Minimálbér és minimáljövedelem az Európai Unióban

Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa

2014. április 25., Budapest• Andor László

Minimálbér (euróban, havonta)

Forrás: Eurostat

•

Minimálbér (Vásárlóerő-paritáson)

Forrás: Eurostat

•

Minimálbér a 2012-es havi átlagbér százalékában kifejezve

•

Forrás: Eurostat

A minimálbér és az alacsony képzettségű munkavállalók foglalkoztatási rátája (2012)

Forrás: Eurostat; a csillaggal jelölt adatok 2011-re vonatkoznak

•

A minimálbér és a nemek közötti bérszakadék (2010)

Forrás: Eurostat; a nemek közötti bérszakadék a női és a férfi munkavállalók keresete közötti különbség

•

A minimálbér és a Gini-együttható (2012)

Forrás:Eurostat; Gini-együttható: az alacsonyabb értékek alacsonyabb egyenlőtlenséget mutatnak

•

Minimálbér Németországban

•8,5 euró óránként (>< FR: 9,53 euró óránként)•Lépcsőzetes bevezetés 2015. január 1. és 2016. december 31. között

Jelenleg is vita folyik a bevezetés részleteiről:

Megkülönböztetés: alacsonyabb minimálbér a fiataloknak Tartós munkanélküliek visszavezetése a munkaerőpiacra: a tartósan

munkanélküliek egy hosszabb kezdő időszak alatt alacsonyabb bért kapjanak >< a tartós munkanélküliek a minimálbért kapják az első naptól, de a foglalkoztatásuk járjon ösztönző támogatással

Minimálbér Franciaországban

· 9,53 euró óránként (>< DE: 8,5 euró óránként) - Minden 18 év feletti alkalmazottra vonatkozik a magánszektorban.· KiigazításMinden évben január 1-én, a fogyasztói árindexnek megfelelően (a dohányárút kivéve) + az óránkénti minimálbér vásárlóereje növekedésének a fele (a kormány dönthet további emelésről)Év közben, ha a fogyasztói árindex az előző minimálbérhez képest legalább 2%-kal emelkedik

Alacsonyabb bér: szakmunkástanulók, 18 év alatti és 6 hónapnál kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező alkalmazottakA magas minimálbérért a munkáltatókat a társadalombiztosítási járulékok befizetése terén kompenzálják

Minimáljövedelem és az Európa 2020 stratégia

• Az Európa 2020 Stratégia célja legalább 20 millió ember kiemelése a szegénységből és a társadalmi kirekesztettségből az évtized végére

• Az EU sajnos távolodik ettől a céltól: 2008 óta 6,6 millióval többen élnek szegénységben vagy kirekesztettségben, 2012-ben összesen 123 millióan

• A 2013-as Foglalkoztatási Jelentés és az Éves Növekedési Jelentés első alkalommal egy szociális eredménytáblát is tartalmazott, melyből többek között kiderült, hogy nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek a centrum és a periféria között

• A válság hatása a szegénységi mutatókra többek között a nemzeti szociálpolitikák és a bevezetett reformok függvénye is volt. Egy minimáljövedelem-rendszer bevezetése/átalakítása része lehet a reformoknak

A szociális transzferek (a nyugdíj kivételével) hatása a munkaképes korú lakosság szegénységi kockázatának

csökkentésére, 2008-2012

Forrás: Eurostat; EU-SILC (2012, adóév: 2011). A csillaggal jelölt adatok 2011-re vonatkoznak

A minimáljövedelem-rendszerek kiterjedése tagállamonként különböző

•1. csoport (AT, BE, CY, CZ, DE, DK, FI, NL, PT, RO, SI, SE): egyszerű és átfogó minimáljövedelem-rendszerek, általában lefedik a szükséges anyagi forrásokkal nem rendelkező embereket

•2. csoport (EE, HU, LT, LV, PL, SK): egyszerű és nem kategóriákra bontott minimáljövedelem-rendszerek, szigorúbb jogosultsági feltételekkel

