Műveltségterületi/szakterületi tantárgyak Alapozó törzstárgyak · A pedagógiai munka szakszerűvé válásának kezdetei. A kisgyermekkori nevelés, a kisdedóvók. A tanítói

Műveltségterületi/szakterületi tantárgyak

Alapozó törzstárgyak

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve A pedagógikum oktatásának hazai múltja és jelene

Tantárgy kódja PDM1001

Meghirdetés féléve 1.

Kreditpont 4

Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 2+0

Félévi követelmény Kollokvium

Előfeltétel (tantárgyi kód) -

Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Dráviczki Sándor főiskolai tanár

Tantárgyfelelős tanszék kódja TAI

1. A tantárgy elsajátításának célja:

Megismertetni a jelöltekkel a pedagógusképzés, a pedagógikum oktatásának magyarországi

történetét. A pedagógusképzés hazai fejlődési tendenciáinak tanulmányozása járuljon hozzá, hogy

hallgatók a téma specialistái, kreatív szakemberei legyenek, történeti ismereteik erősítsék

pályaszocializációjukat.

2. Tantárgyi program:

A középkori klerikus és iskolamester. A pedagógiai munka szakszerűvé válásának kezdetei. A

kisgyermekkori nevelés, a kisdedóvók. A tanítói mesterség kialakulása és a tanítóképzés. Középfokú – és

felsőfokú tanítóképzés. A polgári iskolai tanárképzés kialakulása és fejlődése majd megszűnése. A

középiskolai tanárképzés kialakulása és fejlődése. Pedagógiai főiskolák. A mai magyar pedagógusképzés

sajátosságai. A jövő iskolája és a pedagógusképzés jövője- a bolognai folyamat hatása a

pedagógiaoktatás színtereire.

3. Évközi tanulmányi követelmények:

Önálló dolgozatok beadása. Zárthelyi dolgozat íratása.

4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy):

Zárthelyi dolgozat jegye, dolgozat jegye, vizsga jegye alkotja a kollokviumi jegyet.

5. Az értékelés módszere:

szóbeli és írásbeli vizsga

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok:

szakirodalmak, pedagógiatörténeti dokumentumok, főiskolai jegyzet

7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db.):

Dráviczki Sándor (2005): Tanítóképzés Szabolcs megyében. Bessenyei György Könyvkiadó,

Nyíregyháza

Hrubos Ildikó-Szentannai Ágota-Veroszta Zsuzsanna (2003): A „bologna” folyamat.

Oktatáskutató Intézet. Új Mandádum Könyvkiad, Budapest

Mészáros István – Németh András – Pukánszky Béla (2000): Bevezetés a pedagógia és az

iskoláztatás történetébe. Osiris Kiadó, Budapest

Németh András - Pukánszky Béla (2004): A pedagógia problématörténete. Gondolat Kiadó,

Budapest

Simon Gyula (1979): A polgári iskola és a polgári iskolai tanárképzés története. Tankönyvkiadó,

Budapest

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Neveléstudományi modellek és paradigmák



Kreditpont 4




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Vincze Tamás főiskolai adjunktus

Tantárgyfelelős tanszék kódja API


A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék és szakmai szempontból értelmezzék a neveléstudomány

különböző modelljeit, a tudományelméleti paradigmák változásait és jellegzetességeit. Lássák meg a

nevelésről, oktatásról, képzésről való teoretikus gondolkodás nevelési praxist befolyásoló hatásait, a

pedagógiai gondolkodás és cselekvés adott paradigmán belül értelmezhető lehetőségeit és határait. A

kollégium továbbfejleszti a szakterület tudatos műveléséhez szükséges elemző, értelmező és kritikai

gondolkodás készségeit. Hozzásegíti a leendő szakembereket pedagógiai tárgyú projektek filozófiájának

a megértéséhez és koherens programok alapelveinek kidolgozásához.


A neveléstudomány történetileg kialakult és jelenleg érvényesülő paradigmáinak áttekintése és elemzési

szempontjai. A tudományfejlődési paradigmák aktuális vitái. A neveléstudomány normatív paradigmája

és változatai: értékelméleti, transzcendentális alapú rendszerek. A pozitivizmus és hatása a

neveléstudományi kutatásokra. Az empirikus magatartástudományi paradigma és hatása a nevelésre,

nevelésügyre. A természettudományok áthatásai a neveléstudományi gondolkodásra.

Szellemtudományos pedagógiai megközelítések, a hermeneutikai, interakcionalista és a kritikai alapú

neveléstudomány alaptézisei, befolyása a pedagógiai gyakorlatra. A marxista pedagógia hangsúlyai és

nevelésügyi törekvései. A posztmodern hatása a neveléstudományi gondolkodásra és gyakorlatra. Az

antipedagógia szemléletmódja, érvrendszere.


A hallgatók kollokvium formájában adnak számot ismereteikről. Rövidebb lélegzetű tanulmányban

bemutatnak egy-egy, a tárgykörbe tartozó törekvést. Ezzel a gyakorlati teljesítménnyel bizonyítják a

folyamatos tájékozódásukat, elemző, értelmező felkészültségüket.

4. A megszerzett ismeretek értékelése (évközi részteljesítmény és vizsgajegy): kollokvium

5. Az értékelés módszere: szóbeli vagy írásbeli vizsga

6. Az ismeretek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok:

A neveléstudományi paradigmák reprezentánsainak írásai, az adott szellemiséget képviselő programok,

tervezetek.

7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 irodalom):

Ballér Endre: Folyamatosság a magyar neveléstudományban. In: Magyar Pedagógia 1992/ 2. sz., 107-

118.

Kozma Tamás: Paradigmáink. In: Iskolakultúra 2001/ 10. sz., 3-14.

Köte Sándor: A hazai neveléstudomány tudományelméleti alapkérdései. Budapest: Országos

Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1997

Németh András: A pedagógia tudománytörténete. Budapest: Gondolat Kiadó, 2005

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve A pedagógia oktatásának elméleti, gyakorlati

kérdései



Kreditpont 4




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Szabó Antal főiskolai tanár



Megismertetni a neveléstudomány nevelésfilozófiai, társadalomelméleti, társadalompedagógiai

alapjait és a pedagógia, mint tantárgy iskolapedagógiai problémáit. Bevezetni a hallgatókat a pedagógia

középiskolai szintű oktatásának elméleti és gyakorlati kérdéseibe, megismertetni a pedagógia tárgyak

oktatásának sajátos problémáit és módszereit a felsőoktatásban, a tanárképzésben. Tapasztalatot nyújtani

az egyes módszerek alkalmazásáról. A kurzus hozzájárul szakmai kompetenciájuk megalapozásához,

erősíti önismeretüket, szakmai szocializációjukat.


A neveléstudomány tantárggyá válása, a pedagógia tantárgyi struktúrája a különböző képzési

formákban. Pedagógiai tantárgyak a középiskolában, a felsőoktatásban, tanításuk elméleti, gyakorlati

problémái. A pedagógiai tárgyak tanításának módszertana: leggyakoribb módszerek, munkaformák.

Közvetlen információgyűjtés a pedagógiai tantárgyak oktatásáról a különböző képzési formákban

(hospitálás) – a tapasztalatok elemző feldolgozása. A pedagógiai tananyag tervezése, oktatási folyamattá

szerveződése. Pedagógiai projektek tervezése. A tanulásszervezés sajátosságai a pedagógiai tárgyak

tanóráin. Innováció a pedagógia tanításában.


Önálló hallgatói feladat: egy pedagógiai téma tanításának megtervezése (tartalom és célcsoport

megválasztható).

4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): kollokvium

5. Az értékelés módszere: írásbeli és szóbeli vizsga


Szakkönyvek, folyóiratok, internetes portálok, intézményi/iskolai dokumentumok


Deli Éva-Buda Mariann (2007): Tanulástanítás. Dinasztia Könyvkiadó

Falus Iván (szerk., 2006): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest

Kagan, Spencer (2004): Kooperatív tanulás. Önkonet, Budapest

Nádasi Mária (2003): Projektoktatás – elmélet és gyakorlat. ELTE Neveléstudományi Intézet

Okon, W.(1973): Felsőoktatási didaktika. Felsőoktatási Kutatóközpont

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Nevelés- és oktatáslélektan


Meghirdetés félév 2.

Kreditpont 4




Tantárgyfelelős neve és beosztása Vassné dr. Figula Erika főiskolai tanár



A tanárjelölt ismerje meg azokat a nevelés és oktatás lélektani ismereteket, melyeket az iskolai

nevelőmunkában, a pedagógiai szak- és szakmai szolgálatban hatékonyan alkalmazhat. Sajátítson el

olyan ismeretköröket, melyek a napi oktatómunkájában eligazítják. A tanárjelölt legyen képes a

pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására, a reflektív pedagógiai gondolkodásra és

tevékenységre.


A nevelés és oktatáslélektan tárgya, a tudomány rendszere, kutatási módszerei. A tanulói

személyiség fejlesztésének pszichológiai problémái: fejleszthetőség, életkori sajátosságok szerepe a

fejlesztésben, a személyiség tanulmányozásának programja, módszerei, pedagógiai pszichológiai

jellemzés. A pedagógus személyiség hatása. Az iskolai osztály pedagógiai, pszichológiai jellemzői,

működéssajátossága, megismerésének módszere. A nevelési módszerek pszichológiai elemzése. Tanulás,

tanuláselméletek. Az iskolai tanulás pszichológiai megközelítése, eredményességét meghatározó

mentális tényezők. A tanulói teljesítmény ellenőrzésének és értékelésének pszichológiai kérdései. Az

átlagtól eltérő tanulói személyiség fejlődése.

3. Évközi tanulmányi követelmények: Önálló, hallgatói hospitáláson alapuló 6-10 oldalas

évfolyamdolgozat készítése a megadott témákból.


5. Az értékelés módszere: az ismeretek számonkérése teszt jellegű feladatlappal


jegyzetek, szakkönyvek


Buda Béla (1986): A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. Nemzeti


Hadházy Jenő (szerk., 1999): A tanulói személyiség megismerése. Bessenyei György Kiadó,

Nyíregyháza

Kelemen László (1981): A pedagógiai pszichológia. Tankönyvkiadó, Budapest

Schmercz István (szerk., 2002): Pedagógiai szociálpszichológia. Élmény ’94 Bt. Nyíregyháza

www.nyf.hu/pszichológia/Rozgonyi Tiborné előadás-vázlatok/személypercepció

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgyelem neve Euroharmonizáció



Kreditpont 4



Előfeltétel (tantárgyi kód) PDM1001

Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Hollósi Hajnalka Zsuzsanna főiskolai adjunktus


1. A tantárgyelem elsajátításának célja:

A hallgatók kompetenciát szereznek a különböző európai és Európán kívüli iskolarendszerek,

tanárképzési modellek, koncepciók összehasonlító elemzésében.


