Embed Size (px)
Citation preview
A tantárgy követelménye
Kollokvium (írásbeli – teszt formájában)
Irodalmak
•Estefánné V. M. – Hatvani A. – Taskó Tünde: A tanári tevékenység pszichológiai alapjai
•http://p2014-26.palyazat.ektf.hu/public/uploads/12-tanari-tevekenyseg_55e9c5e15a508.pdf 19-115.o
Irodalmak
•Estefánné Dr. V. M., Hatvani A., Taskó T.: Bevezetés a pszichológiába, távoktatási jegyzet EKF, Eger 2001.
•Tóth László:Pszichológia a tanításban. Pedellus Kiadó, Debrecen 2000.
8-13,60-67, 71-97.
Miről lesz szó?
Pszichológia története
Pszichológiai irányzatok
Érzékelés és észlelés
Figyelem
Tanulás
Emlékezet
Képzelet
Kreativitás
Intelligencia
Gondolkodás
Motiváció
Érzelem
Kommunikáció
Szocializáció
A pszichológia fogalma
Görög eredetű szó
Psziché = lélek, értelem, szellem
Logosz = tan, tudomány – lélektan, a lélek tudománya
A pszichológia az emberi viselkedést vizsgálja.
A pszichológia területei
ALAPTUDOMÁNY TERÜLETEK
•Általánoslélektan
•Fejlődéslélektan
•Személyiséglélektan
•Szociálpszichológia
•Biológiai pszichológia
•Kognitív pszichológia
ALKALMAZOTT TERÜLETEK
•Pedagógiai pszichológia
•Munkapszichológia
•Klinikai pszichológia
•Reklámpszichológia
•Kriminálpszichológia
•Művészetpszichológia
•Gazdaságpszichológia
•Politikai pszichológia
•Sportpszichológia
•stb.
A pszichológia módszereiKutatási módszerekCél: új tudományos eredmények feltárása
Megfigyelés◦ Introspekció◦ Extrospekció
Kísérlet◦ Hipotézisekből (előfeltevésekből) kiinduló új, rejtett összefüggések, törvényszerűségek feltárása
alkalmas.◦ A kísérlet során a kiválasztott feltételeket variálják (független változók). ◦ A vizsgálat során a független változók hatását vizsgálják a megfigyelt jelenségre, amely maga is
változik (függő változó).
A pszichológia módszerei
Vizsgálati módszerekCél: a már rendszerezett kutatási eredmények alkalmazása
Kikérdezés◦ Interjúk
◦ Kérdőívek (nyílt végű, zárt végű)
Skálák (2,5,7,9 fokú)
Tesztek (IQ, teljesítmény, speciális képességeket vizsgáló, projektív)
Egy kis pszichológiatörténet„ … A PSZICHOLÓGIÁNAK HOSSZÚ ELŐTÖRTÉNETE, S NAGYON RÖVID TÖRTÉNETE VAN.”
(EBBINGHAUS)
Filozófiai gyökerek
Görög filozófusok:
Platón (ie. 427-347) idealista felfogása (az ember észlény, veleszületett ideák)
• a lélek a testtől függetlenül létező, halhatatlan természetű;
• a lélek három részből áll: ész, szellem, (ét)vágy;
• ha a lélek minden része betölti funkcióját, kialakul a bölcsesség, az erkölcsiség, a harmónia.
Filozófiai gyökerek
Görög filozófusok:
Arisztotelész (ie. 384-324) materialista szemlélet (az ember biológiai lény, tudása tapasztalatokból ered)
a józan ész, /common sense/ a hatodik érzék a többi érzékszervből származó információt asszimilálja;
a psyche az a szubsztancia, amely rendelkezik a tudás befogadádásának képességével;
képzet nélkül nem jöhet létre emlékezés;
az agy a tudat szerve;
13
Újkori tudományosság, filozófia
2 fő irány
RacionalistákDeduktív (levezetés az általánosból az egyesre)Velünk született eszmék (nativizmus)Gondolkodás, logikai, matematikaiPl. Descartaes - interakcionista dualizmus (a test és a lélek különálló, de van közöttük kapcsolat ➔beszélgetnek”)
EmpiristákInduktív (gyakori eseményekről tényekre, általánosra következtetni)Asszociáció szerepe a gondolkodásbanPl. Locke – Tabula rasa
Fordulópont: a XIX.század fontos fejleményei
Idegfiziológiai kutatások
Pozitivizmus
Darwini elmélet
Érzékletek tanulmányozása
Pszichofiziológiai előzmények
•Whytt feltételezte, majd Legallois bizonyította, hogy a reflexműködések központja a gerincvelő
•Szokolov és Pavlov a fiziológiai reflexfogalmat a viselkedés általános elvévé emeli – egy átfogó pszichológiai rendszert épít a reflex jelenségére
Az agyi lokalizáció kérdése
•Gall: koponyadudorok tana (frenológia): lelki jelenségek a szürkeállományhoz kapcsolódnak
•Broca: a beszéd motoros központja (bal oldali frontális lebeny) – motoros afázia.
•Wernicke: beszéd szenzoros központja (bal oldali halántéklebeny) – szenzoros afázia.
Evolúciós elmélet
Charles DARWIN (1832-1920)
A szaporodás mechanizmusai apró lépésekben változatokat hoznak létre az egyedekben – variáció
Ezek közül azonban hosszú távon csak a rátermettebbeknek van esélyük, hogy tulajdonságaikat átadják a következő generáció –szelekció
A tulajdonságok átvitelét, megőrzését az öröklési mechanizmusok biztosítják - öröklés
Érzékletek tanulmányozása
•Ingerküszöb•E. H. Weber (1795–1878) anatómus és fiziológus: nem minden inger kelt érzetet, csak akkor lesz érzet, ha átlép egy bizonyos küszöböt: abszolút küszöb
•Inger-érzéklet erősség kapcsolata •Ez az első pszichofizikai törvény, amelyet Theodor Fechner (1801–1887) matematizált. Az inger növekedésnek arányosnak kell lenni az érzetnövekedéssel. (2 grammos súlyt 1 grammal növelve változást tapasztalunk, 2 kilogrammot 1 grammal növelve ezt nem tapasztaljuk.)
•Tapasztalat szerepe
A modern tudományos pszichológia megszületése
•Wilhelm Wundt (1832-1920)
•Első pszichológiai laboratórium
•Lipcsei egyetem filozófia tanszéke, 1879
•Első kísérleti pszichológiai laboratórium Budapesten 1899-ben, alapítója: Ranschburg Pál
Pszichológiai irányzatok
A korai kísérleti lélektan
Vizsgált jelenségek: az alacsonyabb rendű mentális folyamatok (pl. érzékelés, észlelés) a fiziológia módszereivel.
Szerintük a magasabb rendű folyamatok (pl. a nyelv, emlékezet, gondolkodás) nem tanulmányozhatók kísérletileg.
Elementarista
Tudatlélektan
Introspektív
Problémák
Az introspekcióval nyert adatok ellentmondásosak a jelenségeknek csak szűk körét vizsgálják.
Hogyan lehetne tudomány a pszichológia?
