Hipotalamusz-adenohipofizis rendszerPajzsmirigy élettan

Mellékvese működése

Hipotalamusz endokrin működéseA ventrális magvak szabályozzák valamennyi

adenohipofízis hormon termelődését és felszabadulását

Hipofizeotrop neuronok axonjai az eminentia-medianaban vegződnek, AP hatására a neurohormonok a vérbe jutnak→portális erek → adenohipofízis

Kémiai szerkezetűk alapján peptidek, kívétel a dopamin

Határsuk alapján: releasing és inhibiting hormonok

Hipotalamikus magvak és kapcsolatuk a hipofízissel

Hipofizeotrop hormonokHormon Hipofízis hormon Hipofízis hormont

termelő sejt

Kortikotropin realsing hormon, CRH

adrenokortikotropinACTH

Kortikotrop sejt

Tireotropin releasing hormon TRH

Tireotropin (tireoidstimuláló) TSH

Tireotrop sejt

Gonadotropin releasing hormon (gonadoliberin) GnRH

Follikulostimuláló hormon FSHLuteinizáló hormon LH

Gonadotrop sejt

Növekedési hormon releasing hormon (Somatoliberin) GHRH

Szomatotrop homon STH

Szomatotrop sejt

Szomatosztatin (somatotropin release inhibiting hormone SRIF

STH

Dopamin (prolactin release inhibiting hormone) PIF

Prolaktin Laktotrop sejt

Monospecifikusak, de vannak olyanok is melyek több hormonra fejtik ki hatásukat (TRH → STH↑, PIF → TSH↓, FSH ↓, LH ↓, SRIF → ACTH ↓, STH ↓).

Adenohipifízis hormontermelése spontán, a hipotalamusz szinkronizálja , szekréciós pulzusokat hoz létre

Prolaktin termelése releasing hormon nélkül történikA neurohormonok a neurohipofizotrop sejteken kívül más

neuronokban is megtalálhatók (NT, NM működnek)Portális vérben egyéb neuroszekrétumok is megjelennek –

AVP (ADH, vazopresszin) melyet a NSO és a NP kissejtes neuronjai termelnek – ACTH termelését+.

NSO és NP magnocelluláris neuronjainak axonjai → AVP és oxitocin → hipofízis nyél → neurohipifízis

Neurohormon termeléseHormontermelés nem egyenletes, pulzáló jellegűCsak rövid ideig fejtik ki hatásukat a célsejtekenFolyamatos jelenlétükben a célsejtek elveszetnék

érzékenységüket (pl. nagyon érzékenyek a gonadotrop sejtek)

A hormontermelő sejtek változtatni tudjákA kibocsátások közti időt, amplitudójétA termelt molekulák számát

A hormontermelés napi ritmust is mutat (vak emberben 25 órás)EndogénSötétség/világosság váltja ki → NSCH ←retina

Az adenohipofízis hormonjaiHormon Perifériás hormon visszacsatolás

Peptid ACTH

Glukokortikoidok (kortizol)

negatív

Glikoprotein hormonok TSH FSH LH

Fehérjék STH (GH) PRL

Tiroxin, trijódtironinInhibinÖsztrogén (nők)Tesztoszteron (férfiak)

IGF-1 -

negatívnegatívnegatív, pozitívnegatív

negatív-

ACTHPOMC- proopiomelanokortin prohormonból képződik39 aminosav alkotjaFiziológiás szabályozás – negatív visszacsatolás

Jellegezetes napi ritmus –alvás első óráiban, max. kora reggel

Napközben folyamatosan csökken, min. Este Szekréciót más tényezők is befolyásolják

Fizikai, pszichikai megerőltetés, stresszFunkciói:

Glukokortikoidok termelésének fokozása a ZF Androgének termelésének fokozása a ZR Mellékvese differenciálódása Ha nagyobb mennyiségben termelődik és hosszabb ideig

fokozza a aldoszteron szekréciót is Tartalmazza a MSH-t is, túltengsé esetén →bőr pigmentál lesz

