fekete-istvan-iskola.webnode.hu · Web viewAz enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében a nyelvtani anyag többségének elsajátítása implicit módon történik, azaz nem

FEKETE ISTVÁN SPECIÁLIS ÁLTALÁNOS ISKOLA

Helyi Tanterv

2016.

Tartalom

I. Kerettanterv3

Törvényi háttér3

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon4

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 5–8. évfolyamon5

A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók óraszáma6

II. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei7

III. A magasabb évfolyamba lépés feltételei7

IV. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei8

V. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése9

VI. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása18

VII. Tanulók fizikai állapotának mérése, minősítése18

Az egészségügy területén19

Mindennapos testnevelés20

VIII. Esélyegyenlőséget szolgáló program21

1. Helyzetelemzés21

2. A program célja22

3. Kötelezettségek és felelősség23

4. Cselekvési terv23

5. Konzultáció és visszacsatolás25

XI. Egészségnevelés, környezeti nevelés25

Az egészségnevelési program az iskola működés rendszerében26

Helyzetkép26

Testi és lelki egészségre nevelés26

X. Az iskola környezeti nevelési programja28

Helyzetkép28

Célunk28

I. Kerettanterv

Törvényi háttér

2011.CXC. Köznevelési törvény, valamint a 20/ 2012. EMMI rendelet rendelkezik a pedagógiai programok módosításáról. Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013 III.29 EMMI rendelet 11. mellékletét használjuk fel (Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára).

22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára készült kerettanterv céljaiban, feladataiban és az ezekre épülő további tartalmakban is figyelembe veszi a jövőben várható társadalmi, gazdasági változásokat, valamint az ezzel összefüggésben megjelenő, a köznevelés egészére vonatkozó célokat és feladatokat. A kerettantervi rendszer az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében is prioritásként értelmezi azokat a személyiség-, készség- és képességfejlesztési tartalmakat, amelyek az egyén és a társadalom számára egyaránt nélkülözhetetlenek.

A célok és feladatok meghatározása a Nemzeti Alaptanterven és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvén alapul.

Az alábbi kerettantervek bevezetése felmenő rendszerben történik, az első és ötödik évfolyamot érinti. a többi évfolyam az eddig használt óraterv szerint halad.

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon

Tantárgyak

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

7

7

6

7

Matematika

4

4

3

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

2

2

2

2

Ének-zene

2

1

2

2

Vizuális kultúra

1

2

2

2

Informatika

-

-

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

2

2

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

A szabadon tervezhető órakeretet a matematika tantárgy és technika tantárgy óraszámának megnövelésére használtuk fel.

Az alsó tagozaton heti habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások száma 3, amely a rendelkezésre álló órakereten felül jelentkezik.

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 5–8. évfolyamon

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok

Tantárgyak

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam


4

4

4

4

Idegen nyelv

-

-

2

2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Hon- és népismeret

1

-

-

-

Természetismeret

2

2

4

4

Földrajz

-

1

1

2

Ének-zene

2

2

1

1

Vizuális kultúra

2

2

1

1

Informatika

1

1

1

1


1

1

2

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1


2

2

2

2


28

28

31

31

A szabadon tervezhető órakeret terhére 5. és 8. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom és technika és életvitel és gyakorlat tantárgy óraszámát emeltük meg, 6. és 7. évfolyamon pedig a magyar nyelv és irodalom és földrajz tantárgyakét.

Az felső tagozaton a heti habilitációs-rehabilitációs tanórai foglalkozások száma, az 5. és 6. évfolyamon 3-3 óra, 7. és 8. évfolyamon pedig 4-4 óra, amely a rendelkezésre álló órakereten felül jelentkezik.

A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók óraszáma

Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok

A nevelés-oktatás-fejlesztés területei

Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Anyanyelv és kommunikáció

Kommunikáció

4

4

4

4

4

4

5

5

Olvasás-írás

2

2

3

3

4

4

2

2

Társadalmi környezet

Számolás-mérés

2

2

2

2

3

3

3

3

Játékra nevelés

2

2

2

2

Társadalmi ismeretek

1

1

2

2

Életvitel és gyakorlat

Önkiszolgálás

2

2

Életvitel és gyakorlat

2

2

2

2

3

3

Természeti környezet

Környezetismeret

1

1

2

2

Művészetek

Ének-zene

2

2

2

2

2

2

2

2

Ábrázolás-alakítás

3

3

2

2

2

2

2

2

Informatika

Információs eszközök használata

1

1

Testi nevelés

Mozgásnevelés

5

5

5

5

5

5

Testnevelés

5

5


3

3

3

4

4

4

4

4

Összesen

25

25

25

26

28

28

31

31

A Szakmai Alapdokumentumunk tartalmazza, hogy középsúlyos értelmileg akadályozott tanulót is fogadhatunk, amennyiben közösségben oktatható.

A szabadon tervezhető órakeretet a kommunikáció, olvasás- írás, számolás-mérés, környezetismeret tantárgy óraszámainak megnövelésére használtuk fel.

A tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásainak száma hetente az első-hat évfolyamon 3, hetedik-nyolcadik évfolyamon 4 óra.

II. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

· Iskolánkban a nevelő- oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz.

· A sajátos nevelési igényű gyerekek tankönyvei ingyenesek.

· Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők határozzák meg.

· A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában, szülői értekezleten) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

· A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe:

· A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, az iskola arculatának.

· Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.

· A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

III. A magasabb évfolyamba lépés feltételei

· A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a tantervi követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.

· A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

· Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon, tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.

· Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon, a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, évfolyamismétlésre utasítható. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelete alapján, ha a tanuló három vagy több tantárgyból szerzett elégtelen osztályzatot, továbbra is lehetősége van javítóvizsga letételére a nevelőtestület engedélye alapján.

· A második-nyolcadik évfolyamon évfolyamismétlésre kell kötelezni mindazokat a diákokat, akik az előírt tanulmányi követelményeket nem teljesítették három vagy több tantárgyból és a nevelőtestület nem engedélyezte számukra a javítóvizsga letételét, valamint azokat a tanulókat, akik a javítóvizsgán elégtelen osztályzatot szereztek.

· Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.

· A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:

· az iskola igazgatóhelyettese felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól

· az iskola igazgatóhelyettese engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse

· egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és az igazolatlan mulasztása nem több mint az igazolt

· magántanuló volt.

· Az első évfolyamon a tanuló csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt - 250 óránál több-, nem tudta teljesíteni.

IV. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei

· Iskolánkba azok a gyerekek kerülnek felvételre, akik a Veszprém Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Tanulási Képességet Vizsgáló, Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével rendelkeznek.

· Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, vagy ha ez csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába.

· Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

· a gyermek születési anyakönyvi kivonatát

· a szülő személyi igazolványát

· a gyermek felvételét javasoló szakértői bizottság szakvéleményét.

· A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

· a tanuló anyakönyvi kivonatát

· a szülő személyi igazolványát

· az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt

· az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

V. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése

1.) Az iskola a nevelő- és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

2.) Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

3.) Az írásbeli beszámoltatások formái:

· témazáró dolgozat: egy tanítási napon 1 íratható, pirossal kerül a naplóba

· írásbeli felelet: számon kérhető az aznapra feladott tananyag és maximum 3 ismétlő kérdés

· tudáspróba: maximum 3 tanítási egységen alapuló írásbeli számon kérés, fekete színnel kerül a naplóba.

A szóbeli feleletet egyenértékűnek tekintjük az írásbeli felelettel.

Ha egy napra több témazáró dolgozat lenne esedékes, a heti egy órás tantárgynak előnyt kell élvezni.

8. évfolyamon írható napi egy témazáró, egy tudáspróba, illetve napi két tudáspróba.

A témazáróról és a tudáspróbáról a tanulót előre tájékoztatni kell.

4.) A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, földrajz ellenőrzésénél:

- a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik

- az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

5.) A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül- a témazáró dolgozaton kívül- csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:

- az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva

- a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.

A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

6.) A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott –fejlődött-e vagy hanyatlott- az előző értékeléshez képest.

7.) A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

- Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.

- A második (második félév)- nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.

- Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következőket is tartalmazhatja:

· kiválóan megfelelt

· jól megfelelt

· megfelelően teljesített

· felzárkóztatásra szorul

· dicséret……….tantárgy(ak)ból

· felzárkóztatásra szorul…..tantárgy(ak)ból.

- A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

8.) A második évfolyam végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyam félévkor és év végén osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az év végi eredményeknél nagyobb súlya a témazáró dolgozatnak van.

9.) Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:

jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

10.) A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelés érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

11.) A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

12.) A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

TELJESÍTMÉNY

ÉRDEMJEGY

0-39 %

elégtelen (1)

40-54%

elégséges (2)

55-75%

közepes (3)

76-90%

jó (4)

91-100%

jeles (5)

13.) A második évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:

· Második-harmadik-negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, erkölcstan, hit- és erkölcstan.

· Ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, matematika, természeti ismeretek, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, erkölcstan, hit- és erkölcstan, hon- és népismeret.

· Hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, matematika, természeti ismeretek, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, erkölcstan, hit- és erkölcstan.

· Hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, matematika, informatika, földrajz, természeti ismeretek, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, erkölcstan, hit- és erkölcstan, idegen nyelv.

· Nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, matematika, informatika, földrajz, természeti ismeretek, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, erkölcstan, hit- és erkölcstan, idegen nyelv.

Minden tantárgy értékelése érdemjeggyel történik.

14.) A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

15.) Az első-nyolcadik évfolyamon a tanulók magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba, törzslapra be kell jegyezni.

16.) Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a.) Példás (5) az a tanuló, aki:

· a házirendet betartja

· a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik

· kötelességtudó, feladatait teljesíti

· önként vállal feladatokat és azokat teljesíti

· tisztelettudó

· társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik

· az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz

· óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet

· nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.

b.) Jó (4) az a tanuló, aki:

- a házirendet betartja

- tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik

- feladatait a tőle elvárható módon teljesíti

· a feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti

· az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt

· nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c.) Változó (3) az a tanuló, aki:

· az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be

· a tanórán vagy a tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik

· feladatait nem minden esetben teljesíti

· előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva

· a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik

· igazolatlanul mulasztott

· osztályfőnöki intője van.

d.) Rossz (2) az a tanuló, aki:

· a házirend előírásait sorozatosan megsérti

· feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti

· magatartása fegyelmezetlen, rendetlen

· társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik

· viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza

· több alkalommal igazolatlanul mulaszt

· van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

17.) A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

18.) Az első-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg: Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba, törzslapba be kell jegyezni.

19.) Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének a követelményei a következők:

a.) Példás (5) az a tanuló, aki:

· képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt

· tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi

· a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi

· munkavégzése pontos, megbízható

· a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz

· taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b.) Jó (4) az a tanuló, aki:

· képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt

· rendszeresen, megbízhatóan dolgozik

· a tanórákon többnyire aktív

· többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti

· taneszközei tiszták, rendezettek.

c. ) Változó (3) az a tanuló, akinek:

· tanulmányi eredménye elmarad képességeitől

· tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti

· felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik

· érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból is lerontja

· önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d.) Hanyag (2) az a tanuló, aki:

· képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében

· az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg

· tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen

· feladatait többnyire nem végzi el

· felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek

· a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül

· félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

Az első-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetekben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba, törzslapra be kell jegyezni.

20. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

· vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el

· vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez

· vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt

· vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

21. Az iskolai jutalmazás formái:

a.) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

· napközis nevelői dicséret

· osztályfőnöki dicséret

· igazgatóhelyettesi dicséret

· nevelőtestületi dicséret.

b. ) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:

· szaktárgyi teljesítményért

· példamutató magatartásért

· kiemelkedő szorgalomért

· példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

c.) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. (nyolcadik évfolyam végén Nevelőtestületi dicséret).

d.) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

e.) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatóhelyettesi dicséretben részesülnek.

f. ) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

22. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

VI. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:

- a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása

- mennyiségének igazodnia kell az életkori sajátosságokhoz és a tanulók terhelhetőségéhez

- a szünetekre, hétvégére nem szabad több házi feladatot adni, mint egyik tanítási óráról a másikra

- alsó tagozatban a szünetekre nem adunk házi feladatot

- a szóbeli és írásbeli házi feladat korlátai azonosak.

VII. Tanulók fizikai állapotának mérése, minősítése

A közoktatásról szóló törvény 48.§ (1) b) bekezdés alapján a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket valamennyi iskolának be kell építenie helyi tantervébe. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területein mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására.

Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja :

Az oktatás területén:

Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében.

· Minőség – ellenőrzés: egységes mérés, értékelés, minősítés.

· Minőségbiztosítás: minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéshez szükséges fizikai fitness szint megfelelő értékét elérje és megtartsa.

· Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása.

Az egészségügy területén

Az iskolaorvosok és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról, - az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek alapján, segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését.

A primér prevenció alapja a közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvos – pedagógus együttműködés.

A próbarendszer, mint nevelési eszköz lehetővé teszi a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A tesztek nem képezik a tantervek tartalmát, és hogy a mérés célja megvalósuljon nem szabad azokat betanítani és gyakoroltatni.

A próbarendszer, a tudományos kutatás eszköze a tanulók fizikai állapotának vizsgálatában.

Az iskolánkban alkalmazott tesztek a Netfit oldaláról letölthetőek.

1. Testtömeg mérés

2. Testmagasság mérés

3. Testzsír százalék mérése

4. Aerob fittség (állóképesség)

5. Vázizomzat fittsége

6. Törzsemelés – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága

7. Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje

8. Kézi szorító erő mérése – kéz maximális szorító ereje

9. Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje

10. Hajlékonysági profil – hajlékonysági teszt – térdhajlító izmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem.

Mindennapos testnevelés

Az egészségfejlesztő iskolai program célja a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Az iskolai testnevelés és sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető.

Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük:

· minden gyermek minden nap aktív testmozgásban vesz részt

· minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése

· minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna

· a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérésének testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire

· minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is

· a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít

· a testmozgás-program játékokat is tartalmaz.

Fontos az, hogy a tanórák közti szüneteket ki tudják használni tanítványaink a szabadban töltött mozgásra.

Ebéd után 1-1.5 órát töltenek mozgással a szabadban.

A mindennapos testnevelés keretén belül a gyerekek délelőtt 3 testnevelés órán vesznek részt, délután pedig két alkalommal mozgásfejlesztő foglalkozást biztosítunk.

VIII. Esélyegyenlőséget szolgáló program

1. Helyzetelemzés

Intézményünk színes programokat kínál tanítványai számára a tanítási órákon túl a délutáni órákban. Ezek a foglalkozások minden tanuló számára elérhetőek.

Tanórán kívüli foglalkozások:

· komplex szabadidős tevékenységek (túrák, kézműves szakkör, fejlesztő játékok)

· gyógy-testnevelés, (tartásjavító gerinctorna)

Az iskola arra törekszik, hogy megfeleljen a mai kor követelményeinek. Minden területen rendelkezésre áll az oktatáshoz szükséges személyi feltétel a sikeres oktatás megvalósításához. A tanulók munkáját a gyógypedagógusok mellett pedagógiai asszisztens segíti.

A differenciált oktatás technikai előkészítését, lebonyolítását segíti a gyógypedagógiai asszisztens. A gyerekek a képességeikhez mért feladatokat kapnak.

A tanulók fejlesztésében segítséget igénylünk és kapunk a Veszprém Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Tanulási Képességet Vizsgáló, Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságtól. Az iskolában végzett tanulók továbbtanulása biztosított. Legtöbben speciális szakiskolákban tanulnak tovább. Együttműködünk az iskolába járó tanulók szülein és a társ oktatási intézményeken kívül az alábbi társadalmi szervezetekkel:

· Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

· Balatonfüredi Intézményellátó Szervezet

· Gyermekjóléti Szolgálat,

· védőnő,

· Városi Könyvtár,

· Veszprém Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Tanulási Képességet Vizsgáló, Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság.

A kialakított kapcsolatokat az iskola rendszeresen ápolja a tanulók érdekében.

