1

MVM Hírlevél IV. évfolyam, 2015. június 8.

Tartalomjegyzék Az MVM-ről és a cégcsoportról Toplistás az MVM Zrt. 2 Lerakták az ország legnagyobb naperőművének alapkövét a Mátrában 2-3

Szponzorálás Idén is az MVM a VeszprémFest főtámogatója 3-4 Az MVM gratulál az MKB-MVM Veszprém férfi kézilabdacsapatának 4

A paksi bővítés hírei Aszódi: Magyarországnak fontos a nukleáris energia 5-6 A Roszatom elégedett a paksi bővítés előkészítésével 6-7 A típusengedély terve a jövő év júliusára készül el 7-8 RHK: stabil a Bátaapáti hulladéktároló társadalmi elfogadottsága 8-9 VG: szoros lesz Paks II. turbinaversenye 9-10 Lázár: egymilliárd paksi térségfejlesztésre 10

Alternatív energia Elkészült az e-mobilitás terve 11-12 Geotermikus távhőrendszer épül Kistokajban 12

A hazai energiaszektor hírei Megvan a működési engedély: jöhet a gáz Szlovákiából 13 Gázszállítási megállapodást kötött az FGSZ és az Ukrtransgaz 13-14 VG: rossz év volt a tavalyi az energiacégeknél 14-15 Egy ajánlat érkezett az E.ON és az GDF SUEZ fogyasztóinak ellátására 15-16 A FŐGÁZ készen áll további 1,3 millió földgázfelhasználó ellátására 16-17 Nem állami támogatás a MOL és az állam 2005-ös megállapodása 17-18

Külföldi energiaszektor A francia állami Areva céget az EDF veszi meg 18-19 Jogszerű a nukleáris különadó Németországban 19-20 A Gazprom még júniusban megkezdheti a Török Áramlat építését 20 Kommerszant: Szlovákia utat nyit Európába a Gazpromnak 21 Görög cég építi a Török Áramlat görögországi szakaszát 22 Kína a Szibéria ereje gázvezetéket építi 22

Hírek röviden 23 Közmeghallgatás lesz Pakson - Olajfúrásokat végeznek Magyarországon - Egyetemi összefogás földgáz közös beszerzésére - Energetikai korszerűsítés Szolnokon

2

Az MVM-ről és a cégcsoportról

Toplistás az MVM Zrt.

2015. június 4.

(fotó: vg.hu)

A Figyelő hetilap a cégek éves beszámolója alapján arról számolt be, hogy a

tavalyi rangsorhoz képest nem történt változás a lista első négy helyén, bár az

Audi és az MVM a tavalyi árbevételéhez képest elég nagyot nőtt. Az MVM

Magyar Villamos Művek Zrt.-nek valószínűleg annak köszönhetően lett majdnem

273 milliárd forinttal több a bevétele, hogy 2013 végén megvette az E.ON

Földgázkereskedő és -tároló cégét, amely Magyar Földgázkereskedő Zrt. és

Magyar Földgáztároló Zrt. néven már az MVM Csoporthoz tartozik. Az

összeállításból kitűnik: a legnagyobb árbevételű cég még mindig a MOL, ám

valószínűleg az olajár esése miatt 3 százalékkal kevesebbet keresett tavaly, mint

2013-ban. Az MVM Zrt. 1194 milliárdos árbevételével áll a negyedik helyen az

Audi Hungária Motor Kft. és a GE Hungary Kft. után.

Lerakták az ország legnagyobb naperőművének alapkövét a Mátrában

2015. június 4.

(fotó: pestisracok.hu)

Lerakták Magyarország legnagyobb napelemes erőművének alapkövét a

Mátrában: a 15 megawattos teljesítményű fotovoltaikus, mintegy 6,5 milliárd

forintba kerülő erőmű az MVM érdekeltségébe tartozó Mátrai Erőmű Zrt.

beruházásában épül meg. Az eseményről a Kossuth Rádió Krónikája, a hvg.hu, a

nol.hu, az inforadio.hu, a magyarhirlap.hu, a pestisracok.hu/MTI is tudósított. Az

ünnepségen Marie-Theres Thiell, a társaság felügyelőbizottságának elnöke azt

mondta: ezzel a beruházással Magyarországon - egyedülálló módon - összeér a

hagyományos energiatermelés a jövő energiatermelésével. Hozzátette: a

3

megvalósulást nagyban segítette, hogy a bekerülési költség felét fejlesztési

adókedvezményből fedezik. Valaska József, a zrt. korábbi elnöke azt emelte ki,

hogy a társaság megértette az idők változását. A lignitalapú energiatermelés a

megújuló energiatermeléssel és az erőműhöz tartozó ipari park fejlődésével

együtt jelentheti a társaság jövőjét. Mikus Tibor, a kivitelező konzorciumot

vezető Wire-Vill Kft. ügyvezetője elmondta: a Mátrában, az Őzse-völgyi

zagytározó sík felületén, 30 hektáron kialakítandó szolármezőn 72 480, déli

irányba tájolt napelemet helyeznek el. Az energiát a távvezeték-hálózatba

táplálják be. Terveik szerint augusztus végén megkezdődhet az erőmű másfél

hónapos próbaüzeme. Jelezte: a beruházással Közép-Európa legnagyobb

kapcsolt szén- és megújuló-energia erőműve jön létre. A projekt helyszíne a

húszéves üzem után megtelt és a termelésből kivont Őzse-völgyi zagytározó. A

leendő naperőmű által megtermelt áram átlagosan egy kisebb várost, mintegy

ezer négytagú háztartást lát el zöldenergiával.

A Mátrai Erőmű Zrt. közleményében felidézte: a 950 MW beépített teljesítményű erőmű Magyarország legnagyobb lignittüzelésű erőműve és az energiaszektor második legnagyobb áramtermelő üzeme, amely a teljes magyar éves villamosenergia-felhasználás 15 százalékát állítja elő.

Szponzorálás

Idén is az MVM a VeszprémFest főtámogatója

2015. június 2.

(fotó: mvm.hu)

A tavalyi évhez hasonlóan ismét az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.

főtámogatásával tartják az egyik legdinamikusabban fejlődő hazai szabadtéri

kulturális rendezvényt Veszprémben. A fesztivál július 15. és 18. között a jazz, a

világ- és klasszikus zene, valamint a pop legszínvonalasabb, világhírű előadóit

hozza el a látogatóknak - olvasható az MVM honlapján. A nagyszínpadon olyan

világsztárok és együttesek lépnek fel, mint a 60 millió lemezt eladó énekes-

dalszerző Roger Hodgson, a kétszeres Grammy-díjas Kool & the Gang, az

4

amerikai disco, jazz, R&B, soul, funk leghíresebb képviselői, valamint Emeli

Sandé, világhírű brit R&B és soul énekesnő. A közönség a harmadik napon egy

különleges formációt is megcsodálhat, Dee Dee Bridgewater amerikai

jazzénekesnő lép fel Irvin Mayfield jazztrombitással és az általa 2002-ben

alapított New Orleans Jazz Orchestrával. Új helyszínek is bemutatkoznak. A

fesztivál ismert kísérőrendezvénye, a hagyományosnak mondható és nagy

népszerűségnek örvendő Rozé, Rizling és Jazz Napok keretében a Balaton

környéke kiváló borászatainak kínálatát ismerhetik meg a gasztro-kulturális

élményekre vágyók. A VeszprémFestről beszámolt a magyarhirlap.hu, a

turizmus.com, a kulturpart.hu és a tv2.hu is.