(bronzkór)

Glikoprotein hormonokTSH

Pajszmirigyhormonok termelését szabályozza Termelődését befolyásolja

a tiroxin és trijódtironin –ha a pajysmirigyhormonok szekréciója hiányos TSH túltermelés következik be

TRH hiányában elégtelen, de nem szűnik meg teljesen Termelődése napi ritmust mutat

Napközben csökken, estére fokozódik, éjjel max., reggelre lecsökkenGonadotrop hormonok

Gametogenézist és a nemi hormonok termelését egyaránt befolyásolják

A visszacsatolásos szabályozás nemekben különbözik -lásd szap. élettanát

Szekréciójukat a GnRH szabályozza –pulzusgenerator PRL-gátolja – pl. Szoptatás alatt gatolja úgy a petesejtképzést mint a

nemi hormonok termelődését is

Fehérjehormonok (PRL, STH) Receptoruk-citokinreceptor Szerkezetükben 15% homológia A gének struktúrája is hasonlóPRL Funkciói:

Emlőmirigy előkészítése terhesség alatt Tejelválasztás szabályozása, útód táplálása

Laktotrop sejtek működése hipotalamikus neurohormon nélkül történik Állandó tónusos gátlás alatt áll – dopaminSTH növekedés – epifizis porckorongra hat, beindul a kondrociták osztódása,

proliferációja anyagcsere-folyamatok szabályozása

- vércukorszint emelő – glukagon révén - csökkenti a perifériás szövetek inzulinérzékenységét

- zsírszövetben fokozza a lipolitikus hormonok hatását → növeli a vérplazma szabad zsírsav szintjét

- fokozza a fehérjeszintézist Szervezet alkalmazkodása éhezéshez, stresszállapothoz Hatására a szövetekben különböző növekedési faktorok képződnek

(szomatomedinek- IGF, EGF, bFGF)

STH szekréció szabályozásaEmberben 5-10 µg/mirigyGHRH befolyásolja a GH szekréciót és a GH –

gén átírásátA szomatostatin nincs hatással az átírásra és

a hormonszintézisre, de meghatározza a szekréciós pulzusok időzítését és amplitúdóját

Szekréciós pulzusnak napi ritmusa vanLassú hullámú alvási szakaszban - fokozódikREM szakaszban- csökken akár kimaradhat

GH-génműködést befolyásoló tényezők

T4/T3 – GHRH termeléshez szükségesA GHRH-receptorok expressziójaT4/T3 hiányában GH –szint alacsony

GlukokortikoidokSzomatotrop sejtekre hatnak, génátirás és

GHRH receptor számának fokozásaHiányában GH szint alacsony

Két lebenyIsztmuszKötőszöveti tok borítjaSövények lebenyket

határolnakA mirigyállományt fol-

likulusok és para-follikuláris sejtek alkotják

A parafollikuláris sejtek kalcitonint termelnek (csökkenti a vér kálcium szintjét azáltal, hogy gátolja felszívódását a csontokból).

A pajzsmirigy működéseTireociták- tüszőkbe

rendeződnek – pajzsmirigyhormon termelésePolarizált sejtekAlakjuk a mirigy

működésével párhuzamosan változik

Hormonok: tiroxin és a trijódtironin

Jódfelvétel és hormontermelés Jodidionok formájában történik Sejtek bazális membránja- jodidtranszportert

tartalmaz Na+-K+ pumpa Na+-jodid kotranszportert

Tireoglobulin szintézis sejtben- exocitózis- kolloid

Jódozás a sejt apikális csúcsán Szabadgyök képzése- peroxidáz Elektronakceptor-hidrogénperoxid

