Nemzetközi számvitel Ajelenlegi helyzet: Magyarország193.6.12.228/uigtk/uisz/eu_szv_1.pdf · Nemzetközi számvitel 1. ea. A számvitel nemzetközi gyakorlata napjainkban Dr. Pál

Erõs Adrienn

Európai számviteli harmonizáció 1

Nemzetközi számvitelNemzetközi számvitel

1.1. eaea..

A számvitel nemzetköziA számvitel nemzetközigyakorlata napjainkbangyakorlata napjainkbanDr. Pál TiborDr. Pál Tibor

A jelenlegi helyzet: Magyarország

A hazai szabályozásu Többszintû: számviteli törvény és

kormányrendeleteku Összhangban(!?) van más

jogszabályokkal (pl. adótörvények)u Kevéssé rugalmasu Kapcsolat a gyakorlattal: számviteli

politika, belsõ szabályzatok

A jelenlegi helyzet: a világ

A nemzetközi gyakorlat jellemzõi(kiindulási pontok):

- normarendszerek létezése- változások az integráció miatt- új jelenségek és azok hatása

EU direktíva IAS US GAAP

Nemzetközistandardok

Fõ számviteli rendszerekFõ számviteli rendszerekuu Az Európai Unió számviteli irányelveiAz Európai Unió számviteli irányelvei

-- keretszabálykeretszabályuu IASIAS -- Nemzetközi számviteli standardok

– elvekre alapozott szabályokuu USAUSA--GAAPGAAP - Az Amerikai Egyesült

Államok általánosan elfogadottszámviteli alapelvei – szabályokraalapozott modell

Egységes Európa?u Európai

számvitel

Nem létezik!?

Easy PDF Creator is professional software to create PDF. If you wish to remove this line, buy it now.

http://www.pdfdesk.com

Erõs Adrienn


Az európai számvitelAz európai számvitelsajátosságai:sajátosságai:

a kontinentális európai ésa kontinentális európai ésaz angolszász számviteliaz angolszász számviteli

filozófiafilozófia

Az eltérések fõbb okaiAz eltérések fõbb okai1. történelmi fejlõdés2. jogi háttér

u jogrendu szabályozás kerete

3. tõkepiacu finanszírozásu információk közzététele

4. adózási rendszerek5. könyvvizsgálók szerepe

Jogrendszer

Kontinentáliseurópai országok:

Angolszász országok:

• a római kodifikáltjogon (code law)alapul

• precedensjog,a bírói jogalkotásbólépítkezik:

• deduktív levezetésimódszer (általánosbólaz egyedire)

• induktív módszerrelegyedi esetekbõl (caselaw) kiindulva

• törvények, rendeletek ameghatározók

• általános szabályok(common law)

A számvitel szabályozási kereteA számvitel szabályozási kereteKontinentális európai országok:Kontinentális európai országok:u számviteli törvények és rendeletek

J a beszámolás: kormány céljai, az adóztatásJ kereskedelmi kódexben,J társasági jog keretében (No., Au., Fro., Ho.)

Angolszász országok:Angolszász országok:u privát szakmai szervezeteku standard-ek, értelmezések, ajánlásoku gyakorlathoz közelebb álló, rugalmasabb

A finanszírozás eltéréseiA finanszírozás eltéréseiAngolszász országok Kontinentális Európa

A tõkepiacok jelentõségea vállalatfinanszírozásban

családi és bankifinanszírozás

Befektetõk érdekeinekvédelme hitelezõk érdekeinek

védelme

tõkepiaci kockázatvállalása

az óvatosság elvénektúlhangsúlyozás)

Az információk közzétételeAz információk közzétételeAngolszász országok:Angolszász országok:u tõzsdék, a(z intézményi) befektetõk szerepeu releváns, a befektetési döntést megalapozó információk

(decision usefulness),u valós információk igénye ⇒ fair presentation

Kontinentális európai országok:Kontinentális európai országok:u kevesebb információ nyilvánosságra hozatalau adómegfontolásoku igaz és valós kép torzul



Erõs Adrienn


A számvitel és az adózás kapcsolataA számvitel és az adózás kapcsolataKontinentális európai országok:u az adóalapot a számviteli eredménybõl kell levezetni

(irányadóság elve)u adóalap minimalizálásau az adótörvény normatív értékeinek alkalmazásau egyszerûsítési cél

Három csoport:Három csoport:u nagyon erõs kapcsolat: No, Ol, Port, Mo.u erõs kapcs. : Fr, Sp, Finno, Au, Belgiumu Gyenge kapcsolat: Nagy-Britannia, Írország