2. A program célja

Az iskola esélyegyenlőségi programjának célja, hogy biztosítsa az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, figyelembe véve a szülők igényeit és a törvényi előírásokat.

A program közvetlen célcsoportja az iskola valamennyi tanulója és pedagógusa, az iskolával együttműködő szakmai szolgáltatók, a témában érintett döntéshozók, ill. a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában érintett nem pedagógus szakemberek, és természetesen a szülők.

Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása mellett biztosítjuk a tanítványok optimális képzésével az esélyteremtést.

A támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását az iskola minden tevékenysége során figyelembe veszi és alkalmazza:

· a beiratkozásnál,

· tanításban, ismeretközvetítésben,

· a gyerekek egyéni fejlesztésében,

· tanulói előmenetelben,

· a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében,

· a továbbtanulásban, pályaorientációban,

· a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében,

· a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

3. Kötelezettségek és felelősség

Az intézmény minden dolgozója, tanulója, és a szülők számára elérhető az iskolai esélyegyenlőségi program, ismerik és követik a benne foglaltakat.

Az intézmény nevelői követik az egyenlő bánásmód elvét és a sértő eseteket megszűntetik.

Határidő: folyamatos

Az iskola esélyegyenlőségi programjának megvalósítása az intézmény minden nevelőjének feladata. A tervezett tevékenységek koordinálása, a program végrehajtása, az iskola mindennapi feladata.

Az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálását az iskola Minőségirányítási Programjában meghatározottak szerint kell elvégezni!

Felelős: minden nevelő, ifjúságvédelmi felelős, intézményvezető


A tantestület minden tagjának kötelessége betartani az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítani a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkör kialakítását.

Az esélyegyenlőségi programban mindenki aktívan közreműködik, így annak sérülése esetén a tantestület minden tagjának kötelessége jeleznie azt, az iskola ifjúságvédelemért felelős nevelőjének.

Felelős: minden nevelő, ifjúságvédelmi feladatokat ellátó nevelő, intézményvezető


4. Cselekvési terv

Az oktatásban részt vevő tanulóinkban tudatosítjuk a megszerzett ismeretek értékét. A mindennapi szellemi és fizikai munka fontosságát hangsúlyozzuk, és ehhez igyekszünk megnyerni a szülőket is.

Az iskola kezdő évfolyamán a bemeneti mérések elvégzésével már a tanév elején kiszűrjük azon gyermekeket, akik a mindennapi tanulás terén jobban elmaradnak társaiktól az osztályban. A lemaradást egyéni foglalkozásokon, felzárkóztatáson, a differenciált oktatás pedagógiai módszereinek alkalmazásával igyekszünk csökkenteni.

A felsőbb évfolyamokon is figyelmet fordítunk a lemaradó tanulók tanulmányi előmenetelére. A jelentős lemaradásokat differenciált oktatással illetve rehabilitációs, habilitációs órákon nyújtott fejlesztéssel próbáljuk csökkenteni.

Minden esetben arra törekszünk, hogy az évfolyam követelményeit- képességeihez mérten- a lehető legjobb szinten sajátítsa el minden tanítványunk. Ez lehetőséget teremt tanulóink számára a folyamatos haladásra, az évvesztés elkerülésére.

Különös figyelmet fordítunk azon tanulókra, akiknek viselkedésében a magatartászavar jegyeit fedezzük fel.

Elsősorban gyermekpszichológus segítségét vesszük igénybe, de a probléma megoldása érdekében együttműködünk a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel.

Az iskolában nem elfogadható magatartási- viselkedési megnyilvánulásokat jelezzük a szülőknek, az ifjúságvédelmi felelősnek, és a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak.

Az iskola az éves szakmai beszámolók alkalmával félévente tekinti át az esélyegyenlőségi programban meghatározottak teljesítését. A félévi és tanévi megvalósításnak tartalmaznia kell az elért eredményeket.

A felmerült problémákat megoldjuk, keressük a prevenció lehetőségét.

Az elért eredmények ismertetése a közvetlen és közvetett partnerekkel az iskola alapvető feladata, ezáltal is ösztönözve a tanulókat és szüleiket a folyamatos ismeretszerzésre.

A féléves és éves értékelés eredményét ismertetni kell az iskola fenntartójával.

A tanévben szervezett nagyobb ünnepélyekre, rendezvényekre (szülői találkozók, családokkal közösen szervezett programok, szakmai tanácskozások) a helyi médiát (tv, rádió, újság) meg kell hívni, illetve értesíteni.

Az iskola pedagógiai munkájának széleskörű ismertetése a közvetlen és közvetett partnerekkel.

A nyilvánosság biztosításával és az elért eredmények ismertetésével tájékoztatást kell adni a fenntartónak, a szülőknek és az iskolával együttműködő szervezetek számára.

5. Konzultáció és visszacsatolás

· A program kidolgozásába bevonjuk a programban résztvevők teljes körét. A közvetlen és közvetett partnerek véleményének és javaslatainak ismeretében módosítjuk a cselekvési programot.

· A szülőkkel szoros kapcsolatot alakítunk ki. Félévente, a szülői értekezletek alkalmával tájékoztatjuk őket a program megvalósításának folyamatáról, a felmerülő problémákról. A problémák, konfliktusok megoldásába a szülőket is bevonjuk.

· Az osztálycsoportban történt tipikus eseteket ismertetni kell a tantestület tagjaival. Az iskolai megoldás megvalósítására a tantestület javaslata alapján dolgozunk ki megoldási javaslatot.

· Meghatározzuk a megoldási javaslatban az elvárt eredményesség mérhető mutatóit és a megoldásban résztvevő közreműködőket, mint felelősöket.

· A sikeres megoldásokról a félévi és év végi tanulmányi és pedagógiai értékelésen számolunk be a tantestületben, illetve tájékoztatjuk a fenntartót és a szülői közösséget is az elért eredményekről.

XI. Egészségnevelés, környezeti nevelés

Egyre nagyobb felelősség hárul a pedagóguskora a fiatalok egészségtudatos magatartásának kialakításában. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket saját egészségük egyre nagyobb mértékű irányítására és javítására. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanuló cselekvő, tevékeny részvételével alakítható ki. Az iskolai környezet fontos szerepet játszik az egészséges testi- lelki- szociális fejlődés biztosításában. Ebben a pedagógusok életvitelének, személyes példamutatásának is jelentős szerepe van.

Az egészségnevelési program az iskola működés rendszerében

Kiemelten figyelmet kapnak az alábbi területek:

· dohányzás megelőzése

· alkohol- és drogprevenció

· az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése

· aktív napi testmozgás kialakítása

· egészséges környezet kialakítása

Helyzetkép

Tanulóink új épületben tanulnak. Iskolánk komfortos, barátságos, világos és tiszta. Iskolánk tisztaságára, egészséges környezetére nagy gondot fordítunk. Tanulóink jó időben az udvaron tartózkodnak. Arra törekszünk, hogy a gyerekek minél több időt töltsenek a friss levegőn.

A Református Általános Iskola Balatonfüred tornaterme és sportpályái megfelelő helyet biztosítanak a testnevelés óráknak heti háromszor két órában.

Testi és lelki egészségre nevelés

Megismertetjük a tanulókkal:

· az egészségre kedvező és káros tényezőket

· betegségmegelőzési módokat, eljárásokat

· tudatosítjuk a tanulókban az egészséges életmód szabályait, normáit

· törekszünk a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel rendjének kiépítésére

· az ehhez szükséges ismereteket, készségeket, attitűdöket sajátítanak el tanulóink.

Egészségre ható tényezők:

Stressz-mentes, nyugodt életvitel. A sportolási lehetőségek kihasználása. A szabadidő megfelelő eltöltése.

Betegségmegelőzési módok, eljárások

Személyi higiéniára és a környezetének a tisztántartására nevelés. Az egészséges táplálkozás fontosságának kiemelése, valamint a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel hangsúlyozása. Az időjárásnak megfelelő ruházat viselése.

A drogfogyasztás, alkoholfogyasztás veszélyeire felhívjuk a gyerekek figyelmét.

Harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel rendjének kiépítése

A család összetartó erejének hangsúlyozása. A család funkciójának, jelentőségének kiemelése. Szexuális felvilágosító órák tartása a felső tagozatosok számára.

