- 1 -

MTA Ökológiai KutatóközpontHírlevél

Témáink

Kutatóközponti újdonságok ........................... 2Honlapunk és az Ökológia blog ............................ 2„Megújítás 2012” ................................................ 3Fiatal kutatók ................................................... 3Az MTA ÖK megjelenése és megjelenítése ............ 3

Megjelent publikációk, sikerek ....................... 4

Kutatócsoportjaink ........................................ 4Az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet alga és

makrofi ton kutatócsoportja ............................. 4Tisza-kutató Osztály .......................................... 7

Pályázataink, témáink .................................... 8OTKA pályázatok ............................................... 8Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni

Limnológiai Intézet és a Kaposvári Egyetem közös pályázati sikere ..................................... 8

„Lendületes” pollinációs-hálózat kutatás Erdélyben – kellemeset a hasznossal ................................ 8

Botanikus kerti hírek .................................... 10A Nemzeti Botanikus Kert hírei .......................... 10Gratulálunk! ................................................... 10Expedíció Iránban ............................................ 10„Kerekedj fel!” program .................................... 102012. október 7.: Földi javak asztalunkon –

termékkiállítás és vásár .................................112012. október 7.: Túl nagy lábon élünk –

kiállítás megnyitó .........................................11Rövid hírek képekben ........................................11

Rendezvények, konferenciák ........................ 12Megtartottuk a 9. Magyar Ökológus Kongresszust

Keszthelyen ................................................ 12Középpontban a biológiai sokféleség védelme ..... 13ECER 2012 konferencia és konferencia utáni

kirándulás ................................................... 14IAD39 – nemzetközi Duna-kutató konferencia

Szentendrén 2012. augusztus 21–24. .............. 16Nyílt Nap az MTA Ökológiai Kutatóközpont

Balatoni Limnológiai Intézetben (Tihany, 2012. július 6.) ..................................17

Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport .............................................. 19

I. évfolyam 3. szám 2012. ősz

- 2 -

Kutatóközponti újdonságok

Honlapunk és az Ökológia blog

Elkészült az MTA Ökológiai Kutatóközpont honlapja: www.okologia.mta.hu. Az intézetek oldalai továbbra is megmaradnak (közvetlen linkekkel érhetők el a fejlécből), de a központi funkciókat ide összpontosítjuk: „Hírek”, „Telefonkönyv”, „Nyilvánosság”. Ugyanakkor létrehoztunk néhány újabb szolgáltatást is, ilyen a „Rendezvény-naptár” és a „Belső hálózat”.

MTA ÖK Hírek – Szeretnénk, hogy a hírek rovat naprakész, lényegre törő, kiegyensúlyozott és érdekes legyen. Nagy Adrienn (nagy.adrienn@okologia.mta.hu) szerkeszti, de nagyon sok múlik rajtunk, hogy Adrit milyen információkkal látjuk el.

Telefonkönyv – Keressük egymást, keresnek bennünket … legyen pontos és naprakész, itt ez a fő követel-mény. Ha valaki hibát, hiányosságot vagy elavult információt fedez fel, kérem azt mihamarabb jelezze nekünk (informatika@list.okologia.mta.hu), hogy kijavíthassuk!

Hírlevél – Innen tölthetők le (vagy linkelhetők) a szerkesztett hírlevelek. A szerkesztők címe: hirlevel@list.okologia.mta.hu.

Nyilvánosság – Az MTA ÖK publikus dokumentumai és információi.

Rendezvénynaptár – Segítség lehet, ha könnyen áttekinthetjük programjainkat. A nemzetközi, hazai, ÖK szervezésű vagy „egyéb” kategóriák eltérő színnel jelennek meg a közös naptárban. Naprakész gondozása fon-tos! Kérjük, hogy tájékoztassatok az ökológiai vonatkozású rendezvényekről (hirlevel@list.okologia.mta.hu).

Belső hálózat – Itt tesszük elérhetővé az MTA ÖK fontos, de nem nyilvános dokumentumait (MTA ÖK Irat- és dokumentumtár). Csak regisztrált munkatársaink férhetnek hozzá. A hálózatba való belépést, regisztrálást, ill. jelszómódosítást is itt lehet kezdeményezni.

Honlapunk „ezer szállal” kapcsolódik az akadémiához, van azonban még egy fontos linkünk az oldal jobb-alsó felében! Ugyanis létrehoztunk egy „Ökológia blog”-ot, amely fontos fóruma lehet a magyar ökológus társadalomnak – használjuk hát ki!

Horváth Ferencwww.okologia.mta.hu – www.okologiablog.hu

- 3 -

„Megújítás 2012”

Az Ökológiai Kutatóközpont kutatóintézet-hálózat megújítására vonatkozó pályázata 48 174 E Ft összegű egyszeri támogatást nyert el, valamint a kutatóközpont költségvetésébe beépülő támogatását 40 300 E Ft-tal emelte meg a Magyar Tudományos Akadémia.

Ennek a keretnek a terhére többek közt a VITUKI Hidrobiológiai Csoportjának átvétele, a Balaton kutatás támogatása és egyéb fontos fejlesztések valósulnak meg.

Fiatal kutatók

Idén az Ökológiai Kutatóközpont számára az MTA 8 fi atal kutatói álláshelyet hagyott jóvá, melyet 2012. szep-tember 15.-től 7 fő betöltött, a 8. kutatói helyre pedig fél év halasztást kértünk.

A nyertesek és témáik a következők:

György ÁgnesÖkológiai célállapot meghatározása a Duna-komplexum hasznosításának feltételrend-szerében.Duna-kutató Intézet

Szekeres József Környezeti változók hatása a dunai fi toplankton közösség összetételére és változékonyságára. Duna-kutató Intézet

Görgényi JuditA Tisza és vízrendszere fi toplanktonjának szerkezeti és funkcionális vizsgálata.Balatoni Limnológia Intézet

Földesi RitaÖkoszisztéma szolgáltatások vizsgálata ter-mészetes ökoszisztémákban és különböző gazdálkodási módú agrárterületeken.Ökológiai és Botanikai Intézet

Zimmermann ZitaA természetesség funkcionális ökológiai in-dikátorai.Ökológiai és Botanikai Intézet

Varga NóraGomba-együttélések biológiai és kémiai diverzitása és azok ökoszisztéma szolgáltatási vonatkozásai.Ökológiai és Botanikai Intézet

Kutszegi GergelyFaállomány és a gombaközösség összefüggé-seinek vizsgálata, a holtfa gombaközösségre gyakorolt hatásának feltárása.Ökológiai és Botanikai Intézet

Még egyszer gratulálunk és eredményes munkát kí-vánunk Nekik a következő évekre.

Az MTA ÖK megjelenése és megjelenítése

Kutatóközpontunk megjelenésének és láthatóságának javítása fontos célunk. Ez ügyben folyamatosan történnek előrelépések (lásd a fenti cikket a honlap és a blog tekintetében). Megírtuk az ÖK wikipédia szó-cikkét is, egyenlőre magyarul (http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Tu-dományos_Akadémia_Ökológiai_Kutatóközpont). A wiki egy bárki által szerkeszthető enciklopédia, így bátorítom a kollégákat a szócikk bővíté-sére, illetve kapcsolódó cikkek megírására.

Igen fontos lépés, hogy elkészült az Arculati kézikönyv, mely rendszerbe foglalja az arculati elemekkel kapcsolatos szabályokat, alkalmazásokat, tiltásokat. Célja, hogy megjelenésünket egységessé és emlékezetessé tudjuk tenni. A napokban hozzáférhetővé tesszük a hivatalosan haszná-landó logót és irodai elemeket (fejléces papír, névjegy, stb.).

Báldi András

ARCULATTERV

2012

Magyar Tudományos Akadémia

Ökológiai Kutatóközpont

Arculati kézikönyv

- 4 -

Cikkek lektorálása közben futottam többször bele, hogy a terület lokalizációja enyhén szólva pongyola volt. Az Ecology és Oecologia egy évfolyamának cikkeit áttekintve ez a benyomásom megerősítést nyert. Mindez sérti a megismételhetőség tudományos kritériumát. Mivel immár sok éve szabadon hozzáférhető a Google Earth, ez a lokalizációs probléma könnyen megoldható volna, akár nagyszámú mintavételi pont, vagy szabálytalan alakú mintavételi terület esetében is. A pontos lokalizáció nem csak a megismételhetőséget segíti, hanem a térképen ráközelítve rengeteg információt, benyomást kapunk, amely segíthet a bemutatott eredmények jobb megértésébe. Julie Shapiroval megírt gondolataink a rangos Frontiers in Ecology and the Environment (impakt faktor: 9,1) lapban mint lektorált levél jelent meg.

