CMYK CMYK

CMYK CMYK

JEGYZET

ÜZENET AZ ÚJ ÉVRE:„Új esztendõben, új szívekkel,Dicsérünk, Jézus, énekekkel…”

(Hozsanna – népének)Hidasnémeti templomSZENTMISE keretében adtaát a híveknek december18-án a Hidasnémeti RómaiKatolikus Egyházközség apályázati forrásból felújítotttemplomát. Matisz Frigyesszentbeszédében a temp-lomról, mint a közösség ösz-szetartó erejérõl és a hitfontosságáról beszélt.

Bemutatkozás MiskolconADVENT IDEJÉN az Egri Fõ-egyházmegye egyik új in-tézménye, a Vörösmarty Mi-hály Katolikus Általános Is-kola és Óvoda a városSzinva-teraszi pavilonjábanmutatkozott be a miskolci-aknak. Az igazgató, Gás-párné Kiss Mária, és az is-kola érseki biztosa, KoósEde atya pedig beszélgetettaz érdeklõdõkkel.

A rendfőnök emlékezeteKARTAL ERNÕ minorita tisz-teletére, halálának 5. évfor-dulója alkalmából december13-án a miskolci Minorita-templomban megemléke-zést tartottak. A volt mino-rita tartományfõnök sokéven át volt a templom plé-bánosa. A zsúfolásig meg-telt Nagyboldogasszony-templomban a szentmisétSeregély István nyugalma-zott egri érsek celebrálta.

Tiszafüredi ünnepTISZAFÜREDEN december 18-án ünnepelték a temp-lom felújítását, amely egy-ben a pályázati projekt zá-róeseménye is volt. A hála-adó szentmisét Palánki Fe-renc püspök, érseki hely-nök mutatta be, és megál-dotta a templomot. A befeje-zõ áldás után Bódi Györgygondnok, projektvezetõ ér-tékelte az elvégzett munkát.

EGYHÁZMEGYEIHÍREK

AVízkereszt a karácsonyi ünnepkörmásodik legnagyobb ünnepe. Ma-gyarországon az ilyenkor szokásos

vízszentelés miatt nevezzük így ezt a napot,de nyilvánvaló, hogy nem ez az ünnep lé-nyege. Hivatalos elnevezése: „Urunk megje-lenése”, hiszen január 6-án nemcsak a nap-keleti bölcsek látogatására emlékezünk, ha-nem egyúttal arra is, hogy a betlehemi pász-torok után a pogány nemzeteket képviselõbölcsek elõtt is kinyilvánította az Isten amegváltó Jézus születését. A hódolatuk márelõrevetíti az Egyház egyetemes küldetését.Jól értelmezte ezt a teológiai mondanivalóta népies egyházmûvészet, amikor a „három-királyokat” különféle bõrszínnel ábrázolta:a betlehemi jászol elõtt az egyetemes embe-riség fejezi ki hódolatát.

Érdekes, hogy Olaszországban elsõsorbannem a Karácsony az ajándékozás ünnepe,hanem ez a nap, mivel ekkor hozza a„Befána” a gyermekeknek az ajándékot.Befána, a Vízkereszt görög elnevezésének,az Epifániának olaszos népies kiejtésébõlszületett, megszemélyesített alak. Valószí-nû, hogy az olaszoknál azért ez az ajándéko-zás ünnepe, mert a háromkirályok is ekkor

vitték ajándékaikat a kis Jézusnak. Nálunka Karácsony az ajándékozás ünnepe, de aBiblia alapján lehetett volna a Vízkereszt is,hiszen mindkét ünnepen megjelenik ez a

motívum. Karácsonykor a mi mennyeiAtyánk a megváltó Jézus születésével aján-dékozott meg bennünket, a Vízkereszt pedigarra figyelmeztet, hogy valahogyan nekünkis viszonoznunk kellene Isten irántunk va-ló szeretetét. A népi hagyományban Gáspár-nak, Menyhértnek és Boldizsárnak elneve-zett napkeleti bölcsek legalábbis erre döb-bentenek rá.

Az ünnepi evangélium szerint a napkele-ti bölcsek aranyat, tömjént és mirhát vitteka kis Jézusnak, de nyilvánvaló, hogy nemezek a szimbolikus ajándékok az igazán fon-tosak. A Biblia szerint látogatásukat nem isezekkel kezdték: „bemenvén a házba, meg-találták a gyermeket, és leborulva imádták

õt (Mt 2,11). Az elsõ és legfontosabb ajándé-kuk a hitbõl fakadó tiszteletadás.

A Karácsony után ez az ünnep figyelmez-tet bennünket, hogy boruljunk le az isteniszeretet misztériuma elõtt, amely Betlehem-ben mindnyájunk számára érzékelhetõ mó-don megnyilvánult. Az, hogy az ember sze-reti szüleit, testvéreit, rokonait, teljesen ért-hetõ. Hogy az Isten szeret bennünket, te-remtményeit, még ez is logikus. De az, hogya Fiú, a második isteni személy, értünk em-berekért, a mi üdvösségünkért emberré lesz– ez meghalad minden képzeletet.

Hogyan köszönhetjük meg az embertteremtõ és üdvözíteni akaró Istennekezt a megrendítõen nagy szeretetet?

Valahogyan úgy, ahogyan azt Szûz Mária,Szent József, a betlehemi pásztorok és a nap-keleti bölcsek, akik „leborulván imádták õt”.Pál apostol is erre figyelmeztet bennünket:„Jézus nevére hajoljon meg minden térd amennyben, a földön és az alvilágban” (Róm14,11). Térdeljünk le mi is templomainkbana jászol elé és imádjuk Õt! Imádkozzunk azo-kért is, akik még nem találták meg Istenvégtelen szeretetét, amely boldogságunkvégsõ forrása. ■ Dolhai Lajos

Leborulván

imádták õt

JanuárEgerben, a Szent János Tovább-képzõ Központban rendeztékmeg januárban az OrszágosLelkipásztori-Teológiai Napokat.Az összejövetel témája a CsaládÉvében a házasság szentsége ésa keresztény házasságra valókészület volt.

FebruárPalánki Fe-rencet, a bu-dapesti Köz-ponti Szemi-nárium spi-r i tuá l i sá t2010. de-cember 27-én nevezte

ki XVI. Benedek pápa az EgriFõegyházmegye segédpüspö-kévé. Az új püspök szentelésefebruár 26-án volt az Egri Bazi-likában. Jelmondata: Jézus a fel-támadás és az élet.

MárciusSeregély Ist-ván, az EgriFõegyház-megye ko-rábbi érsekemutatott beh á l a a d ószentmisét80. születés-napja alkalmából az Egri Bazi-likában. Az ünnepeltet TernyákCsaba érsek köszöntötte aszentmise kezdetén.

ÁprilisAz elsõ romát, Ceferino Gi-menez Mallát 1997-ben avattaboldoggá II. János Pál pápa.Születésének 150. évfordulójánegyházmegyei cigánytalálkozóttartottak Egerben. A baziliká-ban mintegy kétezer roma za-rándok gyûlt össze.

MájusMájusban aláírták azt a támo-gatási szerzõdést, amely közelegymilliárd forintot biztosít azegri Érseki Palota középsõ szár-nyának felújítására. Az esemé-nyen jelen volt Semjén Zsoltminiszterelnök-helyettes ésTernyák Csaba egri érsek is.

JúniusT e r n y á kCsaba érsekSzabó Attiladiakónustpappá, Czi-bere Zsoltotpedig dia-k ó n u s s ászentelte jú-

nius 18-án az Egri Bazilikában.Jézus fõpapi imáját idézte felbeszédében a Fõpásztor: „azo-kért könyörgök, akiket nekemadtál”.

JúliusJ ú l i u s b a nmég határontúlról is jöt-tek a fiataloka XXIX. eger-szalóki ifjúsá-gi találkozóra.„A nagyszerûés boldog csa-ládokért küzdünk” – fogalmaz-ta meg Kerényi Lajos piaristaszerzetes, aki 1982-tõl vezetõjea lelkigyakorlatnak.

Augusztus„Készséggel és örömmel vett átaz egyházmegye újabb kilencoktatási intézményt” – mondtaTernyák Csaba egri érsek a tan-évnyitó szakmai napon, az Eg-ri Bazilikában. Az augusztus23-ai rendezvényen 588 peda-gógus vett részt.

SzeptemberKelet-Magyarország legrégebbibúcsújára, a Fájdalmas Anya-vagy „Servi-ta búcsúra”421. alka-lommal ke-rült sor. Aszeptember18-ai ünnepiszentmisefõcelebránsaErdõ Péterbíboros volt.

OktóberA Szent István Rádió 11. szüle-tésnapján Katona István segéd-püspök mondott szentmisét. Azévfordulón indult el az Egri Fõ-egyházmegye új médiuma, aSzent István Televízió. Stúdióját

október 20-án TernyákCsaba egriérsek áldottameg. A tévéelsõsorbaninternetentájékoztat azegyház ese-ményeirõl.

NovemberÜnnepi szentmisét mutattak bea száz éve Füzesabonyban szü-letett Belon Gellért egykori pé-csi segédpüspök emlékére. Afõcelebráns Bábel Balázs kalo-csa-kecskeméti érsek volt,szentbeszédet mondott Udvar-dy György pécsi püspök.

DecemberVéget ért a Magyar KatolikusPüspöki Konferencia által meg-hirdetett Család Éve. Az EgriFõegyházmegyében a családokjövõjének kérdése kiemeltenfontos volt, számos programotszerveztek a plébániákon és atemplomokban.

2011-ben történt

Az Egri Egyházmegyevisszapillantója

A Magyar Katolikus PüspökiKonferencia kezdeményezte aCsalád Évét, mely 2011. decem-ber 26-án zárult. A tematikus évprogramjainak kidolgozására éslebonyolítására létrehozott elõké-szítõ bizottság vezetõje TernyákCsaba egri érsek volt.

– Érsek Úr! Az elmúlt eszten-dõben rendkívül sok ese-ményt szervezett a MagyarKatolikus Egyház, a püspöksé-gek és az egyházközségek.Melyek voltak a legsikeresebbprogramok?

– 2011 a Család Éve jegyébentelt el, amelyet azért hirdetettmeg a püspöki konferencia,hogy fókuszba helyezzük a csa-ládokat és a házasság intézmé-nyét. Püspöki konferenciánkkörlevele így fogalmazott: „a csa-lád egészséges mûködése egy-ben a társadalom egészségénekis fokmérõje”. Az év során min-den ezzel kapcsolatos progra-munknak az volt a célja, hogybátorítsuk és megerõsítsük a jócsaládokat, amelyek az egyházés a társadalom alapsejtjei. A miegyházmegyénkben is a lelki-pásztorkodás minden területénmegjelent ez a tematika. Legem-lékezetesebb családi rendezvé-nyünk kétségtelenül a mezõkö-vesdi egyházmegyei találkozóvolt, de számos egyházközségikulturális és iskolai programotis szerveztünk. A ministránsta-lálkozó és a cigányzarándoklat,a jászok világtalálkozója, a papilelkigyakorlatok mind a CsaládÉve programját gazdagították.

– Várhatunk-e látványos javu-lást az elmúlt év erõfeszítései-nek köszönhetõen? Nõhet a há-zasulandók, vagy éppen a gye-reket vállalók száma?

– Nem volt, és nem is lehetettcélja ennek a tematikus évnek,hogy látványos eredményeket ér-jünk el ezeken a területeken. A

családok válságának okai ugyan-is számos tényezõre vezethetõkvissza. A korszellem mellett azöröklött strukturális és társadal-mi beidegzõdések, a munkanél-küliség, a lakhatás kérdése, a fi-atalok felnõtté válásának kitoló-dása, a végleges elkötelezõdés-tõl való ódzkodás mind-mindolyan tényezõk, amelyek meg-változtatásához nem elegendõegy ilyen kezdeményezés. Még-is bizalomra ad okot az a tény,hogy az év során számos olyankulturális és tudományos ese-mény is történt szerte az ország-ban, amelyek bátorítást adtakazoknak, akik hûségesek a csa-ládjukhoz és házastársukhoz. Amédiában pedig a sok negatívpélda mellett legalább olykor be-mutattak olyan családokat, akik-nek a példája jóra ösztönözheti aházasság és a gyermekvállaláselõtt álló fiatalokat.

– Milyen fontos rendezvények-re készül 2012-ben a fõegyház-megye vezetése?

– Az elõttünk álló esztendõ so-rán egyházmegyénk a karitász

lelkiségében szeretne elmélyed-ni. Csak a keresztény felebarátiszeretet talaján lehetünk ugyan-is Jézus Krisztus hiteles követõi.Egyházmegyénkben sok családéppen a karitásznak köszönheti,hogy az árvíz során megrongáló-dott háza a katolikus egyház tá-mogatásával megújulhatott.Nagy szükség van az Egri Fõegy-házmegyében is arra, hogy min-den egyházközségben megala-kuljanak a karitász-csoportok, ameglévõk pedig megerõsödje-nek. Éppen azzal a szándékkal,hogy a karitászmunkának mégnagyobb lendületet adjunk, idénmájus 19-én EgyházmegyeiKaritász-találkozót tartunk azEgri Bazilikában. Erre az össze-jövetelre az eddig is aktív cso-portok mellett az érdeklõdõket,valamint katolikus iskoláinkkaritász-aktivistáit is szeretettelhívjuk és várjuk plébánosaik éspedagógusaik vezetésével. Mi-nistránsainkat pedig idén május12-én várjuk az Egri Bazilikábaa szokásos évi találkozóra.– Köszönjük az interjút!

■ Homa János

„Egyházmegyénk idén a karitász lelkiségében szeretne elmélyedni”

Új esztendő kezdeténInterjú Ternyák Csaba egri érsekkel

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. E G Y H Á Z M E G Y E I H Í R E K 2012. JANUÁR

A HÓNAP VERSE

Én isÉn is világot hódítani jöttems magamat meg nem hódíthatom.

Csak ostromolhatom nehéz kövekkelvagy ámíthatom és becsaphatom.

Valaha én is úr akartam lennió bár jó szolga lehetnék!

De jaj, szolga csak egy van: az Istens uraktól nyüzsög a végtelenség.

Weöres Sándor

WEÖRES SÁNDOR

(1913–1989): költõ, író,mûfordító, a modern ma-gyar irodalom egyik leg-nagyobb, világirodalmirangú alkotója.

Tokaji adóNAGY VÁRAKOZÁS elõzte mega Szent István Rádió tokajibemutatkozását december10-én a Paulay Ede Szín-házban. Májer János, a vá-ros polgármestere egyene-sen úgy fogalmazott, hogyangyal szállt el Tokaj felett,amely ezt az ajándékot hoz-ta a település számára: arádió sugározta a jó hírt,meg azokat a szellemi, lelkiértékeket, amelyre ez azadás épül. Katona István se-gédpüspök, általános hely-nök áldotta meg az új adótés annak hallgatóit.

Rátkai felújításA RÁTKAI HÍVEK nagy örömé-re december 10-én szenteltefel Ternyák Csaba egri ér-sek a teljesen felújítottrátkai plébániát. MiutánKostyál László személyébenúj plébános költözött a plé-bánia épületébe, szükséges-sé vált a rekonstrukció. Afelújítás a fõegyházmegyetámogatásával és a helyihívek nagylelkû adományai-ból valósult meg.

Fiatalok ünnepvárásaEGERBEN, a város fõterénújra megrendezték decem-ber 18-án, a Fõegyházme-gyei Ifjúsági Iroda szerve-zésében, gyermekek, fiata-lok részvételével a Kará-csonyt váró mûsort. A prog-ramban az egri Szent ImreKatolikus Általános Iskolakórusa, a szalézi rend ora-tóriumának animátorai ésa Sancta Maria ÁltalánosIskola elsõ osztályosai vet-tek részt, akik betlehemesjátékot adtak elõ.

Óvodások versenyeAZ EGRI Szent Imre Katoli-kus Általános Iskola és JóPásztor Óvoda ebben az év-ben is megrendezte adventivers- és mesemondó verse-nyét a város óvodásainak.Hat óvoda 24 versenyzõjenagy izgalommal készült avetélkedõre. A mesedélutándíjazottjai voltak: Papp Aisa,Tikovits Bertalan és PoczokMárton a Deák Ferenc Tag-óvodából, Fehér Zsófi, BíróÁrpád Bendegúz az Epres-kerti Óvodából, BérczessyBoglárka a GyermekkertTagóvodából és Kovács Vivi-en a Ney Ferenc Óvodából.

EGYHÁZMEGYEIHÍREK

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Fõegyházmegye

3300 Eger, Széchenyi u. 1.

Szerkeszti a szerkesztõbizottságFelelõs szerkesztõ: Homa János

Honlap:www.eger.egyhazmegye.hu

E-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

A

közremûködésével.

Kedvezményes elõfizetés:

06-80/513-646

Újsághír: „Ima családo-mért” címmel versíró pá-lyázatot hirdetett a Kato-likus Pedagógiai Szerve-zési és TovábbképzésiIntézet és a Tanítók Fe-kete István Egyesülete aCsalád Éve alkalmából.Ezen elsõ helyezést ért elSajbán Soma, az egriSzent Imre Katolikus Ál-talános Iskola tanulója.

Elnézem Somát. A megszólalásigolyan, mint egy átlagos tizenegyéves, csak aztán olyan dolgokrólis beszél, amelyrõl sok kortársanem is hallott. Különleges, még-sem csodagyerek. Kíváncsian,majd növekvõ rokonszenvvelhallgatom. Tehetségét jó körülmé-nyek között, szeretetben bonto-gathatja. Ha vigyázunk a gyerme-keinkre, sokukban megtalálhat-juk ezeket a kincseket. De figyel-jünk csak rá!

„Szeretek regényeket olvasni –kezdi a bemutatkozást –, külö-

nösen Fekete István Vukja tet-szett. Kedvelem a tudományos-fantasztikus témákat is, sok ilyes-mit olvasok és nézek. Az elsõ ál-dozásom után egy teleszkópotkaptam ajándékba, az Andro-méda-ködre voltam a legkíván-csibb, azonnal megkerestem. Akémia és a fizika a kedvencem.Ha elgondolko-zom, leírom,ha tetszik, amieszembe jut.Amikor lejegy-zem a gondo-lataimat, úgyérzem, minthatöbb szálból fon-nék kötelet.

Két lánytestvérem van, azegyik öt évvel nagyobb nálam, amásik öt évvel fiatalabb. Szere-tem õket, szívesen játszom akistesómmal. Nagyon kedves azegyéves, fekete kiscicám. Anyu-kám angoltanár, apukám vállal-kozó, aki pékségben dolgozik.Az éjszaka közepén felkel, hogyhajnalra széthordja a kenyeretés a péksüteményt. Sokszor ve-le tartottam a nyári szünidõben.Szeretem ezeket az utakat. Elné-zem, hogy dagasztják, kelesztika tésztát és berakják a kemencé-be. A legfinomabb a meleg kifli.Akkori élményembõl származika díjnyertes versem szókapcsola-

ta: „virradó hajnal”. Elõ-ször ez jutott eszem-

be, aztán a többi. Apukám reggelre

hazajön, délutánra ki-alussza magát, ak-kortól együtt lehetaz egész család.Sokszor csiná-lunk közösprogramokat,

felkerekedünk, el-

megyünk Pestre bevásárolni, né-zelõdni, jártam már a Planetári-umban is. Telente járunk síelni amagas hegyekbe, ahol sok a hó.Legnagyobb élményem az angliaiút, amelyre az iskolából mentünk.Elég jól megértettük egymást azottani gyerekekkel, még mindigtartom velük a kapcsolatot.

Osztálytársaim közül sokanélnek csonka családban. Szerin-tem mi azért maradunk együtt,

mert szeretjük egymást, és béké-ben élünk mindenkivel. Jó reg-gelente úgy felkelni, hogy anyu-kánk gondoskodik rólunk, figyelránk. Sokan nem szeretik, hafolyton aggódnak értük, de jobb,ha ezt vagy azt nem engedik,mert féltenek bennünket.

Hiszek Istenben, minden reg-gel és este imádkozom, és kérem,hogy segítsen. Megszólítom azõrangyalomat is, aki pedig védel-mez bennünket. Erre szükségemis van, mert ha ábrándozom, tör-ténnek velem kisebb-nagyobbbalesetek. Az ágyam felett ke-reszt függ, ami õrzi az álmom,meg eszembe jut róla az imád-ság, amelyet éppen szeretnék el-mondani.

Ha felnövök – beszél végül ajövõrõl –, szeretnék fizikus vagykémikus lenni, de szabadidõm-ben folytatom az írást. Ha pedigcsaládom lesz, olyat szeretnék,mint a mostani. A boldog élet-hez nélkülözhetetlen az össze-tartozás, hogy mindig számít-hassunk egymásra.”

■ Lejegyezte: Gábor László

Soma díjnyertes versben imádkozik családjáértSzárnyakat ad a tehetségének, hogy mindig számíthat hozzátartozóira

Ima a családomértMikor lefekszem, s imádkozom,

első imám a családért mondom.Adjon az Isten nekik hosszú életet,

boldogságot, gazdagságot,nem szegénységet.

Védje az Úr őketmindig minden bajban

éjjel, reggel-este, s virradó hajnalban.

Ó Istenem miért nincs két életem,hogy családom szeretetét kifejezzem!

Kérlek, vezesd őket útjukon,akadályban senki meg ne botoljon!

Vigyázz rájuk, ó drága Isten,hogy az én családom is boldog legyen!

A dormándi Bukta András Hevesmegyében 2010-ben az év vállal-kozója lett. Foglalkozása nemmindennapi: fõleg harangokkal,és az azokat tartó és megszólalta-tó szerkezetekkel foglalkozik.Harminchárom éve került kap-csolatba e berendezésekkel. Ami-kor az egyik barátja harangot ja-vított, kíváncsi volt a szerkezetre.Nem tetszett neki, amit látott,ezért elhatározta, hogy kitalál va-lami jobbat, ami aztán be is vált.

Az iparengedélyt 1981-ben vál-totta ki, azóta körülbelül három-ezer haranggal foglalkozott. Eb-ben segítségére van három fia ésegyetlen alkalmazottja. A haran-gozógépek szerelése során adó-dott a többi feladat, a templomokvillamos hálózata és díszvilágítá-sa, a villamos padfûtés, a torony-

óra-javítás, majd -gyártás, villám-hárító kiépítése, amire éppenszükség volt. Ezekkel aztán to-vább bõvült a vállalkozás.

– Mivel a több, mint három év-tized alatt több száz haranggalfoglalkoztunk – mondja a szak-májáról –, nagyon sok egyház-községgel kerültünk kapcsolatbaMagyarországon, Erdélyben ésKárpátalján. Mostanában évi75–80 harangot „villamosítunk”,ám kezdetben még a dupláját kor-szerûsítettük. Ipari alpinista tech-nikával tornyokat és toronysisa-kokat is tatarozunk és festünk.Felszerelünk akusztikus torony-zenét, amely hangszórón át szól,vagy alumíniumból és bronzbólkészítünk harangjátékot. Az or-szágban kevesen, talán öten-ha-tan foglalkoznak hosszabb ideje

ilyesmivel, és persze akadnakpróbálkozók, akikrõl késõbb vá-lik el, mire jutnak. Mi az elmúltharminc évben bejártuk az orszá-got és annak környékét, szintekézrõl kézre adnak bennünket.Sokat utazunk, elõfordul, hogynaponta 600–800 kilométert is.Ehhez nagy türelem és megértéskell a feleségem részérõl – mesé-li Bukta András, aki nagyon büsz-ke családjára és kis unokájára.

Munkája egyáltalán nemkönnyû, mert a mûszaki megol-dások kialakításán túl meg kellküzdeni a néha kéttonnás ha-rangokkal is. Ám annál látvá-nyosabb, mert a visszaemeléstnemritkán több ezer ember kísé-ri figyelemmel.

– Mindig van mit csinálni –mondja. – Sokfelé ismernek, de

minden évben találtunk olyanharangot, amelyet még hagyomá-nyosan, kötéllel húznak. Mosta-nában sok ravatalozó épül, azok-hoz kis harangok kellenek. A leg-több öntvény Lengyelországbólszármazik, de mi is sokat készí-tettünk már, a kemencénk mére-te miatt inkább kisebbeket, legfel-jebb 250 kilósokat. Az elsõ bronz-harangot 2000-ben öntöttük, az-tán úgy harminc következett. –teszi hozzá.

Hogy mit hoz a jövõ? A fiai lép-nek nyomdokaiba, újabban márönálló telephelyet is kialakítottak,ezért otthon már nem „hangos-kodnak” annyit. A szomszédokazonban úgy hozzászoktak eh-hez, hogy azt tették szóvá: néhamár hiányzik nekik a hangulatosharangjáték. ■ (gábor)

Háromezer harang hangjának mestere

Szent János-napiborszentelés A Szent János-napi borszentelést1995-ben az Egri Bazilikában azországban elsõként tartottákmeg. A nemes hagyomány idénsem szakadt meg. December 27-én Palánki Ferenc segédpüspök,érseki helynök a Bazilikában tar-tott szentmisén áldotta meg azújbort, és azokat a munkásokat,akik tisztességes és izzadságosmunkával mûvelik a földet és aszõlõtõkét. Szentbeszédében aztkérte a hívektõl: lássanak a dol-gok mélyére, és vegyék észre,hogy a borban Isten ajándékozószeretete tapasztalható meg.

A szentmisérõl a résztvevõk –élükön a borlovagrendek képvi-selõivel, a fertálymesteri testülettagjaival – a Városháza díszter-mébe vonultak. Az itt rendezettfogadáson Varsányi Lajos, az Eg-ri Borvidék Hegyközségi Taná-csának elnöke értékelésében úgyfogalmazott: a 2011-es termésmennyisége erõs közepesnekmondható, ám ez is csaknemduplája a tavalyinak. A minõségpedig kiváló. A rendezvényhezkapcsolódva hagyományosan ek-kor jelentették be azt is, mennyivédett eredetû Debrõi Hársleve-lû, Egri Bikavér és Egri BikavérSuperior minõségû szõlõ termettaz adott évben. ■

Érseki fiúkórus EgerbenKarácsonykor már énekeltek a Bazilikában„Az Egri Fõegyházmegye leg-fõbb temploma a Fõszékesegy-ház és Bazilika, amelynek litur-gikus és egyházzenei élete pél-daként kell, hogy szolgáljon azegész egyházmegyében. E cél ér-dekében a múltban több kiválóegyházzenei kezdeményezés isvolt már e templomban, amelyekszakszerû munkáját kiváló ne-vek fémjelzik. Látva ezeket a pél-dákat, jónak láttam egy gyer-mekkórus létrehozását” – olvas-ható az alapítólevélben, amellyelTernyák Csaba egri érsek meg-alapította az Egri Érseki Fiú-kórust. A kezdeményezésrõlSchmiedmeiszter Szilvia kar-nagy, a kórus kinevezett vezetõ-je a következõket mondta:

– A Magyar Rádió Gyermekkó-rusában tanultam énekelni, tu-dom, milyen fontos az intézményiháttér. Amióta láttam a Bécsi Fiú-kórus fellépését, azóta vágyam,hogy szervezzek egy hasonlót.Egerben – ahol az érsekség ha-gyományosan jelentõs mecénása

a kultúrának –, adottak a feltéte-lek a szervezéshez. Az Egri Ér-sekség támogatása a megfelelõintézményi háttér garanciája.

Szeptember 23-án tartották azelsõ meghallgatást. A felvételre15 dallal érkeztek a gyerekek.

Közülük választották ki a kórustagjait, akik egyházi és világi da-lokat tanulnak. Szükség szerintfellépnek majd egyházi ünnepe-ken és eseményeken. A karácso-nyi ünnepi szentmisén, decem-ber 25-én az Egri Bazilikában

már az érseki fiúkórus is közre-mûködött. Várják a további je-lentkezõket; próbákat kedden éscsütörtökön 16 és 18 óra közötttartanak Egerben, az Érsekud-varban, a Keresztény IfjúságiKlubban. ■

FOT

Ó: S

ZA

RVA

S IS

TVÁ

N

A kórusba továbbra is várják

a jelentkezõket, keddenként

és csütörtökönként próbálnak

CMYK CMYK

CMYK CMYK

NAGYBÖJT KEZDETÉRE:„Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem min-

den igével, amely Isten ajkáról való” (Mt 4,4). Világi hitoktatók jelentkezését várjákA VILÁGI hitoktatók képzésekét szinten folytatódik azEgri Hittudományi Fõisko-lán: katekéta alapszakon(3 éves képzés) és hitta-nár-nevelõ mesterszakon(5 félév). Bõvebb informá-ció a fõiskola honlapján(www.eghf.hu) olvashatóés a tanulmányi osztályonkérhetõ. Jelentkezni az in-tézmény saját jelentkezésilapjának kitöltésével lehet.Jelentkezési határidõ:2012. május 15.

Keresztény óvodásoktalálkoztakA KERESZTÉNY óvodásokökumenikus találkozójátrendezték meg január 19-én Miskolcon, a Mindszentitemplomban Koós Ede atyaérseki biztos vezetésével.Az idei találkozó szervezõjea Szent Imre Római Katoli-kus Általános Iskola ésKisboldogasszony Óvodavolt. A találkozón együttimádkoztak a Szent MiklósGörög Katolikus, a Vörös-marty Római Katolikus ésa Kisboldogasszony Óvodagyermekei és dolgozói.

Megemlékezésaz elhurcoltakrólMEGEMLÉKEZTEK január22-én Miskolcon a másodikvilágháborúban elhurcol-takról, akiket Szovjetunió-ba, „malenkij robot”- ra vit-tek, és közülük nagyon so-kan sosem tértek haza. Adiósgyõri vár elõtt találha-tó emléktáblánál beszédetmondott Mikolai Vincefõesperes plébános és Pé-ter András református lel-kész. Megjelent egy olyanszemély is, aki túlélõjevolt az eseményeknek. Azemléktáblát több szervezetis megkoszorúzta.

EGYHÁZMEGYEIHÍREK

Február 11. a Lourdes-i Szûz-anya ünnepe, egyúttal a Be-tegek Világnapja. Ezen a na-

pon templomainkban kiszolgál-tatjuk a betegek szentségét a je-lenlévõ betegeknek és öregek-nek. Egyházunk tanítása szerinta szentség felvevõi csak azok le-hetnek, akik súlyos betegségbenszenvednek, vagy betöltötték 60.életévüket, és megfelelõen felké-szültek a szentség vételére.

A középkor óta utolsó kenet-nek neveztük ezt a szentséget,mivel általában csak a haldokló,illetve életük végéhez közeledõbetegeknek szolgáltatták ki. So-kan úgy gondolták, hogy a szent-ség célja a hívõ ember felkészí-tése a „nagy útra” és az örök di-csõség állapotára. A II. VatikániZsinat óta hivatalosan a betegekkenetének nevezzük, mégpedigazért, mert nem csak azoknak aszentsége, akik már végsõ élet-

veszélyben forognak. Ezért al-kalmas pillanat a felvételére máraz olyan idõszak is, amikor a ke-resztény ember akár súlyos be-

tegség, akár az öregkori gyenge-ségek miatt az életveszélynek akezdetén áll.

A betegség és a szenvedés hoz-zá tartozik az ember életéhez. Asúlyos betegségben az embermegtapasztalja tehetetlenségét ésvégességét. Az Ószövetség szerinta szenvedés és betegség a bûn kö-vetkezménye. A megváltó Jézusmegváltoztatta ezt a leegyszerûsí-tõ gondolkodásmódot (Jn 9, 36).Szavai nem zárják ki, hogy a bûnés szenvedés között fennállhat va-lamiféle kapcsolat, de a farizeu-

sok szigorú értelmezését eluta-sítja. Már az ószövetségi ember istudatában volt annak, hogy Istenaz élet és halál ura, a betegségben

is a gyógyulást csak tõle várhat-juk, hiszen õ mondta: „Én, az Úrvagyok a te orvosod” (Kiv 15,26).Jézus pedig az evangéliumokbanúgy jelenik meg, mint a betegekgyógyítója, aki szereti a betege-ket, és meggyógyít „minden be-tegséget és bajt” a nép körében.Ezzel jelezte, hogy a betegek ésegészségesek egyformán tagjaiaz Isten országának.

Jézus Krisztus azt akarja, hogytanítványai hozzá hasonlóan sze-ressék a betegeket. Szavaiból ki-derül, hogy az apostolok küldeté-

se rájuk is vonatkozik: „Menje-tek és hirdessétek: Közel van amennyek országa. A betegeketgyógyítsátok meg, a leprásokat

tisztítsátok meg, a gonosz lelke-ket ûzzétek ki. Ingyen kaptátok,ingyen is adjátok” (Mt 10, 6).Márk evangélista leírja, hogy azapostolok a parancsnak megfele-lõen „sok beteget megkentekolajjal, és meggyógyították õket”(Mk 6,13). Jakab apostol levelé-bõl látjuk leginkább, hogy azapostoli egyház – megértve Jé-zus szándékát – kezdettõl fogvakiszolgáltatta azt a szentséget,melyet napjainkban a betegekszentségének nevezünk. Ez amagyarázata annak, hogy gyak-

ran szoktuk idézni az apostolszavait: „Beteg valaki köztetek?Hívassa az Egyház papjait. Imád-kozzanak fölötte, és kenjék megolajjal az Úr nevében. A hitbõl fa-kadó imádság üdvösségére lesz abetegnek, és az Úr megkönnyebbí-ti õt, ha pedig bûnben van, bocsá-natot nyer.” (Jak 5,14-16).

Aleírás minden kifejezésetanulságos. Látjuk, hogysúlyos esetekrõl van szó,

hiszen el kell hívni hozzájuk azegyház papjait. A liturgikus cse-lekmény, az imádság és a szentolajjal való megkenés azért haté-kony, mert az Úr nevében törté-nik. A leírásban szereplõ háromigébõl pedig látjuk a szentség ke-gyelmi hatásait: a szent kenet„üdvösségére lesz a betegnek”,az Úr „megkönnyebbíti õt”, hapedig már nem tudja elvégezniszentgyónását, „bocsánatot nyer-nek bûnei”. ■ Dolhai Lajos

Beteg valaki köztetek?

BibliaismeretivetélkedőBibliaismereti vetélkedõt rende-zett január 19-én a Keresztény Ér-telmiségiek Szövetsége Miskol-con. Összesen harminc csapatvett részt a tudáspróbán. A diá-kok a Fráter György KatolikusGimnáziumot, a Lévay József Re-formátus Gimnáziumot, a GörögKatolikus Általános Iskolát, aSzent Imre Általános Iskolát és aVörösmarty Római Katolikus Ál-talános Iskolát képviselték. A fel-nõttek a Fráter György KatolikusGimnázium, a Szent Imre RómaiKatolikus Általános Iskola taná-rai, valamint a Minorita, a Mind-szenti, a Diósgyõri és a Szent An-na-plébániák küldöttei voltak.

A diákok közül elsõ lett a Mind-szenti-plébánia Fagyosszentekcsoportja, a felnõttek között a Bú-za téri görög katolikus parókiaSámson csapata gyõzött. ■

Krisztusban új élet részesei vagyunk

Ökumenikus imahétEgerben és MiskolconSzent Pál apostol megtérésénekünnepéhez kapcsolódva kerültsor idén is a Krisztus-hívõk egy-ségéért végzett ökumenikus ima-hétre. Az egri református temp-lom adott otthont az elsõ imaórá-nak, ahol a liturgiát Kádár Zsoltreformátus esperes vezette. Jelenvoltak a különbözõ felekezetekpüspökei, lelkipásztorai.

A szentírási részek felolvasá-sa után Ternyák Csaba érsekigehirdetése következett. A hétmottója idén Pál apostolnak akorinthusiaknak írt elsõ levelé-bõl vett idézet volt: „Nos, titkotközlök veletek: Nem halunkmeg mindnyájan, de mindnyá-jan elváltozunk hirtelen, egyszempillantás alatt, a végsõ har-sonaszóra” (1Kor 15,51).

Ternyák Csaba érsek a Szent-írás mondataira utalva kiemel-te: Szent Pál az utolsó idõkre irá-nyítja a figyelmet. Jézus bebizo-nyította, hogy nem a halál azutolsó állomás – fogalmazott afõpásztor. Az elsõ „elváltozá-sunk” keresztségünkkor tör-tént. Új emberek lettünk, Krisz-tust öltöttük magunkra. Ezt azúj embert táplálják imáink, jó-cselekedeteink. Krisztusban újélet részesei vagyunk – hangsú-

lyozta Ternyák Csaba egri érsek.Az ökumenikus imahét soránEgerben az evangélikus temp-lomban, a baptista imaházban,az Angolkisasszonyok kápolná-jában, a Líceum kápolnájábanés a bazilikában imádkoztak ahívek. Miskolcon az evangéli-kus templomban, a Minoritatemplomban, a belvárosi refor-mátus templomban, a Mind-szenti templomban, a Deszka-templomban, a Búza téri görögkatolikus templomban, az avasireformátus templomban és abelvárosi ortodox templombanimádkoztak közösen a kereszté-nyek egységéért.

Miskolcon került sor az öko-menikus imahét záró esemé-nyére a Miskolci Egyetem aulá-jában. A megjelenteket PatkóGyula, az egyetem rektora kö-szöntötte: Palánki Ferenc rómaikatolikus püspököt, Szebik Im-re evangélikus püspököt, OroszAtanáz görögkatolikus püspö-köt és Csomós József reformá-tus püspököt.

Az imaóra az Apostoli Hitval-lással és közös könyörgésekkelzárult, amely során közremûkö-dött az Unitas, az Egyetemi Lel-készség kórusa. ■ H. J.

A Miskolci Egyetemen került sor az ökomenikus imahét zárására

Az Országos LelkipásztoriTeológiai Napok rendez-vénysorozata január 23-án kezdõdött Egerben, azOrszágos LelkipásztoriIntézet szervezésében.

Erdõ Péter bíboros elõadásávalkezdõdött a rendezvény. Minthangsúlyozta, az ember vágyikrá, hogy az örömhírt, az általa fel-fedezett kincset továbbadja. Mitkell tennünk? Nem életmódbelitanácsokat nyújtunk, hanem tu-datosan és még nagyobb érzelmiodaadással Jézust állítjuk a közép-pontba – mutatott rá a bíboros.Gáspár István, az Országos Lelki-pásztori Intézet igazgatója beve-zetõ gondolataiban arról beszélt,hogy senki nem vált apostollá, mi-elõtt tanítvány ne lett volna. Azevangelizációt önmagunkon kellkezdenünk! – hangsúlyozta.

Január 25-én Bíró László püs-pök bátorította, lelkesítette ahallgatóságot. „Mitõl várjuk azörömöt? Az elsõ helyen van-e Is-ten az életünkben?” – kérdezett

rá a fõpásztor. „A boldog családaz az emberi közösség, melybenIsten terve az emberrõl a világszámára leginkább láthatóvá vá-lik” – fogalmazott Gorove Lászlóés felesége, Kriszta a CsaládokJézusban Közösség vezetõi.

Marik József, az Emmanuel lel-kiségi mozgalom tagja, a Város-misszió világi fõszervezõje; Kun-szabó Zoltán és László Viktor, azÚj Jeruzsálem Közösség képvise-lõi a világiak evangelizációs mun-kájáról beszéltek. Laczkó Mihály,a Váci Egyházmegye lelkésze aszenvedélybeteg gyermekekértvégzett munkájukról szólt.

Ternyák Csaba egri érsekszentmiséjében Szent Pál meg-térésének ünnepén az apostolGalata-levélben írt személyesvallomását állította a középpont-ba. Ebben Pál megnyitja a szívét,és feltárja élete mozgatórugóját.Így vall: „Isten Fia szeretett en-gem, és életét adta értem.” (2,20).Ez a szeretet Pál apostol szemé-lyiségének legmélyét ragadtameg, és átalakította õt Krisztuskövetõjévé.

A találkozót január 26-ánAlberto Bottari de Castello pápainuncius Te Deummal zárta. Papiéletpályája fõbb állomásairól, kü-lönös tekintettel Japánban szer-zett tapasztalatairól szólt zársza-vában az egység és a kapcsolattar-tás érdekében munkálkodó pápaikövet. Majd méltatta a konferen-cia sokéves, elkötelezett munká-ját. Mint kiemelte, az új evangeli-záció fontosságát az utóbbi idõ-szak során több pápai dokumen-tum is hangsúlyozza. Ezekbõlidézve XVI. Benedek szavaival bá-torította a résztvevõket az evange-lizációs munkájukban. ■ G. L.

