MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI

VIZSGAKÖVETELMÉNY

1. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai

TÉMÁK VIZSGASZINTEK

Középszint Emelt szint

A képrögzítés és

mozgásábrázolás

alapjai és

jellemzŊi, a

technikai

képalkotás és a

mozgóképi

történetmesélés

elŊtörténete

A mozgókép előtti

mozgásábrázolási,

történetalkotási törekvések

azonosítása (a barlangrajztól a

képregényig).

A technikai kép létrehozására szolgáló eszközök

(fényképezőgép, videokamera)

kezelői szintű használata. A

technikai képalkotás

technikatörténete,

meghatározó találmányainak

ismerete.

Különféle képtípusok (pl. természeti, képzőművészeti és

technikai képek) és a mozgókép

előtti

mozgásábrázolásitörténetalkotási

törekvések azonosítása (a

barlangrajztól a képregényig).

Képalkotás és képrögzítés,

mozgásábrázolás és

történetmesélés motivációinak

felismerése adott esetekben.

A technikai kép

jellemzŊi

Rögzítés és ábrázolás

mozzanatainak elkülönítése és

kapcsolatuk értelmezése a

mozgóképi szövegek

elemzésében. A mozgókép

kettős természetének

(reprodukció és ábrázolás)

következményei a művészi és

köznapi mozgóképi

szövegformálásban.

A mozgókép utalásos

természetének bemutatása,

valamint értelmezése alkalmas

példákkal.

A látvány

mozgóképi

megszervezése

A beállítás és a képkivágat

fogalmainak pontos használata; a

plánfajták felismerése és

alkalmazásuk értelmezése


elemzésében.

A kamera térbeli elhelyezésével

és optikai beállításával

kapcsolatos jelzések, illetve a

kameramozgások és a beállítás

A kamera térbeli elhelyezésével és

optikai beállításával kapcsolatos

jelzések (nézet és látószög,

térmélység, előtér-háttér),

felismerése és magyarázata kortárs


értelmezésében.

A megvilágítás és a színhasználat

szerepének felismerése, leírása és

magyarázata kortárs mozgóképi

elemeinek elrendezésével

kapcsolatos jellegzetességek

felismerése és magyarázata

klasszikus szerzői és műfaji


értelmezésében.

A megvilágítás szerepének

felismerése, leírása és

magyarázata klasszikus szerzői és

műfaji mozgóképi szövegek

értelmezésében.

szöveg értelmezésében.

Szerepjáték A szereplőválasztás változatainak

(pl. civil vagy hivatásos) és a

szereplő külső megjelenésének,

mint metakommunikációs

jelzésnek a leírása és elemzése

adott mozgóképi szöveg

értelmezésében.

A viselkedés szóbeli, vokális és

metakommunikációs eszközeinek

felismerése és értelmezése.

A szereplők dinamikusan változó

státuszhelyzetének értékelése,

elemzése adott mozgóképi

szövegek értelmezésében.

Montázs A montázs-jelenség felismerése,

montázs és gondolkodás, illetve

montázs és ábrázolás

kapcsolatának (pl. a tér-idő

felbontása és újraszervezése)

ismerete és alkalmazása adott

montázsmegoldások leírásában

és értelmezésében. A

lineáris/narratív, az

asszociatív/expresszív, a belső

montázs felismerése és a

montázshatás értelmezése adott

montázsmegoldások

elemzésében. A kép és hang

montázsviszonyának értelmezése

klasszikus szerzői és műfaji


értelmezésében.

A mozgóképi hanghatások

fajtáinak elkülönítése,

kombinációik és képekkel történő

összekapcsolásuk alapvető

megoldásainak

(szinkronitásaszinkronitás,

időérzet, hangulatteremtés) leírása

és magyarázata a szövegelemzés

során.

A kép és hang montázsviszonyának értelmezése

kortárs szerzői filmek

értelmezésében.

Mozgóképi

elbeszélés

A történetnek mint

változássorozatnak az elemzése;

a történet időrendi és okozati

láncolatának összeállítása, leírása

adott mozgóképi szöveg

értelmezésében.

A történet legfőbb

alkotóelemeinek (expozíció,

lezárás, fordulat és epizód) felismerése, elkülönítése adott


értelmezésében.

A történet, a cselekmény és az

elbeszélés fogalmainak helyes

használata és alkalmazása a


értelmezésében.

2. Mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek



A médiaszövegek

és a mozgóképi

alkotások

rendszerezése

A médiaszövegek rendszerezése

néhány fontosabb szempont

szerint (pl. médiumok, a

valósághoz való viszony, az

alkotói szándék és nézői

elvárás, a szöveg keletkezése és

stílusa, továbbá televíziós

műsortípusok) és ezen

kategóriák alkalmazása adott


elemzésében és értelmezésében

A médiaszövegek rendszerezése

néhány további fontos szempont

szerint (pl. elbeszélő és nem

elbeszélő jelleg; animáció; a

kifejező eszközök kísérleti

használata). Továbbá ezen

kategóriák alkalmazása adott

mozgóképi szövegek elemzésében

és értelmezésében.

A valóság

ábrázolásához

való viszony

A képi ábrázolás és a

mágikus gondolkodás

kultúrtörténeti kapcsolatának

ismerete. A valóságos és a

valószerű fogalmának

ismerete. A fikciós és

dokumentarista ábrázolásmód

megjelenési formáinak

felismerése és értelmezése. A

technikai képrögzítés

kultúrtörténeti szerepének

értelmezése.

A televízió valóságfelfogásának

értelmezése a médium

megjelenésétől a valóságshow

műsorokig.

Cselekményelem-

zés

A fordulatok és az epizódok

különválasztása, a cselekmény

tér-idő folyamatának és okozati

A műfaji konvenciók és a

formanyelv cselekményre gyakorolt

hatásának felismerése; a

rendjének összeállítása adott


értelmezésében.

Alapvető műfaji

jellegzetességek (helyszín és

idő, szereplők, fő téma,

jellegzetes

fordulatok,atmoszféra)

felismerése adott mozgóképi

szövegek elemzésében és

értelmezésében.

cselekményen belüli és azon kívüli

elemek elkülönítése.

A mozgóképi

szövegek jelentése

Jelentéstulajdonítás a

legfontosabb filmnyelvi kódok

(látványszervezés, szerepjáték,

montázs, elbeszélés)

értelmezésével adott mozgóképi

szövegek esetében.

3. Mozgóképi szövegalkotás



Egyszerű

mozgóképi vagy

médiaszövegek

megszerkesztése

Szövegalkotási ismeretek és

képességek bizonyítása (több

beállításból álló, értelmes

mozgóképi szekvencia,

fotósorozat vagy más médium

eszközeit használó rövid

terjedelmű komplett szöveg,

alkotás) megtervezése és

kivitelezése a projektmunka

során)

4. Műfaj- és műismeret



A filmkultúra

kettŊssége

A tömeg- és a magas/artisztikus

kultúra fogalmának

elhatárolása.

A műfaji és a szerzői

filmalkotások

megkülönböztetése és

A kultúrahasadás jelenségének,

okainak és következményeinek

bemutatása és értékelése.

összehasonlítása.

Az archetípus fogalmának

ismerete, archetípusok

felismerése (pl. archetipikus

konfliktusok, karakterek) és

azok konkrét formáinak

értelmezése adott mozgóképi

alkotás értelmezésében. A

szerzői filmek

sajátosságainak (a nemzeti

magaskultúrába ágyazottság,

elitista alkotás- és

befogadásmód, hétköznapiság

dominancia, stílusközpontúság,

szoros kapcsolat a

társművészetekkel) ismerete.

Műfaji jellemzŊk A tömegfilmek sajátosságainak

(sztárkultusz, iparszerűség és

gazdasági meghatározottság,

nézőszám-maximalizálásra

törekvés,

szórakoztatásközpontúság,

akció-és látványközpontúság,

műfaji jegyek, fogyasztói

minták kiváltása és követése,

multiplex-terjesztés) felismerése

és bemutatása adott

közönségfilmek segítségével. A

legjellemzőbb műfajok

(melodráma, vígjáték, burleszk,

western, akciófilm, krimi,

thriller, horror, sci-fi) közül

három szabadon választott

műfaj alapvonásainak

ismertetése egy-egy

hozzárendelhető film vázlatos

elemzésével – a

témaválasztásban, a

motívumhasználatban és az

elbeszélésmódban

megfigyelhető hasonlóságok

alapján.

Egy szabadon választott

tömegfilmes alkotói életmű (pl.

Chaplin, Ford, Hitchcock,

Spielberg) bemutatása.

5. Korstílusok, szerzők és művek



Korstílusok A téma-, szereplő- és

környezetválasztás, a filmnyelvi

kifejezőeszközök (látvány,

montázs, történetmesélés) használata, a filmtörténeti

hagyományokhoz való viszony

és a film szerepéről való

elképzelések szempontjából

megfigyelhető stiláris

hasonlóságok és különbségek

felismerése.

A (német) expresszionizmus, a

francia és a szovjet-orosz

avantgárd, az (olasz)

neorealizmus, a francia és a

csehszlovák új hullám

jellemzőinek azonosítása a

korszakot meghatározó alkotók

és művek alapján.

