JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓdload.oktatas.educatio.hu/erettsegi/feladatok_2015tavasz_kozep/k_momed_15maj_ut.pdfírásbeli vizsga 1511 5 / 12 2015. május 21. Mozgóképkultúra

Mozgóképkultúra és médiaismeret középszint Javítási-értékelési útmutató 1511

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI

ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZ

SG

A ●

20

15

. m

áju

s 2

1.

írásbeli vizsga 1511 2 / 12 2015. május 21.

Mozgóképkultúra és médiaismeret — középszint Javítási-értékelési útmutató

ISMERETEKET ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK (maximum 10 pont) 1. 2 pont a) A szoba falán, a tapétán látható épület nem látható, ha a szobában villanyt gyújtunk. Adjon olyan címet az alábbi fényképnek, amelyben megnevezi azt a jelenséget, amelynek eredményeképpen a szoba falán a Pantheon képe jelent meg! (1 pont)

b) Fogalmazza meg, miért látható a szoba falán a Pantheon fejjel lefelé, illetve a jobb és bal oldalt felcserélve! 1 pont Helyes válasz:

a) A vizsgázó pontot akkor kap a válaszra, ha abban szerepel a camera obscura kifejezés. Pantheon Camera Obscura. (Elfogadható a megoldás, ha a címben szerepel a lencse nélküli lyukkamera vagy a sötétkamra kifejezés, netán a camera obscura leírása, miszerint egy fekete doboz falán lévő lyukon áthaladó fény a doboz szemközti falán képet hoz létre.)

b) A fény egyenes vonalú terjedése és a középpontos tükrözés miatt. A kupola csúcsáról

visszaverődő fénysugár a lyukon át lefelé vetítődik, a talapzatáról visszaverődő felfelé. Ugyanezért a jobb és baloldal is felcserélődik a képen – hiszen a szoba valós terében is mindig a másik oldalra kellene „átmennünk” ahhoz, hogy az ellentétes oldalra láthas-sunk kifelé.



2. 3 pont Olvassa el figyelmesen a következő, Vilém Flussertől származó idézetet! A szöveget a Kr. előtti második évezredben találták ki azért, hogy a képeket mágiátlanítsák, bár a feltalálói ennek feltehetően nem voltak tudatában; a fotográfiát mint az első technikai képet a 19. században találták föl azért, hogy a szöveget újból ……… töltsék föl, akkor is, ha a feltalálók ezúttal se voltak ennek a tudatában.

a) Értelmezze, mit jelent a szövegben a „képek mágiátlanítása”! b) Írja a kipontozott helyre a helyes kifejezést! c) Fogalmazza meg, miért tiltja a Tízparancsolat a második szakaszban

a képi ábrázolást! („Ne csinálj magadnak faragott képet és semmi hasonlót azokhoz, amelyek fenn az égben vagy amelyek alant a földön, vagy amelyek a vizekben a föld alatt vannak.”)

Helyes válasz:

a) Flusser a kép mágikus szemléletére utal, amely valamely személyt vagy tárgyat annak képével azonosít, az írásbeliség a flusseri szöveg szerint ennek a szemléletnek a felszámo-lását célozta;

b) Mágiával; c) Azért, mert amennyiben a kép azonos annak tárgyával, akkor a képmás birtoklása

az „igazi” feletti hatalmat jelent. Márpedig ez úgy Istenre, mint az ő teremtményeire nézve megengedhetetlen. (Válaszként elfogadható a bálványimádás tiltása amennyiben a vizsgázó kifejti, hogy a „hasonló” – vagyis a bálvány – birtoklása az igazi feletti hatal-mat jelenti, ezért tiltott.)

3. 4 pont Hasonlítsa össze röviden az alábbi négy képet a montázsgondolkodás szempontjából!

