Upload
others
View
3
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
Hírlevél II. évfolyam, 2013. november 25.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM-ről Magyarország megerősítette elkötelezettségét a Déli Áramlat mellett 2-4 A földgáztárolók felkészültek a télre 4-5 Nem kevesli a gázkészleteket a MEKH 5
A cégcsoport hírei Tájékoztató a paksi bővítésről: cél a 30 százalékos beszállítói arány 6-7 Napi.hu a paksi bővítésről 7-8 Alapításának 20 éves évfordulóját ünnepli az Atomix Kft. 8 Az atomerőmű kiemelten kezeli a szűrővizsgálatokat 8-9 Új alállomást épített a MAVIR Debrecen mellett 9-10
Alternatív energia itthon és külföldön Bővül a megújuló energia használata Dél-Dunántúlon 10-11 Biomasszára állítják át a tatabányai távfűtést 11-12 Két magyar bioetanol-gyárat építhet a China New Energy 12 Oktatócsomag a tudatos energiafogyasztás népszerűsítéséért 12-13
A hazai energiaszektor hírei Energetikai törvények módosulhatnak 13-14 Uniós jogszabályokról egyeztetett a MEKH 14 Hibás adatok miatt büntetné a szolgáltatókat a MEKH 14-15 Van élet a rezsicsökkentés után is az áramszolgáltatóknál 15-16 Hat bányászati koncessziós pályázatról döntenek 16 Tisztaszén-technológiával hasznosítanák a szénvagyont 17 Kovács Pál póttag lesz az ACER-ben 17-18
Külföldi energiaszektor Erősebbé válhat a japán partnerség 18-19 Nonprofit finn atomerőmű 19 Újabb reaktor épülhet Bulgáriában 20 A franciák megtartják az atomerőműveket? 20-21 Megkezdték a fűtőelemek kiemelését Fukusimában 21 Megkezdődött a Déli Áramlat szerbiai szakaszának építése 22 Új hőerőmű épül Szerbiában 22-23 EU: gázszállítási szerződés Ukrajnának? 23 Nemzetközi nukleáris veszélyhelyzet-kezelési gyakorlat Marokkóban 24
Hírek röviden 25 Atomenergiáról mindenkinek, Miskolcon - Takarékosabb közvilágítás lesz Szekszárdon - Geotermikus energia a zalaegerszegi ipari parkhoz - Leskunyhók fotózáshoz az atomerőmű körül
2
Hírek az MVM-ről
Magyarország megerősítette elkötelezettségét a Déli Áramlat mellett
2013. november 18.,19.
(logó: naturalgaseurope.com)
A Déli Áramlat gázvezeték európai szakaszával megteremti a hiányzó
összeköttetéseket az országok között és hozzájárul az egész közép-európai
régió ellátásbiztonságának erősítéséhez. A magyar kormány kiemelt
jelentőséget tulajdonít a beruházásnak, hiszen annak - az energiapiacok
fellendítésén túl - a megtermelt GDP és a foglalkoztatás növelése révén
fontos szerepe lehet a gazdasági válság hatásainak enyhítésében is - fejtette ki
Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter a „South Stream: The Evolution
of a Pipeline” budapesti konferenciát megnyitó beszédében.
(fotó: Németh Lászlóné, kormany.hu)
A kormany.hu beszámolója szerint - melyet pl. Energiainfó, a figyelo.hu, az
OrientPress is közreadott - a korlátozott infrastrukturális összeköttetések miatt
más közép-európai országokhoz hasonlóan Magyarországnak is nagy
kockázatot jelentenek a földgázszállítás időszakos fennakadásai. A kormány
ezért határozottan állást foglal a nemzeti mozgásteret korlátozó helyzet
változtatása mellett. Az Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Energiastratégia
minden olyan kezdeményezést támogat, amely hozzájárul a szállítási források
és útvonalak számának bővítéséhez. „A Déli Áramlat kiépítésének terve
egyedülálló a számos, hasonló célokat kitűző ötlet között az erőteljes politikai
támogatást és a résztvevő vállalatok elkötelezettségét tekintve is. Örömmel
állapítom meg, hogy a gázvezeték magyarországi szakaszának előkészítése jó
ütemben halad. A projektet a magyar kormány a kivitelezés felgyorsítása
érdekében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá
nyilvánította” - mondta Németh Lászlóné. Hangsúlyozta, hogy Oroszország az
energiaügyekben továbbra is kiemelt stratégiai partner, Magyarország arányait
3
tekintve az orosz földgáz legnagyobb felvevőpiaca Közép-Európában. A földgáz
tiszta hagyományos energiaforrásként a klímaváltozás elleni küzdelem jelentős
eszköze lesz a következő évtizedekben. A tárcavezető közös munkát sürgetett a
projekt megvalósítása előtt álló akadályok mielőbbi elhárítása, a mindenkinek
elfogadható, az uniós energiapolitikához illeszkedő megoldás kidolgozása és
egy szoros, tartós partnerség kialakítása érdekében.
Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár azt szorgalmazta, hogy az Európai
Unió mielőbb kapcsolódjon be az Oroszországgal haladéktalanul
lefolytatandó energetikai egyeztetésekbe - írta a Napi Gazdaság. Mint mondta:
Közép-Európának azonnali megoldásra van szüksége az ellátásbiztonság
növelésére. A Világgazdaság tudósítása szerint az Európai Bizottság
újratárgyaltatná a Déli Áramlat gázvezeték szerződéseit, mert azok több ponton
is ütköznek az uniós szabályozással. Az EU legfőbb gondja az, hogy az irányelvek
szerint a közösség területén minden vezetéknél biztosítani kell, hogy harmadik
fél is hozzáférhessen a kapacitáshoz - tette hozzá a Magyar Nemzet. A
budapesti konferencián elhangzott, hogy jövőre elindulhat az orosz gázt szállító
Déli Áramlat magyarországi szakaszának építése. A lap kérdésére Alekszandr
Sziromjatyin, a Déli Áramlat beruházás helyettes vezetője elmondta: számolnak
a magyar földalatti gáztárolók kapacitásaival is, de csak akkor, ha azokban
részesedést szerezhetnek.
Harmati György, az MVM stratégiai igazgatója bemutatta az MVM 2010-es
stratégiai irányváltása óta elért gázpiaci eredményeket - tudósította a
Portfóliót Patkó Gábor. A cég ettől kezdve fordult a gázpiaci felé, ahol az eddig
zökkenőmentesnek bizonyuló E.ON gázüzletág átvételen keresztül nemrég a
hazai piaci első számú szereplőjévé vált. A Déli Áramlat hazai szakaszáról
kifejtette: 2015-ben elindulhatnak az építési munkálatok és 2017-re átadhatják
a vezetéket. A költségbecslések 700 millió eurót mutatnak, ennél biztosabbat
csak a konkrét műszaki tervek ismeretében lehet majd mondani. Harmati
György hangsúlyozta, hogy az MVM és a Gazprom is megerősítette: érdekeltek
a jövőbeni közös projektekben, a Déli Áramlat pedig egyértelműen segíti az
MVM-et régiós tervei elérésében.
