1

Nemzetközi tőkemozgások

Birkás György

birkasgy@enternet.hu

2

Kötelező irodalom

• Árva László-Dicházi Bertalan: Globalizáció és külföldi tőkeberuházások újabb fejleményei Magyarországon. Kariosz, Budapest, 2001

• Árva László-Katona Klára-Ivicz Mihály-Schlett András: A külföldi működőtőke-beruházások típusai és azok elhelyezkedése hazánkban. Euro-Midi, Budapest, 2002

3

Nemzetközi tőkemozgások típusai

• tulajdonrésszel nem járónemzetközi hitelezéseknemzetközi segélyek

• tulajdonszerzéssel járónemzetközi beruházások

4

Külföldi beruházások típusai

• külföldi portfólió beruházások nem törekszik a vállalat ellenőrzésére, cél a jövedelmező befektetés

• közvetlen külföldi tőkeberuházások foreign direct investments - FDIs (működőtőke-kivitel ill. bevitel)

a vállalat feletti ellenőrzés megszerzésére kívánja használni

5

Működőtőke-beruházások típusai

• új vállalat alapítása külföldön• külföldi vállalat ellenőrzését biztosító tulajdonrész

megvásárlása• külföldi vállalat nyereségének újrabefektetése• hitelezés vagy alaptőke-emelés az anyavállalat és

külföldi leányvállalata között

6

A helyi erőforrásokat kiaknázó külföldi befektetések.

Ezek célja, hogy a termelési tényezők költségeiben meglévő nemzetközi eltéréseket kihasználja.

A beruházó motívuma a tevékenység nyereségességének, versenyképességének növelése.

A kihelyezett termelés outputja exportra kerül, többnyire fejlett ipari országokba.

A megcélzott erőforrások lehetnek természeti erőforrások, munkaerő és külföldön a befektetéssel megszerzett technológia, üzleti tudás, szervezeti tapasztalat, stb.

A működőtőke-beruházások típusai annak célja szerint

7

A piacorientált beruházók

Célja a befogadó ország és közvetlen környezetének ellátása termékekkel.

Oka lehet a követő beruházás(azokban az országokban létesít kapacitásokat, ahol legfontosabb szállítói vagy vevői vannak, mert ezzel biztosítja, erősíti a folyamatos üzletmenetet).

Egy másik ok a termékeknek a helyi igényekhez való igazítása, vagy a helyi, speciális termelési tényezők bevonásának igénye.

A helyi piacok ellátása lényegesen olcsóbb lehet helyben történő termeléssel, a termelési és tranzakciós költségek alacsonyabb szintje miatt.

A vállalatot versenytársai is kényszeríthetik a globális versenyben arra, hogy adott fontosnak tekintett piacokon megjelenjen.

A befogadó országok lépései, adók, vámok, az import adminisztratív ellenőrzése is késztethet a termelés kihelyezésére.

8

A hatékonyságnövelő beruházások

Fő motívuma a már létező, erőforrás- vagy piacorientált beruházások racionalizálása

A stratégiai előnyök érvényesítése

A külföldi vállalatok értékeit vásárolják meg saját hosszú távú stratégiai céljaik elérésére, főleg nemzetközi versenyképességük fenntartása, növekedése érdekében.

Ilyen beruházásokat hajtanak végre az integrált globális stratégiát követő nagyvállalatok, de olyan kisebb cégek is, amelyek a nemzetközi tevékenység első lépéseként az ismeretlen piacon versenyképességet biztosító vállalatfelvásárláshoz folyamodnak, ezzel a cég egyéb vagyona mellett, megveszik a piaci ismereteket is.

9

• A forrás- és piacorientált beruházások a bemutatkozó, első befektetések

• A hatékonyságnövelő és stratégiai előnyökre törekvő befektetések általában pótlólagos jellegűek, tehát már létező kapacitásokat változtatnak meg. Ilyen pótlólagos beruházásnak tekinthető az újra befektetett profit is. A működőtőke nemzetközi áramlásában az elmúlt 10 évben megfigyelhető változások nagyrészt e két beruházástípus térnyerésére vezethetők vissza

10

A külföldi működőtőke-beruházások lehetséges hatásai

• Gazdaságélénkítő hatás

• Foglalkoztatási hatás

• Struktúra-átalakító hatás

• Piaci versenyerősítő hatás

• Hatás a beszállítókra

• Technika modernizációs hatás

• Szolgáltatásokra gyakorolt hatás

11

Gazdaságélénkítő hatás

A fogadó országok gazdasági növekedést, a GDP bővülését várják a beruházástól, hiszen a GDP bővülése vagy hazai vállalatok, hazai forrásokból valósítják meg, vagy ennek hiánya esetén a külföldi források által jöhet létre. A második eset vonatkozik - a különösen a tőkeszegény - közép kelet európai országokra, hiszen itt - külső vagy belső - források nem állnak rendelkezésre, így a gazdasági növekedésnek két forrása lehet: egyrészről a betelepült cégek termelése, másrészről azon hazai vállalatok termelésnövekedése, amelyek az előbbi cégek közvetlen vagy közvetett hatására képesek növelni a termelésüket. Amennyiben csak az első jelenség valósul meg, tehát csupán a külföldi befektetések termelnek plusz GDP-t, akkor - az additív gazdaságnövekedés elmaradása esetén - nagyobb esélye van a duális gazdaság kialakulásának.