I) Odüsszeusz és a küklopsz Kr. e. VI. sz. II) Dix: Harcos pipával



III) Gino Severini: Egy táncos dinamizmusa IV) Delvaux: Az alagút

a) Jelölje az alábbi táblázatban „x”-szel azt a montázstípust (típusokat) amely (amelyek) az adott kép szerkesztésmódját, montázsgondolkodását leginkább jellemzi(k)!

b) Indokolja állításait!

elbeszélő (narratív) montázs

expresszív montázs intellektuális/asszociációs montázs

I) Vázakép II) Harcos III) Táncos IV) Alagút

Helyes válasz:

elbeszélő (narratív) montázs

expresszív montázs intellektuális/asszociációs montázs

a) Vázakép x b) Harcos x c) Táncos x d) Alagút x

A vizsgázó minden kép esetében 1-1, maximum 4 pontot kaphat a helyes válaszra az alábbiak szerint (vagy más, de a kép montázsgondolkodását érvényesen indokoló érvelés esetén):

– a vázakép az Odüsszeusz küklopsz-epizódjának fontos cselekményelemeit sűríti egyetlen kompozícióba (emberevés, leitatás, megvakítás), így a sajátos párhuzamos-egyidejű ábrázolás elsősorban a történetmesélés eszköze;

– Dix kubista képe, a Harcos, a téma jellemző elemeit geometrikus formákra bontja, és ön-törvényűen, a festői szándék szerint a legkifejezőbb módon, nem a közvetlenül észlelhető valóságnak megfelelően rendezi újra (a befogadó ugyanakkor nincs arra késztetve, hogy akár történetet, akár új, a képelemekben nem szereplő jelentést konstruáljon a kompo-zíció alapján);



– A táncos a mozgás (és ezzel az idő) festői ábrázolását mutatja, itt sincs a történet vagy új jelentés konstruálásának lényeges szerepe, az idő és a mozgás expresszív-kifejező megragadása a festői program célja. Helyes, vagyis elfogadható válasz az esetleg a táb-lázatban külön nem feltüntetett „szeriális montázs”.);

– Delvaux szürrealista képe a cselekményszervezés szempontjából nem (vagy nem szükség-képpen) összekapcsolódó motivikus, szituatív és formai elemekkel a befogadót arra kész-teti, hogy lelki, tudatalatti, álomszerű képrétegekből konstruáljon – elsősorban asszocia-tív alapon – jelentést.

Pont csak a helyes indoklás esetén jár a válaszadónak, önmagában a táblázatban helyesen elhe-lyezett „x”-re nem adható pont.

4. 1 pont Nevezze meg azt a fogalmat, amelyet a következő meghatározás definiál! A médiakínálat sokszínűsége, amelyet többek között a helyi és a független média működése, valamint a nyilvánosság számára elérhetővé tett médiumok és tartalmak (álláspontok és vélemények) sokszínűsége biztosíthat.

Helyes válasz: Médiapluralizmus (elfogadható a szabad véleménynyilvánítás, véleményszabadság).

SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT (maximum 25 pont)

5. 3 pont A részletben több idősík ismerhető fel. Állapítsa meg, melyek ezek! 3 pont

Helyes megoldás: A vizsgázó egy-egy, összesen három pontot kap, amennyiben helyesen különíti el az 1983-as gyerekkori tornaedzést a cirkuszosok látogatásával és a cirkuszba szökéssel az egykori tornate-remben tett 2002-es látogatástól, illetve a részletet nyitó tornaedzéstől és az azt követő sétálástól a felhőkarcolók között. (A részletben tehát.3 idősíkot különíthetünk el) (Nem fogadható el helyes válaszként a 2002-es jelenetben az edző halálára utaló gyászjelen-tésben szereplő 1999-es év.)

6. 3 pont Nevezzen meg három utalást, amely a nézőt segíti abban, hogy az első jelenetsorban látott edzőt és a fiatal Dongót azonos személyként azonosítsa! 3 pont Helyes megoldás:

– a férfi felnéz az égre, a toronyházakra Kanadában, a fiú is felnéz a lakótelepi házak magasába az égre a következő jelenetben – és ez a vizuális rím a két szereplő azonosítá-saként működik;



– az utolsó jelenetben Feri bácsi gyászjelentését úgy nézi a fiatal férfi, mint akinek köze volt hozzá;

– abba a tornacsarnokba megy el a 2002-es magyarországi jelenetben, ahol annak idején Dongó edzett;

– az, hogy edzőként Feri bácsi teljes ellentéte (mintha a rossz edzői és felnőttminta kiigazí-tása történne meg ezzel).

