Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei · KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft 1 2012. január 9. III. évfolyam 2. szám. 2012. január 2 – 2012

KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 9.

1

III. évfolyam 2. szám. 2012. január 2 – 2012. január 8. Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei 2012. január 5. Közel 50 ezer támogatott férőhely a felsőoktatásban……………………………………..….3.oldal NEFMI – kapcsolódó sajtóhírek Magyar Narancs 2012. jan. 03. A NEFMI még önmagára sem hallgat………………………………………………………...…..3.oldal Heti válasz 2012.01.04. Egyre több részlet derül ki az átalakuló felsőoktatásról…………………………………….....5.oldal FnHír24.hu 2012.01.04. Lázár és a tanterv csodája……………………………………………………………………........6.oldal Origo 2012. 01. 04. Láthatatlan hitellel tömnék ki az egyetemisták zsebét……………………………..……..…...7.oldal Népszabadság 2012. január 4. Hoffmann Rózsa és a pápa szavai: Üzenet……………………………………………….....…..10.oldal MTV Híradó 2012. január 04. Alkotmánybíróság elé viszi a köznevelési törvényt a PSZ……………………………....….....10.oldal Népszava 2012. január 04. Segítség kell a pápától…………………………………………………………………….....…...11.oldal MTV híradó 2012. január 05. Hoffmann: csaknem 50 ezer hallgató tanulhat állami pénzen…………………..……….…..12.oldal HVG.hu 2012. január 05. Keményen odacsaptak Hoffmannék a jogászoknak és közgazdászoknak…………………13.oldal Heti Válasz 2012.01.05. Lemondott Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár……………………………...…....16.oldal Népszava 2012. január 05. Dux László:az új felsőoktatási törvény elfogadásával "kemény katonai szolgálat" ért véget 17.o Inforádió 2012. január 5. Miért távozik Dux László? Letölthető interjú……………………………………………...…….17.oldal


2

Népszabadság 2012. január 5. Hátraarc ………………………………………………………………………………………........17.oldal Origó 2012. 01. 06. Nemet mondott Hoffmann felkérésére az ELTE ÁJK dékánja……………………….….…......18.oldal Magyar Hírlap 2012-01-06. Elfogadták a keretszámokat……………………………………………………………………..19.oldal Magyar Hírlap 2012-01-06 Készül a Nemzeti alaptanterv………………………………………………………...….…..…...20.oldal HVG 2012. január 7. 18-19.oldal Szamárpad? ………………………………………………………………………………….….....21.oldal MTV Híradó 2012. január 07. A MSZP: a megszorítások áldozatává vált az oktatás …………………………………….........22.oldal Országos hírek Magyar Nemzet HírTV 2012. január 04., Bővíthetik a diákhitel rendszerét + Videó………………………………………………….…...23.oldal Fővárosi oktatási portál 2012.01.04 Ombudsman: nem megfelelőek a testnevelés feltételei az iskolákban………………..…….23.oldal Magyar Nemzet 2012. január 04. Tízmilliókat spóroltak a téli szünettel……………… ……………………………………. …….24.oldal Magyar Nemzet 2012. január 05. Szénszünet az iskolában……………………………………………………………………..……24.oldal Magyar Hírlap 2012-01-05 Újjászületett a Kecskeméti Főiskola………………………………………………………...…….25.oldal Szakmai közlemények Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2012. január 03. Az új NAT-ról………………………………………………………………………………..………..25.oldal Blogok Nahalka István Blog 2012. január 3., A pápa üzenete és a köznevelési törvény……………………………………………………….....28.oldal


3

Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei 2012. január 5. Közel 50 ezer támogatott férőhely a felsőoktatásban

A Kormány elfogadta a felsőoktatási keretszámokról szóló előterjesztést, a számokat Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár ismertette kormányszóvívői tájékoztatón csütörtökön.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy tavaly december 23-án fogadta el az Országgyűlés az új felsőoktatási törvényt. A jogszabályban meghatározták a lehetséges finanszírozási formákat is. A felvett hallgatók három kategóriába kerülhetnek, teljes állami ösztöndíj esetén a teljes költséget, rész-ösztöndíj esetén pedig a képzés 50 százalékát állja az állam. Az önköltséges hallgatók pedig igénybe vehetik a “Diákhitel II” konstrukciót, ami keretében jelentős kamattámogatást kaphatnak - ismertette Hoffmann Rózsa.

Az államtitkár aláhúzta: 2012-ben minimum 240 pont kell a bejutáshoz a korábbi 200-hoz képest, e fölött mindenki felvételt nyerhet. Ez garantálja, hogy felkészültebb diákok kerüljenek be a felsőoktatásba - fűzte hozzá Hoffmann Rózsa.

A számokról szólva elmondta: 33 927 fő kerülhet be teljes állami ösztöndíjjal alapképzési és osztatlan egységes képzésre, részbeni támogatással pedig 15 550 hallgató kezdheti meg tanulmányait. Az államilag támogatott mesterszakokra felvehető hallgatók létszáma 19 600 fő.

A létszámkeret felosztása során a természettudományok, illetve az informatikai és műszaki területekre helyezték a hangsúlyt - emelte ki az államtitkár.

Hoffmann Rózsa emlékeztetett, hogy a felsőoktatási törvény rendelkezései alapján a tanulmányaikat 2012 őszén kezdő hallgatók esetén lehetőség lesz pályakövetési szerződés kötésére. Aláhúzta, hogy a jelenlegi hallgatók a mostani feltételek mellett folytathatják tanulmányaikat a finanszírozás tekintetében is.

Giró-Szász András kormányszóvivő emlékeztetett, hogy a Kormány célja a felsőoktatás minőségi átalakítása, a képzések hozzáigazítása a mindenkori munkaerő-piaci és nemzetgazdasági igényekhez.

http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag

NEFMI – kapcsolódó sajtóhírek Magyar Narancs 2012. jan. 03. A NEFMI még önmagára sem hallgat

Lapunk birtokába került a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak a kormány számára készített előterjesztése. A dokumentum ellentmondásosan indokolja az állami támogatású felsőoktatási férőhelyek drasztikus csökkentését.


4

Mint azt már több helyen megírták, 53 450-ről 30 ezerre, tehát majdnem a felére zuhan a felsőoktatási helyek száma. Ezt kiegészíti ugyan a 15 ezer „részösztöndíjas”, akiknek tanulmányait felerészben a költségvetés állja, azonban költségeik így is hozzávetőleg akkorák lesznek, mint az eddigi költségterítéses képzésé. „A jelenlegi szabályozástól eltérően az új felsőoktatási törvényben a költségtérítés minimálösszegének meghatározása helyébe az adott szakképzési ráfordításai alapján meghatározott önköltségszámítás lép” – olvasható az előterjesztésben.

Ez a spórolási szándék további radikalizálását jelenti, amint azt a szöveg is megjegyzi, a Széll Kálmán-tervben még több lépcsőben képzelték a mostani tervek szerint egyszerre megvalósuló leépítést. (A tervben 2012-ben 10 ezerrel több államilag finanszírozott hallgatói hellyel számoltak, ami csak 2014-re csökkent volna 30 ezerre.) A csökkentést a tervezet lényegében nem indokolja semmivel, ellenkezőleg: lépten-nyomon olyan kijelentésekbe botlunk, amelyeket a keretszám-szűkítési tervek ellenzői hangoztatnak. „A fiatal korosztályok mind nagyobb hányada vesz részt a felsőfokú oktatásban, amely egyrészt társadalmi igény, másrészt az Európai Bizottság az EU 2020 Stratégia kapcsán fő célkitűzésként határozta meg, hogy 2020-ra a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30–34 év közöttiek aránya a tagországokban 31 százalékról legalább 40 százalékra emelkedjen.” Azaz a szűkítés ellenkezik mind a társadalmi igényekkel, mind EU-s vállalásainkkal

Az anyag ugyanakkor épp azt hangsúlyozza, hogy várhatóan még középtávon sem csökken a diplomások iránti piaci kereslet, ráadásul ez (az oktatási, de még inkább a gazdasági tárca által folyvást kukoricára térdepeltetett) bölcsész és társadalomtudományi képzésekre is igaz az előterjesztés szerint, mivel az ilyen képzés olyan munkaerő-piaci rugalmasságot biztosít, amely a végzetteknek a szűkebb szakmájukon kívüli szférákban is esélyt biztosít az elhelyezkedésre, vagyis a felsőoktatásba befektetni a munkanélküliség csökkentését jelentené. (A tervezet erre utalva jegyzi meg, hogy „a Diplomás Pályakövetési Rendszer keretében végzett központi kutatások eredményei a szokásos és a közmédiában is gyakran ismételt állításokat, vélekedéseket számos tekintetben nem támasztották alá”. Közmédián feltehetően egyszerűen a nyilvánosságot érti a számos szerző által írt, siralmas nyelvi színvonalú, olykor értelmetlen mondatokkal zsúfolt anyag.)

Szó sincs tehát arról, hogy „a keretszámok meghatározásánál a kormány alapvetően a korszerű, minőségi felsőoktatásra, illetve a valós nemzetgazdasági és munkaerő-piaci igényekre helyezte a hangsúlyt”. A csökkentés melletti legfőbb érvük „a hallgatói létszám elmúlt négy évben tapasztalható folyamatos csökkenésével, részben pedig a felvételizők által preferált szakok megváltozásával indokolható”. A statisztikákból kiderül ugyanakkor, hogy a csökkenés mértéke meg sem közelíti az elvenni szándékozott férőhelyek mértékét, ami pedig „a felvételizők által preferált szakok megváltozását” illeti (itt feltehetően nem a szakok, hanem az irántuk megnyilvánuló kereslet változásáról lehet szó), az anyag szépen kimutatja, hogy nem igaz. Lépten-nyomon arról panaszkodik az előterjesztés, hogy a „divatszakok”-on (értsd: jog, társadalom- és bölcsészettudományok) továbbra is nagy vagy még nőtt is a túljelentkezés, míg a műszaki képzést és a természettudományokat nem a leendő hallgatók, hanem egyelőre csak az oktatási kormányzat „preferálja”.

Az a szakmai körökben elfogadott érv sem hatja meg az anyag készítőit, hogy a felsőfokú végzettség nagymértékben járul hozzá a végzettek életminőségének növeléséhez. „Az oktatáskutatók között egyetértés van abban, hogy egy ország gazdasági és társadalmi fejlődése, az emberek életkörülménye, életesélye, de egészsége is szoros összefüggést mutat a képzettségi szinttel, az oktatási rendszer fejlettségével”, olvassuk, egyéni szinten pedig „a továbbtanulás a jelenlegi gazdasági helyzetben is, mint a társadalmi érvényesülés legfontosabb lehetősége áll a fiatalok előtt”. Ezt követően mégis a lehetőség drasztikus korlátozására tesznek javaslatot.

