„ÁRAMLÁSBAN”

II. MŰVÉSZETTERÁPIÁS KONFERENCIA

2009. április 24–25.

A konferencia helyszíne:ELTE Bárczi Gusztáv

Gyógypedagógiai Főiskolai Kar(1097 Budapest, Ecseri út 3.)

EGYÜTTMÜKÖDŐ PARTNEREINK

Magyar Transzperszonális Egyesület Magyar Szomato-Pszichoterápiás Egyesület

Konferenciairoda:Meeting Budapest Rendezvényszervező Kft.

1081 Budapest, Szilágyi u. 3.Telefon: 459–80–60 vagy 459–80–61

Fax: 459–80–65; E-mail: meeting@euroweb.huHonlap: www.meetingbudapest.hu

A borítógrafikát készítette Krémer Sára (arasemerk@freemail.hu)

3

DR. ZÁM MÁRIAGondolatok a konferenciához

„Az alkotás nemcsak ott van jelen, ahol az ember nagy történelmi jelentőségű műveket teremt, hanem mindenütt, ahol az ember elképzel, kombinál, változtat, valami újat teremt, bármilyen szegényesnek is tűnjék az a zsenik

alkotásához képest.” (Vigotszkij, 1967)

A Művészetterápiás Konferenciát immár 2. alkalommal rendezi meg az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Röviden összefoglalnám, hogy a „Bárczin” már több évtizede zajlik különböző művészeti terápiáknak az oktatása, a fogyatékkal élő személyek, a beilleszkedési és tanulási zavarokkal küzdők támogatása, illetve olyan szakembereknek a képzése, akik a gyógypedagógia, pszichopedagógia területén tudják alkalmazni ezeket a terápiákat. Időszerűnek tartottuk a konferenciasorozat elindítását abból a célból is, hogy a hagyományos terápiák mellett egyre inkább megjelenjenek a non-verbális eszközökkel dolgozó művészeti terápiák.

Nagy jelentősége van ma már a művészetterápiák alkalmazásának a rehabilitációban is, az élet minden területén. A szakma megújítása, az innovációk bemutatása, a kreativitásukkal élők – egészségesek és betegek, fogyatékosok – lehetőségeinek a kiszélesítése, a terápiákba való bekapcsolódásuk segítése, új eszközrendszer kutatása; és az egészség támogatása is lehetővé válik a művészeti terápiák népszerűsítésével.

Az elmúlt években a művészetterápiának a rokon szakmák körében is egyre nő a népszerűsége: a gyógyításban, a pedagógiában, a szociális munkában. Az egészséges személyek önismeretének is egyre nagyobb jelentősége van, mind a társadalmi beilleszkedésben, mind az életút kiteljesítésében, kapcsolatok működtetésében.

A Wikipédia lexikon szerint a művészet szó tágabb értelemben minden alkotó célú emberi igyekezetre vonatkoztatható. A szűkebb értelemben vett művészet „szépművészetekre” és alkalmazott művészetekre osztható. Az előbbiek két nagy gyűjtőkategóriája a képzőművészet és az előadó-művészet. A képzőművészet hagyományos ágai a grafika, a festészet, a szobrászat és az építészet, az előadó-művészeté pedig a zeneművészet, a színművészet és a táncművészet. A harmadik hagyományos művészeti terület a szépirodalom. A művészet jellegzetes megnyilvánulási formája a népművészet. Az alkalmazott művészetek fő képviselője az iparművészet, amely gyakran nehezen határolható el a képzőművészettől. A modernizmus és az ipari forradalom új művészeti formákat teremtett. Ezek a képregény, a fotográfia, a film, az installáció és a számítógépes művészet.

A művészet és a művészetterápia folyamatában egymástól nem szétválasztható tevékenységek. A művész, amikor alkot, magából mutat meg egy részt, miközben a kreativitása, a tehetsége és szakmai tudása támogatják abban, hogy egy ideát, egy gondolatot, egy filozófiát üzenetté fogalmazzon önmaga és mások számára.

A művészetterápiás folyamatban lévő személy – lehet egészséges, beteg – pusztán annyival különbözik a művésztől, hogy nincsenek magas szintű szakmai ismeretei, vagy ha vannak, azokat már tudatosan, alkotó munkává formálva a művészetterápia során sajátította el. A másik fontos különbség, hogy többnyire nem tudatos alkotófolyamaton megy keresztül. Az alkotás során létrejövő eredmény sokszor igazi művészetté nemesülve jelenik meg.

Idézet a lexikonból, amely még nagyon szűk határvonalakat ad meg: A művészetterápia elsősorban csoportos keretek között alkalmazott terápiás eljárás, amely komoly pszichiátriai megbetegedésekben és egyéb pszichés zavarokban szenvedő betegeknél egyaránt használatos. Alapgondolata, hogy a pszichés sérülés többnyire együtt jár az érzelmek felborulásával, az önkifejezés gátoltságával és a kapcsolatrendszerek beszűkülésével, s hogy ezek a művészi élmény tapasztalásán keresztül (passzív befogadás) vagy cselekvő részvétellel (kreatív aktivitás) enyhíthetők és oldhatók. A betegség típusa és a betegek személyisége határozza meg, hogy a nem verbális kifejezésformák: mozgás (tánc), rajz, zene, ének – eredményesebbek-e, vagy a szavak közvetítésével érvényesülők (drámajáték, színielőadás). A művészi élményen, a katarzison keresztül egyrészt lehetőség nyílik a betegek jobb megismerésére, betegségük árnyaltabb diagnózisára, beszűkült emberi kapcsolataik kitágítására, másrészt saját indulataik áttételes levezetésére, érzéseik megfogalmazására vagy vágyaik kifejezésére. Sok esetben – különösen a képzőművészeteknél – a művészetterápiás élmény meghatározó lehet az egyén művészi pályafutásában is.

Tágabb értelemben a művészetterápia bárki számára hozzáférhető, egészséges, beteg emberek, életkortól függetlenül használhatják saját önkifejezésük segítésére, önismeretre. A művészetterápia tulajdonképpen elemi szükségletünk kielégítését szolgálja, segít minket abban, hogy legbelső érzéseinket, gondolatainkat is ki tudjuk fejezni, felismerhetővé és nyilvánvalóvá válik számunkra, és meg tudjuk osztani a környezetünkkel.

Gyógyító és életerő-erősítő hatása van. Segít bennünket, hogy jobban bánjunk a stresszel, foglalkozni tudjunk a traumatikus élményeinkkel, javítani tudjuk kapcsolatainkat, növeli a kognitív képességeinket, felébreszti és folyamatosan táplálja kreativitásunkat, és nem utolsósorban megtanít élvezni saját testünket, képességeinket , életörömöt visz a hétköznapokba.

A művészetterápia célja hasonló más pszichoterápiákhoz, erősíti és megőrzi a mentális egészséget és az érzelmi „jól-létet”.

4

C/105 ELŐADÓ

10:00 10:20 10:40 11:00 11:20

11:40 12:00

12:20

12:40

14:3014:5015:1015:3016:0016.20 16.4017:0017:30

SZEKCIÓÜLÉSEK ÉS WORKSHOPOK

TORNATEREM

14:3014:4516:1516:3018:3020:45

C/067 TEREM

14:3017:30

C/107 TEREM

14:3016:0016:3018:00

Megnyitó – Szabó Ákosné főigazgató asszony nyitóbeszédeHarsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke: Művészet és társadalomGerevich József: Traumatikus élmények kreatív elaborációja a művészetbenCsorba-Simon László: A kézKiss Tibor Cece: Az integrált kifejezés- és táncterápia alkalmazási lehetőségei a különböző segítő szakmákbanIndries Krisztián: A japán mesék világának tudattalanaHarmat László: Az éneklés pszichofiziológiai mechanizmusainak és terápiás hatásainak feltárása az egészségi állapot összefüggésébenSzarka Attila: Valóra váltó – Művészetterápiás tapasztalatok az Aszódi Javítóintézetben

EBÉDSZÜNET

Tornyossy Mária: A Víz leánya – SodrásbanHász Erzsébet: A biblioterápia a képzés és a gyakorlat tükrében MagyarországonGhyczy György: Ceruzától a színekigKÁVÉSZÜNETOrosz Helga: Vizuális nevelés a budapesti Hallássérültek IntézetébenDr. Buda László: SzomatodrámaNovák Géza Máté: Színházterápia, drámapedagógia és más kreatív módszerek a segítésbenVincze Anett: Színek és érzelmek áramlása a művészetterápiás folyamatbanDr. Paál Emőke: Belső képek, szimbólumok alkalmazása pszichotikus betegek ambuláns terápiájában

Roll Dance BudapestDr. Zám Mária – Tóth Anna: Az öröm helye a testbenKÁVÉSZÜNETMódné Dr. Hollós Mária – Farkas Andrea: Kapcsolódásaink tereiFekete Erika – Mondok Árpád: TranszTáncWorkshop vége

Harangi Rita – Péter Edit: Testi mítoszok analíziseWorkshop vége

Frank Róbert: A tánc mint kiegészítő terápia a rehabilitációbanKÁVÉSZÜNETNapsugár Anna – Csillag Andi: A zene varázsának érzésének átadása kézjelbenWorkshop vége

A KONFERENCIA PROGRAMJA

2009. ÁPRILIS 24. PÉNTEK

PLENÁRIS ELŐADÁSOK

5

B/202 TEREM 14:30 Tárt Kapu Színház: Passió

B/206 TEREM

14:30 Sándor Éva – Tamás Katalin: Művészettel a lelki egészségért

B/401 TEREM

16:30 Reikort Ildikó: Kokas Klára módszerének alkalmazása a pedagógia és a terápia területén18:00 Workshop vége

B/406 TEREM

14:30 Bátorfi Andrea: „A folyóban még mindig van hal” – Folyó-művészet, avagy kísérlet a Paradicsom visszaállítására

16:00 KÁVÉSZÜNET16:30 Farkas Gábor – Subáné Halmos Éva: Örömzene a javítóintézetben18:00 Workshop vége

6

2009. ÁPRILIS 25. SZOMBAT

PLENÁRIS ELŐADÁSOK

B/306 TEREM

09:00 Dr. Gőbel Orsolya: A lélekformálódás művészi útjai09:30 S. Pintye Mária: Euritmia, a „mozgó plasztika”10:00 Dr. Zám Mária: Üzenet a csendből – A táncterápia mint önismereti módszer10:30 Kecskés Beáta – Miklós Barbara: Biblioterápia pszichiátriai rehabilitációs osztályon11:00 KÁVÉSZÜNET11:30 Farkas Vera: Jung és a képzőművészet-terápia 12:00 Valachiné Geréb Zsuzsa – Sótiné Muzsik Margit: „Erdő rejtekén” – Serdülőkori megküzdési módok,

énerő és identitás támogatása művészetterápiás szemlélettel12:30 Dr. H. Orlóci Edit: Miért nincs cirkuszterápia?13.00 Konferencia zárása

SZEKCIÓÜLÉSEK ÉS WORKSHOPOK

TORNATEREM

09:00 Farkas Andrea: Szakrális körtáncok10:00 Merényi Márta: Test-tér11:30 KÁVÉSZÜNET12:00 Virág Zsuzsanna: A körtáncok – Szelíd gyógymód13:00 Workshop vége

C/107 TEREM

11:00 Hegedűs Zoltán: Ellentétes erők egyensúlyában – Alexander-módszer12:30 Seress Attila: Antropozófiai rehabilitáció és szociális művészet14:00 Workshop vége

B/202 TEREM

09:00 Potzner Irén: Bibliai rögtönzések, avagy a Biblia szubjektív szemmel (Meglepetés színház)10:30 KÁVÉSZÜNET11:00 Herr Nikoletta: Félrenézni vagy együtt hordozni? – Különféle fogyatékosságtípusok megélése a

pszichodráma eszközeivel12:30 Donáth Attila – Sándor Zsuzsa: A komplex dráma mint művészetterápiás eszköz14:00 Workshop vége

B/401 TEREM

09:00 Csorba-Simon László – A. Molnár Márta: Autogén tréning és kreativitás10:30 KÁVÉSZÜNET11:00 Takács István: Népijáték-terápia12:30 Workshop vége

B/402 TEREM

10:00 Dr. Tímárné Réti Tímea: Murál Morál – Mural painting11:30 Workshop vége

B/407 TEREM

09:00 Hegyi Nóra: Ki lopta el Bence gyűrűjét? – Pszichodráma csoport, Aszód10:30 KÁVÉSZÜNET12:30 Kravalik Brigitta – Tímár Andor: Utazás – Tánc- és mozgásterápia

7

„ÁRAMLÁSBAN” II. MŰVÉSZETTERÁPIÁS KONFERENCIA

ELŐADÁSVÁZLATOK

GEREVICH JÓZSEFTraumatikus élmények kreatív elaborációja a művészetben

Pszichológiai és fizikai traumatikus élmények művészi alkotások motivációs forrásai és témái lehetnek; a művészi kreativitás pedig hozzájárulhat traumatikus élmények hatékony feldolgozásához. Ebben az előadásban néhány jellegzetes traumatikus élmény elemzésére kerül sor, amely meghatározó jelentőségű volt tizenkilencedik és huszadik században élt művészek (elsősorban festők) kreatív teljesítményében. Csak olyan élmények kerülnek elemzésre, amelyek dokumentálható pszichológiai tehertételt jelentettek az élményeket átélők számára.

A vizsgált traumatikus élménytípusok a következők: az anya elvesztése, feldolgozatlan gyász (Magritte, Munch); érzelmi depriváció (Csontváry, Van Gogh, Gulácsy); erőszakos, autoriter szülő (Gulácsy, Ernst); szerelmi frusztráció (Kokoschka, Bellmer); halálközeli élmény (Csontváry); baleset (Kahlo); pánik, szorongás (Munch); paranoid gondolatok (Nemes Lampérth); végtagbénulás (Corinth, Dix); az emlékező képesség elvesztése (Kooning, Utermohlen).

