Upload
asher-rivas
View
31
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Zéró CO2-Fenntartható Építészet ZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER Dióssy László címzetes egyetemi docens szakállamtitkár Budapest 2008. november 5. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS). Miért fontos? Visszafordíthatatlanul megváltoztak a légköri viszonyok - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Zéró CO2-Fenntartható ÉpítészetZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER
Dióssy László
címzetes egyetemi docensszakállamtitkár
Budapest 2008. november 5.
Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia(NÉS)
Miért fontos?
• Visszafordíthatatlanul megváltoztak a légköri viszonyok• Időben kell cselekedni, a káros hatásokat megelőzni• A megváltozott viszonyokra fel kell készíteni a társadalmat,
gazdaságot• A nemzetközi klímatudatosság egyre erősödik
• Magyarországnak is részt kell venni a vállalásokban• A felkészülés mindig olcsóbb, mint a károk utólagos
helyreállítása (Stern-jelentés)
NÉS megvalósítása
A NÉS folyamata:• A 2007. évi LX. tv. rendeli el• 2008-2025 időszakra szól, melyet 2008. március 17.-én az
Országgyűlés egyhangúlag elfogadott• A Kormány 2 éves időszakokra Nemzeti Éghajlatváltozási
Programokat fogad el figyelembe véve a vonatkozó EU programokat, szakpolitikákat és előírásokat
• A Kormány a végrehajtásról évente beszámol az Országgyűlésnek
Nemzeti Éghajlatváltozási Program 2009-2010 Célkitűzések:• a) üvegházhatású gázkibocsátás csökkentés/korlátozás • b) az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodás • c) a hazai kibocsátások költséghatékony csökkentéséhez és az
éghajlatváltozás hatásaihoz kapcsolódó kutatások
Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia
Mitigáció Adaptáció
HelyzetképJövőképLehetőségek a szektorokban-Például Zöld Beruházási Rendszer
Helyzetértékelés, célok, intézkedések vízgazdálkodás,mezőgazdaságerdőgazdálkodás,egészségügy,természetes élőhelyek,épített környezet és infrastruktúra.
végrehajtás
A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR), olyan lehetőséget biztosít, amely során a kibocsátás-kereskedelemből befolyt összeg kizárólag kibocsátás-csökkentő beruházásokra kerül felhasználásra;
A magyar kormány elkötelezett a Nemzetközi Kibocsátás-kereskedelem megvalósítására és a ZBR létrehozására, amelyet megfelelő jogszabályokkal készített elő:
•2007. évi LX. törvény
•323/2007. (XII.11) Korm. Rendelet.
Zöld Beruházási Rendszerbevezetése
Zöld Beruházási Rendszerbevezetése
• ZBR nemzetközi szén-dioxid kereskedelemből befolyó bevételekre épül
• Idén szept. Magyaro.2 millió magyar kibocsátási egységet értékesített , az így befolyt bevételeket a KvVM pályázati úton kizárolag klimavédelmi célokra forditja
• A KvVM kezeli, várható időtartama 2009-2012
• Támogatható beruházások:CO2
kibocsátást csökkentik
• IPCC IV. Értékelő Jelentése, CEU tanulmányok szerint legnagyobb hazai CO2 megtakarítási potenciál
az épületszektorban van
Forrás: (Odyssee, 2007) lakossági szektor adta az összesnemzeti CO2 kibocsátás 30 % -át.
Lakossági szektor30%
Kereskedelmi szektor20%
Átalakító szektor és nem
energiafelhasználók4%
Mezőgazdaság4% Ipar
21%
Közlekedés21%
A lakossági szektorban az energiafelhasználás döntő része, 80 %-a az épületek fűtéséhez, HMV előállításhoz köthető,
Jelentős energia, és kibocsátás-megtakarítási lehetőségek vannak az épületek hőtechnikai jellemzőinek javításában,
A jelenlegi lakásállományra vonatkoztatva az éves energiaigény négyzetméterenként 200 kWh (ebbe tartozik a fűtés, melegvíz, főzés, világítás és a háztartási gépek energiaszükséglete)
Tények az energiafogyasztás mérsékléséhez
Zöld Beruházási Rendszer fő ismérvei
• Várhatóan jővő év elején kiírandó,több milliárd forint keretösszegű pályázaton lakossági és önkormányzati épületek kibocsátás-csökkentő intézkedéseket támogatná
• Filozófiája eltér a meglévő támogatási programoktól (NEP, Panelprogram)- progresszív támogatási lehetőség,új épületek is támogathatók lesznek
• Komplex felújítások és energiahatékony új építésű épületek létesítésének támogatása
• Igazodik: az 2002/91/EK irányelvhez, a 7/2006 (V.24.) TNM rendelethez, továbbá energiatanúsításról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendelethez
Az energetikai minősítési osztályok
a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 3. melléklete
A+ <55 Fokozottan energiatakarékos
A 56-75 Energiatakarékos
B 76-95 Követelménynél jobb
C 96-100 Követelménynek megfelelő
D 101-120 Követelményt megközelítő
E 121-150 Átlagosnál jobb
F 151-190 Átlagos
G 191-250 Átlagost megközelítő
H 251-340 Gyenge
I 341< Rossz
Tervezett támogatási területek
Támogatási terület
Tervezett időpontok
Megjegyzések
I. Lakossági
pályázat
1./ Új építésű
épületek,
energia
hatékonysági
követelményeket
meghaladó
kivitelezés
2009. január