A szerzőiség stílusjegyeinek

(személyes világlátás, az alkotóra

jellemző formanyelvi jegyek)

felismerése és bemutatása.

A film stílustörténeti korszakaihoz

nehezen besorolható ún.

,,nagymesterek” (pl. Antonioni, Bergman, Bunuel, Cassavetes,

Fellini, Godarad, Kuroszava,

Pasolini, Tarkovszkij, Welles)

közül egy alkotó életművének

alaposabb bemutatása a

legfontosabb művek és a szerzőt

jellemző témák, stiláris eszközök

alapján.

6. Egyetemes filmtörténeti ismeretek



A filmtörténet

kezdetei, az Ŋsfilm

A Lumiere-fivérek és Melies

munkásságának ismerete.

A

némafilmművészet

A német expresszionizmus

jellemzése, egy meghatározó

művének ismerete.

A szovjet-orosz montázsiskola

jellemzése, két meghatározó

művének ismerete.

Griffith filmművészeti

jelentőségének értékelése.

A francia filmes avantgárd


művének ismerete.

A

hangosfilmművészet

kialakulása

Az (olasz) neorealizmus


művének ismerete.

A lírai realizmus jellemzése, egy

meghatározó művének ismerete.

A modern film A fontosabb nemzeti új

hullámok (pl. francia,

csehszlovák, angol, német)

jellemzése, néhány

meghatározó mű ismerete.

Új Hollywood jellemzése, néhány

meghatározó mű ismerete.

A kortárs film A Dogma mozgalom jellemzése,

legalább két meghatározó mű

ismerete.

7. Magyar filmtörténeti ismeretek



A magyar film a

második

világháború elŊtt

A meghatározó műfajok (vígjáték

és melodráma) jellemzése, néhány

alapvető/kiemelt mű ismerete.

Az új magyar film

az ötvenes évektŊl

a rendszerváltásig

A magyar film néhány jelentős

alkotója közül két rendező (pl.

Fábri Zoltán, Makk Károly, Jancsó Miklós, Szabó István,

Huszárik Zoltán, Bódy Gábor,

Jeles András, Tarr Béla)

munkásságának vázlatos

bemutatása (az életmű helye és

jelentősége a magyar film

történetében).

Az ún. budapesti iskola

jellemzése, két fontosabb

alkotás ismerete.

A magyar film néhány jelentős

alkotója közül két rendező (pl. Fábri Zoltán, Makk Károly, Jancsó

Miklós, Szabó István, Huszárik Zoltán, Bódy Gábor, Jeles András,

Tarr Béla) munkásságának

vázlatos bemutatása (az életmű

helye és jelentősége a magyar film

történetében).

Az ún. budapesti iskola jellemzése,

néhány fontosabb alkotás ismerete.

A kortárs magyar

film

Három– szabadon választott – a

rendszerváltozás után készült,

jelentősebb magyar film

részletező ismertetése (Pálfy György, Mundruczó Kornél, Fliegauf Bence, Hajdu Szabolcs, Kocsis Ágnes munkái

közül).

Az ezredforduló utáni magyar film

néhány fontosabb alkotója (Pálfy

György, Mundruczó Kornél, Fliegauf Bence, Hajdu Szabolcs,

Kocsis Ágnes) szerzői

karakterének vázlatos bemutatása.

8. Média a mindennapi életben



A társadalmi

nyilvánosság

A közszféra-magánszféra, a

nyilvánosság, a

médiakonvergencia és a

diskurzus fogalmának ismerete;

a modern társadalmi

nyilvánosság kialakulását

A nyilvános szereplés során

követendő és elvárható etikai

szempontok alkalmazása (pl.

interjúhelyzetben).

elősegítő fontosabb tényezők

szerepének kifejtése (pl. a

technikai sokszorosítás, a

technikai

képrögzítésképközvetítés, a

távközlés, digitalizáció).

Annak ismerete, hogy milyen

alapvető tényezőktől függ

valamely kor és társadalom

nyilvánossága.

A média napirend kijelölő

szerepének a bizonyítása

aktuális médiapéldákkal. A

média legfontosabb társadalmi

szerepeinek (pl. tájékoztatás,

,,őrkutya”-szerep,

közösségteremtő-szerep, a

morális értékrend formálása)

ismerete.

A nyilvános szereplés során

követendő és elvárható etikai

szempontok ismerete.

Mediatizált

információforrások

használata

Az egyes médiumokban

használatos szövegtípusok (pl.

