zaklatottabb élete; bár az is kétségtelen, hogy a nőknek szívós természetük van.

EGYVELEG. * Spanyolország 17 milliónyi lakossága közül

11 millió sem olvasni, sem irni nem tud. * Legrégibb posták. Parisban a legelső posta­

hivatalt 1462-ben, Londonban 1581 -ben, Amerikában pedig 1710-ben nyitották meg.

* Afrikában körülbelül 700 különféle nyelven beszélnek s ez egyik fó'oka, hogy a hittéritők oly nehezen boldogulnak.

* A japáni Mikádo naponta 30—35 verset szo­kott irni. A császári palota irodafőnöke Pakasaki báró számítása szerint a Mikado eddig. 37,000 köl­teményt irt.

* Úszó vendéglők. Amerikában olyan úszó ven­déglők vannak, melyek naponként 3—4 száz ven­déggel a nyilt tengeren 12 órai kéjutazást tesznek. A hajókon kitűnő ételek és italok elég olcsó árakon kaphatók.

* A ló etetés nélkül huszonöt napig megél, ha elegendő friss vizet kap ; tizenhét napig étel és ital nélkül is megél, de ha eleséget kap, vizet pedig nem, akkor öt napnál tovább nem birja ki.

* A perzsa sah paripáinak és kocsüovainak farka hegyét vérpirosra festik, a mi csakis az ural­kodó előjoga.

* Olcsó fürdőházak. A japánok nagyon szeretnek fürdeni. Tokióban ezért 800 közfürdőt állítottak fel, melyekben egy fürdésért körülbelül csak 5 fillért kell fizetni.

* A világ leghosszabb hídja Khinában Sangang városa mellett a Sárga tenger egyik ágán épült. Hossza 5 V* angol mérföld. A híd 300 kőpilléren nyugszik és 120 milló koronába került.

* A londoni vízvezeték tartányaiban mindég 33 ezer millió liter vízkészlet van. Most azonban egy újabb telepet készítenek, mivel kitűnt, hogy most már ennyi tengernyi víz sem képes a növekvő szükségletet fedezni.

* Szászország pontos térképe. A legdrágább térkép kétségtelenül az, melyet nem régiben a szász királyság kormánya számára készítettek. Ez a leg­pontosabb adatok alapján arról számol be, milyen a talaj, merre vannak termőföldek, agyagos talaj, s hogy az ország mely vidékén lehet erezet s szenet találni. A hatalmas térkép 123 külön lap, ezek mindegyike két négyzetméternyi terjedelmű és min­denik ilyen lap egy-egy esztendei munkát adott a készítésével foglalkozó geológusnak. Egy ilyen lap készítése 30—40,000 márkába került, egész munka összesen négy millió márkába. A térkép mérhetet­len előnyöket nyújt, mert geológiai kutatások alap­ján készült.

* A legnagyobb tiszteletdíj, melyet valamikor orvosnak fizettek, 120 ezer korona volt. Ezt dr. Gall Londonban egy ottani magánzótól kapta, kinek sérült lábát helyre állította.

* Zola, ki jelenleg 61 éves, ifjú éveiben nagy nyomorúságban élt. Tizennyolcz hónapon át Paris­ban éhezve, rongyokban járt. Újságot soha sem olvasott, mert nem volt rá pénze. Ha valahol néhány krajezárhoz jutott, gyertyát vett, hogy éjjel padlás­szobájában írhasson, vagy könyveket olvasson. Most azonban egy három kötetes munkájáért egy fél millió frankot is kevesellett.

* A legmagasabban fekvő postahivatal Euró­pában Cresta svájezi faluban van mintegy 2000 méter magasságban a tenger színe felett. A faluban alig lakik 200 ember s azok is meglehetősen szétszórva. Azonban mióta Graubünden kanton közel félmülió frank költséggel jó utat csináltatott a magasan fekvő völgybe, Cresta az Avers vidék székhelye lett s nemcsak fürdőjét látogatják sokan, de a hegyvidé­ken járó turisták is nagy számmal keresik fel. Ezért újabban állandó postahivatalt létesítettek itt.

* A világ legnagyobb kórházában, Moszkvában 7000 ágy van. A betegeket 96 orvos és 900 beteg­ápoló gondozza. A kórházban évenként átlag 15 ezer beteget ápolnak. »

RÉSZLET AZ ERDÉSZETI ÉS VADÁSZATI CSOPORTBÓL.

A M Á R A M A R O S - S Z I G E T I K I Á L L Í T Á S R Ó L .

35. SZÁM. 1901. 48 . ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 565

ORVOSI NYILATKOZATOK SZILÁGYI DEZSŐRŐL. Tekintve azon rendkívüli érdeklődést, mely

a Szilágyi Dezső váratlan halála alkalmával mindenfelől nyilvánult a tekintetben is, hogy mi okozhatta a látszólag óriási testerejü és vasegészségűnek hitt államférfiú oly hirtelen bekövetkezett elmúlását, s hogy e tekintetben a legkülönbözőbb vélemények, találgatások szál-longottak, — felkértük a két kitűnő orvostanárt, dr. Ángyán Béla és dr. Pertik Ottó urakat, hogy szíveskedjenek e közérdekű dologban a ((Vasár­napi Újság"-ban nyilatkozni. Erre kétségtelenül ők a legilletékesebbek, a mennyiben dr. Ángyán Béla úr évekig volt orvosi tanácsadója a nagy államférfinak, ismerte nemcsak szervezetét, betegségét, hanem az ezt elősegítő életmódját is, dr. Pertik Ottó úr pedig a bonczolást végez­vén, megismerte a szervezetet s kétségtelen bizonyossággal megállapíthatta a halált okozó betegséget. A két kiváló tudós szíves készséggel tett eleget kérésünknek s nagyérdekü czikkeik ime itt következnek.

*

SZILÁGYI DEZSŐ BETEGSÉGE. Irta dr. Ángyán Béla.

Eddigelé a nagyközönség különösebb érdeklő­déstnem tanúsított a nagy emberek testi életnyil­vánulásai iránt. Pedig a testi élet nem kevésbbó érdekes és tanulságos, mint a szellemi élet. Sőt állítom, hogy ezek nyilvánúlásai kölcsönös hatásaikban egymást kiegészítik annyira, hogy sokszor egyiket a másik nélkül meg sem ért­hetjük.

Es ez különösen áll Szilágyi Dezsőre nézve, kinél a nagy szellem hatalmas testben lakozott, a ki nem csak szellemének, hanem testének nagy arányú kifejlődésére is egyformán tudott natni. Ezért a Szilágyi Dezső betegségét, melyet hat éven át volt alkalmam megfigyelni, úgy óhajtom ismertetni, hogy abból mindnyájan okuljunk is, tanuljunk is.

Midőn Szilágyi Dezsőn elkövetkezett a halál végzete, megrendülve állt meg mindenki s csodálkozva kórdezó: lehetséges-e, hogy egy ilyen hatalmas szervezet, mely az elpusztíthat-lan életerőt, az egészségnek irigylésre méltó ideálját látszott magában hordozni, oly várat­lanul, oly hirtelen semmisüljön meg?^«^

Azon kevesek előtt, kik Szilágyi betegségét ismertük, a hirtelen megsemmisülés nem volt meglepetés.

Olyan volt Szilágyi szervezete, mint a száza­dos tölgyé: Hatalmas törzse előtt bámulva állunk meg, szóles koronája felnyúl magasan az ég felé, avatatlan szem alig látja, hogy levelei már nem oly üdék, zöldek, hogy egyes ágak szárazan kandikálnak elő a lombok között, bogy a lombozat között itt-ott már szélesen áttör a napsugár is. Azt hiszszük, századokig fog még daczolni az idők viharaival, és ime, jön egy szélvész, derékban töri ketté az élettől duzzadó törzset s földre sújtja lombdús koronáját. A figyelmes szemlélő ekkor látja, hogy a lát­szólag élettől duzzadó törzset a szú őrli s táp­láló gyökerét férgek emésztik.

Ilyennek találta Szilágyi Dezső szervezetét Pertik tanár a halál után. Kevés kivétellel ilyen­nek találtam én is az életben, még 1896-ban, a midőn először volt alkalmam megvizsgálni.

A középnél magasabb, erős csontrendszer, herkulesi izomzat által mozgatva, egyenes büszke tartást és könnyű, ruganyos járást biz­tosított a testnek. Csak a has bőre alatt nagyobb mennyiségben elhelyeződő zsír rontotta meg az egész testalkat formás összhangját, mely e nél­kül az ideális atléta-termetnek kópét adta. Szó­les, domború mellkasa hatalmas, ép tüdőt rej­tett magában. Szíve is ép volt; csak azon körűl-mény gyaníttatta a balszív húsának megnagyob­bodását, hogy a szív csúcsát, a mellkasi izmok nagy tömegének daczára, jól ki lehetett tapin­tani és hogy az ütőér a rendesnél feszesebb volt. Heveny gyomor- és bélhurut, mérsékelt gyo-mortágúlás kíséretében volt a tulajdonképeni Kóros lelet. E miatt is fordult hozzám orvosi tanácsért.

A mérsékelt gyomortágúlással egybekötött heveny gyomor- és bélhurút okát eleinte a mértéken túli étkezésben véltem találni. Általá­ban ismeretes, hogy Szilágyi Dezső a nagy evők közé tartozott. Nagy evése azonban nem volt falánkság vagy gourmandság, hanem egysze­rűen kielégítése azon szükségletnek, . melyet erőteljes szervezete s az általa kifejtett erős izommunka megkívánt. Maga sem tagadta, hogy sokat eszik. Csak az tűnt fel előtte, hogy az utóbbi években, jóllehet ritkábban teszi próbára gyomrát, mégis mindannyiszor megszenved érte. «Hiába, öregszik a legény, vénül gyo­mor)), monda. Ez alkalommal azonban, tudtá­val, étrendi hibát nem követett el.

Ez a körülmény, valamint különben sár­gásbarna bőrének sajátságos fakó színezete mé­lyebb megbetegedésnek, nevezetesen a vese megbetegedésének gyanúját keltette bennem. És a midőn néhány nap múlva, a gyomor- és bélhurút visszafejlődése után, ezen gyanúmnak kifejezést adva, a vizelet megvizsgálásának szükségességót hangsúlyoztam, az ő sajátságos mosolyával felém fordulva monda: «Tudom, albuminuriám (fehérje-vizelés) van.» A vizsgá­lat 0.015»/o fehérjét, húgysav jegeczeket, néhány hyalin hengert mutatott ki. Ezek után kétségte­len volt az idült Bright-féle vesegyúladás.