A vizsgált művészeknél a traumatikus élmény vagy egészen közvetlenül (Kahlo, Munch), vagy bonyolultabb áttételeken keresztül válik az alkotás tematikájának részévé. A vizsgált kreatív viselkedésmódok aszerint is különböznek egymástól, hogy a kreatív tevékenység mennyire járult hozzá az adott trauma hatékony feldolgozásához; egyes művészeknél a hatékonyság jól nyomon követhető (Bellmer, Kokoschka, Magritte, Ernst, Corinth), másoknál regresszív fordulat is kimutatható (Munch, Nemes Lampérth, Gulácsy, Van Gogh), míg vannak olyan művészek, akik kreativitásuk „átprogramozásával” váltak képessé arra, hogy az eredeti traumákon, illetve az azokból fakadó pszichopatológiai állapoton, szerfüggőségen túljussanak (Munch). Alkotóművészek traumatikus élményeinek és kreativitásának az összefüggései hozzásegíthetnek ahhoz, hogy jobban megértsük a művészet terápiás hatásainak lehetséges alternatíváit, a kreativitás esetleges buktatóit, regresszív hatásait.

CSORBA-SIMON LÁSZLÓA kéz

A művészet megszületésének lényeges feltétele, hogy a kéz érzékeny mozdulatok végzésére idegződjön be! A késő jégkorszak vadászemberének keze a mindennapi használati eszközök készítése közben vált kiművelt művészkézzé. A pattintott kő- és karcolt csonteszközök kiművelése volt az ő szem- és kézfejlesztő műhelyük. Ebből a kézművességből fejlődött alkotó művészetük magasiskolája. Kézlenyomataikat tudatosan hagyták barlangjaik sziklafalain. A finoman tagolt, kecses arányú kezek tömege rituális gesztusokra utaló üzenet a múltból. Hogyan lehet összekapcsolni modern korunk „Art brut” típusú alkotásait a késő jégkorszak vadászó emberének művészetével?

Most, amikor a modern, digitális technikát is saját kezem ujjaival működtetem, amikor PowerPoint-rendszerrel rögzített CD-prezentáció segítségével mutatom be a művészi utat, amely összeköt múltat és jelent, kizárólagosan az emberi kéz szerepére hívom fel becses figyelmüket.

Saját, több mint 25 évet felölelő művészetpedagógiai munkásságom során számos, közösen alkotott mű jött létre, változatos helyszíneken, különböző szociális terepeken. Az 1985-ös kartonfestmény, a Mentonopon csoport műve és a 2008-as Majális című aszódi falfestmény keletkezése között 23 év telt el.

Előadásom képi és szöveges anyaga arra világít rá, hogy mennyire rejtetten szerepel a kéz mint alapvető művészeti eszköz ezekben a kreativitásfejlesztő csoportfolyamatokban. Szinte az orrom előtt van, de csak utólag – esetleg évek múlva – veszem észre, hogy a spontán, a nem kihangsúlyozott kéz milyen lényeges hangsúlyt kap egy adott alkotói fázisban. A helyzet mindig többoldalú. Ez abban is megnyilvánul, hogy az Art brut tendencia felismerése eltávolít a terápiától (2006, Cork, Írország) és közelebb kerülök a pedagógiához (PTE MK Művészetterápiás tagozat). Néhány olyan esetet ismertetek röviden, melyek rávilágítanak az alkotó kéz kulcsfontosságú szerepére. Arra a segítségre is rámutatok, amit a csoporttagoktól – ösztönös viszonzásként – vehetek át, alkotó folyamatok során szerzett művészi tapasztalatok formájában. Alapkérdésként azt fogalmazom meg, hogy mit jelent számukra, a világtól elzártan élő emberek számára a velem való alkotói kapcsolat? Miért gondolom, hogy látásmódjuk gyakran emlékeztet a késő jégkorszak barlangfestő művészének lényegre törő szemléletmódjára? Az sem elhanyagolható észrevétel, hogy az egymásra hatás kölcsönös folyamatában az én kezem kreativitása is fejlődhet, engem is motiválhat a terepmunka, az alternatív helyzetben fogva tartottak társaságában!

8

KISS TIBOR CECEAz integrált kifejezés- és táncterápia alkalmazási lehetőségei a különböző segítő szakmákban

Ma már közhelyszerű tudás, hogy a segítő szakmákban dolgozók, miközben más embereknek segítenek, folyamatosan fokozott lelki megterhelésnek vannak kitéve, mely – ha nem szentelünk neki kellő figyelmet – a kiégésnek nevezett tünetegyütteshez vezethet. Rendkívüli jelentőséggel bír, és sajnos a legtöbb egyetemi, főiskolai képzésben elhanyagolt terület az önismereti munka a segítő szakmákban képződők számára.

A tapasztalat azt mutatja, hogy az integrált kifejezés- és táncterápia mint egy változatos önkifejezési modalitásokkal (tánc, mozgás, rajz, festés, kollázs, agyagozás stb.) dolgozó művészetterápiás megközelítés jól alkalmazható a segítés témájához való kiegyensúlyozottabb viszony kialakításában. A módszer a segítők mentálhigiénéjén túl természetesen a segítők klienseivel történő munkában is megjelenhet, erre mutat be néhány példát az előadás az egyre gyarapodó hazai tapasztalatok alapján. Felvillant továbbá néhány alakuló új kezdeményezést.

INDRIES KRISZTIÁNA japán mesék világának tudattalana

Freud páciensei lelki szenvedésének a teoretizálásához a Nyugati kultúra klasszikus mítoszait mint allegóriákat alkalmazta, mely művészi-tudományos megközelítés hamar kinőtte magát a klinikum kereteiből, és hermeneutikus humán tudományos keretté vált a filozófia, az irodalomtudomány, valamint az antropológia számára, és hamarosan a mesék is bekerültek a mélylélektan vizsgálódásainak a fókuszába. A mese a szimbólumok, metafórák nyelvén szólítja meg a tudattalant. A mesére való lelki ráhangolódás az „elvarázsolt tudat”, a mesei kettős tudat átjárhatóságot jelent a realitás és a mese univerzuma, vagyis a tudattalan világa között. A mese szimbólumait, metafóráit nem feltétlenül kell megérteni, mégis megérintik a tudattalan mélységeit, megmozgatják fantáziákat, ezért hívóingerként alkalmazhatók csoportok szabad asszociácóihoz, bár pszichoterápiás alkalmazhatásuk ennél jóval szélesebb körű lehet. Prezentációmban olyan japán meséket fogok elemezni, amelyek bekerültek a japán pszichoanalitikusok vizsgálódásainak a fókuszába, illetve olyanokat, amelyeket jómagam „fedeztem fel” a mélylélektan és a pszichoterápiák számára. Előadásomban a japán mesék preödipális, illetve ödipális szintű történetstruktúráinak a szimbolikus ábrázolására szeretném felhívni a hallgatóság figyelmét.

HARMAT LÁSZLÓAz éneklés pszichofiziológiai mechanizmusainak és terápiás hatásainak feltárása

az egészségi állapot összefüggésében

A nyugati országokban egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak az éneklés terápiás hatásainak vizsgálata felé. Néhány évtizeddel ezelőtt még az éneklés a társadalom csak egy szűk rétege körében volt népszerű, így nem volt releváns hatással a társadalom egészségmutatóira sem. Az összetartozás érzésének növekedése, valamint az érzelmek felerősödése két jól ismert következménye a közös éneklésnek. Előadásomban azokról az énekléshez kapcsolódó fiziológiai folyamatokról fogok beszélni, amelyek alátámasztják a vizsgálati alanyok azon beszámolóit, amelyek általános jó közérzetre és egészségi állapotra vonatkoznak. Az éneklés egészségvédő hatásait illetően vizsgálni kell a rendszeres éneklés hosszú távú hatásait az egészségre és a jó közérzetre, melyet alapvetően két testi mechanizmus befolyásolhat. Egyrészt az éneklés tulajdonképpen egy fizikai tréning, amely megmozgatja a test izmainak nagy részét, tehát a rendszeres éneklésnek hasonló hatása lehet, mint a rendszeresen végzett testmozgásnak. A másik, hogy az éneklés pozitív befolyással van a szívműködésre és a légzésfunkciókra. A rendszeres gyakorlás során fejlődik a keringési és légzőrendszerek közötti koordináció és mindez felismerhető a szívritmus varianciájának vizsgálata során is.

Előadásomban ismertetem azokat a pszichofiziológiai vizsgálatokat, amelyek a kóruséneklés terápiás hatásait vizsgálják az egészségi állapot összefüggésében, valamint a svédországi Karolinska Intézetben végzett kutatásaimat, ahol az éneklés és a fuvolajáték fiziológiai hatásait tanulmányoztam. A vizsgálatban részt vevő zenészek és énekesek egy általuk választott könnyebb és nehezebb darabot adtak elő közönség előtt és közönség nélkül. Szívritmus (HR) és a szívritmusvariabilitás (HRV) mérésével próbáltuk feltérképezni a fiziológiai változásokat a különböző szituációkban. A koncert alatt szignifikánsan alacsonyabb volt a szívritmus variabilitása mind az énekeseknél, mind a fuvolistáknál. A könnyű, illetve a fizikailag és mentálisan is nagyobb erőfeszítést igénylő darabok előadása önmagában véve nem befolyásolta szignifikánsan a szívritmus-variabilitás alakulását. Végül röviden ismertetem azokat a fiziológiai különbségeket, amelyek a professzionális és az amatőr énekesnél próbahelyzetben megfigyelhetőek. A vizsgálatból kiderül, hogy a professzionális énekesek kevésbé élvezték a próba során a gyakorlást, és a fiziológiai mutatókban is rosszabb eredményeket mutattak, mint az amatőrök.

9

Hogyan lehet alkalmazni a művészetterápiát egy zárt intézetben?Ötvözhető-e a pedagógia a terápiás szemlélettel?Mi a különbség a foglalkoztatás és a művészetterápia között?Barlai Béla az 1950-es évektől kezdve tartott festészeti foglakozást az Aszódi Javítóintézet növendékeinek. Nem tudom, ő hogyan határozta meg akkor ezeket az alkalmakat. Mindenesetre a foglalkozások utáni eredményekről és az alkotók közösségéről egyaránt tanúskodik az intézet múzeumában látható hatalmas méretű vászonkép. Előadásomban az Aszódi Javítóintézetben tartott művészetterápiás foglalkozások példáin keresztül keresem a választ a fenti kérdésekre.

Az előadás a mítoszok és mesék egyik felhasználási lehetőségét mutatja be a pszichológiai praxisban, pszichoterápiás vagy személyiségfejlesztő célú kiscsoportos módszerként, ami a képzésben is hasznosítható. Korábban a Magyar Csoport-pszichoterápiás Egyesület konferenciáján, 2000-ben mutattam be a módszerrel kapcsolatos első tapasztalataimat: „Ápold a lelked mesével” címen.

Pszichiátriai osztályos munkám során – érdeklődésemnek megfelelően – kezdettől használtam a különböző művészeti műfajokat, már csak az elmeosztályok életének humanizálása céljából is. A karcagi pszichoterápiás osztályon a zenét, az OPNI-ban a színjátszó-terápiát, az IMEI-ben az éneket és klubterápiás keretben a szépirodalmat, majd a Róbert Károly körúti kórházban érkeztem el a novellák felhasználásához, ahol egy speciális korosztály és problematika számára láttam alkalmasnak a novella műfaját, ami bár nem pszichologizál, de lélektani hatást gyakorol. A mesékkel és mítoszokkal való foglalkozás a C. G. Jung elméletében való elmélyedéssel vált módszeremmé és kialakítottam azt az eljárást, ami hasonló a szabadinterakciós kiscsoport működéséhez, annyi változtatással, hogy adott a témája.Az ülések egy-egy mesével/mítosszal indulnak, amit az a résztvevő olvas fel, aki hozta, és a kétórás együttlétnek van egy javasolt koreográfiája, aminek az a lényege, hogy a befogadás érzelmi oldalát helyezzük előtérbe, ezt kérem az első fázisban megbeszélni. Az instrukció alapján azzal kezdjük, hogy a történet mely elemei keltenek leginkább emocionális hatást, a résztvevők mely szereplőkkel szimpatizálnak és melyekkel nem. Ez a fázis kitöltheti az egész időkeretet. Magam mint a csoport facilitátora működök, a csoport alaphangulatát és közös konfliktusát követve indirekt módokon segítem ezek kibontakozását, és csak ennek a fázisnak lezárultával megyünk át a mese/mítosz jungi értelmezéséhez – annak érdekében, hogy a Jung elméletében kódolt szimbólumokhoz is eljussunk, amikkel való foglalkozás önmagában gyógyító hatással bír. Mivel a mesék központi témája a személyiség fejlődésének útjai, a mítoszoké pedig a kollektív bölcsesség közvetítése, mindkét műfaj alkalmat ad a beleélés segítségével a személyes problémák felismerésére és meghaladására. Emellett az együttlét maga is a transzcendálás funkcióját működteti, hiszen hagyományosan a mesélés a léleképítés és kulturálódás közösségi formája volt és marad. Illusztrációként ismertetem a címben jelzett mese: A kis hableányhoz kapcsolódó jungi jelentésréteget, ahogyan ez egy csoportfolyamatban megjelent.