Az egészségnevelés formái, módszerei

· egészségnap szervezése

· tanórák, természetismeret, osztályfőnöki óra, testnevelés

· kirándulások, túrák szervezése

A módszerválasztás szempontjai:

· életszerű legyen

· feleljen meg a tanulók életkorának

· pozitív életszemléletet adjon

A tanulóink sajátos nevelési igényűek, ezért az egészségnevelés színtere nagyrészt az iskolai oktatásban kell, hogy megvalósuljon. Többek közt személyes példamutatás segíti ezt elő. Fontos feladatunk, hogy a fent említett szokásokat tanulóinknál kialakítsuk. Érezzék, hogy az egészség megtartása, megőrzése, a betegségek megelőzése elsősorban számukra fontos feladat.

X. Az iskola környezeti nevelési programja

Az iskolai nevelés során a tanulók felkészülnek környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre.

Helyzetkép

Iskolánk a város központjában helyezkedik el. Épületét fás, füves, játékra alkalmas terület veszi körül. Adottságaink különösen jók, hiszen a közelben található a Kiserdő, a Tamás-hegy és a Balaton valamint a Lóczy-barlang. Kiadós túrával elérhető a Koloska-völgy, Nagymező, Malom-völgy. Balatonfüred nevezetességei közé tartoznak a gyógyforrások, melyek szintén könnyen megközelíthetőek.

Az iskolában dolgozó pedagógusok példamutatása adja elsősorban a környezeti nevelés hitelességét.

A tanulók feladata, hogy a környezetükre vigyázzanak, figyelmeztessék társaikat a kulturált viselkedésre, a hulladékot szelektíven gyűjtsék, saját termüket tisztán tartsák. A gyerekek önként vállalt feladata az iskola épületében a virágok és az élő- sarok gondozása is.

A szülők fontos feladata, hogy megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola is közvetíteni kíván. A közös munkába az osztályfőnöki órákon, valamint szülői értekezleteken tudjuk hatékonyabban bevonni a szülői oldalt.

A technikai dolgozók napi munkájukat igyekeznek környezetbarát technikákkal megvalósítani.

Célunk

Olyan környezeti nevelés és oktatás, amely kialakítja a diákokban a természet iránti tiszteletet, az igényt arra, hogy kulturált környezetben éljenek. Fontos, hogy a diákok a környezetükben történő jelenségeket megfigyeljék, az esetleges problémákat megoldják, igyekezzenek azokat megelőzni.

Tudjanak figyelni a szűkebb környezetükön túl történő dolgokra, ismerjék lakóhelyüket, tudják megbecsülni értékeit, természeti kincseit.

Fontos a hagyományok megismerése, Helytörténeti múzeum, Jókai- múzeum látogatása stb.

Balatonfüred többek között a szőlő-és a bor városa, így figyelmet fordítunk arra, hogy a gyerekek megismerjék ezt a kultúrát is. Az iskola udvarán található szőlőtőkék irányított gondozása, szintén erősítik ezt a célt.

Környezeti nevelés a tanórák keretein belül:

Természetismeret, környezetismeret

Ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit. Tanulják meg, hogy ők mit tehetnek a környezetük védelméért (szelektív hulladékgyűjtés, veszélyes anyagok tárolása, gyűjtése, semlegesítése, veszélyes anyagok környezetre való hatása).

Rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel a háztartásban előforduló vegyi anyagok megfelelő kezeléséről.

Földrajz

Ismerjék meg és őrizzék a természeti, és ember alkotta táj szépségeit. Ismerjék meg a víz, levegő, talaj földrajzát, és ezek szennyezésének elkerülési lehetőségeit.

Informatika

Ismerjék meg a távközlési, informatikai berendezések környezetet károsító hatásait.

Rajz, technika

Balatonfüred reformkori városrészének és XIX. századi épületstílusainak megismerése.

Történelem

Balatonfüred természeti és kulturális értékeit, hagyományait ismerjék meg, és alakuljon ki bennük ezek iránti tisztelet.

Környezeti nevelés a tanórák keretein kívül:

A földrajzi környezetünk megismerése (Dunántúl, Bakony, Balaton) ezen belül természeti értékek felfedezése. Túrák, kirándulások szervezése, kézműves foglalkozások tartása a Madarak és Fák-, Víz-, Föld Világnapja alkalmából.

ÉLŐ IDEGEN NYELV

ANGOL

Óraszámok

A sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos, tanulásban akadályozott tanulókat nevelő általános iskola 1-8. évfolyamára készült.

Felső tagozat:

Tantárgyak

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam


4

4

4

4

Idegen nyelv

-

-

2

2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1


2

2

2

2


1

-

-

-

Természetismeret

2

2

4

4

Földrajz

-

1

1

2

Ének-zene

2

2

1

1

Vizuális kultúra

2

2

1

1

Informatika

1

1

1

1


1

1

2

1


5

5

5

5


1

1

1

1


2

2

2

2


28

28

31

31

7–8. évfolyam

Az idegen nyelv tanulása társadalmi igény. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóktól nagy erőfeszítést követel, ezért az idegen nyelv tanításának és tanulásának céljait a tanulók valós szükségletei,igényei és egyéni fejlettsége határozza meg. Az idegen nyelv tanítása enyhén értelmi fogyatékos tanulók részére tanórai keretben, az általános iskola 7. évfolyamától javasolt, de az idegennyelv-tudás iránti társadalmi igények növekedése miatt – a szülők igénye szerint – szakkör vagy egyéb nem kötelező jellegű foglalkozás keretében korábban is megkezdhető az iskola döntése alapján, de szigorúan a tanulók egyéni igényeihez és képességeihez igazodva.

Az általános iskola felső tagozatán a cél az, hogy az idegen nyelv tanítása járuljon hozzá a más tantárgyaknál megszerzett alapkészségek megerősödéséhez a tanulói tevékenységek középpontba állításával, a rendszeres ismétlés és gyakorlás megteremtésével. Az új ismeretek elsajátíttatása konkrét tapasztalásra, cselekvésre alapozva, a gondolkodási funkciók különböző sérüléseit, eltérő ütemű fejlődését figyelembe véve történik. A tananyagot a fejlődés egyéni üteméhez, a módosult tanulási képességekhez kell igazítani.

A tanulókat bevezetve egy idegen nyelv tanulásába, fel kell kelteni az érdeklődésüket, fenntartani a motivációjukat a nyelvtanulás iránt; meg kell alapozni a nyelvtanulásukat, ily módon is elősegíteni társadalmi beilleszkedésüket, növelni esélyeiket.

Az idegen nyelvi kompetencia szorosan kapcsolódik és épít az anyanyelvi kompetenciára, hiszen a beszédértés és a beszédprodukció az elsődleges, anyanyelven is. Az anyanyelv tanulása során megtapasztalt nyelvi problémák nehezítik az idegen nyelv oktatását. A négy nyelvi készség közül a hallás utáni értésen és a beszédfejlesztésen van a hangsúly. A hallott szöveg értésénél törekedjünk a céloknak és igényeknek megfelelő, autentikus szövegek felhasználására. Az írás és az olvasás nagyon kis mértékben jelenik meg a felső tagozaton az idegen nyelv oktatása során, és célja csupán a hallottak megerősítése, támogatása. Az idegen nyelv tanításának és tanulásának célrendszerében a kommunikációs kompetencia fejlesztésén van a fő hangsúly. A nyelvi kompetencia magába foglalja a lexikai, grammatikai, szemantikai és fonológiai ismereteket, továbbá ezek használatának képességét.

Az interkulturális kompetencia fejlesztése során megismertetjük a tanulókat annak az országnak (vagy országoknak) a kultúrájával, amelynek a nyelvét tanulják. Ezért a nyelvtanítást mindig össze kell kapcsolni a mindennapi élet kultúrájának megismertetésével. Folyamatosan erősítjük a nyelvtanuló interkulturális tudatosságát, azaz, hogy a tanuló legyen képes felismerni és megérteni a saját és az idegen kultúra jellegzetességeit, a köztük lévő hasonlóságokat és különbségeket, s ezáltal erősödjön a hazafias érzése, a magyarságtudata, valamint váljon nyitottabbá és érzékenyebbé más népek kultúrája iránt. A nyelvtanítás során törekednünk kell a pozitív hozzáállás és motiváció kialakítására az idegen nyelv tanulása és más kultúrák megismerése iránt.