➔módszerek fejlesztése:•kísérleti módszer bevezetése,
•kísérletvezető és a kísérleti személy különválasztása,
•képzett kísérletvezető személyek.
Pszichoanalízis
Sigmund Freud (1856-1939)
•A tudattalan lelki folyamatokra irányítja a figyelmet
•Kora gyermekkori élmények, szexualitás, agresszió ösztöne
•Módszer: szabad asszociáció
Pszichoanalízis
Lelki élet topográfiája:
Tudatos
Tudatelőttes
• „A tudat előszobája”
Tudattalan
BehaviorizmusJohn B. Watson (1878-1958)
1913-Hogyan látja a behaviorista a pszichológiát? (a behaviorizmus nyitánya)
•Amerikában jön létre
•Objektívvé akarja tenni a pszichológiát
•Elutasítja az introspekció módszerét, az viselkedés vizsgálható, a tudat nem (fekete doboz)
•Ingerek és a válaszok közötti (S-R pszichológia) függvénykapcsolat vizsgálata
•Környezetelvűség jellemzi
Alaklélektan (Gestalt pszichológia)
Atyja: Max Wertheimer
1910-es évek, Németország
„Az egész több, mint a részek összessége.”
Az egész elsődlegessége a részletekkel szemben—>a szervező elveket kell feltárni
A belső mentális folyamatokat kutatja (elsősorban érzékelés, észlelés) —>a mai kognitív pszichológia gyökerei
Jelentős alakjai:Kurt Lewin, Wolfgang Köhler
Humanisztikus pszichológiaCarl Rogers (1902-1987)
1962 Első Humanisztikus Pszichológia Társaság
Harmadik erőirányzat
Fenomenológiai (leíró pszichológia) irányzat
Emberközpontú pszichológia – pozitív emberkép
Az ember legfőbb motívuma az ÖNMEGVALÓSÍTÁS
Középpontjában az egyén áll a saját szubjektív élményével
Rogers-i triász: empátia, feltétel nélküli elfogadás, kongruencia
Kognitív pszichológia
Noam Chomsky (nyelvész)
1950-es években indul útjára
A mentális folyamatokat kutatja
Az embert, mint információ-feldolgozó lényt vizsgálja
Kulcsszava: a mentális reprezentáció
Az ember alapvetően egy tudós megérteni, értelmezni, anticipálniés kontrollálni személyes világot
Érzékelés és észlelés
Az érzékelés (szenzáció) fogalmaA receptorok segítségével történő ingerek felvétele és ingerületté, azaz elektromos impulzussá alakítása
Az észlelés (percepció) fogalmaAz ingerület tudatosítása és annak integrálása—>magasabb idegrendszeri folyamatokat (kérgi) feltételez
Az analizátorok általános felépítése
Receptor Érzőidegpálya Megfelelő agykérgi központ
Inger IngerületÉrzéklet
(pszichikus jelenség)
A receptorok osztályozása (Sherrington)Az ingerforrás a szervezethez viszonyított helyzete alapján
Az ingerforrás jellege szerint
Exteroceptorok
Telereceptorok (látás, hallás)
Kontaktreceptorok (tapintás, izlelés, szaglás.)
Fotoreceptorok (pl. csapok, pálcikák)
Mechanoreceptorok
Thermoreceptorok
kemoreceptorok
Interoceptorok
Proprioceptorok (saját test érzékelés, egyensúlyérzékelés)
Viszceroceptorok (szervi)
Az érzékleti modalitások
•Látás
•Hallás
•Szaglás
•Ízlelés
•Bőrérzékletek (tapintás, hőmérséklet, fájdalom)
•Propriocepció
A küszöbök fogalma
Abszolút alsó küszöb: az a legkisebb ingererősség , amelyet márérzékelni tudunk.
Abszolút felső küszöb: az a legnagyobb ingererősség, amit mégérzékelni tudunk.
Különbségi küszöb: az ingerek közötti legkisebb eltérés, amely az érzékletben is változást okoz.
Látás
Környezeti ingerek 75-80%-a vizuális eredetű
Érzékszerv: szem
Adekvát ingere: a fény (elektromágneses hullám)
400-700 nanométer fénysugarakat vagyunk képesek érzékelni
Retinán fordított 2D kicsinyített kép jön létre
A színlátás
Szín: a fény hullámhosszúsága adja
Jellemzői:
•világosság (a fény intenzitása határoz meg),
•telítettség (a szín tisztasága)
•Kb. 100-120 hullámhossz különbség - 7 millió a színek száma, ha a világosságot és a telítettséget is figyelembe vesszük
A retina: csapok és pálcikák
•A retina receptorsejtjei: csapok és pálcikák, fotopigmentekettartalmaznak
•Pálcika: kis felbontóképesség, fény-árnyék, éjszakai látás
világosság, mozgás kódolás
•Csapok: nagy felbontóképesség, szín, alak kódolás
Csapok
PálcikákLátóideg
Fényérzékelő sejtek
Csapok koncentrációja nagy a foveában (látógödör, sárga folt)
Pálcika koncentráció nagy a periferiális tartományokban
Számszerűen…
~ 120 millió pálcika (sötétben látás) és
~ 5 millió csap (szín-látás)
~ 125 millió látóideg
A hallás
Érzékszerv: fül
Adekvát ingere: hang (a levegő molekuláinak a rezgése adja, hullám formájában terjed)
16-20.000 hertz közötti frekvenciát vagyunk képesek érzékelni
Hanghullám fizikai tulajdonságai alapján:
Az amplitúdó (a hanghullám kilengése) adja a hangerősséget, amit decibelben mérünk.
halláskárosodás nélkül elviselhető hangerősség 60 és 100 decibel között van.
A frekvencia (a hullámok rezgése) a hangmagasság alapja. Mértékegysége a hertz.
A hangszín: az alaphangokhoz társulhatnak az adott frekvencia többszörösei, a felhangok.
A hangszín alapján vagyunk képesek, például megismerni a telefon végén beszélő kilétét, még az előtt, hogy bemutatkozna.
Corti - féle szerv
Szaglás
Érzékszerv: orr , szaglóhám (2,5cm2)
Adekvát ingere: a levegőben oldott gáznemű molekulák
A szagok száma: kb. 60.000
Megnevezés :konkrét dolgokhoz kötve
Nők jobbak!
Adaptáció
Ízlelés
Érzékelés helye: a nyelven található ízlelőbimbók (kb. 10.000 db)
Adekvát ingere: a nyálban oldott kémiai anyagok
Négy alapíz: édes (nyelv hegye), savanyú (a nyelv oldala), sós (a nyelv egész felületén), keserű (a nyelv gyökén)
Íz+illat= zamat
Bőrérzékletek
Tapintás (mechanoreceptorok)- nyomásváltozás
Hőmérséklet (hideg és melegreceptorok)-hőváltozás
Fájdalom- intenzív, szenzoros diszkonform érzés
Fájdalomérzékelés
Fázisos fájdalom: erős, gyorsan nő és csökken
Tónusos fájdalom: tompa és állandójellegű.