7. 2 pont a) Igazolja két megfigyeléssel, hogy a kisfiú, Dongó edzője feltétlen engedelmességet kíván, és be akarja törni tanítványait! 1 pont b) További két megfigyeléssel igazolja, hogy Feri bácsit viselkedése elidegenítő, erőszakos, agresszív edzői módszereinek érvényesítésében a gyerekek tárgyiasítása segíti! 1 pont

Helyes megoldás: a)

– mozdulatai szélsőségesen hevesek-hirtelenek, így fenyegetőek;

– többször is megfenyíti és veri Dongót, illetve lerántja a gyereket a szerről;

– üvölt-káromkodik.

b) – amikor a gyerekekről szól, folyamatosan „ezekről” beszél, „kényes jószágként” említi

őket, nem használ neveket, nem jelöli őket személyként;

– Dongót ugyan a nevén szólítja, de „nyomorultnak” is nevezi; úgy fogalmaz, mintha birtokolná a gyerekeket: „Azt hiszed, hogy rajtam kívül komolyan fog venni bárki is?” „Te már a miénk vagy!”.

Pont a kérdés a) és b) részére is csak abban az esetben adható, ha a vizsgázó a kérdésben meg-fogalmazott állítást legalább két helyes megfigyeléssel igazolja.

8. 3 pont a) Érveljen legalább két filmes kifejezőeszköz megjelölésével amellett, hogy a részlet nyitóblokkjában nem egyetlen edzést látunk! 2 pont b) A részlet ezen szakasza populáris filmekben is gyakran alkalmazott archetípusokra, a szereplők közti karakteres viszonyra épül. Fejtse ki, melyek ezek! Nevezzen meg legalább két archetípusos karaktert és/vagy viszonyt, amelyet felismer a részlet nyitóblokkjában! 1 pont



Helyes válasz: a) 1-1, összesen két pont adható a következő (vagy ezekhez hasonlóan a részlet konkrét jelzéseivel bizonyítható egyéb más) filmnyelvi eszköz, jelzés helyes megnevezése esetén:

– többször/folyamatosan változik a két tornász öltözete;

– többször változik a tornászok külön-külön és együttesen elfoglalt helye a térben, illetve változik az általuk felváltva vagy párhuzamosan végzett gyakorlatok jellege – ezeket oly-kor gyors, átkötő gépmozgás kapcsolja össze, egyetlen edzés során ilyen térbeli, akcióbeli és időbeli elrendeződések nem jöhetnének létre – a jelenet tehát kihagyásokkal ábrázolt edzéssorozat montázsszekvenciáiból áll össze.

b) 1 pont adható, ha a vizsgázó az alábbiak vagy a részlettel igazolható más archetípusos karakterek és/vagy viszonyok közül legalább kettő megnevezésével helyesen veszi észre, miszerint

– a tornaedzés jeleneteiben egyszerre van jelen a két tornász közti vetélkedés (egyfajta párbajként ábrázolt versengés); másrészt

– a jelenetek végén a főszereplő Dongó által a szőke tornásznak adott elismerő dicséret jelzi, hogy közben itt valamiféle beavatási rítus, tanítási szituáció is lezajlott;

– elfogadható válaszként még a két tornász közti bizalom kiépülésének, az elfogadásnak a megemlítése is. Pont adható a mester és tanítvány viszony (vagy annak szinonimái) megnevezése esetén is.

Nem fogadhatóak el válaszként a szereplők külső megjelenésére építő észrevételek: pl. világos és sötét hajú, vékonyabb/inasabb és zömökebb testfelépítésű tornász.

9. 2 pont Nevezzen meg egy olyan látványszervezési eszközt, amelynek konzekvens használata a) összetartja a látott részletet, amelynek használata a részlet egészére jellemző; b) elkülöníti a különböző helyszínek képi világát!

Helyes válasz: 1-1 pont adható a következő (vagy ezekhez hasonlóan a részlet konkrét jelzéseivel bizonyítható egyéb más) látványszervezési eszköz, jelzés helyes megnevezése esetén: a) a keret állandó mozgása, a kézikamera-használata; b) a szín- és tónusvilág alapvetően különböző a kanadai/külföldön játszódó, az álomszerű (fémes, kontrasztos), a debreceni, a cirkuszi (intenzívebb, telítettebb színek, erős mesterséges fény, tükrö-ződések, reflexek) jelenetekben.

