Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és ...Basil Bernstein szintén tanulmányozta azt a nyelvhasználatot, az ún. „kidolgozott kódot”, amelyet a közép- és fels

Miskolci Egyetem

Gazdaságtudományi Kar

Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet

Humán Erőforrás Tanszék

TDK DOLGOZAT

Készítette: Sallai Borbála (PN3NBD)

Pénzügy- Számvitel szak

2010.

Oktatás és szegénység kapcsolata Miskolc két

középiskolájában

Relationship between education and poverty, to high

schools in Miskolc

Konzulens:

Siposné Nándori Eszter

Kézirat lezárása:

2010. november 15.

2

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés ........................................................................................................7

II. A szegénység és oktatás kapcsolatának elméletei..........................................8

3. Basil Bernstein ................................................................................................8

1.1. Társadalmi nyelvi kódok.................................................................................8

1.1.1. Korlátozott kód ...............................................................................................8

1.1.2. Kidolgozott kód ..............................................................................................9

3. Oscar Lewis ....................................................................................................9

2.1. Szegénység kultúrája ......................................................................................9

III. Egyre súlyosabb probléma Magyarországon a szegénység..........................11

IV. Szegénység és oktatás Miskolcon.................................................................12

1. Oktatás helyzete ............................................................................................12

1.1. Középiskolai oktatás .....................................................................................13

1.2. Hogyan érvényesül az esélyegyenlőség a településen? ................................13

2. Általános szociális helyzete ..........................................................................14

2.1. Rendszeres szociális segély ..........................................................................15

2.2. Rendszeres gyermekvédelmi segély .............................................................16

2.3. Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény....................................................16

3. Az önkormányzat költségvetése ...................................................................17

3.1. Költségvetésben a tervezett kiadás megoszlás funkcióként százalékos

megoszlásban ................................................................................................17

3.1.1. Éves költségvetésében tervezett kiadások megoszlása funkciónként...........18

3.2. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010.évi költségvetése

szociális célokra ............................................................................................18

3.2.1. Gyermekneveléshez, a tanulás elősegítéséhez nyújtott támogatások ...........18

3.2.1.1. Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj.......................................................18

3.2.1.2. Gyermekétkeztetés, alsó tagozatos tanulók kedvezményes utaztatása és

ifjúságvédelmi támogatás..............................................................................19

3.2.1.3. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás ........................................................19

3.2.1.4. Fiatalok önálló életkezdési támogatása.........................................................19


oktatási célokra .............................................................................................19

3

4. Lehetőségek az anyagi javak hozzájutásához, támogatások.........................20

4.1. Kormányzati támogatás ................................................................................20

4.1.1. Családi pótlék................................................................................................20

4.1.1.1. 1998. évi LXXXIV Törvény a családok támogatásáról................................21

4.1.1.2. Nevelési ellátás .............................................................................................21

4.1.1.3. Iskoláztatási támogatás .................................................................................22

4.1.1.4. Ki jogosult saját jogán támogatásra? ............................................................22

4.2. Önkormányzati támogatás ............................................................................23

4.2.1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ...................................................23

4.2.2. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás ........................................................23

4.2.3. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás........................................................23

4.2.4. Gyermekétkeztetés........................................................................................24

4.2.4.1. 50%-os mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak ..................................24

4.2.5. Tankönyvellátás ............................................................................................24

4.2.6. Óvodáztatási támogatás ................................................................................25

4.2.7. Miskolc Város Ösztöndíjasa .........................................................................25

4.2.7.1. A pályázat célja.............................................................................................25

4.2.7.2. A pályázók köre ............................................................................................26

4.2.7.3. A pályázat útján elnyerhető ösztöndíj összege .............................................26

4.2.8. Művészeti és tudományos ösztöndíjak..........................................................26

4.2.8.1. A pályázat célja.............................................................................................26

4.2.8.2. Az Önkormányzat 2010.II. félévében az alábbi ösztöndíjak elnyerésére

hirdet pályázatot............................................................................................26

4.3. Munkáltatói támogatás..................................................................................27

4.3.1. Iskolakezdési támogatás................................................................................27

V. Földes Ferenc Gimnázium és Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó

Szakközépiskola és Szakiskola összehasonlítása..........................................28

1. Önkormányzati statisztikák alapján ..............................................................28

1.1. Tanulók száma a két vizsgált intézményben.................................................28

1.2. Hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelést

igénylő tanulók száma...................................................................................29

1.3. Ingyenes tankönyv ........................................................................................30

1.4. Az intézmények bevételeinek megoszlása ezer Ft-ban (Miskolc Megyei Jogú

Város Önkormányzatának költségvetési tervezetéből) .................................31

4

2. Diákok kérdőíves megkérdezése és az igazgatók interjúi alapján ................31

2.1. Anyagi helyzetre és szegénységre vonatkozó adatok ...................................32

2.1.1. Pénzbeli támogatás az iskolától ....................................................................32

2.1.2. Családi körülmények ....................................................................................32

2.1.3. Szülők iskolai végzettsége ............................................................................34

2.1.3.1. Édesapa iskolai végzettsége..........................................................................34

2.1.3.2. Édesanya iskolai végzettsége........................................................................35

2.1.4. Szülők munkahelyi beosztása .......................................................................37

2.1.4.1. Édesapa munkahelyi beosztása.....................................................................37

2.1.4.2. Édesanya munkahelyi beosztása...................................................................38

2.1.5. Zsebpénz nagysága .......................................................................................39

2.1.6. Káros szenvedélyek ......................................................................................41

2.2. Iskolai teljesítményekre vonatkozó adatok...................................................42

2.2.1. Nyelvvizsgák száma %-os megoszlásban.....................................................42

2.2.2. Tanulmányi versenyeken való részvétel .......................................................43

2.2.3. Emelt szintű érettségi ....................................................................................44

2.2.4. Érettségi utáni tervek ....................................................................................45

2.2.5. Előző évi tanulmányi átlag............................................................................47

2.2.6. Osztálykirándulás..........................................................................................48

2.2.7. Rendezvények ...............................................................................................48

2.2.8. Technikai felszereltség, mire lenne szüksége? .............................................48

VI. Befejezés .......................................................................................................49

VII. Felhasznált irodalom.....................................................................................50

VIII. Mellékletek ...................................................................................................52

1. Kérdőív .........................................................................................................52

2. Interjú............................................................................................................58

3. Kérdőívek elemzése ......................................................................................74

5

Ábrajegyzék

1. ábra: Rendszeres szociális segélyben részesülők száma (%)-os megoszlásban ............15

2. ábra: Rendszeres gyermekvédelmi segélyben részesülő családok.................................16

3. ábra: Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok .......................16

4. ábra: Költségvetésben a tervezett kiadás megoszlás funkcióként %-os megoszlásban.17

5. ábra: Tanulói létszám alakulása 2007-2011...................................................................28

6. ábra: Ingyenes tankönyvben részesülő diákok...............................................................30

7. ábra: Családi körülmény a Földes Ferenc Gimnáziumban ............................................32

8. ábra: Családi körülmény a Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó

Szakközépiskola és Szakiskola ..........................................................................................33

9. ábra: A Földes Ferenc Gimnázium diákjainak az édesapjának iskolai végzettsége ......34

10. ábra: A Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola

diákjainak az édesapjának iskolai végzettsége ..................................................................34

11. ábra: A Földes Ferenc Gimnázium diákjainak az édesanyjának iskolai végzettsége ..35


diákjainak az édesanyjának iskolai végzettsége ................................................................36

13. ábra: A Földes Ferenc Gimnázium diákjainak az édesapjának munkahelyi beosztása37


diákjainak az édesapjának munkahelyi beosztása..............................................................37

15. ábra: A Földes Ferenc Gimnázium diákjainak az édesanyának munkahelyi beosztása

............................................................................................................................................38


diákjainak az édesapjának munkahelyi beosztása..............................................................39

17. ábra: Havi zsebpénz a Földes Ferenc Gimnáziumban .................................................39

18. ábra: Havi zsebpénz a Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola

és Szakiskolában ................................................................................................................40

19. ábra: Káros szenvedélyek a Földes Ferenc Gimnáziumban ........................................41

20. ábra: Káros szenvedélyek a Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó

Szakközépiskola és Szakiskolában ....................................................................................41

21. ábra: Nyelvvizsgával rendelkezők illetve nem rendelkezők........................................42

22. ábra: Tanulmányi versenyeken való részvétel .............................................................43

23. ábra: Emeltszintű érettségit választók és nem választók .............................................44

6

24. ábra: A Földes Ferenc Gimnázium diákjainak továbbtanulási tervei ..........................45


diákjainak érettségi utáni tervei .........................................................................................46

26. ábra: A Földes Ferenc Gimnázium diákjainak előző évi tanulmányi átlaga ...............47


diákjainak az előző évi tanulmányi átlaga .........................................................................47

Táblázatjegyzék

1. táblázat: Éves költségvetésében tervezett kiadások megoszlása funkciónként .............18

2. táblázat: A vizsgált intézményekben a HH, a HHH és SNI tanulók száma...................29

3. táblázat: Az intézmények bevételének megoszlása .......................................................31

7

I. Bevezetés

A kutatásom célja annak feltárása, hogy az anyagi helyzetben és az iskolázottságban

tapasztalható különbségek hogyan függnek össze Miskolcon. Mivel a felvételi statisztikák

alapján a Földes Ferenc Gimnázium a város egyik legjobb gimnáziumának, a Szentpáli

István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola pedig egy közepes

erősségű középiskolájának tekinthető. A Földes Ferenc Gimnáziumba 70%-os felvételi

eredménnyel lehet bekerülni, míg a Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó

Szakközépiskolába és Szakiskolába 25-50%-os eredménnyel. Alacsonyabb pontszámmal

a Szakiskolába lehet bekerülni, magasabbal pedig a Szakközépiskolába. Megvizsgálom,

hogy a diákok anyagi helyzetében tapasztalható-e eltérés, vagyis állíthatom-e, hogy a

Földes Ferenc Gimnáziumba jobb anyagi helyzetű diákok járnak, mint a Szentpáli István

Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskolába és Szakiskolába. A kérdés

megválaszolásához egyrészt önkormányzati statisztikákat használok, melyekből

megállapítható, hogy mennyi a támogatásokban részesülő diákok aránya, másrészt primer

adatgyűjtést végzek a két iskolában a diákok anyagi helyzetéről. Ez utóbbi az igazgatók

interjúzásából és a diákok egy részének kérdőíves megkérdezéséből áll. Bemutatom

azokat az okokat és következményeket, amelyek az oktatás befejezését követően az eltérő

pályakezdési lehetőségeket eredményezik.

8

II. A szegénység és oktatás kapcsolatának elméletei

3. Basil Bernstein

1.1. Társadalmi nyelvi kódok

Basil Bernstein, egy angol szociológus és nyelvész, ismert munkája, a „Kidolgozott

és korlátozott kódok: szociális eredetük és következményeik” című könyvében

kifejlesztett egy társadalmi kódrendszert, amit arra használt, hogy osztályozza a

különböző társadalmi osztályokhoz tartozó nyelvvariáció mintákat. Állítása szerint a

középosztály tagjai egészen másként építik fel beszédüket, mint a munkásosztály.

1.1.1. Korlátozott kód

Basil elmélete szerint a korlátozott kód a munkásosztály által használt beszédminta

egyik példája. Azt állította, hogy ez a kód lehetővé teszi a tagok közti szoros kapcsolatot,

és amely főleg nemek és korosztályok közötti különbségen nyugszik. Ez a társadalmi

csoport olyan módon használja a nyelvet, hogy az összefogja őket és sokszor olyan fél

mondatokból is értenek, amiket más csoportok képtelenek lennének megérteni. Ennek a

társadalmi csoportnak a „mi” személyes névmás ad nyomatékot, nem pedig az „én”.

Ami a korlátozott (közösségi) kódot jellemezi: - rövid, grammatikailag egyszerű,

gyakran befejezetlen mondatok - csak néhány kötőszó használata - kevés alárendelő

szerkezet - mereven és korlátozottan használja a mellékneveket - mereven és

korlátozottan használja a vonatkozó névmásokat - személytelen névmás gyakori

használata alanyként.

A korlátozott kódot mindenki elsajátítja és bizonyos élethelyzetekben, bizonyos

szubkultúrán belül mindenki használja. A korlátozott kódot használjuk akkor is, amikor

„belsőbeszédet” folytatunk. (De a „belsőbeszéd” átvált kidolgozott kódhasználatba, ha

bonyolult feladatot kell megoldani. Feltéve, hogy az adott személy nem a munkásosztály

tagja.) A korlátozott kód pozícióra orientált családot feltételez.

9

1.1.2. Kidolgozott kód

Basil Bernstein szintén tanulmányozta azt a nyelvhasználatot, az ún. „kidolgozott

kódot”, amelyet a közép- és felsőosztály használ, hogy az oktatásban és az üzleti életben

sikereket érhessen el. - éles határ van az ,,én” és a ,,mi” között - nem magától értetődő a

szándék - egyénített szimbólumokat kell átadnia más individuumoknak

Ami a kidolgozott (formális) kódot jellemzi: - pontos nyelvtani rendet, szintaxist

alkalmaz - összetett mondatok, alá- és mellérendelő szerkezetet egyaránt használ -

prepozíciók helyes használata - igényesen megválasztott melléknevek - az „én” névmás

gyakori használata

Mikor a munkások gyermekei iskolába kerülnek kidolgozott kódot kell használniuk.

Tehát kódváltásra kényszerülnek, ha sikeresek akarnak lenni. A kidolgozott kód

személyre orientált családot feltételez.

3. Oscar Lewis

„Vannak akik azt hiszik, hogy a szegényeknek nincs kultúrájuk, ezért a szegénység

kultúrája contradictio in adjecto számukra. S úgy vélik, a szegénységnek ez a fogalom

bizonyos tekintélyt, rangot ad. Nem ez a szándékom. A kultúra embertani értelemben azt a

kiformált életmódot jelenti, amit nemzedék nemzedéknek átörökít.(…) Valami határozott

és kézzelfogható tulajdonsága is van: szerkezete, értelme és védelmi rendszere, ami nélkül

a szegények bajosan élhetnének. Egyszóval életmód a szegénység, méghozzá nagyon is

maradandó és állhatatos: családról családra száll a nemzedékek egymásutánjában. A

szegénység kultúrájának ugyanúgy megvannak a módozatai és a szegény osztályok

társadalmi és lelki életére vonatkozó kihatásai: dinamikus tényező, amely bekapcsol a

nagyobb nemzeti kultúrába, illetőleg a nemzeti kultúra ágazatává válik.” (Oscar Lewis

1968 idézi Szuhay 1999)

2.1. Szegénység kultúrája

Oscar Lewis mexikói farmerek körében végzett kutatásai során már a hatvanas

években felismerte, hogy a tartós mélyszegénység legfőbb okai bizonyos szocializációs és

kulturális jellegzetességek: az alkoholizmus, az iskolakerülés, a macsó értékvilág, és

10

egyéb, a szegény családokban nemzedékről nemzedékre szálló szokások, amely

lehetetlenné teszik a felemelkedést.

Lewis baloldali volt, a szegénység kultúrájával kapcsolatos tézisét azonban az

elmúlt évtizedek során mindinkább a jobboldal sajátította ki. Ő még úgy gondolta, hogy a

szegénység öröklődő kultúrája elsősorban a kapitalizmus és az egyenlőtlenség

következménye. A hetvenes évektől a konzervatívok is előszeretettel hivatkoztak a

szegénység kulturális sajátosságaira, amikor azt igyekeztek bizonyítani, hogy a szociális

kiadások növelése csak pénzkidobás, hiszen segélyekkel nem lehet megváltozatni a

szokásokat és az értékrendet: hiába kap némi pénzt egy szegény család, ha a gyerekeknek

ugyanazt a kultúrát adja tovább.

A program legfontosabb újítása, hogy a résztvevő szegény családok készpénzben

folyósított rendszeres segélyt kapnak, ha gyerekeiket iskolába küldik és a család tagjai

rendszeresen járnak egészségügyi vizsgálatokra. A cél a szegénység kultúrájának

megtörése az iskolázottság szintjének növelésével és az egészségügyi helyzet javításával.

A program sikerében kevesen hittek. Sokan gondolták, hogy a pénzbeli támogatást

elisszák vagy elherdálják. Az elmúlt tíz év tapasztalatai azonban nem igazolják az

aggodalmakat: a segélyek 70 százalékát élelemre fordítják, a maradék pénz többségét

pedig ruházkodásra. Bár azt még nem lehet kijelenteni, hogy sikerült megtörni a

szegénység kultúrájának átadását a következő generációnak. Jelentősen csökkent az

alultápláltak száma, és javult a népesség egészségügyi állapota. A legnagyobb változás az

oktatás terén tapasztalható: egyre többen végzik el az általános iskolát, és ugrásszerűen

nőtt a középiskolába járó szegények száma.

11

III. Egyre súlyosabb probléma Magyarországon a szegénység

Nagyon súlyos, és egyre súlyosbodó probléma a szegénység Magyarországon, a

lakosság 14%-a, a gyermekek 25%-a él jelenleg a szegénységi küszöb alatt az uniós

mérce alapján - mondta Ferge Zsuzsa szociológus.