Megkülönböztethetünk még:
Akut fájdalom: rendszerint betegségekhez, sérülésekhez vagy műtétekhez kapcsolódik. lehet gyenge és igen erős is. Akut fájdalomnál pontosan tudjuk, hol van a sérülés és a kiváltó ok megszüntetés után általában elmúlik.
Krónikus fájdalom: Rendszerint 6 hónap után beszélünk krónikus fájdalomról.
Egyensúlyérzékelés
Az észlelés funkciói
Lokalizáció
Felismerés
Lokalizáció
Figura-háttér
Perceptuális organizáció elvei
Távolság- és mélységészlelés
Mozgásészlelés
A perceptuális organizáció elvei
• Hasonlóság elve
• Közelség elve
• Jó folytatás elve
• Zártság elve
Távolság- és mélységészlelésMonokuláris jelzőmozzanatok
Relatív nagyság
Relatív magasság
Takarás
Lineáris perspektíva
Levegő perspektíva
Mozgásparallaxis
Binokulárisjelzőmozzanatok
• Akkomodáció
• Binokuláris diszparitás (retinakép eltérései)
• Binokuláris parallaxis (2szem eltérő szögben lát)
Mozgásészlelés
Látszatmozgás (a retinán álló kép)
•Film
Valódi mozgás (a retinán elmozdul a kép)
•Relatív mozgás ( mintázott háttér)
•Abszolút mozgás ( sima háttér)
Észlelési konstanciák
Definíció: az észlelt tárgy észlelése állandó, annak ellenére, hogy az észlelés során a retinális kép a tárgyról megváltozik.
Fajtái: nagyság, alak (forma), világosság konstancia
A figyelem
A figyelem fogalma
Az ingerek közötti szelektálás➢Reflektor metafora
Figyelem
1. A figyelem szelektív, kiemelő folyamat, az észlelés összpontosításaaz ingerek egy korlátozott köre hangsúlyosabban tudatosul.
2. Erőfeszítési folyamatmentális energiánkat akaratlagosan egy meghatározott feladatra fordítjuk.
3. Éber állapotot fenntartó folyamathatékony készenlét az információk vételére.
A figyelem fajtáiSzándék szerint
-Szándékos figyelem
-Önkéntelen (spontán) figyelem
A két figyelemi megnyilvánulás egymásra épül – felválthatják egymást.
A kontrollált folyamatok lekötik a figyelmi kapacitást, így csökken a figyelem megoszthatósága.
További formái:
-Automatikus figyelem
-Kitartó figyelem (éberség)
Szándékos figyelemTudatosan irányított, szabályozott
Mentális erőfeszítést igényel
Minden fontosabb tevékenységhez szükséges
Fenntartását segíti:
•a feladattudat
•a tervszerűség
•az önkontroll
•az érdeklődés
Önkéntelen figyelmet vált kiHirtelen erős inger
Szokatlan inger
Újszerű inger
Mozgó tárgy
De befolyásolja az egyén belső állapota is◦Szükségletek, érdeklődés
◦Korábbi tapasztalatok
◦Általános fizikai állapot
Automatikus figyelem
Nem igényel tudatos odafordulást és mentális erőfeszítést sem
Gyakorlás révén alakul ki
Lehetővé teszi a figyelem megosztását
Kitartó figyelemHosszú ideig fennálló
Nagy mentális erőfeszítést igényel
Befolyásolja: ◦motiváció, ◦elvárások,◦érdeklődés, ◦előzetes ismeretek és tapasztalatok
Legnagyobb ellensége az idő
A figyelem sajátosságaiTerjedelem: hány tárgyat tudunk figyelmünkkel egy adott pillanatban megragadni (7+-2)
Tartósság: azt mutatja meg, hogy mennyi ideig vagyunk képesek figyelmünket egy adott dologra irányítani (nagy egyéni különbségeket mutat)
Megosztottság: azt jelzi, hogy egyszerre hány dologra tudunk párhuzamosan figyelni
Átvitel: azt fejezi ki, hogy hogyan tudjuk figyelmünket egyik dologról a másikra irányítani
A figyelem elméletei
Kapacitásmodellek
Broadbent: szűrőmodell
Treismann: jelcsillapító rendszer
Deutsch késői szűrő modell
Kapacitásmodell - Kahnemann
mindig egy adott figyelmi kapacitással rendelkezünk (ennek mennyisége pl. függ aktuális állapotunktól is!), ezt tudjuk megosztani tevékenységek között
automatikus és kontrollált cselekvések eltérő mértékű erőfeszítést igényelnek
gyakorlás, tapasztalás révén a kontrollált cselekvések automatikussá válhatnak (pl. autóvezetés, gépírás, annak megtanulása révén)
Broadbent korai szűrő modellje
Szenzoros
tár
I
N
P
U
T
szűrő
(fizikai jegyek
alapján)
A nem figyelt csatornán
nincs további feldolgozás
memória
Jelentés feldolgozása
és emlékezeti
rögzítése
Treisman (1964) jelszint csillapító modell
A késői szűrés elmélet
Deutsch és Deutsch (1963)
a szelekció az információ feldolgozási folyamatok egy késői része
A feldolgozás tehát fizikai tulajdonság és jelentés mentén is megvalósul és a források tudatos szelekciója az aktuális szükségletek (érdekesség, aktiváció) szerint történik.
∑: Az összes ingert földolgozzuk – a jelentésüket is ➔ Ezután vagy nem rögzítjük emlékezetünkben a nem figyelt anyagot, vagy nem tudatosítható az emléknyom
A tanulás
A tanulás meghatározása
A viselkedés oldaláról: a gyakorlás és/vagy tapasztalatszerzés következtében bekövetkező viszonylag állandó viselkedésváltozás.
Az alkalmazkodás szempontjából: a környezethez való rugalmas alkalmazkodás kialakulás elengedhetetlen feltétele.
A személyiség oldaláról: a tapasztalatok hatására bekövetkező változás, fejlődés a személyiségben.
A tanulás fajtái
Milyen tevékenységben eredményez változást:
Mozgástanulás
Perceptuális tanulás
Verbális tanulás
Szándék szerint:
Szándékos tanulás
Spontán tanulás
A külső hatás eredése szempontjából:
Nem szociális és
Szociális tanulás
A tanulás legegyszerűbb formái
Habituáció:
Az ismétlődő inger megszokottá válik
Szenzitizáció:
Érzékennyé válhatunk egy semleges ingerre, ha az valamiért fontos a számunkra
Autóduda
Autóduda
Az imprinting
Korai bevésődés
Leírója: Konrad Lorenz
Lényege: tartós kötődés alakul ki azon faj egyedeihez, amelyet az újszülött egyed először megpillant◦ Öröklött magatartásforma
◦ Elemi, speciális tanulás
◦ Megerősítés nélkül
◦ Szenzitív periódus
◦ Kulcsinger
◦ Főként a szárnyasokra jellemző
Klasszikus kondicionálás
PavlovKutyákkal végzett kísérleteket
Feltételes reflexet alakított ki a kutyáknál
Inger-típusú tanulás (S-tipusú kondícionálás)
Kondicionálás előtt
Feltétlen inger(étel)
Örökölt kapcsolat Feltétlen válasz(nyáladzás)
Semleges inger(csengő)
Nincs válasz
Kondicionálás után
Feltételes inger(csengő)
Tanult kapcsolat Feltételes válasz(nyáladzás)
A klasszikus kondicionálás fő jelenségei
Generalizáció (általánosítás: ha hasonló az új inger a feltételes ingerhez)
Diszkrimináció (elkülönítés: két hasonló inger megkülönböztetése)
Kioltás (megerősítés hiányában)
Spontán felújulás (új környezetbe helyezve)
Operáns kondicionálás
Próba-szerencse tanulásból indul ki
A cselekedet megismétlésének valószínűsége annak következményeitől függ (jó vagy rossz hatása van-e…)
Thorndike effektus törvénye (1898)
A tanulás a viselkedés következménye révén megy végbe.