12

Foglalkoztatási hatás

A külföldi működőtőke különböző fajtái különféle hatást gyakorolhatnak a foglalkoztatásra.

A zöldmezős beruházások megvalósításával létrejövő munkahelyek fontos szerepet játszhatnak a munkanélküliség enyhítésében. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a beruházás jellegét, hiszen ha a beruházás épp az olcsó munkaerő miatt, csupán az olcsó termelési tényező kihasználása miatt települt az országba, akkor hosszú távon a további párhuzamos beruházások, illetve a kormányzat jóléti politikai intézkedése nyomán emelkedő bérekkel elolvadó versenyelőny az üzem továbbköltöztetését, és az ott dolgozók munkahelyének megszűnését vonhatja maga után.

Nagyrészt privatizáció során külföldi kézbe került beruházásoknál általános volt, hogy a racionalizálások keretén belül elbocsátott alkalmazottak rövidtávon növelték a munkanélküliek számát. Ezen emberek részben a "vállalaton belüli munkanélküliek" voltak, akik csupán rontották a vállalati eredményességet.

13

Struktúra-átalakító hatás

A működőtőke beruházások elsődleges struktúra-átalakító hatása a betelepülő iparágak ágazati technikai szerkezetétől, valamint a befogadó ország kezdeti állapotától függ. Abban az esetben, ha az új szerkezeti elemeket sikerül a nemzetgazdaságba integrálni, az egész gazdasági szerkezet gyökeresen átalakulhat, javulhatnak a makrogazdasági mutatók.

Piaci versenyerősítő hatás

A betelepülő vállalatok versenyt generálnak egyrészről a tényezőpiacon, másrészről a termékpiacon, ez a versenytársi szinten elsődlegesen a profit csökkenését vonhatja maga után.

14

Technika modernizációs hatás

A beruházó cégek ágazati összetételének rendkívüli jelentősége van, hiszen a külföldi vállalatok termelésének technikai- technológiai színvonala eldönti azt, hogy egyáltalán létrejöhet-e a fejlesztő hatás. Erősségében annak is nagy jelentősége van, hogy az adott esetben magasabb technológiai színvonal átgyűrűzik-e a hazai cégekre, hogy az országban milyen a kiinduló technológiai szint. Természetesen a viszony nem csak a behozott technológiától és az átadási hajlandóságtól függ, hanem a befogadási-abszorpciós készségtől, az adaptációs, implementációs hajlandóságtól, a tanulási képességtől, a két szektor közötti technológiai szakadék mélységétől, kultúrától, a munkavállalók szellemi tőkéjétől, az oktatási rendszertől és még sok additív tényezőtől is.

15

Szolgáltatásokra gyakorolt hatás

A szolgáltatások jellegüknél fogva alapvetően nem szállíthatók, illetve a távolságnak nagy költségei vannak (az információs technológia terjedésével csökkenthetők, de ma még mindig jelentősek) és ennek két fontos következménye van. Először is legjobban működőtőke befektetéssel és nem exporttal érhető el a piac, másrészről a betelepült cégek szolgáltatásai nem exportálhatók. Nem véletlen tehát a szolgáltató ágazatok magas aránya a működőtőke beáramláson belül.

16

A világgazdaság korszakai

Korai gyarmatosítás, merkantilizmus Gyarmati típusú nemzetközi munkamegosztás kora Monopolizáció és tőkekivitel kora Bretton Woods-i rendszer és a gyarmati típusú munkamegosztás hanyatlása Elvetélt reformkísérletek időszaka Felgyorsult globalizáció és rendszerátalakulások kora

17

Korai gyarmatosítás, merkantilizmus(15. sz. vége-18. sz. közepe)

Hagyományos távolsági kereskedelem hanyatlása Atlanti orientáció kiépülése, Baltikum felértékelődése Korai gyarmatosítás → arany-ezüst kincsek Európába Kereskedelmi tőke virágkora Árutermelés, piaci viszonyok kialakulása Manufaktúrák, textilipar

18

Gyarmati típusú nemzetközi munkamegosztás kora (kb. 1750-1870)

Brit dominancia; USA felszabadulása NYE – KE (centrum-periféria) Munkamegosztás a gyarmatbirodalmakon belül Ipari forradalom Acélipar, gőzvasút, gőzhajózás Szabadversenyes nemzeti piacgazdaságok

19

Monopolizáció és tőkekivitel kora (1870-1945)

Szakaszhatárok: I. világháború, Világgazdasági válság, II. világháború Még angol dominancia, de új ipari hatalmak megjelenése Aranystandard rendszer (1880-1914) Nemzetközi árucsere és munkamegosztás mellett a nemzetközi tőkemobilitás is meghatározóvá válik Birodalmi rendszerek, sugaras szerkezetű, bilaterális jellegű kereskedelmi és tőkekiviteli kapcsolatok Szabadpiaci versenyfeltételek romlása Nemzeti tőke koncentrációja alapján szerveződő nagyvállalatok, Rt-k alakulása, monopolizáció Technikai forradalom: robbanómotorok, elektromos gépek

20

Bretton Woods-i rendszer és a gyarmati típusú munkamegosztás hanyatlása (1945-73)

Világpolitikai átrendeződés Szovjet blokk, hidegháború, fegyverkezési verseny Új nemzetközi gazdasági intézményrendszer (1944), amerikai dominancia (Aranydeviza-rendszer, Valuta Alap, Világbank, GATT)