Ekkor beszélte el, hogy ezelőtt tíz évvel, Bécsben tartózkodása idején, bizonyos kelle­metlenségek a ezukorbetegség gyanúját keltet­ték benne. A vizsgálat ekkor ezukrot nem talált, de albuminuriát derített ki, mely vesebeli ere­detű volt.

Hogy azelőtt mennyi idővel keletkezett a vesebaj, biztosan megállapítani nem lehet, de azt hiszem, sokkal előbb nem keletkezhetett, mert hasonló zavarok mellett már korábban megvizsgáltatta volna magát.

Tudta tehát már tíz év óta, hogy valami vese­baja van. És mégis csodálatos, nem közölte senkivel. Pedig talán akkor még meg lehetett

volna gyógyítani is. De hát mi lehetett ennek oka? Különösebb subjectiv zavarokat nem oko­zott, s e miatt nem tulajdonított neki nagyobb jelentőséget? Olyan kritikus gondolkozású em­berről, mint a minő Szilágyi Dezső volt, a ki különben is nagy gonddal ápolta, edzette szer­vezetét, ez fel nem tehető. S tényleg több körül­mény épen az ellenkezőt bizonyítja. Maga tanulmány tárgyává tette vizeletét. Igaz, hogy ezen tanulmány semmitmondó volt s abból állott, hogy minden nap kémlelte, vájjon a kók-lakmus-papirt megvörösíti-e ? Meghatározta többször a napi mennyiséget is és pedig összehasonlítva az elfogyasztott folyadék napi mennyiségével. De ezzel sem elégedett meg. Évente többször vegyi és górcsői analysist készíttetett. Ezen analysiseket összegyűjtötte, egymással összehasonlította, azokat tanulmá­nyozta.

Mindezekből arra kellett következtetni, hogy ha vesebajának mivoltát lényegében nem ért­hette is meg, de annak komolyságát ismerte. Mi az oka mégis, hogy baját orvossal nem közölte ? E kérdésre a feleletet maga adta meg:

— Komolyabb bajom sohasem volt. Ha itt-ott valami roszúllét bántott, elmentem Kovács József barátomhoz. Vele meg- ós elbeszélgettük bajomat és én meggyógyultam. Az albuminuriát azonban vele nem közöltem. Másnap már az egész kaszinó tudta volna. Azt pedig nem akar­tam s nem akarom, hogy barátaim felettem sajnálkozzanak, de még kevésbbó, hogy ellen­ségeim örvendezzenek.

E kijelentése nekem is szólott; megértettem. Tényleg csak kevesen tudtak Budapesten Szi­lágyi betegségéről. Kívülem csak Hőgyes Endre tanár, a kivel évek óta jó viszonyban volt és karlsbadi orvosa ismertük azt.

Úgy látszott, titkolta betegségét. De hát egy­általában titkolta-e? Nem. Közölte betegségét Bécsben orvosokkal, tanácsot kórt tőlük, csak­hogy ezen tanácsot nem követte. Itthon azon-

SCHÄFFLER LAJOS POLGÁRMESTER VILLÁJA KARLSBADBAN, MELYBEN SZILÁGYI DEZSŐ LEGUTÓBBI OTT IDŐZÉSEKOR LAKOTT.

566 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 35. SZÁM. 1901. 48 . ÉVFOLYAM.

ban titkolta betegségét. De miért titkolta? Azon kijelentése, hogy barátai ne sajnálkozzanak felette s ellenségei ne örvendezzenek, nem tekinthető elegendő oknak, legfeljebb csak ürügynek. Képzelhető-e, hogy oly széles lát-körű embert, minő Szilágyi Dezső, ily kicsinyes ok vezéreljen elhatározásában? Azt mondják, Szilágyi Dezső hiú volt. Igen, talán hiú volt nagy eszére, sőt hiú volt erőteljes szervezetére is. De nála a hiúság fogalmát nem szabad a köznapi értelemben venni. A ki őt közelebbről ismerte, tudta, hogy nála a hiúság csak megnyilatkozása volt nemes önérzetének és tettvágyának. S épen ezekkel jött összeütközésbe az orvosi tanács.

Állítsuk csak Szilágyi Dezsőnek mint politi­kusnak akkori helyzetét magunk elé. 1886-ban jött betegségének tudomására. Ekkor tanácsko­zott Bécsben orvosokkal, kik neki, a betegség természete szerint, szigorú életrendet ajánlot­tak. Ugyanazon időben lépett ki a mérsékelt ellenzék kötelékéből, tele önérzettel, tele tett-vágygyal. Mint párton kívülinek nagy beszé­deire tapsolt az egész ház. Feltehető-e, hogy ily helyzetben, a szigorú orvosi utasításokhoz tartja magát, minden lépésére óvatosan ügyel, min­den cselekedetét szigorúan megfigyeli és ellen­őrizi. Vagy tessék elképzelni Szilágyi Dezsőt, mint csakhamar minisztert, a tettek mezején, azon orvosi tanácscsal, hogy a telet meleg égalj alatt, pl. Kairóban töltse!

Az orvosi utasításokat nem követhetvén, be­tegségét alárendelte önérzetének és tettvágyá­nak. Ezért nem közölte azt orvosával, Kovács Józseffel. És épen ezzel követte el Szilágyi a hibát. Azt a hibát, a mely általánosnak mond­ható.

A nagyközönség vagy nem ismeri, vagy tévesen fogja fel az orvos hivatását. Általában azt hiszik, hogy az orvosnak hivatása csak a betegség gyógyítása. Végső elemzésben, kétség­kívül, ez az orvos feladata. De van az orvosi hivatásnak más czélja is : a betegség megelő­zése, vagy annak lehető mérséklése. Ezt a fel­adatot teljesíti az orvos, mikor mint egészség­ügyi tanácsadó szerepel.

Az államok az orvosi tudásnak ezt a részét fel is használják a közegészségügy czéljaira. És az a bámulatos eredmény, melyet a fertőző- és népbetegségek leküzdésénél az utóbbi évtize­dekben elértek, csakis a helyes közegészségügyi intézkedéseknek köszönhető.

Az egyéni egészségügyre azonban még min­dig nem fektetünk elegendő súlyt. Ez alól csak az anya tesz kivételt. 0 is úgyszólván ösztön­szerűleg, a szeretet sugallta aggodalomból teszi, a midőn gyermekének táplálása, ruházása, mosdatása, fürösztése s egyéb tisztán egészség­ügyi szempontokból kéri ki orvosa tanácsát. Már a maga személyére nézve azonban az anya is úgy vélekedik, mint a legtöbb ember. Azt hiszik, t. i. általában, hogy kiki önnönmagának a legjobb egészségügyi tanácsadója, mert min­denki legjobban ismeri saját szervezetét.

Épen ebben áll a téves felfogás. Teljesen ép szervezet alig van. Egyik-másik szervben vagy annak működésében lehetnek bizonyos fogyat­kozások, melyek még az élettani határokon belül mozognak és a melyek helytelen életmód mellett könnyen kóros elváltozásokká fajúihat­nak, de a melyek felismerésére és helyes meg­ítélésére szaktudás szükséges. Ilyen viszonyok között van szükség az orvosra, mint egészség­ügyi tanácsadóra.

Kissé eltértem czélomtól. Legközelebbi czé-lom az volt: megvizsgálni, vájjon helyes egész­ségügyi szabályokat követett-e Szilágyi Dezső vesebajának tudatában ?

Szilagyi egészségügyi elve, melyet maga álla­pított meg: a test erősítése és edzése volt. Fiatal korától fogva nagy gondot fordít izom­rendszerének fejlesztésére. E czélból tornászik, vív, nagy sétákat tesz s nyáron fáradhatlan a hegymászásokban. Ezen gyakorlatok kihaszná­lásában igen messzire ment s izmait valóban plasztikusan kifejlesztette. Azon meggyőződé­sének adott kifejezést, hogy erős izmok az ide­geket ellentállóbbakká és erősebbekké teszik, a kedély érzékenysége csökken, a jellem szilár­dabb lesz.

Mint segédeszközt a test edzésére felhasz­nálta a hideg mosásokat és a hideg fürdőket is. De ezek használatában túlzásba esett. Nemcsak otthon használt mindennap egészen hideg für­

dőket, hanem hegyi kirándulásai alkalmával a Tátrában gyakran megfürdött az Öt-tóban vagy a Tarpatakban. Nem. lehetetlen, hogy veselob­jának eredete ide vezethető vissza.

Később a test erősítését és edzését gyógyczé-lokra használta fel. Egészségét két betegségtől féltette:'az elhízástól és idegbetegségtől. Az el­hízásra tényleg volt egyéni hajlama, melyet a bő táplálkozás csak fokozott. Az idegbetegséget illetőleg, öröklési hajlamtól tartott. Ez utóbbi­ról nem igen szeretett beszélni, de előttem egy izben kifejezte aggodalmait édesanyja és öcscse idegbaja miatt.

Hogy idegrendszere tényleg ingerlékeny volt, legjobban mutatja érdes modora, melylyel az emberekkel bánt, de a mit a legtöbben föl sem vettek, megszoktak, mert jól tudták, hogy nem roszindulatból ered.

Legjellemzőbb példa erre öreg szolgája. En­nek a szolgának Szilágyi szájában közönséges neve: «szamár», «marha» volt. Egyik délelőtti látogatásom alkalmával ez az öreg szolga azzal fogad:

; — Jó, hogy jön a doktor úr, a kegyelmes úr nagyon beteg lehet, vagy haragszik.

— Miért ? — kérdezem. — Mert ma reggel úgy szólított: kedves

barátom. Indulatosságát maga sem tagadta, sőt nem

i is fékezte. Ha valami boszantotta, annak azonnal, vagy a legközelebbi alkalommal kife­jezést adott s ezzel vége is volt haragjának. Megtörtént, hogy vívás közben elszédült, elesett és másnap egyik hírlap azt a hírt közli, hogy Szilágyi Dezsőt a guta ütötte meg. Véghetetle­nül boszantotta e hir. Nála voltam, a midőn a szolga bejelenti az illető napilap tudósítóját. Dühösen felugrik, kilöki a szalon ajtaját s min­den további nélkül így szólt:

— Mondja meg a szerkesztőjének, hogy akasztófára való gazember! Hogy közölhet lap­jában ily hazug híreket!

Ezután az ajtót csendesen becsukja, megfor­dul s mosolyogva leül.

Ezen példákat csak azért hozom fel, hogy indokoljam, miszerint Szilágyi idegrendszere tényleg nagyon ingerlékeny volt s aggodalma az idegbetegségtől nem minden alap nélküli.

Ezen aggodalmaktól szabadulni sohasem tu­dott. Ezek hatása alatt, még fokozottabban al­kalmazta testedzési eüárásait. Sőt ezekkel akkor sem hagyott fel, midőn már vesebajának tudo­mására jutott. Ezt is ezen eljárással akarta gyógyítani.