Az MVM gratulál az MKB-MVM Veszprém férfi kézilabdacsapatának

2015. június 1.

(fotó: mkb-mvmveszprem.hu)

A férfi klubkézilabda csúcseseményének ismét Köln adott otthont. Az MKB-MVM

Veszprém csapata a tavalyi évhez hasonlóan bejutott a Bajnokok Ligája négyes

döntőjébe, és nagyszerű játékának köszönhetően az előkelő második helyen

végzett - idézte az eseményt az MVM honlapja. Négy sztárcsapat, az MKB-MVM

Veszprém, a német THW Kiel, a katalán FC Barcelona és a lengyel KS Vive Tauron

Kielce mérte össze erejét. Az MVM Zrt., a csapat névadó szponzora büszke a

szenzációsan játszó 24-szeres Magyar Kupa-győztes és 23-szoros magyar bajnok

teljesítményére. „Gratulálunk az MKB-MVM Veszprém csapatának a Bajnokok

Ligája négyes döntőjében szerzett ezüstéremhez, amely méltó megkoronázása

az idei szezonnak. Örülünk, hogy az MKB-MVM Veszprém sikereivel tovább növeli

a magyar kézilabdázás nemzetközi elismertségét, illetve névadó szponzora

ismertségét is. Büszkék vagyunk rá, hogy a magyar kézilabda sport legjobbja

mellett állhatunk” - mondta Nagy Csilla, az MVM Csoport megbízott

kommunikációs igazgatója.

5

A paksi bővítés hírei

Aszódi: Magyarországnak fontos a nukleáris energia

2015. június 1., 2.

(fotó: 2015atomexpo.ru) Magyarország számára fontos a nukleáris energia, mert szüksége van arra,

hogy olcsón, megbízhatóan jusson nagy mennyiségű villamos energiához -

mondta az atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos a

moszkvai Atomexpon magyar újságíróknak azt követően, hogy részt vett az

atomenergetikáról rendezett plenáris ülésen. Az inforadio.hu, a pakspress.hu, a

ProfitLine, a napigazdasag.hu, a Portfólió, a Magyar Nemzet/MTI tudósításában

Aszódi Attila kiemelte: a nukleáris energia kulcsszerepet játszik abban, hogy

hosszú távon biztosítható legyen Magyarországon az áramellátás. Felidézte: úgy

tervezik, hogy az évszázad végéig az atomenergia benne marad az

energiamixben, ebben a két új paksi blokk meghatározó szerepet játszik, mert

alacsony áron tud termelni, s ezzel a lakosság és az ipar számára olcsón lehet

villamos energiát biztosítani. Emellett a nukleáris energia használata az ellátás

biztonságát jelentősen növeli. Felhívta a figyelmet arra, hogy a következő

időszakban a szén-dioxid-kvóta drágulására lehet számítani, ezért a szén-dioxid-

kibocsátással termelő erőművek esetében drágul az előállított áram ára. Ez

azonban az atomerőműveket nem érinti, hiszen nem bocsátanak ki szén-

dioxidot. A kormánybiztos a plenáris ülésen elmondta: március-áprilisban

Magyarországon a paksi atomerőmű közelében lévő 41 településen lakossági

fórumot tartottak, ahol a helyiek kérdései nem a biztonsággal, a hulladékokkal

voltak kapcsolatosak, inkább az érdekelte őket, hogyan tudnak a paksi beruházás

előnyeihez hozzáférni, hogyan lesznek majd munkahelyek, hogyan tud a régió

fejlődni a projekttel. A kormánybiztos megerősítette, az orosz és a magyar fél

azon dolgozik, hogy az államszerződésben szereplő 40 százalékos magyar

beszállítói arányt tartani lehessen, de ehhez komplex oktatási, iparfejlesztési

programokra van szükség. Hozzátette: Magyarországnak nagyon jó nukleáris

hagyományai vannak, az építkezés 2018-ban kezdődik, addigra kell felkészülni

úgy, hogy a magyar beszállítói hányadot teljesíteni lehessen.

6

(fotó: 2015atomexpo.ru)

Az Atomexpo plenáris ülésén Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója

kiemelte a nemzetközi együttműködés fontosságát, szerinte a nukleáris ágazat

kiheverte a fukusimai baleset utáni visszaesést. Szólt arról, hogy a Roszatom

külföldi megrendelései 2011 óta 80 milliárd dollárral 101,4 milliárd dollárra

emelkedtek, amely 23 blokk külföldi megépítésére szól. Feliksz Abolenyin, a

Roszatom nukleáris fűtőanyag-gyártó leányvállalata, a TVEL nemzetközi

kapcsolatokért felelős alelnöke magyar újságíróknak azt hangsúlyozta:

folyamatosan fejlesztik a nukleáris fűtőanyagokat, így nő az erőművek

hatékonysága és bővül az üzemidő. Példaként említette, hogy a meglévő paksi

atomerőműbe szállított fűtőanyag dúsítottsága eredetileg 3,82 százalék volt,

mára 4,7 százalék lett. Feliksz Abolenyin elmondta: úgy számolnak, hogy a Paks

II. beruházáshoz már a VVR-1200 nyomottvizes blokkokhoz fejlesztett, korszerű

fűtőanyagot szállítják. Úgy készülnek, hogy az erőmű beüzemelésétől számított

tíz év múlva a nemzetközi versenyen történő megméretés után is beszállítók

maradnak.

(fotó: paksihirnok.hu)

Részt vett a moszkvai eseményen az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. delegációja is Hamvas István vezérigazgató és Szinger Csaba gazdasági igazgató vezetésével - erre is kitért a paksihirnok.hu portálon Vida Tünde. A Roszatom elégedett a paksi bővítés előkészítésével

2015. június 2.

(fotó: paksihirnok.hu)

A Roszatom nagyon elégedett azzal, ahogyan a Paks II. beruházás előkészítése

folyik - Szergej Kirijenko vezérigazgató erről a moszkvai Atomexpón tartott

sajtótájékoztatón beszélt újságírói kérdésre válaszolva. A vg.hu, a Mandiner, a

7

Paks-Press Hírügynökség/MTI tudósítása szerint hangsúlyozta: nagyra értékelik

azt a bizalmat, amelyet a magyar kormány kinyilvánított, és azt, hogy

Magyarország az új paksi blokkok létesítésére az orosz technológiát választotta.