Az új evangelizációtönmagunkon kell kezdeni

Országos Lelkipásztori Teológiai Napok

Alberto Bottari de Castello pápai nuncius Te Deumjával zárult le a konferencia, aki méltatta annak munkáját

FOT

Ó: S

ZA

RVA

S IS

TVÁ

NFO

TÓ

: SZ

AR

VAS

IST

VÁN

A 37. találkozóAz egri Szent János Tovább-képzõ Központban gyûlt ösz-sze közös gondolkodásra250 hazai és határainkontúli lelkipásztor, világi mun-katárs, katekéta. Az idei 37.találkozó témája az újevangelizáció volt, a keresz-tény hit átadására.

J E G Y Z E T

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. E G Y H Á Z M E G Y E I H Í R E K 2012. FEBRUÁR

A HÓNAP VERSE

Ne ítéljIstenem, add, hogy ne ítéljek –Mit tudom én, honnan ered,Micsoda mélységbõl a vétek,Az enyém és a másoké,Az egyesé, a népeké.Istenem, add, hogy ne ítéljek.

Istenem, add, hogy ne bíráljak:Erényt, hibát és tévedéstEgy óriás összhangnak lássak –A dolgok olyan bonyolultakÉs végül mégis mindenekElhalkulnak és kisimulnakÉs lábaidhoz együtt hullnak.Mi olyan együgyûn ítélünkS a dolgok olyan bonyolultak.

Istenem, add, hogy minélhalkabb legyek –Versben, s mindennapi beszédbenCsak a szükségeset beszéljem.De akkor szómban súly legyen s erõS mégis egyre inkább simogatás:Ezer kardos szónál többet tevõ.S végül ne legyek más, mint egy szelídigen vagy nem,

De egyre inkább csak igen.Mindenre ámen és igen.Szelíd lepke, mely a szívek kelyhére ül.Ámen. Igen. És a gonosztól vanMinden azonfelül.

Reményik Sándor

REMÉNYIK SÁNDOR

(1890–1941) költõ, a kétvilágháború közötti erdé-lyi magyar líra kiemelke-dõ alakja. Személyes éstörténelmi szenvedések-ben megtisztuló, példaér-tékû életéért, és az ebbõlaz erõbõl kincsekkéntszületõ verseiért tiszteltékkortársai.

Öt nyelvena news.va ALIG EGY ÉVE indult el a Vati-kán új hírportálja. Eddigangolul, spanyolul és ola-szul olvashatták az érdeklõ-dõk, a három nyelv hamaro-san kibõvül a franciával ésa portugállal. A news.vahonlapnak naponta átlago-san 8-10 ezer látogatója van,mely olykor eléri 16 ezret is,mint legutóbb karácsonynapján. A honlapra kattin-tók 180 országból származ-nak, 53 százalékuk új láto-gató, a többiek rendszeresenolvassák a honlapot.

EnergiaudvarFelsőzsolcánÁTADTÁK a napkövetõ napele-mes és napkollektoros rend-szerbõl álló „energiaudvart”a felsõzsolcai római katoli-kus plébánián. A pályázatikonstrukcióban megépültrendszer évente mintegy4600 kWh villamos energi-át termel, ami a plébániahálózatról történõ áramfo-gyasztását jelentõsen csök-kenti. A napkollektorosrendszer 3 db, egyenként2,15 m2 felületû napkollek-torból áll, amely a használa-ti meleg víz elõállításban, il-letve – tavasszal és õsszel –a fûtésre is rásegít.

Liszt Ferencrőlemlékeztek VácottA MAGYAR KULTÚRA Napja al-kalmából a Váci Egyházme-gye Credo-házában január17-én Messik Miklós LisztFerenc európai emlékeirõlbeszélt. A vetítéssel egybe-kötött elõadást zenei beté-tekkel színesítették a„Pikéthy konzi” növendékei.

Vince-napi borszentelésDiósgyőrbenVINCE-NAPI borszentelést tar-tottak január 22-én a diós-gyõri római katolikus temp-lomban. A szentelést és aszentmisét Mikolai Vincefõesperes, diósgyõri plébá-nos celebrálta. A borszente-lésen több borlovagrend isképviseltette magát. A szent-mise végén a templom bejá-ratánál a borlovagrend tagjaiegy pohár finom borral ked-veskedtek a híveknek, és amegszentelt szõlõvesszõketis ajándékba adták.

EGYHÁZMEGYEIHÍREK

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Fõegyházmegye

3300 Eger, Széchenyi u. 1.

Szerkeszti a szerkesztõbizottságFelelõs szerkesztõ: Homa János

Honlap:www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

A közremûködésével.

Kedvezményes elõfizetés:06-80/513-646

Napjainkban negyven-négy fiatalember tanulaz Egri Szemináriumban,ezért néhány év óta ez azország legnépesebb rómaikatolikus papnevelõ inté-zete. Balog Gyula rektor-tól azt is megtudtuk,hogy hat püspökségbõlérkeztek a jelöltek.

Az egri, a debrecen–nyíregyháziés a váci egyházmegyék mellettjöttek a nagyváradi, a rozsnyói, amunkácsi és a szabadkai terület-rõl is. A rendszerváltás éveibenalakult ki ez a gyakorlat. A hatá-ron túliak azzal a céllal érkeznek,hogy magyar nyelven tanulják ateológiát, felszentelésük utánvisszatérnek szülõföldjükre.

– A hallgatók fele egri egyház-megyés. Elmondható, hogy azutóbbi idõben növekszik a je-lentkezõk száma?

– Szinte minden évfolyamontapasztalható létszámnövekedés.Jelenleg például az elsõ évfolya-mon nyolcan tanulnak, közülükhat egri egyházmegyés. Úgy gon-doljuk, hogy ez annak is köszön-hetõ, hogy Ternyák Csaba érsekkérésére egyházmegyénk terüle-tén minden szentmise után imád-koznak a papi hivatásokért. AzEgri Fõegyházmegyének huszon-két növendékét tartjuk nyilván.Közülük egy Budapesten, egyhallgató Rómában, húsz pedignálunk tanul. Az egri Hittudomá-

nyi Fõiskolán az elméleti képzés-re, a Szemináriumban pedig a lel-ki nevelésre, a személyiségformá-lásra fordítunk gondot. Nálunk anevelés, a hivatásra való felkészü-lés különösen nagy szerepet kap.Napi két-három órát a lelki élettelfoglalkozunk.

– Évtizedek óta tartanak nyílthétvégéket, amikor is az ér-deklõdõk betekintést nyerhet-nek a papnevelde életébe. Mi-korra tervezik az ideit?

– A hagyományoknak megfele-lõen most is húsvét után szer-vezzük. Ilyenkor értesítjük a plé-

bániákat és az egyházi intézmé-nyeket is a rendezvény idõpont-járól és részletes programjáról.Az idén 60-70 fiatalt várunk,nyáron pedig rendszeresen tar-tunk hivatásgondozó lelkigya-korlatot a Szemináriumban.Ezen általában mintegy negyve-nen szoktak részt venni. Közü-lük 10-15 fiatal jelezte, hogy ko-molyan foglalkozik a papi hiva-tás gondolatával. Többükkel évközben is rendszeresen tartjuk akapcsolatot. Bízunk abban, hogyidén szeptembertõl jó néhányanjelentkeznek a Szemináriumba.

■ Homa János

Beszélgetés Balog Gyulával, az Egri Szeminárium rektorával

Az átlagéletkor 28-30 év. Többen késõi hivatásúak a kispapok között, õk nem érettségi után jelentkeznek.

Balog Gyula rektor

Szeptembertõl kezdve a miskol-ci Vörösmarty Mihály ÁltalánosIskola és Óvoda fenntartója azEgri Fõegyházmegye. AhogyGáspárné Kiss Mária igazgatónõfogalmazott: a nagy szakmai ta-pasztalattal rendelkezõ tanítókés tanárok munkája révén váltaz elmúlt évtizedek során elis-mertté a városban ez az intéz-mény. Pedagógiai programjuk-ban az oktatás mellett a keresz-tény értékrend megismertetésétés annak megélését hangsúlyoz-zák. A krisztusi embereszménytállítja középpontba az iskolábanfolyó oktató, nevelõ munka.

A tanítást napról napra rövidelmélkedéssel kezdik. Tanítvá-nyaik heti két hittanórán ve-hetnek részt. Évente három alka-lommal osztálymisén imádkoz-nak. A nagy egyházi ünnepekrea tanulók nevelõikkel együtt lel-kigyakorlattal készülnek.

A panelrengeteg tövében meg-bújó intézmény életének fontosállomásához érkezett január 13-án. Ekkor került ugyanis sor avízkereszt utáni házszentelésreaz iskola épületében. A diákokaz iskola aulájában sorakoztakfel, ahol Palánki Ferenc segéd-püspök imádkozott az egybe-gyûltekért, Isten áldását és ke-gyelmét kérve valamennyi dol-gozóra és tanulóra. A szertartássorán kicsik és nagyok együtténekeltek, majd a Miatyánkot isközösen imádkozták. Az ünnepiesemény zárásaként a püspökaz iskolavezetés kíséretében vé-gigjárta és egyenként szenteltemeg a tantermeket, végezetülpedig az óvoda helyiségeit.

Ahogy Ágoston Zsolt igazga-tóhelyettes fogalmazott: tudva,hogy jogelõdjük az 1870-esévekben alakult római katolikuselemi iskola volt, az épület szen-telésével a majd’ 600 diákot ne-velõ intézmény visszatért azegykori kereteihez és szellemi-ségéhez. Koós Ede atya, érsekibiztos a következõképpen véle-kedett az iskola feladatáról: szü-leik mellett az itt tanító tanárok-ra hárul a feladat: embert farag-ni a tanulókból.

A terveikrõl megtudhattuk,hogy a 2012/2013-as tanévbenhárom elsõ osztályt kívánnak in-dítani. Az érdeklõdõket nyílt nap-jaikra és iskolába hívogató fog-lalkozásokra várják. Nyílt napo-kat február 28-án és március 9-én, 9 órától 12 óráig tartanak azóvodásoknak és szüleiknek. Is-kolába hívó foglalkozásokra pe-dig március 23-án és április 13-án várják a szülõket és a leendõelsõsöket, 15 órától. ■ (homa)

A miskolci Vörösmartyvisszatért szellemiségéhez

Már sokszor leírták, hogy mi-lyen regényes is a GyöngyösiKincstár története. Ez hazánkegyik legértékesebb egyházigyûjteménye. Juhász Ferenc, agyöngyösi Szent Bertalan-temp-lom plébánosa, a kincstár igaz-gatója már a história újabb, né-ha abszurdba hajló fejezeteirõlis beszámol. Arról, hogy a 2009-ben nyert 240 milliós európaiuniós támogatás nyomán az in-tézménynek már meg kellett vol-na újulnia, de lassan már az iskétségessé válik, hogy fel tud-ják-e használni a pénzt.

De hogy is kezdõdött? A II. vi-lágháború alatt az egyházközséghárom tagja elhatározta, hogy el-rejtik az értékes tárgyakat. Meg-esküdtek, hogy amíg a szovjetcsapatok hazánkban állomásoz-nak, senkinek sem árulják el arejtekhelyet. A szovjet csapatoktartózkodása hosszúra nyúlt,ezért az akkori plébános felol-dotta a titoktartás alól a még élõegyetlen tanút, mert félõ volt,hogy a titok sírba száll.

A templomtorony falfülkéjé-bõl 1967-ben monstranciák,kelyhek, füstölõk, textíliák, mi-seruhák, szobrok, könyvek ke-rültek elõ. A negyvenhárom öt-vösmû igen jelentõs értéket kép-visel. A legrégibb darab 1507-bõlvaló. Egyediek és különlegesek aFelvidékrõl származó XV– XVI.századi, bõrtûs-filigrános kely-hek. Az egész világon tizennégyilyen van, ebbõl a GyöngyösiKincstár hetet õriz. A mintegyszázötven tárgy 1990-ben kapotthelyet a Szent Korona Házban,melynek szintén érdekes a törté-

nete. Gróf Almásy Pál építtette1784-ben, aki koronaõr volt. Na-póleon csapatai elõl 1806-banide rejtették, és negyvenháromnapig itt õrizték a Szent Koro-nát. Jelenleg ez az épület ad ott-hont a plébániának és a gyûjte-ménynek is. A látogatók úgy ta-lálják a kincseket, ahogyan azo-kat húsz évvel ezelõtt a vitrinek-be tették. A tárgyak már régenrestaurálásra szorulnak. Sajnosazonban a fenntartásra sem voltelegendõ pénz.

Ezért szerettek volna pályáza-ti úton európai színvonalú, mo-dern múzeumot kialakítani kétrestaurátormûhellyel, ahol a lá-togatók szeme láttára dolgozná-

nak a szakemberek. De az ígére-tes siker után sorra jöttek a fias-kók. Hat hónapba telt, mire a pá-lyáztató egyáltalán elismerte,hogy az intézmény kulturálisközfeladatot lát el. Egy évbe, míga mûemléki hatóság engedélyemegszületett, amirõl még min-dig nem adtak ki jogerõs határo-zatot. A közbeszerzési eljárás öthónapja folyik, amit mindenféletrükkel és jogi eszközzel hátrál-tatnak a vesztésre álló pályázók.

„Évszázadokat vészeltek átezek a gyönyörû tárgyak: elõde-ink keze alatt születtek, és az õkezük óvta õket. Most pedig sema tárgyakhoz, sem elõdeinkheznem méltó huzavona zajlik” – pa-naszolja Juhász Ferenc, aki szí-vén viseli a gyûjtemény sorsát.„A tervek szerint 2011 júniusá-ban kellett volna befejezni a mun-kálatokat, most 2012. december31. a végsõ dátum. Már nem istudom, beleférünk-e az idõbe.”

A város önkormányzata isbüszke a kincstárra, ezért a pá-lyázat önerejének biztosításávalsegítette annak beadását. A pá-ratlan érték megmentése nem-csak a gyöngyösi polgárok és amúzeumvezetõ plébános felada-ta, hanem azoké is, akik a külön-bözõ illetékes hivatalokban dol-goznak, akiktõl méltán elvárhat-nánk, hogy ne hagyják veszniközös értékeinket.

Ez a kincstár mesél. Egy olyanváros templomának értékeit õr-zi, amely évszázadok óta a Mát-ra kapuja. Reméljük, nem azzalzárul a történet, hogy megbukikegy ígéretes kezdeményezés.

■ Gábor László

Csúszik a pályázati felújítás Gyöngyösön

A kincstár regényes története

Ritka értékeket õriznek itt – még

mostoha körülmények között

Lelki nevelés, személyiségformálás

Palánki Ferenc segédpüspök és

Koós Ede atya, érseki biztos

CMYK CMYK

CMYK CMYK

NAGYBÖJTÜZENETE:„A keresztfához megyek,

mert máshol nem lelhetek

nyugodalmat lelkemnek.”

(Hozsanna, népének)

FelújításJászárokszállásonA KÜLSEJÉBEN IS megújultjászárokszállási templomotáldotta meg február 12-énTernyák Csaba egri érsek.Húszéves folyamat végéreértek, amely során kívül-belül megújult a templom.A munkálatokat irányítóGyenes Gyula pápai prelá-tus, plébános köszönte megaz adományokat, amelyeklehetõvé tették a rekonst-rukciót.

OltárszentelésMádonA MÁDI Szentháromság tisz-teletére szentelt templom-ban a Lourdes-i Boldogsá-gos Szûz Mária ünnepén,február 11-én oltárszente-lést tartottak, megáldottáka felújított liturgikus teret.Az ünnepi szentmisétTernyák Csaba egri érsekmutatta be, aki szentbe-szédében kiemelte az oltárfontosságát, amelyen meg-történik az átváltozás, meg-jelenik Krisztus a kenyérés a bor színében. A beru-házást Rózsa László adomá-nyából valósították meg.

KolpingosokünnepeA MISKOLC–MINDSZENTI

Kolping családban a bete-gek világnapjához kapcso-lódóan február 12-én ke-rült sor egy ünnepre,melynek során szentmisekeretében Palánki Ferencpüspök, miskolc–mind-szenti plébános a betegekszentségében részesítetteaz arra felkészülteket. Ez-után a plébánia millenniu-mi termében agapéval ésmûsorral köszöntötték amegjelenteket.

HÍREK

Anagyböjti idõben Jézusmegváltó szenvedésére éskereszthalálára emléke-

zünk. Lélekben végigkísérjük akeresztúton, az Olajfák hegyétõlegészen a Golgotáig. Természe-tes, hogy közben eszünkbe jut-nak saját szenvedéseink. Egyhá-zunk biztat is bennünket, hogyélõ hittel tekintsünk fel keresztjé-re, mert az õ megváltó szenvedé-sébõl sokat tanulhatunk. AquinóiSzent Tamás, a középkor legna-gyobb teológusa, aki egész életé-ben tanult és tanított, egy alka-lommal azt mondta: „Egy óraalatt a kereszt tövében többet ta-nultam, mint az összes könyvbõl,amit valaha is olvastam.”

Jézus nem elméletben tanítot-ta a szenvedés értelmét, hanemsaját életében, saját keresztútjaáltal mutatta meg, hogy Isten or-szágában, Isten és az ember kap-csolatában mindennek, még aszenvedésnek is van értelme.Szenvedése nem volt hiábavalóés értelmetlen. A Mennyei Atyairánti és az irántunk való szeretet

és a küldetéséhez való hûség tet-te képessé, hogy még a szenve-désben is kitartson.

A nagyböjti idõ megtanít ben-nünket, hogy a mi Urunk JézusKrisztus nem azért jött, hogy el-törölje vagy megmagyarázza a

szenvedést, választ adjon az azzalkapcsolatos nagy miértekre, ha-nem azért, hogy segítsen rajtunk,szenvedõ embereken.

A mi Urunk soha nem mondta,hogy „övéit” nem érheti semmibaj, sõt elõre megmondta az apos-toloknak, hogy mennyi szenve-désben és üldöztetésben lesz ré-szük. Viszont azt is kijelentette:„Jöjjetek hozzám mindnyájan,akik az élet terheit hordozzátok,én megenyhítelek titeket.” Ben-nünket sem ment meg az Isten azélet keresztjeitõl, és nem is veszile azokat vállunkról. Mégis hittelvalljuk, hogy a szenvedésben

nem vagyunk egyedül. Jézus ve-lünk van, közel van hozzánk, biz-tosak lehetünk abban, hogy köny-nyít a keresztünk súlyán. Kegyel-mével képessé tesz bennünket ar-ra, hogy hozzá méltóan tudjunkszenvedni.

Az evangéliumokban többszöris találkozunk azzal, hogy azapostolok nem szívesen hallgat-ták Jézust eljövendõ szenvedésé-rõl. El sem tudták képzelni, hogya Megváltó szenvedni fog. Mintminden ember, õk is irtóztak mégannak gondolatától is. Péter apos-tol egy alkalommal még le isakarta beszélni Jézust vállalásá-ról. Ezért tanulságos számunkraSzent Pál apostol tanítása és ma-gatartása. Az apostol csak Hús-vét, vagyis Jézus feltámadásaután tért meg, és csatlakozott azapostoli közösséghez. Bár nagyonsokat szenvedett, mégis másképp

gondolkodik errõl. Azt írja a ró-mai híveknek: „Az a vélemé-nyem, hogy a jelen élet szenvedé-sei nem mérhetõk az eljövendõszenvedéshez, amit az Isten az õtszeretõknek készített” (Róm8,18). Jézus példáját követve az

apostol sem magyarázkodik, nemakarja minden áron megmonda-ni a szenvedés értelmét, hanemcsak arról biztosít bennünket,hogy húsvéti misztériuma alap-ján biztosak lehetünk afelõl, hogynem a szenvedésé és a dicstelenelmúlásé lesz az utolsó szó a miéletünkben.

Ha a hit és keresztség általJézus Krisztushoz kap-csoltuk az életünket, ha

Jézust a szenvedésben és a ha-lálban is követni tudjuk, akkorreménykedhetünk abban, hogykövetni fogjuk õt a feltámadás-ban is. ■ Dolhai Lajos

A keresztfához megyek

J E G Y Z E T A magyarcsaládokés a SzentírásBUDAPESTEN, a városmajori Jé-zus Szíve-templomban Közép-pontban legyen a Szentírás amagyar családoknál címmelkonferenciabeszédet mondottTernyák Csaba egri érsek febru-ár elején. A családoknak szólómissziós sorozat része volt azegri érsek szentbeszéde, melyeta Városmajori Jézus Szíve Plé-bánián tartanak minden hónapelsõ péntekén a 18 órai szentmi-se keretében. Az eseménysoro-zat minden alkalmán a szent-misét követõen a hívek a város-majori kistemplomban beszél-gethetnek a lelkipásztorokkal aszentbeszédben hallottakról.

A következõ hónapokbanszentmisét mutat be és szent-beszédet mond többek között:Kocsis Fülöp, a HajdúdorogiEgyházmegye megyéspüspöke,valamint Cserháti Ferenc, a kül-földi magyarok püspöke. ■

Az Istennekszentelt életünnepeGYERTYASZENTELÕ Boldogasz-szony ünnepén, február elejénközös szentmisére várták az Egri Fõegyházmegye területénmûködõ szerzetesrendek tagjaitaz egri szeminárium elöljárói,kispapjai. A szentmise fõceleb-ránsa Ternyák Csaba érsek volt,aki a bevezetõben elsõként a sze-minárium folyosóján rövid litur-gia keretében áldotta meg a gyer-tyákat. Szentbeszédében örömé-nek adott hangot, hogy a szerze-tesek és a papnövendékek együttünnepelnek, hiszen közös a hiva-tásuk, az Istennek szentelt élet.

Az ünneprõl szólva kiemelte,hogy Jézus Krisztus bemutatása atemplomban, az Istennek való fel-ajánlottság, átadottság gesztusabennünk ismétlõdik meg. Sime-on szavaira is utalt, aki hálát adottazért, hogy láthatta a világossá-got. Mindannyiunk hivatása,hogy világossággá legyünk. Agyertya emlékeztet arra, hogy ne-künk is fénnyé kell válnunk, hogysegíthessük embertársainkat.

A szerzetesi élet különleges-sége, hogy a szerzetes lemondsaját akaratáról, a földi javakrólés a családról azért, hogy Istencsaládját szolgálja. Ezzel tanúsá-got tesz arról, hogy létezik egymásik világ – fogalmazta meg afõpásztor. – Hivatásunk arrólszól, hogy részesedjünk Krisz-tus életébõl, a mai világban, amai emberek számára tegyünktanúságot arról, hogy van Isten– zárta szavait az érsek. ■

Miniszterelnökilátogatásaz egri érseknélOrbán Viktor miniszterelnök,aki a Fidesz–KDNP pártszövet-ség Egerben zajló évadnyitófrakcióülésén vett részt, február10-én, Habis László egri polgár-mester kíséretében látogatásttett Ternyák Csaba egri érseknél.

A találkozó során négyszem-közti beszélgetés keretében te-kintették át az egyházi intézmé-nyek, az óvodák és iskolák hely-zetét, beszéltek a Magyar Katoli-kus Karitász tevékenységérõl, abajbajutottakért vállalt szolgála-tukról, valamint az Érseki PalotaLátogatóközponttá való átalakítá-sának helyzetérõl, amelyet a kö-tetlen beszélgetést követõen megis tekintett a miniszterelnök. ■

Február 11-e, a Lourdes-i Boldog-ságos Szûz Mária jelenésénekemléknapja, amely Boldog II. Já-nos Pál pápa 1992-ben hozottrendelete óta a betegek világnap-ja. Ennek tiszteletére szentmisétmondott Katona István segéd-püspök az egri Markhot FerencKórház közelében lévõ Fájdal-mas Anya templomban. Miskol-con pedig a Borsod-Abaúj-Zemp-lén Megyei Kórház Isteni Irgal-masság ökumenikus kápolnájá-ban mutatott be szentmisét Pa-lánki Ferenc segédpüspök,miskolc–mindszenti plébános.

A szentmisékben közösenimádkoztak a betegekért, és kö-szönetet mondtak mindazoknak– orvosoknak, ápolóknak, ön-kénteseknek –, akik a betegekgyógyításában, ápolásában, lelkigondozásában részt vesznek, éskiszolgáltatják a betegek szent-ségét. Miskolcon kilenc atya

– nyugdíjasok és környékbeliplébánosok – koncelebrált a püs-pökkel, többségükben olyanok,akiket már gyógykezeltek ebbena kórházban, és gyógyulásukértnemcsak Istennek, hanem gyó-gyító orvosaiknak is hálát adtak.

Egri szentbeszédében Katonapüspök hangsúlyozta, hogy Jézuscsodatételeiben isteni ereje, ha-talma nyilvánult meg. Idézte XVI.Benedek pápa betegek világnap-jára írt körlevelét, amelybenkiemeli: a betegek szentsége ab-

ban erõsít, hogy Istennel el tudjukviselni betegségeinket, nehézsé-geinket, és megadhatja a testiegészséget is. Nem kell félni a be-tegek kenetétõl, amelyet régenutolsó kenetnek hívtak, hiszen aza beteg gyógyulásáért van. Nem ahirtelen, hanem a készületlen ha-láltól kell félni, az Eucharisztia lel-ki útravalónk, amellyel elindu-lunk az örök élet felé.

Palánki Ferenc püspök mis-kolci szentbeszédében a Szent-atya körlevelébõl azt emelte ki,hogy a Jézussal való találkozás-ban megtapasztalhatjuk: akihisz, az soha nincs egyedül, ak-kor sem, ha bajban van. A kór-házban mellénk állnak kereszt-hordozónak. Ha szenvedünk,imádkozunk, az Isten embere-ket küld mellénk segítségül, denekünk is küldhetõknek kelllennünk, ha valakinek támoga-tásra van szüksége. ■ (g. l.)

Kórházi misék a betegek világnapján

A hívő ember a bajban sincs egyedül

Miskolcon dr. Csiba Gábor fõigazgató-fõorvos olvasta a szentleckét

Érseki diákmisehamvazószerdán KÖZÉPISKOLÁS diákok töltöttékmeg hamvazószerda estéjén azegri ciszterci templomot, ahol azÉrseki Szent József Kollégium ésa Gárdonyi Géza Ciszterci Kollé-gium meghívására szentmisétmutatott be Ternyák Csaba érsek.

A fõpásztor szentbeszédébenemlékeztetett: hamvazószerdávala legnagyobb bûnbánati idõszakkezdõdött, amelyben jócselekede-teink révén meghalunk a bûn-nek, hogy Krisztussal új életre tá-madhassunk. A nagyböjt és ham-vazószerda jelentõségét csak ahúsvét fényében érthetjük meg.Porból lettünk és visszatérünk aporba, ennek jeleként hintjükmeg a fejünk hamuval.

A hitünk, az igehirdetésünk,az evangélium semmit sem ér-ne, ha Krisztus nem támadt vol-na föl. De föltámadt, és Õbenne,Õvele mi is föltámadunk. Ez azüzenet gyõzi le a por hatalmát,amibõl vagyunk – emlékeztetettaz érsek. ■

FOT

Ó: S

ZA

RVA

S IS

TVÁ

N

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. E G Y H Á Z M E G Y E I H Í R E K 2012. MÁRCIUS

A HÓNAP VERSE

KeresztútIgen, Uram, közel a nap, Talán az óra, tán a pillanat, Amikor félrebillen a fejem, Amikor én is beteljesedem. Mondjam-e úgy, ahogy elzörren a húr?Vagy hogy a Létnek óceáni tükrén Egy leheletnyi hullám elsimulÉs elkezdõdik egy új csepp öröklét? Akárhogyan, – én beteljesedem: Eltelt, letelt, betelt az életem Szemem nem issza már a zsenge rét, A lombok és az alkonyok színét, Fülem nem hall már rímet, sem mesét, Orgonaszót s a fátyolfû neszét,Nem érintem már lelkes ujjaimmal Emberek ujjain át a csodát,Akik közt élve emberré lehettem, És akikért magamat is szerettem: Ezentúl, – már csak odaát. Beteljesedett, – vége van.

Sík Sándor

(részlet)

SÍK SÁNDOR (1889–1963)tanár, tartományfõnök,költõ, mûfordító, iroda-lomtörténész, egyházi író,cserkészvezetõ, a MagyarTudományos Akadémialevelezõ tagja (1946–49),Kossuth-díjas (1948), a20. század jelentõs ma-gyar lírikusa.

Tiszafüredi megemlékezésA TISZAFÜREDI egyházközségés a Salkaházi Sára KaritászCsoport többéves hagyomá-nya, hogy a betegek világ-napjához kapcsolódóan kö-szöntik az egészségügybendolgozókat. Idén erre febru-ár 19-én került sor. Berecz-kei Miklós esperes köszöntemeg a meghívottak áldoza-tos munkáját.

Trianonról– diákoknakFEBRUÁRBAN mutatták be azegri Sancta Maria Gimnázi-um dísztermében a várpalo-tai Trianon Múzeum vándor-kiállítását. Ezen bemutattáka trianoni békediktátumelõzményeit és a mai napigtartó következményeit. Az is-kolába érkezõ csoportoknaka gimnázium olyan tanulóitartottak tárlatvezetést, akikezt megelõzõen intenzívképzésen vettek részt.

Szentelés TörökszentmiklósonA TÖRÖKSZENTMIKLÓSI Bercsé-nyi Miklós Katolikus Gim-názium, Kollégium és Óvodaféléves értekezlete utánDobák Gábor atya házszen-telést tartott, a tantermi aj-tókra felkerült a szenteléséve és a „Christus Mansio-nem Benedicat” kezdõbetûi,majd megünnepelték a ma-gyar kultúra napját.

Csíksomlyói zarándoklatAZ EGRI Belvárosi Fõplébániaautóbuszos zarándoklatotszervez Csíksomlyóra május25–28. között. A résztvevõkaz egyházi programon túl Er-dély több nevezetességével ismegismerkedhetnek. Jelent-kezni lehet április 10-ig Eger-ben, a Telekessy u. 6. számalatt (36/515-725) Kakuk Fe-renc káplánnál (+36/30-822-7532) vagy a Bazilika sekres-tyéjében Bótáné Rékánál(+36/20-348-1403).

Egyházközségi bálJászapátibanHAGYOMÁNYT TEREMTVE

immáron második alka-lommal rendezte február19-én a Jászapáti Egyház-község a keresztény csalá-dok farsangját, melynek fõszervezõi Barkóczi Istvánkáplán atya és Birkás Te-rézia voltak. A közel 200fõs rendezvénynek a helyiMûvészetek Háza adott ott-hont. A mulatság KladivaImre plébános köszöntésé-vel vette kezdetét, majd avendégeket az alsó és felsõtagozatosok, illetve az ifjú-sági hittanosok mûsoraiszórakoztatták.

HÍREK

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Fõegyházmegye

3300 Eger, Széchenyi u. 1.

Szerkeszti a szerkesztõbizottságFelelõs szerkesztõ: Homa János

Honlap:www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

A közremûködésével.

Kedvezményes elõfizetés:06-80/513-646

Melegedõt nyitottak, ételt és tûzifát osztottak, ruhát és lábbelit adtak

A Karitász életeket mentett a hidegbenEgerben a Fõegyházmegyei Ka-ritász február 2-án ideiglenesmelegedõt nyitott a Szvorényi ut-cai épületében. A rászorulók pe-dig nemcsak melegedni mehet-tek be, hanem itt tölthették azéjszakát is, mivel a ház a nap 24órájában nyitva állt. Eger városhatóságaival együttmûködve vé-gezték a munkát, a polgárõrségis ide szállította a fedél nélkülélõket, mert a város hajléktalan-szállója megtelt.

Árvai Ferenc atya, egyházme-gyei karitászigazgató elmondta,hogy az elviselhetetlen hideg mi-att döntöttek úgy: erre az idõszak-ra megnyitják ezt az épületet,ugyanis olyan híreket kaptak,hogy a nagy hideg miatt sok haj-léktalan élete került veszélybe.Akadtak, akik az erdõben, másokromos épületekben húzták megmagukat, de már nem bírták adermesztõ fagyot. Megtörténtolyan is, hogy valaki a hideg laká-sából jött be a menedékhelyre,mivel nem tudott fûteni.

Az elsõ napokban húsz ágyatbiztosítottak, de ott jártunkkormár harminc férfinak adtak szál-lást. Forró teával és napi három-szori étkezéssel várták a betérõ-ket. Az egyik pékségtõl kenyeretkaptak, egy vendéglõ egy alka-lommal néhány adag vacsorátszállított, de arra is akadt példa,hogy egy vadász vadpörkölttellepte meg a rászorultakat. Mind-ezek mellett a Karitász munka-

társai folyamatosan gondoskod-tak a meleg reggelirõl, ebédrõl ésa vacsoráról.

Azt is megoldották, hogy a be-térõk tisztálkodhassanak. Amintmegtudtuk, elõször még húzó-doztak a mosakodástól, de ké-sõbb az újakat már õk figyelmez-tették a személyes higiéniára. Ahajléktalanok ruházatát, lábbeli-jét megvizsgálták a melegedõ-ben, és új téli lábbelit, kesztyût,sapkát és meleg kabátokat ad-tak azoknak, akik ezekben hi-ányt szenvedtek. Elõfordult,hogy egy idõs férfi fagyási sérü-lésekkel ment be a melegedõre,õt azonnal az egri kórházba szál-lították. Azért, hogy elkerüljékaz ilyen eseteket, a Karitász kis-buszával folyamatosan járõröz-tek. A bentiek elmondták, hogyhol lehet még fedél nélküli sors-társaikat felkutatni. Így több al-kalommal sikerült romos épüle-tekben, egy szál gyertya fényé-nél didergõket beszállítani a me-legedõbe.

A járõrözés során tûzifával ésélelmiszerrel is segítették azokat,akik nem voltak hajlandók el-hagyni a helyet, ahol meghúzód-tak, és volt fûtési lehetõségük.

Az ideiglenes, 24 órás mene-dék addig mûködött, amíg a nagyhideg miatt a rendkívüli készen-léti állapot tartott. Árvai Ferencatya és karitászos munkatársaiszolgálatát aligha lehet eléggémegköszönni. ■ Homa János

MINTEGY háromszázhatvanezerforint értékû élelmiszerrel segí-tette a Magyar KatolikusKaritász, a miskolci önkor-mányzat és az Unió Coop Zrt.a rászorulókat. A Napfényt azÉletnek Alapítványnak és aMiskolci Családsegítõ Köz-pontnak adták át az ado-mányt, akik a hajléktalanok-hoz és a rászoruló családok-hoz, idõsekhez juttatják el.Palánki Ferenc segédpüspökelmondta, a családsegítõktõl

már el is kérték a MindszentiPlébánia környékén élõ hát-rányos helyzetû családok elér-hetõségét, hogy közvetlenül istudjanak majd segíteni. Tár-gyalnak a Miskolci Ingatlan-kezelõ Zrt.-vel annak érdeké-ben, hogy a Karitász miskolciirodáját egy korábbi belvárosiüzlethelyiségben alakíthas-sák ki, így ugyanis könnyebblenne mind a raktározás,mind pedig a rászorulók nyil-vántartása.

Miskolci adományok a rászorulóknak

A katolikus iskola a teljes életre vezet

Húszéves a miskolci FráterA katolikus iskola hivatá-sa, hogy a teljes életre ve-zessen el, felismertesse ateremtett világ és az em-ber alkotóját – összegezteTernyák Csaba egri érseka miskolci Fráter GyörgyKatolikus Gimnázium ésKollégium fennállásának20. évfordulója alkalmá-ból rendezett ünnepségen.

A február eleji rendezvényen Se-regély István nyugalmazott érsekidézte fel az indulás nehézsége-it. Mint leszögezte: ma már el-oszlottak az akkori kételyek, ajövendõ magyar értelmiség ne-velésének fontos szereplõje lettez az iskola. Mariscsák Istvánvolt igazgató – aki az intézménytcsaknem két évtizedig vezette –elmondta: eddig itt 1500 diákérettségizett, a jelenlegi tanulók-kal együtt több mint 2000 fiataltneveltek, a kisugárzása még na-gyobb: a hozzátartozókkalegyütt egy kisebb város lélek-száma kötõdik az iskolához.

Az egyházmegye elsõ egyháziközépiskolája 1992-ben háromelsõ osztállyal indult Miskolcon,a Szatmári Irgalmas NõvérekHunyadi úti rendházában. Nemmûködõ intézményt vettek át,ezért toborozni kellett a diákokatés a tanárokat. A városban újdon-ságnak számított a nyolcosztá-lyos gimnáziumi képzés, ez is fel-keltette irántuk az érdeklõdést.Nemsokára költöztek, mert a kö-vetkezõ tanévtõl a Városház tér 6.szám alatti épület – ahol az 1948.évi államosítás elõtt az Érseki Le-ánynevelõ Intézet mûködött – tel-

jes egészében visszakerült arend tulajdonába.

Többszöri bõvítés után ma hat-száz diák tanul itt, a fele nyolc-osztályos, a másik fele pedignégyosztályos középiskolai ta-nulmányokat folytat. Sok bõví-tést követõen – az évek során tor-nacsarnokot, aulát is kialakítot-tak – létrejött a belvárosi épületmai szerkezete. A katolikus lelki-ség kezdetektõl jellemzi az intéz-ményt. Az elkötelezett pedagógu-sok újabb és újabb egyedi voná-sokkal teszik még hatékonyabbáa képzést. Jellemzõ a természet-tudományok magas szintû okta-tása, fontosnak tekintik a reál-tárgyakat, amelyek a diákok ké-sõbbi életpályáját sikeresebbé te-hetik. Nagy szerepet tulajdoníta-nak a képzõmûvészeti nevelés-nek, sikeresen képviseli az isko-lát két rangos énekkara is. Ered-

ményei miatt is vonzó a Fráter,másfél-kétszeres a túljelentke-zés. A legtöbben Miskolcról jön-nének, de egyre távolabbról ér-deklõdnek az intézmény iránt,ezért a más településen élõ csa-ládok gyermekeinek kollégiumiellátást is biztosítanak.

– A Fráter György KatolikusGimnázium sikeres elsõ két év-tizede felelõsséget is ró a jelen ésa jövõ iskolai vezetésére – emel-te ki a jubileummal kapcsolat-ban Lóczi Tamás atya, az igazga-tó. – Nem állhatunk meg, hanemhálát adva a múlt eredményei-ért, újult erõvel nézünk körül,hol és mit tehetünk azért, hogykatolikus iskolánk még eredmé-nyesebben mûködhessen.

– Idén teljesen kicseréltetjükaz épület elavult fûtésrendsze-rét, amely felújítás egy 115 mil-liós nyertes pályázatból valósul

meg. Alapítványunk támogatá-sából tervezzük a sportudvar re-konstrukcióját. Beadtuk pályá-zatunkat egy informatikai fej-lesztésre is, ennek eredménye-képpen digitális táblákkal,projektorokkal és egyéb tanítástszolgáló eszközökkel gazdagod-hat gimnáziumunk.

– Az anyagiakban kifejezhetõértékek mellett azonban sokkallényegesebb az az értékrend,amelynek jegyében dolgoznakkollégáim, a tantestület tagjai ajövõ keresztény magyar értelmi-ségének nevelése érdekében– hangsúlyozta végül az iskolavezetõje. – Mint pap és igazgatóhálás vagyok mindenkinek, akivelem együtt vállalja az áldozat-kész mindennapi szolgálatot,hogy – Isten dicsõségére – egyrejobbá váljon a Fráter-gimnázium.

■ Gábor László

Filmvetítés a melegedõben. Árvai Ferenc atya, egyházmegyei karitászigaz-gató és munkatársai a hosszú esték hasznos eltöltésérõl is gondoskodtak.

Az elmúlt két évtized alatt mintegy kétezer diákot neveltek és nevelnek katolikus lelkülettel az iskolában

FOT

Ó: G

ÁL

GÁ

BO

RFO

TÓ

: SZ

AR

VAS

IST

VÁN

Meddõszeretet„Szeretlek” - mondja a te-lefonbeszélgetés befejez-tével a buszmegállóbanvárakozó fiatal lány.