A Déli Áramlat konferenciasorozat budapesti állomásán Szófia, Belgrád, Milánó és Ljubljana után ötödször találkoztak az érintett országok kormányzatainak,
4
energetikai szektorainak és tudományos életének képviselői. A találkozón felszólalt Anatolij Janovszkij orosz energiaügyi miniszterhelyettes, a záróbeszédet a korábbi spanyol miniszterelnök, José María Aznar tartotta.
(További információk a Déli Áramlatról a külföldi hírek között)
A földgáztárolók felkészültek a télre
2013. november 18.
(fotó: magyarfoldgaztarolo.hu)
Jelenleg csaknem hárommilliárd köbméter földgáz van az öt magyarországi
tárolóban, így elegendő földgáz áll rendelkezésre. A Magyar Földgáztároló
(MFGT) Zrt. technikailag készen áll arra, hogy azt az igények szerint kitárolja -
a társaság közleményét szinte az összes hírműsor és gazdasági portál
ismertette: Kossuth Rádió, m1 Híradó, Hír TV, Portfólió, napi.hu, mfor.hu stb.,
és olvasható a magyarfoldgaztarolo.hu honlapon is. A jelenlegi készletszint
mellett körülbelül egy hónapra elegendő tartalékokkal rendelkezik az ország -
közölte Fritsch László, az MVM Csoporthoz tartozó MFGT Zrt. vezérigazgatója.
Az egyetemes szolgáltatók részére szükséges gáz tárolását miniszteri rendelet
szabályozza, ezért a lakossági fogyasztók és a közintézmények földgázellátása
tárolói oldalról teljes mértékben szavatolt. A versenyszféra vállalkozásai
ugyanakkor egyre kevesebb gázt tároltatnak, így akár egy elhúzódó hideg tél
vagy egy bizonytalan import tartogathat számukra kockázatot - tette hozzá a
cégvezető. Az utóbbi években a gázfogyasztás az energiahatékonyságot növelő
beruházások, a takarékosság és az enyhébb idő miatt csökkent a korábbi
időszakhoz képest, a csúcsfogyasztás a leghidegebb téli napokon éri el a 70
millió köbmétert, és ez is csak néhány napra. Az átlagos napi fogyasztás ennél
mintegy tízmillió köbméterrel kevesebb, a jelenleg tárolt készlet a teljes éves
fogyasztás csaknem 30 százalékát fedezi. Az MFGT tárolói teljes feltöltöttségnél
naponta 50 millió köbmétert képesek kitárolni, ami egy hideg téli napon az
ország földgázfogyasztásának 70 százalékát fedezi. A Magyar Földgáztároló Zrt.
négy tárolója (zsanai, pusztaedericsi, hajdúszoboszlói, kardoskúti) összesen 4,4
milliárd köbméter gáz tárolására alkalmas, a stratégiai földgáztároló pedig még
5
tovább erősíti az ellátás biztonságát. kívül. Korábban a fejlesztési tárca is azt
közölte, hogy megfelelő az egyetemes gázszolgáltatók felkészülése a téli
időszakra a MEKH legutóbbi jelentése szerint.
Holoda Attila, az Orbán-kormány volt helyettes államtitkára előzőleg a Népszavának azt mondta: a mintegy 4,2 milliárd kapacitású hazai tárolókban mindössze 1,7 milliárd köbméter gáz van, és napi 70 millió köbméteres gázfogyasztásnál a gázkivétel korlátai miatt csak napokig garantált az ország teljes körű ellátása, ha az orosz beszállítások korlátozása vagy leállítása miatt kiesik a napi 15-20 millió köbméteres, vezetéken érkező import.
Nem kevesli a gázkészleteket a MEKH
2013. november 22.
A legfrissebb adatok szerint Magyarország a baumgarteni régión belül a
legnagyobb betárolt gázmennyiséggel, 2,8 milliárd köbméter földgázzal
rendelkezik - közölte a MEKH, amely a földgázellátás biztosítása érdekében
folyamatosan vizsgálja a magyar földgázpiac helyzetét, az egyes szereplők
aktivitását, tevékenységét. Az AltEnerg megemlítette, hogy a MEKH a fűtési
időszakban hetente készít előrejelzést az ukrán határ felől érkező
földgázszállítások nem várt kiesése, illetve a szélsőséges időjárási körülmények
esetére is. Ha a fogyasztókat a magyar állam tulajdonában lévő gáztárolókban
lévő készletből kell ellátni, a betárolt 2,8 milliárd köbméter földgáz több mint
40 napra elegendő lenne - így számolt a hivatal (2009-ben az ukrán-orosz
gázvita miatt Magyarországon 14 napig szünetelt az orosz gázszállítás). A
betárolt gázkészletek alapján Magyarország után Ausztria következik 2,7
milliárd köbméterrel, majd Csehország 2,5 milliárddal, a negyedik helyen
Szlovákia áll 2,3 milliárd, az ötödiken pedig Lengyelország 1,8 milliárd
köbméterrel a baumgarteni régión belül - közölte az adatokat a MEKH.
6
A cégcsoport hírei Tájékoztató a paksi bővítésről: cél a 30 százalékos beszállítói arány
2013. november 18.
(fotó: teol.hu)
Megbízhatóság, minőség és biztonság iránti elkötelezettség, magabiztos angol
nyelvtudás kell ahhoz, hogy részt vállalhassanak a hazai cégek az új
atomerőművi blokk(ok) létesítésében - mondta Nagy Sándor, az évszázad
hazai beruházását bemutató program első állomásán, Pakson. A figyelo.hu, a
napi.hu, a Magyar Nemzet Online, a Privátbankár/MTI és más portálok, lapok
tudósítása szerint az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója
jelezte: az angol nyelv ismerete azért fontos, mert bármilyen nemzetiségű lesz
a blokk(ok) szállítója, a munkanyelv az angol lesz. Azért indítottak országos
fórumsorozatot, hogy a követelményeket megismertessék azokkal a
vállalkozásokkal, amelyek részt kívánnak venni a munkában. A nem nukleáris-
specifikus feladatok legjelentősebbje az építés, amely a beruházásból 25
százalékos részarányt képvisel. Egy blokk építésén csúcsidőben 4-5 ezer embert
dolgozhat. A most működő blokkok által biztosított kapacitás pótlására két,
1000-1600 MW teljesítményű blokk építésével számolnak. Fontos, hogy a
leendő beszállítók elsajátítsák azt a gondolkodást, biztonsági kultúrát, ami
garantálja, hogy az elvégzett feladat a terveknek és minden elvárásnak
maradéktalanul megfelel - hangsúlyozta Nagy Sándor.
A fejlesztési tárca helyettes államtitkára, Jenőfi György szerint a kormány feladata az is, hogy megteremtse a felkészüléshez szükséges infrastruktúrát, a minőségbiztosítás rendszerét. Hangsúlyozta: a kiemelt nemzeti beruházás egyes számítások szerint 1-1,5 százalékos GDP növekedést eredményez. Hajdú János, Paks polgármestere jelezte: eljött az ideje, hogy az önkormányzatokat, az egész kistérséget bevonják az előkészítésbe, hiszen a beruházás nagy szolgáltatásigénye érinti a környező településeket is - erre a Tolnai Népújság is utalt.