újsághírek, riportok és

tanulmányok, rádióműsorok,

filmek, televíziós műsorok,

Weblapok, CD-ROM-ok,

digitális archívumok) mint

információs források tudatos,

szelektív és célirányos

használata (pl. a

projektmunkában).

Online média

használata

Az internethasználat

biztonságának problémái (pl.

személyes adatok védelme,

hamis vagy megbízhatatlan

oldalak, információk kiszűrése,

ismerkedés veszélyei) ismerete.

Az internetes és

mobilkommunikáció fontosabb

sajátosságainak (pl.

interaktivitás, a kommunikáció

térbeli és időbeli szabadsága, figyelemmegosztás,

multitasking, virtuális

kapcsolatok, konstruált

A mindennapi kommunikáció

digitális technológián alapuló

formáinak (chat, SMS, e-mail,

fórum) és nyelvi sajtosságaik (pl.

szókincs, szavak alakváltozatai,

mondatszerkesztés, az

érzelemkifejezés eszközei)

értelmező ismerete.

személyiségek, anonimitás és

annak korlátai, e-részvétel,

edemokrácia, amatőr és

professzionális tartalomgyártás,

médiahasználat más emberek

jelenlétében és annak normái)

tudatosítása.

A média és az

életmód

A médiumok – elsősorban a

rádió, a televízió és az online

sajtó – műsorrendjének,

honlapstruktúráinak, az

intézmény vagy csatorna-image

kialakításának a befogadók

életmódjára, műsorválasztási

preferenciáira gyakorolt

hatásainak bemutatása.

A fontos tömegkommunikációs

modellek (transzmissziós, rituális,

propaganda-reklám, befogadási

modell) működésének

szemléltetése önállóan gyűjtött

médiapéldák alapján (pl. rövid

szóbeli vagy írásbeli beszámoló,

esettanulmány formájában).

9. A médiaszövegek befogadása és a média közönsége



Intertextualitás,

sorozatelv

A sorozatelv fogalma, hatása a

szövegek megszerkesztésére és

befogadására. A sorozatszerű

szerkesztés célja és hatása a

befogadóra (pl. szappanoperák,

hírek, reklámkampányok

esetén).

A hírmédia médiaszövegeinek

mint történetkezdemények

közrebocsátott értelmezési

javaslatainak az elemzése; a

fontosabb újságírói modellek

(elkötelezett, pártos,

objektivsemleges, bulvár)

ismerete.

Aktuális médiapéldákkal annak a

jelenségnek a bemutatása, hogy a

médiaszövegek rendszeresen

utalnak más médiaszövegekre, s a

befogadó olykor csak a megelőző

vagy következő szövegek,

közlemények alapján értheti meg

az adott textust (pl. hírek).

A médiaszövegek mint

történetkezdemények

közrebocsátott értelmezési

javaslatainak az elemzése; a

fontosabb újságírói modellek

(elkötelezett, pártos,

objektivsemleges, bulvár) ismerete

és alkalmazása konkrét

médiaszövegek esetében.

A befogadást

befolyásoló

tényezŊk

Az egyirányú kommunikáció

dominanciájának majd

csökkenésének, az interaktivitás

módjainak, szerepének ismerete

a tömegkommunikációban.

A lineáris és nemlináris olvasás

fogalmának ismerete.

Nemlineáris szövegek szerkezeti

felépítésének elemzése. Alkalmas

példákkal a hálózati

kommunikáció életmódra,

életminőségre vonatkozó

hatásainak bemutatása, a

személyiség felbontása és

A befogadásra a szövegen túl

hatást gyakorló tényezők:

kulturális kompetencia (a

befogadó tudása, tapasztalata és

ízlése); a közönség kulturális és

társadalmi környezete

(gazdasági, szociális, etnikai

helyzet, életkor és nemi

identitás), a befogadás

környezete (pl. újságolvasás,

rádiózás, tévézés, szörfözés a

világhálón), illetve ezek hatása

az egyes médiaszövegek,

szövegtípusok elfogadására

vagy elutasítására.

A médiaipar globalizálódásának

jelei és következményei (pl. a

nemzeti identitás veszélyeztetése

és átalakulása) a

médiaszövegek kódolásában és

terjesztésében.

A közönség eltérő szerepeinek

értelmezése: a befogadó mint

fogyasztó, a közönség mint

állampolgár, a közönség mint

nő vagy férfi.

A legfontosabb

médiahatáselméletek (pl.

direkt, korlátozott, használati-

érték, kultivációs modellek)

ismerete

megsokszorozása kapcsán az

online médiahasználat

veszélyeinek (pl. függőség,

elmagányosodás,

egészségkárosodás) értelmezése.