Fejlődő országok cserearány-romlási és eladósodási folyamatai

Nyugat-Európa integrációs folyamatának beindulásaTermelési és fogyasztási szokások megváltozása → nemzetközi kereskedelem, tőkemozgások és munkamegosztás változásai (fejlettek közötti munkamegosztás erősödése)

Menekülő iparágak, fejlődő országok iparosodása

Olajiparok, számítógép-elektronika, automatikus gépsorok alkalmazása

21

Elvetélt reformkísérletek időszaka (1973-1989)

Olajárrobbanások; Energiaválság, környezeti és ökológiai problémák világméretekben Multilaterális kereskedelmi tárgyalások Új finanszírozási és adósságkezelési technikák bevezetése Nemzeti keretek közötti gazdasági szabályozás hatékonysága csökken Stagfláció, recesszió Amerikai hegemónia gyengülése, versenytársak megerősödése Keleti blokk gazdasági problémái: visszaesés, válságok, szétesés Harmadik világ differenciálódásának folytatódása, eladósodás kiterjedése a KKE-i régióra → nemzetközi adósságválság Protekcionizmus erősödése, gazdasági blokkok Nemzetközi információáramlás növekvő súlya Technikai forradalom: mikroelektronika, komputertechnológia, kommunikációs és információs-technológia, anyag és energiatakarékos, környezetbarát technológiák

22

Felgyorsult globalizáció és rendszerátalakulások kora (1989- )

Új világgazdasági rend kialakulásának kezdetei Hatékonysági forradalom, informatizáció Új gazdaság, információs társadalom Harmadik utak

23

A külföldi működőtőke-kivitel alakulása a világban

1. a gyarmati tőkekivitel korszaka

• alapanyagok, megtermelt termékek szállítása több ezer éve

• termelési tényezők közül elsőként a munkaerő (rabszolga-kereskedelem, kivándorlás)

• külföldi tőkekivitel első korszaka XVIII. század második felétől

• fejlett ipari országok (Anglia, Franciao., majd USA) működőtőke-kivitele nyersanyagokban gazdag gyarmatok felé hagyományos gyarmati típusú tőkekivitel

• elsősorban kitermelőiparba vagy mezőgazdaságba irányult

• hatása a fogadó ország gazdaságára minimális

24

A külföldi működőtőke-kivitel alakulása a világban 2. külkereskedelem-fejlesztő működőtőke-kivitel

• a portfolió- és gyarmati típusú beruházások növekedése mellett megjelent egy más jellegű működőtőke-kivitel is már a XIX. század második felében az iparosodás útjára lépő, munkaerőben gazdag, de tőkében szegény kelet-európai országokba irányult

külkereskedelem-fejlesztő típusú működőtőke-kivitel

• nem csak a kitermelőiparra koncentrált, hanem a feldolgozóiparra, szolgáltató ágazatra, infrastruktúrára

• olcsó, képzett munkaerő, gyorsan bővülő helyi felvevőpiac

• Németországból, Franciaországból az Osztrák-Magyar Monarchia térségébe

25

A külföldi működőtőke-kivitel alakulása a világban 3. külkereskedelem-helyettesítő tőkekivitel

• 50-es évektől a fejlett országok közötti működőtőke-kivitel vált meghatározóvá

• általában nem új vállalatok alapítása, hanem döntő részesedés megszerzése a jellemző

• a termékek és szolgáltatások szabad áramlását akadályozó tényezők megkerülése

külkereskedelem-helyettesítő tőkekivitel

• USA és Közös piac közötti, majd Japánból USA és Nyugat-Európa felé

26

A külföldi működőtőke-kivitel alakulása a világban 4. a működőtőke-beruházások 1970 és 1985 között

• működőtőke-kivitel gyors növekedése és földrajzi szerkezetének átalakulása

• közlekedés, hírközlés, számítástechnika forradalma

• privatizációs folyamatok

• Európa és Észak-Amerika mellett Japán megjelenik tőkeexportőrként

0

20

40

60

80

100

120

1970 1980 1985 1990

Japán

USA

EGK

milliárd dollár

27

• a külkereskedelem-helyettesítő és a hagyományos gyarmati típusú működőtőke-kivitel mellett ismét megjelent a fejlett térségekből a fejletlen országok feldolgozóiparába irányuló, ott jelentős fejlődést indukáló tőkekivitel– Japánból a délkelet-ázsiai régió felé

– USA-ból a latin-amerikai országokba

– Nyugat-Európából Portugália, Észak-Afrika felé

Kojima típusú beruházások

• új vállalatok alapítása (termelés-kihelyező tőkekivitel)

• a tőkével ellátott, munkaerőben szegény országokból a tőkeszegény de olcsó munkaerővel rendelkező országok felé

• ágazati szerkezet is módosul: a harmadik szektor súlyának növekedése

28

A külföldi működőtőke-kivitel alakulása a világban 5. a nemzetközi működőtőke-áramlás 1985 után

milliárd dollár

0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

35000

19

70

19

85

19

87

19

89

19

91

19

93

19

95

19

97

19

99

működőtőke-kivitelexport

GDP

29

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

működőtőke-kivitel

GDP/100

A működőtőke-kivitel érzékenyen reagál a gazdasági élet hullámzásaira

fejlődő országok részarányanőtt, de Kína nélkül számolvavisszaesett volna

átalakult a működőtőke-exportjellege, földrajzi szerkezete,ágazati megoszlása is

Japánból is egyre nagyobb arányú akülkereskedelem-helyettesítő tőkekivitel

kelet-közép-európai országok felé is megindul 90 után a működőtőke-export

folyamatosan nő a harmadik szektor aránya, elsősorban a kereskedelem és pénzügyi szolgáltatások

30

hagyományos gyarmati jellegű befektetés

A tőkeerős vállalatok igyekeznek tevékenységüket a termelési folyamat egészére kiterjeszteni, a termelési folyamatot vertikálisan integrálni.

