Munkafüzet - revai.hu¶ldrajz-mf/földrajz-10-mf.pdf · Munkafüzet – Földrajz, 10. évfolyam – 10 – 6.2 Forró pont vulkanizmus 7. Légköri vizsgálatok 7.1 Füstköd keletkezése

„A természettudományos oktatás

komplex megújítása a Révai Miklós

Gimnáziumban és Kollégiumban”

Munkafüzet

FÖLDRAJZ

10. évfolyam

Kleininger Tamás

TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031

TARTALOMJEGYZÉK

A laboratórium munka- és balesetvédelmi szabályzata .......................... 3

Általános bevezetés .......................................................................... 7

1. Az energiahordozók ................................................................ 11

2. Az energiahordozók vizsgálata ................................................. 15

3. A kövek mesélnek… ................................................................ 19

4. A kőzetek vizsgálata ............................................................... 25

5. Kőzetek vizsgálata .................................................................. 30

6. Vulkanizmus .......................................................................... 34

7. Légköri vizsgálatok ................................................................. 40







14. Levegőszennyezés: a savas eső ............................................... 72

15. A levegő szennyezettsége ........................................................ 77

16. A levegő szennyezettsége ........................................................ 81

17. A vizek vizsgálata ................................................................... 85

18. A vizek szennyezettsége .......................................................... 90

19. A vizek szennyezése ............................................................... 94

20. mit tegyünk a hulladékkal? ...................................................... 99

Fogalomtár .................................................................................. 102

Források ...................................................................................... 107

Munkafüzet – Földrajz, 10. évfolyam

– 3 –

A LABORATÓRIUM MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI

SZABÁLYZATA

1. A laboratóriumban a tanuló csak felügyelet mellett dolgozhat, a termet

csak engedéllyel hagyhatja el!

2. A kísérlet elvégzése előtt figyelmesen el kell olvasni a leírást! Az esz-

közöket és a vegyszereket csak a leírt módon és megfelelő körültekin-

téssel szabad használni!

3. A kísérletek során köpeny használata kötelező! Ha a gyakorlat ezt

megköveteli, védőszemüveget, illetve gumikesztyűt kell használni! A

tálcán mindig legyen száraz ruha és a közelben víz!

4. Úgy kell dolgozni, hogy közben a laboratóriumban tartózkodók testi

épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísér-

leti munka elengedhetetlen feltétele a rend és fegyelem.

5. A vegyszerhez kézzel hozzányúlni, megízlelni szigorúan tilos! Ha több-

féle vegyszert használunk, közben mindig töröljük le a kanalat! A gá-

zokat, gőzöket legyezgetéssel szabad megszagolni!

6. Vegyszerből mindig csak az előírt mennyiséget lehet használni. A ma-

radékot nem szabad visszatenni az üvegbe, hanem csak a megfelelő

vegyszergyűjtőbe! A vegyszeres üvegek kupakjait nem szabad össze-

cserélni!

7. Tartsuk be a melegítés szabályait: a kémcsőbe tett anyagokat – kém-

csőfogó segítségével – ferdén tartva, állandóan mozgatva, óvatosan

melegítsük! A kémcső nyílását ne fordítsuk a szemünk vagy társunk

felé!

8. Kísérletezés közben ne nyúljunk az arcunkhoz, szemünkhöz, a munka

elvégzése után mindig alaposan mossunk kezet! Ha a bőrünkre maró

hatású folyadék cseppen, előbb száraz ruhával töröljük le, majd bő

vízzel mossuk le!

9. Elektromos vezetékekhez, kapcsolókhoz nem szabad vizes kézzel hoz-

zányúlni, mindig tudni kell, hol lehet áramtalanítani!

10. Láng közelében tilos tűzveszélyes anyagokkal dolgozni! Tűz esetén a

megfelelő tűzoltási módot kell alkalmazni (vízzel, homokkal, letakarás-

sal vagy poroltóval)!

11. A munka befejeztével a munkahelyen rendet kell rakni! A munkahely

elhagyása előtt ellenőrizni kell, hogy a gáz- és vízcsapot elzártuk-e, ill.

a mérőkészüléket áramtalanítottuk-e!

12. A laboratóriumban étkezni és inni tilos!

13. Vegyszereket hazavinni szigorúan tilos!

Ha bármilyen baleset történik, azonnal szólni kell a tanárnak,

vagy a laboratórium dolgozóinak!


– 4 –

Néhány fontos laboratóriumi eszköz

Bunsen-égő meggyújtása

1. levegőnyílás elzárása

2. gyufagyújtás

3. gázcsap megnyitása

4. gáz meggyújtása

1. ábra 2. ábra


– 5 –

A vegyszereken szereplő (új) veszélyességi piktogramok,

jelzések és jelentésük:

Tűzveszélyes anya-gok

Robbanó anyagok Oxidáló anyagok

Nyomás alatt álló

gázok

Irritáló anyagok Mérgek

Maró hatású anyagok Emberre ártalmas Veszélyes a vízi környezetre

A vegyszerek csomagolásán ezen kívül R és S jelzést, valamint számokat

találunk.

Például a hypo esetében: R 31, R 36/38, R 52

S 1/2, S 20, S 24/25, S 26, S 37/39, S 46, S 50

Az R jelzés a környezetre és az emberre vonatkozó veszélyeket jelenti, az

S jelzés a veszélyes anyagok felhasználása során követendő biztonsági

tanácsokat jelzi.

A számok 1-től 61-ig terjednek és mindegyik egy-egy mondatot jelez,

amik jelentése a laboratórium falán lévő táblázatban található!


– 6 –

A hypo esetében:

R 31 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek

R 36/38 Szem-és bőrizgató hatású

R 52 Ártalmas a vízi szervezetekre

S 1/2 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen

tartandó!

S 20 Használat közben enni, inni nem szabad!

S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és szembejutást!

S 26 Ha szembe kerül, bő vízzel azonnal ki kell mosni, és orvos-

hoz kell fordulni!

S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-szemvédőt kell viselni!

S 46 Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az

edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg

kell mutatni!

S 50 Savval nem kezelhető!

Egyéb munkavédelmi szimbólumok:

Védőszemüveg használata

kötelező

Védőkesztyű használata

kötelező

Vigyázz! Forró felület

Vigyázz! Alacsony hőmérséklet!

Vigyázz! Tűzveszély!

Vigyázz! Mérgező anyag!


– 7 –

ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Célok, feladatok

A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb

környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti

jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eliga-

zodást segítő alapvető eszközökkel és módszerekkel. Vizsgálódásá-

nak középpontjában a földrajztudomány, valamint a

társföldtudományok (geológia, meteorológia, geofizika, planetológia)

által feltárt természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folya-

matok, jelenségek, azok kölcsönhatásai, illetve napjaink gazdasági,

környezeti eseményei állnak, lokális, regionális és globális szinten

egyaránt, különös tekintettel a fenntarthatóságra.

A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban

megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a földrajzoktatás hozzájá-

rul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulá-

sához. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti,

környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatainak megismeréséhez

és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és in-

formációszerzés, valamint a nyitott gondolkodás. Ezért a tartalmi

elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók egyre önállóbbá váló

információszerző tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folya-

matban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és - feldolgozás

képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyúj-

totta lehetőségek felhasználására. A tanítási-tanulási folyamat ki-

emelt célja a folyamatos önképzés iránti igény, valamint az élet-

hosszig tartó tanulás képességének kialakítása.

Követelmények

A földrajzórai vizsgálat során a tanulók egy folyamat, jelenség

megfigyelése előtt megismerik annak lényegét, - modellezve azt,

vagyis kicsiben, egyszerűsítve, a valóságos elemeket helyettesítő

anyagokkal és eszközökkel. Mivel a vizsgálat nemcsak a folyamat,

jelenség megismerésére szolgál, hanem arra is, hogy a tanulók

megismerjék a feltételeit, ezért a természetbe beavatkozva módosí-

tanak egy vagy több feltételt. Az új körülmények között szerzett ta-


– 8 –

pasztalataikat össze tudják hasonlítani az eredetivel, így tisztázzák a

folyamat, a jelenség feltételeit.

A valóság megismerésének földrajzi megközelítése a természettu-

dományos kulcskompetenciával kapcsolatos, amely megfelelő

szintje lehetővé teszi, hogy a tanulók megfelelő ismeretek és mód-

szerek felhasználásával leírják és magyarázzák a természet jelensé-

geit, folyamatait, és az ismereteik birtokában el tudják gondolni

azok várható kimenetelét is. „A természettudományos és technikai

kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki

ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket,

a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vo-

natkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatósá-

got.” (Nat-2012, Ember és természet műveltségi terület)

A környezettel való összhang megteremtése és tartós fenntartása

érdekében a tanulóknak nemcsak a világot leíró természettudomá-

nyos modelleket, elméleteket kell megismerniük, hanem azt is, hogy

a természettudományok megfigyelések, vizsgálódások és kísérlete-

zések sorozatán keresztül jutottak el a bizonyított igazságok (elmé-

letek, szabályok, törvényszerűségek) felismeréséhez. Ezért az isko-

lában cselevő, aktív tanulási környezetben kell megismerni a

tervszerű megfigyelés, vizsgálódás és kísérletezés módszerét, a

nyert adatok, információk igazolásának vagy cáfolásának, a tudo-

mányos tényeken alapuló érvelésnek, a modellalkotásnak, illetve

feldolgozásának a módjait.