A tantárgy azokra a kihívásokra fókuszál, melyek az euroharmonizáció, az Európai Unióhoz való

csatlakozás oktatásügyi, illetve oktatáspolitikai vonzatai, változásai lehetnek. Így nemcsak az eltérő

iskolarendszerek összehasonlító elemzésére kerül sor, hanem az európai tanárképzésre, az ifjúságügyre, a

munkaerő-piaci lehetőségekre. Tárgya a globalizálódás, az európai integráció és oktatás összefüggése, az

Európai Unió és az OECD tevékenysége az oktatás területén, továbbá ezen nemzetközi szervezetek által

készített ország-tanulmányok, Magyarország helyzete a többi európai, illetve Európán kívüli térség

országai között.


A nemzetközi szervezetek által készíttetett, az oktatás helyzetét vizsgáló ország-tanulmányok

elemző, kritikai értékelése.


A hallgatói ismeretek értékelése kollokviumi vizsgajeggyel történik.

5. Az értékelés módszere

Írásbeli és szóbeli


Európai Uniós oktatáspolitikai dokumentumok, szakirodalmak

7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db.)

Barakonyi Károly (2004): Rendszerváltás a felsőoktatásban-Bologna folyamat, modernizáció.

Akadémiai Kiadó, Budapest

Barakonyi Károly (2006): EFT kompatibilis mesterszakok. Iskolakultúra. 3. 90-109.

Hrubos Ildikó-Szentannai Ágota-Veroszta Zsuzsanna (2003): A „bolognai” folyamat.

Oktatáskutató Intézet- Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest

Kozma Tamás (szerk., 1998): Euroharmonizáció. OKI, Budapest

Oktatás rejtett kincs (1997): UNESCO könyvek. Osiris Kiadó, Budapest

Szakmódszertani tantárgyak és gyakorlat

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve A pedagógia oktatásának módszertani alapjai



Kreditpont 3


Félévi követelmény Gyakorlati jegy


Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Márton Sára Katalin főiskolai tanár



Megismerik a hallgatók a pedagógia tantárgy tanításának változatos módszereit,

munkaformáit a közoktatásban, a felsőoktatásban. Képessé válnak arra, hogy a tartalomhoz és a

célcsoporthoz illeszkedő eljárásokat kiválasszák. Megismerik a felnőttek tanulásának

sajátosságait, különös tekintettel a pedagógikum oktatására. Képesek a pedagógia tanulását

hatékonyan segítő tanulási környezet megszervezésére, a tanulási folyamat irányítására

(középiskolai, felsőoktatási szinten, csoportos, egyéni tanulási relációban, különböző

színtereken). Képessé válnak arra, hogy közreműködjenek pedagógiai kurzusok fejlesztésében,

pedagógiai projektek kidolgozásában.


Pedagógiai tantárgyak a középiskolában, a felsőoktatásban, a tantárgyi szerveződés

sajátosságai. Pedagógiai tantervek műfaji jellemzői. A pedagógiai tárgyak tanításának

módszertana: leggyakoribb módszerek, munkaformák. Az oktatási módszerek kiválasztásának

szempontjai, előadó- és résztvevő-központú módszerek a felnőttoktatásban. Előadás,

magyarázat, beszélgetés, kerekasztal-vita, egyéb vitatechnikák, szituációs módszerek,

projektmódszer, mikrotanítás, multimédia alkalmazása. Közvetlen információgyűjtés a

pedagógiai tantárgyak oktatásának módszereiről a különböző képzési formákban (hospitálás). A

pedagógiai tananyag tervezése, oktatási folyamattá szerveződése, a reflektív pedagógiai

gondolkodás alkalmazásával. A tanulásszervezés, az értékelés sajátosságai a pedagógiai tárgyak

tanóráin. Pedagógiai programok/tantárgyak fejlesztésének lehetőségei, kutatás, innováció.


Csoportos és egyéni hospitálás keretében tapasztalatgyűjtés a pedagógiai tantárgyak

tanításának sajátosságairól. Önálló hallgatói feladat: egy pedagógiai téma tanításának

megtervezése, kipróbálása mikrotanítási helyzetben (tartalom, módszer és célcsoport

megválasztható).

4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy.

5. Az értékelés módszere: portfólió értékelés

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló

segédanyagok: Szakkönyvek, folyóiratok, intézményi dokumentumok, megfigyelési

tapasztalatok.


Deli Éva-Buda Mariann (2007): Tanulástanítás. Dinasztia Könyvkiadó, Budapest

Falus Iván (szerk., 2006): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti


Kagan, Spencer (2004): Kooperatív tanulás. Önkonet, Budapest

Nádasi Mária (2003): Projektoktatás – elmélet és gyakorlat. ELTE Neveléstudományi

Intézet, Budapest

Zrinszky László (2005): A felnőttképzés tudománya: Bevezetés az andragógiába. Okker

Kiadó, Budapest

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Neveléstudományi ismeretterjesztés módszertana



Kreditpont 4




Tantárgyfelelős neve és beosztása Kissné dr. Rusvai Julianna főiskolai docens



A hallgatók megismerik az igényes, tudományos ismeretterjesztés leggyakoribb típusait,

szervezeti formáit, megjelenésének színtereit. Alapvető módszertani ismeretekre tesznek szert azáltal,

hogy elemi szintű bevezetést kapnak az újságírásba, előadások, konferenciák nyári akadémiák

szervezésébe, interjú, riportkészítésbe, beszélgetések/vitavezetésbe valamint oktatási/nevelési

tanácsadásba, melyek lehetővé teszik, hogy segítő, tanácsadói (szakértői) módon működjenek közre

nevelési tárgykörű programok létrejöttében. Kompetenciájukkal járuljanak hozzá a pedagógiai kultúra

terjesztéséhez, hogy a nevelésről társadalmi párbeszéd induljon.


Pedagógiai újságírás, hír, ismeretterjesztő cikk módszertani sajátosságai. (internet-újság?)

Ismeretterjesztő előadás, előadás-sorozat (tanfolyam) módszertana. Interjúkészítés, stúdióbeszélgetések,

vitavezetés módszertani problémái. Televíziós neveléstudományi ismeretterjesztő műsorok tartalmi,

dramaturgiai, film formanyelvi, esztétikai és etikai sajátosságai.


A hallgatók minden szervezeti megoldás, módszer alkalmazásáról gyűjtenek módszertani

ismereteket, kipróbálják azokat modellhelyzetben („mintha helyzetben”) a tervezés, szervezés,

kivitelezés értékelés folyamatait végigjárva. Érdeklődés szerint egy területhez (módszerhez) kötődő

projektet megvalósítanak, megadott módon dokumentálják.

4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy

5. Az értékelés módszere: a hallgatói portfólió értékelése


Médiumok, közművelődési szervezetek programjainak dokumentumai.


David Buckingham (2005): Médiaoktatás Új Mandátum Kiadó

Jörg Knoll (1996): Tanfolyam és szeminárium-módszertan. Német Népfőiskolai Szövetség

Nemzetközi Együttműködési Intézete, Budapest

Koncz István-Nagy Andor (2000): Médiapszichológia – médiapedagógia Budapest

Ralf Steinmetz (1997): Multimédia. Bevezetés és alapok. Springer Kiadó, Budapest

T. Kiss Tamás (1989): A közművelődés és ismeretterjesztés metodikája (Szöveg és

szemelvénygyűjtemény). Tankönyvkiadó, Budapest

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Kutatás és fejlesztés az intézményekben



Kreditpont 4






1. A tantárgy elsajátításának célja Ismerje meg a közoktatási intézményekben folytatható kutatás és az ezen alapuló fejlesztés

sajátosságait, értse meg az iskolai szervezetek működésének törvényszerűségeit. Ismerje meg az alapvető

kutatási módszereket, legyen tisztában az intézményi innováció alapjaival. Ismerje meg a kutatás,

fejlesztés jelentőségét a pedagógiai tárgyak oktatása, valamint az iskola pedagógiai hatékonysága

szempontjából. A tudásmenedzsment alapjainak, módszertanának megismerésével legyen képes

továbbképzési program készítésére.

1. Tantárgyi program

Az iskola mint szervezet, szervezeti kultúra mérésének metodikai sajátossága. Formális és

informális közösségek az iskolában, a szociometria, kontaktometria. Az introspekció, a közvetlen

megfigyelés a terepkutatás és az esettanulmány. Kérdőíves eljárások, a pedagógiai kísérletek jellemzői.

A neveltségi szint mérése. A vezetői program, a pedagógiai program lehetőségei az intézményi

fejlesztésben. A stratégiai döntések jellemzői. A tudás, tudásmenedzsment fogalma, alapirányzatai.

Tudásmenedzsment technológiák. Tanuló szervezetek. Tudásmenedzsment a nevelési intézményekben.

Továbbképzési programok sajátosságai, készítésének gyakorlati teendői a közoktatásban,

felsőoktatásban. A tanári továbbképzések formái, színterei, a pedagógikum beépülése a

továbbképzésekbe.


Egy közoktatási intézményben végzendő kutatás tervének elkészítése és a kutatás kivitelezése.

3. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy

5. Az értékelés módszere: Numerikus értékelés.


Intézményi dokumentumok, számítógépes programok az eredmények feldolgozásához, adatbázisok

készítéséhez.


Earl Babbie (1996): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest

Ketskeméty László, Izsó Lajos (2005): Bevezetés az SPSS programrendszerbe. ELTE Eötvös

Kiadó, Budapest

Meleg Csilla (2006): Az iskola időarcai. Dialóg Campus Kiadó, Budapest

Varga Lajos szerk. (2006): Kutatás-módszertan. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Egyetem, Budapest

Differenciált szakmai ismeretek

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Oktatószerepek az információs, kommunikációs

társadalomban



Kreditpont 2







Váljanak világossá a hallgatók számára a modern kor, napjaink oktatói szerepelvárásai és azok

teljesíthetőségének alapvető követelményei. Nyerjenek betekintést a magyar közoktatás szerkezeti és

továbbhaladási folyamataiba, megismerve azokat a törekvéseket, melyek kiterjesztik a tanulást bizonyos

társadalmi csoportokra. Szerezzenek alapvető tájékozottságot a különböző képzési formákban hatékony

oktatói szerepekről.


A globalizáció, az információs társadalom/tudás alapú társadalom jellemzői és informatikai

vonatkozásai. Az oktatási rendszer vertikális és horizontális szerkezetének átalakulása, tekintettel a

humán tőke – LLL, tudás alapú társadalom kívánalmaira. A Nemzeti Fejlesztési Terv és az egész életen

át történő tanulás stratégiája, mindezek összefüggése az oktatás szervezésével. Nyitott tanulási környezet.