Ily életmód mellett nem csodálható, hogy a veselob nem javult, de roszabbodott. Hiába figyelmeztettem ezen körülményre 1896 január havában; nem hitte el. Elővette a vizelet vizs­gálati analysiseket. Azokból bizonyította, hogy máskor is előfordult abban 0.015«/0 fehérje, de azután ismét visszament 0 005%-ra. Az emész­tési zavarokat is hajlandóbb volt gyomorrontás­ból származtatni. Áz arez fakó szinét illetőleg pedig azt vitatta, hogy az mindig fakó volt.

Szóval nem lehetett őt a helyes életrendre vezetni, mindaddig, míg 1896 tavaszán vívás közben el nem ájult. Ekkor hozta róla egyik hirlap a hirt, hogy a guta ütötte meg.

Ezen időben Szilágyi a következő életrendet folytatta:

Eeggel korán Kneipp módja szerint vizet ta­posott, majd leöntéseket használt s azután szá­raz lepedővel ledörzsöltette magát. Most követ­kezett a szoba-torna: előbb a szabad gyakorla­tok, majd a szertornázás súlyokkal. Ezután jött a reggeli séta, mely abból állott, hogy a Gellért­hegyen 2—3-szor fel és lement. Ezen séta után közvetlen jött a vivás, mely rendesen egy óra hosszat tartott.

Ugyanakkor, hogy gyomrát is rendbeszedje és egyúttal soványodjék is, napjában csak egy­szer evett.

Elképzelhető, hogy ilyen hiányos táplálkozás, szemben az erőszakolt physikai munkával, nem maradhatott következmény nélkül. Vivás köz­ben beállott szívgyengeség és vértelenség az agyban, mely ájuláshoz vezetett.

Ekkor maga Szilágyi is kezdette belátni, hogy életmódján változtatni kell. Sikerűit végre sok tanácskozás után egy helyes életrendet megállapítani. Koplalás helyett könnyű, de tápláló eledeleket vett magához; mindennap l1 a liter tejet elfogyasztott. A sör-és pezsgő-

ivást elhagyta. A kneippolást beszüntette. A phy­sikai testgyakorlatokat mérsékelte. Sőt a követ­kező télen, ezek helyett, Reich és Sümegi inté­zetében a Zander-féle géptornászást orvosi elő­írás szerint használta. Meglehetősen visszavo­nult életet élt. Klubbokba nem járt. Csak a Nemzeti Kaszinóba ment el étkezni, de este 11 órakor már otthon volt.

Ezen életmódnak szemmel látható jó hatása volt. A fehérjevizelés minimalisra szállt le, sőt midőn 1898 nyarán először Karlsbadban volt, egyidőre meg is szűnt.

De mindez csak rövid ideig tartott. Addig, míg képviselőházi elnök volt. Ezen állásában inkább passiv politikai életet élt és ezért is tar­totta meg a helyes életrendet.

A mint a képviselőházi elnökségről leköszönt s ismét az aktiv politikai térre lépett, a helyes életrendet nem lehetett többé vele megtartatni. Klubbokba járt, az étrendben itt-ott kirúgásokat engedett meg magának. A Zander-féle gépekkel való tornászás nem elégítette ki. Visszatért a víváshoz, sőt elsajátította az olasz vívási modort. A hideg fürdőket ugyan nem használta, de he­lyette gőzfürdőket kezdett venni.

Az olasz vívási modornak az lett a következ­ménye, hogy a lábak ugró izületében fájdalmak keletkeztek, melyeket ő köszvényes fájdalmak­nak vélt és csak nagy nehezen lehetett meg­győzni arról, hogy ezen fájdalmak az olasz vivási modorral járó ugrálás következményei.

A gőzfürdőket 1900-ban Karlsbadban kezdette használni soványitási czélból. Belátta, hogy a nagy physikai munka határozottan elősegíti vese­baját. De miután félt az elhízástól, orvosi tila­lom ellenére gőzfürdőket használt. Meglehető­sen elgyengült állapotban jött vissza Karlsbad-ból, de maga nagyon meg volt elégedve, mert hét kilogrammal könnyebb lett. A sziv működé­sében azonban egyes kihagyások mutatkoztak, a sziv izom-ereje csökkent, a szivcsúcsot nem lehetett jól kitapintani, a szivtompulat jobbra kissé megnagyobbodott. Ezen szivgyengeségi je­lenségek a Tátrában tartózkodás alatt ugyan javultak, de mégis elég intő jelek voltak arra, hogy ismételve figyelmeztessem, miszerint a gőz­fürdők használatától óvakodjék és többet Karls-badba ne menjen.

Tanácsomat nem követte. Ez év nyarán meg­kérdezés nélkül ment Karlsbadba. Itt az elhízás­tól és szivelzsirosodástól való aggodalma ismét a gőzfürdők használatára csábította, holott azt karlsbadi orvosa is tiltotta. Nem használta ugyan oly mértékben a gőzfürdőket, mint a múlt évben s nem is soványodott többet három kilogramm­nál, de ez is elégséges volt, hogy szívműködé­sére károsan hasson.

Ilyen meggyengült szivvel, a legnagyobb hő­ségben utazott Budapestre, hova kimerülten ér­kezett. A mitől félt, a szivelzsirosodás bekövet­kezett, de nem az elhízás következtében, hanem mint Pertik tanár a halál után kimutatta, azon szivizom-elfajúlás által, melyet a sziv saját ütő­ereinek megszükűlése, ez által a sziv húsának hiányos táplálkozása okozott.

Az ütőerekben deformáló idült ütőérlob volt. Az életben ezt csak gyanítani lehetett, de bebi­zonyítani nem. Sajátságos is volt az ütőerek elfajulásának elosztása a test ütőereiben. A mint Pertik tanártól hallottam, legnagyobb fokú elvál­tozás mutatkozott az alsó és felső végtagok ütő­ereiben, azután az agy és a sziv saját ütőereiben. Ellenben a mellüri és hasüri fő ütőerek teljesen épek voltak. Nem tekinthető esetlegességnek ezen észlelet akkor, a midőn azt látjuk, hogy épen azon szervek edényei fajultak el, melyek­nek munkaképessége az életben leginkább ki­használtatott.

Az idült Bright-féle veselob, mely gyakran elég gyorsan öl, Szilágyinál, daczára a leírt élet­módnak 16 évig volt meg. Kétségkívül ez is közrejátszott a sziv túltengésére, de a szivhü-désnek közvetlen oka nem ez volt. Az idült Bright-féle veselob is az utóbbi időben roszab­bodott. Pertik tanár a halál után úgy találta, hogy a vesében vérzéses vesegyúladás volt, a kóregállomány megszélesedésével, tehát min­den zsugorodás nélkül. Ezen vérzéses vesegyul­ladás, mint többé-kevésbbé heveny folyamat csak a legutóbbi időben keletkezett s kétségkí­vül befolyást gyakorolt a szervezet kimerülésére s ez által a gyorsan bekövetkező halálra is.

*

35. SZÁM. 1901. * S - KVTOLYAM.

MIT MUTATOTT A BONCZOLÁS SZILÁGYI DEZSŐNÉL? Irta dr. P e r t i k O t tó .

Szilágyi Dezső holttestének bonczolása alap-bántalom gyanánt az idült vesegyúladás (a Bright-kór) azon alakját derítette ki, melyet idült vérzéses vesegyúladásnak, vagy másképen a nagy tarka vesének is nevezünk.

A vese körülbelől rendes nagyságú volt; összeállása (consistentiája) gyúladásos savós átivódás miatt puhább, majdnem kisBé rezgő. Felszíne tarka volt, részben vérzéses pettyek, részben elzsirosodáson alapuló sárgás vagy sárgásszürke foltocskák miatt.

A mikroskópi vizsgálat azonban súlyos elvál­tozásokat s nagy pusztításokat derített ki. Az úgynevezett veseglomerulusok (melyek a vizet választják ki) nagyrészt elpusztultak vagy egyéb­ként megbetegedtek, míg mások mintegy pótló­lag nagyra nőttek. A húgycsatornácskák hám­sejtjei, melyek egyéb vegyi alkotórészeket vá­lasztanak el, zsiros elfajulásban voltak, vagy teljesen összezsugorodtak; a vese alapállomá­nyát képező kötőszövetben lob, zsugorodás és a vese kisebb vérereiben is elfajulások mu­tatkoztak.

Ezen bántalom mellett az ütőereknek (arté­riáknak) krónikus gyúladása állott fenn: oly elváltozás, melynek kisebb foka az ötvenedik életéven túl soha sem, vagy csak kivételesen hiányzik.

Az artériák belső hártyája megvastagszik, a mi szűkebb, finomabb ütőerek ürterót, belvilá-gát megszűkíti s az ütőerek rugalmasságát csökkenti. A mely arányban rugalmasságuk­ból veszítenek, abban az arányban hárul na­gyobb munka a szívre, a mely, mint minden tartósan dolgozó izom, ezen az úton megna­gyobbodik, túlteng.

És tényleg a sziv tetemesen meg volt nagyob­bodva az ütőerek megbetegedésén kívül a régi vesegyúladás miatt is, mely az elpusztult haj­száledény-terület révén maga is fokozta az ütő­eres nyomást.

A boncztani s minden más irányú, pl. kísér­letes pathologia az alapbántalmon kívül meg­különbözteti a következményes megbetegedést, a halál okait illetőleg pedig helyesen állítja fel a halál legközelebbi okát és a távolabbi halál-okot.

Szilágyi Dezsőnél a legközelebbi halál-ok a szívszélhűdés volt; a távolabbi halál-ok a vese régi gyúladása és az ütőerek megbetegedése, melyek a sziv megnagyobbodását okozták.

De hát miért állott meg egyszerre ez a meg­nagyobbodott sziv ?

Megállott, mert az izomzata oly megbetege­dést szenvedett, mely annak összehúzódási ké­pességét csökkentette. Górcső alatt a finoman harántul csíkozott izomrostok egy nagy része e Csíkoltságát elvesztette : egynemű, üvegszerű anyaggá lett, azaz elhalt s elhalása után szige­tekben izomhúsgyúladás lépett fel heges szövet­szigetek képződésével.

És miért szenvedte a sziv húsállománya ezt az elváltozást ?

Azért, mert a sziv húsát tápláló ütőerek (az úgynevezett koszorú ütőerek) a régi gyúladás folytán megvastagodtak, megszűkültek és igy a szív húsa kevesebb tápláló vért kapott.

De miért állott meg a szív épen július 31-ik napján ós miért nem valamikor később?