A Földünk – környezetünk műveltségi terület ismeretrendszerének

elsajátítása „hozzájárul a korszerű természettudományi szemlélet és

gondolkodásmód kialakulásához. A tanítási-tanulási folyamatban

nagy hangsúlyt kap az információszerzés és - feldolgozás képessé-

gének fejlesztése közvetlen (részben terepi) tapasztalatszerzéssel,

megfigyelésekkel és a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasz-

nálásával.” (Nat-2012, Földünk – környezetünk műveltségi terület)

„A természettudományos műveltség fejleszti a kommunikáció, az

egyszerűsítés, a strukturálás, az osztályozás, a fogalom-

meghatározás, a rendszermegfigyelés, a kísérletezés, a mérés, az

adatgyűjtés-, és feldolgozás, a következtetés, az előrejelzés, a bizo-

nyítás, cáfolás készségrendszerét.” (Nat-2012, kulcskompetenciák

leírása)

A földrajz (geográfia) komplex tudomány. A klasszikus megközelítés

szerint két fő ága a természetföldrajz és a társadalomföldrajz. E-

miatt a földrajztudomány egyszerre tartozik a természettudományok

és a társadalomtudományok közé.


– 9 –

Mivel a labor a nevében is „természettudományos”, emiatt a kísérle-

tek is a földrajz természettudományos részéből kerültek ki. Mivel a

természettudomány maga is komplex, emiatt a munkafüzetben lévő

kísérletek is soktényezősek: a földrajzon kívül a többi természettu-

domány, a fizika, kémia, biológia is szerepel bennük.

Kísérleteink alapja a tudományos megfigyelés, melynek a kö-

vetkező kritériumoknak kell megfelelni:

céltudatosság: a tevékenység egy adott kérdés, szempont, prob-

léma megválaszolásáért történik, amelyet előzőleg kiválasztot-

tunk

tervszerűség: a vizsgálandó jelenséget pontosan meg kell hatá-

roznunk, gondosan kiválasztva a megfigyelési technikát

objektivitás: a szubjektív tényezők kiküszöbölése, ki kell zárnunk

előítéleteinket annak érdekében, hogy a megfigyelt folyamat

ténylegesen a valóságot tükrözze

megbízhatóság: akkor teljesül, ha a megfigyelési eljárás megis-

métlésekor újra és újra ugyanazt az eredményt kapjuk

érvényesség: arra vonatkozik, hogy a megfigyelésből származó

adatok mennyire kapcsolódnak az adott fogalom elfogadott jelen-

téseihez.

Témakörök

1. Az energiahordozók

1.1 A szélenergia vizsgálata 1.2 A napenergia vizsgálata

2. Az energiahordozók vizsgálata 2.1 Faszén előállítása

2.2 A faszén megkötőképessége 3. A kövek mesélnek…

3.1 Homok, lösz, agyag 3.2 Kőszénfajták elkülönítése

4. A kőzetek vizsgálata 4.1 Agyag és bauxit vizsgálata

4.2 A kőzetek térfogattömegének mérése 5. Kőzetek vizsgálata

5.1 Aprózódás hőingással 5.2 A talaj vízháztartása

6. Vulkanizmus

6.1 Aktív vulkán működés közben


– 10 –

6.2 Forró pont vulkanizmus

7. Légköri vizsgálatok

7.1 Füstköd keletkezése 7.2 Ködképződés

8. Légköri vizsgálatok 8.1 Az üvegházhatás

8.2 Az üvegházhatás folyamata 9. Légköri vizsgálatok

9.1 Légköri konvekciós áramlatok 9.2 A levegőszennyezettség vizsgálata

10. Légköri vizsgálatok 10.1 Légörvény a laborban

10.2 Az időjárás előrejelzése 11. Légköri vizsgálatok

11.1 Felhőképződés 11.2 A hőmérséklet

12. Légköri vizsgálatok

12.1 A légnyomás kimutatása 12.2 A zivatarfelhő alakja

13. Légköri vizsgálatok 13.1 A levegő vízgőzbefogadó képessége

13.2 A leszálló levegő felmelegszik 14. Levegőszennyezés: a savas eső

14.1 A savas eső kialakulása és hatása 14.2 A savas eső

14.3 A savas eső hatása 15. A levegő szennyezettsége

15.1 Kén – dioxid a levegőben 15.2 Lebegő porszemcsék a levegőben

16. A levegő szennyezettsége 16.1 A klórgáz hatása

16.2 A nitrogén – oxidok hatása

17. A vizek vizsgálata 17.1 A víz oldott anyagtartalmának hatása

17.2 A tengeri vízkörzés 18. A vizek szennyezettsége

18.1 A víz tisztítása 18.2 A vizek szennyezése

19. A vizek szennyezése 19.1 Olajszennyezés a vízen

19.2 Tankhajó – katasztrófa 20. Mit tegyünk a hulladékkal?

20.1 A papír újrafelhasználása 20.2 A szennyvíztisztító működése


– 11 –

AZ ENERGIAHORDOZÓK

Bevezetés/Ismétlés

1. Hogyan keletkezik a szél?

2. Hogyan függ össze a levegő mozgása a légnyomás változásával?

3. Mi a légnyomás? Hogyan mérhető a légnyomás?

1. kísérlet – A szélenergia vizsgálata

Eszközök:

mécses

papírból kivágott csigavonal

3. ábra

A kísérlet leírása:

1. Gyújtsuk meg a mécsest!

2. Helyezzük fölé a papírból kivágott spirált!

3. Figyeljük meg, hogy mi történik!

Kérdések, feladatok a kísérlethez:

1. Mi okozza a papírcsík mozgását?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................


– 12 –

2. Hogyan mozog a meleg levegő?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

3. Milyen a levegőmozgás iránya a ciklonokban? Mi ennek az oka?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

4. Hogyan mozog a levegő az anticiklonban? Miért?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

5. Miként lehet a levegő mozgásával, a szélenergiával áramot ter-

melni?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

6. Hazánkban hova érdemes szélerőművet telepíteni? Miért?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

2. kísérlet – A napenergia vizsgálata


1. Miként mérhető a napfény energiája?

2. Mekkora a szoláris állandó értéke?

3. Hogyan hasznosítható a napfény energiája?

Eszközök:

különféle méretű kézi nagyítók

papírlap

víz

pipetta

hőszenzor


– 13 –

4. ábra


1. A kézi nagyítókkal fókuszáljuk a napsugarakat a fémtálcába tett

papírlapra!

2. Hasonlítsuk össze, melyik nagyítóval lehet hamarabb kiégetni a

papírt!

3. Pipettával cseppentsünk vizet a tálcára! A vízcseppre tartósan fó-

kuszáljuk a napsugarakat! Mit tapasztalunk?

Mérési jegyzőkönyv:

Nagyító mérete Égetés mértéke

Feladatok:

1. Az atlasz segítségével állapítsuk meg, hogy hazánkban hol érde-

mes legjobban a napenergiát hasznosítani!


– 14 –

5. ábra

2. Milyen lehetőségek kínálkoznak a napenergia hasznosítására?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

Önértékelés:

Munkád befejeztével értékeld magadat!

1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a leg-

nehezebbel!

A) Bevezető kérdések

B) Eszközhasználat

C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása

D) Kísérletek értelmezése

E) Magyarázatok leírása

2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért?

3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?


– 15 –

AZ ENERGIAHORDOZÓK VIZSGÁLATA


1. Melyek az energia-előállítás módjai?

2. Melyek a megújuló és a meg nem újuló energiahordozók?

1. kísérlet – Faszén előállítása

Eszközök:

kémcső

üvegcsővel ellátott dugó

gázégő

6. ábra


1. Tegyünk apróra tört hurkapálcát egy kémcsőbe, zárjuk le kihú-

zott végű üvegcsővel ellátott dugóval.

2. Ferdén tartva kezdjük hevíteni! Figyeljük meg a változásokat!

3. Amikor már látható, hogy gázok távoznak a kémcsőből, tartsunk

égő gyújtópálcát a kiáramló gázok útjába!

4. Mit tapasztalunk?


1. A fa a legrégebben használt tüzelőanyag. Miért?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

2. Miért jobb faszénnel tüzelni, mint fával?


– 16 –

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

3. Hogyan állítják elő nagyobb mennyiségben a faszenet?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

7. ábra

2. kísérlet – A faszén megkötőképessége

Eszközök:

kémcső

faszén

éter

üvegcsővel ellátott dugó

tintás víz


– 17 –

8. ábra


1. Étergőzökkel teli nagyobb méretű kémcsőbe faszenet teszünk, és

kihúzott végű üvegcsővel ellátott dugóval lezárjuk.

2. Az üvegcső végét tintás vízbe mártjuk, és a csapot kinyitjuk.




……………………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………………….

2. Miért áramlik a tintás víz a kémcsőbe?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

3. Mi a jelentősége a mesterséges szenek adszorpciós képességé-

nek? Hogyan hasznosíthatóak ezek a szenek?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………


– 18 –

Önértékelés:



nehezebbel!









– 19 –

A KÖVEK MESÉLNEK…


1. A finomszemű homok, a lösz és bizonyos agyagok a gyakorlatlan

ember számára könnyen összetéveszthető, különösen száraz ál-

lapotában.

2. Hogyan különböztethetők meg egymástól vizsgálattal?

1. kísérlet – Homok, lösz, agyag

Eszközök:

milliméterpapír

kézi nagyító

5 db kémcső

főzőpohár,

szelet újságpapír


1. A homokokból, a löszből és az agyagból egy-egy késhegynyit mil-

liméterpapírra teszünk, és megpróbáljuk a nagyító alatt elkülöní-

teni az üledékes kőzeteket szemcsenagyságuk alapján.

2. Majd mindegyik mintából teszünk egy késhegynyit egy-egy kém-

csőbe, és elvégezzük a savas próbát.

3. A löszből és az agyagból mogyorónyi darabot teszünk a kémcső-

be, ráöntjük háromnegyed részig a desztillált vizet.

4. Hüvelyujjukkal befogva figyeljük a kémcső nyílását, és kétpercnyi

rázás után a kémcsőállványba helyezzük.

5. Megfigyeljük, hogy mennyire zavaros a víz a kétféle kőzetminta

felett.