Az információs technológiák és az informatikai kompetencia használata ma már elkerülhetetlen, s az idegen nyelv tanításának és tanulásának folyamatába beépítve nagyszerű lehetőséget kínál arra, hogy közvetlenebb kapcsolatot alakíthassanak ki a tanulók a célnyelvvel, és ismerjék meg, majd próbálják meg alkalmazni a kapcsolatteremtéshez szükséges stratégiákat a célnyelvi közösség egy-egy tagjával. Az információs technológiák alkalmazása a célnyelvi kultúra megismerését színesebbé, érzékletesebbé teszi, segít az autentikus környezet megteremtésében, így az önálló ismeretszerzés és a későbbi önálló tanulás lehetőségét is nagymértékben segítheti.

A tantárgyak közötti integráció elérésében nagy szerepe van az idegen nyelv tanításának és tanulásának. Az idegen nyelv tanulása nemcsak további lehetőséget nyújt a tanulóknak a más tantárgyakban korábban megszerzett tudás felelevenítésére, gyakorlására, új kapcsolódási pontok kialakítására, hanem újabb nyelvi, kulturális, interkulturális, földrajzi és történelmi ismeretekkel gazdagíthatja a tanulókat, melyeket más tantárgyak tanulása során is felhasználhatnak.

Az idegen nyelv tanulása teret biztosít a csoportos és kooperatív tanulási formák alkalmazásának, egyénre szabott módszerek és az önművelés igénye kialakításának, valamint változatos nevelési lehetőségek kihasználásának, továbbá elősegíti a tanulók önismeretének és önbizalmának fejlesztését az egyéni adottságok és képességek megismerésén keresztül.

A differenciálás a tanítás minden részében megjelenik, s ezáltal tekintettel vagyunk az egyéni sajátosságokra, képességekre. Az értékelés során elsősorban a tanuló egyéni fejlődését, motivációját, a nyelvtanulásra irányuló akaratát kell értékelnünk, s az értékeléssel a további nyelvtanulásukat kell segítenünk.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében a nyelvtani anyag többségének elsajátítása implicit módon történik, azaz nem magát a nyelvtani szabályt tanítjuk, hanem a nyelvtani szerkezetet használtatjuk szövegkörnyezetben. Az idegen nyelvi kommunikáció során – a nagyszámú ismétlés révén – a tanuló automatikusan elsajátítja, majd alkalmazza a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat. A nyelvi kompetencia kialakítása érdekében változatos interakciókban folyamatosan fejlesztjük a tanulók hallási észlelését, hallás utáni szövegértését, célzott és tartós figyelmét, elsősorban verbális emlékezetét és beszédkészségét. A sikeres kommunikáció érdekében hosszabb időkeretre, folyamatos ismétlésre, gyakorlásra, játékos keretek között történő, cselekvéshez kötött megvalósításra, egyéni megerősítésre, helyzetgyakorlatokra van szükség.

Az idegen nyelv olvasásának és írásának tanítása enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében csak egyéni fejlettséghez igazodva, a tanulókban erősödő igény alapján javasolt. Az olvasott szöveg értése és az íráskészség fejlesztése csupán másodlagosan, illetve harmadlagosan támogatja a hallás utáni értést és a beszédüket.

Idegen nyelvi szempontból a 7–8. évfolyam a bevezető, alapozó szakasz, melynek során a tanuló megismerkedik egy idegen nyelv tanulásával, felismeri, hogy anyanyelvén kívül más nyelven is kifejezheti magát; megpróbálja felfedezni és megérteni a nyelvet vezérlő különböző, alapszintű szabályokat, melyeknek segítségével a későbbiekben egyre tudatosabbá teheti nyelvtanulását. Felfedezi a nyelvtanulás és a célnyelvi kultúra fontosságát, mely egyben erősíti magyarságtudatát, hazafias érzéseit, közösséghez tartozását. Az idegen nyelv tanulása során fejlődik erkölcsi érzéke, javul kötelességtudata, együttérzése, empátiája, segítőkészsége, tisztelete mások iránt. Megtapasztalja és megpróbálja megérteni, hogy cselekedeteiért, mondataiért felelősséggel tartozik. A helyzetgyakorlatok során igyekszik betartani a szabályokat, és tiszteli társait.

A szakasz alapvető feladata, hogy a tanulók más műveltségi területeken megszerzett ismereteire támaszkodva, olyan alapvető nyelvi fordulatokkal ismertesse meg a tanulókat, melyeket a mindennapi élethelyzetükben felismerhetnek és alkalmazhatnak, s amelyek megalapozzák motivációjukat a későbbi (szakiskolai és egész életen át tartó) nyelvtanulásra.

Az idegen nyelv tanulása során fokozatosan fejlődik önismeretük, kifejező és kapcsolatteremtő készségük (vélemény, akarat, érzelem), a személyes tapasztalatok tudatosításán keresztül pedig bővülnek ismereteik, formálódik szemléletmódjuk, a világról alkotott képük.

Az étkezés, ételek, sport témakörök lehetőséget adnak az egészséges életmód tudatosítására, a preventív szemlélet kialakítására, a betegségek megelőzésére.

Már a nyelvtanítás bevezetésekor tudatosítani kell a tanulókban az idegen nyelv tanulásának jelentőségét a későbbi életükre, pályaválasztásukra, munkavállalási esélyeikre nézve.

Enyhén értelmi fogyatékos tanulók idegennyelv-oktatása során nem beszélhetünk a(z) (európai) nyelvi szintek meghatározásáról, mivel az idegen nyelv tanulását az egyéni képességek nagymértékben befolyásolják. Ennek ellenére igyekeznünk kell a lehető legtöbbet elsajátíttatni a tanulókkal, az egyéni lehetőségek függvényében.

Alapvető cél, hogy a tanuló próbálja meg megérteni és használni a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a legelemibb alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése, továbbá a tanulók hallás utáni figyelmének, fonetikai kifejezésének, szándékos figyelmének, verbális emlékezetének, idegen nyelvi gondolkodásának fejlesztése. A cselekvéshez kötött beszédfejlesztés növelheti az idegen nyelvi megnyilvánulások számát, de a magyar nyelvet sem zárhatjuk ki a tanítási órákból. Fontos – egyéni igényeikhez és képességeikhez mérten – megismertetnünk velük olyan stratégiákat, melyek segíthetik őket a későbbiekben nyelvtudásuk megőrzésében, további fejlesztésében.

A nyelvtanítás sikerében fontos szerepet játszik a nyelvtanulók ismereteinek, érdeklődésének, igényeinek, nyelvi és nem nyelvi készségeinek a tanulási folyamatba történő bekapcsolása. A nyelvtanulás alkalmas a személyiség kibontakozásának támogatására. A siker másik kulcsa a folyamatos pozitív megerősítés, a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerése.

A lenti kerettantervi táblázatokban szereplő fejlesztési egységek a Közös európai referenciakeretben szereplő készségekre épülnek, ezek kerültek adaptálásra az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nyelvtanulási igényeire.A jelen kerettanterv nem nyelv-specifikus. Jelenlegi formájában kizárólag angol nyelvi példákat tartalmaz, az egyéb nyelvekre történő felhasználást is ezek segítik.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. Beszédszándékok, beszédértési készség

Órakeret folyamatos

Előzetes tudás

A tanuló saját és családja személyes adatainak ismerete. Számfogalom 20-as számkörben. Állatok, néhány növény ismerete, testrészek nevei, testséma, irányok, helyviszonyok ismerete. Alapfokú térképhasználat. Élelmiszerek, ételek neveinek ismerete. A kommunikáció alapvető feltételeinek, alapvető szófaji csoportosítások ismerete. Törekvés ritmustartásra.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Általános fogalmak, beszédszándékok megismertetése utánzással történő nyelvtanítás előnyben részesítésével.