7
(fotó: Nagy Sándor, facebook.com)
Nagy Sándor elmondta azt is, hogy már dolgoznak a programon, amely
tartalmazza a minőségirányítási követelményeket, a biztonsági kultúra
kialakításához szükséges feltételeket és minden olyan, a nukleáris biztonsági
szabályzattal összefüggő előírást, amelynek elsajátítása feltétele annak, hogy
munkát kapjanak a vállalkozások. A felmérések szerint másfélszáz cég alkalmas
erre, ami nem elegendő a kormányzati szándékhoz, hogy 30 százalék legyen a
hazai részarány az építkezésnél. Barta E. Gyula, a Magyar Gazdaságfejlesztési
Központ vezérigazgatója szerint klasztereket kell létrehozniuk a vállalkozóknak.
Hozzátette, a következő uniós ciklus fejlesztési forrásait is be lehet, be kell
vonni a felkészülésbe.
A rendezvényen elhangzott, hogy az új blokk(ok) építéséhez a becslések szerint több tízezer tonna berendezés beszállítására, legyártására és szerelésére, több százezer tonna építőanyag felhasználására lesz szükség, és a kivitelezés alatt várhatóan több ezer ember helyszíni munkavégzését, elhelyezését kell biztosítani - írta honlapján az MVM. Az országos tájékoztató program első állomása Paks után Kalocsa volt, november végén pedig Veszprémben lesz a folytatás. A tájékoztató programsorozat várhatóan januárban folytatódik. Napi.hu a paksi bővítésről
2013. november 19.
(fotó: napi.hu)
A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása szakértői becslések szerint
harmadába kerül az atomerőművel megegyező teljesítményű gázturbinás
erőmű, és hatodába egy új szénerőmű felépítésének - közölte az MVM Paksi
Atomerőmű Zrt. a Napi Gazdasággal. Leszák Tamás cikkében felidézte, hogy a
társaság a minap nyújtotta be az atomerőmű kettes blokkjának húszéves
üzemidő-hosszabbítási kérelmét az Országos Atomenergia Hivatalhoz. Az
összeállítás kitért arra is, hogy a rendszerirányító MAVIR előrejelzése és más
8
becslések alapján is az itthoni erőműpark 10 100 megawatt beépített
teljesítménye (az öregedés okozta kapacitáskivonások miatt) 2020-ra 7250,
2030-ra pedig 4200 megawattra csökken. A nukleáris technológia
alkalmazásával felmerülő rendszerszintű költségek megawattóránként 2-3
dollár körül alakulnak, ami a többi szabályozható teljesítményű technológiánál
valamivel magasabb, de a változó teljesítményű megújulókhoz képest
nagyságrendekkel alacsonyabb.
Alapításának 20 éves évfordulóját ünnepli az Atomix Kft.
2013. november 23.
(logó: atomix.hu)
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tulajdonában lévő cég, az Atomix stratégiai
célkitűzése, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtson, amelyeket a paksi
atomerőmű nem tud, vagy nem akar piaci szereplőtől beszerezni. Két fő
feladata a tűzoltás és a biztonsági szolgálat, mivel mindegyik alapfeltétele az
üzemeltetési engedélynek, vagyis szerves része az atomerőmű létének - írta
ismertetőjében a Tolnai Népújság Online. Hamvas István, az atomerőmű
vezérigazgatója a cég erényei között említette azt, hogy a gazdasági válság
ellenére stabil, nem kényszerült létszámleépítésre, profilja szűkítésére, sőt,
folyamatosan bővíti szolgáltatásait. Az alapításkori 30 fős kollektíva csaknem
800 főre duzzadt. Szücs Gábor, a kft. 2012 májusában kinevezett ügyvezetője
ezt a kollektívát tekinti az Atomix legnagyobb értékének, illetve a minőségi
munkát garantáló integrált irányítási rendszert.
Az atomerőmű kiemelten kezeli a szűrővizsgálatokat
2013. november 18.
(fotó: google.hu)
Tolna megyében a legmagasabb az emlőrák-szűréseken való részvételi
hajlandóság: 2008-ban még az országos átlag alatt (kb. 34 százalék felett) volt a
részvétel, ami egy év múltán már jelentősen, csaknem 52 százalékra ugrott. Ez
a szám 2010-re is tovább növekedett, tavaly pedig majdnem elérte a 70
9
százalékot. Mindez egyebek között annak köszönhető, hogy az MVM Paksi
Atomerőmű Zrt. kiemelten kezeli a dolgozók vizsgálatát mondta a Magyar
Nemzetnek Szalai Gábor klinikai főorvos, a Pécsi Tudományegyetem
radiológusa. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2009 óta lehetővé teszi
dolgozóinak a vizsgálatot, aminek köszönhetően három-négyezer ember vett
részt az évente esedékes tüdő- és egyéb szűréseken. Így vizsgáltak meg
négyszáz nőt. A gondos eljárásnak köszönhetően az erőmű dolgozói között
jóval kevesebb emlőrákot találnak, évente egyet-kettőt, ami a statisztikailag
„elvárt” megbetegedésnek fele-harmada. Szemléltetésképpen: országosan
évente 5400-5500 új emlőrákos beteget fedeznek fel. Szalai Gábor felhívta a
figyelmet arra is, hogy az első beteg, akit Pakson kiszűrtek, a mai napig az
atomerőműnél dolgozik, ami bizonyítja, hogy a szűrés életet ment.
Új alállomást épített a MAVIR Debrecen mellett
2013. november 22.
(fotó: privatbankar.hu/MTI)
Üzembe helyezték a MAVIR Zrt. új alállomását Debrecen-Józsa közelében,
amely a 400 kilovoltos átviteli hálózat és a térség 120 kilovoltos
elosztóhálózata közötti kapcsolatot biztosítja. Az eseményről a helyi Hajdú
Online és HajdúPress portálon kívül a figyelo.hu, a napi.hu, a Privátbankár is
beszámolt. A beruházás eredményeként javul a régió versenyképessége, hiszen
a villamosenergia-ellátás biztonságának javulása mellett képesek lesznek
kielégíteni a növekvő energiaigényeket is - hangoztatta az átadáskor Baji Csaba,
az MVM elnök-vezérigazgatója. Mint mondta, az MVM Csoport az elmúlt három
évben sikeres növekedési pályára állt: portfóliójába bekerültek a hazai
gáztározók és a gázellátási szerződések esetében a tárgyalási jog. A
társaságcsoport árbevétele a 2010-es 550 milliárd forintról az idén év végére
várhatóan 900 milliárdra emelkedik, míg 2014-ben 1300 milliárddal számolnak.