1. Hogyan keletkezik a homok?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………………….


– 20 –

2. Hol található hazánkban homokvidék?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………………….

3. Hogyan hasznosítható a homokvidék?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………………….

9. ábra

4. Hogyan keletkezik a lösz?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………………….

5. Miről ismerhető fel a lösz?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………………….


– 21 –

10. ábra

6. Hol találhatók hazánkban löszvidékek? Színezd be őket!

11. ábra


– 22 –

12. ábra

7. Miről ismerhető fel az agyag?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

2. kísérlet – Kőszénfajták elkülönítése

Eszközök:

kézi nagyító

fehér papírlap

fanyelű csipesz

borszeszégő, gyufa

tanulói kőzetgyűjtemény

13. ábra


– 23 –


1. A tanulók előtt egy-egy darab fekete- és barnakőszén, lignit és

tőzeg van.

14. ábra

2. Hogyan keletkeztek? Miből tudunk következtetni a keletkezésük-

re?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

3. Rendezzük sorba a kőzetmintákat a szénülési sor szerint (például

növekvő széntartalmuk szerint) csupán a külső megtekintésük

alapján!

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

4. Mi alapján gondoljuk a sorrendet?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

5. A felállított mintasor helyességét karcszínpróbával ellenőrizzük!

Mit tapasztalunk?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................


– 24 –

6. Mivel a barnakőszén esetében a karcszínpróba nem elég a feke-

tekőszéntől való elkülönítésében, ezért újabb vizsgálatot vég-

zünk: fanyelű csipesszel lángba tartjuk mindegyik kőszénfajta

egy-egy kis darabját. Mit tapasztalunk?


Típus Karcszín

lignit

barnakőszén

feketekőszén

antracit

15. ábra

Önértékelés:



nehezebbel!

A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat

C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése





– 25 –

A KŐZETEK VIZSGÁLATA


A bauxitnak és az agyagnak sokféle színváltozata van, gyakran na-

gyon hasonlítanak egymásra.

Hogyan tudnánk megkülönböztetni azokat egyszerű vizsgálattal?

1. kísérlet – Agyag és bauxit vizsgálata

Eszközök:

főzőpohár

3 db kémcső

kémcsőállvány

3 db óraüveg

kalapács

desztillált víz, sósav (10%), agyag, bauxit (lehetőleg sárgás)


1. A tanulócsoportok (3-4 fős) elolvasnak egy-egy rövid leírást az

agyagról és a bauxitról, amelyek alapján meg kell tervezniük a

megkülönböztetésükre irányuló vizsgálódást (például egy pohár

vízbe teszik, kémcsőben vízzel összerázzák, savval melegítik).

16. ábra

2. Tervüket tapasztalati kipróbálásnak vetik alá, elvégzik a vizsgála-

tokat, majd szembesítik magukat az előzetes elképzeléseikkel.


– 26 –


Mintaszám Elvégzett vizsgálat A kőzet neve:

17. ábra


– 27 –

18. ábra

1. Mire használható az agyag?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

2. Hogyan hasznosítják a bauxitot?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

3. Hol található hazánkban bauxit?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

2. kísérlet – A kőzetek térfogattömegének mérése

Eszközök:

kőzetminták

mérleg

üvegkád

pohár, víz


– 28 –

19. ábra


1. A vizsgált kőzetből pontos mérlegen kimérünk 100 grammot,

majd tegyük desztillált vízzel teli pohárba, amit előzőleg egy ki-

sebb üvegkádban helyeztünk el.

2. A kőzet a víz egy részét kiszorítja a pohárból, ami az üvegkádban

összegyűlik.

3. Ezt mérőhengerbe gyűjtjük, és ebből megállapítjuk a kiszorított

víz mennyiségét.

4. Számítsuk ki a kőzet térfogattömegét!

5. A térfogattömeg kiszámítása: a kőzet eredeti tömege/kiszorított

víz tömegével.


Kőzet neve Térfogattömeg

Észrevételek, fontos megjegyzések

Néhány kőzet térfogattömege: tömött mészkő: 2,74 ; forrásvízi

mészkő: 2,34; durva mészkő: 1,74; dolomit: 2,51


– 29 –

Önértékelés:



nehezebbel!









– 30 –

KŐZETEK VIZSGÁLATA


1. Hogyan keletkezhetnek a kőzetek?

2. Milyen lépései vannak a kőzetek körforgásának?

3. Milyen hatások érik a természetben a kőzeteket?

1. kísérlet – Aprózódás hőingással

Eszközök:

horzsakövek

mélyhűtő

mérőpohár hideg vízzel

Bunsen - égő

20. ábra


1. Hevítsük fel a horzsakövet!

2. Hűtsük le hideg vízzel!

3. A két fázist többször ismételjük meg!

4. Nagyítóval figyeljük meg a változásokat!


Előzőleg a horzsakövekkel már többször (5x, 10x, 20x) elvégez-

zük a folyamatot, így jól meg lehet figyelni az aprózódás fázisait

is.


– 31 –

Miért aprózódnak el a kőzetek?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

A Föld mely éghajlati vidékeire jellemző az aprózódás?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

Mi az aprózódás végterméke?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

Elméleti ismeretek röviden:

Mit nevezünk talajnak?

Milyen összetevőkből áll a talaj?

2. kísérlet – A talaj vízháztartása

Eszközök:

mérőedény

szűrőpapír

talajminták

víz

mérleg

21. ábra


– 32 –


1. Három mérőedényre szűrőpapírt helyezünk, háromba vizet töl-

tünk.

2. A szűrőpapírokra a homokos, agyagos, aprókavicsos talajból 10-

10 dkg-ot teszünk.

3. Mind a három mintára ráöntünk 1 dl vizet.

4. Mérjük meg az átcsepegés idejét!

5. Mérjük meg a talajminta súlyát!


Szempont Homokos talaj Agyagos talaj Kavicsos talaj

Átcsepegés ideje

Átcsepegett víz

mennyisége

Talajminta súlya

Kérdések és megoldási helyek

1. Melyik talajon csepegett át a legtöbb víz?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

2. Mire következtethetünk ebből?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

3. Milyen helyzetben van nagy jelentősége a talaj szűrőképességé-

nek?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………….


– 33 –

Önértékelés:



nehezebbel!









– 34 –

VULKANIZMUS


1. Földünkön ma kb. 700 aktív vulkán található. Mit jelent az, hogy

„aktív” vulkán?

2. Nevezzünk meg aktív vulkánokat!

3. Hogyan működik a vulkán?

22. ábra

1. kísérlet – Aktív vulkán működés közben

Eszközök:

1,5 literes főzőpohár

0,5 – 0,7 liter nedves homok

kisméretű színes léggömb

erős cérna

Bunsen-égő

hosszú tű

gyufa, olló


– 35 –

23. ábra


1. A főzőpohár aljára homokot rétegezünk 3-4 cm vastagságban.

2. A léggömböt félig felfújjuk, és bekötjük a száját.

3. A léggömböt a homok tetejére helyezzük.

4. A léggömbre óvatosan homokot teszünk, hogy úgy, hogy 2-3 cm

mélyen legyen a homokréteg alatt.

5. A főzőpoharat alulról melegítjük. Közben figyeljük a változást a

léggömbben.

6. A léggömböt kötőtűvel kiszúrjuk, és megfigyeljük a történteket.


A vulkánmodellünk nagyon hasonló a Mount St. Helens 1980-as ki-

töréséhez.

Az USA északnyugati részén, a csendes-óceáni partvidék közelé-

ben, Washington állam területén fekvő Mount St. Helenst száza-

dunk derekán már kialudt vulkánnak hitték. A francia Saint He-

lens grófok családjáról elnevezett hegy 1857-ben működött utol-

jára. Vulkáni eredetére már csak a szabályos kúpforma emlékez-

tetett.

1980 márciusában földrengések sorozata jelezte, hogy az Észak-

amerikai lemez peremén, a mélytengeri árok közelében fekvő

vulkán újra életre kelt.

1980. május 18-ának reggelén bekövetkezett a nagy kitörés. Az

északi lejtő magmakúpja fülsiketítő dörejjel kirobbant, és a rob-

banás ereje a magasba röpítette az eredeti kúp 400 méternyi te-

tejét is. A kitörés alig szolgáltatott lávát, de a hamufelhő 23 km

magasba lövellt, amely visszahullva megolvasztotta a vulkán hó-,

és jégpalástját, és a mérhetetlen víztömeg a vulkáni törmelékkel


– 36 –

együtt zúdult végig a hegy lejtőjén, majdnem 300km/óra sebes-

séggel.

A hamufelhő 300km-es körzetben bénította meg a közlekedést, a

gépkocsik, repülőgépek légszűrői tömődtek el, csatornahálózatok

mentek tönkre. A környék farmjain több száz hektoliter tej ment

veszendőbe. A kitörés nyomán a korábban szabályos kráterkúp

helyén észak felé nyitott, félholdas kaldera képződött, melyben

szeptemberre kis dagadópúp jött létre a sűrű lávából.

24. ábra


1. A vulkán melyik részének felelt meg a léggömb?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

2. A léggömb melegítése a vulkáni működés melyik fázisát model-

lezte?

..........................................................................................................................................

........................................................................................................... …………………………….

........................................................................................................... …………………………….


– 37 –

3. Mit jelent a „kaldera”?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

Mi az a „dagadókúp”?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………


Vajon minden vulkán működése a kőzetlemezek mozgásához kö-

tődik?

Milyen lávafajtákat ismerünk? Mi az eltérés közöttük?

Hogyan keletkeztek Hawaii vulkánjai?

2. kísérlet – Forró pont vulkanizmus

Eszközök:

állvány

ammónium – bikromát

borszeszégő

homok

Erlenmeyer – lombik

itatóspapír

drótháló a melegítéshez

25. ábra


1. Az Erlenmeyer – lombikot kb. a negyedéig megtöltjük ammónium

– bikromáttal.