A Széchenyi díjas szociológus szerint a gyermekellátás nem követte az inflációt és a

gazdasági változásokat. Rosszabbodott a gyermekek és a szülők helyzete az elmúlt

időszakban Magyarországon.

Megállapítja, hogy az egyenlőtlenség és a szegénység összefüggnek. Ma a

társadalom negyedét teszik ki a gyerekek, de a holnapi társadalom száz százaléka a mai

gyermekekből áll majd. Ha tehát a mai gyerekek negyede olyan körülmények között nő

fel, hogy sem tanult, sem egészséges felnőtt nem lesz belőle, akkor nagyon rosszat tesz a

jövő társadalmának - mondta a szakember.

Magyarországon mélyszegénységben él legalább 2-300 ezer gyermek, de

pesszimistább számítások szerint számuk ennek duplája is lehet, attól függően, mit

nevezünk mélyszegénységnek. Ferge Zsuzsa szerint segélyekkel nem lehet komolyabb

eredményeket elérni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a szegényebb településeken

minden gyerek kapna rendes iskolai étkeztetést, az sokkal jobban hatna, mintha ez csak a

tanulók felének járna.

A legveszélyeztetettebbek a munkanélküliek, az iskolázatlanok, a cigányok, az

elzárt falvakban, a hanyatló régiókban és településeken élők, a sokgyermekes családok és

a gyermeküket egyedül nevelők, valamint azok, akik súlyos betegségben szenvednek,

vagy fogyatékossággal élő gyermeket nevelnek. A családi pótlék és a segélyek értéke a

három évvel ezelőttinek felel meg. Minél több a szegény ember, annál nagyobb a

társadalmi kirekesztettségük. Ráadásul már középosztálybelieket is fenyeget az

elszegényedés veszélye, ha elveszítik az állásukat, és bedől a lakáshitelük.

Nemzetközi viszonylatban a jövedelemelosztás egyenlőtlenségeit tekintve

Magyarország a középmezőnyben található. Több más szempontból azonban, például a

lakásviszonyok, a gyermekek iskolai szegregációja, a kisebb falvak közlekedési

nehézségei, a foglalkoztatás vagy azoknak a családoknak az aránya alapján, amelyekben

egyáltalán nincs kereső, az uniós tagállamok között az utolsók között áll az ország,

Bulgáriával, Romániával és a balti államokkal egy szinten.

12

IV. Szegénység és oktatás Miskolcon

1. Oktatás helyzete

Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye oktatási központja, ma megyei jogú város.

A város küldetésének tekinti, hogy közoktatási intézményrendszere az alapfeladatokon túl

olyan sokszínű oktatási kínálatot biztosítson a városban élőknek, ahol diszkrimináció- és

szegregáció-mentesen, valamennyi partner megtalálja az igényeinek, elvárásainak

megfelelő képzést, a hátrányos helyzetű, kiemelten halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekek és tanulók esélyegyenlőségének megvalósítása mellett, a családok társadalmi

integrációjához, tényleges szükségleteihez igazított ellátások, intézkedések beindítását.

A hátrányos helyzetű, illetve a roma lakossága aránya a térségben és a településen is

az országos átlagot meghaladó. Jelentős részük tartósan munkanélküli, alacsony iskolai

végzettségű. A munkaerő-piaci szempontból kedvezőbb pozícióban lévők, a piacképes

szakmával rendelkezők, az érettségizettek, gyakran az előítéletek miatt nem találnak

munkát. Életkörülményeik általában véve rosszabbak a települési átlagnál, főként ők

élnek a szegregált és elavult településrészeken. A társadalmi gazdasági, szociális és

kulturális javakhoz való hozzáférésükhöz, a helyi közösségben betöltött szerepük

változásához elengedhetetlenül szükséges a társadalmi integrációjuk. Ezen cél elérésnek

egyik legfontosabb eszköze a fiatalok oktatása-nevelése.

A pedagógiai gyakorlatban bizonyított, hogy megfelelő, speciális nevelési- oktatási

módszerekkel a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai leszakadása megakadályozható és

ezzel továbbtanulási, illetve munkaerő piaci esélyük javítható. Ennek első és talán

legfontosabb lépése az érintett gyermekek integrált keretek között történő oktatása.

Az elvándorlás a településről jelentős. A tehetősebb családok Miskolchoz közeli falvakba,

városokba költöznek ki kertes és családi házakba, akik ingázva dolgoznak a városban és

gyermeküket is behordják a szomszédos településekről miskolci közoktatási

intézményekbe. Jelentős azok száma, akik az ország munkaerő-piaci szempontból

kedvezőbb régióiba költöznek.

13

1.1. Középiskolai oktatás

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulási mutatói rendkívül

rosszak. Elsősorban a szakiskolai képzésekben nyernek felvételt. Az érettségit adó

középiskolákban és a minőségi szakképzést biztosító szakiskolákban történő

továbbtanulás elérése érdekében beavatkozásra van szükség, mivel azok nem elérhetők

számukra. Súlyos problémát jelent, hogy a középiskolák harmadik-negyedik évfolyamán

jóval alacsonyabb a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya, mint a

középiskolák első két évfolyamán. Ez egyértelműen a lemorzsolódást mutatja.

1.2. Hogyan érvényesül az esélyegyenlőség a településen?

A hátrányos helyzetű gyermekek száma rendkívül magas, ezen belül a halmozottan

hátrányos helyzetű gyerekek aránya rendkívül alacsony. Ennek oka, hogy az új

jogszabályoknak megfelelően viszonylag kevés szülő nyilatkozik. Az alacsony iskolai

végzettséget nem szívesen ismerik el. Másrészt napjainkban kevesebb ezeknek a száma,

összehasonlítva a korábbi halmozottan hátrányos helyzetűek besorolását meghatározó

jogszabályi feltételekkel.

A településen több olyan intézmény működik, mely indokolatlanul a

vonzáskörzetben lakók státuszától függetlenül nagy számban oktat halmozottan hátrányos

helyzetű gyerekeket. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a település

iskoláiban, a különböző tagintézményekben történő arányos elhelyezésére törekedni kell.

Így több intézmény juthat az integrációs normatíva felvételének lehetőségéhez, illetve

biztosított a megfelelő minőségű oktatáshoz és neveléshez való hozzáférés.

Az iskolán belüli szegráció elkerülése érdekében biztosítani kell, hogy a hátrányos

helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ne koncentrálódjanak külön

osztályokba, hozzáférhessenek az emelt szintű és a két tanítási nyelvű oktatáshoz, minél

több tanórán kívüli tevékenységben és szakkörben vegyenek részt.

14

2. Általános szociális helyzete

A város szociális helyzete az elmúlt években fokozatosan romlott. Ez alapvetően a

termelés visszaesésére, a tömegessé vált munkanélküliségre, az aktív keresők számának

csökkenésére vezethető vissza. A nehéz anyagi körülmények között élő családok száma

nőtt. Megjelentek a munkanélküliek, továbbá azok a családok, ahol egy vagy több

családtag feladta a kereső munkát (nyugdíjkorhatár előtt ment nyugdíjba, rokkant-,

özvegyi nyugdíjas, vagy a háztartásba húzódott vissza).

A legsúlyosabb probléma a munkanélküliség tartós jellege. A munkanélküli járadék

után egyre nagyobb számban fordulnak az önkormányzathoz a munkanélküliek

jövedelempótló támogatását, illetve a rendszeres szociális segélyt igénylők.

A XXI. században megjelenő munkanélküliség a város mindinkább súlyosbodó

problémájává vált. A munkahely elvesztése miatt többen „kényszer vállalkozásba”

kezdtek, - a feltételek hiánya miatt - azonban sokaknak vállalkozása kudarcba fullad.

A munkahelyteremtést ösztönző eddigi támogatási formák csak kismértékben tudnak

hozzájárulni a foglalkoztatási gondok enyhítéséhez, összhatásukban erőtlennek és

elégtelennek bizonyultak.

A tartós munkanélküliség elsősorban a munkaerő-állomány képzetlen és alacsonyan

képzett részét, valamint a leépülő, elavult gazdasági ágak alkalmazottait sújtja.

A tartósan munkanélküliek mellett, a leginkább veszélyeztetett helyzetben a pályakezdő

munkanélküliek csoportja van. Esetükben a munkahely hiánya az önállóvá válást, az

önálló családalapítást, a saját egzisztencia megteremtését késlelteti vagy akadályozza

meg.

A városban a 2007-es évhez képest a hátrányos helyzetű tanulók száma több mint

négyszeresére nőtt 2008-ban. Ezeknek a 40% - a halmozottan hátrányos helyzetű, ami a

tavalyi évinek több mint kétszerese. Megállapításom szerint ez a szülők teljesebb körű

tájékoztatásának és a jogszabályok által biztosított bővülő kedvezmények iránti

megnövekedett igénynek a következménye.

A piacgazdaságra történő átállás - a lakosság jelentős részében- a terhek

növekedésével, a szociális feszültségek kiéleződésével járt együtt.

A megnövekedett gazdasági terhek elsősorban a kisjövedelműeket, nyugdíjasokat,

munkanélkülieket, nagycsaládosokat sújtották, de kihatottak a középrétegek

életszínvonalára is. Megindult a középrétegek elszegényedése. A romló életszínvonal, a

15

nehezedő megélhetési viszonyok miatt egyre szélesebb azoknak a köre, akik csak

önkormányzati segítséggel tudják mindennapi megélhetésüket biztosítani.

A szociális törvény hatására az ellátási formák köre jelentősen bővült és

differenciálódott.

Az Országgyűlés 1992. december 30-án fogadta el, és 1993-ban, mint az 1993. évi

III. tv. került kihirdetésre a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény,

melyet a köznyelv szociális törvényként ismer.

A törvény deklarált célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése

érdekében meghatározza az állam és az önkormányzatok által biztosított ellátások

formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint

érvényesítésének garanciáit.

2.1. Rendszeres szociális segély

2,57% 3,21%2,94 %

0,00%

2,00%

4,00%

2008 2009 2010

Rendszeres szociális segélyben részesülők száma (%)-os megoszlásban

Rendszeres szociálissegélyben részesülőkszáma (%)-osmegoszlásban

1. ábra: Rendszeres szociális segélyben részesülők száma (%)-os megoszlásban

Forrás: Saját szerkesztés a MMJV Szociális Osztály adatai alapján

Miskolcon a rendszeres szociális segélyt igénylők száma minden évben 4500 és

5500 fő között van. 2008-ban és 2009-ben akár még 50 000 Ft szociális segélyt is

kaphatott valaki, 2010-ben a törvényváltozások miatt már mindenki csak 28.500 Ft-ot

kaphat. 2009-ben megközelítőleg 166 millió Ft-ot fizettek ki, 2010-ben pedig körülbelül

160 millió Ft-ot. Ebből is látszik, hogy 2010-ben már mindenki ugyanazt az összeget

kapja, ami a városnak költségcsökkentés szempontjából előnyösebb.

16

2.2. Rendszeres gyermekvédelmi segély

4219

4510

4000

4200

4400

4600

2009 2010

Rendszeres gyermekvédelmi segélyben részesülő családok

Rendszereres gyermekvédelmitámogatásbanrészesülő

családok

2. ábra: Rendszeres gyermekvédelmi segélyben részesülő családok


Ezek a családok minden évben kapnak 2-szer 5800 Ft.– ot júliusban és

novemberben. Miskolc Város Önkormányzata 2009-ben 45 274 800 Ft-ot, 2010-ben

pedig összesen 47 710 800 Ft-ot fizetett ki gyermekvédelmi támogatásra.

2.3. Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény

231

253

220

230

240

250

260

2009 2010

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok

Rendkívüli gyermekvédelmikedvezményben részesülő

családok

3. ábra: Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok


17

Ez egy egyszeri rendkívüli támogatás, melynek összege 30 000 Ft. A

kedvezményben részesülők száma folyamatosan nő. Ebből is az derül ki, hogy Miskolcon

egyre több a nehéz anyagi helyzetben lévő család.

A település szociális helyzetének főbb mutatószámai előrejelzik a hátrányos

helyzetű tanulók számának növekedési tendenciáját

3. Az önkormányzat költségvetése

3.1. Költségvetésben a tervezett kiadás megoszlás funkcióként százalékos

megoszlásban

4. ábra: Költségvetésben a tervezett kiadás megoszlás funkcióként %-os megoszlásban

Forrás: Saját szerkesztés a MMJV Pénzügyi Osztály adatai alapján

18

3.1.1. Éves költségvetésében tervezett kiadások megoszlása funkciónként

Oktatás Szociális Év

% M Ft % M Ft

2008 37,43 18 921 12 6 066

2009 39,1 18 352 12,2 5 736

2010 34,7 17 141 12,2 6 038

Összesen 54 414 17 840

1. táblázat: Éves költségvetésében tervezett kiadások megoszlása funkciónként


A táblázat jól láthatón szemlélteti, hogy a városban egyre kevesebb pénz jut az

oktatásra és egyre több pénzt kell költeni szociális célokra például rendszeres szociális

segélyre, gyermekvédelmi támogatásra.


szociális célokra

A krízishelyzetben lévők számára nyújtott támogatások közül átmeneti segélyre 15

millió Ft, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra 10 millió Ft, valamint temetési

segélyre 6 millió Ft előirányzat szerepel az előterjesztésben.

3.2.1. Gyermekneveléshez, a tanulás elősegítéséhez nyújtott támogatások

Ezekre a támogatásokra összesen 72 millió Ft-ot tartalmaz a tervezett.

3.2.1.1. Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj

A felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatán tanuló szociálisan rászorult

személyek részére biztosít anyagi támogatást. Az előirányzat 12 millió Ft.

19

3.2.1.2. Gyermekétkeztetés, alsó tagozatos tanulók kedvezményes utaztatása és

ifjúságvédelmi támogatás

A gyermekétkeztetés támogatására, az alsó tagozatos tanulók kedvezményes

utaztatására, valamint a felsőfokú tanintézet nappali tagozatán tanulmányokat folytató,

szociálisan rászoruló fiatal felnőttek ifjúságvédelmi támogatására az előterjesztésben

egyaránt 18 millió Ft szerepel.

3.2.1.3. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

Erre a támogatásra a javaslat 3 millió Ft-ot tartalmaz.

3.2.1.4. Fiatalok önálló életkezdési támogatása

A múlt évi összeggel azonos, 3 millió Ft felhasználásával számol a tervezet. Az

Önkormányzat még 2006-ban csatlakozott az úgynevezett „baba-kötvény”programhoz,

melynek célja, hogy a felnőtté váló gyermek biztosabb anyagi háttérrel kezdhesse meg a

továbbtanulást, pályakezdést, otthonteremtést és családalapítást.


oktatási célokra

Az oktatási szakterület kiadásai döntően az intézményi szférát érintő

jogszabályváltozások hatására alacsonyabbak az előző évinél és csökken néhány önként

vállalt feladat kiadása is. Továbbra fedezetet, illetve támogatást biztosít az Önkormányzat

például a kiemelt munkavégzésért járó juttatásokra, az intézményi diáksportra, a

hátrányos helyzetű gyermekek nyári táboroztatására, oktatási mecénási alapra és egyéb

célokra.

Az oktatási funkció működési célú feladatainak ellátására 2010.évben

összességében 543,6 millió Ft felhasználása tervezett.

A kötött felhasználású kiadások esetében a 2010.évi költségvetési törvény

értelmében a diáksporttal kapcsolatos feladatok, illetve a pedagógus szakvizsga és

20

továbbképzés központi vagy állami támogatása megszűnt. Így egyedüli kötött

felhasználású kiadásként a pedagógiai szakszolgálat került megtervezésre 49,5 millió Ft

előirányzattal, amely az év során lebontása kerül (feladatmutatók, pszichológus,

logopédus, gyógy-testnevelő, stb.).

A funkció feladatcsoportjai közül kiemelkedik, az úgynevezett szakmai feladatokkal

összefüggésben a tervezetben elkülönített 247,7 millió Ft előirányzat. Központi

költségvetés által támogatott előirányzatként szerepel az általános hozzájárulás a tanulók

tankönyvtámogatásához, illetve a kiegészítő támogatás az ingyenes tankönyvellátáshoz,

mely utóbbinak fajlagos összegeként 10.000 Ft az igényelhető normatíva, minden tanuló

után. A pedagógusok szakkönyvvásárlására 4.000 Ft/fő támogatást biztosít a központi

költségvetés, a kiemelt munkavégzés vonatkozásában pedig 5.250 Ft/fő/hó összeggel

számolhatunk pedagógusonként. A korábbi évekhez viszonyítva e feladatcsoporton belül

új tételek a kulturális és szabadidő szervezés, a szakmai szolgáltatás, valamint az

intézményi diáksport, melyekre összességében 26.8 millió Ft került betervezésre.

Az intézményhálózatban továbbra is az oktatási ágazat intézményeinek a

működtetése a legjelentősebb feladat, így a hozzájuk kapcsolódó kiadások képviselik a

legnagyobb részarányt. Erre a költségvetési javaslatban 16 milliárd 113,2 millió Ft áll

rendelkezésre, amely közel 800 millió Ft-tal marad el a 2009.évi összegnél. A

járulékváltozás mellett a kiadások csökkenésének oka a csökkenő gyermeklétszámmal

összefüggő osztály és csoportszám csökkenés.