A rendszeres, biztonságos és kiszámítható nyersanyagellátás érdekében saját ellenőrzésük alá vonták a termeléshez szükséges nyersanyagok beszerzési forrásait, bányákat, ültetvényeket.

Gyakran a nyersanyagok primer feldolgozását is a nyersanyagforrás közelében elvégzik.

Ilyen befektetések alapvető tulajdonsága, hogy enklávét alkotnak a fogadó országban, nem kapcsolódnak szervesen a gazdaság egyéb területeihez, és ezért a gazdaságot dinamizáló hatásuk minimális. Nem képesek hozzájárulni a helyi tőkefelhalmozáshoz, és ezzel a gazdaság egészének modernizálásához.

31

a kereskedelmi forgalmat bővítő beruházás

A gazdaságra gyakorolt modernizációs hatások szempontjából ez a fajta beruházás lehet a legkedvezőbb, hiszen a külföldi tőke által működtetett szektorhoz ezekben az országokban a helyi tulajdonban lévő vállalkozások bővülő köre tud csatlakozni. Ezáltal a gazdaság szélesebb köre részesedett a fellendülő beruházási tevékenység jövedeleméből.

Közvetett hatásként pedig a kapcsolódó vállalatok technikai- és tudástranszferben is részesedtek, ami hozzájárult az érintett gazdaságok modernizációjához.

Ennek a Kojima-féle beruházás modernizációs hatásának volt megfigyelhető jelei a dél-kelet ázsiai kistigrisek esetében, vagy például a magyar gazdaság 1867-1914-es időszakában.

32

a külkereskedelem-helyettesítő típusú befektetés

A fejlett országok között bonyolódik le.

A tőkeáramlás kiváltó oka a javak és szolgáltatások szabad áramlását akadályozó tényezők megkerülése. Ez a szubsztitúciós elmélet.

A GATT, majd a WTO fordulók hatására fokozatosan csökkenő vámszintek mellett és helyett a protekcionizmus új formáit vezették be az államok egymás között a kereskedelem szabályozására. Ilyenek például a mennyiségi korlátozások, az adminisztratív akadályok, önkéntes exportkorlátozások. Ezeket a korlátokat az export célországába telepített leányvállalatokon keresztül a vállalatok képesek megkerülni.

Ennek a beruházási típusnak a fő ismérve az, hogy nem hoz létre új terméket és kereskedelmi forgalmat, a leányvállalatokon keresztül valósul meg a termelés.

33

FDI-Triád

Japán

USA

EU

Kelet-Európa

Délkelet-Ázsia

Latin-Amerika

30

4

4

10

1096

31

10

25

249

232

33910

8

1993

34

A világgazdaság legfejlettebb országait tömörítő mag területei közötti működőtőke áramlás általában kereskedelemhelyettesítő jellegű.

A legfejletlenebb országok felé áramló tőke által nagyrészt gyarmati jellegű beruházásokat valósítanak meg a vállalatok.

A mag egyes országai között zajló tőkeáramlás általában kereskedelem fejlesztő. A periféria egyéb, viszonylag fejlettebb térségei között szintén Kojima-féle tőkeáramlás figyelhető meg.

1997. december 31.-i állapot szerint a világgazdaságban addig fölhalmozódott 4117 milliárd dollárnyi külföldi közvetlen befektetés állományából 59,3 % a Triád országaiban halmozódott föl. A Triád országaiból kiáramlott működőtökének ugyanakkor 63 %-a Triádon belül maradt.

35

• a Triád pólusai között kereskedelem-helyettesítő működőtőke-beruházás legtöbbször fúziók, átvételek(akvizíciók) vagy startégiai szövetségek formájában valósul meg

• a Triád pólusaiból a perifériaterületek felé külkereskedelem-teremtő működőtőke-kivitel esetében az új vállalatok alapítása nagyobb szerepet játszik

– kivétel kelet-közép európai működőtőke-bevitel, ahol jelentős a privatizáció

36

A külföldi működőtőke-áramlás következménye: külföldi tulajdonlás aránya az egyes régiókon belül

Ázsia Délkelet-Ázsia

EU Japán USA

Nemzeti 87 90 69 96 72

Japán 4 3 3 - 5

EU-beli 4 4 10 1 14

USA-beli 2 3 18 3 -

37

Nemzetközi intézmények

• Nemzetközi pénzügyi intézmények

– Világbank Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD)

A Világbank 1945-ben alakult meg . A Bank eredeti feladata az lett volna, hogy a világháború utáni újjáépítéshez hosszú lejáratú kölcsönöket nyújtson. Az Egyesült Államok által elindított Marshall-terv következtében viszont Európában nem volt jelentős igény e kölcsönökre, ezért a Világbank hamarosan új célpontot keresett: a fejlődő országok szükségleteinek kielégítését tűzte ki új célul.

– IFC (Nemzetközi Pénzügyi Társaság)

Az IFC a Világbank Csoport magánszféra felé kinyújtott keze

38

– Nemzetközi Valutaalap (IMF)

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1945-ben jött létre, azzal a szándékkal, hogy rövid lejáratú kölcsönök alkalmazásával biztosítsa a rászoruló országok import-export egyensúlyát, a valutaárfolyamok stabilizálását.