A sztár A sztár szerepének felismerése

és értelmezése a filmen és a

médiában néhány film és

médiasztár jellemzésével.

A sztárfogalom kialakulása és

módosulása.

Új

médiatechnológiák

A mediatizált közlésmód új jelenségeinek (pl. interaktivitás,

multimédia, hálózati

kommunikáció, virtuális

valóság, médiakonvergencia)

jellemzése, a befogadási

folyamatra gyakorolt hatásuk

bemutatása és értékelése.

10. Médiaintézmények



A médiaszöveg mint

termék

A tömegkommunikációs

folyamatra ható főbb

gazdasági tényezők

bemutatása, az iparszerű és

piacelvű működés (pl. a maximális fogyasztásra

késztetés elve, a közönség mint

vevő és mint áru, a műsoridő

mint tulajdon) értelmezése.

Néhány jellemző adat (pl. a hazai

film-és televíziós ipar

nagyságrendje, a közpénzek és a

,,reklámtorta” mértéke) ismerete

és értelmezése.

A médiaipar

intézményei

A közszolgálati és

kereskedelmi médiaintézmények jellemzése

néhány példa alapján.

A független és alternatív

médiaintézmények, szakosított

csatornák és

tematikusspecializálódott média-

vállalkozások jellemzése alkalmas

példák alapján.

A médiaipar

ellenŊrzése

A médiaipar jogi és etikai

szabályozásának alapelvei

(pl. önellenőrzés, a

válaszadás lehetősége, a

magánélet tiszteletben tartása,

a közszereplőkkel kapcsolatos

szabályok, a hátrányos

megkülönböztetés tilalma). A

törvények és szabályok

betartását ellenőrző hazai

intézmények megnevezése,

beavatkozásuk (pl. a

reklámidő túllépéséért, a

fiatalkorúakat károsan érintő

műsorokkal – elsősorban az

indokolatlan

erőszakmegjelenítésel

kapcsolatos - döntések)

jellemző példáinak

ismertetése az adott

időszakból.

A médiatörvény és a

monopóliumellenes törvények

legfontosabb szabályozó

eszközeinek (pl. a

tőkekoncentráció limitálása,

kvóták, hírszolgáltatás

előírása) ismerete.

A rasszizmus és a gyűlöletbeszéd

tilalmának és a szólásszabadság

elvének konfliktusa ismerete,

értelmezése a médiaszabályozás

szempontjából.

Az újságíró szabadsága és

ennek korlátai; a szerzői jog;

az információhoz való jog; a

rágalmazással kapcsolatos, a

kiskorúak védelmét és a

politikai befolyásolástól való

védelmet szolgáló főbb

szabályozások ismerete.

11. A reprezentáció



Manipuláció, a

valóság sztereotip és torzított megjelenítése a

médiában

A reprezentáció fogalmának

ismerete, a tapasztalati és a

médiavalóság eltéréseinek

felismerése és bemutatása a

nemi szerepek, a kisebbségek és

az etnikumok, az eszmék és

politikai formációk

médiareprezentációjának

jellegzetes példáin keresztül,

jellemző sztereotípiák

bemutatása bizonyos társadalmi

csoportok reprezentációjában.

Fontosabb érvek és ellenérvek

ismerete és alkalmazása,

amelyek a média

tömegbefolyásolási,

közönségmanipulációs hatását

kívánják bizonyítani vagy

cáfolni.

A manipuláció és a médiaipari

selejt megkülönböztetése

egymástól.

A médiaoptimizmus és

pesszimizmus fogalmának,

alapvető érvkészletének

ismerete.

A morális pánik fogalmának

ismerete Fontosabb érvek és ellenérvek

ismerete és alkalmazása,

amelyek a média agresszivizáló

hatását kívánják bizonyítani

vagy cáfolni.

12. Jellegzetes televíziós műsortípusok



Hírműsorok A hír, a hírérték, az infotainment

és a vélemény fogalmainak

ismerete és elkülönítésük adott

médiaszövegben.

A hírműsorszerkesztés elemi

formáinak és normáinak ismerete

és érvényesülésük kritikus

megítélése.

A hírműsorok show-szerű

átalakulásának értékelése. A

televíziós dokumentarizmus

átalakulásának értékelése.

Reklám A reklám mint alkalmazott

művészeti forma értelmezése

adott médiaszöveg esetében.

A reklámok

címzettjének/célcsoportjának

meghatározása.

A reklámozásban alkalmazott

néhány gyakori befolyásolási

technika felismerése és

értékelése.

A reklám szerepe a

médiaintézményrendszer

fenntartásában és

befolyásolásában játszott

szerepének értékelése.

