Embed Size (px)
Citation preview
Napraforgó Óvoda Alsóörs
éves beszámolója
2015-2016
Intézmény OM- azonosítója: 201811
Intézményvezető: ……………………………..
Csiszárné Huszár Judit
Legitimációs eljárás
Nevelőtestület nevében:
……………………………………
Szekeres Károlyné
Alkalmazotti közösség nevében:
……………………………………
Hoffer Marianna
Szülői szervezet nevében:
…………………………………………….
Árvai Zseraldina
Fenntartó nevében:
……………………………………………
A dokumentum jellege: Nyilvános
Ph.
Jogszabályi háttér: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 85. § (2) A fenntartó tanévenként legfeljebb egy
alkalommal kötelezheti az intézményvezetőt arra, hogy az intézmény tevékenységéről átfogó módon
beszámoljon.
Önértékelési kézikönyv óvodák számára
Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez Óvodai nevelés.
Napraforgó Óvoda Alsóörs 8226 Alsóörs Óvoda u. 2. Tel/fax: 87/447-086 20/2630893 email: [email protected]
I. Óvodánk szakmai munkája
1. Intézményünk szakmai munkájának elemzése a 2015-2016-os nevelési évre készített
munkaterv alapján
Gyermekközösségek
Intézményünk gyermeklétszáma ebben a nevelési évben a következőképpen alakult:
Katica csoport Lepke csoport
Gyermeklétszám okt. 1. 26 26
Gyermeklétszám május 31. 29 29
Bejáró gyerekek száma 4 6
Tanköteles gyermekek száma 9 11 Iskolába lépő gyerekek száma 8 9
További óvodai nevelés
javasolt
1 2
Félnapos óvodás - -
Gyermekét egyedül nevelő
szülő
2 -
Szülői nyilatkozat alapján
ingyenesen étkező gyermek
8 18
3 vagy több gyermek van a
családban
8 5
Nem étkező gyermek 1 -
BTM-es gyermek - -
Veszélyeztetett gyermek - -
Hátrányos helyzetű gyermek - -
Halmozottan hátrányos
helyzetű gyermek
3 2
Gyermekvédelmi
kedvezményben részesül
1 -
A következő nevelési évre előjegyzett gyermekek száma: 19.
A 2013. évi LV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
módosításának 5.§-a kimondja: „Az óvodai csoportok minimális, maximális és átlaglétszámát
az NKT. 4. melléklet határozza meg. Az óvodai csoportokra megállapított maximális létszám
(25 fő) a nevelési év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb 20 %-kal átléphető.”
Ezért a következő nevelési év indítása előtt, ismételten a Fenntartó engedélye szükséges, hogy
az előjegyzett gyermekek igénybe vehessék az óvodai nevelést.
A 2016/2017-es nevelési év indításához a fenntartói engedélyt megkaptuk.
2015/2016-os nevelési évben elsődleges célunk volt:
A gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek tiszteletben tartásával a nyugodt, és
kiegyensúlyozott légkör biztosítása
Törvényes és színvonalas intézményműködés biztosítása.
További céljaink:
Az óvoda szabályozó dokumentumainak (PP, SZMSZ és mellékletei, Házirend)
egységes értelmezése, gyakorlati megvalósítása
A szervezet szakmai színvonalának további erősítése
Nevelési év fő feladatai:
Az új dokumentumok aktualitásának megőrzése
Pályázati lehetőségek felkutatása, felhasználása a szakmai és tárgyi feltételek
javítására
Pedagógiai Programban megfogalmazott feladatok folyamatos megvalósítása
Séták, kirándulások szervezésével természeti és társadalmi környezetünk
megismerése, természet szeretetére, védelmére nevelés
A törvényi előírásoknak megfelelő fejlődési napló vezetése, s ennek megfelelően
tájékoztató a szülőknek
Különös figyelmet igénylő gyermekek, tehetséges gyermekek felismerése,
fejlesztése.
Nevelési év sajátos feladatai:
Az önértékelés, a külső szakmai ellenőrzés és a pedagógusok előmeneteli
rendszerének alapját képező minősítési rendszer bevezetéséből adódó feladatok
ellátása
Minőségelvű működésünk garanciájaként óvodánk Önértékelési Programjának
elkészítése
Hatékony együttműködés a családokkal, szülői tájékoztatás hatékonyabbá tétele
A „Zöld Óvoda” kritériumainak való megfelelés
A gyermekek kulturált viselkedésének alakítása, formálása, a szülőkkel való
együtt nevelés erősítése e témában
Tervezési dokumentumok tartalmi és formai megfelelőségének átdolgozása,
új fajta csoportnapló bevezetése: tervezési és értékelési technikák, módszerek
Pedagógiai gyakorlati munkánk során a tevékenységekben megvalósuló tanulás
során projekt módszer alkalmazása, melyekbe a gyermeki igények is beépülhetnek
Gyakornoki programban részt vevő gyakornok segítése, felkészülés a portfólió
készítésére, a minősítésre.
Az óvoda udvarának további rendezése, virágosítása, sziklakert kialakítása, környezet
fokozott védelme, szelektív hulladékgyűjtés folytatása
Feladatainkat a törvényi szabályozás egyértelműen határozta meg.
Intézményünkben két óvodapedagógust jelöltek ki tanfelügyeleti ellenőrzésre. Ennek
megfelelően elkészítettük Önértékelési Szabályzatunkat, Önértékelési programunkat és
önértékelési éves tervünket.
Az ütemezett tanfelügyelet, jogszabályi változás miatt, törlésre került, nem valósult meg.
Ennek következményeként, és a jogszabályok folyamatos változása, illetve az
intézményvezető betegsége miatt, a nevelőtestület úgy döntött, hogy a pedagógusok
önértékelését is a következő időszakra halasztják.