A magyar szakemberek felkészültségét is méltatta, utalva arra, hogy a feleknek

jelentős tapasztalatuk van az atomerőmű közös üzemeltetésében. Szerinte a

paksi szerződés jó példája egy komplex atomerőmű-építési szerződésnek, mert

nemcsak berendezések és technológiák szállításáról van szó, hanem a

finanszírozásról is, amely kedvezményes államközi hitellel történik, továbbá

garantálják a fűtőanyag-szállítást az atomerőmű fenntartható működtetése

érdekében. Szergej Kirijenko kiemelte: a magyar kormány a fűtőanyag-szerződést

egyeztette az Euratommal, és a nemzetközi szervezettől megkapta a szükséges

engedélyt, ezáltal megkezdődhetett a szerződés megvalósítása. A Roszatom

vezérigazgatója elmondta: a Paks II. megállapodás a szervizelésre is vonatkozik,

illetve kitér a kiégett fűtőelemek kérdésére is. A szerződésekkel kapcsolatos

összes dokumentumot aláírták, szigorú az időrend, a magyar kormány nagyon

pontosan megszervezte a szükséges folyamatot - tette hozzá. Nincs egyetlen nap

késés sem, minden az ütemterv szerint zajlik - jelentette ki.

A típusengedély terve a jövő év júliusára készül el

2015. június 2., 3.

(fotó: teol.hu)

A Paks II. beruházás típusengedélyi terveit jövő év júliusára kell elkészíteni,

amelyet a Paks II. projekttársaságnak kell majd benyújtania az Országos

Atomenergia Hivatalhoz jóváhagyásra - nyilatkozta Alekszander Kazarin, az

Atomprojekt tervezővállalat vezérigazgató-helyettese magyar újságíróknak a

moszkvai Atomexpón. A Roszatom leányvállalata, a Nyizsnyij Novgorod-i

Mérnöki Iroda Atomsztrojexport (NIAEP-ASZE) a szentpétervári Atomprojekt

tervező vállalatot bízta meg a paksi beruházás tervdokumentációjának

kidolgozásával. Alekszander Kazarin úgy látta, hogy a magyar fél által

megfogalmazott több mint 12 ezer követelmény pontosító jellegű, ezért a

tervezői munka számára rendkívüli hasznos. A vezérigazgató-helyettes

8

elmondta: intézetük tervezi a VVER 1200-as blokkokat, amelyeket az orosz

Leningrád II-es és a fehéroroszországi atomerőművekbe építenek be, és ilyet

szánnak Paksra is. A VVER 1200-as blokk a VVER 1000-es módosított változata,

amelybe többlet passzív biztonsági rendszereket építenek be. A VVER 1200-as

blokknak már van típusengedélye Oroszországban, Fehéroroszországban,

remélhetőleg hamarosan megkapja Finnországban, vélhetően majd az

engedélyezéskor Magyarországon is jóváhagyják. Jelezte, hogy a Paks II.

atomerőmű a magyar előírásokkal teljesen összhangban épül, elkészült a projekt

biztonsági és irányítástechnikai koncepciója, amely alapján meghatározták a

tervezési és biztonsági alapot. Szerinte a finn és a magyar atomerőmű-projekt

követelményei nagyjából azonosak, az Európai Unió szabályait követik, így a

biztonsági rendszerek azonosak lesznek. Felhívta a figyelmet arra, hogy

atomerőmű esetében az európai előírások különböznek az orosztól. Példaként

említette: az európai szabályok szerint a blokknak ki kell bírnia egy utasszállító

gép rázuhanását is, a szentpétervári II-es kiépítésénél ilyen követelmény nincs,

miután a légifolyosók távolabb húzódnak az erőműtől. A beszámolót az MTI

nyomán a Magyar Nemzet, a napigazdasag.hu, a ProfitLine, az Energiainfó is

közzétette. Rövidesen kétszáz fősre duzzad a Nyizsnij Novgorod-i Mérnöki Iroda

(NIAEP-ASZE) magyarországi képviseletének létszáma - írta a Paksi Hírnök online

felületén Vida Tünde. A cégnek egyébként már Pakson is van irodája.

RHK: stabil a Bátaapáti hulladéktároló társadalmi elfogadottsága

2015. június 5.

(fotó: paksihirnok.hu)

Idén is folytatódik a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló bővítése Bátaapátiban,

a létesítmény elfogadottsága változatlanul magas, megközelíti a 90 százalékot

- mondta Kereki Ferenc, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Nonprofit Kft.

ügyvezetője a környező hét település alkotta Társadalmi Tájékoztató Ellenőrző

Társulás (TETT) 15. TETT-re Kész Napját indító sajtótájékoztatóján. A legutóbbi

közvélemény-kutatást 2015 áprilisában végezték nyolcszáz fős reprezentatív

mintán. Eszerint a környéken élők több mint 90 százaléka ismeri a tárolót. Az

elfogadottság is hasonlóan magas érték, ami nemzetközi szinten is kiemelkedő -

9

mondta az ügyvezető. A közvélemény szélesebb tájékoztatását szolgálja egy új,

interaktív látogatóközpont is, amely az RHK Kft. tervei szerint még idén nyáron

megnyílik Bátaapátiban, a tároló telephelyén. A lakosság tájékoztatásában a

TETT is szerepet vállal: a TETT-re Kész Napon a felnőttek tájékoztatását szolgáló

szakmai előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők. Kereki Ferenc arról is

beszámolt, hogy az első földalatti kamra megnyitása, 2012. december 5-e óta

balesetmentesen, biztonságosan, üzemzavar nélkül folyik a munka

Bátaapátiban. Bár a technológia bevált, arra törekszenek, hogy biztonságos, a

korábbinál hatékonyabb módszereket dolgozzanak ki. A fejlesztések

eredményeként a második kamrától új elhelyezési technológiát alkalmaznak,

ami az előzetesen 38 milliárd forintra kalkulált költségeket 18 milliárd forinttal

csökkenti. Az első kamra telitettsége 70 százalékos, a második, ahol már az

újfajta metodikát alkalmazzák majd, 2017-re lesz fogadókész, nyár végére a

hármas-négyes kamrák bányászati munkálataival is végeznek. A

sajtótájékoztatóról a paksihirnok.hu és a palspress.hu is tudósított.

A 2012-ben átadott tárolóban kizárólag az atomerőműből származó kis és közepes aktivitású hulladékokat helyezik. Mostanáig 5894 hordónyi hulladékot szállítottak Paksról Bátaapátiba, ahol beton konténerekbe rakva 3500 hordónyit már betároltak a végleges elhelyezést szolgáló, 250 méterrel a föld felszíne alatt kialakított vágatban.

VG: szoros lesz Paks II. turbinaversenye

2015. június 5.

