Mit tanít egyházunk Jézus Krisztus személyéről?

Mit tanít egyházunk Jézus Krisztus személyéről?

EBBE előadássorozat 2010. február 11.

Gáncs Péter

Ki ismer(het)i a Fiút?

Jézus mondja:„…senki sem ismeri a Fiút, csak az

Atya, az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú,és az, akinek a Fiú akarja kijelenteni.”

(Mt 11,27)

Ki ismer(het)i a Fiút?

„Simon Péter megszólalt és így felelt: »Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.«Jézus így válaszolt neki: »Boldog vagy Simon, Jóna fia, mert nem test és vér fedte fel ezt előtted, hanem az én Mennyei Atyám.«” (Mt 16,17)

Hogyan tanúskodnak Jézus személyéről az evangéliumok?

Jézus születése: „…megszülte elsőszülött fiát.

Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.” (Lk 2,7)

„Az angyal pedig ezt mondta nekik (a pásztoroknak): »Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.«” (Lk 2,11)


A tizenkét éves Jézus a templomban: „Gyermekem, miért tetted ezt

velünk? Íme, apád és én nagy bánattal kerestünk téged.” (Lk 2,48)

„…a tanítómesterek körében ült, hallgatta és kérdezte őket, és mindenki, aki hallotta, csodálkozott értelmén és feleletein.” (Lk 2,46-47)


Jézus megkeresztelkedése: János ezt mondta: „Nekem volna

szükségem arra, hogy megkeresztelj, és te jössz hozzám?” (Mt 3,14)

„És hang hallatszott a mennyből: »Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm.«” (Mt 3,17)


Jézus megkísértése: „Miután negyven nap és negyven éjjel

böjtölt, végül megéhezett.” (Mt 4,2) „Ekkor elhagyta őt az ördög, és íme,

angyalok mentek oda, és szolgáltak neki.” (Mt 4,11)


Jézus lecsendesíti a tengert: „Ő pedig a hajó hátsó részében volt,

és a vánkoson aludt.” (Mk 4,38) A tanítványok így szóltak egymáshoz:

„Ki ez, hogy a szél is, a tenger is engedelmeskedik neki?” (Mk 4,41)


Jézus és a samáriai asszony: „Jézus akkor az úttól elfáradva leült a

forrásnál;” (Jn 4,6) A samáriaiak ezt mondták az

asszonynak: „Már nem a te beszédedért hiszünk, hanem mert magunk hallottuk és tudjuk, hogy valóban ő a világ üdvözítője.” (Jn 4,42)


Jézus a kereszten: „Valaki elfutott, megtöltött egy

szivacsot ecettel, nádszálra tűzte, inni adott neki…” (Mk 15,36)

„Amikor a százados, aki vele szemben állt, látta, hogy így lehelte ki a lelkét, ezt mondta: »Bizony, ez az ember Isten Fia volt.«” (Mk 15,39)


Jézus a kereszten: Jézus így szólt: „Szomjazom” (Jn

19,28) Jézus így felelt neki (a latornak):

„Bizony mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban.” (Lk 23,43)


A feltámadott Jézus: „Erre (az emmausi tanítványoknak)

megnyílt a szemük, és felismerték, ő azonban eltűnt előlük.” (Lk 24,31)

Jézus megkérdezte: „»Van-e itt valami ennivalótok?« Erre adtak neki egy darab sült halat. Elvette és szemük láttára megette.” (Lk 24,41-43)

„Ki ez…?” (Mt 8,27)

A tanítványok kérdezik ezt, miután Jézus parancsára elült a vihar, és lecsendesült a tenger.

Kicsoda ez az ember? Kicsoda a Názáreti Jézus?

„Ki ez…?” (Mt 8,27)

Válaszokat adott az Újszövetség, amikor méltóságot, rangot jelző címekkel ruházta fel Jézust: Messiás… Emberfia… Isten Fia… Úr, Küriosz…

„Ki ez…?” (Mt 8,27)

Választ adtak a hitvallások: először a Niceai (325), azután az

Apostoli (V. század). Két kérdésre próbáltak a zsinati

atyák precíz választ adni: Mi a viszony az Atya és a Fiú között? Mi a viszony a Fiúban az emberi és

isteni természet között?

Mi a viszony az Atya és a Fiú között?