Az előterjesztés tartalmaz egy kommunikációs stratégiatervezetet is – ez amúgy csak „tárcaközleménnyel” számol, sajtótájékoztatókkal, vagyis a visszakérdezés lehetőségével nem –, ennek fő üzenetei közül azonban kimarad, hogy „az előterjesztés növelni fogja a háztartások pénzügyi


5

terheit, ha az előző évi létszámhoz viszonyítottan 8 ezer 450 fővel csökken a felvehető magyar állami ösztöndíjasok létszáma”, azaz összességében nőni fognak az állampolgári terhek, különösen tekintetbe véve, hogy a 15 ezer „részösztöndíjas” a fenti számban nincsen benne. „A felsőoktatás költségvetési támogatása a 2011. évi januári állapothoz viszonyítva a benyújtott 2012. évi költségvetési javaslatban 18 százalékkal (mintegy 37 milliárd forinttal) csökken”, vagyis a létszámcsökkentés oka minden mellébeszélés ellenére a spórolás, ami középtávon – saját kimutatásuk logikája szerint is – sokba fog kerülni, hiszen a kevéssé képzett munkaerő kisebb eséllyel helyezkedik el a munkaerőpiacon, az állástalanokat pedig valamilyen ellátásban részesíteni kell, ez pedig a költségvetési forrásból történik majd.

Az anyag (amely nem tekinthető a kormány, csak a NEFMI álláspontjának) színvonaltalansága már önmagában is kérdésessé teszi, hogy érdekli-e egyáltalán az oktatáspolitika irányítóit több tízezer végzős magyar fiatal sorsa. Az viszont legalább megnyugtató, hogy az egyeztetések során „vitás kérdés nem maradt fent”.

http://magyarnarancs.hu/belpol/hoffman-78126

Heti Válasz 2012.01.04. Egyre több részlet derül ki az átalakuló felsőoktatásról

Összesen harmincezer diák tanulhat majd ingyen a felsőoktatásban, az úgynevezett hallgatói szerződéseket pedig már ez év szeptemberétől bevezetné a kormányzat – derül ki szerdai napilapok értesüléseiből. A kiszivárgott részletek között ott van a hiányterületek (műszaki, természettudományi és informatikai képzések) segítésére szolgáló részösztöndíjas rendszer tervezete is.

A Népszabadság birtokába került előterjesztés szerint az állam már ez év szeptemberétől bevezetné az úgynevezett hallgatói szerződést. Ez az új típusú dokumentum az eddigi hallgatói jogviszony mellé társulna: míg előbbi a tanuló és az intézmény között jött létre, az új szerződés a hallgató és az állam viszonyát szabályozza. A cél a képzési költségek viselésének racionalizálása.

A napilap szerdai számában megjelent írás szerint az előterjesztés közvetlen célja, hogy az állami ösztöndíjjal, illetve részösztöndíjjal tanulók a törvényben szabályozott támogatási idő másfélszeresén belül diplomát szerezzenek. Ha valaki ezen időszakon belül erre nem képes, vissza kell fizetnie a képzési díjat.

Az előterjesztés célja az is, hogy a hallgatók a diploma megszerzése után Magyarországon helyezkedjenek el. Ez a jogviszonyuk ugyanakkor legalább annyi ideig tartson, hogy minden, diákként rájuk költött százezer forint egy hónapnak feleljen meg. Ellenkező esetben vissza kell téríteni a képzés költségének a jegybanki alapkamat három százalékával növelt összegét; azaz ha valakinek a képzési költsége négymillió forint volt, akkor 40 hónapig kell Magyarországon dolgoznia.

kormányrendelet Népszabadság által tárgyalt tervezete szerint a diploma megszerzése után évente „elszámoltatnák” az egykori hallgatót azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon végzett-e munkát, vagy külföldön.

Összesen harmincezer?


6

A Magyar Nemzet szerdai száma is kiemelt témái között tárgyalja a felsőoktatás átalakítását. A lap úgy tudja, csupán harmincezer diákot vehetnek fel a felsőoktatási intézmények ingyenes képzésre idén ősszel, ugyanakkor további tizenötezer fiatal tanulmányi költségeinek felét fogja állni az állam.

A napilap ismerteti, hogy a dokumentum szerint a gazdaságtudományi területen közel hatvan, a műszaki területen negyven, az orvosi képzéseken harminc százalékkal csökken majd az ingyenes képzésre felvehető hallgatók száma.

A hiányterületeknek számító műszaki, természettudományi és informatikai képzéseken ugyanakkor részösztöndíjas helyekkel enyhítik a csökkentést. A kormány szerdán tárgyalja az erről szóló tervezetet, és azt is, amely a diákhitelrendszer kibővítését célozza – ismerteti a Magyar Nemzet.

http://hetivalasz.hu/itthon/kiszivargott-reszletek-erre-keszuljenek-a-csaladok-iden-44560/ FnHír24.hu 2012.01.04. Lázár és a tanterv csodája Lázár János szerint a köznevelési törvény nem túl jó, de majd az alaptanterv megjavítja. Tévedés, tovább rontja azt. Komoly kételyei vannak a Fidesz frakcióvezetőjének a tavaly év végén, sok belső vita után elfogadott köznevelési törvénnyel, legalábbis annak bizonyos részeivel. De ez szerinte nem baj, mert az „elfogadott törvény csupán keret, amelyet konkrét tartalommal a Nemzeti Alaptanterv (NAT) tölt majd fel”. A törvény által leírt oktatási rezsim, mint mondja Lázár, 2013 végére áll fel, s addig „van idő a pontosításra, a tartalommal való megtöltésre” Lázár a NAT-ot arra is csodaszernek gondolja, hogy azzal „drasztikusan csökkentsük az integrációt akadályozó tényezőket”. A frakcióvezető, aki korábban Hódmezővásárhely polgármestereként bizonyíthatóan eredményes integrált oktatási rendszert hozott létre a városában, most úgy véli, ha meglesz a központi alaptanterv, akkor például az egyházi iskolák nem válogathatnak többé a gyerekek között. Mindenki egyenlő tudást kap, nő a színvonal. Lázár János téved. Az „aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére”-elven alapuló, központi, mindenkire kötelező alaptanterv nem javítja meg a rossz törvényt. Sőt, felerősíti a jogszabály szelekciót, szegregációt, esélyegyenlőtlenséget erősítő elemeit. Ha ugyanis előírják, hogy mikor, mit kell tanítani, akkor egy kis tanyasi iskolában ugyanazon az anyagon kell fejleszteni az adott képességeket, mint egy városi iskolában. Ugyanazt az anyagot kell lenyomni az szegény családi háttérrel rendelkező, ingerszegényebb környezetből érkező gyereknek a torkán, mint a szerencsésebb társainak. A kiugró tehetségeknek és a lassabban haladóknak, felzárkózásra szorulóknak. A folyékonyan olvasó kisiskolásnak és a könyvet, betűt még nem látott társának. Nagy József kutatásaiból évtizedek óta tudjuk, hogy egy adott első osztályban akár 4-5 évnyi különbség is lehet az értelmi, mentális fejlettség tekintetében. Hogy várhatjuk el akkor egy központi, kötelező tantervtől, hogy mindenkinek éppen jó legyen? Az maximum - egy nem létező - átlagnak lehet jó, s mindenki másnak rossz. A 70-es, 80-as években még valószínűleg az iskola, a pedagógus, (a tanterv) volt a tudás birtokosa, s azt „csak” át kellett adni a gyerekeknek. Ma már az a - neveléstörténelemben eddig példa nélküli - helyzet állt elő, hogy az információ birtokosa nem a pedagógus, s pláne nem a tantervíró állam. A


7

gyerekek az információk nagy részét a tévéből, s még inkább az internetről szerzik. Úgy használják a digitáliát, hogy azt a felnőttek, szülők, tanmárok, tantervírók nem is értik. Lázár Jánosnak nem tetszik, hogy az egyházi iskolák úgy szelektálnak a gyerekek között, ahogy nekik tetszik. Mit változtat ezen a régi, jó kádári hagyomány, az utasításos tanterv? Lázár szerint a törvény új irányokat szab, „amelynek lényege az egyenlő eséllyel elérhető versenyképes tudás”. Ezt ő sem gondolja komolyan. Akkor Hódmezővásárhelyen is elegendő lett volna helyileg előírni a közös kötelező tantervet. Amit a városszéli cigányiskola tanulóinak és a városi elit „jó iskolájába” járóknak egyaránt tanítani kell. Tényleg így történt a vásárhelyi csoda? Nem úgy, hogy elfeledve az intézményközpontú régi szemléletet (amit a Hoffmann-Orbán-terv újraélesztett) átváltottak a gyermek szempontjaiból kiinduló, személyközpontú szemléletre? És így tüntették el az iskolák közötti különbségeket? Mit segít a központi tanterv a lecsökkentett tankötelezettség miatt 16 évesen a rendszerből kihulló és reménytelenül állami gondoskodásra szoruló fiatalok helyzetén? Mit segít azon, hogy az állami iskolák államilag kinevezett igazgatói a pártszempontokat teszik majd a nevelési program prioritásai közé? Mit segít a NAT azon, hogy a törvény beszűkíti a minőségi végzettséget jelentő érettségi és a felsőoktatás felé vezető utakat? És sorolhatnánk a többi problémát, amin nem segít a NAT. Sőt felerősíti a törvény cinizmusát, hibáit. A világ szerencsésebb, az oktatásban eredményesebb részén a kutatókat már rég nem az érdekli, hogy az egyes iskolákban mit tanítanak a tanárok, hanem az, hogy az egyes iskolákban mit tanulnak a gyerekek. Ezt pedig le tudják mérni a tanulói teljesítmény-vizsgálatok, illetve a kimenti szabályzók, például az érettségi. Az iskolák mindennapjait így ezek határozzák meg, nem a tanterv. Ez talán ad némi reményt. Bár az érettségi szabályait még nem ismerjük. http://fn.hir24.hu/allaspont/2012/01/03/lazar-es-a-tanterv-csodaja/ Origo 2012. 01. 04. Láthatatlan hitellel tömnék ki az egyetemisták zsebét

1,2 millió forintot is felvehetnének tanulmányi költségeik fizetésére az egyetemisták, de a pénzt már 35 évesen törleszteniük kellene, aki pedig elmarad a fizetéssel, arra rászáll az adóhatóság, ha a kormány elfogadja szerdán az erről szóló előterjesztést. A kormány most tárgyal az új diákhitelről, amellyel befoltozná a felsőoktatási rendszeren amiatt keletkezett lyukat, hogy több ezer egyetemi hallgató képzését nem fizeti a továbbiakban az állam.

Megélhetési és tanulmányi költségeiket is finanszírozhatnák a hallgatók a megújuló diákhitel-konstrukcióban, amelyre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tett javaslatot a kormánynak. Az új rendszer kidolgozására azért volt szükség, mert a 2013-tól átalakuló felsőoktatási rendszerben a jelenleginél jóval kevesebb hallgató tanulmányait finanszírozza az állam, az intézmények 53 ezer helyett csupán 30 ezer diákot vehetnek fel államilag támogatott képzésre.

Az államilag finanszírozott képzésről kiszoruló hallgatók egy része - várhatóan 15 ezer diák - egyes szakokon állami részösztöndíjasként tanulhat majd, így csak a képzési költségük felét kell fizetniük. A többség azonban a költségtérítéses képzéseket felváltó úgynevezett önköltséges formában végezheti tanulmányait, ami azt jelenti, hogy képzésük teljes költségét maguknak kell állniuk. (A keretszámokról


8

a múlt héten kellett volna határozni, de csak most szerdai ülésén dönt a kormány, a még nem végleges tervekről szóló cikkünket elolvashatja itt.)