Erős verseny várható az új paksi blokkok közelgő turbinatenderén. Az Alstom

alelnöke szerint a japán Toshiba, illetve a Mitsubishi Hitachi Power Systems és

a németországi Siemens számít a francia Alstom fő riválisának - írta a

Világgazdaság. Cikkében B. Horváth Lilla jelezte: ennél szűkebb lehet a

versenyzők köre, hiszen az orosz fővállalkozó a legjobb európai megoldás

kiválasztásáról beszélt. Philippe Anglaret alelnök a lapnak azt mondta: az Alstom

a világ legnagyobb turbinasziget-gyártója, alacsony nyomású turbinamoduljai

bevethetők az új paksi blokkok vízhűtési rendszerében, optimalizálva a reaktor

hatékonyságát. Emlékeztetett arra is, hogy cége korábban is bevonta a

magyarországi munkába a helyi cégeket. Ám a hazai ipar akkor is jól járna, ha a

tenderen a Siemens győzne, hiszen a társaság XV. kerületi üzemében

atomerőművekhez is gyártanak turbinaalkatrészeket - jelezte a lap. (Korábban a

10

Napi Gazdaság írt arról, hogy a német cég szállíthat a paksi bővítéshez

hagyományos irányítástechnikát, már csak azért is, mert a működő blokkok

irányítástechnikájának egy része szintén Siemens-gyártmány, miként a tűzjelző és

tűzvédelmi berendezések is.) Az Alstom nukleáris üzletágának üzletfejlesztési

alelnöke egyértelművé tette: az Alstom oroszországi vegyesvállalatának

működését nem érintik az Oroszország elleni nyugati szankciók. Most éppen két,

1200 MW-os turbinaszigetet gyártanak az Atomenergomassal a kalinyingrádi

atomerőműhöz.

Lázár: egymilliárd paksi térségfejlesztésre

2015. június 4.

(fotó: pakspress.hu)

Megalakul a társadalmi egyeztető tanács Pakson, a térség települési

önkormányzatainak támogatására egymilliárd forintot ad a kormány -

jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos

sajtótájékoztatóján. A Pakson, június 16-án megalakuló társadalmi egyeztető

tanácsot a miniszter és Süli János paksi polgármester vezeti - erről számolt be a

Paks-Press Hírügynökség. A testület havonta ülésezik, döntéselőkészítési feladati

is lesznek. Az egyeztető tanács a térség országgyűlési képviselőinek, közéleti

személyiségeinek, valamint szakemberek bevonásával alakulhat meg. Lázár János

közös célként fogalmazta meg, hogy részletes tájékoztatást adjanak a következő

10 évben a paksi atomerőmű kapacitás-fenntartásával kapcsolatban a térség

lakosságának. Lázár János kiemelte: a kormányfő azzal bízta meg, hogy június 16-

án találkozzon a szakszervezetek képviselőivel és a menedzsmenttel. Jelezte: a

kormány eldöntött szándéka, hogy külföldi menedzsereket hív a paksi

atomerőmű vezetésbe, ennek megfelelően új vezérigazgató, új gazdasági és

személyzeti igazgató lesz.

11

Alternatív energia

Elkészült az e-mobilitás terve

2015. június 5.

(fotó: profitline.hu)

Az e-mobilitás terjedését segítő Jedlik Ányos Terv hamarosan a kormány elé

kerül és megkezdődik annak megvalósítása - közölte a nemzetgazdasági

miniszter budapesti sajtótájékoztatóján, melyről a ProfitLine, a hirado.hu, a

magyarhirlap.hu, az FN24, a figyelo.hu/MTI is tudósított. Varga Mihály az

Akadémia utcában egy elektromos autók töltésére alkalmas töltőoszlopnál -

ahová elektromos autóval érkezett - úgy vélte: minden lehetőség megvan arra,

hogy az e-mobilitás versenyképes ágazattá váljon és e téren az unióban is

helyzeti előnye legyen az országnak. Az előrejelzések szerint 2050-re az újonnan

értékesített autók 70 százaléka elektromos, hibrid vagy plug-in típusú jármű

lehet. Fontos gazdasági érdeknek nevezte, hogy Magyarország részese legyen

ennek a fejlődésnek, amelynek az ipari termelésből jelentős aránnyal részesedő

magyar járműipar lehet az alapja. Varga Mihály kiemelte: az e-mobilitás

széleskörű elterjesztéséhez Magyarországon a kutatás-fejlesztési háttér is

rendelkezésre áll. A Jedlik Ányos Terv azt szolgálja, hogy az unió első átfogó,

koherens stratégiai dokumentuma legyen, amelyre egy e-mobilitást szolgáló

fejlesztési program épülhet. Először az ösztönző szabályozási környezetet kell

létrehozni, de a miniszter szerint ennél is fontosabb, hogy a magyar emberek is

érdekeltek legyek az elektromos járművek használatában. Ezért

töltőállomásokra, kedvezményekre és versenyképes árakra van szükség.

Komplex terv kerül a kormány elé, amely segíti az elektromos közlekedés

széleskörű elterjesztését. Varga Mihály külön is felhívta a figyelmet arra, hogy

most először kerül be a jogrendszerbe a környezetbarát jármű fogalma: ez a zöld

rendszám bevezetését jelenti. Az elektromos járművekkel közlekedőknek

engedélyezik a buszsávok használatát, útdíj és parkolási kedvezményeket

kapnak, illetve adókedvezményeket is kidolgoznak nekik. A járművek töltésének

és a töltőhálózat kiépítésének támogatására módosítják a villamos energiáról

12

szóló törvényt, gyorsítják a töltőhálózat kiépítéséhez szükséges engedélyezési

folyamatot, módosítják a villamos energia értékesítésére vonatkozó szabályokat

is, ezen belül a kereskedelmi engedélyek kiadását kívánják megkönnyíteni.

Geotermikus távhőrendszer épül Kistokajban

2015. június 3. 1 milliárd 162 millió forint a teljes beruházási költsége annak a Borsod-Abaúj-

Zemplén megyei kistokaji projektnek, amely a környező mezőgazdasági és ipari

övezetet ellátó geotermikus távhőrendszert valósítja meg. Az ünnepélyes

alapkőletétel előtt V. Németh Zsolt földművelésügyi államtitkár arról beszélt,

hogy a geotermiában hatalmas fejlődési potenciál van, ugyanis a megújuló

energiáknak mindössze 6-10 százalékát adja, Magyarországnak pedig kiváló

adottságai vannak. Így több operatív program is nyújt forrásokat, hogy a

kistokajihoz hasonló rendszerek épüljenek ki. Példákat is sorolt: a Környezet és

Energiahatékonysági Operatív Programban mintegy 300 milliárd áll rendelkezésre

- önkormányzatok vagy intézmények pályázhatnak erre. A Gazdaságfejlesztési és

Innovációs Operatív Program pedig mintegy 70 milliárd forinttal segíti a

geotermia alkalmazását. A Terület- és Településfejlesztés Operatív Programban

szintén lesz ilyen elem, illetve a vidékfejlesztés területén kertészetek, állattartó

telepek korszerűsítésénél használható lesz a vidékfejlesztési program forrása.