Az óvatosság elveAz óvatosság elveKontinentális európai országok:u óvatosság: alapvetõ szabályu realizációs elv:

v elfogadott teljesítésv sokszor a megfizetéshez kapcsolják

Angolszász országok:u óvatosság: alacsonyabb szintû alapelvu az igaz és valósághû kép (fair

presentation) bemutatását nem sértheti

A könyvvizsgálók szerepeA könyvvizsgálók szerepe

USA, Egyesült Királyság, Hollandia:u könyvvizsgálói kamarák/szervezetek: XIX. sz.u tagok száma jelentõsu jelentõs szerep a számvitel szabályozásában

Kontinentális európai országok:Kontinentális európai országok:u könyvvizsgálói kamarák/szervezetek: 1930- as éu interpretációk, ajánlások

Az elszámolásban és az értékelésbenAz elszámolásban és az értékelésbenfennálló különbségek hatásafennálló különbségek hatása

Az angolszászangolszász országok számvitele általábanáltalában••pozitívabb eredménytpozitívabb eredményt•• magasabb eszközértéketmagasabb eszközértéket••alacsonyabb céltartalékalacsonyabb céltartalék--képzéstképzést

eredményez, mint a kontinentális európaiországok számvitele,

Az óvatosság elvének háttérbe szorulása miatt

A számviteli nyereség az egyesA számviteli nyereség az egyesországokban alkalmazható elszámolásiországokban alkalmazható elszámolási

módszerek függvényébenmódszerek függvényébenOrszág Max legvalószínûbb MinBelgium 193 135 90Németo. 140 133 27Spanyolo. 192 131 121Franciao. 160 149 121Olaszo. 193 174 167Hollandia 156 140 76Anglia 194 192 171

IASIAS-- Nemzetközi Számviteli StandardokNemzetközi Számviteli Standardoku IASC, 1973

Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság

(késõbb IASB)

u Független magántestület

u 104 országból 143 tagszervezete van

u Több alternatív megoldást kínál, másképp nem

tölthetne be integráló szerepet



Erõs Adrienn


USUS--GAAPGAAPAz Amerikai Egyesült Államokban Általánosan ElfogadottSzámviteli Elvek

u Alkalmazása kötelezõ az amerikai, kanadai, ausztrál ésjapán tõzsdéken jegyzett vállalkozások számára és sok

európai országban is elfogadják

u Elõírásai nagyon részletesek, sok kiskaput, kivételttartalmaznak („kreatív számvitel”)

u A közelmúlt botrányai (ENRON) ráébresztették a

hatóságokat, hogy változtatni kell (elvi alapok arészletszabályozás helyett)


2.2. eaea..

A számvitel az EurópaiA számvitel az EurópaiUnióbanUnióbanDr. Pál TiborDr. Pál Tibor

Az EU számviteli szabályozásaAz EU számviteli szabályozása

Az EU a társasági jog keretében foglalkozika beszámolási kötelezettséggel

Direktíva / irányelv:u Másodlagos jogforrásu A jogharmonizáció legfõbb eszközeu Csak az elérendõ célokat határozza meg,

a megvalósítás módját a tagállamokrabízza

Az Európai Unió számviteli harmonizációjaAz Európai Unió számviteli harmonizációja

u EGK alapító szerzõdése (1957. 03. 25)u elsõ lépések: az 1960-as évekbenu Probléma 1973. után Nagy-Britannia és

Írország csatlakozásávalu Az angolszász és a kontinentális

európai rendszer közti ellentétek

u számos választási lehetõség

Szabályozási szintek az Európai Unióban1.Számviteliirányelv

2. Rendelet

3. Az EUBizottságközleménye

4. Ajánlások

A számvitelt szabályozó irányelvekA számvitelt szabályozó irányelveku 1.sz. irányelv (1968.09.03.) a nyilvánosságra hozatalróluu 4. sz. irányelv4. sz. irányelv (1978.07.25.) a tõketársaságok éves

beszámolójának és az üzleti jelentésének tartalmi és formaiszabályozásáról

uu 7. sz. irányelv7. sz. irányelv(1983.06.13) a tõketársaságok konszolidált évesbeszámolójáról

uu 8. sz. irányelv8. sz. irányelv (1984.04.10.) a számviteli dokumentumoktörvényes könyvvizsgálatának elvégzéséért felelõs személyekmûködésének engedélyezésérõl

u Irányelv a közkereseti társaságokról (1990.11.08)u Irányelv (1990.11.08.) a középvállalatok egyszerûsített éves

beszámoló készítési kötelezettségérõlAz elõírásokat nem kötelezõ szó szerint átvenni, de

ezekkel ellentétes nemzeti szabályozást nemlehet kialakítani



Erõs Adrienn


Az irányelvek tartalma, jellemzõi-a beszámolókészítés szabályozása fejezetekre bontva(általános elõírások, a részek kötelezõ tartalma, kiemeltfeladatok részletezése

- a beszámolókészítési kötelezettség alanyai (felelõsség,kapcsolatok, mentességek)

- alapelvek az egyes mérlegtételek értékelésével kapcsolatban(a megbízható és valós kép biztosítása érdekében)