10

SZARKA ATTILAValóra váltó – Művészetterápiás tapasztalatok az Aszódi Javítóintézetben

TORNYOSSY MÁRIAA Víz leánya – Sodrásban

HÁSZ ERZSÉBETA biblioterápia a képzés és a gyakorlat tükrében Magyarországon

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Továbbképzési Osztályán 2004 óta akkreditált kétéves biblioterápia-oktatás folyik szakirányú továbbképzési szakként. Ennek előzményei a magyar felsőoktatásban a hetvenes évektől követhetők nyomon. A biblioterápia először a könyvtárosképzés egyetemi és főiskolai keretei között került nálunk a tananyagba, de kezdetben nem önálló tantárgyként, hanem más tantárgyak tematikus részeként, többek között az olvasásszociológia terén. Önálló speciálkollégiumok, később szabadon választható tanegységek formájában a biblioterápia több bölcsészkaron valamint tanárképző főiskolákon is megjelent, mint szabadon választható tárgyat a legkülönbözőbb bölcsész-szakokon tanulók fölvették, majd ebben a formában egyre népszerűbbé válva megkezdődtek a többféléves, elméleti és gyakorlati biblioterápia tanegységek sorozatából álló tanfolyamok, továbbá 2003-tól 60 órás akkreditált továbbképzési kurzusok indultak könyvtárosok számára. Bizonyos átmenetiség jellemezte a biblioterápia-oktatást az akkreditációt megelőző tanfolyamok időszakában, ami a posztgraduális jelleget illeti, de a tendencia a posztgraduális irányt tette uralkodóvá, s ez mindmáig jellemzi a biblioterápia oktatását. A jövőben a képzésnek a bolognai rendszerbe integrálása a feladat.

A curriculum szerint a biblioterápia szak tantárgyai alapvetően négy nagy csoportba sorolhatók: 1. alapozó elméleti tárgyak az irodalomtudomány tárgyköréből, 2. alapozó elméleti tárgyak a pszichológia tárgyköréből, 3. alapozó és részletező elméleti biblioterápia szakmai tárgyak, 4. gyakorlati tárgyak. A szak bázisjellegű gyakorlóhelye mintegy másfél évtizede a Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor Utcai Kórház és Rendelőintézet Alsóerdősor utcai részlegének Krízis-Intervenciós és Pszichiátriai Osztálya. Az ötödik, vegyes csoportot a kiegészítő tárgyak alkotják.

A biblioterápia gyakorlati alkalmazása igen sokrétű, mivel az alkalmazási területek száma állandóan növekszik. Így a pszichiátriai és a nem-pszichiátriai klinikai alkalmazástól kezdve az egyéb egészségügyi, a népjóléti, szociális és az oktatási, kulturális szféra intézményrendszereiben egyaránt hasznosan alkalmazható. A posztgraduális oktatási rendszer lehetővé teszi, hogy a különböző alapdiplomákkal rendelkező hallgatók, akik ennek megfelelően különböző szakterületeken dolgoznak, a biblioterápiát ott alkalmazzák, ahová ők az alapdiplomájuknak megfelelő szakmai kör szerint tartoznak.

Még szélesebbnek kell tekintenünk a biblioterápia alkalmazási spektrumát akkor, ha az átfedéseket, határterületeket is tekintetbe vesszük, így tehát a kreatív írást (példa az átfedésekre) és a magyartanítás tantárgyi pedagógiáját, illetve a drámapedagógiát (példák a határterületekre), továbbá a narratológia illetékességi körébe tartozó szakterületeket (interdiszciplináris érintkezés).

GHYCZY GYÖRGYCeruzától a színekig

1997 márciusában hoztuk létre a Nyitott Műtermet az ERISZ Erzsébetvárosi Integrált Szociális Szolgáltató Nyugdíjasháza I. emeleti használaton kívüli büféjében. A műterem eredeti célja egy egyszerű kuriózumteremtés volt: bárki, idős vagy fiatal akár az utcáról is bejöhessen és beleszagolhasson egy festőműterem illatába, megismerhesse az itt zajló munkát, találkozhasson egy festőművésszel, hogy számára érthetőbbé váljon a művészet miszticizmusa.Az ember ősi elemi ösztöne a díszítés. És ha valaki ez ösztön kiélése, kihasználása nélkül élte le élete nagy részét, akkor akár idősebb korában is képes felfedezni magában a csodát. Ezért nem véletlen, hogy a Nyitott Műterembe járók több mint fele úgy jön ide, hogy gyerekkori vágyát próbálja ki, és itt kezd el festeni.

A következő személyiség, akinek a munkáiról és fejlődéséről szeretnék képanyagot is mutatni, Márta. 65 évével a társaságban a középkorosztályt képviseli. Véletlenül került közénk, hihetetlen érzékenységével és sok ezer ceruzarajzával. A rajzok nagy része portré. Egyfajta fiktív „piktorarc”, amit rendszeresen deklarál is. Nem tudja, honnan kerülnek elő ezek a figurák, de automatikusan rajzolja őket. (Vetítés, képelemzés.) Igazán nem is találtam előképeket, vagy ha igen, akkor pedig túl sokat.

Egy alkalommal végignéztünk egy Picasso-albumot, és másnaptól döbbenetes Picasso-szerű figurákat és motívumokat kezdett rajzolni. De ezek lényegesen különböztek az eredeti formáktól, egyértelműen nem másolatok voltak, hanem a hatás volt erőteljes. (Vetítés, kép-elemzés.) Egy idő után próbáltam rávenni, hogy használjon színeket. Vízfestéket, pasztellt, később akrilt. Ettől lényegesen megváltozott a hangulata. Izgatta a születendő kép szín- és formavilága. Hosszasan és néha kínlódva dolgozott a kartonon, többször átfestette, míg végre megelégedett vele. (Vetítés, képelemzés.) A ceruzarajzai automatikusak, míg a festései lényegében tudatosakká váltak. Hihetetlen fejlődésen ment keresztül. A festmények látványosak, dekoratívak, sokszor igazán művészi színvonalúak.

Márta egyfajta művésszé vált. De a többiek esetében is jellemző a lelki béke megteremtődése, a mindennapi örömszerzés önmaguknak és környezetüknek. Úgy gondolom, a művészet mindig képes volt és ma is képes a művészethez közel állók energiáit, gondolkodását, belső élményeit a harmónia, a szépség, a melegség irányába a vezetni, és mint egy mágnes odakötni.

11

OROSZ HELGAVizuális nevelés a budapesti Hallássérültek Intézetében

I. Tájékoztató jellegű bemutatkozásA siketoktatás direktivitása és a terápiás jellegű képességfejlesztő órák szükségszerűségeII. Lehetőségeink és igényeink a hagyományos óratípusok keretein belülIII. Különböző művészetterápiás módszerek, technikák átvétele és beépítése a siket rajzoktatásba, művészeti nevelésbeIV. Amit eddig játszottunkDiavetítéssel összekötött beszámoló a szeptember óta folyó kísérleti jellegű munkánkról- testtudat, testséma, testimágó- mozgásábrázolás- ideákkal való azonosulás- kreativitásfejlesztés- vonal, folt, forma, szín- terveink: a firkától a térábrázolásigV. A szövés-fonás mint terápia (tapasztalataim)VI. Konklúzió – Hol látjuk mindennek hasznát?

DR: BUDA LÁSZLÓSzomatodráma

Az előadás egy olyan módszer körvonalait mutatja be, melyhez a pszichodráma és a szomato-pszichoterápiák ötvözése nyomán juthatunk el. A szomatodráma-csoportban zajló, dramatikus módszerekkel vezetett, testorientált pszichoterápiás és önismereti munka.

A szomatodráma-csoportban zajló munka néhány specifikuma:1) A „warming-up” fázis során intenzitásában erősődő fizikai startereket használunk: speciális légzés-, hang-

és mozdulat- és kontaktus-gyakorlatokat. 2) A szomatodráma-játék a protagonista valamely testi témájából indul. A dráma során elsősorban

„szomatikus segéd-ének” szerepelnek. 3) Szemben a „hagyományos” pszichodrámával, ahol a szereplők általában személyek, ill. érzések, a

szomatodrámában a test részeinek és folyamatainak interakciói elevenednek meg a színpadon. 4) A konfliktusok feloldásában mindig támaszkodunk a test „bölcsességére”, melyet az intuitív és ösztönös

mozdulatok és hangadások bátorításával segítünk felszínre jutni. A valódi megoldás, kibékítés, megbocsátás, támaszadás a protagonista testi folyamataiban kell hogy végbemenjen.

5) A csoport tagjaira általában sok, spontaneitást igénylő feladat jut. A „szomatikus segéd-ének” számára megengedett, hogy bátran improvizáljanak. Ezt a saját, magas fokú testi bemelegedettségük teszi lehetővé.

6) A „sharing” fázisában a szerepből történő visszajelzések rendkívül informatívak lehetnek. A csoporttagok számára ugyanakkor fontos „előírás”, hogy csak a valós testi tapasztalatok oszthatók, osztandók meg, az utólagos „kitalációk” kerülendők. A élettörténetből elmesélt szemelvények értéke is korlátozott.

A szomatodráma-ülések tipikus témái lehetnek az alábbiak (a csoport intimitási szintjétől függően):1) saját test játékos felfedezése, „birtokba vétele”, saját testhez való viszony alakítása2) saját test részeinek modellezése, de- és rekonstrukciója, hangsúlyok átalakítása3) „mást mond az eszem és mást a szívem” helyzetek feldolgozása, intraperszonális konfliktusok szomatikus

szimbolizációja és konkretizációja4) sokatmondó testi tünetekkel, pszichoszomatikus betegségekkel való munka5) krónikus, degeneratív, daganatos betegségekkel történő kiegészítő munka stb.

A szomatodrámában, hasonlóan a pszichodrámához, dolgozhatunk a vertikális és a horizontális szinttel egyaránt. A vertikális szint témái: sejt- és szervközi kommunikáció, aktuális testi „organometria” és „organogramm” („szervtérkép”) készítésE dramatikusan, konfliktuskezelés, mediáció, összhangteremtés sejttől a szervrendszerekig stb. A horizontális szint témái: egy-egy test-rész múltja és emlékei, jelene és zavarai, jövője és tendenciái.

Előadásomban igyekszem a lehető leghűbb képet adni erről a – javarészt a testünkkel folytatott – izgalmas és rejtélyes kirándulásról, amit szomatodrámának nevezünk.

12

NOVÁK GÉZA MÁTÉSzínházterápia, drámapedagógia és más kreatív módszerek a segítésben –

Egy európai együttműködés

Egy eddigi Erasmus mobilitási együttműködésből nőtt ki (Dr. Deszpot Gabriella irányításával 2005-től vezetett) Karunk munkacsoportjának részvétele a 2008. szeptemberben induló tantervfejlesztési és intenzív programban, melynek kezdeményezője és koordinátora a Pirkanmaa University of Applied Sciences Tampere Wellbeing Services/Degree Programme in Social Services. A öt európai egyetemet és ellátóközpontot átfogó, 3 évesre tervezett „Social pedagogy and creative methods in substance care” című projekt megvalósítását az Európai Bizottság Egész Életen Át Tartó Tanulás programcsoportjának Erasmus Intenzív Programok alprogramja támogatja.

Az alkohollal és droggal kapcsolatos visszaélések és sérülések az egyik legnagyobb egészségügyi és szociális problémaként reprezentálódnak Európában. Nyilvánvaló az összefüggés a társadalom egészségi állapota és gazdasági teljesítménye között; a droggal való visszaélés nagyon komoly egészségügyi és társadalmi problémák gyökere, a használók munkaképességének és társas kommunikációjának jelentős csökkenését vonva maga után.

Az orvosi kezelés után nem maradhat el a szociális rehabilitáció. Szociálpedagógiai szempontból a reaktivitás és a cselekvő részvétel elősegítése az ilyen irányú programoknak a legfőbb célja.

Az IP célja fejleszteni hallgatóink készségeit, mélyreható ismeretekhez és szakmai tapasztalatokhoz segíteni őket, hogy a szociális és gyógypedagógiai ellátó szférában jó eséllyel boldoguljanak, foglalkozzanak majd a drogabúzust elszenvedett fiatalok és felnőttek rehabilitációjával. Az első intenzív nemzetközi képzés Tampere-ben volt, 2009 februárjában.

Az IP (a pályázó finn partner tervezésében) tartalmazott – többek között – előzetesen készített riportokat az ellátórendszer és drogprobléma helyi sajátosságairól; előadásokat és műhelymunkákat a kreatív módszerekre és szociálpedagógiai megoldásokra fókuszálva; „kreatív napokat” szervezett a résztvevő csoportok számára egy drogfüggőket kezelő és kutatóközpontban Finnországban (Mainiemi Development Centre for Substance Abuse Treatment, Hämeenlinna).

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karának a projektbe meghívott diákjai (5 fő) elkötelezettek voltak az IP megvalósításában. Drámapedagógiai és gyógypedagógiai tanulmányaik során szerzett elméleti és gyakorlati tapasztalataikat a projekt megvalósításában kamatoztatták. Vállalták, hogy az IP-ben részt vevő országok és a finn partner diákjaival és oktatóival legjobb tudásuk szerint együttműködnek a projektben felvázolt célok elérésének érdekében. Intézményünk számára is innovatív pedagógiai továbbélése lehet ennek az együttműködésnek, amennyiben részvételünk az IP kínálatát a drámapedagógiával, a színházterápiával és egyéb kreatív művészetpedagógiai eljárásokkal segíti meg.

VINCZE ANETTSzínek és érzelmek áramlása a művészetterápiás folyamatban

Képi alkotásokat, legyen az pszichés problémával küzdő ember, vagy pedig képzőművész alkotása, szemlélve fontos értékelési szempont, hogy a színek vagy a formák játsszák a főszerepet a képen. A színeket a projektív pszichológiai tesztekben az érzelmekkel hozzuk összefüggésbe. A színek erős érzelmi-indulati felhívó jelleggel bírnak.