„Szeretlek” mondjaszinte minden telefonálásvégén szomszédom, mun-katársam, ismerõsöm.

Nagyon jól állunk sze-retet terén. Ennyire jólállnánk szeretet terén?

Ugyanezek az embereka telefonálás után – eset-leg néhány perc, óra el-teltével csúnyán vesze-kednek, szinte ok nélkül.Ez szeretet? Nem, ez egy-szerûen divat, telefonálá-si szokás, melyet valószí-nûleg amerikai filmekbõlvettünk át.

Kozma Imre atyamondta nagyon régen –egy lelkigyakorlaton –,hogy a szeretet nem más,mint egy állandó, jóindu-latú segítõkészség ember-társam iránt, aki éppenrászorul a segítségre.Szavai hitelességét egészélete igazolja.

Tegyük hozzá: mithasznál, ha valaki aztmondja, hogy szeret, desemmit sem tesz annakjegyében?

A szeretet hangoztatása– tettek nélkül – meddõ.

■ dr. Endrész Erika

CMYK CMYK

CMYK CMYK

HÚSVÉT ÜZENETE:„Jézus Krisztus tegnap és ma, Õ a kezdetés a vég! Õ az alfa és az ómega. Övé az idõés az örökkévalóság. Övé a dicsõség ésa hatalom mindörökkön örökké. Ámen.”(A húsvéti gyertya szentelésének szertartásából)

Miskolci keresztútHAGYOMÁNNYÁ VÁLT, hogynagyböjtben, a húsvéti ün-nepekhez közeledve szabad-téri keresztutat tartanak amiskolc–mindszenti temp-lom közelében lévõ Kálvária-dombon. Március 25-én Pa-lánki Ferenc egri segédpüs-pök, miskolc–mindszentiplébános a hívekkel együtténekelve és imádkozva jártavégig Krisztus keresztútját.

Megújult a toronyóraHÚSVÉTRA újra mutatja azidõt az egri bazilika torony-órája, amely két éve romlottel. A felújításhoz szükséges2,5 millió forint egy jóté-konysági koncert bevételé-bõl, illetve a hívek és vállal-kozók adományaiból szárma-zik – közölte Csizmadia Ist-ván plébános.

Első helyezésELSÕ HELYEZÉST ért el a mis-kolci Fráter György Katoli-kus Gimnázium csapata az V. Országos Katolikus Hit-tanverseny döntõjében, ame-lyet március 23–24. közöttrendeztek. Külön oklevélleljutalmazták a csapat fel-készítõ paptanárát, LócziTamás igazgatót.

Világi hitoktatókA VILÁGI HITOKTATÓK képzésefolytatódik az Egri Hittudo-mányi Fõiskolán: katekétaalapszakon (3 éves képzés)és hittanár-nevelõ mestersza-kon (5 félév). Bõvebb infor-máció a fõiskola honlapján(www.eghf.hu) olvasható, ésa tanulmányi osztályon kér-hetõ. Jelentkezni az intéz-mény jelentkezési lapjánakkitöltésével lehet. Jelentkezé-si határidõ: 2012. május 15.

HÍREK

Húsvétkor Jézus feltámadá-sára emlékezünk. Azt ün-nepeljük, hogy a megvál-

tó Jézusnak köszönhetõen a miéletünkben is van és lesz feltá-madás. A feltámadás nem egyelmélet, hanem olyan történel-mi valóság, amelyrõl az evangé-liumok beszámolnak. Természe-tes és hihetõ módon, mert leír-ják, hogy Mária Magdolna, a Jé-zus sírjához sietõ asszonyok ésaz apostolok sem értik, hogy mitörtént, csak azt látják, hogy asír üres. Fokozatosan jönnek rá,hogy egyedi és megismételhe-tetlen üdvtörténeti esemény ta-núivá váltak: a názáreti Jézus,aki szenvedett és meghalt, föltá-madt a halálból.

Nem véletlen, hogy ez volt az apostoli igehirdetés elsõ éslegfontosabb tartalma. Mi pedighúsvétkor és a húsvéti idõbenhitbõl fakadó örömmel ünnepel-jük, hogy Isten, a mi mennyeiAtyánk feltámasztotta a halál-ból, Úrrá és Messiássá tette azta Jézust, aki értünk még a ke-reszthalált is vállalta.

Nemcsak Jézusé, hanemmindnyájunké a Húsvét, hiszena feltámadás valóságos lehetõ-ség már most, ebben a földi élet-ben. A keresztség és a bûnbocsá-nat szentsége révén már mostmegtapasztalhatjuk reális való-ságát, nemcsak halálunk után.

A keresztség szentségérõl afeltámadással összefüggésbenPál apostol a húsvéti szentlec-kében beszél. Azt tanítja, hogy a keresztségben Krisztussalegyütt eltemetkeztünk a halál-ba, hogy miként Krisztus azAtya dicsõségébõl feltámadt a halálból, úgy mi is keljünk újéletre (Róm 6,4). Miként Krisz-tus feltámadt, a keresztség általmi is új életre támadhatunk, „újteremtmények” lehetünk (2 Kor5,17).). Feltámadunk a lelki ha-lálból, hiszen az újjáteremtõSzentlélek megszabadít ben-nünket az áteredõ és minden

személyes bûntõl. Az apostolihitvallás is arra emlékeztet ben-nünket, hogy a keresztségminden bûnt eltöröl. A kereszt-ségben megszületik bennünk azúj ember (Ef 2,15), a bensõ em-ber (Ef 3,16), az új teremtmény(2 Kor 5,17).

Nincs igazi, Istennek tetszõHúsvét lelki feltámadás nélkül,vagyis a húsvéti szentgyónás el-végzése nélkül, a gyónásugyanis a feltámadás szentsé-ge. A tékozló fiúról szóló példa-beszédben olvassuk, hogy ami-kor a fiatalabb fiú bûnbánatottart, és hazatér, az irgalmasatya így nyilatkozik: „együnk ésvigadjunk, mert ez a fiam halottvolt, és életre kelt, elveszett, demegkerült”.

Az apa örül, és meg is magya-rázza, miért: a fiú elveszett, demegkerült, tékozló bûnös életekövetkeztében meghalt már

számára, de most új életre tá-madt. Ne feledjük, hogy amikorhalálos bûnt követünk el, akkora lelki halál állapotába kerü-lünk. Amikor pedig bûnbánatottartunk, akkor mintegy feltá-madunk, hiszen Isten megbo-csátja bûneinket, megújítja lel-

ki életünket és a vele való kap-csolatunkat.

Magától értetõdõ számunkra,hogy tavasszal a halottnak tûnõtéli táj a melengetõ napfény ha-tására szinte egyik napról a má-sikra feltámad, mert a Teremtõmegadta a természetnek a meg-újulás képességét. Nagyszomba-ton, a keresztségi fogadalommegújításakor imádkozzunkazért, hogy Isten kegyelmi segít-ségével az idei húsvéti ünnepekalkalmából mi is támadjunk fela bûnbõl, hogy Krisztussal új, Is-tennek tetszõ életet éljünk.

■ Dolhai Lajos

A feltámadás ünnepe

JEGYZET

Virágvasárnap az egri bazilikában Huszonhét éve a Virágvasárnap egy-

ben az ifjúság világnapja is a katolikus egyházban, II. János Pál pápa

szándéka szerint. Az idei ünnepen Ternyák Csaba érsek köszöntötte a fia-

talokat, közöttük a bérmálkozásra és az elsõáldozásra készülõket. A vi-

rágvasárnapi szentmisén Krisztus jeruzsálemi bevonulására szentelt bar-

kákkal a kezükben emlékeztek a hívek.

Isten szolgája, Mindszenty Józsefbíboros rehabilitálási eljárása –utóda, Erdõ Péter bíboros-prímáskérésére – a Legfõbb Ügyészséghatározatával hivatalosan is lezá-rult. A határozat kinyilvánítjaMindszenty József bíboros teljeskörû jogi, erkölcsi és politikai re-habilitálását. Erdõ Péter nyilatko-zata szerint ez egyértelmû jeleannak, hogy hazai igazságszol-gáltatásunk szakított a koncepci-ós perek nehéz örökségével.

A Magyar Katolikus PüspökiKar vezetõjének, Mindszenty Jó-zsef bíborosnak – akit a pápa1945. augusztus 16-án nevezettki esztergomi érsekké – köteles-sége volt a társadalmi élet erköl-csiségének jóakaratú bírálata. Ve-zetése alatt a magyar püspöki karszóvá tette körleveleiben, amikor

a proletárdiktatúra felé haladó ál-lamvezetés megsértette a vallás-vagy lelkiismereti szabadságot,az iskolázás, a mûvelõdés szabad-ságát. A bíboros mindig követke-zetesen kiállt az alapvetõ jogokérvényesítéséért.

A magyar nép Mindszenty bí-boros mellé állt. Egerben példáulmég soha nem sereglett összeannyi ember, mint 1947. szeptem-ber 19–21. között a Mária-napo-kon, amikor a bíboros 75 ezer hí-võ elõtt beszélt. Hamarosan letar-tóztatták, megkínozták, és 1949-ben koholt vádak alapján élet-fogytiglani fegyházra ítélték. Hatév budapesti börtön után meg-romlott egészsége miatt Felsõ-petényben tartották fogva. A for-radalom kitörését követõen, 1956.október 30-án éjjel magyar kato-

nák szabadították ki onnan. NagyImre miniszterelnök kérésére no-vember 3-án este 15 perces be-szédet mondott a Szabad MagyarRádióban, amelyben felvázolta anemzeti szabadságharc céljait ésa polgári demokrácia jövõképét.

November 4-én hajnalban, aszovjet csapatok támadása után abudapesti amerikai nagykövetsé-gen kért és kapott menedéket.VI. Pál pápa kérésére 1971. szep-tember 28-án hagyta el a követsé-get, és Rómába ment. 1971. októ-ber 23-ig a Vatikánban, majd1975. május 6-án bekövetkezetthaláláig Bécsben, a Pázmáneumépületében lakott.

Holttestét 1991. május 4-én ün-nepélyesen hazahozták, és újra-temették az Esztergomi Bazilikaaltemplomában. ■ G. L.

A májusi egri Karitász-találkozó programjaA nyolcvan éve megalakult Kato-likus Karitász munkáját hivatotterõsíteni az Egyházmegyei Ka-ritász-találkozó, amelyet 2012.május 19-én, szombaton rendez-nek az egri bazilikában.

A tervezett program szerintreggel fél kilenctõl 9 óráig tart a regisztráció a szeminárium ud-varán. A gyülekezõ az érsekségudvarán történik, ezután pedig a Széchenyi utcából fél tízkor vo-nulnak be az egyházközségekkaritász-csoportjainak tagjai abazilikába. A szentmise 10 óra-kor kezdõdik a találkozón résztvevõ atyák koncelebrálásával,fõcelebránsa Ternyák Csaba ér-sek. Ezután 11 órától Spányi An-tal székesfehérvári megyéspüs-pök, országos karitászigazgatóés Soltész Miklós államtitkárelõadásai következnek.

Ezután közös fotó készül arésztvevõkrõl a bazilika lépcsõ-jén, majd pedig a Karitászt be-

mutató kiállítás megnyitásárakerül sor.

Az ebédet követõen, délutánkét órától a mezõkeresztesi ott-hon diákjai a Szent Erzsébet éle-térõl készült darabot mutatjákbe, majd a plébániák karitász-csoportjainak beszámolói, tanú-ságtételek következnek. Ezutánbeszámoló hangzik el az Egri Fõ-egyházmegyei Karitász munká-járól és intézményeirõl, befeje-zésül pedig – a hazautazás elõtt– a Szent Erzsébet litániát imád-kozzák el a résztvevõk. A találko-zó célja, hogy lendületet adjonaz új Katolikus Karitász-csopor-tok alakításához, illetve a meglé-võk mûködéséhez.

Az Egri Fõegyházmegyei Ka-ritász Központ címe: 3300 Eger,Szaicz Leó u. 7., telefon: 36-518-602, mobil: +36-30/655-07-61, e-mail: eger.caritas@gmail.com,web: http://www.karitasz.hu/.

■ Homa János

Sárospataki megemlékezés

Lengyel–magyar barátság A lengyel–magyar barátság nap-járól emlékeztek meg március23-án a sárospataki Szent Erzsé-bet Katolikus Általános Iskolá-ban. Az Országgyûlés hivatalo-san 2007-ben nyilvánította a ba-rátság ünnepének ezt a napot. Az iskola szoros kapcsolatot ápola Szent Erzsébet Nõvérekkel,akik tavaly Lengyelországból köl-töztek Sárospatakra, és azóta ak-tívan vesznek részt az egyház-község, illetve az iskola életében.

A rendezvényen nagy szeretet-tel emlékeztek meg a lengyel pá-páról, Karol Wojtyláról, aki beik-

tatását követõen a II. János Pál ne-vet vette fel. Kissné Murányi And-rea igazgatónõ nyitógondolataitkövetõen Malvina, Zsuzsanna ésÁgnes nõvér lengyelül énekeltSzent Erzsébetrõl. Boldog II. Já-nos Pál pápa imái közül egyet-egyet Timkó Brigitta hitoktató, il-letve Janicsné Stumpf Tímea igaz-gatóhelyettes imádkozott el.

A programot az „Ez az a nap,mit az Úr rendelt…” címû énekzárta, mely lengyel nyelven hang-zott el a Szent Erzsébet Nõvérei,az intézmény tanulói és dolgozóiközös elõadásában. ■

Hivatalosan is lezárták a Mindszenty-ügyet

A bíboros rehabilitációja

Feltámadt Krisztus e napon Húsvét vigíliájának szertartása a tûzszenteléssel kezdõdik. A húsvéti gyertya láng-

járól gyújtják meg gyertyájukat az éjszakai sötétben imádkozó hívek, majd megszólal a húsvéti örömének. Az

ószövetségi olvasmányok után újra felhangzik a Gloria, majd az evangélium elõtt az Alleluja. A keresztvíz megál-

dása után sok helyen felnõttkeresztelésre is sor kerül. Ekkor újítják meg keresztségi fogadalmukat a hívek. A

szentmise végén „Feltámadt Krisztus e napon!”-t énekelve körüljárják a templomokat: Archív felvételünk az Egri

Bazilikában készült, ahol minden esztendõben este nyolckor kezdõdik a nagyszombati szertartás.

FOT

Ó: G

ÁL

GÁ

BO

RFO

TÓ

: SZ

AR

VAS

IST

VÁN

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. E G Y H Á Z M E G Y E I H Í R E K 2012. ÁPRILIS

A HÓNAP VERSE

Hozsanna húsvétHozsanna húsvét! Künn a tavasz száll,Sziklasírodból föltámadtálÉs csodát mûveltél megint.Puszta földünk virággá ébred,Sok zsenge ág zsoltárt zeng néked,Jézus, naparcod rám tekint.

Hozsanna húsvét! Hitünk sója,Bénák, betegek gyógyítójaFénypallosodtól a halálSötét szárnyával éjbe rebben,Szétáradsz bennem gyõzhetetlen,Romlandó testem talpra áll!

S futnék a fénynél sebesebben,Húsvét tüzét a holt lelkekbenGyújtani elveszõ úton.Hírül adni a beteg, fáradtTársaknak újuló csodádat. –Hozsanna Néked Jézusom!

Tollas Tibor

KECSKÉSI TOLLAS TIBOR

(Nagybarca, 1920–Mün-chen, 1997) költõ. A II. vi-lágháborúban és utánamég két évig honvédtiszt-ként szolgált. 1947-benkoholt vádak alapján el-ítélték; 1956 júliusábanszabadult, a forradalom-ban a budapesti Nemzet-õrség összekötõ tisztjekéntvett részt. 1956. december1-jén egykori rabtársaival(Füveskert-csoport) meg-alapította az egyik legna-gyobb hatású emigránsirodalmi lapot, a Nemzet-õrt, melynek negyvenéven át fõszerkesztõje volt.

A nemzet megújulásáértÖKUMENIKUS fáklyás felvonu-lást tartottak március 13-ánMiskolcon nemzetünk meg-újulásáért. A menet a Petõfitérrõl indult, amelyhez sokfiatal is csatlakozott. Az el-mélkedések öt színhelyén adiákok énekkari számokkalés irodalmi összeállításokkalgazdagították a hagyomá-nyos rendezvényt.

Új Karitász-csoportA KARITÁSZ gyöngyössoly-mosi csoportja nemrégibenalakult. Az elmúlt idõszak-ban meghirdetett tartósélel-miszer-gyûjtésben az új cso-port máris kipróbálhatta ön-magát. A falu rászorultjait a helyi védõnõ segítségévelvették számba, és ily módonjuttattak adományt a csalá-doknak.

Megemlékezés, elismerés KÖZÖSEN emlékezett megmárcius 15-e alkalmából a szabad sajtó ünnepérõl az egri és a Heves MegyeiÖnkormányzat. A sajtó mun-katársai nevében a Szent Ist-ván Rádió fõszerkesztõje, Si-mon György szólt az egybe-gyûltekhez, akinek díszokle-véllel és tollal ismerték elmunkáját.

Gárdonyis sikerekAZ EGRI Gárdonyi Géza Cisz-terci Gimnázium, Szakkö-zépiskola és Kollégium kéttanulója is bejutott az Orszá-gos Középiskolai TanulmányiVerseny harmadik, döntõfordulójába. Hegedûs János12/E osztályos tanuló kémiá-ból készül a nagy megméret-tetésre dr. Andó Jánosné ta-nárnõ segítségével. CsászárAnett 13/K osztályos tanulóis bekerült a döntõ fordulóbafrancia nyelvbõl. SzaktanáraKádár Judit.

Szent József napjaAZ EGRI Érseki Szent JózsefKollégium az idén március19-én ünnepelte egész naposrendezvénnyel védõszentjé-nek, Szent Józsefnek ünne-pét. A kollégium nevelõtestü-lete Lucskai Gábor kollégis-tának, a Gárdonyi Géza Cisz-terci Gimnázium 12/e osz-tályos tanulójának ítélte a Szent József-díjat.

HÍREK

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Fõegyházmegye

3300 Eger, Széchenyi u. 1.

Szerkeszti a szerkesztõbizottságFelelõs szerkesztõ: Homa János

Honlap:www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

A közremûködésével.

Kedvezményes elõfizetés:06-80/513-646

Történelme során több alkalom-mal is képes volt Gyöngyös a tel-jes megújulásra. Ez történt enneka tanévnek az elején is, amikorvalóságos katolikus iskolavárossávált. Három intézmény is egyhá-zi kezelésbe került: a II. RákócziFerenc Katolikus Általános Isko-la és Alapfokú MûvészetoktatásiIntézmény, a Vak Bottyán JánosKatolikus Mûszaki, Közgazdasá-gi Középiskola és Kollégium, va-lamint a Pátzay János KatolikusZeneiskola – Alapfokú Mûvészet-oktatási Intézmény.

– Amikor mostanában járjuk a településeket Ternyák érsek úr-ral újabb iskolák ügyében –mondja Juhász Ferenc gyöngyösiplébános –, mindig pozitív példa-ként említi Gyöngyöst. Ez volt azegyetlen helység, ahol õ kerestemeg még 2008-ban a polgármes-tert, hogy ebben a nagy katolikusmúlttal rendelkezõ városban le-gyen az oktatásban választási le-hetõség, vagyis egyházi iskola is.A régi ismeretség okán kezdemé-nyezett, mert amikor öt évvel ez-elõtt az egyházmegye élére ke-rült, elõször Gyöngyösre látoga-tott, ahol nagyon mély eszmecse-rét folytatott huszonhárom kör-nyékbeli polgármesterrel.

– Miért nem valósulhatott megez korábban, hiszen egy ilyenõsi és jelentõs településen ter-mészetesnek számított volna?

– A kilencvenes években sorraalakultak hazánkban az egyháziintézmények, de Gyöngyösönmegfeneklett a kezdeményezés.A gondviselés szándéka szerintazonban megváltozott a helyzet,

és a hívek imája meghallgatásratalált. Megnõtt az egyház irántibizalom és a változtatás igénye is.

– Miután gyöngyösi plébánoslett, mi foglalkoztatta legjobbanaz iskolákkal kapcsolatban?

– Miskolcról jöttem át 2006-ban. Nehéz lélekkel, mert egyéve vezettem ott a legnépesebbplébániát, és építkeztem, mintminden állomáshelyemen. De afelkérésnek nem tudtam ellen-állni, mert itt születtem, és min-dig is visszahúzott a szívem. Ak-kor már négy esztendeje fel-ügyeltem az egyházmegye kato-likus iskoláit, és ilyen szemmelvizsgálva is jónak láttam ezt apillanatot a mátraaljai városban.Elsõsorban már gyakorlati kér-dések foglalkoztattak. A szak-képzés okozta a legnagyobb fej-törést. A kérdés az volt, hogy kikoktatják majd magas szinten aszakmákat. A válasz egyszerû-nek bizonyult: azok, akik eddig.A gépészek, az informatikusok,

a közgazdászok és a többiek jószívvel vállalták a változást. Denemcsak a szakközépiskola át-vétele miatt töprengtünk, ha-nem a zeneiskola miatt is. Ta-lány volt, mitõl lesz egyházi. Vé-gül az új igazgatóval, Jakkel Mi-hállyal találtuk ki, hogy azokkala mûvekkel, amelyeket ott ját-szanak, illetve az új szakokkal,például a kórusvezetõi oktatás-sal vagy az orgonajáték tanításá-val. Kevés az egyházzenész.

– Mi az, ami átalakult az intéz-ményekben?

– Alapvetõen a légkör. Emelke-dettebb lett a hangulat, fegyelme-zettebb az oktatás és nevelés.Meg kellett találnunk, ami az egé-szet összefogja. Úgy vélem, azembereken keresztül sikerül. Ahárom iskolában már 1600 diá-kért felelünk. Ezek értékes, jó in-tézmények – az irányításunkkalmég jobbakká kell válniuk. A fõ-állású hitoktatók mellett a kör-nyék plébánosai – velem együtt –

vállalják hittanórák megtartását,hogy érzékelhetõen és folyama-tosan jelen legyünk.

– Megváltozott-e valami a tele-pülésen, katolikus iskolaváros-sá válik-e?

– A város közéletében már né-hány nyilvános alkalommal lehetérezni az átalakulást, például azadventi szereplések vagy az év-nyitó és az évzáró idején. Nagyváltozást látok a templomban is.Kijelölünk olyan vasárnapokat az iskolaközösségeknek, amikoregyütt jöhetnek. Örömmel látom,hogy mind többen élnek ezzel a lehetõséggel, de máskor is nõ a miséken részt vevõk száma.Azok zeneileg is egyre színvona-lasabbak, mert fellépnek a kóru-sok és a zenészek. Mind többenjönnek rá arra Gyöngyösön is,amit mindig is hangoztattam: azegyház nem „elviszi” az iskolát,hanem ellenkezõleg, még inkábbbekapcsolja a közösség életébe.

■ Gábor László

Az ünnepi rendezvényeken a katolikus iskolák diákjai megtöltik a Szent Bertalan-templomot

A közelmúltban jelent megDolhai Lajos, az Egri Hittudomá-nyi Fõiskola rektorának leg-újabb könyve, A szentségi üdv-rend összefüggései címmel. A Jel Könyvkiadó által kiadottkötet a szerzõ válo-gatott szentségtanitanulmányait tar-talmazza. Ezeknagy része a hazaiteológiai folyóira-tokban már megjelent, de van-nak olyanok is, melyekkel elõ-ször találkozhat, aki figyelem-mel kíséri lapunk jegyzetírójá-nak szentségtani és liturgikusteológiai publikációit.

A könyv elején Ternyák Csabaérsek köszöntõjét is olvashatjuka szerzõ hatvanadik születés-napja alkalmából. Ez a magyará-zata a könyv végén található rö-vid életrajznak, interjúnak ésbibliográfiának, amely csopor-

tosítva tartalmazza a szerzõpublikációit.

Valamilyen szempontból mind-egyik szentségrõl szó van ebbena mûben. Nemcsak a tanulmá-nyok, hanem a könyv címe is utal

arra, hogy a szent-ségek nem egymás-tól független, önállókegyelmi eszközök.Nemcsak gyakorla-ti, hanem teológiai

szempontból is vizsgálnunk kella közöttük lévõ tartalmi összefüg-géseket. A Katolikus EgyházKatekizmusa kijelenti, hogy „aszentségek szerves egészet alkot-nak, melyben minden szentség-nek megvan a maga életfontossá-gú saját helye”. Éppen ezért a te-ológusok mindig hangsúlyozták,hogy a hét szentség egymástólkölcsönösen függõ, jól rendezett„kozmoszt”, szentségi világren-det alkot. ■

A Húsvét a kereszténység legna-gyobb ünnepe, a niceai zsinat óta(325) a tavaszi napéjegyenlõsé-get követõ holdtölte utáni vasár-nap. Az ünnephez számos nép-szokás kapcsolódik. A húsvéti to-jás ajándékozása sok országbanHúsvétvasárnap történik, nálunka hétfõi locsoláshoz tartozik.

A tojásfestés az asszonyok, lá-nyok dolga. Legegyszerûbb mód-ja, hogy a tojás felületét levéllelburkolják be, és úgy teszik a fes-tékbe; utána a csipkézett levél he-lye világos színû marad. Régeb-ben házi festékanyagokat hasz-náltak: hagymalevél, zöld dióhéjfõzetét, vadkörte vagy vadalmahéját. A tojások „írásának” legis-mertebb módja az, hogy viaszt ol-vasztanak meg, s a folyékony vi-asszal a tojás héjára rajzolják a kí-vánt mintákat. Ha a viasz meg-aludt, a tojást a festékbe teszik. A színes tojásról a viaszt letörlik,

s a helye sárgásfehér marad. Eztesetleg másfajta színnel színezik.Még nagyobb ügyességet kíván a patkolt tojások készítése.

Húsvét másnapja a locsolásnapja. A lányokat régen kihívtáka kúthoz, és egy vödör vízzel le-öntötték, vagy a patakhoz vitték,s megfürdették. Mindkét szokást

falu és város a mai napig gyako-rolja, bár népszerûsége csökken-ni látszik. Amíg régen a kútbólhúzott vízzel öntötték le a leányo-kat, ma már falun is szagos víz-zel locsolnak, és a locsolkodás so-rán szebbnél szebb versekkel kö-szöntik a lányokat, asszonyokat.

■ H. J.

Húsvéti népszokások

Tojásfestés és locsolkodás

„Kivirradt a tavasz ma húsvét napjára, új életet öltött ismét föl magára. Én is e szent napon örömöt hirdetek, mert Jézus feltámadt! Ezen örvendjetek! Már régen szokása minden kereszténynek: örvendeznie e nap ifjúnak és vénnek. Én is köszöntöm hát ezen szent napunkat, és hozzá frissítem szép leánykájukat. Mert hogy mit akarok, már azt is megmondom, öntözködni jöttem. Szóm nem is cifrázom. Frissítõ balzsamos víz is van kezembe, ez hozta húsvétot emlékezetembe. Kérem hát alássan e háznak az urát, engedje megönteni kedves leánykáját.”

Kriston Endre 1877-ben születetta Nyíregyházától nem messzefekvõ Kemecse településen.1899-ben pappá, 1923-ban püs-pökké szentelték. A 20. századfolyamán átélte mind a tanács-köztársaság, mind a kommunis-ta idõszak üldöztetéseit. Alakját,emlékezetét híven õrzi Kemecse

városa, amelynek önkormányza-ta és a Szabolcs-Szatmár-BeregMegyei Honismereti Egyesületközös szervezésben március ele-jén helytörténeti konferenciátrendezett.

Az esemény fõvédnöke Sere-gély István nyugalmazott egri ér-sek volt, elõadást tartott Komi-

szár Dénes helytörténész, Kam-rás Lajos operatõr pedig HevesySándor filmtörténeti hagyatéká-ból mutatott be korabeli felvéte-leket a püspökrõl.

Kriston püspök életét évtizede-ken keresztül a szakadatlan hû-séges szolgálat, a jó cselekedeteksorozata töltötte ki. Éppen ezért

keltett nagy megdöbbenést or-szágszerte, hogy 1945-ben hábo-rús bûnökkel vádolva a helybelirendõrség államvédelmi osztályá-ra idézték, majd a várban lévõ in-ternálótáborba kísérték, aholegyik éjjel az õrök eszméletlenreverték. 1945. november 9-énszüntették meg az eljárást. A se-

gédpüspök kiszabadulása utánaz érsekségen lakott, és fogyó erõ-vel szolgálta tovább egyházát1960-ban bekövetkezett haláláig.

„Kriston Endre olyan szolgála-tot vállalt, amellyel jövõt, embert,nemzetet épített.” – mondta a megemlékezésen Seregély Ist-ván nyugalmazott egri érsek. ■

Új könyv a szentségiüdvrend összefüggéseiről

A jó cselekedetek sorozata töltötte ki életét

Kriston Endre egri segédpüspökre emlékeztek

■ Minden szent-ségnek megvan amaga életfontos-ságú saját helye.

FOT

Ó: S

ZA

RVA

S IS

TVÁ

N

A bizalom és a változtatás igénye

Gyöngyös katolikus iskolaváros

CMYK CMYK

CMYK CMYK

A KARITÁSZ-TALÁLKOZÓ JELMONDATA:

„Krisztus szeretete sürget minket” (2Kor 5,14)

A pápaválasztásévfordulójaÁPRILIS 19-ÉN ünnepelte akatolikus világ Benedekpápa megválasztásának he-tedik évfordulóját, amely-nek alkalmából Budapestenszentmisét mondott AlbertoBottari de Castello érsek,apostoli nuncius. A Szent-atya áprilisban töltötte be85. születésnapját. JosephAlois Ratzinger 1927. ápri-lis 16-án, nagyszombatonszületett a bajorországiMarktl am Inn-ben.

Húsvét üzeneteA MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ

és a Magyarországi Egyhá-zak Ökumenikus Tanácsaközös nyilatkozatot tett köz-zé Húsvét alkalmából. Eb-ben a többi között megfogal-mazták: „Húsvét üzenete te-hát abban áll, hogy hittelcsatlakozzunk a feltámadtKrisztushoz és a tõle kapotterõvel tartsunk ki, sõt növe-kedjünk a szeretetben és ígyépítsük országát, a szeretetcivilizációját.”

Püspöki székházERDÕ PÉTER bíboros, prí-más, az esztergom-buda-pesti fõegyházmegye érse-ke április 14-én szentelteföl a görögkatolikus püspö-ki székházat Miskolcon, aSzeles utcán. Az épület fel-újítása tavaly nyáron kez-dõdött, mivel a kibõvítettMiskolci Apostoli Exarchá-tus, a nemrég kinevezettpüspök által vezetett egy-házkormányzati egység lét-rejötte tette szükségessé.A püspökség fennhatóságaalá most már 60 parókia,és mintegy 60 ezer görög-katolikus tartozik.

HÍREK

Amájus a bérmálások idõ-szaka. Egyházmegyénkfõpásztora vagy az általa

megbízott helynök szolgáltatjaki ezt a szentséget az egyház-községek azon fiataljainak, akikmegfelelõen felkészültek. Saj-nos az elmúlt években csökkenta bérmálkozók száma. Úgy tû-nik, a szülõk és keresztszülõksem gondolnak arra, hogy a fel-nõtté válás útján milyen fontosesemény. Gyermekeinknek nél-külözhetetlenek a Szentlélekajándékai ahhoz, hogy keresz-tény emberekké váljanak.

A nagykorúság szentségénekis nevezzük a bérmálást, hiszena megbérmált a felnõttkor küszö-bén személyes döntéssel vállaljaa tanúságtevõ keresztény életet.Ezért a bérmálás még tökélete-sebben köt az Egyházhoz. Vele aSzentlélek sajátos ereje gazdagít-ja a hívõket, akiknek hitbõl faka-dó kötelességük, hogy szavukkalés életükkel tanúságot tegyenekkeresztény hitükrõl.

A bérmálás a keresztségtõlkülönbözõ, de azzal mégis szo-

rosan összefüggõ szentség.Az õsegyházban a felnõtteknekegyszerre szolgáltatták ki.A bérmálás kegyelmi hatásait akeresztséghez viszonyítva szok-tuk összefoglalni. A keresztény

életbe való bevezetés elsõ lép-csõje a keresztség, a második abérmálás, amely megerõsíti akeresztény embert a kegyelmiéletben, amely a keresztséggelkezdõdött el.

A Szentírásból kiindulva aztis mondhatjuk, hogy a bérmáláskinek-kinek az egyéni pünkösd-je. A szentség kiszolgáltatásá-nak imádságai arra emlékeztet-nek bennünket, hogy a bérmá-lás hatása a Szentlélek ajándé-kainak elnyerése, amint az egy-kor, az elsõ pünkösd napján azapostolokkal történt. A bérmá-lás a Szentlélek személyes ki-áradása, amely által eljutunk alelki nagykorúságra és Krisztus

küldetésének bátor tanúságte-võivé és részeseivé leszünk.

A Szentlélek Úristen a ke-resztség óta jelen van életünk-ben, hiszen a Lélek által szület-tünk újjá, és lettünk Isten gyer-

mekei, az Egyház tagjai és aSzentlélek templomai. Krisztus-hoz és az Egyházhoz kapcsoljaaz életünket, az Egyház belsõéletéhez és Krisztus személyé-hez köt bennünket. Olyan, mintegy centripetális erõ. A bérmá-lás kegyelmi hatása inkább kife-lé, a tanúságtevõ keresztény életfelé fordítja figyelmünket.Olyan, mint egy centrifugáliserõ. Arra képesít bennünket,hogy az Egyház kifelé irányulóapostoli feladatában is részt ve-gyünk, mint annak felnõtt, fele-lõs tagjai.

A keresztényeket a keresztségkapcsolta be Krisztus Titokza-tos Testébe, a bérmálás pedig

megerõsíti õket a Szentlélek ere-jével, és még tökéletesebbenkapcsolja õket az Egyházhoz.A bérmálásban a Szentlélek ál-tal lelki kapcsolatba kerülünk apüspökkel, a helyi egyház veze-

tõjével még akkor is, ha szemé-lyesen nem õ bérmál, hiszenmegbízása alapján és az általamegszentelt krizmával szolgál-tatják ki a bérmálás szentségét.

Abérmálás értelmét a gyer-mekek megkeresztelésé-nek gyakorlatából kiin-

dulva is megvilágíthatjuk.A csecsemõként megkereszteltember megelõlegezett ajándék-ként részesül a keresztség ke-gyelmi hatásaiban. A felnõttkorküszöbén személyesen is dön-tenünk kell, hogy elfogadjukvagy elutasítjuk ezt az isteniajándékot. A bérmálás alkalomennek a döntésnek a meghoza-talára. ■ Dolhai Lajos

A lelki nagykorúság

J E G Y Z E T

Egerben találkoznak a karitász-csoportok

A segítés a hitvallásuk

Az õskeresztény egyház-községek életének –Jézus Krisztus életénekpéldáját követve – részevolt az elesettek megsegí-tése. Azóta kétezer év teltel, és az Egyház megõriz-te ezt a lelkiséget.

Ezt igazolja az is, hogy TernyákCsaba egri érsek kezdeményezé-sére Egyházmegyei Karitász Ta-lálkozót tartanak 2012. május 19-én, szombaton 10 órától az egriBazilikában. Anyolcvan éve meg-alakult Katolikus Karitász mun-káját erõsítheti ez az összejövetel,amelyre több száz karitásztagotvárnak a szervezõk.

A rendezvény egyik elõadója,Spányi Antal székesfehérvári me-gyés püspök, a Magyar KatolikusPüspöki Konferencia Karitász- ésEgészségügyi LelkipásztorkodásBizottságának elnöke a MagyarKurírnak azt nyilatkozta, hogy azegyház karitatív tevékenységé-

ben egyszerre van szükség aszervezett formára és az önkénte-sek mozgalmára.

– A szervezett forma, melynek80 éves fennállását ünnepeljük,egyre ismertebbé válik a társada-lomban. Vannak, akik adomá-nyok formájában tudják kifeje-zésre juttatni segítõkészségüket,míg mások tevékenyen bekapcso-lódnak a Karitász „nagy szeretet-mûvébe”. Így jön létre az önkén-tes mozgalom az intézményesültforma mellett. Õk a segítõ szere-tet végrehajtói, akik kapcsolatottartanak a rászorulókkal.

– Az önkéntesnek érezniekell, hogy nem hobbitevékenysé-get végez. Segíteni a szeretet jó-zan cselekedete. A segítés önma-gam háttérbe helyezését fel-tételezi. Soha nem feledkezhe-tünk meg arról, hogy nem egydarab kenyeret adunk, hanemszeretetet, méltóságot. A világnem jól szervezett akciók általmegy elõbbre, hanem a jócsele-kedetek által. Az elmúlt év nagy

természeti csapásai – a borsodiárvíz és a vörösiszap-katasztrófa– során nyújtott támogatás aztmutatja, a Katolikus Karitász ha-tékonyan tud segíteni. Nagyrészta hívek adománya az, amit aKaritász szét tud osztani. Az öz-vegyasszonyok két fillérei, a sze-gény emberek perselypénzecs-kéi adódnak össze, és lesz belõ-lük sokszor elképesztõen nagyösszeg, amit a Katolikus Karitászrendelkezésére bocsátanak, hogymenjen, és orvosolja a sebeket.Az emberek azért adományoz-nak a Karitásznak, mert bizto-sak abban, hogy arra fordítják,amire szánják. Ennek biztosíté-ka, hogy a Karitász átlátható, el-lenõrizhetõ.

A találkozó résztvevõinek dél-után a mezõkeresztesi SzervitaNõvérek Gyermekotthon diák-színjátszói Szent Erzsébet életérõlszóló elõadást mutatnak be, majda plébániák karitász-csoport-jainak beszámolói, tanúságtéte-lek következnek. ■ H. J.

Kilencedik alkalommal rendez-ték meg a mezõkövesdi esperesikerületben az Egri Fõegyházme-gye alapítására emlékezõ, „Di-csérjétek az Urat!” elnevezésûkórustalálkozót.

A mezõkövesdi Szent László-templomban a húsvétvasárnapotkövetõ szombaton dr. Medvegy

János kerületi esperes köszöntöt-te a résztvevõket és a hallgatósá-got. Ezután négy helyi és egyvendég énekkar lépett fel.

A találkozó zárásaként együtténekelték el Halmos László Hi-szek a Szent Szívben címû kó-rusmûvét, Mozer János karnagyvezetésével. ■

Az ifjúsági iroda elsõ önkéntesei ma már szülõk

Nagy sikert aratott a helyi Szent László Kamarakórus mûsora

Kórustalálkozó Mezõkövesden

Dallal dicsérték az Urat

Sokféle módon tud Isten közeled-ni felénk, csak ki kell nyitni lel-künket, hogy felismerjük Õt – fo-galmazott Ternyák Csaba egri ér-sek a Fõegyházmegyei IfjúságiIroda tízéves jubileuma alkalmá-ból. Vele koncelebrált PalánkiFerenc segédpüspök, SzarvasIstván ifjúsági referens atya és akörnyékbeli papság az ünnepiszentmisén. Az egri SanctaMaria Gimnázium (angolkisasz-szonyok) kápolnájában április21-én az egri Fõplébánia IfjúságiÉnek- és Zenekara nyújtotta eh-hez a zenei szolgálatot.

Szentbeszéde elején az érsekfelidézte az iroda alapításánakidõszakát, majd aláhúzta, hogyaz elmúlt 10 évért hálával kell for-dulnunk Istenhez. Hangsúlyozta,hogy Jézus közeledik hozzánk éscsaládunkhoz, de az is fontos,hogy mi is keressük Õt. Bár az el-sõ lépés az övé, mégis nekünkkell rátalálnunk.

A szentmise után az érsek föl-szentelte az ifjúsági iroda új hely-iségét, majd a szomszédos Ke-

resztény Ifjúsági Klub és Galérianagytermében az ifjúsági irodajelenlegi és korábbi munkatársaikerekasztal-beszélgetés kereté-ben idézték fel az iroda történetét.Gábor Miklós, a Magyar Katoli-kus Püspöki Konferencia ifjúságibizottságának irodavezetõje arendszerváltás utáni ifjúságipasztorációt elemezte, majd Ba-logh Ferenc és Klement Mariannemlékezett vissza az iroda indu-lásának idõszakára. Federics Ró-bert korábbi irodavezetõ a tíz évélményeirõl és tapasztalatairólbeszélt, majd Szarvas István azeddigi munkáról és a tervekrõl isszólt, amelyek megvalósításáértmár az iroda új vezetõje, VarholaRegina felelõs.