Jódozás I lépés- tirozin oldalláncban szubsztitució-

monojód tirozin (MIT) II lépés – másik oldallánc -DIT

Tirozinok kondenzáció MIT+ DIT DIT+DIT

Szállítás - plazmafehérjékhez kötötten Raktár -2, 3 havi hormon- kolloidban Szabályozás – TRH, TSH révén Gátló hatás- tiouracil, SCN-perkolát

(szulfocianát) MIT+ DIT DIT+DIT

Pajzsmirigyhormonok hatásai

Génexpresszió szabályozásával irányítják a szervezet fejlődését, az idegrendszer működését és anyagcsere-folyamatokat

Központi idegrendszer -mielinizáció, dendritek elágazódása, szinaptikus kapcsolatok, reflexek kialakulása és normális működése, ingerlékenység meghatározása

Növekedés- növekedési faktorok termelésének serkentéseBőr- proteoglikánok lebontásaAlap-energiaforgalom beállítása –oxigénfogyasztás révénVérkeringés – perctérfogat, pulzustérfogat, szívfrekvencia

fokozása, közvetlen hatás a miozin szintézisének fokozása, sejtek Ca2+ felvételének szabályozása, β receptorok kifejezésének fokozása (erősítik a katekolaminok hatását)

Anyagcserére kifejtett hatásukAnyagcsere-folyamat hatás

Glúkóz felszívás a bélből fokozás

Glukoneogenézis fokozás

Sejtek inzulinérzékenysége

csökken

Fehérjeszintézis fokozás

Koleszterinszintézis fokozás

Koleszterinlebontás fokozás

Vérplazma koleszterinszintje

csökken

Lipolízis a zsírszövetben fokozás

Szabad zsírsavak oxidációja

fokozás

Trigliceridszintézis májban

fokozás

Vérplazma trigliceridszintje

csökken

Lipoproteinlipáz érfalban fokozás

Zsírraktárok trigliceridtartalma

csökken

A pajszmirigy működési rendellenességei Jódhiány (észak-nyugat Európa, Ausztrália, Ázsia bizonyos

területei) – pajzsmirigy hipofunkció, jód hiányában csökken a PH termelődése, a negatív feedback révén a TSH fokozza a mirigy működését, megjelenik a golyva, a mirigy megnagyobbodik Rendszeres jódozott só hatására helyreáll a mirigy működése A szervetlen jód a vékonybelen keresztül a vérbe szívódik és a

tüszősejtekbe tárolódik Jódtranszport energiaigényes folymat, a kolloidba a sejtek csúcsi részén

levő pendrin révén jut A pendrin gén hibája gátolja a jód felvételét

Hipertiroidizmus – fokozott hormontermelés (Graves kór/ Basedow- exoftalmus (a szemüreg szöveteiben lezajló immun folyamat következménye), súlycsökkenés, idegesség, reszketés, akár golyva is kialakulhat (mivel csökken a TSH), menstruaciós ciklus rendszertelenné válik (PH blokkolók). Kiváltó oka leggyakrabban az autoimmun folyamat.

Hipotiroidizmus –mixodema – PH nem képződnek, társulhat golyvás (magas a vér TSH szintje) kretinizmussal

Golyva normális működés esetén is kialakulhat, ilyenkor a mirigy nagyobbodását a különböző beszürödések okozhatják, baktériumos (TBC, szifilisz), férgek, daganatok.

Hashimoto szindroma – a mirigy autoimmun megbetegedése, a szervezetben képzödő antitestek megtámadják a pajzsmirigyet, limfocita beszürődés, csökkent PH termelés

A vesék zsíros tokjában helyezkednek el.A kötőszöveti tok alatt két állomány található: kéreg-

és velőállomány.A kéregállomány mezodermális eredetű.A velőállomány módosult szimpatikus dúc,

ektodermális eredetű.