Kistokajban a Geo-Wendung Zrt. pályázata több mint 712 millió forint támogatást

kapott. A társaság a projekt részeként a kistokaji mezőgazdasági és ipari övezetet

ellátó geotermikus bázisú távhőrendszert építi ki várhatóan szeptember

közepére. (Napi, kormany.hu, OrientPress, FN24/MTI)

13

A hazai energiaszektor hírei

Megvan a működési engedély: jöhet a gáz Szlovákiából

2015. június 4.

(fotó: gaztranzit.hu)

Jöhet a gáz Szlovákiából július 1-jétől a magyar-szlovák összekötő gázvezetéken,

miután a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kiadta az ehhez

szükséges működési engedélyt - írta a Magyar Nemzet. A lap a MEKH

határozatára hivatkozva azt írta, hogy a csővezetéket üzemeltető, állami

tulajdonú Magyar Gáz Tranzit ZRt. megkapta a szállítási, illetve a rendszer-

üzemeltetői engedélyt. A határozat szerint július 1-jétől kezdhetik meg a

kereskedelmi gázszállítást, miután a vezeték próbaüzeme a közelmúltban

lezárult. Az MGT a napokban teszi közzé júliusi szabad kapacitásait, amelyekre

jelentkezni lehet. Illés József cikkében emlékeztetett arra, hogy Robert Fico

szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2014 márciusában adta át

ünnepélyesen a magyar-szlovák gázvezetéket. A mindkét irányba szállítani képes

vezeték 110 km hosszú, éves szállítási kapacitása Magyarország felé évi 4,4

milliárd, míg ellenkező irányba 1,6 milliárd köbméter.

Gázszállítási megállapodást kötött az FGSZ és az Ukrtransgaz

2015. június 5.

(fotó: fgsz.hu)

Magyarország és Ukrajna földgázszállítási rendszerüzemeltetői, az FGSZ

Földgázszállító Zrt. és az Ukrtransgaz új együttműködési megállapodást írt alá

május végén, amely szabályozza a földgázszállításokat a magyar-ukrán

határkeresztező ponton, Beregdarócnál - ezt napokkal később közölte az FGSZ

az MTI-vel. Ez alapján írta az Origó, a nol.hu, hogy a megállapodás összhangban

van az Európai Unió harmadik energiacsomagjával, és ebben ez az első olyan

14

megállapodás, amelyet az unió egyik tagállamának szállítási

rendszerüzemeltetője és az Ukrtransgaz kötött. Az FGSZ - 2013 márciusában -

válaszul a kezdődő ukrán-orosz konfliktusra és a fenyegető ukrán

energiaválságra, újra működésbe hozta a két ország közötti kihasználatlan

határkeresztező vezetékét. Ezzel alternatív földgázellátási útvonalat teremtett

Ukrajna felé a nyugat-európai források felől. A határkeresztező vezeték, amely

párhuzamosan halad a fő földgázellátási útvonallal Oroszország irányából

Ukrajnán keresztül Magyarország felé, mindeddig ideiglenes együttműködési

megállapodások jogi keretei között működött. Az Oroszországból Európába

történő gázszállítás hagyományosan kelet-nyugat irányú, és jelentős mértékben

Ukrajnán keresztül történik. Az EU-Ukrajna - ebben az esetben Magyarország-

Ukrajna - ellentétes irányú szállítás része az unió azon stratégiájának, hogy

növelje Ukrajna energiaellátásának biztonságát. A határkeresztező pont

kapacitása Ukrajnából Magyarország felé évi 26 milliárd köbméter, az ellentétes

irányban évi 6,1 milliárd köbméter.

VG: rossz év volt a tavalyi az energiacégeknél

2015. június 3. Negatív volt tavaly az összes hazai egyetemes áram- és gázszolgáltató üzemi

eredménye: esett árbevételük és többnek komoly mínuszt mutatott a saját

tőkéje - írta a Világgazdaságban B. Horváth Lilla. Elemzése szerint a piac

szűkülése, a hatóságilag előírt tarifacsökkentés mellett az is közrejátszott a nagy

hazai egyetemes áram- és gázszolgáltatók gyengébb tavalyi szereplésében, hogy

esetenként a társaságok saját versenypiaci üzletága csábított el ügyfeleket az

egyetemes szegmenstől. 2014 volt az utolsó olyan év, amikor többségében

külföldi hátterű társaságok látták el a magyar lakosságot árammal és gázzal. Az

idei kép a tulajdonviszonyok szempontjából vegyes, jövőre pedig eltolódás

várható az állam javára. A terület elsőként állami ellenőrzés alá vont cége, a

FŐGÁZ egyetemes gázszolgáltatási bevétele 90,6 milliárd forintról 70,9 milliárdra

gyengült, és bár javult, mínuszban maradt az üzemi eredménye is (-4 milliárdról

-2,4 milliárdra változott). A tevékenység saját tőkéje -18,1 milliárd forintra

romlott. Az állam, illetve nevében az MFB üzletileg mégsem járt rosszul a FŐGÁZ

15

megvásárlásával, mert megkapta annak versenypiaci tevékenységét is, amelynek

viszont 92,1 milliárdos forgalma és 4,1 milliárdos üzemi eredménye volt - jegyezte

meg a cikk írója. Az E.ON Energiaszolgáltató forgalma 20 százalékkal 52,7 milliárd

forintra esett, a GDF-é 22 százalékkal 63,7 milliárdra, továbbá csökkent az üzemi

eredményük is: az előbbié -0,4 milliárdról -2,3 milliárdra, az utóbbié 1,9

milliárdról -3,2 milliárdra zuhant. Különbség, hogy az E.ON saját tőkéje -3,4

milliárdról -0,3 milliárdra javult, a GDF-é viszont -30,5 milliárdos mélységbe esett.

A Tigáz helyzete annyiban tér el, hogy egyetemes szolgáltatásának 113,5 milliárd

forintos árbevétele szerény csökkenést jelent, a -13,4 milliárdos üzemi

eredménye pedig mintegy 10 milliárdos javulást takar. A mínusz 10,5 milliárd

forintos saját tőke viszont bő négyszer olyan rossz, mint a 2013-as volt.

