KISALFÖLD, NAGY TÁVLATOK

A Kisalföld hazánk északnyugati részén elterülő nagytáj, amely az Alföldhöz képest jóval

kisebb területű – innen az elnevezése is. De tényleg olyan kicsi? Forgalmas határátkelői,

nemzetközi beágyazottsága, természeti sokszínűsége, kulturális emlékei mind-mind méltán

teszik naggyá. Központja, Győr pedig egy rendkívül színes történelemmel és komoly

jövőképpel rendelkező régióközpont, modern iparváros, az Audi otthona. Fedezzük fel!

1. Gyűjtsétek össze a Kisalföld

földrajzi adottságait! A földrajzi

atlasz és a megadott weboldal

segítségével készítsetek

gondolattérképet!

2. A Kisalföld központja

egyértelműen Győr. A város

fejlődése nagyon jól tükrözi

hazánk történelmének egyes

szakaszait. Mielőtt rátérnénk a

város jelenét meghatározó

tényezőkre, tekintsük át egy-egy

feladat erejéig Győr történetét!

Egyházi központ

a) A herma hazánk egyik legfontosabb szakrális kincse. Miért

ilyen jelentős érték a herma?

b) Hogyan került Győrbe és hol látható ma?

c) Milyen mondák és események kötődnek a herma történetéhez?

d) Mely települések számítottak Szent István korában püspöki

székhelynek? Melyek a római katolikus egyház székhelyei ma?

Katonaváros

a) Már a római korban is jelentős központ volt a Győr helyén álló

település. Mi volt a neve? Keressetek a pannóniai limes mentén

emelt, ma is létező településeket és emlékeket!

b) A városon belül hol és mikor épült a vár? Milyen egyedi

vonásai voltak?

c) Miért értékelődött fel Győr katonai jelentősége a 16-17.

században?

d) Keressetek példákat olyan közterületekre, amelyek ennek a

korszaknak az emlékét őrzik!

Barokk polgárváros

a) Milyen tényezőkre épült a győri polgárság szellemi és anyagi

gyarapodása? Keressetek példákat híres győri polgárokra a 18-19.

századból!

b) Keress felvételeket, utcaképeket Győr belvárosából! Milyen

barokk stílusjegyek köszönnek vissza még ma is az épületekről?

Hogyan hasznosítják ezeket az épületeket napjainkban?

c) Milyen történelmi esemény kötődik a képen látható épülethez?

Kereskedőváros

a) Történelmi atlasz segítségével nézzetek utána, milyen

változásokat hozott Győr életébe a reformkor és a 19. század

második fele! Milyen változások történtek a közlekedés terén?

b) Milyen termékek kereskedelme volt jellemző a városra?

c) A városháza a győriek egyik jelképe. Miért?

Szent László hermája

a győri vár

„Napóleon-ház”

a „tornyos” városháza

települések

határok és kapcsolatok

időjárás, éghajlat

vízrajz

domborzat, tájak

3. A 20. század elejére tehető Győr iparvárossá válásának kezdete. A győri ipar zászlóshajója,

hosszú ideig legismertebb szereplője az 1896-ban alapított Magyar Vagon- és Gépgyár.

a) Az alábbi film, a kapcsolódó írás, valamint a mellékelt képek segítségével gyűjtsétek össze, hogy

milyen termékeket gyártott a cég több mint egy évszázados története során!

b) Nézzetek utána, hogy mivel foglalkozik ma a Rába Járműipari Holding!

c) Keressétek meg, hogy hol működnek a cégnek telephelyei napjainkban!

d) Hogyan kapcsolódott a Rába mint márka Győr sportéletéhez? Mely sportágakhoz

kötődnek az együttműködés legnagyobb sikerei?

e) Győr sokoldalú ipari hagyományai túlmutatnak a gépgyártáson. Járjatok utána, hogy milyen termékek

kötődnek az alábbi márkanevekhez / logókhoz! Mely cégek működnek napjainkban is?