A számítógép és az e-learning képzés felhasználása során megváltozott oktatói szerepek elvárásai. A

tanár szerepe a virtuális oktatásban, a távoktatásban és a korszerű felnőttoktatásban. A fejlesztői, a

konzulensi és a tutori szerep alapvető sajátosságai, jellemző vonásai. Az irányítási, szabályozási,

ellenőrzési és értékelési funkciók érvényesülése az új oktatói szerepekben.

3. Évközi tanulmányi követelmények: A hallgató egyéni hospitálás révén tapasztalatot gyűjt. Önálló

feladatot vállal.


5. Az értékelés módszere: A hallgatói portfólió értékelése gyakorlati jeggyel történik.

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segéd-anyagok: Prezentációs eszközök (laptop, projektor, vetítővászon)


E-learning. Educatio, 2003. ősz

Gracsarov Andrea–Hajdú Valéria (2003): Oktatásszervezés a gyakorlatban. SZÁMALK,

Budapest

Harangi László–Kelner Gitta (szerk, 2003): Az e-learning szerepe a felnőttoktatásban

és –képzésben. Magyar Pedagógiai Társaság, Budapest

Kárpáti Andrea (szerk.: 2002): Informatikai módszerek az oktatásban. Nemzeti Tankönyvkiadó,

Budapest

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Prevenciós munka az iskolában



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pornói Imre főiskolai tanár



Alkalmazásszintű prevenciós ismeretek kialakítása hatékony pedagógiai kommunikáció és

együttműködés elősegítése különböző partnerek között a prevenciós munka során. A kurzus alkalmas

speciális pedagógiai képességek, attitűdök fejlesztésére, a megváltozott pedagógus szerep

felismertetésére és annak eredményes alkalmazására.


A tantárgy oktatása során megismerik a hallgatók, hogy a hazai és a nemzetközi

gyermekvédelem fejlődésében milyen tendenciák jelentkeztek az iskola feladatával kapcsolatban.

Elemzésre kerülnek a gyermekvédelmi törvény és annak gyakorlati végrehajtására vonatkozó rendeletek.

A különböző prevenciós lehetőségek, módszerek, eljárások elméleti ismeretén túl lehetőség biztosítása

azok alkalmazására is.


Önálló, terepmunkán alapuló 6-10 oldalas prevenciós tervezet elkészítése a vállalt témában.


5. Az értékelés módszere:

A beadott szemináriumi dolgozat numerikus értékelése.


Jegyzet, szöveggyűjtemény, folyóiratok (Köznevelés, Család, Gyermek, Ifjúság), internetes

weboldalak.


A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény. Népjóléti

Közlöny, 1998. május és A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX.törvény és annak módosításai

Bagdy Emőke-Telkes József (1988): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában.


Makai Éva (2000): Szétszakadt és meg nem font hálók. Iskolai gyermekvédelem a 90-es

években. OKKER Kiadó, Budapest

Szekszárdi Júlia (2001): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. OKI Kiadó, Dinasztia


Veressné Gönczi Ibolya (2002): A gyermekvédelem pedagógiája. Debrecen

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve A pedagógiai kommunikáció elvei és technikái



Kreditpont 2


Félévi követelmény Minősített aláírás


Tantárgyfelelős neve és beosztása Imre Rubenné dr. főiskolai tanár


1. A tantárgy elsajátításának célja: Tudatosítani a pedagógia szakos hallgatókban az emberek ismeretei gyarapításának, véleményük,

attitűdjeik formálásának sokféle lehetőségét, lehetséges helyzeteit és színtereit, az ezzel járó felelősséget.

Megismertetni a pedagógiai kommunikáció legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdéseivel; tapasztalatot

nyújtani a különféle kommunikációs technikák, módszerek gyakorlati alkalmazásáról.


A kurzus elvégzése után a hallgatók képessé válnak a hatékony kommunikációra: arra, hogy

mások jelzéseit, üzeneteit megértsék, és saját gondolataikat, érzéseiket hitelesen kommunikálják.

Képesek lesznek azonosítani a különféle kommunikációs helyzeteket, megválasztani a megfelelő közlési

stílust, mondanivalójukat felépíteni és hatásosan előadni. A kurzus a legfőbb pedagógiai eszköz: a

kommunikáció képességének fejlesztésével jelentősen hozzájárul a hallgatók pályaszocializációjához. A

gyakorlatok eredményeképp fejlődik a diákok önismerete; képessé válnak az egyéniségükhöz leginkább

illő „image” és kommunikációs stílus megalkotására.


Aktív részvétel az órákon, a szakirodalom folyamatos feldolgozása, egyéni és csoportos

gyakorlatok elvégzése, feladatok megoldása; beszámoló.


5. Az értékelés módszere: a fenti teljesítmények alapján szóbeli


szakirodalom, segédletek


Síklaki István (1994): A meggyőzés pszichológiája. Scientia Humana. Budapest

Szabó Katalin (2002): Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Könyvkiadó, Budapest

Zentai István (2006): Meggyőzéstechnika és kritikai gondolkodás a mindennapi gyakorlatban.

Medicina Könyvkiadó, Budapest

Zrinszky László (2002): Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Fitt Image.

Zrinszky László (2005): Fejlesztő kommunikáció és kommunikációfejlesztés: pedagógiai és

andragógiai kommunikációelmélet. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar

Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Személyes hatékonyság fejlesztése



Kreditpont 2

Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2






A tantárgy célja a hallgatók személyes hatékonyságának fejlesztése azokon a területeken,

amelyek az oktató-nevelő munka szempontjából kiemelkedő jelentőségűek. Cél, a hallgatók

kommunikációs készségének, empátiás készségének, konfliktustűrő és konfliktus megoldó készségének a

fejlesztése, hogy a reálisabb önismeret birtokában, hatékonyabban tudják kezelni az oktató-nevelő munka

során fellépő problémákat.

A tantárgy legfontosabb feladatának egy olyan szemlélet kialakítását tartjuk, amely a pszichológiai

tényezők szerepét figyelembe veszi a tanári munkában.

2. A tantárgyi program:

Előkészítő fázis: Egyéni elbeszélgetés a képzésre jelentkező hallgatókkal. Alakuló fázis:

Csoportépítés a csoport beindítása, egyéni és csoportcélok kidolgozása, a csoportszabályok kialakítása.

Munkafázis: A munkafázis előkészítése. (Kinek mit jelent a szó „tanár” „tanárság”, milyen

érzések jönnek felszínre ezzel kapcsolatban, ezen érzések kezelése.) Saját iskolai évek felidézése.

(Milyen értékek, normák, problémák stb. voltak érezhetőek, ezeket ki, hogyan kezelte, milyen

eredménnyel.) Mai iskolarendszer felépítésének elemzése. Szükséges kommunikációs kapcsolatok

(gyerek, szülő, tantestület tagjai, segítő személyzet) végiggondolása, várható nehézségek feltárása.

Kommunikációfejlesztés. Értékfeltárás. Ideális pedagógus főbb jellemzői, saját személyiség viszonyítása

ehhez. A tanári munkához szükséges személyiségjellemzők fejlesztése. Tanári pályára való alkalmasság

megbeszélése. További célok megfogalmazása, fejlesztési terv kidolgozása.

Záró fázis:A csoport és az egyéni célok összevetése az elért eredményekkel, tapasztalatokkal. A

csoport munkájának értékelése. A csoport visszajelzése a program illetve a csoportvezetőre vonatkozóan.

3. Évközi tanulmányi követelmények: A megjelölt tartalmat meghaladó hiányzás esetén a kurzust meg

kell ismételni.

4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): minősített aláírás

5. Az értékelés módszere: a minősítés megadása a részvétel és teljesítmény alapján történik

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom


Bagdy Emőke – Telkes József (2000): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti


Rudas János (1998): Delphi örökösei. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgyelem neve Esetelemzés



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Torkos Katalin főiskolai docens


1. A tantárgyelem elsajátításának célja:

A pedagógiai folyamat résztvevői (tanuló-pedagógus-szülő) közötti hatékony együttműködést

biztosító képességek és kapcsolati kultúra fejlesztése, az iskolai konfliktusok eredményes megoldását

szolgáló módszerek és helyzetgyakorlatok alapján. A hallgatók önismeretének, szociális készségeinek,

problémaérzékenységüknek, elfogadó attitűdjüknek, elemzési képességüknek a fejlesztése szakmai-

pedagógiai szempontok érvényesülésén keresztül. A hallgatók gyakorlataikon szerzett tapasztalatainak

feldolgozása.


A kurzus során a hallgatók képesek lesznek kifejleszteni magukban olyan érzékenységet, amely

birtokában a feszültséget gerjesztő helyzetek megelőzésének, kezelésének, és magának a pedagógiai

folyamatnak a szabályozójává válnak. Az elemzések segítik a hallgatóknak felismerni és értelmezni a

kapcsolati rendszerek rejtett indulatait, indítékait. A hallgatók megtanulják a konfliktusok és játszmák

közötti hasonlóságokat és eltéréseket, bizonyos típusú konfrontációk ismétlődésének hátterét az egyes

személyiségeknél. A hallgatók megismerkednek a pedagóguspályán gyakorta ismétlődő konfliktusok és

játszmák következtében fellépő kiégés veszélyeivel szembeni mentálhigiénés önsegítő technikák

lehetőségeivel.


A szakirodalom folyamatos feldolgozása, egy önálló játszma-elemzés írásbeli kidolgozása, aktív

részvétel a szituációs gyakorlatokon.



A hallgatók által készített dokumentált dolgozat értékelése alapján

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segéd-anyagok:

Szakirodalmak, játékfilmek, pedagógiai konfliktushelyzeteket bemutató videók, sajátélmények


D’Orta, Marcello (2001): Én reméljük megúszom. Európa Kiadó, Budapest

Járó Katalin (szerk., 2001): Játszmák nélkül. Helikon Kiadó, Budapest

Járó Katalin (2005): Sors mint döntés: az érzelmek felfedezése és felszabadítása. Helikon Kiadó.

Budapest

Stewart-V. Joines (1994): A TA-MA. Xénia Könyvkiadó, Budapest

F. Várkonyi Zsuzsa (2005): Tanulom magam. Magyar KK. Kiadó, Budapest

Iskolai, intézményi gyakorlat

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Iskolai tanítási gyakorlat


Meghirdetés féléve 3. vagy 4.

Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dobos Zoltánné, Galgócziné Paszternák Erika

Tantárgyfelelős tanszék kódja BGK


A hallgatók szakmai képességeinek, attitűdjeinek fejlesztése a vezetőtanár folyamatos

irányítása mellett megvalósuló, önállóan megtartott foglalkozások, pedagógiai tárgykörű

rendezvények, események megszervezésében való részvétel révén. Képessé váljon a hallgató

pedagógiai tudását eredményesen kommunikálni az iskolai/intézményi élet különböző

szereplőinek a gyakorlat során. Tudatosan készüljön fel az iskolai/intézményi

szervezetfejlesztésben, innovációban, a tudásmenedzsment tevékenységének segítésében való

közreműködésre.


Szakvezető irányítása mellett a hallgatók csoportosan vesznek részt a gyakorlóhely

munkájában. Kiemelt cél a tanári szerepkörből a pedagógia tárgyak oktatásához kötődő

módszertani kultúra megalapozása. A gyakorlóhelyül szolgáló iskola/intézmény sajátos profilja

által meghatározott pedagógia tárgyak oktatásában vesz részt a hallgató. A

tanítási/foglalkozásvezetési képességeit a felkészülés, óratervezés, óravezetés, óraelemzés,

reflexiók rendszerében fejleszti a gyakorlat, melyet a vezető tanár szervez, irányít, ellenőriz,

értékel.

A pedagógiatanár azon sajátos szerepkörének alapozását is meg kell valósítani a

gyakorlat során mely egyrészt a pedagógiai ismeretek hatékony kommunikálását jelenti,

másrészt a pedagógia korszerű tartalmainak szakszerű felhasználását biztosítja pedagógia

projektekben, innovációban. Ez nem csak a pedagógia tantárgyakra értendő, hanem a pedagógiai

kultúra tudatos közvetítését feltételezi a tágan értelmezett „fogyasztóknak”. Ezért:

A gyakorlat során a hallgatók tapasztalatot gyűjtenek az adott intézmény belső tanár-

továbbképzési formáiról, kiemelten figyelve a pedagógiai ismeretek különféle

megjelenésére a programokban. Megfigyelést végeznek, majd a továbbképzési program

jellegétől függően, aktívan részt vesznek egy-egy részfázis lebonyolításában (pl.

nevelőtestületi értekezleten „korreferátum”, objektív adatgyűjtéssel megalapozott téma-

kiegészítés, osztályfőnöki munkaközösség vagy napközis pedagógusok munkaközössége

tevékenységébe illeszthető részfeladat vállalása).

Szakmai vezető irányítása mellett részt vesznek (egyénileg/csoportosan) pedagógiai

tárgyú programfejlesztésben, szervezésben (szülők számára pedagógiai ismeretterjesztő

program megtervezése és lebonyolítása, tanulók számára sajátos pedagógiai gyakorlatok

szervezése tanórán túli időben az intézmény lehetőségeihez igazodva).

Iskolai/intézményi innovációban, minőségfejlesztésben részfeladatok megoldása

vezetőtanár irányítása mellett.


Az iskolai/intézményi élet különböző területein megfigyelést végeznek, tapasztalataikat

naplózzák. Önálló hallgatói feladatot/gyakorlatot teljesítenek, ezeket megtervezik, a

foglalkozások, események, tevékenységek megfelelő dokumentálásáról, gondoskodnak. Az

önállóan kivitelezett tevékenységek eredményességéről különböző forrású véleményeket

gyűjtenek, s dokumentálják azokat. Egyéni fejlődésük dokumentumait munka-portfólióban

rögzítik.


A hallgató tevékenységét portfólióban dokumentálja, ennek értékelése minősített

aláírással történik.

5. Az értékelés módszere: portfólió-értékelés


segédanyagok: Szakkönyvek, internetes portálok, iskolák dokumentumai, továbbá az élő

gyakorlat.


Benedek István (1997): Kollégiumi neveléstan: OKI Budapest

Csapó Benő: A tanári tudás szerepe az oktatási rendszer fejlesztésében Új Pedagógiai

Szemle 2007. 03.

Knoll, Jörg (1996): Tanfolyam és szeminárium-módszertan. Német Népfőiskolai

Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete. Budapest

Szekszárdi Júlia (szerk., 2001): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek.

Dinasztia 2001. Kiadó, Budapest

Tanári létkérdések. Kézikönyv gyakorló pedagógusoknak. Raabe Kiadó, Budapest,

1993-tól

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Pedagógiai ismeretek népszerűsítése az

iskolában



Kreditpont 2







Felkészíteni a hallgatókat a pedagógiai kommunikáció iskolai lehetőségeire, különös

tekintettel a kollégákkal (nevelési értekezlet, szakmai munkaközösségi munka) és a szülőkkel

való hatékony kommunikációra, az osztályfőnöki órák (családi életre nevelés) megtartására,

illetve kiemelt nevelési feladatok, mint az egészségnevelés iskolai lehetőségeire. Alkalmassá

tenni a hallgatókat nevelési tanácsok adására, korszerű pedagógiai ismeretek használatára,

beépítésére mindennapi nevelői munkájuk során.


A pedagógiai ismeretterjesztés történetéből (Apáczai, Pázmány, Warga és mások

munkássága). Az Iskolatévétől a Mindentudás Egyeteméig - médiumok szerepe a pedagógiai

kommunikációban. Részvétel a fogadóórákon, szülői értekezleteken, nyílt napokon, nevelési

értekezleten, munkaközösségi megbeszélésen, a tanulók számára szervezett foglalkozásokon

(szakkör, ismeretterjesztő előadások) és az iskola egyéb rendezvényein.

Önálló (egyéni, vagy csoportos) pedagógiai ismeretterjesztő program megtervezése és

lebonyolítása az intézmény lehetőségeihez igazodva.


A hallgatók minden „terepen” gyűjtenek tapasztalatokat, ezekből 3-5 terepen szerzett

tapasztalatukat dokumentálják megadott szempontok alapján egy munkanaplóban maximum 10

oldal terjedelemben. Emellett elkészítik egy önálló program (szülők akadémiája, nevelési

értekezlet stb.) forgatókönyvét. A minősítésük alapjául a munkanapló és az önálló programról

készült forgatókönyv bemutatása szolgál.



Háromfokozatú skálán szerezhető minősítés.


segédanyagok: intézményi dokumentumok


T Kiss Tamás (1989): A közművelődés és ismeretterjesztés metodikája. (Szöveg és

szemelvénygyűjtemény) Tankönyvkiadó, Budapest

Knoll, Jörg (1996): Tanfolyam és szeminárium-módszertan. Német Népfőiskolai

Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete. Budapest

Szekszárdi Júlia (szerk., 2001): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek.

Dinasztia 2001. Kiadó, Budapest

Vekerdy Tamás (2013): Érzelmi biztonság. Kulcslyuk Kiadó, Budapest

Mestertanár pedagógiai-pszichológiai egység tantárgyai

Alapozó törzstárgyak

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Az emberi fejlődés

Tantárgy kódja TKM1001


Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika

főiskolai docens


1. A tantárgy elsajátításának a célja:

Sajátítsa el a hallgató a fejlődéslélektan alapfogalmi rendszerét és szakmai szókészletét.

Ismerje meg a pszichikus fejlődés természetét, szabályszerűségeit és determinánsait. Ismerje

meg a személyiség fejlődésével, az értelmi és érzelmi fejlődéssel kapcsolatos elméleteket és

kutatási eredményeket, a pszichés fejlődés életkori és egyéni sajátosságait. Értse az értelmi és

érzelmi működés egységét, az érzelmi intelligencia szerepét a pedagógus tevékenységében.

2. Kompetenciaterületek: 3, 4, 7, 8, 9.


A személyiség alakulása: a személyiségfejlődés alapjai, a személyiség fejlődéselméletei, a

temperamentum alakulása, az életkorok pszichológiája (újszülött, csecsemő-, kisgyermek-,

óvodás-, kisiskolás-, serdülő, ifjúkor, az egész életen át tartó fejlődés). Testi és mozgásfejlődés.

A nyelvi fejlődés, a beszéd kialakulásának elméletei. Az „én”, énkép, énidentitás kialakulása és

fejlődése. A kognitív fejlődés elméletei, a kognitív részképességek fejlődése. Az érzelmi

fejlődés, az érzelmi intelligencia. A kötődés, a társas kapcsolatok fejlődése. A tanulói

személyiség megismerésének módszerei és eszközei.

4. Évközi tanulmányi kötelezettségek zárthelyi dolgozatok

5. A megszerzett ismeretek értékelése: kollokvium

6. Az értékelés módszere: szóbeli


segédanyagok: főiskolai jegyzetek, kötelező irodalom, audiovizuális eszközök

8. Kötelező, ajánlott irodalom:

Atkinson R. L, Atkinson C. R, Smith E. E, Bem D. J. (1995). Pszichológia. Osiris,

Budapest, 16-37, 334-420.

Cole M., Cole S. R. (1997): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest, 22-64, 670-692.

Margitics Ferenc (2007): A személyiség és fejlődése. Krúdy Könyvkiadó, Nyíregyháza.

Vajda Zsuzsa. (1999): A gyermek pszichológiai fejlődése. Helikon, Budapest.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve A tanítás mestersége



Kreditpont 3







A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a napjainkban érvényesülő és az iskolai tanítást

és tanulást befolyásoló oktatáspolitikai és pedagógiai elveket, nézetrendszereket.

2. Kompetenciaterületek: 1, 9.


A tanításhoz kötődő filozófiák (történeti áttekintés). A tanítás, mint kognitív folyamatok

előidézése, fejlesztése, a tanítás, mint megértés (hermeneutika), a tanítás, mint konstruktív

folyamatok motiválása és fejlesztése. A tanár tervező tevékenysége. A tudás kialakításának,

változtatásának folyamata, oktatási folyamat, oktatási stratégiák. A tanár értékelő szerepe. A

pedagógus „saját” tanterve, a tanári önreflexió szerepe. A pedagógusok módszertani kultúrája

(kutatások tükrében). Általános tanítási képességek (kutatások tükrében). Jellegzetes tanári

„filozófiák”. A reflektív tanár, az innovatív tanár.


Rövidebb lélegzetű beszámolóban és tanulmányban bemutatnak egy-egy olyan törekvést, mely a

tanítás mesterségének korszerűsítése irányul.


6. Az értékelés módszere: vizsga

7. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segéd-

anyagok:

Törvény a közoktatásról, tantervek, iskolai dokumentumok stb.


A tanárok számítanak. OECD-OKM, Budapest, 2007.

A tanítás-tanulás hatékony szervezése. Adalékok a jó gyakorlat pedagógiai alapjaihoz. Réthy

Endréné alkotószerkesztő. Educatio Kht, Budapest, 2008

Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.

Golnhofer Erzsébet-Nahalka István (szerk): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest, 2001.