2016. évben módosítottuk Pedagógiai programunkat, melyet a nevelőtestület, a szülői
közösség tagjai is elfogadtak.
A 2016/2017-es nevelési évben kerül sor a gyakornok minősítésére.
Az előző években megszerzett Madárbarát Óvoda és Zöld Óvoda címre büszkék vagyunk.
Örömünkre szolgált és egyben utat mutatott, ahhoz hogy megvalósíthassuk a kritérium
rendszerben vállalt feladatainkat. Ennek megfelelően természetbarát, környezettudatos
magatartás kialakítására törekszünk a gyermekek nevelése során. A természet szeretetére
nevelést, a környezetvédő-természetvédő ember személyének alakítását már kiscsoportos
korban elkezdjük. Ehhez jó alkalmat jelentettek az élményszerző kirándulások, séták. A
természeti környezetben gyűjtött tapasztalatok segítették a gyermekek ismereteinek
elmélyítését.
A környezettudatos nevelés életünk részévé vált. A hulladékot szelektíven gyűjtjük a
csoportszobákban, használjuk az udvari komposztálót. Barkácsoló délutánok alkalmával
újrahasznosítottunk különböző anyagokat. A víz és energiatakarékosság fontosságára
felhívjuk a gyerekek figyelmét.
A nevelési év során igyekeztünk „zöld ünnepeink” köré szervezni tevékenységeinket.
Ősszel, az Állatok világnapján, egész napos buszos kiránduláson voltunk a megújult
veszprémi állatkertben. A gyerekek olyan élményekkel és új ismeretekkel tértek haza,
melyekre alapozva, sikeresen dolgozhattuk fel az állatok témakörét.
A Víz világnapjához kötődően, Víz nélkül nincs élet témahetek keretében tevékenykedtünk.
A témahét keretében a víz, a tavak, a patakok, a folyók, élővilágával ismerkedtek meg a
gyerekek. Ismereteket szereztek bolygónk nagyobb természetes vizeiről, a vizek védelméről, a
környezet szennyezésről. Kirándulás keretében ellátogattunk a Balaton partjára, ahol a
gyerekek természetes környezetben figyelték meg a tavat, a Séd patakot, mely a tóba folyik. .
Vettünk vízmintát a Séd patakból, nagyítóval megnéztük milyen élőlények élnek a vízben.
Összehasonlították a megfigyelt vizek élővilágát, nagyságát, a vizek mozgását, a növényzetét,
és a vizek szennyezettségét.
A támogatói megállapodásnak köszönhetően voltunk horgászni az Ezüsthíd Horgászegyesület
tanyáján. Itt megismerték a gyerekek a Balatonban élő halakat, ismerkedtek a horgászás
szabályaival. A szülői visszajelzések alapján, a gyermekekben sikerült elültetni egy hasznos
időtöltés csíráját.
Beszélgettünk az egészséges életmód és a víz kapcsolatáról. Kiemeltük annak fontosságát,
milyen szerepe van a víznek a táplálkozásunkban. A gyerekek előadást hallhattak a fogápolás
fontosságáról, megismerkedtek a fogorvosi rendelővel, az abban található eszközökkel.
Egészséges zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztottak, kóstoltak.
Azok a szülők, akik eljöttek, /ismét nagyon kevés volt az érdeklődő/ gyermekbalesetekről,
ezek megelőzéséről, szakszerű ellátásról hallhattak előadást. A Föld napján részt vettünk
óvodásainkkal a falutakarításban.
Voltunk kirándulni a Somlyó-hegyen, Balaton parton. Tapasztalatokat gyűjtöttünk
zöldségesnél, vasútállomáson, postán.
Az óvoda dolgozói fontosnak tartják, hogy már egész kicsi korban kialakítsák, megalapozzák
a gyermekek környezethez, állatokhoz való felelősségteljes viszonyát. Kutyafelvezető
segítségével kutyaterápiás foglalkozásokon vettek részt a gyerekek. Játékos tevékenységen
keresztül, cselekvésbe ágyazottan történtek a foglalkozások.
A csoportok közösségi életére, a nagy létszám ellenére is, az egymásra való odafigyelés,
együttműködés volt jellemző. Az együttműködő, kölcsönös bizalmon alapuló
óvodapedagógus-szülő kapcsolat kialakítására törekedtünk, hisz fontosnak tartjuk a szülők
bevonását az óvodai nevelés folyamatába.
A csoportok neveltségi szintjét figyelembe véve megállapítható, hogy a nevelési év végére a
gyermekek többsége a csoportban kialakított szokás és szabály rendszer szerint éli
mindennapi életét. Törekszünk arra, hogy minden szülőhöz eljuttassuk a Pedagógiai Program
mellékleteként kidolgozásra került Szokás- és szabályrendszert.
Ebben a nevelési évben az egyes gyerekeknél a még ki nem alakult szobatisztaság nagyobb
odafigyelést igényelt a gondozási feladatok terén. Meg kell említeni, hogy a családokból
érkező kis csoportosaink többsége nem rendelkezik az étkezésekhez kötődő szokásokkal, nem
tudnak étkezéskor egyhelyben ülni, nem használják helyesen a kanalat, nem használnak
szalvétát.
Az év folyamán próbáltuk biztosítani a gyermekek számára a nyugodt, tartalmas játékidőt, a
szabad játék feltételeit. Mindez egyre nagyobb odafigyelést igényel mindenkitől. Ez nagy
valószínűséggel a magas csoportlétszámoknak is köszönhető.
A nevelési év során igyekeztünk különböző programokat megszervezni:
Hitoktatást a szülői igényeknek megfelelően
Heti egy alkalommal néptánc oktatáson vehettek részt a tánc iránt érdeklődő gyerekek
Heti egy alkalommal a fiúk focizni jártak – Bozsik program keretében
A nagycsoportos gyerekek úszásoktatáson vehettek részt.