Folytatásos

teleregény

(szappanopera)

A szériaelv megjelenési

formáinak felismerése és

jellemzése.

A teleregény szerkezeti

sajátosságainak ismerete és

bemutatása alkalmas példán.

Show-műsorok Valóságshow-műsorok (reality)

jellemzése mint a jóízlés, a

humánum, az önrendelkezés

kikezdése másfelől annak az

elemi igénynek a megvalósulása,

amelyben az egyszerű ember az

elit helyett magát láthatja viszont

a nyilvánosságban.

A show-műsorok forrásainak és

rokon műfajainak ismerete (pl.

varieté, cirkusz); a leggyakoribb

showműsor-változatok ismerete

és jellemzése.

A show külsőségeinek, a

közönség és a show

műsorvezetője (showman)

szerepének jellemzése.

A valóság és show viszonyának

megfigyelése és értelmezése

alkalmas példán.

Számítógépes játék Választott számítógépes játék

elemző bemutatása (pl.

prezentáció keretében)

cselekményvezetés, szereplők

rendszere és a felkínált

identitások, megformáltság

(képi világ, hangeffektusok), az

interaktivitás lehetőségei

szerint.

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

KÖZÉPSZINTŰ GYAKORLATI (PROJEKT) VIZSGAFELADATOK

2016–2017. tanév május - júniusi vizsgaidőszak

13. A/1. VIDEOFILM VAGY FOTÓSOROZAT KÉSZÍTÉSE

Készítsen 3-5 perc hosszúságú, saját elképzelésre építő videofilmet vagy 25-30

sorszámozott felvételből álló fotósorozatot Ady Endre Álmodik a Nyomor című

verse vagy annak részlete(i) alapján! Adaptálhatja a verset (vagy annak valamely

részletét), de használhatja azt inspirációként is. Amennyiben felhasználja Ady

szövegét, annak megjelenési formáját (pl. dialógus vagy narrátorhang,

felirat/képaláírás) szabadon megválaszthatja és variálhatja.

Duhaj kedvek

Eldorádója, Száz

tivornyás hely, ne

bomolj.

Csitt, most valahol, tán

Ujpesten, Húszesztendős

legénynek vackán Álmodik

a Nyomor.

Gyár-marta, szép, sovány,

bús alvó,

Melle horpadt, válla kiáll,

Arcán zúzos, jeges

nedvesség, Mosolyog.

Szent, nehéz álmában

Urabb, mint egy király.

Tiszta ágyat és tiszta

asszonyt

Álmodik s vígan fölkacag,

Kicsit több bért,

egy jó tál ételt,

Foltatlan ruhát,

tisztességet S

emberibb

szavakat.

Kevesebb vért a

köhögésnél

És a munkánál több erőt

S hogy ne kellessen

megjelenni

Legalább tíz-húsz

esztendőig Az Úr

szine előtt.

Te, nagyváros, csupán öt

percig

Álljon ürítetlen a bor

Dús asztalán dús

nábobidnak,

Mert valahol talán

utolsót Álmodik a

Nyomor.

Az elkészült videofilmhez vagy fotósorozathoz készítsen (a

vizsgakövetelményekben előírt terjedelemben) munkanaplót, amelyben ismerteti

munkája alapkoncepcióját, az előkészítés és a kivitelezés folyamatát! Csatolja a

munka tervezése-kivitelezése során esetleg keletkezett dokumentumokat és

vázlatokat, mutassa be a kész munkát, és ismertesse a megvalósítás során felmerült

problémákat, egyúttal az elkészített anyaggal kapcsolatos önértékelését!

14. A/2. FOTÓREKONSTRUKCIÓ ÉS VIDEONAPLÓ KÉSZÍTÉSE

Készítse el Caravaggio Emmauszi vacsora vagy Velazquez Tojássütő öregasszony

című festményének fotórekonstrukcióját! Egy maximum 5 perces videofilmben

mutatassa be annak a folyamatnak a fázisait, ahogy a fényképet létrehozta! Saját

hangjával narrálja a filmet! A videonapló első felében mutassa be, milyen

szempontok alapján választotta a szereplőket és a helyszínt, az anyag további

részében pedig azt, ahogyan a világítással megpróbálta létrehozni a képen látható

fényhatásokat!

Az elkészült videofilmhez készítsen (a vizsgakövetelményekben előírt

terjedelemben) munkanaplót, amelyben ismerteti munkája alapkoncepcióját, az

előkészítés és a kivitelezés folyamatát, az ennek során felmerült problémákat és

megoldásukat, valamint az elkészített anyaggal kapcsolatos önértékelését!