Nem szebbek a nagy egyetemes áramszolgáltatók számai sem: az ELMŰ

árbevétele 195,3 milliárd forintra nőtt, de ez tartalmazza a 29 milliárdos exportot

és a belföldi versenypiaci értékesítést is. Az ÉMÁSZ árbevétele 6 százalékkal 69,6

milliárd forintra gyengült (exportja nem volt), az üzemi eredménye pedig -2,0

milliárdról -0,7 milliárdra javult. A Világgazdaság becslése szerint a cégpárosnak

évente 6-10 milliárdos vesztesége keletkezik az egyetemes szolgáltatáson. A

szándéknyilatkozat szerint az állam úgy jelenne meg az egyetemes

áramszolgáltatásban, hogy az ENKSZ Zrt. 2017-ig megvásárolná az ELMŰ és az

ÉMÁSZ ügyfélszolgálatát, az MFB pedig beszállna ezek egyetemes

áramszolgáltatásába, illetve -elosztásába - olvasható a lapban.

Egy ajánlat érkezett az E.ON és az GDF SUEZ fogyasztóinak ellátására

2015. június 5.

(logó: mekh.hu)

Egy gázszolgáltatótól, a FŐGÁZ Zrt.-től érkezett ajánlat a megadott határidőre

az E.ON és a GDF SUEZ földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult

felhasználóinak ellátására kiírt nyilvános felhívásra - közölte a pályázat kiírója,

a MEKH az MTI-vel. A hivatal a jogszabálynak megfelelően öt munkanapon belül

értékeli a pályázatot - ismertette a közleményt a nol.hu, a vg.hu, a

magyarhirlap.hu, az mno.hu stb. A felmerülő kérdésekről a hivatal tájékoztató

16

anyagot készített, amely a honlapján érhető el. A felhasználóknak egyébként

nincs teendőjük, a váltás automatikus lesz. A régi és az új szolgáltató közötti

átadás-átvételt törvény szabályozza, és a hivatal felügyeli. A szolgáltatók

megkereshetik a felhasználókat adategyeztetés miatt, a felhasználóknak

együttműködési kötelezettségük van. A számlák kibocsátására az átadás

időpontjára vonatkozó mérőállás alapján kerül sor. A hivatal különösen

fontosnak tartja annak tudatosítását, hogy a felhasználók szerződése az átvevő

szolgáltatóval a törvény erejénél fogva jön létre, írásbeli szerződés megkötésére

nincs szükség hozzá. Az egyes fogyasztóknak az átadó szolgáltatóval szemben

fennálló jogi vitáik, jogilag rendezetlen státusuk nem akadályozza azt, hogy az

átadandó felhasználók egésze átkerüljön az új szolgáltatóhoz - hangsúlyozta a

MEKH. A kikapcsolási folyamatot az átadás-átvétel nem akadályozza, tehát

továbbra is kikapcsolhatók a 60 napnál hosszabb fizetési késedelembe esett

lakossági felhasználók. Az átadás-átvétel legfeljebb az átvevő szolgáltató

kijelölését követő 18 hónapig tarthat a jogszabályi előírás alapján.

A FŐGÁZ készen áll további 1,3 millió földgázfelhasználó ellátására

2015. június 5. Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltatóhoz tartozó FŐGÁZ Zrt. felkészült a

mintegy 1,3 millió fogyasztó átvételére az egyetemes szolgáltatói

engedélyének visszavonását kérő két társaság ellátási területén - erről

tájékoztatta az ENKSZ és a FŐGÁZ a távirati irodát. Ez alapján írta a Portfólió, a

napigazdasag.hu, az MNO, a Mandiner, hogy a FŐGÁZ gázszolgáltatói

tevékenységének országos kiterjesztésével a MEKH döntése esetén a FŐGÁZ

lehet Vas, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun, Csongrád és

Békés, illetve Zala, Somogy, Veszprém, valamint Tolna, Baranya, és Fejér

megyékben a földgázfelhasználók egyetemes szolgáltatója. A FŐGÁZ

hangsúlyozta: készen áll a két szolgáltató fogyasztóinak átvételére, a

földgázellátás zavartalan biztosítására az érintett 12 megyében. Az átadás-

átvétel az új szolgáltató kiválasztása után hónapokat vesz majd igénybe. Horváth

Péter, az ENKSZ elnök-vezérigazgatója kiemelte: a FŐGÁZ ügyfeleinek száma a

jövő év közepére meghaladhatja a kétmilliót, ezzel biztosíthatja a lakosság

túlnyomó többségének földgázellátását. A közlemény idézte Laczó Sándort, a

17

FŐGÁZ Zrt. vezérigazgatóját is, aki kifejti: az egyetemes szolgáltatás országos

kiterjesztése jelentős szakmai előrelépés a társaság működésében és a FŐGÁZ

kellőképpen felkészült az új fogyasztók ellátására.

A fővárosban 123, vidéken 267 értékesítési ponttal bővült az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-hez tartozó FŐGÁZ előrefizetős gázmérőinek feltöltő hálózata januártól. A Lapker Zrt.-hez tartozó üzlethálózat egységeinél is lehetőség lesz az előrefizetős mérő feltöltésére. A társaság a jövőben tovább kívánja növelni a feltöltő helyek számát. (ProfitLine, OrientPress/MTI)

Nem állami támogatás a MOL és az állam 2005-ös megállapodása

2015. június 4.

(fotó: mol.hu)

Nem minősül tiltott állami támogatásnak az, hogy a MOL Nyrt. és a magyar

állam 2005-ben megállapodásban rögzítette: a cég 15 éven át milyen mértékű

bányajáradékot fizessen - erősítette meg az elsőfokú döntést másodfokon a

luxembourgi székhelyű Európai Bíróság. Az elsőfokú ítéletet az Európai Bizottság

támadta meg, de az uniós bírák másodfokon is úgy ítélték meg: az állam nem

nyújt külön előnyt ezzel a MOL-nak. A hvg.hu, a Napi, az Origó, az mfor.hu/MTI

tudósítása szerint a bíróság rögzítette azt is: a megállapodást a bányajáradék

későbbi emelésével együtt sem lehet állami támogatásnak minősíteni a cég

esetében. A 2005-ben kötött megállapodás szerint a magyar olajcég minden

termelésbe állított olaj- és gázmező után 15 éven át a kitermelt ásványkincsek

értékének 12,24 és 12,6 százalék közötti részét fizette be a költségvetésbe

járadékként a törvényben akkor rögzített 12 százalék helyett. 2007-ben viszont

az Országgyűlés a járadékot 12-ről 30 százalékra emelte, ami viszont a 2005-ös

megállapodás alapján a MOL-ra nem vonatkozott. Az Európai Bizottság szerint a

megállapodással, majd a járadékemeléssel az állam az egységes piaccal

összeegyeztethetetlen, tiltott állami támogatást nyújtott a vállalatnak, és

összesen több mint 30 milliárd forintot akart befizettetni emiatt a büdzsébe.