Julie Teresa Shapiro, and András Báldi. 2012. Lost locations and the (ir)repeatability of ecological studies. Frontiers in Ecology and the Environment 10: 235–236.

Báldi András

Megjelent publikációk, sikerek

Kutatócsoportjaink

Az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet alga és makrofi ton kutatócsoportja

Algakutatás

A Balaton nemzetközi szempontból is kiemelt objektuma (Lake Balaton LTER site) a hosszú távú ökológiai kutatásnak, ezért évtizedek óta folytatjuk a fi toplankton tér-idő változásainak nyomon követését és mű-ködésének megismerését. Kutatásaink mindemellett más tavakra, sőt folyóvizekre is kiterjednek. Az MTA SZTAKI-val együttműködve részt veszünk a vízbiológiai digitális holografi kus mikroszkóp fejlesztésében egy tavi fi toplankton adatbázis létrehozásával. Az elmúlt években részben a szélsőséges körülmények között vagy szélsőséges élőhelyen előforduló, ez idáig még nem tanulmányozott algák kutatását is elkezdtük. Tanulmá-nyozzuk a Kárpát-medence különleges fi zikai és kémiai tulajdonságú vízterei algaközösségeinek produktivitását műszeres analitikai eljárásokkal valamint diverzitását mikroszkópos és molekuláris fi logenetikai módszerek-kel. Szélsőséges körülménynek tekinthetjük a telet, amelyre még a szakemberek jelentős része is mint egy nyugalmi, inaktív állapotra tekint. A téli időszak intenzív kutatása világszerte csak az elmúlt években kezdő-dött, és csupán 2008-ban rendezték meg az első ilyen témájú nemzetközi konferenciát Finnországban (First International Symposium of Winter Limnology), amelyen már bemutattuk új eredményeinket.

A különleges élőhelyek tekintetében elsősorban az Európai Unióban unikális szikes tavaink algaközösségével foglalkoztunk. Leírtuk a Duna-Tisza közi szikes tavak egyedülálló algaközösségeit. Molekuláris fi logenetikai vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy az a szélsőséges viszonyok ellenére is diverz, ahonnan a 18S rRNS gén szekvenciája alapján egy új algafajt és egyben nemzetséget Chloroparva pannonica néven le is írtunk. Az elmúlt években az Erdélyi-medence algológiai szempontból szinte teljesen ismeretlen sós tavaival kezdtünk foglalkozni, amelyek még számos új eredményt tartogatnak számunkra.

A természetben megfi gyelt jelenségek (pl. a szélsőséges körülményekhez való alkalmazkodás) okait labo-ratóriumban, izolált algatörzsekkel végzett ökofi ziológiai vizsgálatokkal (szaporodás és fotoszintézis mérés) igyekszünk megmagyarázni. Ez utóbbi célból egyre újabb élőhelyekről izolálunk algatörzseket, amelyeket a törzsgyűjteményünkben (Algal Culture Tihany) folyamatosan fenntartunk. Az izolált algatörzsek számos multidiszciplináris kooperáció lehetőségét biztosítják. Részt veszünk kutatás-fejlesztési pályázatokban, ame-lyek az alkalmazott kutatási területeken felmerülő problémákra keresik a választ. Ezen kutatásaink során célzott anyagcseretermékek (lipid, keményítő, antioxidáns) „túltermelésére” képes sejtvonalakat izoláltunk és szelektáltunk, vizsgáltuk azok fény, hőmérséklet és tápanyagellátástól függő szaporodását, a célzott anyag-cseretermékek szintézisét. Részt veszünk ipari méretű fotobioreaktor fejlesztésében.

Kutatócsoportunk aktív résztvevője az EnvEurope Life+ projektnek, melynek célja egy Európán átívelő, hosszú távú kutatási hálózat és adatbázis létrehozása. A projektben egy általunk javasolt téma is helyet ka-pott, „Temporal patterns of phytoplankton diversity on a European scale” címmel. A kutatás lényege annak megállapítása, hogy az EnvEurope hálózat részét képező víztestek fi toplankton adatsoraiból milyen funkcionális tulajdonságokon, „trait”-eken alapuló diverzitás mintázatok fi gyelhetők meg, és a kapott mintázatok milyen összefüggést mutatnak az abiotikus és biotikus környezeti tényezőkkel.

A vizek fényklímája nagymértékben meghatározza a planktonikus algaközösségek összetételét. Tavaink je-lentős részének fényklímája pedig alapvetően különbözik az óceánokétól, melynek fő oka a barna színű oldott

- 5 -

szerves anyagok jelenléte, amelyek a spektrum „vörös eltolódását” okozzák. Ezért kezdtünk el foglalkozni sekély tavaink fényklímájának spektrális viszonyaival és annak a fi toplankton összetételére kifejtett hatásával, amelyre lehetőséget nyújt az elmúlt években beszerzett HR 2000+ spektrométer és a speciálisan megtervezett inkubátor, amelyben az algák fénypreferenciájának vizsgálatára és összehasonlítására van lehetőség.

Makrofi tonok kutatása

A makrofi ton kutatás terén elsősorban a Balaton és a Kis-Balaton növényegyütteseivel foglalkozunk. Vizsgá-lataink elsődleges célja a vízinövények elterjedését, zonációját befolyásoló biotikus és abiotikus tényezők ha-tásának vizsgálata. Összefüggéseket keresünk az üledék tápanyagtartalma, a növényeket érő fény intenzitása és minőségi összetétele, a hidrológiai viszonyok, valamint a növények, növényközösségek állapota között. A vizsgálatokat a makrofi tonok különböző szervein és szövetein végezzük, tanulmányozzuk az egyes növények genetikai, citológiai, morfológiai és élettani variabilitását egy adott környezeti tényező hatására. Vizsgáljuk a Balaton legelterjedtebb hínárfajainak a populáción belüli és egyeden belüli variabilitása ökológiai és evolúci-ós jelentőségét. A vizsgálatok során elsősorban az élettani (pigment-tartalom, klorofi ll fl uoreszcencia, foto-szintetikus aktivitás, hőtűrés, stb.), és a morfológiai paraméterek variabilitását tanulmányozzuk, illetve arra vagyunk kíváncsiak, hogy azok miként manifesztálódnak egy adott kombináció mellett. Vizsgáljuk a hínárok kromatikus adaptációját a fény mennyiségének és spektrális összetételének függvényében valamint a hínár és a bevonata közötti kölcsönhatásokat.

A nádas kutatásban tanulmányozzuk a hidrológiai, üledékkémiai viszonyok hatását a morfológiai és élettani (levegőáramlás, klorofi ll fl uoreszcencia, pigmenttartalom) sajátosságokra, a növekedés dinamikájára. Vizsgáljuk a fény spektrális összetételének változását a nádasok belsejében, és ennek élettani és morfológiai hatását. Tanulmányozzuk a nádasok klonális, és intraklonális diverzitását. Szeneszcencia vizsgálatokat végzünk balatoni nádas állományokban.

Elvégeztük a nád élettani és spektroradiometriás refl ektancia változásainak összehasonlító vizsgálatát, amit az elkövetkezőkben felhasználunk távérzékelési állapotfelmérésekhez és tájléptékű ökológiai monitorozáshoz. A faji szintű spektroradiometriás refl ektancia könyvtárak felhasználásával a Balaton litorális zónájának vege-tációtérképezését tervezzük távérzékeléssel. Légi lézer szkenneléssel és hiperspektrális légifelvételek alapján térképezzük a balatoni és kis-balatoni vízparti emergens növényállományok (nád, gyékény, sás és bokorfüzesek) elterjedését és meghatározzuk a nádas állományok állapotát. Napi gyakoriságú műhold felvételek (MODIS) alapján térképezzük a Balaton vízminőségének tér-idő változásait. A vizsgált paraméterek (ásványi lebegőanya-gok, algák és vízhőmérséklet) referencia adatait kéthetente/havonta mérjük a Balaton eltérő víztereiben.