A niceai válasz (Niceai hitvallás, 325) kulcsszava a homousia, az egylényegűség: A Fiú éppen úgy Isten, mint az Atya; Öröktől fogva való, nem a teremtéskor

lett, sőt részt vett a teremtés művében;

Nem emberré születésével kezdődött a Fiú-lét.

Mi a viszony a Fiúban az emberi és isteni természet között?

A második kérdésre a Kalcedóni hitvallás (451) válaszol: Jézus Krisztus valóságos Isten és

valóságos ember, két természet (natura) van benne, isteni és emberi.

Meg lehet különböztetni a kettőt, de szét nem lehet választani, és össze sem szabad keverni.

Kicsoda Jézus Krisztus?

A sémita kelet képek és történetek segítségével fejezte ki: mit hisz Jézusról (Isten báránya, aki elveszi a világ bűnét)

A görög kelet fogalmak és definíciók segítségével

A latin nyugat a jog nyelvén

Reformáció

A reformáció kulcsszava a Solus Christus – egyedül Krisztus – volt. (Előzményül a késő középkor emberének a kárhozattól való félelme, illetve az üdvösség kérdése szolgált.)

Reformációi emlékmű afasori Reformációi emlékparkban

Reformáció

„Hiszem, hogy Jézus Krisztus – az Atyától öröktől fogva született valóságos Isten és a Szűz Máriától született valóságos ember – az én URAM…”(Luther: Kis Káté, Az Apostoli hitvallás második hitágazatának magyarázata)

Újkor Az új szellemi áramlat az ún. történeti

szemlélet: csak az igaz és valóságos, ami megtörtént, és amit történelmi források alapján a történettudomány eszközeivel vizsgálni lehet.

Ez a Názáreti Jézus személyére, életére, szavaira, tetteire és sorsára vonatkozóan is érvényes. (Próbálkozások Jézus történelmi alakjának rekonstruálására – ezek kudarcát Albert Schweitzer mutatta ki.)

XX. század

Karl Barth – Nem az ember megy Istenhez, hanem Isten jön az emberhez. A Krisztus-esemény, mint Isten cselekedete szükségszerűen felülről vezet lefelé, nem pedig megfordítva, és nem létezik másik út.

Krisztológia felülről? – Krisztológia alulról? Az alternatívát így lehetne

megfogalmazni: A gondolkodás Istennél kezdődik, hogy

azután így gondoljon Jézus Krisztusban való sajátos jelenlétére („felülről lefelé”)

A gondolkodás az ember Jézusnál kezdődik, a történeti Jézusnál, hogy azután gondoljon arra, hogy benne Isten különlegesen jelen van („alulról felfelé”)

Krisztológia felülről? – Krisztológia alulról?

Bultmann így egyszerűsíti le az egész kérdést: „Azért segít rajtam, mert ő Isten Fia, vagy pedig ő Isten Fia, mivel segít nekem?”

Ugyanez a kérdés a Szentírással kapcsolatban: azért olvasom, mert Isten igéje, vagy miközben olvasom, meggyőződöm róla, hogy Isten igéje.

Krisztus-ábrázolások

Pantokrátor Krisztus – 13. század

Pantokrátor Krisztus-ábrázolás a magyar Szent Koronán

Keresztre feszítés: Orosz ortodox ikon – Moszkvai iskola – 14. század

Matthias Grünewald:Isenheimi szárnyas oltár

Salvador Dali: Keresztes Szent János Krisztusa

Koreai Jézus

Mexikói Jézus

Afrikai Jézus

Arab Jézus

Jézus nemzeti zászlókból készített köntösben

A dunaegyházi evangélikus templom oltárképe – Gecsemáné kert (Than

Mór)

A szekszárdi evangélikus templom oltárképe – „Jöjjetek énhozzám

mindnyájan”(Szabó Dezső)

A békéscsaba-erzsébethelyi evangélikus templom felső oltárképe – Jézus és a

samáriai asszony (Haan Antal)

A szarvas-ótemplomi evangélikus templom oltárképe – Jézus

mennybemenetele (Andreas Zellinger)

A békéscsabai evangélikus nagytemplom oltárképe – Elvégeztetett

(Szeverényi Mihály)


Kétezer éves válasz:„…mert ő Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem megüresítette (kifosztotta) önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult; megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.




Kétezer éves válasz:Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb, hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és földalattiaké, és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.” (Fil 2,6-11)



Andrej Rubljov: Szentháromság(Moszkva, Tretyakov Galéria)

Documents

Mit tanít egyházunk Jézus Krisztus személyéről?