Ezzel a legnagyobb árbevételű állami tulajdonú társasággá válnak, a régióban
pedig a 20. pozícióba léphetnek előre - mondta Baji Csaba. Az elnök-
vezérigazgató szerint hosszú távú fejlesztéseik révén - aminek egyik állomása a
józsai alállomás - a cég hozzájárul Magyarországon a befektetési környezet
10
javításához, így fejlesztésekhez, új munkahelyek létrejöttéhez, de még a
rezsicsökkentésből is kivették részüket. Sótonyi Gábor, a MAVIR Zrt.
vezérigazgatója közölte: összesen 7,8 milliárd forintból hozták létre az új
alállomást, a költségek felét az Európai Fejlesztési Bank kedvezményes
hitelkeretéből fedezték. Hozzátette, hogy a csúcstechnológiával ellátott
létesítmény katalizátora lehet a térség gazdaságfejlesztésének. A beruházásnál
nagy hangsúlyt kapott a környezettudatosság, a létesítmény semmilyen
környezeti terhelést nem okoz. A szombathelyi alállomás típustervei alapján
épült 400/120 kilovoltos új létesítménnyel lehetőség nyílik további
távvezetékek bővítésére is, de a Debrecenben üzemelő 220/120 kilovoltos
állomást is megtartják.
Alternatív energia itthon és külföldön
Bővül a megújuló energia használata Dél-Dunántúlon
2013. november 19.
A megújuló energiaforrások felhasználásának bővüléséről számoltak be a
cégvezetők az európai uniós Vis Nova programban rendezett szekszárdi
konferencián. A Pécsi Napilap Online, a pecsistop.hu/MTI beszámolója szerint a
dunaföldvári Pannonia Ethanol Zrt. üzeme névleges kapacitásának 110
százalékán működik, így évente körülbelül 220 millió liter bioetanolt állít elő -
mondta Reng Zoltán, a cég vezérigazgatója. Az üzemnek - uniós előírás szerint -
2018-ban kell elérnie azt, hogy 60 százalékkal alacsonyabb legyen az
üvegházhatást okozó gázok kibocsátása a fosszilis energiaforrások
feldolgozásához képest. A Pannonia Ethanol már most közel áll ehhez és tervei
is vannak arra, hogy két éven belül hogyan tudja a kibocsátást 70 százaléknál
nagyobb arányban csökkenteni. A bioetanolt teljes egészében külföldön
értékesítik, a melléktermékként gyártott állati takarmány iránt azonban óriási a
hazai kereslet. Ennek az az oka, hogy nem tartalmaz antibiotikumot és
génmódosítástól mentes magyar kukoricából készül. Szendefy Judit, a kaposvári
Magyar Cukor Zrt. tulajdonában lévő Biogáz Fejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója
arról beszélt, hogy a kft. biogázüzeme a cukorgyártás melléktermékének teljes
mennyiségét feldogozza, így napi 240-260 ezer köbméter biogázt állít elő. Ezzel
a cukorgyár energiafelhasználásának 80 százalékát tudják kiváltani. A cég tervei
11
szerint középtávon a kaposvári lesz az első "nulla energiafelhasználású"
cukorgyár a világon, amely teljes mértékben zöldenergiával működik majd,
így függetleníteni tudja magát a földgázár változatásától.
(fotó: kaposvarmost.hu)
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mondott a Magyar Cukor Zrt. kaposvári cukorgyárának silóavató-ünnepségén Kaposváron. A Magyar Cukor Zrt. új silója 3 milliárd forintból épült és 60 ezer tonna cukor tárolására alkalmas - a kaposvarmost.hu portál fotógalériát tett közzé az eseményről.
Biomasszára állítják át a tatabányai távfűtést
2013. november 20.
Csaknem ötmilliárd forintos fejlesztési program indul a tatabányai
fűtőerőműben: 2015 végére földgáz helyett biomassza adja a meleget és a
melegvizet a város 23 ezer lakásában, illetve intézményeiben. A Tisztajövő, a
napi.hu, a hvg.hu, a Magyar Hírlap Online/MTI cikke szerint két meglévő kazánt
átállítanak faaprítékos tüzelésre, valamint egy új, szintén aprítékkal működő
kisebb kazánt építenek a nyári melegvíz-igény kiszolgálására. A beruházáshoz
két pályázaton összesen másfél milliárd forintos támogatást nyert el a társaság.
Maszlavér István, a fűtőerőmű ügyvezetője azt mondta: eddig évente 60 millió
köbméter gázt tüzeltek el, a biomassza alapanyaggal szinte teljesen feloldható
a gázfüggőség, ami várhatóan hat a távhőszolgáltatás árára is. Kamarás Zoltán,
a másik ügyvezető tájékoztatása szerint a megújuló energiaforrással való
tüzeléshez évente 150-170 ezer tonna faaprítékra lesz szükség, amelyet
várhatóan a Vértesi Erdőgazdaságtól szereznek be. A társaság már kész
tüzelőanyagot szállít az erőműbe és a közelben egy nagyobb tárolót is
kialakítanak.
A társaság szeptemberben jelentette be, hogy ország legnagyobb, tízezer köbméteres hőtárolóját építi meg egy olajtartály átalakításával. A tatabányai fűtőerőművet 2010 elején 3,6 milliárd forintért vásárolták meg az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-től. A fűtőerőmű többségi, 51 százalékos tulajdona az önkormányzathoz került, míg az ELMIB Energetikai Zrt. 49 százalékos tulajdon mellett üzemelteti a száz főnek munkát adó társaságot.
12
Két magyar bioetanol-gyárat építhet a China New Energy
2013. november 20.
(fotó: chinanewenergy.co.uk)
A China New Energy Grouphoz tartozó China New Energy Kft. építheti fel és
szállíthatja a gépeket, illetve technológiai berendezéseket két új,
Magyarországon felépülő bioetanol-gyárhoz - adta hírül a társaság. A Napi
Gazdaságban Körtési Zsolt jelezte, hogy az erről szóló szerződést már aláírták a
két beruházóval, a Duna Fejlesztési Kft. érdekeltségi körébe tartozó Visontai
Bioetanol Fejlesztő Kft.-vel, valamint a HBT Helvéciai Bioüzemanyag Termelő és
Kereskedő Kft.-vel. A mintegy 13 milliárd forint értékű visontai beruházás a
Mátrai Erőmű ipari parkjában valósul meg, ott évente 130-140 ezer tonna
kukoricából 50-55 ezer tonna bioetanol készülhet. A technológia lehetővé teszi,
hogy a keletkező melléktermékekből takarmányt állítsanak elő. Az üzem
működtetéséhez szükséges áramot, gőzt és vizet a Mátrai Erőmű Zrt.-től
vásárolják és az égethető melléktermékeket is ott semmisítik majd meg. Az
üzem építése jövőre kezdődik és a tervek szerint 2016-ra készül el. A China New
Energy a másik üzemet Helvécián épít fel: a két német és egy szabadegyházi
székhelyű magyar cég tulajdonában lévő HBT Helvécia üzemének
gyártókapacitása a tervek szerint a visontainak a duplája lesz, meghaladja majd
az évi 100 ezer köbmétert. A heol.hu információi szerint a két gyár felépítése,
illetve a technológia szállítása négy év alatt 72 millió euró árbevételt jelent
majd a China New Energynek.
Oktatócsomag a tudatos energiafogyasztás népszerűsítéséért
2013. november 19.
