Németország

8. osztály földrajz

Helyzete,fekvése,határai, éghajlata

•Közép-Európa ÉNY - i részén fekszik•Területe: 349 520 km²•Népessége:82,4 millió fő•Népsűrűsége: 235,7 fő/ km²•Nyelve: német•Fővárosa: Berlin (3,8 millió fő)•GDP :28 260 USD/fő•Fekvése kedvező: két tenger határolja, a kereskedelmi útvonalak keresztül futnak.•Tartományok alkotják a Német Szövetségi

államot. Több nagyvárosa tartományi jogú.•Északon: Északi-tenger parti szigetsor övezi, majd Dánia, a Balti-tenger, Keleten: Lengyelország, Csehország, Délen: Ausztria, Svájc, Nyugaton: Franciaország, Luxemburg, Belgium, Hollandia határolja.-Alapító tagja az EU –nak.-ÉNY-on óceáni éghajlata csapadékos, hűvös, középső és keleti része kontinentális, míg a legdélebbi az Alpoknál hegyvidéki jellegű.

Tájai, kialakulásuk,

1., Északon fekszik a Germán (német)-alföld. A jégkori jég alakította felszínét az újkor negyedkorában (Mecklenburgi-tóhátság, vándorkő, moréna, végmoréna). Lösztalaj. Partja épülő homokos lapos part: turzás: a hullámzás építette keskeny homokgát, ez zárja el a nyílt tengertől a lagúnát: mely a turzással elzárt sekély tengeröböl, s dűnék sorakoznak a part mentén, s a szél hordja a futóhomokot. Tőzeglápos az északi partja 2., A Német-khg. Lépcsős, medencés tájakat foglal magában. A Rajnai-palahg. Neve is elárulja, hogy palás szerkezetű kőzete van. Árkos süllyedékében folyik a Rajna, partja zöldség, gyümölcs és virágtermesztéséről híres. Tüzes rajnai borok. A Rajna-völgye a Vogézek és a Fekete-erdő között húzódik. A Fekete-erdőben ered a Duna, Közép- Eu. leghosszabb folyója. Középen a Harz-hg.- ben a sókészlet jelentős, az Érchg.-ben sok színesfém, uránérc van, a Cseh-erdő szene grafitja hasznosítható. A Thüringiai-erdő a fa- és papíriparnak ad alapanyagot.

Tájai, kialakulásuk,

3., A Sváb-Bajor-medencét a Duna és folyói darabolták fel, így lett dombvidék jellegű. A terület fokozatosan alacsonyodik a Duna medre felé. Része: Sváb-Alb és a Bajor-Alb. Mezőgazdasága jelentős: búza, komló van sok, a sörgyártás végett is. 4., Az Alpok északi része Bajor-Alpok néven ismert. Zugspizze (2963 m) legmagasabb. Itt hegyvidéki jellegű az éghajlat, hotelek, szanatóriumok vannak, síparadicsom és erdőgazdálkodás jelent bevételt. Vízrajza: Az Északi-tengert a Fekete-tengerrel a Duna-Rajna-Majna- csatorna köti össze. Teher - és személyszállítás folyik a vizeken. Vízhálózata sűrű, délen a Bodeni-tóból lép ki a Rajna, Németo. legforgalmasabb vize. Az Elba hatalmas tölcsértorkolatába épült Hamburg kikőtővárosa. Jelentős még Kiel, Bréma, Bremenhaven és Rosctok. Az Oder (Odera) a lengyel határon folyik. A folyók tiszta vizűek, ingadozó vízjárásúak.

Az éghajlat, a domborzat, a talaj és a mezőgazdaság kapcsolata:

Germán-alföld:

Német-középhg.