- 6 -

Kutatási feltételek

A kutatócsoport kiemelt fi gyelmet szentel a kutatás technikai feltételeinek megteremtésére és a műszerpark folyamatos fejlesztésére. Ennek megfelelően rendelkezünk terepi mérőműszerekkel, mikroszkóp laboratórium-mal benne korszerű epifl uoreszcens fénymikroszkópokkal, áramlási citométerrel stb. az algák és baktériumok vizsgálatára. Izotóp laboratóriumot üzemeltetünk (sugárzó izotópok) a baktériumok az algák és makrofi tonok vizsgálatára. Ökofi ziológiai laboratóriumaink analitikai műszerekkel, inkubátorokkal, fotoszintetronokkal vannak felszerelve, ahol a környezeti feltételek szabályozhatók. Térinformatikai laboratóriumunk megfelelő számító-gépes felszereltséggel bír. A kutatásokat 2012-ben az OTKA (K 73369,) az NFÜ (TECH_08_A4/2-2008-0151), az ÚMFT-KMOP (1.1.4.-09-2010) pályázat, az EU ENVEUROPE project a GIONET-Marie Curie program és a Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program támogatja.

Oktatás

Csoportunk aktívan részt vesz az felsőoktatásban. MSc hallgatókat oktatunk a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen, PhD hallgatókat a Nyugat-magyarországi Egyetemen. Diplomadolgozatok és PhD értekezések folyamatosan készülnek a csoport tagjainak irányításával az ELTE-n, a DE-n, a SZIE-n és a Babes-Bolyai Tudományegyetemen.

A csoport tagjai:

Vörös Lajos DSc tudományos tanácsadóvízi mikrobiális élőlényegyüttesek (algák, bak-tériumok) ökológiai kutatása, a kutatócsoport és a Hidrobotanikai Osztály vezetője

Kovács Attila PhD tudományos munkatársalgaélettani kutatások, algatörzsek izolá-lása, algabiomassza-termelő eljárások és fotobioreaktorok fejlesztése

Pálffy Károly PhD tudományos munkatársfi toplankton ökológia, természetes algaegyüt-tesek és laboratóriumi törzsek ökofi ziológiai vizsgálata

Somogyi Boglárka PhD tud. munkatársfitoplankton ökológia, természetes alga-együttesek és laboratóriumi törzsek fi ziológiai vizsgálata, molekuláris taxonómia

Tóth Viktor PhD tudományos munkatársmakrofi tonok elterjedését és zonációját be-folyásoló tényezők vizsgálata, a tápanyagok, a fény és hőmérséklet hatása a makrofi tonok élettani, morfológiai és fenológiai tulajdon-ságaira

Zlinszky András MSc tud. segédmunkatársnádasok természetvédelmi ökológiája, távér-zékeléses vizsgálati módszerek alkalmazása és fejlesztéseJelenleg a Bécsi Műszaki Egyetem Fotogram-metria és Távérzékelés Tanszékén dolgozik egy év időtartamra a Changehabitats2 Marie Curie IAPP projektben, témája a LIDAR alapú vegetációtérképezés.

Stephanie Palmer MSc PhD hallgató a Balaton vízminőségének műholdas (MODIS) távérzékelése, a vízminőség LiDAR felmé-résének lehetőségei (Kanadából a GIONET fi atal kutató pályázat keretében dolgozik az MTA ÖK BLI-ben)

Dimitris Stratoulias MSc PhD hallgatóaz emergens és alámerült makrofitonok vegetációtérképezése és állapotfelmérése hiperspektrális távérzékeléssel és LIDAR technikával (Görögországból a GIONET fi atal kutató pályázat keretében dolgozik az MTA ÖK BLI-ben)

Németh Balázs intézeti mérnökterepvizsgálatok, laboratóriumi műszeres mérések, kísérleti eredmények értékelése

Koltai Éva szakasszisztensalgatörzsek fenntartása, steril technikák alkalmazása

Kozma Erika szakasszisztenssugárzó izotópokkal végzett laboratóriumi munkák

Vörös Lajos

- 7 -

Tisza-kutató Osztály

Magyarország gazdasági és társadalmi szempontból fontos nagy vízterei közül a Balaton és a Duna hidrobio-lógiai kutatása már több mint fél évszázada intézményes formában történik. A Tisza esetén – jóllehet voltak korábbi próbálkozások – erre évtizedeken keresztül nem nyílt lehetőség. A Tisza szélsőséges vízjárásából adódó környezeti problémák és a folyót érő havária jellegű szennyezések hívták fel a fi gyelmet arra, hogy a folyóval kapcsolatos tudományos ismereteink hiányosak, elérhetőségük pedig nem megoldott. Ezt felismerve az MTA 2011. január elsején hívta létre Dr. G.-Tóth László vezetésével a Tisza-kutató Osztályt, ami a Balatoni Limnológiai Intézet kihelyezett osztályaként működik Debrecenben. Az osztály feladata a Tisza és a tiszai Alföld vizes élőhelyei biológiai sokféleségének feltárása, a különböző élőlények toleranciájának megismerése a folyó szélsőségesen változó környezeti feltételei között, a mellékfolyók, holtmedrek, csatornák, és a hiporheikus régió jelentőségének kutatása a fl óra- és faunaregeneráció szempontjából, valamint a biológiai anyagforgalommal kapcsolatos növénytani, állattani, és produkció-biológiai kutatások különböző tiszai élőhelyeken. A kutatómunka a Felső-Tisza völgyére és a mellékfolyók országhatárokon átnyúló szakaszaira is kiterjed. A feladatok sokrétűek s ez meghatározta a kutatói stáb összetételét is. A kutatók kiválasztásakor szempont volt, hogy minél több élőlénycsoport le legyen fedve, s az is, hogy a kutatók korábbi tapasztalatokkal rendelkezzenek folyók és a hozzájuk kapcsolódó vizes élőhelyek vizsgálatában. Az osztályt 2012 októberétől már 6 kutató alkotja.

A kutatói stáb természetesen nem képes lefedni valamennyi olyan élőlénycsoportot mely a Tisza-völgy ku-tatása során fölmerül, az osztály munkáját nagymértékben segíti, hogy az Ökológiai Kutatóközpont felállásával lehetőség nyílt társintézetek kutatóival való közvetlen együttműködésre.

Borics Gábor

A csoport tagjai:

Dr. G.-Tóth László tud. tanácsadó, osztályvezető Az Osztály infrastrukturális hátterének kiala-kítását, a pályázatok és kutatások kezdemé-nyezését koordinálja.

Dr. Boda Pál tudományos munkatárs A vízirovarok diszperziójának sajátságait vizs-gálja különböző megközelítéseket alkalmazva, emellett makroszkopikus vízi gerinctelenek faunisztikai és ökológiai, valamint a hazai vízi- és vízfelszíni poloskák taxonómiai ku-tatását végzi.

Dr. Borics Gábor tud. főmunkatárs Kutatásai a folyó és állóvízi fi toplankton, vala-mint a bentikus algaközösségek összetételére, funkcionális sajátságainak, diverzitásának megismerésére, s ezek állapot értékelésben betöltött szerepére irányulnak.

Görgényi Judit fi atal kutató Az állóvizek mérete és a fi toplankton diverzitása közti összefüggés vizsgálatát végzi.

Dr. Lengyel Szabolcs tud. főmunkatársFő kutatási területe az ökológia és evolúció-biológia s az, hogy az ezek szintéziseként nyert eredmények miként jelennek meg a konzervációbiológia gyakorlatában. Vizsgálja továbbá, hogy a habitatok heterogenitása miként befolyásolja a fajok élőhely- és táj-léptékű diverzitását.

Dr. Lukács Balázs András tud. munkatárs A makrofi tonok és iszapnövények taxonómiai és ökológiai kutatásában érdekelt, illetve jel-legzetes alföldi vizes élőhelyek (szikes tavak, sztyepp tavak) növényökológiai és konzervá-cióbiológiai vizsgálatait irányítja.

Dr. Várbíró Gábor tudományos munkatárs Kutatási területe a biológiai adatbázisok felépítése és elemzése. Az ökológiai adatok elemzése során neurális hálózatok, ezen belül az önszervező térkép statisztikai módszerének alkalmazhatóságát vizsgálja. Részt vesz a bi-ológiai minősítési rendszerek kidolgozásában. Vizsgálja a makroszkopikus vízi gerinctelen közösségeken alapuló vízminősítési eljárások alkalmazhatóságát a Tisza vízrendszerén.

Bodnár Gabriella okl. biológus, halászati szakmérnök A napi adminisztráció intézése mellett pályá-zatok előkészítését végzi és mintavételekben, terepi vizsgálatokban nyújt segítséget.

Bajka Endre gépésztechnikus Az osztály technikai asszisztense, a gépko-csik és a hajók vezetése mellett felügyeli a járműparkot, a mérőműszerek állapotát, mintavétel- és mérés előkészítést végez.