10. 3 pont Nevezzen meg a látott részletből egy-egy olyan szituációt (jelenetet) amelyben a helyzet ábrázolásának lényeges kompozíciós elemévé válik a) az elliptikus (kihagyásos) montázs alkalmazása; b) a svenk mint átkötő gépmozgás alkalmazása; c) a szubjektív nézőpont alkalmazása. Értelmezze, milyen jelentést hordoz a válaszában megnevezett szituációkban az adott forma-nyelvi eszköz alkalmazása!



Helyes válasz: a) az első (edzés)blokk szervező eszköze az elliptikus montázs – egyértelmű időkihagyásokra utal a két tornász ruhájának változása; az elliptikus montázs segítségével követhetjük nyomon a finom változásokat a két férfi kapcsolatában – miközben a tér és az idő érzete folyamatos; b) ugyancsak az első jelenetsor domináns eszköze a svenk mint átkötő gépmozgás, amikor a két tornászt a kameramozgás „összekapcsolja” ellenpólusú világukból, amikor a még egymástól lelkileg távol lévő, rivalizálók között megteremti az utat, visz egyiktől a másikig; vagy amikor később a békésen egymás mellett gyakorló tornászokat közös térbe vonja; c) a nyitó edzés utáni városi sétát, amelyben a felhőkarcolók idézik fel a hajdani debreceni bér-házudvart, majd a látomást Feri bácsiról; vagy a cirkuszi jelenetben, amikor Dongó szemével láthatjuk az elegáns cirkuszigazgató metonimikus képét – a cipőjét, szivarját, kezét –, így érzé-keltetve mindazt, amiért Dongó odament; vagy az utolsó jelenetben a gyászjelentésre tekintő Dongó nézőpontját, aki most tudta lezárni a mindmáig őt kísértő gyerekkori traumát.

11. 3 pont A filmrészlet több lépésben/stációban mutatja be a gyermek Dongó lázadását az erőszakos edző által képviselt világgal szemben. Ezek közül jelöljön meg legalább hármat! 3 pont

Helyes válasz: 1-1, összesen maximum 3 pont adható a következő (vagy ezekhez hasonlóan a részlet konkrét jelzéseivel bizonyítható egyéb más) jelzések helyes megfigyelése esetén: – Dongó a flash-back szakasz elején az edző öngyilkosság vagy baleset formájában bekövetkező (látszólagos, hamis) haláláról fantáziál; – tevőlegesen is szembefordul az őt az elalvásért szidalmazó és vívótőrrel fegyelmező edzővel (nem hagyja magát megverni); – a gumikötéllel való fegyelmezés elől (a holmijával együtt) megszökik; – szökése után közvetlenül tüntetőleg (a lázadás érzelmi feszültségét levezetendő, egyben a tornász/sportolói léttel lényegileg ellenkező módon) cigarettára gyújt; – önként egy másik közösséggel/életmóddal való azonosulást választ a cirkuszosokkal való tárgyalás jelenetében.

12. 6 pont

a) Nevezze meg egyértelműen azt a két jelenetet és/vagy beállítást, amely az „edző halálát” fogalmazza meg! (1 pont) b) Jelölje azt a két jelenetet és/vagy beállítást, amely az „edzők magányáról” szól! (1 pont)