(logó: zoldaramlat.shp.hu)
A tudatos és hatékony energiafogyasztás iskolai népszerűsítését szolgálja a
"Zöld energiával a jövőért!" oktatócsomag, amelyet Budapesten mutatott be
13
a Nemzeti Együttműködési Alap - Új nemzedékek jövőjéért kollégiuma
támogatásával. A Zöld Áramlat Közhasznú Alapítvány gondozásában készült
anyagot azoknak a tanároknak ajánlják, akik a tantervnél többet szeretnének
nyújtani 9-16 éves tanulóiknak. A ProfitLine cikke utalt arra is, hogy a diákok
játékos formában ismerkedhetnek meg a fosszilis energiahordozók
használatának korlátaival, a kimerülő készletekkel, az egyre dráguló
költségekkel, az energiafüggőséggel, illetve az alternatív energiaforrások
használatának lehetőségeivel. Az oktatócsomag kitér egyebek mellett a
nukleáris alapú energiatermelésre is, a szakemberek szerint ugyanis a paksi
atomerőmű sem hagyható figyelmen kívül, ha a környezetbarát
energiatermelési formák megismertetése a cél: az atomerőmű ugyanis a hazai
villamosenergia-termelés több mint 45 százalékát adja, üvegházhatású gázok
kibocsátása nélkül.
A hazai energiaszektor hírei Energetikai törvények módosulhatnak
2013. november 20.
(fotó: Németh Lászlóné, kormany.hu)
Salátatörvényben módosítaná az összes fontosabb energetikai törvényt a
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Németh Lászlóné miniszter a minap
nyújtotta be a javaslatot, amely a bányászati, az atom-, a villamos energia, a
földgáz- és a víziközmű-törvény mellett az egyes közszolgáltatások ellátásáról,
az azzal összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvényt
sem hagyná változatlanul. A napi.hu kiemelte, hogy a javaslat gyakorlati
problémákra tér ki: pontosítja, illetve kiegészítené a villamos energia törvényt;
az eddigi pongyola fogalmazást korrigálva az új szabályozás szerint „a
mérőberendezések éves gyakorisággal történő leolvasása esetén az adott
naptári évben történő leolvasás legkésőbbi időpontja az adott naptári évet
megelőző évben történt leolvasás napjának megfelelő nap”. Nemcsak az nem
minősül e bekezdés megsértésének, ha a fogyasztó hibájából nem valósul meg
14
a leolvasás, ugyanis a felhasználó és a szolgáltató ettől eltérő időpontban is
megállapodhat az új megfogalmazás szerint. Emellett az atomenergiáról szóló
1996-os törvény is változhat. Ezek szerint, ha népszavazás nem is, a helyi
közakarat megnyilvánulásának kifejeződését lehetővé tévő közmeghallgatás
lehet az atomerőmű bővítése kapcsán. A nukleáris létesítménnyel kapcsolatos
nukleáris biztonsági hatósági eljárásban, a létesítményre vonatkozó engedély
kapcsán (például létesítés, bővítés) a döntés meghozatala előtt az atomenergia-
felügyeleti szerv a nyilvánosság véleményének megismerésére
közmeghallgatást tart. Emellett például az esetleges atomkárral, illetve annak
megtérítésével kapcsolatos szabályozás is megújul több ponton.
Uniós jogszabályokról egyeztetett a MEKH
2013. november 19.
Az Európai Bizottság várhatóan 2014-ben kiadja a termelők és fogyasztók
hálózati csatlakozásáról szóló bizottsági rendeleteket, amelyekről a Magyar
Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal iparági szereplőkkel egyeztetett. A
rendeletek célja, hogy élénkítsék a versenyt az unió belső villamosenergia-
piacán, javítsák az ellátásbiztonságot, elősegítve az Európai Unió 3.
energiacsomagjában foglalt piacintegráció megvalósítását. Az egységes
energiapiac fenntarthatóbbá, biztonságosabbá és hatékonyabbá teszi a
tagállamok villamosenergia-piacainak működését, és jó hatással van a villamos
energia díjára. A megvalósításhoz szükséges kilenc jogszabály legkésőbb 2015-
ben lép hatályba. Betartásukat a MEKH felügyeli majd - a hivatal közleményét a
Portfólió, a ProfitLine, az Energiainfó is ismertette.
Hibás adatok miatt büntetné a szolgáltatókat a MEKH
2013. november 18.
(logó: mekh.hu)
15
Szankcionálná a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az
energiaszolgáltatók hibás adatszolgáltatását. A hivatal az elmúlt években
többször is észlelt pontatlanságokat, miközben az adatok nagy szerepet
játszanak a kormányzati döntések előkészítésében is - írta a Napi Gazdaságban
Leszák Tamás. A magyarországi áramkereskedők január-augusztusi összesített
bevétele (a nem lakossági szegmensben) 5,8 százalékkal, 297,9 milliárd forintra
nőtt 2012 és 2013 első nyolc hónapja között. Az energiahivatal honlapján
szereplő adatok alapján az évi 20 megawattóránál kevesebbet fogyasztó nem
lakossági ügyfelek összes fogyasztása 700 ezerről 2,4 millió megawattóra
közelébe emelkedett. A MEKH szerint a változások hátterében két nagy
társaságcsoport, az E.ON és az RWE (ELMŰ, ÉMÁSZ, MÁSZ) hibás adatközlése
áll, de a hiba kijavítása már folyik. A lap kérdésére a Magyar Energiakereskedők
Szövetsége is kizárta, hogy a versenypiaci volumennövekedést a 20
megawattóra alatti éves fogyasztású, nem lakossági kategóriában az egyetemes
szolgáltatásból való "átszerződéssel" lehet magyarázni, hiszen ugyanezen
ügyfelek fogyasztása csupán 2,1 százalékkal csökkent az egyetemes
szolgáltatásban.
Van élet a rezsicsökkentés után is az áramszolgáltatóknál
2013. november 22.
(fotó: emasz.hu)
Az osztalék szempontjából fontos magyar számviteli mérlegben az Émász az
első kilenc hónapban 4,5 milliárd forintot mutatott ki szeptember végén, ami
egy részvényre vetítve 1475,5 forint. Mindez azt jelenti, hogy a tavalyi
eredménye után kifizetett 1400 forintos részvényenkénti osztalék (4,2
milliárd forint) akár a jelenlegi eredmény alapján is tartható - írta a Napi
Gazdaság. Ugyanakkor ennél is nagyobb, 73 százalékos mértékben csökkent a
szintén az RWE többségi tulajdonában lévő Elműnél a nettó profit. Az év első
kilenc hónapjában 7,2 milliárd forintot ért el ugyanis ez utóbbi társaság. A két
cég papírjainak jegyzését az utóbbi időben sokkal inkább egy esetleges állami
kivásárlás, semmint az osztalékvárakozások mozgatják - jegyezte meg a lap,
16
amely kitért a legfrissebb tulajdonosi adatokra is: ezek szerint az államháztartás
portfóliója 13 779 darab Elmű-részvénnyel gyarapodott a negyedévben, így
részesedése 0,29 százalékról 0,5 százalékra bővült, miközben az MVM 15,63
százalékos tulajdona nem változott. Az Émász esetében a negyedév alatt 32 060
darabbal nőtt az állami tulajdon, amely így 1,64 százalékról 2,55 százalékra
emelkedett, az MVM Zrt. 11,66 százalékos tulajdoni hányada itt sem változott.
Mindezek valószínűsíthetően valamelyik állami intézmény tőzsdei vásárlásait
jelentik, ám hogy ez mit takar, az nem nyilvános - mondta a lap kérdésére
Milosovics Gábor, a két cég befektetési kapcsolattartója.