A Valutaalapnak, akárcsak a Világbanknak jelenleg 183 ország tagja. A tagországok itt is befizetéseik alapján kapnak szavazati jogot, vagyis az egyes döntéseket anyagi erejüknek megfelelően befolyásolják. A Valutaalap esetében is az Egyesült Államoknak van a legnagyobb befolyása 17% körüli tulajdoni arányának köszönhetően és a. G7 országcsoport itt is a szavazatok közel ötven százalékát mondhatja magáénak. Így hát nem csoda, hogy a két intézmény hasonló gazdaságpolitikát folytat.

– Exporthitel intézetek (Export Credit Agencies)

A exporthitel intézetek közintézmények, melyek kormányzati háttérrel támogatott kölcsönöket, garanciát, biztosítást nyújtanak országaik üzleti szervezeteinek kockázatos, többnyire fejlődő országokba történő beruházásaihoz. A legismertebbek: amerikai Export-Import Bank, német Hermes, kanadai Export Development Corporation, a Japan Bank for International Cooperation.

39

– EBRD (Európai Újjáépítési és Befektetési Bank)

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot 1991-ben hozták létre azzal a céllal, hogy a közép-kelet-európai, illetve a szovjet utódállamok részére a szocialista gazdaságból a piacgazdaságba való átmenethez pénzügyi forrásokat biztosítson. Az EBRD - a Világbank gyakorlatától eltérően - a magánszektornak nyújt főként kölcsönöket. Részt vesz a magánszektor átalakításában, a privatizációban, kereskedelmi bankok tőkéjének biztosításában. A kis- és közepes méretű vállalkozások finanszírozása a bank egyik fő célkitűzése. Az EBRD tagjainak sorában 58 ország foglal helyet, amelyek a bank tőkéjét biztosítják - többek között Ausztrália, az Egyesült Államok, Kanada, az Európai Unió.

– EIB (Európai Befektetési Bank)

Az Európai Befektetési Bank 1958-ban alakult meg az Európai Unió Római Szerződésében lefektetett alapelvei szerint. A Bank feladata, hogy előmozdítsa az Európai Unión belül a kevésbé fejlett régiók gazdaságának fejlődését, fejlessze az európai közlekedési és telekommunikációs rendszert, javítsa a környezet állapotát és az életminőséget, növelje az ipar versenyképességét, kis- és középvállalkozásokat támogasson, előremozdítsa az Unión kívüli országokban az uniós támogatásokat és együttműködést. Az EIB tőkéje az Európai Unió tagországaitól származik.

40

• A WTO és regionális kereskedelmi szervezetek

– OECD

Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet - Organisation for Economic Cooperation and Development) 1961-ben alakult. Európa, Észak-Amerika és a csendes-óceáni térség 29 gazdaságilag legfejlettebb országainak tömörülése. A kereskedelem liberalizációjának egyik legjelentősebb élharcosa. A szervezet keretében több, beruházásokkal, nemzetek feletti vállalatokkal kapcsolatos egyezmény született.

– A Kereskedelmi Világszervezet (WTO)

A második világháborút és az ENSZ létrejöttét követően a nagyhatalmak úgy döntöttek, hogy megalapítják a Nemzetközi Kereskedelmi Szervezetet (ITO). A szándék az államok közötti kereskedelem előremozdítása volt. Mivel az Egyesült Államok szenátusa nem egyezett bele, a Nemzetközi Kereskedelmi Szervezetet nem jött létre. 1947-ben lépett életbe viszont a GATT (Általános Vámtarifa Egyezmény) azzal a céllal, hogy lebontsa az országok közötti árukereskedelem korlátait (kvótákat, vámokat és egyéb illetékeket). Az elmúlt évtizedekben a GATT a gazdasági globalizáció egyik alappillérévé vált. Az Uruguayi forduló során, 1994-ben döntöttek a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO létrehozásáról. Rövid története alatt a WTO a világ egyik legerősebb nemzetközi intézményévé fejlődött. Széleskörű döntési jogokkal rendelkezik az árucikkekkel, szolgáltatásokkal, szellemi tőkével kapcsolatban.

41

AOA - Mezőgazdasági Egyezmény (Agreement on Agriculture)

ATC - a textilkereskedelemről szóló egyezmény (Agreement on Textiles and Clothing)

GATS - szolgáltatások (General Agreement on Trade and Services)

GPA - a kormányzati közbeszerzésekről szóló egyezmény (Agreement on Government Procurements)

SCM - kereskedelmi jellegű támogatásokról, ellentételezésekről szóló egyezmény (Agreement on Subsidies and Countervailing Measures)

SPS - Állat- és Növény-egészségügyi Intézkedésekről szóló Megállapodás (Agreement on Sanitary and Phytosanitary Measures)

TRIMS - kereskedelemhez kötődő befektetési intézkedések (Agreement on Trade-Related Investment Measures)

TRIPs - egyezmény szellemi tulajdonjogokról (Agreement on Trade-Related Intellectual Property Rights)

WTO hatáskörbe tartozó kereskedelmi egyezmények

42

A nemzetközi működőtőke-áramlás jogi keretei

• nemzetközi jogi eszközök érvényességi körük szerint– kormányok által aláírt és ratifikált