Óvodán kívüli programjaink során új élményekkel lettek gazdagabbak óvodásaink.
Az év során az óvodában bábszínházi előadásokon vettünk részt / Rosta Géza zenés előadása,
Kisteleki interaktív meseszínháza, Cibere zenés műsora/ Az iskola vezetésének köszönhetően
hüllő- bemutatón vettünk részt. A Művelődési házban Mikola Péter zenés gyermekműsorral
egybekötött könyvbemutatójának is a részesei lehettünk. Az iskolába lépőkkel ellátogattunk
az iskolába, ahol a leendő elsős tanító néni játékos foglalkozást tartott a gyerekeknek.
Ebben a nevelési évben is barkácsoló délutánokkal készültünk az ünnepekre, ezzel a
szülőkkel, családokkal való szorosabb kapcsolat kialakulását szerettük volna elérni.
A Szülők Közösségére egész évben az együttműködés, az óvodának nyújtott önzetlen
segítségnyújtás volt jellemző. Szülők szervezték meg a karácsonyi vásárt.
Óvodai ünnepélyeink a Pedagógiai Programban és a munkatervben meghatározottak szerint
kerültek megszervezésre. Az intézményünkben már hagyománnyá vált májusfaállítást a
község programjaihoz igazodva a Merse parkban tartottuk.
Óvodásaink részt vettek a falu életében. Advent idején a Művelődési házban tartandó
gyertyagyújtáson szerepeltek, húsvétkor részt vettünk a Merse-kút feldíszítésében a gyerekek
által készített hímes tojással, részt vettünk a falutakarításban, illetve sportoltunk Kihívás
napján.
2. A 2015-2016-os nevelési év értékelése az Intézményi Önértékelési Szabályzat szerint
A 20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendelet alapján az Oktatási Hivatal által kidolgozott
Önértékelési kézikönyvben rögzítettek szerint kell elvégezni az intézményi önértékelést, mely
ötévente esedékes. Azonban vannak olyan területek, melyeket az intézményi elvárásoknak
megfeleltetve értékelni kell minden évben. Ennek megfelelően az alábbi értékelést
készítettük.
1. Pedagógiai folyamatok
Pedagógiai folyamatok - Tervezés
Önértékelési szempontok Belső elvárások
Hogyan valósul meg a stratégiai
és operatív tervezés?
Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai
dokumentumokkal.
Tervezésünk alapjául a jelenleg intézményünk minőségelvű működését biztosító
dokumentumok szolgálnak, melyek a pedagógusminősítési rendszer kialakításával, az
intézményi önértékelési rendszer bevezetésével folyamatosan változnak.
Ebben a nevelési évben megváltoztattuk, átdolgoztuk helyi programunkat, a csoportnaplót az
új elvárás rendszernek megfelelően módosítottuk.
A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik. Az éves tervek és a beszámolók
egymásra épültek. A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok
megjelennek a pedagógusok tervező munkájában, annak ütemezésében.
A pedagógiai munka megfelel az éves tervben foglaltaknak. A teljes pedagógiai folyamat
követhető a tevékenységi tervekben, a csoportnaplókban, a gyermeki produktumokban.
Ebben a nevelési évben elkészítettük az Intézményi Önértékelési Szabályzatot, Önértékelési
Programot, Önértékelési tervet. A dokumentumokban szereplő terveket a jogszabályi
változásoknak köszönhetően a következő időszakban át kell dolgoznunk, az abban megjelölt
határidőket módosítani szükséges.
A munkatervben tervezett feladatok az önértékelési eljárások kivételével, megvalósultak.
Biztosított a fenntartóval a jogszabály szerinti együttműködés.
Pedagógiai folyamatok - Megvalósítás
Önértékelési szempontok Belső elvárások
Milyen az intézmény működését
irányító éves tervek és beszámolók
viszonya, hogyan épülnek
egymásra?
Az év végi beszámoló megállapításai alapján
történik a következő nevelési év tervezése.
Az elmúlt nevelési év beszámolója alapján határoztuk meg azokat a feladatokat, melyek a
2015-2016-os nevelési év munkatervében szerepelnek. A kiemelt nevelési feladatok között
azoknak az elvárásoknak a fejlesztendő területei szerepelnek, melyeket a partneri
visszajelzések alapján kapott intézményünk a minőségi munka javítása érdekében.
Pedagógiai folyamatok - Ellenőrzés
Önértékelési szempontok Belső elvárások
Hogyan működik az intézményben
az ellenőrzés?
Az intézményi stratégiai alapdokumentumok
alapján az intézményben belső ellenőrzést
végeznek.
Az intézményi belső ellenőrzés spontán, tervezett megfigyeléssel, dokumentum ellenőrzéssel
történik. A pedagógusok körültekintően vezetik a dokumentumokat. A dajkák tisztasági
ellenőrzése is megtörtént.
Vezetői ellenőrzésre és értékelésre az éves munkatervben meghatározott szempontok
figyelembevételével került sor.
Pedagógiai folyamatok - Értékelés
Önértékelési szempontok Belső elvárások
Milyen a pedagógiai programban
meghatározott gyermeki értékelés
működése a gyakorlatban?
A pedagógiai programban
megfogalmazottak szerint történik a
gyermekek fejlődésének nyomon követése.
A gyermekek eredményeiről fejlesztő céllal,
minden nevelési évben legalább kétszer
megtörténik a szülők tájékoztatása, illetve a
gyermekek folyamatosan kapnak
visszacsatolást eredményeikről.