Hat bányászati koncessziós pályázatról döntenek 2013. november 18.,20.
(fotó: mbfh.hu)
A nemzeti fejlesztési miniszter bányászati területekre szóló koncessziós
felhívásai négy szénhidrogén kutatási (Szegedi medence délkeleti és nyugati,
Battonya-Pusztaföldvár északi és déli) és három geotermikus energia kutatási
területre (Ferencszállás, Kecskemét, Jászberény) jelentek meg 2013
augusztusában. A kiírásokra beérkezett hat pályázat mindegyike formailag
érvényes volt. A tervek szerint a koncessziós pályázatokat a benyújtástól
számított kilencven napon belül elbírálják. Az érvényes pályázatok értékelését
a nemzeti fejlesztési miniszter által létrehozott Minősítő Bizottság végzi. A
koncesszió megadásáról a bizottság javaslata alapján a tárca vezetője dönt. A
beérkezett pályázatok a Szegedi medence nyugati, Battonya-Pusztaföldvár
északi és déli, valamint Jászberény területekre szóltak - közölte a
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal a
kormány honlapján.
A korábbiakkal szemben nem lesz kivétel, minden bányászati koncessziós szerződést nyilvános pályázatnak kell majd megelőznie a jövőben - ez is szerepel abban a módosító javaslatban, amelyet a fejlesztési miniszter nyújtott be.
17
Tisztaszén-technológiával hasznosítanák a szénvagyont
2013. november 19.
(fotó: napi.hu)
A kormány egyetértésével és támogatásával a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Önkormányzat szorgalmazza a mélyművelésű szénbányák újbóli megnyitását,
a kinyert szén tisztaszén-technológiával történő felhasználását - jelentette ki
Riz Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei közgyűlés alelnöke, országgyűlési
képviselő (Fidesz). Tavaly többször jártak az országban a japán Gazdasági,
Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (METI) célkitűzéseit támogató Japán
Energiagazdasági Intézet (IEEJ), valamint a Chiyoda vállalat képviselői a
tisztaszén-technológiával (CCT) kapcsolatos együttműködés kialakítása
érdekében. A magyarországi tapasztalatok meghozták gyümölcsüket: a japán Új
Energetikai és Ipari Technológiai Fejlesztési Szervezet (NEDO) forrásokat
különített el, hogy elkészíthessék a projekt megvalósíthatósági tanulmányát -
mondta Riz Gábor. A jövő februárig elkészülő előzetes megvalósíthatósági
tanulmány arra ad majd választ, hogy a technológiát miként lehet a Borsodi-
medence szénvagyonára alkalmazni. Ha a számítások visszaigazolják a
koncepció életképességét, 2014. márciusa után megkezdődhet az előkészítő
kutatás és elkészülhet a megvalósíthatósági tanulmány - erről a Portfólió, a
napi.hu, a hirado.hu/MTI is beszámolt.
Kovács Pál póttag lesz az ACER-ben
2013. november 19.
(fotó: Kovács Pál, kormany.hu)
Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár az Energiaszabályozók
Együttműködési Ügynöksége (Agency for the Cooperation of Energy
Regulators - ACER) igazgatási tanácsa póttagjaként teljesít újabb, az uniós
energiapiacokat érintő feladatokat - közölte a fejlesztési tárca. Az államtitkár
négyéves megbízatása 2014. január 28-tól kezdődik. Az államtitkár szerint a
18
feladat Magyarországnak a régiós és az uniós energiapiacok összekapcsolása
érdekében kifejtett erőfeszítéseinek elismerését is jelenti. A póttagsággal
Magyarországnak a közvetlen véleménynyilvánításon túl továbbra is lehetősége
nyílik az energiaszabályozáshoz kapcsolódó kérdések közös, uniós szintű
megoldásában való tevékeny részvételre. A ljubljanai székhelyű ügynökség
összehangolja a nemzeti energiaszabályozó hatóságok feladatait a
versenyképes, fenntartható, biztonságos és átlátható belső energiapiac
kiépítésére - a kormany.hu honlapján megjelent hírt a Tőzsdefórum is átvette.
Külföldi energiaszektor
Erősebbé válhat a japán partnerség
2013. november 22.
(fotó: kormany.hu)
Az eddiginél szorosabb energetikai, kereskedelmi és turisztikai együttműködés
várható Japánnal Orbán Viktor látogatása után. A két miniszterelnök Tokióban a
Japán és Magyarország közötti új partnerségéről írt alá közös nyilatkozatot. A
Magyar Nemzetnek írt cikkében Sitkey Levente kitért arra, hogy Orbán Viktor és
meghívója, Abe Sindzo a dokumentumban megerősítette egyebek között Japán
együttműködését a V4-ekkel, valamint azt, hogy japán vállalatok befektetései
pozitív hatással vannak mindkét ország gazdasági növekedésére. Japán azt
tervezi, hogy részt vesz a paksi atomerőmű bővítésében, ezért is különösen
érdekes számára a magyar energiaszektor. Ez a téma már fél évvel ezelőtt, a
japán miniszterelnök varsói látogatásakor is kiemelt szerepet kapott. Abe
Sindzo akkor a visegrádi csoport találkozóján vett részt és tárgyalt Orbán
Viktorral a nyugati sajtóban „Abenomics” névre keresztelt gazdasági megújítási
terveiről.
A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a magyarországi kutatás-fejlesztés Japán számára a legérdekesebb terület, emellett elégedettek a nálunk működő japán cégek a helyi munkaerő képzettségével, az egyetemeken folyó kutatások eredményeivel. Ezt jelzi a minap aláírt megállapodás a Takata nevű céggel, amely Miskolc mellett fog gyárat létesíteni: légzsákokat gyárt vezető
19
autómárkák számára. A Takata egyúttal a Miskolci Egyetemmel is hosszú távú együttműködésre számít. A látogatás idején jelentették be, hogy egy japán-magyar vegyesvállalat kezdi meg működését, amely szintetikus gumit gyárt Tiszaújvárosban - az autógumikhoz használt gumialapanyag-gyártó üzem létesítéséről a MOL és a Japan Synthetic Rubber Corporation (JSR) kötött megállapodást.
Nonprofit finn atomerőmű
2013. november 18.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A Fennovoima - tender helyett - egy tárgyalássorozat lezárásaként kívánja év
végéig megbízni a Roszatomot, hogy építsen fel Pyhäjoki település mellett egy
1200 megawattos, nyomottvizes reaktort. A tender mellőzését az orosz
társaság gyakorlatával és felkészültségével magyarázta Tiina Tigerstedt, a
Fennovoima nemzetközi kommunikációjáért felelős igazgatója a
Világgazdaságnak. Ám egyes finn aggályok szerint még a bizalom ellenére is
kockázatos lehet tulajdonrészt adni a Roszatom leányvállalatának, a Rusatom
Overseas-nek a Hanhikivi 1 atomerőműben. A tervek 34 százalékról szólnak, de
mi lesz, ha még többet szerez a Rusatom? - tette fel a kérdést B. Horváth Lilla.