Ennyire taksálták ugyanis azt az előnyt, amelyre a MOL a megállapodással szert

tett. Első fokon a bíróság megsemmisítette a bizottság határozatát, de a brüsszeli

18

testület fellebbezett, s arra hivatkozott: a törvényszék nem jól értelmezte a

szelektív előny fogalmát. A bírák másodfokon is úgy ítélték meg: az állam nem

juttatta szelektív előnyhöz a MOL-t, mert nem tekinthető ilyennek az a tény,

hogy az államnak mérlegelési jogköre van a járadék megállapításakor, s az sem,

hogy a cég és az állam erről tárgyalásokat követően megállapodást kötött. A

megállapodás alapvetően a bányászati jogok meghosszabbításáról szólt, s a

bíróság azt is megállapította, hogy ezt a magyar törvényi szabályozás objektív

feltételekhez köti, amelyek minden gazdasági szereplőre azonosan

alkalmazandók, ezért sem lehet szelektív előnyről beszélni. A bíróság abban is

állás foglalt, hogy a MOL és az állam megállapodása és a bányajáradék későbbi

emelése nem tekinthető egy támogatási intézkedésnek. Vagyis nem arról van

szó, hogy az állam és a MOL azért kötött volna 2005-ben megállapodást, mert

már akkor tudták, hogy emelkedni fog a járadék, és ettől kímélték volna meg a

céget, miközben versenytársait magasabb járadék sújtja.

Külföldi energiaszektor A francia állami Areva céget az EDF veszi meg

2015. június 4.

(fotó: hu.euronews.com)

Örömmel fogadták a befektetők a francia kormány döntését, hogy támogatja

az Areva nukleáris vállalat eladását: a hírre az Areva részvényárfolyama 6

százalékos pluszban kezdte a kereskedést, később mérséklődött a befektetők

lelkesedése - írta az Euronews. A szintén állami vállalat, az EDF veszi át a

veszteségesen működő Areva atomerőmű-üzletágát. A francia állam 87

százalékban tulajdonosa az Areva-nak és 85 százalékban az EDF-nek. A gazdasági

miniszter sajtótájékoztatóján azt mondta: nem lesznek elbocsátások, a reaktorok

tovább működnek és garantálják a nukleáris biztonságot. Az Areva-nak legalább

7 milliárd euróra lenne szüksége a túléléshez, ehhez az EDF 2 milliárd eurót

azonnal ad. Az energiavállalatok egyesítése része a francia kormány azon

céljának, hogy ésszerűsítse a francia atomenergia ipart. A cikk szerint a

veszteségek főleg egy finnországi reaktorépítésből és egy kanadai cég áron felüli

19

felvásárlásából adódnak. Az előző vezetés áron felül vásárolta fel a kanadai

bányászati céget, az UraMin-t, 3,9 milliárd eurót pedig a finnországi Olkiluoto 3-

as reaktor vitt el, amelynek átadása már tíz éve késik, és várhatóan csak 2018-

ban készül el. A fukusimai katasztrófa is sokakat elriasztott a nukleáris

energiapiacról. Franciaország áramellátásának 75 százalékát az 58 Areva-reaktor

fedezi, melynek mindegyikét az EDF üzemelteti. A szolgáltató várhatóan árat

emel - jelezte az Euronews.

Jogszerű a nukleáris különadó Németországban

2015. június 4.

(fotó: power-eng.com)

Nem ütközik az uniós joggal a kereskedelmi áramtermelésben felhasznált

hasadóanyagokra kivetett németországi különadó - így foglalt állást a

luxembourgi székhelyű Európai Bíróság. Németország a 2011-től 2016-ig tartó

időszakra vetett ki a hasadóanyagokra grammonkénti 145 eurós (mintegy 45,5

ezer forint) adót, amelyet az atomerőművek üzemeltetőinek kell megfizetniük. A

bevétel egyebek között azt a kiadást fedezi, amely a központi költségvetést terheli

egy nukleáris hulladéklerakóként használandó bányatelep rehabilitációja miatt.

Berlin a „szennyező fizet" elvre hivatkozva terhelte a költségeket az

atomerőművekre. A döntést ismertetve a napigazdasag.hu, az mno.hu/MTI

jelezte: az adót az egyik üzemeltető támadta meg (ennek a cégnek 154 millió

eurót, mintegy 48,2 milliárd forintot kell befizetnie a költségvetésbe), de a német

igazságszolgáltatás az ügyet a luxembourgi uniós bírák elé utalta. A bíróságon

több uniós jogszabállyal is összevetették a német adóról szóló jogszabályt, és arra

jutottak, hogy az atomerőművek különadója egyiket sem sérti. Az

energiatermékek és az áram adóztatásáról szóló uniós irányelv szerint egyes ilyen

termékeknek adómentességet kell élvezniük, de a nukleáris fűtőanyag nem

szerepel a listán, így nem kell adómentesnek lennie. Nem ellentétes a különadó

a jövedéki adóztatásról szóló uniós jogszabállyal sem, mert nem az

áramfogyasztást vagy más jövedéki termék fogyasztását terheli. A bíróság szerint

az atomerőművek különadója tiltott állami támogatásnak sem minősül, nem

jelent szelektív előnyt, mert igaz ugyan, hogy csak az atomerőműveket terheli,

20

más energiatermelőket nem, ugyanakkor az utóbbiak nem is termelnek

radioaktív hulladékot. A luxembourgi bírák az Európai Atomenergia Közösség

(Euratom) alapszerződésével is összevetették a különadót, s arra jutottak, hogy

az sem tiltja a hasadóanyagok megadóztatását. A bírák azt is kimondták: a

különadó nem vám, amelyet a szerződés tilt, mert nem határátlépéshez, hanem

felhasználáshoz kötött, és miután nem a fűtőanyag beszerzése, hanem

felhasználása után kell megfizetni, nem veszélyezteti az Euratom kötelezettségét,

hogy tagjait megfelelő fűtőanyagokkal lássa el.

A Gazprom még júniusban megkezdheti a Török Áramlat építését

2015. június 5.

(fotó: dailysabah.com)

Az orosz gázipari óriásvállalat június végéig elkezdheti a csővezeték építését

Törökország felé a Török Áramlat projekt részeként - mondta a török

energiaügyi miniszter a Reuters hírügynökségnek adott interjújában. Taner Yildiz

hozzátette: Ankara gondolkozik azon, hogy tőkéstársként is beszálljon a

projektbe. Az ország egyszerű elosztó-tranzitországnál nagyobb szerepet

szeretne játszani a projektben, tulajdonosi jogokról és partnerségi

megegyezésről tárgyal Oroszországgal. Törökország jelentős mértékben függ az

orosz gázszállításoktól. Tavaly a Kék Áramlaton és a transzbalkáni vezetékeken

27,4 milliárd köbméter orosz földgázt importált, ami az ország teljes

gázbehozatalának több mint fele. Taner Yildiz megemlítette azt is, hogy

Törökország szeretné növelni a Türkmenisztánból érkező gáz mennyiségét.

Elsősorban magánvállalatokon keresztül évi 8-10 milliárd köbméter türkmén gázt

importálnának. (Privátbankár, figyelo.hu, napigazdasag.hu/MTI)

21

Kommerszant: Szlovákia utat nyit Európába a Gazpromnak

2015. június 3.

Szlovákia kitalálta, hogyan töltse meg tranzitvezeték-rendszerét és ezzel utat

nyit a Gazpromnak Európába - kommentálta a Kommerszant azt a javaslatot,

amelyet Moszkvában tett a szlovák kormányfő az Estringnek nevezett

gázvezetékre. A vg.hu, a nol.hu, az MNO, a napigazdasag.hu, a ProfitLine/MTI

idézte az orosz napilap cikkét. Eszerint a Robert Fico által Eastringnek (Keleti

Gyűrű) nevezett, Bulgária, Románia és Magyarország bevonásával építendő

gázvezetékkel Pozsonynak esélye marad, hogy a területén átmenő orosz gáz

legalább egy részét a jövőben is ő továbbíthatja az európai országokba. A lapnak

nyilatkozó szakértők kivitelezhetőnek tartják a szlovák elképzelést. Az Eastring

projektet tavaly novemberben ismertették. A cikk szerint a gáztovábbító

rendszerek európai hálózata (Entsog) bekapcsolta az elképzelést az európai

gázszállító rendszer fejlesztési tervébe. A Keleti Gyűrűt 2018-ban állítanák

üzembe: évi 20 milliárd köbméter gáz továbbítására lenne alkalmas, de a

kapacitását 40 milliárdra növelnék. A megvalósítás első szakaszában 1,3 milliárd

euróba (mintegy 469 milliárd forintba) kerülne. Egyelőre nem döntöttek a

végleges útvonaláról, de a kiindulópont a szlovákiai Nagykaposon lévő

kompresszorállomás lenne és részévé válna a szlovákiai Eustream

vezetékrendszer is. Az Eastring Szlovákiából Magyarországon vagy Ukrajnán át

Romániába vezetne és két változat is létezik a Bulgárián át Törökországig menő

szakaszra. Az útvonaltól függően 744-1015 km lenne a hossza. Miroslav Lajcák

szlovák külügyminiszter elmondta, hogy május végén a szlovák, a bolgár, a

magyar és a román külügyminisztérium aláírt egy szándéknyilatkozatot az

Eastring támogatásáról. Jelenleg szakértői szinten folynak a tárgyalások. A

Kommerszant megjegyezte: sem a Gazprom, sem az Európai Bizottság nem

véleményezte a szlovák elképzelést.

(fotó: epa.eu)

A szlovák miniszterelnök előzőleg Moszkvában az orosz kormányfővel ismertette a Keleti Gyűrű tervét. Fico arra hivatkozott, hogy Szlovákiának hatalmas költségvetési veszteséget jelent, ha Oroszország 2020 után nem Ukrajnán keresztül továbbítja a földgázt az európai államokba.

22

Görög cég építi a Török Áramlat görögországi szakaszát

2015. június 1., 2.

(grafika: rt.com)

Kétmilliárd dollárba kerül az Ukrajnát elkerülő, Oroszországból Európába

földgázt eljuttató Török Áramlat görög szakaszának megépítése. Az adatot

Panajótisz Lafazanisz görög környezetvédelmi és energiaügyi miniszter

ismertette abban az interjúban, amelyet a Rosszija 24 orosz állami

hírtelevíziónak adott. Ezt ismertetve írta a magyarhirlap.hu, a privatbankar.hu, a

Napi, az inforadio.hu, a Magyar Nemzet/MTI, hogy a görög szakasz építését egy

görög állami cég végzi majd, és már a finanszírozás is megoldott. A görög

miniszter hangsúlyozta azt is: a gázvezeték ottani szakaszának építése csaknem

20 ezer új munkahelyet teremt majd. A Gazprom május elején azt közölte, hogy

jövő decemberben kezdik meg a Török Áramlat üzembe helyezését.

Kína a Szibéria ereje gázvezetéket építi

2015. június 2.

(fotó: gazprom.ru)

Kína megkezdte saját területén az Oroszországból induló keleti gázszállítási

útvonal, a Szibéria ereje nevű gázvezeték kiépítését. Egyebek között ezt

tartalmazza az Alekszej Miller Gazprom-vezető kínai illetékesekkel folytatott

megbeszélései után kiadott közlemény. A mintegy 4 ezer kilométer hosszú,

Jakutföldről az orosz távol-keleti Habarovszkon keresztül Vlagyivosztokig, illetve

az irkutszki területtől Jakutföldig húzódó vezetéken keresztül évente 61 milliárd

köbméter orosz földgázt továbbítanának Ázsiába és a csendes-óceáni térségbe.

A két ország között tavaly aláírt gázszerződés 30 évre szól, az ügylet értéke több

mint 400 milliárd dollár. A Gazprom már elkezdte építeni a vezetéket orosz

területen - emlékeztetett a napigazdasag.hu az MTI alapján.

23

Hírek röviden

2015. június 5.

Közmeghallgatás lesz Pakson. Az Országos Atomenergia Hivatal június 23-án 16 órakor a „15 hónapos üzemeltetési ciklus engedélyezési eljárása a Paksi Atomerőmű 1-4. blokkjain” tárgyú eljáráshoz kapcsolódóan közmeghallgatást tart Pakson, a Polgármesteri Hivatal nagytermében. (oah.hu)

2015. június 5.

A Gazprom Nyefty szerbiai leánycége, a NIS és az osztrák RAG magyarországi érdekeltsége, a RAG Hungary közösen tesztel olajkutakat Magyarországon. Markus Mitteregger, a RAG vezérigazgatója a bécsi OPEC-értekezleten újságíróknak kijelentette: a két cég olajkutakat tesztel közösen Magyarországon azzal a céllal, hogy kiderüljön, van-e ott elég kőolaj. Az első kutak nem tartalmaztak annyi kereskedelmi mennyiségű kőolajat, hogy megérje a kiaknázást. (vg.hu/MTI)

2015. június 1.

400 millióval kevesebbet költenek földgázra az egyetemek a Semmelweis Egyetem kezdeményezésének köszönhetően. A tervezettnél mintegy tizenöt százalékkal olcsóbban szerzi be a Semmelweis Egyetem július elsejétől a földgázt, miután Szász Károly kancellár kezdeményezésére nyolc felsőoktatási intézmény összefogott, és a közös közbeszerzéssel kedvezőbb árat tudott elérni. A következő árambeszerzésnél is kezdeményezik: fogjanak össze az egységes fellépéssel megtakarítást elérni kívánó felsőoktatási intézmények. (semmelweis.hu)

2015. június 3. Felújítja két szolnoki intézményét a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal: a Környezet és Energia Operatív Program százszázalékos támogatásából összesen csaknem 450 millió forintot fordítanak a Közlekedési Felügyelőség, valamint az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság épületének korszerűsítésére. A kivitelezés hamarosan megkezdődik, a tervek szerint őszre mindkét helyszínen befejeződik a fejlesztés. (AltEnerg)

Összeállította: László Judit

24