A találkozón részt vett PalánkiFerenc egri segédpüspök is, akiaz MKPK ifjúsági referense. A hi-vatalos program Katona Istvánpüspök zárógondolataival és ál-dásával ért véget, majd a rég nemlátott barátok, a régi önkéntesekkötetlen beszélgetésével zárult azesemény. ■ (gábor)

Érseki házszentelés Felsõzsolcán 2010-ben. Az árvízben tönkrement épületeket a Karitász segített helyreállítani.

Tízéves az ifjúsági iroda

Istennek nyitott lélekkel

FOT

Ó: S

ZA

RVA

S IS

TVÁ

N

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. E G Y H Á Z M E G Y E I H Í R E K 2012. MÁJUS

A HÓNAP VERSE

ImakönyvemAranykötésû imakönyvet Hagyott rám örökül anyám, Kis Jézus ingben, glóriában Van a könyv elsõ oldalán. Sok év elõtt egyik sarokba Beírta jó anyám nevét, Lehajtom a betûkre fõmet, Hogy fölidézzem szellemét.

Nekem úgy tetszik, hogy csak egyszer Fehér ruhában láttam õt. Tavasz volt épp, a kedves ákác Virágozott a ház elõtt. A lemenõ nap fénysugára Reszketett ajkán, zárt szemén. Apám ott állt a ravatalnál, És vélem együtt sírt szegény.

Hogy elmosódtak a betûk! Mily Sárgák s kopottak e lapok. Rég' volt, midõn ez imakönyvbõl Még az anyám imádkozott. Kék selyemszállal összekötve Van itt hajambul egy kevés. Aranyos fürtjeimhez akkor Nem illett még a szenvedés.

Írott imádság töredéke Mellett van az anyám haja, Emitt egy szentnek vézna képe S egy régi, halvány Mária. Elnézem… Éppen így viselt meg A sors azóta engemet. Sokszor szeretnék sírni, hogyha Nem szégyellném a könnyeket.

Az Úr imádságát ütöm fel (Kísérõm a nehéz úton), S vigasztalást vegyít a kínhoz A te imád, ó, Jézusom! Imádság kell a szenvedõnek, Akit a sors árván hagyott. Úristen, én nem zúgolódom: Legyen a te akaratod.

Föl nem panaszlom a világnak, Csak szellemednek, jó anyám, Milyen kopár volt ifjúságom, S hogy mennyi bánat szállt reám. Tûrtem, reméltem, megalázva Idegenek közt éltem én; De azt a régi imakönyvet S emléked szentül õrizém.

Reviczky Gyula

REVICZKY GYULA

(1855–1889) magyar köl-tõ, író. A modern iroda-lom korai elõfutára volt.

Kerecsendi veteménySZÁZKILENCVEN család kapottvetõmagcsomagokat Kere-csenden a Magyar Katoli-kus Karitásztól. A segély-szervezet ezzel szeretné rá-vezetni a helyi családokataz önfenntartásra és a két-kezi munka értékére. A csa-ládok örömmel fogadták alehetõséget.

Világi hitoktatók AZ EGRI Hittudományi Fõis-kolán folytatódik a világi hit-oktatók képzése: katekétaalapszakon (3 éves képzés)és hittanár-nevelõ mester-szakon (5 félév). Bõvebb in-formáció a fõiskola honlap-ján (www.eghf.hu) olvashatóés a Tanulmányi Osztályonkérhetõ. Jelentkezni az intéz-mény saját jelentkezési lap-jának kitöltésével lehet. Je-lentkezési határidõ: 2012.május 15.

A zarándoklatrólPALÁNKI FERENC egri segéd-püspök tartott elõadást ápri-lis 18-án Vándorok vagyunkvagy zarándokok? címmelaz egri Szent Hedvig Kollé-gium kiállítótermében.A rendezvényt a Mária-utatbemutató kiállítás kereté-ben hirdették meg, amely aCsíksomlyóra tartó, 5. gya-logos zarándoklat április24-ei Egerbe érkezéséig vár-ta az érdeklõdõket.

Miskolci beteglátogatókISMÉT meglátogatták a mis-kolci GyermekegészségügyiKözpont kis betegeit a mis-kolci Vörösmarty MihályKatolikus Általános Iskola ésÓvoda napközis tanulói,hogy a húsvéti idõben elvi-gyék hozzájuk a feltámadtKrisztus örömhírét. A taní-tók által szerkesztett és ren-dezett színes ünnepi mûsortajándékozás, valamint az is-kola érseki biztosa, Koós Edeatya köszöntõje zárta.

HÍREK

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Fõegyházmegye

3300 Eger, Széchenyi u. 1.

Szerkeszti a szerkesztõbizottságFelelõs szerkesztõ: Homa János

Honlap:www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

A

közremûködésével.

Kedvezményes elõfizetés:

06-80/513-646

Anyák napjaalkalmából sok

szeretettelköszöntjük

az édesanyákat!

A világon nõtt, Európában vi-szont csökkent az elmúlt tíz év-ben a papok száma. Az Egri Sze-mináriumban negyvennégy fia-talember készül a papságra, biz-tató, hogy az utóbbi idõben egyretöbben jelentkeznek. A hallgatókközel fele egri egyházmegyés. Atöbbiek a debrecen-nyíregyháziés a váci egyházmegyék mellett anagyváradi, a rozsnyói, a munká-csi és a szabadkai területrõl is jöt-tek. Közülük vall négy szenteléselõtt álló 6. évfolyamos kispap ahivatásról.

SKRVANEK GÁBOR a Váci Egy-házmegye 6. éves papnövendé-ke. Egy Budapest közelében fek-võ faluból, Dányból származik.

– Három testvérem van, azegész családom hívõ keresztény.Általános iskola után faipariszakközépiskolában érettségiz-tem, majd még két év alatt tech-nikusi fokozatot szereztem. Ez-után döntöttem el végleg, hogypap szeretnék lenni. Fiatal ko-rom óta éreztem a hívás hangját.Hosszú idõn keresztül kimon-dottan erre a szándékra imád-koztam, és – hála az Úrnak –2005-ben megkezdhettem a fel-készülésemet. Két hónap múlva,ha Õ úgy akarja, áldozópappászentelnek. Hivatásom gyökereIsten irántam való szeretetébenrejlik. A jó példa meghatározó,az enyémben is így volt. Láttam

jó, szent életre törekvõ papokat,akik mellett én is egyre jobb,egyre szentebb akartam lenni.Jelmondatomnak Péter apostolTibériás tavánál elhangzott val-lomását választottam: „Uram, Temindent tudsz, azt is tudod,hogy szeretlek”.

KOCÁVER SÁNDOR Munkácsonszületett, ami jelenleg Ukrajná-ban, Kárpátalján található. Itt vé-gezte általános iskolai és közép-iskolai tanulmányait.

– A papi hivatás gondolata máregész fiatalon foglalkoztatott.Szinte attól a pillanattól, hogynyolc évesen, mint ministráns azoltárhoz járulhattam, azt érez-tem, hogy a helyemen vagyok.Évek múltán eljutottam ahhoz apillanathoz, amikor már nekem

kellett döntenem, hogy vállalom-e a hivatást. Utolsó érettségi vizs-gám elõtt megszületett bennem adöntés. A vizsga után azonnal át-mentem a püspöki hivatalba, ésjelentkeztem a fõpásztornál. Mi-vel egészen kiskorom óta ismert,nagy örömmel fogadott be a pap-növendékei sorába. Ez év június23-án a munkácsi Szent MártonSzékesegyházban szentelnekpappá. Jelmondatul a Római levélegy versét választottam, amely ahivatásom érlelõdésében nagyszerepet játszott: „Akik Istentszeretik, azoknak minden a ja-vukra válik, hiszen õ saját elha-tározásából választotta ki õket”(Róm 8,28).

KRUZSLITZ IMRE a NagyváradiEgyházmegyébõl érkezett.

– Gyermekkoromban villamos-mérnök akartam lenni, amit azÚr meg is adott. Az egyetem alattszólított meg, és adta meg a vá-gyat elõször a szívembe a papság-ra. Ám akkor ezt nem akartammeghallani, hisz ott álltam annakaz életnek a kapujában, melyetmegálmodtam. Úgy gondoltam,hogy nem kérheti tõlem Isten,hogy mindezt magam mögötthagyjam. Ám Õ komolyan gon-dolta. Tíz év kitérõ után végre ki-mondtam az igent, és megkeres-tem Nagyváradon Tempfli Józsefpüspök urat, hogy van-e még le-hetõség arra, hogy én a papságrajelentkezzem. Ha az Úr hív vala-kit, akkor annak útját egyengetiis. Ennek igazságát számtalan-szor megtapasztaltam. Az Úr pe-dagógiája csodálatos. Mindig tud-ja, hogy mire van szükségünk, ésmeg is adja, csak tudnunk kellkimondani: Legyen a Te akaratodszerint! Ha így élünk, és így hi-szünk, akkor a lelkünkben nemlehet más érzés, csak az, amit aSzûzanya mondott: „Magasztaljalelkem az Urat!”

NAGY ZSOLT Nagykárolybólszármazik, s a Debrecen-Nyír-egyházi Egyházmegye végzõsnövendéke.

– Én soha nem akartam paplenni. Gyermekkoromban tilta-koztam, amikor a vasárnapi mi-sék után megkérdezték tõlem: te

szeretnél pap lenni? Nem értet-tem, hogy miért gondolják azt,hogy ha valaki rendszeresen jártemplomba, és szorgalmasan mi-nistrál, akkor az a papi hivatásjele. Volt idõ, amikor kifejezettenazért imádkoztam, hogy engemne hívjon az Isten papnak, mertnem akarok az lenni. Gimnáziu-mi éveim alatt nem is igen merültfel bennem ennek a gondolata,inkább a családos hivatásé. Ámaz utolsó évben, érettségi elõttegy prédikációban megütötte afülemet az a jézusi felszólítás,mellyel elhívta Mátét a vámosasz-taltól: „Jöjj és kövess Engem” (Mt9,9). Ez a mondat nem hagyottbékén, és nyugtalanná tett. „Mitakar tõlem az Isten?” „Mire hívengem?” „Mit kell most tennem?”– ilyen és hasonló kérdések me-rültek fel bennem, és tudtam,amíg nem kapok biztos választ,addig nem tudok dönteni. Ezértebben az idõszakban az imádságáltal még inkább beszélgettem azÚrral, és felkerestem egy atyát is,aki segített választ találni. Ekkorkezdtem úgy látni, hogy minden,ami történt életemben, az nemvolt véletlen, hanem eszköz voltIsten kezében arra, hogy felké-szítsen hivatásom elfogadására,mert ahogyan az evangéliumbanMáté, úgy én is: „Azután fölkeltés követte Õt” (Mt 9,9).

■ Homa János

„Minden, ami történt életemben, az nem volt véletlen, hanem eszköz volt Isten kezében”

Szentelés előtt álló egri kispapok a hivatásról

Skrvanek Gábor, Kocáver Sándor, Nagy Zsolt és Kruzslitz Imre

Ünnepi körülményekközött zárta az egriEszterházy Károly Fõisko-la a Líceum a természet-tudományért címet vise-lõ, 5,3 milliárd forintbólmegvalósult uniós prog-ramot. Az épület teljesfelújítását is elvégezték.

Ternyák Csaba érsek úgy fogal-mazott, hogy örömmel és büsz-keséggel tölti el ez a nap.

– Szívbõl gratulálok mindazok-nak, akik részt vettek ebben anagy munkában, mert történel-met írtak. A mai helyzetben fon-tos megbecsülni az értékeket. Eza projekt arról tanúskodik, hogya kultúra és a tudomány mindigfontos volt ennek a városnak, apüspökeinek és érsekeinek, az ittélõ polgároknak.

- A líceum épületének megúju-lása nagy öröm a tulajdonos EgriFõegyházmegyének és személyszerint nekem is. Nagy elõdöm,Eszterházy Károly pontosan 250évvel ezelõtt, április 19-én kaptaegri püspöki kinevezését. Mél-tóbb módon nem is ünnepelhet-tük volna ezt az évfordulót, mintaz általa emelt, egyedülálló épü-let teljes körû megújításával.

Az érsek úr a fõegyházmegyefõiskolával való együttmûködésé-vel kapcsolatban elmondta:

- Az épület restaurálása nemvalósulhatott volna meg dr.Hauser Zoltán rektor úr kitartóés következetes elkötelezettsége

nélkül. Neki és kiváló munkatár-sainak köszönhetõ az is, hogy afõegyházmegye és a fõiskola kö-zötti együttmûködés egyre szoro-sabbá és hatékonyabbá vált az el-múlt évek során. Ez nemcsak azépület felújítása kapcsán, hanem

a Hittudományi Fõiskolával meg-valósuló közös képzésekben ismegmutatkozik. Gondolok itt kü-lönösen is a hittanárok képzésé-re, akikre egyre nagyobb igényvan a növekvõ számú katolikusiskolákban és a többi iskolában is,ahol jövõ évtõl bevezetik a hittanoktatását. A teológiai tanszék, il-letve a hittanári szak léte és mû-ködése természetessé vált a fõis-kola életében. Így a teológia, né-hány évtizedes szünet után, is-mét jelen van az Eszterházy püs-pök által megálmodott és felépí-tett Líceumban. ■

A Keresztény Édesanyák SzentMónika Közössége elsõ egyház-megyei csoportjának alapítójaCsászár Zoltánné. Az 1990-esévek elején tíz édesanyávalegyütt imacsoportot hozott létreEgerben. Egy idõ után arra gon-

doltak, hogy keressenek maguk-nak védõszentet, és valamilyenkeretet adjanak mûködésüknek.Ekkor került kezébe egy felhívás,hogy zászlót bontott Kalocsán aSzent Mónika nevét viselõ moz-galom. Céljai egybe estek az egri-

ek elképzeléseivel, ezért csatla-koztak hozzá. Az évek során egy-re többen lettek, és csoportjaikmár az Egri Fõegyházmegye szin-te minden városában mûködnek.

A kezdeményezés Spanyolor-szágból indult, és Szent Mónikát,

Szent Ágoston püspök és egyház-tanító édesanyját választotta esz-ményképül. Alapítói feltették akérdést: „Mit tehetünk azért,hogy gyermekeink ne veszítsékel hitüket?” Elhatározták, hogynaponta imádkoznak értük. ■

FOT

Ó: S

ZA

RVA

S IS

TVÁ

N

Naponta imádkoznak gyermekeikért

Az Egyház is örül az épület felújításának

Régi szépségében a Líceum

A fõegyházmegye és a fõiskola közötti együttmûködés egyre szorosabbá és hatékonyabbá vált

FOT

Ó: L

ÉN

ÁR

T M

ÁR

TO

N

A Magyar Katolikus PüspökiKonferencia Pro CulturaChristiana-díjat adományozottHauser Zoltánnak, az egriEszterházy Károly Fõiskola rek-torának. A kitüntetést a testületnevében a konferencia elnökhe-

lyettese, Ternyák Csaba egri ér-sek adta át április 25-én a he-vesi megyeszékhelyen a fõisko-la névadója, Eszterházy Károlyegri püspök kinevezésének 250.évfordulója alkalmából meg-rendezett emlékünnepségen.

CMYK CMYK

CMYK CMYKCMYK CMYK

Dolhai Lajos kitüntetéseEBBEN AZ ÉVBEN a Stephanus-dí-jat dr. Dolhai Lajos egyetemi tanár, az Egri Hittudományi Főiskola rektora kapta. A kitün-tetés átadása 2012. május 14-én a  Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében történt. A laudációt Kuminetz Géza egyetemi tanár mondta. Az ün-nepségen jelen volt Erdő Péter bíboros, esztergomi–budapesti érsek és Ternyák Csaba egri ér-sek. Az Egri Szeminárium taná-rai és kispapjai közül is többen részt vettek az ünnepségen.

A Stephanus-díjat a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány közösen alapította. 1993-tól az évente megrende-zett Szent István Könyvhét meg-nyitóján irodalmi és teológiai kategóriában adja át a társulat fővédője, az esztergomi–buda-pesti érsek és az alapítvány el-nöke. A díjazottak minden év-ben – az alapító okirat szerint – olyan szerzők, akik magyar

nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes keresztény európai kultúra ér-tékrendjét közvetítik a teológiai tudományok, illetve az irodalmi műfajok területén.

A zsidóság vezetői az egri érseknél

Összefogás a békéértA MAGYAR ZSIDÓSÁG vezetői má-jus 15-én hivatalában keresték fel Ternyák Csaba egri érseket. A találkozó résztvevői hangsú-lyozták annak fontosságát, hogy a mindannyiunk közös örök-ségét képező Tízparancsolat megint a társadalom életének részévé váljon, a szeretet paran-csának és a gyűlölködés tilal-mának kőbe vésett elvei áthas-sák a mindennapokat. Egyúttal sajnálkozásukat fejezték ki ami-att, hogy a világban még mindig sok helyen az intolerancia ural-kodik, embereket támadnak és különböztetnek meg vallásuk, nemzetiségük vagy etnikai ho-vatartozásuk miatt.

Aggodalommal látják, hogy napjainkban is sok ezer embert gyilkolnak meg a világon, ül-döznek el lakóhelyéről, egyes helyeken még ma is gyakoriak a keresztényellenes pogromok, míg másutt a zsidókat üldözik. Örömüket fejezték ki, hogy a Szentföldön és fővárosában, Jeruzsálemben szabadon láto-gathatók a különböző – így a keresztény – vallások szent he-lyei, és a zarándokokat is nagy szeretettel fogadják.

Az érsek felidézte Erdő Péter bíboros szavait: a keresztény-ség nem fér össze az antisze-mitizmussal. Nem fér össze a gyűlöletkeltéssel és az indu-latok szításával semmilyen vallási közösség, semmilyen népcsoport ellen. Az antisze-mitizmus nem fér össze az emberséggel. Van remény, ha mindnyájan összefogunk és akarjuk. A gyűlölködés, az an-tiszemita, a rasszista beszéd

és cselekvés mindig mérgező. Mindegy, hogy ki teszi vagy mondja ezt, és mindegy, hogy miért, milyen okból vagy mi-lyen célból – mindig elfogadha-tatlan. Ha ebben egyetértünk, ha ezt elismerjük – és nemcsak elméletben, hanem a gyakorlat-ban is –, akkor van esélyünk. Akkor megtaláljuk azokat a közös erkölcsi alapokat, ame-lyekre életünket, országunkat és jövőnket építhetjük.

Feldmájer Péter elégedett-ségét fejezte ki, hogy a másik három történelmi egyház kö-zös imanapot kezdeményezett a magyarországi keresztény és zsidó közösségek részvételével, hogy együtt könyöröghessünk békéért és szeretetért. Kardos Péter főrabbi – tolmácsolva a rabbitestület álláspontját – ki-fejtette: ha a mindannyiunk kö-zös örökségét képező zsoltárok legalább évente egyszer közö-sen hangzanak el a különböző vallású papok, rabbik, hívők szájából, úgy imánk biztosan meghallgatásra talál. Zoltai Gusztáv beszámolt a magyar zsidóság általános helyzetéről és arról, hogyan segíti a Mazsi-hisz intézményrendszere a ho-lokausztot túlélő idős és beteg emberek ellátását.

Ternyák Csaba érsek tájé-koztatást adott egyházmegyéje életéről és arról a tevékenysé-gükről, amelyet az oktatásban és az elesettek gondozásában betöltenek. Kiemelten szólt a Karitász Éve programjáról és arról a munkáról, amelyet ez a szervezet végez a rászorulók megsegítésében.

Egyházmegyei Karitász-találkozó

Önfeláldozó szeretet

Az egri bazilikába várták má-jus 19-én azokat, akik az egy-házmegye különböző Karitász-csoportjaiban tevékenykednek. Az érsek meghívásának több mint 800 Karitász-tag tett ele-get, akik a településük nevét viselő lobogókkal vonultak be az ünnepi szentmisére.

A szentmise főcelebránsa Ternyák Csaba egri érsek volt, koncelebrált Spányi Antal szé-kesfehérvári megyés püspök, a Magyar Katolikus Karitász püspökelnöke, Katona István segédpüspök, Écsy Gábor, az Országos Karitász igazgatója, és azok a papok, akik a Kari-tász-csoportjaikkal jöttek.

Ternyák Csaba érsek szent-beszéde elején idézte a találko-zó mottóját: Krisztus szeretete sürget minket! A ma embere nem szereti, ha sürgetik, de

Krisztus szeretete nem tűr ha-lasztást. Ennek kettős jelentése van: az egyik, hogy szeretete arra sürget, hogy szeressük embertársainkat. A másik je-lentése, hogy az Isten adta idő fogyatkozik, éppen ezért jól kell vele élni. A találkozó célja, hogy lendületet adjon a Kari-tász-szervezetekben tevékeny-kedőknek. Senkit se hagyjunk egyedül, legyen jellemző ránk az önfeláldozó szeretet, mely-nek mindennapi megélése ma-radandó gyümölcsöt hozhat.

A résztvevőket Soltész Mik-lós államtitkár köszöntötte a szertartást követően, aki sze-rint sok uniós országban tisz-telettel gondolnak Magyaror-szágra, mert föl mertük emelni szavunkat az alapvető erkölcsi érték és a családok védelmé-ben. Az elhagyott gyermekek,

idősotthonokban élő magányos öregek, a magukra hagyott fo-gyatékkal élők azt jelzik, hogy szétesik a család.

Spányi Antal, a Magyar Ka-ritász püspökelnöke kiemelte: ma is például szolgálhat, hogy az ősegyházban a kereszté-nyek ismertetőjele az egymás felé forduló szeretet volt. A ka-ritászosok őrzik a hagyományt, és erről a tettekkel is hitvallást tesznek. A délelőtt záró előadá-sát Zagyva Richárd, veszpré-mi Karitász-igazgató tartotta, aki a szervezet magyarországi történetét mutatta be. Délután a kazincbarcikai és jászárok-szállási csoportok vezetői szá-moltak be tevékenységükről. Végül Árvai Ferenc, az Egyház-megyei Karitász igazgatója az elmúlt időszak történéseit fog-lalta össze. Gábor László

Zarándoklat „MINDEN KÖRÜLMÉNYEK között maradjunk meg mi is Krisztus hű szolgái-nak – ahogyan tette Boldog Scheffler János is!” – mondta Árvai Zoltán vizsolyi plébá-nos Szatmárnémetiben, a püspöki székesegyházban, ahová híveivel zarándokolt. Az abaúji csoport a püspöki székesegyházban Hám János szatmári püspökről, Gyön-gyös szülöttéről, a Szatmári Irgalmas Nővérek rendjének megalapítójáról is megemlé-kezett.

Karitászos vetésEZ ÉV TAVASZÁN 546 család kapott vetőmagot az Egri Főegyházmegyei Karitásztól Kerecsend, Ónod és Szend-rőlád településen, hogy kert-jükben megtermelhessék családjuk számára a szük-séges zöldségeket. A prog-ramban azok vehettek részt, akik nagycsaládosok, szegénységben élnek, és vállalták, hogy a kertjüket megművelik. A Karitász az önkormányzatokkal és a helyi Karitász-csoportokkal összefogva folyamatosan el-lenőrzi és nyomon követia növények gondozását.

Egerben a cursillósokJÚNIUS 2-ÁN rendezik az egri bazilikában a cursillósok2. Országos Ultreyáját. A ta-lálkozó tíz órakor szentmisé-vel kezdődik, melynek főce-lebránsa Ternyák Csaba egri érsek. A találkozóra határon innen és túlról minden cur-sillós testvért várnak.

H Í R E K

J E G Y Z E T

Nemcsak katasztrófák idején, hanem a hétköznapokban is szükség van a szervezet szolgálatára

A nyugati egyházban a pünkösd utáni vasár-nap, a Szentháromság

vasárnapja figyelmeztet ben-nünket a szentháromságos hit megvallásának fontosságára. Miután az egyházi év eddig el-telt részében láttuk, hogy mit tett értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért az embert te-remtő és üdvözíteni akaró Is-ten, ezen a vasárnapon arról el-mélkedünk, hogy ki és milyen a mi Istenünk.

Ezen az ünnepen különö-sen is megvalljuk, hogy Is-ten nemcsak egy világfeletti, transzcendens létező, hanem a maga belső életének gazdagsá-ga szerint: Atya, Fiú és Szent-lélek. Ezt az istenképet Jézus Krisztusnak köszönhetjük, aki nemcsak tanításával, hanem saját életével is kinyilatkoztat-ta számunkra a Szenthárom-ság titkát, hiszen a Bibliában úgy áll előttünk, mint a Fiú, aki az Atyától jött, és megígé-ri nekünk a Szentlelket. Jézus „mindennapi eledele” az, hogy megteszi a Mennyei Atya aka-ratát, és nyilvános működése kezdetétől fogva jelen van az

életében és megváltói művében a Szentlélek. A megtestesülés és a megváltás misztériumá-ban érzékelhető módon meg-nyilvánul a Szentháromság. Gondoljunk csak arra, hogy a Szentlélek által fogantatik a Megváltó Jézus, a Magasság-

beli ereje borítja be Máriát, és a születendő gyermek Isten Fia lesz (Lk 1,35). És nem fe-ledkezhetünk meg arról, hogy Jézus Krisztus az Atya akara-tából és a Szentlélek közremű-ködésével váltotta meg a vilá-got. A megváltás azt is jelenti, hogy a megtestesült Fiú, Jézus Krisztus által a Szentlélekben szabad utunk van az Atyához.

Ez a kinyilatkoztatott hit-igazság minden korban sok fejtörést okozott még a hívő embereknek is, de igazat kell adnunk Kálvinnak, aki azt mondotta: „Istennek engedjük meg, hogy olyan legyen, ami-lyen. És hogy ő milyen, arra Jézus Krisztus tanított meg

bennünket”. Még a Biblia alap-ján is nehezen értjük az Isten háromságos létformáját. Meg-érthetjük viszont, hogy miért is nyilatkoztatta ki nekünk Isten ezt a misztériumot. A Szent-írásban találhatunk néhány idevonatkozó utalást.

„Most már barátaimnak hív-lak titeket, mert mindazt, amit az Atyától hallottam, tudtul adtam nektek” – mondta Jézus búcsúbeszédében (Jn 15,15). A mindennapi életben az igazi baráti kapcsolat megkívánja, hogy jól megismerjük a mási-kat, és minél többet tudjunk róla. Azt kell mondanunk, hogy az Isten is megtisztel, ba-rátságát mutatja ki azzal, hogy szentháromságos életét kinyil-vánítja nekünk. Jézus Krisztus megtanít bennünket az igaz istenismeretre azért, mert ő valóban „baráti” kapcsolatba lépett velünk. Mindent elmon-dott általa az Isten önmagáról, ami számunkra lényeges.

Azért is fontos és érthető Is-ten szentháromságos létmódja, mert a hit által a Szenthárom-ság létét és jelenlétét életünk minden napján megtapasztal-juk. A Megváltó Fiú kegyelme a mennyei Atya Jézus Krisztus-ban megmutatkozó irgalmas

szeretete és az, hogy a Szent-lélek vezet bennünket a Krisz-tust követő keresztény élet útján. Életünk minden napján közösségben élhetünk a Szent-háromságban egy Istennel.

Arról sem feledkezhe-tünk meg, hogy Jézus az örök életre is előké-

szít minket azzal, hogy beszél nekünk arról a Szenthárom-ságról, akit majd színről szín-re láthatunk: „Az örök élet az, hogy megismerjenek Téged” (Jn 17,3). Mindezért mondjunk hálás szívvel köszönetet: „Di-csőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörök-ké. Ámen.” Dolhai Lajos

A szentháromságos istenkép

JÚNIUS ÜZENETE:„A nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradtszívünkbe az Isten szeretete.” (Róm 5,5b)

Dr. Dolhai Lajos Stephanus-díjas

FOTÓ

: SZ

AR

VAS

IST

VÁN

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. E G Y H Á Z M E G Y E I H Í R E K 2012. JÚNIUS 2.

Bemutatjuk a két újmiséstJÚNIUS 23-ÁN papszentelés EgerbenKét diakónust szentel pappá az egri bazilikában június 23-án, a 10 órakor kezdődő szentmi-sén Ternyák Csaba egri érsek. Lapunk arra kérte a két újmi-sést, hogy mutatkozzanak be az olvasóknak.

CZAPKÓ MIHÁLY 1985. decem-ber 14-én született Szolnokon, s egy közeli faluban, Besenyszö-gön nőtt fel. Családja ma is ott él: édesapja asztalos, édesany-ja könyvelő, két testvére van. Az  általános iskolát falujában, középiskoláit Mezőberényben, öt évfolyamos magyar–német két tanítási nyelvű tagozaton végezte.

– Nem kimondottan vallá-sos környezetben nőttem fel – mondja. – Istent és a keresz-ténységet az elsőáldozásra ké-szülve ismerhettem meg. Szí-vesen jártam a hittanórákra, és bekapcsolódtam a templo-mi ministrálásba is. Az első-áldozást követően egy időre eltávolodtam, majd érettségi előtt kerültem újra szorosabb kapcsolatba Istennel. Benső su-gallat segített megérteni, hogy nélküle az életem sokkal sze-gényebb. Azt is éreztem, hogy papságra hív meg. Két félévet voltam Pécsen egyetemista, ekkor döntöttem a hivatás mel-lett. Az első két évet az Egri Szemináriumban töltöttem, a következő hármat pedig Rómá-ban, a Pápai Német–Magyar Szemináriumban. Úgy érzem: mindkét helyen gazdagodtam. A pasztorális gyakorlaton, a hét hónapos diakónusi szolgálatom alatt, amit Munkácson töltöt-tem, sok tapasztalattal gyara-podhattam.

– Utamon nemcsak csalá-dom, barátaim, elöljáróim se-gítettek, hanem a szentek tá-mogatását is megtapasztaltam. Szent Mihály főangyal Isten-hez való hűsége, Szűz Mária alázata és szolgálatkészsége, valamint Szent István kirá-lyunk hitvalló élete példaérté-kű és megerősítő. De meg kell emlékeznem minden papról is, aki életével tesz tanúságot. A szen telés után rendhagyóan

kezdődik papi életem, mivel szeptemberben visszatérek Ró-mába, folytatni tanulmányai-mat. Az a vágyam, hogy pap-ként a kereszténység szépségét, magát Jézust sugározzam. Ezt fejezi ki jelmondatom is János evangéliumából: „A jó pásztor életét adja juhaiért”.

CZIBERE ZSOLT Szatmárnéme-titől 25 kilométerre nőtt fel, Sár-közújlakon, vallásos községben, mely idővel városi rangot nyert. Édesapja tévészerelő, édesanyja pedig könyvelő. Vallásos csa-ládban nevelkedett 12 évvel fia-talabb húgával. Kisgyerekként került az egyházközség vér-keringésébe, még iskolás sem volt, amikor már ministrált, egészen huszonéves koráig.

– Április 2-án születtem. Ez a hivatásom elfogadásában is fontossá vált, mert egybeesett az általam mélyen tisztelt Bol-dog II. János Pál égi születés-napjával, azaz halálának dá-tumával. Ez új út kezdete volt bennem, még abban az évben kértem felvételemet papnöven-déknek. A hit, illetve a vallá-sosság mindig erősen meg-határozott, mégsem hallottam

meg elsőre a hívó szót, bár első plébánosom és anyai nagyma-mám is ennek a tolmácsa volt. A belső nagy változás az egye-temi évek során következett be, mégpedig a Marosvásárhelyi Egyetemi Lelkészségnek kö-szönhetően, ahol sok jó barát-ra, valamint a hit mélyebb és emberközeli összefüggéseire csodálkozhattam rá. Nem túl-zok, ha ezt egy második meg-térésnek tekintem, amiből sok alázatot is tanulnom kellett.

Teljesültek a fő vágyaim – többek között, hogy bejutottam az orvosira –, mégis rosszul éreztem magam, mert nem engedtem be igazán Istent az életembe. A mélyülő depresz-szióból támasztott fel az alap-élmény, hogy Isten feltétel nélkül szeret. A szemináriu-mi évek alatt ezért vált kedves szentemmé Kis Szent Teréz. Megértettem, hogy bármikor belekapaszkodhatunk az igazi reménybe: Isten szeretetébe. Ezért is választottam papi jel-mondatul Máté evangéliumá-nak záró sorait: „S én veletek vagyok minden nap a világ vé-géig”. Homa János

Ministránstalálkozó: akik az oltárnál szolgálnakÖTÖDIK ALKALOMMAL rendezték meg május 12-én Egerben az egyházmegyei ministránstalál-kozót. Több mint 850 résztvevő érkezett kísérőkkel, hitoktatók-kal, lelkipásztorokkal. A szent-mise előtti ünnepélyes bevonu-lás során a város is láthatta azt a sok gyermeket és fiatalt, akik az egyházközségükben min-den szentmisén az oltárszolgá-latnál segédkeznek.

A szentmise főcelebránsa, Ternyák Csaba érsek közvet-len hangon üdvözölte a mi-nistránsokat rámutatva arra, hogy őket is Krisztus szere-tetének sürgetése hozta ide a bazilikába. Palánki Ferenc segédpüspök szentbeszédé-ben megfogalmazta: nagyon jó, hogy vannak, akik Isten-nek szolgálnak. A pap után a ministráns van legközelebb

az  Oltáriszentséghez. Kiemel-te, hogy Jézus nem azért sze-ret minket, mert jók vagyunk, hanem hogy jók legyünk. Vá-laszolnunk kell irgalmas szere-tetére, fejlődnünk kell a szolgá-latban, hogy jobbá tudjuk tenni embertársaink életét. Ne akar-jam legyőzni a másikat, ne én akarjak a középpontban lenni, mindegy, mi a beosztásom, a lényeg, hogy Krisztus közelé-ben vagyok – fogalmazta meg. A szentmisét követően csoport-kép készült a bazilika előtt, majd több helyszínen délutáni foglalkozást tartottak kispapok és nővérek vezetésével.

Végezetül a résztvevők Ár-pád-házi Szent Erzsébet élet-történetét ismerhették meg a  mezőkeresztesi Szervita Nő-vérek Gyermekotthon lakóinak előadásában.

FOTÓ

: SZ

AR

VAS

IST

VÁN

FOTÓ

: BA

LOG

H F

EREN

C

CMYK CMYK

Vilmányi segélyMÁJUS 10-ÉN a vilmányi plé-bánia udvarán 180 zsák bur-gonyát osztott szét Katolikus Karitász a rászorultaknak. Azok kapták, akiknek már megszűnt vagy legkésőbb ez év szeptember 1-jével meg fog szűnni a foglalkoztatást helyettesítő támogatásuk. Árvai Zoltán plébános to-vábbította a segélykérelmet, és le is bonyolította a segély kiosztását.

Csillagok és könyvekAZ IDEI középiskolás könyv-tárhasználati versenyen a téma Kopernikusz és a Nap-rendszer volt. A megyei dön-tőt követően a Sancta Maria Gimnázium tanulója, László Liza országos 3. helyezést ért el. Az országos döntőben a feladat az volt, hogy készítse-nek drámajátékot, melyben a szereplők a híres csillagász tanait vitatják meg.

Pünkösdi ünnepMÁJUS 26-ÁN, szombaton a Jászjákóhalmai Római Kato-likus Egyházközség ötödik alkalommal rendezett pün-kösdi Szent Erzsébet-ünne-pet. A programban a többi között előadások, népzenei és kóruskoncertek, a Szent Erzsébet Karitász-csoport beszámolója, majd a gyer-mekeknek kiírt magyar szentjeink című rajzpályázat díjkiosztója szerepelt.

Sport a GárdonyibanAZ EGRI Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szak-középiskola és Kollégium diákja, Szeivolt Melinda be-került a 2012. évi Héraklész Bajnokprogramba, melyben egészen az olimpiai felké-szülésig segítik a versenyző-ket. Hornyák Olivér pedig az előző tanévi eredményes ta-nulmányi munkájáért és ki-magasló sportteljesítményé-ért a Magyar Köztársaság Jó Tanulója – Jó Sportolója címet kapta.

Áldás a biciklizőkreMEZŐKÖVESD közlekedésé-ben hagyományosan fontos szerepet játszik a kerékpár, a kerékpározás. Ezért május 13-án, a 9 órai szentmise után a templom előtti té-ren több száz kerékpárost megáldott dr. Berkes László, a Jézus Szíve Egyházközség plébánosa, és dr. Medvegy János, a Szent László Egy-házközség plébánosa.

H Í R S ORH Í R E K A HÓNA P V ERSE

Tóth Árpád

Isten oltó-késePénzt, egészséget és sikertMásoknak, Uram, többet adtál,Nem kezdek érte mégse pert,És nem mondom, hogy adósom maradtál.

Nem én vagyok az első mostohád;Bordáim közt próbáid éles késétMegáldom, s mosolygom az ostobákDühödt jaját és hiú mellverését.

Tudom és érzem, hogy szeretsz:Próbáid áldott oltó-kése bennemTéged szolgál, mert míg szívembe metsz,Új szépséget teremni sebez engem.

Összeszorítom ajkam, ha nehézA kín, mert tudom, tiéd az én harcomÉs győztes távolokba nézKönnyekkel szépült, orcád-fényű arcom.

TÓTH ÁRPÁD (1886–1928)A Nyugat nemzedékének jeles költője és műfordító-ja. Az élet és halál lénye-gének keresése közben, pályája utolsó szakaszá-ban találkozott Istennel.

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfi zetés:06-80/513-646

Az idei Iskolanap május 11-én ünnepi szentmisével kezdődött, melynek elején a 19 egyházmegyei fenn-tartású oktatási intézmény diákjai mellett 14 szerzetesi fenntartású iskola növendé-keit – mintegy 900 tanulót –Ternyák Csaba egri érsek kö-szöntötte.

Az intézmények között találha-tó óvoda, általános iskola, gim-názium, szakközépiskola, vala-mint kollégium és zeneiskola is. Különösen nagy szeretettel köszöntötte annak a kilenc is-kolának a diákjait, és az őket elkísérő pedagógusokat, ame-lyek az idei tanévtől egyházi fenntartású katolikus iskolák.

„Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket!” – szent-beszédében az érsek a napi evangéliumi szakaszból indult ki. Kifejtette: a társadalmak

alapvetően két részre osztha-tóak: vannak, amelyek a tulaj-dont, a birtoklást állítják kö-zéppontba, és vannak, amelyek az embert. A katolikus iskolák az utóbbi eszményt szeretnék megvalósítani. „Ti vagytok a legfőbb érték családotok és az egyház számára, emiatt szán-nak sok időt rátok szüleitek, tanítóitok és tanáraitok” – for-dult a diákokhoz. A szeretet

minden ember számára fontos. „Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint annak, aki életét adja barátaiért.” – Más módon, mint Krisztus tette, de a szülők az életüket adják gyer-mekeiknek, illetve a tanítók és tanárok a tanítványaiknak, de a gyermekeket is a másokért való élet teheti igazán gazdag-gá. A tanulás során, mint a gyü-mölcsfáknak, gyümölcsöt kell

teremniük. Erre buzdít Jézus is: „...elmenjetek és gyümölcsöt hozzatok: maradandó gyümöl-csöt”. Ezekhez a maradandó gyümölcsökhöz tartoznak a tan-év során elvégzett feladatok, és az azokkal elért eredmények is.

A világ is látni fogja ugyan-is, hogy az egyházi iskolákban a tanulók maradandó értékeket sajátítanak el. Eközben nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek forrása maga Jézus Krisztus. Neki köszönhetjük ezeket, és az ő élete példája alapján vagyunk képesek ezek elsajátítására is. „Legyetek büszkék arra, hogy katolikus iskolába járhattok!” – zárta buzdítását az egri érsek.

A szentmise végén az iskolák tanulói, karitatív, kulturális és sportcsoportjainak tagjai közül több mint száz diák részesült jutalomban. Elismerve ezzel a közösségért végzett munkáju-kat, kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeiket, példamu-tató magatartásukat. G. L.