Tiina Tigerstedt közölte: a cég kisebbségi tulajdonos marad, amit majd a
részvényesi megállapodás is garantál. „Az atomerőmű nem lesz
nyereségérdekelt, önköltségen kapnak tőle áramot a Fennovoima tulajdonosai,
részvényesi arányaik szerint” - magyarázta. Az áramot a skandináv
energiapiacon, a NordPoolon lehet értékesíteni - írta korábban az
Atomenergiainfó. A beruházás leghamarabb 2015-ben indulna, 2024-ben adnák
át, 6,5 milliárd eurós költségéből a Fennovoima 1,6 milliárdot állna, a
fennmaradó részt a Roszatom finanszírozná.
A Világgazdaság jelezte azt is, hogy 14 társaság kiszáll a Fennovoimából, mások pedig az eddiginél kisebb-nagyobb szeletet szeretnének. A közeljövőben újraosztják a Fennovoimán belüli tulajdoni arányokat. Minden részvényes elhatározása feltételesnek minősül, amíg le nem zárulnak a tárgyalások. A Fennovoima cégei már lekötötték az atomerőmű áramtermelésének 84 százalékát és megerősítették, hogy a Roszatomé lehet a társaság harmada.
20
Újabb reaktor épülhet Bulgáriában
2013. november 24.
A bolgár kormány év végéig dönt kozloduji atomerőművének egy újabb,
harmadik reaktorral történő bővítéséről, amerikai technológiával. Dragomir
Sztojev bolgár energiaügyi miniszter azután nyilatkozott erről, hogy a napokban
az Egyesült Államokban tárgyalt. Bulgária az amerikai Westinghouse céget kérte
fel: tegyen ajánlatot a harmadik energiablokk megépítésének költségére,
miután a balkáni ország kormánya elvetette egy új atomerőmű tervét a Duna
melletti Belenében két, egyenként ezer megawatt teljesítményű reaktorral. Az
ország azért mondott le a belenei atomerőműről, mert nem tudott
megállapodni az orosz féllel a kivitelezés finanszírozásáról és nem talált nyugati
befektetőt sem. Az amerikai útjáról visszatért bolgár energiaügyi miniszter
szerint a kozloduji atomerőmű újabb reaktorának építése 2016-ban kezdődik és
csaknem négy évig tart. Dragomir Sztojev hozzátette: a török állami Eximbank
kész a költségek mintegy 70 százalékának finanszírozására. (figyelo.hu, napi.hu,
hirado.hu/MTI)
A franciák megtartják az atomerőműveket?
2013. november 17.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Nem készül további atomerőművek bezárására a francia kormány, csak a
legrégebbi, az 1978 óta működő fessenheimi reaktorokat állítja le 3 éven
belül - Arnaud Montebourg ipari miniszter Bloomberg hírügynökségnek adott
nyilatkozatát az Atomenergiainfó idézte, megjegyezve, hogy ez ellentmond
Francois Hollande tavalyi választási ígéreteinek: az államfő akkor azt
hangoztatta, hogy 2025-re az energiamixben 50 százalékra csökkenti az
atomenergia részesedését, amely ma eléri a 75 százalékot. Az állami ellenőrzés
alatt álló EDF társaság 58 reaktorával ma a világ legnagyobb atomerőmű-
üzemeltetője. Montebourg szerint az atomenergia olyan versenyelőnyt jelent a
francia iparnak, amelyről nem lehet lemondani és hasonlóképpen vélekedtek
orosz szakértők is. Gyenyisz Gyomin, a BFA bank elemzőrészlegének vezetője
arra hívta fel a figyelmet, hogy az atomerőművek nemcsak viszonylag olcsó
21
energiát termelnek, hanem az áram exportjával jelentős bevételt is hoznak
Franciaországnak. Egyébként Hollande választási ígéretének betartását az
alternatív, megújuló energiaforrások használatának nehézségei is akadályozzák.
Megkezdték a fűtőelemek kiemelését Fukusimában
2013. november 18.
(fotó:japandailypress.com)
Megkezdték az elhasznált fűtőelemek kiemelését a Fukusima-1 atomerőmű 4-
es reaktorának pihentető medencéjéből - közölte a TEPCO. A művelet az egyik
első, egyben legveszélyesebb lépés a létesítmény mintegy 40 évesre tervezett,
10 milliárd dollárba kerülő bontásában. A 4-es reaktor pihentető medencéjébe
egy 5,5 méter magas, 2,1 méter átmérőjű, henger formájú nehézacél kamrát
eresztettek le, amelybe egyenként helyezik majd át az 1533 fűtőelemet - köztük
202 felhasználatlan egységet. Szakértők szerint a fűtőelemek közül több
megsérülhetett a 2011 márciusában történt földrengés és szökőár miatt. A
kiemelést távvezérlésű daruval felszerelt, kifejezetten erre a műveletre
kifejlesztett szerkezettel hajtják végre. A fűtőelemeket áthelyezik a közös tároló
medencébe, amelynek 100 méterre fekvő épülete sértetlenül maradt. Az
áthelyezett fűtőelemeket a tervek szerint legalább tíz évig ott tárolják. A TEPCO
szóvivője elmondta: a biztonság érdekében nagyon lassan kezdik meg a
kiemelést, először a felhasználatlan egységekkel kezdik és később nyúlnak a
nagyobb radioaktivitású fűtőelemekhez. A műveletet várhatóan 2014 végére
fejezik be, és ha minden jól sikerül, a cég hasonló munkálatokba kezd az erőmű
1-es és 3-as reaktorának pihentető medencéiben is. (hvg.hu, metropol.hu,
hirado.hu/MTI)
(fotó: nukinfo.reak.bme.hu/TEPCO)
A Nukinfó fotókkal és ábrákkal illusztrált beszámolót közölt a kiemelésről.
22
Megkezdődött a Déli Áramlat szerbiai szakaszának építése
2013. november 24.
(fotó:tanjug.rs)
Két gázcső összehegesztésével a vajdasági Sajkás és Újvidék közelében
hivatalosan is megkezdődött a Déli Áramlat szerbiai szakaszának építése,
bár a munkálatok teljes erővel majd csak jövő februárban indulnak. A
tanjug.rs szerbiai portál tudósításából kitűnt, hogy Tomiszlav Nikolics szerb
elnök Belgrádból videókonferencián adott jelet a hegesztés megkezdésére.
Pável Perszidszki, a Déli Áramlat szerbiai szakaszának műszaki igazgatója
korábban azt mondta, hogy minden készen áll az építkezés megkezdéséhez.
A két összehegesztett gázcső egyikére szerb, másikára orosz zászlót
terítettek. Az egyik hegesztő szerb, a másik orosz munkás volt. A Déli
Áramlat szerbiai szakaszának építése a legnagyobb külföldi beruházás az
országban, a befektetés összértéke több mint 16 milliárd euró. A 421
kilométeres szakasz kiépítése 1,9 milliárd euróba kerül. Az ottani szakaszt a
Déli Áramlat Szerbia vegyesvállalat építi, amelyben a Srbijagasnak 49
százaléka, míg a Gazpromnak 51 százaléka van. Az építési munkálatok két
évig tartanak, a gázvezeték a tervek szerint 2016-ban lesz üzemképes. A
belgrádi ünnepségen a szerbiai államvezetés mellett magas rangú orosz
politikusok és a Gazprom vezérigazgatója, Alekszej Miller is részt vett. Az
illetékes miniszterek három energiaügyi szerződést írtak alá - erről itthon a
hirado.hu/MTI számolt be.