– nem kormányzati szervek által kidolgozott (magatartáskódexek, ajánlások)

• földrajzi érvényességüket tekintve lehetnek– multilaterális (ENSZ)

– regionális (EU, Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Övezet, Arab Liga)

– bilaterális megállapodások

OECD bár csak a tagországokra terjed ki, a világ legfejlettebb országait csoportosítja, így inkább multilaterális

43

Regionális beruházási megállapodások

1957 EGK szerződése

1965 Közép-afrikai vám- és gazdasági unió

1969 Andok régió integráció szerződése

1970 Arab országok közötti szabad tőkemozgások

1973 Karib Közösség szerződése

1980 Latin Amerikai Integrációs Közösség

1981 Iszlám Konferencia beruházás-védelmi megállapodás

1982 Nagy Tavak Országainak beruházási kódexe

1987 ASEAN beruházási egyezmény

1992 Észak-Amerikei Szabadkereskedelmi megállapodás (NAFTA)

1993 Kelet és Dél-Afrikai Közös Piac

1995 Csendes-óceáni nemzetközi beruházási karta

44

OECD országok külföldi tőkemozgásra vonatkozó szabályozása

• Két nagy OECD megállapodás játszik alapvető szerepet– Tőkemozgások és Láthatatlan Folyó Műveletek Felszabadításának

Kódexe (Beruházási Kódex, 1964)

– Nemzetközi Befektetésekről és a Multinacionális Vállalatokról Szóló Deklaráció (1976, Magyarország 1994-ben csatlakozott)

• Külföldi beruházásnak tekintik:– új vállalatok külföldön történő létesítése

– külföldi leányvállalat vagy fiók létesítése

– új vállalat létrehozásában történő részvétel

– vállalat külföldiek által történő teljes vagy részleges megvásárlása

– vállalatok közötti hosszú távú hitelezés

45

A Beruházási kódex aláírói kötelezettséget vállalnak, hogy fokozatosan felszámolják a nemzetközi tőkemozgás jogszabályi és intézményi akadályait

A Nemzetközi Befektetési Deklaráció aláírói az egyes országokban működő külföldi vállalatoknak ugyanolyan jogokat biztosítanak adózás, nyereség felhasználása, finanszírozáshoz való hozzáférés szempontjából

Mód van fokozatosságrafenntartások (Beruházási Kódex)mentesség (Beruházási Kódex)kivételek (Nemzetközi Befektetési Deklaráció)

A közép-európai országok teljes mértékben (korlátozás nélkül) alávetették magukat, miközben számos EU tagországban még a 90-es évek közepén is voltak kivételek (pl. kisvállalkozások támogatása).

46

Kivételek

• pénzügyi szféra

• telekommunikáció

• természeti erőforrások kiaknázása

• közlekedés– tengeri hajózás

– légi szállítás

• fegyvergyártás

• szerencsejátékok

• alkohol, dohány, só kereskedelme

egyes területeken csak lassan, máshol jelentős liberalizálásra került sor az elmúlt években

47

A Multilaterális Beruházási Egyezmény problémája

• Az OECD tagországai 1995 óta tárgyalnak egy nemzetközi egyezmény létrehozásáról, amely világméretekben biztosítaná a működőtőke-beruházások szabadságát, védelmét

• A MAI a nemzeti kormányok szuverenitásának elve helyett a nemzetközi kereskedelem és gazdasági tevékenység szabadságának elvét helyezi előtérbe

• A tervek szerint az OECD országok felszólítanák a világ összes országát az aláírásra - ők ezzel gyakorlatilag lemondanának a nemzeti gazdaságpolitika (kisvállalkozás-fejlesztő politika, munkaerő-politika, nemzeti környezetvédelmi politika) aktív alkalmazásáról

• Nemzetközi civil szervezetek alapvetően elhibázottnak tartják, szerintük a WTO keretében kellene a megállapodást kidolgozni - ott azonban sikertelen volt

48

A külföldi működőtőke-beruházások beáramlása Kelet-Európába

Térségünkbe 2000-ben mintegy 27 milliárd dollárnyi külföldi tőke érkezett, ami a világban megvalósuló összes közvetlen külföldi befektetés 2,3 százaléka.

Ebből hazánk 8 százalékkal részesedett.

Cseh- és Lengyelország 20 százalék feletti részesedést tudhat magáénak.

49

külföldi befektetésekelső szabályozása

Bulgária Csehország Magyarország Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia

1980 1985 1972 1986 1970 1985 1965

100% külföldi tulajdon engedélyezése

1991 1989 1988 1988 1989 1989 1989

tőzsde megnyitása 1992 1993 1990 1991 1995 1993 1989

társasági törvény 1991 1992 1988 1991 1990 1992 1993

vesenytörvény 1991 1992 1990 1990 1991 1992 1993

csődtörvény 1994 1993 1991 1990 1995 1993 1993

kétszintű bankrendszer 1989 1990 1987 1989 1990 1990 1965

A befektetések szempontjából fontos gazdasági törvények hatályba lépésének éve

50

Meghatározó beruházók• Egyesült Államok

(Magyaro., Cseho.) energia, élelmiszer, gépjármű nagyvállalatok

• Franciaország (Románia) vegyipar, élelmiszer, szolgáltatás nagyvállalatok

• Németország (Cseho., Magyaro., Lengyelo.) gépgyártás, energia, kommunikáció kis- és középvállalkozások is

• Ausztria (Magyaro., Cseho., Szlovákia) gépgyártás kis- és középvállalkozások is

• Olaszország (Szlovénia)

Németo.26%

Ausztria18%

USA12%

Olaszo.10%

Franciao.7%

Anglia4%

Korea4%

egyéb19%

1995

51

52

A privatizáció folyamata nem csak az átmeneti gazdaságokban okozott problémát, de nagy, fejlett országokban is Margaret Thatcher nagy privatizátor hírében állt, tőle származik a mondás: "Privatizálni sokféleképpen lehet, egyedül jól nem."