- 8 -

OTKA pályázatok

Az OTKA Bizottság 2012. július 4-én hozott döntése értelmében 5 pályázat nyert támogatást a Kutatóközpon-ton belül, az alábbi témakörökben:

Arbuszkuláris mikorrhiza gombák hatása a körömvirág, a majoránna és a citromfű fejlődésére, hatóanyag-termelésére – Engel Rita;

Sokféleség, szabályozottság és megbízhatóság a növényzet funkcionális szerveződése mikroléptékben – Bartha Sándor;

Kezelt és felhagyott cser- és kocsánytalan tölgy uralta erdők faállományának és gyepszintjének összeha-sonlító elemzése – Bölöni János;

Folyóvízi nádasok összehasonlító ökológiai vizsgálata- Engloner Attila;

Térbeli tényezők jelentősége édesvízi élőlényközösségek szerveződésének megismerésében, sokféleségük megőrzésében – Erős Tibor témavezetésével.

Gratulálunk a nyerteseknek!

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet és a Kaposvári Egyetem közös pályázati sikere

A Társadalmi Megújulás Operatív program „Nemzetközi közreműködéssel megvalósuló alap- és célzott alap-kutatási projektek támogatása” című pályázati felhíváshoz pályázatot konzorciumi vezetőként csak államilag elismert felsőoktatási intézmények nyújthattak be, amelyekhez kutatóintézetek konzorciumi tagként csat-lakozhattak. Ennek megfelelően nyújtott be közös pályázatot a Kaposvári Egyetem és az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet és nyert el jelentős pénzügyi támogatást. A TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0038 jelű pályázat megítélt támogatása 406 534 500 Ft, és ebből 105 000 000 Ft esik az MTA ÖK BLI-re, mint konzorci-umi tagra. A szerződéskötési procedúra most folyik, a pályázatban vállaltak megvalósítása 2012. október 1-től 2015. január 31-ig tart majd. A pályázat címe: „Az emberi tevékenység környezeti hatása, valamint az ezekkel összefüggő társadalmi konfl iktusok komplex vizsgálata egy sekélyvizű tóhoz tartozó érzékeny földrajzi terület (a Balaton vízteste és déli vízgyűjtője) példáján”. A pályázati kiírás és a pályázat címe is sugallja, hogy a pá-lyázat lehetőséget ad nemcsak intézmények, hanem különböző tudományterületek (pl. természettudományi és társadalomtudományi) kutatóinak együttműködésére valamint külföldi kutatók bevonására is. A BLI kon-zorciumi tag szakmai vezetője Vörös Lajos, a projekt megvalósításában az intézetből 17 kutató és 9 kutatási asszisztens, összesen 26 fő vesz részt, illetve bekapcsolódik a munkába 4 külföldi (Stirlingi Egyetem, Nagy-Britannia) kutató is. A projekt három fő kutatási területre irányul: (A) Balaton vízminőség (B) Természetvé-delem és környezetgazdálkodás (C) Területhasználat. Kutatási feladatunk elsősorban az A, és kisebb részben a B területhez kapcsolódik. Ennek értelmében kutatjuk a Balaton nyíltvízi zónájában, parti övében valamint a tó déli vízgyűjtőjének kisvízfolyásain a vízminőségi - fi ziko-kémiai és biológiai jellemzőket, beleértve a maga-sabb rendű növényegyütteseket, makroszkópikus vízi gerincteleneket és halfaunát. Célunk még a vízminőség távérzékelése a külföldi kutatókkal közös megvalósításban a Balaton nyíltvízi területein és kiválasztott vízte-rekben. A nyíltvízi kutatócsoport vezetője Présing Mátyás, a parti övi csoporté Vörös Lajos. A projekt újsze-rűségét adja, hogy a természettudományi és társadalomtudományi kutatócsoportok eredményei nem csupán elszigetelten lesznek elérhetők, hanem a folyamathálózat mérnöki kutatócsoport részvételének köszönhetően komplex, környezeti és társadalmi információkra támaszkodó, ugyanakkor standardizált számítógépes modell megalkotásával az adott térséget leginkább leképező rendszer kerül majd kidolgozásra.

V.-Balogh Katalin

„Lendületes” pollinációs-hálózat kutatás Erdélyben – kellemeset a hasznossal

A legtöbb növénynek – köztük sok takarmánynövényünknek is – a szaporodáshoz, megporzáshoz állatok köz-reműködésére van szüksége. A „Lendület” Ökoszisztéma Szolgáltatás Kutatócsoport munkájának egyik köz-ponti témája egy kiemelten fontos ökoszisztéma szolgáltatás: a pollináció. Az elmúlt években egyre nagyobb

▪

▪

▪

▪

▪

Pályázataink, témáink

- 9 -

hangsúlyt kapott a téma hálózatszemléletű vizsgálata, aminek segítségével egy átfogó képet kaphatunk a területen lévő pollinátorok és a virágos növények között lévő kapcso-latrendszerről, azok kulcsszereplőiről, és a hálózatot, mint rendszert érintő kritikus té-nyezőkről, környezeti hatásokról. Erdélyben, a szászföldi Segesvár környékén végzett idei terepmunkánk során különböző táji környe-zetben, zártabb, kisparcellás, és nyíltabb, intenzívebben művelt régiókban gyepek és szántóföldek pollinációs rendszereit vizsgáltuk, méheket és zengőlegyeket mintavételezve. Főbb kérdéseink a topográfi ai komplexitás, a táji heterogenitás, valamint a mezőgazdasági művelés és a virágos növények fajgazdagsá-gának, borításának hatása a vizsgált szántók, kaszálók, legelők pollinátor közösségeire, és pollinációs hálózataira.

A májusban, júniusban és júliusban megis-mételt intenzív terepmunkában Földesi Rita

és Kovács Anikó ÖK munkatársak, és Schubert Zoltán botanikus mellett az ELTE két MSc biológus hallgatója (Mózes Edina és Szirák Ádám szakdolgozóink) és Bereczki Krisztina PhD hallgatónk (SzIE KTDI) vett részt. Kutatásunk egyben kooperáció a német lüneburgi egyetem (Leuphana University) Joern Fischer által vezetett kutatócsoportjával. Az ő biodiverzitást felmérő és az ökoszisztéma szolgáltatások inkább szocio-ökonómiai oldalára koncentráló kutatásához kapcsolódik a mi vizsgálatunk is. Szakmai konzultációkban és főként a tere-pi logisztikában pedig a Mihai Eminescu Trust (Segesvár) munkatársai, elsősorban Hartel Tibor nagyon nagy segítségünkre volt.

Csapatunk az intenzív munka és persze a mindig felmerülő terepi ne-hézségek ellenére sosem vesztette el lelkesedését, boldogan ébredt minden reggel alig pár órás alvás után, élvez-te a nyári hőséget és húzta-vonta a kellemes erdélyi utakon, sárba ragadt terepjárónkat. És természetesen, hí-ven önmagunkhoz komoly fi gyelmet szenteltünk a természet nyújtotta ökoszisztéma szolgáltatásoknak a projekt célkitűzésein túl is, élvez-ve a szebbnél szebb erdélyi tájak látványát, az esti naplementéket, a fi nomabbnál fi nomabb gombákból készült vacsorákat, és persze a nem megvetendő erdélyi áfonyapálinka kellemes ízét.

A mintegy nyolcvan területen, transzekt menti egyeléses mintavétel-lel, valamint a területekre kihelyezett sárga színű tálcsapdákkal gyűjtött minták feldolgozását már megkezd-tük. A fogott egyedeket lehetőleg faji szintig meghatározzuk, majd zselatinkockával letapogatva levesszük a testükön lévő pollent és azt mikroszkóp alatt meghatározzuk. Ezáltal feltárul előttünk az adott méh vagy zengőlégy által látogatott növényfajok köre, és lehetővé válik a terepi adatok, megfi gyelések által kidolgozott viráglátogatási hálózat mellett egy sokkal részletesebb virágbeporzási hálózat kirajzolása is.

Kutatásunknak mind elméleti, mind gyakorlati szempontból fontos és izgalmas eredményei várhatók. Vizsgá-latunk közelebb vihet minket a pollinációs rendszerek pontosabb megismeréséhez és a szántók, legelők, illetve a különböző táji adottságokkal ellátott területek közösségeinek megismeréséhez, valamint a természetvédelmi biológiai oldalról is hasznos adatok pontosabb és relevánsabb védelmi és kezelési programok kialakításához adhatnak segítséget.