4. Lehetőségek az anyagi javak hozzájutásához, támogatások

4.1. Kormányzati támogatás

4.1.1. Családi pótlék

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV Törvény módosítása 2010.

augusztus 30-án lépett hatályba, melynek következtében átalakult a családi pótlék

rendszere is. Az új szabályozás a gyermekek védelmét hivatott szolgálni, melynek

érdekében a családi pótlékot két részre bontották, nevezetesen nevelési ellátásra és

21

iskoláztatási támogatásra. Attól függően jár az egyik vagy másik ellátás, hogy a gyermek

elérte-e a tanköteles korát (6-16) vagy sem.

4.1.1.1. 1998. évi LXXXIV Törvény a családok támogatásáról

A törvény célja, hogy a családok szociális biztonságának elősegítése, a

gyermeknevelés anyagi terheinek csökkentése érdekében meghatározza az állam által

nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági

feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos

legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat.

4.1.1.2. Nevelési ellátás

a) Nevelési ellátásra jogosultak köre

Nevelési ellátásra jogosult a vér szerinti szülő, az örökbe fogadó szülő, a szülővel

együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásban nevelt gyermeket örökbe

kívánja fogadni (feltéve, hogy az erre irányuló eljárás már folyamatban van); a

nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám továbbá az a személy, akinél a gyermeket a

Gytv. alapján ideiglenesen elhelyezték.

Ezen alapeseteken kívül jogosult még ilyen ellátásra a vagyonkezelői joggal

felruházott gyám, eseti gondnok, ha a gyermeket gyermekotthonban vagy javító-nevelő

intézetben nevelik, illetve azon szociális intézmény vezetője ahol a gyermeket

elhelyezték.

Saját jogán jogosult ezen ellátásra az a 18. életévét betöltött személy, aki tartósan

beteg vagy súlyosan fogyatékos, az iskoláztatási támogatás megszűnésének napjától.

b) A nevelési ellátás tartama

A nevelési ellátást a fent említett jogosult a gyermek tankötelezetté válásáig, vagyis

hatodik életévének betöltéséig kapja.

22

4.1.1.3. Iskoláztatási támogatás

a) Iskoláztatási támogatásra jogosultak köre

Az iskoláztatási támogatásra jogosultak köre megegyezik a nevelési támogatásra

jogosultak körével.

b) Iskoláztatási támogatás tartalma

Az iskoláztatási támogatás a tanköteles gyermekre tekintettel illeti a jogosultat, azon

év november 1.-től, amikor a gyermek tankötelessé vált, a tankötelezettség teljes

tartamára, vagyis 16 éves koráig. Ezt követően a közoktatási intézményben

tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel jár az iskoláztatási támogatás, annak a

tanévnek a végéig, amikor a gyermek 20. életévét betölti. Ezen szabály alól egyetlen

kivétel a sajátos nevelési igényű tanuló, aki a fogyatékos személyek jogairól szóló

törvény alapján nem jogosult fogyatékossági támogatásra. Ilyen személy esetében az

iskoláztatási támogatás 23. életévének betöltéséig jár.

4.1.1.4. Ki jogosult saját jogán támogatásra?

Saját jogán jogosult támogatásra az a személy: akinek mindkét szülője elhunyt,

akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő

szülője elhunyt, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, akinek a gyámsága

nagykorúvá válása miatt szűnt meg, aki a fent említett jogosult személlyel nem él egy

háztartásban, a tankötelezettségének megszűnésétől annak a tanévnek a végéig, amikor a

20. életévét betölti.

Fontos megemlíteni, hogy egy gyermek után egy jogosult igényelheti csak a családi

pótlékot, továbbá azt is, hogy a nevelési támogatás és az iskoláztatási támogatás egy

gyermek után egyszerre nem folyósíthatók.

Az új szabályozás lényege, hogy a tankötelezettség nem teljesítéséhez a jogalkotó

szankciókat fűz. Abban az esetben, ha a tanköteles gyermek a kötelező iskolai tanórákról

10. alkalommal is igazolatlanul hiányzik, az illetékes jegyző gyámhatósági jogkörében

eljárva figyelmezteti a jogosultat a további igazolatlan hiányzás jogkövetkezményeire. Ha

23

a gyermek igazolatlan hiányzásainak a száma eléri az 50 órát, a jegyző elrendeli a

gyermek védelembe vételét, és az iskoláztatási támogatás teljes összegének folyósítását

felfüggeszti.

4.2. Önkormányzati támogatás

4.2.1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

Ki kell emelni a családban nevelkedő, de nehéz szociális körülmények között élő

gyermekeket megillető rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, valamint a rendkívüli

gyermekvédelmi támogatást. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való

jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete

alapján jogosult többek között a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, ingyenes

tankönyv és egyéb kedvezményeknek az igénybe vételére, vagyis a támogatás nem

pénzbeli juttatást jelent.

4.2.2. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra, mint havi pénzbeli támogatásra az a

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt

hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles, nyugellátásban, vagy baleseti

nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak

járadékában részesül. A jogosultságot kérelemre a gyám lakóhelye szerinti illetékes

önkormányzat jegyzője állapítja meg.

4.2.3. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

A gyermekvédelmi törvényben szabályozott pénzbeli támogatás a rendkívüli

gyermekvédelmi támogatás is, amely évente mintegy 300 ezer gyermeket érint. Ebből

természetbeni ellátásban részesül mintegy 100 ezer fő, ahol a természetbeni ellátást

24

elsősorban tankönyv, tanszer, beiskolázási támogatás formájában kapják meg. A

rendkívüli támogatásról az önkormányzatok rendeletet alkotnak.

4.2.4. Gyermekétkeztetés

A gyermekek esélyegyenlőségét segíti az is, hogy 2002 óta folyamatosan bővül

azoknak a gyermeknek a köre, akik ingyenes, vagy 50%-os étkezést kaphatnak az

óvodákban, és általános illetve középiskolákban. Ennek eredményeképpen a rendszeres

gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődések, óvodások, valamint az 1-

6.osztályos diákok is részesülnek ingyenes étkeztetésben.

4.2.4.1. 50%-os mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak

− az ennél idősebb, 7-13. évfolyamon tanuló, rendszeres gyermekvédelmi

kedvezményben részesülő diákok,

− valamint azok a bölcsődés, óvodás és iskolás gyermekek is, akik rendszeres

gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosultak de;

a) tartósan betegek,

b) fogyatékosok, illetve

c) 3 vagy több gyermeket nevelő családban élnek.

4.2.5. Tankönyvellátás

Az ingyenes tankönyv ellátás fokozatosan teljesedett ki 2003 óta az 1.13.

évfolyamokon, a szakiskola 9-10.évfolyamán és a szakképzési évfolyamokon nappalin

rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók után. Változatlanul ingyenes

tankönyvellátásban részesül tehát a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő

minden olyan tanuló, aki

25

a) tartósan beteg,

b) testi érzékszeri, érzelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes

előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

c) pszichés fejlődése zavarai miatt nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan

akadályozott (például: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, multizmus, kóros

hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar),

d) három vagy több gyermekes családban él,

e) nagykorú saját jogán családi pótlékra jogosult,

f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

Az iskolák nemcsak az új tankönyvek finanszírozásával teljesíthetik ingyenes

tankönyvellátásra vonatkozó kötelezettségeiket. Egyre inkább terjed az a gyakorlat, hogy

a tovább használható, tartós tankönyveket például atlaszokat, feladatgyűjteményeket

könyvtári kölcsönzés útján bocsátják a tanulók rendelkezésére.

4.2.6. Óvodáztatási támogatás

Ez a támogatás a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek után jár, a család

kapja, első alkalommal 20 ezer forintot, utána félévente 10-10 ezer forintot. A támogatás

igénybevételéhez az eltartó szülőnek nyilatkoznia kell arról, hogy iskolai végzettsége nem

magasabb mint nyolc általános és erről a település jegyzője ad ki igazolást. A támogatás

feltétele az is, hogy a gyermeket négy éves kora előtt be kell íratni az óvodába. Ugyan 5

éves kortól kötelező az óvoda, de azt szeretnék elérni, hogy a halmozottan hátrányos

helyzetű gyermekek minél előbb kerüljenek be ezekbe az intézményekbe.

4.2.7. Miskolc Város Ösztöndíjasa

4.2.7.1. A pályázat célja

A város tehetséges tanulóifjúságának támogatása, a tehetségük kibontakoztatásához

szükséges feltételek megteremtésének elősegítése, valamint a városunkhoz való

kötődésük erősítése.

26

4.2.7.2. A pályázók köre

Bármely hazai, illetve külföldi alap-, közép-, vagy felsőfokú oktatási intézmény

nappali tagozatán tanuló diák, aki: valamely tantárgyból elért kimagasló eredményét,

illetve tudományos, művészeti, sport teljesítményét igazolhatóan dokumentálja. Állandó

lakhelye van Miskolcon és felsőfokú szakképzés esetén 26. életévét a pályázat

benyújtásáig nem töltötte be.

4.2.7.3. A pályázat útján elnyerhető ösztöndíj összege

Az ösztöndíj 10 hónapra nyerhető el, (szeptembertől-júniusig).

− alapfokon havi 5 ezer Ft

− középfokon havi 8 ezer Ft

− felsőfokon havi 10 ezer Ft

4.2.8. Művészeti és tudományos ösztöndíjak

Miskolc város művészeti és tudományos ösztöndíjait a Közgyűlés adományozza.

4.2.8.1. A pályázat célja

A kortárs művészeti és tudományos életének fejlesztése, az alkotómunka

ösztönzése, a várost gazdagító értékek létrehozása.

4.2.8.2. Az Önkormányzat 2010.II. félévében az alábbi ösztöndíjak elnyerésére hirdet

pályázatot

a) Pályakezdő ösztöndíj

Pályázhatnak kizárólag 30 éven aluliak, havi összege bruttó 50 ezer Ft/fő.

b) Útravaló Európába ösztöndíj

27

Külföldi tanulmányúton, mesterkurzuson, konferencián való részvételre pályázható

összeg maximum bruttó 120 ezer Ft/fő.

4.3. Munkáltatói támogatás

4.3.1. Iskolakezdési támogatás

Egyre több munkáltató él továbbá az úgynevezett béren kívüli juttatások, vagyis

különböző adó és járulékmentes támogatások lehetőségével. Ezek egyike az iskolakezdési

támogatás, amit az adott szeptemberben általános vagy középiskolába járó gyermek után

kaphatnak a gyermek nevelői, azok akik családi pótlékra jogosultak. Akár a minimálbér

30%-a , azaz évi 22 050 Ft/összegű is lehet az adó és járulékmentes iskolakezdési

támogatás. A juttatást legfeljebb 20 éves korú gyermek esetében lehet igénybe venni.

Mivel ez a támogatás mindkét szülőnek adható, optimális esetben a támogatás

értéke elérheti a gyermekenként 44 100 Ft-ot.

Az iskolakezdési támogatás egyszeri juttatás, ami a tanévkezdést megelőző és

követő 60 napban érvényesíthető tankönyv, taneszköz és ruházat vásárlásakor. A

munkáltató legtöbbször vásárlási utalványt ad a munkavállalónak, mely beváltóhelyei

között hipermarketek, papírboltok, könyvesbolt-hálózatok ruházati üzletek találhatók.

A kialakult gyakorlat taneszköznek tekint minden, a tanuláshoz általában szükséges

eszközt, így például a füzetet, rajzlapot, ceruzát, tollat, ragasztót, festéket, íróasztalt,

tanulószéket és bármilyen ruhaneműt.

28

V. Földes Ferenc Gimnázium és Szentpáli István

Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola

összehasonlítása

1. Önkormányzati statisztikák alapján

1.1. Tanulók száma a két vizsgált intézményben

5. ábra: Tanulói létszám alakulása 2007-2011

Forrás: Saját szerkesztés a MMJV Oktatási Osztály adatai alapján

A fenti diagram jól láthatóan szemlélteti, hogy a Földesben minden évben

körülbelül 300 fővel kevesebb a tanulói létszám, ami abból adódik, hogy a Földesben 24

osztály van a Szentpáliban pedig 36. Vagyis az átlagos osztálylétszám mind a két

iskolában 30 fő körüli.

Tanulói létszám alakulása 2007-2011

838 835 823 814

1095 1140 1128 1134

0

200

400

600

800

1000

1200

2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. 2010/2011.

Földes Ferenc Gimnázium Szentpáli Kereskedelmi Szakk

29

1.2. Hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelést igénylő

tanulók száma

Földes Ferenc Gimnázium

Szentpáli István Kereskedelmi és

Vendéglátó Szakközépiskola és

Szakiskola

Tanulói Létszám Tanulói Létszám

Év

Összesen HH/HHH SNI Összesen HH/HHH SNI

2007/2008 838 125 5 1140 370 28

2008/2009 835 146 2 1128 nincs adat 11

2009/2010 823 143 1 1095 nincs adat 19

2. táblázat: A vizsgált intézményekben a HH, a HHH és SNI tanulók száma


A fenti táblázat azt mutatja, hogy a Földesben jóval kevesebb a halmozottan

hátrányos (HHH) és hátrányos helyzetű (HH) tanulók száma. Annak ellenére, hogy az

előbb említett iskolában kifejezetten ilyen gyermekek számára vannak az Arany János

Tehetséggondozó Program osztályai, a Szentpáliban pedig nincs a számukra külön

osztály. A sajátos nevelést igénylő (SNI) gyermekek száma is jóval több a Szentpáliban,

akiknek többsége megismerő organikus okokra nem visszavezethető típusba tartozik.

A 2008/2009-es és 2009/2010-es tanévre sajnos Miskolc Megyei Jogú Város

Önkormányzatának nincs mind a két iskolára adata.

30

1.3. Ingyenes tankönyv

6. ábra: Ingyenes tankönyvben részesülő diákok


A diákok anyagi helyzete mérhető többek között az ingyenes tankönyvben

részesülők arányával a két iskola vonatkozásában. A fenti diagramomból is az látszik,

hogy a Szentpáliban több diáknak rosszabb az anyagi helyzete, mint a Földesben.

Ingyenes tankönyvet a nagycsaládosok, a fogyatékos és a gyermekvédelmi

kedvezményben részesülők kapnak.

28,7%

45,7%

31,2%

43,0%

0,0%

5,0%

10,0%

15,0%

20,0%

25,0%

30,0%

35,0%

40,0%

45,0%

50,0%

2008/2009. 2009/2010.

Ingyenes tankkönyvben részesülő diákok

Földes Ferenc Gimnázium Szentpáli Kereskedelmi Szakk.

31

1.4. Az intézmények bevételeinek megoszlása ezer Ft-ban (Miskolc Megyei Jogú

Város Önkormányzatának költségvetési tervezetéből)

Földes Ferenc Gimnázium

Szentpáli István Kereskedelmi

és Vendéglátó Szakközépiskola

és Szakiskola Év

Saját Támogatás Saját Támogatás

2008 34437 402316 41872 344480

2009 19800 392740 12101 310893

2010 19306 370484 12716 296976

3. táblázat: Az intézmények bevételének megoszlása


A fenti táblázatból jól látható, hogy a Földes Ferenc Gimnázium több támogatást

kap Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatától, mint a Szentpáli István

Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola. A Földesnek a saját bevétele

is több, aminek az lehet a fő oka, hogy a Gimnázium a város középpontjában helyezkedik

el és szívesebben veszik azt bérbe, mint a város szélén elhelyezkedő középiskolát.

Miskolc Város Önkormányzata még mindig jelentős pénzügyi hozzájárulással segíti

a közoktatási intézmények működtetését, ugyanakkor az tapasztalható, hogy nem, vagy

igen kis számban veszi igénybe a képesség kibontakoztató és integrációs támogatást,

amely csökkenteni tudná az önkormányzat pénzügyi kiadását.

2. Diákok kérdőíves megkérdezése és az igazgatók interjúi alapján

A Földes Ferenc Gimnáziumban Veres Pál igazgató úrral és a Szentpáli István

Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskolában és Szakiskolában Csehovics József

igazgató úrral interjút készítettem. A két intézményben a diákokat is bevontam kutatásom

segítéséhez. A Földesben 66 db kérdőívet sikerült kitöltetnem a Szentpáliban pedig 69

db-ot. A diákok és az igazgatók válasza megegyezett. A Szentpáliban sajnos a diákok fele

32

töltötte csak ki 100%-osan a kérdőívemet, ami már így rögtön tükrözi a két intézmény

színvonalát számomra.

Mindkét intézményben a diákok jelentős része meg van elégedve az iskolában tanító

pedagógusokkal.

2.1. Anyagi helyzetre és szegénységre vonatkozó adatok

2.1.1. Pénzbeli támogatás az iskolától

A Földesben a megkérdezettek 0%-a kap pénzbeli támogatást az iskolától, míg a

Szentpáliban a megkérdezettek 6%-a. Ezek a diákok ösztöndíjakat kapnak pl: Útravaló

ösztöndíj.

2.1.2. Családi körülmények

7. ábra: Családi körülmény a Földes Ferenc Gimnáziumban

Forrás: Saját szerkesztés a kérdőívek feldolgozás alapján

Családi körülmény a Földesben

77% 23% 23% egész család

csonka család

33

A családi körülmény jelentős részét egész család teszi ki, de sajnos a megkérdezett

diákok 23%-a csonka családban él. A csonka család 70%-át elváltak, 18%-át félárvák és

12%-át árvák teszik ki.