Az előadásban olyan alkotások kerülnek bemutatásra, amelyeket a színek határoznak meg, és feltehetőleg azok vezették az alkotás létrejöttét. A képek nagyon színesek, abban azonban van különbség, hogy vidám, meleg, vagy pedig sötét, komor színeket használt az alkotó. Harmonikus vagy diszharmonikus-e az elkészült kép.

A könnyebb áttekinthetőség érdekében egy-egy terápiás folyamatból azokat az alkotásokat emeljük ki, amelyek ugyanabban a témakörben születtek, de (merőben) eltérő színhasználattal, jelezve ezzel az alkotóban, a betegben lezajlott pszichés folyamatokat.

A művészetterápiában a színek és érzelmek áramlásának áttekintésével betekintést nyerhetünk a gyógyulás, a pozitív irányú változás folyamatába.

13

DR. PAÁL EMŐKEBelső képek, szimbólumok alkalmazása pszichotikus betegek ambuláns terápiájában

A pszichózis pszichoterápiájában az alkotás, képi megjelenítés (pl. rajz) az „átmeneti tárgy, az átmeneti realitás” tere, melynek során lehetőség van a külső és belső valóság, a szubjektív és objektív tapasztalatok összekötésére, melyek a kollektív realitás felé vezető út fontos állomásai. Kiemelten szerepel a pszichoterápiás kapcsolat jelentősége, melyet a terapeuta részéről a megértés igénye, a páciens részéről a remény és bizalom tart össze, hogy segítője jól fogja őt érteni. Az alkotások során olyan „világ” megosztása történik, amit pont a reális világ és a reális kapcsolatok hárítása hozott létre. Egy páciens 5 rajzát mutatnám be, melyeken keresztül láthatóvá válik a pszichotikus dekompenzáció központi „képe”, a kapcsolati traumák kötődési rajzolata.

ROLL DANCE BUDAPEST

A Roll Dance Kerekesszékes Kombi Táncegyüttes 2001-ben alakult meg a Pool’n’Roll Sportegyesület egyik szakosztályaként. Hazánkban sajnos még nincs hagyománya a tánc e formájának, melyben a kerekesszékes táncosok a világ legtermészetesebb módján táncolnak együtt járó partnereikkel. Célunk, hogy szavak nélkül, pusztán a tánc nyelvén beszéljünk a másság elfogadásáról, az integráció modern eszméjéről, az esélyegyenlőségről. Jelenleg 7 kerekesszékes és 7 járó táncos adja bele szívét-lelkét és nem kevés szabadidejét a közös munkába. Műsorunk kialakítása során a lehető legszélesebb repertoár összeállítására törekszünk, hogy mindenki találhasson benne kedvére valót. Nem csupán standard és latin táncokra készültek koreográfiáink, hanem igyekszünk színesíteni programunkat modern táncfantáziákkal, szóló- és formációs táncokkal, sőt bármennyire hihetetlennek tűnhet, még palotást, csárdást, hip-hopot és hastáncot is elő tudunk adni. Az együttes tagjainak hitvallása szerint, ha csak egy pici morzsányival hozzájárulhatunk a dolgok jobbá tételéhez, s ha csak egyetlen hangyácska is akad, akinek ezzel a morzsával egy világot adunk, már nem éltünk hiába.(Forrás: www.rolldance.hu)

DR. ZÁM MÁRIA – TÓTH ANNAAz öröm helye a testben

Gondolkoztál már azon, hogy mi a Te ritmusod? Vagy csak úgy mozogsz, ahogy „szép, ahogy kell, ahogy elvárják”? De mi az, ami benned van? Hol van az öröm helye a testedben?

A tánc- és mozgásterápiás workshop ízelítőt kínál mindennapi életünk finom rezdüléseinek a felfedezésére. A test és lélek kölcsönhatásának a kutatására. Megmutatja, hol vagyunk nyitottak, hol zárkózunk el, hogyan reagál testünk a történésekre. Önismeretre van lehetőségünk a mozgásban, a táncban.

Az örömnek, a fájdalomnak, a szenvedésnek ad teret a tánc és a mozgás, hogy ki tudjuk fejezni, ki tudjuk bontani rabságából, és szabadon áramoljon bennünk az életerő. A testi öröm és fájdalom érzése az ember vele született tulajdonsága. A magasabb rendű érzelmek viszont a tapasztalás, tanulás során alakulnak ki.

Az érzések, melyek az érzelmek alapját képezik, sokkal egyszerűbb rendszert alkotnak, mint az érzetek: három párjuk az öröm és fájdalom, a feszülés és feloldódás, az izgalom és megnyugvás. A mozgásformák világában tulajdonképpen a feszülés és megnyugvás adja a gyógyító formulát. A tánc során pedig megélhetjük ennek a feloldódásnak az örömét.

Az egészséghez hozzátartozik az érzelmek átélésének a képessége, az öröm és a szomorúság megélése is. Akkor ad erőt, és lehetőséget a továbblépésre, ha a test, lélek és szellem együtt rezdül, harmóniában van. Az adott pillanatban mit érzek, mit üzen a testem, milyen gondolatok kerülnek felszínre? A bennünk zajló folyamatok felismerése, elfogadása felszabadult örömmel tölthet el bennünket. Azonossá válhatunk önmagunkkal. tanulás

14

MÓDNÉ DR. HOLLÓS MÁRIA – FARKAS ANDREAKapcsolódásaink terei

A Műhely témája:

Életünk első pillanatától kapcsolódunk emberekhez, helyekhez, tárgyakhoz és a saját testünkhöz. Kapcsolataink adják életünk alapvető örömeit és nehézségeit egyaránt. Az élet kezdetén induló anya-gyermek kapcsolat ősi mintázata kihat a saját testünkkel való kapcsolatra és minden későbbi kapcsolódásunkban ott rejtőzik. Lenyomata jelen van a testünkben, mélyen sejtjeinkben hordozzuk.

A műhelyen kapcsolódásaink 3 területére fókuszálunk, és fokozatosan tágítjuk érzékelésünket. Elsőként a saját testünkkel és belső világunkkal való kapcsolatunkra fókuszálunk. Tapasztalatot szerzünk testünk, önmagunk elfogadásáról, valamint arról, hogy mindez mennyire meghatározó kapcsolódásainkban. Figyelmünk középpontjába hozzuk légzésünket, testtartásunkat, mozdulatainkat, izmaink működését. A légzés, a mozgás és a zene segítségével figyelmünket a jelen pillanatra és a testünk rezdüléseire irányítjuk. Ezzel kinyitunk egy ablakot, melyen keresztül mélyebb lelki tartalmainkhoz nyerhetünk betekintést.

A következő lépésben a környezettel, a minket körülvevő térrel teremtünk kapcsolatot. Ennek során tisztítjuk, finomítjuk érzékelésünket és megfigyeljük, hogyan hatnak ránk a tér különböző szintjei és minőségei. Végül megérkezünk a társainkkal való kapcsolódás terébe, melynek során izgalmas felfedezést tehetünk a közös mozdulatok, játékok világában. A másik emberrel való nonverbális mozgásmunka során élményeket gyűjthetünk önmagunkról – korlátainkról és erősségeinkről egyaránt – és lehetőséget kapunk, hogy tudatközelbe kerüljön a ránk leginkább jellemző ősi kapcsolati mintázat egy-egy eleme.

A módszer rövid ismertetése:

Műhelymunkánk során az Integrált Kifejezés és Táncterápia (IKT) módszerével dolgozunk, mely Wilfried Gürtler német pszichológus, pszichoterapeuta és táncterapeuta nevéhez fűződik. (1997 óta folyik ilyen irányú 4 éves képzés hazánkban.)

Az IKT mozgással, tánccal, zenével, festéssel, képi megformálással, önkifejezéssel, valamint dramatikus elemekkel integráltan segíti elő önmagunk és társaink teljesebb megismerését, problémák, nehézségek terápiás jellegű befolyásolását.

A módszert évek óta használják önállóan és más terápiás módszerek kiegészítéseként. Így például különböző önismereti csoportokban, pszichoszomatikus- és mozgásszervi megbetegedéseknél, evészavarral küzdők és pszichiátriai betegségek esetében egyaránt sikeresen alkalmazható. Fontos szerepe lehet a különböző krízishelyzetekben, életvezetési gondokkal küzdő emberek megsegítésében. Egyre jobban teret hódít a pedagógus-képzésben és a különböző segítő szakmákra való felkészülésben is.

MONDOK ÁRPÁD – FEKETE ERIKATranszTánc

A TranszTánc egy olyan kontextus, amelyben a szándék, a légzés, a megváltozott érzékelés, a speciális hangok, a zene és az ezek által indukált mozgás együttesen hozzák létre azt a transzállapotot, amelyen keresztül egy magasabb tudatossági szint érintődik meg, elősegítve ezzel (a fizikai állóképesség növekedése mellett) az érzelmi jól-létet. A speciálisan ehhez a módszerhez készített egyedi zene vezetésével a transztánc olyan „belső utazásra” viszi a résztvevőket, amely kitágítja a tér és idő hétköznapi érzékelését. A rituális transz-utazások évezredek óta fontos részét alkotják az animisztikus/sámánisztikus és a keleti tánckultúráknak. A transztánc újszerű megközelítésében egyesítjük ezeknek az ősi szertartásoknak gazdagságát néhány hatékony modern módszerrel. Eredményként hozzáférünk lényünk és az univerzum mélyebb rétegeihez, bepillantást nyerünk a valóság hétköznapi érzékelése mögött húzódó misztikus világba, vagy másképp: a nem tudatos végtelen tartalmához juthatunk el. A TranszTánc középpontjában a bennünket mozgató erők és a tudatalattihoz fűződő kapcsolatunk áll. A sötétség elszigeteltségében táncolva párhuzamos valóságokat fedezünk fel, amelyekben lehetővé válik megoldhatatlannak tűnő problémák megoldása. A transztáncban „eltűnünk”; szellemünkhöz válunk hasonlatossá, nehézségeink kevésbé kötnek, problémáinkat elengedhetjük, és megtalálhatjuk belső önvalónkat.

A TranszTánc esteket Wilbert Alix, a módszer kidolgozója által, nemzetközi szinten képzett Trance Dance facilitátorok tartják, Fekete Erika és Mondok Árpád. Bővebb információ a módszerről a www.trancedance.com weboldalon található angolul.

(A foglalkozáshoz szükséges felszerelés: szembekötő, víz, takaró.)

15

HARANGI RITA – PÉTER EDITTesti mítoszok analízise

A szomato-pszichoterápia egyik módszere a testi mítoszok analízise. Kidolgozója a magyar származású Kemenczei Csilla nemzetközi kiképző, jungi pszichoanalitikus. Módszere mesék és mítoszok szimbolikus anyagára épít, mivel a tudattalan folyamatok ezekben az archaikus kifejeződési formákban jelennek meg legtisztábban. A történetek narratív fonalán haladva, a mítosz kapcsolatba kerül a személyiség belső tapasztalati élményeivel, személyes élete konkrét eseményeivel. A történetek, a »kollektív mítoszok« megértése lehetővé teszi ezáltal, hogy a személy mélyebben és autentikusabban közelíthesse meg saját »személyes mítoszának« lényegét. A spontán művészeti kifejezés, a különféle technikák, testi munka, improvizáció, festés, tánc, maszk-készítés, agyagformálás stb. alkalmazása által megnyílik az út a tudattalan felé.

A módszer – mint művészetterápiás technika – a különböző alkotási módokon keresztül lehetőséget ad mélyebb személyiségréteget is érintő korrekciós folyamatokra a tudatos és tudattalan közötti kapcsolat megújhodása által. Minden kreatív folyamat a játék fogalmán alapszik. A terapeuta mint afféle játékvezető irányítja a játékosokat ebben a kalandban, és segítségével új belső távlatok nyílhatnak meg – mintegy emocionális érlelődési folyamat mentén – a személyiségben, ill. kapcsolatrendszerében. Figyelemmel a workshop időkeretére, csupán a módszer egy-egy szeletének demonstrációjára lesz lehetőség.

FRANK RÓBERTA tánc mint kiegészítő terápia a rehabilitációban

Az előadás célja, hogy a Jahn Ferenc Dél-pesti kórház III. Pszichiátria Rehabilitációs osztályán pszichiátriai betegekkel folytatott több éves Mozgás/Táncterápiás csoportok tapasztalatait elemezze, összegezze.

A hospitalizált betegek egyik legfeltűnőbb jellegzetessége, hogy nagyon sok különbséget mutatnak a mozgás minősége és mennyisége között. Más mozgással rendelkeznek azok, akik már régóta az osztályon tartózkodnak, azok, akik akut állapotban vannak és azok, akik épp készülnek elhagyni az intézményt. Minél inkább egyensúlyvesztett, zaklatott az egyén, annál jobban veszíti el mozgása a szinkronitását és a változatosságát. Ilyenkor csökken a kapcsolat a test és a lélek között, ami számos mozgásmintában megjelenhet: az arc mimikájának elvesztésétől egészen a rigid, tónusos testtartásig.

A hospitalizált kliensekkel foglalkozó terapeuta fő célja, hogy segítse a test integritását és a test-tudat megerősödését, erős, reális test-képet formáljon, bővítse a mozgás-repertoárt, vagy segítsen kontrollálni az impulzív viselkedést. Az egyénnek először saját maga észlelését és a kontroll érzését kell felerősíteni ahhoz, hogy másokhoz tudjon viszonyulni. A félelem és más erős érzelmek csak növelik az elszigeteltséget. Ilyenkor a szavak további falakat teremtenek, ahelyett hogy segítenék a kommunikációt. Az érzések mélysége túl intenzív ahhoz, hogy beszélni lehessen róluk, ezért csak növeli a magányt.

A mozgás és a tánc olyan elemi lehetőség, amelyben a közös mozgáson, az érintésen, a ritmusokon keresztül kapcsolatba lehet a kliensekkel kerülni, és ezáltal tartós változást elérni az állapotukban, életükben.