Iskolanap a bazilikában

Az embert állítják középpontba

Az egyházi iskolákban a tanulók maradandó értékeket sajátítanak el

A pap után ők vannak legközelebb az Oltáriszentséghez

Czapkó Mihály Czibere Zsolt

A miskolci KÉSZ elismerése MÁJUS 11-ÉN, Miskolc ünnepén rendkívüli közgyűlést tartot-tak, melyen kitüntették azokat a polgárokat és szervezeteket, akik/amelyek érdemeket sze-reztek a város életében, jó híré-nek gyarapításában. Az Év Ci-vilszervezete díjat idén a KÉSZ helyi csoportja kapta. A díjjal járó plakettet Mikolai Vince egyházi elnök és Gróf Lajos, a csoport titkára vette át Kriza Ákos polgármestertől.

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége miskolci csoportja

1993 óta működik. A szervezet az ökumené szellemében tevé-kenykedik, kiemelkedő képvi-selője volt Kartal Ernő minorita szerzetes és Veczán Pál evan-gélikus lelkész is. Jelenlegi el-nöke Mariscsák István, egyhá-zi elnöke Mikolai Vince pápai prelátus, diósgyőri plébános, és Sándor Frigyes evangélikus esperes. Regisztrált tagságuk mindig száz fölött volt. Céljuk a keresztény értékrend képvise-lete, az értelmiség összefogása a város fejlődése érdekében.

CMYK CMYK

CMYK CMYKCMYK CMYK

Hálaadó tanévzáróa SzemináriumbanHálaadó tanévzáró ünnep-ségre került sor 2012. június 21-én az Egri Hittudományi Főiskolán és az Érseki Papne-velő Intézetben. Dolhai Lajos, a főiskola rektora köszöntötte a véndégeket, Katona István püspököt, Koncsos Ferencet, az Eszterházy Károly Főiskola főtitkárát, a kollégákat, a szen-telendőket és a kispapokat. Ünnepi beszédében visszate-kintett az elmúlt év fontosabb eseményeire is. A tanévet 155 aktív és 17 passzív hallgatóval kezdték, köztük 48 kispap-pal. Közülük nyolcan fejez-ték be tanulmányaikat Eger-ben, a világi hallgatók közül pedig 24-en. Szemináriumi lelkigyakorlat, beöltözés, teo-lógiai és nyílt nap, részvétel

az egyházmegyei rendezvé-nyeken – ezek voltak a főbb események a tanév során. Új honlapja lett a papnevelő in-tézetnek http://szeminarium.eghf.hu, és korszerűsödött a könyvtár egy TÁMOP pá-lyázatnak köszönhetően. Új, négy évre szóló fejlesztési terv is készült, amelyet jóváha-gyott az érsek, aki aláírta az Egri Redemptoris Mater Sze-minárium alapító okmányát és statútumát. Ennek értelmé-ben szeptembertől egy másik szeminárium is működik a városban a Neokatekumená-lis Út mozgalom vezetésével. A beszédet követően a végzett kispapok átvették a főiskolai tanulmányaik befejezését iga-zoló dokumentumokat. n

Családok találkozójaMezőkövesdena MegboCsátás örömet hoz a családba – ezzel a mottó-val várták mindazokat, akik 2012. június 16-án a mezőkö-vesdi Jézus Szíve templomba érkeztek az Egyházmegyei Családtalálkozóra. Berkes László plébános, egyházme-gyei családreferens bevezető előadásában a Jézus Szíve ün-nepéhez kapcsolta a találkozó témáját. Ezután kiscsoportos beszélgetésekre került sor a Szent István Katolikus Álta-lános Iskolában, majd a kora

esti órákban a csoportvezetők összegezték a tapasztalatokat. A Jézus Szíve litánia után kez-dődött az esti, ünnepi szent-mise, amelynek főcelebránsa, Ternyák Csaba érsek szent-beszédében kiemelte, hogy a családok egyetlen alapja az őket összefűző szeretet lehet. A szeretetet meg kell tanul-ni, és tovább kell fejleszteni. A  búcsúra érkezett zarándo-kok ezután szentségimádás-sal és virrasztással töltötték az éjszakát. n

Veled, Uram, sohasem nélküled!

Cursillósok országos tanúságtételeaz egri baziliKát június ele-jén cursillósok töltötték meg, akik számára másodszor tar-tottak országos találkozót. A  cursillo spanyol eredetű szó, magyarul a keresztény-ségről szóló rövid tanfolyamot jelent. Lelki élmény, megren-dülés a résztvevőknek. Se-gítségével a vallásosak, de a hittől, egyháztól távol lévők is mérlegelhetik, meggondolhat-ják és átélhetik, mi a ma kér-déseire a keresztény válasz. A  mozgalom lelki vezetője Székely János püspök.

Az ünnepi szentmise főce-lebránsa, Ternyák Csaba egri érsek szentbeszédét az Ist-ván, a király című rockopera jól ismert mondatával kezdte: „Veled, Uram, de nélküled!”

Idézte a szerző szavait is, akit arról kérdeztek, mit je-lenthet ez a talányos mondat, amire ezt válaszolta: semmit, de akkor jól hangzott. Ezzel kapcsolatban az érsek leszö-gezte: az élet döntések és vá-lasztások sorozata. Vagy igent mondok vagy nemet. Istennel vagyunk mindenre képesek, ezért mondjuk: Veled, Uram, sohase nélküled!

A szentmisét követően Szé-kely János püspök köszöntötte a jelenlévőket, és kitért né-hány olyan, a cursillóra jel-lemző vonásra, amely ennek a mozgalomnak a sajátossá-gát adja. Ezután tanúságtéte-lekkel és az országos vezetők beszámolóival fejeződött be a program.� n (gábor)

Legyetek a remény prófétái!

Papszentelés Egerben

Ternyák Csaba egri érsek jú-nius 23-án, szombaton az egri bazilikában Czibere Zsolt és Czapkó Mihály diakónusokat áldozópappá, Szűcs Gyulát pe-dig diakónussá szentelte.

Az ünnepi szentmise a pap-ság, a papnövendékek és a mi-nistrálók bevonulásával kezdő-dött. A szentelési szertartásra az evangélium felolvasása után került sor. Ternyák érsek külön köszöntötte a ministránsokat, majd az első sorban helyet fog-laló, 50 éve felszentelt papokat. A szentelendőkhöz intézett be-szédében kiemelte:

– Hivatásunk az Atyától szár-mazik, a Fiú által a Szentlélek-ben. A Szentháromságos Isten, ami bennünk és általuk mű-ködik. Amikor meghallottátok Isten hívó szavát, elindultatok és követtétek őt. Sokszor keres-het az ember kifogásokat a hi-vatás ellen: öreg vagyok, bűnös vagyok, alkalmatlan vagyok. Ti nem kifogást kerestetek, ha-nem elindultatok – mondta

a  főpásztor. A Szentlélek tüze bennetek munkál a keresztség-nél fogva. A papi rend által az ő működésének lesztek eszközei. Hivatásotok lesz a szentségek ki-szolgáltatása, az igehirdetés és Isten népének szolgálata. Szent Pál apostol arra buzdította a hí-veket: ne maguknak éljenek, hanem Krisztusnak, aki értük meghalt és feltámadt. Nem ti lesztek a főszereplők, személye-teket Krisztus foglalja le, és rajta-tok keresztül akar a mai ember kortársa lenni. Mindenkire úgy tekintsetek, mint Isten gyerme-kére. Legyetek a remény prófétái egy csüggedt, irányt tévesztett világban! Nem szabad vissza-hőkölni a munkától. Krisztus mondta: „Én veletek vagyok min-den nap, a világ végéig”.

Ezután köszönetet mondott a szülőknek, a szemináriumi elöljáróknak és hivatásuk ki-bontakozásában szerepet játszó paptestvéreknek. A diakónus-szentelést követte a papszen-telés, melynek legfontosabb és

lényegi része, amikor a szent-séget kiszolgáló érsek mint az apostolok utóda imádság és kéz-rátétel által átadja a Krisztustól kapott áldozópapi hatalmat és küldetést. A hívek fölállva hall-gatták a fölszentelő imádságot kérvén, hogy a Szentlélek töltse el a felszentelteket.

Ezután a jelenlevő püspökök és papok mindegyike kézrá-tétellel, valamint öleléssel fo-gadta be az új áldozópapokat az egyházmegye papi közösségé-be. Majd az újonnan felszentel-teket beöltöztették a papi ruhá-ba, a főpásztor pedig megkente kezeiket krizmával, illatos olaj-jal. Végezetül az érsek átadta az új papoknak a hívő nép áldo-zati adományát, a kenyeret és a bort, hogy azt a szentmisében átváltoztassák Krisztus testévé és vérévé.

A felszenteltek a zsúfolásig telt bazilikában főpásztorukkal és paptestvéreikkel közösen mu tatták be a szentmisét. � n Homa János

Fegyverneki jubileuma fegYverneKi Szent Vendel- plébánia 150 évvel ezelőtt kezdte meg önálló működé-sét. Erre emlékeztek a tele-pülésen hálaadó szentmise keretében, melynek főceleb-ránsa, Ternyák Csaba egri érsek megáldotta a felújított szentélyt és oltárt. Megkö-szönte Bordás Péter plébános munkáját, melyet a templom felújításában és a közösség szolgálatában végzett.

Közös műsoroka barátság hullámhosszán címmel közös műsorokat ké-szít a Szent István Rádió, vala-mint a besztercebányai Radio Lumen – jelentette be sajtó-tájékoztatón Szarvas István, a magyar, és Juraj Spuchlák, a szlovák rádió vezetője. A következő 15 hónapban a mű-sorcserén kívül közös kiadvá-nyokat is jelentetnek meg az Európai Regionális Fejlesztési Alap közel kétszázezer eurós támogatásával a Magyar-ország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében.

A szétszóratás emlékeHatvanKét évvel ezelőtt, 1950. június 17-én éjszaka hurcolta el a miskolci mino-rita rendházból a szerzete-seket az ÁVH. Ezt felidézve tartott nyolcadik alkalom-mal koszorúzást a KÉSZ miskolci csoportja a rendház falán lévő emléktáblánál. A megemlékezést Osztie Zoltán Budapest belvárosi plébános, a KÉSZ országos elnöke tartotta, aki 18 óra-kor szentmisét mutatott be a minorita templomban az elhurcoltak lelki üdvéért.

h í r e k

j e g y z e t

A szentelés után a bazilika lépcsőin (balról jobbra): Szűcs Gyula diakónus, Czibere Zsolt áldozópap, Ternyák Csaba érsek és Czapkó Mihály áldozópap

Az idősebb híveknek elég nehéz megszokniuk, hogy már a vasárnapi

szentmiséken is egyre keveseb-ben vagyunk. Még nem ismer-jük a legutóbbi népszámlálás adatait, de valószínűsíthetjük, hogy már kevesebben vannak az olyan honfitársaink, akik keresztségük és neveltetésük alapján katolikusnak vallják magukat. Közülük csak öt-tíz százalékra tehető azoknak a száma, akik rendszeresen meg-jelennek az Isten házában. Jé-zus szavaival élve azt is mond-hatjuk, hogy „kisded nyáj” let-tünk (Lk 12,32).

Karl Rahner, a nagy német hittudós már ötven esztendő-vel ezelőtt, a II. vatikáni zsinat idején rámutatott arra, hogy az igazi keresztény közösségek egyre kisebbek lesznek: „A jö-vőben, hol ritkán, hol sűrűn, de mindenütt lesznek keresztény, katolikus közösségek. És ezek mindenütt kisded nyájjá zsugo-rodnak. Mindenütt szórvánnyá válnak, de mindenütt találunk

majd szórványt!” XVI. Bene-dek pápa még bíborosként így fogalmazott: „Ne féljünk attól, hogy kevesebben leszünk, mert bár az egyház kisebb lett, társa-dalmi fényéből sokat veszített, ugyanakkor a bensőség új ereje által termékennyé válhat”.

Éppen ezért Jézus biztató, bá-torító szavai egyre inkább hoz-zánk szólnak: „Ne félj, te, kisded nyáj (…) Úgy tetszett Atyátok-nak, hogy nektek adja az orszá-got” (Lk 12,32). Ezek a vigaszta-ló szavak Izaiás próféta szavaira is emlékeztetnek, aki Isten ne-vében, a babiloni fogságban lévő zsidókat hasonlóan bátorította: „Ne félj hát, Jákob, te szegény féreg, te maroknyi Izrael. Ma-gam vagyok a gyámolod, Izrael Szentje, a te Megváltód” (4,14). Jézus hasonlata pedig az apos-tolokból és az első tanítványok-ból álló kis közösséget bátorítja.

Az Úr biztatja őket, hogy ne aggodalmaskodjanak amiatt, hogy kevesen vannak, hanem inkább gondoljanak arra, hogy ők Isten új választott népe, akik által jelen van és fokozatosan megvalósul már itt a földön az Isten országa. Az embert terem-

tő és üdvözíteni akaró Isten álta-luk akarja megvalósítani üdvö-zítő tervét.

Ahogyan a fogság idején csak kevesen, csak egy „szent mara-dék” maradt hűséges az Istennel kötött szövetséghez, ugyanúgy fogyatkozott meg napjainkban is az istenfélő emberek száma. A történelem tanúsága szerint az egyház életében mindig vol-tak hullámhegyek és hullámvöl-gyek. Úgy tűnik, hogy napjaink-ban átmenetileg a hit válságá-nak az időszakát éljük.

Az evangéliumokban Jé-zus más hasonlatokkal is

ér zé kel tette, hogy az Isten orszá-gában, az Isten uralmának meg-valósulásában nem a számok a fontosak. Gondoljunk csak arra, hogy a tanítványok közösségét kovászhoz, sóhoz és mustármag-hoz hasonlította (Mt 13,31-35). Mindnyájan tudjuk, hogy a ko-

vászból egy kevés is elég, a kis mennyiség is milyen nagy hatás-sal van a tésztára. A csipetnyi só is jelentéktelen tömeg az ételhez viszonyítva, de mégis mennyire fontos és nélkülözhetetlen. Jézus megalapítja az egyházat, mely kezdetben olyan kicsi, mint a mustármag, és csak lassan foko-zatosan terebélyesedik hatalmas fává. Sőt Benedek pápa szerint „az egyház egész történelmén keresztül mustármag marad. Ma is a mustármag reményéből él, nem pedig terveinek és struk-túráinak erejéből”.� n Dolhai Lajos

A mustármag reménye

Július üzenete:„Krisztus él bennünk!”(Az egerszalóki ifjúsági találkozó idei mottója.)

FOTó

: SZ

AR

VAS

IST

VÁN

)-

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2012. július

Mit jelent a katolikus iskola?

A most lezárult tanévben 19 intézmény működött az Egri Főegyházmegyében egyházme­gyei és 14 szerzetesi fenntar­tásban. Óvoda, általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, valamint kollégium és zeneis­kola is. Tavaly szeptemberben kilenc intézmény csatlakozott ehhez a közösséghez. Lapunk diákokat kérdezett meg arról, mit jelent számukra, hogy kato­likus iskolába járhatnak.

A mezőkövesdi Szent István Katolikus Általános Iskola 8/b osztályából ketten válaszoltak.

Hodos Klaudia: – A katolikus iskola számomra egyfajta biz­tonságot jelent, ahol gyakorol­hatom a vallásomat. A tanárok nagy gondot fordítanak arra, hogy megmutassák a helyes utat. Minden tanítási napot imá­val kezdünk, rendszeresen ve­szünk részt szentmiséken. Az iskolában lelki napokat is tar­tunk, ahol a hitoktatók és lelké­szek közreműködésével mélyü­lünk el a keresztény vallásban.

sárosi BoglárKa: – Első osztályos korom óta ide járok.

Az intézmény jól felszerelt, mo­dern, otthonos és tiszta. A  ta­nárok kedvesek, barátságosak és segítőkészek. Ha bármilyen gondunk van, nyugodtan for­dulhatunk hozzájuk. Nagy fi­gyelmet fordítanak testi, szel­lemi, erkölcsi és lelki nevelé­sünkre. Rendre és fegyelemre tanítanak minket, rámutatnak hibáinkra, és arra ösztönöznek, hogy a legjobbat hozzuk ki ma­gunkból. A különböző tanulmá­nyi és sportversenyekre is segí­tenek felkészülni. Hitoktatóim megtanítottak, hogy tiszteljem és szeressem Istent, a családo­mat és az embertársaimat.

A miskolci Fráter György Ka­tolikus Gimnáziumról hárman mondták el élményeiket.

TóTH BernadeTT: – Nagyon jó dolog katolikus iskola diákjá­nak lenni. A közös szentmisék, lelkigyakorlatok, zarándoklatok és osztálykirándulások jó közös­séggé kovácsoltak bennünket, és egész életre szóló élményt adtak. Tanáraink szívvel­lélek­kel azon fáradoznak, hogy nem­csak a mindennapokban, hanem

a versenyeken is minél eredmé­nyesebbek lehessünk. Büszke vagyok arra, hogy ebben az is­kolában folytathatom tanulmá­nyaimat, bízom abban, hogy itt tehetem le az egyetemi tanulmá­nyaimhoz szükséges érettségi vizsgákat is.

CzapáK aTTila: – A négy év so­rán nagyon sok élményben volt részünk. Mindezt tömören úgy fogalmazták meg: Isten fénye: út a sötétben. Számomra fráte­res diáknak lenni azért jó érzés, mert a sikeres érettségire való felkészítésen kívül tanáraim és lelki vezetőim életcélt is adtak.

TaKáCs MáTé: – A katolikus gimnázium morált adott, azok­ban az években figyelt oda a nevelésemre, amikor a legbefo­lyásolhatóbb voltam. Gerinces­ségre és egyenességre oktatott, megtanított az elöljáróimba ve tett bizalomra és arra, hogy csapatmunkával képessé válha­tunk megoldani a nehézségeket is. A katolikus iskola lehetősé­get ad a jellemfejlődésre, raj­tunk múlik, hogy erre nyitottak vagyunk­e. n H. J.

A természet kiáltása

az egész teremtett világ olyan, mint egy tükör. Beletekintünk és Isten tekint vissza ránk. De a gonosz össze akarja törni ezt a tükröt, hogy ne lássunk benne semmit, vagy el akarja torzíta­ni azért, hogyha beletekintünk, akkor csak saját magunkat lás­suk meg benne. Ebben segít neki az iparosodás, a városiaso­dás, egyszóval az urbanizáció, hogy elidegenedjünk a termé­szettől és egymástól.

Városok sokasága emelkedik ki a földből, növekszik és ter­jeszkedik. Az emberek elveszí­tik kapcsolatukat a természet­tel. Az állatok és a növények élettere beszűkül. Az Amazo­nas vidékén mintegy 100 ma­dárfaj léte került veszélybe, mert a fakitermelés miatt élő­helyük 80 %­át veszíthetik el. Nem beszélve arról, hogy a fák rohamos, gyors kivágásával, a „természet tüdejében” okozunk jóvátehetetlen kárt. A hamis reklámszlogenek között eköz­ben viharos gyorsasággal ter­jed: „vissza a természetbe!”

De az ember nem megy visz­sza a természetbe, hanem el akarja hozni a természetet ott­honába, mert a haszonleső, ter­mészetirtó önzése miatt túl sok

fát használ, és nem gondol arra, hogy ezzel is szűkíti a termé­szet életterét.

„Uralkodjanak a tenger ha­lai, az ég madarai, a háziálla­tok, a mezei vadak, és az ösz­szes csúszómászó fölött, mely a földön mozog” (Ter 1.26). Ezt az uralkodást sokan kifosztásnak, kizsákmányolásnak, elpusztí­tásnak értelmezik. Ezért eddig is rengeteg állatfaj pusztult ki, de ha nem vigyázunk, még sze­gényebbekké válhatunk. Az oroszlánok száma 50 év alatt 450 000­ről 20 000­re csökkent. Ha ez így folytatódik, vajon mennyi idő kell, hogy végleg kihaljon az állatok királya? Az ázsiai gepárd már kipusztult.

A ragadozó állatok kényszer­ből, az életben maradásukért ölnek. Az ember viszont önzés­ből, a nagyobb haszon remé­nyében gyilkol. A gonosz már nagyon sok ember szívébe be­fészkelte magát. Nem becsüljük már az emberi életet sem, az ér­ték már nem az ember, hanem a pénz, a vagyon.

A természet segítségért kiált!Sorolhatnánk még tovább,

hogy mennyire szürkül a világ, fogynak a szivárvány színei. Fogjunk össze a természet meg­óvásáért, hogy a benne rejlő is­teni csodák még sokáig mutas­sák utunkat a Teremtő felé.

n Korózs Péter plébános

FoTÓ

: cz

íMER

TA

MÁ

S

CMYK CMYK

Nemzeti összetartozása Trianoni békediktátum 92. évfordulóján, június 4­én Mis­kolcon megemlékezést tartot­tak. A nemzeti összetartozás napjának megünneplése 12 órakor kezdődött. A mis­kolc­mindszenti templomban a történelmi egyházak kép­viselői és hívei ökumenikus istentiszteletet tartottak. Ez­után átvonultak a népkerti or­szágzászlóhoz, ahol a magyar himnusz alatt félárbocra eresz­tették a nemzeti lobogót.

Megmentik a romota CsaTárlánC nevű önkéntes csoport kezdeményezésé­re indultak el a 13. századi, bükkszentléleki pálos kolos­torrom megmentéséért azok a régészeti és műemlékvé­delmi munkálatok, melyeket a miskolci Herman ottó Mú­zeum munkatársai végeznek. A kezdeményezéshez eddig 24 támogató cég csatlakozott. Jelenleg a gótikus templom­rom még meglévő diadal­ívének a megerősítése, és a templom melletti, föld alatt lévő kolostor alapfalainak a feltárása zajlik.

Véradó kispapokaz egri Hittudományi Fő­iskola és az Érseki Papnevelő Intézet országos harmadik helyezést ért el az 1000 fő alatti főiskolák véradóverse­nyében. A díjat Gortva József, a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezete és az or­szágos Vérellátó Szolgálat Egri Területi Vérellátója képviselő­je az évzárón adta át.

Könyvtári éjszakaaz egri Főegyházmegyei Könyvtár június 16­án első alkalommal kapcsolódott be a Múzeumok Éjszakájának rendezvényeibe. Több szá­zan voltak kíváncsiak 19 és 23 óra között a könyvtár ér­tékeire, köztük sok olyan eg­ri, aki sohasem látta a város kiemelkedő látványosságát.

Az első búcsúaz új homrogdi római kato­likus templom első búcsú­ját június 10­én tartották. Ez nemcsak az egyházközség, hanem az egész falu ünnepe volt, hiszen nagy igyekezettel készültek az Úrnapja méltó megünneplésére. Az utcákon felállított sátrakat igényesen feldíszítették, ezzel is kifejez­ve az Eukarisztia iránti tiszte­letet. A szentmise főcelebrán­sa Kovács Sándor főesperes, kolozsvári plébános volt.

h í r s orh í r e k a hónap verse

Babits Mihály

Jónás imájaHozzám már hűtlen lettek a szavak,vagy én lettem mint túláradt patakoly tétova céltalan parttalans ugy hordom régi sok hiú szavammint a tévelygő ár az elszakadtsövényt jelző karókat gátakat.Óh bár adna a Gazda patakomsodrának medret, biztos útakonvinni tenger felé, bár verseimcsücskére Tőle volna szabva rimelőre kész, s mely itt áll polcomon,szent Bibliája lenne verstanom,hogy ki mint Jónás, rest szolgája, hajdanbujkálva, később mint Jónás a Halbanleszálltam a kinoknak elevensüket és forró sötétjébe, nemhárom napra, de három hóra, háromévre vagy évszázadra, megtaláljam,mielőtt egy még vakabb és örökCethal szájában végkép eltünök,a régi hangot s szavaim hibátlanhadsorba állván, mint Ő sugja, bátranszólhassak s mint rossz gégémből telikés ne fáradjak bele esteligvagy mig az égi és ninivei hatalmakengedik hogy beszéljek s meg ne haljak.

BaBiTs MiHálY (1883–1941) költő, író, irodalom-történész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.

egyházmegyei HírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, széchenyi u. 1.szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa jános

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-80/513-646

Egyedülálló érdekességek

Újjáépül a gyöngyösi kincstárHazánk második legértéke-sebb, elsősorban szakrális ötvöstárgyakat bemutató egyházi múzeumaként tart-ják számon a Gyöngyösi Szent Bertalan-templom Kincstárát. Húsz ötvöstárgy az 1699-es karlócai béke előtt készült, tizenkettő a mohácsi vész előtti, illetve félezer éves könyveket, mise-ruhákat, fából készült szob-rokat is őríznek.

A tárlatnak helyet adó épület fel­újítása végre elkezdődött – tud­tuk meg Juhász Ferenc espe­res­plébánostól –, ezért a mun­kálatok befejezéséig a  gyön­gyösi Szent Bertalan­templom északi karzatára költözött a  kincstár. Az  értékes és gaz­dag anyagból a  rekonstrukció idején XVII. századi könyveket, nyomtatványokat, egyéb írásos emlékeket, ötvöstárgyakat, il­letve XVIII. századi miseruhá­kat láthatnak az érdeklődők.

Az egyházi múzeum felújítá­sa azért vált esedékessé, mivel több mint harminc esztendeje

változatlan formában és romló állapotban fogadta a  látogató­kat. Az  európai uniós pályá­zattal és a  gyöngyösi önkor­mányzat támogatásával közel 300 millió forintot érő beru­házással teljesen átalakul a kiállítótér.

Újdonságot jelent majd az  országosan is egyedül­álló két restaurátor­műhely, az  egyik az  ötvöstárgyaké, a  másik a  textíliáké. Ezek a  tényleges restaurátori mun­kán, vagyis a  régi tárgyak

javításán túl, úgynevezett „kétüléses” munkahelyként is működnek, vagyis a  mester mellett egy tanuló sajátíthat­ja el a szakmai fogásokat. Rá­adásul az évente negyvenezer látogatót fogadó múzeumban ezek látványműhelyként is működnek. Ezen kívül a  kor elvárásainak megfelelően aka­dálymentesítik az  épületet: liftet építenek, illetve a  leg­modernebb info­kommuniká­ciós rendszerekkel látják el a kincstárat. Szintén pályázati

támogatásból újul meg a Szent Bertalan­templom oldalában lévő, régészeti leleteket védő épület is. Hozzákezdtek a  fa­bódé bontásához, amely elta­karja az ott lévő régészeti fel­tárást. A nyár végére elkészül az  üvegfalakkal rendelkező védmű, amely biztosítja a  ré­gészeti kincsek védelmét, de ezzel együtt lehetővé teszik azt is, hogy az egykori Szabó­céh által épített gótikus Szent Anna­kápolna alapfalait lát­hassa a nagyközönség. n G. L.

Ha békére törekszel, védd a teremtett világot! (XVI. Benedek pápa)

FoTÓ

: Sz

AR

VAS

IST

VÁN

)

Órai pillanatkép: jó közösség formálódik a miskolci Fráterben

A kincstár a liturgikus ötvöstárgyak tekintetében az ország második legértékesebb egyházművészeti gyűjteménye

Egerszalóki találkozóaz egerHez három kilométerre lévő Egerszalókon harminc éve, 1982­ben rendeztek először ifjú­sági találkozót, a helyi plébániá­hoz tartozó szabadtéri területen. Ma a rendezvény már országos méretű, sőt régóta a határainkon túlról is szép számmal érkeznek fiatalok. Idén július 18. és 22. kö­zött tartják a 30. összejövetelt. A  Kerényi Lajos atya nevével fémjelzett lelkigyakorlat minden

évben egy meghatározott téma körül épül fel, amelyről számos, az egyházi és a civil életből meghí­vott előadó tart felejthetetlen elő­adásokat. A jubileumi téma: a Hit éve – új evangelizáció. A modern keresztény könnyűzenével, és fiatalos lendülettel átszőtt, mégis léleképítő találkozó felejthetetlen élményt kínál. (További részle­tek: www.szalokitalalkozok.hu honlapon.) n

CMYK CMYK

CMYK CMYKCMYK CMYK

Seregély István nyugalmazott érsek jubileuma

A meg nem bánt élet örömeJúlius 28-án ünnepelték az Egri Bazilikában – hálaadó szentmi-se keretében – Seregély István nyugalmazott egri érsek püs-pökké szentelésének 25. évfor-dulóját. A szertartás elején Al-berto Bottari de Castello érsek, apostoli nuncius felolvasta XVI. Benedek pápa üzenetét, majd utódja, Ternyák Csaba egri érsek köszöntötte a jelen-lévő püspökök, papok és hívek nevében.

Az egri egyházmegye 80. főpásztorát II. János Pál pápa 1987-ben nevezte ki. A Magyar Katolikus Püspöki Konferen-cia (MKPK) elnökévé 1990-ben választották. 1993-2001 között az Európai Püspöki Konferen-ciák Tanácsának (CCEE) alel-nöke volt. – Hogyan emlékezik vissza a 25 évvel ezelőtti szentelésre és ki-nevezésre?

Ha nem mondom, akkor is igaz, hogy közel a tehetetlen-ség félelmét keltette bennem 56 évesen, gyenge egészséggel, hogy Nyugat-Magyarországról Kelet-Magyarország akkor leg-nagyobb egyházmegyéjének élére kerültem. Két azonos idő-ben kinevezett püspöktársam-mal készültem hiteles lelkigya-korlattal, majd az ő szentelésük után, július 25-én – Szent Jakab apostol ünnepén – szentelt Pas-kai László bíboros úr püspök-ké, és iktattak be egri érsekké. Bizalommal tettem sorsomat Gazdám kezébe, és bíztam éle-tem őrében, a Szűzanyában. Tudva, hogy októberre Rómá-ban „ad limina” látogatásra készül a Püspöki Konferencia, igyekeztem áttekinteni az ak-kor 24.000 km² területű Egri Főegyházmegye esperesi köz-pontjait, és ismerkedtem a még igen nagy létszámú papságá-val. A pápával való találkozás jelentős biztonságérzetet adott.– Milyen módon összegezné papi és főpapi pályafutását?

Mint minden új feladat, az egri érsekség is új napi ima

bevezetésre késztetett. Azon-nal az egyházmegye felosztásá-ra gondoltam, de ez a diktatúra utolsó éveiben kilátástalannak látszott. Boldog II. János Pál pá-pa 1993-ban intézkedett felőle, ekkor csökkent felére az Eg-ri Főegyházmegye. 1990-ben megtörtént a rendszerváltás, majd az első pápai látogatás. A konferencia elnöke lettem 15 éven át. Szerencsére jóakaratú munkatársak álltak mellém az egyházmegyében és országo-san is. Nagyon sok építkezés kezdődött. Örültem az iskolák-nak és a szociális létesítmé-nyeknek. Lassan újra indultak a szerzetesrendek, nyilván az egyházmegyével együttmű-ködve. Ács István püspök úr irányításával kezdte meg mun-káját segélyszervezetünk, a Caritas. Az egyházmegyei zsi-nat életrevalóságunkról tanús-kodott. Részem volt a vatikáni megállapodás előkészítésében. Nagy próbálkozás volt a rádió megalakítása. Értékek voltak a nemzeti zarándoklatok: Lour-desba, Rómába, Szentföldre. Mindezen túl megannyi ügye-sen-ügyetlenül végzett föladat ellátása. Nemzetközi szolgála-tom is bővült. Úgy érzem, nem hoztam szégyent sem hazámra, sem egyházunkra.– Mivel biztatna egy papi hiva-tásra készülő fiatalt?

A papságért oda kell adni az egész életet, föltétel nélkül. A papi élet Jézus Krisztus éle-tének és küldetésének teljes életet elfogyasztó folytatása. Megígérte, hogy velünk marad az idők végezetéig. Mindenkor tapasztaltam. Papnak lenni – az Ő nem evilági életformáját megszeretve és követve – szá-munkra legegyenesebb út az örök életre. Föltétlen szükséges hozzá napi kétórányi, Istennel töltött idő. A meg nem bánt élet örömét szerzi meg.– Köszönjük a beszélgetést és jó egészséget kívánunk!� n Gábor László

Harmincéves az egerszalóki találkozó

Krisztus él bennem

Közel ezer fiatal vett részt a 30. Egerszalóki Ifjúsági Ta-lálkozón és Lelkigyakorlaton, mely július 18-tól 22-ig tartott. A résztvevők a Kárpát-meden-ce sok-sok településéről érkez-tek. A rendezvényt 30 éves múltra tekint vissza.

A templom melletti dombon sátrat verő fiatalok nagy része már a szerdán délutáni kezdés-re megérkezett. A megjelenteket Szarvas István atya, az Egri Fő-egyházmegye ifjúsági referense köszöntötte. Mint elmondta, a találkozó idei központi témája a XVI. Benedek pápa és a Ma-gyar Katolikus Püspöki Konfe-rencia által is meghirdetett Hit éve. Az esti szentmisét Ternyák Csaba egri érsek mondta, aki-vel együtt koncelebrált Dékány Árpád Sixtus zirci apát és az egyházmegye sok papja. Külön

köszöntötte a 30 éves múltra visszatekintő rendezvény meg-határozó személyiségét, a 85 éves, gyémántmisés Kerényi La-jos piarista atyát, aki a kezdetek óta részt vesz a programokon. Szentbeszédében úgy fogalma-zott, hogy a pátriárkák megjelöl-ték azokat a helyeket, ahol az Is-tennel találkoznak az emberek. Egerszalók hasonló ezekhez, hi-szen évtizedek óta ez is az Isten-nel való találkozás helyszíne. A találkozó mottójáról elmondta: Szent Pál nemcsak magára gon-dolt, amikor azt mondta: Krisz-tus él bennem, hanem azokra is, akik az ő példája nyomán ezt megtapasztalhatták.

A résztvevők találkozhattak Palánki Ferenc egri segédpüs-pökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottságának elnökével, Böjte

Csaba ferences szerzetessel és Fábry Kornél kaposvári atyával. A találkozó előadója volt még Lóczi Tamás, a miskolci Fráter Katolikus Gimnázium igazga-tója, Norbert Rouselle atya, a Chemin Neuf közösség tagja és Gáspár István, az Országos Lel-kipásztori Intézet igazgatója.

Az idei lelkigyakorlaton nagy hangsúlyt kapott, hogy az evangélium minden kor em-berét meg tudja szólítani. Hite-les tolmácsolásához azonban új nyelv és megújult szív kell. Ahogy Kerényi Lajos atya több előadásában is megfogalmazta: a tömeg önhibáján kívül érték-fosztott, közömbös és függő. A magyarság számára fontos, hogy a felnövekvő nemzedék erkölcsösen, Isten parancsait betartva nevelkedjen.� n H. J.

Szentmise az egri várbanSzent IStván alapította meg az egri püspökséget, Szent János tiszteletére. A templom építkezéseit a hagyomány szerint maga a király irányí-totta a szomszédos Király-szék nevű dombról. A hagyo-mányoknak megfelelően Ter-nyák Csaba egri érsek az egri várban lévő székesegyház romjainál misézik augusztus 20-án este fél hatkor.

Bekecsi hittantáborBeKeCSen napKözI otthonos hittantábort tartottak június 25-29 között. Az önkormány-zat jóvoltából a kultúrházat ingyen kapták meg. A gyere-kek kézműves foglalkozáson kívül sportoltak és kirándul-tak. A szervezők a közvetlen környezet megismertetésére törekedtek, így jutottak el pince-labirintusba, kastély-szállóba, tájházba. Zárásként a helyi templomban Darvas László szerencsi plébános tartott szentmisét.

Díszpolgári címFelSőzSolCa KépvISelő-teS-tülete Ternyák Csaba egri érsek részére a díszpolgári címet adományozta a várossá válás 15. évfordulója alkal-mából. Az indoklás szerint a 2010-es árvízi katasztrófa után az elsők között nyújtott segítséget a rászorulóknak, a Katolikus Karitász révén 156 család házát újították fel, majd folyamatosan, az anya-gi lét megteremtése mellett hangsúlyt helyezett a lelki támaszra, a közösség formá-lására is.

h í r e k

j e g y z e t

A résztvevők a Kárpát-medence sok-sok településéről érkeztek

A katolikus vallásos-sághoz hozzátartoz-nak a zarándoklatok.

Főként a nyári hónapokban sokan vannak olyanok, akik elzarándokolnak valamelyik Mária-kegyhelyre. Egyre nép-szerűbbek a plébániák által szervezett kirándulások és zarándokutak. Nyilvánvaló, hogy a búcsújárás több mint a vallási turizmus. A zarándok-lat régen és ma is a hit és az egyházközségi élet elmélyíté-sének hatékony eszköze.

A zarándoklat nem csupán egy ősrégi, szinte minden val-lásban meglévő szokás, ha-nem az emberi élet tükre. Életünk egyik alapvető tapasz-talata, hogy szüntelen úton va-gyunk. A hívő ember életében is megjelenik ez az élmény. Valahonnan jöttünk és valaho-vá tart az életünk. Ha jól meg-gondoljuk: földi életünk csak rövid, kis zarándoklás. A bú-csújárások és zarándoklatok nagyon is alkalmasak arra, hogy újra felfedezzük és meg-értsük keresztény életünknek ezt a zarándok jellegét.

Bibliai alapja is van annak, hogy a hitről, mint zarándok-latról beszéljünk. A hit za-rándok útján legismertebb példaképünk Ábrahám (Zsid 11,8-19), aki hittel engedel-meskedett Istennek, otthagyta

ősei földjét, és rálépett arra az útra, amely az ígéret földjére vezetett. Ábrahám és a ván-dorló választott nép példája, de különösképpen is Krisztus útjai megtanítanak bennünket arra, hogy mindnyájan a hit zarándokútját járjuk. Isten új-szövetségi népe, az úton levő, vándorló egyház sem feledkez-het meg erről az igazságról.

Az Újszövetségben az em-bert teremtő és üdvözíteni akaró Isten nem hagyott ma-gunkra, hanem mindig itt van mellettünk. Mint egykor az úttalan pusztán vezette a vá-lasztott népet, úgy vezeti most is az egyházat a Szentlélek ál-tal. Keresztények vagyunk,

mert hittel valljuk, hogy Jézus Krisztus nyitotta meg és mu-tatja számunkra az utat, amely elvezet a jelenből a boldog örök életre, hiszen "Ő az Út, az igaz-ság és az Élet" (Jn 14,6). Ő föl-di „vándorlásunk társa” lett,

hogy elvezessen mindnyájun-kat az Atya házába.

A konkrét utak (Rómába, Lourdes-ba stb.) is segítenek bennünket abban, hogy tu-datosítsuk életünk zarándok jellegét. A vallásos emberek azért is vállalkoznak zarán-doklatra, mert hisznek abban, hogy Isten létét és közelségét a szent helyen jobban meg lehet tapasztalni. Évszázado-kon keresztül a zarándoklat, mint a bűnbocsánat elnye-résének egyik formája volt jelen az Egyház életében. A zarándoklat bűnbánati jelle-gét nemcsak a hosszú úttal együtt járó fáradtság és tö-rődés elfogadása, hanem a

zarándokhelyen végzett gyó-nás és aszketikus gyakorlatok (virrasztás, keresztútjárás stb.) biztosították.

Manapság a za-rándoklat egy-re inkább a lelki

megújulás egyik eszköze. A zarándoklaton és a zarán-dokhelyen a résztvevők Isten szavának hallgatása, a több és buzgóbb egyéni és közös-ségi imádság, a szentségek és a liturgiában való részvétel, és az egyház közösségének megtapasztalása által meg-erősödnek és megújulnak a hitben. A zarándok magával viszi a szent hely lelkületét, a zarándoklat élményeit. Lélek-ben megtisztulva, bűneitől megszabadulva tér haza, jobb akar lenni, és jobbá szeretne tenni másokat is. Élő hirde-tője az evangéliumnak, mert a zarándokút lelki élményei erre indítják őt. A szerzett élmények és hitbeli tapasz-talatok erőt, bőséges forrást jelentenek a szekularizált világban élő kereszténynek. � n Dolhai Lajos

A hit zarándokútja

auguSztuS üzenete:„Krisztus az út, az igazság és az élet.” (Jn14,6)

(Seregély István nyugalmazott egri érsek jelmondata)

Seregély Istvánt (középen) 25 éve szentelték püspökké, és iktatták be egri érsekké

FOTó

: GÁ

L G

ÁB

OR

III. évfolyam, 8. szám2012. augusztus

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2012. augusztus

Segít a Karitász a jégeső károsultjainJúlius 9-én óriási erejű jégeső pusztított a Jász-Nagykun-Szol-nok megyei Abádszalókon. A 20 percig tartó, orkánerejű széllel érkező vihar során még alma nagyságú jégdarabok is hullot-tak. Mintegy 350 ház rongáló-dott meg, az épületek többségé-nek a teteje sérült, főleg a palá-val borítottak törtek szét.