4. Győr, az Audi városa

a) Nézzetek utána, hol és mekkora területen helyezkedik el ma

az Audi-gyár! Hasonlítsátok össze a lakóhelyeteken és annak

környékén található ipari vagy kereskedelmi létesítmények

paramétereivel!

b) Látogassatok el az Audi és az Audi Hungaria weboldalaira! Helyezzétek el a győri gyárat az Audi

nemzetközi termelési hálózatban, a vállalaton belüli munkamegosztásban! Keressetek olyan földrajzi vagy

termelési sajátosságokat, amelyek a győri egységet egyedivé teszik!

c) Milyen okai lehettek annak, hogy az Audi az 1990-es évek elején Győrt választotta egyik gyárának

telephelyeként? Vitassátok meg, majd gondolataitokat vessétek össze az alábbi szemelvény

megállapításaival!

"Az Audi 1993-ban jelentette be, hogy Győrben – Közép-Európában elsőként – személygépkocsi motorgyárat létesít

zöldmezős beruházás formájában. Az újabb szerkezet átalakító, egyben korszakváltó telepítések tehát az Audi

megjelenésével indultak meg a városban, de lényegében az országban is. A győri választást alapvetően motiválta a

magas szintű ipari kultúra jelenléte, ami a Vagongyár egy évszázados múltjából és sikereiből következett, de a város

gazdaságának más szektoraiban felhalmozott munkaismeret sem volt elhanyagolható a döntésnél. Rendelkezésre állt

tehát a képzett, az ipari termelés rendszeréhez alkalmazkodni tudó és képes munkaerő, voltak képzőhelyek a középfokú

intézményektől a felsőfokig. A város kedvező földrajzi helyzetét nemcsak azzal lehetett pozícionálni, hogy 1993-ra

elkészült a Hegyeshalom-Győr autópálya, vagy korszerűsítésre került a Hegyeshalom-Budapest vasútvonal, hanem

fontos szempont volt még, hogy a város regionális közlekedési csomópont, így potenciális logisztikai központnak

tekintették. A város helyzete és elérhetősége biztosítani tudta a munkaerő folyamatos mozgását egyre tágabb régióból,

ami a fejlesztések szempontjából nem volt jelentéktelen. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a rendszerváltástól, majd az

európai uniós csatlakozásig, de lényegében napjainkig a letelepedni szándékozó külföldi befektetők jelentős

támogatásokat kaptak (adókedvezmény, terület- és létesítményvásárlási támogatások, munkahely-kialakítás

támogatása, infrastruktúra kiépítése, kutatás-fejlesztés ösztönzése stb.), különösen érvényes volt ez a járműiparra. S

végül azt a szempontot sem szabad elfeledni, hogy a vagongyár vezetése a nyolcvanas évek végén egy 114 ezer

négyzetméteres ipari csarnok kialakítását kezdte meg, ami kedvező körülményeket kínált a tervezett Audi beruházás

gyors beindításához." (forrás: Rechnitzer 2014)

d) Az alábbi idővonal a győri Audi-jelenlét fejlődését és bővülését mutatja. A projekt megértéséhez

próbáljatok következtetni a „feljebb lépés” és a „nagyvállalati beágyazódás” kifejezések jelentésére!

Keressetek példákat az ábrán a feljebb lépésre és a beágyazódás folyamatára!

e) Böngésszetek a Karrier az

Audi Hungariánál Youtube-

csatorna videói között!

Mutassátok be címszavakban a

cég által folytatott marketing-

tevékenységet!

f) Vitassátok meg, hogy milyen

előnyei és hátrányai lehetnek

az Audihoz hasonló

nagyvállalatok jelenlétének

egy város gazdaságában! Az

érveléshez használjátok az

alábbi képeket!

g) A mellékelt források segítségével határozzátok meg, hogyan változott Győr-Moson-Sopron megye

iparának szerkezete az ezredforduló óta! Mit jelenthet ezek alapján az újraiparosodás fogalma?

Nézzétek meg a legnagyobb megyei cégek adatait:

melyek kapcsolhatóak a járműgyártáshoz? Lehet-e

felhajtóereje az újraiparosodásnak?