NAPSUGÁR ANNA – CSILLAG ANDIA zene varázsának érzésének átadása kézjelben

A kézjelek segítségével fényképet adunk a zene gondolataival az élet történeteiről. Segítséget nyújtunk a sorstársaknak az oktatás során:

- a kommunikációs készség,- a személyiségfejlesztés- és a koncentrációs képesség növelése érdekében.

Bemutatjuk a társadalomnak a zenei jelnyelvet, hiszen a jeltáncművészet mint a zenei jelnyelv művészete szépen kifejezi az élet történeteit, a zenét, a lelki érzéseket, gondolatokat és hitünk által a szeretetet is. És ezáltal mindenki számára megteremthető az esélyegyenlőség, hiszen áthidalhatóvá válnak a zenei kommunikáció nyelvi akadályai is.

(A módszerről bővebb információt találnak a www.napsugarasjt.extra.hu oldalon.)

16

A 2005-ben Lipótmezőn megalakult Tárt Kapu Színház Társulata egy esztendeje költözött át Kispestre és alakította meg a Gyógyító Művészeti Műhely és Tárt Kapu Színház elnevezésű művészetterápiás központot. Az itt töltött egyéves évfordulót különleges előadással ünnepelte meg a társulat. Felújították a legendás lipótmezei Passió játékukat és új koncepcióval, újjá szerveződött társulati tagokkal adták elő a kispesti Templom téren. Ezt a különleges és forró hangulatú előadást elevenítik most föl az „Áramlásban” című művészetterápiás konferencia helyszínén, a közönséget is bevonva interaktív módon. Ne tévesszen meg senkit a cím, nem feltétlenül a régi-új vallásos történetet látja a ma közönsége.

Jó szórakozást kíván a Társulat nevében Kaszás Nóra Mária művészeti titkár és Balkay László társulatvezető!

A művészeti tevékenység olyan alkotó folyamat, amely során szinte minden képességünket mozgósítanunk kell, és amelyet intenzív érzelmi motívum kísér. Az érzelmeket egyrészt a megjelenő alkotás esztétikai értéke, másrészt a közben lezajló élmény és probléma-feldolgozó munka feszültségoldó hatása váltja ki. A saját alkotás esztétikai értékének átélése olyan motiváló erő, ami az egyént újabb és újabb alkotásra készteti. Ez pedig lehetővé teszi, hogy az alkotó tevékenység öngyógyító és önfejlesztő folyamattá váljon. Ezért mondhatjuk, hogy az alkotó tevékenység különösen hatékony lehetőség a személyiség- és a képesség-fejlesztéshez.

Terápiás módszerünket óvodapedagógusoknak, tanítóknak, gyakorló gyógypedagógusoknak és fejlesztő pedagógusoknak szánjuk, akik napi fejlesztő munkájukban használhatják ezt az eszközt. Azt reméljük, hogy a pedagógusok ezzel nemcsak hatékony, komplex személyiség- és képességfejlesztő program birtokába juthatnak, hanem olyan örömteli munkára tehetnek szert, amely a kölcsönös alkotás révén a tanulók szocializációját is eredményesen segítheti, és ezáltal erősítheti a hitet tanulóban, pedagógusban és szülőben egyaránt az integrált nevelés lehetőségében. Workshopunk bevezető prezentációjában rövid betekintést nyújtunk a terápiás metódus két típusába:

– Személyiségfejlesztő terápia (mentálhigiénés lehetőség):Egy kisgyermek mázoló munkáján keresztül mutatjuk be, hogy milyen elvi alapokon működik a szabadrajzot eszközként használó kisgyermekek körében végzett feszültségoldó gyermekterápiánk („Szabadfestés védelem alatt”)

– Képességfejlesztő terápia: - mozgás-fejlesztést célzó feladatsor bemutatása gyermekrajzokon keresztül- kognitív, kommunikációs, szociális és orientációs képességek fejlesztését célzó feladatsor

bemutatása Terápiánk két oldalának összefüggéseit rövid filmillusztráción keresztül világítom meg.

A műhelymunka gyakorlati részében sajátélményű gyakorlatot tartunk a résztvevők számára. A három alapszín használatával csoportmunkában készült festmények megalkotása közben a hallgatók átélhetik saját gesztusaik és mozgásuk, valamint a megszülető kép kapcsolatát. A közös munka során, a vizuális kommunikáció átélése közben pedig megfigyelhetik saját érzéseiket, ill. partnereik reakcióit, az együttműködés nehézségeit és örömét. Gyakorolhatják az empátiát, a türelmet, átélhetik alkalmazkodó képességüket, ill. önérvényesítésüket, az egymásra való ráhangolódást vagy elhatárolódást, a megszülető kép örömét, vagy esetleg az eredménnyel kapcsolatos elégedetlenség érzését.

Az alkotómunka végeztével félórás megbeszélést tartunk, aminek keretében a résztvevőknek lehetősége nyílik a megszületett képek alkotása közben átélt érzéseik, indulataik, örömük és frusztrációik egymás közötti megosztására.

17

TÁRT KAPU SZÍNHÁZPassió

SÁNDOR ÉVA – TAMÁS KATALIN Művészettel a lelki egészségért

REIKORT ILDIKÓKokas Klára módszerének alkalmazása a pedagógia és a terápia területén

Kokas Klára módszerét sokan használják pedagógiai területen és kevesen terápiás kereteken belül.

A pedagógiai terület elsősorban a klasszikus zenei anyag globális befogadását teszi lehetővé. Teljes figyelmet igénylő, a zene elemeit mozgásban leképeződő kifejezési formában történik, így még egy nonverbális közlési forma segíti a tanárt a részvevők zenekövetésében. Ha a pedagógiai területen maradunk, elsősorban mit figyelünk?

- a zenei elemek mozgásban való megjelenését (ritmikai, dallami, zenei idők…) - a figyelmet - a csoportban való együttműködést, kapcsolódásokat

Ha terápiaként használjuk:A receptív/ mozgásorientált csoportba oszthatjuk.A megközelítési szempontok különböznek a pedagógiaiaktól:

- hogyan hat a zene a tudattalanra? - a zene segítségével fellazított tudattalan réteg hogyan fejeződik ki mozgásban? - miért könnyebb „kimozogni” a zenét, mint „kibeszélni”? (vitalitásaffektusok) - a szimbólumokban való verbális kifejeződés fontossága, különösen gyerekeknél - folyamatban való követés (lehetőség szerint; kórházi osztályokon ez nehéz)

Tehát fontos a módszeren belüli tudatos használat, a célok kiválasztása és a megfelelő kereteken belüli megtartás.

BÁTORFI ANDREA„A folyóban még mindig van hal” – Folyó-művészet, avagy kísérlet a Paradicsom visszaállítására

A műhelyfoglalkozáson egy kortárs iráni land art művész munkáival ismerkedünk meg. Ahmad Nadalian patakok, folyók partján vési sziklákba és kövekbe az ősi perzsa mitológia jelképeit. E tájba rejtett jelek valami hatalmas és titokzatos dolog jelenlétéről tanúskodnak, amire ha szemünk rányílik, talán mi is megpillanthatjuk az „örök tengerár”-t.

A vetített képes előadás után egy vezetett meditációra kerül sor, ahol a test belső tájai felé fordítjuk figyelmünket. A meditációban megkísérelünk kapcsolatba lépni az életáram lüktetésével önmagunk mélyén. A testben áramló életenergiáról szerzett tapasztalatainkat rajzolás útján horgonyozzuk le.

FARKAS GÁBOR – SUBÁNÉ HALMOS ÉVAÖrömzene a javítóintézetben

A csoporton részt vevők aktív zenélés során, saját élményeiken keresztül betekintést nyerhetnek az intézeti örömzene-csoport működésébe.

Lesz köcsögduda, nyenyere, Ha már tudod gyere-e, találkozzunk!

1. Kokas Klára munkássága - Időszerűsége 80. születésnapja alkalmából - A metódus kialakulása

2. Terápia? És ha igen, mely területhez kapcsolható? - Hogy kapcsolódik a zeneterápiához? A különböző zeneterápián belüli felosztások, mint: aktív/produktív aktív/mozgásorientált receptív receptív/mozgásorientált megközelítések indokolják az integrációt más nonverbális terápiákkal, mint mozgás és képzőművészeti ágazat.

18

DR. GŐBEL ORSOLYAA lélekformálódás művészi útjai

Amikor egy gyermek átél egy korai, traumatizáló eseményt, sok esetben azt tapasztaljuk, hogy a lélekvilág kifejezése egy-egy sablon, séma szorításába kerül. Mintegy fedőanyagként szolgál a ki nem mondható élmény eltakarására. A képzeleti munka felszabadítása és beindulása nagy segítséget nyújt a gyermekek számára, hogy megtalálják a „kiutat” ebből a bár biztonságot nyújtó, de egysíkú világból. Az előadásban szeretnénk bemutatni egy kisfiú útját a dinoszauruszoktól a tündérekig. Szeretnénk megmutatni annak a négyéves óvodai játékfolyamatnak és grafikus élmény-megosztásnak az állomásait (a Szocioemocionális pedagógiai terápia keretein belül), amiben „Martin” másfél év után el merte engedni a dinoszauruszok hideg világát, és rátalált a fény csodájára. A fénnyel megtelített lélek képei is megváltoztak, varázslatos világ bontakozott ki. Erre az „útra” invitáljuk meg hallgatóinkat.

S. PINTYE MÁRIAEuritmia, a „mozgó plasztika”

1. Az euritmia rövid leírásaAz euritmia a 19–20. század fordulóján létrejött mozgásművészet, mely az antropozófia szellemi irányzatának egyik művészeti leleménye: képes a beszéd és a zene különböző elemeit, törvényszerűségeit a mozgás által, az emberi test segítségével a térben kifejezni. Így egyedülálló művészeti minőséget teremt, általa összekapcsolódnak azon művészetek, melyek térbeli alkotásokat hoznak létre (építészet, szobrászat) olyan művészeti ágakkal, melyek az időbeliségben dolgoznak (költészet, zene), ezért mozgó plasztikának is nevezik. Az euritmia szinte már a kezdetektől nemcsak színpadi művészeti ágként jelenik meg, hanem pedagógiai euritmiaként a Waldorf-iskolákban (1919), valamint gyógyeuritmiaként, terapeutikumokban, kórházakban, iskolákban.

A pedagógiai euritmia ma a Waldorf-iskolákban olyan, nem csak művészeti, hanem képesség-, készségfejlesztő célból alkalmazott tantárgy, mely speciális mozgások által segítséget nyújt a gyermeknek a tér és az idő megtapasztalásához, feldolgozható észleléséhez, kiismeréséhez. A gyermek az „itt és most”, „az időben és térben pontosan jó helyen lenni” pillanatait tapasztalhatja meg az euritmia-gyakorlatok által. E – nem csak fizikai értelemben vett – jelenlét gyakorlása hatásosan segíti az énfeljődést. Az euritmia gyógyító ága széles körben nyújt segítséget a különböző betegségek terápiájában. Használják gyermekkori fejlődési zavarok, gyermek- és felnőttkori mozgászavarok, pszichoszomatikus betegségek terápiájában, pszichiátriai megbetegedések kezelésében is. Hazánkban 1992 óta működik négyéves nappali euritmiatanár- képzés és 2005 óta három éves posztgraduális gyógyeuritmista-képzés. Mindkettő nemzetközileg is elismert. Főiskolánkon 14 éve működik választható tantárgyként az euritmia.

2. A műhelymunka témája: EURITMIA, A MOZGÓ PLASZTIKAAz euritmia jól működő kezelési eljárás lehet mindazon fejlődéses vagy felnőttkorban szerzett problémák esetében, ahol a téri és az idői felfogás zavaraival állunk szemben. A gyermek a térbe és időbe születik bele, élete első hét évében azon dolgozik, hogy alapvetően kiismerje ezt a koordinátarendszert, hogy testében személyisége központra, otthonra leljen, és ebből a központból megtanulja strukturáltan felfogni az őt körülvevő teret és az áramló időt. A felnőtt nyomon követi teste és a körülötte lévő tér (háromdimenziós és szociális tér) változásait, és ezekhez alkalmazkodva újra és újra meghatározza önmaga helyét. Ennek a belső mozgékonyságnak, alkalmazkodó képességnek a kialakulását és fejlesztését segítheti az euritmia, gyermek- és felnőttkorban egyaránt. A műhelymunka során a tér átélésének különböző lehetőségeivel ismerkedünk meg. A mozgások által bejárjuk saját testünk terét, mely az otthonlevés élményét adja énünk számára. Más gyakorlatok segítségével elhelyezzük magunkat a háromdimenziós tér struktúrájában. Végül bejárjuk a körülöttünk lévő szociális teret, az egymásra való nyitottság és érzékeny figyelem fejlesztését gyakorolva, önmagunkat egy társas viszonyrendszerbe helyezve. A gyakorlatokat versekre vagy élő zenére végezzük, ezek jellemző elemeit, mondanivalóját fejezi ki mozgásunk, így válik a beszéd és a zene mozgó-élő plasztikává.