A mellékvA mellékvesék esék helyzetehelyzete

Kéregállomány Glomeruláris réteg - sejtek

gomolyagokat képeznek – mineralokortikoid hormont termelnek, emberben aldoszteron (só és vízháztartás szabályozása)

Köteges réteg – a sejtek hosszúkás kötegekbe rendeződnek, – glukokortikoidokat termelik, emberben a kortizolt (szénhidrátok anyagcseréje)

Retikuláris réteg- a sejtkötegek rács alakúak –androgént termelnek mindkét nemben Dehidropeinandroszteron (DHEA) Dehidropeinandroszteron-szulfát

(DHEAS)A rétegek vastagsága a szervezet

élettani funkciójának megfelelően változik. Embrióban és újszülöttben fejlett

a retikuláris zóna. Egy év után visszafejlődik és a

köteges réteg gyarapodik Nemi érés idején a retikuláris

réteg újból vastagszik Klimax után a retikuláris zóna

vékonyodik, főleg nőkben

Glukokortikoidok hatásaiAnyagcsere hatások: vércukorszint fokozódik

(glükoneogenézis, glikogén szintézis), lipolízis (főleg végtagokban).

Gyulladáscsökkentő hatás (csökkentik a hízósejtekből a hisztamin felszabadulását, a limfociták proliferációját – főleg patkányokban, emberben kevésbé)

Immunszupressziv hatás- limfociták apoptózisa csecsemőmirigyben, nyirokcsomókban

Csontritkulás – gátolják az oszteobalsztok működésétBőr elvékonyédása- gátolják a kollagén képződését II. típusú penumociták differenciálódására hatnak a terhesség

utolsó időszakában -szurfaktantBefolyásolják a víz és sóháztartást azáltal, hogy gátolják az

arginin-vazopresszin transzlációját a hipotalamuszban (hiányában rendellenes víz visszatartás következik be).

Keringés- perctérfogat és vérnyomás fokozása a noradrenerg beidegzés révén

Idegrendszer – neuronkapcsolatok (hangulat, alvás- ébrenléti ciklus)

Glukokortikoidok szerepe a stresszválaszban

Stressz- válaszrekació – Selye 1936 Katekolaminok szintézise mellékvesében

fokozódikSzimpatikus idegrendszer aktiválódásaCRH-szekréció fokozódása →ACTH

+→glukokortikoid+Glukagon, STH - azonnali anyagcserehatásuk vanFokozódik a vérerek katekolamin és angitenzin II

érzékenységük

Kóros mellékvesekéreg-funkciókAddison kór– a mellékvesekéreg elégtelen működése váltja

ki A csökkent kéreghormonszint fokozza az ACTH szintézisét.

Az ACTH-nak melanocita-stimuláló hatása van, fokozódik a pigmentépződés, ezért még bronzkórnak is nevezik.

Hipoglikémia Csökkent vérnyomás – adrenerg beidegzés csökkenése Hiperkalémia- a szív ingerképzésének zavarát és halálát

okozhatja Nátrium visszaszívódás elégtelensége keringési

elégtelenséghez vezet

Mellékvesekéreg hiperfunkció-Cushing-szindróma – glükokortikoid többlet -Cushing-kór – ACTH többlet

Izomzat sorvadásaVégtagok lesoványodása (lipolízis miatt)A nyak, az arc zsírszövete felszaporódik –holdvilág arc

Velőállomány Hám jellegű poligonális sejtek alkotják, módosult neuronok, kötegeket vagy fészkeket ké-peznek.

Adrenalint és noradrenalint termelnek.

Káliumkrómáttal kezelve barna színűek a sejtek, ezért még kromaffin sejteknek (2) is nevezik őket.

A sejtek közt szinuszoid hajszálerek (1) és idegsejtek (3) találhatók.

A hormontermelő sejteken pre-ganglionáris szimpatikus ideg-rostok végződnek.

A kromaffin sejtcsoportok a mellékvesevelőn kívül szimpatikus ganglionok közelében levő paraganglionokban is meg-találhatók.

Hatásuk a szimpatikus ideg-rendszer hatásával megegyezik.