c) Röviden fejtse ki, értelmezze a megjelölt jelenetpárok tartalmi-filmnyelvi összefüggéseit, vagyis azok párhuzamos, ellentétes, motivikus kapcsolatrendszerét! Jelenet-, beállításpáronként legalább két-két érdemi állítást tegyen! 4 pont Helyes válasz: a) A vizsgázó 1 pontot kap a helyesen felismert jelenet-, beállításpárok megnevezése esetén az alábbiak szerint: Az edző halála: – a látomásszerű szekvenciában Feri bácsi lezuhan a magasból, és látszólag halottként fekszik a betonon, míg az utolsó jelenetben olvashatjuk a gyászjelentést, miszerint Feri bácsi 1999-ben meghalt. A válaszra csak a két válaszelem együttes megléte esetén jár pont. b) A vizsgázó 1 pontot kap a helyesen felismert jelenet/beállításpárok megnevezése esetén az alábbiak szerint: Az edzők magánya: – Az üres tornacsarnokban Feri bácsi magányosan, maga elé nézve ül; a felnőtt (és a kanadai versenyzőt edző) Dongó az utcán gyalogol magányosan egy idegen városban; a felnőtt Dongó magányosan idézi fel gyerekkorát az üres, lepusztult edzőteremben. A válaszra csak a két válaszelem együttes megléte esetén jár pont. c) a vizsgázó további 2-2 pontot kap, amennyiben az alábbiak (vagy más, a jelenetekkel/beállítá-sokkal igazolható módon) helyesen értelmezi, bontja ki a két téma ábrázolásának filmnyelvi esz-közökkel történő – eltérő – megfogalmazását: az edző halála: Mindkét részletben Dongó szembesül Feri bácsi halálával, noha ténylegesen az edző egyik jele-netben sincs jelen. Az első (álom)jelenetben Feri bácsi látszólag testi valójában jelenik meg, míg az utolsóban mosolygós arccal csupán a fényképen van jelen; Az első jelenetben Dongó gyerekként kegyelettelenül, furcsa higgadtsággal vizsgálja a testet, a lábával meglöki azt, a másik képben felnőttként, elgondolkodva nézi a gyászjelentést; Az első jelentben Dongó gyerekként még testileg/fizikailag kiszolgáltatott, hiszen a „feltámadó” Feri bácsi megragadja a lábát, míg a gyászjelentés előtt Dongó csendesen továbblép, kiszolgál-tatottsága, függősége, kötődése – ha van – lelki lehet; Az első jelenet szinte horrorisztikus, látomásos; a másik békésebb, csendes, hétköznapi; Az első szűk terű, kevés tárgyi elemet tartalmazó, a másik egy raktárszerű tornacsarnok zsúfolt rendetlenségű nagy terében zajló jelenet. Az edző magánya:

A részlet vége felé Feri bácsit kistotálban, profilból veszi a kamera, az arcát egyáltalán nem látjuk, míg Dongót a részlet első blokkjának a végén a kanadai nagyvárosban (és a gyerekkori edzőteremben tett látogatása során is) félközeliben figyelhetjük, több nézőpontból; A Feri bácsit láttató beállítás statikus, míg a másik képsor kifejezetten mozgalmas, dinamikus; Feri bácsi kezét tördelve a „birodalmában” ül egyedül, amely rendezett, de üres (akárcsak a zárójelenetben a felnőtt Dongó körül); Dongó a nagyvárosban jár valahol; Dongó magányos utcai passzázsa a sikeres felkészítés után látható, amikor a tanítvány elfogadja őt, mint mesterét, míg Feri bácsi magányos ücsörgése Dongó, a tanítvány szökését, a cirkuszjele-netet követi, így az edző (az ember) kudarcáról és sikeréről szólóan a részlet egészét kapcsolja össze.



MÉDIA MINIESSZÉ (maximum 15 pont)

13. Figyelmesen olvassa el az alábbi esetleírást! A szlovák Eva Varholíková Rezesová 2012-ben balesetet okozott az M3-ason, ezért négy ember halálát okozó ittas vezetéssel vádolták meg. Rezesovának két kiskorú gyereke van, a kassai társasági élet ismert alakja, a szlovákiai bulvárlapok rendszeres szereplője, első férje ünnepelt jéghokis. Édesapja a néhány éve elhunyt szlovák milliárdos, Alexander Rezes, a Meciar-kormány egykori minisztere, aki a kassai vasmű privatizációja során szerezte vagyonát. Az elsőfokú perben Rezesovát hat év börtönre ítélték, miután bűnösnek találták ittas gépjárművezetés következtében elkövetett halálos baleset vétségében. A műszaki szakértői vélemény alapján nem kizárható, hogy a baleset előtt a szerencsétlenül járt gépjármű szabálytalanul előzött. Az ítélet ellen a vádlott és az ügyészség egyaránt fellebbezett. A bíróság a vádlottat szabadlábra helyezte, és házi őrizetbe engedte. Rogán Antal, a kormányzó párt frakcióvezetője törvénymódosítást sürgetett, amikor kiderült, hogy a vádlott a másodfokú tárgyalásig egy luxus lakóparkban töltheti a házi őrizetét. A frakcióvezető tiltakozását követő négy órán belül a másodfokú bíróság megvonta Rezesovától a házi őrizet jogát, újra előzetes letartóztatásba került. 2014-ben a másodfokú bíróság kizárta az eljárásból az első fokú ítéletet megalapozó szakértőt. Az új műszaki szakértői véleményre alapozva a jogerős másodfokú ítélet szerint Eva Rezesová bűnös, ezért kilenc év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte őt a bíróság. Az áldozatok hozzátartozói üdvözölték a jogerős döntést, a szigorúbb ítéletet. Rezesová nevére kattintva több mint 130.000 internetes oldal nyitható meg. Az üggyel kapcsolatban több ezer újságcikk, televízió- és rádiós anyag, hír, riport, elemző háttérműsor készült.