Knausz Imre: A tanítás mestersége. Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest, 2003

Szabó László Tamás: Bevezetés a tanári mesterségbe. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen,

2010.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Iskola és társadalom



Kreditpont 2







Ismerje meg a hallgató a mindenkori társadalmak és iskolák működésének bonyolult

összefüggésrendszerét, az ezredforduló európai és magyar iskoláinak hagyományőrző és

innovatív elemeit.

2. Kompetenciaterületek: 1, 8, 9.


Pedagógiai céltételezés és determinánsai, értékek a nevelésben. Az iskolai életben résztvevő

személyek és csoportok kapcsolatrendszere, konfliktusaik, konfliktuskezelésük és megoldásaik

az önreflexió jelentősége a különböző pályaszakaszokon. A tanári szerep dimenziói, erkölcsi és

jogi meghatározottsága, szerepek és szerepkonfliktusok.


Hallgatói portfólió készítése.


6. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga


segédanyagok:


Meleg Csilla szerk.: (2003) Iskola és társadalom. Dialóg Campus Kiadó

Hankiss Elemér: (2005) Iskola és minőség http//www. Konyv.tuja.hu

Friedrich W. Kron: (2000) Pedagógia. Osiris Kiadó, Budapest

Horváth László-Palotay Ferencné: (2004) Neveléstan. Nyíregyháza, Bessenyei György

Könyvkiadó.

Szakmai törzstárgyak

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Pedagógiai- szociálpszichológia



Kreditpont 2

Heti kontakt óraszám (elm.+gyak) 2+0


Előfeltétel (tantárgyi kód) TKM1001

Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár


1. A tantárgy elsajátításának célja: A tanárjelölt szerezze meg azokat a pedagógiai pszichológiai és szociálpszichológiai

ismereteket, melyeket az iskolai nevelőmunkában hatékonyan alkalmazhat. Sajátítson el olyan

pedagógiai pszichológiai ismeretköröket, melyek a napi oktatómunkájában eligazítják. A

tanárjelölt legyen képes a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására.

2. Kompetenciaterületek: 1, 2, 3, 6, 7, 9.


A pedagógiai pszichológia és a szociálpszichológia tárgya, a tudomány rendszere. Az iskolai

szocializáció. A tanári szerep dimenziói, társadalmi szerepelvárások. A pedagógus személyi

hatásának elemzése: a pedagógus, mint magatartási modell, nevelési stílus, nevelői attitűd. Az

iskolai osztály pedagógiai, pszichológiai jellemzői, működéssajátossága, megismerésének

módszere, szociometria. Tanulás, tanuláselméletek. Az iskolai tanulás pszichológiai

megközelítése, eredményességét meghatározó mentális tényezők. A tanulói teljesítmény

értékelésének pszichológiai kérdései. Az átlagtól eltérő tanulói személyiségfejlődés.


A szakirodalom folyamatos feldolgozása, 2 évközi ZH írása.

5. A megszerzett ismeretek értékelése: kollokvium.

6. Az értékelés módszere: szóbeli.


segédanyagok: főiskolai jegyzet, szakirodalom.


Buda Béla (1986): A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest, 44-65, 82-92, 206-225.o.

Csepeli György (1999): Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 149-151, 189-203,

200-232, 269-276, 395-411.o.

Kelemen László (1968): A pedagógiai pszichológia alapkérdései. Tankönyvkiadó,

Budapest.

Schmercz István (szerk.) (2000): Pedagógiai szociálpszichológia. Élmény ’94 Bt,

Nyíregyháza.

Szabó István (1994): Bevezetés a szociálpszichológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó,

Budapest.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve A tanulói személyiség megismerése



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai docens


1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgató ismerje meg azokat a pszichológiai mechanizmusokat, melyek a hétköznapi

személyészlelésben jelen vannak. Legyen képes ezeket a gyakorlatban felismerni, és ezek

negatív hatásai ellen tenni. Ismerje meg a tudományos megismerésnek a pedagógiai

gyakorlatban alkalmazható eljárásait, tegyen szert azok megfelelő szintű alkalmazására.

Ismerkedjen meg olyan vizsgálati eljárásokkal, melyek lehetővé teszik a tanulók megismerését,

egy összetett tanulói személyiségkép kialakításával differenciált fejlesztésüket.

2. Kompetenciaterületek: 1, 2, 5, 7.


A tanulói személyiség megismerése hétköznapi és tudományos szinten. A

személyiségvizsgáló módszerek általános megfontolásai, az analitikus és fenomenológiai

vizsgálati módszerek, a konzisztencia paradoxon. A vizsgálati eljárásokkal kapott adatok

matematikai statisztikai feldolgozása: átlag, relatív gyakoriság, szórás, statisztikai próbák. A

kísérleti és korrelációs módszer. A mentális képességek mérése. A tesztek jellemzői:

megbízhatóság, érvényesség, az eljárások egységessége. Az intellektuális képességeket mérő

tesztek. A tesztek előrejelző szerepe. Az introspekció, a közvetlen megfigyelés és a

laboratóriumi megfigyelés. A kérdőíves eljárások, az esettanulmányok.

4. Évközi tanulmányi követelmények: két ZH írása az elméleti anyagrészekből, tanulói

vizsgálatok és azok szabad előadásban történő bemutatása


6. Az értékelés módszere: írásbeli (teszt-jellegű feladatlapok, házi dolgozat)


segédanyagok:

Főiskolai jegyzet, szakirodalom.


Aronson (1998): A társas lény. Gondolat Kiadó, Budapest

Forgács József (1989): A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Kiadó, Budapest

Hadházy Jenő (szerk.) (1999): A tanulói személyiség megismerése. Bessenyei György

Könyvkiadó, Nyíregyháza

Harsányi István (1987): A tanulók megismerése. Tankönyvkiadó, Budapest

R.L Atkinson és mtsai (1994): Pszichológia. Osiris – Századvég Kiadó, Budapest.

Ebből: 24-30, 334-349, 406-419. o.

TANTÁRGYLEÍRÁS

A tantárgy neve Személyiség- és egészségpszichológia

A tantárgy kódja TKM1012

A meghirdetés féléve 4.

Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Margitics Ferenc főiskolai docens

A tantárgyfelelős tanszék kódja API


Szerezzenek a hallgatók alapvető tájékozottságot a személyiséglélektan és

egészségpszichológia kutatási eredményeiben, s azok felhasználhatóságáról társas tapasztalataik

értelmezésében és a gyermeki személyiség differenciált formálásában. Az egészség, betegség és

különböző működési zavarok etiológiai korrelátumainak megismerése járuljon hozzá a

tanárjelöltek szemléletének formálásához, alapozza meg az egészséges életmódra neveléshez

szükséges tanári kompetenciák kialakulását.



A “személyiség” fogalma a pszichológiában. Személyiségelméletek: a személyiség

alkotóelemei, szerkezete és működése. A személyiség egysége és az egység megbomlása

(működési zavarok). Az egészséges személyiség rokonfogalmai a személyiség-lélektanban (jól

integrált, harmonikus, teljességgel működő személyiség… stb.). Az egészségpszichológia

szemléletmódja, helye a nevelési folyamatban. Az egészségpszichológia alapfogalmai.

Egészségmagatartás – betegségmagatartás. Az egészséglélektani ember- környezet modell. A

pszichológiai és fizikai igénybevétel hatása: a stressz és a stresszválaszok változatai.

Személyiségtípus és a sérülékenység “típusa”. Személyiségvonások és megküzdési módok.

Fáradtság, fájdalom, depresszió. Az iskolai szituációk és a pszichés rendellenességek

összefüggései. A “pedagógus, mint segítő” – feladatkör egészségpszichológiai vonatkozásai:

empátia, altruizmus, kiégési szindróma és megelőzésének lehetőségei.

4. Az évközi tanulmányi követelmények: szakirodalom-feldolgozás, zárthelyi dolgozat




segédanyagok: szakirodalom, jegyzetek

8. Kötelező és ajánlott irodalom:

Atkinson és mtsai (1998): Pszichológia. Osiris, Budapest

Comer R. J. (2000): A lélek betegségei. Osiris, Budapest

Kulcsár Zsuzsanna (1998): Egészségpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest

Kulcsár Zsuzsanna (szerk.) (1999): Morális fejlődés, empátia és altruizmus. ELTE

Eötvös Kiadó, Budapest

Schmerz István (szerk.) (2003): A tanulói személyiség megismerése. Élmény ’94 Bt.,

Nyíregyháza

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Szakmai identitás fejlesztése



Kreditpont 2







A hallgató rendelkezzen megfelelő önismerettel, legyen képes a saját tevékenységével

kapcsolatos kritikus reflexiókra, önértékelésre; előítélet- és sztereotípiamentes szemléletre.

Demokratikus értékelkötelezettséggel és felelősségtudattal rendelkezve legyen kész a sajátjától

eltérő értékek elfogadására, legyen nyitott mások véleményének a megismerésére és tiszteletben

tartására. Legyen képes tanulókkal, szülőkkel, az iskolai közösségekkel való hatékony

együttműködésre és kommunikációra, tudjon a különböző társadalmi rétegekhez, kulturális,

nemzeti vagy etnikai csoportokhoz tartozó szülőkkel partnerként együttműködni. Legyen képes

felismerni az előítéletesség és a sztereotípiákon alapuló gondolkodás megnyilvánulásait, és

azokat szakszerűen kezelni.

2. Kompetenciaterületek: 1, 8, 9.


A kurzus menetét csoportdinamikai folyamatok szabják meg.

Témája a következő: Önismeret, önismereti tudatosság, az énkép személyiségformáló szerepe,

szerepelvárások és önismeret. Önértékelés, emberi szükségletek, motivációk, védekezési

manőverek. A saját kommunikáció fő jellegzetességeinek tudatosítása, a különböző

kommunikációs stratégiák előnyei és hátrányai. A közvetlen emberi kommunikáció jellemzői,

kongruens és inkongruens közlés, komplex jelzések felismerése. A kultúrák és szubkultúrák

közötti kommunikációs különbségek felismerése, a velük kapcsolatos előítéletek tudatosítása.

Kétséges helyzetek kezelése. Az emberismereti érzékenység fejlesztése.

4. Évközi tanulmányi kötelezettségek: a szemináriumokon való kötelező részvétel

5. A megszerzett ismeretek értékelése: minősített aláírás

6. Az értékelés módszere: a minősítés megadása a részvétel alapján történik. A megjelölt

tartalmat meghaladó hiányzás esetén a kurzust meg kell ismételni.


segédanyagok: módszer specifikus tréning technikák alkalmazása, audiovizuális eszközök.