Azok a viselkedések, amelyeket pozitív megerősítés (jutalom) követ, később sokkal nagyobb valószínűséggel jelennek meg, mint azok amelyeket negatív megerősítés (büntetés) követ.
Az operáns kondicionálás
B. F. Skinner – Formálás
A kívánt viselkedés irányába mutató viselkedéseket is jutalmazzuk ➔fokozatosan alakul ki az új viselkedésforma
Ezt használják pl. állatidomárok, kutyakiképzők
Válasz-típusú (R-tipusú) kondicionálás
A megerősítés fogalma:
Minden olyan esemény, amely egy válasz megjelenési valószínűségét növeli
A megerősítés formái
Elsődleges megerősítés: alapvető biológiai szükséglet kielégítése (pl. éhség)
Másodlagos megerősítés: olyan érzékleti inger, amely az elsődleges megerősítéssel egy időben, vagy azt megelőzően jelent meg és elnyert annak tanulást segítő erejéből (pl. az étel szaga)
Folyamatos megerősítés: minden választ megerősítünk
Részleges megerősítés: amikor nem minden választ erősítünk meg→ nagyobb válaszgyakoriság
Látens tanulásLappangó tanulás
A tanulási folyamatot nem kíséri a viselkedés látható megváltozása a tanulási pillanatában, az csak a későbbiek során jelenik meg
Tolman (1948): patkány kísérlet◦Megerősítés nélküli ismerkedés során kialakulhat a kognitív térkép, ami gyorsíthatja a tanulást
Komplex tanulás
Tanulás kulcsa: mentális reprezentáció ◦„Mentális próba-szerencse”
Tolman: patkányokkal végzett kísérletet, labirintus tanulás (kognitív térkép)
Nem asszociációkon alapul
Szociális tanulás:
A társas interakciók következtében bekövetkező tanulás.
Fontos az egyén aktivitása és kognitív folyamatai.
Bandura: a személyiség szociális tanuláselmélete
Hangsúlyozza a társ, mint modell jelentőségét a szocializációs folyamatban
Kísérletekkel igazolja a társas tanulás jelentőségét
Agresszív magatartás utánzásos tanulását vizsgálta legtöbbet
A szociális tanulás formái
Utánzás
Modellkövetés
Azonosulás (identifikáció) – Freud
Interiorizáció (belsővé tétel)
Az emlékezet
Tárolás a hosszú távú memóriában
Ebbinghaus felejtési görbéje•169 szólista, 13 értelmetlen
szótag
•Különböző mértékű késleltetés után újratanulás
•Mérés alapja: mennyi időt vett igénybe az újratanulás
Emlékezeti tárak
szenzoros tár RTM
rövid távú memória
HTM
hosszú távú memória
▪ érzékszervi benyomások
▪ ingermodalitás szerint (vizuális, echoikus)
▪ 1-3 sec
▪pillanatfelvételek
▪ korlátozott kapacitás (7±2)
▪ akusztikus, vizuális kódolás
▪ 1-2 perc
▪ kiszorítás, elhalványulás
▪ munkamemória
▪ korlátlan kapacitás
▪ szemantikus kódolás
▪ korlátlan időtartam
▪ nem felejtünk, csak nem tudjuk előhívni
ismételgetés
Az explicit és implicit emlékezet (Shachter)
Explicit emlékezet•Szemantikus (a világról való általános ismereteink tára)
•Epizódikus (önéletrajzi emlékezet)
Implicit emlékezet•Itt tároljuk a készségeinket
Az emlékezet alapfolyamatai
Alapfolyamatok
Kódolás Tárolás Előhívás
A kódolást elősegítő tényezők
Ismétlések száma
Szervezetünk és idegrendszerünk állapota
Személyes adottságainktól (motiváció,akarat, érzelem, érdeklődés stb.)
Együttes érzékszervi hatásoktól (pl. audiovizuális tanulás)
Előzetes ismeretektől és tapasztalatoktól
Konszolidáció
A konszolidáció zavarai, nehézségei
Interferencia: újabb anyag tanulás megzavarhatja az előző anyag megszilárdulását (pl. hasonló tartalom)•Retroaktív gátlás
•Proaktív gátlás
Tárolás (megőrzés a memóriában):
szelektív és erősen korlátozott kapacitás: 7±2 tömb
George Miller vizsgálatai
Az előhívást segítő tényezők
A kódolás pontossága, mélysége, kidolgozottsága
Az információk szervezése
Ismétlés, újraszervezés
Előhívási támpontokhoz való kapcsolás
Kontextus hatás
Az előhívás két formája
Felidézés
Felismerés
Emlékezeti torzítások
Konzisztencia hatás: a múltat a jelennek megfelelő módon rekonstruáljuk
Átváltási hatás: a múltat a jelennel összeütköző módon rekonstruáljuk
Utólagos bölcsesség: múlt eseményeit jelenlegi tudásunknak megfelelően idézzük fel (előre megmondtam, hogy úgy lesz)
Egocentrizmus: múltunkat én-kiemelő módon idézzük fel (Jól emlékszem)
Sztereotipizálás: a múltbeli események általánosítása
A képzelet
Pszichológiai alapja
a képzet
- a meglévő tudattartalmak (régi képzetek) átalakítása:
- a felidézett tapasztalati anyagot elemeire bontja, majd az elemeket átstrukturálja → képzeleti kép – belső reprezentáció
- a képzeleti kép elemeiben hasonlít az emlékezeti képekhez, de egészében új és más.
A képzeleti működés alapformái
Aktív (szándékosan kiváltott, tudatos):
• produktív,
• reproduktív.
Passzív (a képzeleti képek önkéntelen transzformációja):
• ábrándozás,
• hallucináció,
• hipnagóg képek,
• álmodás.
Az álom szempontjából az alvás két szakasza
REM (rapid eye movement) szakaszok – gyors szemmozgás
nonREM szakaszok
90 - 120 percenként váltják egymást
Lelki jelenség az álommunkát öt pszichés mechanizmus hajtja végre:
• Sűrítés (az álomban megjelenő személy több ismerős ember tulajdonságait egyesíti magába)
• Áttolás (a fontos jelentést hordozó elemek más személyre tevődnek át).
• Reprezentáció (a dramatizálás, képi megjelenítés).
• Szimbolizáció (jelképpel történő helyettesítés).
• Másodlagos megmunkálás (kerek egész, értelmes összefüggést mutató történetsorrá formálás).