8. ábra: Családi körülmény a Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó

Szakközépiskola és Szakiskola


A családi körülmény jelentős részét egész család teszi ki, de sajnos a megkérdezett

diákok 39%-a csonka családban él. A csonka család 70%-át elváltak teszik ki, 18%-át

félárvák és 12%-át árvák.

A családi körülményben is az látszik, hogy a Szentpáliban több a diák él

csonkacsaládban.

Családi körülmény a Szentpáliban

61% 39% 39% egész család

csonka család

34

2.1.3. Szülők iskolai végzettsége

2.1.3.1. Édesapa iskolai végzettsége

Földeses diákok édesapjának iskolai végzettsége0%

17%

27%

27%

29%8 általános

szakmunkásképző

érettségi

főiskola

egyetem

9. ábra: A Földes Ferenc Gimnázium diákjainak az édesapjának iskolai végzettsége


A diákok zömének édesapjának főiskolai vagy egyetemi végzetsége van, azaz 56%-

nak, számomra ez is azt tükrözi, hogy a diákok azért is szeretnének továbbtanulni

felsőoktatási intézményben mivel otthon a szülőtől is ezt látják.

Szentpális diákok édesapjának iskolai végzettsége

5%

55%

31%

6% 3%

8 általános

szakmunkásképző

érettségi

főiskola

egyetem


diákjainak az édesapjának iskolai végzettsége


35

Sajnos ebből a diagramból az látszik, hogy a megkérdezett diákok édesapjának több

mint felének szakmunkás végzetsége van. Ami azt eredményezi, hogy a nebuló ezt látja

otthon és ezért nem is tanul tovább.

A két intézményben jól látható az édesapák iskolai végzettsége, amiből szintén az

derül ki, hogy a Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és

Szakiskolai diákok édesapjának iskolai végzettsége alacsonyabb rendű, mint a Földes

Ferenc Gimnázium diákok apukájának iskolázottsága.

2.1.3.2. Édesanya iskolai végzettsége

11. ábra: A Földes Ferenc Gimnázium diákjainak az édesanyjának iskolai végzettsége


A diákok zömének édesanyjának főiskolai vagy egyetemi végzetsége van, azaz

66%-nak, számomra ez is azt tükrözi, hogy a diákok azért is szeretnének továbbtanulni

felsőoktatási intézményben mivel otthon a szülőtől is ezt látják.

Földeses diákok édesanyjának iskolai végzettsége

8%

26%

34%

32% szakmunkásképző érettségi főiskola egyetem

36


diákjainak az édesanyjának iskolai végzettsége


Sajnos ebből a diagramból is az látszik, hogy a megkérdezett diákok édesanyjának

diákok 36%-nak szakmunkás végzetsége van. Ami azt eredményezi, hogy a nebuló ezt

látja otthon és ezért nem is tanul tovább.

A két intézményben jól látható az édesanyák iskolai végzettsége, amiből szintén az

derül ki, hogy a Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és

Szakiskolai diákok édesanyjának iskolai végzettsége alacsonyabb rendű, mint a Földes

Ferenc Gimnázium diákok anyukájuknak iskolázottsága.

Szentpális diákok édesanyjának iskolai végzettsége

17%

37%

29%

14% 3%

8 általános szakmunkásképző érettségi főiskola egyetem

37

2.1.4. Szülők munkahelyi beosztása

2.1.4.1. Édesapa munkahelyi beosztása

13. ábra: A Földes Ferenc Gimnázium diákjainak az édesapjának munkahelyi

beosztása


A Földeses diákok édesapjának munkahelyi beosztása látható a fenti diagramon. A

megkérdezett diákok apukájának munkahelyi beosztása főként alkalmazott vagy

vállalkozó és vezető.


diákjainak az édesapjának munkahelyi beosztása


Szentpális diákok édesapjának munkahelyi beosztása

10%

7%

54%

12%

7%

10% vállalkozó vezető alkalmazott szakmunkás nyugdíjas munkanélküli

C

Földeses diákok édesapjának munkahelyi beosztása

22%

3%

22% 38%

7% 6% 2%

vállalkozó diplomás vezető alkalmazott szakmunkás nyugdíjas egyéb

38

A Szentpális diákok édesapjának munkahelyi beosztása látható a fenti diagramon. A

Szentpális diákok édesapjának munkahelyi beosztása látható a fenti diagramon. A

megkérdezett diákok apukájának munkahelyi beosztása főként alkalmazott.

Az édesapák munkahelyi beosztásából is az derül ki, hogy a Földesben több a

vezető szülő. Akik feltehetően többet keresnek, mint egy alkalmazott, azaz a Földeses

diákoknak összességében jobb az anyagi helyzetűk, mint a Szentpális diákoknak.

2.1.4.2. Édesanya munkahelyi beosztása

15. ábra: A Földes Ferenc Gimnázium diákjainak az édesanyának munkahelyi

beosztása


A fenti diagramon Földesben tanuló diákok édesanyjának munkahelyi beosztása

látható, amely szerint 55%-ban alkalmazottak.

Földeses diákok édesapjának munkahelyi beosztása

22%

3%

22% 38%

7% 6% 2%

vállalkozó diplomás vezető alkalmazott szakmunkás nyugdíjas egyéb

39


diákjainak az édesapjának munkahelyi beosztása


A fenti diagramon Szentpáliban tanuló diákok édesanyjának munkahelyi beosztása

látható, amely szerint 70%-ban alkalmazottak.

2.1.5. Zsebpénz nagysága

17. ábra: Havi zsebpénz a Földes Ferenc Gimnáziumban


Havi zsebpénz a Földesben

24%

29%

17%

24%

6% 30%

0-3000 3000-6000

6-10000

10000 felett

nem válaszolt

Szentpális diákok édesapjának munkahelyi beosztása

10%

7%

54%

12%

7%

10% vállalkozó vezető alkalmazott szakmunkás nyugdíjas munkanélküli

C

40

A Földeses diákok többségének havi szinten 3- 6 ezer Ft a zsebpénze.

18. ábra: Havi zsebpénz a Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó

Szakközépiskola és Szakiskolában


A Szentpális diákok többségének havi szinten 0- 3 ezer Ft a zsebpénze. Ez is azt

mutatja, hogy Szentpális diákok szüleinek rosszabb az anyagi helyzete. Ebből kifolyólag

a szülők kevesebb pénzzel tudják támogatni gyermeküket.

Havi zsebpénz a Szentpáliban

31%

25%

14%

17%

13%

30%

0-3000

3000-6000

6-10000

10000 felett

nem válaszolt

41

2.1.6. Káros szenvedélyek

19. ábra: Káros szenvedélyek a Földes Ferenc Gimnáziumban


A Földesben a diákok többségének nincs káros szenvedélye, akiknek van azoknak is

csak a dohányzás és az alkohol.

20. ábra: Káros szenvedélyek a Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó

Szakközépiskola és Szakiskolában


Szentpáliban káros szenvedélyek

46%

54%

Igen Nem

Földesben káros szenvedélyek

24%

76%

Igen Nem

42

A Szentpáliban a diákok felének van káros szenvedélye, itt sajnos azonban előfordul

a dohányzáson és alkoholon kívül drog is.

2.2. Iskolai teljesítményekre vonatkozó adatok

2.2.1. Nyelvvizsgák száma %-os megoszlásban

55,5

0%

44,5

0%

0,00

%

100,

00%

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Fö

lde

s

ny

elv

viz

sgá

s

Fö

lde

s n

em

ny

elv

viz

sgá

s

Sze

ntp

áli

ny

elv

viz

sgá

s

Sze

ntp

áli

ne

m

ny

elv

viz

sgá

s

Nyelvvizsgával rendelkezők illetve nem rendelkezők

21. ábra: Nyelvvizsgával rendelkezők illetve nem rendelkezők


A nyelvtudás ma már elengedhetetlen egy jó álláshoz, illetve az életben való

boldoguláshoz.

A Földesben a nyelvvizsgások magas számának több oka is lehet:

− a diákok több nyelvet is tanulhatnak, minimum kettőt, maximum négyet, a

Szentpáliban pedig csak egy nyelv tanulására van lehetőségük a diákoknak,

43

− a gimnáziumban a diákok több nyelv tanulása közül is választhatnak például: angol,

francia, német, olasz, orosz,

− ezzel szemben szakközépiskolában csak az angol és német közül választhatnak, de ha

a következő években is csökken a német nyelv tanulására jelentkezők száma, akkor

pár év múlva már csak angol nyelvet tanulhatnak a diákok az intézményben.

A nyelvvizsgázott diákok 90%-nak angol középfokú nyelvvizsgája van, de előfordul

még egy-két angol felső, francia közép, német közép és német felsőfokú nyelvvizsga is.

A megkérdezett nebulók 14 %-nak két nyelvből van nyelvvizsgája.

Ebből is az látszik, hogy a Földesbe jobb anyagi helyzetű szülők gyerekei járnak,

hiszen maga a nyelvvizsga díja is jelentős költség, a vizsgára való felkészítés költségeit

már nem is említve. Lehet ugyanis bármennyire jó az iskolában a nyelv oktatása, a vizsga

előtt a nebuló kénytelen magántanárhoz vagy nyelvvizsga előkészítő tanfolyamra járni,

hogy sikeres legyen számára a nyelvvizsga, ami a szülő számára szintén egy megterhelő

költség.

2.2.2. Tanulmányi versenyeken való részvétel

66,00%

34,00% 34,00%

66,00%

0

10

20

30

40

50

60

70

Földesversenyzik

Földes nemversenyzik

Szentpáliversenyzik

Szentpálinem

versenyzik

Tanulmányi versenyeken való részvétel

22. ábra: Tanulmányi versenyeken való részvétel


A Földesben presztízst jelent, ha valaki versenyen vesz részt, a Szentpáliban pedig

azt a diákot aki versenyekre jár, kiközösítik az osztálytársai. A Földesisták azért is

44

vesznek ilyen jelentős számban részt versenyeken, mivel ha egy neves versenyen pl.

OKTV-n rangos helyezést érnek el, akkor nő a felsőoktatási intézménybe való bekerülési

esélyük. A gimnáziumban tanuló diákok 98%-a szeretne továbbtanulni felsőoktatási

intézményben, ami a szakközépiskolában 25%-ot sem éri el. A Földesesek főként OKTV-

n és nagyobb matematika, fizika, nyelvi versenyeken vesznek részt bármilyen tárgyból és

rendkívül jó eredményeket érnek el. A Szentpálisok pedig kisebb főként iskolai és megyei

versenyeken vesznek részt. Minden évben 10-15 diák van, aki OKTV illetve SZKTV

versenyen vesz részt. Az Szakma Kiváló Tanulója Verseny olyan rangú, mint az Országos

Közoktatási Tanulmányi Verseny, csak ez kimondottan szakiskolás tanulók részére van.

2.2.3. Emelt szintű érettségi

A diákokat a sikeres érettségihez mind a két iskolában fakultációkkal, szakkörökkel,

külön órával, jó pedagógussal, magas szintű oktatással és szakkörökkel támogatják.

90,0

0%

10,0

0%

10,0

0%

59,0

0%

31,0

0%

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

Föl

dese

sem

elte

tvá

lasz

tja

Föl

dese

sem

elte

tne

mvá

lasz

tja

Sze

ntpá

lisem

elte

tvá

lasz

tja

Sze

ntpá

lisem

elte

tne

mvá

lasz

tja

Sze

ntpá

lisne

mvá

lasz

olt

Emelt szintű érettségit választók és nem választók

23. ábra: Emeltszintű érettségit választók és nem választók


A fenti diagramból egyértelműen látszik, hogy a Földesben a diákok jelentős része

tovább akar tanulni felsőoktatási intézményben. Az emelt szintű érettségi plusz 40 pontot

45

jelent tárgyanként. A Szentpáliban ezzel szemben kevés tanuló akarja tanulmányait

felsőoktatási intézményben folytatni, ezért kevesebben választják az emelt szintű

érettségit. A gimnáziumban tanuló diákok 20%-a két tárgyból is emelt szinten

érettségizik. A Földesben választott emelt szintű érettségi tárgyak: biológia, informatika,

fizika, kémia, matematika, német, testnevelés és történelem. A legtöbben a történelem

emelt szintű érettségit választják, azaz a diákok 50%-a választja ezt. A Szentpáliban

választott emelt szintű érettségi tárgyak: biológia, történelem, vendéglátás. A legtöbben a

vendéglátási alapismeretekből választják az emelt szintű érettségit, azaz a megkérdezett

diákok 58%-a.

2.2.4. Érettségi utáni tervek

0,00

%

0,00

%

0,00

%

98,0

0%

2,00

%

0

20

40

60

80

100

munka szakmatanulása

OKJ-sképzés

főiskola nemválaszolt

Földeses továbbtanulási tervek

24. ábra: A Földes Ferenc Gimnázium diákjainak továbbtanulási tervei


A fenti diagram a Földes Ferenc Gimnázium érettségi után terveit szemlélteti. Ebből

is az derül ki, hogy a diákok jelentős része továbbtanul felsőoktatási intézményben. Ami

egy bizonyos fokig tükrözi a szülei anyagi helyzetét is, mert egy gyerek továbbtanulása

46

rendkívül magas költségekkel jár (például: tandíj, ha költségtérítéses képzésben vesz

részt, albérleti díj stb.)

4,00

%

25,0

0%

19,0

0%

39,0

0%

13,0

0%

0

10

20

30

40

mun

ka

szak

ma

tanu

lása

OK

J-s

képz

és

főis

kola

nem

vála

szol

t

Szentpális diákok érettségi utáni tervei


diákjainak érettségi utáni tervei


A fenti diagram a Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és

Szakiskola diákjainak továbbtanulási terveit szemlélteti. Ebből is az derül ki, hogy a

diákok jelentős része továbbtanul, de nem feltétlenül felsőoktatási intézményben. Ennek

több oka van, a diákok képessége, a szülők anyagi helyzete, és az iskola általi

befolyásolás. Az interjúból is kiderül, hogy Csehovics József igazgató úr azt javasolja,

hogy először szerezzenek egy szakmát és azután tanuljanak tovább felsőoktatási

intézményben. A szülők anyagi helyzete ebben az iskolában rossz, ami következik az

iskolai végzettségükből és a munkahelyi beosztásukból.

47

2.2.5. Előző évi tanulmányi átlag

Földeses diákok előző évi tanulmányi átlaga

3%20%

33%

44%

3,0-3,5

3,5-4,0

4.0-4,5

4,5-5,0

26. ábra: A Földes Ferenc Gimnázium diákjainak előző évi tanulmányi átlaga


A tanulmányi átlag is azt tükrözi, hogy a Földesben a megkérdezett diákok több

mint 50%-ának 4,5 fölött van a tanulmányi átlaga.

Szentpális diákok előző évi tanulmányi átlaga

4%

42%

35%

15%4%

1,0-3,0

3,0-3,5

3,5-4,0

4.0-4,5

4,5-5,0


diákjainak az előző évi tanulmányi átlaga


48

A Szentpáliban a legtöbb a 3,0-3,5 közötti átlag. Ez tükrözi, hogy a diákok hány

százaléka akar továbbtanulni, hiszen a továbbtanuláshoz nélkülözhetetlen a jó tanulmányi

átlag.

2.2.6. Osztálykirándulás

A Földesben a megkérdezett diákok 100%-nak szervezett az osztálya

osztálykirándulást, míg a Szentpáliban csak a válaszadók 39%-nak, a maradék 61%-nak

nem.

A kiránduló helyek között is látszik a különbség. A Földesben tanulókat akár több

napra elvitte kirándulni az osztályfőnök, a Szentpáliban pedig ilyen nem fordult elő.

Ennek fő oka itt is anyagi, illetve az, hogy nincs jó osztályközösség és az osztály ennek

okán nem igényli az osztálykirándulást. Akinek szerveztek osztálykirándulást azoknak a

90%-a részt vett rajta mind a két iskolában.

2.2.7. Rendezvények

Mind a két iskolában rengeteg rendezvényt szerveznek a diákok számára.

Véleményem szerint a Földesben sokkal értékesebbek a rendezvények (Földes est, USA-

nap stb.), mint a Szentpáliban, ahol főként bulisak (Csacsiavató, Disco stb.).

2.2.8. Technikai felszereltség, mire lenne szüksége?

A technikai felszereltség mind a két intézményben megfelelő, a diákok és az

igazgatók válaszadása alapján egyaránt.

A válaszokból kitűnik, hogy mind a két intézményben felújítása indokolt lenne. A

Földesben is és a Szentpáliban is szükség lenne a nyílászárók kicserélésére. A

Szakközépiskolának igazgató úr elmondása szerint szüksége lenne még egy nagyobb

tornateremre illetve öltözőre is.

49

VI. Befejezés

A két középiskolában elvégzett vizsgálatom alapján megállapítható, hogy szoros

összefüggés van az anyagi helyzet és az iskolázottság között. Ennek a szoros

összefüggésnek a leképeződése a szülők életkörülményeiben és társadalmi helyzetében

éppúgy megfigyelhető, mint az általuk nevelt középiskolás gyermekek tanulmányi

eredményeiben, ambíciójában és iskola utáni lehetőségeikben.