A beszédészlelés, a verbális emlékezet, az idegen nyelvi gondolkodás és a sorrendiség fejlesztése. Beszédbátorság megteremtése nagyszámú ismétléssel. Társas nyelvi magatartás kialakítása. A figyelem terjedelmének növelése. Önismeret, önkontroll, önellenőrzés képességének fejlesztése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények/ tevékenységek

Kapcsolódási pontok

BESZÉDSZÁNDÉKOK:

· Köszönési formák: Hi! Hello.

· Napszakok szerinti köszönési formák: Good morning, good day, good afternoon, good evening, good night.

· Elköszönés: Bye. Goodbye. See you tomorrow.

· Bemutatkozás: What’s your name? My name is Tom. How old are you? I am 13.

· Titulusok: Mr, Mrs, Miss.

· Köszönet és sajnálat kifejezése: Thank you. Sorry.

· Udvariassági formák: Here you are. Please. Nice to see you. Nice to meet you.

· Érdeklődés a másik személy hogyléte felöl: How are you? I’m fine, thank you. And you?

· Egyszerű kérdések (információkérés).

· Egyszerű feleletek (információadás).

· Modális jelentés kifejezése: képesség kifejezése: I can jump up high.

· Vélemény kérése: Do you like?

· Tárgyak, dolgok megnevezése, azonosítása: What’s this? This is a…/ It’s a…

· Dicséret: That’s great! Well done.

· Jókívánságok: Merry Christmas! Happy Birthday! Happy Easter! Happy Halloween!

· A telefonálás konvenciói.

BESZÉDÉRTÉS

· A hallottak utánmondása, ismétlése, majd közös mondása.

· Játékos, cselekvéshez kötött gyakorlatok utánzása.

· Nyitott párbeszédek (kérdés-felelet).

· Szavak, kifejezések, egyszerű mondatok ismétlése.

· Egyéni megnyilvánulási lehetőségek.

· Páros, csoportos, szituációs gyakorlatok.

· Helyzetfelismerés, alkalmazkodás a beszédhelyzethez és a beszédpartnerekhez.

· Irányított figyelem a beszélőre, részvételi szándék a beszélgetéshez.

· Társadalmi szokások használata a beszédhelyzetekben (kulturális eltérések, udvariassági formák alkalmazása).

· A különböző köszönési formák felismerése, megfelelő alkalmazásuk megpróbálása.

· Személyes adatai ismerete, bemutatkozás. Néhány adat megadása magáról.

· A beszéd ritmusának, az intonációnak a megfigyelése és utánzása, lehetőség szerint minél pontosabb visszaadása. (Kézmozdulattal a hanglejtés követése, eltérő intonációk megfigyelése.)

· Szavak differenciálása.

· Nyelvi egységek megértése.

Ének-zene: (ritmus tartása, ritmusváltás, hangképzés, intonálás).

Magyar nyelv és irodalom: beszédértés, a kommunikáció alapjai, hangképzés.

Testnevelés és sport: mozgáskoordináció fejlesztése, a mozgás kifejező ereje, testséma, légzés.

Természetismeret: környezetünk tárgyainak, élőlények neveinek ismerete, velük kapcsolatos ismeretek.

Hon-és népismeret: ünnepek, népszokások.

Földrajz: szigetország, térképhasználat.

Vizuális kultúra: finom mozgások fejlesztése, válaszadás rajzzal.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Titulus, köszönési forma, udvariassági forma, képesség kifejezése, vélemény kifejezése, ünnepekkel kapcsolatos köszönés/köszöntés, szokás. Kérdés-felelet.


2. Beszédkészség


Előzetes tudás

A beszéd megértése. A környezetében körülötte levő tárgyak, élőlények megnevezése, cselekvések megnevezése, egyszerű utasítások, kérdések megértése.


Egyre biztosabb beszédkészség, beszédbátorság fokozatos növelése. A mindennapi életben előforduló beszédhelyzetek megismertetése a tanulókkal. Önellenőrzés, önkontroll képességének fejlesztése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények/tevékenységek


· Kérdésalkotások.

· Releváns válasz adása a tanult kérdésekre.

· Dalok, mondókák.

· Környezete tárgyainak megnevezése.

· Néhány beszédfordulat témakörönként.

· Az udvarias társadalmi érintkezés eszközei.

· Próbálkozás az angol nyelv hangjainak helyes kiejtésével.

· Megfelelő hangerővel, hanglejtéssel, hangsúllyal, intonációval kiejtett szavak kialakítása.

· Probléma jelzése, segítségkérés.

· Rövid szövegrészeknél törekvés a mondatok sorrendiségének megjegyzésére.

· Nonverbális eszközök alkalmazása válaszadáskor.

· Érzelmek, vélemény kifejezése.

· Javítás elfogadása, törekvés önkorrekcióra.

· Törekvés a partnerhez való alkalmazkodásra.

· Ritmustartás, ritmusváltás.

· A fenti követelmények teljesítése rövid párbeszédek, hallás utáni ismétlések, memorizálás, eljátszás, nyitott dialógusok, drámajáték, szerepjáték, audiovizuális anyagok megtekintése során.

Testnevelés és sport: légzéstechnika.

Magyar nyelv és irodalom: hangképzés, szóhatárok, a mondat.

Ének-zene: ritmus, intonálás.

Természetismeret: tárgyak, élőlények nevei.

Vizuális kultúra: válaszadás rajzzal.


Utánzás, ismétlés, ritmus, ritmusváltás, mimika, gesztus, szó, mondat.


3. Fogalomkörök


Előzetes tudás

Megfelelő anyanyelvi ismeretek.


A nyelvtani anyag implicit módon történő elsajátíttatása. A térbeli tájékozódás fejlesztése a térbeliség elöljárószóinak gyakorlása során. Hallási figyelem, irányított figyelem, idegen nyelvi gondolkodás, verbális memória, időbeli viszonyok kifejezésének fejlesztése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények/ Tanulói tevékenységek


· Létezés kifejezése (be, is, are).

· Cselekvések kifejezése (igék).

· Felszólító mód (igék).

· Birtoklás kifejezése (have got).

· Birtokviszony kifejezése (My mother’s name is…).

· Birtokos névmások (My pen).

· Modalitás kifejezése: képesség (I can…).

· Időbeliség: Present Simple, Present Continuous, időhatározók (now, sometimes, never, usually, always, today), évszakok, hónapok, napok, időpontok, elöljárószavak (at, in, on).

· Térbeliség: elöljárószavak (in, on, at).

· Mennyiségek kifejezése: tőszámok 1-20-ig, sorszámnevek 1-12-ig, főnevek többes száma, a/an, some/any határozatlan névelők.

· Hangtani ismeretek: szóhangsúly, intonáció, összevont alakok, többes szám kiejtése.

· Nyelvtani fordulatok automatizmusig gyakorlása.

· Törekvés a sorrendiség megtartására, a logikus felépítettségre.

· A fenti követelmények teljesítése a következő tevékenységek során: mozgásos feladatok, utasítások adása, megértése, végrehajtása, manipulálás tárgyakkal, képekkel, kép- és szókártyákkal, csoportosítás, rendezés, párosítás.

Magyar nyelv és irodalom: szófajok, igemódok, mondatfajták, ragok, jelek.

Matematika: tő- és sorszámnevek, alapvető matematikai műveletek.

Ének-zene: intonálás, hangsúlyozás, ritmustartás.


Létezés, birtokviszony, felszólító mondat, gyakoriság, elöljárószó, tő- és sorszámnév, többes szám, összevonás, szóhangsúly, intonálás.


4. Témakörök, szókincs


Előzetes tudás

Elsősorban a természetismeret, matematika, társadalomismeret órákon megszerzett ismeretek alkalmazása. A tanuló saját és közvetlen családja személyes adatai.


A tanuló szókincsének, világról alkotott szemléletének bővítése, a célországgal kapcsolatos kulturális ismeretek átadása.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények/ tevékenységek


EMBERI KAPCSOLATOK:

Az ÉN személyem:

bemutatkozás, személyi adatok, külsőm, életkor, születésnap, lakcím, kedvenc sportom, színem, ételem, barátom.

Az ÉN családom:

családtagok nevei.