A kreativitás
A kreativitás fogalma
Definíció:
a kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű értelmezését és új formában történő megjelenését.
Guilford nevéhez fűződik: a kreativitás hátterében a divergens gondolkodás áll.
Kreativitáshoz szükséges képességek (Guilford, Torrance)
Szenzitivitás
• Problémára való érzékenység (amit mások nem látnak meg)
Fluencia
• Asszociációs gazdagság
• Sok ötlet Eredetiség
Rugalmasság
Szintetizálás
• Nagyobb és teljesebb gondolati körök
Elaboráció
• Részletek kitöltése
• Struktúra
A kreativitás szintjei (Taylor)
•Kifejező (expresszív) szint – a produktum minőségétől független a kifejezés
•Produktív kreativitás – befejezettség, teljesség
•Feltaláló (inventív) kreativitás – ismeretlen összefüggések, régi új köntösben
•Újító (innovatív) kreativitás – módosítás, tökéletesítés
•Teremtő (emergentív) kreativitás – gyökeresen új produktum teremtése
Az alkotó folyamat lépései (Wallas)
1. Az előkészítés szakasza
2. A lappangási szakasz (Inkubációs szakasz)
3. A megvilágosodási szakasz ( aha élmény)
4. A kivitelezés vagy végrehajtás szakasza
Kreativitás mérése
•Önjellemzés
•Mások által történő jellemzés
•Divergens gondolkodás mérése
•Életút vizsgálat
•Személyiségbeli összefüggések vizsgálata
Példa: Szokatlan használat teszt
Az intelligencia
Az intelligencia megközelítései
„Szingularisták”: az intelligencia egy egységes képesség, amely a többi intellektuális képességünket is meghatározza.
„Pluralisták”: többféle egymástól független intellektuális képességünk van.
Szingularisták
Wechsler:
„Az egyénnek az az összesített, vagy globális képessége, amely lehetővé teszi a célszerű cselekvést, a racionális gondolkodást és a környezettel való bánást.”
Spearman: kétfaktoros intelligenciaelmélet
-G-faktor (általános faktor)
-S-faktor (speciális faktor)
Pluralisták I.Gardner: 7-féle értelmet különít el
1. Szóbeli
2. Logikai
3. Térbeli
4. Zenei
5. Kinetikus (mozgásos)
6. Interperszonális
7. Intraperszonális
Pluralisták II.Sternberg: 3-oldalú intelligenciaelmélete
1. Ismeretszerzési komponensek:feladata az új információk felvétele és tárolása, új összefüggések megértése
2. Teljesítménykomponensek: az adott feladat végrehajtásában játszanak szerepet
3. Metakomponensek: a teljesítménykomponensek működésében és szabályozásában játszanak szerepet, probléma megközelítése/megoldási lehetőségei
Pluralisták III.
Cattel: kétféle intelligenciát különít el
1. Hajlékony intelligencia: a szokatlan helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást teszi lehetővé.
2. Rögzült intelligencia: a már megszerzett tudás alkalmazását jelenti.
Az intelligencia mérése
Simon és Binet, 1905 – első intelligenciateszt
IQ: ◦ Intelligenciahányados
◦ A mentális kort és az életkort viszonyítja egymáshoz
◦ IQ=Mentális kor/életkorX100
◦ Átlagos IQ: 100
Intelligenciakvóciens IQ
Alfred Binet, 1905
IQ Övezet
>130 Kiemelkedő
120-129 Nagyon jó
110-119 Jó
90-109 Átlagos
80-89 Mentális retardáció
70-79 Határeset
<69 Enyhe fokú értelmi fogyatékosság
A gondolkodás
A gondolkodás fogalma
Az emberi gondolkodás az ítélet, az elvonatkoztatás, a következtetés és a problémamegoldás mentális jellemzőihez kapcsolódik.
Az információ feldolgozásával, megértésével és kommunikációjával kapcsolatos mentális tevékenység, amely a képzetre és a fogalomra támaszkodik
A megismerő tevékenység legmagasabb szintje.
Pszichológiai alapja
a képzet
- a meglévő tudattartalmak (régi képzetek) átalakítása:
- a felidézett tapasztalati anyagot elemeire bontja, majd az elemeket átstrukturálja → képzeleti kép – belső reprezentáció
- a képzeleti kép elemeiben hasonlít az emlékezeti képekhez, de egészében új és más.
Ismétlés (kreativitás)
A fogalom
A gondolkodás alapegysége
Definíció: a dolgok egy teljes osztályát képviseli, azon tulajdonságok halmazát, amelyeket ehhez az osztályhoz kapcsolunk.
Példa: madár fogalma (repül, tollas, szárnya van stb.)
A fogalomalkotás lépései
1. a dolog, tárgy, jelenség ismertetőjegyeinek számbavétele,
2. lényegi jegyek kiemelése (fogalomalkotás);
3. dolog, tárgy, jelenség kategóriába sorolása (felismerés),
4. főbb ismertetőjegyek működésének, törvényszerűségeinek felsorolása.
A fogalom két csoportja
Prototípus: a fogalom legjobb példáinak leírását tartalmazza
A fogalom magja: a fogalomhoz tartozás szempontjából kritikus tulajdonságokból áll
Fogalmak elsajátítása:
► prototípus tanulása (elsősorban egyéni tapasztalás útján: hipotézis ellenőrzés, felülről lefele irányuló stratégiák),
► a mag tanulása (iskolai oktatás).
A gondolkodás és a logikai következtetések
A szillogizmus, mint a következtetésekkel kapcsolatos rendszer (Arisztotelész)•főpremissza: Minden ember halandó.•alpremissza: Szókrátész ember.•következtetés: Szókrátész halandó.
Következtetési hibák
Atmoszféra hatás (Woodworth és Sells): a premisszák formája sajátos hangulatot, atmoszférát kelt, amelynek hatására hajlamosak vagyunk elfogadni a hibás konklúziót
Példa: Minden madár repül
Minden denevér repül
Tehát minden denevér madár
Konvergens gondolkodás — összetartó, (egy irányba tartó) szűkítő gondolkodás: beállítódás az egyetlen megoldás irányába
A konvergens gondolkodás jellemzői: • logikus következtetés képessége; • absztrakciós képesség; • szabályosságok felismerésének képessége.
mennyi 2+2; ki írta a Bánk bánt?; hol fekszik Madagaszkár?
Konvergens és divergens gondolkodás
Divergens gondolkodás — széttartó, elágazó gondolkodás: „többirányú” gondolkodás, amely számos lehetőséget megvizsgál, számba vesz, mérlegel feladatnak több megoldása lehet.
A divergens gondolkodás jellemzői:• gondolkodás könnyedsége, folyékonysága;• minél több ötlet felvetésének képessége;• újszempontok figyelembe vételére való képesség; • eredetiség, problémaérzék.
mit lehet csinálni egy fél téglával?
A problémamegoldó gondolkodás
A probléma fogalma:
van valamilyen célállapot, amit el akarunk érni, de nem ismerjük a hozzá vezető utat.
mindig szubjektív, relatív, hogy mi a probléma (példa)
A probléma megoldó gondolkodás szakaszai
1. A probléma megértése
2. Tervkészítés
3. Kivitelezés
4. Ellenőrzés
A problémamegoldást befolyásoló tényezők
Megoldási sémák
➢algoritmus: lineáris, korrekt megoldás, lépésről lépésre haladva biztosan elvezet a megoldáshoz pl. egy recept szerinti főzés
➢heurisztika: szerteágazó, bizonytalan, nem biztos, hogy elvezet a megoldáshoz pl. sakkjátszma
Beállítódás
Funkcionális rögződés
A gondolkodás műveletei
Analízis Szintézis Általánosítás Konkretizálás
Absztrahálás Következtetés Analógia Kiegészítés
A motiváció
A motiváció fogalma
A latin eredetű movere igéből ered, melynek jelentése mozogni, mozgatni.
A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom, motívumokból épül fel
Minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényezőt magában foglal
A motiváció alapfogalmai
Szükséglet:a szervezetben fellépő hiányállapot
Homeosztázis: a szervezet belső viszonylag állandó egyensúlyát fenntartó
mechanizmus a külső változó környezettel szemben
Drive: a szükséglet nyomán kialakuló belső késztetés, a viselkedés hajtóereje
Elsődleges vagy primer drive-ok
Hőszabályozás Éhség Szomjúság Szexuális Alvás
Salakanyagok ürítése
Védekezésre irányuló
Kutató vagy explorációs
drive (kíváncsiság)
Általános aktivitási drive
Másodlagos drive-ok
Tanulás során alakulnak ki ––> minden olyan tárgy, helyzet amely az elsődleges
drive-ok kielégítésében szerepet játszanak, maguk is motívummá válnak. (pl.:
pénz)
Motivációelméletek
•Drive-redukciós elmélet
•Arousalszint elmélet
A drive-redukció folyamata:
Szükséglet
Drive
Aktivitás
Cél
Drive redukálása
Aktivitás redukálása
Kritika
Nem minden motiváció származik fizikai szükségletekből (kíváncsiság, személyes hatékonyság, stb.)
Nem minden szükségletmegvonás vezet drive – növekedéshez (vitaminhiányok)
Részleges szükséglet kielégítés – drive - növekedés
Olyan aktivitások is motiválnak, amelyek inkább növelik a feszültséget
Arousalszint elmélet
Minden ember az optimális arousalszint elérésére törekszik egyénenként változó
Az alapvető motívumok (pl. éhség, szomjúság stb.) megemelik az arousal szintet olyan viselkedés,amely lecsökkenti a megemelkedett arousalszintet.
Kevés inger az arousalszint lecsökken az optimális szint alá arousalszintnövelésére motivál ingerkeresés az optimális szintig
A motívumok természete szerint elkülönítjük:
Biológiai motívumok
Szociális motívumok (szexuális és fajfenntartási)
Kíváncsiságmotívumok◦Ingerkeresés
◦Kalandkeresés
◦Manipuláció
Extrinsic és intrinsic motiváció
•Extrinsic (eszköz jellegű) motiváció: a viselkedés motivációjábanvalamilyen cél elérése vagy külső tényező játszik szerepet.
•Intrinsic (önjutalmazó) motiváció: akkor beszélünk ilyenmotivációról, amikor a cselekvés motivációja a cselekvésben rejlőélvezet maga.
Maslow motivációs elmélete
Organizmus egységes egész
Egyszerre több motiváció is működik
Szükségletek hierarchia szerint rendeződnek
Emberi szükségletek:◦Hiány szükségletek
◦Fejlődési szükségletek/növekedési igények
Hiányszükséglet (alacsonyabbrendűek)
•Kielégítéséhez kell a környezet•Kielégületlen: testi és lelki betegséghez vezethet
•Hiánymotivált viselkedést hoz létre
Fejlődési szükséglet (humánspecifikusak)•Pozitív irányú fejlődés
•Akkor, ha a hiányszükségletek kielégítettek
Szükségletek piramisa
Murray motivációs rendszere
27 szükségletet azonosított, amit 6 téma köré csoportosított:
1. Ambíció (pl.: teljesítmény motiváció)
2. Hatalom (pl.: dominancia)
3. A státusz védelme (pl.: védekezés)
4. A tárgyakhoz való kötődés (pl.: birtoklás)
5. A társakkal való viszony (pl.: affiliáció)
6. Információcsere (pl.: megismerés)
Az érzelem (emóció)
Az érzelem fogalma
A valóság tárgyaihoz, jelenségeihez fűződő szubjektív viszonyt fejezi ki.
Az érzelmek a szubjektív és objektív tényezők összjátékának bonyolult halmazai, amelyeket idegi és hormonális rendszerek közvetítenek. (Kleinginna és Kleinginna, 1981)
Az érzelmek osztályozása
Polaritás szerint: negatív és pozitív érzelmek
Tárgyuk szerint:
- Intellektuális érzelmek
- Erkölcsi vagy morális érzelmek
- Esztétikai érzelmek
Összetett érzelmek: bűntudat
Egyetemes vagy alapérzelmek
Öröm
Szomorúság
Félelem
Harag
Undor
Érdeklődés
Meglepetés
Érzelmi állapotok
Hangulat: kevésbé intenzív, de tartós
Indulat: nagyon intenzív, de nem tartós
Szenvedély: nagyon intenzív és tartós
Érzelemelméletek
James-Lang féle érzelem-elmélet
Cannon-Bard féle érzelem elmélet
Schachter-Singer féle kéttényezős (kognitív / arousal)érzelemelmélet
érzelem
inger arousal észlelése
James (1884.amerikai)-Lange (1885.dán)
érzelemelmélete
• Szekvenciaprobléma: milyen sorrendben követik egymást az érzelem összetevői (esemény, annak észlelése és a testi válasz)
• A válasz lehet a viselkedésben, testi válaszokban, vagy az idegrendszer aktivációs állapotában bekövetkezett változás.
• Tehát a környezet nem közvetlenül, hanem a testi változásokon keresztül vált ki érzelmi élményt (nem azért menekülünk, mert félünk, hanem azért félünk, mert menekülünk).
Cannon kritikája
A zsigeri változások hosszú időlefutása nem magyarázza az érzelmek azonnali fellépését
A művi úton előidézett zsigeri változások nem okoznak érzelmeket
A zsigerek érzéketlen képletek (kevés érzőideg)
A különböző érzelmek esetén is azonos zsigeri változások figyelhetők meg (pl. öröm és fájdalom esetén)
A zsigerek és a központi idegrendszer kapcsolatának megszüntetése nem okoz változást az érzelmi viselkedésben
ingerszubkortikális agyi
területek
autonóm arousal
emocionális élmény az agykéregben
Cannon-Bard (1927)érzelemelmélete
• James és Lang elmélete szerint az érzelmi élmény központja az agykéreg, míg
• Cannon szerint ezt a talamusz aktivitása határozza meg és az érzelmi élmény a testi változásokkal közel azonos időben jelenik meg.
inger
más információk
az arousal más forrásai
az inger kognitív értelmezése
Melyik érzelem?
autonóm arousal intenzitás
ÉRZELEM
Schachter-Singer (1962) érzelemelmélete
A Schachter-Singer elméletEz az elmélet az érzelmekben a vegetatív aktivációs állapot, az arousal kognitív magyarázatát hangsúlyozza.