Vizsgálatom alapján megállapítható, hogy a magasabb létszámú hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzetű-, nehezebb családi körülmények között élő gyermekeket-,

és egyúttal az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyermekeit nevelő iskolában több a

káros szenvedéllyel rendelkező diák. Az itt tanuló gyermekeknek a szülei között kevesebb

a vállalkozó és a vezető, és ez a tény a gyermekek kevés tanulmányi versenyen való

részvételében, alacsonyabb motiváltságában, a nyelvvizsgák alacsony számában

tükröződik vissza. Úgy tűnik, hogy a sikeres, jobb anyagi körülményeket teremtő,

motivált szülők jobban motivált, ambiciózusabb gyermekeket nevelnek és jobb tanulási

lehetőségeket teremtenek számukra. Ez a leginkább kézzelfogható különbségként a

nyelvvizsgák száma között jelenik meg.

A jelentősen megnövekvő oktatási költségek is hozzájárulnak az intézmények, a

diákok képzettségének és ezáltal esélyeiknek polarizálódásához. A felsőoktatásban való

részvétel egyre szűkebb réteg számára válik lehetővé, a természetes kiválasztódás

lehetősége és ezzel a nyitott társadalom megteremtésének lehetősége egyre szűkül.

50

VII. Felhasznált irodalom

1. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Népesség nyilvántartása

2008 - 2010 Lakosság száma.

2. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Oktatási Osztályától kapott anyagok

2008 - 2010 Ingyenes tankönyvben részesülők aránya két intézményben.


2008 - 2010 Intézmények létszáma.


2008 - 2010 HH és HHH gyerekek száma a két intézményben.


2008 - 2010 SNI diákok száma a két intézményben.

6. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Oktatási Osztályától kapott anyagok

2008 Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés.

7. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Oktatási Osztályától kapott anyagok

2008 Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve.

8. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Pénzügyi Osztályától kapott anyagok

2008 - 2010 Költségvetés tervezete.

9. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Szociális Osztályától kapott anyagok

2009 - 2010 Gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma.


2009 - 2010 Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesülők

száma.

51


2008 - 2010 Rendszeres szociális segélyben részesülők száma.

12. Adózóna.hu

évsz. n. A munkáltató iskolakezdési támogatása.

www.adozona.hu

(2010. október 30.)

13. Családi pótlék Információk 2010

évsz. n. Családi pótlék.

www.csaladipotlek.info.hu

(2010, november 02.)

14. Inforadio.hu

2005 - 2010 Egyre súlyosabb probléma Magyarországon a szegénység.

www.inforadio.hu

(2010. november 06.)

15. Magyar Államkincstár

évsz. n. Családi pótlék.

www.allamkincstar.gov.hu

(2010. október 26.)

16. Miskolc „a nyitott kapuk városa”

évsz. n. Önkormányzati támogatások.

www.miskolc.hu


17. Népszabadság online

évsz. n. „Legyen jobb a gyermekeknek”.

www.nol.hu


52

VIII. Mellékletek

1. Kérdőív

Földes Ferenc Gimnázium/Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó

Szakközépiskola és Szakiskola diákjai részére

1. Nemed?

a.) nő b.) férfi

2. Hány éves vagy?

………………………………………………………………………………………………

3. Hányadikos vagy?

………………………………………………………………………………………………

4. Milyen tagozaton tanulsz?

……………………………....................................................................................................

5. Mennyi az osztályotok létszáma?

………………………………………………………………………………………………

6. Mennyi volt előző évben tanulmányi átlagod?

a.) 3,0 alatt b.) 3,0 és 3,5 között

c.) 3,5 és 4,0 között d.) 4,0 és 4,5 között

e.) 4,5 felett

7. Részt veszel-e valamilyen iskolai társadalmi célú munkában?

a.) igen b.) nem

8. Ha igen miben?

………………………………………………………………………………………………

9. A tanáraitokkal milyen kapcsolatban vagytok?

a.) rossz b.) jó

c.) változó

53

Válaszodat indokold!

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

…………...……………………………..…………………………………………………...

10. Megvagy-e elégedve az iskolában tanító tanárokkal?

a.) igen b.) nem

Válaszodat indokold!

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………..……………………………………………………..

11. Mivel támogat téged az intézmény a sikeres érettségihez?

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………..……………………………………………………..

12. Választod-e az emelt szintű érettségit?

a.) igen b.) nem

13. Ha igen, miből?

………………………………………………………………………………………………

14. Milyen nyelvet/nyelveket tanulsz?

………………………………………………………………………………………………

15. Van-e nyelvvizsgád?

a.) igen b.) nem

16. Ha, igen miből és milyen szintű?

………………………………………………………………………………………………

17. Vettél- e részt valamilyen tanulmányi versenyen amióta ebben az intézményben

tanulsz?

a.) igen b.) nem

18. Ha igen, akkor melyiken és milyen eredménnyel?

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………..……………………………………………………..

19. Érettségi után mik a terveid?

a.) munka b.) szakma tanulása

c.) OKJ-s képzés d.) főiskola vagy egyetem

54

20. Osztálykirándulást szokott- e szervezni az osztály?

a.) igen b.) nem

21. Ha igen, hol voltatok az utolsó osztálykiránduláson?

………………………………………………………………………………....…………....

22. Te részt vettél-e rajta?

a.) igen b.) nem

23. Ha nem, miért nem?

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………..……………………………………………………..

24. Az iskolai szokott-e tanulmányi kirándulást külföldön illetve belföldön

szervezni?

………………………………………………………………………………………………

25. Ha igen, hol volt az utolsó?

………………………………………………………………………………....…………....

26. Te részt vettél-e rajta?

a.) igen b.) nem


………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………..……………………………………………………..

28. Milyen rendezvényeket szervez számodra az intézmény?

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………..……………………………………………………..

29. Részt szoktál- e rajtuk venni?

a.) igen b.) nem

30. Miért veszel illetve, miért nem veszel rajtuk részt?

………………………………………………………………………………………………

……………….…………………………………………………………………………...…

…………………………………….……..………………………………………………….

55

31. Szerinted milyen az iskola technikai felszereltsége? Válaszodat indokold!

………………………………………………………………………………………………

……………….…………………………………………………………………………..….

…………………………………….……..………………………………………………….

32. Szerinted mire lenne szüksége az intézményednek? (pl. új számítógépekre,

padokra stb.)

………………………………………………………………………………………………

……………….……………………………………………………………………...………

…………………………………….……..………………………………………………….

33. Kapsz-e valamilyen pénzbeli támogatást az iskolától?

a.) igen b.) nem

34. Ha igen, milyet és mennyit?

………………………………………………………………………………………………

35. Milyen településről jársz ide?

a.) Miskolcról b.) vidékről Borsod-megye

c.) más megyéből

36. Ha nem Miskolcról jársz, akkor hány km-es távolságról?

a.) 0-20km b.) 20-40km

c.) 40 km-től több

37. Mivel jársz általában iskolába? (Több válasz is lehetséges!)

a.) gyalog b.) tömegközlekedéssel

c.) biciklivel d.) autóval

e.)egyéb: ….……………………………………...................................................................

38. Ha nem Miskolcon laksz?

a.) ingázol b.) kollégiumban laksz

c.)egyéb:………………………………………………………………………………….....

39. Ha kollégiumban laksz, melyik kollégiumban?

……………………………………………………………………………………………....

40. Milyenek a családi körülményeid?

a.) egész család b.) csonkacsalád: elvált

c.) csonkacsalád: félárva d.) csonkacsalád: árva

e.)egyéb: …………………………………………...…………………………………….....

56

41. Mi édesanyád iskolai végzettsége?

a.) 8 általános b.) szakmunkásképző

c.) érettségi d.) főiskola

e.) egyetem

42. Mi édesapád iskolai végzettsége?

a.) 8 általános b.) szakmunkásképző

c.) érettségi d.) főiskola

e.) egyetem

43. Mi édesanyád munkahelyi beosztása?

a.) vállalkozó b.) diplomás szabadfoglalkozású

c.) vezető d.) alkalmazott

e.) szakmunkás f.) nyugdíjas

g.) munkanélküli h.) egyéb:…………………………………………...…..

44. Mi édesapád munkahelyi beosztása?

a.) vállalkozó b.) diplomás szabadfoglalkozású

c.) vezető d.) alkalmazott

e.) szakmunkás f.) nyugdíjas

g.) munkanélküli h.)egyéb: …………………………………………….…

45. Van-e testvéred, mennyi?

a.) nincs b.) egy

c.) kettő d.) három vagy több

46. Kivel élsz egy háztartásban? (Több válasz is lehetséges!)

a.) anya b.) apa

c.) testvér/testvérek d.) nagyszülő/nagyszülők

e.) barát/barátnő f.) egyéb:…………………………………………….….

47. Milyen típusú házban/lakásban élsz?

a.) családi ház b.) bérház

c.) társasház d.) egyéb:…………………………………………….…

48. Rendelkezel-e illetve a családod az alábbi eszközökkel? (Több válasz is

lehetséges!)

a.) autó b.) mobiltelefon

c.) számítógép d.) internet

57

49. Mennyi a zsebpénzed? (Havi rendszerességgel)

a.) 0-3. 000 Ft b.) 3. 000-6. 000 Ft

c.) 6. 000-10. 000 Ft d.) 10. 000 Ft felett

50. Dolgozol-e iskola mellett?

a.) nem b.) csak szünidőben

c.) rendszeresen d.) alkalmanként

51. Mire költöd?

a.) ruha b.) szórakozás

c.) élelem d.) egyéb:……………………………….........................

52. Egészségesen étkezel-e?

a.) igen b.) nem

53. Van- e káros szenvedélyed? (alkohol, dohányzás, drog)

a.) igen b.) nem

54. Ha igen, akkor mi?

………………………………………………………………………………………………

Köszönöm szépen, hogy időt szántál a kérdőív kitöltésére, mellyel a

kutatásomat segítetted elő!

58

2. Interjú

Két iskolaigazgatóval készítettem interjút. A Földes Ferenc Gimnázium

igazgatójával, Veres Pállal, aki az Arany János Program elnöke is, és a Szentpáli István

Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola igazgatójával Csehovics

Józseffel. A Földest továbbiakban (F) betűvel, a Szentpálit pedig (Sz.) betűvel jelölöm.

1. Hány tanuló tanul, illetve hány tanár dolgozik az intézményben? (több éves

összehasonlítás alapján, több vagy kevesebb)

F: Veres Pál igazgató úr elmondása szerint az 1000 fős tanulói létszám csúcs volt a

90-es évek elején, ami egy extrém helyzetet jelentett. Most 814 diák és 460 digitális

középiskolás hallgató tanul az intézményben. Ez a tanulói létszám évek óta stagnál 810-

840 diák között. Az iskolában 24 osztály tanul. 70-75 tanár tanít jelenleg az óraadókkal

együtt, a pedagógusok létszáma évek óta nem változott.

Sz: Csehovics József igazgató úr elmondása szerint a 2000 fős tanulói létszám volt a

csúcs az 1990-es években, ez egy különleges helyzetet jelentett még az iskola régi

épületében, a jelenlegi Lévay József Gimnázium helyén. Most 1134 diák tanul az

intézményben. Ez a jelenlegi létszám fél év végére 1080 fő körül lesz. Abból kifolyólag,

hogy a diákok egy része rájön arra, hogy nem tetszik nekik az adott szakma tanulása pl.

szakács, cukrász, pincér, ruházati eladó stb. a másik ok pedig az, hogy a tanulóból addigra

édesanya lesz. Ez a tanulói létszám évek óta stagnál 1080-1150 diák között. Az iskolában

36 osztály tanul és 75 pedagógus dolgozik, beleértve az óraadó tanárokat is. A tanárok

létszáma évek óta 70-80 között van.

2. Ebből mennyi a roma származású?

F: A diákok 2%-a roma származású főként az Arany János Tehetséggondozó Program

miatt.

Sz: A diákok 10%-a roma származású. Ami főként a szakiskolában tanuló diákok

miatt ilyen magas és itt is a pincérek között jellemző a roma származás.

Szakközépiskolában a diákoknak az 1%-a roma.

3. Átlagos osztálylétszám?

F: Az átlagos osztálylétszám 34 fő, persze van ahol több és van ahol kevesebb. Az

Arany János Tehetséggondozó Program osztályaiba járnak a legkevesebben, ott 30 fő és a

legtöbben pedig a hatosztályosokban, ahol 42 fő az osztálylétszám.

59

Sz: Az átlagos osztálylétszám 32 fő, itt is van ahol több és van ahol kevesebb, a

technikusi osztályokban a legkevesebb. A szakközepes érettségi ellőtt álló osztályokban

pedig a legtöbb.

4. Éves szinten átlagban hány tanár cserélődik?

F: Gyakorlatilag senki, nagyon-nagyon kicsi a fluktuáció.

Sz: Éves szinten egy két tanár cserélődik, főként azért, mert nyugdíjba vonul. Esetleg

elmegy más iskolába tanítani, főként az egyházi iskola a jellemző.

5. A pedagógusok számára biztosít-e az intézmény valamilyen továbbképzést?

F: A pedagógusok számára biztosít az intézmény továbbképzést, amikor mód és

lehetőség van rá. Az intézmények számára biztosított volt egy normatíva jellegű

támogatás, a tanár továbbképzésre pénz, amit tavaly megvontak. Azok a programok

mehetnek, amik ingyenesek vagy már futó programok. Jelenleg 3 kolléga van, aki két

éves egyetemi szakvizsga előkészítésre jár, ezeket szoktam általában támogatni, ezek

szakmai képzések matematikából és fizikából. A normatív támogatást megszüntetni

butaság volt, mert ez valamilyen módon majd visszacsempésződik. Benne vagyunk a

Tehetség Pontban, amely keretein belül a Magyar Géniusz Programon belül egyre több

ingyenes programot és szakmai továbbképzést biztosítanak a pedagógusok számára.

Prioritást élveznek azok a programok, amik szigorú értelemben szakmaiak, nem csak

átvitt értelemben szakmaiak. Az elmúlt években a pedagógiai, pedagógiai pszichológiai

továbbképzések száma súlya jelentősen nőtt, aktívan részt vettek rajta. Sokkal

előnyösebbnek tartom, ha a kollégák inkább már szűkebb értelemben szaktárgyi

módszertani jó gyakorlatos módszereket ismernek meg.

Sz: A pedagógusok számára szívesen biztosítana az intézmény továbbképzést, ha

lenne rá anyagi támogatása. Az intézmények számára biztosított volt egy normatíva

jellegű támogatás, a tanár továbbképzésre pénz, amit tavaly megvontak. Az iskolában a

pedagógusok saját költségük árán tudnak továbbtanulni. Itt elsősorban arra gondolok,

hogy egy pedagógusnak van szakoktatói végzettsége, de pedagógusi nincs, ezért

önköltségén szerzi meg a pedagógus szakmát. A matematika tanár megcsinálja második

szakként pl. a fizika tanári végzettséget.

6. A diákok és a pedagógusok között milyen kapcsolat van?

F: Jónak mondható a visszajelzések alapján, szoros, diákközpontú, jó hangulatú

iskolát próbálunk építeni. A diákok és a tanárok partnerként tudnak együttműködni,

persze a hierarchikus viszonyt megtartva. De mint mindenütt, itt is vannak gondok,

problémák.

60

Sz: Általánosságban jónak mondható. De sajnos vannak olyan pedagógusok, akikkel a

diákok nagyon nem jönnek ki.

7. Tanulók tanulmányi illetve érettségi átlaga?

F: Tanulmányi átlag 4, 35 nem vagyunk túl jó szívűek, ellentétben azzal, amit

manapság híresztelnek rólunk. Érettségi átlag 4,7-4,8 között.

Sz: Tanulmányi átlag 3,4-3,5. Érettségi átlag 3,8 -4,0 között. Beérkező tanulmányi

átlag 3,8-3,9 között van. Igazgató Úr ezzel nem elégedett, folyamatosan vitatkozik a

kollegákkal. Legalább azt el kellene érni, ami beérkezik, de sajnos ez nem sikerül. Lehet,

hogy túl szigorúak a tanárok egy általános iskolához képest. Nagyon sok diák van, aki azt

mondja, hogy 20%-tól megvan a kettes érettségi és 160 ponttal be lehet jutni egy

egyetemre. Azok a diákok mondják ezt, akik nem akarnak továbbtanulni. A rendszer a

hibás, és a régi diák bejön és elmeséli ezt és akkor azt mondja, az érettségi előtt álló diák:

miért tanulnék és kínlódnék. Nekem elég egy kettes vagy maximum egy hármas. Ha nincs

követelmény felállítva a diák számára, a diák is a könnyebbik utat választja.

8. Milyen gyakori a bukás?

F: Elég ritka, de előfordult már. A pótvizsgák száma 5 és 10 között van, ha valaki

eljut idáig az általában azt jelenti, hogy nem jó iskolát választott. Nálunk az egy elég

hosszú folyamat odáig, hogy azt mondjuk a szülőnek vagy diáknak nem jó iskolát

választott.

Sz: Osztályismétlésre a diákok 5-6%-ánál kerül sor, a bukás összesen 10%, de a

bukottak felének sikerül a pótvizsga. Tanárok válogatják, hogy buktatnak-e. Van olyan

kollega, aki abban látja fegyelmezés egyetlen eszközét, ha megbuktatja a diákot.