Reviczky B. (szerk.) Ismerd meg igazi önmagad. Gemini, Budapest, 1993

Malcolm Godwin: Ki vagy te? Holló és társa, Budapest. 1999

Bagdy E.-Telkes J.: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában, Tankönyvkiadó,

Budapest. 1988

Dévai M.: Énkép korrekció Pest Megyei Pedagógiai Intézet. 1990

V. F. Birkenbihl: Kommunikációs gyakorlatok. Trivium. 1998

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Pedagógiai tervezés és értékelés



Kreditpont 3






1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók ismerjék meg a magyar közoktatás rendszerének működését meghatározó jogi

kereteket, a rendszer-, intézmény- és osztályszintű tartalmi szabályozás eszközeit. Az iskolai

tudás kialakulásának, változtatásának törvényszerűségeit megértve hozzáértéssel tervezik a

tanári munka különböző dokumentumait. A pedagógiai mérés, értékelés teljes körű rendszerét

megismerve, szakszerűen képesek alkalmazni a nevelési, oktatási folyamatban a tanár

kompetenciájába tartozó mérési értékelési módszereket. A hallgatók legyenek képesek a

pedagógiai tervezést és értékelést tágabb kontextusban, az európai dimenziók figyelembe

vételével megérteni és integrálni saját tudásukba.



Alapfogalmak értelmezése: közoktatás, a közoktatás rendszere, iskolarendszer,

iskolaszerkezet. Az iskolarendszer alapelvei, a fejlődést meghatározó tényezők. A közoktatási

rendszerek eltérő fejlődési modelljei Európában. A közoktatási rendszerekben zajló változások.

A közoktatási rendszer szabályozási mechanizmusa (bemeneti és kimeneti szabályozás). A

tartalmi szabályozás jogi keretei: törvények, NAT, kerettanterv. Az intézményszintű tartalmi

szabályozás: intézményi pedagógiai program, helyi tanterv. Osztályszintű tartalmi szabályozás:

tanmenet, tematikus tervezés, óravázlat. Rendszerszintű (makro-, mezo- és mikroszintű) mérés,

értékelés. Külső és belső értékelés. A tanulók teljesítményének értékelése, a nevelési-oktatási

folyamatban alkalmazható értékelés módszerei és eszközei. Feladatlap készítés elvei és

gyakorlata, a szóbeli tanári értékelés “pedagógiája”. A pedagógiai mérés és értékelés hatása az

oktatás hatékonyságára. Az eredményes iskola. A minőségfejlesztés intézményi feladatai és

lehetőségei.


A hallgató elméleti ismereteit, a témához kapcsolódó szakirodalmi kutatómunkáját ötvöző

összehasonlító tanulmányt készít legalább két Európai Uniós tagország közoktatási rendszerében

meghonosodott tartalmi szabályozási gyakorlatáról, vagy a magyar közoktatási rendszer

szabályozásának kritikai elemzését végzi el, javaslatokat megfogalmazva a közoktatási rendszer

átalakítására, reformjára vonatkozóan. A dolgozat dokumentálása: portfólió, recenzió-

gyűjtemény készítése, prezentáció.

5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): a dokumentált dolgozat

értékelése

6. Az értékelés módszere: vizsga


segédanyagok:


Halász Gábor: Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 2001

Halász Gábor/Lannert Judit (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2006. Országos

Közoktatási Intézet, Budapest 2007

Mátrai Zsuzsa (szerk.): Tanterv és vizsga külföldön. Akadémiai Kiadó, Budapest 1991

Vágó Irén (szerk.): Tartalmi változások a közoktatásban a 90-es években. Okker Kiadó,

Budapest 1999

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Az iskolai szervezet és fejlesztése



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Torkos Katalin főiskolai docens



A társadalmi szervezetek általános szabályain keresztül a hallgató legyen képes az iskolai

szervezet sajátosságait meghatározni. Sajátítson el a tapasztalatok feldolgozására elemzésére

alkalmas módszereket és elemzési modelleket. Ismerjék meg az iskola funkciórendszerét és

társadalmi kapcsolatrendszerét. Legyenek képesek leírni az iskola csoportkapcsolatait, ismerjék

fel az iskolai együttműködés motívumait.



A szervezet fogalma és működési sajátosságai, a szervezet önálló élete. Az iskola és

társadalmi környezetének kapcsolata, az ökológiai modell tanulmányozása. Az iskola

funkciórendszere, státuszok és hierarchiák az iskolán belül. A csoportkapcsolatok modelljei, az

együttműködés motívumai. A nem tekintélyelvű környezet kialakításának lehetőségei. Az

iskolai demokrácia és az iskolai klíma összefüggései, szervezetszociológiai kutatások,

klímavizsgálatok, esettanulmányok, értékelő és önértékelő dokumentumok elemzése. Elvárások

az igazgatóval szemben, döntéshozatal és konfliktus a szervezet életében. A saját és mások

érdekeit szem előtt tartó magatartások sikerei az iskolában.

4. Évközi tanulmányi követelmények: összehasonlító elemzés készítése két iskola társadalmi

kapcsolatrendszeréről




segédanyagok:

8. A kötelező, ajánlott irodalom:

Charles Perrow 1997: Szervezetszociológia. Osiris Kiadó, Budapest

Kozma Tamás 1985: Tudásgyár? Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest

Halász Gábor – Lannert Judit 2007: Jelentés a magyar közoktatásról 2006. Országos

Közoktatási Intézet. Budapest

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Differenciált tanulásszervezés



Kreditpont 2







Olyan korszerű tanulásszervezési szemlélet megalapozása illetve erősítése, továbbá olyan

oktatáselméleti műveltség közvetítése s a meglévő pedagógiai ismeretek integrálása, melynek

birtokában a hallgató képessé válik a tanítási-tanulási folyamat hatékony és differenciált

szervezésére, eredményes irányítására a legmegfelelőbb szervezeti formák megválasztásán és

alkalmazásán, a tanulók tanulási sajátosságait figyelembe vevő tanítási-tanulási módszereken

keresztül. Betekintést nyer a hátrányos helyzetből, a szegénységből, a kisebbségi létből fakadó

nehézségek és az iskolai kudarc közötti általános összefüggésekbe, a hátrányok csökkentésére

irányuló pedagógiai eljárásokba, megismerkedik a tanulásszervezés és irányítás speciális

eseteivel, mint a távoktatás és a multimédiás tanulásszervezés.



A pedagógiai differenciálás értelmezése, történeti beágyazottsága, megvalósításának

irányzatai (adaptív oktatás), színterei, szervezési módjai és munkaformái. Az iskolai kudarc,

lemorzsolódás nemzetközi kitekintésben. Esélylehetőség és megoldásmódjai (“második esély

iskolái”). A differenciálás iskolai és tanórai formái. Motiváció és önszabályozó tanulás.

Személyre szabott tanulási módok. Az IKT alkalmazási lehetőségei a differenciált

tanulásszervezésben. A differenciált tanulásszervezés korszerű eljárásai a nemzetközi és a

magyar gyakorlatban.

4. Évközi tanulmányi követelmények: Tanórai hospitálást követően annak jegyzőkönyvezése

előre megadott szempontok alapján. Írásbeli projekt készítése (min. 5000 szó) a tárgykörbe illő

változó témákban.

5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): zárthelyi dolgozat

6. Az értékelés módszere: gyakorlati jegy


segédanyagok:


Falus Iván (szerk.) (1998): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest. 271-322. p.

Kagan Spencer (2001): A kooperatív tanulás. Önkonet Kft, Budapest

M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás. Oktatásmódszertani Kiskönyvtár V. Gondolat

Kiadói Kör, Budapest

Réthy Endréné (2003): Motiváció, tanulás, tanítás. Miért tanulunk jól vagy rosszul?

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Venter György (szerk.) (2005): Iskolai lemorzsolódás Szabolcs-Szatmár-Bereg

megyében. Nyíregyháza

Differenciált szakmai ismeretek

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Kommunikáció elmélete és gyakorlata



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Imre Rubenné dr. főiskolai tanár


1. A tantárgy elsajátításának célja: Megismertetni a hallgatókat olyan kommunikáció-elméleti ismeretekkel, amelyek

birtokában képesek lesznek a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek

fejlesztésére; a szakmai együttműködés megalapozására, a tanulókkal, a szülőkkel,

társszervezetekkel való hatékony kommunikációra.



A kommunikáció általános és specifikus modelljei, típusai, funkciói. A kommunikáció

szintjei és vizsgálati módszerei: verbális, nem verbális, írásbeli kommunikáció, vizuális és

multimédiás szint. Személyközi kommunikáció: kommunikációs folyamatok, a nyelvhasználat

tanulása, a nyelv- gondolkodás- kultúra egysége. A nyelv és a társas helyzetek, stílus és

beszédmodor. Az együttműködési alapelvek – Grice társalgási maximái. Az írásbeli

kommunikáció szabályai, írásművek a gyakorlatban. A szóbeli és nem verbális kommunikáció

hasonlóságai és különbségei. A nonverbális üzenetek változatai és azok funkciója a személyközi

kapcsolatok alakulásában. A kommunikatív kompetencia. A meggyőzés csapdái, hallgatás és

megértés. Verbális kommunikáció, és annak hatása a diákokra: kommunikációs gátak,

kommunikációt könnyítő technikák (ajtónyitogatók). Tárgyalási szokások Európában és más

földrészeken.

4. Évközi tanulmányi követelmények: ZH írása az elméleti anyagrészekből, kommunikációs

technikák bemutatása


6. Az értékelés módszere: teszt és esszé jellegű feladatlapok


segédanyagok: szakirodalom


Allan Pease (1990): Testbeszéd. Park Kiadó, Budapest

Cs. Jónás Erzsébet (2004): Mindennapi kommunikáció. Krúdy Kiadó, Nyíregyháza

Forgács József (1989): A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Kiadó, Budapest

Hajas Zsuzsa (2002): Kommunikációs gyakorlatok. Pedellus Kiadó, Debrecen.

Szabó Katalin (1997): Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó, Budapest

Thomas Gordon (1989): TET, Gondolat Kiadó, Budapest

Vera F. Birkenbihl (1998): Kommunikációs gyakorlatok. Trivium Kiadó, Budapest

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Pályatervezés



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár


1. A tantárgy elsajátításának célja

A hallgatók ismerjék meg az életpálya-tervezés alapjait, s ennek segítségével munkájuk során

legyenek képesek felkészíteni tanulóikat az egész életen át tartó tanulás kihívásaira.

Rendelkezzenek ismeretekkel a pályaválasztás szempontjairól, a helyes döntés előkészítésről.

Értelmezzék megfelelően a képességek, személyiségjellemzők, tanulói irányultság és a

pályakövetelmények dinamikus interakcióját. Ismerjék a pályaorientációhoz kapcsolódó

pályapedagógiai feladatokat.