A Pedagógiai Programban megfogalmazottaknak megfelelően történik a gyermekek
fejlődésének nyomon követése. A szülőket gyermekük fejlődéséről szülői értekezleteken,
fogadó órákon tájékoztattuk. A törvényi előírásoknak megfelelően megfigyeléseinket
félévenként a gyermekdossziéban rögzítettük, melyet a szülő minden tájékoztatás után aláírt.
Fejleszthető terület:
A továbbiakban fontos, hogy a szülői elégedettségi kérdőíven szereplő
elvárásokat a szülőkkel együtt értelmezzük a kérdőívek kiadása előtt.
2. Személyiség- és közösségfejlesztés
Személyiségfejlesztés
Önértékelési szempontok Belső elvárások
Hogyan történik a gyermekek
szociális hátrányainak enyhítése?
Az intézmény vezetése és az érintett
gyermekek pedagógusa folyamatosan
figyelemmel kíséri minden gyermek
szociális helyzetét.
Az intézmény Pedagógiai Programjában rögzítetteknek megfelelően minden pedagógus
köteles az óvodánkba járó gyerekek szociális helyzetét felmérni. Ennek egyik formája a
családlátogatás., mely már óvodába lépés előtt megtörténik. A gyermek életében bekövetkező
változás esetén is családlátogatással tájékozódunk a család szociális körülményeiről.
A nevelési év elején tájékoztatást kaptak a szülők a különböző támogatások lehetőségeiről
/étkezési támogatás/.
Ebben a nevelési évben 1 kisgyermek részesült gyermekvédelmi kedvezményben, és így
ingyenes étkezésben részesült.
Nagy családosként 13 kisgyermek kapott étkezési támogatást.
Jövedelem alapján ingyenes étkeztetésben részesült: 26 gyermek.
5 kisgyermek hivatásos nevelőszülővel él, akik a törvény értelmében halmozottan hátrányos
helyzetűnek minősülnek. Közülük egy gyermeket május folyamán örökbe fogadtak,
Alsóörsről elköltözött, őt a gyermeklétszámból töröltük.
Az óvodapedagógusok a hátrányos helyzetű gyermekek sorsának alakulását folyamatosan
figyelemmel kísérték. Szükség esetén jellemzést, környezettanulmányt készítettek a
gyermekekről.
A Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével folyamatosan kapcsolatot tartunk, a prevenciós,
problémákat megszüntető tevékenységek az óvodapedagógusok, a védőnő, a jegyző
egyeztetésen alapultak.
Közösségfejlesztés Önértékelési szempontok Belső elvárások
Az intézmény közösségépítő
tevékenységei hogyan, milyen
keretek között valósulnak meg?
A szülők részt vesznek az intézménnyel
közösen szervezett tevékenységekben,
amelyek elősegítik a közösségfejlesztést.
A közösségfejlesztés egyik formája a szülői értekezleteken, fogadó órákon való részvétel.
Ezeken az alkalmakon egyre magasabb létszámmal vesznek részt a szülők.
Ebben a nevelési évben is sor került a hagyományos ünnepi előkészületekhez kapcsolódó
barkácsoló délutánok megszervezésére, mellyel az intézményi közösségfejlesztést célozzuk
meg. A szülők kezdeményezésére már harmadik alkalommal került sor a karácsonyi vásár
megszervezésére, melynek bevételével a szülők közössége hozzájárul az óvodai élet
színvonalasabbá tételéhez /eszközbeszerzés, kirándulásszervezés/.
Fejleszthető terület:
a szülők számára előadást szervezni az első szülői értekezleten megszavazott témában,
apukákkal való közös program, közös óvodaszépítés megszervezése
3. Eredmények
Eredmények Önértékelési szempontok Belső elvárások
Milyen eredményességi mutatókat
tartanak nyilván az intézményben?
Az intézmény dokumentumaiban meghatározott
megfigyelések, mérések eredményeit nyilvántartják
és elemzik.
Intézményünkben a gyermeki fejlődés nyomon követése, a gyermekdossziéban megtalálható
szempontokon alapuló megfigyelés szerint történik.
A 6 éves kor után óvodában maradó gyerekek mutatói alapján elmondható, hogy csökkent azon
gyermekek száma az előző évekhez képest, akik további egy évig óvodában maradnak./ Ezen
eredmények az iskolaköteles gyermeklétszám figyelembevételével relevánsak./
A partneri elégedettségvizsgálat eredményeit felhasználva készülnek a következő év tervezett
feladatai, ennek eredménye a beszámoló külön fejezetében megtalálható.
Fejleszthető terület:
A neveltségi szint meghatározásához igazított gyakorlat kidolgozása
A következő időszakban szeretnénk a gyermekek fejlődésének alakulásához a DIFER
mérést bevezetni, melyhez szükséges az óvodapedagógusok felkészülése.
A pedagógiai folyamatok tervezésekor elkötelezetten törekszünk partnereink
visszajelzéseinek visszacsatolására.
Ebben a nevelési évben elkészítettük intézményünk önértékelési szabályzatát, mely
tartalmazza azokat az elvárásokat, melyek szükségesek a minőségi munka megítélésekor,
azonban az állandó jogszabályváltozásokat figyelembe véve, nevelőtestületünk úgy döntött,
hogy az előző évhez hasonló kérdőív segítségével kerül sor a partneri elégedettség vizsgálatra.
A 2015/2016-os nevelési év végén 47 család számára adtunk ki kérdőívet.
A kérdőív az óvodai önértékelési kézikönyv standardja alapján készült.
A kiadott kérdőívekből 22 értékelhető érkezett vissza.
Sajnálattal tapasztaltuk, hogy azzal, hogy hazavihették a szülők a kérdőívet, már nem kerültek
vissza az óvodába. Tehát a szülői vélemények felét ismerhettük csak meg.