Munkanaplójában szerepeltesse a rekonstruált változat fotóját is!

15. A/3. DOKUMENTUMFILM-RÉSZLET KÉSZÍTÉSE

Készítsen minimum 5, maximum 8 perces rövid dokumentumfilmet vagy

dokumentumfilmrészletet egy munkanélküli vagy munkát kereső ember egy

napjáról!

Az elkészített anyaghoz mellékeljen munkanaplót (a vizsgaleírásban előírt

terjedelemben), amelyben vázolja a komplett film elképzelését (teljes kisfilm

esetében bemutatja annak szerkezeti építkezését, részlet esetében megjelöli, hogy

az az elképzelt teljes filmben hol helyezkedne el és mi lenne a funkciója)! Mutassa

be a munka előkészítésének fázisait, különösen fókuszáljon a szereplőválasztásra

és arra a folyamatra, ahogyan megismerkedett a szereplő élethelyzetével!

Ismertesse, miért az elkészített anyagban alkalmazott dokumentumfilmes

módszert választotta (pl. interjú, eseménykövetés, különféle hangi narrációs

lehetőségek stb.)! Értékelje saját munkáját, mutasson rá az elkészült anyag erős

és/vagy gyenge pontjaira!

16. B/1. EGY KÜLÖNLEGES HASZNÁLATI TÁRGY: KOSZTOLÁNYI

DEZSŐ JÁTSZÓTÁRSAI – ELEMZŐ ESSZÉ

Kosztolányi Dezső játszótársai címmel készítsen a vizsgaleírásban előírt

terjedelemben elemző esszét az internetes nyilvánosság kreatív oldaláról, más

szerzők alkotásainak „újrahasznosításáról”, újraértelmezéséről, amelyben

összehasonlítja azokat a használati módokat, formákat és célokat, amelyek

Kosztolányi Dezső Akarsz-e játszani című versének felhasználásával készítettek

és közöltek az interneten amatőr filmkészítők! Esszéjét elsősorban a következő

munkák összevetésére alapozza: Akarsz-e játszani (Visky Ábel)1; Györgyikének

(Vitéz László) 2 ; Akarsz-e játszani (ismeretlen szerző) 3 és Akarsz-e játszani

(ismeretlen szerző)4 (a megadott anyagok egyike helyett választhat az interneten

fellehető számos további feldolgozás helyett másikat is)!

17. B/2. MŰFAJKERESŐ – ELEMZŐ ESSZÉ

Készítsen a vizsgaleírásban előírt terjedelemben elemző esszét, amelyben az 1956-

os Emlékév filmjének szoros elemezésével5 legalább négy érvényes szempont

alapján kísérletet tesz annak műfaji besorolására!

18. B/3. SZERZŐI DÖNTÉSEK – ELEMZŐ ESSZÉ

Készítsen a vizsgaleírásban előírt terjedelemben elemző esszét, amelyben legalább

három érvényes szempont, három kulcsjelenet részletesebb elemzése alapján azt

vizsgálja, hogy mit adott hozzá a filmi kifejezésmódhoz és annak hatásához a

rendező, Michael Haneke azon döntése, hogy A fehér szalag című 2009-es filmjét6

fekete-fehérben készíti el!

B/4.

Készítsen a vizsgaleírásban előírt terjedelemben elemző esszét, amelyben

bemutatja a választott mozgóképi alkotás műfaji sajátosságait, a műfajnak

megfelelő cselekménybonyolítás és jellemábrázolás eszközeit! Esszéjét az alábbi

filmek alapján dolgozza ki: Amerikai mesterlövész (2014), A másnaposok 1,

Sherlock Holmes, Amerikai história X vagy Életrevalók!

1 A film elérhető például: https://www.youtube.com/watch?v=dVWQg8cPcBM 2 A film elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=dA8p3Yn4nxo 3 A film elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=AV8gH2tJgY4 4 A film elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=VokmAt2iSuI 5 A film elérhető például: http://magyarforradalom1956.hu/v/bemutattuk-az-56-os-emlekev-

hivatalos-dalat-es-imazsfilmjet/ 6 Megjelent magyar felirattal DVD-n

ELŐZETES SZEMPONTOK A PROJEKTFELADATOK

ÉRTÉKELÉSÉHEZ

2017. május-júniusi vizsgaidőszak

A/1. feladathoz

A feladat a költőgéniusz Ady egyik ismert verséhez kapcsolódik, amelyet aligha

lehetne érvényesen áttenni filmformába. A feladat értelmezése során éppen arra lesz

szükség, hogy a vizsgázó átlássa, nem a szöveghű átfordítás, hanem a versélmény

szabad újrafogalmazása a feladat lényege. A nyomor, a társadalmi szolidaritás lesz

a „mondanivaló” az ezzel kapcsolatos személyes érzékenyég és

megfigyelőképesség pedig a vizsgaetűd (fotósorozat) fedezete.