Új hőerőmű épül Szerbiában 2013. november 18.
(fotó: ekapija.com/te-ko.rs)
Több mint húsz év után új hőerőműblokkot építenek Szerbiában, miután a
kormány jóváhagyta a kostoláci erőmű bővítését - a Politika szerbiai napilap
online felületét itthon a hvg.hu, a napi.hu, a hirado.hu/MTI idézte. A 350
23
megawatt teljesítményű blokk megépítése mellett a helyi szénfejtő bánya
kapacitását is növelik, évi 9 millióról 12 millióra. A bővítés a kostoláci erőmű
korszerűsítésének második fázisában lesz, amelynek összértéke 715,6 millió
euró. A szerbiai villamos művek (EPS) egy kínai partnerrel végzi az építést, az új
blokkot 2019 végéig helyezik üzembe. A Politika szerint jelentős projektről van
szó, amely Szerbia energetikai stratégiájának egyik fő pontját jelenti, illetve
növeli az ellátás biztonságát. A kostoláci erőmű teljes korszerűsítésének 85
százalékát 1,06 milliárd dolláros kínai kölcsönből valósítják meg, a fennmaradó
összeget pedig az EPS-nek és magának az erőműnek kell állnia. A beruházástól
azt remélik, hogy Szerbia a térség jelentős áramexportőrévé válhat.
EU: gázszállítási szerződés Ukrajnának?
2013. november 19.
(fotó: wsj.com)
Az Európai Unió lehetővé akarja tenni Ukrajnának, hogy Európából szerezze
be importgáz-szükségletét Oroszország helyett - a Wall Street Journal
értesülését a napi.hu adta közre. Ezzel könnyítenék meg a döntést, hogy az
ukránok az orosz-kazah-belorusz vámunió helyett az EU-val kössenek
szabadkereskedelmi megállapodást. A gázmegállapodással Ukrajna jelentős
mennyiségű energiahordozóhoz juthatna az oroszok kínálta árnál olcsóbban, a
fordított szállítások technikai részleteiről szóló egyezményt pedig még a vilniusi
csúcs előtt aláírhatnák. Az Európai Bizottság elnöke a múlt havi EU-csúcson
állítólag félrehívta a szlovák kormányfőt, hogy gyorsabb munkára biztassa. A
nyugat-keleti gázexport főcsővezetője ugyanis az Eustream, Szlovákia
gázszállító cége lenne. Ha létrejönne az EU-ukrán szándéknyilatkozat, az
kötelezné az Eustreamot a technikai feltételek megteremtésére. Partnere az
Ukrtransgaz lenne. Uniós tisztviselők szerint a szlovák cég decembertől-
februárig várna vételi ajánlatokat a szomszéd ország vásárlóitól. Ha megfelelő a
kereslet és adott a pénzügyi háttér, akkor nekilátnának az előkészületeknek, és
jövő szeptembertől szállítanák a gázt kelet felé. Ukrajna idén 2,5 milliárd
köbméter gázt vásárol Európából lengyel és magyar közvetítéssel - idézte a
napi.hu Eduard Sztavitszkij ukrán energiaügyi minisztert. Ezeken az útvonalakon
évi 6-7 milliárd köbméterre növelhető az export.
24
Nemzetközi nukleáris veszélyhelyzet-kezelési gyakorlat Marokkóban
2013. november 19.
(fotó: iaea.org)
A „Bab Al Maghrib" gyakorlaton nemzetközi szervezetek, valamint a
Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és tagországai, továbbá Marokkó azt
tesztelték, hogy egy piszkosbomba robbantására hogyan reagálnának a
résztvevők. A merényletet elszenvedő országként Marokkó kétnapos
veszélyhelyzeti gyakorlatot szervezett - tudósított az Energiainfó. A „Bab Al
Maghrib” a ConvEx-3 NAÜ gyakorlatsorozat része. ConvEx-3 gyakorlatokra 3-5
évente kerül sor, mostanáig atomerőművekben történt balesetek szimulálásán
alapult. A forgatókönyv idén eltért ettől: a piszkosbomba robbanásának
súlyosak a radiológiai következményei, valamint további támadások is
elképzelhetők. A “Bab Al Maghrib” fedőnevű gyakorlat az első, amely ezt a
forgatókönyvet ennyire széles nemzetközi részvétellel valósította meg:
csaknem 60 ország és mintegy 10 nemzetközi szervezet tesztelte a nemzeti és
nemzetközi képességeket, amelyek egy ilyen radiológiai veszélyhelyzetben
bevethetők. Nemzeti szinten a veszélyhelyzetekre kidolgozott eljárásokra és
tervekre alapoznak, nemzetközi szinten pedig a kétoldalú együttműködések a
meghatározók, valamint a NAÜ szakmai kiadványai, kézikönyvei nyújtanak
segítséget. Mindemellett az ügynökség olyan veszélyhelyzeti honlapot
működtet, amely alkalmas az információk megosztására. A nemzetközi
gyakorlaton Magyarországot az Országos Atomenergia Hivatal képviselte. Az
OAH részvételének általános célja annak igazolása, hogy a hivatal
Balesetelhárítási Szervezete egy távoli nukleáris veszélyhelyzet esetén is képes
teljesíteni a jogszabályokban és nemzetközi szerződésekben rögzített feladatait,
megbirkózik a közvetlenül és közvetetten jelentkező kihívásokkal. A gyakorlaton
az Európai Bizottság is részt vett.
25
Hírek röviden
2013. november 12.
„Atomenergiáról mindenkinek” - az Országos Atomenergia Hivatal a TIT Stúdió Egyesülettel és a Miskolci Egyetemmel közösen november 29-én ismeretterjesztő konferenciát szervez. A 13-dik tanácskozás helyszíne a Miskolci Egyetem. (oah.hu)
2013. november 19. Csaknem 900 millió forintos közvilágítás-korszerűsítés kezdődhet Szekszárdon és négy környező településen az Új Széchenyi Terv 85 százalékos támogatásával. A tolnai megyeszékhelyen a tervek szerint 2014 nyarára fejeződik be a korszerűsítés, amelytől 40 százalékos megtakarítást várnak, az az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása pedig 315 tonnával mérséklődhet évente. (napi.hu/MTI)
2013. november 23. Geotermikus energiával fűtött, elsősorban termálvízre alapozott közműrendszert hoznak létre Zalaegerszegen, az északi ipari park üzemeinek fűtésére. Ezen a területen mezőgazdasági ipari parkot is létrehoznának. (vjm.hu/MTI)
2013. november 19.
(fotó: mno.hu)
Vincze Bálint, a paksi atomerőmű grafikusa, tipográfusa természetfotóiból adott közre 24 képet a Magyar Nemzet Online - a Lánchíd Rádió pedig interjút készített vele abból az alkalomból, hogy nemrég albumban is megjelentek a képei, amelyeket sokszor az atomerőmű közelében lévő leskunyhóiból készít. Összeállította: László Judit