Kovács Mihály, a település polgármestere elmondta: a szá-mítások szerint több mint 12 ezer négyzetméter tetőt kell kijavítani, amelynek költsége eléri a 115 millió forintot. Az épületek tetejét folyamatosan fóliázták a sok eső miatt, hogy ideiglenesen megvédjék a lakó-kat a széltől és az esőtől. A Ka-tolikus Karitász július 11-e óta a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal együttműködve a helyszínen mérte fel a károkat,

valamint tervezte a javításokat, újjáépítéseket. A sérült házak lakóin a segélyszervezet építési anyaggal és a tetők helyreállí-tási munkáinak az elvégzésével segít, 16 lakáson kezdtek dol-gozni a tetőfedők.

Július 17-én Mádl Dalma asz-szony, a Katolikus Karitász jó-szolgálati nagykövete is felke-reste a katasztrófasújtott telepü-lést. Jelenlétével és személyisé-gével erőt és reményt sugárzott az elkeseredett embereknek.

A Katolikus Karitász több mó-don is várja az adományokat. A 1356-os adományvonal tárcsá-zásával hívásonként 500 forint-tal támogatják a jégverés káro-sultjait. Folyamatosan fogadja a szervezet a pénzadományokat is egy elkülönített bankszám-laszámon: Raiffeisen Bank: 12011148-00124534-00900004

Fotó

:

CMYK CMYK

Ternyák Csaba érsek 2012. augusztus 1-jei hatállyal személyi és szervezeti vál-tozásokról döntött az Egri Főegyházmegyében.

PataKY Vidor jászladányi plé-bániai adminisztrátor nyug-állományba vonult.

KoVáCs taMás káplán Jász-berény I-ről plébániai admi-nisztrátori kinevezést kapott Jászladányba.

doMbi FerenC Gyöngyös- Felsővárosról kápláni ki-nevezést kapott Jászberény I-re.

Mondel JózseF olaszliszkai plébániai adminisztrátor fel-mentésével az olaszliszkai plébánia megüresedett.

Varga andrás Jászjákóhal-máról olaszliszkára,

iVanCsó istVán Ináncsról Jászjákóhalmára kapott plé-bánosi kinevezést.

PusKáriK zoltán káplán Ináncsra kapott plébániai adminisztrátori kinevezést.

barKóCzi istVán káplán Jász-apátiból Szendrőbe kapott áthelyezést.

nagY Krisztián, a Budapesti Központi Szeminárium ed-digi prefektusa, a kápláni teendők ellátása mellett ér-seki biztosi kinevezést ka-pott Jászapátiba.

Varga lászló szalézi atya Kazincbarcikára,

andrási zoltán Kazincbarci-káról Sátoraljaújhelyre,

buKoVenszKi zoltán Sátor-aljaújhelyről Sirokba,

Czibere zsolt újmisés Gyön-gyös- Felsővárosra kapott kápláni kinevezést.

CzaPKó MihálY újmisés Ró-mában folytatja tanulmá-nyait.

szűCs gYula diakónus 2012. szeptember 1-jétől 2013. január 10-ig a Gyöngyös- Felsővárosi plébánián tölti diakónusi gyakorlatát.

hernádVéCsétől noVaJid-ránY plébánia és Garadna filiális egyházközség ol-dallagos ellátásra Vizsoly plébániához lett csatolva. Szalaszend filia lelkipásztori ellátását továbbra is Hernád-vécse végzi.

h í r s orszemélyi változások a hóna p v erse

Himnusz Szent István királyról(Gaude mater Hungaria – 13. század)

a hiMnusz vallásos óda, az egyházi szertartáshoz kap-csolódó műfajként a zsolozsma része. Utolsó versszaka a hitvallás.

egyházmegyei hírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, széchenyi u. 1.szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-80/513-646

Miként a személyi és szerve-zeti változásokról szóló hírek között is olvasható: Pataky Vi-dor jászladányi plébániai ad-minisztrátor 2012. augusztus 1-jétől nyugállományba vonult. Vidor atya életútja számtalan érdekességet rejt magában. 1956-ban szentelték pappá, ezután hat helyen káplánként szolgált, majd Nagykörűben és Jászladányban plébánosként tevékenykedett. 1986-ban cím-zetes esperesi, 2001-ben cím-zetes kanonoki címet kapott, míg 1998-tól őt nevezték ki az Egri Főegyházmegye jászapáti esperesi kerületének helyettes esperesévé.

– 1933-ban Jászapátiban szü-lettem – mondja. – Édesapám 45 éves korában meghalt. Édes-anyám özvegyen nevelt fel ben-nünket a két öcsémmel, ak-kor megtapasztaltuk, hogy az anyák milyen erősek. A temp-lom volt a második otthonom, mindig örömmel ministráltam. Apátiban jártam gimnázium-ba, ahol marxista elvek szerint tanítottak bennünket, innen hívott meg szolgálatára az Is-ten. S bár tartani lehetett attól, hogy az iskolában akadályokat gördítenek elém, amikor meg-tudták, hogy papnak jelentke-zem, ezzel szemben az egyik tanárnő még segített is, hogy jól szerepeljek matematikából. Állami érettségivel mentem az egri szemináriumba, ahol az egyik tanárunk, dr. Kiss István – aki szintén Jászapátiban szü-letett – nagy hatással volt rám, ő lett elsőmisés szónokom is. Megtanított arra, hogy a szent-mise előtt mindig mondjam el az odaillő imát. talán az is em-lítésre méltó, hogy akkoriban, csak az Egri Főegyházmegye szolgálatára 14 papot szentelt Endrey Mihály püspök atya.

– tizenkilenc éven keresztül szolgált káplánként. Mire em-lékszik vissza legszívesebben ebből az időből?

– Első helyem, Pócspetri na-gyon vallásos településnek számított. Már megérkezésem napján, elsőpéntek előtti este tele templom várt. órákon ke-resztül gyóntattunk plébáno-sommal. Az ötvenes évek kö-zepén a tanácselnök-helyettes

volt az, akit először gyóntat-tam meg. Szinte az egész falu vallásos életet élt. Nem hiába vették célba Rákosiék ezt a te-lepülést 1948-ban, amikor is a falu papját és jegyzőjét – akik tiltakoztak az iskolák államo-sítása miatt – halálra ítélték. A jegyzőn végre is hajtották az ítéletet, Asztalos János plébá-nos büntetését életfogytiglanra mérsékelték. A következő káp-láni állomásomra, Erdőtelekre 1957-ben kerültem, itt is sokan jártak templomba, és nagyon sok hittanórát tartottunk. Az-tán Heves következett, ahol nagyon sok első áldozót – volt olyan év, hogy 80 gyereket – készítettünk fel a Krisztussal való találkozásra. Ezután jött a jászberény-szentkúti, majd a törökszentmiklósi állomáshely. Mindkét városban mellénk állt az értelmiség, törökszentmik-lóson a képviselő-testület elnö-ki tisztségét a közjegyző vállal-ta, s több diplomás is segítette a munkánkat. Majd 10 ózdi év következett. Sohasem akartam

plébános lenni, de 1975-ben Bánk József egri érsek kineve-zett Nagykörűbe. Ezek az évek azért voltak szépek, mert édes-anyámat magam mellé vehet-tem, haláláig ő is ott élt a plébá-nián. Jászladányba 1988-ban helyeztek át, s mivel négy évvel ezelőtt, 75 éves koromban elér-tem a papi nyugdíjazás korát, ekkortól neveztek ki plébániai adminisztrátornak. Szeretem ezt a falut és az embereket, s a gyönyörű, 1765-85 között épí-tett templomot, melynek meny-nyezetképeit takács István fes-tette 1961-ben. Nehezen tudok elszakadni ettől a helytől. Azt mondták tréfásan, hogy a jász papok, ahogy öregszenek, visz-szahúzódnak a szülőföldjükre. Én is úgy tervezem. Ha elöl-ről kezdeném, akkor is a papi hivatást választanám. Ahogy mondják, papnak lenni szép, de nehéz. Ezt ötvenhat éves pa-pi szolgálattal a hátam mögött úgy pontosítom, hogy papnak lenni nehéz, de szép.� n HoMA JÁNoS

Pataky Vidor marad szülőföldjén, a Jászságban

Papnak lenni nehéz, de szép

Pataky Vidor: „Ha elölről kezdeném, akkor is a papi hivatást választanám”

Ezer esztendővel ezelőtt a ma-gyarság jövője attól függött, hogy be tud-e illeszkedni úgy a nyu-gati nemzetek közé, hogy meg-őrizze a maga egyéniségét. Szent István nyugati mintára szervezte meg az államot, amely akarata szerint mégis magyar maradt. Európai magyar nemzetet akart, amelynek ő maga vált az első kép-viselőjévé. Szent István volt az el-ső európai magyar.

A történelem folytonossága sohasem szakadhat meg telje-sen, az újat csak a régi kerék-vágásban tudjuk megközelíteni. Minden más megoldás erőltetett és kudarcra van ítélve. Szent Ist-ván felismerte ezt, ezért szemé-lyes érdeme, hogy megvetettük a lábunkat Európában. Büszkék lehetünk arra, és kötelez is ben-nünket, hogy az Egri Főegyház-megyét több mint ezer éve Szent

István alapította. A hagyomány szerint személyesen felügyelte az első templom építését a „király-széke” elnevezésű magaslatról. Ezért is alakult ki az a szép ha-gyomány, hogy az egri várban lévő székesegyház romjainál em-lékezünk rá, ahol az egri érsek mond minden évben szentmisét.

István királyban maga a ma-gyar nép talált vallásos és nem-zeti eszményt. A tiszteletét pápai engedéllyel elrendelő országos zsinat csak végrehajtója volt a népakaratnak. Sokszor és sokan akarták kisajátítani. De ő nem testesíthet meg csupán egyetlen irányzatot, mert az egyetemes magyar gondolat és a korszerű haladás megszemélyesítője. Ezer esztendő távlatában sem hal-ványuló, hatalmas egyénisége a Kelet és Nyugat határán ne-héz próbát kiálló, örök magyar

szimbóluma. Sajnos, nem talált méltó örökösre, ezért a Szűzanya oltalmára bízva az országot haj-totta örök álomra a fejét. Az ezt követő fájdalmas, zűrzavaros korszak lezárásaként egy mél-tó utód fejezte be művét. Szent László 1083. augusztus 20-án, halálának 45. évfordulóján ün-nepélyesen szentté avatta nagy elődjét. Királyi utódai évről-évre eljártak sírjához törvényt ülni, s egyben áldozni Szent István emléke előtt. A törvénynapi or-szágos gyülekezet helyébe lépett századok múltán a rendi ország-gyűlés, majd a mai törvényhozás. A nagy király tiszteletének meg-alapítása véget vetett az akkori belső küzdelmek és pártharcok véres korszakának.

A Szent István nap ezért vált az egyik legfontosabb ünne-pünkké.� n G. L.

Az első európai magyarszent istVán Egyénisége ezer esztendő múltán sem halványul

Örvendj, magyar hon, jó anya,fiad dicséretét dalold,zengjen dicséneked szavaahhoz, ki mindig pártfogolt. Ő néked igaz fényt hozott,hit fényét adta át neked,hozzá törvényt is alkotott,üdvösség útján vezetett. Őt Géza élte alkonyánIstván mártír nevezte elaz égi küldetés nyománIstvánnak, anyja méhiben. Ég hírnöke jelezte megatyjának, hogy születni fog:a vértanú elküldetettanyjához szólni jóslatot. Örült is a magyar haza,ledőlt a bálványok hada,zengjen hát égi glória,boldogság róla szólni ma.Mint libanoni cédrusok,

a gyermek úgy növekedett,s miként előre mondatott,Szent Istvántól kapott nevet. Oktatták őt híres doktorok,öntözték bölcsességgel őt,s jámbor erkölcse ragyogottmár zsengén, férfikor előtt. S már életének hajnalánosztotta üdvnek életét,s a magyar nemzet, a pogányhamar keresztény hitre tért. Feltünt az égi fényesség,s a nép, mely tévelygésben élt,elhagyva sűrű éjjelét,Krisztus szent igájába tért. Imádás legyen, tiszteletnéked Hármas-Egy Istenünk,segíts elérnünk mennyeket,mit szent királyunk kér nekünk.Ámen.

Fordította: Csanád Béla

A hit megélése és átadásalelKigYaKorlaton Vett részt a máriabesnyői Mater Salva-toris Házban az Egri Főegy-házmegye több mint nyolcvan hitoktatója Palánki Ferenc püspök vezetésével július első hetében.

A négy nap központjában a hit megélése és átadása állt. Mint elhangzott, a hit Isten-nel való élő szeretetkapcsolat – vagyis maga az élet. Ha be-fogadjuk Jézus Krisztust, élete bennünk lesz. Reménységünk alapja a feltámadás. Már most mindannyiunknak töreked-nünk kell az életszentségre: arra, hogy szeretettel legyünk egymás iránt! A szentté válás

útja nem küzdelmek nélküli. Péter és Pál apostolok példá-ján keresztül látjuk: életünk-ben működnek visszahúzó erők, de ilyenkor még inkább bele kell kapaszkodnunk Mes-terünkbe. Nem önmagunkat kell a középpontban helyez-nünk, hanem Isten jelen-létében kell élnünk. Akkor megkapjuk az Úr kegyelmét ahhoz, hogy az Ő irgalmas szeretetével szeressünk, vagy-is éljük a hitünket.

Ez volt az elődások, a köz-vetlen, baráti beszélgetések, a közös imádságok témája a máriabesnyői kegyhely béké-jében.

CMYK CMYK

CMYK CMYKCMYK CMYK

Interjú Balog Zoltán miniszterrel

Értéket az iskolákbaA tanévnyitó szakmai napon előadást tartott Balog Zoltán miniszter, az Emberi Erőforrá-sok Minisztériumának vezető-je. Lapunk olvasói nevében tet-tük fel számára kérdéseinket.- Miniszter úr, hogyan foglalná össze röviden a közoktatás kü-szöbön álló változásait?

– Az új törvény hatályba lépé-se után nem közoktatásról, ha-nem köznevelésről beszélünk. A szóhasználat változása nem véletlen. Eddig is nevelési-ok-tatási intézményekről, nevelé-si-oktatási tevékenységről szól-tak a jogszabályok, a rendszert egészében azonban közokta-tásnak és nem köznevelésnek neveztük. A jövőben tehát a nevelésre szeretnénk he-lyezni a hang-súlyt, ami nem az oktatás el-hanyagolását, hanem gyöke-res szemlélet-váltást, alap-vetően értékközvetítést jelent. Az oktatást, vagy talán inkább a tanítást is értékátadásként, értékközvetítésként fogjuk fel, nem egyszerűen az életben való boldoguláshoz szükséges ismeretek átadásaként. Ezt tükrözi a Nemzeti alaptanterv és ezen keresztül a kerettan-tervek megújítása. A legjelentő-sebb változás, hogy már tartal-mazzák azokat az ismereteket, amelyek az egységes nemzeti alapműveltséget jelentik.

Az értékközpontúság mellett a másik fontos változás az álla-mi felelősségvállalás, az állami garancia egyértelművé és kéz-zelfoghatóvá tétele. Ez azt je-lenti, hogy bárhová is született valaki, lehetősége lesz a felnőtt életben való boldoguláshoz vagy a továbbtanuláshoz szükséges ismereteket, képességeket meg-szereznie. Mindehhez szüksé-ges az állam fenntartói szerepé-nek rögzítése és a nevelő-oktató tevékenység egységesítése. Ez nem veszi el az iskolák szakmai szabadságát, de lehetővé teszi az egységes ismeretátadást és az átjárhatóságot. Ezáltal válik megvalósíthatóvá az a pedagógi-ai-szakmai ellenőrzési és értéke-lési rendszer is, amely a magyar oktatási rendszer egyik legna-gyobb hiányossága volt eddig.

A középpontban természete-sen a gyermek áll, a nevelő-ok-tató tevékenység célja azonban nem csupán az ő boldogulásá-nak elősegítése, hanem rajta ke-resztül a család, azon keresztül pedig az egész társadalom fej-lődésének előmozdítása. Ebben a folyamatban kulcsszereplő a pedagógus. Ezért fontos, hogy társadalmi megbecsültségén

javítsunk. Joggal követelnek béremelést, hiszen munkájuk mennyiségéhez és főleg jelen-tőségéhez képest méltatlan az anyagi helyzetük. Az új köz-nevelési törvény azonban nem egyszeri és egyszerű béremelést tesz lehetővé, hanem olyan elő-meneteli rendszert, amelyben mindenki számára nyilvánva-lóvá válik, hogy a pedagógus-nak sikeres munkájához milyen szellemi erőfeszítéseket kell tennie, hogyan kell szakmailag fejlődnie. Ehhez kapcsolódik a pályán szerzett tapasztalatot és a szakmai fejlődést egyaránt figyelembe vevő, illetve a jelen-

leginél lényege-sen magasabb és garantáltan értékálló fize-tést biztosító bértábla.- Milyen szerepe lehet ebben a rendszerben az egyházi fenntar-tású iskoláknak?

– Történel-mi és nemzeti

hagyományaink alapján egy-értelműen kijelenthető, hogy az egyházak az oktatás tekin-tetében természetes segítői az államnak. Azaz inkább példa-adói, hiszen egyházi oktatásról sokkal régebben beszélhetünk, mint államiról. Az egyházak fo-kozottan képviselik mindazon értékeket, amelyekre az európai kultúra és Magyarország Alap-törvénye épül.

Ezen kívül továbbra is igaz, hogy az egyházak olyan világ-nézeti nevelést-oktatást vállal-nak, amelyet az államnak köte-lessége lehetővé tenni, viszont amit semlegessége miatt nem gyakorolhat. Ezt a szerepet csak az egyházak tudják betölteni.- Mi a véleménye az Egri Főegy-házmegyében e téren végbement fejlődésről?

– Az utóbbi időben több neve-lési-oktatási intézményt vettek egyházi fenntartásba. Én örülök neki, bár akadnak, akik ezt ag-godalommal figyelik. Érzéseik két dologból eredhetnek, ame-lyekre érdemes odafigyelni. Az egyik a törvényesség kérdése, a másik pedig a szándék őszin-tesége, illetve az igények fel-mérése és tiszteletben tartása. Úgy gondolom, hogy az Egri Fő-egyházmegyében a jogszabályok szempontjából körültekintően jártak el, és nem merült fel an-nak gyanúja, hogy ne az őszinte segítő szándék, a türelmes és to-leráns értékközvetítés igénye ve-zérelte volna az egyházat. Ennek nyilvánvalóvá tételében különös jelentősége volt annak, hogy ér-sek úr személyesen is részt vett az átadás-átvétel folyamatában.– Köszönjük az interjút! � n Gábor László

Egyházmegyei tanévnyitó szakmai nap az Egri Bazilikában

Az oktatás szolgálatTanévnyitó szakmai napot tar-tottak augusztus 28-án az Egri Bazilikában. Az egész napos programra az Egri Főegyház-megye köznevelési intézmé-nyeinek pedagógusai, gazda-sági vezetői és iskolatitkárai, valamint a főegyházmegye területén működő, nem egy-házmegyei fenntartásban lévő katolikus köznevelési intézmé-nyek igazgatói és fenntartóinak képviselői kaptak meghívást.

A rendezvényt, melyen kö-zel ezerkétszázan vettek részt, Juhász Ferenc atya, az Egy-házmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának (EKIF) elnöke vezette. A Veni Sancte, azaz a Jöjj, Szentlélek Úristen című ének után Ternyák Csaba egri érsek üdvözölte a megjelente-ket. Elmondta, hogy idén 16 intézmény került a Főegyház-megye fenntartásába, így ösz-szesen 16989 diák kezdi meg a munkát 1180 pedagógus irá-nyításával. Köszönetet mondott azoknak, akik lehetővé tették a zökkenőmentes iskolakezdést. Hangsúlyozta: a legnagyobb változás azok életében követke-zik be, ahol az önkormányzati iskola egyházmegyei iskola lett. Felhívta a tanárok figyel-mét: csak a személyes jó pél-da, a törődés, csak a személyes odafordulás hatékony.

Ezután Balog Zoltán, az Embe-ri Erőforrások Minisztériumát vezető miniszter előadása kö-vetkezett a közoktatás és közne-velés rendszerét érintő aktuális változásokról. Kifejtette, hogy arra az útra léptek az oktatás területén, amelyen az egyházi iskolák mindig is jártak. Ennek lényeges eleme, hogy az oktatás nem szolgáltatás, hanem szol-gálat. (Balog Zoltán miniszter

úrral készült interjúnk e cikk mellett olvasható.)

Az eseményen részt vevő Kiss-Rigó László szeged-csaná-di megyés püspök az egyházi iskolákról tartott előadást. Úgy fogalmazott, hogy 1990-ig csu-pán nyolc egyházmegyei gim-názium működhetett. Új lehe-tőségek a kilencvenes évektől adódtak. Ebben az időben úgy-nevezett alulról jövő kezdemé-nyezésre jöttek létre katolikus iskolák. Az utóbbi időkben elő-fordult, hogy az önkormányza-tok keresték meg az egyház-megyéket, mert a nehéz finan-szírozási helyzetben át akarták adni, vagy legalábbis jobb kéz-ben akarták tudni iskolájukat. Az Egyház akár áldozatok árán is vállalta ezeket a feladatokat.

Ezután Hauser Zoltán, a 250 éve alapított egri Eszterházy

Károly Főiskola rektora szólt intézménye és az Egri Főegy-házmegye együttműködéséről. Ezt követte Lóczi Tamás, a mis-kolci Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium igaz-gatójának előadása a katolikus nevelésről, aki tanárként és papként is megszólította a meg-jelenteket.

A plenáris ülésen adta át Ter-nyák Csaba érsek a Szent Gel-lért díjakat. Az idén ezt a címet Forgó Lászlóné, a törökszent-miklósi Pánthy Endre Általános Iskola tanára, Szalainé Tóth Er-zsébet a jászberényi Nagybol-dogasszony Kéttannyelvű Álta-lános Iskola tanára és Lukács Istvánné a Mezőkövesdi Szent István Katolikus Általános Isko-la tanára vehette át kiemelkedő pedagógiai munkájáért.� n Homa János

Pápai buzdításMÁRIA MENNYBEVÉTELÉNEK ünnepén, augusztus 15-én XVI. Benedek pápa a Castel Gandolfo-i Villanovai Szent Tamás plébánián mutatta be az ünnepi szentmisét. Hangsúlyozta a Szentatya, hogy Mária, Istennel egye-sülve rendkívül közel áll hozzánk. Olyan nagy a szí-ve, hogy belefér az egész teremtett világ – mondta, majd arra buzdította a hí-veket: nyíljanak meg Isten-nek, hogy életet adó erővé válhasson bennük.

Váci jubileumPÜSPÖKI HÁLAADÓ szent-misével ünnepelték a váci, Nagyboldogasszonyról és Szent Mihályról nevezett székesegyház felszente-lésének 240. évfordulóját augusztus 18-án. Beer Miklós megyéspüspök szentbeszédében boldog John Henry Newman bíbo-ros gondolatát idézte, mely szerint az emberek építette ház önmagában még nem templom: attól válik azzá, hogy az ember találkozik benne Istennel.

Ünnep Miskolcon MISKOLC-FELSŐHÁMORBAN a Szent István szobornál tartottak szabadtéri ün-nepséget augusztus 20-án. Beszédet mondott Sebes-tyén László országgyűlési képviselő, majd koszorút helyeztek el a politikai pár-tok, a Kolping szövetség, az 1956-osok szervezete. Az új kenyeret Mikolai Vince fő-esperes áldotta meg. Ezután szentmisét tartottak a temp-lomban.

H Í R E K

J E G Y Z E T

A Szent Gellért díjak egyikét idén Forgó Lászlóné, a törökszentmiklósi Pánthy Endre Általános Iskola tanára vehette át Ternyák Csaba egri érsektől

Ebben az esztendőben a Katolikus Egyházban sokat emlegetjük az új

evangelizáció fontosságát. Nem véletlenül. XVI. Benedek pápa két évvel ezelőtt létrehoz-ta az Új Evangelizáció Pápai Tanácsát, és az idei októberi püspöki szinódus témájaként az új evangelizációt jelölte meg.

Boldog II. János Pál pápának köszönhetjük ezt a fogalmat. 1979-es első lengyelországi út-ján, Krakkó közelében, a Mo-gila kolostor mellett tartott szentmisén használta először ezt a kifejezést, amikor arról beszélt, hogy evangelizálni kell a munka világát. Később a Re-demptoris missio című encik-likájában pontosabban meg is határozta ezt sokat emlegetett latin eredetű fogalmat: „Sok régóta keresztény országban, s olykor még a fiatalabb egyhá-zakban is, létezik egy helyzet, amelyben a megkereszteltek egész csoportja elvesztette a hit eleven érzékét, vagy már nem

is vallja magát az egyház tagjá-nak, mert életükben eltávolod-tak Krisztustól és az evangé-liumtól. Ez a helyzet új evange-lizációt igényel” (33. pont).

Nyilvánvaló tehát, hogy az új evangelizáció nem azonos a misszióval. A misszió a szó klasszikus értelmében az evan-gélium hirdetése és meggyöke-reztetése olyan emberek, olyan népek között, ahol az még nem vert gyökeret, tehát más kul-túrkörökben, más földrészeken hirdetni az evangéliumot. Az új evangelizáció viszont egy-szerűen megfogalmazva azt je-lenti, hogy az elkereszténytele-nedett – bár formailag megke-resztelt – társadalomnak ismét

meg kell hirdetni az evangéliu-mot.

Sajnos, még az úgynevezett nyugati keresztény világban is sokan vannak olyanok, akik

nem ismerik a keresztény ta-nítást. Éppen ezért megújult lelkesedéssel és újfajta módsze-rekkel kell hirdetnünk az Isten igéjét a vallásilag közömbös emberek között. Hazánkban is egyre sürgetőbb az új evan-gelizáció, hiszen sokak elval-lástalanodása arra utal, hogy keresztény hagyományaink ellenére is missziós területté váltunk. Napjainkban is idő-szerű az a figyelmeztetés, amit II. János Pál pápa első magyar-országi látogatásakor mondott:

„eljött a pillanat, hogy megvál-toztassátok az vallástalanság-gal kapcsolatos megállapítások hangnemét és tartalmát, és fölemelő programot adó célki-tűzéssé alakítsátok át: missziós egyház akarunk lenni”.

Úgy nőttünk fel, hogy ha missziókról van szó, távoli or-szágokra gondolunk. De nap-jainkban, anélkül, hogy megfe-ledkeznénk az idegen országok misszionáriusairól, tudatosíta-nunk kell, hogy mi is missziós terület vagyunk, minden egy-házmegye az, és minden elköte-lezett katolikus misszionárius.

A katolikusoknak nem szabad beletörődniük a szekularizációba,

hanem tevékenyen kell vála-szolniuk a kihívásra. Mint az apostolok pünkösdkor, kötelez-zük el magunkat az új evan-gelizálásra, a saját környeze-tünkben legyünk mindnyájan misszionáriusok, nem feledve, hogy mások megtérítése a ma-gunk megtérésével kezdődik.� n Dolhai Lajos

Mint az apostolok pünkösdkor

SZEPTEMBER ÜZENETE:,,Aki valóban találkozott Krisztussal, az nem őrízheti meg őt önmagának, hanem hirdetnie kell.”

(Novo Millennio Ineunte – Boldog II. János Pál pápa apostoli levele, 40).

Balog Zoltán miniszter

FOTÓ

: BA

LOG

H F

EREN

C

III. évfolyam, 9. szám2012. szeptember

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. E G Y H Á Z M E G Y E I H Í R E K 2012. SZEPTEMBER

Búcsú és aranymise Kenderesen

A NAGYBOLDOGASSZONY oltal-ma alatt álló kenderesi egy-házközség augusztus 12-én ünnepelte búcsúját. A jeles al-kalmat összekapcsolták Vitai László címzetes apát, nagykál-lói plébános aranymiséjével, aki ebben az esztendőben em-lékezik pappá szentelésének ötvenedik évfordulójára. Lász-ló atya 1938. július 16-án szü-letett Kenderesen, és hazatért ünnepelni oda, ahonnan papi életútja elindult.

A szépen megtelt temp-lomban László atya mintegy

mozaikszerűen elevenítette fel prédikációjában életének jelen-tős epizódjait, melyek által ki-rajzolódhatott egy Szűz Máriát mélyen tisztelő, a Nagyboldog-asszony segítségét napról nap-ra kérő, boldog ötven papi esz-tendő kezdete, múltja és jelene.

A szentmisét a búcsúkor szo-kásos körmenet zárta Mészá-ros Ferenc, kenderesi plébániai adminisztrátor vezetésével. A körmenet végén a szentségi áldás után László atya arany-misés áldását is megkapták a résztvevők.

FOTÓ

: FEJ

ÉR IS

TVÁ

N

CMYK CMYK

KitüntetésA KÖZTÁRSASÁGI elnök megbí-zásából Balog Zoltán, az em-beri erőforrások minisztere augusztus 20-a alkalmából kitüntetéseket adott át Buda-pesten. Dr. Löffler Erzsébet, az egri Főegyházmegyei Könyvtár, Levéltár és Mú-zeum igazgatója közel négy évtizedes közművelődési, közgyűjteményi területen végzett munkája elismeré-seként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át.

Tiszafüredi búcsúA TISZAFÜREDIEK 185 év-vel ezelőtt templomukat a Boldogasszony oltalmába ajánlották. Erre emlékeztek azon a búcsúi szentmisén, amelynek fő celebránsa idén Berkes László pápai prelá-tus, kanonok, a mezőkövesdi Jézus Szíve templom plébá-nosa volt, aki a szomszéd község, Egyek szülötte. A szépen megtelt templom hí-vei szentségi körmenetben tettek tanúságot hitükről, a Szűzanya iránti tiszteletük-ről és szeretetükről.

Ináncsi találkozóHOVA MÉGY még e nyáron? Gyere hozzánk! - invitálták a fiatalokat Ináncsra, az augusztus 25-i ifjúsági ta-lálkozóra. A téma a hit és a misszió volt, az előadó pedig P. Csókay Károly jezsuita misszionárius, a miskolci avas-déli Isteni Ige egyház-község lelkipásztora. A résztvevők együtt elmélked-tek a Jézusba vetett hit meg-újításáról, a keresztények hiteles és örömteli tanúbi-zonyságának fontosságáról, és arról, hogyan hirdethetik Krisztust azoknak, akik nem ismerik.

Egri zarándoklatNYÍREGYHÁZA TÖRTÉNETÉNEK is kiemelkedő személyisége, templomának megálmodója volt Samassa József egri bíboros-érsek. Ezért halá-lának századik évfordulója alkalmából augusztus 11-én a város római katolikus hívei mintegy ötven fővel, Papp János apát-plébános ve-zetésével egri zarándokútra indultak. Az Egri Baziliká-ban szentmisét mutattak be a templomépíttető főpap lelki üdvéért, majd a kriptá-ban koszorút helyeznek el sírjára.

H Í R S ORHÍREK A HÓNA P V ERSE

Rónay György:

Fiamhoz

RÓNAY GYÖRGY (1913 – 1978) költő, író, műfordító, esszéíró, műkritikus, irodalomtörténész, országgyűlési képviselő. A Vigilia felelős szerkesztője 1969-től haláláig.

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-80/513-646

Az Eger mellett álló Eged-he-gyen Ternyák Csaba egri ér-sek áldotta meg azt az újra felállított keresztet, melyet eredetileg az Egri Főegyház-megye millenniumára állítot-tak 2004-ben, és nemrégiben barbár kezek ledöntöttek és elvittek.

A keresztállítást ismét a Se-gít a Város Alapítvány szer-vezte. Mint Mandák Attila, az alapítvány vezetője elmondta, a rendőrség nem találta meg az acélkereszt eltulajdonítóit, ezért indították el újra a kez-deményezést, amelynek támo-gatói voltak: Eger önkormány-zata, Egri Főegyházmegye, Egri Városszépítő Egyesület, OMYA-Hungária Kft., MÁV Zrt., Versio Kft.

A kivitelezés Kuklay Antal kanonok, nyugalmazott kö-römi plébános ötlete alapján, Lakatos Béla tervei által való-sult meg. A keresztet vasúti sínekből hegesztették össze. Ahogy a tervező elmondta, öt méter magas és több mint más-fél tonna súlyú lett, a kereszt, ezért is nem válhat olyan köny-nyen a vandálok áldozatává, mint az elődje. Az eseményen beszédet mondott Habis Lász-ló, Eger polgármestere is, aki kifejtette, hogy az önkormány-zat fellép a rombolás ellen, az

értékteremtés pártján áll, ezért is segítette anyagilag is a ke-reszt újraállítását.

Ternyák Csaba érsek arra hívta fel a figyelmet, hogy a most újra felállított emlékmű Jézus keresztáldozatát idézi,

ezzel ad erőt és bátorságot ah-hoz, hogy könnyebben tudjuk hordozni az élet keresztjeit. „Krisztus keresztje védelmezze az itt élőket, oltalma alatt fej-lődjön a város” – zárta áldását az egri érsek.� n (GÁBOR)

Ismét felállították a millenniumi emlékművet Egerben

A kereszt oltalma alatt

Az öt méter magas kereszt Krisztus áldozathozatalát idézi

Halálának 100. évfordulója alkalmából

Samassa József bíborosra emlékeztekAz egykori egri érsek szülő-városából, a nyitrai Aranyos-marótról két busszal érkeztek zarándokok. Az őket kísérő papok koncelebrálásával Sa-massa József bíboros halálának 100. évfordulója alkalmából Ternyák Csaba érsek mutatott be szentmisét augusztus 20-án az Egri Bazilikában.

Az érsek szentbeszédében el-mondta, hogy Samassa bíboros életét két szent foglalja keretbe. Szent Jeromos ünnepén szüle-tett, 1828. szeptember 30-án és Szent István király ünnepén halt meg, 1912. augusztus 20-án. Tudjuk, hogy Szent Jeromos volt az a nagyszerű tudós, aki először fordította latin nyelv-re a teljes Szentírást. Vulgáta néven elterjedt latin Szentírás fordítása két évezreden át volt alapvető munkája a Egyház éle-tének. Isten kifürkészhetetlen akaratából Samassa bíboros is kiemelten jártas volt a bibliai nyelvekben, különösen a latin nyelvnek volt kiváló tudósa. Az elemi és középiskolákat Nyit-rán, Léván és Esztergomban végezte. A nagyszombati pap-nevelő intézetből a bécsi Páz-máneumba került. Nagyszom-batban a klasszikus nyelvek tanáraként kora legrangosabb latin nyelvtudósává vált. Ez-után Esztergomban folytat-ta pályáját, majd a budapesti egyetem biblikus tanszékét nyerte el. 1869-ben szülőváro-sa országgyűlési képviselőjévé választotta.

1871-ben szepesváraljai püs-pök, ahol rövid főpásztori mű-ködése alatt restaurálta a Sza-polyai-kápolnát. Két év múlva, 1873-ban kapta egri érseki ki-nevezését. Beiktatásakor prog-ramját így fogalmazta meg:

,,Ígérem, hogy megyémnek jó és hű pásztora leszek, kész va-gyok életemet adni a nyájért..." 1892-ben a Szent-István-rend nagykeresztjével tüntették ki, a budapesti egyetem pedig rövidesen egyházjogdoktorrá választotta. Írásaival és rende-leteivel arra törekedett, hogy az egyházi fegyelmet megerő-sítse. Nagy lendületet adott a nevelés és oktatás ügyének Eger városában és az egész egyházmegyében. Adakozott, alapítványokat tett, gondja volt a betegekre és az öregekre.

Szent Jeromos nyomdokaiba lépett azzal is, hogy készítte-tett egy új magyar Szentírás fordítást, amelyet a Szent Ist-ván Társulat adott ki. Több templomot építtetett, közülük a legfontosabb a nyíregyhá-zi nagytemplom, amely ma a Debrecen-Nyíregyházi Egy-házmegye társszékesegyháza, amelyet gyakran egyszerűen Samassa-templomnak nevez-nek. Eger városa díszpolgá-rává választotta s lefestette arcképét a város közterme szá-mára. 1893-ban nagy fénnyel ünnepelték meg érseksége huszadik évfordulóját. 1904-ben pedig X. Szent Piusz pápa bíborossá nevezte ki, a követ-kező évben pedig megkapta a bíborosi kalapot. A történelem során ő volt az egyetlen egri ér-sek, aki ezt a rangot elnyerte.

Ma is él 39 éves egri érse-ki szolgálatának emléke az egyházmegye papjai körében. A humoros történetek mel-lett tisztelettel emlegetik élete utolsó napjait. Amikor 1912-ben közeledni érezte halálát, összehívta a város papságát és beszédet intézett hozzájuk. Józsué búcsúbeszédét olvastat-ta fel a Szentírásból: "Öreg va-gyok és éltes. Ti tanúi voltatok mindannak, amit az Úr, a ti Is-tenetek a szemetek láttára tett ezekkel a népekkel. Az Úr, a ti Istenetek harcolt értetek.“ Majd utána körmenetben vitték az érsekségre az oltáriszentséget, a bíboros megáldozott, minden-kitől elbúcsúzott, és másnap 84 éves korában meghalt.

A szentmise után a szlováki-ai zarándokok és az egri hívek Ternyák érsek vezetésével levo-nultak a kriptába, és a bíboros hamvainál imádkoztak.�n H. J.

Fiam, aki a világ küszöbén állsz, legyen ez a vers neked útravalóm. Apád szól vele hozzád, élete tanúságával. A kusza valón tisztán akart átmenni ő is, derékon fölül legalább. De itt az ember vagy beledöglik a sárba, vagy eladja magát.

Mi vár rád? Nem tudom. De döntened kell jó korán: mi kell, konc-e, vagy tisztesség. Ha könnyű élet, karrier

ennek leckéje egyszerű: a szá-don mindig más legyen, mint a szívedben, aljasságodban légy retten-thetetlen, ne nézd, kivel szövetkezel, de kötésed ne tartsd meg soha senkivel, s így meglesz mindened, amit kívánsz: pénz, hatalom, siker.

De ha mégis a szép és az igaz lenne számodra fontosabb, vagy netán szót emelsz a jóért, jövődtől nem várhatsz sokat: szavad úgy pereg el, mint a falra hányt borsó, vagyonod két láb föld lesz, hajlékod deszkakoporsó, kölykeid éhen bőgnek,

asszony od rongya lobog a szélben s emléked kihívás lesz, neved viselni szégyen.

Így válassz idején, és úgy ké szülj jövődre, ahogy választottál. Többet nem mondhatok. Ked-vem is, papírom is elfogyott már.

Utóirat Fiam, aki a világ küszöbén állsz, a munkák és a harcok szünetein magam elé képzelem néha tiszta arcod, és eltűnődöm sorsodon, mely sorsom folytatása is, és jóvátétel lesz talán azért, ami bennem csonka volt és hamis.

Szavam zenét kívánt, s nem lett, csak dadogás: de hősi lesz és nagyszerű, ha majd folytatja más; s bár buktatók közt botladoztam és útvesztőkben tévelyegtem: utam hiába mégse volt, ha más majd célhoz ér helyettem. Tehetetlenül éltem, meddőn, lázongva és mogorván. Füstölve égtem el. Helyettem is légy fényes tűz majd korod ormán.

László atya aranymiséjet szülőhelyén mondta Samassa József

CMYK CMYK

CMYK CMYKCMYK CMYK

A Szent István Televízió egy éveA Szent István Televízió stúdió-ját egy éve, 2011. október 20-án szentelte fel Ternyák Csaba egri érsek. Hangsúlyozta, hogy olyan világban élünk, amelyben a lát-vány egyre többet számít, a tele-víziók válnak a hírközlés legfon-tosabb szereplőivé, ezért fontos, hogy az egyház ilyen módon is hírt adjon magáról.