Tervezett indítása összhangban van a legújabb 176/2008 (VI.30) kormány rendelettel (olyan támogatási rendszerek támogatását javasolják, melyek az épületek jobb kategóriákba sorolását írják elő)
Tervezett támogatási területek
Támogatási terület
Tervezett időpontok
Megjegyzések
I. Lakossági pályázat
2./ Meglévő épületek
komplex felújítása,
energiahatékonysági és megújuló
intézkedések, továbbá részintézkedések
2009. február-március
„Klímabónusz” rendszer bevezetése, továbbá részintézkedések támogatásával kiegészíti a meglévő hazai támogatási rendszereket
II. Közintézmények/ önkormányzatok pályázata 2009. második félév
Költséghatékony megközelítés (egy beruházás keretében többrétű fejlesztés)
Támogatási rendszerfelújítási projektek esetén
Támogatási séma új építés esetén
Klíma bónusz
• Jutalmazó rendszer• 7/2006. TNM-re épül• Számításon alapszik• Szakértői ellenőrzés• Teljes épületek• Nem kell teljes lakói
részvétel
A++
A
B
C
D
E
F
G
H
I
A+
Új építésű energiahatékony épületek és passzívházak
• Újdonság: új építésű energiahatékony lakóépületek eddig nem voltak támogatva
• ZBR: A+, az A++ és a passzívházak támogatása
• A+, A++: 7/2006 (V.24.) TNM rendelet számítási módszere szerint
• Passzívházak: – fűtési energiafelhasználása 15 kWh/ m2év alatt– PHPP szoftver, magyar változat, oktatói verzió
Legjelentősebb megtakarítási lehetőségek
• ÚJ ÉPÜLETEKNÉL érhetők el (arányaiban ugyan kevesebb számú új épület miatt ez kevesebb megtakarítást jelent, de hosszú távon (kb. 100 év) meghatározzák a kibocsátásokat, az alacsony energiaigényű építési módszerek elterjedését segítik a lakossági,/komm. szektorban)
• Az épületszabványok szigorítása hosszútávon biztosíthatja, hogy az energiafelhasználás az új, vagy korszerűsített épületek esetében jelentősen csökkenjen.
• A 2006-os szigorítás kb. 30 %-os megtakarítást jelent a korábbi, 1991-es szabvány szerinti épületekhez képest
• A legmodernebb technológiával épülő PASSZÍV ÉPÜLETEK esetében a fűtési energia igény szinte teljesen kiküszöbölhető
Legjelentősebb megtakarítások
• A 0- szén-dioxid kibocsátású épületek megoldásai közé tartozik az épület szigetelése, megfelelő nyílászárók alkalmazása, hőcserélős szellőztetés, a napkollektor, hőszivattyú, (napelem),stb.
Fontos tudni,
- nagyobb családi házaknál 0-15 %-os költségtöbblettel,
- nagyobb volumenű irodaépületek esetén akár plusz beruházási költség nélkül is megvalósíthatók ezek a beruházások.
A meglévő épületállomány esetén a legfontosabb beavatkozási lehetőségek
• A KOMPLEX ÉPÜLET FELÚJÍTÁSOK (fűtéstechnika, napkollektor, fűtésszabályozás, hőszigetelés, nyílászáró csere) akár 80 %-os energiamegtakarítást, és ezzel arányos ÜHG-kibocsátás csökkenést eredményezhet.
• Az épületek hőtechnikai javítására a jelenlegi gazdasági környezet még nem kedvez, de a gázáremelés mellett néhány intézkedés –épület/lakás típusonként eltérő időtávban 5-15 év alatt megtérülhet.
• Az egyik lehetséges legjobb nyugdíj előtakarékossági módszer lehet a komplex épületenergetikai felújítás (WIN-WIN-WIN…)
Megújuló energiaforrások lakossági használata
• A megújuló energiaforrásokat hasznosító rdsz.-ek beruházási költsége magas.
• Ezért célszerű kisebb rdsz.-ekre törekedni, amit- leginkább úgy lehet megvalósítani, hogy az
energiafelhasználási igényt csökkentjük előbb, aztán jöhet az alkalmazásuk
- gazdasági és hatékony erőforrás-gazdálkodás miatt célszerű, ha az energiahatékonysági intézkedés megelőzi a megújuló energiás intézkedést.
ZBR előnyei
• Komplex projektek támogatása• A Klíma bónusz támogatás nem arányos a
költséggel, ezért a költséghatékony intézkedések automatikusan kiválasztódnak
• A részintézkedések támogatása költségarányos• Kevesebb adminisztráció esélye• Könnyebb pályázatkezelés• Számlák helyett szakmai kontroll
Összefoglalás
• A program elsődleges célja a hazai CO2 kibocsátás csökkentése minél hatékonyabb és jobban ellenőrzött módon.
• Zöld Beruházási Rendszer hamarosan bevezetésre kerül
• Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kezeli • Elsősorban komplex energiahatékony építési
beruházásokat támogat, egyelőre a lakásszektorban• Felújításon kívül energiahatékony új építésű épületek
és passzívházak• Demonstrációs célok, tevékenységek (információs
tábla elhelyezése, évenkénti nyílt nap), kiemelt támogatás lehetősége
Egyéb járulékos hasznok
Építészeti, szociális, energiastratégiai: Az épületek energiahatékonyság növelésével
költségtakarékosság érhető el;
A lakossági energiafogyasztás csökkentése javít az energiabiztonságon, mivel jobbára gáz alapú fűtés igényét csökkenti;
Az épületek szigetelése nem csak a kibocsátás-csökkentési területen rendelkezik hozzáadott értékkel, mivel az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz is eszköz (pl. panel-házakban nem lesz nyáron 40fok);
A pályázati terület nem esik az uniós állami támogatási korlátok alá gyorsan kivitelezhető pályázat;
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
http://klima.kvvm.hu