Upload
kacy
View
42
Download
1
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Moldova. Egy kevésbé ismert többnyelvű és többkultúrájú európai ország. (magyar nyelvű előadásvázlat). Kiss Zoltán. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
TI és MI. Alkalmazott nyelvészet és interdiszciplinaritás. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 102. Szerk. Gecső
Tamás, Kiss Zoltán, Tóth Szergej. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2010 .
Moldova. Egy kevésbé ismert többnyelvű és többkultúrájú európai ország.
(magyar nyelvű előadásvázlat)
Kiss Zoltán
Moldáv Köztársaság
Területe: 33000 km2
Ukrajna és Románia között
helyezkedik el a szláv és a román kultúra
mezsgyéjén
4,5 millió lakos
Etnikai sokszínűség
65% román
14% ukrán
13% orosz
4% gagaúz
2% bolgár
2% egyéb
(1989)
történelmi okok
Moldávia történeti perspektívában
14. században alapítják 15-19. század között török vazallusállam
19. század: megosztott török és orosz, majd román és orosz igazgatás
Moldávia történeti perspektívában
I. Világháború: Moldávia (és Románia) egyesül
erős románosítás
II. Világháború: a Szovjetunió annektálja Besszarábiát (Molotov-Ribbentrop paktum)
Moldávia történeti perspektívában
1940-1991: Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság
Besszarábia (román) és Transznyisztria (orosz) összeolvasztásával
csökken a román nemzetiségű többség aránya
oroszosítás (nyelv és identitás)orosz a hivatalos nyelv, cirill betűs abc
A Moldáv Köztársaság mint önálló állam? 1. Transznyisztria autonómiája
1991: Moldova független (hivatalos nyelve a moldáv)
1992: fegyveres konfliktus Transznyisztriával (szintén függetlenségi törekvések)
1992: teljes jogú autonómia (orosz támogatással), de facto függetlenség (illegitim)
saját elnök, parlament, zászló, valuta, himnusz, hadsereg, útlevél, egyetem; az orosz! a hivatalos nyelv
A Transznyisztriával való konfliktus okai: gazdasági és geopolitikai tényezők
Ipar: a teljes moldáv ipar 40%-a Transznyisztriában van
Külkereskedelem: itt vezetnek keresztül a nemzetközi vasúti vonalak
Geostratégiailag kulcsfontosságú: Oroszország előretolt európai bástyája (2500 orosz katona)
területi autonómia vs. függetlenség kompromisszum
A Moldáv Köztársaság mint önálló állam? 2. Gagaúzia autonómiája
1994: Gagaúz Autonóm Köztársaság (legitim)
a lakosság 3,5 %-a (ca. 150000 fő) (a teljes nemzetiségi etnikum 90%-a) ortodox török nép
sajátos posztszocialista identitás:
orosz szimpátia
román antipátia
a helyi politikai erők, a közigazgatás az orosz nyelvet használják (nem tudnak moldávul) hátrányos megkülönböztetés a két világháború között (nem akarnak tudni románul)
A gagaúz autonómia sajátosságai
- nincs lényeges természeti erőforrás - nem bír jelentősebb stratégiai fontossággal - Törökország nyomása
Fegyveres harcok nélkül kivívott, sajátos státussal rendelkező területi autonómia, de:
„ha a Moldovai Köztársaság független státusa megváltozik,
Gagaúzia állampolgárainak biztosítani kell az önrendelkezés gyakorlásának jogát” (1994-es organikus törvény 1.1)
Nagyrománia kisebbségi politikája
1920 után: erős románosítási törekvések
nyelvi, etnikai és vallási ellentétek
latin abc, Gergely-naptár bevezetése
1924-től az állami elemi iskolák tanítási nyelve a román (a kisebbségek lakta területeken is)
negatívan érinti a kisebbségeket
Hátrányos megkülönböztetés a romániai románok részéről is: a moldovai románok „másodrendű románok”
A Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság kisebbségi politikája
szovjet kultúrpolitika: elhatárolódás a román kultúrától
- a román nyelv háttérbeszorítása:
cirill abca hivatalos nyelv, a közvetítő nyelv és az iskolai oktatás nyelve az orosz
a kisebbségek nem tanultak, nem tudnak románul (kisebbségi anyanyelvek: „családnyelvek”)
szovjet örökség: orosz-román kétnyelvűség (máig érezteti hatását)
Többnyelvű(ség és) oktatás a független Moldáv Köztársaságban
Hivatalos nyelv: moldáv (=román), de
az oktatás minden terén orosz-román kétnyelvűség (román tanítási nyelvű, orosz tanítási nyelvű és vegyes tanítási nyelvű iskolák)
szakiskolák: 25% orosz – 75% román tanítási nyelvű
gimnáziumok: 33% orosz – 67% román tanítási nyelvű
felsőoktatás: 45% orosz –55% román tanítási nyelvű
A nem orosz nyelvű kisebbség is az oroszt preferálja!
Többnyelvű(ség és) oktatás az autonóm Transznyisztriában
de jure 3 hivatalos nyelv: orosz, ukrán, moldáv
de facto: orosz
Az iskolák javában orosz a tanítási nyelv!