•3. csoport (ES, FR, IE, MT, UK) : különböző, egymást gyakran átfedő rendszerek komplex együttese, melyek általánosságban lefedik az elegendő anyagi forrásokkal nem rendelkező emberek többségét

•4. csoport (BG, IT, EL) korlátozott, részleges kiterjedésű rendszerek, melyek a rászorulók szűk rétegét fedik le

Fontos szempontok a minimáljövedelem-rendszerek kialakításánál

• Elégséges összeg a megélhetéshez

• A rászorulók megfelelő körét fedje

• Az igénybe vétel lehetőségének megteremtése

• Ösztönözzön a munkára

Hangsúly a szociális beruházásokon

Az Európai Bizottság a szociális beruházási megközelítésre alapozott iránymutatásával segíti a tagországokat a szociális rendszerük átalakításában:

•A szociális juttatásoknak összhangban kell lenniük az emberek szükségleteivel egész életük során

•A társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedést elősegítő juttatások és szolgáltatások működtetése

•Hatékonyabb szociális kiadások a megfelelő lefedettség és a fenntartható jóléti rendszer biztosítása érdekében

A minimáljövedelem a Szociális Beruházási Csomagban

• A Szociális Beruházási Csomag felszólítja a tagországokat:

"Referencia költségvetések felállítására, melyek biztosítják a megfelelő megélhetést, figyelembe véve a fogyasztási mintákat, a megélhetés költségeit, a különböző élethelyzeteket és a háztartások típusait az Európai Bizottság és a Szociális Védelmi Bizottság által meghatározott módszertan alapján. A haladáshoz szükséges lépéseket a Nemzeti Reformprogramoknak kell tükrözni."

Referencia-költségvetések

• A referencia-költségvetések áruk és szolgáltatások listája és az ezekkel járó becsült havi vagy éves költségek, melyeknek egy adott méretű és felépítésű család számára elérhetőnek kell lenniük a jólét egy meghatározott szintjén

• A referencia-költségvetések általában az egyedi körülményekre szabottak: figyelembe veszik a háztartás összetételét, a lakhatási környezetet, a kort, stb.

• A referencia-költségvetések hatékonyabban tükrözik a fogyasztási mintákat és a megélhetés költségeit, mint az olyan minimáljövedelem-rendszerek, amelyek egyszerűen a medián háztartás bevételének százalékos értékeként vannak meghatározva (pl. annak 50-60%-án)

A 2013-as Európai Szemeszter: országspecifikus ajánlások

2013-ban 19 tagország kapott szegénységgel és társadalmi befogadással kapcsolatos ajánlást az Európai Bizottságtól:

•A szociális juttatások kiterjedtsége (8 ország)•Hozzáférés jó minőségű szociális szolgáltatásokhoz (3 ország)•A szociális támogatások hatékonyabbá tétele (10 ország)•A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatósága (6 ország)•A gyermekszegénység elleni küzdelem (5 ország)•Romák/bevándorlók integrációja (10 ország)

A minimáljövedelem és a minimálbér közötti kapcsolat

• Egy jól működő szociális rendszer biztosítja a munkanélküliek megélhetésének segítését és újraképzését. Ennek része lehet a minimáljövedelem.

• A minimálbérek és a minimáljövedelem meghatározásánál fel kell mérni a kettő közötti kapcsolatot, figyelve arra, hogy ezek összegei (és az azok közötti különbség) ösztönözzenek munkára

• A szegénység elleni politika nem alapulhat kizárólag a minimálbéren, a vitában a minimáljövedelem-rendszereknek is figyelmet kell kapniuk

• A megfelelően meghatározott minimálbér és minimáljövedelem segíthet mérsékelni a gazdasági visszaesést, fenntartva a keresletet, és ezáltal növelve a foglalkoztatottságot

• A minimálbér szintjének meghatározásánál tekintettel kell lenni annak foglalkoztatási és versenyképességi hatásaira is

Köszönöm a figyelmet!