A több ezer diák számára megemelkedő térítési díjak miatt tartotta szükségesnek a kormány a Diákhitel II. kidolgozását, amelyre még nyár elején kapott megbízást a Gazdasági, a Fejlesztési és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, valamint a jelenlegi Diákhitel Központ szakértőiből álló munkacsoport

Láthatatlan lesz az új diákhitel

Egy szeptemberi tervezet még egy, a mostani Diákhitel Központtól (DHK) független Diákhitel Központ II. (vagy Diákhitel Intézet) feladatává tette volna az új típusú diákhitelekkel kapcsolatos ügyintézést, a megemelt összegű kölcsönöket pedig 1-5 százalékos állami kamattámogatás mellett folyósította volna a hallgatóknak. Az [origo] birtokába került legfrissebb, szerdán kormány elé kerülő tervezet ezzel szemben már a DHK által végzett, a mostani diákhitel-konstrukcióra épülő, illetve attól csak néhány ponton eltérő rendszerként ír a diákhitelezésről.

A jelenleg folyósított diákhitel a hallgatók bankszámlájára érkezik, szabad felhasználású, vagyis bármire fordítható. Az új típusú hitelt viszont már csakis a képzés önköltségének fizetésére lehet fordítani, és nem a hallgató, hanem közvetlenül a felsőoktatási intézmény számlájára utalja a diákhitelközpont.

Évi 1,2 millió hitelt is felhalmozhatnak a diákok

A megemelkedő képzési költségekhez igazodva jelentősen emelkedik a tervek szerint a felvehető hitel összege is. Az államilag finanszírozott hallgatók jelenlegi havi 40, évi 400 ezer, a költségtérítésesek havi 50 ezer, évi 500 ezer forintot vehetnek fel legfeljebb. Az új rendszerben viszont havi 80, vagyis évi 800 ezer forintot lehet majd a szabad felhasználású hitelkereten túl felvenni. Azoknak pedig, akiknek a képzése ennél is többe kerül - például az orvos- vagy fogorvos-hallgatók - arra is lehetőséget adna az előterjesztés, hogy a havi 80 ezres kötött felhasználású hitel mellé a szabad felhasználású 40 ezret is tanulmányaik finanszírozására fordíthassák, vagyis ily módon 1,2 millió forinthoz jussanak évente.

A képzésekért kérhető önköltség mértékét a kormány egyelőre nem határozta meg, bár már novemberben számításokat kért erről az intézményektől. A diákhitel-tervezet egy korábbi verziója úgy számolt, hogy az önköltség durván a jelenlegi költségtérítések kétszerese lenne. Ennél információink szerint most alacsonyabb számok körvonalazódnak, az átlagos bölcsészszakokon 150-200, gazdasági szakokon 250-300, műszaki képzésekért 200-350, a művészeti képzésben 200-350, az orvosi képzésekért pedig 1 millió forint körüli összegeket kérhetnének az intézmények félévente.

Sávosan kamatozik az új diákhitel

A jelenlegi, átlagosan 8 százalékos kamatozású diákhitel helyett az új rendszer már sávosan, a felvett összeg nagyságától függően határozná meg a törlesztési kötelezettséget. Az államilag támogatott hallgatók által is felvehető szabad felhasználású hitelrészre a későbbi jövedelem 6 százalékát, míg a kötött felhasználású hitelt igénybe vevő részösztöndíjasoknak vagy önköltségeseknek erre a hitelrészre jövedelmük 6-12 százalékát kell majd fizetniük a javaslat szerint. Az előterjesztésben szereplő példa alapján kétmillió forintos tartozásig a jövedelem 6, hárommilliósig 8, négymilliósig 10, négymillió forint feletti hitelnél pedig 12 százaléka lenne a törlesztőrészlet.

A hallgatók eladósodása a javaslat szerint azzal csökkenthető, ha az állam lehetővé teszi, hogy a végzett hallgatókat alkalmazó munkáltatók adó- és járulékmentes juttatásként részben vagy egészben átvállalhassák a hitelfelvevők törlesztési kötelezettségeit (ezt javasolta korábban a parlament oktatási bizottságát vezető fideszes Pokorni Zoltán is). Az összeget a cégek az egyéb képzésekhez hasonlóan


9

költségként számolhatnák el, az adószabályok erre vonatkozó pontosításának részleteit április közepéig kell kidolgoznia a nemzetgazdasági miniszternek a tervezet szerint.

Az NFM javaslata több érvet is felsorol amellett, hogy "a munkáltatók hozzájárulása az általuk alkalmazott diplomások képzési költségeihez közgazdaságilag is indokolható", bár azt is megjegyzi, hogy az újonnan bevezetendő kedvezmény miatt feltehetően csökken majd az állam társaságiadó-bevétele. Az így kieső adóbevétel ugyanakkor a tervezet szerint egy nagyságrenddel kisebb, mint amekkora költségvetési ráfordítást igényelne, ha a diákhitel-konstrukció nem a vázolt formában, hanem például a korábban tervezett állami kamattámogatásként valósulna meg. Ez utóbbi esetben a szükséges ráfordítás azt az összeget is meghaladná a tervezet szerint, amennyit a Széll Kálmán-terv vár megtakarításként a felsőoktatási reformintézkedésektől a következő évekre.

35 évesen kell kezdeni a törlesztést

Az új konstrukció célja a javaslat részletes indoklása szerint az, hogy "saját későbbi, diplomájuk révén megemelkedett jövőbeli jövedelmükből átcsoportosítva az önköltséges és állami részösztöndíjas hallgatók számára is ingyenes legyen a felsőoktatás a képzés időszakában, vagyis "egyetlen tehetséges fiatal se kényszerüljön kimaradni a felsőoktatásból csak azért, mert nem képes a költségtérítési díjat megfizetni akkor, amikor hallgatóként egyetemre jár". A stratégiai cél ugyanakkor az előterjesztés szerint az, hogy "egy kellően nagyméretű, minőségi felsőoktatás fenntartható működését" biztosítsák úgy, "hogy az a megfelelő mennyiségű nem állami forrás bevonásának köszönhetően ne terhelje közben túlzott mértékben a költségvetést".

Az eddigi 40 évvel szemben az új diákhitelt a tervezet szerint 35 éves kor után kell elkezdeni törleszteni, viszont az új típusú kölcsönt az Európai Gazdasági Térség (az Európai Unió tagállamai mellett Izland, Norvégia és Liechtenstein) intézményeiben tanuló hallgatók is felvehetik. A szerződés ideje alatt az adós bármikor díjmentesen előtörlesztheti hitelét, gyermekvállaláskor (gyes, illetve gyed folyósításakor), valamint rokkanttá váláskor pedig lehetőséget kapna a törlesztés szüneteltetésére, illetve utóbbi esetén akár a tartozás elengedésére is.

A diákhitel-szerződést a diákhitelközpont - a mostani szabályokhoz hasonlóan - hat hónapot meghaladó nemfizetés esetén mondhatja fel, ebben az esetben a teljes tartozás egy összegben esedékessé és lejárttá válik, és köztartozásként az adóhatóság által behajtható.

Egy korábbi tervezet a hazai munkavállalás ösztönzése érdekében azt is szankcionálta volna, ha valaki hosszabb ideig külföldön vállal munkát, és az ilyen hallgatókat az állami kamattámogatás visszafizetésére kötelezte volna. A szerdán a kormány elé kerülő javaslatban semmilyen szankció nincsen, az itthon maradást ehelyett a munkáltatói hitelátvállalás próbálja vonzóbbá tenni, ugyanis aki belföldön vállal munkát, annak a munkáltatója kifizetheti a törlesztés részleteit, aki viszont külföldre megy, annak saját zsebből kell visszafizetnie a hitelt.

http://www.origo.hu/itthon/20120104-a-kormany-tervei-az-uj-diakhitelrol.html


10

Népszabadság 2012. január 4. Hoffmann Rózsa és a pápa szavai: Üzenet Őszentsége XVI. Benedek pápa a NEVELÉS kérdéseinek szentelte szokásos újévi körlevelét. Fontosnak tartjuk, hogy a neveléssel bármilyen minőségben foglalkozók megismerhessék az egyházfő üzenetét, hogy ki-ki belátása szerint meríthessen belőle – ezt üzente az oktatási államtitkár a pedagógusoknak az új év és az új közoktatási törvény hatálybalépése alkalmából. És küldte a pápai levelet. Nevezzük így. Őszentségeként laikusok nem szokták a pápát említeni. XVI. Benedek azzal kecsegteti az emberiséget, hogy bár nőtt a keserűség a válság miatt, ennek gyökerei elsősorban a kultúra és az emberről alkotott felfogás terén keresendők. Bár úgy lenne! Könnyebben túljutnánk rajta. Abban viszont nem lehet vita vele, hogy „a nevelés az élet leggyönyörűbb és legnehezebb kalandja. A nevelés, a latin educere alapján annyit tesz, hogy valakit kivezetünk önmagából, hogy bevezessük a valóságba.” Felnőtteket, akár államtitkárokat is megillethet a nevelésnek ez az áldása Különös tekintettel a pápa intelmére: „A politikai vezetők érjék el, hogy senki elől ne legyen elzárva a tanulás útja, és a családok szabadon megválaszthassák azokat a nevelő intézményeket, amelyeket legalkalmasabbnak ítélnek gyermekeik fejlődése szempontjából.” Úgy legyen, bár nálunk nem erre tartanak a dolgok. Ahogy tizenötször szerepel az üzenetben a szabadság szó is. Nem rosszallóan. Oly fogalomként, melynek értelmét meg kell fejteni. Ideológiai elfogultság nélkül, tennénk hozzá. Kapnánk a választ: világnézeti semlegesség mint olyan nem létezik – ezt szögezi le Hoffmann Rózsa Etika az oktatásban című 1993-as tanulmányában. És most tanúbizonyságot tett róla. Meg kéne gyónnia. http://nol.hu/belfold/20120104-uzenet MTV Híradó 2012. január 04. Alkotmánybíróság elé viszi a köznevelési törvényt a PSZ Pedagógusok Szakszervezete azt kéri a testülettől, hogy állapítsa meg a nemzeti köznevelésről, illetve a szakképzésről szóló törvény alkotmányellenességét, és azok valamennyi rendelkezését semmisítse meg. Január elsejével szűnt meg az Alkotmánybíróság összes olyan, folyamatban lévő eljárása, amelyben a jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, a parlamenti képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte; véget ért az az úgynevezett actio popularis, hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Az így megszűnő eljárások indítványozói viszont bizonyos esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be március 31-ig, ha a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható. A PSZ közleménye szerint 2011. december 29-én mind a köznevelési, mind a szakképzésről szóló törvényt megtámadta az Ab-n a szervezet. Így ugyanis, az Alkotmánybíróságra vonatkozó új rendelkezések értelmében, a 2011-ben megindított alkotmánybírósági eljárás lefolytatását - megjelölve, hogy miért sérti a törvény az alaptörvény rendelkezéseit - 2012-ben még kezdeményezheti a Pedagógusok Szakszervezete - írta a szervezet. A szakszervezet emlékeztetett: az Ab mind a köznevelési, mind a szakképzésről szóló törvény vonatkozásában számos határozatot hozott, amelyekben az új rendelkezések alkalmazására való


11

felkészülési időt alkotmányos követelményként határozta meg. Ezt viszont a szakképzésről szóló és a köznevelési törvény több pontjának hatályba léptetése is sérti - közölte a PSZ. Az érdekvédelmi szervezet szerint a nemzeti köznevelésről szóló törvény emellett többek között sérti a jogállamiság követelményeit, rendelkezései nincsenek összhangban a Gyermek jogairól szóló Egyezményben foglaltakkal sem. Utóbbi kifogását a PSZ azzal indokolta, hogy a törvény nem rögzíti az alapelvek között a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Továbbá, a köznevelési törvény rendelkezései érintik a lelkiismereti- és vallásszabadsághoz való jogot, a szülők jogát pedig korlátozzák azáltal, hogy választási kötelezettség elé állítják a szülőt és a tanulót, dönteniük kell ugyanis abban a kérdésben, a gyermek a kötelező órák keretében erkölcstan órán, vagy az egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán vesz részt. A PSZ szerint ezen felül a köznevelési törvény rendelkezései a gyakorlatban megszüntetik az iskolák minden önállóságát a nevelés és oktatás feladatainak meghatározásában, megszűnik a tankönyvpiac, illetve erősen korlátozódik a szakmai szolgáltatásokban való részvétel lehetősége. A szakképzésről szóló törvény alkotmányellenességének indokai között a PSZ egyebek mellett azt sorolta fel, hogy valójában már az első szakképzésért is fizetni kell, ha a tanuló túllépi a képzésre megengedett időt. A tankötelezettség idejének leszállításával, a felvételi rendszerek működtetésével, a tankötelezettséget követő iskoláztatás feltételei meghatározásának hiányosságával sérül a művelődéshez való jog - írták a beadványban. Sérelmezik azt is, hogy az új törvény nem határozza meg az ingyenes oktatás fogalmát és az e körbe tartozó szolgáltatásokat, illetve számos esetben az ingyenesség helyett térítési díj-mentességről rendelkezik. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/01/04/18/Alkotmanybirosag_ele_viszi_a_koznevelesi_torvenyt_a_PSZ.aspx

Népszava 2012. január 04. Segítség kell a pápától A téli szünet élményei után tegnap megkezdődött a tanítás az iskolákban. Hoffmann Rózsa államtitkár asszony levélben köszönte meg mindazok munkáját, akik javaslataikkal, hozzászólásukkal, üzeneteikkel és munkájukkal támogatták a nemzeti köznevelésről és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény megalkotását. Ez akkor nekem is szól, köszönöm. Igaz, észrevételeimből semmit nem fogadtak meg, de hát az élet már csak ilyen. E levélnek van azonban egy érdekes bekezdése, mely élesen szemben áll a nemzeti köznevelésről szóló törvénynek a lelkiismereti szabadságról szóló szakaszaival. "A Katolikus Egyház feje, őszentsége XVI. Benedek pápa" szokásos újévi körlevelére hívja fel a figyelmet levelében a vezető közszolga, mi több, a kormányzati portálon(!) közzé is teszik a pápai üzenetet, és azt meg is küldik minden köznevelési intézménynek. "Hogy ki-ki belátása szerint meríthessen belőle." Ez azért már sok. Arra nem számítottunk, hogy két hét sem telik el a köznevelési törvény elfogadásától és Hoffmann Rózsa máris sarokba dobja azt. De tegyük a szívünkre a kezünket. Amikor a katolikus vallás szelíd erőszakkal való térhódításáról beszéltünk - ez nem királyi többes, sokan voltunk, akik ezt a félelmet megfogalmaztuk -, akkor nem erre gondoltunk? Jó, erre pont nem. Arra viszont igen, hogy Isten lándzsájának hegye - ahogy a KDNP-t szemléletesen definiálta egykoron Semjén Zsolt - a szeretet nevében böködni fog bennünket. Csak azt nem tudom, Hoffmann Rózsa elolvasta-e XVI. Benedek körlevelét. Vajon hogyan értelmezi


12

államtitkár asszony azt a bekezdést, melyben a katolikus egyházfő a nevelési feladatokat ellátó intézmények vezetőitől kéri: "biztosítsák a családok számára, hogy a gyermekük olyan képzést kaphasson, ami nem áll ellentétben lelkiismeretükkel és vallási elveikkel." Vagy azt a politikai vezetőknek címzett kérést, mely szerint "segítsék kézzelfoghatóan a családokat és a nevelő intézményeket abban, hogy a nevelés jogát és kötelességét gyakorolhassák". Nincs kétségem. Rövidesen ki fog derülni, Őszentsége a körlevél megfogalmazása előtt tanulmányozta a Nemzeti Köznevelési Törvény tervezetét, ezt tekintette mintának. Naná. Nagy a baj. Még nagyobb, mint ahogy azt látni véltük. Jönnek a kormányrendeletek, a miniszteri rendeletek, a titkos társaság által titokban előkészített Nemzetei Alaptanterv, az erre épülő intézménytípusok szerinti egy-egy kerettanterv, készülnek az új tankönyvek. S ahogy a törvény előkészítésébe sem volt a szakmai szervezeteknek érdemi beleszólási lehetőségük, több mint félő, a továbbiakban még annyi lehetőségük sem lesz. Egy dolgot tehetünk. Imádkozzunk. Mind. Katolikusok, protestánsok, zsidók, egyéb vallásúak (elnézést a név szerinti felsorolásból kimaradt felekezetektől), még az ateisták is imádkozzanak. Talán Őszentsége meghallgatja fohászunkat. Mert csak az ő segítségében bízhatunk. Hogy a családok gyerekei olyan képzést kaphassanak, ami nem áll ellentétben lelkiismeretükkel és vallási elveikkel. Fábry Béla pedagógus http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=506766 MTV híradó 2012. január 05. Hoffmann: csaknem 50 ezer hallgató tanulhat állami pénzen

Mintegy 34 ezer diáknál a képzés teljes költségét, több mint 15 ezernél annak felét állja az

állam, előbbiekkel szerződést is köt.

Elfogadta a kormány az idei évre vonatkozó felsőoktatási felvételi keretszámokat - közölte az oktatási

államtitkár a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. Hoffman Rózsa tájékoztatása szerint csaknem

50 ezer hallgató tanulhat majd úgy, hogy tanulmányi költségeit részben vagy egészben az állam fizeti.

240 pont kell

Mindenki bejuthat a felsőoktatásba, aki elér legalább 240 pontot – hangsúlyozta az államtitkár, aki az

új felsőoktatási törvényben meghatározott három finanszírozási formáról kifejtette: mintegy 34 ezer

hallgatónak - "értelemszerűen a legjobbaknak", legnagyobb arányban a műszaki, természettudományi

és informatikai szakokon - száz százalékban fizeti majd az állam a tanulmányi költségét, 15.550

hallgató esetében pedig a képzési költség mintegy felét fogja fedezni az állam.

Előnyben a "gazdaság motorjai"

Mint fogalmazott: a kabinet "ezáltal bővíteni tudja azoknak a képzéseknek a körét, amely vélhetőleg a

gazdaság motorjai lesznek". A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik nem kapnak állami

ösztöndíjat, nekik elindul a diákhitel 2., amely "komoly állami kamatgaranciával" fedezi az érintett


13

hallgatók tanulmányait - ismertette. Megjegyezte, megmarad a diákhitel 1. is, amelyet mindenki

igénybe vehet.

A kormány összeghatárokat húz

A fizetendő költségekről Hoffmann Rózsa azt mondta, a kormány határösszegeket közöl az

egyetemekkel, főiskolákkal, amelyek ezen határokon belül fixálhatják a saját intézményük

vonatkozásában a képzések költségeit. Az összegek nem sokban térnek el azoktól, amelyeket eddig a

felsőoktatási intézmények a költségtérítéses hallgatóiktól kértek - fűzte hozzá. A 2012. szeptember 1-

jétől induló szakok képzési költségei körülbelül két héten belül dőlnek el, erről a felvételi tájékoztató

internetes változatában tájékozódhatnak az érintettek.

Lesz szerződés

Az így megállapított képzési költségek a felsőoktatásba újonnan belépőkre vonatkoznak, a már

hallgatói státuszban lévők változatlan feltételekkel folytathatják tanulmányaikat. A hallgatókkal

kötendő szerződést firtató kérdésre az államtitkár azt mondta: azok a hallgatók számíthatnak ilyen

szerződésre, akiknek képzését az állam fogja fedezni. Hozzátette, ez az idén induló évfolyamra már

érvényes lesz.

A tapasztatok segítenek majd

Hoffmann Rózsa kérésre válaszolva közölte: egyelőre nincs tapasztalat arról, hogy az államilag

finanszírozott keretszám szűkítése hogyan érintheti az egyes felsőoktatási intézményeket. Mint

mondta, ha megtörténik, hogy egy-egy szakot nem sikerül feltölteni, abban az esetben az egyes

intézményeknek maguknak kell megtalálniuk a racionalizálási utakat. Hozzátette, a költségtérítést

vállaló hallgatók száma ugyanakkor az elmúlt időszakban is évről évre emelkedett.

Összehangolták

A sajtótájékoztatón Giró-Szász András kormányszóvivő azt mondta: a magyar felsőoktatás lehetőségeit

a demográfiai helyzet, a gazdasági és társadalmi igények összessége alapján kell meghatározni. A

keretszámok meghatározásakor a kabinet célja az volt, hogy egy korszerű, versenyképes, tudásalapú

felsőoktatás jöjjön létre, amely valós nemzetgazdasági és munkaerő-piaci szempontokat vesz

figyelembe - tette hozzá.

http://www.hirado.hu/Hirek/2012/01/05/11/Csaknem_50_ezer_hallgato_tanulhat_reszben_egeszben_allami.aspx

HVG.hu 2012. január 05. Keményen odacsaptak Hoffmannék a jogászoknak és közgazdászoknak

Hozzávetőlegesen 20 ezerrel csökkentette az oktatási tárca az államilag teljes mértékben finanszírozott felsőoktatási férőhelyek számát. Szakemberek szerint ez példátlanul radikális vágás, és az intézmények 20 százalékának megszűnéséhez vezethet öt éven belül. A


14

képzéseken belül a jogász és közgazdász szakok keretszámait nyirbálták meg a legszélsőségesebben. A bejelentés a HÖOK-ot is meglepte.

2012-ben 33 927 fő, az eddigiekhez képest 20 ezerrel kevesebb diák felsőoktatási képzését támogatja az állam teljes egészében. Mint Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár fogalmazott: értelemszerűen a legjobbakat, legnagyobb arányban a műszaki, természettudományi és informatikai szakokra jelentkezőket támogatja a kormány. 15 500 hallgató ötven százalékos állami támogatásban részesül, aki pedig egyik kategóriába sem kerül bele, az élhet a Diákhitel II. lehetőségével, amely az államtitkárság szerint "komoly állami kamatgaranciával" fedezi az érintett hallgatók tanulmányait.

A felsőoktatási reformmal nemcsak a hallgatók jártak rosszul, hanem Hoffmann helyettese is. A hvg.hu információi szerint a keretszámok csúszása és a törvény körüli botrány miatt rúgták ki Dux László helyettes államtitkárt, aki a hivatalos bejelentés szerint lemondott.

A jogászok és a közgazdászok nagyot buknak

A korábban nyilvánosságra került tervezetekkel összhangban egyébként továbbra is az informatikai, műszaki és természettudományos képzéseket részesíti előnyben a kormány. Az informatikai képzésen 3600 fő részesül teljes, és további 4600 hallgató részleges állami támogatásban; a műszaki szakokon 8000 ezer diák kap teljes, és további 7600 részleges állami támogatást; a természettudományos képzésen pedig 4000 fő jut teljes, és 3150 fő részleges állami támogatáshoz.

Ezzel szemben igen kevesen reménykedhetnek az állam támogatásában a jogász képzéseken: az idei 800 helyett mindössze 100-an, de mindössze 200 hallgató tanulmányát finanszírozza az állam igazságügyi és munkaügyi szakokon. A legnagyobb vágást a gazdasági szakokon hajtották végre, 4200 állami hely helyett a jövő tanévben már csak 250 lesz. A bölcsészettudományi képzésen 2700 hallgató tanulmányait finanszírozza az állam száz százalékban (tavaly 4200), alapképzésen az orvos- és egészségtudományi képzéseken ez 2800 fő, amely kiegészül további 100 fő 50 százalékos támogatásban részesülő hallgatóval.

Az államilag támogatott mesterképzésre 19 600 főt vesznek fel 2012-ben, a doktori képzésre felvehető hallgatók száma pedig 1300 fő. A felsőoktatásba mindenki bejuthat, aki elér 240 pontot a felvételin.

A HÖOK is elképedt

Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, őket is meglepte Hoffmann Rózsa bejelentéseinek egy-egy része. Azt mondja, az államilag finanszírozott helyek csökkentését továbbra sem tudják támogatni, mert „a nemzet szempontjából minden diplomás hasznos”.

Szintén drasztikus lépésnek tartja a keretszámok csökkentését Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora, aki a Magyar Rektori Konferencia (MRK) nevében nyilatkozott a hvg.hu-nak: „Nem jó a drasztikus változás egyik évről a másikra, ezt a csökkentést pedig meg fogja érezni a rendszer. A felsőoktatási törvény jelenlegi állapotában mégsem ad választ a felsőoktatás fő problémájára, vagyis a minőségi kiegyensúlyozatlanságra” – magyarázta a rektor, aki szerint ezen még finomíthatnak a kormányrendeletek.

Ami a keretszámok változásait illeti, a HÖOK elnöke szerint vannak olyan szakok, ahol a vágás „talán megfelel a demográfiai mutatók változásainak”, de például az informatikai, társadalomtudományi és bölcsész szakokon ilyen szempontból nem logikusak a bejelentett változások.


15

Az igazán drasztikus és elképesztő lépés ugyanakkor a gazdasági, a jogi és igazságügyi szakokon történt létszám-csökkentés – mondta a hvg.hu-nak a HÖOK elnöke, aki nem érti, ezeken a területeken milyen alapon döntöttek. Ez a Pécsi Tudományegyetem rektora szerint is iszonyú változás, amely komoly társadalmi feszültséget fog generálni. „Nem tudom, hogy fogják ezt kompenzálni, de az is előfordulhat, hogy a százas keretszám a jogászoknál még az állami közigazgatási igényeket sem fogja kielégíteni” – tette hozzá.

Ugyancsak érdekes, hogy bár a műszaki kiemelt terület, a tavalyihoz képest a teljesen térítésmentes férőhelyek száma itt is csökkent (csak a részösztöndíjjal együtt nőtt). A HÖOK elnöke szerint ez azért fontos, mert tapasztalataik szerint ezeken a szakokon a legmagasabb a szerényebb anyagi körülmények közül érkező hallgatók száma, ezért félő, hogy nem lesz akkora az érdeklődés, mint várják.

Nagy érvágás

Az államilag teljes egészében finanszírozott férőhelyek hozzávetőlegesen 20 ezres vágása nagyon radikális, példa nélküli csökkentés – mondta a hvg.hu-nak Polónyi István oktatáskutató-közgazdász. Bár több közgazdász gondolja úgy, hogy a tandíj bevezetése hasznos lehet a felsőoktatásban, ezt csak fokozatosan lehet bevezetni – véli a szakember.

Az állami férőhelyek vágása miatt a kutató úgy számol, hogy öt éven belül a jelenlegi kétharmadára csökkenhet a felsőoktatásban résztvevők száma, a nappali képzésen így a mostani 200-220 ezer helyett nagyjából 150 ezren tanulhatnak majd. A változás a felsőoktatási intézményrendszert is radikálisan érinti – ahogy Polónyi fogalmazott – még a legjobbakat is: akár az intézmények 20 százalékát is bezárhatják a következő öt évben.

A nagyobb intézmények az első évet még nagy valószínűséggel kiheverik, de a kisebbeknek a létszámcsökkentés már most is nagy érvágás lehet – tette hozzá. Ezzel kapcsolatban Hoffmann Rózsa azt mondta: egyelőre nincs tapasztalat arról, hogy az államilag finanszírozott keretszám szűkítése hogyan érintheti az egyes felsőoktatási intézményeket. Ha megtörténik, hogy egy-egy szakot nem sikerül feltölteni, abban az esetben az egyes intézményeknek maguknak kell megtalálniuk a racionalizálási utakat – tette hozzá.

Bódis József szerint a felsőoktatási intézmények átalakítását nem a kivéreztetéses módszerrel, hanem előrelátóan kell elvégezni. Azt mondja, tisztességesebb lenne, ha egyértelművé tenne a tárca, mely intézményekre számítanak tíz év múlva is a felsőoktatásban, és mely intézményektől várnak átalakulást, vagy integrációt.

Félelmetes fordulat

„A kormány egy szubjektív, átláthatatlan értékrendszer mentén zilálja szét a felsőoktatást” – mondta a hvg.hu-nak Polónyi, aki szerint amíg eddig a hallgatói kereslet döntötte el, melyik felsőoktatási intézmény, és mely szakok jók, addig ezt most a kormány határozza meg, ez pedig „félelmetes”. „A kormány és a miniszter a létszámelosztásnál élet és halál urává válik” – tette hozzá.

Oktatáspolitikailag nincs tisztázva, kit támogat az állam, a munkaerő-piaci viszonyokra való hivatkozás ugyanis humbug, valójában nincsenek erre vonatkozó kutatások – magyarázta a hvg.hu-nak a szakember. A biológusok és a kémikusok például évek óta nem tudnak elhelyezkedni, ezért Polónyi nem érti, miért kell növelni ezeknek a szakoknak a támogatottságát.


16

Ezzel szemben Bódis szerint érthető ez a trend, a műszaki és ipari területekről ugyanis folyamatosan kapnak olyan visszajelzéseket, hogy szükség van a műszaki és természettudományos területek erősítésére. Kérdés ugyanakkor, hogy lesz-e elég ember, aki ezekre a szakokra jelentkezik.

Akadnak még gondok

Polónyi István szerint szintén problémás, hogy az eddig kiszivárgott információk szerint a hallgatói hitelrendszer csak korlátozottan kompenzálja a költségtérítéssel járó plusz kiadásokat, s bár az elképzelhető, hogy a tanulmányok költségeit fedezi, a megélhetési kiadásokhoz már nemigen járul hozzá.

Jelenleg a hallgatói juttatásokról sem lehet tudni semmit, a rendszer a felsőoktatásba törekvők számára átláthatatlan, és nem vált szociálisan érzékenyebbé – magyarázta Polónyi. „A kulcskérdésekben tehát nincs előrelépés, a rendszer pedig igazságtalanabbá vált.”

A bizonytalanságot fokozza, hogy a 2012. szeptember 1-jétől induló szakok képzési költségeit még nem határozták meg, valószínűleg két héten belül döntenek ezekben a kérdésekben, tájékozódni pedig a felvételi tájékoztató internetes változatában lehet majd. Az így megállapított képzési költségek a felsőoktatásba újonnan belépőkre vonatkoznak, a már hallgatói státuszban lévők változatlan feltételekkel folytathatják tanulmányaikat.

A hallgatói szerződések kérdése Nagy Dávid szerint még most is nyitott, de folyamatosan egyeztetnek az oktatási államtitkársággal, és néhány héten belül dönthetnek ez ügyben is. A HÖOK a röghöz kötést továbbra is elutasítja, azt a logikát azonban, aminek alapján ezt a társadalom elvárja, értik. Nem mindegy ugyanakkor, hogy valakinek diploma után közvetlenül kell itthon dolgoznia, illetve hogy mennyi ideig – fejtette ki Nagy.

http://hvg.hu/itthon/20120105_felsooktatas_keretszamok_reakciok

Heti Válasz 2012.01.05. Lemondott Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár

Lemondott posztjáról Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár - tájékoztatta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkársága az MTI-t, megerősítve az Index csütörtöki információját.

Az oktatásért felelős államtitkárságon az MTI érdeklődésére a lemondás okáról azt a tájékoztatást adták, hogy Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár eredetileg is abban állapodott meg Dux Lászlóval, hogy a helyettes államtitkár az új felsőoktatási törvény megalkotásáig vállalja a feladatot, azután pedig visszatér az egyetemi katedrára. Azt egyelőre nem lehet tudni, ki követi őt a poszton - közölték.

http://hetivalasz.hu/itthon/nem-lehet-tudni-ki-koveti-ot-a-poszton-44605/


17

Népszava 2012. január 05. Dux László: az új felsőoktatási törvény elfogadásával "kemény katonai szolgálat" ért véget A posztjáról leköszönt felsőoktatási helyettes államtitkár számára az új felsőoktatási törvény elfogadásával véget ért az általa vállalt feladat; Dux László az MTI-nek csütörtök este nyilatkozva úgy fogalmazott, az elmúlt mintegy két év "kemény katonai szolgálatnak" számított. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkársága csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy lemondott posztjáról Dux László. Az államtitkárság az MTI érdeklődésére a lemondás okáról azt a tájékoztatást adta: Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár eredetileg is abban állapodott meg Dux Lászlóval, hogy a helyettes államtitkár az új felsőoktatási törvény megalkotásáig vállalja a feladatot, azután pedig visszatér az egyetemi katedrára. Azt egyelőre nem lehet tudni, ki követi őt a poszton - közölték. Dux László önmaga számára komoly fizikai igénybevételként jellemezte az eltelt időszakot. Mint elmondta, kapcsolatban marad a minisztériummal, az államtitkársággal, ezután is segíti a munkájukat, az utódáét is. Közlése szerint a lemondásáról szóló levelét tavaly december 27-én írta meg, a felmentési idő 45 nap, így várhatóan február első felében távozik a tárcától. Dux László elmondta, orvos-biokémikusként a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karára tér vissza, ahol a biokémiai intézet professzora. http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=507666 Inforádió 2012. január 5. Miért távozik Dux László? Letölthető interjú Lemondott posztjáról Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár - erősítette meg a politikus az InfoRádió Aréna című műsorában. Letölthető hanganyag http://inforadio.hu/arena/4219/ Január végével távozik posztjáról a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Dux László az InfoRádió Aréna című műsorában megerősítette, hogy eredetileg is a felsőoktatás jogi szabályozási kereteinek kimunkálásáig vállalta a feladatot, az új felsőoktatási törvénnyel pedig ezt teljesítették, de még a kapcsolódó szabályok kialakításában részt fog venni. Dux László kiemelte: visszatér az egyetemi katedrára, és eredeti hivatását folytatja. http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-475458 Népszabadság 2012. január 5. Hátraarc

Órák óta azon töröm a fejem, ugyan mi módon lesz képes a szóvivők hada sikertörténetnek

beállítani azt, ami most a felsőoktatással történik. Mégis, mit fognak mondani?


18

Az intézkedéscsomag melyik részét domborítják majd ki? Hogy hurrá, győzött a szociális népszavazás, még mindig nem kell mindenkinek fizetnie a felsőfokú tanulmányokért? Meg hogy akinek nem kell fizetnie, annak se tiltjuk meg örökre, hogy szabadon vállaljon munkát a mélyen tisztelt Európában, amelynek e pillanatban még része vagyunk? Hogyan lehet majd a szokásos nagyzoló és hamis hurráoptimizmussal igazságosnak mondani azt, ami kirekesztés és megszorítás? Hiszen szögezzük le a rideg tényeket: mostantól sokkal kevesebben tanulhatnak majd a felsőoktatásban, és az egyetemek azt a kevéske esélykiegyenlítő szerepüket is elvesztik, amelyet húsz év alatt nagy nehezen sikerült megszerezniük. Mindennek vattacukorba csomagolása persze nem a mi gondunk. Nekünk csak az jut, hogy ezredszer is fölemlítsük: ha a Bokros-csomag részeként bevezetett tandíjat nem törli el az első Fidesz-kormány, akkor ez a gyakorlat immár másfél évtizede meggyökeresedett volna, s bár az akkori – igenis – szimbolikus összeg azóta bizonyára megnő, mára hatékony állami és piaci ösztöndíjrendszer épült volna ki mellette. S ha a Hiller-féle FER-t – vagy mi is volt a neve az akkor bevezetni tervezett tandíjnak – nem zúzza szét még az indulás előtt a népszavazás, mostanra egy rideg, de igazságos rendszert javítgathatnánk: az általános tandíjkötelezettség alól csak a jó tanulmányi teljesítmény adna felmentést. Ehhez képest a „bármit, csak tandíjat ne” eszme jegyében fogant felsőoktatási koncepció minden elemében csalás. Egyrészt egyértelműen csorbítja a tanuláshoz való, a felsőoktatás liberalizálásával megszerzett jogot, hiszen radikálisan csökkenti a férőhelyek számát, és a kvóták átrendezésével szabad kezet ad az államnak, hogy eldöntse, ki mit tanulhat. Másodszor hazudik a tandíjnélküliségről, hiszen az eddig fizetős képzés mellé éppenséggel bevezeti a félfizetőset, az „állami ösztöndíjat” nyerőket pedig évekre röghöz köti. Harmadsorban pedig egyetlen tollvonással visszaállítja azt a rendszerváltás előtti állapotot, amikor túlnyomórészt a – szellemi, gazdasági, hivatali – elit gyermekei juthattak be az egyetemre, egyszerűen azért, mert a hozott előnyeik csak őket tették erre alkalmassá. Az, hogy a felvételihez mégsem lesz kötelező a nyelvvizsga, szép emberi gesztus, de inkább a középiskolai nyelvoktatás hosszú távú csődjének beismerése, mintsem a kapuk szélesebbre nyitása. A fizetési kötelezettség, a keretszámok megnyesése, de még akár a bölcsészettudomány háttérbe szorítása is sokkal egyértelműbb üzenet. Aki eddig a perifériáról fel tudott kapaszkodni az értelmiségi lét tágabb köreibe, hogy aztán a gyerekének majd onnan vezessen még följebb az útja, az mostantól pont olyan eséllyel teheti ezt meg, mint az egyébként csak a „bűnök” kontextusában emlegetett kései Kádár korban. Tényleg azt hiszik, hogy ezt meg lehet majd magyarázni? http://nol.hu/velemeny/20120105-hatraarc Origó 2012. 01. 06. Nemet mondott Hoffmann felkérésére az ELTE ÁJK dékánja

A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárnak kérte fel Hoffmann Rózsa Király Miklóst, ő azonban nem vállalta a feladatot.


19

Dékáni teendőire hivatkozva mondott nemet Hoffmann Rózsa felkérésére az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. Az oktatási államtitkár ugyanis őt kérte fel Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár utódjának.

Dux még év végén nyújtotta be lemondását, ezt azonban csak csütörtökön jelentette be az államtitkárság. A közlemény a lépés okáról azt írta, hogy a helyettes államtitkár eleve csak arra az időre vállalta a megbízást, míg a parlament elfogadja az új felsőoktatási törvényt. Az [origo] információi szerint az államtitkárságnak valójában szakmai kifogásai voltak Duxszal szemben.

Az ELTE ÁJK dékáni hivatalánál az [origo]-nak elmondták, Király Miklós napokkal ezelőtt, azaz még Dux László távozásának hivatalos bejelentése előtt közölte döntését Hoffmann Rózsával.

http://www.origo.hu/itthon/20120106-nemet-mondott-hoffmann-felkeresere-az-elte-ajk-dekanja.html

Magyar Hírlap 2012-01-06. Elfogadták a keretszámokat

A legolcsóbb felsőoktatási alapképzés 230 ezer forintba, a legdrágább 1,6 millióba kerülhet évente

Elfogadta a kormány legutóbbi ülésén az idei évre érvényes felsőoktatási felvételi keretszámokat, eszerint szeptembertől csaknem ötvenezer új belépő tanulhat állami támogatással. Teljes állami ösztöndíjat 33 927 fő, részleges ösztöndíjat – azaz ötvenszázalékos támogatást – pedig 15 550 fő kaphat – jelentette be tegnap Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár szerint mindenki bejut a felsőoktatásba, akinek a pontszáma eléri a 240-et, ennyi lesz ugyanis az alsó ponthatár. Mint hangsúlyozta, a legtöbb támogatott férőhely a műszaki, természettudományos és informatikai szakokon várható. A pontos létszámokat tartalmazó táblázat szerint osztatlan képzésre 2420 főt, felsőfokú szakképzésre 3500 főt, alapképzésre pedig 28�007 főt – ebből 1017 hallgatót a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre – vehetnek fel teljes ösztöndíjjal. Államilag támogatott mesterképzésre 19 600-an nyerhetnek felvételt az idén. „Akiknek nem sikerül bejutni támogatott képzésre, igénybe vehetik a Diákhitel II.-t, ami komoly állami kamatgaranciával fedezi az érintettek tanulmányait. De megmarad a Diákhitel I. is” – jelezte az államtitkár. Az önköltségről szólva közölte, a kormány csak „tól–ig határokat” állapított meg, a pontos összegeket az intézmények határozhatják meg. A kiosztott tájékoztató szerint az alapképzések közül a művészeti képzésért kell a legtöbbet fizetni, évente legalább 600 ezer, legfeljebb 1,6 millió forintot. A magyar és a történelem szak ennél jóval olcsóbb, 230 ezer és 400 ezer forint közti összeget kérhetnek értük az intézmények. Az osztatlan jogászképzés önköltségét évi 300 és 700 ezer forint között kell megállapítani, az orvosképzés költsége 1,9 és 2,7 millió forint között mozoghat. A mesterképzés agrárszakokon legalább 610, legfeljebb 800 ezer forint lehet évente, a közgazdasági mesterképzésért pedig minimum 450, maximum 700 ezer forintot kell fizetni. A pontos összegeket Hoffmann Rózsa szerint két héten belül teszik közzé.

Dux lemondott Lemondott posztjáról a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Lapunk érdeklődésére az oktatási államtitkárság közölte, Dux László távozása mögött semmilyen konfliktus nem áll, Hoffmann Rózsa államtitkárral való megállapodása eredetileg is úgy szólt, hogy feladatait a felsőoktatási törvény elfogadásáig látja el, ezt követően „visszatér a Szegedi Tudományegyetem katedrájára”. (MH)

http://www.magyarhirlap.hu/belfold/elfogadtak_a_keretszamokat.html


20

Magyar Hírlap 2012-01-06 Készül a Nemzeti alaptanterv

Arany Családi körét mindenkinek ismernie kell

Az új Nemzeti alaptanterv értelmében kötelezően tanítani kell majd pénzügyi ismereteket, médiatudatosságot, honvédelmet, társas kapcsolati kultúrát is, de az iskolák szabadon eldönthetik, hogy az új tartalmak önálló tantárgyként vagy más tárgyakba beépülve jelenjenek-e meg – tudta meg lapunk. „Az erkölcsi értékek hangsúlyozása és a kötelező tartalmi elemek megjelenése lesz a készülő Nemzeti alaptanterv (NAT) legfőbb újdonsága” – ismertette lapunkkal a várható változásokat az új NAT-ot kidolgozó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) főigazgatója. Kaposi József példaként elmondta, míg a jelenlegi szabályozás csak annyit tartalmaz, hogy a diákoknak verseket kell tanulni, az új alaptanterv előírja majd, hogy Arany János Családi kör című művét minden diáknak ismernie kell. „Egyes területeken konkrét követelményeket határoz majd meg a NAT, mindenkinek meg kell tanulni például a Himnuszt, A reményhez című Csokonai-verset vagy a Nemzeti dalt, és fel kell dolgozni Mátyás király életét. Másutt lazábbak lesznek a kritériumok: Juhász Gyula vagy Márai Sándor munkássága esetén mindegy, hogy a szerző melyik művét tanítják” – fogalmazott Kaposi, aki szerint a „nemzeti közműveltségi kánon” létrehozása közös kulturális kódrendszer kialakítását jelenti, ami biztosítja az iskolák közötti átjárhatóságot, és lehetővé teszi a nemzeti azonosságtudat fejlesztését. A több mint száz szakember közreműködésével készülő új alaptanterv a kiemelt fejlesztési feladatok közé sorolja, hogy olyan tantárgyközi tartalmakat is oktassanak, mint a gazdasági, pénzügyi ismeretek, a médiatudatosság, a társas kapcsolati kultúra, a honvédelem, az önismeret vagy a pályaorientáció. Az intézmények maguk dönthetik el, hogy a tárgyközi ismereteket – kivéve az erkölcstant, amely mindenhol önálló tárgy lesz – meglévő tantárgyakba beépítve vagy külön tanítják-e. „Lesz olyan kerettanterv, ami önálló tárgyként ajánlja fel mondjuk a honvédelmet” – magyarázta. Összesen tízszázaléknyi szabadon felhasználható keretet kapnak az iskolák a helyi sajátosságok érvényesítésére. „Az életvitel tárgy esetén egy falusi iskola oktathat kertészkedést, ám ugyanezt egy fővárosi intézményben – megfelelő udvar hiányában – nehéz lenne megvalósítani, ott nyilván más tartalmakat választanak majd. Alsó tagozaton szabadon el lehet majd dönteni azt is, hogy komplex művészetórát vagy külön rajz-, ének- és drámaórákat tartanak” – részletezte a főigazgató, s hangsúlyozta, megmarad az intézmények szabad mozgástere. „Az Oktatási Hivatal honlapján jelenleg több mint hetven különböző kerettanterv olvasható, de ez becsapós, mert sok közülük csak egy-egy tárgy követelményeit írja elő, alig találni viszont komplex kerettantervet hat- és nyolcosztályos gimnáziumok számára. Az idén készülő központi kerettantervek bő választékot fognak nyújtani, és bizonyos feltételekkel bárki más is akkreditáltathat tantervet” – tette hozzá Kaposi József. A 2013 szeptemberében életbe lépő új NAT vitaanyagát várhatóan még ebben a hónapban nyilvánosságra hozzák az OFI honlapján, ahol bárki véleményezheti. http://www.magyarhirlap.hu/belfold/keszul_a_nemzeti_alaptanterv.html


21

HVG 2012. január 7. 18-19.oldal Szamárpad? Cigány nemzetiségi iskolák A szegregálódott cigány iskolák fenntartását az Országos Roma. Önkormányzatnak adná az állam. A Hajdú – Bihar megyei Hosszúpályiban négy éve működik az ország első és egyetlen önkormányzati fenntartású cigány nemzetiségi tagóvodája, Csonkáné Lakatos Klára pedagógus, romológus vezetésével. Mindmáig ő az egyetlen roma, aki a település szülöttei közül diplomát szerzett. Amikor 1981-ben a főiskoláról visszatért a falujába, cigány gyerekek egyáltalán nem jártak óvodába. Először 76 órás iskola-előkészítő csoportot indítottak számukra, ám a "gyorstalpalón" kiderült, hogy a telepen élő gyerekek behozhatatlan hátrányban vannak a három évig óvodában nevelkedett társaikkal szemben. A megyei koordinációs bizottság akkoriban cigány óvodák létrejöttéről döntött. Ilyen, a hivatalos indoklás szerint a "mentálisan és szociálisan nem elég fejlett" gyerekek számára indított óvoda, illetve csoport működött Hencidán és Bagaméron kívül Hosszúpályiban is. "A dadusok reggel lefürdették és átöltöztették a kicsiket" - eleveníti fel a kezdeteket Lakatos Klára, aki tíz évet töltött hátrányos helyzetű gyerekek nevelésével, majd 1993- ban Budapestre költözött férjével, Csonka Józseffel, aki közművelődési szakember és misszionárius lelkész. 1999-ben tért vissza Hosszúpályiba, hogy közösen munkálkodjanak a helyi cigány közösségbe Közben egyre több cigány gyermeket írattak be az óvodába, míg végül négy évvel ezelőtt ötven szülő kérésére megalakul nemzetiségi tagóvoda. Lakatos Klára kidolgozta a cigány nemzetiségi pedagógiai programot, felsőfokú nyelvvizsgát szerzett lovári nyelvből amelynek az oktatását is elindította az óvodában. A kicsik - többségükben Lakatos egykori tanítványainak gyermekei - szeretetteli környezetben olyan felkészítést kapnak, hogy az általános iskolában a vegyes osztályokban is megállják a helyüket. De a mélyszegénységben élő családok számára már az is létfontosságú, hogy a gyerek, háromszor kapnak enni, míg otthon éheznek. Hosszúpályiban ma már 20 csecsemő közül 17 roma, 15 a legkilátástalanabb nyomorba születik. A Hosszúpályiban működőhöz hasonló nemzetiségi intézmények sora nyílhat közeljövőben - erősen kérdéses azonban hogy milyen tartalommal. Miközben ugyanis az általános iskolákat át akar venni az állam a települési önkormányzatoktól, a kormány novemberben elhatározta: kidolgozzák annak feltételeit, hogy a szegregálódott iskolák, cigány nemzetiségi intézményekként, az Országos Roma Önkormányzat fenntartásába kerüljenek. Csakhogy az ORÖ jelenleg sem szakmailag, sem anyagilag nincs felkészülve a feladatra. Farkas Flórián ORÖ-elnök mindenesetre a HVG-nek világossá tette: ha sikerül megegyezni a feltételekről, esetleg már szeptembertől az új rendszerben tanulhatnak a diákok. Azt viszont még senki ne tudja, hogy az eddiginél több pénz jutna-e a nemzetiséginek átkeresztelt oktatási intézményeknek. Az új köznevelési törvény szerint 3 éves kortól kötelező óvodába járni, ám ehhez új intézményekre van szükség. Várható, hogy sok helyütt, nemzetiségi címen, eleve külön óvodákat létesítenek a cigány gyerekek számára. Csakhogy éppen a Hosszúpályiban működő óvoda a bizonyíték arra, hogy elhivatott pedagógusok gyakran heroikus munkáján múlik egy szegregált oktatási intézmény hatékony működése, amelynek elsősorban a gyerekek súlyosan hátrányos helyzetéből adódó problémákat kell kezelnie. Emellett kell az életkoruknak megfelelő tudásanyaghoz juttatni őket, és olyan képességek elsajátításához segíteni, amelyek lehetővé teszik a felsőbb iskolában és főképp az integrált keretek között való továbbtanulást. „A szociális problémák, amelyek az iskolai sikeresség tömeges akadályát képezik, szociális,


22

szociokulturális és szociálpedagógiai jellegű kezelésre várnak. A nemzetiségi eszközrendszer erre nem való" - figyelmeztet már egy 2001-ben írott javaslat, amelyet a roma oktatásért elkötelezett értelmiségiek, szakemberek, civil szervezetek képviselői írtak az akkori Fidesz-kormánynak. A petíció aláírói egy hazai kutatást is idéztek, amelyből kiderült, hogy az etnikai fejkvóták sok helyütt inkább ösztönzik, semmint csökkentenék a szegregáció különböző formáinak létrejöttét.. http://hvg.hu/hvgfriss/2012.01/201201_cigany_nemzetisegi_iskolak_szamarpad MTV Híradó 2012. január 07. A MSZP: a megszorítások áldozatává vált az oktatás

Az ellenzéki párt szerint a felsőoktatási keretszámok azt jelzik, hogy a szegény családok

gyermekeinek hitelt kell felvenniük, ha tovább akarnak tanulni.

Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja szombaton sajtótájékoztatón elmondta: a következő

tanévben 34 ezren vehetnek részt ingyenesen a felsőoktatásban, 15.500 hallgató képzési költségének

pedig egy részét fizeti az állam. Így a szeptemberben induló évfolyamokon kevesebben tanulhatnak

majd állami támogatással, mint ahányan az MSZP-kormány utolsó évében ingyen jutottak be

egyetemre vagy főiskolára - tette hozzá.

Azt is hangsúlyozta, hogy drasztikusan csökken az ingyenes gazdasági és jogászképzésre felvehetők

száma: tavaly szeptemberben még nyolcszáz, idén viszont már csak száz jogászhallgató képzését téríti

meg az állam. Véleménye szerint ebből az következik, hogy "Orbán Viktor felsőoktatási rendszerében

Orbán Viktor sosem lehetett volna jogi egyetemista". Még nagyobb mértékben, több mint négyezerről

250-re csökken azoknak a száma, akik ingyen juthatnak be gazdasági képzésre - emelte ki, azzal együtt,

hogy nem tudni, miért e területeken csökkentik a legnagyobb mértékben a hallgatói helyeket.

Ráadásul alig több mint egy hónappal a jelentkezési határidő előtt még nem tudni, hogy a

keretszámokat hogyan osztják el az intézmények között, illetve hogy mennyi lesz pontosan a

költségtérítés összege az egyes egyetemeken és főiskolákon - mondta az MSZP-s politikus,

megjegyezve, hogy ez tovább növeli a bizonytalanságot azoknál a fiataloknál, akik évek óta készülnek

a továbbtanulásra, és most a csökkenő keretszámokkal szembesülnek.

A szocialista politikus szerint tovább rontja a helyzetet, hogy Dux László felsőoktatási helyettes

államtitkár lemondásával a területnek nincs felelős gazdája a kormányban. Kunhalmi Ágnes arról is

beszélt, hogy a kabinet a Széll Kálmán-tervben meghatározottnál is gyorsabban csökkenti a

felsőoktatási kiadásokat, ami véleménye szerint újabb bizonyítéka annak, hogy az Orbán-kormány

nem a gazdaság- és társadalompolitika alakítására alkalmas eszközként tekint az oktatásra, amely így a

megszorítások áldozatává vált.

http://www.hirado.hu/Hirek/2012/01/07/14/MSZP_a_megszoritasok_aldozatava_valt_az_oktatas.aspx


23

Országos hírek Magyar Nemzet HírTV 2012. január 04., Bővíthetik a diákhitel rendszerét + Videó Szerdán dönthet a kormány a diákhitelrendszer bővítéséről. A tervek szerint kötött felhasználású hitel megteremtésével segítenék az állami részösztöndíjas és önköltséges hallgatókat.

A Magyar Nemzet szerdai számában megjelent cikk szerint a cél az, hogy minden fiatal tanulhasson, anyagi háttértől függetlenül. Az új konstrukció csak annyiban különbözne a korábbitól, hogy az új kötött felhasználású hitelt közvetlenül a felsőoktatási intézménynek utalnák át. Jelenleg az államilag finanszírozott hallgatók havi 40 ezer forint diákhitelt vehetnek fel. A jövőben ugyanekkora összeget igényelhetnek, a részösztöndíjasok és a önköltséges hallgatók pedig ezenfelül plusz 80 ezer forinthoz is hozzájuthatnak.

A Magyar Nemzet birtokába jutott rendelettervezet szerint ugyanakkor csupán harmincezer diákot vehetnek fel a felsőoktatási intézmények ingyenes képzésre idén ősszel, viszont további tizenötezer fiatal tanulmányi költségeinek felét állja az állam. A lap szerdai számában ismertetett dokumentum szerint a gazdaságtudományi területen közel hatvan, a műszaki területen negyven, az orvosi képzéseken harminc százalékkal csökken majd az ingyenes képzésre felvehető hallgatók száma. A hiányterületeknek számító műszaki, természettudományi és informatikai képzéseken ugyanakkor részösztöndíjas helyekkel enyhítik a csökkentést. http://mno.hu/belfold/bovithetik-a-diakhitel-rendszeret-video-1041179 Fővárosi oktatási portál 2012.01.04 Ombudsman: nem megfelelőek a testnevelés feltételei az iskolákban Szabó Máté ombudsman szerint nem megfelelőek az iskolai testnevelés és a diáksport intézményi feltételei, ez pedig akadályozza a magas szintű testi és lelki egészséghez való jogot. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szerdai, MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: a községek és a kisebb települések iskoláiban korszerűtlen, elhanyagolt és balesetveszélyes a tornatermek többsége, hiányoznak az öltözők és az alapvető higiéniai feltételek, illetve hiányosak az eszközök.

A kötelező eszközlistán szereplő felszerelések megléte az iskolaalapítás alapvető feltétele, de a fenntartók többsége csak részben képes teljesíteni az előírásokat. Érdemi változás mindaddig nem várható, amíg a megfelelő intézményi és tárgyi feltételek biztosítása kizárólag azokra az intézményeknek kötelező, amelyek a rendelet hatálybalépése után kezdik meg tevékenységüket, ehhez szükség lenne a pályázati források további bővítésére, a kisebb települési önkormányzatok érdekében pedig a feltételrendszer "liberalizálására" - olvasható a közleményben. A közlemény szerint a legtöbb helyen csak a jogszabályban meghatározott minimális számú testnevelés órát tartják meg, és hiányzik az iskolai testnevelés minőségét garantáló szakmai felügyeleti rendszer; a megfelelő baleset-megelőzés pedig anyagi feltételekhez kötött.

Az ombudsman szerint szükséges lenne a testnevelőtanár-képzés és -továbbképzés rendszerének olyan átalakítására, amely szakmai egyeztetetés alapján igazodna az oktatási rendszer gyakorlati igényeihez; a testnevelésben és a diáksportban rejlő nevelési és fejlesztési elveket, módszereket


24

célszerű lenne összefoglalni, és szélesebb szakmai körben közzétenni. A problémák megoldására az ombudsman a nemzeti erőforrás miniszter kezdeményezését kérte.

http://www.budapestedu.hu/felsomenu/hirek/nem_megfelelo_feltetelek.html Magyar Nemzet 2012. január 04. Tízmilliókat spóroltak a téli szünettel Csaknem negyvenmillió forintot spórolt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) azzal, hogy szénszünetet tartott 2011. december 23. délutánjától 2012. január 1-jéig – tájékoztatott az intézmény.

A háromszáz egyetemi épület többségében 10 fokon tartották a hőmérsékletet, minimális mennyiségű áramot használtak, és csak a betegellátást szolgáló hatvan klinikai ingatlant működtette a felsőoktatási intézmény a téli szünetben.