A következő évben ismételten ragaszkodni szükséges ahhoz, hogy helyben történjen meg a
kérdőívek kitöltése.
A visszajuttatott kérdőíveken az alábbi véleményeket fogalmazták meg a szülők az óvodai
neveléssel, az intézmény működésével kapcsolatosan.
1. Az óvodára a gyermekek kulturált viselkedése jellemző: ezt tükrözi beszédük, viselkedésük a nevelőtestület tagjaival, más felnőttekkel és óvodás társaikkal.
79% !
2. Gyermekem fejlesztése, a fejlődés ütemének ellenőrzése rendszeres, tervezett és összehangolt.
89%
3. Gyermekemet az óvodában objektívan és reálisan értékelik. 88%
4. Gyermekem tisztában van a szokás-/szabályrendszer követelményekkel. 88%
5. Szülőként megfelelő visszajelzést kapok gyermekem fejlődési eredményeiről. 89%
6. Az óvoda segíti gyermekemet, hogy fejlessze képességeit. 89%
7. Az óvoda eredményesen segíti a lemaradó gyermekeket, kezeli a felzárkóztatás feladatát.
85%
8. Az intézmény lehetőséget teremt a tehetség kibontakoztatására.
80% !
9. Az óvodába járó gyermekekre jellemző az életkoruk és fejlettségük szerinti együttműködés.
87%
10. Az óvodába járó gyermekekre jellemző az előítélet-mentesség. 89%
11. Az óvodában a nevelés-oktatás személyre szabott: a pedagógusok ismerik a gyermekek testi és szellemi képességeit, törődnek értelmi, érzelmi fejlődésükkel.
84%
12. Az óvoda elvárásai magatartási, erkölcsi téren reálisak, a gyermekek életkorának, fejlettségének megfelelőek.
91%
13. Az óvoda hangsúlyt fektet az óvodán kívüli tevékenységek szervezésére. 85%
14. Az óvoda hangsúlyt fektet a gyermekek környezettudatos nevelésére. 94%
15. Az óvoda hangsúlyt fektet az egészséges életmódra nevelésre, lehetőséget teremt rendszeres testmozgásra, friss levegőn való tartózkodásra, délutáni pihenésre.
93%
16. Az óvoda fontosnak tartja a nemzeti hagyományok megismertetését, a magyarságtudat, hazaszeretet kialakítását.
92%
17. Az intézményben a gyermekek megismerik az erkölcsi normákat. 91%
18. Az intézményvezető jelenléte meghatározó az óvodában. 88%
19. Az intézménynek jó a hírneve, jól képzett pedagógusok magas színvonalon végzik munkájukat.
81%
20. A dajkák munkájukkal hozzájárulnak a gyermekek fejlődéséhez. 92%
21. Az óvoda higiéniai tisztasága megfelelő, környezete rendezett. 93%
22. A gyermekek étkeztetése változatos, mennyisége megfelelő. 88%
A szülők a visszaérkezett kérdőívek alapján óvodánk erősségének tekintik:
Az óvoda hangsúlyt fektet a gyermekek környezettudatos nevelésére.
Az óvoda hangsúlyt fektet az egészséges életmódra nevelésre, lehetőséget teremt
rendszeres testmozgásra, friss levegőn tartózkodásra, délutáni pihenésre.
Az óvodai higiéniai tisztasága megfelelő, környezete rendezett.
Az óvoda fontosnak tartja a nemzeti hagyományok megismertetését, a
magyarságtudat, hazaszeretet kialakítását.
A dajkák munkájukkal hozzájárulnak a gyermekek fejlődéséhez.
Az óvoda elvárásai magatartási, erkölcsi téren reálisak, a gyermekek életkorának,
fejlettségének megfelelőek.
Az intézményben a gyermekek megismerik az erkölcsi normákat.
A kérdőívek kiértékelésekor, összehasonlítva az előző évi eredményekkel, örömmel
tapasztaltuk, hogy minden elvárás esetén, a szülők véleménye szerint, fejlődés tapasztalható
intézményünk munkájában.
Az elmúlt évekhez hasonlóan, a szülők véleménye szerint, az intézményben folyó nevelés
során sikeresen valósítjuk meg pedagógiai programunk egyik kiemelt feladatát, a
környezettudatos magatartás kialakítását, környezeti nevelést.
Az eredményes tevékenykedéshez hozzá járul óvodapedagógusaink elkötelezettsége a
fenntartható fejlődés iránt, illetve a fenntartó által biztosított költségvetés, mely lehetővé teszi
a „Zöld Óvoda” cím által támasztott kritériumoknak való megfelelést, mind ezen a területen
végzett pedagógus továbbképzésekhez való támogatást, mind a gyermekek fejlődését szolgáló
eszközök (nagyító, mikroszkóp, földgömb) megvásárlását biztosítva.
A gyermekek óvodai neveléséhez kapcsolódó szakmai munka területei közül az egészséges
életmódra nevelés, erkölcsi nevelés, közösségi nevelés színvonalával elégedettek a szülők.
Intézményünk tisztaságát jónak ítélik, elégedettek a dajkák munkájával.
Gyengeségeink a következők:
Az óvodára a gyermekek kulturált viselkedése jellemző.
Az intézmény lehetőséget teremt a tehetség kibontakoztatására.
Az elmúlt nevelési évhez hasonlóan, kiemelt nevelési feladatunk volt a különös figyelmet
igénylő gyermekekkel való bánásmód alakítása, formálása. Ebbe a kategóriába tartoznak a
tehetséges gyerekek is. A szülők szerint intézményünk még mindig nem tesz eleget a
tehetséges gyermekek fejlesztése érdekébe.