E kérdés vezet a halál alkalmi okainak tágas kérdésére régi (idült) betegségeknél.

Itt jő számba a karlsbadi erősebb kúra (a karlsbadi sóval vegyített viz hajtó hatása), a veszedelmes gőzfürdők, a nagy gyaloglások, a rekkenő melegben tett utazás, Karlsbadban a rendesnél gyengébb táplálkozás, és itthon a nagy melegben a bőséges ebéd.

Azok a frissebb vesebeli és még frissebb vese-kehelybeli vérzések is Karlsbaddal függenek össze.

Szilágyi Dezső vesegyúladása oly természetű volt, mely gyakran megy át zsugorodásba (úgy­nevezett másodlagos vesezsugorodás). Ez be nem állott; azért lehetséges, hogy helyes élet­mód mellett, — melynek fájdalom, ő magát alá­vetni nem volt hajlandó, — e becses élet még hosszabb ideig meg lett volna tartható.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

^rfsssítóEajfct^

Ellinger fényképe után.

MESZLENY LAJOS.

SZILÁGYI DEZSŐ KARLSBADI LAKÁSA. Szilágyi Dezső halálakor felkértük Schaffler

Lajos karlsbadi polgármester urat, a kinek vil­lájában az elhunyt nagy államfórfiú a halálát közvetlenül megelőzött karlsbadi tartózkodása­kor lakott, hogy küldje meg lapunknak villája képét. A polgármester úr szives készséggel tett eleget e kérésünknek s a kórt képet a követ­kező levél kíséretében küldötte el:

Igen tisztelt Uram! Mellékelve küldöm önnek villám egy nagyobb

fényképét. Szilágyi ő excellentiája július 6-án jött ide; a

lakást az orvos már előre megrendelte. A 17. számú lakás volt ez az első emeleten s állott egy sarok-szalonból, e mellett egy hálószoba, ettől oldalt pedig terrasse és elől egy loggia.

A lakás éjszakkelet felé fekszik, a mi ő excellen­tiájának különösen kedvére volt, mivel e helyen nem kellett a hőség miatt szenvednie s a terrasszon és loggián mindjárt friss levegőt élvezhetett. Isme­rősei előtt meg is jegyezte, hogy nem is szükséges kimennie.

Ő excellentiája életmódjáról nem nyilatkozhatom, mivel egész nap hivatalomban vagyok s a portás, a kit mindjárt első nap kikérdeztek a hirlaptudó-sítók, szintén nem tudott semmit mondani azon kívül, hogy ő excellentiája már reggel öt órakor a forráshoz szokott volt menni s este korán tért haza, különben pedig nagyon rendes életmódot élt. Én csak kétszer beszéltem ő excellentiájával: néhány nappal megérkezése után, a mikor látogatást tettem nála s egy nappal elutazása előtt, a mikor ő tett nálam bucsulátogatást. Mindkét alkalommal nagyon szívélyes volt, nem panaszkodott betegségről s leszá­mítva sápadt arczszinét, egészséges, erőteljes férfi benyomását tette rám.

Ugyanezt a lakást jövő évre is megrendelte, amit nőmnek is július 29-én történt elutazásakor megem­lített azzal a megjegyzéssel, hogy majd idején írni fog, hogy ugyanezt a lakást kaphassa meg.

Egyebet nem tudok mondani, őszinte tisztelettel: Schaffler Lajos s. k.

MESZLENY LAJOS. 1852—1901.

A függetlenségi pártnak közszeretetben élt tagj a volt Meszleny Lajos, a fehérvármegyei csákvári kerület képviselője, ki Székesfejérváron augusz­tus 21-üén hunyta le szemét. A megyében is jól ismerték és kedvelték, valamint a megyei székhelyen, a hol az uri társaságok és politikai

567

körök legbelsőbb emberei közé tartozott. Az országgyűlésen is vidámságáért, elmósségeért általánosan szerették. A képviselőház folyosó­ján tréfás megjegyzéseivel sokszor földerítette a komor hangulatot, bent a teremben közbe­szólásaiban is találó ötletekkel vegyült a vitába, míg ha beszélt, a meggyőződés hevével s talpra­esett, találó érvekkel, ötletesen védte politikai elveit.

Betegsége következtében már régebben el­maradt a képviselőházból. Ennek folyosójáról ebben az évben két legvidámabb kedélyű alakja: Beöthy Algernon ós Meszleny Lajos tűnt el, kiknek elmés jókedvűsógót már a tisztelt Ház életfolyásához számították.

Meszleny két évtizedben volt a képviselőház tagja. Adomázó, hirtelen megjegyzésekre kész természete miatt megjelenésekor mindig meg­mozdult egy csoport a Ház folyosóján, és köze­lebb húzódott hozzája. Alacsony, zömök alak; arcza csupa vidámság; egyébként pedig az arcz magyar, valamint egész valója, lelke és gondol­kozása a régi jó táblabiróra vallott, a ki ugyan rendelkezett a modern ember minden kelléké­vel, de lelkében megőrizte annak a kornak az egészséges, jóizű és eredeti tartalmát, mely­hez születése és családi hagyományai kötötték. Szeretetreméltó, kellemes ember volt. Humora, incselkedése soha sem sértett; jóizű volt min­dig, de soha sem epés; tréfái olykor bohókásak, néha groteszkek voltak, de soha sem durvák, fegyelmezni tudta magát. Lulunak hívták, vidor egyéniségénél fogva, de személyét mégis komo­lyan vették, mert megőrizte azt a határt, mely­nél a politikus komolysága megszűnik.

Nem csak a folyosón volt népszerű, hanem az ülésteremben is. A vitákban beszédét mindig érdeklődés fogadta, mert nem csak jóízű tréfái­val derítette föl a Házat, hanem a tárgyba vágó ötleteivel és találó megjegyzéseivel is. A viha­rok vagy a szakszerű fejtegetések prózája után Meszleny beszéde a pihenés idejét jelentette, bár nem a vita sülyedését, mert mindig volt mondanivalója és a humoros alakban gyakran találóbban jellemezte a vita tárgyát, mint előtte és utána mások szakszerű vitatkozásokkal.

Mikor betegeskedni kezdett és elmaradt a Házból, mélyen fájlalta mindenki a jókedvű ember távollétét. Hosszú időközben néhányszor még elment, de az a Meszleny, a kit akkor lát­tunk, már csak halvány árnyéka volt a réginek. Aztán rósz hirek jöttek róla, beszélték, hogy gyógyíthatatlan a betegsége. Majd az új viharos események kiszorították a Ház érdeklődéséből s bizony, az utóbbi időben már úgyszólván megfeledkeztek róla. Most azonban halálának hire teljes erejében fölélesztette emlékét és vidám lelkének varázsát. Képviselőtársai mély részvéttel fogadták a szellemes férfiúnak, a füg­getlenségi párt régi, kiváló tagjának halála hírét.

Meszleny Lajos a Dunántúl egyik ősrégi nemesi családjából származik, a mely már 1440-ben birta a vasmegyei Meszlent. 1569-ben költözködött a család Fej érmegyébe, a hol még most is virágzik. Az elhunyt képviselő 1852 augusztus 12-én született Kőszegen. Iskoláit a budapesti piaristák főgimnáziumában és a kalocsai jezsuiták konviktusában végezte, a jogot Pozsonyban és Budapesten hallgatta. Egyetemi évei után Fej érmegye tiszteletbeli aljegyzője lett, majd szolgabiróvá választották. 0 szervezte megyéjében a függetlenségi pártot, a melyben mindig vezérszerepe volt. Először 1881-ben került a Házba, a mikor a bodajki kerület adott neki mandátumot. 1892-ig kép­viselte ezt a kerületet, azóta azonban a esikvári kerület képviselője volt. Végigküzdötte a bosz­niai hadjáratot s vitézségi érmet szerzett. A füg­getlenségi párt őt ós Bartha Miklóst küldte ki Turinba, Kossuth Lajos halálakor s ők hozták haza Kossuth holttestét. Meszleny rokona volt Kossuth Lajosnak. Néhai nagynénje ugyanis Kossuth Lajos felesége volt.

Temetése a megye, a város nagy részvéte közt ment végbe Székesfejérváron. A független­ségi párt több képviselője is megjelent koszo­rúkkal. Holttestét Velenczére vitték s ott temet­ték el.

568 VASÁRNAPI ÚJSÁG. :1Y SZÁM IWM. 48. KVK..I.YAH.

INDULÁS AZ 50 KILOMÉTERES VERSENYRE.

A S Z E N T - I S T V Á N N A P I SPORTVERSENYEKRŐL.

llElll /Ki LA BAJNOK.

SZENT-ISTVÁN NAPI SPORTVERSENYEK. Szent István napján a lóversenyen kívül még

másik, igen érdekes látványosság kínálkozott a fővárosi sportkedvelő közönségnek. Ekkor tartották ugyanis a nagy nemzetközi kerékpárversenyeket, melyeken a legjobb magyar kerékpárosokkal a leg­jelesebb cseh versenyzők szállottak síkra. A nemzet­közi versenyek, melyek elé a sportkedvelő közönség nagy érdeklődéssel nézett, a csehek győzelmével végződtek. A nemzetközi nagy díjat Jehlicska István prágai kerékpáros nyerte el igen erős küzdelem után. a melyben négyen majdnem egyszerre értek be, amennyiben egy-egy «gumihossz» választotta el őket egymástól. Prágai versenyző győzött a Han-dicap versenyben is : Yejtruba J. A Szent István­dijat Báumler Ede kapta, a magyar bajnokságot pedig Herczeg Béla ; e két versenyben csak magya­rok vehettek részt. E nyerteseken kívül még az ötven kilométeres futásban résztvettek képét is bemutatjuk, az indulás (start) pillanatában. E ver­senyben Geiger Ferencz győzött, a ki a képen jobb­ról számítva a harmadik kerékpáros.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Nagy Alber t : Felhő-foszlányok; költemények.

Torda, 1901. E kötet legnagyobb részét alkalmi ver­sek teszik, melyek részint az iró egyes, még élő ba-rátjaihoz, részint néhány elhunyt jelesünkhöz, Eriza Jánoshoz, Vörösmartyhoz, Petőfihez, stb. van­nak intézve. Ezeken kívül találunk még egy vers-cziklust a szerző elhunyt nejéről, a kötet vége felé több szerelmi verset: egy újon fakadó, gyengéd érzelem jeleit s néhány vegyes tárgyú költeményt. A ki ezeket a verseket irta, annak lelkében van ide­alizmus, lelkesedés, sok mindenféle dicséretes tulaj­donság, — de költői ihlet kevés. Mikor hazafiságot dalol, nem hallunk tőle, csak üres szavakat, közhasz­nálatú szólamokat, a melyek érdekkeités helyett fárasztják az olvasót. Mikor gyengédebb érzelmeket penget, színtelen, halvány panaszkodás csak, a mit nyújtani tud. Szeret elmélkedni, de eszméit nem hatja át a költői érzés melege. Mutatványul a követ­kezőt közöljük:

Emlékszel-e ? A kék ég mosolygott felettünk, És derűs vala a határ; A tavasz balzsamos legében Vígan röpkedett a madár . . . Emlékszel-e ?