A fejlett piacgazdaságok két pilléren nyugszanak: a magántulajdon dominanciáján és a versenyen alapuló piacba vetett bizalmon. A privatizáció legátfogóbb célja a magántulajdon dominanciájának megteremtése. Gazdasági hatása mellett a társadalom átalakításának egyik meghatározó eszköze: a privatizációs stratégiától és eredményétől (is) függ, milyen lesz a társadalom képe és szerkezete.

Privatizáció

53

Az állam a vagyontárgyait lényegében kétféleképpen privatizálhatja:

- az állami tulajdont vagy a valóságos piaci értéken, lehetőleg készpénzért értékesíti,

- vagy ingyenes, illetőleg kedvezményes áron (állampolgári jogon vagy más alapon) szétosztja, a " mindenki váljék tulajdonossá" elv jegyében.

A különböző közép-kelet-európai országok ugyanazon gazdasági problémák esetén is más és más privatizációs megoldást választottak.

54

Az első stratégiai következetes és tisztességes megvalósításával valóságos (szakmai vagy pénzügyi) befektetők tulajdonába kerülhet az állami vagyon, s így működtetése hatékony lehet.

A másik stratégiát választották többek között a csehek és az oroszok (kuponos, illetőleg vaucheres - vócseres - privatizáció), de ennek nyomai a hazai gyakorlatban is felfedezhetők (kárpótlási jegy, munkavállalói részvénytulajdonlási program - MPR - olcsó egzisztenciahitellel kombinálva, reprivatizáció, amikor a vagyon visszakerül az eredeti tulajdonoshoz). Az ingyenes- kedvezményes formának az a legnagyobb hátránya, hogy nem jön (nem jöhet) létre valóságos tulajdonosi kör: noha papíron mindenki tulajdonos, a tulajdon működtetése rendszerint cseppet sem jobb, hatékonyabb (sőt, olykor rosszabb), mint a privatizálást megelőzően. Az ingyenes-kedvezményes privatizációt a szakirodalom kváziprivatizációnak, álprivatizációnak is nevezi.

55

Privatizáció Kelet- Európában

Az 1990-es évek Közép-Kelet- Európájára jellemző a bürokratikus és tekintélyuralmi berendezkedés, az állam nyomasztó túlsúlya, állami újraelosztás, átpolitizált gazdaság és a magántulajdon "likvidálása" a gazdasági életből.

Míg a nyugati társadalmakban már létezett, addig ezen országokban létre kellett hozni a "tulajdonosok osztályát" vagyis meg kellett teremteni az állami tulajdon megfelelő szintre való visszaszorítását.

A privatizáció a magántulajdon dominanciájának kiépítésére való törekvés a 90-s évek közepén kezdődött el, de első lépcsőben háttérbe szorította a piac intézményeinek kiépítését, mivel eleinte sokan úgy gondolták, hogy a tulajdonviszonyok átrendezésével automatikusan megvalósul a piacgazdaság

56

Most már tapasztalatból is tudjuk, hogy ez nem fedi a valóságot. A sikeres piacgazdaság kialakítása és működtetése ettől sokkal összetettebb, több feltétel együttes teljesülését igényli, melyek a következők:

- a piaci verseny szabályozása; - az állami monopolhelyzet felszámolása;- a túlszabályozás megszüntetése (például az importkorlátozások feloldása);- bankrendszer átalakítása;- költségvetés és az államháztartás reformja;- a tőzsde újraalapítása;- piacgazdasági jogrend kialakítása továbbá az intézményi és statisztikai rendszer létrehozása.

57

Mindezekhez a stabilizáció gondjai és feladatai társultak. Az egykori szocialista országok üres államkasszát, elavult gazdasági struktúrát és életképtelen nagyvállalatokat hagytak örökül. Továbbá a meglévő gazdasági kapcsolatrendszer összeomlott, a nemzeti termék csökkent, a költségvetési és a fizetési mérleg hiánya, illetőleg a munkanélküliek száma nőtt.

Az érintett országoknak a privatizáció és a piacgazdaság mihamarabbi kiépítése volt az utolsó esélyük, hogy megkezdjék a felzárkózást a fejlett országokhoz.

58

A volt Szovjetunió valamennyi utódállamában, legfeljebb egy-két balti állam kivételével, ezenkívül Romániában, Bulgáriában, Albániában és Szerbiában az ingyenes kuponos privatizáció elsődlegességén alapuló, több évtizeden át elhúzódó kváziprivatizáció folyamata zajlott, zajlik. Ez azon országcsoport, ahol eddig nagyon csekély számú valódi privatizáció történt. Ezekben az országokban a lakosság szegénysége miatt zömmel elmaradt az úgynevezett kisprivatizáció, helyette részleges funkcióprivatizálás ment végbe: például a vállalatokat bérbe, az állami monopóliumokat koncesszióba adták.

