Emozgás32

Ne misztifikáljuk a jógát!Ist enek és csakrák nélkül

harmadik szemünkkel olvasunk az emberek aurájában, egyszerûen csak testtartásunk, arcunk megmutatja aktuális állapotunkat.

Végül pedig mégis némileg ellent kell monda-nom az eddig leírtaknak ahhoz, hogy teljes legyen a kép, hiszen a jógának tényleg van egy racionális elme számára ne-hezen megfogható része. A jóga útján haladva elôbb-utóbb – szinte kikerülhetet-lenül – várnak olyan tapasztalatok legbelsô mûködésünkrôl, valódi énünk, természetünk mibenlétérôl, amik alapjaiban változtathat-ják meg önmagunkhoz és a világhoz való viszonyunkat. Próbálok minél kevésbé misz-tikusnak tûnni, mert szó sincs ilyesmirôl. Nem misztikus dolgokról van szó, de ezek az érzetek, felismerések valamelyest kívül esnek megszokott világunk, észlelésünk határain.

Nem „kiárad a fehér fény a szívcsakránkból” típusú érzések-re kell gondolni, sokkal finomabb dolgokról van szó: lehet, hogy valamely testrész átmelegszik, besûrûsödik vagy esetleg finom áramlást tapasztalunk a gerinc mentén. Ezek benned létrejövô evidens tapasztalatok, ezért egy jó oktató nem fog ilyen képekkel fárasztani, nem akar össze-zavarni, hiszen egy kezdô nem rendelkezik olyan koncentrációs képességgel, hogy ilyen tapasztalatai lehessenek. Egészségesebb, ha a gyakorlás elôrehaladtával önmaguktól alakulnak ki ezek a finom érzetek, nem pedig az oktatótól hallottak hatására.

Ha találsz egy olyan oktatót, aki jó „szakem-ber”, akkor ô egy személyben lesz a házior-vosod, pszichológusod, filozófiatanárod és barátod is, útmutatása és tanítása mindig személyes, éppen neked való. Ha elalszod a nyakad, mutat majd néhány praktikus gyakorlatot a fájdalmadra, de ha az emberi lét értelmérôl kérdezed, akkor is megérthetô (megélhetô) választ ad.

Ez pedig sosem lehet a teljes kép a jógáról, csupán egy út, amelyet az adott mester bejárt. Ô ezt ismeri, ezen haladt végig, termé-szetes, hogy téged is erre próbál terelgetni...ahány oktató, annyiféle jóga. De ez egyálta-lán nem baj. Ahogy én láttam, hasonló ha-sonlót vonz: mindenki megtalálja a számára megfelelô utat, jógafajtát, vezetôt. Minden embernek másra van szüksége, nem létezhet egy abszolút út, ami a tökéletes egészséghez vagy éppen a világ mûködésének megértésé-hez vezet.

Rendkívül sokszínû a jógaiskolák, jógastúdiók repertoárja – akár hazánkban is. Mindegyik stúdióban jógát oktatnak, mégis elôfordulhat, hogy egészen máshová helyezik a hangsúlyt: a mai jóga-rendszerek nagyobb része a fizikai szintre, az anatómiai kivitelezés pontosságára fókuszál (ilyen például a gerincjóga vagy az Iyengar jóga), de más jógaórákon elôfordulhat, hogy a meditáció, az elme mûködésének megfigyelé-se, megértése kapja a fôszerepet (Rádzsa jóga, Himalája jóga), megint máshol pedig lehet, hogy légzôgyakorlatok és a stressz kezelése áll a középpontban (stresszoldó jóga).

A több ezer éves jóga mozgás- és bölcseleti rendszere az életünk minden területére kínál megoldást, mégis sok embert visszatartanak a vele kapcsolatos tévhitek. Sokan gon-dolják, hogy a jógának köze van a valláshoz, hogy a jóga valamiféle „elborult", misztikus dolog, az órákon hindu istenek neveit züm-mögjük, miközben a Buddhává válás mibenlé-tén elmélkedünk. Sok emberrel találkoztam, akiknek a fejében még egy ilyen kép él, mert esetleg hallottak valamit, amit nem tudtak hová tenni, és kialakítottak magukban egy teljesen téves elképzelést.

A valóság az, hogy a jóga közel sem ilyen: a jógában semmi misztikus nincsen, praktikus, gyakorlati út, amely abban segít, ahol éppen a figyelmed van. A jógastúdiók túlnyo-mó része már a modern mozgástrendeknek

megfelelôen tanítja a jógát, az oktatók több-sége komoly anatómiai tudással és sportok-tatói végzettséggel rendelkezik, a foglalko-zások preventívek, elsôdleges szerepet kap testünk egészségének megôrzése, formájának alakítása, esztétikussá tétele.

Szó sem esik csakrákról, ezoterikus minôségekrôl, a test- és egész-ségfejlesztés racionális alapokon, fizikai szinten zajlik. Egy kezdô órán – néhány sajnálatos esettôl eltekintve – ezzel találkozol. Nem fognak istenek vagy csakrák neveivel traktálni, hanem megmutatják hogyan kell hátrabillenteni a medencédet, mikor párhuzamosak a karjaid, vagy milyen gyakorlatokkal javíthatod a tartásod és szüntetheted meg derékfájásodat. Senki sem akar majd rávenni bonyolult pozíciók vagy rituálék végrehajtására. Az oktató célja egy dolog lesz: segíteni abban, hogy egy kelle-mesebb, teljesebb létezést valósíthass meg a testedben.

Persze – hogy értsd a helyzetet egy oktató szemszögébôl – nem valószínû, hogy egy jógaoktató számára itt be is fejezôdik a jóga. Reményeim szerint, aki jógát oktat, annak a figyelme már sokkal finomabb folyamatokon van saját gyakorlása során. Viszont többségünk egy fizikai testtel azonosítja önmagát, nem valami elvont dolog-gal, ezért az óra tartása közben a jógaoktató fókusza is a testre fog irányulni, vagy ha éppen a stresszel vagy bajban, akkor oda.

Nem valami hatodik érzékrôl van szó, ami a jógaoktatóknál kifejlôdik, ez egyszerûen csak a rutin meg talán némi empátia. Saját tapasztalatom is az, hogy amikor bejön valaki jógázni, és megáll elôtted a recepciónál vagy beleáll az elsô jógapozícióba, máris látod, hogy milyen gyakorlatokra lesz szüksége, milyen izmait kellene fejleszteni a tartása javításához, mennyire feszült az életvitele, de akár azt is, hogy milyenek a kapcsolatai vagy milyen lelki gondokkal küzd. Nem vala-mi megfoghatatlan érzékelés történik, nem a

Írta: Diószegi Ádámwww.jogaoktato.hu

www.mandalajoga.hu

Nyugati, a tudomáNy által behatárolt világuNkbaN új, sokak számára ismeretleN terület a jóga. aki még Nem próbálta, aNNak is vaN elkép-zelése róla, de ez az esetek többségébeN távol áll a va-lóságtól. sôt, akik próbál-ták, azok is az alapjáN alkot-Nak véleméNyt, amit az adott jógastúdió jógaoktatójától hallottak.

A jógast údiók t úlnyomó része már a modern

mozgást rendeknek megfelelo”en tanít ja a jógát, az oktat ók

t öbbsége komoly anat ómiai tudással és spor toktatói

végzet t ség gel rendelkezik.