19

DR. ZÁM MÁRIAÜzenet a csendből – A táncterápia mint önismereti módszer

„Éreztél már Te is hasonlót? Sokszor csak ülök és révedek magam elé. Pedig a lábam mozdulna, a csípőm incselkedne, de maradok. Valaki érdekel, szimpatikus vagy ellenszenves, vélekedek, ítélkezek, valamit érzek a testemben, de nem figyelek, csak megyek tovább.”A test A testet a táncterápiában úgy tekintjük, mint életünk történéseinek információs bázisát. Sejtjeinkben tároljuk az információt. Testünk fogantatásunk pillanatától kezdve sejtszinten tárol minden általunk megélt élményt, emlékeket. A tánc információ-feldolgozási lehetőségÚj nézőpontot és kapcsolatot alakíthatunk ki ezekkel a régi élményekkel. A táncban való önkifejezés segítségével felismerhetjük és felülvizsgálhatjuk az automatizmusainkat, mintáinkat, a már nem tudatos mozdulatokat, tartásokat.Üzenetek a testben - megjelennek a táncbanA test bölcsességének, a nonverbális üzeneteknek és a kreatív lehetőségeinknek nagy jelentőséget tulajdonítunk ebben a módszerben. A betegséget, tüneteket inkább jelzésnek fogjuk fel, mely megmutatja, hogy hol tartunk most éppen az életünkben, mi az, amin változtatni kellene A tánc ősi kifejezésmódAz emberiség kezdetei óta kíséri, támogatja és gyógyítja az emberek életét a tánc, a tánc-rituálék: termékenységi táncok, születési rituálék, az évszakok táncai, férfiasság táncok, harci és béketáncok stb.A ritmus összeköt bennünket a világ egészével, az univerzumon át a legkisebb közösségig. A ritmus maga a természet, a természetesség. A természet közelében élőknek ez nem jelent gondot, hiszen a világ működésének ritmusában élik életüket. A mai embernek a ritmusokon „túl kell élnie”, kiszolgáltatva a külvilág elvárásainak, a természettől, természetességtől egyre távolodó művi világban. A tánc mint önismereti lehetőségA táncterápia az egyént állítja középpontba, tapasztalati tanuláson vezeti keresztül, az én, a másik és a közösség, a tér egymáshoz kapcsolására fókuszál. A táncterápia felhasználási területeiA táncterápia pszichoszociális, pedagógiai, egészségügyi területen használható leginkább. A rehabilitációban, fejlesztésben részt vevő szakembereknek ajánlható. A táncterápia tehát a mozgásnevelés, a szociális munka, a gyógy- és különleges pedagógia, az általános gyógyászat, a pszichológia, a pszichoterápia, a gyermek- és felnőttképzés, a sport stb. területein tud hatni.

KECSKÉS BEÁTA – MIKLÓS BARBARABiblioterápia pszichiátriai rehabilitációs osztályon

A Szent János Kórház pesthidegkúti Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályán dolgozó pszichológusok különböző csoportos terápiás módszerekkel segítik a – főként pszichotikus – betegek gyógyulását. Különösen fontos elfogadó, biztonságos és kreatív „teret” teremteni számukra, mivel az osztály krónikus betegeinek mindennapjait az egyhangúság, a szellemi és fizikai leépülés, a szociális elhelyezésre való várakozás jellemzi. Ebben a légkörben vezettünk két éven keresztül biblioterápiás (irodalomterápiás) csoportot, mely a művészetterápiák között az egyik legkevésbé kidolgozott módszer, és ezért számtalan új lehetőséget rejt magában. A biblioterápia aktív (írásterápia-alkotásra szólítjuk fel a beteget), illetve receptív (irodalmi művet olvasunk és értelmezünk a betegekkel) formáit mi keverve alkalmaztuk: betegeink sokszor az olvasott művek hatására elkezdtek alkotni, és saját szövegeik: verseik, szösszeneteik értelmezésén túl azok írásának élményeit is megosztották betegtársaikkal. Az irodalmi mű mint médium segíti őket abban, hogy a ki nem mondott vagy ki nem mondható, megformálatlan, strukturálatlan vágyak, élmények, szorongások itt megformált és megosztható narratívumokká váljanak, az értéktelenség érzéséből érték szülessen, a betegség elszigeteltsége és magánya helyett egymást értő és elfogadó emberek közössége formálódjon hétről-hétre. Ennek a terápiás munkának folyamatába enged betekintést az előadás, a betegek írásainak bemutatásán keresztül.

20

FARKAS VERAJung és a képzőművészet-terápia – Önismereti program felnőtteknek

Az előadás bemutatja azt a nyolc alkalomra tervezett programot, amely a Jung által leírt személyiségelmélet szerint halad kívülről befelé, vagyis a külvilág felé mutatott perszónától a Selbst-ig, azaz önmaga centrumáig. Jung az embert úgy látta, hogy az a születésétől kezdve egy progresszíven kibontakozó rendszer, mely belső, autonóm meghatározottsággal rendelkezik. Hangsúlyozza, hogy minden embernek a legalapvetőbb törekvése, működési jellemzője egyediségének fenntartása és kibontakoztatása a környezetével való interakció folyamatában. Ebben a szemléletben különös jelentősége van az életproblémák és a lelki zavarok pozitív értelmezési koncepciójának. Hiszen a személyiség-fejlődésben történő elakadásokat, torlódásokat, megrekedéseket mint a személyiségfejlődés részét, kreatív vonatkozásokkal is bíró megnyilvánulásokként értelmezi, amit nem megszüntetni kell, hanem értékét megtalálva továbbfejleszteni. Az előadás ismerteti a nyolc alkalomra kidolgozott önismereti programot, amely alkalomról alkalomra mutatja meg a személyiség főbb meghatározóit és lehetőséget ad azok más-más nézőpontból való megközelítésére, megismerésére, a bennük megmutatkozó tartalmak konfrontációjára, illetve harmonizációjára.

A prezentáció feltárja a Jung által leírt személyiségrészekhez rendelt képzőművészeti technikák együttes alkalmazásának lehetőségét. A terápia fókuszába a produktumot állítja, mely egyszerre jelenti a terápia közegét és a kommunikáció síkját is: az alkotásoknak és az őket kísérő érzelmeknek önmagukban is van terápiás hatásuk anélkül, hogy a mögöttes élmény racionális tudatosítása megtörténne. A hangsúly az alkotás folyamatán és az elkészült alkotáson van, mely jelentős érzelmi átalakulást, tehermentesítést biztosíthat a kliensnek. A műben belső pszichés tartalmak fejeződnek ki, melyek a materializáció és a konkretizáció révén új realitássá válnak, így utalnak közvetlenül az érzésekre, észlelésekre. A létrehozott munkán keresztül a hozzá rendelt érzelmi tartalmak megérthetővé, megoszthatóvá válnak; így képez öngyógyító erőt a kreatív tevékenység.

VALACHINÉ GERÉB ZSUZSA – SÓTINÉ MUZSIK MARGIT„Erdő rejtekén” – Serdülőkori megküzdési módok, énerő és identitás támogatása művészetterápiás

szemlélettel

Előadásunkban egy gyakorlati projektmunka kerülne bemutatásra: halmozottan hátrányos helyzetű serdülők komplex fejlesztése integrált (elsősorban azonban képzőművészeti) művészetterápiával. A reintegrációs oktatású osztályban (Dobos C. József Vendéglátóipari Szakiskolaképző) 13 fő tanul, többségük a tankötelességet meghaladó életkorban. Többszörösen traumatizált múltat hordoznak magukkal, mind személyes családi életükből, mind iskolai teljesítmény-tapasztalataikból. A közösségben a művészetterápiás foglalkozás előtt a laza kapcsolati szálak, feszült csoportdinamika, időnként megemelkedett agresszió, deviáns magatartásminták, valamint a többségnél látványos beilleszkedési zavarok figyelhetők meg. Megküzdési képességeik alacsony színvonalon vannak.

A művészetterápiás órák heti három órás blokkokban zajlanak mind egyéni, mind közösségi feladatokat tartalmazva. A cél a csoport tagjaiban az énerő fokozása, a frusztrációs tolerancia megerősítése, megfelelő megküzdési módok kialakítása, hatékony konfliktuskezelés, valamint az önismeret fejlesztése. Az alkotótevékenységen keresztül hatóerő, sikerélmény, az interszubjektív tapasztalatok korrektív emocionális átalakulása voltak elvárásaink.

A csoportfoglalkozásokat megelőzően a csoporttagokkal diagnosztikus célú rövid beszélgetés és rajzvizsgálat készült: HTP, ember az esőben, madárfészek. A teszek alapján veszélyeztetettség, az énvédő mechanizmusok gyengébb foka, dezintegráltság, időnként alacsony kognitív képességek voltak regisztrálhatók. Ennek ellenére a foglalkozások kezdeti szakaszában a vezetők relaxációs technikákat, vezetett imaginációt alkalmaztak az introspekció, az önreflexió fokozására, a szorongás mérséklésére, valamint az agresszivitás csökkentésére.

A felépített folyamat az egyéni alkotástól haladt a csoportmunka, a közös alkotás felé. Az órák e mellett szabad interakciós helyzeteket, játékot, zenés, mozgásos feladatokat tartalmaznak. A foglalkozások utolsó szakaszában nagyméretű falfelületre történt az alkotás. A falfestmény tematikája az „erdő”: annak mitológiai, mesebeli szimbolikus tartalmaival, illetve azzal a szándékkal, hogy a csoporttagok együvétartozásukat és individualitásukat egyszerre élhessék meg a folyamatban és láthassák viszont az elkészült közös alkotásukban.

21

DR. H. ORLÓCI EDITMiért nincs cirkuszterápia?

Van-e cirkuszterápia a világon, van-e Magyarországon? A kiinduló feltételezésem az, hogy a válasz az első esetben pozitív, a másodikban viszont nemleges. A magyar szakirodalom két alapművének1 logikájából jól levezethető, hogy miért lenne érdemes egy ilyen kísérletet indítani hazánkban is. Bálint Mihály2 „filobata” névvel jelölt személyiség-konstellációjának leírásában rendre vissza-visszatér az akrobaták munkájához. Ha e tevékenység a felnőttek esetében érvényes példa lehet, akkor még inkább így kell legyen a gyermekre vonatkozóan. Hitem szerint a Bettelheim-féle3 mechanizmusok a cirkuszi előadás befogadása során is érvényesülhetnek. Erre vonatkozóan a cirkusszal foglalkozó tudományos irodalomból4 az a korai elemzés számít mértékadónak, mely szerint a cirkuszi produkciók analogonjainak a népmeséket kell tekinteni. Előadásomban szeretném felsorakoztatni a terápiás hatás valószínűsége melletti érvekként a sérült és egészséges gyerek non-verbális megnyilvánulásainak5 egybevetését a cirkuszi pózokkal, ill. a cirkuszi munka és életforma néhány fontos jellegzetességében rejlő lehetőségeket.

1 Petzold, Hilarion – Ramin, Gabriele: Gyermek-pszichoterápia. Osiris Kiadó, Budapest 1996, ill. Juhász Sándor (szerk.): Nonverbális pszichoterápiák. Animula könyvek, Magyar Pszichiátriai Társaság, Budapest, 19912 Bálint Mihály: A borzongások és regressziók világa. Animula, 19973 Bettelheim, Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest, 19854 Bouissac, Paul: Circus and Culture. A Semiotic Approach. Indiana University Press, Bloomington, London, 1976 5 Szász, Suzanne: Gyermekünk szótlan nyelve. A testbeszéd. A Kossuth Nyomda kiadása, 1987

FARKAS ANDREASzakrális körtáncok

A körtáncmozgalom ősi hagyományokhoz nyúlik vissza. Abba az időbe, amikor az emberek életének szerves része volt a tánc, táncoltak olyan fontos események kapcsán, mint a születés, halál vagy szerencsés vadászat. Tánccal köszöntötték a napfelkeltét, és kértek esőt. A táncuk nem a közönségnek szólt, hanem a közösséget és annak életét támogatta.

A Szakrális Körtáncok (szakrális = szent) „mozgalma” az 1970-es évek elején indult útjára Skóciából, a nemzetközi Findhorn Alapítványtól. Bernard Wosien balettmester gyűjtötte össze és tanulmányozta az európai körtánchagyományokat és sokat tanult e táncok lélekre gyakorolt hatásairól. Azóta a világ számos országában működnek kisebb-nagyobb körtánc-csoportok és folytatják a Bernard által megkezdett hagyományt.

Hazánkban 15 éve van jelen ez a hagyomány, s én olyan szerencsésnek mondhatom magam, hogy már a kezdetektől részt vettem benne. Most már több mint 12 éve tanítom a táncokat és adom tovább, hogy mások is megismerhessék a szépségeit.

A műhelyen a különböző népek ősi, ill. újkori körtáncait táncoljuk (pl.: zsidó, görög, breton, ír, spanyol, dél-amerikai, bolgár stb.), melynek során a tudatos jelenlétre, a pillanat adta élmények, érzések, testi érzetek befogadására koncentrálunk. Dinamikus és meditatív táncokat is táncolunk, mely segít az érzelmek széles skálájának átélésében. A különböző táncok más-más hangulatot, mozgásmintát közvetítenek, így mindegyik más módon hat ránk, más üzenetet közvetít számunkra. A kihívás abban áll, hogy képesek vagyunk-e nyitott érzékeléssel, nyitott szívvel és tudattal jelen lenni a pillanatnak és átélni (belső ítélkezések, elvárások nélkül) a tánc, az együtt mozdulás és a saját létezésünk örömét.

A körtáncok hatásai hosszú távon, ill. egy alkalom során:

• Tudatosítja és feloldja a testi, lelki feszültségeket• Életenergiával, erővel tölt fel• Összehangolja a két agyféltekét (a gyakori keresztező mozgások által)• Megkönnyíti a különböző érzelmek átélését • Örömöt, felszabadulást, kiegyensúlyozottságot ad• Segíti a testi elfogadást és az öngyógyító folyamatok beindulását• Meditatív, módosult tudatállapotot hozhat létre, mely segít lényünk lényegi részével kapcsolatba kerülni • Erősíti az egyén és a közösség kapcsolatát és az egyénnek a közösségben elfoglalt helyét, fontosságát.

22

MERÉNYI MÁRTATest-tér

A műhelymunka során azt kutatjuk, hogy a tér autentikus megalkotása hogyan válhat az öntapasztalás, az önismeret forrásává.