– 38 –

2. A lombikot felszereljük az állvány nyílásába, a farostlemez alá.

3. Farostlemezt itatóspapírral fedünk, majd erre vékony homokréte-

get szórunk. A farostlemezen egy vonalban akkora nyílásokat vá-

gunk, hogy a lombik nyaka beleférjen.

4. A borszeszégő kanócát rövidre vágjuk, és a lombikot melegítjük.

5. Pár perc múlva gázok törnek fel, melyek magukkal sodorják a

homokszemcséket, melyekből visszahullva kúp épül.

6. A kitöréseket úgy ismételjük meg, hogy közben a lombikot kb. 10

cm-rel arrébb húzzuk.

26. ábra


1. Hogyan modellezi a kísérlet a vulkán működését?

2. Hogyan működik a „forró pont”?

Feladatok:

1. Honnan származik a vulkánokban kiömlő láva?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

2. A vulkánok emberi szempontból hasznosak vagy károsak?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

3. A forró pontok lávája általában hígan folyó bazaltláva. Miről is-

merhető fel a bazalt?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………


– 39 –

Önértékelés:



nehezebbel!









– 40 –

LÉGKÖRI VIZSGÁLATOK


1. Hogyan szennyeződhet a légkör?

2. Mi az a szmog? Milyen típusai vannak?

3. Hogyan keletkezik a szmog?

1. kísérlet – Füstköd keletkezése

Eszközök:

2 literes műanyag palack

üvegcső, üvegfuratos gumidugó

20 cm gumicső

gyertya, gyufa

asztali lámpa.

27. ábra


1. Átfúrjuk a palack kupakját, és beleragasztunk egy üvegcsövet,

amire gumicső van húzva.

2. A palackba kevés vizet töltünk, és lezárva állni hagyjuk, hogy

vízgőzzel telítődjön a légtere.

3. Az üvegcső szájához egy éppen eloltott, tehát még füstölgő gyer-

tyát tartunk, és megfigyeljük, hogy mi történik a palackban oldal-

ról való erős megvilágítás esetén.


– 41 –

4. Az egyik tanuló szájával megszívja a gumicsövet, majd elszorítja.

Egy másik az üvegcső szájához tartja a füstölgő gyertyát, a párja

pedig hirtelen elengedi a szorítást. (A füst a levegőáramlással be-

jut a palackba.)

5. Többször megismételve a megszívás-elszorítást, megfigyeljük,

hogy mi történik a palackba zárt légtérben.


1. Fogalmazzuk meg, hogy minek mi felel meg a modellben és a va-

lóságban!

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

2. kísérlet – Ködképződés


1. Mit nevezünk ködnek?

2. Hogyan keletkezik köd?

3. Milyen típusai vannak a ködnek?

4. Miként befolyásolja a lakosság életét a köd?


– 42 –

28. ábra

Eszközök:

vastag üvegpalack

gumidugó üvegcsővel és üvegcsappal

kerékpárpumpa

víz


1. Vastag falú, 5 literes átlátszó üvegpalackba 80 – 100 mm magas-

ságig vizet töltünk.

2. A palack száját gumidugóval zárjuk, melybe 60 – 80 mm hosszú,

4-6 mm átmérőjű üvegcsövet és üvegcsapot erősítünk.

3. A gumidugót erősen a palack szájához szorítjuk, az üvegcsapot

elzárjuk.

4. Kerékpárpumpával levegőt préselünk a kiálló üvegcsövön keresz-

tül a palackba.

5. Az összepréselődő levegő a sűrűsödés közben felmelegszik, ezért

több vízgőzt nyel el.

6. Kinyitjuk az üvegcsapot. Mi történik?

Feladatok:

1. Miért képződik köd a folyamatban?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

2. Miként befolyásolja a köd a közlekedést?


– 43 –

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

Önértékelés:



nehezebbel!









– 44 –



1. Mit jelent az „üvegházhatás” a légkörben?

2. Mennyiben hasznos – és mennyiben problémás az üvegházhatás?

1. kísérlet – Az üvegházhatás

Eszközök:

három fehér ládika

2 db üveglap

szívószál

homok

fehér papír

3 db. hőmérő

29. ábra


1. Három darab egyforma, fehérre festett ládika alját homokkal te-

rítjük be.

2. A ládikák belsejébe hőmérőket helyezünk, úgy, hogy fehér papír-

lap árnyékolja őket.


– 45 –

3. Az első ládika tetejét szabadon hagyjuk, a másodikra üveglapot

teszünk, a harmadikra is üveglapot teszünk, de a ládikára egy

lyukat készítünk.

4. A nyíláson át szívószállal kiszívjuk a levegőt, és azt szén-

dioxidban dús, befújt levegővel helyettesítjük.

5. A ládikákat egyforma megvilágításnak tesszük ki.

6. A levegő hőmérsékletét 15 percenként mérjük.


30. ábra


1. Miért tér egymástól a három ládikában mért hőmérsékleti érték?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

2. Mi az üveglapok szerepe a kísérletben?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

3. Hogyan hat az üvegházhatás a bolygónkra?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................


– 46 –

4. Mi a kapcsolat az üvegházhatás és a globális felmelegedés kö-

zött?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

2. kísérlet – Az üvegházhatás folyamata

Eszközök:

2 db 5 literes befőttesüveg

2 db hőmérő

2 db lámpa 60 W-os izzóval

vonalzó

jégkockatartó, jégkocka

csomagolópapír

1 dm2 folpack-fólia

0,5 kg virágföld

2 db kis cserepes szobanövény

31. ábra


– 47 –


1. A tanulók három csoportban dolgoznak. A csoportok modellezik a

Föld légköri rendszerét különböző feltételek között.

2. Feladat:

a. csoport: 2 befőttesüveg aljába tesz kb. 2-3 ujjnyi virágföldet, és beleállít egy-egy hőmérőt.

b. csoport: 2 befőttesüveg aljába tesz egy-egy cserepes szoba-

növényt, és beleállít egy-egy hőmérőt

c. csoport: 2 üres üvegbe állítja a hőmérőket.

3. Az egyik üveget mindhárom csoport befedi fóliával, így zárt rend-

szert kapnak (Föld-légkör rendszer), és mindkét üveget lámpával

(Nap) megvilágítják kb. 30 cm-es távolságból.

4. Fél órán keresztül 5 percenként leolvassák a hőmérők állását, és

grafikonon ábrázolják az adatokat a táblára rögzített csomagoló-

papíron és a munkafüzetben. Összehasonlítják a görbék futását,

és értelmezik az eredményeket.

5. Ezt követően a tanulócsoportok mindkét üvegükbe azonos számú

jégkockákat tesznek, és megismétlik az előző méréssorozatot.


– 48 –

6. Közben egy filctollal megjelölik és lemérik (vonalzóval mm-ben) a

vízszint aktuális állását. Összehasonlítják a hőmérsékleti görbé-

ket, valamint a vízszintváltozásokat, és értelmezik az eredmé-

nyeket.



……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

2. Hol nagyobb a hőmérséklet?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………


– 49 –

3. Mi ennek az oka?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

Önértékelés:



nehezebbel!









– 50 –



1. Mit nevezünk légkörnek?

2. Mutassuk be a légkör szerkezetét, szintjeit!

3. Milyen alkotóelemei vannak a légkörnek?

1. kísérlet – Légköri konvekciós áramlatok

Eszközök:

tanulópáronként 2 db 1000 ml-es főzőpohár (vagy befőttesüveg)

2 db 50 ml-es főzőpohár (vagy bébiételes üveg)

gumigyűrű

ceruza

5-6 db jégkocka, víz

kék ételfesték (vagy tinta)

10x10 cm-es alufólia

32. ábra


1. A tanulópárok jégkockákat tesznek egy nagy főzőpohárba, és vi-

zet öntenek rá (vagy előzetesen lehűtött vizet használnak).

2. Egy kicsi főzőpohárba kékre színezett meleg vizet töltenek, lefe-

dik alufóliával és legumizzák. Ezt a főzőpoharat beleteszik egy

másik nagy pohárba.

3. Ezt háromnegyed részben feltöltik az első pohárban lehűtött víz-

zel.


– 51 –

4. Ceruzaheggyel lyukat döfnek a fóliába (nem a közepén), és meg-

figyelik, hogy mi történik.

5. Majd egy másik lyukat is csinálnak a fóliára, és 5-10 percenként

megfigyelik a jelenséget. Mit tapasztalunk?

6. Mi a jelenség oka? Hol fordul elő a természetben?


1. Rajzoljuk fel a nagy földi légkörzés vázlatrajzát! Jelöljük rajta a

nevezetes szeleket!

2. Készítsük el a tengeráramlások vázlatrajzát is! Színessel jelöljük

a fontosabb hideg és meleg áramlásokat!


– 52 –

2. kísérlet – A levegőszennyezettség vizsgálata

Eszközök:

Petri – csésze

szén-tetraklorid, vazelin

mikroszkóp

33. ábra


1. Öntsünk Petri – csészébe szén – tetraklorid és vazelin 4%-os ol-

datából egy keveset.

2. A szén – tetraklorid a levegőn elpárolog, a vazelinben viszont jól

benne maradnak a porszemcsék, koromszemcsék.

3. Előzetesen tegyük ki a mintavevő edényeket a környék különbö-

ző közlekedési sűrűségű helyein, majd 3 - 4 nap elteltével gyűjt-

sük vissza, és a mintát ekkor vizsgáljuk meg fénymikroszkóppal!

4. Számoljuk meg, hogy egy látótérnyi területen mennyi a por- és

koromszemcsék száma!


– 53 –


A mintavételi hely neve : Por- és koromrészecskék száma :

Feladatok:

1. Mire következtethetünk a kísérletünk eredményéből?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

2. Hogyan lehetne ezen változtatni?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................


– 54 –

Önértékelés:



nehezebbel!









– 55 –



1. Milyen pusztító légörvényeket ismerünk?

2. Csoportosítsuk őket méretük és földrajzi elhelyezkedésük alap-

ján!

3. Hogyan fejtik ki pusztító hatásukat?

1. kísérlet – Légörvény a laborban

Eszközök:

2 db 2 literes PET-palack

papírlap

nagyméretű gemkapocs

cérna, olló, evőkanál

víz, kék festék (tinta)

ragasztószalag (cellux).

34. ábra


1. Egy műanyag palackot 2/3 részig megtöltünk kékre festett vízzel,

a nyílását lezárjuk egy papírlappal. Óvatosan lefordítjuk úgy,

hogy a nyílása egybeessen a másik álló palack nyílásával.

2. Óvatosan kihúzzuk a papírlapot a palackok közül, a szájukat

gyorsan körbetekerjük celluxszal.


– 56 –

3. A palackokat összerázzuk, és megfigyeljük, hogyan mozog ben-

nük a víz.

4. Rajzoljuk le az eredményt!

5. A vákuumjelenség modellezése: egy 30 cm hosszú cérna végére

egy nagy gemkapcsot kötünk. Egy kétliteres üdítős palack alját

levágják, és összeragasztjuk a nyílását egy másik palackkal.

6. Vizet öntünk a felső (tölcsérszerűen elhelyezkedő) palackba, és

erősen megkeverjük a vizet egy kanállal. Az örvény közepébe ló-

gatjuk a gemkapcsot (vigyázva, hogy a vízbe ne érjen).

7. Rajzoljuk le a megfigyelésünket!


1. Mi az időjárás?

2. Miért nem könnyű hazánkban előre jelezni az időjárást?


– 57 –

2. kísérlet – Az időjárás előrejelzése

Eszközök:

Időjárási térkép

35. ábra


1. Az időjárási térkép alapján készítsünk rövidtávú időjárás-

előrejelzést!

2. Alkalmazzuk a televíziókban látható időjárás-jelentésekben hasz-

nált kifejezéseket, vegyük figyelembe a nézők igényeit pl. miről

szeretnének hallani, mi a fontos a számukra, milyen orvosmeteo-

rológiai vonatkozása van a várható időjárásnak!


– 58 –

Önértékelés:



nehezebbel!

A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat


D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása




– 59 –



1. Mit nevezünk felhőnek?

2. Milyen felhőfajtákat ismerünk?

36. ábra

1. kísérlet – Felhőképződés

Eszközök:

1000 cm3-es álló lombik

vasháromláb

borszeszégő

szórófejes palack

víz


1. 1000 cm3-es álló lombikba kb. 100 cm3 vizet öntünk.

2. Átfúrt gumidugóval bedugaszoljuk.

3. A lombikot vasháromlábra tesszük, és borszeszégővel melegítjük

a víz forrásáig.

4. A lombik felső részére szórófejes palackból hideg vizet permete-

zünk (hideg levegőt fújunk rá hajszárítóval).

5. Mi történik a palackban?


– 60 –

Észrevételek, fontos megjegyzések listája.

1. A lombikban a lehűlő levegő a nagy vízgőztartalom miatt túltelí-

tetté válik.

2. A kicsapódó vízgőz lebegő vízcseppekké sűrűsödik, és felhő kép-

ződik, így a lombik elhomályosodik.


1. Mit tapasztalunk a hideg vizes permetezés után?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

2. Mi a hasonlóság és a különbség a köd és a felhő között?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

3. Miért alakulnak ki különböző formájú felhők?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

4. Hogyan keletkezik a felhőben csapadék?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

2. kísérlet – A hőmérséklet


1. Mi az időjárás, és mi az éghajlat?

2. Mely tényezők határozzák meg egy terület éghajlatát?

3. Mi jellemzi hazánk éghajlati viszonyait?


– 61 –

Eszközök:

adatsorok

papír, ceruza

37. ábra


1. A mellékelt táblázat alapján grafikusan ábrázoljuk Győr havi átla-

gos középhőmérsékletét, csapadékmennyiségét, napfénytarta-

mát!

2. Az adatok alapján értékeljük Győr klimatikus viszonyait!

3. Miért ilyenek Győr időjárási – ághajlati viszonyai?

38. ábra


– 62 –


– 63 –

39. ábra

Önértékelés:



nehezebbel!









– 64 –



1. Határozzuk meg a légnyomás fogalmát!

2. Mi az összefüggés a légnyomás és a szél között?

3. Mi az összefüggés a légnyomás és a csapadékmennyiség között?

1. kísérlet – A légnyomás kimutatása

Eszközök:

tanulónként 1 db kémcső,

5 Ft-os pénzérme

üvegpalack

40. ábra


1. A tanulók teletöltenek vízzel egy kémcsövet, és lefedik egy 5 fo-

rintos pénzérmével úgy, hogy ne legyen levegőbuborék a víz és a

pénzérme között.

2. Majd ujjukkal a kémcső nyílásához fogják a pénzérmét. Gyorsan

függőlegesen lefordítják a kémcsövet, és elengedik az érmét.

3. Majd megismétlik a vizsgálatot nagyobb üvegedénnyel is.

4. Tapasztalják, hogy a pénzérme nem esik le, mert a külső lég-

nyomás nagyobb, mint az üvegbe zárt vízoszlop nyomása.

5. Egy poharat színültig töltenek vízzel, rátesznek egy papírlapot, és

a pohár szájához nyomják. A poharat hirtelen szájával lefelé for-

dítják, és elengedik a papírlapot.


– 65 –

6. Mi a kapcsolat a két jelenség között?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................


1. Mi a különbség zápor és zivatar között?

2. Milyen kísérőjelenségei vannak a zivatarnak?

2. kísérlet – A zivatarfelhő alakja

Eszközök:

üvegkád, 50 ml-es üveglombik

vasháromláb

borszeszégő

gumidugó

víz

kék festék (tinta)

41. ábra


– 66 –


1. Egy üveglombikban vizet melegítünk, és kevés kék festéket ön-

tünk bele, majd lezárjuk gumidugóval.

2. Egy üvegkádba hideg vizet töltünk kb. háromnegyed részig, bele-

állítjuk a lombikot, majd kivesszük belőle a dugót.

3. Megfigyeljük, hogy milyen alakot vesz fel a festett víz, amikor ki-

szabadul a palackból.


Önértékelés:



nehezebbel!









– 67 –



1. Melyek a légkör összetevői?

2. Mekkora a levegőben a vízgőz aránya?

3. Mit jelent a levegő abszolút és relatív vízgőztartalma?

1. kísérlet – A levegő vízgőzbefogadó képessége

Eszközök:

hosszú nyakú 500 cm3-es álló lombik

parafa dugó

üvegcső

gumicső

borszeszégő

42. ábra


1. Hosszú nyakú 500 cm3-es álló lombik parafa dugójának (5-6 mm

átmérőjű és 60-70 mm hosszú) üvegcsövéhez 300- 400 mm-es

gumicsövet kapcsolunk.

2. A lombikba 100cm3 vizet öntünk, borszeszégővel felforraljuk.

3. A vízgőzt a gumicsővel egy másik, hasonló lombikba vezetjük át.

4. Amikor a vízgőzt befogadó lombik levegője telítetté válik, elho-

mályosodik. Ekkor a száját 4-6 mm átmérőjű üvegcsővel szerelt

parafa dugóval lezárjuk.

5. Állandó mozgatás közben borszeszlángon melegítjük.

6. Rajzoljuk le, hogy mit tapasztalunk!


– 68 –


1. Mi a különbség az abszolút és a relatív páratartalom között?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

2. Hogyan tudjuk mérni a páratartalmat?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

2. kísérlet – A leszálló levegő felmelegszik


1. Hogyan változik a levegő hőmérséklete emelkedéskor és süllye-

déskor?

2. Milyen a leszálló levegő páratartalma?

Eszközök:

kerékpárpumpa

ezüst – higany – jodiddal bevont papírgyűrű


– 69 –


1. Kerékpárpumpa alsó részére ezüst – higany – jodiddal bevont

papírgyűrűt húzunk.

2. Mit látunk gyors pumpálást végezve?

43. ábra


1. Milyen a leszálló levegő páratartalma?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................


– 70 –

2. Milyen időjárási helyzetet okoz az anticiklon? Mi ennek az oka?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

3. Milyen hatása van az Alpokban a főn szélnek?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

44. ábra


– 71 –

4. Miért melegszik fel a hegyeken átkelő, leszálló levegő?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

Önértékelés:



nehezebbel!









– 72 –

LEVEGŐSZENNYEZÉS: A SAVAS ESŐ


1. Miért savasodik el a csapadék?

2. Mi a veszélye az elsavasodásnak?

1. kísérlet – A savas eső kialakulása és hatása

Eszközök:

főzőpohár

kénszalag

pH mérőcsík

45. ábra


1. Töltsünk meg félig vízzel egy főzőpoharat! Erősítsünk drótra egy

kénszalagot, gyújtsuk meg, lógassuk a főzőpohárba a víz fölé és

fedjük le üveglappal!

2. Mérjük meg a víz kémhatását!


1. A víz kémhatása a kén égetése előtt: …………………….. után:

………………….


– 73 –

46. ábra

2. Hogyan hat a savas eső a szobrokra? Mi ennek az oka?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

3. Miért változik meg az esővíz pH – értéke?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................


– 74 –

2. kísérlet – A savas eső

Eszközök:

kémcsövek

desztillált víz, ecet

szódabikarbóna

pH - indikátor


1. Három kémcsőbe tegyünk desztillált vizet!

2. Az első kémcsőbe ecetet adjunk hozzá, a másodikban semmit, a

harmadikban szódabikarbónát!