Győr-Moson-Sopron megye ipari alkalmazásban állóinak ágazatok szerinti megoszlása; forrás: KSH

Iparág 2000

(fő)

2018

(fő)

Bányászat 95 115

Élelmiszeripar 8159 3739

Textil-, ruha-, bőr- és cipőipar 9826 2096

Fa-, papír- és nyomdaipar 2706 2211

Vegyipar 252 264

Gumi, műanyag, nemfém. ásványi termék gyártása 5286 7925

Fémipar 4327 5589

Gépgyártás 3708 3348

Villamosgép-gyártás, elektronika 5192 2807

Járműgyártás 10596 25290

Egyéb feldolgozóipar 1933 4169

Villamos energia-, gáz-, hő- és vízellátás 4371 4491

Összesen 56451 62044

A győri Audi fejlődésének és beágyazódásának lépcsőfokai (forrás: Józsa 2018)

0 10 20 30 40 50 60 70

Székesfehérvár

Szeged

Pécs

Nyíregyháza

Miskolc

Kecskemét

Győr

Debrecen

A legnagyobb vállalat aránya

a helyi cégek összesített

árbevételében (2015, %)

60,0

70,0

80,0

90,0

100,0

110,0

120,0

130,0

140,0

Fejér (3)

Komárom-Esztergom (4)

Veszprém (11)

Győr-Moson-Sopron (2)

Vas (5)

A bruttó hazai termék (GDP) egy lakosra jutó értéke az észak-dunántúli

megyékben, az országos átlag %-ában (zárójelben az országos

rangsorbeli pozíció 2018-ban); forrás: KSH

5. Az alábbi feladatokban a Győr szűkebb-tágabb földrajzi környezetét, a megyét és a Kisalföldet

jellemző egyéb folyamatokkal, valamint egyedi szerepkörű településekkel ismerkedhettek meg.

Próbáljatok következtetni, milyen közös szerepkörre, tulajdonságra utalhatnak a térképi betűk!

Határmenti kapcsolatok

a) Mi adja (illetve adta) Rajka és Hegyeshalom

jelentőségét? Hogyan változott e települések arculata

az utóbbi 10-15 évben?

b) Mit adott a határmentiség Rajkának ebben az

időszakban? Keress cikkeket a témakörben!

c) Hogyan jelenik meg a határmenti elhelyezkedés, a

hídszerep Sopron, Komárom és Esztergom esetében?

d) Nézzetek utána, hány magyar nemzetiségű lakja a

Duna túlpartján fekvő szlovákiai településeket!

e) Győr környékén találni példát fogászati és

bevásárlóturizmusra is. Keressétek meg ezeket!

Kulturális értékek, néprajz és idegenforgalom

a) Milyen értékekről ismertek a bejelölt települések? A magyar

kultúra mely területén emelkedik ki Pannonhalma és Bábolna?

Hogyan köthető a magyar irodalomhoz a Győr melletti Abda?

b) Biztosan találkoztatok már a „Szélről legeljetek…” c. népdallal

– de hol vannak a dalban szereplő helyek, pl. a szili kút?

c) A linkek segítségével nézzetek utána, milyen táncdialektusok

vannak – közülük melyikhez tartozik a Kisalföld és milyen

területei vannak? Mely táncdialektushoz tartozik a lakóhelyetek

és milyen népdalok, táncok, viseletek kötődnek hozzá?

Keressetek videókat az egyes táncokról!

d) Győrön kívül hol vannak még a várturizmus célpontjai?

e) Kötődnek-e hungarikumok a Kisalföldhöz?

Ipar és kereskedelem

a) Milyen iparágak kapcsán említhető Komárom, Pápa

és Mosonmagyaróvár? Keressetek közös pontokat a

három város gazdasági szerepét illetően!

b) Miért jelentős a gönyűi kikötő? Milyen szerepet

tölthet be az Európát tengertől tengerig átszelő

nemzetközi víziút egészére nézve?

c) A csallóközi Bős település generációk számára a

szocializmus félresikerült nagyberuházásáról ismert. Mi

volt a beruházás célja és mennyiben valósult meg?

Milyen a projekt megítélése Szlovákiában?

d) Milyen szerepet tölt be napjainkban a győri reptér?

Természeti értékek

a) Milyen különleges és sajátos természeti

adottságok jellemzik a Szigetközt?

b) Mi jellemzi a Szigetköz településeit?

c) A Turista Magazin Szigetközt bemutató

cikkéből kiindulva keressetek példákat

turisztikai célpontokra!

d) Nézzetek utána a cikkben említett

EuroVelo nemzetközi kerékpáros

hálózatnak! Hol fut az útvonal szigetközi

szakasza? A turisztikai célpontok

figyelembevételével tervezzetek kerékpáros

kirándulást a Szigetközben!