A román kisebbségnek nem megengedett a latin írásmód.
Intézkedések: többszöri kísérlet a latin írásmódot alkalmazó iskolákat bezárására (=román tanítási nyelvű iskolák)
Tiraspoli Egyetem: orosz tanítási nyelv
Többnyelvű(ség és) oktatás az autonóm Gagaúziában
Gagaúzia hivatalos nyelvei: gagaúz, moldáv, orosz
a moldávok lakta területeken az oktatás nyelve a moldáv, egyébként a gagaúz 33 általános iskola, 3 középiskola
a kisebbségi oktatás nyelve mindenütt az orosz
Comrati Állami Egyetem – orosz tanítási nyelv
A gagaúz nyelvismeret csak az önkormányzati szervek vezetőjének kötelező Gagaúziában!
Interetnikus nyelvhasználat
de jure: a politikai, közgazdasági, szociális és kulturális területen a moldáv nyelv interetnikus közvetítő nyelv
a moldáv nyelvű többséget felháborítja, hogy a kisebbségek elvárják, hogy mindenki az ő nyelvüket beszélje, de a többségi nyelvet nem hajlandóak megtanulni
de facto: a nem moldáv őslakosok nem tanulják meg az állam hivatalos nyelvét (moldáv), oroszul kommunikálnak
Többnyelvű helyrajzi feliratok
a helységnevek, utcanevek, terek és kerületek nevei, az intézménynevek: román és/vagy orosz nyelven
az autonóm területeken az adott autonóm terület hivatalos nyelvein
bármilyen kisebbség által többségben lakott területeken az adott kisebbség/ek anyanyelvein (ukrán, orosz, bolgár stb.)
Kitekintés – geopolitikai helyzet
- román ajkú többség általánosan jellemző oroszországi orientáltság
- a lakosság nem nyugatbarát és a Romániával való újraegyesülésről sem akar hallani
- az ország a Független Államok Közösségének tagja
- talán itt a legerősebb a nosztalgia az egykori Szovjetunió és az általa nyújtott létbiztonság iránt (Európa legszegényebb országa)
- Moldova az egyetlen a volt szocialista államok közül, ahol deklaráltan kommunista kormány működik (2001 óta)
pár éve egyre inkább EU orientáció
román-moldáv kettős állampolgárságra van lehetőség
Irodalomarte 2003. Moldawien. Eine geopolitische Fallstudie. arte.tv. 4. 4. 2003. http://www.arte.tv/de/
Die-Welt-verstehen/mit-offenen-karten/392,CmC=503488,view=maps.html (gesehen am 15.
11. 2009)
CIA World Factbook: https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/md.html
(gesehen am 2008. 11. 30.)
King, Charles. 2000. The Moldovans: Romania, Russian and the Politics of Culture. Studies of
Nationalities. Stanford: Stanford University. Hoover Institution Press. http://books.google.
com/books?id=ldBFWtuv8DQC&pg=PA150&dq=Moldova&as_brr=1#PPP1,M1 (gesehen
am 2008. 11. 30.)
National Bureau of Statistics of the Republic of Moldova http://www.statistica.md/category.
php?l=en&idc=103& (gesehen am 17.12.2008)
Siedlungsgebiete der nationalen Minderheiten in Moldawien. Wikipedia. http://upload.wikimedia.
org/wikipedia/de/c/c5/Moldawien-Karte-Ethnisch-01.png (gesehen am 04.02.2010)
Tontsch, G., H. 2004. Minderheitenschutz im östlichen Europa. Kapitel „Moldau”. Vortrag im
Rahmen eines Forschungsprojektes des Instituts für Ostrecht der Universität zu Köln unter
Leitung von Frau Prof. Dr. Angelika Nußberger. Köln. http://www.uni-koeln.de/jur fak/
ostrecht/minderheitenschutz/Vortraege/Moldau/Moldau_Tontsch.pdf (gesehen am 16.12. 2008)
Transznisztria: engedély két iskolának. (’Transnistrien: Erlaubnis für zwei Schulen.’) Transindex.
http://vilag.transindex.ro/?hir=2873 (gesehen am 17.12.2008)
Ajánlott irodalom
Bon, Agnès 2003. Moldavie. Crise politique ou crise identitaire. In: Courrier des pays de l’Est. La
Russie et les autres pays de la CEI 2001–2002 Ukraine, Biélorussie, Moldavie, Sud-Caucase,
Asie centrale. La Documentation française
Győri Szabó, Róbert. 2006. Autonómia a posztszovjet, európai utódállamokban. 2. Autonómiák,
területi státusok a moldáv államban. Kisebbségkutatás 2006. 2.
http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/kk_2006_02/cikk.php?id=1366 – gesehen am 13.12.2008)
Radvanyi, Jean 2003. Les Etats Postsoviétiques. Identités en Construction, Transformations
Politiques, Trajectoires Economiques. Paris: Armand Colin
European Centre for Minority Issues. Moldova. http://www.ecmimoldova.org/Overview.118.0.html
(gesehen am 04.02.2010)