Kovács Anikó

- 10 -

Botanikus kerti hírek

A Nemzeti Botanikus Kert hírei

A gyűjteményekben a rendkívüli szárazság óriási károkat okozott nemcsak a fi atal, még sekélyebben gyöke-rezett, hanem az idősebb növényeknél is. A veszteségeket igazából a jövő év tavaszán lehet számba venni. Mindez annak dacára történt, hogy folyamatosan öntöztünk, mind egyedileg, mind az öntöző hálózattal esőz-tető szórófejekkel.

A szeptember utolsó dekádjában beköszöntő hidegebb időjárás miatt elkezdődő üvegházi fűtés már teljes egészében a kísérleti téren fúrt kút termálvízével indul.

Kósa Géza

Gratulálunk!

A Corvinus Egyetem Szenátusa Kósa Gézának, a Botanikus kert vezetőjének, címzetes egyetemi docens címet adományozott. A kitüntetés ünnepélyes átadására 2012. szeptember 27-i Ünnepi Szenátusülésen került sor.

Szakács Éva

Expedíció Iránban

A Nemzeti Botanikus Kert két munkatársa (Kósa Géza és Fráter Erzsébet) a teheráni Azad University botani-kusai által szervezett közös terepexpedíción vett rész augusztus 16–31. között Iránban. A két évvel ezelőtti (észak-északkelet iráni) úthoz hasonlóan a hegyvidéki füves-, erdőssztepp-, és erdőtársulások szárazságtű-rő növényeire koncentrálódott a munka a Zagrosz-hegylánc középső részén. A felkeresett területek Kasán, Iszfahán, Bahtiár–Csahar–Mahal, Kohgiluja–Bojer Ahmad és Farsz tartományokban a Karkasz-, Szabzkuh-, Zardkuh és Dena hegységek voltak, 1200 és 3500 m magasságban. A klímaváltozás jövőbeli esetleges ha-tásait is fi gyelembe véve a gyűjtött és hazahozott jelentős mennyiségű főként fás szárú valamint évelő fajok szaporítóanyagból nevelt növények a botanikus kertben kerülnek introdukcióra.

Kósa Géza

„Kerekedj fel!” program

A Nemzeti Botanikus Kertet beválogatták az érdekes műemlékek végiglátogatására a MOL Zrt. és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által szervezett „Kerekedj fel!” mozgalom 20 állomása közé. A projekt 2012. szep-tember 14-én a Kulturális Örökség Napjai eseménysorozat Nemzeti Múzeumban tartott megnyitóján indult el. Egy matricagyűjtő füzet és a MOL töltőállomásokon kihelyezett poszterek segítségével a kert látogatottsága és ismertsége várhatóan növekedni fog.

Kósa Géza

Prunus scoparia terméseinek gyűjtése a Zardkuh-hegységben. Párnás növények a Dena hegységben Sziszaht felett, 3400 m magasságban.

- 11 -

2012. október 7.: Földi javak asztalunkon – termékkiállítás és vásár

Ötödik alkalommal rendezünk a Botanikus Kertben termékkiállítás és vásárt „Földi javak asztalunkon” címmel, mely során a látogatók biotermelők, ökogazdák és helyi termelők közvetítésével barangol-hatnak a hagyományosan ké-szült magyar ételek világában. Lekvárok, mézek, mangalicá-ból készült termékek, sajtok, pékáruk várják kedves ven-dégeinket, valamint kézműve-sek mutatják be, és árusítják szebbnél szebb, különleges termékeiket. Több mint 40 kiállító vesz részt, valamint a tavalyi évhez hasonlóan

további kiegészítő programokkal is kedveskedünk a látogatóknak! Részletes program: www.botanikuskert.hu

Minden kedves munkatársat nagy szeretettel várunk!Szakács Éva

2012. október 7.: Túl nagy lábon élünk – kiállítás megnyitó

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetében 2012. október 7-én 11 órakor a „Földi javak asztalunkon” rendezvény keretében, ünnepélyesen át-adásra kerül a „Túl nagy lábon élünk” című kiállítás.

A klímaváltozással és hatásaival foglalkozó kiállítást megnyitja Siri Ellen Sletner, Norvég Nagykövet Asszony és Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Főtitkára.

A kiállítás az „Innovatív geotermikus és biomassza bázisú fűtőmű létesítése Vácrátóton” című projekt ré-szeként a passzív ház technológiával kialakított új láto-gatóközpontban, a Karbonházban valósult meg. A teljes beruházás mintegy 1 milliárd forint értékben a Norvég Alap és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával jött létre. A projekt keretében geotermikus kútpár, bio-massza kazán, és a passzív ház technológiával megépült látogatóközpont készült el.

A megnyitó után a kiállítás hétfő kivételével, minden nap, az üvegházak nyitvatartási óráiban várja a láto-gatókat, melyet a botanikus kerti belépőjeggyel lehet megtekinteni.

Szenttornyay Andrea

Rövid hírek képekben

Képek a „Nyomozz a növények után az irodalomban” című alkotópályázat jutalomprogramjáról

Az előző hírlevélben adtunk hírt a pályázat eredményéről. A nyertesek 2012. július 8-án, vasárnap, családjukkal játékos foglalkoztató programon és kerti vezetett sétán vehettek részt. A nyertes pályamű-vek és a bíráló bizottság által ötletesnek, szépnek talált munkák júliusban egész hónapban láthatók voltak a Botanikus Kert Tornácosházának tornácán.

Szakács Éva

- 12 -

Rendezvények, konferenciák

Nyári kertkoncert

Idén is nagy sikere volt a hagyományainkhoz híven a Botanikus Kertben megrendezett nyári komolyzenei hangversenynek, melyet idén 2012. július 28-án az esti órákban tartottunk. A Musica Sonora Kamarazenekar lépett fel Illényi Péter vezényletével. Mozart és Mendelsohn dallamaira kapcsolódhattak ki a jelenlévők.

Szakács Éva

Megtartottuk a 9. Magyar Ökológus Kongresszust Keszthelyen

Az ökológia tudományterületének legnagyobb hazai rendezvényét, a 9. Magyar Ökológus Kongresszust több mint 230 résztvevővel és 170-nél is több előadással, ezúttal a keszthelyi Helikon szállodában tartották, 2012. szeptember 5–7-ig. A kongresszus jubileuminak tekinthető, amennyiben közel 25 évvel ezelőtt az első Ökoló-gus Kongresszust is a jelenlegi főszervező MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet jogelődje szervezte meg. A jelenlegi konferencia társszervezői az MTA Környezetbiológiai Tudományos Bizottság és a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete (MÖTE) voltak. A résztvevők hat plenáris előadást hallgathattak meg és 22 szekci-óra ülhettek be. Az esemény védnökségét Pálinkás József, az MTA elnöke és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter vállalták.

A díszelnök Borhidi Attila akadémikus megnyitó beszé-dében az ökológia tudományát az öttusához hasonlította, amennyiben itt is egyszerre több területen kell kimagasló teljesítményt nyújtani - például a klimatológia, a növénytan, az állattan és a paleobiológia területén. „A rendezvény célja, hogy a legteljesebb mértékben lefedje a hazai ökológiai kutatást” – mondta Mázsa Katalin, a kongresszus titkára. A tudományterület, és így a kongresszus témái is széles spektrumot ölelnek fel a legelvontabb elméleti kutatástól az alkalmazott ökológiáig. Bartha Sándor, a szervezőbizottság vezetője szerint az esemény egyik célja a különböző irány-zatok összedolgozásának erősítése, illetve az ökológia más tudományterületekkel és tudományágakkal való együttmű-ködésének szélesítése volt. „Az MTA intézményhálózatának megújítása keretében létrehozott Ökológiai Kutatóközpont feladata és felelőssége a magyar ökológiai kutatások elő-

mozdítása. A központ a jövőben még aktívabban igyekszik ennek megfelelni, növelni az ökológia hazai és nemzetközi láthatóságát”- mondta Báldi András, a Kutatóközpont főigazgatója.