A tehetséges gyermekek személyiségfejlődéséhez intézményünk lehetőségeihez mérten
igyekszik hozzájárulni. A délutáni foglalkozások óvodán belüli szervezése hely hiány miatt
nem megoldható.
A mozgásban tehetséges gyerekek fejlesztésére a nyár folyamán átadott ovi-foci pálya átadása
nyújt új lehetőségeket. Pedagógiai Programunkba igyekszünk beilleszteni az OVI-FOCI
Programot, ezzel is elősegítve a sportban tehetséges gyermekek személyiségfejlesztését.
A szülők a gyermekek kulturált viselkedését negatívan ítélik meg.
A gyermekek kulturált viselkedésének kialakítását csak a szülőkkel közösen végzett munka
eredményeként tudjuk megvalósítani. 2016-ban módosított Pedagógiai Programunk
mellékletében elkészítettünk egy szokás-szabályrendszert, melyben rögzítettük azokat a
szokásokat, szabályokat, melyeket intézményünkben elvárunk a gyerekektől. Ezt minden
szülőhöz eljuttatjuk, bízva abban, hogy a család és óvoda által is elvárt szokások, szabályok
megismerése, alkalmazása elősegíti a gyerekek kulturált viselkedésének alakítását.
A visszajuttatott kérdőíven szereplő vélemények megerősítenek bennünket abban, hogy az
Óvodai Országos Alapprogramban és Pedagógiai Programunkban megfogalmazott
feladatainkat, kitűzött céljainkat, különös tekintettel a környezeti nevelésre, jól sikerül
megvalósítanunk. Szintén örömmel tölt el bennünket az a tény, hogy a szülők megfelelő
visszajelzéseket kapnak a gyermekek fejlődési eredményeiről. Ez pozitív visszajelzés, az
elmúlt évekhez képest. Úgy ítéljük meg, hogy a szülők is érzik a fontosságát a folyamatos
kapcsolattartásnak, ez tükröződik a fogadó órákon való aktívabb részvételben is.
További munkánk során igyekszünk a szülők által megnevezett gyengeségek javítására.
A gyermekek véleményének kikérésére is sor került.
2015-2016-os nevelési évben a gyermekek kedvelt tevékenységei:
Játék az udvaron
Ábrázoló tevékenység
Matematikai tapasztalatszerzés
Környezet megismerése
Asztali játék
Mese-vers
Öltözködés
Kevésbé kedvelt tevékenységek:
Játék a babaszobában
Pihenés
Tevékenységek Szeretem Nem szeretem
1.Asztali játék 12 92% 1 8 %
2. Játék a szőnyegen 8 62% 5 38%
3. Játék a babaszobában 5 38% 8 62 %
4. Játék az udvaron 13 100 % - -
5. Ábrázoló tevékenység 13 100 % - -
6. Testnevelés 10 77% 3 23 %
7. Mese-vers 12 92% 1 8%
8. Matematika 13 100 % - -
9. Környezet megismerése 13 100 % - -
10. Ének, énekes játék 10 77 % 3 23%
11. Öltözködés 12 92% 1 8%
12.Terítés 10 77% 3 23%
13.Fogmosás 11 85% 2 15%
14.Pihenés 6 46 % 7 44 %
Örömmel tapasztaltuk, hogy a gyerekek számára az udvaron végzett tevékenységeket
felszabadultan végzik. Az udvari játszó eszközök sokszínűsége kielégíti mozgásigényüket, a
szép, füves udvar, a jó levegőn való tartózkodás az egészséges életmód kialakításában fontos
szerepet kap.
A tevékenységi területek közül a gyerekek számára fontos az ábrázoló tevékenység, mely
során fejlődik kreativitásuk, szép iránti fogékonyságuk. A matematikai tapasztalatszerzést,
környezet megismerését is kedvelt tevékenységeik között említik, mely az óvodapedagógusok
számára fontos visszajelzés.
A vizsgálatból megállapítható, hogy Pedagógiai Programunk fő célkitűzéseinek
megvalósulását a gyermekek mindennapjaik során is megélik. A szabad játék, ezen belül az
udvari játék, a környezeti nevelés, a mese-vers tevékenységek a gyermekek számára is
meghatározók.
A kevésbé kedvelt tevékenységek közül a babaszobai játék megjelölése azzal magyarázható,
hogy a megkérdezett gyerekek többsége fiú volt. A pihenést a megkérdezett gyerekek közül
többen nem szeretik. Az életkorhoz igazodó alvásszükséglet figyelembe vételét csak külön
helyiség biztosításával tudnánk megoldani.
4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Önértékelési szempontok Belső elvárások
Milyen pedagógus szakmai
közösségek működnek az
intézményben, melyek a fő
tevékenységek?
A szakmai csoport önálló munkaterv szerint
dolgozik. Ezt az intézményi célok
figyelembevételével készítik el.
Intézményünk nevelőtestületi létszáma alacsony, ezért csak az Önértékelési csoport, mint
önálló szakmai csoport működik. Működésének alapja az éves önértékelési terv, az abban
meghatározott határidők szerint végzi munkáját.
Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Önértékelési szempontok Belső elvárások
Hogyan történik az
információátadás az intézményben?
Az intézmény munkatársai a munkájukhoz
szükséges információkhoz és ismeretekhez
hozzájutnak.
Az intézményben az információáramlás megvalósítása nem mindig zökkenőmentes.
Formái: szóbeli, e-mail, értekezletek.
Óvodai kérdéseket, szakmai egyeztetéseket nevelőtestületi értekezleteken vitatjuk meg.
A nevelés nélküli napok és a hospitálások is segítik a szakmai ismeretek bővítését.
A dajkák, a konyhai dolgozók is tájékoztatást kapnak az óvodát, az őket érintő kérdésekről
munkatársi, alkalmazotti értekezleteken.