9. Mivel támogatja a diákokat az iskola a sikeres érettségihez?

F: Minden tárgyból, amelyre igény van, létezik emelt szintű érettségi felkészítő. Ezen

kívül 100 órás tanfolyam 40 000 - 45 000 Ft biológiából, kémiából, fizikából, biológiából

és matematikából. Ez kimondottan emelt szintű érettségi felkészítő, ezekre

jelentkezhetnek más iskolából is.

Sz: Emelt szintű felkészítőkre lehet jelentkezni. Főként a szakismeretei tárgyakra

jelentkeztek, azaz közgazdaságtan és vendéglátási alapismeretekre. De emellett van igény

angol, magyar és matematika tárgyból. Idén egy gyerek volt, aki szeretett volna

magyarból járni, amire megszervezték neki, hogy hová tud járni, addigra visszalépett.

10. Vannak-e a hh. és a hhh. helyzetű gyermekek számára fejlesztő programok?

F: Kifejezetten van egy Arany Jánosi blokk, 10 éve indult ez a program. Tanulás

módszertan, önismeret, kommunikáció és dráma pedagógia, ezek mind azt szolgálják,

61

hogy ők jobban be tudjanak illeszkedni. Nem érzik azt, hogy ők hátrányos helyzetűek.

Különleges elbírálásban van részük. A felnőtt képzésben digitális középiskola azért jött

létre, hogy a megye hátrányos helyzetben lévő felnőtteinek oktatása valósuljon meg. Itt

van egy komoly mentorállási központ, 13 helyszínen oktatják a megyében jelen

pillanatban a hátrányos helyzetű felnőtteket, akik főként romák, de számuk az elmúlt

nyolc évhez képest csökkent. De van olyan is, aki nem roma, hanem a munkahelye miatt

szükséges az érettségi, vagy munkanélküli és úgy gondolja, hogy ha megszerzi az

érettségit, jobban el tud helyezkedni.

Sz: Az SNI-s gyerekekkel a dupla fejkvóta összegéből erre szakosodott

pszichológusok és fejlesztő pedagógusok foglalkoznak.

11. Hány diák választja az intézményben az emelt szintű érettségit?

F: Ez majdnem 100%-nak mondható, van egy két diák, aki nem választja a magasabb

szintű vizsgát. Előfordul több olyan nebuló, aki pedig két tárgyból is az emelt szintű

érettségit választja.

Sz: Nem jellemző, de mindig akad egy kettő. Van akit Igazgató Úr beszél le a saját

tantárgyából azaz történelemből. Mert ő vizsgáztat emelt szinten is és látja, hogy a

diáknak a tudása nem elég az emelt szintű érettségire.

12. Milyen nyelv oktatása folyik az intézményben?

F: Angol, német, francia, orosz és olasz nyelv oktatása folyik az intézményben. Angol

nyelv a fő nyelv 4,5;4,5;4;4. Van nyelvi előkészítőm osztályunk is idén angolból, ahol

heti 12 órában tanulják a nyelvet.

Sz: Angol és német nyelv oktatása folyik az intézményben. Német egyre inkább ki

fog peregni, mert mindenki angolt akar tanulni. Németesek száma a pincéreknél annyira

lecsökkent 3- 5 főre, hogy nyelvórára osztályokat kellett összevonni. Jövőre németes

csoport csak akkor fog indítani, ha egy osztályban összejön 13-14 németes.

13. Hány diák tesz közép vagy felsőfokú nyelvvizsgát középiskolás évei alatt?

F: 90 % körüli a nyelvvizsga aránya. A hat évfolyamos gyerekek a legsikeresebbek.

A nyelvvizsgázott gyerekek 5 %-ának van felsőfokú nyelvvizsgája. Nagyon sok az

előrehozott érettségi nyelvből.

Sz: Szakközépiskolában 5%-nak van középfokú nyelvvizsgája, felsőfokú nincs

senkinek. A szakiskolás tanulók közül csak olyannak van nyelvvizsgája, aki már

érettségizett szakiskolai tanuló.

62

14. Egy főre mennyi igazolt és igazolatlan hiányzás jut?

F: Hiányzások száma magas. Nyelvvizsga versenyek és az Arany János program

miatt kifejezetten sok az olyan hivatalos elfoglaltság, ami hiányzásnak minősül. Az egy

főre eső éves hiányzás 100 óra. Nagyon szigorúak vagyunk a hiányzások elszámolásával.

Az igazolatlan hiányzás iskola szinten nem éri el az 1 órát. Ezt most még inkább

keményítették a digitális naplóval. A szülő abban a pillanatban látja, ha a gyerek nem

visz testnevelés órára felszerelést, mert valamilyen büntetést kap a naplóba. Elsősorban

szaktanári figyelmeztetést és elégtelen érdemjegyet mivel az órán nem dolgozott.

Sz: A mulasztások száma magas. Igazolt 110 óra és igazolatlan 33 óra jut egy főre

egy évben. Azért ilyen sok az igazolatlan hiányzás, mert 18 éves koráig tanköteles valaki.

Van nem egy olyan diák, akit akkor láttak utoljára amikor beiratkozott. Az iskola

feljelenti őket az adott diák lakóhelye szerinti jegyzőjénél. A nagyobb települések és

Miskolc város jegyzője hajlandó még vele foglalkozni. Volt olyan diák, akit most írtak ki,

mert már nem tanköteles. Azóta már három gyermeknek adott életet. Ez a lány

sajóbábonyi volt, ahol a jegyző azt mondta, hogy nem fog kimenni a roma telepre. A

hiányzás ellenére tanköteles koráig megkapta a családi pótlékot. Rengeteg 50 órán túli

igazolatlan hiányzást jelentettek már le, de egyetlen visszajelzést sem kaptak, hogy

valakitől megvonták volna a családi pótlékot. Az új törvény szerint most 2010.

szeptemberétől nem jár annak az iskoláztatási támogatás, aki nem jár iskolába.

15. Milyen versenyeken vesznek részt a diákok, illetve milyen eredményeket érnek

el?

F: Versenyistálló, presztízst jelent, ha valaki versenyen vesz részt. Bármi olyanon

elindulunk, amit értelmesnek és jónak gondolunk. Elmúlt években jelentősebb

eredményeink:

− 17. hely Országos angol verseny

− 10. hely Mentors AJPT Digitális hat fordulós angol nyelvi verseny

− 45.hely Biológia OKTV

− 3.4.29. hely Fizika OKTV

− 20. hely Földrajz OKTV

− 23. hely Magyar OKTV

− 5.27.40.42. hely Matematika OKTV

− 1.6.7.13. 16.22.23.26.40.Informatika OKTV

− 1. hely Megyei Éneklő ifjúság

63

− 1. hely Országos Hangfoglaló hétfő

− Nemzetközi Fizika Diákolimpia.

− Megyei Hatvani István Fizikaverseny

− 1.2.9. hely Megyei Nagy László Fizikaverseny

− 7. hely Országos Szilárd Leó Fizikaverseny

− 1. hely Városi Fizikavetélkedő

− 8. hely Less Nándor Országos Földrajzverseny

− 5. hely Országos Programozó Informatika Diákolimpia

− 1. hely Országos Duszka Árpád Programozó Informatika Emlékverseny

− 11.33.54. hely Országos LOGO Informatika Verseny

− 1.4. hely Megyei Alkalmazói Informatika Verseny

− 46.61.hely Országos Nemes Tihamér Alkalmazói Verseny

− 27.30.50.63. hely Országos Nemes Tihamér Programozó Verseny

− 25. hely Országos Kémia Verseny

− 2. hely Országos Arany János Magyar Irodalom Verseny

− 25. hely Országos Mercurius Veridicius szónokverseny

− Országos Kazincyról elnevezett Szép Magyar Beszéd

− Országos Arany Dániel Matematika Verseny

− 13. hely Országos Bátaszéki Matematika Verseny

− 1.3. hely Városi Bede Lajos Matematika Verseny

− 1.2. hely Megyei Bolyai Matematika Csapatverseny

− 1. hely Országos Bolyai Matematika Csapatverseny

− 1.2.3.7. hely Nemzetközi Felvidéki Magyar Matematika Verseny

− 1.2.3.4.5.6.7. hely Megyei Gordiusz Matematika Verseny

− 2. 17. hely Országos Gordiusz Matematika Verseny

− 2.3. hely Megyei Kalmár László Országos Matematika Verseny

− 10. 11. hely Nemzetközi Kenguru Matematika Verseny

− 16. hely Országos Zrínyi Ilona Matematika Verseny

− 5. 9. hely Megyei Zrínyi Ilona Matematika Verseny

64

Sz: Minden olyan, versenyen részt veszünk, amire módunk és lehetőségünk van.

Elmúlt években jelentősebb versenyeredményeink:

− 1. hely SZKTV Budapest, Kereskedők országos versenye

− 8. hely SZKTV Nyíregyháza, Élelmiszer és vegyi áru eladók országos versenye

− 10. hely SZKTV Budapest, Pincérek országos versenye

− Kazinczy emlékérem, „Szép Magyar Beszéd”

− 1. hely Középiskolások országos versenye, „Mesék Mátyás Királyról” országos

mesemondó verseny

− 1. hely Mozaik országos tanulmányi verseny, történelem és irodalom tárgy

− 1. hely Országos netverseny, német nyelv

− 2. hely Országos netverseny, német nyelv

− 3. hely Országos netverseny, angol nyelv

− 10. hely Szakiskolások országos közismereti történelem versenye

− 1. hely Holokauszt emlékére szervezett regionális prózamondó verseny

− 3. hely Szakiskolások regionális közismereti történelem versenye

− 1. Marjalaki Lajos történelmi megyei emlékverseny

OKTV-n is elindulunk, de sajnos jelentős eredményt nem tudunk rajta elérni.

Matematika versenyeken is elindulunk Kenguru, Gordiusz de sajnos itt sem érünk el

helyezést. Sportversenyben nagyon ritka az országosig való eljutás, legtöbbször a

megyeiig van sikerünk a mostoha körülmények miatt.

16. Hány % tanul tovább felsőoktatási intézményben, OKJ-s képzésen, Szentpáli

esetében ott marad?

F: Egyetem-főiskola gyakorlatilag 100 %.

Sz: Felsőoktatás elég változó. Volt olyan, hogy a diákok 20%-a tovább tanult

felsőoktatási intézményben. Utóbbi években nem preferáljuk, hogy menjenek

továbbtanulni. A diákoknak azt szokta javasolni Igazgató Úr, hogy az érettségizett diák

kezében egy szakma azután tanuljon tovább. Mert látja azt, hogy bizonyos egyetemi

végzettségekkel hogyan tudnak elhelyezkedni illetve mennyi pénzt keresnek vele.

Gondolok itt a különböző büfé szakokra: szociológus, kulturális antropológus, szabad

bölcsész, műszaki menedzser, politológus, kommunikáció és médiatudomány és még

sorolhatnám az ilyen szakokat. A tanulók 50%-a itt marad, a kereskedelmi és vendéglátó

képzésünkre. Ahová más középiskolából is rengetegen jelentkeznek.pl: Berzéből, Gábor

Áronból. Most a diákok kb. 5%-a választja a főiskolát. A tanulóknak egy 25%-a az ipar

65

felé tendál. A növendékek 20%-a megy el ugyan ilyen szakmát tanulni más intézménybe.

Főként a Berzeviczybe, a Stúdiumba és a Fáyba.

17. Van-e olyan diák, aki érettségi után elmegy dolgozni?

F: A hátrányos helyzetűek közül jó néhányan úgy tudnak továbbtanulni, ha mellette

dolgoznak.

Sz: Nem sokan, mert fiatalok és úgy gondolják, hogy inkább még tanulnak.

18. A hh és a hhh gyerekek továbbtanulnak-e érettségi vagy szakmai vizsga után?

F: Elég sok továbbtanul. Felsőoktatási intézményben 3-4%, jellemző szakok

szociológia, pedagógia, politológia, óvónőképző, ezek főként roma kisebbségi

önkormányzati képviselők voltak. A többség felsőfokú szakképzésben vesz részt.

Sz: Nem. Mert elsősorban ezek szakiskolai tanulók, akik az adott szakmával

elmennek dolgozni.

19. Jelenleg hány ponttal lehet bekerülni az intézmény egyes szakjaira?

F: Minden évben változik a központi felvételi miatt. Attól függ, hogy a felvételi

könnyebb vagy nehezebb volt. Gyakorlatilag olyan 70%-os felvételivel lehet bekerülni, ez

a % évek óta nem változott.

Sz: Az iskolának saját felvételije van nem központi. De gyakorlatilag ugyan azok a

feladatok. Attól függ, hogy az iskola hol húzza meg a ponthatárt. Csak azokat mondom,

akik nem felebezéssel kerültek be, mert az egy külön dolog. Kereskedelmi szakközepes

osztályokba a legalacsonyabb 45 pont, vendéglátósoknál magasabb ott 50 pont a 100-ból.

Szakiskolásoknál vendéglátás 35-40 pont, a többi szakmára elég volt egy 25-30 pont. Van

írásbeli illetve szóbeli is. A szakács szakmára bekerült gyerekek 60%-a bekerült volna a

szakközepes vendéglátós osztályba ezzel a ponttal. A szóbeli természettudományi

kérdésekből áll. Általában 3,8-3,9 eredménnyel lehet bekerülni az intézménybe.

Miskolcon csak a Berzében, Fáyba van magasabb a Bláthy egyszintű a Szentpálival. A

Barossba és a Gábor Áronba is gyengébb oda 3,2 tanulmányi átlaggal be lehet kerülni.

20. Indul-e az intézményben az általános iskolások részére felvételi előkészítő, ha

igen mennyibe kerül? Milyen tárgyból? Kb. hányan jelentkeztek rá?

F: Tehetség Gondozó szakkör 16 000 Ft-ba kerül. Ami a következő tantárgyakból

indul: 5-6-7-8 osztályosok számára matematikából és irodalomból. 7-8 osztályos tanulók

számára, számítástechnikából, fizikából, biológiából és történelemből. 8. osztályos

tanulók számára pedig kémiából. A 32 órás szakkörön körülbelül 100-150 diák vesz részt.

A tanfolyamra járók többsége ide is nyer felvételt. Az elmúlt évekhez képest a részvételi

arány jelentősen csökkent. Nonprofit Kft. csinálja

66

Sz: Nem indul.

21. Osztálykirándulások tervezésénél mennyire játszik szerepet a költség?

F: Egyre inkább problémát okoz a költség. Van egy olyan belső megállapodás, hogy

lehetőség szerint a költségkímélő osztálykirándulásokat részesítsék előnyben. Az

osztályfőnök tesz egy javaslatot a diákokkal és az osztályon belüli szülői szervezet pedig

dönt. A szülők által szervezett takarékosság van. A szülői szervezet határozza meg az

összeget és ő szedi. Havonta takarékoskodnak erre a csekély összegű kirándulásra.

Sz: Jelentős szerepet játszik a költség, ezért az osztályok többsége nem szervez

kirándulást. Annál is inkább, mivel az iskolában nincs erre kijelölt tanításmentes nap. A

pedagógust az iskola igazgatója nem kötelezheti arra, hogy fizetés nélküli napon,

szabadidejében elvigye az osztályt kirándulni. De volt már arra példa, hogy egy osztály

elment péntek délutántól vasárnap estig három napos osztálykirándulásra,

Hajdúszoboszlóra osztályfőnökével. Igazgató Úrnak itt is az a kérése, hogy költségkímélő

osztálykirándulásokat szervezzenek. például: Majális-park.

22. Előfordult- e olyan, hogy a diák azért nem tudott elmenni a kirándulásra mert a

szülei nem tudták fedezni költségét? Ha igen, hány ilyen eset volt?

F: Ilyen nem fordul elő, mert ha ilyen helyzet van. Az iskola alapítványa azért van,

hogy írhat a kirándulás támogatására kérvényt. Indokolt esetben sohasem utasítottak el

senkit. Aki szeretet volna el tudott menni, iskolai támogatás által.

Sz: Előfordul ilyen elég sok esetben sajnos, főleg az előbb említett Hajdúszoboszlós

példámban. Aminek azért jelentős költségei voltak. A Majális parkban viszont mindenki

el tud menni remélhetőleg anyagi szempontból.

23. Van-e testvériskolával kapcsolat, ha igen melyikkel, hol, milyen szintű?

F: Legkomolyabb Orlean két tanítvány kint tanul fél évig ingyen és bérmentve.

Belgium kapcsolat haldoklik jelenleg, ez egy 15 éves nagyon hosszú kapcsolat. Eperjesi

iskola innen is voltak már itt diákok. Svájcban és Münsternben is jó kapcsolatunk van.

Külföldről is jönnek a diákok tanulni, de ez ilyen egy hetes csere projekt munka. Van egy

téma, amit kidolgoznak általában Tempus alapítvány Comenius programjaiból ki nőtt

kapcsolatok. Európa Parlamenti modellben is benne vagyunk. Ez gyakorlatilag azt jelenti,

hogy 10 iskola van benne Magyarországon, 10 országot prezentálnak az iskolák. Itt

rendesen lefojttatnak egy Parlamenti Ülést. Földesé Finnország. Van egy diák, aki ennek

kapcsán most Belgiumba megy. Igyekszenek olyan kapcsolatokat kialakítani, hogy a

diáknak maximum az útiköltséget kelljen fizetnie. Itt például nem sikerült a Nemzeti

Programban összekaparni rá pénzt. Így kénytelen lett volna ő kifizetni. Ami már

67

problémás dolog 160 000 ezer Ft-ot kifizetni. De sikerült támogatást szerezni, a repülő

jegyet a diák fizeti a többit pedig az iskola.