Az új médium iránt az óta sem csökken az érdeklődés. Mint Federics Róbert, a televízió szerkesztő-opertőre elmondja, máig sok helyről keresik meg, hogy megismerkedjenek ezzel a hazai katolikus televíziózásban újszerű konstrukcióval. Szer-vezetileg a tévé az azonos nevű rádiót működtető alapítványhoz kapcsolódik, az anyagait pedig saját internetes portálon ad-ja közre. Ez első hallásra talán nem olyan jelentős hordozóesz-köz, mint a sugárzás, valójában viszont nagy lehetőségeket rejt. Az internetes tájékozódás terje-désével mind népszerűbbé vá-lik, és gyakorlatilag a világ bár-mely pontján elérhető.

Az elmúlt egy évben jelen vol-tak szinte az egyházmegye min-den jelentősebb rendezvényén, elsősorban híreket adtak azokról közre. E mellett kísérleteznek dokumentumfilmekkel, elmél-kedésekkel vagy éppen koncert-felvételekkel is, minden műfaj-jal, lehetőségeik szerint. Azzal

is igyekeznek változatosabbá tenni kínálatukat, hogy felvették a kapcsolatot az egyházmegyé-ben működő helyi televíziókkal, hogy anyagokat cseréljenek.

Ahogy annak idején a Szent István Rádió is úttörő szerepet vállalt a hazai katolikus média fejlesztésében, kistestvére, a te-levízió is járatlan úton indult el. Folyamatosan növekszik nézői-nek a száma. Naponta mintegy ezren keresik fel az interne-tes portálját, és tekintik meg egy-egy hírét, vagy akár az egész kínálatát. A facebook-on ezerkétszáz „rajongója” van, akik folyamatosan figyelem-mel kísérik a működését.

A Szent István Televízió di-gitális kamerákkal korszerű, úgynevezett Full HD minőségű anyagokat tud készíteni. Ezeket az országos televíziók is elfogad-ják, sőt, ezért rendszeresen kap-nak megrendeléseket is tőlük. Az ország egyházi televíziós műhelyei közül ők a legjobban felszereltek, ezért hamar híre ment a működésüknek, nem csoda tehát, ha meghívják őket országos katolikus találkozók-ra. Ez mind azt igazolja, hogy az egyéves tevékenysége meghozta a gyümölcsét, megalapozva a jö-vőt. (A tévé címe: www.szentist-vantv.hu, elérhetősége a közös-ségi portálon: facebook.com/szentistvantv).� n G. L.

Tanévnyitó az Egri Hittudományi FőiskolánAz idén 156 hallgatóval kezdte meg az új tanévet az Egri Hit-tudományi Főiskola. Az ünne-pélyes tanévnyitón Dolhai Lajos rektor elmondta, hogy 47 kis-pap, osztatlan teológusképzés-ben, a világiak közül 95 fő ka-tekéta-lelkipásztori munkatárs alapszakon, 14-en pedig hitta-nár-nevelő mesterszakon végez-nek teológiai tanulmányokat.

Szólt arról is, hogy ez évtől az egri Szent Anna kápolna mellet-ti Redemptoris Mater Missziós Szemináriumban is elkezdődik a képzés, 12 szeminarista rész-vételével. Ez azt is jelenti, hogy szeptembertől két különböző szeminárium kispapjai tanul-nak majd az Egri Hittudományi Főiskolán. Mint mondotta, az új tanév karakterét, feladatait, hangulatát három fontos egyhá-zi esemény határozza majd meg.

Az első ilyen esemény a II. Vatikáni zsinat megnyitásának 50. évfordulója, mellyel új feje-zet kezdődött el az Egyházban. A második ilyen esemény az ok-tóberi püspöki szinódus. Ezzel kapcsolatban felhívta a jelen-lévő hallgatók figyelmét, hogy mint az apostolok Pünkösdkor, úgy kötelezzék el magukat az új evangelizálásra, a saját környe-zetükben legyenek mindnyájan misszionáriusok, nem feledve, hogy mások megtérítése a ma-gunk megtérésével kezdődik. A harmadik esemény pedig a Hit Éve, mely október 11-én kezdő-dik. A Szentatya reméli, hogy a Hit Éve új lendületet adhat az egyház missziójának, és ki-vezetheti az embereket abból a sivatagból, amelyben gyakran találják magukat hit és vallásos-ság nélkül.� n H. J.

Október 11-én kezdődik a Hit Éve egyházmegyénkben is

Ha megnyílik a szívEgyházunk október 11-én ün-nepli a II. Vatikáni Zsinat meg-nyitásának 50. évfordulóját. Ezen a napon kerül sor a Hit Éve ünnepélyes megnyitására Rómában, a Szent Péter-bazili-kában és szerte a világon.

A Hit Éve egyházmegyei megnyitójára október 11-én, 10 órakor kerül sor az Egri Bazili-kában, érseki szentmise kere-tében. Erre a közös ünneplésre az egyházmegye valamennyi papját meghívta Ternyák Csaba érsek.

A szentmise után főtisztelen-dő Puskás Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hit-tudományi Karának dogmati-ka professzora tart előadást, melynek üzenetét a következő-képpen összegezte lapunknak: „Az ember önmagának feladott kérdés, kikerülhetetlenül pró-bára tett létező. Egyfelől véges és törékeny lény, ám ugyanak-kor megismerésének, akaratá-nak és szeretetének dinamiz-musa a feltétlen és végtelen felé tör. E kettősség teszi próbára. Alapvetően négyféle módon viszonyulhat a próbatételhez. Ha felfuvalkodik a szív, akkor az ember zárójelbe igyekszik tenni saját végességét és vég-telenre irányítottságát önmaga akarja beteljesíteni. Ha beszű-kül a szív, akkor az ember bele-menekül önnön végességébe és nincs bátorsága sem arra, hogy higgyen a végtelenre irányuló vágyainak, sem arra, hogy élet-re szólóan elkötelezze magát. Ha kétségbeesik a szív, akkor létének kettőségét abszurdnak tekinti, és úgy igyekszik még-is értelmet adni neki, hogy tragikus hősként magára vál-lalja az értelmetlen lét terhét. A felfuvalkodó, a beszűkülő és

a kétségbeeső szívvel az ember elbukja a próbatételt.

A próbát csak úgy tudja kiáll-ni, ha szíve megnyílik a nálánál nagyobbra, ha véges és végte-lenre irányuló létét ajándék-ként fogadja és e kettősség fe-szültségének feloldását rábízza az őt léttel megajándékozóra. A szív megnyílása Isten felé a bi-zalom és a hit aktusa. Ez akkor tud megszületni, ha az ember találkozik Istennel, Isten igazsá-gával, jóságával és szeretetével. Ez a találkozás képes egyedül megváltoztatni a felfuvalkodott, beszűkült és kétségbeesett szí-vet. Egyedül az Isten mindig nagyobb igazságával, jóságával és szeretetével való találkozás tudja meggyőzni az emberi szí-vet, megnyitni és folyamatosan kitágítani Isten és az embertárs felé. A hit, mint a teljes önátadás aktusa Istennek, mely átfogja az ember értelmét, akaratát és egész valóját, visszhang arra a nagy Igenre, melyet Isten mond ki az emberre.

A hit az ember „ámenje” az isteni „Ámenre”, mely már a

teremtésben elhangzott, de végleges megerősítést Krisztus megtestesülésében és húsvétjá-ban nyert. Ő Isten nagy „Ámen-je” az emberre (2Kor 1,18.20), aki megtérésre indítja a felfu-valkodott, beszűkült és kétség-beesett szívet, hitet, reményt és szeretetet ébreszt benne. Előtte haladva vezeti az embert a hit zarándokútján, már most meg-tapasztalhatóvá téve számára az örök üdvösség javait, mely felé halad (Zsid 11,1.13; 12,2). Hiszen őbenne, Isten értünk emberré és megmentőnkké lett egyszülött Fiában „megis-mertük és hittük a szeretetet, amellyel Isten szeret minket (1Jn 4,16).”- hangsúlyozta vége-zetül a professzor.

Az év során a világ minden egyházmegyéje – köztük ter-mészetesen az Egri Főegyház-megye is – változatos progra-mokat szervez. A Püspöki Kon-ferencia elindította a Hit Évé-nek magyar nyelvű honlapját, amelyen bővebb tájékoztatás található majd a programokról.� n Homa János

Búcsú a bazilikábanAz Egri Bazilika Szent Mihály-napi, ünnepi búcsú-jának szentmiséjét szeptem-ber 30-án Beer Miklós váci megyéspüspök tartotta. A szentmise előtt jótékonysági hangversenyt rendeztek a Szent István Rádió javára. A koncerten az egri Cantus Ag-riensis és a miskolci Cardinal Mindszenty Kórus mutatta be Joseph Haydn: Krisztus hét szava a keresztfán című művét Gergely Péter Pál ve-zényletével.

Kassai találkozóA „BArátság hullámhosszán” című, az Európai Unió támo-gatta műsor a Szent István Rá-dió, a szlovák Rádió Lumen, és a kassai Szent Gellért Ház együttműködésével születik. Az első, nagy sikerű közön-ségtalálkozójukat szeptember 24-én, Kassán tartották.

Jubileumi ünnepA szirMABEsEnYői római ka-tolikus templomot 1762-ben emeltette gróf Szirmay Tamás. Főoltárképe Szűz Mária szü-letését ábrázolja. A Kisboldog-asszony ünnepére tartott búcsúi szentmisén Buzgán József plébániai adminisztrá-tor - a szép számban megjelent hívek előtt - megemlékezett a templom építésének 250. év-fordulójáról is.

Nyitott kapukA Kulturális örökség napjai országos rendezvénysorozata keretében szeptember 15-én, szombaton 20.00 és 23.00 óra között megnyitotta kapuit az érdeklődők előtt a miskolci Minorita templom.

h í r e k

j e g y z e t

A Szentatya szándéka a katolikus hit tartalmának megismertetése

Ötven évvel ezelőtt, 1962. október 11-én kezdődött el a II. Vatikáni Zsinat,

a huszadik század legnagyobb egyházi eseménye, a 21. egye-temes zsinat Egyházunk törté-nelmében.

Az egyetemes zsinatok nem csak nagy jelentőségű, világ-szintű vallási jellegű konferen-ciák. Hitünk szerint a Szent-lélek műve az, amikor Szent Péter apostol utóda, a római pápa, az egyetemes Egyház fe-je a püspökök kollégiumával együtt a keresztény hit és er-kölcs kérdéseiről tanácskozik. A zsinatok fontos, meghatározó útjelzők a földön vándorló, küz-dő Egyház életében.

A II. Vatikáni zsinat a har-madik évezredben is döntően meghatározza a Katolikus Egy-ház belső életét és a világgal való kapcsolatát. Összehívása XXIII. János pápa érdeme volt. Amikor 1959 januárjában az idős pápa bejelentette, hogy egyetemes zsinatot akar össze-hívni, a meglepetés általános

volt. Hármas cél lebegett előtte: az Egyház megújítása, tanbeli és fegyelmi tisztaságának meg-szilárdítása; és a keresztények egységének megvalósítása. A Szentatya azt szerette volna,

hogy ez az összehívandó zsinat új pünkösdöt jelentsen az Egy-ház számára.

A fiatalabbak számára ma már alig hihető, hogy milyen óriási lelkesedést váltott ki ez akkoriban az Egyházban, és milyen várakozásokat fűz-tek hozzá az Egyházon kívül is. Ezzel a zsinattal új feje-zet kezdődött el az Egyház történetében. Az első olyan egyetemes zsinat, amely nem azért jött össze, hogy elítéljen valamilyen tévtanitást vagy eretnekséget. A zsinat nem mondott ki új dogmákat, hit-tételeket. A zsinat semmit

sem változtatott a Credo, a hitvallás tételein. Ez a zsinat sokkal inkább pasztorális, mint dogmatikus jellegű zsi-natnak vallotta magát, azaz elsősorban gyakorlati és nem

elméleti teológiai kérdésekkel foglalkozott.

A zsinatot XXIII. János pápa hívta össze, de meghalt 1963 júniusában, az első ülésszak után. Utódja, VI. Pál alatt folyt le a következő három ülésszak. Hosszú előkészítő munka után 16 dokumentumot hagyott jóvá, amelyek azóta meghatározzák a teológiát és a katolikus ke-resztények mindennapi életét. Általános vélemény, hogy a zsi-nati határozatokból legjobban a liturgikus reform valósult meg. Manapság már természe-tes számunkra az anyanyelven végzett liturgia, a szentmise és

szentségek liturgiájának meg-újítása, és új liturgikus terek kialakítása.

A legújabb kori egyháztör-ténet egyetlen eseménye sem határozta meg úgy a Katolikus Egyház és az egész keresztény-ség helyzetét, mint a II. Vati-káni zsinat. Mindnyájan meg-tapasztaltuk, hogy egy-egy zsi-nati határozatnak szinte forra-dalmi újításai voltak az Egyház szervezetében, a teológiában és a liturgiában. Az Egyházról szóló tanításában, a liturgiá-ban, az ökumenizmusban és az egyháznak a zsidósághoz és más vallásokhoz való viszonyá-ban olyan változásokat hozott, ami nélkül manapság már nem tudnánk élni.

A zsinat a Szentlélek ke-gyelmi ajándéka volt az Egyház és a világ

számára. Olyan lelki és teoló-giai gazdagság, amelyet még egyáltalán nem merítettünk ki, inkább csak mostanában kez-dünk teljesen megérteni.� n Dolhai Lajos

Egyházi útjelző

oKtóBEr üzEnEtE:“A hit a remélt dolgok biztosítéka, a nem látható dolgok bizonyítéka” (Zsid 11,1).

A televíziósok minden jelentősebb egyházi eseményen készítenek felvételeket

FOTó

: SZ

AR

VAS

IST

VÁN

III. évfolyam, 10. szám2012. október

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2012. október

CMYK CMYK

ZarándoklatSoK diáK és pedagógus vett részt egyházmegyénkből is a katolikus iskolák tanév-kezdő közös zarándoklatán Mátraverebély - Szentkúton. A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbkép-zési Intézet és a kegyhely által közösen szervezett rendezvény kétévente kerül sorra. Idén a Szentatya által meghirdetett Hit Éve állt a középpontban. A szentmisét Veres András, szombathelyi püspök mutatta be.

Diósgyőri búcsúA Szűz Mária Szent Neve bú-csút szeptember 9-én tartot-ták Diósgyőrben. Az ünnep zászlófelvonással kezdődött a helyi országzászlónál, ahol Seresné Horváth Zsu-zsanna önkormányzati képviselő mondott beszédet. Ezután a hívek Mária éne-keket énekelve vonultak át a templomkertbe, ahol a bú-csúi szentmise főcelebránsa Juhász Ferenc kanonok, gyöngyösi plébános volt.

TehetséggondozásA MiSKolCi Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium tehetséggondozó tanfolyamot indít 4. és 8. osztályos tanulók számára magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tan-tárgyakból szombat délelőt-tönként 8.30-tól 10 óráig. Jelentkezés a helyszínen, a foglalkozást tartó tanárok-nál, illetve a 46-os körzet 412-024-es telefonszámon.

Diákok takarítottakA VöröSMArtY Mihály Ka-tolikus Általános Iskola és Óvoda hetedik-nyolcadik osztályos és tanulószobás diákjai idén is vállalkoztak a Kálvária-domb megtisz-títására, amely igencsak rászorult az akcióra. Az önzetlen és szorgalmas munkának köszönhetően a vasárnap délelőtti szent-misét már hozzá méltó környezetben celebrálhat-ták. A Mindszenti plébánia Karitász csoportja vendégül látta a fiatalokat.

h í r s orhírek a hóna p v erse

Weöres Sándor

Én is

WeöreS Sándor (1913– 1989) író, műfordító, irodalomtudós. Bravúrosan verselő, egészen sajátos hangú költő.

egyházmegyei Hírekkiadja az egri Főegyházmegye

3300 eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

kedvezményes előfizetés:06-80/513-646

Ettől a tanévtől – az összevo-nások után – 31 iskola műkö-dik az Egri Főegyházmegye fenntartásában. Az idén 16989 diák kezdte meg a munkát

1180 pedagógus irányításával. A katolikus intézmények nem alakulnak ki egyik napról a másikra, létrejöttüket az Egy-házmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága (EKIF) a helybeli egyházközséggel és plébáno-sával közösen igyekszik türel-mesen segíteni.

Juhász Ferenc gyöngyösi plé-bános, az EKIF elnöke úgy fo-galmaz, hogy nyugodt, alkotó légkört kialakítva szeretnének pozitív folyamatokat elindítani az iskolákban. Ez elsősorban az érintett intézményvezetők és pedagógusok feladata.

– Hiszünk a pedagógusok-ban. Úgy vélem, alapvetően szakmáról van szó, amelyet le-het rosszul és lehet jól csinál-ni– mondja az elnök. – A szak-mai helytállást és a katolikus értékrend elfogadását várjuk el, amelyek jelentős eredmény-hez vezethetnek. Intézmé-nyeink vezetőinek nemcsak a normatívákkal és az óraszá-mokkal kell törődniük, hanem valami teljesebbel is. Arra ösz-tönözzük az iskoláinkat, hogy ne az országos nagy „hullám-veréssel” foglalkozzanak, ha-nem minél inkább legyenek részei településük közösségé-nek. Hogy hasonlattal éljek, mindegyik intézményünk egy–egy hajó, amelynek érté-kes a rakománya, abban kell segítenünk, hogy lehorgonyoz-hassanak az egyházi öböl nyu-galmában. Tudom, hogy nem egyszerű belépnie a papnak egy olyan iskolába, ahol eddig talán nem is látták szívesen. Ezért is kísérem figyelemmel és támogatom az intézmények vezetőit, illetve a plébánoso-kat, hogy minél jobb kapcsolat és együttműködés alakuljon ki köztük. Előbb-utóbb meg-találjuk a helyes arányokat: most nem templomot építünk, hanem iskolát.

Németh Zoltán az EKIF okta-tási osztályának vezetője 2010 novemberében pedagógus

végzettséggel is rendelkező ügyvédként kapott megbízást arra, hogy az egyházmegye által átvett és működtetett is-kolák ügyeivel foglalkozzon. Az új intézmények miatt olyan mértékben növekedtek felada-tai, hogy 2012 nyarától már fő-állásban végzi tevékenységét. Annál is inkább, mert sok jogi kérdést vet fel a folyamat, és azok általában pedagógiai kér-désekkel is összekapcsolód-nak. A legnagyobb bővülés eb-ben a tanévben történt, ezért a működéshez új szervezet szükséges. Annak pedig meg-felelő helyet kellett találni, ez pedig az egri Kispréposti pa-lota épületében sikerült. Régi és új munkatársaival együtt kell kialakítania a fenntartói ellenőrzés rendszerét, az új jogszabályokkal összhangban helyes arányt találva a fenn-tartói irányítás és az intéz-ményi önállóság között. Már az első félévben igyekeznek ennek jegyében végigjárni az iskolákat, hogy minél több ta-pasztalatot gyűjtsenek.

– Amikor vállaltam a felada-tot – teszi hozzá -, még a folya-mat elején tartottunk. De ez

nem riasztott el, mert pedagó-gus elkötelezettségem és csa-ládi hagyományaim alapján is úgy éreztem, hogy a Gond-viselő segítségében bízva segí-tenem kell a katolikus iskolák ügyét.

–Az idén a 16 intézmény át-vételének előkészítése rend-kívüli kihívást jelentett, ugyanakkor felemelő érzés is – mondja Mariscsák István, az EKIF oktatási tanácsosa, aki 2011. augusztus 15-től dolgo-zik az érsekségen. Feladata a szabályszerű működés ellen-őrzése, a nevelőmunka segíté-se, különösen az új intézmé-nyek esetében. Alapul szolgál erre a miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium és Kol-légium igazgatójaként eltöltött 19 éve, annak minden meg-oldott problémájával és öröm-teli élményével. Szakértőként az ország számos katolikus iskolájában végzett helyszíni ellenőrzést, illetve pedagógiai

programokat és vezetői pályá-zatokat bírált.

– Leginkább mégis az segíti az iskolák vezetőivel való kap-csolattartásomat, hogy magam is „jártam a cipőjükben” - fűzi hozzá. – Az elmúlt tanévben a hangsúly inkább az adminiszt-ratív feladatokra került, mert induláskor a szabályozás a leg-

fontosabb. Ennek ellenére ak-kor is sikerült ellátogatni csak-nem mindegyik közoktatási in-tézményünkbe. Beigazolódott számomra, hogy komoly és igé-nyes szakmai munka folyik – értéket teremtenek. Öröm volt tapasztalni a katolikus lelkület egyre több megnyilvánulását. � n GÁBoR LÁSZLÓ

idén 16 intézmény került a Főegyházmegye fenntartásába. Ezek a következők: Szent Mihály Katolikus Általános Iskola, Bánréve; Felsőzsolcai Szent István Katolikus Általános Iskola; Szent László Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Encs; Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola; Diósgyőri Szent Ferenc Római Katolikus Általános Iskola; Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola és Óvoda, Miskolc; Bolyai János Katolikus Általános Iskola, Szerencs; Apáczai Csere János Katolikus Általános Iskola, Apc; Adácsi Szent Jakab Katolikus Általános Iskola; Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakközépiskola, Eger; Vámosgyörki Visontai Kovách László Katolikus Általános Iskola; Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Jászalsószentgyörgy; Jászapáti Szent Imre Katolikus Általános Iskola; Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium; Liska József Katolikus Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium, Jászberény; Petrovay György Katolikus Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda, Nagykörű.

Az egyházi „öböl” nyugalmában

Katolikus iskolák születnek

Egyre több kisdiák köszönti a Veni Sanctét az Egri Bazilikában.

Én is világot hódítani jöttem s magamat meg nem hódíthatom.

Csak ostromolhatom nehéz kövekkel vagy ámíthatom és becsaphatom. Valaha én is úr akartam lenni ó bár jó szolga lehetnék! De jaj, szolga csak egy van: az Isten s uraktól nyüzsög a végtelenség.

Juhász Ferenc

Mariscsák István

Németh Zoltán

Egerből indultak a szegénygondozókA ferenCeS szegénygondozó nővérek szeptember 14-én, Mátraverebély–Szentkúton ün-nepelték alapításuk 85. évfor-dulóját. Az ünnepi szentmisét Beer Miklós váci püspök celeb-rálta. De hogyan is kezdődött? 1927-ben ezen a napon öt fia-tal lány, akik a ferences világi rend (egykori nevén harmad-rend) tagjai voltak, életüket ünnepélyesen felajánlották itt Istennek és a Szűzanyának, a legszegényebbek szolgálatára, oslay oswald ferences tarto-mányfőnök útmutatásai sze-rint.

A ferences páter szívéből és agyából pattant ki az Egri nor-ma rendszere, amely hatékony megoldás volt a két világhábo-rú közötti időkben arra, hogy fölkarolja az egyház a szegé-nyeket, együttműködve a társa-dalommal és az állammal. Így született meg Egerben a feren-ces szegénygondozó nővérek rendje, melynek oswald atya mellett alapítója volt két nővér is, Páhok Mária Franciska és Kroumann Mária Magdolna. A

kezdeményezést teljes odaadás-sal támogatta Szmrecsányi La-jos egri érsek, és hamarosan világhírre tett szert az oswald atya által Egri normának ne-vezett szegénygondozási mód-szer.

Három együttműködő részt-vevője van. Az első az állam, illetve a helyi közigazgatás, amelynek az a feladata, hogy pontos és naprakész nyilván-tartást vezessen a legszegé-nyebbekről. A második az adott település közmegbecsü-lésnek örvendő hölgyei, akik vállalják, hogy a tehetőseb-bektől havonta egyszer ado-mányt gyűjtsenek a szegények javára. A harmadik pedig a szegénygondozó nővérek, akik a közigazgatási listák alapján és a hölgyek által előteremtett anyagiak felhasználásával – lehetőleg saját otthonukban – segítik a rászorultakat, sze-mélyre szabott módon, vagyis azzal, amire valóban szüksé-gük van az élethez és ahhoz, hogy visszailleszkedjenek a társadalomba.

Ha kalanddá változik a hittan tanulásaA HittAnoSoK egyik legnagyobb magyar nyelvű versengése a Lakitelek Alapítvány szerve-zésében történik. Immár ha-gyományosan, évente rendezik meg a Kárpát-medencei Egy-háztörténeti Versenyt, amelyre rendszeresen készít fel csapato-kat Csák György, az egri Bazili-ka egyházközségi képviselőtes-tületének elnöke.

Bár 2007 óta a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázi-um nyugdíjasa, ma is változatlan lendü-lettel segíti a diákok felkészülését. Ahogy mondja, annak idején, 1990-ben még Seregély István, nyugalmazott egri érsek bízta meg iskolájá-ban a hittan oktatásának szer-vezéséve. Amikor hallott a laki-telki kezdeményezésről, kedvet kapott a versengéshez, és a gár-donyis tanulókat is fellelkesí-tette. Az első időben még az is-kolában dolgozott, ezért olykor még hat csapatot is elindított egy-egy évben. Akkoriban így szép helyezések születtek, az összesen versengő 60-70 csapat közül egy-két gárdonyis min-dig az élmezőnybe került. Mos-tanában a Bazilika hittanosai közül szed össze egy csapatra való fiatalt.

Általában egy-egy kiemelke-dő, többnyire magyar egyházi személyiség szerepel a vetél-kedő homlokterében, például Mindszenty bíboros, Márton Áron vagy Prohászka otto-kár, de nemcsak az ő életmű-vük kerül terítékre, hanem sok más izgalmas kérdés is. A versengés során már a selejte-

zők alkalmával is igyekeznek alaposan meg-forgatni a jelent-kezőket, változa-tosan, játékosan adják fel a kér-

déseket. Ezért nem elég a pusz-ta tudás, alkalmazni is kell az ismereteket. A résztvevők még évek múlva is szívesen emlé-keznek vissza egy-egy fordu-lóra, vagy a döntő izgalmára, nem is szólva az ott szövődő barátságokról, az emberi kap-csolatokról.

Csák György szerint az isko-la nemcsak a tanórákat jelenti, legalább ennyire fontos az a kaland, amelyet az ilyen alkal-mak jelentenek. Tanítványai közül már papot is szenteltek, de ha valaki nem is lép egy-házi pályára, akkor is mindig megőrzi magában a versenyek semmihez sem hasonlítható a hangulatát.

�n A résztvevők még évek múlva is szívesen emlékeznek vissza .

CMYK CMYK

CMYK CMYKCMYK CMYK

Pyrker kiállítás EgerbenA Múzeumok Őszi Fesztiválja egri rendezvényeinek keretében október 13-án nyitotta meg Ter-nyák Csaba egri érsek a ,,Pyrker 185" című tematikus kiállítást Egerben, a Főegyházmegyei Könyvtár barokk termében. A kiállítás apropóját az adja, hogy a főpap egri beiktatásának 185. évfordulóját ünnepeljük idén. Az egyházmegye és a könyv-tár is sokat köszönhet Pyrker János egri érseknek – mond-ta a kiállítás-megnyitón Löff-ler Erzsébet igazgató. Ternyák Csaba érsek szerint Pyrker Já-nos László nemcsak főpapként, hanem a kultúra, az irodalom művelőjeként és mecénásként is kiváló volt. Új lendületet hozott a városba. Felépítette az érseki palota déli szárnyát. Itt mutat-ta be a gyűjteményét, azokat a képeket, amelyeket Velencéből hozott magával. Később ugyan-ezt a gyűjteményt felajánlotta az akkor alapított Magyar Nem-zeti Múzeum javára. Képes volt a közösség érdekében alkotni,

adakozni, javairól lemondani. A kiállítást Kiss Klaudia művé-szettörténész-hallgató rendez-te. A Pázmány Péter Egyetem hallgatója azzal foglalkozik, hogy milyen szerepet töltöttek be az egyházi főméltóságok a magyarországi mecenatúrá-ban.

A rendezvényen az Urbán Pé-ter karnagy által dirigált Egri Bazilika kórusa énekelt.�n H. J.

Mit jelent a Hit Éve?Ternyák Csaba egri érsek gondolatai a megnyitónA Hit Éve egyházmegyei meg-nyitóján – amelyen részt vett az egyházmegye papsága – Ter-nyák Csaba egri érsek tartott szentbeszédet az Egri Baziliká-ban, október 11-én. Mint emlé-keztetett rá, azért hirdetik meg most ezt a tematikus évet, mert éppen 50 évvel ezelőtt kezdődött az egyház életében mérföldkő-nek számító II. Vatikáni Zsinat, amely összefonódik a katolikus hit modern megfogalmazásával. Mi is ennek az évnek az üzene-te? A választ keresve az érsek beszédéből idézünk.

„XVI. Benedek pápa azért hirdette meg a Hit Évét, hogy újra felfedezzük a hit útját. A mai nappal tehát egy olyan időszak kezdődik, amikor újra felfedezhetünk valamit, ami már a miénk, mindennapjaink szerves része, ami teljesen ki-tölti életünket és egyúttal örök célt is ad neki. A hit számunkra olyan, mint a levegő, amelyet a nélkül lélegzünk be, ahogy ar-ra külön gondolnánk. A hit éle-tünk nagy kalandja, amire mi papok mindent feltettünk, ami-re rátettük egész életünket…

Mindez olyan időszakban tör-ténik, amikor maga a pápa is többször szólt a hit válságáról… A hit kérdését sok ember a nem fontos kérdések kategóriájába helyezi. Lebegteti saját válaszát, úgy gondolja, hogy még később is ráér ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. Ennél sokkal fonto-sabbnak és sürgősebbnek ítélt ügyei töltik ki életét, amelyet úgy rendez be, mintha ez a földi élet örökké tartana.

Amikor mi a hitről beszé-lünk, nyilvánvalóvá kell ten-nünk, hogy a mi hitünk nem csupán általános pozitív hozzá-állás az élethez. Mi nem csupán abban hiszünk, hogy a világ dolgai jobbra fordulnak, és a jö-vő kilátásai jól alakulnak. Sőt, a hit számunkra nem is csak a transzcendens világba vetett hitet jelenti, amely arra vonat-kozik, hogy a látható világon túl van egy láthatatlan világ, amelynek dimenzióit jelen lét-állapotunkban csak a hit se-gítségével tudjuk megragadni. Hitünk túlmutat azon is, hogy létezik egy a világot létrehozó és azt fenntartó szellem, egy minket sokszorosan felülmúló intelligencia, amely a látható vi-lág ősoka. Mi hisszük azt, hogy ez az intelligencia személyes tulajdonságokkal rendelkezik, akinek neve van, aki kapcsola-tot keresett az emberrel, feltárta magát, annak ellenére, hogy az ember fellázadt ellene.

Szövetséget kötött előbb egy néppel, majd amikor Jézus Krisztusban eljött közénk, szö-vetséget ajánlott az egész em-beriségnek. Benne teljesen fel-tárta magát és meghívott min-ket, mint fogadott fiait az isteni életre. Azáltal, hogy saját életé-be von minket, szeretetből örök életet is ajándékoz nekünk…

A Hit Éve során fedezzük fel napról-napra hitünk mély-ségeit és szépségét, hogy álta-la egyre mélyebb kapcsolatba kerüljünk a mi Urunk Jézus Krisztussal és keresztény hiva-tásunk szerint éljünk.”�n G. L.

Szent Erzsébet beragyogja életünkÖt éve, hogy XVI. Benedek pápa a sárospataki plébániatemplo-mot pápai kis bazilika rangra emelte. Ebből az alkalomból az évfordulón, október 19-én az apostoli nuncius, Alberto Bot-tari de Castello érsek – a Szent-atya magyarországi követe – mutatott be ünnepi szentmisét. „A bazilikai rang megtisztel-tetés, egyben kötelezettség is, mert csak a legkiválóbbakat illeti meg” – hangsúlyozta az apostoli nuncius. Hozzáfűzte végül azt is, hogy azt tapasztal-ta, hogy az itteni hitélet minden szempontból megfelel az öt év-vel ezelőtt megkapott magas el-ismerésnek.

Az őszi búcsú rózsafüzérrel, majd Kálmán Peregrin ferences atya lendületes előadásával, ta-nító jellegű katekézisével kezdő-dött. Az ünnepélyes bevonulást követően Ternyák Csaba egri érsek köszöntötte Alberto Bot-tari de Castello érseket a királyi városban, amely Szent Erzsébet szülőhelye. Mint mondta, nagy megtiszteltetés az apostoli nun-cius jelenléte ebben a fővárostól távoli városban. A pápai követ személye különleges módon összekapcsolja a jelenlévőket a Szentatyával, Krisztus földi hely-tartójával, akinek sajátos külde-tése, hogy megerősítse testvéreit a hitben. A nunciustól is azt kér-jük a Hit Évében, hogy erősítsen meg minket katolikus hitünk-ben - mondta az egri érsek.

Az apostoli nuncius megkö-szönte a meghívást, és örömét fejezte ki, hogy a latin és görög szertartású püspökökkel, pa-pokkal és hívekkel ünnepelhe-ti a bazilikai rang elnyerését. Aláhúzta, hogy a város nagy szülöttét, Szent Erzsébetet a világon mindenütt ismerik és tisztelik, az ő példája is segíthet

abban, hogy méltó módon indít-suk el a Hit Évét.

Latin nyelvű szentmiséjének prédikációjában is a nagy ma-gyar szent alakját idézte fel, akinek emléke – mint mondta – megérinti szívünket. Élete a hit és a szeretet csodálatos példája, ezért még ma is beragyogja az életünket. Feleség, anya és Jézus Krisztus szerelmese, aki a szegé-nyekben szolgálta Őt. Sokat szen-vedett özvegy, akitől nemcsak királynéi címét, de gyermekeit is elvették. A sokszor felidézett rózsacsoda méltó jelképe egész életének. Sárospatak királyi vá-rosában született és élte le első éveit. A nuncius hangsúlyozta, hogy látogatásával ki akarja fe-jezni az iránta való tiszteletét.

A továbbiakban arról beszélt, hogy a világ számos helyén megfordult, amíg a Szentatya magyarországi apostoli nunci-ussá nevezte ki. Összevetve más országokkal, ez az ország olyan ezeréves keresztény tradícióval

rendelkezik, amelyek rangos épületekben is kifejeződik. A bazilika rangot csak a legki-tűnőbbek kaphatják meg, mert fejedelmi méltóságot jelent – Krisztus királyságát jelképezi. A Sárospataki Bazilika méltó az elnevezésre, dicsőséges múlt-ja és a városban született szent miatt is. Mivel ez az ünnep egy-beesik a Hit Évének kezdetével, a pápa követe arra biztatott min-denkit, hogy járjanak tovább az úton, amelyet a történelem és Szent Erzsébet alakja kijelölt. A mise végén Kecskés Attila plé-bános köszönte meg a biztató szavakat, megerősítve, hogy az itt élő emberek feladatnak és szolgálatnak tekintik a bazili-kai rangot.

Alberto Bottari de Castello ér-sek végül apostoli áldást adott a híveknek, hozzáfűzve, hogy mély benyomást tett rá az itt ta-pasztalt hitélet, amelyről beszá-mol majd a Szentatyának is.� n Gábor László

Felújított templomAz egri Szervita Fájdalmas Anya templom idén 260 éves. A felújított épület megáldására október 7-én került sor. Az új cserépfödém felrakása, a toronysisak rézlemez fedése, külső kőrestaurálási munkála-tok, és végül a külső homlokzat kőműves és festési munkálatai történtek meg. A szentmisét Ternyák Csaba érsek végezte. Az ünnepségen a város vezetői és a hívek közösen adtak hálát a Jóistennek. Hároméves mun-kálatok fejeződtek be ezzel az ünnepi alkalommal.

Húszéves a hittanári szakOKtóber 20-án öregdiák ta-lálkozót tartottak az Egri Hittudományi Főiskolán azok számára, akik az elmúlt két évtizedben az intézményben szereztek hittanári diplomát. A találkozó a Szent János Továbbképző Központ kápol-nájában szentmisével kez-dődött, majd pedig „osztály-főnöki órával” folytatódott az Érsek udvari tanteremben. A szentmise celebránsa és a beszélgetés vezetője Dolhai Lajos, a főiskola rektora volt.

Szőlős búcsú Az idei Szent Vencel napi sző-lős búcsú pincemustrával kezdődött Tállyán. A borsze-retőket 14 pincészet nyitott kapukkal várta. A szépen feldíszített plébániatemp-lomban. az előesti koncerten Sebestyén Márta és a Gryllus testvérek szerepeltek, dísz-vendég Seregély István nyu-galmazott egri érsek volt. A vasárnapi szentmisét Mikolai Vince pápai prelátus diósgyő-ri plébános mutatta be Szent Vencel tiszteletére.

h í r e k

j e g y z e t

Ternyák Csaba egri érsek köszöntötte Alberto Bottari de Castello érseket

Nemcsak Rómában, ha-nem a helyi egyházak-ban is ünnepélyes for-

mában megkezdődött a Hit Éve, ami egészen 2013. november 24-ig, Krisztus király ünne-péig tart. XVI. Benedek pápa néhány hónappal ezelőtt egy külön dokumentumban meg-fogalmazta ennek a sajátos, te-matikus évnek a céljait.

A Szentatya szerint a „kegye-lem nagy pillanata” lesz a Hit Éve, amikor még teljesebben fordulhatunk Istenhez, meg-erősíthetjük hitünket, és öröm-mel hirdethetjük Őt az embe-reknek. A pápa reméli, hogy ez új lendületet adhat az egyház missziójának, és kivezetheti az embereket abból a sivatagból, amelyben gyakran találják ma-gukat hit és vallásosság nélkül. Nyilvánvaló, a legfőbb cél az, hogy megerősödjünk hitünk-ben és jobban megismerjük hitünk tartalmát: „fölfedezni a megvallott, ünnepelt, megélt és megimádkozott hit tartal-mát, és reflektálni magának a

hitnek az aktusára, olyan fel-adat, amelyet minden hívőnek vállalni kell, főként ebben az esztendőben” (A hit kapuja, 9).

Ezért a most kezdődő évben többet beszélünk és írunk a

hitről, illetve a keresztény hit sajátosságairól. Mit jelent hin-ni? Miért és mit hiszünk? Mi katolikus hitünknek, vallásos-ságunknak a lényege? Jó alka-lom lesz számunkra is, hogy a Szentatya buzdításának eleget téve keresztény hitünkről gon-dolkodjunk és elmélkedjünk.

A Hit Évében gyakran be-szélünk majd arról, hogy kü-lönbséget kell tennünk a hit, mint személyes magatartás és a hit tartalma között, vagy-is a hit, amellyel hiszek nem ugyanaz, mint a hittartalom, amit hiszek. Azután arról sem feledkezhetünk meg,

hogy a kettőt nem lehet és nem is szabad elválasztani egymástól.

Amikor a Szentatya meghir-dette a Hit Évét, tulajdonkép-pen két dologra szerette volna

fölhívni a figyelmünket. A II. Vatikáni Zsinat előtt – ami a hit gyakorlását illeti – az egyik probléma az volt, hogy a hit alatt azt értettük, hogy van sok hitigazság, azt megtanuljuk a katekizmusból, és aki ezeket igaznak elfogadja, az a jó kato-likus. A zsinat rámutatott ar-ra, hogy ez önmagában kevés, mert a hit mindenekelőtt sze-mélyes magatartás, amellyel rábízzuk magunkat a kinyilat-koztató Istenre, elfogadjuk a Tőle adott kinyilatkoztatást.

A zsinat utáni években aztán újabb egyoldalúság jelentke-zett. Jogosan hangsúlyoztuk,

hogy a legfontosabb az Isten-nel, Krisztussal, a Kinyilatkoz-tatóval való személyes kapcso-lat, de mindeközben a kinyi-latkoztatás tartalma mintha elhalványult volna. Sokan úgy gondolták, hogy ez nem is olyan fontos, csak az a lénye-ges, hogy higgyünk. Az már nem számít, hogy mit. Ennek a szemléletmódnak és a vallási tudatlanságnak lett az eredmé-nye, hogy nagyon sokan csak a „magunk módján”, a saját elgondolásuknak megfelelően gyakorolják a vallásukat.

A Szentatya és a Hit Éve most arra hívja fel a figyelmünket, hogy a

teljes igazságot kell látnunk, a hit tartalmát is, ami nem más, mint maga az igazság, amit Krisztus kinyilatkoztatott, mert csak arra lehet építeni az életünket. Adja Isten, hogy a Hit Évében megerősödjünk hi-tünkben, és a hitoktatás külön-böző formái által egyre jobban megismerjük hitünk tartalmát!� n Dolhai Lajos

Megerősödni a hitben

nOveMber üzenete:,,Az igazaknak az Úr ad szabadulást, Ő a védelmük a szükség idején” (Zsolt 37,39).