Podani János akadémikus, az ELTE kutatója a társulások biológiai sokféleségének összehasonlítására ki-dolgozott új módszerét mutatta be. Pásztor Erzsébet fontos paradigma váltásról beszélt, amely szerint a dinamikus niche elmélet lehet a klasszikus és modern ökológiai eredmények integrálásának elméleti alapja. A természetvédelmi ökológia szekció keretében Halpern Bálint veszélyeztetett kígyófajunk, a rákosi vipera szaporításáról és visszatelepítéséről beszélt. Kovács M. Gábor a talajban élő, a növényeket segítő gombák fel-becsülhetetlen szerepéről tartott előadást. A szárazföldi növé-nyek nagy része ugyanis szoros együttműködő kapcsolatban él a talajlakó gombákkal – ezeket az együtteseket nevezzük mikorrhizának. Nagy Péter és kutatócsoportja a vörösiszap-katasztrófa talajlakó élőlényekre gyakorolt hatását vizsgálta, illetve kimutatta, hogy a fogkrémekben és napkrémekben használt nanorészecskés cink-oxid káros hatással lehet egyes talajlakó fonalférgekre. Nagy Zoltán és munkatársai egy ter-mészetes bugaci és egy tarvágás nyomán kialakult mátrai gyep szén-dioxid forgalmát hasonlították össze. A bugaci gyep éves szinten kétszer annyi szén-dioxidot nyelt el, mint a másik társulás, ellenállóbbnak bizonyult a nyári szárazság-gal szemben, és jobban regenerálódott utána. Varga Zoltán plenáris előadásában a Kárpát-medencének a jégkorszak óta tartó ökológiai történetéről adott áttekintést genetikai és Varga Zoltán átveszi a MÖTE életmű díjat.

- 13 -

demográfi ai adatok alapján. Török Péter a gyepek helyreállításának problémaköréről beszélt. Horváth Győző a populációk közötti kölcsönhatásokról szóló szekció keretében az északi és a csalitjáró pocok kis-balatoni együttes előfordulásáról számolt be.

A kongresszus első napján, szerda este adták át a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesületének (MÖTE) két díját. Varga Zoltán, a Debreceni Egyetem professor emeritusa élet-műdíjat kapott, míg Török Péternek, aki szintén a Debreceni Egyetem kutatója, ifjúsági díjat nyújtottak át. Ugyancsak szerda este nyílt meg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetfotó-kiállítása.

Lövei Gábor, Sárospataki Miklós és Rózsa Lajos egy vitát szer-vezett csütörtök estére a magyar és nemzetközi ökológia legfon-tosabb kérdéseiről, illetve a tudományos eredmények méréséről. A beszélgetés szervezőinek felmérése szerint a magyar ökológusok a klímaváltozás, a természetet érő emberi hatások és a természet által nyújtott szolgáltatások kutatását tartják a legfontosabbnak. A konferenciát a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesületének (MÖTE) közgyűlése zárta péntek délután, ahol új vezetőséget vá-lasztottak az egyesület tagjai.

Bajomi Bálint – Mázsa Katalin

Középpontban a biológiai sokféleség védelme

Eger és Prága után Glasgow-ban rendez-ték meg a harmadik European Congress of Conservation Biology (ECCB) konferenciát augusztus 28. és szeptember 1. között. Az 54 országból érkező résztvevők száma elérte a nyolcszázat. A konferenciára – nevével ellentétben – nemcsak Európából, hanem a világ minden országából érkeztek előadók. A kongresszusnak a Scottish Exhibition and Conference Centre (SECC) adott otthont, ahol a Clyde Auditorium (1. kép) a plenáris ülések helyszínéül szolgált, a párhuzamos szekciókat és a poszter szekciót pedig a több termes konferencia épületben (2. kép) tartották. A rendezvényt különböző témájú egy-, ill. kétnapos tanfolyamok előzték meg, ahol a jelentkezők – többek között – a tudo-mányos cikkírás, a meta-analízis vagy éppen a statisztikai módszerek tudományában mélyedhettek el.

A konferencia alcíme – „Conservation on the edge” – utalt arra, hogy a helyszín szigetország Európa „szélén”, így különös hangsúlyt kapott a tengerökológia és a tengeri konzerváció biológia. Az egész napos párhuzamos szekciók rendkívül sokrétű tudományos kínálatot nyújtottak – például invazív fajok hatása, bioenergia használat, erdészeti ökológia, klímaváltozás, élőhely fragmentáció következményei témákban. A konferencia előadá-sai olyan kulcsfontosságú kérdésekre fókuszáltak, mint a természetes élőhelyek és az agrárterületek biodiverzitásának megőrzése, valamint az ökoszisztéma szolgáltatások védelme, melyek sérülése az embe-riség jólétét is veszélyezteti. Számos előadó beszélt a tájhasználat szerepéről, és arról a problémáról, hogy miként tudná az emberiség a mezőgazdasági termelés fokozódó igényét harmonikusan összehan-golni a természetes élőhelyek, a fajgazdagság és az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzésével. Báldi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazga-tója, valamint a Society for Conservation Biology – Europe Section elnöke előadásán elmondta, fontos megértenünk, hogyan működnek az ökoszisztéma szolgáltatások, és milyen értékkel bírnak egy ország

Lövei Gábor és Sárospataki Miklós az ökológus vita moderátorai.

1. kép: Clyde Auditorium(forrás: http://www.articlesweb.org/news/huge-auditoriums-of-scotland)

2. kép: Scottish Exhibition and Conference Centre (Fotó: Földesi R.)

- 14 -

gazdaságában, mert ennek tár-sadalmi és döntéshozói szinten is meggyőző ereje van.

Földesi Rita

3. kép: az SCB-Europe Section vezetősége az SCB elnökével és a szervezőbizottság elnökével

(Fent, balról jobbra: Margherita Gioria, Bengt-Gunnar Jonsson, Gábor Lövei, Owen Nevin, Mikko Mönkkönen, Pierre L. Ibisch és Rob Marrs

Lent, balról jobbra: Raphaël Arlettaz, Guy Pe’er, Paul Beier (SCB elnök) és Báldi András (szekció elnök))

forrás: http://euroconbio.blogspot.hu/

ECER 2012 konferencia és konferencia utáni kirándulás

2012.09.10–14. között került megrendezésre a Society for Ecological Restoration SER International európai fejezete által kezdeményezett 8th European Conference on Ecological Restoration elnevezésű konferencia, melyen az MTA ÖK ÖBI is képviseltette magát előadással és poszterekkel. A ran-gos nemzetközi rendezvényt ezúttal České Budějovicében rendezték meg a Dél-Bohémiai Egyetem Tudományos Kara Restaurációs Ökológiai Csoportjának főszervezésében. A központi téma a természet közeli restauráció (near-natural restoration) volt, amely a Cseh Köztársaságban nagy szak-mai hagyományokkal rendelkezik, nagymértékben Karel Prach (konferencia elnöke) tudományos munkásságának és eredményeinek is köszönhetően.A város szívében lévő Clarion Congress Hotelben tartott ren-dezvény arra is kiváló lehetőséget nyújtott, hogy a résztvevők a szakmailag tartalmas konferencia programokon túl egy kicsit megismerkedhessenek a cseh történelmi emlékekkel és élvezhessék a hangulatos óváros fi nom ételeit, italait. Utóbbiban nem volt hiány, hiszen a söréről is méltán

nevezetes Budweis sörgyár a konferencia szponzoraként igazán hozzájárult a kellemes és barátságos hangulat kialakításához.A konferencián több mint 300 szakember vett részt, kö-zel 40 országból. Magyarország jelentős számú (16 fő) résztvevővel képviseltette magát, az MTA ÖK Ökológiai Intézetéből Bartha Sándor, Komoly Cecília, Kröel-Dulay György, Szilágyi Krisztina és Török Katalin vettek részt. A konferencia program 179 szóbeli prezentációt ölelt fel: 4 plenáris ülésen túl 5 párhuzamos szekcióban le-hetett előadásokat hallgatni parti, erdei ökoszisztémák restaurációjától kezdve a vizes élőhelyeken át a gyepek helyreállításáig, de gyakorlati útmutatókat is kaphattak az érdeklődők, és átfogó témában, mini szimpóziumon is kifejthették véleményüket és nézeteiket a hozzászólók a

Konferencia résztvevők „szűk metszete”.

Nagy Ottokár tér (csehül Přemysl Otakar II.)