Az intézkedés hátterében az áll, hogy kormánydöntés nyomán az SZTE támogatásából 2011-ben több mint kétmilliárd forintot zárolt a fenntartó, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Az így elvont pénz előteremtésének egyik „bársonyos módszere” az energiatakarékosság. A szénszünettel az előzetes becslések szerint az intézmény mintegy 30-34 millió forintot spórolt meg energiaköltségein, és további 5-6 milliót azzal, hogy nem vett igénybe olyan szolgáltatást, mint a takarítás, a szemétszállítás.

Az energiatakarékosságot célzó téli és nyári szünet Európa több egyetemén is hagyomány. Ha a szegedi egyetem dolgozói a diplomaosztók, a felvételik lezárultával – például július végén és augusztus elején – egységesen nyári szabadságra mennének, akkor a klímaberendezések és más műszerek kikapcsolásával 40-50 millió forint megtakarítást érhetne el az intézmény – tudatta Majó Zoltán, azt SZTE műszaki és gazdasági főigazgatója. A szakember szorgalmazza, hogy az SZTE vezetése vizsgálja meg a más hazai egyetemen már bevált kéthetes nyári szünet elrendelésének hatását.

http://mno.hu/energia/tizmilliokat-sporoltak-a-teli-szunettel-1041162 Magyar Nemzet 2012. január 05. Szénszünet az iskolában Szénszünet miatt csak a jövő hét elején indul újra a tanítás a mocsai Arany János Általános Iskolában, a fűtés leállításával 350 ezer forintot takarított meg az önkormányzat – írta csütörtöki számában a 24 Óra.

A szénszünetet a pedagógusok kezdeményezték, mivel a törvények öt tanítás nélküli munkanapot biztosítanak minden tanévben egy iskolában. Az elmaradt tanítási napokat szombatonként pótolják. A szülői felügyelet nélkül maradt gyerekeknek a művelődési házban szerveznek foglakozásokat, ezeken a több mint 160 diák közül általában húszan vesznek részt – olvasható a lapban.

http://mno.hu/belfold/szenszunet-az-iskolaban-1041455


25

Magyar Hírlap 2012-01-05 Újjászületett a Kecskeméti Főiskola Lezárult a Kecskeméti Főiskola történetének legnagyobb értékű, legátfogóbb és leghosszabb ideig tartó beruházása. A műszaki-természettudományi tudásbázis fejlesztést célzó kezdeményezés harminckét hónap alatt, 2,6 milliárd forintból valósult meg az Európai Unió és a magyar állam támogatásával – közölte Földesi Gabriella projektmenedzser. Mint mondta, a fejlesztéssorozat a főiskola mindhárom karát és a homokbányai telephelyet is érintette, egyebek mellett építési munkálatokat, műhely- és laborfejlesztéseket, eszközbeszerzéseket, valamint jelentős informatikai fejlesztést foglalt magában. Az építkezések közül a legnagyobb horderejű a Tudósház kialakítása volt, amely mintegy 1,2 milliárd forintba került, a tanítóképző főiskolai karon pedig új multifunkcionális oktatás-módszertani központ épült 285 millió forintos beruházással – mondta Földesi Gabriella. Átadták a főiskola új sportcsarnokát, a könyvtár alapterülete a duplájára nőtt, a természettudományi és műszaki alaptárgyi központ mellett pedig új műhelyt, anyagvizsgáló és méréstechnikai laboratóriumot is kialakítottak. http://www.magyarhirlap.hu/aula/ujjaszuletett_a_kecskemeti_foiskola.html

Szakmai közlemények

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapja 2012. január 03. Az új NAT-ról Az új Nemzeti alaptanterv, amely a hazai köznevelés tartalmi szabályozása legfontosabb eszköze, hamarosan olvasható és véleményezhető lesz az OFI honlapján. Az alaptanterv újdonságairól, céljairól addig is ajánljuk az alábbi rövid áttekintést

Rövid összefoglaló az új NAT-ról

Az új Nemzeti alaptanterv kiadása összefügg a 2011. december 20-án elfogadott Nemzeti köznevelésről szóló törvény szövegével, amely kimondja, hogy „az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapíthat meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.”

Az új Nemzeti alaptanterv a hazai tartalmi szabályozás legfontosabb eszköze, a szabályozás újdonsága a nevelés és az erkölcsi értékek hangsúlyozása mellett az egyes műveltségterületek közműveltségi elemekkel történő kiegészítése. Az alapműveltség kötelező tartalmi elemeinek meghatározása lehetővé teszi a közös „kulturális kódrendszer” kialakításával a kollektív identitásképzést, valamint biztosítja az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét és az iskolák közötti átjárhatóságot. A megjelenő közműveltségi tartalmak a klasszikus három iskolaszakasz szerint rendeződnek: 1–4. évfolyam, 5–8. évfolyam, 9–12. évfolyam.

A 2012. szeptember 1-jétől életbe lépő törvény alapján a következő hónapokban készülnek el a kerettantervek, amelyek a NAT-ban foglaltak érvényesülését biztosítják az egyes iskolatípusokban és


26

oktatási szakaszokban. „A kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.”

A kerettantervek szerinti tanítási rend 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben, az 1., 2., 5. és 9. évfolyamon tanulók számára lép életbe.

Az új Nemzeti alaptantervről – részletesebben

A Nemzeti alaptanterv a köznevelés feladatát az erkölcsi értékek hangsúlyozása mellett a műveltség közvetítésében, a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztésében, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítésében jelöli meg. Feladatának tekinti továbbá, hogy cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, szociális és testi képességeket.

A Nemzeti alaptanterv fontos szerepet szán a nemzeti hagyománynak, a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve a magyarországi nemzetiségekhez, kisebbségekhez tartozók azonosságtudatának ápolását is. Kiemelten kezeli az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence megismerését, ugyanakkor fontosnak tartja azokat a tartalmakat, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. A dokumentum figyelmet fordít az egész világot érintő átfogó kérdésekre, hangsúlyozva a fenntarthatóság iránti közös felelősséget.

Az alaptanterv kiemelt fejlesztési területei, illetve nevelési céljai a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg. A kiemelt fejlesztési feladatokban olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe, vagy amelyek egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak: így alkalmazásuk tantárgyközi megközelítést igényel. E területek:

• Az erkölcsi nevelés • Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése • A testi és lelki egészségre nevelés • A családi életre nevelés • Felelősségvállalás másokért, önkéntesség • Fenntarthatóság, környezettudatosság • Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés • Állampolgárságra, demokráciára nevelés • Pályaorientáció • Gazdasági és pénzügyi nevelés • Médiatudatosságra nevelés • A tanulás tanítása

A kiemelt fejlesztési területek – összhangban a kulcskompetenciákban megjelenő ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a 21. század új kihívásait megjelenítő társadalmi igényeket.

A Nemzeti alaptanterv szándéka, hogy az elsajátított tudás értékálló és használható legyen, ezért előnyben részesíti a személyközpontú, a tapasztalati tanulásra építő módszereket és pedagógiai kultúrát.


27

Az új Nemzeti alaptanterv – ellentétben a 2003-ban kiadottal – nemcsak elsajátítandó kompetenciákat, készségeket ír elő, hanem a közműveltségi elemek meghatározásán keresztül tartalmazni fogja azt is, hogy mi minden tekinthető ma Magyarországon közös kulturális kincsnek, a nemzedékek közötti kapocsnak, továbbörökítendő ismeretnek.

A közös műveltséganyag meghatározása lehetővé teszi olyan tudásanyag kialakítását, amelynek ismerete minden felnőtt állampolgárról feltételezhető, és amely elősegíti, hogy egy társadalom tagjai egymással szót értsenek. Ez az a „közös nyelv”, amelyen a nemzedékek párbeszéde a kölcsönös megértés és tisztelet jegyében folytatható. A Nemzeti alaptanterv egyensúlyra törekszik a műveltség értékhordozó hagyományai, valamint az új fejlesztési célok és tartalmak között.

A tartalmi elemek meghatározása a kollektív identitásképzés funkcióját főként az irodalom és a történelem esetében hordozza (példaként említhető az 5–8. évfolyamos szakaszban Arany János Családi köre, a Himnusz, A Reményhez című Csokonai-vers vagy a Nemzeti dal; az 1848–49-es forradalom és szabadságharc). Más tárgyak esetében inkább az a cél, hogy az oktatás a tudomány elvontságától közelebb kerüljön a tanulók napi valóságához.

A közműveltségi tartalmak az alábbi 10 műveltségterületbe rendezve jelennek meg:

Magyar nyelv és irodalom

Idegen nyelv

Matematika

Ember és társadalom

Ember és természet

Földünk – környezetünk

Művészetek

Informatika

Életvitel és gyakorlat

Testnevelés és sport

A Nemzeti alaptanterv − az iskolák szakmai önállóságát szem előtt tartva − lefekteti a köznevelés szemléleti, elvi és tartalmi alapjait, meghatározza a közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a nevelő-oktató munka szakaszolását és fejlesztési feladatait, megteremtve egyúttal a köznevelés tartalmi egységét. Optimális esetben minden tanuló hozzáférhet mindazokhoz a kulturális javakhoz, amelyeket az iskolában tanítanak, ugyanakkor az iskolának minden egyes tanuló képességeit és adottságait mérlegelnie kell, és ennek megfelelően a differenciált pedagógia módszereit kell alkalmaznia.

A Nemzeti alaptanterv a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.


28

A tartalmi szabályozást a Nemzeti alaptanterv úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. Lehetőséget nyújt az iskolafenntartók, a szülők, a tanulók értékeinek és érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek, lehetőségek figyelembevételére. Biztosítja, hogy az iskolák és a tanulók kellő idővel rendelkezzenek a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez.

A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak a helyi intézményi sajátosságokhoz, egyéni tanulási utakhoz alkalmazkodó, több változatban is kimunkált dokumentumokban, a kerettantervekben öltenek testet.

A felelős miniszter által kiadott, illetve jóváhagyott kerettantervek jelentik a tartalmi szabályozás következő szintjét. A kerettanterveknek tehát meghatározó szerepe van a Nemzeti alaptanterv céljainak és feladatainak érvényesítésében.

http://www.ofi.hu/hirek-aktualitasok/uj-nat-rol

Blog

Nahalka István Blog 2012. január 3., A pápa üzenete és a köznevelési törvény Hoffmann Rózsa államtitkár asszony elküldte az iskoláknak XVI. Benedek pápa 2012. január 1-én született üzenetét. A levélben azt állította, hogy a pápa mondandója "sok tekintetben felerősíti az új törvényeink üzeneteit". Hogy ez így van-e, az nyilván nagyon sok részletet tekintve megítélés kérdése, és nyilván igaza is lehet államtitkár asszonynak bizonyos részleteket tekintve, bár biztos, hogy nem mindenkinek ugyanazt jelenti ez a megerősítés. Érdemes viszont foglalkozni egy kicsit azzal, hogy bizony van jó néhány passzusa ennek a pápai körlevélnek, amellyel viszont nincs nagyon jó összhangban a mi köznevelési törvényünk. Én ebből sem vonok le messzemenő következtetéseket, csak a minisztériumi kommunikáció hitelességének jellemzése miatt foglalkozom a kérdéssel. Tovább a linken: http://nahalkaistvan.blogspot.com/2012/01/papa-uzenete-es-koznevelesi-torveny.html

Documents

Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei · KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft 1 2012. január 9. III. évfolyam 2. szám. 2012. január 2 – 2012