A/2. feladathoz

Fontos, hogy a vizsgázó tisztában legyen azzal, hogy a kiválasztott festmény pontos

fotóreprodukciója természetesen nem előállítható. Hasznos, ha alaposan átgondolja

ennek okait, utánanéz, utána olvas. A minél pontosabb rekonstrukció

megvalósításához így aztán ki kell derítenie a vizuális hatás legfontosabb tényezőit

és meg kell próbálnia azokat újrafogalmazni. A vizsgafeladat lényege tehát a

vizuális hatás felépítésének tudatosítása a festészetben és a fotográfiában, amely

azonban csak türelmes „aprómunkával”, experimentális-kísérletező módszerekkel

lesz felderíthető.

A/3. feladathoz

A feladat megvalósítása során érdemes tudatosítani, hogy noha a dokumentumfilm

vagy filmrészlet rendszerint valóban viszonylag gyorsan leforgatható és látszólag

nem követel olyan alapos előkészítő munkát, mint a fikciós formák (például nem

készül forgatókönyv vagy story-board, a szereplőknek nem kell dialógust

memorizálni stb), de mindebből nem következik, hogy egy „működőképes”

dokumentumfilmhez könnyebben és gyorsabban lehet eljutni, mint egy fikciós

etűdhöz. A szereplőválasztás, a kényes, sokatmondó „éles” szituációk

megválasztása, az érzékeny kamarakezelés, az utómunkával és zenével nem

kijavítható – kitakarható hangfelvételi hibák elkerülése és nem utolsó sorban a

gyakran szükségképpen dekoncentrált-széttartó anyag megszerkesztése komoly

kihívás. Sokat segíthet a vizsgázónak a felkészítő tanár néhány klasszikus

dokumentumfilm elemzésével, de azzal is, ha a filmkészítést megelőzően

terepgyakorlatra biztatja, bátorítja tanítványait.

B/1. feladathoz

A feladat sikeres megoldásához célszerű utánanézni az újmédia felhasználási

lehetőségeinek, módjainak, vagyis a munkát nem csupán a megadott (vagy a

vizsgázó által az elemzésbe bevont) szövegek közvetlen-szoros összehasonlítására

korlátozni, mivel a feladat az internetes nyilvánosság kreatív oldalának elemzését

kéri. Lényeges lehet az is, hogy a vizsgázó ne veszítse el az esszében a kapcsolatot

a kiinduló művel, a Kosztolányi-verssel sem, ugyanakkor kerülje, hogy a feladat

megoldása helyett Kosztolányi pályájáról vagy költészetéről értekezzen.

B/2. feladathoz

Az esszéfeladat szoros elemzést kér. A sikeres megoldáshoz alapvető, hogy a

szoros elemzés fogalmát helyesen alkalmazza a vizsgázó az adott 100 másodperces

filmalkotás esetében. Lényeges az is, hogy a műfaji besorolásra legalább négy – a

filmből következő, de saját maga által választott és megindokolt – releváns

szempont alapján tegyen kísérletet, melynek során az elemzésből adódó érvekkel

igazolja, miért tekinthető, nem tekinthető vagy csak részben tekinthető a film

például reklámfilmnek, társadalmi reklámnak vagy propagandafilmnek.

B/3. feladathoz

Az esszé témája a fekete-fehér nyersanyagválasztás, vagyis a stilizáció. Ahhoz

azonban, hogy a vizsgázó érvényes érvekkel indokolja a film nyersanyag-

használatát legalább három kulcsjelent esetében, alapvető, hogy értse Haneke

művét. Ehhez pedig célszerű a film recepciójába bepillantani, annak kritikai

olvasatait is megismerni. Kiindulásképpen, gondolatébresztőként egy – a

Filmvilágban megjelent, Földényi F. Lászlótól származó gondolat: „Egy

interjújában Haneke azt nyilatkozta, hogy az emberek a legmodernebb technikai

körülmények között is alapvetően úgy viselkednek, ahogyan a kőkorszakban. S

mivel egyelőre senki és semmi nem győzte meg őt ennek az ellenkezőjéről, ezért

filmjeit úgy is lehet nézni, mint az emberi lélek archeológiai ásatásainak az

eszközeit.”

Sopron, 2017. február 20.

Dorosmai Erzsébet Szentpáli Csaba

Documents

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET