Munkafüzet - revai.hu©mia-mf/kémia-12-mf.pdf · Munkafüzet – Kémia, 12. évfolyam – 4 – A LABORATÓRIUM MUNKA-ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYZATA 1. A laboratóriumban a tanuló

„A természettudományos oktatás

komplex megújítása a Révai Miklós

Gimnáziumban és Kollégiumban”

Munkafüzet

KÉMIA

12. évfolyam

Krupits Mária Judit

TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés ........................................................................................ 3

A laboratórium munka- és balesetvédelmi szabályzata .......................... 4

1. Kísérletek hidrogén-peroxiddal ................................................... 8

2. Fontosabb kénvegyületek ........................................................ 13

3. Halogénelemek, vegyületeik .................................................... 18

4. Az S-mező vegyületeinek azonosítása ....................................... 23

5. Kémiai reakciók változatossága ................................................ 27

6. Galvánelem ........................................................................... 31

7. Elektrolízis ............................................................................. 36

8. Mérések refraktométerrel vagy polariméterrel ............................ 42

9. Permanganometriás titrálás ..................................................... 47

10. Brómozhatók-e a telített szénhidrogének? ................................. 50

11. Egyensúlyi reakciók szervetlen és szerves kémiában ................... 55

12. Aldehidek és kimutatása .......................................................... 61

13. Kísérletek etil-alkohollal .......................................................... 66

14. Hangyasav jellemző reakciói .................................................... 71

15. Ételecet és fenol ..................................................................... 76

16. Fehér színű porok azonosítása .................................................. 79

17. A szénhidrátok vizsgálata ........................................................ 84

18. Élelmiszerek vizsgálata ........................................................... 90

19. Fehérje oldat vizsgálata ........................................................... 95

20. Kísérletek műanyagokkal ....................................................... 100

Fogalomtár .................................................................................. 105

Források ...................................................................................... 108

Munkafüzet – Kémia, 12. évfolyam

– 3 –

BEVEZETÉS

Kedves Diákok!

Ajánlom ezt a kísérlet- és feladatgyűjteményt azoknak a kémia iránt ér-

deklődő tanulóknak, akik fontosnak tartják, hogy elmélyült ismereteket

szerezzenek e különösen izgalmas és sokrétű tudomány, a kémia terüle-

tén.

A kiadvány a teljesség igénye nélkül tartalmazza azon válogatott kísérle-

tek gyűjteményét, melyeket e tantárgy további és elmélyültebb tanulása

során hasznosan alkalmazhattok nem csupán a mindennapi élet gyakorla-

tában, hanem az érettségire való felkészülés és felsőfokú tanulmányaitok

során is. Felhívom azonban a figyelmeteket, hogy mindehhez az elméleti

tudás alapos ismerete és a kellő felelősség is elengedhetetlenül szüksé-

ges.

Természetesen az érettségi vizsga, különösen emelt szinten, nem kis

megpróbáltatást jelent számotokra, hiszen komplex ismereteket igényel

tőletek. Meggyőződésem, hogy a munkafüzetben elétek tárt kísérletek és

az abból adódó tapasztalatok levonása, a számítási feladatok sikeres

megoldása gyakorlati segítséget fog nyújtani számotokra a sikeres vizsgá-

hoz és az eredményes továbbtanuláshoz.

A feladatlap összeállításával szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy átérezzé-

tek a kísérletezés és a sikeres munka örömét.

Élményekben gazdag és eredményes munkát kívánok.

A szerző


– 4 –

A LABORATÓRIUM MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI

SZABÁLYZATA

1. A laboratóriumban a tanuló csak felügyelet mellett dolgozhat, a termet

csak engedéllyel hagyhatja el!

2. A kísérlet elvégzése előtt figyelmesen el kell olvasni a leírást! Az esz-

közöket és a vegyszereket csak a leírt módon és megfelelő körültekin-

téssel szabad használni!

3. A kísérletek során köpeny használata kötelező! Ha a gyakorlat ezt

megköveteli, védőszemüveget, illetve gumikesztyűt kell használni! A

tálcán mindig legyen száraz ruha és a közelben víz!

4. Úgy kell dolgozni, hogy közben a laboratóriumban tartózkodók testi

épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísér-

leti munka elengedhetetlen feltétele a rend és fegyelem.

5. A vegyszerhez kézzel hozzányúlni, megízlelni szigorúan tilos! Ha több-

féle vegyszert használunk, közben mindig töröljük le a kanalat! A gá-

zokat, gőzöket legyezgetéssel szabad megszagolni!

6. Vegyszerből mindig csak az előírt mennyiséget lehet használni. A ma-

radékot nem szabad visszatenni az üvegbe, hanem csak a megfelelő

vegyszergyűjtőbe! A vegyszeres üvegek kupakjait nem szabad össze-

cserélni!

7. Tartsuk be a melegítés szabályait: a kémcsőbe tett anyagokat – kém-

csőfogó segítségével – ferdén tartva, állandóan mozgatva, óvatosan

melegítsük! A kémcső nyílását ne fordítsuk a szemünk vagy társunk

felé!

8. Kísérletezés közben ne nyúljunk az arcunkhoz, szemünkhöz, a munka

elvégzése után mindig alaposan mossunk kezet! Ha a bőrünkre maró

hatású folyadék cseppen, előbb száraz ruhával töröljük le, majd bő

vízzel mossuk le!

9. Elektromos vezetékekhez, kapcsolókhoz nem szabad vizes kézzel hoz-

zányúlni, mindig tudni kell, hol lehet áramtalanítani!

10. Láng közelében tilos tűzveszélyes anyagokkal dolgozni! Tűz esetén a

megfelelő tűzoltási módot kell alkalmazni (vízzel, homokkal, letakarás-

sal vagy poroltóval)!

11. A munka befejeztével a munkahelyen rendet kell rakni! A munkahely

elhagyása előtt ellenőrizni kell, hogy a gáz- és vízcsapot elzártuk-e, ill.

a mérőkészüléket áramtalanítottuk-e!

12. A laboratóriumban étkezni és inni tilos!


– 5 –

13. Vegyszereket hazavinni szigorúan tilos!

14. Ha bármilyen baleset történik, azonnal szólni kell a tanárnak, vagy a

laboratórium dolgozóinak!

Néhány fontos laboratóriumi eszköz

Bunsen-égő meggyújtása

1. levegőnyílás elzárása

2. gyufagyújtás

3. gázcsap megnyitása

4. gáz meggyújtása

1. ábra 2. ábra


– 6 –

A vegyszereken szereplő (új) veszélyességi piktogramok,

jelzések és jelentésük:

Tűzveszélyes anyagok

Robbanó anyagok Oxidáló anyagok

Nyomás alatt álló gázok

Irritáló anyagok Mérgek

Maró hatású anyagok Emberre ártalmas Veszélyes a vízi

környezetre

A vegyszerek csomagolásán ezen kívül R és S jelzést, valamint számokat

találunk.

Például a hypo esetében: R 31, R 36/38, R 52

S 1/2, S 20, S 24/25, S 26, S 37/39, S 46, S 50

Az R jelzés a környezetre és az emberre vonatkozó veszélyeket jelenti, az

S jelzés a veszélyes anyagok felhasználása során követendő biztonsági

tanácsokat jelzi.

A számok 1-től 61-ig terjednek és mindegyik egy-egy mondatot jelez,

amik jelentése a laboratórium falán lévő táblázatban található!


– 7 –

A hypo esetében:

R 31 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek

R 36/38 Szem-és bőrizgató hatású

R 52 Ártalmas a vízi szervezetekre

S 1/2 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen

tartandó

S 20 Használat közben enni, inni nem szabad

S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és szembejutást.

S 26 Ha szembe kerül, bő vízzel azonnal ki kell mosni, és orvos-

hoz kell fordulni

S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-szemvédőt kell viselni

S 46 Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az

edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg

kell mutatni.

S 50 Savval nem kezelhető

Egyéb munkavédelmi szimbólumok:

Védőszemüveg használata

kötelező

Védőkesztyű használata

kötelező


– 8 –

KÍSÉRLETEK HIDROGÉN-PEROXIDDAL

Bevezetés/Ismétlés

1. Melyek az oxigén hidrogénnel alkotott vegyületei? Írd fel a mole-

kulák összegképletét!

2. Töltsd ki a táblázatot!

víz hidrogén-peroxid

összegképlet

az oxigén oxidációs

száma

molekula alakja

molekula polaritása

kötésszög

jellemző fizikai tulaj-

donságok

1. kísérlet – A hidrogén-peroxid bomlása és színtelenítő

hatása

Eszközök: Anyagok:

4 db 25 cm3-es főzőpohár

gyújtópálca

gyufa vegyszeres kanál

szemcseppentő

10 m/m%-os hidrogén-peroxid ol-dat

színes textildarab sötét színű hajszálak

barnakőpor 2 mol/dm3 ammónia oldat


– 9 –

3. ábra 4. ábra

A kísérlet leírása:

Önts a főzőpoharakba kb. egyharmadáig hidrogén-peroxid oldatot!

Az elsőt hagyd változatlanul, a másodikba szórj egy kevés barnakő-

port, a harmadikba tedd a textildarabot, a negyedikbe cseppents 10

csepp ammónia oldatot és tedd bele a hajszálakat!

Néhány perc múlva figyeld meg a változásokat! Közelíts a főző-

poharakhoz parázsló gyújtópálcával! Mit tapasztalsz?

Kérdések, feladatok a kísérlethez:

1. Írd fel a hidrogén-peroxid bomlásának egyenletét!

…………………………………………………………………………………………………………………………

2. Milyen gáz kimutatására alkalmas a parázsló gyújtópálca?

…………………………………………………………………………………………………………………………

3. Mi volt a szerepe a második főzőpohárnál a barnakőpornak? Mi a

barnakőpor képlete?

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

4. Mit tapasztaltál a másik két főzőpohár esetén? Ez a hidrogén-

peroxid milyen tulajdonságát igazolja?

…………………………………………………………………………………………………………………………

5. A gyakorlatban hol használják ki az ammóniás közegben kifejtett

hatását?

………………………………………………………………………………………………………………………


– 10 –

2. kísérlet – A hidrogén-peroxid, mint oxidálószer


2 db kémcső kémcsőállvány

vegyszeres kanál

3 m/m%-os hidrogén-peroxid oldat kristályos kálium-jodid

1 m/m%-os keményítőoldat

5. kép


Tölts az egyik kémcsőbe kb. 5-6 cm3hidrogén-peroxidot, a másik

kémcsőbe tölts kb. 4 cm3keményítőoldatot és oldj fel benne 1-2 db

kálium-jodid kristályt, majd öntsd össze a két oldatot!

Figyeld meg az oldatok összeöntésekor bekövetkező színválto-

zást!

…………………………………………………………………………………………………………………


1. Milyen anyag kimutatására alkalmas a keményítőoldat?

…………………………………………………………………………………………………………………

2. Írd fel a kálium-jodid és a hidrogén-peroxid között végbemenő

folyamat egyenletét! Jelöld az oxidációs szám változásokat!

reakcióegyenlet:


– 11 –

3. Mi történt a hidrogén-peroxiddal, illetve a kálium-jodiddal? Ho-

gyan változott az oxigén és a jód oxidációs száma?

hidrogén-peroxid:………………………………………………………………………………….

oxigén oxidációs száma:………………………………………………………………………

kálium-jodid:…………………………………………………………………………………………

jód oxidációs száma:…………………………………………………………………………….

3. kísérlet – A hidrogén-peroxid, mint redukálószer


kémcső

kémcsőállvány gyújtópálca

gyufa mérőhenger

3 m/m %-os hidrogén-peroxid oldat

1 m/m %-os ezüst-nitrát oldat 2 mol/dm3koncentrációjú nátrium-

hidroxid oldat


Mérj ki a kémcsőbe 5cm3ezüst-nitrát-oldatot, önts hozzá

3cm3hidrogén-peroxidot és 3 cm3nátrium-hidroxid oldatot. A reak-

cióelegyet jól rázd össze. Kis idő múlva közelíts a kémcső szájához

izzó gyújtópálcát!

Figyeld meg a kémcsőben végbemenő változásokat


1. Milyen anyag keletkezésére utal a csapadék színe?

……………………………………………………………………………………………………………………

2. Írd fel az ezüst-nitrát és a nátrium-hidroxid reakciójának egyen-

letét!

3. Lúgos közegben milyen hatást fejt ki a hidrogén-peroxid az ezüst

ionokra?

……………………………………………………………………………………………………………………

4. Milyen gáz keletkezésére utal az izzó gyújtópálca?

……………………………………………………………………………………………………………………


– 12 –

5. Írd fel a folyamat reakció egyenletét!

Feladatok:

1. Hány cm3standard nyomású, 30°C hőmérsékletű oxigéngáz fej-

leszthető 450 g 30 tömegszázalékos hidrogén-peroxid teljes el-

bontásával?

2. A hidrogén-peroxid a fekete színű ólom (II) - szulfidot fehér színű

ólom (II)- szulfáttá oxidálja víz képződése mellett. Hány gramm

ólom (II) - szulfid oxidálható 50,0 cm3 3 tömegszázalékos (1,01

g/cm3sűrűségű) hidrogén-peroxid oldattal?


– 13 –

FONTOSABB KÉNVEGYÜLETEK


1. Miben hasonlít, és miben különbözik egymástól az oxigén- és a

kénatom?

……………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………

2. Miért gázhalmazállapotú az oxigén és miért szilárd a kén?

……………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………

3. Sorolj fel néhány kénvegyületet névvel, összegképlettel, szerke-

zeti képlettel!

……………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………

4. Hasonlíts össze a kén két oxidjának polaritását, a molekulák alak-ját, kötésszögét!

……………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………

5. Hogyan kell hígítani a tömény kénsavat? Miért?

……………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………


– 14 –

1. kísérlet – Kén-dioxid előállítása és oldása vízben (de-

monstrációs kísérlet)


csiszolt dugós gázfejlesztő derékszögben hajlított üvegcső

Bunsen-állvány lombikfogó dióval 500 cm3-es gömblombik

egyfuratú gumidugó kihúzott végű üvegcsővel

üvegkád

nátrium-szulfit koncentrált kénsav

ammóniás fenolftalein-oldat

6. ábra


A gázfejlesztő lombik aljára kb. 20-25g nátrium-szulfitot szórunk és

a csepegtető tölcsérbe kb. 15-20 cm3koncentrált kénsavat öntünk. A

lombik elvezető csövéhez csatlakoztatjuk a kétszer hajlított üveg-

csövet úgy, hogy az üvegcső vége a gömblombik aljáig érjen. Ezu-

tán a cc. kénsavat lassan a nátrium-szulfitra csepegtetjük és meg-

töltjük a gömblombikot a fejlődő gázzal. A kén-dioxiddal megtöltött

gömblombikot lezárjuk az egyfuratú gumidugóval (a kihúzott végű

üvegcső kihúzott vége az edény belsejében van), az üvegcső szabad

végét ujjunkkal befogjuk. A gömblombikot lefelé fordítva a félig víz-

zel telt üvegkádba helyezzük, a vizet előzőleg a fenolftalein oldattal

megszíneztük. Ujjunk segítségével 3-4 csepp vizet juttatunk (víz

alatt) a gömblombikba, visszatesszük az ujjunkat. Rázogatással a

lombikba juttatjuk a vizet, majd a lombikot lefelé fordítva vissza-

tesszük az üvegkádba.

A kén-dioxid mérgező gáz, ezért előállítása vegyifülke alatt történik.


– 15 –

Figyeld meg az előállított gáz fizikai tulajdonságait, vízben való

oldódását!

a gáz

neve, képlete

színe szaga sűrűsége vízben

oldódása

indikátor

színváltozása


1. Számítsd ki a gáz levegőre vonatkoztatott relatív sűrűségét!

2. Írd fel a nátrium-szulfit és a kénsav reakciójának egyenletét!

reakcióegyenlet:

3. Mire utal a szökőkút kísérlet?

…………………………………………………………………………………………………………………………

4. Milyen részecske át a menettel jár a gáz kémiai oldódása?

…………………………………………………………………………………………………………………………

5. Írd fel a kén-dioxid és a víz reakciójának egyenletét, nevezd meg

a keletkezett anyagokat!

reakcióegyenlet:

termék neve:…………………………………………………………………………………………

6. Milyen kémhatású az oldat? Igazold egyenlettel! Nevezd meg az

ionokat!

reakcióegyenlet:

ionok neve:…………………………………………………………………………………………..


– 16 –

2. kísérlet – Kén-hidrogén előállítása és oldása vízben


oldalcsöves fél mikro kémcső kémcső

cseppentő gumigyűrűvel derékszögben hajlított üvegcső fél mikro főzőpohár

gyújtópálca gyufa

vas(II)- szulfid 1:1 arányban higított sósav oldat

kék lakmuszoldat szűrőpapír


A felaprított vas(II)- szulfidot az oldalcsöves kémcsőbe szórjuk, az

oldalcsőhöz csatlakoztatjuk a derékszögben meghajlított üvegcsö-

vet, a cseppentőbe sósavat szívunk fel és csatlakoztatjuk a gumi-

gyűrű segítségével az oldalcsöves kémcsőhöz. A vas(II)-szulfidra

csepegtetjük a sósavat, a keletkezett gázt a lakmuszoldatot tartal-

mazó kémcsőbe vezetjük.

Kis idő múlva kivesszük a derékszögben hajlított üvegcsövet az ol-

datból, további sósavat csepegtetünk a vas(II)szulfidra, majd az ol-

dalcső végén távozó gázt meggyújtjuk. Rövid ideig közelíts hozzá

üveglapot!

Figyeld meg az előállított gáz fizikai tulajdonságait, vízben való

oldódását, égését!

Megfigyeléseidet rögzítsd!

a gáz neve,

képlete

színe szaga éghetősége oldhatósága oldat kém-hatása


1. Sorold fel a keletkezett gáz fizikai tulajdonságait!

…………………………………………………………………………………………………………………………


– 17 –

2. Írd fel a keletkezés egyenletét!

3. Milyen színű lánggal égett? Írd fel az égés egyenletét!

láng színe:……………………………………….

üveglapon észlelt változás:………………………………..

4. Milyen kémhatású oldat keletkezésére utal a lakmuszoldat szín-

változása?

……………………………………………………………………………………………………………….

5. Írd fel a kémiai oldódás egyenletét!

6. Forralással a kén-hidrogén eltávolítható az oldatból. Mivel ma-

gyarázható ez?

…………………………………………………………………………………………………………...............

Feladatok:

1. 50 térfogatszázalék kén-dioxidot és 50 térfogatszázalék oxigén-

gázt tartalmazó gázelegyben kémiai reakciót indítunk meg. A

kén-dioxid 90%-a átalakul. Határozd meg az egyensúlyi gázelegy

térfogatszázalékos összetételét!

2. 1506,75 dm3 standard állapotú kén-dioxid gáz mekkora térfogatú

ugyanilyen állapotú kén-hidrogénnel lép reakcióba, és mennyi

kén állítható elő így belőle?

3. Kénsavból 15 g cinkkel 5,20 dm3 standard állapotú hidrogéngáz

állítható elő. Hány százalékos a cink tisztasága, ha a szennyező

anyag nem fejleszt hidrogént?


– 18 –

HALOGÉNELEMEK, VEGYÜLETEIK


1. Mit nevezünk

a) elektródpotenciálnak?

…………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………

b) standardpotenciálnak?

……………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………

2. A standardpotenciál-táblázat segítségével állapítsd meg, hogy melyik reakció játszódik le! Miért? Írd fel a lejátszódó reakciók

egyenletét, állapítsd meg, mi oxidálódott, mi redukálódott, mi az

oxidálószer, illetve mi a redukálószer!

a) bróm + kálium-jodid

……………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………

b) ezüst + sósav

……………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………

c) magnézium + sósav

…………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………..

d) jód + kálium-bromid

……………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………


– 19 –

1. kísérlet – Redoxi folyamatok halogénelemek között



0,1 mol/dm3 koncentrációjú kálium-bromid oldat

0,05 mol/dm3 koncentrációjú káli-um-jodid oldat telített klóros víz

telített brómos víz kloroform (vagy szén-tetraklorid)

7. ábra


Az egyik kémcsőbe kb.5cm3kálium-bromid-oldatot, a másikba ugya-

nennyi kálium-jodid oldatot öntünk. Adjunk mindegyikhez kb. 1 cm3

klóros vizet és ugyanennyit a szerves oldószerből. Rázzuk össze a

kémcsövek tartalmát!

A harmadik kémcsőbe kb. 5 cm3kálium-jodid oldatot öntünk, adjunk

hozzá kb. 1 cm3 brómos vizet és ugyanennyi szerves oldószert. A

kémcső tartalmát alaposan rázzuk össze!

Figyeljük meg oldatok homogenitását, a színváltozásokat! A

megfigyeléseket rögzítsd táblázatba!

1. kémcső 2. kémcső 3. kémcső

fázisok száma

a fázisok elhe-

lyezkedése

szín


– 20 –


1. Miért nem homogén elegyeket kaptunk?

…………………………………………………………………………………………………………………

2. Mivel magyarázható a fázisok színe?

……………………………………………………………………………………………………………………

3. Milyen reakciók játszódtak le az egyes kémcsövekben? Mivel ma-

gyarázható ez?

…………………………………………………………………………………………………………………..

4. Írd fel a kémiai folyamatok egyenletét!

reakcióegyenletek:

1. kémcső: …………………………………………………………………………………………………

2. kémcső: …………………………………………………………………………………………………

3. kémcső: …………………………………………………………………………………………………

2. kísérlet – Kálium – halogenidek azonosítása


3 db sorszámozott kémcső az isme-retlenekkel

kémcsőállvány

0,5 mol/dm3koncentrációjú kálium-klorid oldat

0,5 mol/dm3koncentrációjú kálium-bromid oldat

0,5 mol/dm3koncentrációjú kálium-jodid oldat 0,1 mol/dm3koncentrációjú ezüst-

nitrát oldat


A három számozott kémcsőben valamilyen sorrendben a következő

oldatok találhatók: kálium-klorid; kálium-bromid; kálium-jodid. Önts

mindegyik oldathoz kb.2-3cm3ezüst-nitrát oldatot! Azonosítsd az is-

meretleneket!

Figyeld meg a reakciók során keletkezett anyagok oldhatóságát

vízben, illetve a színüket! Megfigyeléseidet rögzítsd a táblázat-

ban!


– 21 –

1. számú isme-retlen

2. számú is-meretlen

3. számú is-meretlen

ezüst-nitrátoldat


1. Mi mondható el az ezüst- halogenidek vízoldhatóságáról?

…………………………………………………………………………………………………………………………

2. Milyen jellegű kötés alakul ki bennük? Miért?

…………………………………………………………………………………………………………………………

3. Mitől függ az ionok polarizálhatósága?

………………………………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………………………………….

4. Hogyan változott a szín?

…………………………………………………………………………………………………………………………

5. Az ezüst-halogenidek színe alapján azonosítsd az ismeretleneket tartalmazó kémcsöveket!

1.számú kémcső: …………………………………………………………………………………………

2.számú kémcső: …………………………………………………………………………………………

3.számú kémcső: …………………………………………………………………………………………

6. Írd fel a folyamatok reakcióegyenletét!

reakcióegyenletek:

Feladatok:

1. Kísérletelemzés

Egy főzőpohárban kálium-jodid, egy másikban kálium-bromid azo-

nos koncentrációjú vizes oldata található. Nem tudjuk, melyik főző-

pohár melyik oldatot tartalmazza.


– 22 –

a) Először mindkét oldatba klórgázt vezetünk, hatására mind-

két oldat sárgásbarna lett. Mivel magyarázod a változást?

……………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………

b) Ha szén-tetrakloridot öntünk az oldatokhoz, majd összeráz-

zuk azokat, az első pohár alján lila, a második alján barna

színű fázis jelenik meg.

Miért alakult ki a két fázis?

…………………………………………………………………………………………………………

Miért lett az egyik esetben az alsó fázis lila, a másikban

barna?

………………………………………………………………………………………………………….

c) Foglald táblázatba a tapasztalatokat, majd azonosítsd, me-

lyik főzőpohár mit tartalmaz!

1. számú főzőpohár 1. számú főzőpohár

+ klórgáz

+ szén-tetraklorid

azonosítás

2. Egy hidrogén-klór gázelegy sűrűsége 25,0°C-on és 101,3 kPa

nyomáson 0,551 g/dm3. A gázelegyet felrobbantottuk, a reakciót

követően a kapott reakcióterméket vízbe vezetve 2,00 dm3 1,00-

es pH–jú oldatot készítettünk.

a) Határozd meg a kiindulási gázelegy térfogatszázalékos ösz-

szetételét!

b) Határozd meg a kiindulási gázelegy térfogatát!

c) Mekkora térfogatú pH=11,0 –es ammóniaoldattal közöm-

bösíthető a 2,00 dm3 pH=1,00 –es oldat?

(Kb(NH3)=1,79.10-5mol/dm3)


– 23 –

AZ S-MEZŐ VEGYÜLETEINEK AZONOSÍTÁSA


1. Milyen kötés található a sókban? Milyen rácsban kristályosodnak?

………………………………………………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………………………….

2. A következő anyagok közül melyik tartalmaz összetett iont? Húzd alá! Add meg az összetett ion nevét és képletét, valamennyi só képletét!

kősó, mészkő, lúgkő, rézgálic, trisó,égetett mész, keserű-

só, szódabikarbóna, chilei salétrom, sziksó.


– 24 –

1. kísérlet – Fehér színű porok azonosítása


3 db számozott óraüveg (az isme-retlenekkel)

vegyszeres kanál 6 db kémcső kémcsőállvány

0,1 mol/dm3koncentrációjú sósav desztillált víz

szilárd nátrium-karbonát szilárd kalcium-karbonát szilárd kálium-bromid

8. ábra 9. ábra


A kiadott óraüvegeken ismeretlen sorrendben fehér porokat találsz.

Sósav és desztillált víz segítségével állapítsd meg, melyik por a nát-

rium-karbonát, melyik a kalcium-karbonát, illetve melyik a kálium-

bromid!

Először mindegyik porból egy-egy kiskanálnyit tegyél két-két kém-

csőbe. Először mindegyik minta egy részletét reagáltasd kb. 2cm3

desztillált vízzel, majd a minták másik részletét reagáltasd sósavval.

Tapasztalataidat rögzítsd a táblázatban!

1. számú is-

meretlen

2. számú is-

meretlen

3. számú is-

meretlen

1.részlet +

desztillált víz

2.részlet +

sósav


– 25 –


1. A három anyag közül melyik nem oldódik vízben?

…………………………………………………………………………………………………………………………

2. Melyik anyagot tudtad így azonosítani?

………………………………………………………………………………………………………………………….

3. Mit tapasztaltál, ha a porokat sósavban oldottad?

………………………………………………………………………………………………………………………….

4. Az anyagok közül melyik nem reagál sósavval?

………………………………………………………………………………………………………………………….

5. Írd fel a másik két anyag reakcióját sósavval?

6. Azonosítsd a porokat!

1. számú ismeretlen: …………………………………………………………………

2. számú ismeretlen:………………………………………………………………….

3. számú ismeretlen: ………………………………………………………………..

2. kísérlet – Mészkő és égetett mész azonosítása


vegyszeres kanál 2 db számozott kémcső ismeretle-nekkel

kémcsőállvány

0,1 mol/dm3koncentrációjú sósav szilárd kalcium-karbonát szilárd égetett mész

10. ábra 11. ábra


– 26 –


A kémcsövekbe önts kb. 3-4 cm3 sósav-oldatot!

Rögzítsd a tapasztalataidat!


1. Milyen különbséget tapasztaltál a két reakció során? Miért?

…………………………………………………………………………………………………………………

2. Írd fel a változások reakcióegyenleteit!

reakcióegyenletek:

mészkő + sósav:…………………………………………………………………………………

égett mész + sósav:……………………………………………………………………………

3. Ismeretlenek azonosítása:

1. számú ismeretlen:……………………………………………………………………

2. számú ismeretlen:……………………………………………………………………

Feladatok:

1. Részben oxidálódott kalciumreszelék 15,0 grammjának oldásához

196,5 cm3 10,0 tömegszázalékos sósavra van szükség

(3/075,1 cmg ).

a) Írd fel a reakcióegyenleteket!

b) Számítsd ki, hogy a kalcium-reszelék hány százaléka oxidá-

lódott?

2. Egy részben oxidálódott kalciumminta 365,4 mg-ját 1500cm3

vízben oldottuk (a térfogatát gyakorlatilag változatlannak tekint-

hetjük), az oldat pH-ját 12,0–nek mértük. Tegyük fel, hogy a

képződött vegyület teljes mértékben disszociált.)

a) Írd fel a lejátszódó kémiai folyamatok reakcióegyenletét!

b) Számítsd ki a minta anyagmennyiség-százalékos összeté-

telét!

c) A kalcium hány százaléka oxidálódott?


– 27 –

KÉMIAI REAKCIÓK VÁLTOZATOSSÁGA


1. A kémiai reakciókat nagyon sok szempont szerint csoportosíthat-

juk. Erre mutat néhány példát a kiegészítendő táblázat:

szempont csoportok

reakcióhő

reakciósebesség

egyesülés

bomlás

kicserélődés

részecskeátmenet

2. A Kindertojás-bomba működésének alapja egy gázfejlődéssel járó

kémiai oldódás, szódabikarbóna és ecetsavoldat (háztartási étel-

ecet) reakciója.

3. Írd fel a két anyag között lejátszódó reakció egyenletét! Milyen

gáz fejlődött?

………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………

4. Miért veszélyes klórtartalmú fertőtlenítőt (pl. hypo) és vízkőoldót

(pl. sósav) együtt használni? Írd fel a folyamat lényegét ion-

egyenlettel!

…………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………….


– 28 –

1. kísérlet – Csapadékképződéssel és gázfejlődéssel járó

reakciók



vegyszeres kanál 2 db óraüveg (rajta szilárd anya-gok)

1 mol/dm3koncentrációjú kénsavol-dat

2 mol/dm3koncentrációjú sósavoldat 0,5 mol/dm3koncentrációjú bárium-nitrát oldat

0,1 mol/dm3koncentrációjú ezüst-nitrát oldat

2 mol/dm3koncentrációjú nátrium-hidroxid oldat cinkszemcse

mészkődarab

12. ábra 13. ábra


A tálcán lévő vegyszerek felhasználásával mutass be olyan kísérle-

teket, amelyek példák gázfejlődésre, illetve csapadékképződésre!

Keress többféle megoldást!

Tervezd meg a kémcsőkísérleteket, magyarázd meg a tapasztala-

taidat!


1. Mely anyagokból tudnál redoxireakcióval gázt előállítani? Ha több

lehetőséget találtál, mindegyik reakciót végezd el és írd fel a fo-

lyamatok reakció egyenletét! Jelöld a részecskeátmenetet!


– 29 –

2. Hogyan tudnád kimutatni a keletkezett gázt?

………………………………………………………………………………………………………………………….

3. Találtál-e a rendelkezésedre álló anyagok között amfoter jellegűt?

………………………………………………………………………………………………………………………….

4. Lehet-e a segítségével is gázt előállítani? Hogyan?

………………………………………………………………………………………………………………………….

Csak emelt szintre készülőknek: Írd fel a reakcióegyenletet!

reakcióegyenlet:

5. Állíts elő nem redoxireakcióval gázt a rendelkezésedre álló anya-

gokból! Írd fel a reakció egyenletét!

reakcióegyenlet:

6. Mit nevezünk a kémiában csapadéknak?

…………………………………………………………………….……………………………………………………

7. Mi alapján tudjuk megmondani, hogy két ionos vegyület összeön-

tésekor képződik-e csapadék?

………………………………………………………………………………………………………………………….

8. Adj meg legalább két olyan lehetőséget a felsorolt anyagokkal,

amikor a kísérlet során csapadék keletkezett! Írd fel a folyamatok

lényegét ionegyenlettel!

1. kísérlet:

kiindulási anyagok képlete: ……………………………………………………………

ionegyenlet: …………………………………………………………………………………

2. kísérlet:

kiindulási anyagok képlete: ……………………………………………………………

ionegyenlet:……………………………………………………………………………………


– 30 –

Feladatok:

1. A sütőport térfogat növelő adalékként alkalmazzák a háziasz-

szonyok a sütemények készítésekor. A sütőpor kukoricakeményí-

tőt, savanyúságot szabályozó anyagként dinátrium-

hidrogénfoszfátot, térfogatnövelő szerként nátrium-

hidrogénkarbonátot tartalmaz. Egy csomag sütőpor tömege

15,50g, szódabikarbóna tartalma 50,40 tömegszázalék.

a) Írd fel reakció egyenlettel, mi történik a szódabikarbónával a sütőben?

b) Mekkora térfogat növekedést okoz egy csomag sütőpor használata, ha a sütőt 220°C-os sütési hőmérsékleten

használjuk? (Feltételezzük, hogy a tészta homogén, térfo-gata egyenletesen növekszik, a térfogat növekedés meg-

egyezik a keletkezett gáz térfogatával.)

c) Hány cm-rel emelkedne a tészta egy 29,0 cm átmérőjű tor-

ta formában?

d) Mekkora térfogatú gáz keletkezne, ha egy csomag sütőport sztöchiometrikus mennyiségű ételecettel reagáltatnánk

standard körülmények között?

2. A savak és bázisok erősségének mértékét számszerűen a sav-, il-

letve a bázisállandókkal fejezik ki. Ezeket kémiai táblázatokban

találhatjuk meg. A sav-, illetve bázisállandó értéke az anyagra

jellemző, adott hőmérsékleten a hígítástól független.

Egy gyenge sav 0,0779 mol/dm3koncentrációjú oldatának pH-ja

3,00. Az adatok alapján számítsd ki a savállandót és a táblázat

alapján azonosítsd a savat!

A táblázat hiányzó adatait is add meg!

vegyület neve képlet moláris tömeg

(g/mol)

Ks

HCOOH 46 2,1. 10-4

ecetsav 1,8. 10-5

propánsav 1,3. 10-5

tejsav CH3 - CH(OH)-COOH

1,4. 10-4

C6H5 - COOH 122 6,6. 10-5


– 31 –

GALVÁNELEM


1. Mit nevezünk galvánelemnek?

………………………………………………………………………………………………………………………….

2. A legismertebb galvánelem a Daniell-elem. Ismertesd a működé-

sét!

celladiagram:…………………………………………………………………………………

katódfolyamat:…………………………………………………………………………………

katód töltése:……………………………………………………………………………………

anódfolyamat:…………………………………………………………………………………

anód töltése:……………………………………………………………………………………

3. Számítsd ki a Daniell-elemben az elektromotoros erőt!

………………………………………………………………………………………………………………………….

4. Az egyszerűsített jelölés alapján állapítsd meg, hogy melyik

elektród az anód, melyik a katód, milyen anód- és katódfolyama-

tok mennek végbe a következő galvánelemben!

.......|.......22 szPbaqPbaqZnszZn

anód:…………………………………………………………………………………………………

katód:………………………………………………………………………………………………

anódfolyamat:…………………………………………………………………………………

katódfolyamat:…………………………………………………………………………………


– 32 –

1. kísérlet – Melyik reakció megy végbe?


2 db kisebb főzőpohár 1 db csipesz

2 db óraüveg

0,5 mol/dm3koncentrációjú vas(II)- szulfát oldat

0,5 mol/dm3koncentrációjú réz(II)- szulfát oldat rézlemez, vaslemez

desztillált víz

14. ábra


Az egyik főzőpohárba kb. a feléig tölts vas(II)-szulfát-oldatot, a má-

sik főzőpohárba réz(II)-szulfát oldatot. Csipesz segítségével a

vas(II)-szulfát oldatba helyezz egy rézlemezt, a réz(II)-szulfát ol-

datba pedig egy vaslemezt. Néhány perc várakozás után csipesz se-

gítségével vedd ki a fémlemezeket, és tedd az óraüvegre!

Figyeld meg a fémlemezeken végbemenő változásokat!


1. Melyik esetben történt változás és miért?

………………………………………………………………………………………………………………………

2. Írd fel a kémiai változást ionegyenlettel, jelöld a részecske átme-

netet?

……………………………………………………………………………………………………………………….

3. Melyik anyag a redukálószer, melyik az oxidálószer?

............................................................................................................................. ..........................................


– 33 –

2. kísérlet – Galvánelemek összehasonlítása


5 db 200cm3-es főzőpohár áram-feszültségmérő műszer

vezetékek krokodilcsipeszek kálium-nitrát oldattal átitatott agar-

agaros U cső

1 mol/dm3koncentrációjú vas(II)-szulfát oldat

1 mol/dm3koncentrációjú réz(II)-szulfát oldat 1 mol/dm3koncentrációjú alumíni-

um-szulfát oldat 1 mol/dm3koncentrációjú ezüst-

nitrát oldat 1 mol/dm3koncentrációjú cink-szulfát oldat

cinklemez rézlemez

vaslemez alumíniumlemez ezüstlemez

kálium-nitrátos (vagy kálium-kloridos) agar-agar kocsonya

15. ábra 16. ábra


Egy-egy főzőpohárba önts kb. 100 cm3-t egy-egy oldatból, majd he-

lyezz egy-egy fémlemezt a saját ionjait tartalmazó oldatba (pl. vas-

lemezt a vas(II)-szulfát oldatba, stb.). Két oldatot köss össze az

agar-agar kocsonyát tartalmazó U- csővel. A fémlemezeket krokodil-

csipesz segítségével vezetékdróton keresztül kapcsold az áram-

feszültségmérő műszerhez.

A két oldat összekötését végezd el minél többféleképpen!


– 34 –

Figyeld meg és jegyezd fel, mit jelez a műszer! Foglald táblázatba

az általad összeállított galvánelemeket!


1. A négyjegyű függvénytáblázat segítségével add meg a kísérlet-

ben előforduló redoxirendszerek standardpotenciál értékeit!

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

2. Mitől függ, hogy melyik fém lesz egy-egy galvánelem pozitív pó-

lusa?

…………………………………………………………………………………………………………………………

3. Írd fel az általad összeállított galvánelemek celladiagramját, min-

degyik esetben számítsd ki a berendezés elektromotoros erejét!

celladiagramok:

3. kísérlet – Zöldség-, gyümölcselemek


áram-feszültségmérő műszer vezetékek

krokodilcsipeszek

4 db burgonya 4 db alma

2 db citrom (esetleg: narancs, hagyma, paradicsom)

rézlemez cinklemez vaslemez

magnéziumlemez ezüst kiskanál (gyűrű)


A burgonya két oldalába helyezz cink- és rézlemezt kb. 1-2 cm mé-

lyen és kapcsold a krokodilcsipesz és a vezetékek segítségével a

műszerhez, mérd meg a galvánelemben a potenciálkülönbséget!

Kapcsolj sorosan több burgonyaelemet! Mit tapasztalsz?

Másféle zöldségekkel és gyümölcsökkel és más fémlemezek haszná-

latával is végezd el a mérést!


– 35 –

Tapasztalataidat rögzítsd!

elektródok anyaga zöldségek, gyümölcsök mért érték (V)


1. Milyen szerepet játszottak a kísérletekben a zöldségek, gyümöl-

csök?

………………………………………………………………………………………………………………………..

2. Mit tapasztaltál, ha több burgonyaelemet sorosan összekapcsol-

tál? Miért?

…………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………….

3. Működne-e valamilyen berendezés (zenélőképeslap, kvarcóra,

stb.) ami 1,5V-os elemmel működik? Miért? Számítással indo-

kold!

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

Feladatok:

1. Cink- és ólomlemezt kell egymástól megkülönböztetni vas(II)-

szulfát oldat, mérleg és főzőpoharak felhasználásával.

a) Készíts tervet, hogyan végeznéd el a kísérletet!

b) Add meg a várható tapasztalatokat!

c) Írd fel a végbemenő folyamat(ok) reakcióegyenlete(i)t ion-egyenlettel!

2. Egy 15,00 g tömegű réztárgyat ezüsttel vonunk be, ezért 400,0 g

5,5 tömegszázalékos ezüst-nitrát oldatba tesszük. Egy idő után

kivesszük a tárgyat az oldatból, azt tapasztaljuk, hogy az oldat

ezüst-nitrát tartalma 33,98 tömegszázalékkal csökkent. Mekkora

lett az ezüsttel bevont tárgy tömege?


– 36 –

ELEKTROLÍZIS


1. Mi az elektrolízis lényege?

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

2. Melyik elektródon milyen részfolyamatok játszódnak le?

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

3. Melyek az elektrolízis mennyiségi törvényei?

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

4. Réz-klorid-oldatot elektrolizálunk grafitelektródok között. Szá-mítsd ki, hány dm3 standard állapotú klórgáz fejlődik az elektrolí-zis során az anódon, miközben 195 g réz válik ki a katódon. Hány

coulomb töltés szükséges ehhez?


– 37 –

1. kísérlet – A nátrium-klorid-oldat elektrolízis


U alakú elektrolizáló cső egyenáramú feszültség forrás (pl. 9 V–os elem)

grafit elektródok szűrőpapír

szemcseppentő vezetékek, csipeszek

10 m/m%-os nátrium-klorid oldat lakmusz vagy univerzál indikátorol-dat

káium-jodid oldat keményítő oldat

17. ábra


Az U csövet indikátorral színezett nátrium-klorid-oldattal töltjük

meg, és a cső két szárába grafitelektródokat helyezünk. Az elektró-

dokat az egyenáramú áramforrás két sarkához kapcsoljuk, majd az

oldatot néhány percig elektrolizáljuk. Közelítsünk az anódhoz szűrő-

papírt, amit előzőleg olyan kálium-jodidoldatba mártottunk, amibe

néhány csepp keményítő oldatot csepegtettünk!

Figyeld meg, az anódon és a katódon milyen változások történ-

nek! A megfigyeléseidet foglald táblázatba!


– 38 –

érzékszerveinkkel

megfigyelhető tapasztalatok

indikátor szín-

változása, az oldat kémhatá-

sa

szűrőpapír

színváltozása

anód

(töltése:…………)

katód

(töltése:………...)


1. Mire utal a kálium-jodidos szűrőpapír színváltozása?

……………………………………………………………………………………………………………………

2. Írd fel reakcióegyenlettel a kálium-jodiddal történt változást!

reakcióegyenlet:

3. Írd fel az elektródfolyamatokat!

anód:……………………………………………………………………………………………….

katód:………………………………………………………………………………………………

4. Milyen kémhatást jelez az indikátor az anódnál?

………………………………………………………………………………………………………………………….

5. Írd fel az anódon keletkezett anyag és a víz reakcióját!

reakcióegyenlet:

Nevezd meg a termékeket!

6. Milyen kémhatású a katódtér?

…………………………………………………………………………………………………………………………


– 39 –

2. kísérlet – Hogyan állapítható meg egy 9 V–os elem le-

kopott pólusa?


9 V–os elem (pólus jelölés lekapar-va)

Petri-csésze szűrőpapír szemcseppentő

2 mol/dm3 koncentrációjú nátrium-szulfát oldat

fenolftalein indikátor desztillált víz

18. ábra


Önts a Petri-csészébe 2-3 cm3 nátrium-szulfát oldatot, adj hozzá

néhány csepp indikátort! Ezután áztass az oldatba egy darab szűrő-

papírt, majd helyezd sima felületre (pl. a Petri-csésze fedelére), ezu-

tán nyomd rá az elem mindkét kivezetését!

Figyeld meg a változásokat, majd azonosítsd az elem pólusait!


1. Írd fel az elektródokon végbemenő folyamatokat! Indokold, mi-

ért!

anód: ………………………………………………………………………………………………

töltése:……………………………………………………………………………………………

katód: ……………………………………………………………………………………………

töltése:……………………………………………………………………………………………

2. Azonosítsd az elem pólusait!

………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………


– 40 –

3. kísérlet – Ecetsav elektrolízise


Hoffmann-féle vízbontó készülék egyenáramforrás

gumicsövek üvegpipa gázmosó palack

kémcsövek üvegkád

cseppentő

10%-os ecetsav 1 mol/dm3 koncentrációjú nátrium-

hidroxid oldat meszes víz fenolftalein indikátor


A Hoffmann-féle vízbontó készüléket megtöltjük az

ecetsavoldattal, melyet előzőleg gyengén meglúgosí-

tunk. A készülék csővégeire gázelvezető gumicsövet

húzunk. A katódtérből kivezető gumicsövet üvegpipával

láttuk el és közvetlenül a gázfelfogó edényre (vízzel telt

üvegkád benne kémcső) csatlakoztatjuk. Az anódtérből

kivezető csövet fenolftaleinnel megfestett meszes vizet

tartalmazó palackon vezetjük át. Ehhez csatlakoztatjuk

a gázfelfogó eszközt (kád+ víz+ kémcső). Az elektrolí-

zist 24 V feszültséggel indítjuk meg.

19. ábra

Figyeljük meg az anód- illetve a katódtérben keletkezett anyagok

halmazállapotát, színét, a gázmosó palackban történő változáso-

kat! A felfogott gázok éghetők-e?


1. Milyen gáz kimutatására alkalmas a meszes víz?

……………………………………………………………………………………………………………………….

2. Írd fel a reakciót!

3. Milyen gáz keletkezett a katódon?

………………………………………………………………………………………………………………………


– 41 –

4. Írd fel az elektródfolyamatokat!

anód: ……………………………………………………………………………………

katód: ……………………………………………………………………………………

5. Nevezd meg a termékeket!

…………………………………………………………………………………………………………………………

Feladatok:

1. Hány dm3 27°C-os standard nyomású klórgáz fejlődik az elektro-

lízis során, ha 292,65 g tömegű 7,90 tömegszázalékos cink-klorid

oldat töménysége 5,00 tömegszázalékosra csökken?

2. 260,0 g réz(II)-klorid oldatot 0,5 A erősségű árammal 9,76 óra

hosszan elektrolizálunk grafit elektródok között. Hány tömegszá-

zalékos volt a kiindulási oldat, ha az oldott anyag tömeg %-a az

elektrolízis során a felére csökken. (Az áramkihasználás 100%)


– 42 –

MÉRÉSEK REFRAKTOMÉTERREL VAGY

POLARIMÉTERREL


1. Határozd meg a törésmutató fogalmát!

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

2. Mit nevezhetünk teljes visszaverődésnek?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

3. Mivel foglalkozik a refraktometria?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

4. Nézz utána a refraktométer alkalmazási területeinek?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

5. Mit jelent a fény polarizációja?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

6. Hogyan állítható elő polarizált fény?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………


– 43 –

7. Mit nevezünk optikailag aktív anyagnak?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet – A fagyálló törésmutatójának és tömegkon-

centrációjának meghatározása refraktométerrel


mérleg refraktométer 10cm3—es, 50 cm3 – es, 100 cm3-

es mérőhenger 5 db 100cm3-es mérőlombik

főzőpohár, üvegbot papírtörlő, cseppentő milliméterpapír

desztillál víz ismeretlen koncentrációjú fagyálló

20. ábra


Végezd el a készülék hitelesítését a mérés előtt desztillált vízzel,

melynek a törésmutatója 1,333 szobahőmérsékleten.

Készíts hígítással különböző koncentrációjú fagyálló oldat sorozatot.

(5db hígítás)

Csepegtess a prizmára kb. 0,5cm3 mintát, majd zárd rá a fedelét, el-

lenőrizd, hogy buborékmentesen történt a feltöltés. A prizmák felü-

letéhez se kézzel, se kemény tárggyal (cseppentő) ne érj hozzá!

A fényt tükör segítségével irányítsd a prizmák felé.


– 44 –

Állítsd be a látókép élességét a prizmák segítségével. Ekkor éles sö-

tét és világos határvonalat kell látni ez a teljes visszaverődés határ-

vonala.

A bal oldali beállító csavar segítségével állítsuk a határvonalat a

szálkeresztbe.

Olvasd le a törésmutató értékét. Hígabb mintától a töményebb felé

haladva mérd végig a kalibráló sorozat tagjainak törésmutatóját. A

cseppentőt minden oldat után az új oldattal többször öblítsd át, és

csak azután vidd fel vele az új mérendő anyagot! Egyes tagok között

elegendő, ha törlőkendővel tisztítod meg a prizmákat. majd a minta

előtt desztillált vízzel is öblítsd le és gondosan töröld szárazra, mie-

lőtt a mintákat felcseppentenéd.

A mérések eredményét rögzítsd táblázatba!

Standard sorozat, minta n (törésmutató)

Minta


1. Ábrázold grafikusan a mért törésmutató értékeket a koncentrá-

ció függvényében! (kalibrációs görbe).

2. Készíts jegyzőkönyvet, mely tartalmazza a módszer elvi alap-

jait, a készülék mérési elvét, a standard oldatok adatait koncent-

ráció – törésmutató párosításban, az elkészített diagramot, az

ismeretlen fagyálló koncentrációt!

Elméleti ismeretek röviden:

A törésmutató meghatározása kétféle elven alapulhat. Az egyik le-

hetőség az ún. törési határszög mérése, a másik pedig a totális ref-

lexió határszögének mérése. A törési határszög az érintőleges be-

esési szöghöz tartozó törési határszög. A laboratóriumi gyakorlatban

többféle refraktométer szolgál az anyagok törésmutatójának megha-

tározására. Ezek a készülékek többnyire nemcsak a törésmutató


– 45 –

meghatározására alkalmasak. A készülékek fő részei a működésük-

től függetlenül azonosak. A fénysugarat a fényforrás szolgáltatja,

leggyakrabban nátrium-lámpát vagy természetes fényt alkalmaznak

erre a célra. A fény egy tükrön keresztül kerül a prizmarendszerre. A

prizmarendszer egy mérőprizmából és egy segédprizmából áll. Ezek

közé kerül a minta. A távcső végén az állítható élességű szemlencse

található. A mérés során a távcső látóterében egy szálkereszt, illetve

egy sötétebb és világosabb rész látható. A törésmutató leolvasásá-

hoz a sötét és világos határt a szálkeresztre kell állítani, majd a tí-

pustól függően leolvasható a mért érték. A megfelelő hőmérséklet

biztosítására a készülékhez termosztát csatlakoztatható.

vagy

2. kísérlet – Cukor oldat optikai forgatóképességének

meghatározása polariméterrel


mérleg polariméter

polárcső 10cm3—es, 50 cm3 – es, 100 cm3-

es mérőhenger 10 db 100cm3-es mérőlombik főzőpoharak

üvegbot papírtörlő

óraüvegek vegyszeres kanál milliméterpapír

desztillált víz ismeretlen koncentrációjú cukor ol-

dat kristályos répacukor

21. ábra


– 46 –


Készíts répacukor bemérésével 10, 20, 30, …, 100 g/dm3 tömegkon-

centrációjú 100 cm3 térfogatú oldatsorozatot. A 100 cm3-es mérő-

lombikban lévő, vizsgálandó cukor oldatból készíts törzsoldatot.

Töltsd meg a polárcsövet buborékmentesen desztillált vízzel, majd

helyezd a készülékbe és állapítsd meg a polariméter „0” pontját.

Majd öntsd ki a desztillált vizet és a polárcsövet az oldatsorozat leg-

hígabb tagjával többször öblítsd át, majd légmentesen töltsd a

polárcsőbe. A lezárt polárcsövet helyezd a készülékbe és olvasd le a

fényelforgatás szögét. Ismételd meg a fenti eljárást az oldatsorozat

valamennyi tagjával és az ismeretlen koncentrációjú cukor oldattal

is.

A fajlagos forgatóképesség és az elforgatási szög ismeretében ki-

számítjuk az ismeretlen oldat cukor koncentrációját (g/dm3-ben)

A mért értékeket foglald táblázatba!


1. Ábrázold grafikusan a mért szög értékeket a koncentráció függ-

vényében az ismert koncentrációjú oldatsorozat esetén! Ez lesz a

kalibrációs görbe. Az ismeretlen koncentrációjú oldat mért szöge

alapján add meg az oldat koncentrációját!

2. Készíts mérési jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a röviden a

módszer elméleti alapjait, a készülék mérési elvét, a standard ol-

datok adatait koncentráció – szög összefüggésben, a diagramot

(kalibrációs görbe) és az ismeretlen oldat koncentrációját!


– 47 –

PERMANGANOMETRIÁS TITRÁLÁS


1. Mi a titrálás és milyen elv alapján használjuk?

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

2. Milyen típusú titrálásokról hallottál?

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

3. Mi lehet a redoxi titrálás mérőoldata?

…………………………………………………………………………………………………………………………

4. Határozd meg annak az oxálsavnak a koncentrációját, melynek

10 cm3-ét 15 cm3 0,018 mol/dm3 – es KMnO4 – oldat oxidál sa-

vas közegben, az alábbi rendezendő egyenlet szerint:

OHCOMnHCOOHMnO 22

2

24 )(

Megoldás:


– 48 –

1. kísérlet – Gyógyszer FeSO4 tartalmának meghatározá-

sa


100 cm3-es mérőlombik büretta

pipetta 3 db titráló lombik főzőpohár

ismeretlen oldat (FeSO4-oldat) 20 %-os kénsav

20%-os foszforsav 0,018 mol/dm3koncentrációjú KMnO4 mérőoldat

22. ábra


A sorszámozott mérőlombikod 5 db tablettából származó FeSO4

mennyiséget tartalmaz feloldva. Készíts belőle 100 cm3 törzsolda-

tot, amelyből 10-10 cm3-t pipettázzál a titráló lombikokba! Sava-

nyítsd meg 10 cm3 20%-os kénsavval, majd adj hozzá 10 cm320%-

os foszforsavat is! (Mindkettőt mérheted mérőhengerrel!) Ezután az

oldatot (hidegen) titráld meg 0,018 mol/dm3–es KMnO4 mérőol-

dattal! (Az elején lassan adagold a mérőoldatot!) A vas(III)-ionok

zavaró színét a hozzáadott foszforsavval küszöböltük ki. Így a szín-

telen oldatban jól látható a KMnO4 mérőoldat egy cseppjének a fe-

leslege. Relatív atomtömegek: Fe= 56,0 S= 32,0 O= 16,0 )

Három titrálást végezz!

A mért adataidat rögzítsd!

A törzsoldat térfogata: 100 cm3

MnO4 mérőoldat fogyások: 1. …………….

2. …………….

3. …………….

Átlagfogyás: …………….


– 49 –


A vashiányos vérszegénység gyógyítására használható gyógyszer

FeSO4–ot tartalmaz egyéb adalékanyagok mellett. A Fe2+ ionokat a

permanganát-ionok kénsavas közegben Fe3+ ionokká oxidálják.

1. Az oxidáció az alábbi rendezendő egyenlet szerint megy végbe:

MnO4‾ + H+ + Fe2+ = Fe3+ + Mn2+ + H2O

2. Milyen módon képes a foszforsav a keletkező Fe(III)–ionok zava-

ró színét kiküszöbölni? Miért fontos az ionok zavaró színének

megszüntetése?

………………………………………………………………………………………………………………………

3. Milyen anionok jelenléte lehetne még zavaró ha KMnO4 – oldattal

titrálunk? Megállapításodat támaszd alá ionegyenlettel!

…………………………………………………………………………………………………………………………

4. Számítsd ki a törzsoldat koncentrációját és egy db gyógyszer

vas-szulfát tartalmát!

Mérési eredmények:

1. A törzsoldat FeSO4-koncentrációja:………………………… mol/dm3

2. Egy db gyógyszer FeSO4-tartalma: ………………………..mg


– 50 –

BRÓMOZHATÓK-E A TELÍTETT

SZÉNHIDROGÉNEK?


1. Négyféle asszociáció

A. alkánok

B. alkének

C. mindkettő

D. egyik sem

molekuláikban a C atomok között csak egyszeres kovalens kötés

van

szénből és hidrogénből állnak

jellemző reakciójuk a szubsztitúció

tökéletes égésükkor szén-dioxid és víz keletkezik

víz addíciójukkor érvényesülhet a Markovnyikov–szabály

tömeg %-os hidrogén tartalmuk a szénvegyületek között a leg-

nagyobb

legkisebb szénatom számú képviselőjük standardállapotban fo-

lyadék

jellemző reakciójuk a polimerizáció

3. Egészítsd ki a táblázatot, amely a szénhidrogének reakcióit tar-

talmazza!

szerves reak-ciópartner

szervetlen reakciópartner

reakció egyenlet

körülmények katalizátor

reakciótípus szerves ter-mék neve

Cl2 1. klórmetán

benzol cc. HNO3 2.

etil-alkohol cc.H2SO4 3.

4. 1,2-diklór-

etán

benzol 5. brómbenzol

reakcióegyenletek:

1.:

2.:

3.:

4.:

5.:


– 51 –

1. kísérlet – hexán vagy heptán brómozása


2 db különböző méretű kristályosító csésze üveglap

mérőhenger szemcseppentő

hexán vagy heptán (esetleg sebben-zin) bróm

5 m/m%-os ezüst-nitrát oldat (vagy: 1 mol/dm3koncentrációjú nát-

rium-hidroxid oldat fenolftalein indikátor)

23. ábra


A kisebb kristályosító csészébe öntsünk kb. 10 cm3hexánt. A na-

gyobb kristályosító csészébe öntsünk annyi ezüst-nitrát oldatot,

hogy kb.1 cm vastag réteg legyen benne. A kisebb csészét helyez-

zük a nagyobba, majd csepegtessünk a hexánba 8-10 csepp brómot,

fedjük le üveglappal a csészét.

(Az ezüst-nitrát oldat helyett fenolftaleinnel színezett NaOH-oldatot

is használhatunk.)

Figyeld meg, mi történik a bróm színével, milyen változást ta-

pasztalsz a nagyobb kristályosító csészében?


1. A szénvegyületek mely csoportjába tartozik a hexán?

…………………………………………………………………………………………………………………………

2. Mi a jellemző reakciótípusuk?

…………………………………………………………………………………………………………………………

3. Írd fel a hexán és a bróm között az ilyen típusú reakció egyenle-

tét!


– 52 –

Itt a hexán és a bróm között fotokémiai ……………………………………..

játszódott le.

Mi a keletkezett termékek neve?

……………………………………………………………………………………………………………… 4. Milyen ionok jelenlétére utalt a nagyobb kristályosító csészében

végbement változás? Indokolj reakcióegyenlettel!

………………………………………………………………………………………………………………………….

2. kísérletelemzés


Három számozott kémcsőben – ismeretlen sorrendben – hexén, he-

xán, illetve benzol van. Mindhárom folyadékból egy keveset kém-

csövekben lévő brómos vízhez adagolunk. Összerázás után a 2.

számú kémcsőben színtelen, kétfázisú rendszert kapunk, a másik

két kémcsőben a felső fázisban barna szín jelenik meg. Ezután az 1.

és 3. számú folyadékból egy keveset egy-egy óraüvegre cseppen-

tünk, majd - elszívófülke alatt – meggyújtjuk a mintákat. Az 1. szá-

mú folyadék világító, erősen kormozó lánggal ég, a 3. számú folya-

dék égése tökéletes.

Értelmezd a tapasztaltakat és azonosítsd a kémcsövek tartalmát!

1. Jellemezd a kísérletben szereplő három anyagot fizikai- és kémiai

tulajdonságaival!

hexén hexán benzol

2. Mit az oka, hogy kétfázisú rendszert kaptunk? Melyik anyag hol

helyezkedik el?

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………


– 53 –

3. Mi alapján dönthetjük el?

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

4. Mire következtetsz a 2. számú kémcső esetén? Miért?

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………….

Írd fel a bekövetkezett változás egyenletét!

…………………………………………………………………………………………………………………………

5. Mire következtetsz a folyadékok égéséből? Miért? Írd fel az égé-

sek reakció- egyenletét!

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

Az 1. számú kémcsőben lévő folyadék égése:

A 2. számú kémcsőben lévő folyadék égése:

6. A számozott kémcsövek tartalmának azonosítása:

1.:…………………………………… 2.: ………………………………………..

3.:………………………………


– 54 –

Feladatok:

1. 5,67g kristályvíztartalmú oxálsavat vízben oldunk. Az így kapott

vizes oldat ötöd részét 48 cm3 kálium-permanganát-oldattal rea-

gáltatva (kénsavas közegben) színtelen oldatot kapunk. A káli-

um-permanganát-oldat 0,0750 mol/dm3 koncentrációjú. A reak-

ció a következő rendezendő egyenlet szerint játszódik le:

KMnO4 + (COOH)2 + H2SO4 = K2SO4 + MnSO4 + CO2 + H2O

a) Rendezd a reakcióegyenletet az oxidációs számok jelölésé-vel!

b) Határozd meg a kristályvizes oxálsav képletét!

2. Egy standard nyomású, 25 °C hőmérsékletű gázelegy etánt és

egy szintén két szénatomos amint tartalmaz. A gázelegy a bró-

mos vizet nem színteleníti el, de sósavba vezetve térfogatának

25 %-a elnyelődik. A gázelegy 20,00 dm3-ét tökéletesen eléget-

ve 1302,71 kJ hő szabadul fel. (A forró füstgáz oxigént, nitro-

gént, vízgőzt és szén-dioxidot tartalmaz.)

képződéshő adatok:

molkJOHH

molkJNHCHCHHmolkJHCH

molkJNHCHHmolkJCOH

fk

gkgk

gkgk

/0,286

/4,87/6,84

/7,46/0,394

2

22362

23)(2

a) Határozd meg a kiindulási gázelegy térfogat százalékos és

anyagmennyiség százalékos összetételét!

b) Számítsd ki az etán és az amin (a kísérlet adataiból) égéshőjét!

c) Számítsd ki az amin égéshője alapján az ismeretlen amin képződéshőjét, majd a rendelkezésre álló adatok alapján azono-

sítsd az amint, add meg a nevét!


– 55 –

EGYENSÚLYI REAKCIÓK SZERVETLEN ÉS SZERVES

KÉMIÁBAN


1. Mit nevezünk dinamikus egyensúlyi állapotnak?

………………………………………………………………………………………………………………………….

..................................................................................................................................... ....................................

…………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………….…………………

2. Mi a Le Chatelier-Braun elv lényege?

…………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………….

3. Egészítsd ki a következő táblázatot!

összegképlet név szín halmazállapot

(0,1MPa; 20°C)

dinitrogén-oxid

nitrogén-monoxid

nitrogén-dioxid

dinitrogén-tetraoxid

dinitrogén-pentaoxid


– 56 –

4. Hogyan származtathatók az észterek? Írj konkrét példát!

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet – A hőmérséklet hatása a NO2 és a N2O4 kö-

zött kialakult egyensúlyi rendszerre (Demonstrációs kí-

sérlet)


3 db kémcső

kémcsőállvány kémcsövekbe illő gumidugó

derékszögben kétszer meghajlított üvegcső hosszú, nagy főzőpohár

vegyszeres kanál

rézforgács

tömény salétromsav -40°C–ós hűtőkeverék (jég és

CaCl2.6H2O)

24. ábra


A főzőpohárba készítsünk hűtőkeveréket, amelybe két belül száraz

kémcsövet teszünk, majd a harmadik kémcső és az egyfuratú gumi-

dugó és a hajlított üvegcső segítségével összeállítjuk a gázfejlesztő

eszközt. A gázfejlesztő kémcsőbe tegyünk kb. 3-4 cm3 koncentrált

salétromsavat és tegyünk bele 1-2 rézforgácsot, majd zárjuk le a

kémcsövet az üvegcsővel felszerelt gumidugóval. A gázfejlesztő csö-

vét először az egyik (kb. 2 perc), azután a másik (kb. 2perc) kém-

csőbe vezetjük, utána zárjuk le a kémcsöveket gumidugóval, szün-

tessük meg a gázfejlesztést.


– 57 –

A gázfejlesztés során keletkező nitrózus gázok mérgezőek, ezért a

gázfejlesztést csak jól húzó fülke alatt szabad végezni!

A gumidugóval lezárt két kémcső közül az egyikkel végezzük el a kí-

sérletet, a másikat összehasonlítóként használjuk. A gázzal telt

kémcsöveket helyezzük a hűtőkeverékbe, ha már elszíntelenedtek,

az egyiket vegyük ki a hűtőkeverékből és hagyjuk szobahőmérsék-

letre melegedni.

Figyeld meg a szín - és halmazállapot változásokat! Megfigyelése-

idet rögzítsd!

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………


1. Milyen energiaváltozással jár a lecsapódás?

…………………………………………………………………………………………………………………………

2. Írd fel a koncentrált salétromsav és a réz reakciójának egyenle-

tét!

A keletkezett gáz neve: ……………………………………………

3. Írd fel a folyamatot, ami a hűtött kémcsőben végbement?

…………………………………………………………………………………………………………………………

4. Milyen energiaváltozással jár a dimerizáció? Szemléltesd

energiadiagrammal!

E


– 58 –

5. Milyen irányba tolja el az egyensúlyi folyamatot a hűtés, illetve a

melegítés? Miért?

hűtés:

……………………………………………………………………………………………………………………

melegítés:

……………………………………………………………………………………………………………..

6. Mit tapasztalnánk, ha dugattyú segítségével – állandó hőmérsék-

leten – összepréselnénk a gázt? Miért?

…………………………………………………………………………………………………………………………

7. Foglald össze, melyek azok a tényezők, amelyekkel egy kémiai

reakció egyensúlyát befolyásolhatjuk, aktualizáld erre az egyen-

súlyi rendszerre!

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

………………...……………………………………………………………………………………………………….

2. kísérlet – Észter képződés


kémcső

kémcsőállvány főzőpohár (vízfürdő) vasháromláb

kerámiabetétes drótháló 3 db 10 cm3-es mérőhenger

Bunsen-égő gyufa

1 mol/dm3ecetsav

1 mol/dm3 etil-alkohol tömény kénsav

25. ábra


– 59 –


Mérjünk ki az anyagokból 1-1 cm3-t. Öntsük a kémcsőbe az ecetsa-

vat, majd az etil-alkoholt, végül adjuk hozzá a tömény kénsavat.

Óvatosan melegítsük a keveréket! Néhány perc múlva szagoljuk

meg a keveréket!

Jegyezd fel a tapasztalataidat!

…………………………………………………………………………………………………………………….


1. Hasonlítsd össze az ecetsav illatával!

………………………………………………………………………………………………………………………

2. Írd fel a reakció egyenletét egyszerűsített konstitúciós képlettel!

Jelöld be a funkciós csoportokat!

3. Nevezd meg a keletkezett szerves anyagot!

…………………………………………………………………………………………………………………..

4. A keletkezett anyag a karbonsav és az alkohol „étere”, te-

hát………………………………

5. Az egyensúlyt hogyan tolhatom el a termék képződés irányába?

Adj meg több alternatívát is!

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………


– 60 –

Feladatok:

1. Töltsd ki a következő táblázatot!

ecetsav fenol

szerkezeti képlete

másodlagos kölcsönha-

tás a halmazban

halmazállapota standard

körülmények között

reakciója nátrium-

hidroxiddal (Egyenlettel)

a keletkezett szerves anyag neve

vízben való oldhatósága

reakciója vízben (Egyen-lettel)

vizes oldat kémhatása

2. Két kémcső egyikében nátrium-acetát, a másikban tömény nátri-

um-fenoxid (nátrium-fenolát) tömény vizes oldata van. Mindkét

kémcsőbe szódavizet öntünk. Az első kémcsőben zavaros rend-

szer keletkezett, a második kémcsőben nem tapasztalható válto-

zás.

Azonosítsd a kémcsövek tartalmát, és magyarázd meg a tapasz-

taltakat! Írj reakcióegyenletet is!

3. Határozd meg a propán-2-ol és a propánsav kiindulási anyag-

mennyiségének arányát, ha az észterképződés során az alkohol

75%-a alakult át! Az észteresítés egyensúlyi állandója 1,8. Hatá-

rozd meg, hogy a képződött egyensúlyi rendszer hány tömegszá-

zalék észtert tartalmaz? Írd fel a reakció egyenletét egyszerűsí-

tett konstitúciós képletekkel! Nevezd meg az észtert!


– 61 –

ALDEHIDEK ÉS KIMUTATÁSA



Oxigéntartalmú szerves vegyületek

funkciós csoport neve és jele

elnevezésben a végződés

fontosabb képvi-selők neve és képlete

alkoholok

aldehidek

ketonok

éterek

karbonsavak

észterek

2. Egészítsd ki a következő mondatokat!

A karbonilcsoport erősen …………………….., ez a…………………………….rész

határozza meg a kisebb szénatom számú aldehidek polaritását. A

molekulák között …………………………… kölcsönhatás jön létre. A szén-

atom szám növekedésével a molekulák egyre inkább

………………………………. válnak.

Az aldehidek olvadás- és forráspontja ………………………… a közel azo-

nos moláris tömegű alkoholokénál, mert

………………………………………………………, de ……………………………, mint az

észtereké, mert………………………………………………… .

A kisebb szénatom számú aldehidek ……………………………… miatt víz-

ben ………………. oldódnak, vízoldékonyságuk azonban a szénatom

szám növekedésével ……………………., mert …………………………………………


– 62 –

1. kísérlet – Aldehidek és ketonok megkülönböztetésére

alkalmas reakciók


4 db kémcső

kémcsőállvány kémcsőfogó Bunsen-égő

gyufa

aceton

formalin 0,1 mol/dm3koncentrációjú ezüst-nitrát oldat

2 mol/dm3 koncentrációjú ammónia oldat

Fehling I. és Fehling II. reagens

26. ábra


Kb. fél kémcsőnyi ezüst-nitrát oldathoz adjunk annyi ammóniaolda-

tot, hogy a kezdetben kivált csapadék éppen feloldódjon. Öntsünk

hozzá kb. 2 cm3formalinoldatot, rázzuk össze, majd óvatosan mele-

gítsük a kémcső tartalmát.

Ismételjük meg acetonnal is.

Kb. fél kémcsőnyi Fehling I. oldathoz addig adjunk Fehling II. olda-

tot, míg a kezdetben kiváló csapadék mélykék színnel feloldódik. Ad-

junk hozzá kb. 2 cm3 formalinoldatot. Óvatosan melegítsük a kém-

cső tartalmát.

Ismételjük meg a kísérleteket acetonnal is.

Megfigyeléseiteket rögzítsétek a táblázatban!


– 63 –

Ezüsttükör-próba

(Tollens-próba)

Fehling reakció

formalin

aceton


1. Hogyan mutatható ki a formilcsoport?

………………………………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………………………………

2. Írd fel a pozitív próbát adó reakciókat egyenlettel!

1.)

2.)

3. Fenti kísérlettel az aldehidek milyen tulajdonsága igazolható?

………………………………………………………………………………………………………………………

4. Mivel magyarázod a két anyag eltérő viselkedését?

………………………………………………………………………………………………………………………

5. Mi történne az acetonnal, ha forró tömény salétromsavval reagál-

tatnánk? Írj reakció egyenletet is!

…………………………………………………………………………………………………………………………

reakcióegyenlet:


– 64 –

2. Kísérletelemzés:

27. ábra

A következő kísérletet végeztük el:

Az egyik kémcsőbe etanolt, a másik kémcsőbe izopropil-alkoholt tet-

tünk. Mindkét kémcsőbe olyan felmelegített rézdrótot mártottunk,

melyet előzőleg hevítéssel oxidáltunk. Mindkét kémcsőben hasonló

színváltozást tapasztaltunk.

Írd le az alkoholok és az oxidált rézdrót között lejátszódó kémiai

reakciókat!

Mindkét esetben nevezd el a keletkezett szerves vegyületet!

A reakció lejátszódása után mindkét terméket enyhén melegítve

ammónia- és ezüst-nitrát oldat elegyével reagáltattuk. Az egyik

esetben tapasztaltunk változást, a másikban nem.

Mivel magyarázod a tapasztalatokat? Reakcióegyenlettel támaszd

alá!


– 65 –

Feladatok:

1. Formaldehidből és acetaldehidből álló elegy 20,0 g-ja az ezüsttü-

kör-próba során 164,62 g ezüstöt választ ki. Mi volt a kiindulási

elegy tömegszázalékos összetétele?

2. 180 g 17,7 m/m%-os CuSO4-oldatot 5,00 A-es áramerősséggel

elektrolizálunk. Kezdetben csak az egyik elektródon fejlődött gáz,

majd az oldatban lévő fémionok elfogyását követően mindkét

elektródon gázfejlődést tapasztaltunk. A katódon fejlődő 30,0 °C-

os 100 kPa nyomású gáz térfogata 4,03 dm3-nek adódott.

a) Írd fel az elektródfolyamatok egyenleteit!

b) Melyik elektródon és hány százalékkal fejlődött több gáz?

c) Mennyi ideig tartott az elektrolízis?

3. Híg nátrium-szulfátoldatot 45 percen keresztül 2,00 A erősségű

árammal elektrolizálunk.

a) Hány dm3 27°C-os hőmérsékletű 93,4 kPa nyomású durra-

nógáz keletkezik? b) Hogyan változik az oldat töménysége?


– 66 –

KÍSÉRLETEK ETIL-ALKOHOLLAL



A. etán-1,2-diol B. propán-1,2,3-triol

C. mindkettő D. egyik sem

köznapi neve glicerin

vízzel korlátlanul elegyedik

vizes oldata savas kémhatású

mérgező vegyület, régebben fagyállóként alkalmazták

a vegyületben az oxigén és a hidrogén anyagmennyiségének ará-

nya 3:1

a zsírok lúgos hidrolízisének egyik terméke

propil-alkohollal konstitúciós izomer

erősen nedvszívó (higroszkópos) anyag

2. Mit értünk az alkoholok rendűségén, illetve értékűségén?

értékűség:…………………………………………………………………………………………

rendűség:………………………………………………………………………………………….

3. Melyik a két legismertebb alkil-alkohol? Röviden jellemezd őket!

név:…………………………………………………………………………………………………….

képlet:…………………………………………………………………………………………………

jellemző fizikai tulajdonságok:

…………………………………………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………………………….

égés egyenlete:


– 67 –

1. kísérlet – Etil-alkohol, mint oldószer


6 db kémcső

kémcsőállvány vegyszeres kanál

etil-alkohol

sztearinsav (vagy palmitinsav) zsír étolaj

dietil-éter jód

vízmentes réz-szulfát

28. ábra


Öntsünk a kémcsövekbe kb. 5-5 cm3 etil-alkoholt (az utolsóba lehe-

tőleg abszolút alkoholt). Tegyünk az elsőbe borsószem nagyságú

sztearinsavat, a másodikba ugyanennyi zsírt, a harmadikba kb. 1

cm3 növényi olajat (étolajat), a negyedikbe kb. 3 cm3étert, ötödikbe

egy fél borsószemnyi jódot, az utolsóba egy kiskanálnyi kihevített

vízmentes réz-szulfátot. Rázzuk össze a kémcsövek tartalmát!

Figyeld meg a változásokat! Foglald táblázatba a tapasztalatai-

dat!

agyag neve

1. számú

2. számú

3. számú

4. számú

5. számú

6. számú

+etil-alkol

tapaszta-

lat


– 68 –


1. Milyen polaritású az etil-alkohol?

………………………………………………………………………………………………………………………

2. Mivel magyarázod a tapasztalataidat?

……………………………………………………………………………………………………………………….

3. Mi az 5. oldat köznapi neve, mire használják?

………………………………………………………………………………………………………………………

2. kísérlet – Etil-alkohol érzékeny kimutatása, alkohol-

szonda működési elve


kémcső kémcsőállvány

100 cm3-es lombok mérőhenger vatta

kihúzott végű üvegcső táramérleg

vegyszeres kanál

etil-alkohol tömény kénsav

kálium-dikromát

29. ábra


Öntsünk a lombikba 50 cm3 tömény kénsavat, rázogatás közben old-

junk fel benne 0,12 g kristályos kálium-dikromátot. Töltsünk az ol-

datból kb. 5 cm3-t egy kémcsőbe. Tegyünk a kihúzott végű üveg-

csőbe etil-alkohollal megnedvesített vattát, a cső végén kb. egy per-

cig fújjunk óvatosan levegőt az oldatba.


– 69 –

Figyeld meg a változásokat!

…………………………………………………………………………………………………………………………

Kérdések, feladatok a kísérletekhez:

1. Határozd meg a kálium-dikromátban a króm oxidációs számát! Mi

okozhatja a színváltozást?

…………………………………………………………………………………………………………………………

2. Határozd meg az etil-alkoholban, az acetaldehidben és az ecet-

savban a funkciós csoportban lévő szénatom oxidációs számát!

3. Mi történt a kísérlet során az etil-alkoholban lévő szén atomoxi-

dációs számával?

…………………………………………………………………………………………………………………………

4. Részecskeátmenet szempontjából milyen reakció játszódott le?

………………………………………………………………………………………………………………………

5. Fejezd be az alkoholszonda működését leíró reakcióegyenlet ren-

dezését!

3 CH3-CH2-OH + 2 Cr2O72- + H+ → CH3-COOH + Cr3+ + H2O

…………………………………………………………………………………………………………………………


– 70 –

Feladatok:

1. Kísérletelemzés

Nátrium darabkát dobunk egy kémcsőben lévő (vízmentes) etil-

alkoholba. A reakció befejeztével a kapott oldatot bepároljuk. A

kémcsőben kikristályosodott szilárd anyagot ezután desztillált vízben

oldjuk, és univerzális indikátorral megvizsgáljuk az oldat kémhatá-

sát. Értelmezd és magyarázd meg a kísérlet valamennyi tapasztala-

tát!

Megoldás:

a) Írd fel a nátrium és az etil-alkohol reakciójának egyenletét!

reakcióegyenlet:

reakciótípus:

tapasztalat:

a kikristályosodott anyag neve:

rácstípusa:

fizikai tulajdonságai:

b) Milyen kémhatású a keletkezett oldat?

……………………………………………………………………………………………………

c) Írd fel a kikristályosodott fehér anyag és a víz reakciójának egyenletét!

……………………………………………………………………………………………………

2. Egy oldószerként használt szerves vegyület 1,76 g tömegű min-

táját tökéletesen elégetve 2,45 dm3 25 °C hőmérsékletű, stan-

dardnyomású szén-dioxid és 2,16 g víz keletkezett (más égés-

termék nem volt). Az égetés során 66,4 kJ hő szabadult fel. A

szerves vegyület moláris tömege 88,0 g/mol. Molekulája tartal-

maz tercier szénatomot, réz(II)-oxiddal oxidálható, a kapott ter-

mék nem adja az ezüsttükör-próbát.

a) Számítással határozd meg a szerves vegyület képletét és a tudományos nevét!

b) Határozd meg a szerves vegyület égésének reakcióhőjét!

c) Határozd meg a szerves anyag képződéshőjét!

molkJfOHHmolkJgCOH kk /286;/394 22


– 71 –

HANGYASAV JELLEMZŐ REAKCIÓI


1. Milyen oxigéntartamú funkciós csoportokat ismersz?

2. Töltsd ki a táblázatot! Rendezd forráspontjuk szerint növekvő

sorba a felsorolt vegyületeket!

Hidroxilcsoport+ képlet név

+ hidrogén

+ acetilcsoport

+ fenilcsoport

+ metilcsoport

+ formilcsoport

3. Négyféle asszociáció (írd fel a két anyag képletét)

A. etil-alkohol

B. dietil-éter

C. mindkettő

D. egyik sem

a butanollal izomer


Na-mal hidrogénfejlődés közben reagál

az eténből előállítható

gyúlékony

sósavval kémiai reakcióba lép

NaOH-oldattal kémiai reakcióba lép


– 72 –

1. kísérlet – Hangyasav kimutatása ezüsttükör-próbával


kémcső kémcsőfogó

10 cm3-es mérőhenger Bunsen-égő gyufa

szemcseppentő

hangyasav oldat 2mol/dm3 koncentrációjú ammónia-

oldat 1 m/m%-os ezüst-nitrát oldat

30. ábra


5 cm3ezüst-nitrátoldathoz addig csepegtessünk ammóniaoldatot,

amíg a kezdetben kiváló csapadék éppen feloldódik, majd adjunk

hozzá 3 cm3 hangyasav oldatot. Melegítsük közel forrásig.

Rögzítsd a megfigyeléseidet!

………………………………………………………………………………………………………………………


1. Milyen funkciós csoport található a hangyasavban? Rajzold le a

molekula konstitúciós képletét! Jelöld be azt a funkciós csoportot,

melyet az ezüsttükör-próbával ki lehet mutatni!


– 73 –

2. Milyen redoxi tulajdonsággal rendelkezik a hangyasav?

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

3. Írd fel az ezüsttükör-próba során lejátszódó reakció egyenletét!

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

4. Mi lehet az oka a kevésbé szép ezüsttükörnek?

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

2. kísérlet – Hangyasav oxidációja kálium-permanganáttal


50 cm3-es frakcionáló lombik

parafa dugó vasállvány dióval és lombikfogóval

gázmosó palack gumicső, Bunsen-égő gyufa, mérőhenger

tömény hangyasav oldat

2 mol/dm3koncentrációjú kénsav oldat

kálium-permanganát telített meszes víz


Öntsünk a frakcionáló lombikba kb. 10 cm3 tömény hangyasav olda-

tot és 3-4 cm3 2 mol/dm3koncentrációjú kénsav oldatot, erősítsük az

állványba, zárjuk le a nyílását dugóval. Elvezető csövéhez gumicső

segítségével kapcsoljuk a telített meszes vizet tartalmazó gázmosó

palackot. Szórjunk a frakcionáló lombikba kb. 2g kálium-

permanganátot, majd gyorsan zárjuk le.

(Ha a gázfejlődés hidegen nem indul meg, akkor gyengén melegítsük.)

Megfigyeléseidet jegyezd fel!

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………


– 74 –


1. Mi a szerepe a reakcióban a kálium-permanganátnak, illetve a

kénsavnak?

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

2. Mivel magyarázod a tapasztalataidat? Jelöld a változást!

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

3. Mi okozta a csapadékkiválást a gázmosó palackban? Reakció-

egyenlettel igazold a feltevésedet!

…………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………….......................................................................................

3. kísérlet – Színváltozás brómos vízben



brómos víz benzin

tömény hangyasav oldat

31. ábra


Két kémcső mindegyikébe önts kb. 1 cm3 (kb. egy ujjnyi) brómos

vizet. Az egyik kémcsőhöz adj ugyanennyi benzint, a másikhoz

ugyanennyi hangyasav oldatot. Óvatosan rázd össze a kémcsövek

tartalmát!

Megfigyeléseidet írd be a következő táblázatba!


– 75 –

+ brómos víz benzin hangyasav

színváltozás

fázisok száma


1. Polaritását tekintve milyen oldószer a benzin?

…………………………………………………………………………………………………………………………

2. Milyen a benzin sűrűsége a vízhez viszonyítva?

…………………………………………………………………………………………………………………………

3. Mi történt a vízben oldott brómmal?

……………………………………………………………………………………………………………………….

4. Történt-e oxidációs szám változás valamelyik reakcióban?

………………………………………………………………………………………………………………………..

5. Írd fel a kémiai változás reakcióegyenletét!

……………………………………………………………………………………………………………………….

Feladatok:

1. Propánt és ismeretlen szénhidrogént 1: 3 térfogatarányban tar-

talmazó gázelegyet 9,75-szoros térfogatú oxigénben tökéletesen

elégetünk. Az égés utáni gázelegyben háromszor annyi szén-

dioxid van, mint oxigén és a gázelegy 44,0 mol % vízgőzt tartal-

maz. Mi az ismeretlen szénhidrogén összegképlete?

2. 110 g etil-acetáthoz vizet adunk. Bizonyos idő után az egyensúlyi

elegyben a molekulák 1,37%-a etil-acetát, 87,7%-a víz, 5,48%-a

pedig ecetsav, illetve etanol. Az elegy átlagos moláris tömege

22,8 g/mol.

a) Mekkora tömegű vizet adunk az észterhez? b) Mekkora a hidrolízis egyensúlyi állandója?

c) Az észter hány százaléka alakult át?


– 76 –

ÉTELECET ÉS FENOL



fenol hangyasav (metán-sav)

egyszerűsített konstitú-ciós képlet

molekulái közötti köl-

csönhatás neve

halmazállapota 25°C-

on és standard nyomá-son

reakciójának egyenlete vízzel

a vizes oldat kémhatá-sa

reakciójának egyenlete brómmal (brómos víz-zel)

a keletkezett termék

neve

a reakció típusa


A. hangyasav

B. ecetsav

C. mindkettő

D. egyik sem

1°C-on, standard nyomáson folyékony halmazállapotú

nátriummal hidrogénfejlődés közben reagál

a brómos vizet elszínteleníti

adja az ezüsttükörpróbát


metánból előállítható

régen etil-alkoholból gyártották


– 77 –

1. kísérlet –Ételecet és fenol azonosítása szódabikarbó-

nával


2 db számozott kémcső 2 db kémcső

kémcsőállvány vegyszeres kanál gumikesztyű

ételecet vizes oldata (20 %) fenol vizes oldata

szódabikarbóna (NaHCO3)

32. ábra


Öntsünk az ismeretleneket tartalmazó oldatokból az üres kémcsö-

vekbe. Mindegyikbe adjunk egy kevés szódabikarbónát!

Megfigyeléseidet rögzítsd a táblázatba!

1. számú kémcső 2. számú kémcső

+ szódabikarbóna

Tapasztalataid alapján azonosítsd a kémcsövek tartalmát!

1. számú kémcső: ………………………………………

2. számú kémcső: …………………………………….


1. Mi a fenol köznapi neve? ……………………………………………………..

2. Melyik erősebb: a szénsav vagy a fenol?

a) Mi történik, ha a fenolhoz nátrium-hidroxidoldatot adunk? Írd fel a reakció egyenletét!

b) Mi a termék neve?.................................


– 78 –

c) Mi történne, ha a keletkezett sóoldatba szén-dioxidot vezetnénk?

Megállapításodat reakcióegyenlettel igazold!

3. Írd fel az ételecet és a szódabikarbóna reakciójának egyenletét!

termék neve:…………………………………………

4. Mikor használhatjuk ezt a közömbösítési reakciót a mindennapi

életben?

…………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………….

Feladatok:

1. Az ecetsav savállandója: 1,8. 10-5

a) Készíthető-e 1,5 pH-jú ecetsav oldat?

b) Készíts 4,8 pH-jú ecetsav oldatot, majd hígítsd úgy, hogy a

pH-ja 1,5 egységet változzon!

2. Hangyasav és etanol egyensúlyi reakciójában egy olyan vegyület

állítható elő, melyet régebben rumaroma készítésére is használ-

tak.

a) Írd fel a folyamat reakcióegyenletét, és nevezd el a reakció-ban keletkező szerves terméket!

b) Számítsd ki, hogy 10,0 cm3 hangyasavhoz hány cm3 etanolt

mérjünk, ha azt szeretnénk, hogy a karbonsav 75,0%-a ala-kuljon át a reakcióban!

25,3;/789,0;/23,1 3

52

3 KcmgOHHCcmgHCOOH

c) Milyen anyagmennyiség arányban kell elegyíteni az ecetsavat

és az etil-alkoholt, ha azt szeretnénk, hogy az egyensúlyi elegyben 60 m/m% észter legyen?


– 79 –

FEHÉR SZÍNŰ POROK AZONOSÍTÁSA


1. Hogyan állapítható meg a szilárd anyagok kémhatása?

…………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………….

2. Mi határozza meg a sók vizes oldatának kémhatását?

…………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………….

3. Milyen vegyületeket nevezünk aminoknak, illetve amidoknak?

…………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………….

4. Van-e valamilyen kapcsolat az aminok, amidok és a karbonsavak

között?

…………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………….

1. kísérlet – Megkülönböztethetők-e desztillált víz segít-

ségével?


3 db számozott kémcső az ismeret-

lenekkel 3 db üres kémcső kémcsőállvány

csipesz pH papír

szilárd citromsav

szilárd nátrium-acetát szilárd szőlőcukor desztillált víz


– 80 –

1. 2. 3.

33. ábra


A számozott kémcsövekben lévő porokból öntsünk át egy-egy üres

kémcsőbe. Oldjuk fel a szilárd anyagokat kb. 3cm3 desztillált vízben.

Az univerzál indikátorpapír segítségével állapítsuk meg az oldatok

kémhatását!

Megfigyeléseidet rögzítsd a következő táblázatban is!




vizes oldat pH-ja

az oldat kémha-tása


1. Rajzold fel a szilárd anyagok egyszerűsített konstitúciós képletét!

citromsav nátrium-acetát szőlőcukor


– 81 –

2. Írd fel reakciójukat vízzel! Milyen részecske-átmenettel járnak a

reakciók?

3. A következtetések levonása után add meg, melyik kémcső melyik

ismeretlent tartalmazta?

1. számú kémcső:…………………………………………………………

2. számú kémcső:………………………………………………………..

3. számú kémcső:………………………………………………………..

2. kísérlet – C-vitamin kimutatás


3 db kémcső kémcsőállvány kémcsőfogó

Bunsen-égő gyufa

4 db 10 cm3 –es mérőhenger szemcseppentő

friss citromlé C-vitamin tabletta kálium-jodidos jód oldat

1 m/m%-os keményítő oldat metilnarancs indikátoroldat

0,01mol/dm3 koncentrációjú kálium-bromát oldat tömény sósav

desztillált víz

34. ábra


a) Öntsünk 2cm3friss citromlevet kémcsőbe, adjunk hozzá 1

cm3keményítő-oldatot, majd csepegtessünk hozzá néhány csepp

jód-oldatot. Ugyanezt végezzük el a desztillált vízben oldott C-vitamin tablettával.


– 82 –


…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

b) Öntsünk 5 cm3 frissen kicsavart citromlevet kémcsőbe, adjunk

hozzá 5 cm3 tömény sósavat, 4-5 csepp metilnarancs indikátort. A

kapott oldatot melegítsük fel kb. 50°C-ra, majd csepegtessünk

hozzá kálium-bromát oldatot.


…………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………..


1. Ki volt az a Nobel-díjas tudós, aki először azonosította a C-

vitamint az aszkorbinsavval? Gyűjts róla anyagot!

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

1. Mi az aszkorbinsav képlete?

3. A b) kísérletben mi a szerepe a kálium-bromátnak? Mire alkalmas

ez a módszer?

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………


– 83 –

Feladatok:

1. Egy ismeretlen összetételű szénhidrogén 15 g-jának elégetésekor

23,31g vízgőz keletkezik. Határozd meg a vegyület képletét, ha

levegőre vonatkoztatott relatív sűrűsége 2!

2. Határozd meg annak a nyílt láncú, telített, egyértékű primer

aminnak az összegképletét és nevét, melynek nitrogéngázra vo-

natkoztatott relatív sűrűsége 1,607!

3. Egy egyértékű amin égetése során 2,205 dm3 25,0 °C-os stan-

dard nyomású szén-dioxid és 2,43 g tömegű víz keletkezik (az

amin kizárólag szenet, hidrogént és nitrogént tartalmaz). Az elő-

zővel azonos tömegű minta roncsolása során a vegyület nitrogén-

tartalmát teljes egészében ammóniává alakítjuk át. Az ammóniát

vízbe vezetjük, majd a kapott oldatot 250 cm3-re egészítjük ki.

Ennek az oldatnak 10,0 cm3-es részleteit 0,100 mol/dm3 kon-

centrációjú sósavval titráljuk meg. Az átlagfogyás 12,0 cm3. A

vizsgált amin a vele azonos molekulatömegű aminok közül a leg-

alacsonyabb forráspontú.

a) Határozd meg az amin molekulaképletét és nevét!

b) Határozd meg a vizsgált amin bázisállandóját, majd hasonlítsd össze a vizsgált amin és az ammónia báziserősségét, ha tud-

juk, hogy az amin 0,0170 mol/dm3 koncentrációjú oldatában a pH=11,0!

( Kammónia= 1,85. 10-5mol/dm3)


– 84 –

A SZÉNHIDRÁTOK VIZSGÁLATA


1. Hogyan csoportosíthatók a szénhidrátok szerkezetük alapján? Jel-

lemezd röviden az egyes csoportokat!

……………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………

2. Milyen monoszacharidokból épülnek fel az általad ismert

diszacharidok? Milyen kötéssel kapcsolódnak össze az egyes

monoszacharid részek?

………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………….

……………………………………………………………………………………………………………………….

……………………………………………………………………………………………………………………….

……………………………………………………………………………………………………………………….


– 85 –

1. kísérlet: Maltóz és szacharóz azonosítása


2 db sorszámozott kémcső az isme-retlenekkel

2 db üres kémcső kémcsőállvány borszeszégő

2 db főzőpohár a vízfürdőhöz vasháromláb

kerámiabetétes drótháló

maltóz szacharóz

0,1 mol/dm3ezüst-nitrát –oldat 2 mol/dm3 koncentrációjú ammó-nia-oldat

35. ábra


Fél kémcsőnyi ezüst-nitrát oldathoz adjunk annyi ammónia-oldatot,

hogy a kezdetben kiváló sárgásbarna csapadék éppen feloldódjon.

Az így létrejött oldathoz adjunk egy keveset az egyik sorszámozott

kémcső tartalmából. Tegyük meleg vízfürdőbe, óvatosan melegít-

sük.

Mindezt ismételjük meg a másik sorszámozott kémcső esetén is.

Észrevételeidet, tapasztalataidat jegyezd fel a következő táblá-

zatba:

tapasztalatok

1. számú ismeretlen esetén

2. számú ismeretlen esetén


– 86 –


1. Milyen funkciós csoport jelenlétére utal a pozitív ezüsttükör pró-

ba?

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

2. Milyen monoszacharidokból épül fel a maltóz, illetve a szacharóz?

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

3. Melyik kémcső tartalmazott redukáló hatású diszacharidot?

…………………………………………………………………………………………………………………………

4. Írd fel a lejátszódó reakciót szemléltető egyenletet!

5. Azonosítsd a tapasztalatok alapján, melyik számozott kémcső mit

tartalmazott:

1. kémcső:……………………………………

2. kémcső:…………………………………..

2. kísérlet – Három színtelen folyadék azonosítása (glü-

kóz oldat, keményítő oldat és szacharóz oldat)


3 db sorszámozott kémcső az isme-

retlenekkel 6 db üres kémcső kémcsőállvány

borszeszégő gyufa

szemcseppentő kémcsőfogó

glükóz oldat

szacharóz oldat keményítőoldat Lugol–oldat

Fehling I. és Fehling II. reagens


– 87 –

36. ábra


Az ismeretleneket tartalmazó oldatokat két részre osztjuk.

Az egyik részletekhez adjunk néhány csepp Lugol-oldatot.

A másik részlettel végezzük el a következő kísérletet:

Öntsünk egy kémcsőbe kb. 1 cm3 Fehling I.-oldatot, adjunk hozzá

annyi Fehling II.- oldatot, amennyitől a keletkező csapadék mélykék

színnel feloldódik. Az így elkészített oldathoz öntsünk kb. 2 cm3-t az

1. számú ismeretlent tartalmazó kémcsőből. Óvatosan melegítsük a

kémcső tartalmát.

Ismételjük meg mindezt a másik két ismeretlent tartalmazó kémcső

tartalmával is.

Tapasztalataidat foglald a következő táblázatba, majd ismereteid

alapján azonosítsd az oldatokat!




+ Lugol-oldat

Fehling reakció

eredménye

az ismeretlen

oldatok azono-sítása


1. A glükóz, a szacharóz és a keményítő a szénhidrátok melyik cso-

portjába tartozik?

glükóz:…………………………………………………………………….

szacharóz:……………………………………………………………….

keményítő:………………………………………………………………


– 88 –

2. Rajzol fel a szőlőcukor molekula gyűrűvé záródását!

3. Írd fel a szőlőcukor ezüsttükör próbáját, illetve Fehling reakcióját

a nyílt láncú molekulával!

ezüsttükör próba:

Fehling reakció:

4. Mivel magyarázod a keményítő és a Lugol-oldat közötti színválto-

zást?

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………


– 89 –

Feladatok:


Név maltóz cellobióz szacharóz

összegképlet

monoszacharid

egységei

glikozid kötés

redukáló hatás

köznapi név

előfordulás

fizikai tulajdon-ságai

jelentőség, fel-használás

2. 12,0 g vízmentes keményítőt savasan hidrolizálunk, amely során

a keményítő teljes mértékben maltózra és glükózra bomlik. A

hidrolizátummal elvégezzük a Tollens - próbát (ezüsttükör pró-

ba), közben 10,25 g ezüstöt választottunk le.

A keményítő hány százaléka alakult glükózzá?

Ar(Ag)= 107,9

3. Egy oxigéntartalmú szerves vegyület egyetlen funkciós csoportot

tartalmaz. Ha a vegyületből 1,10 g-ot elégetünk, 1,225

dm3standard nyomású, 25°C-os szén- dioxid és 900 mg víz ke-

letkezik. A vegyület vízzel csak korlátozottan elegyedik. Nátrium-

hidroxid oldattal reagáltatva hidrolizál, és a kapott só tömege

93,2%-a a kiindulási vegyület tömegének.

Mi a vegyület tapasztalati képlete? Mi a vegyület molekulaképle-

te? Számítással alátámasztva add meg a vegyület nevét!


– 90 –

ÉLELMISZEREK VIZSGÁLATA


1. Mi a karbonsavak jellemző funkciós csoportja?

……………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………

2. Kémiai ismereteid alapján sorolj fel néhány olyan karbonsavat,

amelyek egyéb funkciós csoportot is tartalmaznak! Nézz utána

ezek jellemző tulajdonságainak! Rajzold fel az egyszerűsített

konstitúciós képletüket!

1. kísérlet – Sárgarépa cukortartalmának kimutatása


2 db kémcső kémcsőállvány kémcsőfogó

Bunsen-égő gyufa

tölcsér szűrőpapír

sárgarépa desztillált víz Fehling I.-oldat

Fehling II.- oldat


– 91 –

37. ábra


Néhány apróra felvágott sárgarépa szeletet kb. 5 cm3 desztillált víz-

zel forraljuk 1-2 percig. Szűrjük meg a folyadékot, a szűrlettel vé-

gezzük el Fehling próbát! ( A Fehling próba: Önts egy kémcsőbe kb.

1 cm3 Fehling I.-oldatot, adj hozzá annyi Fehling II.- oldatot,

amennyitől a keletkező csapadék mélykék színnel feloldódik. Az így

elkészített oldathoz öntsd a szűrletet. Óvatosan melegítsd a kémcső

tartalmát.)


…………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………….


1. Milyen anyagokat tartalmazhat a sárgarépa, amelyek adják a fen-

ti reakciót?

………………………………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………………………………..

2. A sárgarépa milyen tulajdonságait köszönheti ezeknek a moleku-

láknak?

…………………………………………………………………………………………………………………….


– 92 –

3. Mitől sárga a sárgarépa?

………………………………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………………………………….

2. kísérlet – Tejcukor kimutatása


3 db kémcső

kémcsőállvány kémcsőfogó

Bunsen-égő gyufa 3 db 10 cm3 –es mérőhenger

szemcseppentő tölcsér

szűrőpapír

tejcukor

tej 2 mol/dm3 koncentrációjú ecetsav

2 mol/dm3 koncentrációjú nátrium-hidroxid oldat desztillált víz

Fehling I.- oldat Fehling II.- oldat


Oldjunk fel 5 cm3 desztillált vízben egy kevés tejcukrot. Végezzük el

a Fehling próbát!

8 cm3 tejhez adjunk 1 cm3ecetsavat, forraljuk fel és szűrjük meg a

folyadékot. A szűrletet lúgosítsuk meg, majd végezzük el a Fehling

próbát!

A tapasztalatokat foglald táblázatba!

Fehling próba tapasztalatai

tejcukor

tej


1. Mivel magyarázod a tapasztalataidat?

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………


– 93 –

2. Írd fel a tejcukor savas hidrolízisét!

3. kísérlet – Zsír kioldása tejből


2 db 50 cm3-es mérőhenger 200 cm3-es rázótölcsér óraüveg

főzőpohár a vízfürdőhöz elektromos melegítő

tej 2 mol/dm3 koncentrációjú nátrium-hidroxid oldat

dietil-éter (vagy sebbenzin)


A rázótölcsérbe öntsünk 50 cm3tejet és 15 cm3 étert (vagy benzint),

rázzuk az elegyet erősen kb. 2 percig. A rázótölcsér dugóját több-

ször lazítsuk meg, hogy a belső túlnyomást kiegyenlítsük. A felső

éteres fázist válasszuk el a vizes fázistól, majd 8 cm3éteres oldatot

öntsünk óraüvegre, vízfürdőn pároljuk be. (A vízfürdő alatt láng ne

égjen!)

Mi maradt az oldószer elpárologtatása után az óraüvegen?

…………………………………………………………………………………………………………………………


1. Mit nevezünk zsíroknak?

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

2. Milyen polaritású molekulák a zsírok?

…………………………………………………………………………………………………………………………

3. Mivel célszerű a kísérlet után átmosni a rázótölcsért? Miért?

…………………………………………………………………………………………………………………………


– 94 –

Feladatok:

1. A következő táblázatban csak olyan vegyületek szerepelnek, me-

lyek oldata adja az ezüsttükörpróbát. Töltsd ki a táblázatot!

a vegyület kép-lete és neve

jellemző tulajdonság(ok) kémiai tulajdonság, jelentőség

CH3CHO ace-

taldehid

1. halmazállapota (25 °C, stand. nyomás):

……………………………………………………….

2. rácsösszetartóerő (legerősebb):

……………………………………………………..

3. előállításának egyenlete szénhid-

rogénből:

4.

molekulaképlete: C3H4O 5. az ezüsttükör-

próba egyenlete:

6. az ecetsav konstitúciós izomerje, egyetlen funkcióscsoportot tartal-maz.

7. reakciója NaOH-oldattal (egyenlet):

8. 9. a halmazt alkotó molekulák

királis C-atomjainak szá-ma:………………………….

az RNS alkotó része

10. halmazában dimereket alkot, vizes oldata savas kémhatású, brómos

vizet elszínteleníti

11. reakciója bró-mos vízzel (egyen-

let):

12. a bakelitgyártás egyik alapanyaga 13. előállításának egyenlete alkohol-ból:

14. a természetben előforduló legis-

mertebb ketohexóz

15. a pozitív ezüst-

tükörpróba szerke-zeti oka:

2. A propánsav disszociációs állandója 1,3.10-5.

a) Lehet-e 1,2-es pH-jú propánsav-oldatot készíteni?

b) Mennyi a 4,2 –es pH-jú oldatának koncentrációja?

c) Hányszorosára kell hígítani a 4,2-es pH-jú oldatát, hogy a pH-

ja eggyel nagyobb legyen?


– 95 –

FEHÉRJE OLDAT VIZSGÁLATA


1. Az élet molekulái az aminosavak és a fehérjék. Van-e kapcsolat

az aminosavak és a fehérjék között?

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

2. Van-e különbség a peptid és a fehérje között? Válaszodat indo-

kold!

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

3. Mit értünk a fehérje molekulák szerkezetén?

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

4. A fehérjéket proteineknek is nevezik, de hallani a proteid kifeje-

zést is. Van-e különbség a kettő között?

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet – Egyszerű kísérletek tojásfehérjével


6 db kémcső kémcsőállvány 2 db 100 cm3-es főzőpohár

Bunsen-égő tölcsér

vatta gyufa vegyszeres kanál

tojásfehérje oldat desztillált víz nátrium-klorid szilárd

réz(II)-szulfát szilárd ólom-nitrát szilárd

cc. sósav 2 mol/dm3 koncentrációjú salét-romsav oldat

forró víz


– 96 –

38. ábra


A tojásfehérjét vízzel hígítsuk négyszeres térfogatra, jól rázzuk ösz-

sze az oldatot, majd a tölcsérbe tett vattacsomón keresztül szűrjük

meg. Töltsünk hat kémcsőbe kb. 5 cm3 fehérjeoldatot.

Az első kémcsövet mártsuk forró vízbe, a másodikba szórjunk egy

kanálnyi nátrium-kloridot, a harmadikba kanálnyi réz(II)-szulfátot,

negyedikbe kanálnyi ólom-nitrátot,az ötödikbe kb. 2 cm3 cc. sósavat,

az utolsóba kb. 2 cm3 salétromsavat. Rövid várakozás után vala-

mennyi kémcsőbe desztillált vizet öntünk.

Megfigyeléseidet, tapasztalataidat foglald táblázatba!

fehérje 1. kém-

cső

2. kém-

cső

3. kém-

cső

4. kém-

cső

5. kém-

cső

6. kém-

cső

megfi-

gyelés

desztil-lált víz

hatásá-ra


1. Miért veszélyes a tartósan magas láz?

…………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………….

2. Mivel magyarázod az eltérő tapasztalatokat?

…………………………………………………………………………………………………………………………

…..……………………………………………………………………………………………………………………


– 97 –

3. Mit nevezünk reverzibilis kicsapódásnak?

…………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………….

4. Mivel magyarázható a nehézfémsók mérgező hatása?

…………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………….

5. Mit nevezünk xantoprotein-reakciónak?

………………………………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………………………………….

2. kísérlet – Kémikus kísérletei fehérje-oldattal



3 db 10cm3-es mérőhenger szemcseppentő

szűrt tojásfehérje-oldat 5 m/m%-os nátrium-hidroxid oldat

10 m/m%-os réz(II)-szulfát oldat

39. ábra


Egy kémikus tojásfehérje-oldattal kísérletezett.

Először, a felsorolás sorrendjében, azonos térfogatú (2-2-2 cm3)

nátrium-hidroxid-, réz(II)-szulfát- és tojásfehérje oldatot öntött ösz-

sze.


– 98 –

Másodszor ugyanezekkel a mennyiségekkel, de fordított sorrendben

végezte az oldatok összeöntését.

Végül a harmadik esetben a tojásfehérje-oldathoz kevés nátrium-

hidroxid oldatot öntött (kb. 1 cm3), majd egy csepp réz(II)- szulfát

oldatot.

Figyeld meg az összeöntésekkor bekövetkező változásokat! Meg-

figyelésedet rögzítsd!

1. kísérlet:………………………………………………………………………………………

2. kísérlet:………………………………………………………………………………………

3. kísérlet: ………………………………………………………………………………………


1. Magyarázd meg az eltérő tapasztalatokat!

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

2. A Biuret-próba során milyen egyéb, a fehérjékre jellemző átala-

kulás megy végbe a színváltozás mellett?

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………


– 99 –

Feladatok:

1. 9,8 dm3 térfogatú, 25°C hőmérsékletű, standard nyomású metil-

amint elégetve 390,6 kJ hő szabadul fel. ( A vegyület nitrogén-

tartalma az égés során elemi nitrogénné alakul.)

A következő kötési energia értékeket ismerjük:

E (C-H) = 435 kJ/mol; E( N-H) = 431 kJ/mol; E

(O=O) = 497 kJ/mol

E (N N) = 945 kJ/mol; E (C=O) = 725 kJ/mol; E (O-

H) = 492 kJ/mol

Írd fel a metil-amin égésének egyenletét!

Számítsd ki a megadott adatokból a C-N kötési energiáját a me-

til-aminban!

2. Egy oxigéntartalmú szerves vegyületet elégetünk. Az égéstermék

térfogat százalékos összetétele: 3,87 % O2; 72,88% N2; 10,33%

CO2; 12,92% H2O.

a.) Határozd meg a vegyület összegképletét!

b.) Írd fel a lehetséges konstitúciókat és nevezd el a vegyületet, ha tudjuk,

hogy vízben rosszul oldódik!

c.) Hány százalékos levegőfelesleget használtak az égetéskor, ha a levegő ösz-

szetétele 21 tf% O2; 79 tf% N2 ?


– 100 –

KÍSÉRLETEK MŰANYAGOKKAL


1. Vajon minden mesterségesen előállított anyag műanyag? Defini-

áld, mit értünk műanyagokon?

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

2. A szintetikus műanyagokat az előállításuk reakciótípusa alapján

milyen csoportokra oszthatjuk?

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

3. Hogyan csoportosíthatjuk a biológiailag lebomló műanyagokat?

…………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet – Műanyagok azonosítása lángban


csipesz

Bunsen-égő hőálló tálca lakmuszpapír

gyufa

polisztirol

plexi metakrilátmetilpoli

PVC

polietilén poliamid bakelit

40. ábra


– 101 –

41. ábra


Állítsuk be a Bunsen-égő lángját úgy, hogy nem világító lángot kap-

junk. Fogjuk meg csipesszel a mintát, tartsuk a láng alsó, külső szé-

léhez. Figyeljük meg, meggyullad-e, folytatja-e égését, ha kivesszük

a lángból. A PVC esetén közelítsük a benedvesített kék lakmuszpa-

pírt a lángból kivett mintához.

A tapasztalatokat foglaljuk a következő táblázatba:

műanyag ne-

ve

láng színe Folytatja-e

égését?

szag egyéb ész-

revétel

polisztirol

plexi

PVC

poliamid

bakelit

polietilén


1. Mivel magyarázod a PVC esetén az indikátor színváltozását!

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

2. Jelöld a fenti anyagok ismétlődő szerkezeti egységeit, nevezd

meg az egyes anyagok monomereit, illetve az előállításuk reak-

ciótípusát!

polisztirol:

.....................................................................................................................................................................


– 102 –

plexi:

.....................................................................................................................................................................

PVC:

.....................................................................................................................................................................

poliamid:

.....................................................................................................................................................................

bakelit:

.....................................................................................................................................................................

polietilén:

…………………………………………………………………………………………………………………………

3. Sorolj fel egyéb, általad ismert műanyagot, monomerét, típusát

és felhasználását!

…………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………………………………………

2. kísérlet – Polisztirol vizsgálata


2 db kémcső

Bunsen-égő gyufa egyfuratú dugó

derékszögben kétszer meghajlított üvegcső

Bunsen-állvány dióval,fogóval

polisztirol darabkák

brómos víz


– 103 –

42. ábra


Száraz kémcsőbe tegyünk 1-2 kisebb polisztirol darabkát, zárjuk le a

kémcsövet egyfuratú dugóval, amelyben kétszer meghajlított üveg-

cső van. A cső végét vezessük híg brómos vízbe. Melegítsük kis

lánggal a kémcső alját.

Figyeld meg a polisztirol és a brómos víz színváltozását!

…………………………………………………………………………………………………………………………


1. Mi történt a polisztirollal kb. 150°C-on?

………………………………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………………………………..

2. Írd fel a sztirol és a brómos víz között lejátszódó reakció egyenle-

tét! Mi a reakció típusa?


– 104 –

Feladatok:

1. Az akrilsavat az iparban - egyéb módszerek mellett – következő

egyenlet szerint állítják elő:

CHHC + COOHCHCHOHCOCONi

2

)(

2

450 tonna akrilsav előállításához hány m3 standard állapotú acetilén

- szén-monoxid gázkeverék szükséges?

2. Egy polietilént előállító üzemben évente 60000 tonna polietilént

állítanak elő. Hány m3 standard állapotú etilén szükséges ehhez,

ha az üzemben 96%-os hatékonysággal állítják elő a polietilént?


– 105 –

FOGALOMTÁR

amidok:

Olyan összetett funkciós csoportot tartalmazó szerves vegyületek,

melyek amidcsoportot tartalmaznak. Az amidcsoport egy szénatom-

ból és hozzá közvetlenül kapcsolódó oxigén – és nitrogénatomból áll.

A amidcsoportban a szénatomhoz kettőskötéssel kapcsolódik az oxi-

génatom.

amin:

Olyan nitrogéntartalmú szénvegyületek, amelyek molekuláiban a

nitrogén egyszeres kovalens kötéssel kapcsolódik a szénatomhoz.

Formálisan az ammónia származékainak tekinthetők.

elektrolízis:

Olyan berendezés, amelyben az elektromos energia kémiai energiá-

vá alakul, azaz az elektrolizáló cellában külső egyenáramú áramfor-

rás hatására bekövetkező kémiai változások összessége.

elektródpotenciál:

(az elektród reakció potenciálja) Az adott elektródból és egy vonat-

koztatási elektródból álló galváncella elektromotoros potenciálkü-

lönbsége.

fotokémiai reakció:

Azok a kémiai folyamatok, amelyekben az átalakuláshoz szükséges

energiát a látható vagy az ultraibolya tartományba eső elektromág-

neses sugárzás energia formájában veszi fel a rendszer.

galvánelem:

Olyan berendezés, amelyben kémiai reakció termel elektromos ára-

mot, azaz kémiai energiát alakít át elektromos energiává.

glikozidos kötés:

Monoszacharid részeket összekötő éterkötés.

katalizátor:

A katalizátor olyan anyag, ami gyorsítja a kémiai reakciót úgy, hogy

közben nem használódik el, a reakciósebességet növeli. Úgy fejti ki

hatását, hogy a reakció alacsonyabb aktiválási energiájú folyamato-

kon keresztül játszódik le. A katalízis során a katalizátor nem válto-

zik meg maradandóan.


– 106 –

koaguláció:

Az a folyamat, amelynek során kolloid részecskék nagy tömeget ké-

pezve (koagulum) irreverzibilisen összeállnak.

optikailag aktív anyag:

Az olyan anyagok, melyek a lineárisan polarizált fény polarizációs

síkját elforgatják. Ennek oka lehet a kristályszerkezet (pl.: kvarc) il-

letve a molekulaszerkezet. Az optikailag aktív anyagok molekulája

aszimmetriacentrumot tartalmaz, pl. egy olyan szénatomot, melyhez

négy különböző ligandum kapcsolódik, azaz van kiralitáscentruma.

peptidkötés:

Két aminosav peptidkötéssel kapcsolódhat össze. Általában egy

aminosav-molekula karboxilcsoportjából és egy másik aminosav-

molekula aminocsoportjából vízkilépéssel (kondenzáció) keletkezik.

Eredménye erős, kovalens kötéssel összekapcsolt dipeptid.

polarimetria:

Analitikai eljárás, ami során lineárisan polarizált fényt vezetnek át

egy optikailag aktív közegen, és mérik a fény polarizációs síkjának

elfordulási szögét.

proteidek:

(összetett fehérjék) Hidrolízise közben az aminosavakon kívül más

vegyületek (pl. szénhidrátok, gliceridek) is keletkeznek.

proteinek:

(egyszerű fehérjék) Savas hidrolízissel csak aminosavakra bontható.

redoxi titrálás:

Elektronátadás megy végbe az elektront átadó donor és az elektront

felvevő akceptor molekulák (vagy ionok) között. Egyidejűleg a donor

oxidálódik, tehát az oxidációs száma nő, az akceptor redukálódik, az

oxidációs száma csökken.

refrakció:

A fény törése, a törésmutató pedig az anyagok fénytörésének a

mértéke. A fény elektromágneses sugárzás, duális természetű, egy-

nemű anyagban egyenes vonalban terjed. Sebessége az anyagi mi-

nőségtől függ. A fénysugár a két közeg határán megtörik. A törés-

mutató a beesési szög és a törési szög segítségével meghatározha-

tó.


– 107 –

refraktometria:

A törésmutató mérésén alapuló minőségi és mennyiségi analitikai

vizsgálati módszer. Elsősorban folyadékok elemzésére használatos,

de gázok és szilárd anyagok is vizsgálhatók

rendűség:

A rendűség megmutatja, hogy az alkohol molekulában a

hidroxilcsoporthoz kapcsolódó szénatom hány olyan kötést alakít ki,

melyekkel másik szénatomhoz kapcsolódik. Az elsőrendű alkoholok-

ban a hidroxilcsoport láncvégi szénatomhoz, másodrendűekben

láncközi- vagy gyűrű tagját képező szénatomhoz, a harmadrendű-

ekben elágazásos szénatomhoz kapcsolódik

titrálás:

Az oldatok térfogatos elemzése, az anyagok mennyiségi meghatáro-

zására használjuk, gyakran alkalmazott módszer a kémiában. A mé-

rés során az ismeretlen koncentrációjú oldat ismert térfogatát ismert

koncentrációjú oldattal reagáltatjuk, a két oldat hatóanyagai köl-

csönhatásba lépnek egymással, a végpontot például az indikátor

színváltozása jelzi.


– 108 –

FORRÁSOK

Felhasznált irodalom:

Blázsikné Karácsony Lenke – dr. Kiss Lajosné – Prókai Szilveszter

(2008): 12 próbaérettségi kémiából. Szeged: Maxim Kiadó.

Czirók Ede (2006): Kémia Kísérletek az érettségin. Debrecen: Kapi-

tális Nyomda.

Rózsahegyi Márta - Vajand Judit (1991): 575 Kísérlet a kémia taní-

tásához. Budapest: Tankönyvkiadó Vállalat.

Rózsahegyi Márta - Vajand Judit (1994): Rendszerező kémia minta-

példákkal, feladatokkal. Szeged: Mozaik Oktatási Stúdió.

Villányi Attila (2003): Kémia kétszintű érettségire. Budapest:

Kemavill Bt.

http://hu.wikipedia.org

http://kemia.fazekas.hu

http://phys.chem.elte.hu/tanarlab/meres/polari/Polarim.htm

http://tudasbazis.sulinet.hu

http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_10-

http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_9

http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/feladatsorok

A képek forrásai:

http://vcsaba93.uw.hu/html/4fejezet/hoforras/bunsen.html

(1. ábra)

http://metal.elte.hu/~phexp/doc/fgm/e21s3.htm (2. ábra)

http://vcsaba93.uw.hu/html/4fejezet/hoforras/bunsen.html (1. ábra)

http://metal.elte.hu/~phexp/doc/fgm/e21s3.htm (2. ábra)

http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_8 (3. ábra)

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Hydrogen-peroxide-3D-

balls.png (4. ábra)

http://www.chem.elte.hu/pr/erettsegi_kiserletek.html (5. ábra)

http://wikiszotar.hu/images/9/98/Chemist.jpg (6. ábra)


http://kemia.fazekas.hu/?page_id=199 (8. 9. ábra)

http://kemia.fazekas.hu/?page_id=199 (10. 11. ábra)

http://wikiszotar.hu/images/9/98/Chemist.jpg (12. ábra)


http://kemia.fazekas.hu/?page_id=208 (14. ábra)


– 109 –

http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/galvancellak

(15. ábra)

http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_9-Galvanelemek-

(16. ábra)

http://www.taneszkozcentrum.hu/?page=products&subcat=124

(17. ábra)

http://www.conrad.hu/conrad.php?name=Search&q=9v-

os%20elem%20conrad%20energy&gclid=CJ_Rw_7M6roCFUtP3go

drhsASQ (18. ábra)

http://www.taneszkozcentrum.hu/?page=products&subcat=124

(19. ábra)

http://vcsaba93.uw.hu/kepek/eszkozok/egyeb/refrakometer1.jpg

(20. ábra)

http://phys.chem.elte.hu/tanarlab/meres/polari/Polarim.htm

(21. ábra)

Titrálási gyakorlat a Révai Miklós Gimnázium régi kémia laborjá-

ban. Irinyi verseny megyei fordulója 2008. (22. ábra)

http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://webaruhaz.lombik.h

u (23. ábra)


Az_egyensulyi_allapot_befolyasolasa-100622 (24. ábra)

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/sze

rves-kemia/eszterek/az-etil-acetat (25. ábra)


Fontosabb_aldehidek-100251 (26. ábra)

http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_10-Az_aldehidek-

100250 (27. ábra)


http://www.szasz.ch.bme.hu/elemek/szervetlenlabor/index_elem

ei/Elemek/krom06.htm (29. ábra)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Ez%C3%BCstt%C3%BCk%C3%B6rp

r%C3%B3ba (30. ábra)


Fontosabb_alkansavak-100254 (31. ábra)


Fontosabb_alkansavak-100254 (32. ábra)

http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_10-A_fenolok-

100247 (32. ábra)

http://www.mozaweb.hu/course.php?cmd=code (33. ábra)


Egyeb_fontosabb_karbonsavak-100255 (34. ábra)

http://www.szasz.ch.bme.hu/elemek/szervetlenlabor/index_elemei/Elemek/krom06.htm

http://www.szasz.ch.bme.hu/elemek/szervetlenlabor/index_elemei/Elemek/krom06.htm


– 110 –

http://ujbeszel.4242.hu/vitamins/vitaminc.html (34. ábra)

http://kemia.fazekas.hu (35. ábra)


A_poliszacharidok-100272 (36. ábra)

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/tevek

enysegek-kemiai-feladatok-gyujtemenye/fehling-proba (37. ábra)


A_feherjek_konstitucioja-100274 (38. ábra)

http://www.youtube.com/watch?v=Urr26CvvHnk (39. ábra)


Mesterseges_alapanyagu_muanyagok-100280 (40. 41. ábra)

http://szigetelesbolt.hu/polisztirol-szigeteles (42. ábra)

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/szerves-kemia-

szerves/ch09s07.html (42. ábra)

http://ujbeszel.4242.hu/vitamins/vitaminc.html

Documents

Munkafüzet - revai.hu©mia-mf/kémia-12-mf.pdf · Munkafüzet – Kémia, 12. évfolyam – 4 – A LABORATÓRIUM MUNKA-ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYZATA 1. A laboratóriumban a tanuló