Sváb-Bajor- medence

Bajor- Alpok

ÉNY: óceáni Homok, tőzegláp, löszvidék, déli részén mezőségi

Kontinentális Pala, mészkő,barna erdőtalaj

Kontinentális Öntéstalaj,löszvidék, mezőségi

Hegyvidéki hatás barna erdőtalaj , szürke erdőtalaj

Szarvas- marha

Sertés, baromfi

Sertés, baromfi

Szarvas- marha, juh

Szálastakar- mány, rozs, árpa, zab, burgonya, cukorrépa, kukorica, len, kender

Szőlő, zöldség, gyümölcs, kukorica, búza, virág

Búza, kukorica, komló, maláta

fakitermelés

élelmiszer-, malom-, cukoripar

Élelmiszer-, malom-, konzervipar

Élelmiszer-, malom-, szeszipar

Tejipar, faipar

Németország az északi mérsékelt éghajlati övben fekszik. Az éghajlat az Északi-tengerhez közeli vidékeken nedves óceáni, vagyis csapadék egész évben előfordul, bár a nyár a legcsapadékosabb. A tél enyhe, a nyár hűvös. Kelet és dél felé egyre kontinentálisabb jellegű, vagyis a tél hidegebb, a nyár melegebb. A csapadék éves eloszlása ennek megfelelően egyre egyenetlenebb, hosszú száraz időszakok is gyakran kialakulhatnak. Az Alpok előterében a hegyvidéki hatás érvényesül.

A Duna Regensburgnál.

Németország sokoldalú ipara

Ipara: energiahordozók:Feketekőszén: Ruhr- vidékBarnakőszén: Köln-Aachen; Halle, Lipcse , CottbusFöldgáz és kőolaj: Germán- alföld Hő-, atom- és vízerőművek, szélenergia: Északi-tenger partján.NehéziparKohászat - Ruhr-vidékGépipar - szerszámgépek; mezőgazd.gépek, -Drezda Autógyártás - München: BMW, Audi, Opel, Wolksvagen Stuttgart: Mercedes, Hajógyártás:Hamburg,Rostock, BrémaElektronikai ipar - München (Siemens) Stuttgart (Bosch) Finomtechnikai iparOptikai iparÉlelmiszeripari berendezések: DrezdaVegyipar: Frankfurt,Lipcse, Halle,Köln, Berlin

Érdekesség

Egy hagyományos iparvidék mai arca

• Európa legnagyobb ipari központjai a régi bányavidékek, a vasérc- és feketekőszén-lelőhelyek közelébe települtek. Erre jó példa Németországban a Ruhr-vidék, amely az ország legrégibb és legsokoldalúbb iparú területe. Kialakulását a nagy mennyiségű és különböző minőségű feketekőszénnek, a közeli vasérctelepeknek, a Rajna vízi útjának és ipari vizének köszönhette. Gyors ütemű, töretlen fejlődése a II. világháborúig tartott. Az utóbbi évtizedekben súlyos válságba került. Mivel magyarázható a visszaesés?

• —A régi feketekőszén-bányák kimerültek, az újak megnyitása igen költséges.• —A hőerőművek üzemeltetéséhez inkább a közeli, külszíni fejtéssel nyerhető

barnakőszenet használják.• —Az ötvözetek és műanyagok elterjedésével az acél iránti kereslet

megcsappant.• —A belső fogyasztás és a külföldi kereslet is csökkent.• Sok bányát bezártak, munkahelyeket szüntettek meg. A foglalkoztatottak ötöde

munkanélkülivé vált.• A hanyatlás megállításához, az iparvidék korszerűsítéséhez jelentős anyagi

támogatást kapott a térség az Európai Uniótól. Segítségével tudáson alapuló – kutatásokkal, fejlesztésekkel támogatott – iparágakat hoztak létre. A munkásokat átképezték. Helyreállították a környezetileg leromlott területeket, parkosítottak, erdősítettek. Az 1990-es évek közepétől környezetvédelmi iparágakat és technológiákat honosítottak meg. A Ruhr-vidék több nagyvárosába ipari kutatóintézetek települtek. Az egyetemi városok egyben technológiai, műszaki fejlesztési központjai lettek a területnek. A fentiek eredményeként új munkahelyek teremtődtek, csökkent az elvándorlás és a munkanélküliek aránya.

• Napjainkban a Ruhr-vidéken jelentős iparág a vegyipar és a gépgyártás. Az egykori szénvegyészet helyét a kőolajat feldolgozó petrolkémiai üzemek és gyógyszergyárak vették át. A gépiparban a nyersanyagigényes nehézgépgyártás mellett a mikroelektronikai, a számítástechnikai és a háztartási elektronikai ágazatok kerültek előtérbe.

A villamosenergia-termelés szerkezete

A kőszén felhasználásának lehetőségei

Frankfurt

Berlin a reichstag kupolája,

BMW autógyára Münchenben, Hajók a hamburgi kikötőben

Köszönöm a figyelmet!