Azt hittük a folyó morajjá Elandalító lágy zene: A vízben játszó tündér viliik Fölhangzó bűvös éneke . . . Emlékszel-e ?

Virág ékített minden bokrot, És zöld díszt öltött a vidék, Arany felhő úszott az égen . . . Ki tudja, honnan érkezek . . . Emlékszel-e f

Közelben a kis fülmiiének Édes beszéde csattogott. S minden perez a futó időből Örömre örömet hozott . . . Emlékszel-e?

És tudod-é, mért láttuk szépnek Mindazt, mi nekünk megjelen ? . . . Mert a legkisebb fűszálon is Fény ragyogott: a Szerelem.

Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1900. évi állapotáról. Ilyen czímű terjedelmes kötetben teszi közzé a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatósága az intézet tavalyi állapotára vonatkozó adatokat, me­lyekből örömmel láthatjuk, hogy Nemzeti Mu­zeumunk általában nagy arányokban fejlődik, habár ennek a helyiségek napról-napra jobban érezhető szűkülése nem kis akadályul szolgál. A mi az egyes szakokat illeti, először a Széchenyi országos könyv­tár szerepel a jelentésben. E könyvtár nyomtatványi osztályának állománya igen tekintélyes: 357.687 darab. Sikerült a néhai Pozsonyi Sándor külföldre került gyűjteményéből valamennyi hungarikumot, számszerint 4142 darabot, 37.632 koronáért meg­szerezni. A nyomtatványok 1900. évi szaporodása különben 39.165 darab, míg a kézirattár 3176, — a hirlapkönyvtár 78.843 számmal, — a levéltár 8911 darabbal s két teljes családi levéltárral gyarapodott. Az érem és régiségtár, hadtörténelmi gyűjtemény és éremtár összesen 6484 darabbal szaporodott. Tetemes volt a természetrajzi osztályok szaporodása i s ; nevezetesen az állattár 41.272 darabbal, — a növénytár több mint 2000 fajjal gazdagodott. Az ásvány-őslénytár gyűjteményeit Semsey Andor gya­rapította rendkívül becses meteorit gyűjteményé­vel. Legrohamosabban szaporodott a néprajzi osz­tály, melynek darabszáma közel 32,000-re emelke­dett. Ellenben a képtár gyarapodása csekély, bár ez az osztály volt leglátogatottabb része a múzeum­nak, a menyiben 165,000-nél többen tekintették meg. A szaporulatból kiemelendő Munkácsyné aján­déka, ki az tEcce homo» képhez készített vázla­tokat ajándékozta. Az összes osztályokat mintegy 438.000- en látogatták. A tanulságos jelentést az egyes osztályok kiküldöttjeinek külföldi tanulmány-útjairól szóló és sok érdekes dolgot tartalmazó czikkei zárják be.

Magyar történelmi adatok a bolognai könyv­tárban. Thaly Kálmán néhány évvel ezelőtt figyel­meztette a fővárost, hogy az olaszországi bolognai Marsigli-féle könyvtárban Magyarországra, de külö­nösen Budavárának 1686-ban volt ostromára vonat­kozó számos értékes térkép, okirat és levél van. Thaly szerint olyan fontosak ezek, hogy náluk nélkül Budavárának a történetét meg sem lehet írni. Azt javasolja tehát a városnak, hogy küldjön Bolog­nába egy történettudóst, a ki kikeresse és lemásolja a Buda ostromára vonatkozó okiratokat. A főváros­nak e czélra Fraknói Vilmos történetíró Veress Endre történetbúvárt, a dévai főreáliskola tanárát

ajánlotta, a ki az Akadémia megbízásából most kül­földön van. A főváros meg is bízta Veress Endrét, a ki több hétig kutatott a könyvtárban és sok nagyon értékes adatot talált és számos térképet lefotografált. Veress nagyobb tanulmányt ír a könyvtárban szerzett adatokról.

A szolnoki müvész-telep. Szolnokon festők szá­mára egész művészi telepet rendeznek, s erre egye­sület alakúi mely a közoktatásügyi miniszter 3000 korona évi segélyével tizenkét festőművésznek épít kényelemmel berendezett lakást és műtermet. A két, egyenként 42 méter hosszú és 16 méter széles főépítményt, a miniszter megbízásából Gyalus László tervezte s a mű vészegyesület építő bizottsága nyilvános árlejtés útján. Pápai Mihály szolnoki építőmesternek 64,913 koronáért adta vállalatba. A művészegyesület czéljaira a város közönsége a régi szolnoki várnak a Tisza-Zagyva összeszögelésé-nél levő részén adott 2000 négyszögöl területet, ezenkívül 4000 négyszögölet parknak. Az új művész-otthon még az idén tető alá kerül s jövő év május 1 -én fog rendeltetésének átadatni.

A színházak megnyitása. A fővárosi színházak­ban szeptember elsejével kezdik meg az előadásokat. A Magyar Színházat már Szent István ünnepére megnyitották. Az Operaszínház még szeptember lö-ikéig zárva marad. A Nemzeti Színház első elő­adásra Gárdonyi Gézának nagyhatású *A bort czímű színművét tűzte k i

Pályázat egyfelvonásos vígjátékra. A budapesti nemzeti társaskör Faludi Gáborhoz, a Vígszínház igazgatójához 500 koronát küldött, hogy pályadíjul tűzze ki egyfelvonásos vígjáték jutalmazására. A Víg­színház most hirdeti a pályázatot egyfelvonásos, prózában irt vígjátékra, mely tárgyát lehetőleg a jelenkori magyar társadalmi életből meríti. A pálya­művek jeligés levéllel ellátva, idegen kézírással irva, ez évi szeptember 15-ig küldendők be a Vígszínház titkári hivatalába. A díj a viszonylag legjobb műnek kiadatik; az előadás joga Budapesten a Vígszínház igazgatóságát illeti.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A felvidéki magyar közművelődési egyesület

közgyűlése. A felvidék magyarosodásának táino-gátasára alakúit hazafias egyesület augusztus 27-én Tátra-Füreden gyűl össze a 19-ik évi közgyűlésre. Szepesmegye hatósága hivatalosan azzal a figyelem­mel fogadta az érkezőket, mely a nemes ezélú egye­sületet megilleti. A közgyűlés az egyesület erősödé­séről adott számot, de fájdalmas feltűnést költött a kivándorlások aggasztó volta.

Thuróczy Vilmos elnök a megnyitó beszédben megindulással szólt a kivándorlásról: mint nép-telenednek el a hegyek és falvak, hol ezelőtt mun­kás kezek ezrei dolgoztak, pedig sehol sincs ke­vesebb joga és czélja a nemzetközi eszméknek, mint épen a Felvidéken, a melynek egész fejlődése a patriarkhális erények ápolásából táplálkozik. Pe a nemzeti eszménynek mégis veszedelmes ellenségei garázdálkodnak a nép között, tetszetős czélokat hirdetve, melyeket nem ért, de mégis követ a köz-

35. SZÁM. 1901.48. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI UJSAG. 569

VEJTRUBA J. (PRÁGA). BÄUMLER EDE (BUDAPEST).

A SZENT- ISTVÁNNAPI SPORTVERSENYEKRŐL.

JEHLICKA ISTVÁN (PRÁGA).

nép, mert új előtte. Innék az áramlatnak csak a nemzeti közművelődés vághatja útját, a melynek fejlesztésénél azonban megfeledkezünk arról gon­doskodni, hogy vele a nemzeti öntudat, a nemzeti érzés fejlődjék é« izmosodjék. Ez a P. M. K. E. föl­adata. Nincs okunk kétségbeesni. Az ezeréves küz­delem folytatását is ki fogjuk bírni. A közgyűlést ezzel nagy éljenzés éfl taps mellett megnyitotta. Bejelentette ezután az elnök, hogy Wlassics Gyula miniszter Csáky Jenő gróf főispánt bízta meg kép­viseletével, a ki azonban súlyos betegségével men­tette ki magát. liaisz Aladár szepesi alispán Szepes vármegye nevében üdvözölte az egyesületet. Janits Imre dr. ügyvezető alelnök részletességgel beszámolt az egyesület múlt évi munkásságáról. Clair Vilmos főtitkár jelentése kimerítőn adja elő az egylet tevé­kenységét. A tagok száma az elmúlt évben hatszáz­zal szaporodott. A közgyűlés fölhatalmazta az elnök­séget, hogy azokat az óvodákat, melyeknek műkö­dése nem felel meg a várakozásoknak, a magyar­tót nyelvhatárokra áthelyezhesse. lehetőleg olyan községekbe, melyek magyar nyelvű állami iskolával vagy más népnevelési intézménynyel bírnak, a hol a gyermekeknek magyar szellemben való nevelése folytatást nyerhet. Megszavazták az elnökség által előterjesztett jutalmakat, a magyar nyelvnek az iskolán kívül való sikeres terjesztésében érdemeket szerzett tanítóknak, tanítónőknek és óvónőknek. Örvendetes tudomásul veszi, hogy az elmúlt évben 11 új nép- és ifjúsági könyvtár, három olvasó és két daloskör alakúit i végűi változatlanul szavazta meg a jövő évi költségvetést. A közgyűlés ifj. Thomka Pál indítványára kimondta, hogy fölkéri Zólyom vár­megye közönségét, hogy néhai Grünwald Bélának, Zólyom vármegye volt alispánjának s a felvidéki ma­gyarság egykori lelkes harezosának szobrot emeljen.

A magyar orvosok és természetvizsgálók bárt­fai vándorgyűlése augusztus 24-ikén ért véget. A szakosztályokban tartott érdekes előadások után « nap délutánján ült össze ismét a közgyűlés.