Pyrker János érsek

III. évfolyam, 11. szám2012. november

Az apostoli nuncius látogatása Sárospatakon

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2012. november

CMYK CMYK

TestvérkapcsolatAz egri Santa Maria Gim-názium tavaly sikeres testvériskolai kapcsolatot létesített a németországi Eichstätt-ben működő Ward Mária Iskolával. Ennek a kapcsolatnak az eredmé-nye, hogy nyár elején 15 di-ákjuk utazhatott a München melletti kisvárosba, majd ősszel ők látták vendégül az eichstätti diákokat és taná-raikat.

Jótékonysági koncertJótéKonYsági hAngver-senYt szerveztek a Vörös-marty Mihály Katolikus Általános Iskola és Óvoda pedagógusai, Balga Tiborné, Bodonyi Hedvig, Kóródiné Szabó Judit, Kovács Mária és Szádeczki Marianna ok-tóber 14-én kollégájuk, az intézmény egyik tanítónője gyógyulásának elősegítésé-ért. A rendezvényt Palánki Ferenc segédpüspök nyitot-ta meg.

Nagyiváni keresztKeresztet szentelt Berecz-kei Miklós plébános Nagyivá-non, a község bejáratánál. A fából készült feszület Bodnár János asztalos munkája, és a Fekete család hitéről, Isten iránti hűségéről tesz tanúsá-got. A falu hívő népe áhítattal énekelte a szenteléskor: A keresztfához megyek.

KiállításA sárospAtAKi Szent Erzsé-bet Házban a Magyar Ka-tolikus Kultúra Napjainak keretében könyvbemuta-tóval egybekötött kiállítás megnyitót tartottak október 8-án. Somogyi György és Técsy Judit: Gerontius álma című tárlatát Kuklay An-tal kanonok nyitotta meg. Közreműködött a Gaudium Musici női kamarakórus.

A jó hír hangja 12 éve A szent István Rádió mű-ködésének 12. évfordulója alkalmából október 26-án az Egri Bazilikában mon-dott hálaadó szentmisét Ter-nyák Csaba egri érsek. Mint szentbeszédében elhang-zott, az egyházmegye egyik legjelentősebb intézménye a nehéz körülmények között is talpon maradt, s eljuttatja a Jó hír hangját az otthonok-ba. Megköszönte a hallgatók erkölcsi és anyagi támogatá-sát és a munkatársak áldo-zatos munkáját.

h í r s orhírek a hóna p v erse

Babits Mihály

Isten gyertyája

BABits MihálY (1883 – 1941) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alak-ja, a Nyugat első nemzedékének tagja.

egyházmegyei hírekKiadja az egri Főegyházmegye

3300 eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-80/513-646

Új fogadalmasok léptek a Krisztus Király Szolgálóle-ányai Közösségbe Egerben, október 6-án. Az „Ancillae Christi Regis”, azaz a „Krisz-tus Király Szolgálóleányai” közösséget Bécsben Leopold Engelhart kanonok alapította 1926-ban hat női taggal, akik akkor aktív munkatársai vol-tak a lelkészi munkában. A mozgalom tagjai a világi életben teljesítenek szolgálatot, s nap-jainkban már öt országban van-nak jelen. Életüket az Egyház és a felszentelt papok szolgálatára szánják, többen plébániákon, egészségügyben, néhányan sze-gények, elhagyatottak között szolgálják embertársaikat.

Magyarországra egy oszt-rák szerzetes és egy vele érke-ző nővér hozta el a hírüket. A közösség első magyarországi tagja a szendrőládi Soltész Mária volt, a közösség lelki vezetője az egri Lengyel Gyu-la atya. Jelenleg 14 tagjuk van, a magyarországi nővérek mindegyike egri egyházme-gyés, így a közösség székhe-lye 2010-től Nyíregyházáról

átkerült Egerbe. Soraikba ha-jadonok mellett befogadnak özvegyasszonyokat is.

Egerben, az Érseki Papnevelő Intézet kápolnájában a közös-séghez való tartozásuk jeleként ketten tettek örökfogadalmat. H. Gömöri Rita és Székely Nagy Janka arra tett ígéretet, hogy világi életük során a tisztaság, szegénység és engedelmesség evangéliumi tanácsait valósít-ják meg. Török Julianna - az áldozópapság szolgálatának se-gítésére - egy évre szóló ideig-lenes fogadalmat tett. Az ünnepi szentmisét bemutató Ternyák Csaba érsek szerint a közösség munkája azért fontos, mert tag-jaik Istennek elkötelezett életet élnek. Elmondta: ha valaki fel-ismeri, hogy őt az Isten hívja valamire, azonnal készen kell állnia. Fontos, hogy az Istennel kapcsolatban megőrizzük nyi-tottságunkat, hogy szívünk-ben őszinte, mély hit legyen. Beszéde végén az érsek azt kí-vánta az ünnepelteknek, hogy maradjanak hűségesek ahhoz a hivatáshoz, amelyet kaptak.

A közösség új tagjait H.

Gömöri Rita mutatta be olva-sóinknak: „Az egri érsekségen dolgozom. A közösséggel 2002-ben találkoztam, amikor meg-özvegyültem. Meglátogattam őket, és az általuk képviselt lel-kiség annyira megfogott, hogy éreztem, ide szeretnék tartozni. 2003-ban befogadott a közös-ség, majd két év próbaidő után, 2005-ben letettem az első ideig-lenes fogadalmat, s megkezd-hettem a noviciátust. Az örök fogadalmat az után tehettem le, hogy nagykorúak lettek a fiaim, akik jelenleg kispapok az Eg-ri Szemináriumban. Székely Nagy Janka velem együtt tette le az örökfogadalmat. Varrónő-ként dolgozott, majd elvégezte a hittanár–nevelői szakot. Ne-ki három felnőtt családos fia van, férje elhunyt. Ő a szemi-nárium elöljáróinak munkáját segíti. Ez a szerzetesi vállalá-sa, takarít, varr rájuk. Török Julianna Gyöngyössolymoson él. A ferenceseknél vállalt fel-adatot. Mindannyian a papok munkáját igyekszünk segíteni munkánkkal és imáinkkal is.”

n (homa)

A papok munkáját segítik

Török Julianna, Székely Nagy Janka és H. Gömöri Rita tett fogadalmat

Engem nem tudtak eloltani:élek és itt vagyok, itten!Pedig nagy világ-szelek eléemelted hős, vak, kicsi gyertyád –mit akarsz velem, Isten?Inog a láng már és tövig égbölcs, szent, konok kezeidben. –S új szelek jönnek, fattyu-vihar,vakarcs-poklok szégyen-fuvalma –mit akarsz velem, Isten?Szégyen-szél, fattyu-lehellet iszord annak, aki mezitlen:gyötörni tud, eloltani nem,míg viaszom csöppig kisírom –mit akarsz velem, Isten?Mért tart magasra nagy tenyered?és milyen éj vize zug lenn,hol sisteregve kiszenvedekha majd kegyetlen beledobsz, hogykörmödre ne égjek, Isten?

Templom és kőkereszt kapott védettségetJelentős építészeti emlékek kaptak műemléki védettséget az Emberi Erőforrások Minisz-tériumának szeptember 14-én közzétett rendeletével. Többek között - az Egri Egyházme-gyéhez tartozó - Csaba László tervei alapján épült hollóházai római katolikus templom, va-lamint a nagytályai Berki-ka-nyarban lévő kőkereszt.

A modern hollóházi temp-lomot 1967-ben építették - a porcelángyár rekonstrukciója miatt lebontott régi helyett - a falu fölötti domboldalra. Az épületet Csaba László Ybl-dí-jas építész tervezte. A belső-ben látható keresztút stációi Kovács Margit keramikus alkotásai. Figyelmet érdemel még Somogyi József Krisz-tus-corpusa és Szász Endre porcelán táblaképe is. A temp-lomhoz vezető lépcső mentén helyezték el az Egri Baziliká-ban látható, Takács István ál-tal festett stációképek porce-lánra vitt másolatait.

Az igazi meglepetést a nagy-tályai kereszt védetté nyilvá-nítása jelenti. E döntés célja az alkotás képzőművészeti értékeinek, valamint tájképi szerepének megőrzése. Az el-árvult emléket egy egri állat-orvos, dr. Csókay Csaba vette gondozásba élvekkel ezelőtt, s öt éve a helyiek támogatá-sával újították fel. Elmondása szerint a restaurálás hálából történt. Egyrészt, mivel 2007 telén végtagtrombózisból ere-dő tüdőembóliával két hétig kórházban feküdt, de a Jóisten segítségével felgyógyult. Más-részt közel 20 évig ez a térség adott neki családfenntartó munkalehetőséget.

A kereszt környezete tel-jesen elgazosodott, annyira, hogy egy nagytályai isme-rőse, aki 30 éve naponta be-járt Egerbe, nem is tudott a keresztről. Gondolta, rendbe hozza, és muskátlit ültetett a lábazata elé. Néhány nap

múlva csapást tisztogatott, s a kereszt talapzata előtt felásott egy kis, íróasztalnyi terüle-tet. Rengeteg kőtörmeléket és gyökérzetet talált ott. Egy hét múlva ismét ásót vitt, további gyökereket szedett, s vitt ma-gával egy muskátlit, vödörnyi kerti földet, érett komposztot, vizet. Amikor negyedik alka-lommal ment locsolni, óriási meglepetésben volt része. Va-laki észrevette a muskátlit, az egyik tartalék vizesflakon majdnem üres volt, a virág földje pedig nyirkos. Ahogy elmondta, nagy boldogság és öröm árasztotta el, otthon boldogan mesélte el a felesé-gének.

A kereszten az 1815-ös év-szám nehezen, de még kiol-vasható volt. A kő több helyen feltáskásodott, letöredezett, de legijesztőbbnek a Corpu-son lévő repedés számított. A kereszt restaurálását Vaskó Pál egykori érsekségi főépí-tész javaslatára végeztette el. A helyiek segítségét is kérte a környezetet szépítésében. Mivel ritkaság a külterüle-ti, 200 éves kőkereszt, célul tűzte ki a műemlékké nyilvá-níttatását. Ennek érdekében rengeteg irat, igazolás, fotók beszerzése után, 2008 őszén beadvánnyal folyamodott a műemlékvédelmi hatósághoz. Ennek eredménye lett a védet-té nyilvánítás, ami dr. Csókay Csabának köszönhető.

n Homa János

Nagytályai kőkereszt

Sporttagozat is indul a cisztereknélAz egri Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium a következő tanévtől is elindítja jól bevált képzési for-máit. Kínálata a 2013/2014-es tanévtől sporttagozattal bővül. A Magyar Olimpiai Bizottság ugyanis az intézményt alkalmas-nak találta a köznevelési típusú sportiskolai feladatok ellátására.

Sportiskolai képzésre az álta-lános iskolai tanulmányi ered-mények, a központi írásbeli

vizsga, a szóbeli meghallgatás és a sportegészségügyi és fizi-kai képesség-felmérési vizsgá-lat eredményei alapján veszik fel a diákokat. A többi tagozatra az általános iskolai tanulmányi eredmények, a központi írás-beli vizsga, és a szóbeli meg-hallgatás eredményei alapján nyerhetnek felvételt.

A felvételi vizsgák tervezett időpontjai: 2013. január 19., illet-ve a szóbeli vizsga: 2013. február

22. és február 23. Nyílt napok a 8. osztályosok számára novem-ber 26-27-28., illetve december 3. A 4. osztályosok számára decem-ber 3-án.

Kollégiumi elhelyezés a lá-nyok számára az iskola saját kollégiumában, a fiúk számára az Érseki Szent József Kollégi-umban biztosítható. Részletes információk az intézmény hon-lapján (www.gardonyi-eger.su-linet.hu) találhatóak.� n

Hiába sétálok végig a főutcán, nem botlok ismerősbe. A házak

sem a hajdaniak, sorra épül-tek az újak, a régiek is más színeket kaptak. A temetőben állva, mint a szülővárosuktól elszakadtak egyike azon gon-dolkodom, hogy milyen sokat is adott nekem. Tamási Áron szavai járnak eszemben, aki-nek székely hőse, Ábel egé-szen Amerikáig futott, hogy rábukkanjon arra az alap-igazságra: azért vagyunk a világon, hogy otthon legyünk valahol benne.

Aztán egy utolsó pillantást vetve az őszi pompában tün-döklő temetőre, elindulunk

otthonról - hazafelé. Egy év újra eltelt, ennyivel kerül-tünk közelebb az örökkéva-

lósághoz, ezért lélekben és testben is még szorosabban kötődünk elhunyt hozzátar-tozóinkhoz.

A csend hamar megtörik. Menetközben már napi gon-dokról, elintéznivalókról váltunk szót, míg az isme-rős-ismeretlen gyermekkori táj tovatűnik. Amikor ezeket a sorokat írom, eszembe jut újra a gyermekkori otthon,

amelynek a valóságban már nyoma sincs. Csak bennem él tovább, s abban a megkopott

fényképes dobozban, amely-nek tartalmát megmutattam a fiamnak. Minden felvétel egy történet, amelyet vele osz-tottam meg, ahogy nekem is elmesélték egykor, ami nem velem esett meg.

Csak a halottaink nem fe-lejtenek, az élők emlékeze-téből kikoptat bennünket a múló idő.

n Gábor László

Otthonról - hazafelé

j e g y z e t

CMYK CMYK

CMYK CMYKCMYK CMYK

Isteni irgalmasságAz Egri Bazilikában rendezik meg az Isteni Irgalmasság V. Országos Konferenciáját 2013. április 6-án, szombaton, az Iste-ni irgalmasság vasárnapja előtti napon. A háromnapos konferen-cia április 5-én, pénteken, az egri templomok látogatásával, városnézéssel kezdődik. Szom-baton lesznek az előadások és elmélkedések, amelyek részle-tes programját később közöljük.

Vasárnap délelőtt ünnepi szent-mise, délután 3 órakor, az Irgal-masság órájában ünnepélyes szentségimádás lesz.

Előzetes regisztrációt kérnek, azaz be kell jelenteni az igénye-ket, főleg abban az esetben, ha valaki ebédet és szállást kér. Szállás és étkezési lehetőség az egri Érseki Szent József Kollé-giumban. Telefon: (36) 516-960. Regisztrálás: sztjkg@btelnet.hu.

Az egri Sancta Maria Gimnázium 160 éveNovember 16-án az egri angol-kisasszonyok iskolájában arra emlékeztek, hogy a nővérek 1852-ben kezdték meg a leány-nevelést Bartakovics Béla egri érsek hívására. 1948-ban felszá-molták a rendeket, a „szétszóra-tást” követően 1990-ben indult meg újra az oktatás a Kossuth utcai épületben, az évszázados falak között. A megemlékezés ünnepi szentmisével kezdődött, amelyet Seregély István nyugal-mazott egri érsek mutatott be az iskola kápolnájában. Ezt köve-tően a Szent Margit teremben folytatódott a program. Az egy-begyűlt vendégek, öregdiákok Lengyel Gyula atya előadását hallgatták meg, aki a szerze-tesrend történetét ismertette.

Ezután Seregély István nyu-galmazott érsek idézte fel em-lékeit a rendszerváltozás utáni újraindítással kapcsolatosan. Végül Szilágyi Károly író mutat-ta be legújabb kötetét, melyben megemlékezik Juhász Mária nővér iskolaalapító tevékenysé-géről. Az ünnepségen jelen volt a 85 éves Tóth Ilona nővér is, aki nemcsak az argentínai ma-gyar iskolában követhette Ma-ter Juhászt, hanem együtt dol-gozhatott vele, amikor Egerben újraindították az oktatást. Ezt követően a zeneiskolások adtak színvonalas koncertet. Végül az érdeklődők a Boldogasszony Ház folyosóján az iskola tanulói-nak a munkáiból készült kiállí-tást tekinthették meg.

Lektorokat és akolitusokat avattak az Egri Bazilikában

Magukra öltötték a reverendát

Az Egri Papnevelő Intézet má-sodéves kispapjai Krisztus Ki-rály ünnepéhez kapcsolódva, november 24-én, szombaton, szentmise keretében öltötték magukra a reverendát a szemi-nárium kápolnájában. A szent ruhát Balog Gyula, a szeminári-um rektora áldotta meg, mielőtt a hét kispap azt magára vette.

A reverenda már az ókorban is a klerikusok öltözete volt. Ezt a sötét színű köpenyt a tu-nika fölött viselték, amelyet a későbbi korok folyamán kiegé-szített egy fehér színű gallér.

Ez a mai kolláré, amely a tisz-taság jelképe.

Krisztus Király ünnepén dél-előtt az Egri Bazilikában, az ünnepi szentmisében Palán-ki Ferenc egri segédpüspök hat harmadévest lektorrá, hét negyedévest akolitussá avatott. Ahogy a szertartás során is el-hangzott: a lektorok sajátos fel-adata, hogy Isten igéjét olvassák a liturgikus közösségekben. Az akolitusok hivatása pedig az, hogy segítsék a diakónusokat, és szolgálatot végezzenek a pa-pok mellett.

Ugyancsak ekkor volt az 5. évesek admissiója, azaz a diáko-nátus és a papság jelöltjei közé történő felvétele. Ennek során a hat jelölt a püspök előtt nyilvá-nosan és ünnepélyesen kinyil-vánította, hogy egész élete során az Istennek és az Egyháznak kí-ván szolgálni.

A szemináriumi hagyomá-nyokhoz híven a kispapok egy-hetes lelkigyakorlattal készül-tek erre a nagy eseményre. A lelkigyakorlatot Varga László, kaposvári plébános tartotta. Homa János

Szent Imre búcsúNoveMber 4-éN tartották a Szent Imre búcsút Mis-kolc-Újdiósgyőrben. A szent-mise főcelebránsa Szalkai Zoltán József testvér volt, aki elmondta, hogy 1931-ben szentelték a templomot és az akkori hívek azért válasz-tották a templom védőszent-jének Szent Imre herceget, mert sokak számára örök útjelző az élete, mert való-ban istenhívő és szentéletű példás keresztény volt. A szentmise végén körmenetre került sor.

Sárospataki ünnepIdéN Is megrendezték novem-ber 14. és 19. között az őszi Szent Erzsébet napokat. Az Árpád-házi királylány szülő-helyén, Sárospatakon, sok rendezvénnyel várták a ven-dégeket, akik közül többen a határon túlról érkeztek. A Szent Erzsébet Társaság a nyitó napon tartotta ünnepi közgyűlését. Az ötnapos ese-ménysorozaton szentmisék, koncert, ikonszentelés és gyertyás körmenet várta az érdeklődőket.

Újhelyi jubileumreNdezvéNYsorozattal eM-léKezteK meg novemberben Sátoraljaújhelyen arról, hogy húsz éve indult újra a város-ban a katolikus oktatás. A sok értékes program zárása-ként november 26-án ünnepi megemlékezést rendeztek a helyi Latabár Színházban, ahol köszöntőt mondott La-bancz Zsolt piarista tarto-mányfőnök, majd Ternyák Csaba egri érsek emlékezett meg az elmúlt két évtizedről.

h í r e k

j e g y z e t

A másodévesek kezében a reverenda. A szent ruhát megáldották a Szeminárium vezetői

Az adventi időszak az Úr eljö-vetelének várása. De ha már Jézus megszületett, vagyis eljött az Úr hozzánk, mire és kire várakozunk az ad-venti időben? A válasz egy-értelmű: a Megváltó Jézusra, hiszen Ő, aki egykor eljött közénk, különböző módokon újra meg újra el akar jönni hozzánk. Ennek megfelelően a teológiában és a liturgiá-ban négyféle adventről szok-tuk beszélni. A közös ben-nük, hogy mind-egyikre készül-nünk kell.

Az ószövetségi advent: Már rögtön a bűnbeesés után megkezdődött, hiszen az embert teremtő és üdvö-zíteni akaró Isten az ősbűn elkövetése után rögtön meg-ígérte a Megváltó eljövetelét. A választott (zsidó) nép több ezer évig várakozott a Messi-ás eljövetelére. Ebben az idő-ben Isten vezetőket és prófé-tákat küldött a népnek, hogy Isten útján járjon. A próféták sok mindent megjövendöltek az eljövendő Messiásról és ébren tartották az emberek-ben a Megváltó eljövetelébe vetett hitet. Ezt az adventet történeti vagy üdvtörténeti adventnek is mondhatjuk.

A liturgikus advent: A ka-rácsony ünnepére, Jézus születése emléknapjára ké-szít fel közvetlenül minden

évben. Ez az advent, mint ünnepre való előkészület a 4. században keletkezett a keresztények között. Azt szoktuk mondani, hogy az ádventi idő „lelki vezetői” Izaiás próféta, Keresztelő Já-nos és Szűz Mária. Nekünk is olyan lelkülettel kell vár-nunk a Megváltó születését, ahogy ők várták: alázattal, imádsággal, hitből fakadó engedelmességgel.

A világvégi advent, amire rögtön az első vasárnap em-lékeztet bennünket. Jézus – ígérete szerint – a világ végén ismét eljön ítélni élő-ket és holtakat. Voltak kor-szakok, amikor az emberek nagyon közelinek tartották a világ végét, pedig Jézus meg-mondta: „Nem tudjátok sem a napot, sem az órát”. Ezt az adventet – teológiai szakki-fejezéssel – eszkatológikus adventnek is nevezhetjük.

A kegyelmi advent: Jézus lelkünkbe való eljövetelének a várása. Gondoljunk arra, hogy a kegyelem által Isten költözik a lelkünkbe, ahogy Jézus megígérte azoknak, akik szeretik Őt és engedel-meskednek parancsainak: „Aki szeret engem, meg-tartja tanításomat. Atyám is

szeretni fogja őt, hozzá me-gyünk, és benne fogunk lak-ni” (Jn 14,23). A kegyelem ál-tal Jézus így belülről alakítja át életünket, a saját élete sze-rint. Ezért szoktuk imádkoz-nia Jézus Szíve litániában: „Alakítsd szívünket a Te Szí-ved szerint!”. Ez a misztikus advent egyre tökéletesedhet bennünk.

Valószínű, sőt biztos, hogy mindnyájunk életében volt

már olyan időszak, ami-kor valamit vagy valakit nagyon vár-

tunk. Például az első iskolai napot, az elsőáldozás napját, távoli utazásról haza édes-apánkat. Számoltuk a napo-kat, órákat, mennyi időnek kell még eltelnie a boldog ta-lálkozásig. A várakozás szin-te automatikusan és teljesen megváltoztatta az életünket, közérzetünket. Könnyebb lett a tanulás, a munka, va-lahogyan minden színesebb, érdekesebb lett körülöttünk. Az advent lényegéhez tarto-zik a várakozás. Adja Isten, és segítsen bennünket az ő kegyelme, hogy a Karácsony várása, Jézus várása, az ő kegyelmi és második eljöve-telébe vett hit tegye elvisel-hetőbbé, könnyebbé, szebbé, és boldogabbá az adventi hét-köznapokat és vasárnapokat.

Dolhai Lajos

Hányféle advent van?

deCeMber üzeNete:„Harmatozzatok / Égi magasok! / Téged vár epedve / A halandók lelke, / Jöjj el, édes Üdvözítőnk!"

(Hozsanna – népénekeskönyv: Adventi ének)

III. évfolyam, 12. szám2012. december

Csaba testvér a Fráterbena MIsKolCI Fráter György Kato-likus Gimnázium diákokkal és tanárokkal zsúfolásig megtelt aulájában november 8-án Böjte Csaba ferences szerzetes muta-tott be szentmisét, és osztotta meg gondolatait a hallgatóság-gal a Hit Éve kapcsán.

Csaba testvér a tevékeny sze-retet mindennapi példáira mu-tatott rá, valamint arra, hogy a hit milyen nélkülözhetetlen összetevője a keresztény élet-nek. Tartalmas gondolatait jól alátámasztották azok a konkrét esetek, amelyek nemegyszer derültséget csaltak a diákok és a tanárok arcára egyaránt.

Látogatása jó alkalom volt arra is, hogy iskola 9. évfolya-mos diákjai megkapják a kellő indítást önkéntes szolgálatuk megkezdéséhez. A mintegy 75 diák több mint tíz hely közül választhat, ahol teljesítheti ezt a feladatot, melyek között okta-tási, egészségügyi és szociális terület egyaránt megtalálható.

A szentmisén az erdélyi Ro-le Zenekar közreműködött, akik Csaba atya kíséretében érkeztek.

Felejthetetlen pillanat volt Ter-nyák Csaba egri érsek szavai szerint, amikor megkapta az új terpesi templom kulcsait, és kitárhatta ajtaját a hívek előtt. Ahogy fogalmazott: ez a ház az Isten hajléka az emberek kö-zött. Az ünnepség vendége volt a környékbeli polgármestereken kívül még Horváth László or-szággyűlési képviselő, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott is.

Csütörtökön este a helybéliek elbúcsúztak az ótemplomtól, no-vember 10-én, szombaton dél-előtt pedig az egri érsek szen-telte fel az új római katolikus templomot. Ahogy Ternyák Csaba elmondta, örömteli ez az alkalom, mert ha mégoly kicsi is egy közösség, az Egyháznak mindenki számít. Az összfogás

erejével építették meg a templo-mot, ahol Istennel találkozhat a hívő. Az alig kétszáz lelket szám-láló településen három évvel ez-előtt kezdték el az új templom építését, amelyhez sokan anya-giakkal, mások önkéntes mun-kájukkal járultak hozzá. Árvai Ferenc plébános szerint lélekben felrázta a falut ez a közös cél. A régi templom állapota az el-múlt években sokat romlott, az épületet egy ideje életveszélyes-sé is nyilvánították. A helyi egy-házközség az Új Magyarország Vidékfejlesztési Pályázaton 50 millió forintot nyert egy új temp-lom megépítésére. Ebből és egy-házi forrásokól az egykori jegy-zői házat oly módon alakították át, hogy az egyik felében templo-mot, a másikban közösségi házat hoztak létre. Gábor László

Új templomTerpesen

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2012. december

CMYK CMYK

Tiszafüredi ünnepVédőszentjéneK és név-adójának ünnepére gyűltek össze a tiszafüredi Szent Imre Katolikus Általános Iskola diákjai november 6-án, a katolikus templom-ban. Bereczkei Miklós es-peres-plébánost prédikáció-jában Szent Imre imádkozó alakját és szívének-testének megőrzött tisztaságát ál-lította eléjük követendő példaként. A szentmisét követően az elsősök fogada-lomtétele, Kristonné Kiss Klára igazgatónő beszéde, a hetedikesek, majd a kis el-sősök műsora következett.

Névtábla TörökszentmiklósonszepteMbertől töröK-szentMiKlóson a Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázi-um és Kollégium, Általános Iskola tagintézményeként Szent Kristóf oltalma alatt végzi munkáját a nevét vi-selő óvoda. Közelmúltban ünnepélyes keretek között egy, a szentet ábrázoló mű-alkotás került az intézmény falára. A táblát Menyhárt Jó-zsef főesperes áldotta meg.

PályázatAz egri Érseki Szent József Kollégium (3300 Eger, Fog-lár u. 1. sz.) pályázatot hir-det az Egri Főegyházmegye katolikus iskolásainak. Egy elfeledett egyházi személyi-ség az Egri Főegyházmegyé-ben címmel. Olyan pálya-munkákat várnak, amely-ben 10-15 (A/4-es) oldalon ráirányítják a figyelmet azokra, akik településükön sokat tettek az egyházért. Beadási határidő: 2013. április 1. A legértékesebb pályamunkákat díjazzák. 1. díj: 50.000 forint, 2. díj: 40.000 forint 3. díj 30.000 forint. Érdeklődni: (36) 516-960 (telefon), sztjk1@enter-net.hu (e-mail).

Közös rózsafüzérboldog ii. János Pál pápa a rózsafűzérről szóló apostoli levelében hívja fel a figyel-met arra, hogy a rózsafűzér imdságba vonjuk be a gye-rekeket is. Éppen ezért a miskolci Szent Imre Általá-nos Iskola tantestülete a ta-nulókkal együtt imádkozik. A diákok lelkesen jelent-keznek előimádkozónak. Minden tizedet a gyerekek által kért szándékokra aján-lanak fel, így imádkoznak a magyar családokért, az egymás iránti szeretet erő-södéséért, a hit kegyelméért és különféle egyéni szándé-kokra.

h í r s orhírek a hóna p v erse

Nagy Gáspár

Hótalan a hegyek inge

nAgY gáspár (1949 – 2007) 57 évesen elhunyt költő, próza-író, szerkesztő. Művészete és emberi tartása a tisztesség, bátorság, tehetség példája volt a magyar irodalomban

egyházmegyei HírekKiadja az egri Főegyházmegye

3300 eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-80/513-646

Az Andrássy György Katoli-kus Közgazdasági Szakközép-iskola jogelődjét, az Egri Ró-mai Katolikus Négyévfolyamú Fiú Felsőkereskedelmi Iskolát Szmrecsányi Lajos érsek ala-pította 1921-ben, gróf Klebels-berg Kunó vallás- és közokta-tási miniszter engedélyével. Ez volt Magyarországon az első keresztény felekezeti jellegű felsőkereskedelmi iskola. Egy osztállyal, benne 31 beiratko-zott tanulóval 1921. október 18-án kezdődött meg a tanítás a Líceum második emeletén.

A beiratkozó tanulók száma állandóan emelkedett, az isko-la jó híre vonzotta a diákokat. A Római Katolikus Kereskedel-mi Középiskolát 1948-ban álla-mosították. Fennállásának 80. évfordulója alkalmából vette fel Andrássy György nevét, aki hazánk XIX. századi gazdasági és kulturális életének, politikai közéletének meghatározó alakja, Széchenyi István kortársa, barát-ja, gazdaságfejlesztő program-jának, hazafias törekvéseinek támogatója volt. Az intézmény az idei tanévtől az Egri Főegyház-megye fenntartásába került.

Rozmán Éva igazgatónő el-mondta, hogy ez utóbbi döntés az iskola jövője szempontjából meghatározó jelentőségű. Az Andrássy pedagógusai, diák-jai, és azok szülei támogatták Eger város közgyűlésének dön-tését, amely az intézményt egy-házi fenntartásba adta. 2012 szeptemberétől egyetlen diák sem hagyta el a „közgét" azért, mert a nevelés katolikus szel-lemben folytatódik. A szülők és diákok is bíznak abban, hogy itt gyermekeik szakmai minő-séget és megértő, szerető oda-figyelést kapnak. A nevelés az Andrássyban eddig is jelentős

szerepet töltött be a tanári munka széles palettáján. Az új fenntartó célja, hogy az intéz-mény megőrizze és továbbfej-lessze értékeit, ugyanakkor le-hetőséget adjon a katolikus hit és életforma megismerésére. Az iskola közreműködésével a mindennapokban jól haszno-sítható szaktudást és az élet ne-héz helyzeteiben segítő érték-rendet szeretne adni.

A „közgé” közösségének ere-jét mutatja a városi diáknapon 2010-ben elnyert, és 2011-ben megvédett „Év iskolája” meg-tisztelő cím; ez nem történhet meg egymás után kétszer anél-kül, hogy az ide járó diákok ne szeretnék iskolájukat, és ne lennének elkötelezettek mellet-te.A szakmai képzés minősé-gét jelzi, hogy az Andrássy az ország 437 szakközépiskoláját minősítő rangsorban évek óta az első 15 legjobb szakközép-iskola között szerepel.

Az elmúlt 90 év alatt az And-rássy György Katolikus Köz-gazdasági Szakközépiskola több nemzedéknyi ifjú tehetsé-get, értékes embert nevelt.

H. J.

Az Andrássy visszatért alapítójához

Évek óta a legjobbak között

Az igazgatónő és a gyerekek. Az Andrássyban jó a kapcsolat a diákok és a tanárok között.

Ez a tél még megváltatlan, nincs rá mentség; fehér paplan, se hó, se hold nem világol - amíg fölragyog a jászol

hordjuk szívünk szakadatlan, kormos arcot száz darabban, nincs ajándék, semmi tömjén - rí Boldizsár, Menyhért meg én.

Az indul el akaratlan kinek angyala jelen van, hótalan a hegyek inge - el kell érnünk Betlehembe!

Eszterházy emlékévSzoboravatással és kétnapos konferenciával emlékeztek Eszterházy Károly püspökre abból az alkalomból, hogy 250 éve érkezett Egerbe. A rendezvényt az Egri Főegyházmegye, az Eszterházy Károly Főiskola és a Heves Me-gyei Kormány-hivatal közö-sen szervezte.

A Líceum el-ső emeleti kápol-nájában rendezett konferencia résztve-vőit Hauser Zoltán rektor, Ternyák Csaba érsek és Balás István, a Heves Megyei Kor-mányhivatal főigazgatója kö-szöntötte. Emlékeztettek arra, hogy Eszterházy az egyetem alapítója és a kultúra széles lá-tókörű mecénása volt. A kon-ferencia első napjának leve-zető elnöke Ft. Buda Péter, az egyháztörténelem professzora

volt. Többek között előadást tartott a Pázmány Péter Kato-likus Egyetem két professzo-ra: Szelestei Nagy lászló és Tu-

sor Péter, Ft. Tóth Tamás, a pápai Magyar Intézet

rektora és Ft. Végh-seő Tamás, a Szent Atanáz Görögka-tolikus Hittudo-mányi Főiskola rektora.

Az előadások rámutattak arra,

hogy a kiváló fő-pap törekvései nyo-

mán élénk szellemi élet bontakozott ki a városban, amely ekkor vált még inkább az észak-keleti országrész kulturális központjává. A kö-zeljövőben a konferencia elő-adásait könyv formájában is megjelentetik.

A főiskolai szenátus, a jubi-leumhoz kapcsolódva az idei tanévet „Eszterházy 250” em-lékévnek nyilvánította. (g. l.)

Középiskolások a hitről

„Rajtuk át Isten szól: jövök…”Lapunk több alkalommal kérdezett diákokat adott té-máról. A Hit Évében arra a kérdésre szerettünk volna választ kapni, hogy a közép-iskolások hogyan véleked-nek a hitről.

„Néha úgy tűnik, hogy a 21. században nem divat a fiatalok között a vallásos-ság. Talán ezért is hirdette meg XVI. Benedek pápa a Hit Évét. A hit az Istenbe ve-tett feltétlen bizalmat jelen-ti. Szerintem minden ember számára fontos, hogy legyen hite. Szent Jakab apostol azt is mondja, hogy a cselekedet nélküli hit, holt hit, ezért egy hívő keresztény csak akkor kedves az Isten előtt, ha hitét cselekedeteivel is igazolja.” (Tamás 13. osztályos közép-iskolás)

„A mi családunk katoli-kus szellemiségű. A hit tá-maszt nyújt mindannyiunk számára. Különösen nagy-mamám és édesanyám hite tűnik ki, ők vittek magukkal templomba, akkor is, ha nem nagyon volt kedvem. Már rá-jöttem, hogy nekik köszön-hetem, hogy megerősödött a hitem. Az egyházi közép-iskolát már én választottam

magamnak, nagyon örülök, hogy a gimnázium és a kollé-gium is keresztény szellemi-ségű.” (Bence 13. osztályos)

„ Az első élményem a hit-tel kapcsolatban 12 éves ko-romban ért, amikor megke-resztelkedtem. Nem vallásos családban nőttem fel, mégis mindig foglalkoztatott a hit kérdése. Később bérmál-koztam is. De azt is el kell mondani, hogy voltak nehéz pillanataim is. Pár évvel ez-előtt meghalt a nagynéném, három gyereket hátrahagy-va, akkor megtört a hitem. Hónapokig kétségek között éltem.

Ez az időszak borzasztó volt a családom számára, ad-dig a percig, amíg az unoka-testvéremnek gyereke nem született. Ezután az új csoda után elkezdtem újra bizakod-ni. S akkor erősödött meg újra a hitem, amikor kezem-be került Reményik Sándor: Csendes csodák című verse. Olyan érzésem támadt, mint-ha nekem írta volna a költő. Engem az utolsó sora különö-sen megfogott: Ne várj nagy dolgot életedbe,/ Kis hópely-hek az örömök,/ Szitáló, halk szirom-csodák,/ Rajtuk át

Isten szól: jövök.” (László 13. osztályos)

„Ötéves koromban vit-tek el először szentmisére. Ahogy növekedtem, úgy tudtam meg egyre többet a kereszténységről. Szüleim és nevelőim segítettek a hit gyakorlásában. Jelenleg az egri Gárdonyi Géza Ciszter-ci Gimnáziumban tanulok, ahol a diákok katolikus szel-lemben élnek. A hit napjaim részévé vált: minden nap imádkozom, ezzel erősítem a hitemet.” (Dániel 11. osztá-lyos tanuló)

„Nem vallásos családban nevelkedtem. Plébánosom segítségével találtam rá hi-temre. Gyarló emberek va-gyunk, sokszor változik a hangulatunk, a hitünk is meg-megbicsaklik. De Isten mindig megszólal bennem: gyere, szeretlek! Ez erőt ad nekem. Isten iránti bizalma-mat imádsággal szoktam ki-fejezni. Hiszem azt, amit az Egyház tanít, még ha ezért egyesek furán néznek rám, akkor is.” (László 10. osztá-lyos tanuló)

„Édesanyám gyerekkorom-tól vitt magával szentmisére. Mélyen vallásos családból

jöttem. Hit nélkül az ember nem is ember. Valamiben hinni kell, valakire támasz-kodni kell. Sokszor nem úgy sikerülnek a dolgok, ahogy szeretném, de emiatt nem ha-ragszom Istenre. Mert a meg-próbáltatásokat is azért kell átélnünk, hogy tanuljunk belőle.” (Bálint 11. osztályos)

„Engem különösen Jézus Krisztus élete fogott meg a gyerekkori vasárnapi szent-miséken, hogy közvetlen kapcsolatba került az em-berekkel. Egyik tanárom mondta: kételkedni szabad, de mindig a gondolkodásnak kell követnie. Tudom, nem teljes a tudásom, de lenyűgöz az a világ, amit Isten adott az embereknek. Így egyre erő-södő hittel hiszem.” (Péter 11. osztályos)

„Minden napom imával kezdődik és végződik. Tu-dom, Isten meghallgat en-gem. Ha rossz történik velem, azzal az Úr üzen: valamit rosszul csinálok, ja-vítsam ki. Szeretnék változ-tatni, szeretnék neki tetsző életet élni, még ha ebben a mai világban ez nem is köny-nyű.” (Tamás 13. osztályos)

Homa János

Az Andrássy a 2013/2014-es tanévben 4 osztályt indít. A nyolcadikos diákok 2012. de-cember 10-ig jelentkezhetnek a központilag egységes követel-mények szerint szervezett írás-belikre. Az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakközépiskolában tovább-tanulni szándékozó diákok 2013. február 15-ig adhatják be jelentkezési lapjukat az in-tézménybe.

neM Kell megvárni az esti főműsort annak, aki krimit, vagy horrort akar nézni, már a híradóban a következőket halljuk: megölték, elégették, megfulladt, felrobbant, le-égett, eltűnt, brutálisan bán-talmazták…

Másfél éves kisgyermek szülei könnyekkel küszköd-ve mondják el, hogy saját udvarukon lévő kis tóba – az anyai éberséget egy pillanat alatt kijátszva – beleesett gyermekük. A helyszínre ro-hanó édesanya azonnal újra-élesztést alkalmazott, egyben telefonon hívta a mentőket és a férjét. A gyermek az anya lélekjelenléte és a szakszerű orvosi beavatkozás eredmé-nyeként megmenekült.

A férj a riporternek elcsuk-ló hangon mondja arra a kér-désre, hogy mit szólt, amikor a felesége telefonon értesítet-te arról, hogy kisfiuk élete ve-szélyben van: „Ebben a hely-zetben ugyan mit mondhatna az ember, csak Istent tudja hívni.” Ez a fiatal édesapa jól megtanulta a leckét Jézustól: „Minden lehetséges annak, aki hisz” (Mk 9, 23).

Ideje lenne mindnyájunk-nak tanulni Jézustól, és nyugodtabban nézhetnénk híradót.

Dr. Endrész Erika

h í r a d ó