Rövid elemző esszében, A Rezesová-eset címmel fejtse ki, miért foglalkozhatott a média két éven át folyamatosan az üggyel! a) Az esszében nevezzen meg legalább két olyan tényezőt az ügy főszereplőjének sajátos helyzetével összefüggésben, amely miatt az eset különösen alkalmas volt a kitüntetett média-figyelemre! Indokolja válaszát! 4 pont b) A napirend-kijelölés és a használatiérték-modell alább olvasható meghatározása alapján esszéjében azt is mutassa be, miképpen alkalmazhatóak ezek a médiamodellek a konkrét esetre! (A napirend-kijelölés esetében legalább két megfigyeléssel mutassa be a modell alkalmazhatóságát az adott ügyre, a használati érték szerinti megközelítésnél legalább három szempontra térjen ki!) 5 pont

A média napirend-kijelölő szerepe: a média az események közötti szelektálással fontossági sorrendet – értékhierarchiát – állít fel: egyes eseményeket fontosnak, másokat kevésbé fontosnak pozicionál. A média elsősorban nem azt szabja meg, hogy mit gondoljunk, hanem azt, hogy miről gondolkodjunk. A média használati érték felfogásában a mindennapi élet feszültségeitől való menekülés, elszakadás, a virtuális közösség részévé válás, az éntudat megerősítése (a médiaszövegekben előforduló helyzetek reflektálása a saját élethelyzetekre), valamint tájékozódás, informálódás, illetve használható szerepminták és identitásminták közti válogatás céljából való használatot jelenti.

c) Nevezzen meg legalább három olyan értelmezési keretet, amelyet a média a fenti esetleírás alapján felkínálhatott a közönségnek, mint olyat, amely részben vagy egészben ma-gyarázza az eset valamely morálisan lényeges mozzanatát! Indokolja röviden válasz-tását! 3 pont



Helyes válasz: A vizsgázó az esszéhez szükséges ismeretanyag helyes alkalmazásáért 12 pontot kaphat a következők szerint: a) A vizsgázó szempontonként 1-1, maximum két pontot kaphat (két helyesen megnevezett szempontra és azok helyes indoklására tehát összesen maximálisan 2-2, vagyis négy pont jár), amennyiben esszéjében az alábbiak szerint (vagy más, releváns megfigyeléseit indokolva) kitér az alábbi szempontok közül legalább kettőre: – a média számára alapvető, hogy nevesíthető, drámai helyzetben lévő szereplő, szereplők narratíváját fogalmazhassa meg: egy kétgyermekes milliomosnő morális bukása, szenvedés és/vagy bűnhődéstörténete tökéletesen alkalmas ehhez; – az események hírértékét növeli, ha azok szereplője vagy szereplői ismert vagy/és hatalom-mal bíró szereplők, ha ismert emberekkel történik valami szokatlan, drámai esemény: Reze-sová és családja a szomszédos ország magyar nyelvű közössége számára pontosan ilyen szereplő (az esetleírás szerint: a kassai társasági élet ismert alakja, a szlováki bulvárlapok rendszeres szereplője, első férje ünnepelt jégkorongozó. Édesapja a néhány éve elhunyt szlovák milliárdos, Alexander Rezes, a Meciar-kormány egykori minisztere, aki a kassai vasmű privatizációja során szerezte vagyonát); – a média számára előnyös, ha az események olyan narratívák felépítését teszik lehetővé, melyek sorozatszerűen, hosszabb időt, hónapokat, esetleg éveket fognak át: az ügy szereplője négy ember halálát okozó balesetért került vád alá, a bírósági eljárásrend a fellebbezésekkel és tárgyalások, bizonyítások sorozatával tökéletesen alkalmas erre. b)