59

Magyarország

0100020003000400050006000700080009000

10000 működőtőke-beruházások(millió dollár)

60

Lengyelország

• már 88-ban 26 vegyes vállalat működött

• jelentősebb befektetések

Kay Universal

Fiat, Peugeot

Daewoo

France Telecom

• ipar 67%, elsősorban

élelmiszeripar

gépgyártás

közlekedésieszköz-gyártás, építőipar, vegyipar, fa- és papíripar,

pénzügyi szolgáltatások

• Franciaország, Németország, USA, Hollandia és Ausztria a legnagyobb beruházók

• 2003-ban munkanélküliség 20%, infláció 1%, GDP növekedése 2%

0100020003000400050006000700080009000

10000

61

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

9000

10000

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

Csehország

62

Csehország

• már a szétválás előtt is cseh területre koncentrálódtak a működőtőke-befektetések, a szétválás után még inkább

• kuponos privatizáció lezárulása után is tovább folyt a nagyvállalatok gyors ütemű privatizációja

• 2003-ban munkanélküliség 8%, GDP növekedése 2%, infláció 0,1%

• hosszú ideig a portfólió beruházásokat preferálta a cseh kormány, 98-tól zöldmezős beruházások ösztönzése

• 97 végén a működőtőke-állomány 6 milliárd dollár, Magyarország után a legmagasabb érték

• 95-ben Németország, USA, Franciaország, Olaszország később ezek mellett Hollandia, Ausztria, Belgium voltak a legnagyobb befektetők

• a külföldi működő-tőke háromnegyede a feldolgozóiparba és szolgáltatásokba áramlott

• nagyobb külföldi partnerek pl. Volkswagen, Procter and Gamble, Ford, Philip Morris, Siemens, Mercedes

63

Szlovákia

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

még Csehszlovákia idején is lassabbanáramlott a külföldi tőke, mint a csehés morva területekre

• a még csehszlovák időkben elindított kuponos privatizációt fele úton leállították, ezt követően a vezetői kivásárlások domináltak

• 2003-ban a GDP növekedése 4%, infláció 9%, munkanélküliség 17%

• jelentősebb befektetők Ausztria, Németország, USA majd Hollandia

• gép- és gépjárműgyártás, építőipar, pénzügyi szolgáltatások

• nagyobb külföldi beruházásokat eszközöltek a Volkswagen, Siemens, a cseh Liaz, Alcatel, K-Mart, Samsung, Deutsche Telekom, MOL

64

Románia

0100020003000400050006000700080009000

10000

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

91 után kezdtek a külföldi beruházásokaz országba áramlani, de viszonylagalacsony szinten maradt

• privatizálás lassan haladt, több eltérő stratégiával

• 2003-ban a munkanélküliség 7%, infláció 15%, GDP növekedése 4%

• kereskedelem, szállítás, idegenforgalom a fő célpontok

• Franciaország, Hollandia, Németország, Ciprus a fő befektetők

65

Bulgária

• későn és lassan áramlott be a működő-tőke, 1997 végéig összesen 1 milliárd dollár, 2000-ben már 4 milliárd

• nagyobb beruházók kezdetben USA, Németország, Ausztria, később USA, Nagy-Britannia, Németország

• privatizálás lassú, 2000-re az állami vagyon fele magánkézbe került

• kuponos privatizáció, második fordulóban külföldi beruházók is tulajdont szerezhetnek

• 2000-es GDP a 89-es szint háromnegyede, ipari értékesítés 72%-a, munkanélküliség 10-15%

• 2003-ban munkanélküliség 14%, infláció 2%, GDP növekedése 6%

• gépek, gépi berendezések és élelmiszerek aránya 23 ill. 21%

01000

20003000

40005000

60007000

80009000

10000

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

66

Szlovénia

010002000

30004000500060007000

80009000

10000

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

még jugoszláv tagköztársaságként,a 70-es évek során kezdett beáramlania külföldi működőtőke

•a korábban önigazgatás alatt álló vállalatok privatizációja 97-ig befejeződött, de a nagyvállalati privatizáció elhúzódott

•legnagyobb külföldi beruházók Olaszország, Ausztria és Németország, később Franciaország

•vegyipar, elektromos gépek gyártása, gumi- és papírgyártás

•2003-ban a munkanélküliség 7%, infláció 6%, GDP növekedése 4%, az egy főre jutó GDP a régióban legmagasabb, 15 ezer dollár

67

0

500

1000

1500

2000

2500

3000 egy főre eső állomány

egy főre eső beáramlás

2001, USD

1999

68

A kelet-közép-európai országokba irányuló beruházásokat befolyásoló tényezők

• munkaerő képzettsége, alkalmazottak és menedzsment

• munkaerő költsége

• közlekedési, telekommunikációs és pénzügyi infrastruktúra fejlettsége

• jogi környezet, versenyszabályozás, környezetvédelmi szabályozás, fogyasztóvédelmi szabályozás

• piac helyzete, fogyasztói környezet, addicionális értékesítési lehetőségek

• politikai környezet

• K+F lehetőségek

• árfolyam politika, MNB helyzete, bankrendszer helyzete

• régióköltség, helyi adók, kedvezmények, egyéb lehetőségek, ipari parkok

• intézményrendszer, bürokrácia

• beszállítók

69

Motiváló tényezők:

viszonylag képzett, mégisolcsó munkaerő

infrastruktúra fejlettsége

Akadályozó tényezők:

nem kielégítő jogigaranciák

képzett menedzsment hiánya

politikai, gazdasági instabilitás

protekcionista szemlélet