Eszerint az érzelmek az általános vegetatív aktivációs szint megváltozásával járnak, és minőségüket az határozza meg, hogy hogyan magyarázzuk ezt a változást.
A magyarázatban szerepet kapnak az aktuális helyzet jellemzői és a korábbi tapasztalatok egyaránt.
Az elmélet az arousal érzelmekre nem specifikus jellegét tételezi fel, és azt, hogy a megnövekedett arousal magyarázati igényt indukál,.
De ha ilyen nincs, akkor a környezetben keressük az arousal emelkedés okát.
Az érzelmi folyamat összetevői Kognitív kiértékelés: felmérjük, hogy az adott esemény az adott pillanatban számunkra milyen jelentést hordoz (fontos/nem fontos).
Szubjektív élmény: az érzelem által kiváltott affektív állapot vagy érzés.
Gondolkodási és cselekvési tendenciák: gondolatok a tervekről, arról hogy hogyan küzdjünkmeg az érzelmet kiváltó eseménnyel (kontextusértékelés) és a tervek beindítása (cselekvéskészség).
Fiziológiai változások: elsősorban a vegetatív idegrendszerből kiinduló változások.
Érzelemkifejezés: testi változások.
Az érzelemre adott válasz: a saját érzelmi állapotunkra és az azt kiváltó helyzetre adott reakciók.
Kognitív kiértékelés (Smith & Ellsworth)
A helyzet kívánatossága
A helyzethez elővételezett erőfeszítés mennyisége
A helyzet bizonyossága
A figyelem, amit a személy a helyzetnek akar szentelni
A helyzet felett érzett kontroll erőssége
A helyzetben jelen lévő nem emberi erőknek tulajdonított beflyás
Fiziológiai válaszok
Az érzelmek erős testi változásokkal járnak együtt.
•Például megy az utcán, és hírtelen elé ugrik egy nagy kutya. Az ember megijed, és közben a-valószínűleg – a következő testi változásokat figyelheti meg magán: gyorsabb a szívritmus, fokozódik a légzésszám, izzad a tenyere, remeg a keze stb.
•Téves kiértékelés?
Kommunikáció
Mi a kommunikáció?
Napjainkban: ◦ legáltalánosabb értelemben: információátvitel, információcsere valamilyen jelrendszer (pl. nyelv) segítségével
◦ szűkebb értelemben: az emberi gondolatok cseréje
Az emberi kommunikáció csoportosításaI. A kommunikációban résztvevő személyek száma szerint:
1. intraperszonális (belső) kommunikáció: pl. tanulás, gondolkodás, lelki
folyamatok feldolgozása
2. interperszonális (személyek közötti) kommunikáció: pl. egyének közötti
kapcsolatteremtés és annak fenntartása
3. csoportkommunikáció: pl. családi, munkahelyi és más közösségekben
4. tömegkommunikáció: pl. tévé, rádió
Az emberi kommunikáció csoportosítása
II. A közlő szándéka szerint:
1. szándékos (tudatos)
2. nem szándékos (ösztönös)
III. Az alkalmazott jelrendszer szerint:
1. verbális: a természetes emberi nyelv jelrendszerét használja
2. nem verbális: nyelven kívüli jelrendszert használ (testbeszéd, képzőművészet)
Az emberi kommunikáció csoportosítása
IV. A közölt információ természetét és a befogadóra tett hatását tekintve:
1. kognitív (gondolkodásra ható)
2. affektív-emocionális (érzelmekre ható)
V. A kommunikáló felek egymáshoz való viszonya szerint:
1. közvetlen (szemtől szembe)
2. közvetett (a feladó és a vevő térben és/vagy időben távol vannak)
Az emberi kommunikáció csoportosítása
VI. A visszacsatolás megléte, ill. hiánya szerint:
1. egyoldalú (aszimmetrikus): az adás folyamatos, de nincs visszacsatolás
2. kölcsönös (szimmetrikus): van visszacsatolás, a feladó és a vevő szerepe folyamatosan változik
A METAKOMMUNIKÁCIÓ SZEREPE
Minden tartalmi kommunikációt kísér valamilyen relációs kommunikáció, amely
nem szándékos, nem akaratlagos (indirekt), de amely a tartalmi
kommunikációval szabályszerű összefüggésben áll.
KOMMUNIKÁCIÓ NINCS METAKOMMUNIKÁCIÓ NÉLKÜL.
A KOMMUNIKÁCIÓ CSATORNÁI
Az emberi kommunikáció
◦VERBÁLIS csatornákon
◦NONVERBÁLIS zajlik
Az emberi nyelv egyedülállósága
Az állatok jelhasználata
•reflexes, az inger jelenlétéhez kötött
•a fajra jellemző mennyiségű, véges számú üzenet
•mindig az aktuális ingerkörnyezetre vonatkozóan hordoznak információt
Az emberi nyelvhasználat
•a beszélő szándékai irányítják
•nagymértékben rugalmas
•produktív és kreatív
•kijelentéseink tartalmát nem korlátozza tér, idő és tényszerűség.
VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
Eszköze a nyelv.
Hockett szerint (idézi Forgas, 1989) az emberi nyelv négy olyan sajátossággal bír, ami megkülönbözteti bármely más állati kódrendszertől.
1. A leválasztottság: a nyelv segítségével az ember képes közvetlenül nem jelenlevő, távoli dolgokról, eseményekről is kommunikálni.
2. A nyitottság: az ember képesek új jelentéseket alkotni, és azokat a többiek felé kommunikálni.
3. A hagyományozás: a nyelvet az új generációk a korábbi nemzedékektől tanulják.
4. Kettős mintázottság: a nyelv korlátozott számú elemből áll, mégis végtelen számú jelentést lehet belőle létrehozni.
NON-VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
Jellemzői (a verbális kommunikációhoz képest):
•gyorsabb a küldése és fogadása
•kevesebb tudatos kontroll irányul rá
•kevésbé figyeljük
•hatásosabb
A nonverbális kommunikáció funkcióiA két modalitás (verbális és nonverbális) általában összehangoltan, egymást támogatva működik.
A nonverbális jelzéseknek öt főbb funkciója van:
1. a társas helyzet kezelése,
2. én-megjelenítés,
3. az érzelmi állapotok közlése,
4. az attitűdök kommunikációja,
5. csatorna-ellenőrzés.
A társas helyzet kezelése
1. Folyamatosan jeleznünk kell partnerünknek
•pozitív vagy negatív reakciónkat
•növekvő, csökkenő vagy változatlan érdeklődésünket
•hogy megváltoztassuk vagy befejezzük az érintkezést, stb.
2. Az érintkezések kezdeményezése és befejezése.
•Ezek folyamán a nonverbális csatornára folyamatos figyelem irányul
Az én bemutatása
Az új partnerekben ki kell alakítanunk, a régiekben fenn kell tartanunk a képet, amelyet magunkról szeretnénk mutatni.
Ilyen helyzetekben a szóbeli közlések keveset segítenek→ nonverbális jelzések.
Érzelmi állapotok kommunikációja
Az érzelmekre vonatkozó verbális üzenetek lassabbak és homályosabbak.
+
Az érzelmek szóbeli közlését a kulturális normák korlátozzák
↓
Nonverbális üzenetekkel fejezzük ki érzelmeinket.
Az attitűdök kommunikációja
A legtöbb tartós attitűdöt mind verbálisan, mind nonverbálisan ki lehet fejezni.
A nonverbális jelzések általában kiterjesztik a szóbeli tartalmat.
Más, ideiglenes attitűdöket, kizárólag nonverbális kommunikációs csatornákon közlünk.
Az egyes nem verbális csatornáknak az attitűdök kommunikációjában különböző erőssége van.
Csatornavezérlés
A csatornavezérlés a nonverbális jelzéseknek a verbális csatorna ellenőrzésében betöltött funkciója.
↓
Annak irányítása, hogy egy csoportban hogyan zajlik a verbális kommunikáció.
A korlátozott források hatékony kihasználása érdekében ennek erősen koordináltnak kell lennie.
NON-VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ CSATORNÁI
Mimika
Tekintet
Paralingvisztika, vokális jelzések
Mozgásos csatornák:◦ Gesztusok
◦ Testtartás
◦ Proxemika (térközszabályozás)
Kulturális szignálok
MIMIKAI KOMMUNIKÁCIÓ (Ekman)
•Öröm
•Szomorúság
•Meglepetés
•Félelem
•Harag
•Undor
•Érdeklődés
KOMMUNIKÁCIÓ A TEKINTET RÉVÉN
A tekintet hiánya, változásai, az általa kifejezett tartalom sokat elárul figyelmünkről, érzelmünkről
A tekintet fontos szerepet játszik az interakciók szabályozásában
Pupillák: észleljük a pupillaméret változásait, következtetünk belőle! (pl. vonzóbba tág pupilla)
Vizuális egyensúly: különféle szabályok irányítják
Agresszió és dominancia kifejezése a tekintetben
PARALINGVISZTIKA,VOKÁLIS JELZÉSEK
Minden vokális jelzés, ami nem beszéd, paralingvisztikai jelzésnek tekinthető.
Hangerő
Hangszín
Hangsúly
Intonáció
Beszédtempó szabályozó funkciót
Szünetek tölt be
A hangból megállapítható: a beszélő nemét, életkorát, természetét, karakterét, milyen társadalmi rétegbe tartozik, mennyire művelt, mennyire értelmes
MOZGÁSOS (AKCIÓS) KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK
Gesztusok – a kezek, karok; a fej mozgása
A beszéd közben használt gesztust GESZTIKULÁCIÓNAK nevezzük – NORMÁK ISMERETE
Jellemzőek a nemi különbségek!
A gesztusok erősen kultúrához kötöttek.
Embléma: független, világos jelentéssel bíró gesztus.
Személyes különbségek is jelentősek.
ÉRINTÉS
Érintés kapcsolattartó funkciója elsődleges (szerelmi kapcsolat, csecsemő, súlyos beteg, haldokló)
Világos társas szabályok irányítják, hogy ki, mikor, hol és kit érinthet meg.
Intimitást fejez ki legtöbbször
Jelenthet dominanciát
Férfiak és nők különbözően reagálnak rá
Leggyakrabban rituálisan jelenik meg
Testtartás
A testtartás (poszturális kommunikáció) a test álló vagy ülő helyzetével, beszéd közbeni mozgásával foglalkozik.A test mozgása a kommunikáció alatt többnyire tudatlan. Az egymással szoros kapcsolatban levő emberek az interakciós helyzetben akaratlanul és öntudatlanul átveszik egymás testtartását (Ezt SCHEFLEN poszturális tükörjelenségnek nevezi)A testtartás érzelmi állapotot is kifejez: •egyenes, álló: összhang, határozottság,•kihúzom magam: elégedettség, önteltség•összerogyok, görnyedt tartás: önbizalomhiány, stressz •előredől a testünk: kezdeményező, akaratát érvényesíteni akaró•hátradőlő: távolságtartás, bizalmatlanság
Testtartási hibák: ha beszéd közben hintázik, ha előadás közben túl sokat mozog
PROXEMIKA-térközszabályozás
Hall szerint a társas környezetük régiókra (“buborékokra”) osztható, különbözőszabályok jellemzik:
Intim zóna (0 – 0.6 m)
Személyes zóna (0.6 - 1.2 m)
Társas konzultációs zóna (1.2 - 3.3 m)
Nyilvános zóna (3.3 m -től)
Egyik zónából a másikba való átmenetet a viselkedés látható megváltozásajellemzi.
Felségterületek: Az emberek ideiglenesen v. tartósan ellenőrizni szeretnénekbizonyos területeket, ezt ki is fejezik.
Szocializáció
A szocializáció fogalma
Társadalmi lénnyé válás folyamata
Az adott társadalom szabályainak, normáinak, értékeinek, hagyományainak és kultúrájának elsajátítása, amely által az egyén a társadalom „jól funkcionáló” tagjává válhat
Nem azonos fogalom a fejlődéssel
A szocializáció szinterei (ezekről későbbiekben)
Család -elsődleges szintér
Oktatási intézmények (óvoda, iskola) –másodlagos szintér
Munkahely – harmadlagos szintér
Szocializáció színterei: egyéb csoportosítás
•Totális intézmények, pl.: börtön, elmegyógyintézet, bentlakásos intézmény.
•Kevésbé merev szabályozású intézmények, pl.: nyári tábor, iskola.
•Nevelési célzatú szocializációs rendszer. Ilyen például a család vagy az iskola.
•Reszocializáló rendszer: célja a korábbi szocializációs rendszerek hibáinak a kijavítása, pl.: javítóintézet.
Szociális tanulás formái
•Utánzás
•Modellkövetés
•Azonosulás, identifikáció
•Belsővé tétel, interiorizáció
A család szocializációs funkciói
Az érzelmi biztonság megteremtése
Modellnyújtás
A beszéd megtanítása
Első szociális interakciós tér
Az éntudat és énidentitás megszilárdítása
Általános társadalmi normák és értékek közvetitése
Az iskola szocializációs funkciói
•Manifeszt szinten: iskolai szabályzat, szociális megerősítés (dicsére, elmarasztalás, jutalmazás, osztályozás)
•Implicit szinten: tanár (hat a személyiségével, akaratlanul közvetíti annak a társadalmi rétegnek az értékeit, attitűdjeit, ahová tartozik)
•Kortáscsoportok hatása (viselkedés, elköteleződés, kölcsönösség, összetartás stb.)
Szakmai szocializáció
Az a folyamat, melynek révén a az egyén valamilyen szakma képviselőinek sorába lép, majd egyre magasabb szinten látja el szakmai szerepét.
Személyes kvalitások találkozása a szakmai kvalitásokkal
Ahhoz, hogy megálljuk a helyünket a pályán, szakirányú ismeretekre kell szert tenni, és meg kell tanulni ezeket a gyakorlatban alkalmazni.