2. Kompetenciaterületek: 1, 2, 4, 5, 6, 8.


A pályaválasztás és pályaorientáció jelentősége az életpálya-tervezésben. Karrier-stratégiák.

Pályaterv és életszerepek. A szakmaválasztás szempontjai, az értékek és célok összehangolása.

Képességek, tulajdonságok, motivációs jellemzők, érdeklődési profil szerepe a

pályaválasztásban. Kérdőívek, tesztek a tanulói önismeret fejlesztésére. A munkaszokások,

munka-attitűdök, a munka-személyiség kapcsolata a pályaválasztással. Pályaismereti

alapfogalmak: pályatükör, képzési követelmények, pályaalkalmasság. Az Országos Képzési

Jegyzék. Szakmacsoportok és a közöttük való “átjárás” szempontjai. A továbbtanulást,

pályaorientációt segítő kiadványok, szervezetek és szolgáltatásaik. Humánerőforrás- kiválasztás

és karrier-tanácsadás.

4. Évközi tanulmányi követelmények: 2 zárthelyi dolgozat


6. Az értékelés módszere: írásbeli számonkérés, teszt


segédanyagok: jegyzetek, szakirodalom

8. Kötelező illetve ajánlott irodalom:

Jim Barrett-Geoff Williams (1990): Teszted önmagad! Karrier kalauz. Jószöveg Műhely

Könyvkiadó, Budapest

Pintér Zsolt (2001): Hogyan csináljunk karriert? Horton International Kft. Budapest

Zachar László (2002): Pályaorientáció. Műszaki Könyvkiadó, Budapest

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Önszabályozó tanulás pszichológiája



Kreditpont 2







A hallgatók ismerjék meg a tanulás pszichológiai folyamataira vonatkozó korszerű

tudományos ismereteket, modelleket. Rendelkezzenek ismeretekkel a tanulás különböző

formáiról, a differenciált tanulásszervezésről, és azokról a technikákról, melyekkel

megalapozható az önálló tanulás képessége. A hallgatók sajátítsák el a hatékony tanulási

környezet fogalmát. Ismerjék a motivációs bázis jelentőségét, és kialakításának pedagógiai-

pszichológiai eszközeit. A hallgatók gyakorlati ismeretekre tesznek szert a tanulásmódszertani

felmérés és fejlesztés témakörében.

2. Kompetenciaterületek: 1, 2, 3, 4, 5.


Behaviorista, kognitív, humanisztikus tanuláselméletek. A tanulás, mint

információfeldolgozás. Az iskolai tanulás fogalma, tanulási modellek. Elemi és összetett

tanulási stratégiák, tanulási stílusok. A stratégiahasználat kudarcának okai. A figyelem, az

emlékezet és a megértés fejlesztése. A problémamegoldás jellemzői és fejlesztésük.

Gondolkodási készségek a tanulásban. A metakognitív képességek fejlődéslélektani

sajátosságai, szerepük az önálló tanulás sikerességében Az egyéni gondolkodásmód, a

kreativitás szerepe a tanulásban. A motiváció pszichológiai értelmezései. Az intrinsic motiváció

jelentősége, motivációs technikák. A vita, a kognitív térkép, a kérdezés, tervezés alkalmazása a

pedagógiai gyakorlatban. A tanulásmódszertani fejlesztés gyakorlata: az input, a process, és az

output fejlesztési lehetőségei. Kooperatív tanulás és tanulóközösség.

4. Évközi tanulmányi követelmények: 2 zárthelyi dolgozat írása


6. Az értékelés módszere: írásbeli számonkérés, teszt


segédanyagok: szakirodalom, jegyzetek,


Mező Ferenc(2004): A tanulás stratégiája. Pedellus Novitas Kiadó, Debrecen

Robert Fischer (1999): Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Könyvkiadó,

Budapest

Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen

Alkalmazott pedagógia

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Integrált nevelés



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pornói Imre főiskolai tanár


1. A tantárgy elsajátításának célja

Az inkluzív (befogadó) szemlélet kialakulásának segítése. Cél, hogy a hallgató kapjon képet

arról, hogy kik azok, akik számára valamilyen speciális formában segítség nyújtható, és

felkészíteni arra, hogy a pedagógusként hol és milyen módon tud ebben a folyamatban részt

venni. Képessé tenni a hallgatókat a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulócsoportok

felismerésére, megismertetni a sajátos nevelési szükségletű tanulói csoportok problémahátterét

(okok, tünetetek, kezelése).



A habilitáció, rehabilitáció fogalomköre. A segítséget igénylő gyerekekről általában. A

sajátos nevelési igény (SNI) okai, tünetei, fokozatai. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek

köre. A befogadó pedagógia elvei, az együttnevelés gyakorlati megvalósítása. Kitekintés az

integráció nemzetközi és hazai gyakorlatára. Rehabilitációs lehetőségek, integrált oktatásuk

lehetőségei, törvényi háttere, gyakorlati teendők.

4. Évközi ellenőrzés módja: A témakörökhöz illeszkedő 5-8 oldal terjedelmű esszé írása, az év során írott 1 db ZH és a

hallgató szemináriumi aktivitásának minősítése alapján állapítjuk meg.


6. Az értékelés módszere: írásos


segédanyagok: szakkönyvek, DVD


Zászkaliczky Péter - Verdes Tamás (szerk.) (2004): Tágabb értelemben vett

gyógypedagógia. ELTE Bárczi G. GYFK - Kölcsey FRSZ, Budapest

Kálmán Zsófia - Könczei György (2002): A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris,

Budapest

Szűcs Marianna (2003) Esély vagy sorscsapás. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.

Illyés Sándor (szerk.) (2000): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE Bárczi Gusztáv

Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest

Porkolábné Balogh Katalin (1992): Kudarc nélkül az iskolában. Alex-typo Bt.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Multikulturális nevelés



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Bodnárné dr. Kiss Katalin főiskolai tanár



Megismertetni a hallgatókat a társadalmi kirekesztődés ellen irányuló pedagógiai lehetőségek

elméletével és gyakorlati mintáival, elfogadtatnia sztereotípia - és előítéletmentes nevelési

gyakorlat szükségességét. Részletes betekintést nyújtani a multikulturalizmus eszmei és

gyakorlati formájáról, valamint az interkulturális nevelés tervezési és módszertani lehetőségeiről.

Megismertetni a hallgatókkal a kultúrák közötti hídépítő technikák iskolai és egyéb más

társadalmi intézményi gyakorlatát.



Az iskoláink heterogén társadalmi-kulturális környezete, mint a multikulturális nevelés

gyakorlatának alapfeltétele. A kulturális kölcsönhatás európai dimenziói: multikulturalizmus

fogalma és értelmezési keretei. A gyermeket befolyásoló szociokulturális környezet megismerése.

A multikulturalizmus iskolai gyakorlata, az interkulturális nevelés. Az interkulturális nevelés

tananyag tervezési, értékelési és módszertani sajátosságai. A cigány tanulók nevelésének

multikulturális tartalma, hátránykezelés és az esélyteremtés lehetőségei a kulturális identitás

erősítésén keresztül. A kultúrák közötti hídépítő technikák az esélyteremtő iskolák gyakorlatában.

A kultúraérzékeny gyermekbarát iskola jellemzői. A média szerepe a multikulturális társadalom

megjelenítésében.

4. Évközi tanulmányi követelmények: saját tapasztalatokra és vizsgálatra épülő minimum hat

oldalas tanulmány megtervezése és elkészítése


6. Az értékelés módszere: írásbeli


segédanyagok: szakirodalom


Feischmidt Margit (1999): Multikulturalizmus. Osiris Kiadó Láthatatlan Kollégium,

Budapest

Forray R Katalin - Czachesz Erzsébet – Lesznyák Márta (2001): Multikulturális

társadalom, interkulturális nevelés. In: Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris

Kiadó, Budapest

Kovács András (1997): A különbség köztünk van. Az antiszemitizmus és a fiatal elit.

Cserépfalvi Kiadó, Budapest

Steinberg, Stephen (1994): Az etnikum mítosza. Cserépfalvi Kiadó, Budapest

Torgyik Judit (2005): Fejezetek a multikulturális nevelésből. Eötvös József Könyvkiadó,

Budapest

Iskolakultúra

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Tanárprofilok



Kreditpont 2



Előfeltétel (tantárgyi kód) –

Tantárgyfelelős neve és beosztása Kissné dr. Rusvai Julianna főiskolai docens



Jeles pedagógusok tevékenységének megismerése. Tanáregyéniségek sikerességének

elemzése, a tanítványokra gyakorolt hatásuk. A személyes példa meggyőző erejének fölismerése.

A nevelő-oktató munka összhangjának megfigyelése tanári életpályák tükrében.

2. Kompetenciaterületek: 9.


A tanár–tanítvány kapcsolat elemzése. Simonyi Zsigmond iskolateremtő tevékenysége.

Legsikeresebb tanítványai. Pápay József kapcsolata tanítványaival. Papp István. középiskolákban

végzett munkája. Papp István az egyetemi katedrán; a hallgatók visszaemlékezései. A tudós tanár

munkáját folytató tanítvány: Fazekas Jenő. Sarkadi Nagy János, a hajdúböszörményi gimnáziumi

tanár. Péter Zoltán, a filozófia és a pedagógia oktatója. Tanítás és kutatómunka: Molnár József.

Porzsolt István oktató-nevelő és szervező munkája a nyíregyházi katedrán. Példa értékű tanári

pályák személyes élmények, emlékek, önálló kutatások alapján.

4. Évközi tanulmányi követelmények: házi dolgozat, zárthelyi dolgozat, kiselőadások

5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): félévközi jegy

6. Az értékelés módszere: gyakorlati jegy


segédanyagok:

a kötelező és ajánlott irodalom megfelelő példányszámban


Jakab László: Papp István hetvenéves. Magyar Nyelvjárások. 1971. 5–20.

Kövesi Magda: Pápay József (1873–1931): Acta Universitatis Debreceniensis De

Ludovico Kossuth-Nominatae. 1954. 73–86.

Papp István: Emlékezzünk régiekről. Szabolcs–Szatmári Szemle. 1971. 93–100.

S. Szabó József: A debreceni Református Kollégium tanárai és kiválóbb növendékei

1549–1925. Debrecen, 1926.

Zaicz Gábor: Adalékok Fazekas Jenő tudományos munkásságához. Folia Uralica

Debreceniensia. 1999. 213–242.