A bezáró gyűlésen Herzeviezy Albert elnök ama biztos reményének adott kifejezést, hogy az orvosok és természet tudósok komoly munkája hatással lesz a magyar művelődés fejlődésére. Í>r. Xuricsány József titkár tett ezután jelentést a nagygyűlés lefolyásáról s a nagyválasztmány határozatairól, melyek egyike, hogy Rróf Majláth József indítványa értelmében a jövő két év múlva tartandó vándor­gyűlés Kolozsvárt! fog rgybcűlni. Az állandó nagy választmányt Kudre. Kaiser Károly, Vidor Zsigmond, Alexander Béla, Kerekes Pál, l.akner Árpád, Fialowaki Lajos, Viola Imre budapesl városi tanácsos, Sigmeth Károly magyal államvasűti üzlet­vezető, tagokkal egészítették ki! Rhody Alajos polgár­mester Bártfa városnak jogi és társadalmi állapotait feltüntető eredeti okmányokat mutatott be, a melyek különösen az akkori ítélkezés szigorúságát és a tár­sasélet jámborságát igazolják. lUiffy Pál, képviselő •Gyermekmentés Magyarországon' czímen adta e 'ő a hazai szomorú viszonyokat feltáró állapotokat, végül dr- Batizfalvy Sámuel mondott köszönetet a vándorgyűlés tagjainak megbízásából Pártfa város­nak és a fürdő ezidei intézöségének, főként Hhoily

polgármesternek, Fenyves Károly fürdőigazgatónak a helyi bizottság alelnökének, Arányi Dezső városi tanácsosnak a szíves fogadtatásért és vendégszere­tetért.

Az országos bányászati és kohászati egyesü­let augusztus 25-ikén Máramaros-Szigeten tartotta közgyűlését, egyidejűleg a máramarosmegyei házi­ipar kiállításának megnyitásával. Sokan érkez­tek Máramaros-Szigetre a fővárosból is. A kiállítás megnyitására Hegedús Sándor kereskedelmi minisz­ter Nagy Ferencz államtitkárral szintén megjelent, valamint Gracnzenstein Béla pénzügyi államtitkár. Augusztus 24-ikén este a színházban ünnepi elő­adásul Herczeg Ferencz tOcskay brigadéros* szín­művét játszották s a szerző is jelen volt.

A bányászati és kohászati egyesület közgyűlése gróf Teleki Géza elnöksége mellett az ország bányá­szata legelőkelőbb képviselőinek jelenlétében ment végbe, azután Graenzenstein Béla államtitkár Lu­kács Lászlónak mint pénzügyminiszternek és egye­sületi elnöknek üdvözletét adta át a gyűlésnek. Leg­fontosabb tárgy volt az indítvány, hogy az egyesület székhelyét Selnieczbányáról Budapestre helyezzék át. Az indítványt egyhangúan elfogadták, hasonló­képen a pécsvidéki osztálynak a bányászmérnöki munkák díjazására vonatkozó indítványát. Tiszte­letbeli elnökké Solcz Vilmos főbányatanácsost, elnökké gróf Teleki Gézát, alelnökökké Graenzen­stein Bélát, Farbaky Istvánt és Sobo Jenőt válasz­tották. A legközelebbi közgyűlés helyéül Budapes­tet tűzték ki.

MI UJSÁG?

A király a hadgyakorlatokon. Szeptember 2-án Ö Felsége Vcszprénnnegyébe érkezik, melynek kör­nyékén a tüzérség tart gyakorlatokat az új ágyúkkal. A gyakorlatok nagy része alatt a király Zirczen fog lakni, a kis bakonyi városban, a hol a czisztercziták klastromában rendezték be lakását. Az uralkodó 7-ikén utazik el innen Bécsbe. Némely hírek szerint Budapestre. A Dráva-melléki hadgyakorlatokra a I)ohiji-Mili<djáczra szeptember 12-ikén várják a királyt, a ki öt napot tölt ott, aztán Pécsen keresztül szeptember 18-ikán elutazik.

A miniszterelnök és iskolatársai ünnepe. Azok, a kik 1861-ben a szombathelyi gimnáziumban érett­ségi vizsgálatot tettek, s a kik megérték a negyven év elmúltát, augusztus 27-ikére összegyűltek Szom­bathelyen. Széll Kálmán miniszterelnök is ezek közül való. 0 meg hívta iskolatársait találkozóra.

A miniszterelnök iskolatársai közül odaérkeztek : Székel;/ Ferencz budapesti kir. főügyész, Köberl János sárvári prépost-plébános, Maitz Antal pápóczi plébános, Havassá Lajos felső-szilvágyi esperes­

plébános, Baumgartner Alajos máriafalvi plébános, Hatzl Ferencz máriafalvi esperes-plébános, dt.Alexy Emil szombathelyi és dr. Báron Samu csepregi orvosok. A tanárok közül Sstraka Gábor premon­trei kanonok és Köberl Ferencz czímzetes kanonok vannak még életben, kik az ünnepen szintén meg­jelentek.

Az ebéd alatt a miniszterelnök nyájasan társalgott öreg tanáraival és iskolatársaival, miközben sok régi emléket elevenített föl. Megérkezésekor a miniszter­elnököt a vasúti állomáson Reiszig Ede vasmegyei főispán, Károlyi Antal alispán és Bezerédi István főjegyző a vármegye részéről, továbbá Éhen Gyula polgármester, Brenner tanácsos, Kisfaludy főkapi­tány és nagyszámú közönség fogadta. A miniszter­elnök szép felköszöntőt mondott a két jelenlevő ta­nárra. A felköszöntő mindenkit mélyen meghatott. A miniszterelnök említette, hogy életéből harmincz év a közélet küzdelmei közt telt el, s a hosszú nyil­vános munkásság érzéketlenné szokta tenni a kedélyt, eltompítja az érzelmeket. 0 is érzi az élet küzdelmeinek hatását, de él lelkében a visszaemlé­kezés mindnyájoknak gyermekkorára. Ma már kész a pálya, a mit Isten kegyelme kijelölt. «Ma már — igy folytatta -— számot kell adnunk e köztünk jelenlevő két tisztes alaknak, mit míveltünk, miként töltöttük be hivatásunkat. Mikor én szemlét tartok benyomásaim fölött, akkor vallom és vallottam mindig, hogy ha sikerűit valamit tennem, ha mun­kámat siker koronázta, akkor ezt azon vezetés­nek és irányításnak köszönhetem, a miben, kedves barátaim, veletek együtt részesültem. A golyó is azt az irányt követi, a melyben kilövik a fegyverből. Én most az első, a tiszta, magasztos és okos vezetésre és irányításra gondolok, a miben mi részesültünk s az igaz kegyeletnek igen nagy mértékével gondolok azokra a férfiakra, a kik azt nekünk nyújtották. Én hát ez alkalommal nem érettetek, hanem veletek emelek poharat annak a két tanárnak egészségére, a kinek az isteni gondviselés megengedte velünk ülni meg ezt a szép napot. Vallomást teszek itt e pillanatban és fogadom, hogy azok iránt, a kik ifjú­ságomat vezérelték és irányították, a mint lelkem­ből nem halt ki soha a hála, úgy soha sem fog ki­halni. Nyújtsa hosszura az Isten hátralevő napjaikat s aranyozza be boldog megelégedéssel. Isten sokáig éltesse őket l»

A miniszterelnök után Sztraka Gábor premontrei kanonok, Széll K á l m á n egyik tanára, a miniszter­elnökre, dr. Székely Ferencz főügyész, továbbá Köberl sárvári prépost-plébános es Baumgartner máriafalvi plébános szintén a miniszterelnökre mon­dott lelkes felköszöntőt. Végűi dr. Alexy főorvos kérte a miniszterelnököt, hogy 10 év múlva, vagyis az érettségi vizsga 50-ik évfordulóján, ugyanezen a helyen üljék meg ugyanezen ünnepet, a mihez a miniszterelnök örömmel hozzájárult, Ernuszt Kele­men főrendiházi tag és Körber osztrák miniszter­elnök táviratban gratuláltak Széll K á l m á n n a k , a ki este fél 8 órakor Rátótra utazott.

AB országgyűlés szeptember 3-ikán ül ősaie. Annak a hirnek alapján, hogy a király a vessprém-

megyei tüzérségi gyakorlatokról szeptember 7-ikén Budapestre jön, az a föltevés támadt, hogy az ország­gyűlés feloszlatása miatt jön Budapestre. A felosz­latás szeptember 9-ikén történnik, s az uj ország­gyűlésre október hóban ejtenék meg a választáso­kat. A kormányhoz közel álló lapok mindezt korai­nak mondják, de azt is megjegyzik, hogy az ország­gyűlés napjai meg vannak számlálva. Széll Kálmán miniszterelnök augusztus 30-ikán Bécsbe utazott, hogy az Ischlbó'l visszatért királynak előterjesztése­ket tegyen. Az országgyűlés feloszlatásáról is tesz-e előterjesztést, azt nem tudni. Szeptember 2-ikán minisztertanács lesz Budavárban, s akkor ad értesí­tést a miniszterelnök minisztertársainak a felség­nél történt kihallgatásáról.

Főúri esküvő. Somogymegyében Mosdóson fé­nyes főúri esküvő volt augusztus 25-én. Pallavicini Ede őrgróf és neje szül. Mailáth Etelka leányát, Edina őrgrófnőt vezette oltárhoz gróf Zichy Bafael, gróf Zichy Jenő képviselő és nejének, gróf Bedern Herminnek fia. A polgári házasságot augusztus 24-én a nagyberki anyakönyvvezető kötötte meg. Az egyházi szertartást gróf Mailáth Gusztáv Károly erdélyi püspök, a menyasszony nagybátyja végezte, megható szónoklat kíséretében. Násznagy volt ifj. gróf Zichy János képviselő, tanúk őrgróf Pallavicini Antal, gróf Mailáth György, gróf Zichy Nándor és id. gróf Zichy János, vőfélyek őrgróf Pallavicini György, gróf Zichy Henrik, ifj. gróf Zichy Ödön, őrgróf Pallavicini Antal, nyoszolyólányok Palla­vicini Stefánia őrgrófnő, Mailáth Livia grófnő, Zichy Paula és Gabriella grófnők; apród ifj. gróf Mailáth György volt. Az előkelő vendégsereg közt voltak a Mailáth- és Zichy-család tagjai, ÖZY.Mailáth Györgyné, őrgróf Pallavicini János romániai követ, Cseh Ervin horvát miniszter, Gromon Dezső honvédelmi államtitkár, gróf Zichy Gyula pápai kamarás Bómá-ból és nagyon sokan. Délben lakoma volt. Ennek végeztével az ifjú pár a bihari hegyek közt levő Magaslakra, gróf Zichy Jenő kastélyába utazott.

Pannonhalma 900 éves ünnepe. Pannonhalmán a hazafias Benczés-rend székhelyén egész csöndben ülték meg augusztus 25-én kilenczszáz éves forduló­ját annak, hogy Szent István király 1001-ben ki­adott diplomája a Benczés-rend letelepülését meg­engedte Magyarországon és kiváltságokkal látta el. Asztrik elhozván Bómából a szent koronát, első apát lett Pannonhalmán. A 900 éves jubileum alkalmából összegyűltek az ősi Pannonhalmán a rend legelső tagjai már augusztus 20-ikára s rendi nagygyűlést tartottak. Az ünnepély azonban augusz­tus 25-ikére esett.