Térélményünk eredendően érzékszervi-mozgásos tapasztalatokból épül fel, ami megteremti belső mentális tér-képzeteink alapjait is. A műhelyben a konkrét, valóságos tér felfedezésén keresztül jutunk el saját, közvetlen térélményünk autentikus megalkotásához. Dolgozunk a tér valóságos, szimbolikus, képzeleti és érzelmileg telített minőségeivel.

Tér és test egymást feltételezik: testünk térben gyökerezik, és a minket körülvevő tér testünkhöz képest észlelhető. Tértapasztalásunk bizonyos dimenziói elválaszthatatlanok a lélektani kontextustól. Átszövik megismerési módjaink, kapcsolati világunk, érzelmi állapotaink.

(A részvételhez tánctudás nem szükséges, ajánlott a kényelmes ruha és a vastag zokni.)

VIRÁG ZSUZSANNAA körtáncok – Szelíd gyógymód

Én évek óta táncolok. Nekem a tánc olyan, mint maga az élet. Amikor táncolok – létezem! Egy müvészetterápiás csapatban dolgoztam hét évig az OPNI-ban, rehabilitációs osztályon. Az én területem a mozgás- és tánctanitás, és táncműhelyben való munkálkodás volt. Nagyszerű élményekre és sok tapasztalatra tettem szert.

A körtáncolás egy lehetőség. A test és lélek együtt mozog a zenére. Tánc közben magunkra figyelünk, a mozgásra, a zenére, az érzéseinkre. Vannak mély autentikus zenék és lépések, melyek közül sok igen egyszerű. Ezáltal hozzásegítenek ahhoz, hogy megszólaljon bennünk egy húr, és együtt rezonáljon a zenével. Van olyan zene, ami azonnal megragad, van, ami taszít. Ha többször találkozunk vele, átdolgozódik bennünk valami, pedig „csak” táncoltunk. A zenén, a táncon keresztül megérthetünk valamit, ami csak ezen a módon juthat tudomásunkra. Tehetünk egy lépést – az érzéseink felé. A körben – amely a teljesség szimbóluma – megfoghatjuk egymás kezét, átérezhetjük az együttlét és a tánc örömét.

SERESS ATTILAAntropozófiai rehabilitáció és szociális művészet

1.Az euritmia a szívből indított áramlásokkal foglalkozik, míg a Bothmer-gimnasztika a tér dinamikus érzékelésével. A művészetek segíthetnek, abban, hogy ne csak fej-emberek legyünk, hanem a mellkasi rendszerünk is élő maradhasson, míg a mozgásművészetben a végtagjaink kaphatnak új impulzusokat. A tanításban és a felnőttekkel történő szociális munkában különösen fontos, hogy a fej, a szív és a ritmikus rendszer, valamint a végtagok harmóniába kerüljenek egymással. 2Hogyan lehet rátalálni a belül rejlő autonómiára egy traumatizáló életeseményt követően? Az intellektuálisan elmondható és a mozgásban kifejezhető emberségünk kapcsán ez alkalommal közös mozgásra invitálom hallgatóimat, „látókat” és „nem látókat”. Ehhez elsősorban az I A O U E hangokkal foglalkozunk euritmia-mozgással a következő séma szerint:

I - cselekvési kontrollA - elfogulatlanságO - pozitivitásU - kitartásE - gondolati kontroll

3„Nevess és szeress – azok mentik át a Földet, akik önként teszik a jót” © épek és fogyatékkal élők új társadalmi együttműködési normájának megfogalmazása a 7 éves vakos Bothmer-gimnasztika módszerfejlesztés történetében – mint szociális művészet.

23

A workshop célja: bemutatni az Alexander Technika alapelveit gyakorlati szemléltetésen keresztül. A résztvevők megismerkednek egy speciális gondolkodási móddal, amely egy tudatosabb önirányításon alapul, és saját szervezetük működésével kapcsolatban valós élményeket is szereznek.

Az Alexander Technika alapelvei azt feltételezik, hogy minden egészséges gyermek egy természetes, helyes testhasználati móddal születik. A szocializáció során, valamint a modern városi lét következményeként sok olyan testhasználati szokást alakítunk ki magunkban tudatosan vagy öntudatlanul, amelyek felborítják szervezetünk egyensúlyát. De ezeket a szokásokat annyira „normálisnak” tartjuk, hiszen a többiek ugyanígy vannak vele, hogy már fel sem tűnik, csak amikor már betegségekben manifesztálódnak (pl.: légzőszervi, idegrendszeri, mozgásszervi vagy emésztőrendszeri panaszok).

Tehát fel kell ismerni, hogyan borítjuk fel a szervezet természetes egyensúlyát, megakadályozni azt, és teret adni valami hatékonyabbnak. Ez a szokásformálás folyamata. Ha valaki valamilyen funkciózavarral született, akkor is ugyanez az elv, vagyis az adott működő rendszeren belül meg lehet találni a legkönnyebben fenntartható és funkcionálisan kielégítő egyensúlyt. Ennek a fenntartása is tanulási folyamat. Az eljárás a fizikai szokásrendszer felől közelít, de szemléletében komplex, mert figyelembe veszi, hogy a gondolatok, az érzelmek és a szervezet működése szétválaszthatatlanul összefüggnek egymással. A módszer a funkcionális problémákkal foglalkozik, megismerteti az egyént saját szokásrendszerével, és egy olyan általános testhasználati módot tanít, amely egy optimálisabb működést biztosít, ennek eredményeképpen a szervezetben létrejön egy olyan természetes dinamikus egyensúly, amelynek alapja a mozgás és a folyamatos változás, amelyben az energiák szabadon áramlanak.

HEGEDŰS ZOLTÁNEllentétes erők egyensúlyában – Alexander-módszer

24

Az érkezés és bemutatkozás után rövid saját test- és térérzékelési gyakorlat mozgásban. Megismerkedés F. M. Alexander rövid élettörténetével és módszere alapelveivel: elsődleges kontroll, irányadás, megakadályozás. Újabb gyakorlati játékok: hogyan találjunk könnyed egyensúlyi helyzetet a széken ülve? Konkrét gyakorlat, amely segítheti mindennapjainkat. Rövid elméleti bevezető a testhasználati szokások kialakulásáról, működéséről és erejéről, valamint a hibás érzékszervi érzékelés elismeréséről. Folytatva a gyakorlati tapasztalatszerzést: hogyan őrizzük meg testünk (szervezetünk működésének) egyensúlyát és könnyedségét mozgásban. (Például a székről való felállás, állás leülés közben.) Eközben a hibás érzékszervi érzékelés szemléltetése. A gyakorlatok egyszerre kívánják aktivizálni a résztvevők test- és térérzékelését, valamint tudatosabb önirányításukat a módszer alapelvei és didaktikája mentén. A gyakorlati munka állásban, a kilépés és az abból következő járással zárul. Összegzésként a csoport rövid visszajelzése, élmények megosztása, kérdesfeltevések.

1.2.

3.

4.

5.

POTZNER IRÉNBibliai rögtönzések, avagy a Biblia szubjektív szemmel

A Meglepetés Színház interaktív, rögtönző, amatőr színház, amely 2002-ben alakult.

Az előadáson felkínáljuk a közönségnek, hogy kedvenc bibliai alakjaikból választhatnak, és megnézhetik azok karakterét, érzéseit vagy ambivalenciáját egy-egy élő szoborban, valamint bibliai személyek, vagy egy személy és a hozzátartozó tárgy rövid találkozását is eljátszhatja a társulat számukra a testbeszéd nyelvén, kevés szóval.

Azután arra kérjük a „Nagyérdeműt”, hogy elevenítsék fel kedves ó- és újszövetségi történeteiteket, mondják el ezzel kapcsolatos kéréseiket, kérdéseiket. Érdeklődhetnek egy bibliai történet szereplőinek elő- és utóélete iránt is, ami nincs leírva, de sugallja a Biblia. Kiválasztják a szereplőket és megnézik a színpadon a kért történeteket megelevenedve.

A társulat jelenleg 19 fős. Egy-egy előadáson legalább 8-10 fő lép színpadra. Próbáinkon playback- és színpadtechnikát, mozgást és hangképzést tanulunk. Tanuljuk a Bibliát és a történetek hátterét is, hogy jobban „életre kelthessük”. Alakul a színháznak egy másik arculata is. Híres drámák rögtönzése jó gyakorlat a társulatnak és nyitott műhely bárki számára, aki ki szeretné próbálni a színházi rögtönzést.

Megalakulásunk óta többször szerepeltünk meghívásra különböző rendezvényeken az egész országban (pl. Pszichodráma Kongresszus, Művészetterápiás Kongresszus, Nemzetközi Bibliadráma Találkozó, Művészetek Völgye, Városmisszió stb.), határon túli magyaroknál (Kolozsvár, Szamosújvár), és rendszeresen vannak előadásaink Budapesten.

HERR NIKOLETTAFélrenézni vagy együtt hordozni? –

Különféle fogyatékosságtípusok megélése a pszichodráma eszközeivel

Bizonyára mindenki emlékszik arra az élményre, amikor gyermekkorában „szembekötősdit” játszott társaival, vagy amikor beszéd nélkül kellett valamit elmagyaráznia és a többiek találgatták, mit is akar kifejezni. A hétköznapokban azonban leginkább csak rácsodálkozunk, elfordítjuk a fejünket, jobb esetben sajnálkozunk azokon az embereken, akik valamilyen fogyatékosságukból kifolyólag másképp élik meg a világot. Sokszor nem is közömbösség, hanem a megdöbbenés, a tehetetlenség, a szokatlanság miatt nézünk félre, hiszen a másság ténye zavarba hoz, bénítólag hat.

Az együtt hordozás azt jelenti, hogy a sérült személy ne maradjon kívül az általunk megélt világon, hanem képességében, lehetőségeiben vonjuk be Őt is a mindennapokba. Ne sajnáljuk embertársainkat, hanem szeretettel segítsünk rajtuk. Mindenki szeretné érezni, hogy ő fontos, hogy ő képes valamire, ami másoknak jó, hogy nem teljesen kiszolgáltatott. Lehet valakinek az átlagostól eltérő képessége, talán ezért egy kicsit külön világa is, de nem szabad engedni, hogy elkülönült világa legyen!

Ha felvesszük velük a kapcsolatot, felfedezhetjük önmagunkat és feltehetjük magunknak a kérdést: Ki vagyok én? Miért vagyok én ilyen, ő pedig olyan? Ezek a kérdések segítik az én megtalálását, a ránk szabott feladatok vállalását, erősíthetik küldetéstudatunkat.

A workshop célja az öngyógyítás, mert megélve mások másságát, elfelejthetjük saját gondjainkat, és felfedezhetjük magunk körül a sok tennivalót. A pszichodráma technikái lehetőséget adnak a szerepcsere révén a megélésre, és ezáltal a megértésre. Nem ad lehetőséget a műhelymunka arra, hogy mélyebb, saját élményű, úgynevezett „protagonista centrikus” pszichodrámát játszunk, viszont a felkínált helyzetgyakorlatok segítségével bevonhatjuk azokat az érzékszerveinket is, melyeket a beszéd, a hallás, a látás birtokában nem használunk ki eléggé. Így megélhetjük a másik világot, ami legalább olyan teljes, mint az épek világa, csak egy kicsit más.

„Ne nézzünk hát félre! Próbáljuk meg együtt hordozni egymás terhét!...”(Dr. Vass Miklós, 1991)

25

DONÁTH ATTILA – SÁNDOR ZSUZSAA komplex dráma mint művészetterápiás eszköz

A komplex dráma olyan – elsősorban a dráma eszköztárára építő –, több elemből álló módszerspecifikus eljárás, mely ötvözi a drámapedagógia, a playback (improvizációs színház), és a pszichodráma elméletét és eszköztárát a benne résztvevők alap-, szociális és kulcskompetenciáinak fejlesztése érdekében az alábbiak szerint:

– viselkedési bátorságot, biztonságot nyújt a társadalmi élet sok területén (pályaválasztás, ügyintézés, családi és iskolai gondok, stb.) a résztvevők korának megfelelő fokon és formában,

– könnyed és természetes kapcsolatot teremt a nemek között,– ellensúlyozza azt a passzivitást, amit a tömegkommunikációs eszközök akaratlanul is

elősegítenek.A foglalkozások alapja a saját élmény, mind módszertani, mind tartalmi szempontból.A résztvevők – a csoportot vezetők is – elsősorban saját életeseményeik történéseit mesélik el egymásnak, és az ahhoz kapcsolódó érzelmeket jelenítik meg dramatikus módszerekkel. A feldolgozás során elemzik a látottakat és hallottakat, verbális és nonverbális visszajelzéseket adnak egymásnak a megélt élményekkel kapcsolatban.

CSORBA-SIMON LÁSZLÓAutogén tréning és kreativitás

Előkészítem a játékos kreativitásfejlesztő tréninget, melynek lényegi vonása a kapcsolat létrehozása. Hogyan lehet teremtő, alkotó munka során, a művészet nyelvén, eszmét cserélni egymással? Ha átláthatunk a szitán, az jó érzéssel jár együtt. Tegyünk kísérletet a szitás játékban való aktív szereplésre. Utalok „A KÉZ” című délelőtti előadásom, az ősember művészetére vonatkozó gondolataimra.

Rituális kör – Körben ülünk, a kör közepén égő gyertya. Kezemben a szita. Röviden ismertetem a kéz szerepét a játékban, a művészetben, a mindennapi életben. Elmondom, hogy mit fogunk alkotni a következő kb. 90 perc során. Bemutatom a helyszint, ahol vagyunk, magamat és a szitámat. Persona (maszk) szerepet játszik a szita, amikor a körben, itt és most, kézről-kézre jár. Per sonare (áthangzás), saját keresztnevünk kimondása az arcunk elé tartott szitarostán át. Ez a bemutatkozás rítusa. Perszonális (személyes) és interperszonális (személyek közötti) akció valósul meg, a hangok és a digitális kamera fényvillanásának együttes jelenségében. Szitaportré készítése közben, a kölcsönös bemutatkozás során, csoportban hangolódunk rá a Schultz féle relaxációs gyakorlatra.