- 15 -

„Novel Ecosystem” kérdéskörét körbejárva. Intézetünkből Kröel-Dulay György adta elő beszámolóját az ültetett idegenhonos fenyőültetvények regenerációs és resta-urációs lehetőségeiről. Az előadásokon túl poszter-szekció is lehetőséget adott a szakmai eredmények bemutatására, ahol Bartha Sándor a Bothriochloa ischaemum mint „helyi inváziós” faj hatását vizsgálta a spontán regenerálódó parlagokon, Komoly Cecília a Közép-Tisza régióban felhagyott, eredetileg homok és löszpuszta

gyepi területeken mátrix fajok veté-sének rövid távú hatását elemezte, Szitár Katalin az Asclepias syriaca homokpusztai füvek megtelepedé-sére gyakorolt hatásait, illetve Török Katalin a Pannon Magbankban tárolt magminták reintrodukciós potenciál-ját mutatta be. 10 konferencia-közi kirándulásból lehetett választani programot szeptember 12-ére, ahol csehországi rekonstrukciós projek-tek, kísérletek kivitelezésének, nyomon követésének egy-egy gyakorlati példájából kaptunk ízelítőt. Az éppen szerdán betörő hidegfront és egész napos zuhogó eső ellenére a kirándulások is osztatlan sikert arattak.Számos lehetőség adódott kulturális és szociális érintkezésre

is, például klasszikus koncert, szakvezetés a Budweis sörgyárban vagy az egyetemi kampusz meglátogatása színesítette a konferencia gazdag programját.

Konferencia utáni kirándulás: Vizes élőhelyek és gyepi ökoszisztémák restaurációja Szlovákiában és Magyarországon

A konferenciát követően, szeptember 14-én délután 2 órától konferencia kirándulások vették kezdetüket. Talán az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó program volt a Török Katalin és Viera Sefferová (DAPHNE) által szervezett kirándulás, amelynek kivitelezés-ében és lebonyolításában Szitár Katalin és Szilágyi Krisztina is részt vett. Közel 1700 km útszakaszt gyűrtünk le a 3,5 napos kirándulás alatt a 20 fős nemzetközi csapattal, ahol a legmesszebbi látogatónk Új-Zélandról érkezett, de voltak még az USA-ból, Észtországból, Litvániából, Ukrajnából, Belgiumból és Hollandiából is.

2012.szeptember 14.: České Budějovicéból először a szlovákiai Suchohrad városáig buszoztunk, ahol a Morava folyó restaurációs helyszíneiből kaptunk rövid bemutatást még vacsora előtt Viera Sefferovától (Daphne, Alkalmazott Ökológia Tanszék, Szlovákia). A 140 ha-on elterülő korábban mezőgazdasági művelés alatt álló ártéri terület helyreál-lítását, annak eredményét néztük meg.

2012.szeptember 15.: Másnap reggel is itt folytattuk a szakmai programot, és a folyó kanyarulatainak jelenleg is zajló helyreállítási munkáiról tudtunk meg rész-leteket, amelynek során a korábban a folyószabályozások során levágott kanyarulatokat visszakötik a folyó fővonalába, ezáltal visszaállítják azokban az eredeti vízszint viszonyokat (felszíni és talajvíz) a természetes áramlási dinamikát.

Ezt követően a kora délutáni órákban érkeztünk meg az első magyarországi helyszínre, ahol a Fertő–Hanság Nemzeti Park két kollégája, Takács Gábor és Ambrus András volt segítsé-günkre a terület és a helyszínek bemutatásában. Fáradtságot és éhséget nem ismerve először rögtön a Fövenyes-tó korábban tőzegkitermelés sújtotta területére igyekeztünk, és a tervezett helyreállítási munkákról hallgattunk meg néhány szót. Ebéd

után a Nyirkai-Hany rekonstrukcióját néztük meg. A Ramsar helyszínen elárasztásos technikával próbálják meg helyreállítani a vizes élőhelyeket. A társaság madarászainak nem kis örömére egy Haliaeetus albicilla (rétisas) pár is felbukkant a bemutató alatt. A Fertő–Hanság programját egy kékperjés láprét megtekintésével fejeztük be. A késő esti órákban érkeztünk meg a következő régióba, a Kiskunságba, ahol a Somodi-tanya igazi magyaros vendéglátásában részesültünk cigányzenével és fi nom magyaros ételekkel.

2012. szeptember 16.: A bőséges reggeli után gyalog indultunk útnak felfedezni a „buckást”, ahol több kísérleti helyet is megtekintettünk. Török Katalin mesélt az „akácos” kísérletről (telepített akácos terület tar-vágása, vegyszeres kezelése és rendszeres kaszálás utáni regenerálódás monitorozása). Kati bemutatta még

„Networking” a poszterszekciónál

Budweis sör volt ebédre is ☺

Clematis integrifolia (réti iszalag) az ártéri gyep védett faja.

Feltűnt a rétisas!

- 16 -

a „cukrozós” kísérleti helyszínt (a nitrogén hozzáférhetőségének szabályozása révén próbálták kompetitív előnyhöz juttatni a lassabban növő őshonos homokpusztai fajokat), illetve az invá-ziós Asclepias syriaca (selyemkóró) és Ambrosia artemisifolia (ürömlevelű parlagfű) parlagokról történő eltávolítására végzett kísérleteket. A délutáni lovas kocsikázást követően pedig Szilágyi Krisztina mutatta be a Pannon Magbank Life+ projekt keretében végzett reintrodukciós vizsgálat helyszínét. A sikeres és hangu-latos kiskunsági program végeztével a Hortobágy felé folytatta útját a csapat.

2012. szeptember 17.: A Debreceni Egyetemről Török Péter és Lengyel Szabolcs volt segítségünkre a szak-mai program lebonyo-lításában, amelynek során az Egyek–Pusztakócsi Life projekt legelő-mocsár élőhely-komplexum helyreállítását néztük meg. A 2004-ben kezdődött tájkép szintű restaurációs programban a mezőgazdasági művelés alatt álló területek csökkentése, a felhagyott parlagokon az eredeti növénytakaró (Pannon alkáli és löszpuszta gyepek) visszaál-lítása, illetve a mezőgazdaság mocsarakra gyakorolt negatív hatása-inak csökkentése volt a cél fajszegény magkeverékek vetésével és a tradicionális gyepkezelés (legeltetés és kaszálás) alkalmazásával.

Ezzel véget is ért a konferencia utáni kirándulás szakmai része, nem volt más hátra, mint a visszautazás Budapesten át Csehország-

ba, ahonnan a résztvevők már egyénileg folytatták tovább útjukat. Az utolsó estét még Budapesten töltötte a csapat közösen, ahol utoljára megvendégeltük őket magyaros vendégszeretettel és elbúcsúztunk. Nagyon kedves, szinte baráti légkör alakult ki a túrák során, és mindenki remekül érezte magát a szakmai és a kultu-rális látnivalókban bővelkedő programon. Sikerült ismét öregbíteni a magyar vendéglátás hírnevét, amelyért a köszönet a szervezőket illeti!

Szilágyi Krisztina

IAD39 – nemzetközi Duna-kutató konferencia Szentendrén2012. augusztus 21–24.

A Nemzetközi Duna-kutató Szövetség (IAD) 39. konferenciáját 2012. augusztus 21-től 24-ig Szentendrén tartotta „Living Danube” címmel, az MTA ÖK Duna-kutató Intézet szervezésében. 14 országból 115 résztvevőt regisztrálhattunk.

A konferencia fővédnöke Pálinkás József akadémikus, az MTA elnöke volt, aki meg is jelent a konferencián és a rendezvény dísz-vendégének, Dr. Erhard Busek Ausztria volt alkancellárjának széles áttekintést nyújtó elő-adásához kapcsolódva szólt. Az MTA elnökét követően Fónagy János parlamenti államtitkár fejtette ki gondolatait.

A benyújtott 80 tanulmány az előre megha-tározott 9 témakörhöz igazodott, amelyek közül a legfontosabbak: Ökológiai kölcsönhatások folyami körülmények között – Longitudinális, vertikális és laterális konnektivitás – Klíma-változás – Biodiverzitás változások – A Duna, mint ivóvízbázis – Az EU Víz és Keretirányelv alkalmazásának kérdései, NATURA 2000 monitorozás vízépítési tevékenység hatásai – Restaurációs ökológia. Az elfogadott anyagok kivonatait kötetbe foglalva átadtuk, melyek közül 33 tanulmányt teljes terjedelemben, 285 oldalon külön kötetben adhattunk át a résztvevőknek. A fent említett témakörök és ezzel az előadott ill. posztereken bemutatott anyagok a folyamökológia újabb elméleti megközelítéseinek szellemében született eredményekről számoltak be, lehetőség szerint minél több kapcsolódással az EU Duna Régió Stratégia fő prioritásaihoz. A hozzászólások, tanácskozások

Aster tripolium (sziki őszirózsa) bűvöletében.

A csapat a nyílt homokbuckán.