Beggeli kilencz órakor dr. Fehér Ipoly főapát Halbik Cyprián tihanyi és Wagner Lörincz dömölki apátok segédkezése mellett ünnepi hálaadó isten­tiszteletet tartott, a mely után Vojnich Döme al-perjel a kilenczszázados múltról mondott beszédet. Ezután az egész országból jött rendi képviselet a káptalanteremben ünnepi megnyitó gyűlésre jött össze. Fehér Ipoly főapát hazafias és vallásos szel­lemben, terjedelmes tanulmányban adta elő a rend múltját Szent Istvántól kezdve napjainkig; és lelke­sen mutatott az irányra, melyet a rendnek a jövőben a hazai közművelődés érdekében követni kell. A be­széd a rend összes apátságaiban és a tanárok testüle­tében mély visszhangot keltett. Majd indítványozta a főapát, hogy a római pápának, kitől az első apát tíOO évvel ezelőtt a koronát hozta, s ő Felségének, a ki apostoli utódja az alapító Istvánnak, — továbbá Vaszary Kolos herczegprímásnak, ki szent Asztriknak az érseki székben is hivatali utódja, mint rendtársnak is üdvözlő táviratokat küldjön a jubiláló káptalan. Főpapok, kormányférfiak és főispánok táviratilag üdvözölték a jubiláló rendet. A rend tanácskozó káptalanja pedig a közművelődés hazafias szolgála­tainak terjesztésére hozott végzéseket s elhatá­rozta, hogy Fehér Ipoly főapát ünnepi beszédét kinyomatja.

A g y e r m e k jó l é t e minden szülőnek és nevelőnek legnagyobb gondját képezi. Ennek előmozditási és fen-tartási módja pedig igen egyszerű — lehetőleg sok mozgás a szabad levegőn és természetes táplálkozás. Béggel és délután minden esetre a legjobb ital a tej.

Ehhez létezik azonban egy úgyszólván fenséges potlek, a Kathreiner-féle Kneipp-maláta kávé, a mely egész­ségi hatás és erősödés tekintetéből ideális italt képez, nemcsak gyermekeknek, hanem mindenkinek. A Kath­reiner-féle Kneipp-maláta kávénak ezek az előnyei ma már világszerte ismeretesek. Ez a pótkávé a legtöbb családban mint pótlék a babkávéhoz használtatik. A mint egy gondos háziasszony napi szükség-czikkei-nél csak megkívánhat, egészséget, jó ízt és takarékos­ságot, mind azt feltalálja a Kathreiner-féle Kneipp-maláta kávé használata által.

HALÁLOZÁSOK. Elhunytak a közelebbi napokban: dr. SZENT-

GYÖRGYI WEISZ JÓZSEF, régi honvéd, orvos, ki nagy szeretettel foglalkozott a természettudományokkal, bölcsészeti értekezéseket is írt, s mikor Budapesten a meteorológiai megfigyelő állomást a kormány szervezte, ő volt első vezetője, 77 éves korában, Budapesten. — NÉMETH LÁSZLÓ ADOLF, az irgalmas-rend pécsi társházának áldozó papja, Léván 30 éves korában. — BABOSS KÁROLY nyűg. vágbeszterczei főszolgabíró, a Ferencz József-rend lovagja és föld­birtokos, 68 éves korában Vágbeszterczén. — BAPUN ALADÁR, mohácsi t. főszolgabíró, Német-Palánkán, 42 esztendős korában. — Szikszai SZABÓ LÁSZLÓ, Debreczen város képviselőtestületének tagja, a ref. egyház presbitere s a főiskolai igazgató-tanács tagja 60 éves korában. — FÜLEK HENRIK szolgálaton kívül levő nyűg. m. k. honvédezredes 67 éves korában Bécsben. — Bocsári MOCSÁRY JÁNOS nyűg. kir. járás-biró, volt 48-as honvédfőhadnagy, Zalamegye tör­vényhatósági bizottságának tagja, 83 éves korában Belatinczon. — VERTICS GYULA, régi honvéd főhad­nagy, Makó város volt főkapitánya, legutóbb batto-nyai postamester, 70 éves korában, Battonyán.

Kadicsfalvi TÖRÖK ALBERTNÉ, szül. vízaknai Hajdú Lujza, Udvarhelymegye nyűg. főispánjának fele­sége Székely-Udvarhelyen, 54 esztendős korában. — Özv. BAKOVSZKY BÉLÁNE, szül. sóshartyáni Huszágh Ludovika 85-ik évében Beszterczebányán. — Ma-gyar-bikali HANKOVICS GYÖBGYNÉ, szül. Báthory Bo-zália, 1848—49-iki honvédalezredes özvegye 75 éves korában, Magyar-Bikaion. — Pákéi SÁNDOR JÁNOSNÉ, szül. Zudor Ida, a Kun-kollégium tanárának fele­sége, 45 esztendős korában Szászvárosban.

~ I

Szerkesztői üzenetek. . Olvasókor. A legnagyobb aranytermelő országok,

az 1899. évi eredményt véve, így következnek egymás­után : Ausztrália: 404 millió korona érték, Transzvál: 379 millió korona, amerikai Egyesült-Államok : 376, Oroszbirodalom: 125, Kanada: 94, Mexikó: 42, Khina: 34, Brazília: 13, Magyarország: 10-6, Németország: 10 millió korona értékű aranyat termelt. E termelés nagysága évenként természetesen változik, de az arány körülbelől ugyanaz marad. A dél-afrikai háború óta Transzválban alig termeltek valamit. Oroszországban pedig a bányák kimerülése miatt, évről-évre kevesebb aranyat tudnak bányászni.

Gyakran, ha elmerengve. Sötét ifjúság, stb. Na­gyon prózai, lapos a nyelvük, feszes, lendület nélküli a verselésuk. Pedig a .Testvéreimhez, czimüben egyik-másik strófa csinos képekben rajzolja honvágyával telt ábrándozását a hazai földről.

Először láttalak. Kezdetleges apróság, de nyelvében van egy kis szín, a mi, ha az író még fiatal ember, biztató.

57üJ VA8ÁRNAPT Ü.TRÁG. 35. SZÁM. 1901. 48 . ÉVFOLYAM.

FÖLDVÁRT IMRE, Budapest, férfidivat raktára

Kossuth Lujos-u.l.s és Kerepes i -ú t 9.

Ajánl angol cylinder, diva­tos k e m é n y és puha kalapo­kat, jó szabású férfi-ingek, nyakkendők, keztyük dús választékban. Á r j e g y z é k .

V í l Á 0 P 7 Í l r b f Törvényesen védett hazai gyártmány, mely » * » « 1 6 v s i l l » , í l « felülmnl minden más fogtisztitó-azért.

L e g k e l l e m e s e b b , l e g k i t ű n ő b b é s n é l k ü l ö z h e t e t l e n

Fogtisztitó-szer tubusban, fehéríti, konzerválja a fogakat, frissíti, üdíti a szájat.

1 tubus 60 fillér. (30 kr.) —Mindenütt kapható. Egyedüli készítő:

S Á V O L Y illatszergyára Budapest, Damjanich-utcza 28 .

Föszétkiildési hely és kiz. vezérképviselet: DOBÓ és FEHÉR Budapest, V.. Lipót-kőrút :i. szám.

SERRAVALLO 8984 CHINA-BORA VASSAL kitűnő helyreállító szer g y e n g é k , v é r s z e g é n y e k és l á b b a d o z ó k számára. Ajánlva és használva or­vosi kitűnőségektől. 1000-nél több orvosi elismerőlevél.

W T K i t ű n ő í z . ~*C Kitüntetve több arany és ezüst éremmel.

Á r a k : Vs l i t e r e s ü v e g K 2 . 4 0 , 1 l i t e r e s ü v e g K 4 . 4 0 .

K a p h a t ó m i n d e n g y ó g y s z e r t a r b a n . Serravallo J . gyógyszer. Triesztben.

HÖLGYEIM! Csak egyszer próbaképen rendeljék m e g a csodaha-tásu, valódi angol szépítő szert, U g o r k a - t e j e t , és megfognak róla győződni , hogy ezen csodaszer azon­nal eltávolít s z e p l ő t , m á j f o l t o t , mindenfé le tisz­tátlanságot az arczról és a bőrnek gyönyörű üdesé­get, fiatalságot kölcsönöz. Valódi angol minőségben kapható csakis B A L A S S A K O K X É L g y ó g y ­s z e r t a r á b a n a vörös kereszthez T e m e s v á r . — Á r a 2 k o r o n a . A pénz beküldése esetén frankó

szállítás. Utánvéttel is küldetik. 9230

D r . L e n g i e l

nyirfabalzsam kir. szab. Svédhonra.

Már magában véve azon növényi nedv a mely a nyírfából kifolyik, ha annak törzsét megfúrjak, emberemlékezet óta mint a leg­kitűnőbb szépiiőszer volt ismeretes, ha azonban ezen nedv a feltaláló utasításai szerint balzsammá alakitta lik át. csak akkor

nyer úgyszólván csodálatos hatást. Ha este megkenjük vele az arczot vagy mis bőrrészeket, már másnap csaknen észrevétlenül pikkelyek

válnak le a bőrről, a mely ezáltal fehérré és gyöngéddé vilik. Ezen balzsam kisimítja az arczoa a ránezokat és himlőhelyeket, ifjú arczszint, a bőrnek fehérséget, gyöngédséget és üdeséget kölcsönöz;

^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ _ ^ _ — Kapható minden jobb gyógyszertárban.

A nyirfabalzsam állal puhává lett bőr" konzerválására ajánlatos ezzel egyidejűleg a d r . L e n g i e l - f é l e 9135

O p o - c r é m e t hasmátai. Egy tégelyt kor. 2001 1 dr. Lengiel-féle Benzoe-szappan

a legalkalmasabb hrgienikos szappan, mely a bőrt enyhévé és fehérré teszi és hivatva van a balzsam jó hatását fokozni. Egy darab ára 1 korona 20 fillér. Főraktár Magyarország részére T ö r ö k J ó ­z s e f g y ó g j r s a e r t á r a , Budapest VI. ker., Kiraly-utcza 12. és

Andrássy-ut 29. szám.