5. Az intézmény külső kapcsolatai
Az intézmény külső kapcsolatai Önértékelési szempontok Belső elvárások
Hogyan kapnak tájékoztatást a
partnerek az intézmény
eredményeiről?
Az intézményben az információ átadás
elsősorban szóbeli és digitális alapú.
A papíralapú információ átadás csökkentésére
kell törekedni.
A partnerek tájékoztatását és véleményezési
lehetőségeinek biztosítását folyamatosan
felülvizsgálják és visszacsatolják.
Intézményünkben törekszünk arra, hogy a „zöld óvoda” kritérium rendszerének megfelelően,
csökkentsük a papíralapú információ átadást, ezért az információkat mind a munkatársak,
mind egyéb partnerek felé digitális formában juttatjuk el. Ha szükséges, írásbeli tájékoztatásra
a faliújságot használjuk.
Külső partnereink tájékoztatásának formái az egyéni beszélgetések, értekezletek, fogadóórák.
6. A pedagógiai munka feltételei
A pedagógiai munka feltételei
Tárgyi, infrastrukturális feltételek Önértékelési szempontok Belső elvárások
Hogyan felel meg az infrastruktúra
az intézmény képzési
struktúrájának, pedagógiai
értékeinek, céljainak?
Az intézmény a költségvetés elkészítése előtt
felméri a pedagógiai program
megvalósításához szükséges infrastruktúra
meglétét, folyamatosan jelzi a hiányokat a
fenntartó felé.
Intézményünk minden évben, a költségvetés elkészítésekor, felméri a pedagógiai program
megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, nevesíti a folyamatosan pótlásra szoruló
eszközöket, a fejlesztés irányvonalát. Ennek megfelelően ebben a nevelési évben is pótoltuk a
szükséges eszközöket, a gyermeklétszámhoz igazítottan kiegészítettük a gyermekek által
használt játékok, foglalkozásokon használt eszközök számát.
Az elmúlt nyár folyamán a két csoportszoba parkettázására került sor. Felújításra került a
felnőtt WC és a kisfolyosó. Fertőtlenítő meszelés volt a konyhában, a gyermekmosdóban.
2015 év őszén sor került egyik gázkazán cseréjére. A tél folyamán a gyermekmosdó
folyamatosan beázott, ezért szükségessé vált a tető egy részének szigetelése.
Intézményünk energia ellátását a 2015 tavaszán felszerelt napelemek segítik.
Továbbra is sürgősen megoldandó feladataink közé tartozik a konyha, étterem felújítása, az
éttermi nyílászárók cseréje, mert fűtési kapacitásunk jelentős részét feleslegesen használjuk
fel, a rossz nyílászáróknak köszönhetően. A konyha, étterem, ill. éttermi nyílászárok
felújítására, új eszközök beszerzésére önkormányzatunk pályázatot adott be. Bízunk a sikeres
elbírálásban.
A pedagógusok minősítési rendszerének bevezetése továbbra is szükségessé teszi technikai
eszközeink számának bővítését, melyek lehetővé teszik a mindennapos infokommunikációs
technika alkalmazását. Ebben a nevelési évben minőségi munkánk eredményessé tételéhez
projektort és diktafont kaptunk intézményfenntartónktól. A WIFI kapcsolat kiépítése
megvalósult. Ezeket az eszközöket a gyermekek tevékenységei során, illetve szülői
értekezletek alkalmával is felhasználtuk, ill. szeretnénk felhasználni.
Intézményünk 2014-ben elnyerte a „Zöld Óvoda” címet, ennek megfelelően a következő
időszakban igyekszünk a kritériumrendszer által felvázolt feladatok megvalósításához
szükséges eszközök beszerzésére. Mind két csoport eszközállománya földgömbbel,
mikroszkóppal, nagyítókkal gyarapodott.
Intézményünk udvari játékainak felülvizsgálata, melyet jogszabály ír elő, megvalósult.
Önkormányzatunk biztosította a felülvizsgálathoz, kijavításhoz szükséges anyagi fedezetet.
Alsóörs Község Önkormányzatának és az OVI-FOCI Alapítvány Pályázati támogatásának
köszönhetően műfüves ovi-foci pályával gazdagodott óvodánk. Melynek hivatalos átadása
2016. augusztus 4-én megtörtént.
Óvodánk gyermeklétszáma az elmúlt évekhez hasonlóan alakul. Intézményünk épülete, a
benne lévő helyiségek száma, nem minden esetben teszik lehetővé a zökkenőmentes,
minőségileg magas színvonalú munkát. A nevelőtestületi szoba, a logopédiai és fejlesztő
szoba hiánya akadályozza az intézményvezetői munkát. Bízunk benne, hogy sikeres
pályázatnak köszönhetően e problémánk is megoldódik.
A pedagógiai munka feltételei
Személyi feltételek Önértékelési szempontok Belső elvárások
Hogyan felel meg a humán
erőforrás az intézmény képzési
struktúrájának, pedagógiai
értékeinek, céljainak?
Az intézmény reális képpel rendelkezik a
nevelő-oktató munka humánerőforrás
szükségleteiről.
A humánerőforrás szükségletben bekövetkező
hiányt jelzi a fenntartó felé.
A 2015-2016-os nevelési évben pedagógus létszámunk, a jogszabálynak megfelelően,
gyermeklétszámhoz igazítottan, 5 fő.
Heti munkaidő Kötelező óraszám
Intézményvezető 40 óra 10
Intézményvezető-
helyettes
40 óra 24
2 Óvodapedagógus 40 óra 32
Gyakornok 40 óra 26
Ebben a nevelési évben, az intézményvezető betegsége miatt, 7 hónapig az intézményvezető-
helyettes látta el az intézmény vezetését intézményvezető-helyettesként.