1. fénykép: balról jobbra: Kutzenberger H. IAD főtitkár; Dietz F. Szentendre polgármestere, Fónagy J. államtitkár, Busek E. elnök, v. alkancellár, Pálinkás J. MTA elnök, Hein T. IAD elnök; Kovács P. h. államtitkár, Berczik Á. IAD magyar-országi képviselő

- 17 -

során egyértelművé vált, hogy az IAD léte és évtizedes együttműködésben alakult kapcsolatai kiváló lehetőséget nyújtanak az EU elvárásainak teljesítéséhez is, amelyben minden érintett által ismerten valamennyi Duna menti ország érdekelt, függetlenül attól, hogy tagja-e az EU-nak vagy sem. Hazai viszonylatban és az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának viszonylatában külön is, a Duna-kutató Intézettel szembeni elvárások igen nagyok. Ezek teljesítése összhangban van az önálló Intézet létrehozását megalapozó fejlesztési koncepcióban megfogalmazottakkal, amelyeket az MTA Közgyűlése 2010-ben jóváhagyott.

Berczik Árpád

Nyílt Nap az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetben (Tihany, 2012. július 6.)

Az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet 2012. július 6-án ismét kinyitotta kapuját az érdeklődő nagykö-zönség számára, a rendezvény szervezője Takács Péter volt. Ez a rendezvény európai uniós pályázati támogatással (TÁMOP-4.2.3-08/1-2008-005) 2010-ben indult, a korábbi két évben is sok látogatót vonzott, de az idei minden eddiginél sikeresebb volt, ezen a pénteki napon 283-an keresték fel az intézetet a Balaton és a tudomány iránt érdeklődők. Közöttük nagy számban voltak családok – szülők, nagyszülők, gyerekekkel –, de számos civil szervezet és intézmény munkatársa is volt a látogatók között. Kiemelendők az újságírók és riporterek, akik személyes érdek-lődése nagyban hozzájárult a rendezvényt követő széleskörű médianyilvánossághoz. Érdekesség, hogy „visszatérő” látogatókkal is lehetett találkozni.

Az érkezőket a kapuban regisztrációs asztal fogadta. Itt kaptak egy programajánlót – amely ismertette a látnivalókat –, és egy térképet – ez a helyszínek megtalálását segítette. Ebben az évben a látogatók számára „meglepetés ajándék” volt a „Balatoni természetkalauz” című ismeretterjesztő könyv (az 1. Hírlevél-

ben jelent meg rövid ismertetés a könyvről).A kínált program nagyon színes és változatos volt.

Intézetünk kikötője és parkja terepi bemutatóknak (1. kép) adott helyszínt. Ezeken a bemutatókon a vízminőség vizsgálatára szolgáló műszereket (2. kép), vízinövényeket, a parti övben élő gerinctelen állatokat (3., 4. kép) és balatoni halakat (5. kép) láthattak az érdeklődők.

A kutatóépületbe nagy várakozással léptek a lá-togatók. Érezhették a műemléki védettség alatt álló épület hangulatát (6., 7. kép), ami Klebelsberg Kunonak köszönheti, hogy 1927-ben biológiai kutatóintézetként

2. fénykép: balról jobbra: Berczik Á. IAD magyaror-szági képviselő, Fónagy J. államtitkár, Kutzenberger H. IAD főtitkár; Busek E. elnök, v. alkancellár, Pálinkás J. MTA elnök, Hein T. IAD elnök

1. kép: Szabadtéri bemutatóhely az intézet kikötőjében az MTA ÖK Balatoni Limnológia Intézet Nyílt Napján (Fotó: Takács Péter MTA ÖK BLI).

2. kép: Terepi mérőműszerek bemutatása az MTA ÖK Balato-ni Limnológia Intézet Nyílt Napján (Fotó: Egyed Melinda www.nepislogj.hu).

- 18 -

nyílt meg. Míg a terepi bemutatókon szabad szemmel is látható élőlényeket, addig a laboratóriumokban csak mikroszkóppal látható „parányokat”, izgő-mozgó állatkákat és világító növénykéket (algákat) csodálhattak meg az érdeklődők, de ismertetőt kaptak az elektronmikroszkópos technika nyújtotta képi dimenziókról is. Ezeken kívül vízkémiai (8. kép), ideg-és izomélettani (9. kép) bemutatók is voltak.

Az intézet vendégházában további programok között válogathattak az érdeklődők. Öt egységből álló vándor-kiállítási anyag mutatta be színes képekben a Balaton-kutatás eredményeit és élővilágát (10. kép) a földszinti hallban. Az előadóteremben a „Balatoni természetkalauz” című könyv szerkesztője könyvismertetést tartott,

ismeretterjesztő előadások hangzottak el az „idegen állatfajok balatoni invázója” és az „árvaszúnyogok bala-toni szerepe” tárgykörben (11. kép). Amikor nem volt előadás, non-stop fi lmvetítés folyt az előadóteremben, 30 perces fi lm mutatta be az intézet történetét, a főbb kutatási területeket és eredményeket.

A visszajelzések alapján kijelenthető, hogy Nyílt Nap rendezvényünk – ahol lehetőség volt a kutatóintézet épületébe való belépésre, a kutatókkal való személyes találkozásra, a balatoni élőlények eddig nem látott módon való tanulmányozására, a Balaton-kutatás eredményeinek közvetlen megismerésére – nagyban hozzájárult az ökológiai, a limnológiai kutatás népszerűsítéséhez, társadalmi hasznosságának tudatosításához.

V.-Balogh Katalin

3. kép: Makroszkopikus vízi gerinctelen állatok bemutatója az MTA ÖK Balatoni Limnológia Intézet Nyílt Napján (Fotó: Egyed Melinda www.nepislogj.hu).

4. kép: Makroszkopikus vízi gerinctelen állatok „nagyító alatt” az MTA ÖK Balato-ni Limnológia Intézet Nyílt Napján (Fotó: Egyed Melinda www.nepislogj.hu).

6. kép: MTA ÖK BLI lépcsőházi enteriőr (Fotó: Egyed Melinda www.nepislogj.hu).

5. kép: Balatoni halak bemutatója az MTA ÖK Balatoni Limnológia Intézet Nyílt Napján (Fotó: Egyed Melinda www.nepislogj.hu).

7. kép: Könyvtár enteriőr mikroszkópos bemutatóval az MTA ÖK Balatoni Limnológia Intézet Nyílt Napján (Fotó: Egyed Melinda www.nepislogj.hu).

8. kép: Vízkémiai bemutató az MTA ÖK Ba-latoni Limnológia Intézet Nyílt Napján (Fotó: Egyed Melinda www.nepislogj.hu).

9. kép: Izomélettani bemutató az MTA ÖK Balatoni Limnológia Intézet Nyílt Napján (Fotó: Takács Péter MTA ÖK BLI).

10. kép: „A Balaton-kutatás eredményei képekben” vándorkiállítás poszterek az MTA ÖK Balatoni Limnológia Intézet Nyílt Napján (Fotó: Egyed Melinda www.nepislogj.hu).

11. kép: Megtelt az előadóterem az isme-retterjesztő előadáson az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet Nyílt Napján (Fotó: Takács Péter MTA ÖK BLI).

- 19 -

Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport

2012 szeptemberében került megrendezésre a ,,Lendület” Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport első csoporttalálkozója, melynek helyszínéül a MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet szolgált. A találkozó célja az aktuálisan folyó munkák áttekintése, egymás munkáinak megismerése, valamint a jövőbeli feladatok meg-beszélése volt. A kutatócsoport munkája jelenleg három nagy témát ölel fel: erdélyi hagyományos művelésű mezőgazdasági területek pollinációs hálózatának feltárását; a klímaváltozás növény-ízeltlábú kölcsönhatásokra gyakorolt hatásainak, valamint a madarak hernyókártevők elleni védekezésben betöltött szerepének vizsgála-tát. Az aktuálisan folyó témák megvalósításába több szakdolgozó is bekapcsolódott. A találkozón Báldi András csoportvezető köszöntőjét követően a csoport minden tagja ismertette az elmúlt egy évben elvégzett mun-káját, elért eredményeit, valamint további kutatási céljait. A találkozó eredményeként a csoport még inkább összekovácsolódott, melyhez a kellemes környezet is hozzájárult.

Impresszum – MTA Ökológiai kutatóközpont HírlevélFelelős kiadó: Báldi András Szerkesztő: Nagy Adrienn

Társszerkesztő: Szakács Éva Technikai szerkesztő: Gulyás GyörgyiÉszrevételek a hírlevéllel kapcsolatban: hirlevel@list.okologia.mta.hu