Továbbá tanintézmények évkönyvei, dokumentumai.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Digitális pedagógia



Kreditpont 2


Félévi követelmény G


Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Dráviczki Sándor főiskolai tanár



A hallgató legyen képes a médiatechnikát alkalmazni az oktatásban. Szerezzen jártasságot CD

ROM-ok alkalmazásában, ismerjék meg milyen feltételeknek kell eleget tenni az oktatásban

történő felhasználás szempontjából. A hallgatók sajátítsák el az oktatásban használható

taneszközök alkalmazási lehetőségeit, kiválasztás szempontjait, pedagógiai célrendszerét A

hallgatók szerezzenek jártasságot az információhordozó rendszerek tervezésében, használatában.



Információtechnika-média. Médiatechnika alkalmazása az oktatásban. Iskola-számítógépes

program Magyarországon. Számítógép felhasználása az oktatásban. Pedagógiai programcsomag.

Egy és több felhasználós CD-romok. CD-romok a tanórán. Önfejlesztés CD-romok segítségével.

CD-romok oktatásban történő felhasználása, a gyakorlati alkalmazás szabályai. Informatikai

módszerek az oktatásban. Információtechnikai eszközök hatékony alkalmazása. A PowerPoint

program. Iskolai médiatár. A digitális pedagógia felhasználási lehetőségei. A tanítás –tanulás IKT

módszereinek alkalmazása, kooperatív, kollaboratív módszerek. Digitális tananyagok,

taneszközök.

4. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi dolgozat.

5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy.



segédanyagok:


Csánky Lajos (2002): Multimédia PC-s környezetben., Gábor Dénes Főiskola, Budapest

Kárpáti Andrea (2002): Informatikai módszerek az oktatásban. Nemzeti Tankönyvkiadó,

Budapest

Sovány István (2002): A multimédia alkalmazása az oktatásban. Okker Kiadó, Budapest

Magyar CD-ROM-ok diszkográfiája.

http://www.neumann-haz.hu/diszkog/index.htm, Neumann-ház Kht, Budapest

Forgó Sándor–Hauser Zoltán–Kiss-Tóth Lajos (2001): Médiainformatika. A multimédia

oktatástechnológiája. Líceum Kiadó, Eger, 2001

http://www.neumann-haz.hu/diszkog/index.htm

A nevelés történeti dimenziói

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Alternatív pedagógiák és iskolák



Kreditpont 2







A kollégium célja bemutatni a hallgatóknak a tömegoktatástól eltérő, legtöbbször speciális

tananyagot és módszereket alkalmazó iskolákat, iskolakoncepciókat. Ismerjék meg a hallgatók az

alternatív pedagógiák főbb jellemzőit, az alternatív iskolák megjelenésének történeti, társadalmi,

pedagógiai indítékait. Legyen tájékozottak az alternatív pedagógiák magyarországi helyzetéről,

választékáról és a tradicionális iskolákra gyakorolt hatásukról.

2. Kompetenciaterületek: 1,9.


Az alternatív pedagógia értelmezése. Az alternatív iskolák megjelenésének társadalmi és

pedagógiai tényezői. Különböző alternatív törekvések bemutatása, a reformpedagógiai gyökerű

Waldorf-, Freinet- és Montessori- és Petersen-iskolák. A magyarországi reformpedagógia

képviselői a 20. sz. első felében. A szocialista iskola mint alternatíva. A 70-80-as évek hazai

újítói: Gáspár László szentlőrinci, Zsolnai József értékközvetítő programja. A reformpedagógia

újravirágzása a 90-es években. Speciális igényeket kielégítő, elsősorban szociális, tanulási és

magatartási problémákat kezelő, hátránykompenzáló, tehetséggondozó intézmények példái: a

Burattino, Kincskereső Iskola, „Kedves-ház”, AKG, Gandhi Gimnázium.


A témakörökhöz illeszkedő 5-8 oldal terjedelmű esszé írása, valamint egy zh.



7. Az ismeretek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szemelvények, szakirodalom, Süss fel nap. I-II.1999: Soros Alapítvány, Bp.


Alternatív oktatás. Az Educatio c. folyóirat tematikus száma. 2004-tavasz.

Iskola-alternatívák a 20. században. Szerk. Brezsnyánszky László, Debreceni Egyetem

Kossuth Egyetemi Kiadó, 2002.

Németh András: A reformpedagógia múltja és jelene. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2001

Pukánszky Béla-Zsolnai A.: Pedagógiák az ezredfordulón. Eötvös József Könyvkiadó,

Budapest, 1998.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Az európai iskolák története



Kreditpont 2

Heti kontakt óraszám (elm+gyak.) 0+2






A kollégium célja bemutatni a hallgatóknak azokat a folyamatokat, amelyek az iskola

kialakulásával, változó társadalmi, kulturális és gazdasági szerepének jelentőségével függnek

össze az európai ókortól napjainkig. Ismertetni az iskoláztatás története során felmerült stratégiai

jellegű problémákat és azok különböző megoldási módjait.



Az intézménytörténet kutatásának alapkérdései. A szerves fejlődés víziója vagy

alternativitás a neveléstörténetben? Változási trendek. Magánnevelés és/vagy intézményes

nevelés. A nevelés-oktatás, mint politikum. Nevelési célok a történelemben. Tudományos

ismeretek és az oktatás tartalma, a műveltségi kánon kérdése. Struktúrák és továbbélésük.

Nevelési-oktatási módszerek az elméletben és a gyakorlatban. A pedagógus a történelemben. A

nők helye és szerepe a nevelés történetében. Globalizáció és specifikáció a pedagógiában. A

szülők és az iskola kapcsolata. Az Európai Unió oktatási rendszere és azok sajátosságai.


A témakörökhöz illeszkedő 5-8 oldal terjedelmű esszé írása, valamint egy zh eredményes

teljesítése.

5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy

6. Az értékelés módszere: Zárthelyi dolgozat és egy beadott szemináriumi dolgozat


segédanyagok: szemelvények, tanulmányok,


Horváth László–Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetéből. Élmény Kiadó

Nyíregyháza, 2003.

Németh András–Pukánszky Béla: A pedagógia problématörténete. Gondolat Kiadó

Budapest, 2004.

Dietrich Jürgen–Tenorth, Heinz-Elmar: A modern iskola kialakulása és működése.

Műszaki Kiadó, Budapest, 2003.

Gyakorlat

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Iskolalátogatási gyakorlat



Kreditpont 3

Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 0+2






Sokoldalú élmény- és tapasztalatszerzés az iskola belső világával és a pedagógusi

tevékenységgel kapcsolatban; a szerzett tapasztalatok (jelenségek, esetek) írásos rögzítése és

pedagógiai, pszichológiai szempontú közös elemzése. Ilyen módon a hallgató szerezzen

jártasságot a tényanyaggyűjtésben, tapasztalatai szakszerű dokumentálásában és értelmezésében.

Mindennek segítségével a tantárgy alapozza meg az egyedi tanulói személyiség és a tanulói

csoportok, közösségek fejlesztéséhez, a pedagógiai folyamat tervezéséhez, valamint a folyamatos

szakmai együttműködéshez szükséges tanári kompetenciákat.


1. Látogatások a kiválasztott (vagy kijelölt) intézményekben, tanítási órákon és tanórán kívüli

tevékenységformákon. Tapasztalatszerzés előre megadott megfigyelési/elemzési szempontok,

feladatok alapján, ezek írásos rögzítése és szabad előadás formájában történő csoport előtti

bemutatása. A hallgató az iskolában töltendő idő alatt bármilyen kisegítő-előkészítő jellegű

munkába bevonható, egyéni feladatot kaphat, szükség és lehetőség szerint. A gyakorlat tehát

nemcsak óralátogatásokból áll, nem korlátozódik csupán a tanítási órák időszakára. Részben

letölthető napköziben is.

2. Az iskolalátogatás előkészítése

3. A tapasztalatok közös feldolgozása

Feladatkínálat:

Figyelje meg a tanulók szabálykövető magatartását, munkamorálját a tanítási órán és

tanórán kívüli tevékenységekben (tanulmányi foglalkozás, korrepetálás, szakkör stb.)

Figyelje meg a tanítási órán spontán módon adódó nevelési lehetőségeket és azok

megvalósulását.

Figyelje meg a tanítási órán a tanult anyag tartalmából adódó nevelési lehetőségeket és

azok megvalósulását.

Figyelje meg a tanár-gyerek interakciók sajátosságait tanórán kívüli tevékenységekben

(szabadidős foglalkozás, korrepetálás, felzárkóztató foglalkozás, stb.)

Figyelje meg a tanulói kreativitás lehetőségeit szabadidős foglalkozáson.

Ismerkedjen meg az iskola életét szabályozó alapvető dokumentumokkal (az iskola

pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata stb.)

Szerezzen tájékozottságot a pedagógus adminisztratív feladataiban.

Figyelje meg a tanóra szervezettségét, az idő gazdaságos felhasználását.

Figyelje meg a tanári kommunikáció (verbális és metakommunikáció) sajátosságait, a

tanár kérdéskultúráját.

Alkosson benyomást egy megfigyelt tanuló órai tevékenységéről és magatartásáról.

Figyelje meg a megismerő folyamatok jellemzőit a tanítási órán.

Alkosson benyomást egy megfigyelt tanuló tevékenységéről és magatartásáról szabadidős

foglalkozáson.

A tanulói motiváció megnyilvánulási formái, jellegzetességei a tanítási órán.

A tanulói motiváció megnyilvánulási formái, jellegzetességei szabadidős tevékenységben.

Alkosson benyomást a megfigyelt pedagógus tanórai értékelő tevékenységéről, értékelő

megnyilvánulásairól.

Alkosson benyomást a megfigyelt pedagógus értékelő tevékenységéről tanórán kívüli

foglalkozáson.

Figyelje meg a figyelem, fáradás jelenségét, azok jellemzőit a tanítási órán.

Aktív részvétel tanulmányi foglalkozáson: egy tananyag megtanulása egy kiválasztott

(vagy kijelölt) tanulóval.

Figyelje meg a gyerek-gyerek interakciók sajátosságait tanórán kívüli foglalkozáson.


Részvétel a gyakorlaton, a gyakorlat előkészítő foglalkozáson, a gyakorlatról készített írásos

feljegyzések, részvétel az elemző megbeszéléseken.


5. Az értékelés módszere: írásbeli, szóbeli


segédanyagok: szakirodalom, jegyzetek

7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db)

Szerk.: Falus Iván (2001): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Szerk.: Hagymásy Katalin-Oroszné Deák Judit (2002): A pedagógusmesterség gyakorlati

kérdései. Élmény ’94 Bt., Nyíregyháza

Szerk.: Schmercz István (2003): A tanulói személyiség megismerése. Élmény ’94 Bt.,

Nyíregyháza

Documents

Műveltségterületi/szakterületi tantárgyak Alapozó törzstárgyak · A pedagógiai munka szakszerűvé válásának kezdetei. A kisgyermekkori nevelés, a kisdedóvók. A tanítói