1-1, összesen maximum két pontot kaphat a vizsgázó, amennyiben az alábbiak szerint (vagy más, de hasonlóan érvényes megfogalmazásban) mutatja be, hogy a Rezesová-eset eseményeit a média alapvetően fontosként pozícionálta, mivel: – önmagában az eset kapcsán a nyilvánosságnak szánt különösen nagy számú médiaszöveg mutatja, hogy a média az esetet nem egyszerűen egy közlekedési balesetnek tekintette, hanem olyan eseménynek, amely különösen erősen sérti a közösség felelős, morális viselkedésre vonatkozó normáit; – a morális igazságtétel a Rezesová-esetben nem egyszerűen bírósági kérdés, a médiának folyamatosan ébren kell tartani a közönség érdeklődését, és a hatalom kontrolljaként (a de-mokratikus rendszer „őrkutyájaként”) figyelni az igazságügyi szervek, az igazságszolgáltatás munkáját az adott ügyben. További 1-1 összesen maximum három pontot kaphat a vizsgázó, amennyiben az alábbiak szerint (vagy más, de hasonlóan érvényes megfogalmazásban) mutatja be, hogy a Rezesová-eset kapcsán a befogadó számára fontos tényező a használatiérték-modell szerint például: – a tájékozódás, az informálódás, mivel a közönség tudni szeretné, mi is okozta pontosan a balesetet, a műszaki szakértőről bebizonyosodik-e, hogy korrupt, a politika beleszól-e a füg-getlen igazságszolgáltatás menetébe, milyen ítélet születik, s az megfelel-e a társadalom igaz-ságérzetének;



– az én-tudat megerősítése, mivel a közönség folyamatosan konfrontálódik a jómódból, a kivételezettségből, az ismertségből és jó kapcsolatokból (vagyis az osztályhelyzetből, a társadalmi különbségekből) eredő helyzetekkel – és azokra saját társadalmi pozíciója szerint reagál (pl. az áldozatokhoz hasonló kisemberként vagy kiszolgáltatott pozícióba kerülve, a Rezesová-esetben mindezen sérelmekért kaphatna áttételesen elégtételt egy őt elítélő döntéssel); – a virtuális közösséghez tartozás, vagyis annak a megélése, hogy az ügy kapcsán kialakuló véleményével nincs egyedül, erős véleményközösség részeként tartozik valakikhez; – nem a saját gondjaival kell foglalkoznia, hanem egy olyan – hosszabb ideig kiszámíthatat-lan végkimenetelű és fordulatos – bírósági narratívát követhet, amelynek külső szemlélőjeként kellően borzonghat és izgulhat, ezáltal kiszakadva mindennapi élethelyzetének problémáiból. c) további 1-1 összesen maximum három pontot kaphat a vizsgázó, amennyiben az alábbiak szerint (vagy más, de hasonlóan érvényes megfogalmazásban) mutatja be a Rezesová-eset valamely érvényes értelmezési keretét, például: – gazdagság, celeblét – a korlátlan pénzeszközök, a mindenkire kötelező szabályok semmibe vétele, a felelőtlenség óhatatlanul személyiségromboló, adott esetben tragédiát okoz; – a hatalmi ágak függetlensége – sérült-e a demokratikus társadalom intézményrendszerének alapelve, a hatalmi ágak függetlensége az adott esetben azzal, hogy a hatalom képviselője egy folyó ügyben erőteljesen véleményt nyilvánít; – korrupció – korrumpálható-e az igazságszolgáltatás, bízhatunk-e azokban a törvényekben, szabályokban, amelyek szerint működnek az állam intézményei; – szlovák–magyar viszony alkalmas-e az adott eset arra, hogy a számos feszültséggel terhelt szomszédsági viszony kontextusába helyezve értelmeződjön. A helyesen felépített esszészerkezetre (állítás, megfigyelések, ismeretek alapján történő érvelés-bizonyítás, konklúzió) 3 pont adható.

Documents

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓdload.oktatas.educatio.hu/erettsegi/feladatok_2015tavasz_kozep/k_momed_15maj_ut.pdfírásbeli vizsga 1511 5 / 12 2015. május 21. Mozgóképkultúra