A személyi feltételek javítása érdekében, a fenntartó beleegyezésével, plusz egy fő, dajkaként
napi 4 órában, segítette munkánkat.
A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dajkák száma 2 fő. A konyhai dolgozók száma 3
fő, 1 fő élelmezésvezető, illetve 1 fő 2 órában kisegítőként tevékenykedik. A vacsoráztatást 1
fő megbízási szerződés formájában látja el.
Az intézményben a karbantartási munkákat napi 2 órában látja el a karbantartó.
Munkája ellenőrzése során nem megfelelőséget tapasztaltunk.
Intézményünkben sokféle olyan tevékenység végzése is szükséges, mely nem csak a
karbantartási munkákat jelenti, ezért szükségesnek tartjuk, ennek a problémának a
felülvizsgálatát és új megoldások keresését.
A továbbképzések a munkaterv alapján megvalósultak:
- 1 fő óvodapedagógus: 100% ZÖLD OVI – A Zöld Óvoda kritériumrendszere a
gyakorlatban megvalósítva – (30 óra – 30 kredit)
- 2 fő dajka: a Budapesten megrendezett V. Országos Dajkakonferencia
- 5 fő óvodapedagógus: OVI-FOCI képzés
Fejleszthető terület:
A környezettudatos szemlélet megalapozását célzó belső tudásátadás
megszervezése.
Nevelő munkánkat heti 4 órában fejlesztő pedagógus segíti, alkalmazását intézményünk
költségvetéséből biztosítjuk.
Óvodánk logopédiai ellátását, hasonlóan az előző évhez, a Balatonfüredi Nevelési Tanácsadó
utazó logopédusa látja el. A gyermekek terápiás foglalkozáson heti egy alkalommal
óvodánkban, illetve szülői igény szerint második alkalommal Balatonfüreden vesznek részt.
Intézményünk szerves részét képezi óvodánk főzőkonyhája.
A konyha, a kiszolgáló helyiségek és az étterem infrastruktúrája minden tekintetben
fejlesztésre szorul. A konyhai gépek, edények, eszközök számának folyamatos cseréje,
pótlása szükséges.
Az étterem nyílászáróinak, bútorzatának cseréje a beadott infrastruktúra pályázat
sikerességétől függetlenül elengedhetetlen.
A konyha, jelentős szerepet tölt be községünk életében, számos eseményen dicsérik az itt
készülő ételeket.
Itt készül a Márton-napi libasült, a szép korúak karácsonyára, iskolai karácsonyi ünnepélyre,
Falukarácsonyra a pogácsa és egyéb ételek. Kiszolgálja a Sport bál közönségét, Nyugdíjas
farsangra érkezőket. A község számos programján kínálják a vendégeket: Majális, Jókai
bableves muri, Halászlé-főző verseny, Falunap, Jubileumi rendezvény a sportolóknak.
Számos sporttal kapcsolatos rendezvényre készít pörköltet, illetve felvállalja a gyermekek
nyári táboroztatásával kapcsolatos étkezések ellátását. A felsoroltakon túl biztosítja az
óvodások, iskolások, nyugdíjas, szociális és vendégétkezők étkeztetését is. Az elmúlt nevelési
évben az alábbi adag számok készültek:
A fentiekből kiderül, hogy a konyhai személyzet munkája az elkészített adagok tekintetében
megnövekedett. Szükségesnek tartjuk a humánerőforrás biztosítását a színvonalas munka
érdekében.
szept. okt. nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. Adag 2014/2015
181 157 181 170 160 172 187 168 193 162
Adag 2015/2015
187 158 190 202 206 181 155 198 200 173
II. A 2015-2016-os nevelési év eredményeiből következő feladataink a
2016-2017-es nevelési évre
Felkészülés a pedagógusminősítési rendszer által meghatározott minősítési
eljárásokra, minősítő vizsgára
Intézményi önértékelési kézikönyv aktualizálása, intézményi elvárás rendszer
kidolgozása
Szakmai ellenőrzésekre, tanfelügyeleti ellenőrzésekre való felkészülés
Közvetett partnereink tájékoztatása a partneri elégedettségről
A gyermekek kulturált viselkedésének alakítása, formálása, a szülőkkel való
együttnevelés erősítése e témában
a „Zöld Óvoda” pályázat kritériumainak való további megfelelés
OVI-FOCI program bevezetése
A beszámolóban megjelölt fejleszthető területek címszó alatt megjelölt feladatok
megvalósítása
III. Összefoglaló gondolatok
Ismét egy nehéz, feladatokkal és eseményekkel dús évet zárunk.
Éves beszámolónkat igyekeztünk az önértékelési kézikönyvben leírt elvárásoknak megfeleltetve
elkészíteni. Megfogalmaztuk erősségeinket és a fejleszthető területeket is jelöltük, melyek az
elkövetkezendő nevelési év munkatervi feladatait jelentik számunkra.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy eredményes évet zártunk, és igyekeztünk és a továbbiakban is
igyekszünk megfelelni a pedagógusokkal szembeni kihívásoknak.
A 2015/16-os nevelési év gazdag program kínálatának köszönhetően a gyermekek jól érezték
magukat óvodánkban. Kitűzött nevelési céljainkat intézményünk megvalósította.
A következő nevelési évben óvodai csoportjaink létszáma szintén eléri a 29-29 főt, óvodánk
kihasználtsága ismét 100% feletti. A gyermekek egészséges fejlődésének biztosítása
érdekében, ismételten nagyon szeretnénk, ha óvodánk bővítése megvalósulna.
Alsóörs, 2016. augusztus 25. Szekeres Károlyné és Csiszárné Huszár Judit
intézményvezető-helyettes intézményvezető