Sz: Aschafenburgban két iskolával is kapcsolatban vagyunk a Kereskedelmi

Szakközépiskolával 2006-tól a Vendéglátóssal pedig 2003-tól. Felvidéki Apácai magán

iskolával most alakul már voltak nálunk vendéglátós gyerekek megnézni a tanüzemünket

illetve a mi vendéglátósaink is voltak kint. Ennek a kapcsolatnak az lenne a fő célja, hogy

mi támogassuk a Felvidéki iskolát szakmai pedagógusokkal és tananyaggal.

Kapcsolatkeresés van Írország, Franciaország és Olaszország felé. Írországban mi már

voltunk kint, ők még nem voltak itt. Sajnos nincs még meg a közös pont. Az írek azt

szeretnék, hogy érettségi után a diákjaink menjenek ki hozzájuk szakmát továbbtanulni.

Mi nem szeretnénk elengedni a diákjainkat, a másik probléma pedig az, hogy ehhez nincs

a diákok többségének megfelelő nyelvismerete, ami elengedhetetlen lenne hozzá. A

költségeket mindig a hívó iskola vállalja, a diákoknak nem kerül pénzbe.

24. Milyen rendezvényeket szervez az iskola a tanulók és a szülők számára?

F: Olyan ez az iskola, mint egy kis művelődési ház.

Rendezvényeink: Ünnepi megemlékezések (október 6. Aradi Vértanúk, október 23.

Forradalom és Szabadságharc február 25. A kommunista diktatúra áldozatainak

emléknapja, március 15. Forradalom és Szabadságharc) Amerika Nap, Pedagógus Fórum,

Földes Klub, Szülő- tanár-diáktalálkozó, Önképző kör, Öreg diákok konferenciája,

Szalagavató, Hangverseny, Diákigazgató választás, Fordított Nap, Christmas Party,

Földes Bál, Földes Kulturális Nap, Földes est, Végzős diákok búcsúztatása, Ballagás,

Orgona hangverseny.

− Az ünnepi megemlékezésekre a műsort minden évben más-más osztály csinálja

− Amerika Nap pályázati úton nyert rá támogatást az intézmény, ez 2010. októberében

került először megrendezésre.

− A Pedagógus Fórumról részletesen nem beszélt Veres Pál Igazgató Úr.

− A Földes Klub a diákok számára egy péntek esti zenés klub, ahol igyekeznek

tartalmas foglalkozásokat csinálni. Zenés táncos este egy tanévben 4-5 alkalommal.

− Szülő tanár diák találkozó bejövő osztályoknak önként és dalolva vesznek rajt részt a

bejövő osztályok. Osztályonként 100% os a részvétel, a diák és a szülő részéről

egyaránt.

− Önképző kör a diákok számára átlagosan 15%- os a részvételi arány Például:

fotóklub, énekkar, természetjárás stb.

68

− Öreg diákok konferenciája, mi történt velük azóta amióta Földesisták voltak?

− Szalagavató, minden évben az ITC Székházban kerül megrendezésre.

− Hangverseny a Művészetek Házában.

− Diákigazgató választás-

− Fordított nap, a diáktanárok tartanak órát, a pedagógusok pedig beülnek az iskola

padba.

− Christmas Party ez a karácsonyi szünet előtt egy zenés partys idegen nyelvű műsor.

− Földes Bál régebben az ITC Székházban vagy a Miskolc Plázában került

megrendezésre. Az idén a horribilis bérleti díj miatt megpróbálják behozni az

iskolába. Ez a bál főként a szülők számára van.

− A Földes Kulturális Napon komoly díjak vannak a diákok számára, a részvételi arány

körülbelül 50%. Ki mit tud? Tavaly például 12 irodalmi színpad, 70 zenés táncos

produkció volt. Itt a legjobbak produkciók előadásra kerülnek a Földes esten a

Miskolc Nemzeti Színházában. Minden évben tavasszal kerül megrendezésre.

− Ebben az évben 450 éves az iskola, ezért tavasszal elég nagy rendezvény lesz, amibe a

Földes est is belefog illeszkedni.

− A Földesnél nagyon régi hagyomány, hogy a végzős diákoknak külön köszönik meg

az intézmény büszke hírnevét.

− Ballagás.

− Az iskola minden tanévet Orgona hangversennyel zár.

Sz: Az iskolában rengeteg rendezvény van a diákok számára.

Rendezvényeink: Ünnepi megemlékezések (október 6. Aradi Vértanúk, október 23.

Forradalom és Szabadságharc március 15. Forradalom és Szabadságharc), Csacsi avató,

Halloween party, Mikulás buli, Kereskedelem és Vendéglátásért Alapítványi Bál, Színház

vagy mozi látogatás, Szentpáli hét, Végzős diákok búcsúztatása, Ballagás.

− Az ünnepi megemlékezések műsorát minden évben a szakközépiskolás osztályok

csinálják. Az október 6-ai és 23-ai megemlékezés rádiós és tévés megemlékezés, itt

minden évben kiválasztanak pár szakközépiskolás jó versmondó képességgel

rendelkező diákot és ők csinálnak az intézmény diákjai számára műsort. A március

15-ei műsort a szakközépiskola 11. évfolyamos kereskedelem marketing szakos

osztálya csinálja.

− Csacsi avató minden évben megrendezésre kerül, minden elsős osztály számára egy

héten át. A diákoknak itt különböző elvárásokat kell teljesíteni például:

69

úszószemüvegben és otthonkába kell iskolába jönni. Minden évben az őszi szünet

előtti héten kerül megrendezésre.

− Halloween party október végén, november elején kerül megrendezésre. Az iskolában

kerül megrendezésre, maximum a diákok 25% -a vesz részt.

− Mikulási buli mikulás napján kerül megrendezésre, a diákok számára a részvétel az

előbb említetthez hasonló.

− Szalagavató decemberben kerül megrendezésre az ITC székházban, ahol minden

végzős osztály valamilyen műsort ad elő

− Christmas Party ez a karácsonyi szünet előtt egy zenés partys műsor.

− Az alapítvány bálja szülők számára van általában a szülők maximum 10 %-a vesz

rajta részt. Ez a bál a Vígadó Étteremben szokott lenni, ahol az iskola énekkara

énekel, illetve pár táncos lábú diák keringőzik.

− Színház vagy mozi látogatás egy évbe egyszer van, amire az egész iskola elmegy

általában tavasszal.

− Szentpáli hét ezzel egybekötött műsor a diák igazgató választás is ez minden év

április májusában kerül megrendezésre. Itt minden induló általában 10. évfolyam

készül valamivel. Ezen a héten rövidített órák vannak mindig, a szünetek ideje pedig

olyan hosszú, mint maga a rövidített óra. Gondolok itt arra, hogy az induló osztályok

bemennek tanítási órára és ott megvendégelik a diákokat kávéval, üdítővel,

süteménnyel, szendviccsel és még sorolhatnám. Van olyan is amikor ez a kínálás már

reggel az iskola villamos megállójában történik. Különböző zenés- táncos

produkciókat szerveznek külön- külön a kampányoló osztályok. A negyedik napon

megtörténik a diák igazgató választás, ahol igazgató úr átadja a diák igazgatónak az

iskola kulcsát egy napra. Az utolsó napon, azaz pénteken, főzőverseny van minden

osztály számára, karaokevetélkedő, ahová hívhatnak a diákok tanárokat is, és még

rengeteg különböző sportverseny pl: foci, kézi, röpi, kosár és még sorolhatnám. Az

első három helyezet, pedig értékes nyereményeket kap. A diákok 80-90%-a vesz

részt.

− Végzős diákok búcsúztatása ez az iskolában egy régi hagyomány, ahol külön

megköszönik a végzős diákok munkáját az iskola hírnevéért.

− Ballagás a végzős diákok elbúcsúzása az iskolától.

70

25. Milyen az intézmény technikai felszereltsége?

F: Átlagosnál jobb, diákok számára 60 gép, szaktantermek, gyönyörű könyvtár 2

digitális tábla, ami rendkívül nagy feladat tanári ráfordításról. Tanárok számára 20 gép és

20 laptop a digitális napló miatt.

Sz: Átlagosnál jobbnak mondható, az iskola rendelkezik, két számítógép tanteremmel

ahol 20-20 db számítógép van. Illetve van még két saját tanirodája is, ahol szintén 20-20

jól felszerelt számítógép található. A gépeket aránylag folyamatosan tudják cserélni, hisz

egy 4 éves számítógép már elavultnak számít. A tanárok számára is van kb. 20 kicsi

laptop és 20 számítógép. Az iskolának van egy könyvtára is, ahol rengeteg olyan könyv

megtalálható, ami az adott szakma tanulásához elengedhetetlen.

26. Mire lenne szüksége az iskolának?

F: Szükség lenne régi épületszárny felújítására. Nyílászáróknak a cseréje félbe van

hagyva, illetve szükség lenne, ennek az épületszárnynak az épületgépészeti felújítására.

Nincsenek túlzott igényei az iskolának. Rock 1.1 pályázatra végre hirdessenek eredményt,

amit számítógépekre illetve digitális táblákra lehetne költeni kb. 60 millió.

Sz.: Nyílászáró csere, fűtéskorszerűsítés. Az ablakok olyan állapotba vannak, hogy

Igazgató Úr már azt várja, hogy mikor peregnek ki a szétrohadt nyílászárók. Az iskola két

kis öltözővel illetve egy nagyon pici 16 négyzetméteres tornateremmel rendelkezik,

amiben lehetetlen megoldani az 1100 fős intézmény testnevelés óráját. Az intézmény

minden évben pályázik tornaterem és öltőző bővítésére, de sohasem sikerül sajnos

támogatást szerezni-e. Ez a testnevelés feltétel ez elégtelen.

27. Milyen támogatást kap az iskola? (például önkormányzati vagy állami támogatás)

F: Egyik része normatív támogatás tanulói létszám alapján, amit az intézmény

fenntartója kap meg. Köteles ezt az egész összeget odaadni. Ez már az elmúlt években

sajnos nem fedezi az intézmény fenntartását. Átlagosan ez országosan durván 50%, a

többit a fenntartónak kell kigazdálkodnia. Az intézmény fajtájától függ. Mi egy létszám

alapján jól feltuningolt iskola vagyunk létszám szempontjából így csak 30%-ot kell hozzá

tennie a százból, de ahová kevesebben járnak, ott megvan a 45-50%. Egyéb támogatás az

államtól pályázat útján lehetséges. Minden dologra pályázni kell. A fenntartónak a

pályázásai cél jellegűek pl. kulturális rendezvényre.

Sz: Egyik része normatív támogatás tanulói létszám alapján, amit az intézmény

fenntartója kap meg, azaz Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata. A fenntartó ezt

az egész összeget köteles odaadni. Ez már az elmúlt években sajnos nem fedezi az

intézmény fenntartását. Átlagosan ez országosan durván 50%, a többit a fenntartónak kell

71

kigazdálkodnia. Mi a létszám alapján egy nagy iskola vagyunk, így csak 13%-ot kell

hozzátenni a százból, de ahová kevesebben járnak, ott megvan a 45-50% is. Az iskolának

kötelezően van előírt bevétele is, amivel az iskolának hozzá kell járulnia saját

költségeihez. Ez bérbeadással lehetséges. Egyéb támogatás az államtól pályázat útján

lehetséges.

28. Milyen lehetősége van arra az iskolának, hogy hh (hátrányos helyzetű) és a hhh

(halmozottan hátrányos helyzetű) gyermekeket támogassa?

F: Arany János Program, amit kifejezetten erre találtak ki, az ilyen gyermekekre

dupla normatívát kap az intézmény. A másik része az alapítvány.

Sz: A hh és hhh helyzetű gyermekek támogatására semmilyen lehetősége nincs erre

külön nincs pénz. Az SNI-s gyerekekre dupla fejkvótát kap az intézmény.

29. Milyen iskolai végzettségű szülők gyerekei járnak ide?

F: Még mindig jelenetős arányban vannak a diplomások, a többit főként középfokú

végzettségű szülők teszik ki. De ebben az iskolában is előfordul egy-két szakmunkás

végzettségű szülő. Az iskola vidéki és nem vidéki összetétele miatt, a város tanulói

létszáma drasztikusan csökkent, emiatt átalakult. Az Arany János Program miatt is most

már jelentős a rászorult gyermekek száma legalább 40% ez klasszikusan: csonka család,

árva, félárva, munkanélküli szülő, nagycsalád, gyám, gyermekvédelmi segély, alacsony

jövedelem. A rászorult gyermekek szülei között is van diplomás. Állami gondozásban

lévő gyerek van, sőt van olyan, akit nekünk kellett abba vetetetni.

Sz: Szakközépiskolában a legjellemzőbb a középfokú végzettség. ez több mint 50%, a

többi részt főként főiskolai-egyetemi végzettségű szülők teszik ki, ez kb. 25%. De itt is

akad csak szakmunkás végzettséggel rendelkező szülő, ami összesen szintén 25%.

Szakiskolában a legjellemzőbb a szakunkás végzettség, ez kb. 70%. A maradékot

főként 8. általános esetleg középfokú végzettséggel rendelkezők teszik ki, de itt is akad

egy két diplomás szülő. 8 általánossal rendelkező szülők közül találkozott már Csehovics

József Igazgató Úr olyan szülővel is, aki analfabéta volt, ami azt jelenti, hogy, nem tudott

egy kérvényt sem megírni.

30. Kap-e a szülőktől valami anyagi segítséget, vagy természetbeni juttatást az

iskola? Ha igen milyen összegű éves szinten? Az elmúlt években a gazdasági

válság hatására csökkent-e?

F: Elenyésző összeg. Az iskolának van alapítványa, ahová a szülők az adó 1%-át

utalják, ami 2,5-3 millió Ft körül van éves szinten, a befizetés nagyon minimális.

Természetbeni juttatás az intézmény a teremfestésre megvásárolta az anyagot a szülök

72

pedig effektív fizikai segítséget nyújtottak. Célrendezvényekre keresnek meg szülőket

vagy volt diákokat szponzori támogatásra, akik valamilyen főrendezvényen támogatnak

bennünket. Az anyagi segítség stagnál, mert gyakorlatilag majdnem 0 Ft.

Sz: Kap, de sajnos nagyon keveset. Az iskolának van egy Kereskedelem és

Vendéglátásáért alapítványa, ahová a szülők maximum fele átutalja adójának 1%.-át, ez is

főként a szakközépiskolás gyerekek szüleire vonatkozik. Az adó 1%-a éves szinten kb. 1

millió Ft. Erre sajnos pontos választ nem tudott mondani Igazgató Úr, mert nem ő az

alapítvány elnöke. Az iskola alapítványi bálját is nagyon kevés szülő támogatja

maximum 5000 Ft-os pénzösszeggel esetleg valamilyen reklámtermékkel, ezek a szülők

javarészt vállalkozók. Az elmúlt évekhez képest a gazdasági válság hatására ezek az

összegek vagy ajándékok mennyisége nem nőtt és nem csökkent. A természetbeni

juttatások száma is csökkent a 90-es évekhez képest, manapság már mindenki pénzért

hajlandó bármit is csinálni. Természetes most is előfordul olyan, hogy egy osztály saját

költségén és saját, szülei, nagyszülei fizikai erejével kifesti saját tantermét.

31. Milyen a szülő és az iskola között a kapcsolat? Szülői értekezleten milyen a

részvételi arány? Fogadó órákon részt vesznek a szülők?

F: A szociokulturális hátrány nem olyan Magyarországon, mint tőlünk nyugatra. Ott

sokkal jobban bekapcsolódnak, sokkal szorosabb a kapcsolat. Nálunk jó esetben a

dicséret, nyitott kapcsolat a szülők oldaláról abszolút bizalom az iskola felé. Gyakran

fordulunk a szülőkhöz közösséget érintő probléma vagy jó dolog megoldása érdekében,

ami előreviheti a gyerekek a fejlődését. A fogadó órákon a szülők közül elég sokan részt

vesznek rajta körülbelül a diákok szüleinek harmada. A csekély részvételnek, azaz oka,

hogy a diákok illetve szüleinek jelentős része vidéken él. Szülői értekezleten a 80-90%

vesz részt.

Sz: A szakközépiskolát és a szakiskolát itt külön szeretném választani.

A szakközépiskolában a szülőket még érdekli a gyermekük tanulmánya. Kapcsolatban

állnak az osztályfőnökkel. A szülő, ha szeretné, jó kapcsolatot tud kialakítani az

osztályfőnökkel. A fogadó órákon 20 % vesz részt, a szülői értekezleteken, pedig 60-70

%-os a részvételi arány. Sajnos azért nem több, mert van olyan szülő, aki munkahelye

miatt nem tud eljönni gyermeke szülői értekezletére, mert ha eljönne, akkor kirúgnák. Ez

adódik a szülő alacsony iskolai végzettségéből is. Ezeknek a gyerekeknek, a szüleinek

érdeke az, hogy a gyerek tovább tudjon tanulni felsőoktatási intézményben, és előnye

származzon a gyermeknek abból, hogy ebbe az intézménybe szakmai tárgyakat tanult.