TÁRSADALMI KÖRNYEZETÜNK:

Hazám, hazám fővárosa, lakóhelyem.

Iskolám, az iskola berendezései, iskolai felszerelések, utasítások a tanórán.

A célnyelvi ország neve, fővárosa, zászlója, néhány nagyobb városa, ünnepek.

TERMÉSZETI KÖRNYEZETÜNK:

Időjárás, évszakok, hónapok, napok, napszakok, időpontok.

Állatok, növények.

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD:

Testrészek.

Az orvosnál.

Napirend.

Öltözködés, ruházat.

Sport.

VÁSÁRLÁS:

Élelmiszerek, ételek nevei.

Főétkezések.

Üzletek nevei, néhány jellemző árucikk neve.

Vásárlás.

ORSZÁGISMERET:

Ünnepek:

Halloween, Christmas, Easter

Irodalmi művek feldolgozása videofilmmel, megbeszéléssel.

Ajánlott művek:

Mark Twain: Koldus és királyfi,

Charles Dickens: Christmas Carol;

Robin Hood.

· Lexikai elemek elsajátítása.

· Más műveltségi területeken megszerzett információ alkalmazása, újabb kapcsolódási pontok kialakítása.

· Angolul beszélő országok felsorolása.

· Nagy Britannia országai, fővárosa, néhány városa megnevezése.

· Magyar és brit iskolák összehasonlítása.

· Brit ünnepek és szokások megismerése.

· Reális önkép kialakítása.

· Nyelvi struktúrák és lexikai elemek integrálása.

· Elemi szintű tájékozódás térképen.

Természetismeret: növények, állatok, hazám, célország, földrajzi ismeretek, térképhasználat.

Matematika: mennyiségi és minőségi viszonyok, időbeliség, sorrendiség.

Informatika: internet használata, információkeresés.


Személyes adat, család, szűkebb-tágabb környezet, célország, nemzetiség, zászló, évszak, hónap, nap, időpont, napirend, ruházat, sport, élelmiszer, vásárlás, főétkezés, üzlet.

Célok

A nyelvtanulás megkedveltetése, az ehhez szükséges motiváció kialakítása.

Feladatok

A tanulók érdeklődését felkeltő témák választásával a sikerélmény megteremtése.

A nyelvtanulás iránti érdeklődés folyamatos fenntartása.

A szenzoros készségek fejlesztése.

Fejlesztési feladatok

· Beszédszándék: az idegen nyelven történő megszólalás gátlásainak oldása.

· Beszédértés: a témában feldolgozott, begyakorolt szavak értelmezésének, megértésének segítése, egyszerű kérdések, utasítások gyakorlása, a kapcsolatfelvétel technikáinak kialakítása.

· Beszédkészség: az akusztikus észlelés fejlesztése a tanult szavak pontos értelmezése, érthető nyelvi megfogalmazása, kiejtése érdekében.

Témakörök, tartalmak

Kommunikációs szándék – beszédszándék

· A társadalmi érintkezéshez szükséges beszédszándék, beszédkészség.

· Közlések önmagamról – bemutatkozás, család, lakcím, köszönés, elköszönés.

· Megszólítás, érdeklődés.

· Foglalkozás.

Tárgyak, dolgok azonosítása – információcsere

· Tárgyak az iskolában, a lakásban.

· Játékok, kedvenc állatok.

· Az étkezés – ételek, italok.

· Az öltözködés, ruhadarabok.

Információkérés

· Vásárlás – vásárolt tárgy kérése, megnevezése a napi fogyasztási cikkek köréből.

Mennyiségi viszonyok

· Számok 1–20-ig, térbeli helyzetek, irányok.

· Időbeli helyzetek, napszakok, napok.

A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai

· A kommunikációs bátorság erősítése,

· a vizuális, akusztikus észlelés pontosságának fejlesztése,

· a pontos fonémahallás, hallásdifferenciálás,

· az akusztikus emlékezet fejlesztése,

· a szándékos tanulás erősítése.

A tanulók értékelésének elvei

Az idegen nyelv tanulásában kiemelt szerepe van a folyamatos és következetes értékelésnek. Az értékelés alapja a tanulók önmagukhoz mért fejlődése. Az értékelés legfontosabb célja az ösztönzés.

A szakasz végére elvárható követelmények

· Mutasson érdeklődést, szándékot az idegen nyelv tanulása iránt.

· A tanuló legyen motivált arra, hogy képességeihez mérten merjen megszólalni a különböző kommunikációs helyzetekben.

· Alkalmazza a tanult a nonverbális és verbális elemeket, a kommunikáció szabályait.

· Próbálja meg a beszédszándékokat automatikusan felismerni, a lényegét megérteni és azokhoz alkalmazkodni.

· Próbálja meg felismerni és megérteni a tanult szavakat és kifejezéseket, a tanár egyszerű utasításait, tőmondatait.

· Ismerje fel a tanult kérdéseket, s azokra releváns válaszokat adjon.

· Tudjon bemutatkozni, köszönni.

· Legyen képes használni a rendelkezésre álló segédanyagokat – képeket, szóképet, tárgyképet, hanganyagot – a nyelvtanulásban

· Próbálja a tanult nyelvtani szerkezeteket alkalmazni.

· Igyekezzen megfelelő ritmussal a tanult egyszerű mondatokat megismételni, törekedjen a megfelelő kiejtésre, hanglejtésre.

· Igyekezzen megtanulni néhány dalt, mondókát idegen nyelven.

· Próbáljon meg saját magáról 5-8 mondatban összefüggően beszélni.

(Az eredményeket minden tanuló saját fejlődési szintjéhez kell mérni, s inkább az akarat, a motiváció dominál, semmint a pontos nyelvhasználat. )

ÉNEK - ZENE

Óraszámok

A sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos, tanulásban akadályozott tanulókat nevelő általános iskola 1-8. évfolyamára készült.

Alsó tagozat:

Tantárgyak

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam


7

7

6

7

Matematika

4

4

3

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

2

2

2

2

Ének-zene

2

1

2

2

Vizuális kultúra

1

2

2

2

Informatika

-

-

1

1


1

1

1

1


5

5

5

5


2

2

2

2


25

25

25

27

Felső tagozat:

Tantárgyak

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam


4

4

4

4

Idegen nyelv

-

-

2

2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1


2

2

2

2


1

-

-

-

Természetismeret

2

2

4

4

Földrajz

-

1

1

2

Ének-zene

2

2

1

1

Vizuális kultúra

2

2

1

1

Informatika

1

1

1

1


1

1

2

1


5

5

5

5


1

1

1

1


2

2

2

2


28

28

31

31

Kerettanterv, 1–2. évfolyam:

A szakasz oktató-nevelőmunkájának célja átvezetni a gyerekeket az óvodai játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás tevékenységébe. Feladata a tanulót felkészíteni az alapvető kultúrtechnikák befogadására, fogékonnyá tenni a környezet, a természet és a társas kapcsolatok iránt, teret biztosítva az életkornak és a fejlettségnek megfelelő gyermekjátéknak és mozgásnak.

Az ének-zene hatékony tanítása is biztosítja ebben a szakaszban az átmenet sikerességét. A dalok, játékok tanításával, az ének-zene eszközrendszerével segítheti tanulóinkat az önmegvalósítás, önkifejezés gyakorlásában, a feszültségtől mentes, oldott kommunikáció átélésében. A játékos, felszabadult légkör segítséget nyújt a félénkség, a szorongás leküzdésében, a harmonikus személyiségfejlesztésben, a személyiség egészének kiteljesedésében. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése a megfelelő önértékelés, a saját személyiség megismerésében nagy jelentőségű. A társas kapcsolatok alakításában, a társadalmi beilleszkedésben elengedhetetlenül szükséges reális önkép, megfelelő önismeret megalapozásában, az egymáshoz való alkalmazkodóképesség, együttműködési készség erősítésében az énekóráknak is fontos szerep jut.

Az együttérzés, segítőkészség, tisztelet készségének fejlesztése a dalokon, játékokon keresztül már a bevezető szakaszban megkezdődik. A beszédértés és beszédcentrikusság előtérbe helyezését a dalok tanulása, szövegüknek elemző elsajátítása, a kifejezések magyarázata segíti az énekórák munkájában.