Gyertyafény és imakéz. Az autogén tréninget ülő pózban gyakoroljuk. A rajzolt, festett képi feldolgozás nem verbális módon, a visszahívást követő kb. 15 perces csend közben valósul meg, az A/4-es kartonlapokon létrehozott alkotásokban.

Sajátélmény megosztás következik. Az alkotásokat előbb kiállítjuk a körben. Majd az óra járásának megfelelő irányban mindenki szabadon elmondhatja élményeit és saját képelemzését. Jó, ha meg tud nevezni egy számára fontosa szimbólumot. Lehet egymás élményeire reflektálni

Színe és fonákja van minden lapnak, amit kézbe veszünk. A lap egyik oldalán van a firka (kép), ez a színe. A másik oldalán van az írás, ami a fonákja a munkának. Pont úgy, mint a fémpénzen is van a fej és az írás. A műalkotásokat is több (szempontból) oldalról lehet szemügyre venni.

Közösen festett színes kép létrehozása, szabadon, játékosan. Mindenki a saját vázlatát is felhasználhatja. A munka egyes fázisait digitális fotók dokumentálják. A csoportülés végén, vizuális feedback következik, a kivetített képanyag rövid megtekintése során felidéződik a mostani 90 perces alkotó együttlétnek minden fontosabb részlete.

Kéz a kézben körben állunk, megfogva egymás kezét, elbúcsúzunk. Weöres Sándor Vonzás című versének elszavalása.

26

TAKÁCS ISTVÁNNépijáték-terápia

A népijáték-terápia a személyiség állapotának megfelelő támogatást kíván nyújtani – a természetes anyagok használatával;– a tárgykészítési technikák segítségével.

Terápiás gyakorlatában Winnicott játékfelfogására és Axline terápiás elveire támaszkodva, Böszörményi-Nagy családterápiás szempontú megközelítését alkalmazva, a keresztény-zsidó kultúrkör hagyományaira figyelemmel kívánja azt a kulturális miliőt erősíteni, amelyben a kliens él.

A népijáték-terápia a kulturális és a családi gyökereket erősítve segít az aktuális élethelyzetek, személyiségállapotok megoldásában. Összefüggéseket segít feltárni az egyén és környezete között, s a folyamatjelleg megmutatásával a megoldás felé segíti kliensét. Olyan kontextualitást fedeztet fel, amelynek során az egyén képes felismerni saját, lehetséges aktivitásait. Tevékenységorientáltsága segítségével támogatja a szavakon túli közlést – a kimondhatatlant közölhetővé teszi. Az alkalmazott technikák spontán javulást idéznek elő a motorikumban, ugyanakkor az örömélmény révén a személyiség kiteljesedéséhez is hozzájárulnak. Természetes anyagokból készült tárgyak használatával a legtöbben szívesebben vesszük körül magunkat, mert az ilyen tárgyak használata általában jó érzéssel tölti el az embereket – esetünkben különösen, hiszen a kliens készíti el azokat, mintegy felismerve, milyen lehetőségek előtt áll: a tárgy formája,felülete, anyaga, származása mind hozzájárul ehhez. Tudat alatt talán elképzeljük a fát, amelyből egy tárgyat kifaragtak, vagy a mezőt, ahol azok a búzaszálak nőttek, amelyek szalmájából kosarat fontak hozzáértő kezek, vagy sziklákat, kődarabokat, marhabőrt, amelyből használati tárgyak lettek.

A terápiás koncepcióban kiemelten szerepel az, hogy a kliens felmenőivel való „kapcsolat” mintegy újraíródik a tárgykészítés alkalmával, ami a kontextualitás okán más vonatkozásban szintén segítő faktorrá válhat, ugyanis a rendszerszemléletű megközelítés a családot tekinti a problémák keletkezésének és a terápiás beavatkozás egységének. A terápia fókuszában a család, annak alrendszerei, illetve az egyén szignifikáns családi kapcsolatai állnak. A családi kapcsolatokban interakció, kommunikáció révén igyekszik változást létrehozni az élmények átélésének és feldolgozásának módjában, valamint a magatartásban.

KRAVALIK BRIGITTA – TÍMÁR ANDORUtazás – Tánc- és mozgásterápia

A bemelegítés utáni első részben egy utazásban lehet részünk, melynek során különböző közegeken keresztül jutunk (először a vezető irányításával, majd a résztvevők fantáziája alapján) egy varázslatos szigetre, ahol a helyi bennszülöttekkel lépünk kapcsolatba (vagy éppen rejtőzünk el előlük) mozdulatok segítségével. Ez a második rész, melynek végén közös örömtáncot vagy tűztáncot járunk a helybeliekkel. A harmadik részben mindenki behunyja szemét, és a földön fekve azon elmélkedik, hogy az utazás és a szigetlátogatás során melyik volt a legemlékezetesebb pillanat a számára. Ezt a pillanatképet kiragadva egy-egy mozdulattal emlékezünk a közös élményre, mielőtt elbúcsúznánk egymástól.

A foglalkozásra szeretnénk azok közül a gyermekek közül meghívni néhányat, akikkel együtt dolgozunk a magyarországi MUS-E program keretében.

A MUS-E program egy aktív művészeti program, amely az általános iskolák alsó tagozatos osztályaiban valósul meg hiteles művészek közreműködésével. A program – amelyet 1994-ben Yehudi Menuhin indította útjára – alapvető célkitűzései közé tartozik, hogy egymás elfogadására, közös alkotásra, és önértékelésük erősítésére nevelje a kis nebulókat a művészetek (elsősorban a zene, a tánc és képzőművészet) eszközrendszerével, a különböző művészeti ágak megtapasztalásán keresztül.

27

DR. TÍMÁRNÉ RÉTI TÍMEAMurál Morál

1.1 A murál painting az utcai művészetek egy olyan különleges formája, mely képzőművészeten alapul, ami „csak” eszköz. A legfőbb cél: a közösségek fejlesztésének elérése.

Magába foglalhat bármilyen más művészeti tevékenységet is, mint a képzőművészet. Csoportos alkotó folyamat, ugyanazzal a csoporttal minimum 6 hónapon keresztül a nem-formális módszerek használatával egy adott téma feldolgozása, melyek segítik a művészi önkifejezést és a közösség tagjainak egységgé formálódását, erősödését.

Lényege a közös gondolkodás, közös alkotás, tervezés a csoporttagok teljes bevonódásával. Eredménye a nyilvánosság számára is láthatóvá válik, a nagyméretű (60 m2 – 70 m2) falfelület megfestésével, mely közel 10-15 évig közvetíti a ma élő fiatalok társadalomról és a világról kialakult gondolatait, véleményét. 1.2 A festés nem igényel művészi előképzettséget, a nagy méretben való képi megjelenítés által kikü-szöbölhetők olyan hiányosságok, melyek az iskolában megszokott kisméretű, részletezett alkotásoknál kitűnnének, így mindenkinek sikerélményt nyújt a nagyméretű közös festmény elkészítése.

Az alkotás folyamata két részre bontható: a folyamat hosszabbik részét kitevő témafeldolgozó, a festést előkészítő szakaszra műhelyekben, és a folyamat kicsúcsosodását jelentő falfestménynek mint fő produktumnak az elkészítésére. Festés közben a három alapszínnel (sárga, kék, piros), valamint a két kiegészítő színnel (fehér és fekete) dolgozunk. Ezeknek a színeknek a keveréséből hozzuk létre az összes többit.

A módszer komplexitása nemcsak abban rejlik, hogy segítségével bármilyen téma feldolgozható, és a közösségi gondolkodás egy nagy felületen kivetítődik, hanem a művészi önkifejezésnek is nagyszerű eszköze. Továbbá fejleszti a fiatalok alkalmazkodó, kooperációs és kommunikációs készségét, véleménynyilvánításra, gondolataik kifejezésére, érvényesítésére pozitív módon ösztönöz. Mind a témafeldolgozások során, mind pedig a fal tervezésekor maradandóan folyamatosan mérni tudja magát az ember társaihoz.

A közösség erejére építve segíti hozzá az egyént gondolatainak, érzéseinek vizuális megelevenedéséhez, megmutathatja a világhoz és önmagához való viszonyát, bátran, következmények nélkül feltárhatja ezeket esztétikus, maradandó értéket teremtve mások számára is. A módszer alkalmas a generációk találkozására, a különböző társadalmi normák megismerésére, elfogadására.

A falfestés egy rituálé: egy felület lelki tartalmakkal való közös felöltöztetése, egy vetítővászon. Miközben a fal szépül, a festő csoport pedig épül. Egy fal esetében általában a 20-25 fős magot képző csoporton kívül általában megjelennek azok a személyek is a kipróbálásra, akik nem vettek részt a tervező folyamatokban szigorúan követve a tervrajzot. Azt hiszem, akivel egyszer közös szimbólumokat talál az ember, és mindezt kivetítheti egy nagy, közel 60-100 m2 falfelületre, azzal tudattalanul kialakul egy olyan mély kapcsolódás, ami mindig összeköti őket. A kép elkészülése után pedig mindezt felavatják. Az emberek többségének átvitt értelemben különböző falaik vannak, melyek elválasztják őket egymástól. A falak festése összehoz bennünket. A festmény maradandóságából kifolyólag bárki, aki visszatér a helyszínre, újraélheti az örömöket, és akár 10 év múlva is megtalálhatja akkori énjét, gondolatait újraértelmezheti, motiválhatja saját magát vagy másokat egy újabb festés élményének megszerzésére.

HEGYI NÓRAKi lopta el Bence gyűrűjét? – Pszichodráma-csoport, Aszód

2006. óta tartunk pszichodráma foglalkozásokat az Aszódi Javítóintézetben a növendékek részére, heti egyszer, 3 órában. A pszichodráma módszertana mellett használunk más, művészetterápiás eszközöket is (pl.: zene, képzőművészet). Előadásunkban a zárt intézeti csoport sajátosságai mellett bemutatjuk az egyik csoporttag fejlődésének alakulását játékain keresztül. Körüljárjuk a fiataloknál megfigyelhető, a csoportban többször, különböző témákhoz kapcsolódóan megjelenő, elkövető-áldozat szerepek kettősségét, felcserélhetőségét.

28

Balkay LászlóBátorfi AndreaDr. Buda LászlóCsorba-Simon LászlóDonáth AttilaFarkas AndreaFarkas GáborFarkas VeraFrank RóbertGerevich JózsefGhychy GyörgyDr. Gőbel OrsolyaDr. H. Orlóci EditHarangi RitaHarmat LászlóHász ErzsébetHegedűs ZoltánHegyi NóraHerr NikolettaIndries KrisztiánKaszás Nóra MáriaKecskés BeátaKiss Tibor CeceKravalik BrigittaMerényi MártaMódné Dr. Hollós MáriaMondok ÁrpádFekete ErikaNapsugár AnnaNovák Géza MátéOrosz HelgaDr. Paál EmőkePotzner IrénReikort IldikóRoll Dance BudapestSándor Éva

balkaylaszlo@gmail.com batorfia@gmail.comlaszlo.buda@bluecompass.hujusimo@mail.datanet.hudonathattila@t-email.hufarkasandi1@gmail.comfarkasgabo@citromail.hufva@freemail.huinfo@tancterapia.hugerevichj@axelero.hughychygyuri@gmail.comgobelorsolya@yahoo.commcteka@freemail.huharangi.rita@freemail.hulaszloharmat@yahoo.combumbibumbibumbi@yahoo.comz.hegedus@alexander-mozgas.hu

hegyinonesz@yahoo.comherrletti@freemail.hukrisztiani@yahoo.comkaszasnoramaria@gmail.comkecskesbea@citromail.huinfo@tancterapia.hucoordinator@mus-e.humerenyim@gmail.comhollosm@freestart.husaman.trance.dance@gmail.comsaman.trance.dance@gmail.comdalolanna@freemail.humate.geza.novak@gmail.comoroszhelga@freemail.huemokepaal@hotmail.compotzner@meglepetesszinhaz.hureikorti@tengerszem.hurolldance@t-online.huevasandor@freemail.hu

www.tartkapuszinhaz.hu www.batorfiandrea.hu

www.farkasandi.hu

www.tancterapia.hu

www.alexander-mozgas.huwww.aszod-afi.hu

www.tartkapuszinhaz.hu

www.tancterapia.comwww.mus-e.hu

www.trancedance.comwww.trancedance.comwww.napsugarasjt.extra.hu

www.meglepetesszinhaz.huwww.kokas.huwww.rolldance.hu

AZ ELŐADÓK ELÉRHETŐSÉGEI

Előadó neve Előadó e-mail címe Weboldal címe

29

30

Sándor ZsuzsaSeress AttilaSubáné Halmos ÉvaSzarka AttilaTakács IstvánDr. Taraczközi IstvánTímár AndorDr. Tímárné Réti TímeaTornyossy MáriaValachiné Geréb ZsuzsannaVincze AnettVirág ZsuzsannaDr. Zám Mária

szsu@externet.huattila.seress@gmail.comsubaevi@gmail.comszarka.attila@invitel.hutakacs.istvan@barczi.elte.hutgyszov@freemail.hucoordinator@mus-e.hufanni1117@gmail.comalmosmaria@freemail.hucsodakurt@yahoo.comvincze@citromail.huvizsuzso@gmail.commarijaz@freemail.hu

AZ ELŐADÓK ELÉRHETŐSÉGEI

Előadó neve Előadó e-mail címe Weboldal címe

www.termeszetgyogy.webzona.huwww.mus-e.huwww.muralmoral.org

www.freewebs.com/tancterapia