73

A szakiskolai gyermekek szüleinek jelentős része 70% nem vesz részt sem a szülői

értekezleten sem pedig a fogadó órán. Ennek azaz oka, mert nem érdekli gyermeke

tanulmánya, jár valahová majd lesz vele valami, majd szerez valami szakmát.

32. Részt vesznek-e a szülők társadalmi munkában?

F: Részt vesznek a szülők társadalmi munkában, effektív fizikai munkai teremfestés.

Sz: Érettségin és szakmunkás vizsgán a szülők 20-30%-a segít a vendéglátásban. Itt is

jellemző a szülők, nagyszülők fizikai munkában való segítsége.

33. Milyen településekről járnak ide?

F: A diákok több mint 50%-a vidéki, akik 30 km-es körzetből járnak be nap mint nap.

200-220 kollégista van jelenleg és 150 Miskolci diák.

Sz: A diákok jelentős része vidéki ez körülbelül 50%, a tanulók 40%-a Miskolci és 10

%-a kollégista.

34. Van-e az iskolának kollégiuma?

F: Nincs. Egy kollégiummal együtt műkődnek az Arany János Programban a Teleki

Kollégiummal, ahol a kollégisták 90%-a lakik. A többi diák pedig a belvárosi Lévay,

Központi Leány Kollégiumban és a Karacs Kollégiumban.

Sz: Nincs. Miskolc város bármelyik kollégiumában el tudjuk helyezni a diákokat, ha

kérik. Nagyon minimális a kollégiumi igény. Manapság a diákok már nem szeretnek

tömegszállásokon lakni, inkább bejárnak naponta akár 60 km-es távolságról is. A diákok

maximum 10%-a kollégista.

74

3. Kérdőívek elemzése

Kérdések Földes Ferenc Gimnázium Szentpáli Kereskedelmi és Vendéglátó


1. Nemed? Nő: 25 fő Férfi: 41 fő

Nő: 45 fő Férfi: 24 fő

2. Hány éves vagy?

14 év: 1 fő 15 év: 5 fő 16 év0 fő 17 év: 15 fő 18 év: 44 fő 19 év: 1 fő

16 év: 6 fő 17 év: 11 fő 18 év: 22 fő 19 év: 16 fő 20 év: 12 fő 23 év: 2 fő

3. Hányadikos vagy? 9. osztályos: 6 fő 12. osztályos: 60 fő

11. osztályos: 11 fő 12. osztályos: 27 fő 13. osztályos: 13 fő 14. osztályos: 18 fő

4. Milyen tagozaton tanulsz?

6 osztályos: 13 fő spec. matematika: 8 fő történelem: 20 fő általános: 2 fő fizika: 7 fő informatika: 8 fő kémia: 7 fő matematika-fizika: 1 fő

Vendéglátó: 27 fő Kereskedő: 42 fő

75



5. Mennyi az osztályotok létszáma?

28 fős: 4 35 fős: 22 38 fős: 26 42 fős: 14

20 fős: 13 22 fős: 29 27 fős: 26 40 fős: 1

6. Mennyi volt előző évben tanulmányi átlagod?

3,0 alatt: 0 fő 3,0-3,5 között: 2 fő 3,5-4 között: 13 fő 4,0-4,5 között: 22 fő 4,5 fölött: 29 fő

3,0 alatt: 3 fő 3,0-3,5 között: 29 fő 3,5-4 között: 24 fő 4,0-4,5 köött 10 fő 4,5 fölött: 3 fő

7. Részt veszel-e valamilyen iskolai társadalmi célú munkában?

Igen: 20 fő Nem: 45 fő nem válaszolt: 1 fő

Igen: 6 fő Nem: 63 fő

8. Ha igen miben?

Kopaszavató: 1 fő Sport: 3 fő pénztár: 2 fő Mikulsávonat: 1 fő diákbizottság: 2 fő szalagavató: 3 fő kulturális: 8 fő

Diák önkormányzat: 3 fő Énekkar:1 fő Nem válaszolt: 2 fő

9. A tanáraitokkal milyen kapcsolatban vagytok? Válaszodat indokold!

jó: 31 fő változó: 35 fő

jó: 43 fő változó: 26 fő

76



10. Megvagy-e elégedve az iskolában tanító tanárokkal? Válaszodat indokold!

Igen: 56 Nem: 10


11. Mivel támogat téged az intézmény a sikeres érettségihez?

fakultáció: 19 szakkör: 9 fő különóra: 4 fő jó pedagógus, magasszintű oktatás: 21 fő követelmény: 3 fő nem válaszolt: 10 fő

fakultáció: 1 fő különóra:10 fő jó pedagógus: 13 fő nem válaszolt: 45 fő

12. Választod-e az emelt szintű érettségit? Igen: 60 fő Nem: 6 fő


13. Ha igen, miből?

történelem:28 fő kémia: 3 ő matematika:20 fő biológia: 2 fő testnevelés: 2 fő német: 2 fő fizika: 7 fő informatika: 8 fő van olyan diák, aki több tárgyból is választja

vendéglátás: 4 fő történelem: 2 fő biológia: 1 fő

77



14. Milyen nyelvet/nyelveket tanulsz?

angol: 66 német: 54 fő francia: 16 fő olasz: 7 fő l: 1 fő minden diák min.2, max 4 nyelvet tanul

angol: 43 fő német: 26 fő nem válaszolt: 1 fő

15. Van-e nyelvvizsgád? Igen: 37 fő Nem: 29 fő

Igen: - Nem: 69 fő

16. Ha, igen miből és milyen szintű?(egy diáknak több nyelvből is van nyelvvizsgája)

angol közép: 32 angol felső: 5 német közép: 3 német felső: 1 francia közép: 1

nincs

17. Vettél- e részt valamilyen tanulmányi versenyen amióta ebben az intézményben tanulsz?



78



18. Ha igen, akkor melyiken és milyen eredménnyel?

matimatika: 8 fő matematika megyei: 4 fő fizika OKTV: 4 fő fizika nemzetközi: 1 fő biológia: 1 fő földrajz: 1 fő kémia: 2 fő informatika: 6 fő történelem OKTV: 9 fő magyar országos: 1 fő angol megyei: 2 fő német: 3 fő Blaho Vidis: 1 fő Glori Victis: 1 fő

angol országos 3.hely: 4 fő angol OKTV: 4 fő történelem regionális: 1 fő történelem OKTV: 2 fő magyar: 4 fő matematika: 4 fő szavaló (iskolai): 1 fő Szakma kiváló tanulója: 1 fő egészségügyi verseny: 1 fő

19. Érettségi után mik a terveid? főiskola vagy egyetem: 65 fő nem válaszolt: 1 fő

munka: 3 fő szakma tanulása: 17 fő OKJ-s képzés:13 fő főiskola vagy egyetem: 18 fő nem válaszolt: 18 fő

20. Osztálykirándulást szokott- e szervezni az osztály?

Igen: 66 Nem: -

Igen: 27 Nem: 42

79



21. Ha igen, hol voltatok az utolsó osztálykiránduláson?

Bükkszentkereszt: 13 fő Dunakanyar: 7 fő Bogács: 18 fő Balaton: 19 fő Lengyelország: 5 fő Erdély: 1 fő Ipolytarnóc: 4 fő

Bükkszentkereszt: 10 fő Szlovákia: 11 fő Majális park: 4 fő Nyíregyháza: 1 fő

22. Te részt vettél-e rajta? Igen: 60 fő Nem: 6 fő


23. Ha nem, miért nem? időhiány: 1 fő beteg: 1 fő nem válaszolt: 4 fő

beteg: 1 fő nem válaszolt: 46 fő

24. Az iskolai szokott-e tanulmányi kirándulást külföldön illetve belföldön szervezni?



25. Ha igen, hol volt az utolsó?

Svájc: 24 fő Anglia: 5 fő Lengyelország: 14 fő Berlin 2 fő Belgium: 2 fő Franciaország: 3 fő Erdély: 5 fő Kőszeg: 1 fő Írottkő: 1 fő

Görögország: 30 fő Olaszország: 17 fő Németország: 6 fő Szlovákia: 4 fő nem válaszolt: 14 fő

80



26. Te részt vettél-e rajta? Igen: 28 fő Nem: 36 fő



pénzhiány: 8 fő időhiány: 7 fő rossz társaság: 2 fő nem nekik szervezték: 13 fő

pénzhiány: 11 fő időhiány: 3 fő társaságmiatt: 3 fő nem érdekli: 2 fő nem válaszolt: 50 fő

28. Milyen rendezvényeket szervez számodra az intézmény? (Több válasz is lehetséges!)

Kampány: 42 fő Hangverseny: 42 fő Földes-est: 40 fő Szalagavató: 38 fő Kopaszavató: 40 fő Kulturális nap: 37 fő Bál: 43 fő USA nap: 43 fő Christmos-party: 40 fő Sport: 39 fő

Csacsiavató: 18 fő Discó: 16 fő Egészségnap: 5 fő Szentpáli-nap: 26 fő Mikulásnap: 8 fő Színház: 7 fő nem válaszolt 33 fő

29. Részt szoktál- e rajtuk venni? Igen: 60 fő Nem: 3 fő nem válazolt: 3 fő


81



30. Miért veszel illetve, miért nem veszel rajtuk részt?

érdekes: 35 fő jó: 10 fő kötelező: 3 fő közösség: 1 fő időhiány: 1 fő nem szereti: 1 fő

érdekli: 21 fő nem érdekli: 3 fő kötelező: 5 fő társaság miatt nem: 4 fő időhiány miatt nem: 4 fő közlekedés miatt nem: 1 fő nem válaszolt: 31 fő

31. Szerinted milyen az iskola technikai felszereltsége? Válaszodat indokold!

jó: 34 fő megfelelő: 21 fő hiányos: 3 fő rossz, szegényes, régi: 3 fő modern: 1 fő nem válaszolt: 1 fő

jó: 12 fő megfelelő: 36 fő hiányos, elavult: 8 fő nem válaszolt: 13 fő

82



32. Szerinted mire lenne szüksége az intézményednek? (pl. új számítógépekre, padokra stb.)

számítógép: 9 bútor: 1 udvar: 1 WC: 1 szauna:1 ablak:10 épület: 9 menza: 1 interaktív tábla: 2 torna eszköz: 1 festés: 1 hangosító: 2 lámpa: 1 WI-FI: 3 kondigép: 1 nem válaszolt: 18 fő

számítógép: 12 interaktív tábla: 5 épületkarbantartás: 6 bútor: 20 TV: 8 tisztasági eszközök a WC-be: 5 pénz: 6 sporteszköz: 2 projektor: 2 térkép: 1 nem válaszolt 1 fő

33. Kapsz-e valamilyen pénzbeli támogatást az iskolától?

Igen: - Nem: 66 fő


34. Ha igen, milyet és mennyit? nincs ösztöndí: 3 fő útravaló ösztöndíj: program: 1 fő

83



35. Milyen településről jársz ide? miskolci: 27 fő B.-A.-Z.- megyéből: 39 fő

miskolci: 34 fő B.-A.-Z. megyéből: 32 fő más megyéből: 1 fő nem válaszolt: 1 fő

36. Ha nem Miskolcról jársz, akkor hány km-es távolságról?

0-20 km: 18 fő 20-40 km: 16 fő 40 km-től több: 5 fő

0-20 km: 8 fő 20-40 km: 15 fő 40 km-től több: 7 fő nem válaszolt: 38 fő

37. Mivel jársz általában iskolába? (Több válasz is lehetséges!)

gyalog: 11 tömegközlekedéssel: 53 biciklivel: 1 autóval: 17

gyalog: 12 tömegközlekedéssel: 63 biciklivel: 1 autóval: 5 nem válaszolt: 1

38. Ha nem Miskolcon laksz? ingázik: 31 fő kollégiumban lakik: 7 fő nem válaszolt: 1 fő

ingázik: 25 fő kollégiumban lakik: 6 fő albérletben: 1 fő

39. Ha kollégiumban laksz, melyik kollégiumban? Központi Kollégiumban: 1 fő Telekiben: 5 fő Lévayban: 1 fő

Karacsban: 3 fő Petőfiben: 3 fő

40. Milyenek a családi körülményeid?

egész család: 48 fő csonkacsalád (elvált): 12 fő csonkacsalád (félárva): 3 fő csonkacsalád (árva): 3 fő

egész család: 41 fő csonkacsalád (elvált): 20 fő csonkacsalád (félárva): 5 fő csonkacsalád (árva): 3 fő

84



41. Mi édesanyád iskolai végzettsége?

8 általános:0 fő szakmunkásképző: 5 fő érettségi: 17 fő főiskola: 22 fő egyetem: 21 fő nem válaszolt: 1 fő

8 általános: 11 fő szakmunkásképző: 24 fő érettségi: 20 fő főiskola: 9 fő egyetem: 2 fő nem válaszolt: 3 fő

42. Mi édesapád iskolai végzettsége?

8 általános:0 fő szakmunkásképző: 11 fő érettségi: 17 fő főiskola: 17 fő egyetem: 18 fő nem válaszolt: 3 fő

8 általános: 3 fő szakmunkásképző: 35 fő érettségi: 20 fő főiskola: 4 fő egyetem: 2 fő nem válaszolt: 5 fő

43. Mi édesanyád munkahelyi beosztása?

vállalkozó: 11 fő diplomás szabadfoglalkozású: 3 fő vezető: 7 fő alkalmazott: 35 fő szakmunkás: 2 fő nyugdíjas: 2 fő munkanélküli: 3 fő egyéb: - nem válaszolt: 3 fő

vállalkozó: 4 fő diplomás szabadfoglalkozású: 0 fő vezető: 4 fő alkalmazott: 44 fő szakmunkás: 0 fő nyugdíjas: 5 fő munkanélküli: 7 fő egyéb: - nem válaszolt: 5 fő

85



44. Mi édesapád munkahelyi beosztása?

vállalkozó: 14 fő diplomás szabadfoglalkozású: 2 fő vezető:14 fő alkalmazott: 24 fő szakmunkás: 4 fő nyugdíjas: 3 fő egyéb: 1 fő

vállalkozó: 6 fő diplomás szabadfoglalkozású: 0 fő vezető: 4 fő alkalmazott: 33 fő szakmunkás: 7 fő nyugdíjas: 4 fő munkanélküli: 6 fő nem válaszolt: 8 fő

45. Van-e testvéred, mennyi?

nincs: 13 fő egy: 32 fő kettő: 13 fő három, vagy több: 7 fő nem válaszolt:

nincs: 5 fő egy: 31 fő kettő: 22 fő három, vagy több: 10 fő nem válaszolt: 1 fő

46. Kivel élsz egy háztartásban? (Több válasz is lehetséges!)

anya: 64 fő apa: 50 fő testvér/testvérek: 44 fő nagyszülő/nagyszülők: 9 fő barát/barátnő: 1 fő egyéb: 1 fő

anya: 58 fő apa: 42 fő testvér/testvérek: 47 fő nagyszülő/nagyszülők: 4 fő barát/barátnő: 2 fő egyéb:- nem válaszolt: 1 fő

47. Milyen típusú házban/lakásban élsz?

családi ház: 48 fő bérház: 5 fő társasház: 12 fő egyéb: -

családi ház: 43 fő bérház: 24 fő társasház: 1 fő egyéb: 1 fő

86



48. Rendelkezel-e illetve a családod az alábbi eszközökkel? (Több válasz is lehetséges!)

autó: 59 fő mobiltelefon: 65 fő számítógép: 65 fő internet: 64 fő nem válaszolt: -

autó: 45 fő mobiltelefon: 68 fő számítógép: 64 fő internet: 56 fő nem válaszolt: 1 fő

49. Mennyi a zsebpénzed? (Havi rendszerességgel)

0-3.000-Ft: 16 fő 3.000,- 6.000: 19 fő 6.000 - 10.000: 11 fő 10.000 felett: 16 fő nem válaszolt: -

0-3.000-Ft: 21 fő 3.000,- 6.000. 17 fő 6.000 - 10.000: 10 fő 10.000 felett: 12 fő nem válaszolt: 9 fő

50. Dolgozol-e iskola mellett?

nem: 43 fő csak szünidőban: 8 fő rendszeresen: 4 fő alkalmanként: 10 fő nem válaszolt: -

nem:32 fő csak szünidőban: 10 fő rendszeresen: 10 fő alkalmanként: 22 fő nem válaszolt: 1 fő

51. Mire költöd? (több válasz is lehetséges)

ruha: 28 szórakozás: 39 élelem: 18 egyéb: 12 nem válaszolt: -

ruha: 39 szórakozás: 39 élelem: 10 egyéb: 14 nem válaszolt: 6

52. Egészségesen étkezel-e? Igen: 49 fő Nem: 15 fő nem válaszolt: 2 fő


87



53. Van- e káros szenvedélyed? (alkohol, dohányzás, drog)



54. Ha igen, akkor mi? dohányzás,alkohol: 16 fő dohányzás, alkohol: 31 fő drog: 1 fő

Documents

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és ...Basil Bernstein szintén tanulmányozta azt a nyelvhasználatot, az ún. „kidolgozott kódot”, amelyet a közép- és fels