3. Jól rázzuk össze a kémcsöveket!

4. Mérjük meg a pH értékékeket univerzál indikátorpapírral!

47. ábra


1. Mekkora a pH az egyes méréseknél?

1…………………… 2…………………….. 3…………………………

2. Ezek alapján milyen a kémhatásuk?

1……………………. 2………………………. 3………………………….

3. kísérlet – A savas eső hatása

Eszközök:

zöld levelek

üvegpohár, aceton, víz

pipetta

kénlap

zárható üvegedény


– 75 –

lakmuszpapír

48. ábra


1. Zöld levélből acetonos kioldással klorofill oldatot készítünk. A le-

veleket üvegpohárba tesszük, és pipettával acetont csepegtetünk

rá.

2. Gyújtsunk meg egy kénlapot, majd egy félig vízzel teli lezárható

üvegedénybe dugjuk, megtöltve azt kén – dioxiddal.

3. Zárjuk le az üveg száját és rázzuk össze! A kén – dioxid gáz és a

víz elegyedik.

4. Csepegtessünk az oldatból a lakmuszpapírra, és figyeljük meg a

kémhatást! Mit tapasztalunk?

5. Savas oldatot csepegtetünk a klorofill oldatra. Mit tapasztalunk?

6. Savas oldatot csepegtetünk mészkőre. Mit tapasztalunk?


1. Hogyan változott meg a kísérletben az oldat pH értéke?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..


– 76 –

2. Mit tapasztaltunk, amikor a savas oldatot a klorofill oldathoz cse-

pegtettük?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

3. Mit tapasztaltunk, amikor a savas oldatot a mészkőre csepegtet-

tük?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

Önértékelés:



nehezebbel!









– 77 –

A LEVEGŐ SZENNYEZETTSÉGE


1. Melyek azok a gázok, amelyek szennyezik a levegőt?

2. Hogyan kerülnek a légkörbe?

3. Mit tehetünk a levegőszennyezés ellen?

1. kísérlet – Kén – dioxid a levegőben

Eszközök:

kék színű virágok, bodzalevelek,

megnedvesített kék lakmuszpapír

lombik,

dróthurokra erősített kénszalag

49. ábra


1. Tegyünk kék színű virágokat, bodzaleveleket, és megnedvesített

kék lakmuszpapírt nagyobb lombikba!

2. Egy kb. 4 cm hosszú, dróthurokra erősített kénszalagot égessünk

el a lombikban, majd azonnal zárjuk le dugóval!

3. 10 – 15 perc múlva figyeljük meg az eredményt!


– 78 –

4. Rajzoljuk le, hogy mit tapasztalunk! Mi az oka a jelenségnek?

2. kísérlet – Lebegő porszemcsék a levegőben

Eszközök:

zseblámpa

krétaporos táblatörlő rongy vagy porrongy

porszívó

fehér szűrőpapír vagy néhány papír zsebkendő

2.1 A kísérlet leírása:

1. Erős zseblámpa fénycsóvája tiszta levegőben oldalról nézve látha-

tatlan.

2. Rázzuk meg könnyedén a táblatörlő rongyot az erős zseblámpa-

fény közelében!



– 79 –

2.2 A kísérlet leírása:

1. Gumizzunk tiszta fehér szűrőpapírt vagy papírzsebkendőt a por-

szívó szívócsövére, és járassuk azt néhány percen keresztül!

2. Milyen változást látunk a szűrőpapíron?


A legtöbb település, munkahely, iskola levegője több-kevesebb

port is tartalmaz, amelyet lélegzetvételkor tüdőnkbe szívunk.

A porok természetes eredetűek is lehetnek. Ma egyre több ember

allergiás a különféle porokra (pollenallergia).

Kérdések, feladatok

1. Milyen hatása lehet a szervezetünkbe jutó pornak?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

2. Mit tehetünk a porszennyezés hatásai ellen?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................


– 80 –

Önértékelés:



nehezebbel!









– 81 –

A LEVEGŐ SZENNYEZETTSÉGE


1. Milyen kémiai anyagok juthatnak az emberi tevékenység révén a

légkörbe?

50. ábra

1. kísérlet – A klórgáz hatása

Eszközök:

kék színű virágok, bodzalevél, fokföldi ibolya levele, pillangósvirágú

levél, zuzmó

dróthurokkal ellátott dugó

kálium – permanganát

koncentrált sósav

kék lakmuszpapír, Erlenmeyer - lombik


1. Rögzítsük a dugón lévő dróthurokra a növényi részeket és a

megnedvesített lakmuszpapírt!

2. Tegyünk az Erlenmeyer lombikba egy kanál kálium –

permanganátot!

3. Csepegtessünk rá néhány csepp sósavat, majd a reakcióedényt

zárjuk le!


– 82 –

4. Mit tapasztalunk? Mi ennek az oka?

2. kísérlet – A nitrogén – oxidok hatása

Eszközök:

kék színű virágok, bodza, fokföldi ibolya levele, pillangósvirágúak le-

vele, zuzmók

2 db Erlenmeyer-lombik

2 db két helyen átfúrt dugó

csepegtető tölcsér

vízszóró pumpa

üvegcsövek, tömlők

koncentrált salétromsav

rézszövet

kék lakmuszpapír


1. Az egyik Erlenmeyer-lombikot a csepegtetőtölcsérrel gázfejlesz-

tőként használjuk, a másik lombikot reakcióedényként. Az edé-

nyeket üvegcsövekkel és tömlővel kötjük össze.

2. Tegyünk a gázfejlesztő lombikba 10 ml. salétromsavat, a reak-

cióedénybe virágokat és növényi részeket, és nedves lakmuszpa-

pírt!

3. A kicsi rézszövetet tegyük a salétromsavba, és a keletkező bar-

nás színű nitrogén – oxidot szívjuk fel vízszóró pumpával a reak-

cióedénybe!


– 83 –

4. Mit tapasztalunk? Mi ennek az oka?


1. Állapítsuk meg a térkép alapján, mely vidékeken – településeken

okoz komoly gondot a levegőszennyezés!

51. ábra


– 84 –

Önértékelés:



nehezebbel!









– 85 –

A VIZEK VIZSGÁLATA


1. Milyen természetes és mesterséges anyagok lehetnek a vízben?

1. kísérlet – A víz oldott anyag-tartalmának hatása

Eszközök:

víz

tinta

konyhasó

52. ábra


1. A tanulók háromnegyed részig töltenek vízzel két poharat. Az

egyikben feloldanak egy kávéskanálnyi sót.

2. Egy harmadik pohárba 1 dl vizet töltenek, amit megfestenek tin-

tával.

3. A két színtelen vizet tartalmazó pohárba egy-egy papírkorongot

tesznek.


– 86 –

4. A színezett vízből óvatosan rátöltenek a víz felszínén úszó papír-

korongokra, és megfigyelik, hogy mi történik.


1. Mekkora mennyiségben található Földünkön tengervíz?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

2. Hol tud keveredni a tengervíz és az édesvíz? Hogyan látható en-

nek a hatása?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................


1. Miért vannak tengeráramlások? Miért alakulnak ki és mi mozgatja

őket?

2. kísérlet – A tengeri vízkörzés

Eszközök:

üvegkád

kis műanyag palack


– 87 –


1. Az üvegkád egyik rövid élére felírjuk: Északi-sarkvidék, a másik-

ra: Egyenlítő.

2. A vízzel megtöltött üvegkádba a sarkvidéki végénél bedobjuk a

kékre színezett jégkockákat, az egyenlítői végénél pedig a piros

tintával megfestett melegvízzel megtöltött flakont.

3. Megfigyeljük, hogy mi történik a két eltérő hőmérsékletű vízzel.

4. Magyarázzuk meg a jelenséget!


1. Hasonlítsuk össze a modellvizsgálat tapasztalatait a tengeráram-

lások térképével!

53. ábra


– 88 –

2. Keressük meg a vízkörzés felszíni összetevőit!


– 89 –

Önértékelés:



nehezebbel!









– 90 –

A VIZEK SZENNYEZETTSÉGE


1. Hogyan biztosítják a lakosság ivóvízét?

2. Mi biztosítja, hogy az ivóvíz kutak vize tiszta és iható legyen?

1. kísérlet – A víz tisztítása

Eszközök:

4 joghurtos pohár

1 befőttesüveg

1 kávé filter

homok, apró kavics

aktív szén

szennyezett víz

kötőtű

ceruza


1. Alaposan mossuk át folyóvízzel a homokot és a kavicsot.

2. Három joghurtos poharat töltsünk meg a feléig aktív szénnel,

homokkal, kaviccsal.

3. A 4. pohárba tegyük bele a kávé filtert.

4. Helyezzük egymásra a poharakat úgy, hogy a filteres legyen leg-

felül, és helyezzük be őket a befőttes üvegbe.

5. Öntsünk a legfelső pohárba a szennyezett vízből. A víz átfolyik a

szinteken, és közben tisztul – úgy, mint a szennyvíztisztítóban.

6. Hasonlítsuk össze kémcsőbe öntve a beöntött vizet és a megszűrt

vizet!



– 91 –


1. A folyók menti parti szűrésű csápos kutak biztosítják hazánk ivó-

víz-fogyasztásának közel 45%-át. Hogyan marad tiszta a vizük?

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

2. Mi lehet az oka annak, hogy a felszín alatti vizek nagy része tisz-

ta és iható víz?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

54. ábra

2. kísérlet – A vizek szennyezése


1. Mi a jelentősége a víznek a Föld életében?

2. Hogyan csoportosíthatjuk Földünk vizeit?

3. Miért fontos az élőlények számára a víz?


– 92 –

Eszközök:

2 dl víz

10 g réz-szulfát

tölcsér, vatta

35 g homok

Erlenmeyer - lombik


1. A tölcsért helyezzük a lombikra! Tegyünk a tölcsérbe vattadugót!

A vatta fölé rétegezzünk homokot!