Az életkornak megfelelő gyermekdalok éneklésével, hallgatásával, gyermekműsorok nézésével és a tapasztalatok megbeszélésével a valóság és a virtuális valóság megkülönböztetését segítjük elő. A tanulás iránti érdeklődés felkeltésével, személyes élmények biztosításával, új ismeretek átadásával már ebben az életkorban segítjük a tudatos tanulás megalapozását.


1. Zenei reprodukció

Órakeret 49 óra

Előzetes tudás


Az óvodából és otthonról hozott énekes-zenei kifejezőképesség szintjének fejlesztése, a hangterjedelem bővítése.

Ritmushangszeres megszólaltatások, ritmuszenekar kialakítása, egyszerű ritmusok szabad, kötetlen megszólaltatása, dalkíséretek ritmushangszerekkel.

Zenei alkotás a megismert ritmikai, dallami, tempó- és dinamikai elemekkel.

A zenei kreativitás és fantázia fejlesztése játékos gyakorlatokkal, énekes, ritmushangszeres és mozgásos rögtönzésekkel.

Énekes rögtönzések, az énekhang, éneklési kedv fejlesztése.

Tájékozódás kialakítása a különféle kottarendszerek írásában, olvasásában, felismerésében, a zenei hangok megjelenítésében.

A kottaírás és -olvasás elemi szintjének kialakítása.

A perceptív, a cselekvéses, a fogalomalkotó, logikus gondolkodás fejlesztése.

Azonosítás, összehasonlítás, megkülönböztetés, csoportosítás, konkretizálás, válogatás képességének fejlesztése.

Motorikus és auditív funkciók összekapcsolása,

észlelés, figyelem- és emlékezetfejlesztés. Algoritmizált és fogalomalkotó gondolkodás fejlesztése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek


1.1 ÉNEKLÉS

Óvodás dalok-gyermekdalok

Dalok az állatokról

Gyermekdalok, körjátékok

Ünnepek dalai

Évszakok dalai

Kánonéneklés

Éneklés különféle tempókban (lassan, gyorsan, közepesen) és dinamikával (halkan, hangosan).

Törekvés a tiszta éneklés, az értelmes szövegkezelés szabályainak betartására.

Törekvés a dalkezdés és dalzárás pontosságának betartására.

Ritmuskíséretes éneklés.

Részvétel a közös éneklésben, dalok tanulásában, a különféle éneklési játékokban, gyakorlatokban.

Magyar nyelv és irodalom: A hangképzés, a beszédlégzés és a hangoztatás fejlesztése. Artikuláció, hangerő, hanglejtés, hangsúly, beszédritmus.

A dalok szövegeinek megismerése, értelmezése, érzelmek kifejezése, szókincs és emlékezet-fejlesztés.

Verbális emlékezet.

Matematika: Kapcsolatok felismerése, az elvont gondolkodás erősítése. Figyelem, észlelés, válogatás, osztályozás, érzékelés. Időtartam, időrend. Számsorok, számok ritmusa, csoportosítás, elrendezés.

Testnevelés és sport: Az egyensúlyérzék fejlesztése, a mozgáskoordináció erősítése, a nagy és finom mozgások fejlesztése.

Térérzékelés, testtartás. Ritmikus mozgások.

Vizuális kultúra: A dalok érzelmi világának, az átélt élményeknek a megjelenítése különböző technikák segítségével. Átélt, elképzelt vagy hallott esemény vizuális megjelenítése.

1.2 GENERATÍV KREATÍV ZENEI TEVÉKENYSÉG

Ritmushangszeres játékok, szabad és kötött formákban

Hangulatok, érzelmi állapotok kifejezése hangszeres és énekes formákban

A zene jellemzőinek megjelenítése mozgással

A tanult dalok felismerése jellemző ritmus-, dallam- vagy szövegmotívumaik alapján.

A tanult dalok csoportosítása adott szempontok alapján.

Aktív, cselekvő részvétel a körjátékok, mozgásos játékok tanulásában, előadásában, a különböző játékos gyakorlatokban.

Egyéni adottságok szerint részvétel a közös játékokban, megszólaltatásokban.

Dallam írása vershez, adott ritmushoz.

Aktív részvétel a zenére történő ritmikus mozgásokban, a tér- és formagyakorlatokban, szabad és kötött formákban.

Énekes rögtönzések kialakítása.

1.3 FELISMERŐ

KOTTAOLVASÁS

Egyszerű ritmusértékek

Kettes ütem, ütemvonal, záróvonal, ismétlőjel

Szolmizációs hangok és kézjeleik

Ritmuskotta, három vonalas kotta, színes kotta

Betűkotta

Ötvonalas kotta, rögzített dó-hellyel

Alapvető zenei ismeretek szerzése a ritmusok jelölése, megszólaltatása terén.

A tanult ritmusértékek felismerése, részvétel írásukban, olvasásukban.

Törekvés a szolmizációs hangok és kézjelek megismerésére, pontos használatára.


Ritmus, dallam, szöveg. Lassú, közepes, gyors tempó. Halk és hangos éneklés. Pontos szövegkiejtés, artikuláció. Körjáték, ünnep, évszak.

Kánonéneklés. Ritmushangszer, ritmuszenekar. Kíséret. Szabad játék. Ritmikus mozgás. Dallamrögtönzés. Ritmusérték, -jelölés. Vonal és vonalköz. Szín, hang.


2. Zenei befogadás

Órakeret 48 óra

Előzetes tudás


A zenei befogadást elősegítő képességek erősítése.

A zenei memória, a zenei fantázia, a zenei történéseket megelőlegező képességek alakítása.

A zenei hallás fejlesztése, az irányított figyelem alkalmazásának gyakorlása.

A dallamhallás képességének erősítése.

Az emocionális érzékenység fejlesztése, differenciálás a hangok között.

Alapvető ismeretek szerzése a hangok jellemző tulajdonságairól.

Figyelem irányultságának és intenzitásának fejlesztése.

Auditív figyelem fejlesztése, hangszínek és fogalmak összekapcsolása.

A hangzás különbségeinek megfigyelése.

Perceptív és cselekvéses gondolkodás fejlesztése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek


2.1 BEFOGADÓI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE

Hangok, zajok, zörejek

Hangok, hangzások

A hallott részletek elemzése, megbeszélése.

Ritmus- és dallam megszólaltatása fokozatosan, emlékezetből.

Alapritmusok, ütemfajták, egyszerű dallamfordulatok felismerése kézjelről, színes kottáról.

Dallamfordulatok elemzése: ismétlődés, lépés, ugrás a dallamokban.

Magyar nyelv és irodalom: Beszédhang, artikuláció, auditív figyelem, auditív differenciálás.

Érzelmek kifejezése hangok segítségével.

Matematika: Az észlelés, érzékelés pontosságának fejlesztése. Figyelemfejlesztés.

Motoros és auditív emlékezet fejlesztése.

Vizuális kultúra: érzelmek leírása és megjelenítése különféle technikák segítségével.

2.2 ZENEHALLGATÁS

Környezetünk hangjai

Zajok, zörejek, zenei hangok

Kellemes és kellemetlen hangok

Egyidejű hangzások

Emberi hang: beszéd- és énekhangok

A többször hallott, meghallgatott hangok, környezetünk hangjainak, a ritmushangszerek hangjának felismerése.

Több hangszer egyidejű hangzásának felismerése.

Az emberi hang sokféleségének megfigyelése, felismerése.

A hang különféle jellemzőinek megállapítása, összehasonlítása.


Zenei emlékezet, zenei fantázia. Zörej, zenei hang, beszédhang, énekhang. Hangerő, hangmagasság, hangszín, időtartam. Kellemes és kellemetlen hang.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés

· Az óvodából az iskolába való átmenet segítése.

· Az énekes és zenei kifejezőképesség, ritmusérzék és a zenehallás csoportos és egyéni fejlesztése.

· A zenei ismeretek megalapozása, játékos ismerkedés a ritmus, a dallam, a zenei forma kifejezé

Documents

fekete-istvan-iskola.webnode.hu · Web viewAz enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében a nyelvtani anyag többségének elsajátítása implicit módon történik, azaz nem