A n ő i s z é p s é g elérésére, tökéletesítésére és fentartására legkitűnőbb és legbiztosabb a

MARGfT-CRÉME. mely vegytiszta, sem higanyt, sem ólmot nem tartalmaz, teljesen ártalmatlan. Ezen világhírű arczkenőcs pár nap alatt eltávolít szepiöl, májfol­tot, pattanást, borátkát (Mitesser) és minden más börbajt. Kisimitja a ránezokat, redőkel,himlóhe-lyeket és az arczot hófehérré, simává és üdeve varázsolja. Ára nagy tégely 2 kor., kis tégely 1 kor. M a r g i t h ö l g y p o r 1 kor. 20 lill.. M a r g i t s z a p p a n 70 lill.. M a r g i t f o g p é p (Zahn-pasta) 1 kor., M a r g i t a r o z v i z 1 korona.

Hamisítványok biróilag üldöztetnek.

Postán utánvétellel vagy a pénz elő­zetes beküldése után küldi a készítő: Földes Kelemen gyogysz Arad

Legkedveltebb ,Iegjobb hajfestőszer a

M E L A N O G E N E f e k e t e é s b a r n a s z í n b e n .

E z e n k i tűnő és árta lmat lan készit-m é n y n y e l hajat, szakált, bajuszt pár perez alatt feketére vagy barnára le­het festeni. A szin ál landó és a ter­mészetes színtől m e g n e m különböz­tethető . Ártalmat lan és alkalmazása igen egyszerű. N e m piszkít. Ara 2 kor

8 0 fillér. 9057

Budapesti főraktár: T ö r ö k J ó z s e f gyógysz.Király-u.12 és Andrássy-út 29.— Kapható minden gyógyszertárban.

A. legszebb franczia papirkalapok nagy -választékban sasi

K L E I N VILMOS papirkereskedésében,

Budapest, Kossuth Lajos-u. 20 . (Országos Kaszinó palotában.)

Látképes levelező-lapok különlegességek raktára.

Császárfürdő B U D A P E S T E N 8918

téli és nyár gyógyhely.

Elsőrangu.E kénes vizű gyógy­fürdő, páratlan gőzfürdővel és legmodernebb iszapfürdőkkel, pompás ásványvíz uszodák­

kal, kő- és kádfürdőkkel. Prospektus ingyen bérmentve.

Kwizda-féle szab. szorító-szárvédő • szallag gumimból. A szab. szoritó-szárvédő-szalagok szürke, fekete, barna és fehér színben 4 nagyság­ban készülnek és pedig bal- és jobb láb­

nak. A szorító a—b-nél mérve 20—22 em. átroéretn. megf. 1. sz. nagys. 22—24 • . 2. -2 4 - 2 7 . • 3 . • 27—30 . . € 4. . ,

A s z a b . s z á r v é d ö - s z a l l a g o k á r a i : Szürke színben dbkint 1 sz. 5 k 50 f., 2. sz. 5 k 90 f., 3. sz. fik 40 f., 4. sz. 7 k 30 f. — Fekete, barna és ffchér színben : 1. sz. 5 k 50 f., 2. sz. 6 k 40 f., 3. sz. 6 k

80 f„ 4. sz. 7 korona 70 fillér, K w i z d a - l é l e s z a b . v é d ő i g u i n m i b ó l l ó l á b a k

s z á m á r a . WF" K é p e s k a t a l o g n s i n g y e n é s b é r m e n t v e . ~ís>

FOEAKTAB: 8845

KWIZDA FERENCZ JÁNOS cs. és kir. osztr.-magy. kir. román és bolgár herczegi adv. szállító

K e r ü l e t i g y ó g y s z e r t á r K o r n e u b u r g , B é c s m e l l e t t . J

TROPOK TROPON

t á p l á l ó é s e r ó s i t ő - s z e r a legjobb és legolcsóbb fe-hérnye-kész i tmény, kap­

ható a következő a lakokban: por-alakban a h u s legtáplálóbb része, tiszta f e k é m y e , ételekhez

keverve tápláló erejüket sokszorosan fokozza. \ / A Q T " D f \ D f \ KI e g y e s i t i magában a

VMO" I n U r KJVA vasvérképző és a t'ehérnye izomerősitő hatását. A v é r s z e g é n y s é g , s á ­p a d t s á g , i d e g g y ö n g e s é g legjobb orvosszere.

TROPON-CACAO,*^ gel i ital, tízszerte táplálóbb, m i n t a közönséges cacao, m e l y n e k legfinomabb fejtájával készül .

TROPON-GYERMEK-r

" T " A O I I Q J I a legtartalmasabb és leg-I * » I »—. I V J fc— I megbízhatóbb gyermektáp­

lálék. Egyedü l i igazi pótszere az anyatejnek. Nagy Tropon (fehérnye) tartalma következtében tápláló ereje nagyobb, m i n t m i n d e n más tápliszté. 9142

Kapható minden gyógyszertárban.

Egészséges csiga-nadrágtartó kényelmes, mindig alkalmas, ele­gáns szabad testtartás, könnyű mozgás, könnyű lélegzés, nincs nyomás, nincs izzadás, nincsenek gombok, nincs nadrágtartó, nincs többé szijj. Ara darabonkint 1'50 korona, a pénz előleges megkül­dése esetén franco. Utánvét 70 fillérrel több 3 drb i kor. 6 drb 7 kor. és 12 drb 12 kor. szállítja

K A N N IGNÁCZ

Bws.H.Jiilicnbruongasse 17.

Créme Idea le a bor népeég ápolásihoz, mely az eddigi készítményeket mind túl­szárnyalja tisztán u iradékman-teaen Tan Ősszeállitra, nappal ia

sikerrel használható. B*y tésrely ára 80 kr.

Irwne Ideale szappan ak ;

Teltebb virágillatokat tartalmazza a legtisztább összetételekből készül. 1 db 35 kr, 1 doboz 3 db 1 frt, Ideale-Hölgypor

virágillatok Dél készítve, kedvencze a hölgyvilágnak, bőrszépitőszer.

Ezen Hölgypor Ideale jól ta­pad a eggyakorlottabb szemek is képtelenek a bőr poros voltát fel­fedezni. Egy dobó* Áru 1 frt SO kr* Naponta postai szétküldés

minden irányban

SCHWARTZ Ulatszertára _ _ 8986 Laboratórium.)

Szépség és egészség . Étvágytalanság és Gyomorgyengeség

_ ára e z r e n m e n n e k K a r l s b a d b a holott ezt a czélt otthon is elérhetik

R o z s n y a y M .

P E P S I N B O R A használata által, mely az emésztést elő­segíti és a gyomrot rövid időn tökéletesen

helyreállítja. Egy üveg ára 2 kr. 40 fill., 6 üveg franoo

küldve 12 kor. 12 fill.

Váltóláz és Hideglelés ellen legbiztosabb és legkellemesebb szer, különösen gyer­mekeknél, kik a keserű cliininl máskép bevenni

nem tudják a R o z s n y a y M . - f é l e Chininczukorka és Chinincsokoládé

melyet a magyar orvosok és lermészelvizsgálók nagy gyűlése 18(i9-ben Fiumében pályadíjjal ko­szorúzott Értéktelen hamisításoktól óvakodjunk. Mindenki csak a Rozsnyay M.-féle pályakoszoru-zott készítményt kérje és fogadja el, melynek min­den egyes csomagoló papirosán Rozsnyay Mátyás

névaláírása olvasható. 8400 ° * L Í •' CZ' t ö z ö ^ "ive* figyelmébe ajánljuk, hogy minden készítményeink törvénye-

sen bejegyzett vedjegygyel vannak ellátva, mely az aradi szabadságszobrot ábrázolja.

kapható: K O Z S N Y A Y M Á T Y Á S gyógyszertárában Árad, Szabadság tér. B u d a p e s t e n : T ö r ö k J ó z s e f é s d r . E g g e r L e o . N á d o r , gyógyszertáraiban,

valamint műiden magyarországi gyógyszertárban.

iMAGWRHQN EtSfflE6NAGY0BB ÉSLEfaJQBB HIRNEVj ORAÜZLETE y V

RRAUSWETTER JÁNOS SZEGEDEN

CS- ÉS m KIZÁRÓLAGOSAK SZAB. KRONOMÉTER- és MÜ-ORAS

FCLTAUklOjA A REMOMTOI* mOAÓRAKMAK sTTB. 8 T P .

(Higven. eosmet.

üli 11||*SP ORÁKfÉKSZEREK í VJ&\Í^ • ÍO-EVI JÓTÁLLÁSSAL I

<>pS> KÉSZPÉNZÉRT, VALAMINT.

mRÉSZLETFIZETÉSRE! \tttaHuiarztx»ooofuir*rr*tTióv

JAVÍTÁSOK JÓTÁLLÁS MELLETT.

Franklin-Társulat nyomdája, (Budapesten IV. , Egyetem-utcza 4.) <^g,

| %

36. SZÁM. 1901. BUDAPEST, SZEPTEMBER 8. 48. ÉVFOLYAM. Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt

egész évre 2 4 1 félévre 1 2

jégé | féle VASÁRNAPI ÚJSÁG 1 félévre _ 8

A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK I egész évre ÍO korons (a Világkrónikával) I félévre ._ 5 •

Külföldi előfizetésekhez a poat&ilag meghatározott viteldíj is csatolandó.

ÁLLAMFÉRFIAINK NYÁRI PIHENÉSE. "INDENKI végezhet egyet-mást a teendőiből

előre is, csak a lapszerkesztők nem, mert őket az események dirigálják és senki se

tudja, mit hoz a következő óra. De minthogy, kivált Magyarországon inkább csak restancziá-jok van az embereknek: a szerkesztőt se igen háborgatja az a súlyos föltétel, hogy semmit nem készíthet előre.

M' Súlyos pedig az állapot különösen a képes

lapok szerkesztőire, kik nem láthatják el a lap­jukat előre semmi időszerű kisegitő anyaggal, a legnagyobb leleményességgel sem.

És nem is baj, mikor események vannak, mert azok szinte parancsolón tolják elő. az anyagot és az anyagban a sorrendet. De nehéz a szerkesztés a holt idényben, mikor nincsenek események, de képeknek róluk mégis lenni kell.

Egy biztos esemény ugyan mégis van: a

fiumei czápa (de ezt a csodálatos czápát bajos lefényképezni).

Ezekről beszélgetve állapodtunk meg a tavaszszal e lapok szerkesztőjével, hogy a «Vasárnapi Újság»-ban közleményt adunk az államférfiak nyaralásáról.

Egy théma, a mely okvetetlenül beválik. Mert nyár okvetetlenül lesz, és egész őszig tart. Az államférfiak is lesznek valahol. Még pedig előre meg lehet állapítani: hogy lesz, mint lesz.

JL

#

• r j|stf'r1*

SZÉLLL KÁLMÁN MINISZTERELNÖK HAZAY ISTVÁN M1NISZTERI TITKÁRRAL A RÁTÓTI KASTÉLY VERANDÁJÁN.