2. A lombikban lévő vízbe tegyünk réz-szulfátot, majd keverjük ösz-

sze, és öntsük rá a homokra!



1. Milyen színű lett a lecsepegő víz?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………


– 93 –

55. ábra

Önértékelés:



nehezebbel!









– 94 –

A VIZEK SZENNYEZÉSE


1. kísérlet – Olajszennyezés a vízen

Eszközök:

Daphnia – tenyészet

Petri – csészék

Diesel – olaj

víz

mikroszkóp

56. ábra


1.1 Olajszennyeződés vizsgálata

1. Két Petri – csészébe vizet öntünk, és ezekbe előzetesen vízibolha-

tenyészetet (Daphnia) helyezünk el.

2. Az egyik csészébe Diesel - olajt csepegtetünk, hogy az olaj a fel-

színen réteget képezzen. A másik csésze a kontroll.


– 95 –

3. Egy nap múlva hasonlítsuk össze a két tenyészetet. Mit tapaszta-

lunk?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………

1.2 Olajszennyeződés hatása madártollra

1. Két főzőpoharat veszünk, az egyiket olajjal (Diesel olaj, gépolaj,

ill. háztartási olaj), míg a másikat vízzel töltjük meg.

2. Madártollat mártunk mind a két főzőpohárba, majd összehasonlít-

juk az eredményt.

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

57. ábra

1.3 Fenol kimutatása szennyvízből

1. A vizsgálandó szennyvíz – mintából lombikba töltünk egy kisebb

mennyiséget, néhány ml klóros vizet adunk hozzá, és zárt lom-

bikban összerázzuk.

2. A fenol jelenlétét szaglással érezhetjük. Van – e a vízmintádban

fenol ?


– 96 –

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

19.2 kísérlet – Tankhajó - katasztrófa

Eszközök:

üvegtál

víz, étolaj

pipetta (szemcseppentő)

gyufa, éghető zsinór

homok, szalma

58. ábra


1. Az üvegtálat feltöltjük vízzel, és pipettával az étolajból kiömlő

olajfoltot csepegtetünk rá.

2. Próbáljunk ki módszereket, hogyan tudnánk megszüntetni az

olajfoltot!

3. a.) Lehalászás

Helyezzünk zsinór az olajfolt köré, és óvatosan húzzuk a foltot

a tál szélére!

b.) Égetés

Hosszú szárú gyufával égessük el az olajfoltot!

c.) Elsüllyesztés

Szórjunk homokot az olajfoltra!

d.) Megkötés

Szórjunk szalmát az olajfoltra!


– 97 –


1. Mennyire hatékony módszer a lehalászás? Mi az előnye és a hát-

ránya?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

2. Mi a környezeti veszélye az olajfolt elégetésének?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

3. Milyen környezeti problémát okoz a homokkal való beszórás?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

4. Hogyan lehet a szalmát eltávolítani a vízből?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

5. A természetben mennyi idő alatt bomlik le az olajfolt?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

6. Milyen környezeti károkat okoz a tankhajóból kiömlő olaj?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

………….………………………………………………………………………………………………………………………..

7. Mi történik, ha az olaj a vízbe kerül?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………


– 98 –

59. ábra

Önértékelés:



nehezebbel!









– 99 –

MIT TEGYÜNK A HULLADÉKKAL?


1. Mi különbség szemét és hulladék között?

2. Hogyan lehet a hulladékot hasznosítani?

1. kísérlet – A papír újrafelhasználása

Eszközök:

újságpapír

víz

turmixgép

tepsi

bekeretezett szúnyogháló

nedvszívó ruha

60. ábra


1. A papírt beáztatjuk, majd apró darabokra tépjük, és turmixgépbe

tesszük.

2. Egy kevés vizet adunk hozzá, majd péppé turmixoljuk.

3. A tepsibe vizet öntünk, és beletesszük a szúnyoghálót.

4. A pépet kivesszük a turmixgépből, majd egyenletesen eloszlat-

juk.

5. Kiemeljük a hálót, hagyjuk, hogy a víz kicsepegjen belőle. Kibo-

rítjuk a sima nedvszívó ruhára. Kinyomjuk belőle a vizet, majd

óvatosan megfordítjuk, és levesszük a hálót.

6. A papírt 24 órán át szárítjuk. Száradás után lefejtjük a ruháról.

7. Elkészült az „újrapapír”, már írhatunk rá.


– 100 –

Észrevételek, fontos megjegyzések.

Az emberiség papírigénye óriási. 1000 kg papír előállításhoz 2000

kg fa, 75000 liter víz, és 12000kW energia szükséges.

A használt papír újrafelhasználásával viszont 1070 kg használt

papírból, 11000 l vízből, 4000 energia felhasználásával készítünk

1000 kg újrafelhasznált papírt.

20.2 kísérlet – A szennyvíztisztító működése

Eszközök:

1 db 1 literes befőttes üveg

3 db főzőpohár,

1 db üvegtölcsér

kanál, orvosi pipetta

61. ábra


1. A tanulópárok először a vizsgálódásukhoz „műszennyvizet” készí-

tenek. Egy befőttes üvegbe háromnegyed részig csapvizet tölte-

nek, hozzáadnak egy kávéskanálnyi homokot, egy csipetnyi bú-

zadarát és egy csepp tintát. Jól összerázzák.

2. A szennyvíztisztítás során a következő lépések történnek: ülepí-

tés, szűrés, fertőtlenítés.

3. A befőttes üvegben ülepítjük a szennyvizet. Néhány perc múlva a

lebegő szennyeződések az üveg alján láthatóak.

4. Az ülepített vizet szűrőpapíron átszűrjük.

5. A szűrt vízhez szenet adunk, és szűrőpapíron újra átszűrjük.


– 101 –

6. A másodszor is megszűrt vizet hasonlítsuk össze az egyszer szűrt

vízzel!


Önértékelés:



nehezebbel!









– 102 –

FOGALOMTÁR

Agyag . Rögös szerkezetű, finom szemcséjű, sárgás vagy szürkés színű,

vízzáró üledékes kőzet. Nedves állapotban jól formálható.

Agyagpala. Átalakult palás kőzet, agyagból keletkezett, szürke vagy fe-

kete színű.

Andezit. Kemény, szürkés színű vulkáni kőzet. A felszínre ömlő izzó lává-

ból szilárdul meg.

Átalakult kőzetek. A Föld belsejében a nagy nyomás és a magas hőmér-

séklet hatására többszörösen átalakult kőzetek. ( Pl. márvány )

Barnakőszén. Barna karcolatú üledékes kőzet. Gyenge minőségű ener-

giahordozó, elégetésekor a környezetre ártalmas füst keletkezik.

Bauxit. Az alumínium érce, szemcsés szerkezetű, vörösbarna színű üle-

dékes kőzet.

Bazalt. Fekete vagy sötétszürke színű, kemény vulkáni kiömlési kőzet.

Bentonit. Nagyon apró szemcséjű agyagfajta, üledékes kőzet. Vulkáni

tufák elbomlásából keletkezik. Az iparban szigetelők gyártására, ola-

jok szűrésére, öntödei homok megjavítására használják. A Mátrában

és a Zempléni - hegységben bányásszák.

Csermely. Keskeny, az érnél nagyobb vízfolyás.

Csillám. Magmás és átalakult kőzetekre jellemző , vékony , fényes leme-

zekre hasadó ásvány.

Csillámpala. Palás szerkezetű átalakult kőzet, csillámot és kvarcot tar-

talmaz.

Dolomit. Szürkésfehér színű, kemény üledékes kőzet. Fontos építőipari

nyersanyag.

Ér. A legkisebb természetes vízfolyás.

Feketekőszén. Fekete karcolatú, lemezes szerkezetű üledékes kőzet. Jó

minőségű energiahordozó.

Fertő. A tavak pusztulásának első lépcsőfoka, amikor a növényzet már

kisebb részekre tagolja a nyílt vízfelületet.

Földgáz. Légnemű energiahordozó, szénhidrogénekből álló gáz.

Főszél. ( Bakonyi szél ) A Bakonyból a Balatonra zúduló viharos szél. Ér-

kezése viharral, nagy hullámokkal jár.

Gipsz. Színtelen kristályos anyag, kalcium - szulfát. Égetett változata

olyan fehér por, amely vízzel keverve gyorsan megkötő masszát ké-

pez.

Gneisz. Átalakult kőzet, kvarcból, földpátból, csillámokból áll.


– 103 –

Gránit. Durva szemcsés , kristályos mélységi magmás kőzet.

Homokkő. Üledékes kőzet, amely tengeri vagy szárazföldi törmelékek

megszilárdulásával keletkezett.

Hordalékkúp. A síkságra érkező folyók által épített kúp vagy legyező ala-

kú felszíni forma.

Humusz. A talajban felhalmozódó elpusztult növények és állatok összes-

sége.

Kaolin. A porcelángyártás alapanyaga. Fehér színű, lágy, agyagszerű kő-

zet, a gránit mállásából keletkezik.

Kőolaj. Szénhidrogénekből álló, barnás - feketés színű cseppfolyós üledé-

kes kőzet. Fontos vegyipari nyersanyag ( benzin, műanyag készül

belőle ), és energiahordozó.

Kvarc. A szilíciumnak az oxigénnel alkotott vegyülete, a földkéreg egyik

leggyakoribb ásványa.

Láp. Olyan mocsár, amit a vízinövények már teljesen benőttek.

Lignit. Gyenge minőségű, növényi eredetű üledékes kőzet. Elégetése a

környezetet szennyezi.

Lösz. Finom szemcséjű, sárga színű porból keletkezett puha üledékes kő-

zet.

Mangánérc. Barna színű ásvány, a belőle nyert mangánt acélötvözésre

használják.

Perlit. Vulkáni eredetű, zöldesszürke színű áttetsző kőzet. Cementgyár-

táshoz és az épületek szigetelőanyagainak gyártásához használják.

Tanúhegy. Olyan kiemelkedés, ami megőrizte az eredeti magasságát,

míg a környezetét a külső erők lepusztították.


– 104 –

FORRÁSOK

Felhasznált irodalom:

Árnyékban – fényben. Környezetvédelmi megfigyelések, kísérletek.

(1995) Budapest:Pont Kiadó.

Boros L. (Szerk.) (1985): Általános természetföldrajzi gyakorlatok,

Főiskolai jegyzet. Budapest: Tankönyvkiadó.

Dr. Tóth Aurél (1982): 200 Földrajzi kísérlet. Budapest: Tankönyvki-

adó.

Dr. Udvarhelyi Károly (1981): Általános természetföldrajzi gyakorla-

tok. Budapest: Tankönyvkiadó.

Endrédi – Benke – Harag (2000): Földrajzi gyakorlatok. Budapest:

Nemzeti Tankönyvkiadó.

Fügedi P., Kazár L. (Szerk.) (1978): Megfigyelések és gyakorlatok a

természeti földrajz és a gazdasági földrajz köréből. Budapest: Tan-

könyvkiadó.

Kárász, I. (1992): Ember és környezete. Ökológiai és környezetvé-

delmi terepgyakorlatok. Budapest: Nemzeti Szakképzési Intézet, .

Keveiné Bárány I. és Farsang A. (1998): Terep- és laborvizsgálati

módszerek a természeti földrajzban. Szeged: JATE Press.

Kleininger Tamás (1998): Csillagászati ismeretek és általános ter-

mészeti földrajz. Piliscsaba: Konsept – H Kiadó.

Kleininger Tamás (2006): Földrajz - felelettervek az érettségi vizs-

gára közép és emelt szinten. Piliscsaba: Konsept – H Kiadó.

Kleininger Tamás (1998): Földrajz a 9 – 10. osztályok számára. Pi-

liscsaba: Konsept – H Kiadó.

Kleininger Tamás (2001): Természetismeret – földrajz. Piliscsaba:

Konsept – H Kiadó.

Környezetvédelem szakköri munkafüzet. (2004) Szeged:Mozaik Kia-

dó.

Makádi Mariann - Horváth Gergely - Farkas Bertalan Péter: Vizsgálati és bemu-

tatási gyakorlatok a földrajztanításban. (2013) Eötvös Loránd Tu-

dományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudomá-

nyi Intézet.

Szakáll, S. (1978): Kis ásványhatározó. Ásványgyűjtők Köre, Debre-

cen.


– 105 –

Vancleave, J. (1994): Földrajz. Könnyű és egyszerű gyakorlatok a

földrajz játékos tanulásához. SH Junior könyvek. Springer Hungari-

ca.

Victor, A. (1989):. Zseblabor-vizsgálatok munkafüzet. Budapest:

Országos Oktatástechnikai Központ.

A képek forrásai:

http://vcsaba93.uw.hu/html/4fejezet/hoforras/bunsen.html

(1. ábra)

http://metal.elte.hu/~phexp/doc/fgm/e21s3.htm (2. ábra)

http://www.molnarkovacs.hu/szelkerek/000_1220.JPG (3. ábra)

http://ujenergiak.hu/_kepek/cikk-0001-0300/0177-napenergia-

parabola-antennabol.jpg (4. ábra)

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_Meguju

lo_energia/images/ME5_4.png (5. ábra)

http://cms.sulinet.hu/get/d/41bb29a0-6382-4fe9-859c-

8ea1174c65ec/1/9/b/Large/k0154_n.jpg (6. ábra)

http://pyromaster.org/pictures/fszen5.jpg (7. ábra)

http://files.mommo.hu/pictures/000/906/906267_9a8c115e39_s.

jpg (8. ábra)

http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/homok.jpg (9. ábra)

http://www.metropol.hu/uploads/tiny_mce/Image/hohenberg1.jp

g (10. ábra)

http://diak.budai-

rfg.sulinet.hu/~havassy/dream/tanulas/terkepek/vak_felszin.jpg

(11. ábra)

http://guzsalyasbolt.hu/termek_kepek/agyag_rr0pwnrcsg.jpg

(12. ábra)

http://cms.sulinet.hu/get/d/71784680-3fd0-420b-8f43-

dfa8d45d6e0f/1/7/b/Large/k0936.jpg (13. ábra)

http://juhaszvac.uw.hu/kepek/fogalmak/szenules2.jpg (14. ábra)

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0033_SCORM

_MFFTT600120/content/15/2_1/15_01_szenules.jpg (15. ábra)

http://elte.prompt.hu (16. ábra)

http://agyag-asvany.hu/img/nagy/ptv1.jpg (17. ábra)

http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldnn/utmut/kepek/bauxit.jpg

(18. ábra)

http://www.tantaki.hu/files/image/fizika/vizbemerul.jpg (19. ábra)

http://www.ovegesegylet.hu/Cd/5.osztaly/507.jpg (20. ábra)

http://pharmamobilis.hu/wp-content/uploads/2012/03/cropped-

lombikok.jpg (21. ábra)


– 106 –

http://termtud.akg.hu/okt/7/3/kepek2/vulkan%20vilagterkep.gif

(22. ábra)

http://inapcache.boston.com/universal/site_graphics/blogs/bigpic

ture/msh30_05_18/m01_l80S3141.jpg (23. ábra)

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/dc/MSH82_st

_helens_plume_from_harrys_ridge_05-19-82.jpg (24. ábra)

http://www.ngkszki.hu/seged/tszm-vulkjel/hawt.gif (25. ábra)

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/77/Hots

pot(geology)-1.svg/150px-Hotspot(geology)-1.svg.png (26. ábra)

http://www.felsofokon.hu/sites/default/files/users/csorbaemail/ima

ges/varosi-atok-a-los-angeles-tipusu-szmog-26970.jpg (27. ábra)

http://img.index.hu/cikkepek/0801/bulvar/kod_nap_jeg/.gdata/a

6_09.jpg (28. ábra)

http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/vegh%C3%A1z

hat%C3%A1s.jpg (30. ábra)

http://cms.sulinet.hu/get/d/796ca34c-c434-4c35-a12b-

caa54dd86617/1/7/b/Large/k0831.jpg (31. ábra)

http://cms.sulinet.hu/get/d/bb607f2b-5bbe-46b4-a4fa-

2897076d4891/1/9/b/Normal/legk%20szerk.gif (32. ábra)

http://www.delmagyar.hu/porszenny/cikk/219/2187369/2.jpg

(33. ábra)

http://www.alternativenergia.hu/wp-

content/uploads/2011/04/tornado.jpg (34. ábra)

OMSZ, http://metnet.hu (35. ábra)

http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/8het/foci/foci82.j

pg (36. ábra)

http://hir.ma/wp-content/uploads/2013/01/idojaras.jpg (37. ábra)

http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/varosok_je

llemzoi/Gyor/ (38. ábra)

http://nyugatdunantul.utikalandok.hu/images/gyor/gyor_varosha

za.jpg (39. ábra)

http://www.hajo-felszereles.hu/userfiles/images/barometer.jpg

(40. ábra)

http://www.matud.iif.hu/05jul/Horvath04.jpg (41. ábra)

http://www.umvp.eu/sites/default/files/images/hir/labor.jpg (42.

ábra)

http://users.atw.hu/kolegabor/anticiklon.jpg (43. ábra)

http://www.meteoweb.eu/wp-content/uploads/2012/05/Foehn.gif

(44. ábra)

http://cms.sulinet.hu/get/d/a6cb5235-8115-4a2d-96e6-

59e8850042b7/1/5/b/Normal/07sebz15.jpg (45. ábra)


– 107 –

http://asvanytan.nyf.hu/files_asvany/images/savas_es%C5%91.

preview.JPG (46. ábra)

http://babylon-grow.eu/images/boltkepek/ph_szinskala.png (47.

ábra)

http://www.egeszsegeselet.hu/UserFiles/Image/20071117_wheat

grassjuice.jpg (48. ábra)

http://m.cdn.blog.hu/ko/koczy/image/lakmuszpapír.jpg (49. ábra)

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/ff/Air_.pollutio

n_1.jpg (50. ábra)

http://www.mozaweb.hu/course/varos/gif/ka04.gif (51. ábra)

http://www.vizlabor.shp.hu/hpc/elemkepek/vizlabor/vizlaborviz_l

abor_a_konyhamban_yoNE1280085151.jpg (52. ábra)

http://cms.sulinet.hu/get/d/962f62a7-8134-4fd4-acc8-

e38ac48f06b7/1/8/b/Large/k0270.jpg (53. ábra)

http://vizmegoldas.hu/wp-

content/uploads/2013/11/landing_foto_5.jpg (54. ábra)

http://www.medbox.hu/images/image/Image/cikkek/viz.jpg (55.

ábra)

http://2.bp.blogspot.com/-

zRe0mQPrbR4/TzBeXvCGOXI/AAAAAAAABI4/yybCvVL9-

jA/s1600/Daphnia1.jpg (56. ábra)

http://image.hotdog.hu/user/Earth/galicia_olaj2.jpg (57. ábra)

http://marineinsight.com/wp-

content/uploads/2011/01/panamax-tanker.jpg (59. ábra)

http://www.panton.hu/image/1599_meritettbarnafeher.jpg (60.

ábra)

http://enviroduna.hu/images/Altmuszi41.jpg (61. ábra)

Documents

Munkafüzet - revai.hu¶ldrajz-mf/földrajz-10-mf.pdf · Munkafüzet – Földrajz, 10. évfolyam – 10 – 6.2 Forró pont vulkanizmus 7. Légköri vizsgálatok 7.1 Füstköd keletkezése