- választási lehetõségek (tételek elhelyezése, értékelési módok)

- egyszerûsítési feltételek (kis- és közepes vállalkozások)

- a beszámoló nyilvánosságra hozatalával kapcsolatoselvárások

26

A negyedik irányelv céljau Javítani a pénzügyi beszámolók összehasonlíthatóságát minimális

követelményeket megfogalmazásával.u Nem célja a teljes harmonizálása, egységes közösségi számviteli szabályok

létrehozása,u Cél az igaz és valós kép bemutatása. Ha ez nem biztosítható önmagában a

direktíva elõírásainak való megfeleléssel, akkor további információkat kellpótlólagosan benyújtani.

u Abban az esetben, ha az elõírások követése ellentmondana az igaz és valóskép elvének, az elõírásoktól el kell térni. Az eltérést a kiegészítõmellékletben indokolni kell, és be kell mutatni az eltérés hatását.

27

A hetedik irányelv céljau Harmonizálni a vállalatcsoportok számviteli beszámolójának gyakorlatát.u Az egységes gazdasági szereplõként megjelenõ vállalatcsoportokról

nyilvánosságra hozott információk alapvetõen azonos szabályok alapjánkészüljenek, biztosítva az összehasonlíthatóságot.

u A konszolidált beszámolónak igaz és valós képet kell nyújtania avállalatcsoport együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl úgy,mintha az egy vállalat lenne.

u Eligazítást ad a jogok számítási módjára vonatkozóan, meghatározza abevonandó vállalatok körét, a mentesség kritériumait.

28

A nyolcadik irányelvu összehangoló intézkedéseket tartalmaz a tagállamok törvényeire, rendeleteire és közigazgatási

rendelkezéseire vonatkozóan meghatározott felelõs személyek – könyvvizsgálók - tekintetébenu a könyvvizsgáló felelõs a társaságok éves beszámolójának, a vállalatcsoportok konszolidált éves

beszámolójának kötelezõ könyvvizsgálatának elvégzéséért, ésu annak ellenõrzéséért, hogy az üzleti jelentés összhangban áll-e az éves beszámolóvalu rögzíti a könyvvizsgáló személyére vonatkozó engedélyezési szabályokatu megfogalmazza a szakmai vizsga témáit,u alapvetõ útmutatásokat ad a könyvvizsgálói szakmai tisztességre és függetlenségre vonatkozóan,u elõírja az engedéllyel rendelkezõ természetes személyek és könyvvizsgálócégek nevének és

címének közzétételét

A számviteli irányelvek adaptálásának idõpontjaA számviteli irányelvek adaptálásának idõpontja

EU csatlakozás éve A 4. Irányelv A 7. irányelvadaptálása adaptálása

(1978) (1983)Belgium 1957 1983 1990Hollandia 1957 1983 1988Franciaország 1957 1983 1986Németország 1957 1985 1985Olaszország 1957 1991 1991Dánia 1973 1981 1990Egyesült Királyság 1973 1981 1989Írország 1973 1986 1992Görögország 1981 1986 1990Portugália 1986 1989 1991Spanyolország 1986 1989 1989Finnország 1995 1998 1998Svédország 1995 1995 1995Ausztria 1995 1996 1996

Rendeletek„egészében kötelezõ és

közvetlenül alkalmazandóminden tagállamban”,

tehát szó szerinti alkalmazástír elõ, be kell illeszteni aszabályozásba

(ilyen az 1606/2002/EKrendelet, más néven azIAS-rendelet)



Erõs Adrienn


Ajánlásoku Átvétel nem kötelezõu Pl. - környezetvédelmi témák

bemutatása a beszámolóban- a könyvvizsgálat

minõségének biztosítása- a könyvvizsgálók

függetlenségének megõrzése

Az EU bizottság közleményeiu Szakmailag vitatott kérdések, aktuális

problémák megvilágítását, megoldásátszolgálják

(ilyen pl. az euro bevezetésévelkapcsolatos számviteli feladatokrólszóló közlemény)

Nem kötelezõ a tagállamiszabályozásba illeszteni

uu Az EUAz EU az irányelvek életbeléptetésével nem érte el ateljes harmonizációt, ezértstratégiát váltott, és azazIAS(C)/(B)IAS(C)/(B) felé fordultfelé fordult.

u Lépések:

StratégiaiStratégiai dokumentum (dokumentum (1995)u az EU és az IASC szorosabb

együttmûködését határozta el

Javaslata:Legkésõbb a 2005. Január 1-tõlkezdõdõ beszámolási idõszakraminden EU - tõzsdén jegyzettvállalkozásnak az IASIAS--ekkelekkelösszhangbanösszhangban kell elkészítenie akonszolidált beszámolóját

Akcióterv (1999)Akcióterv (1999)u Egyértelmûsíti az IASIAS--ekek feléfelé valóvaló fordulástfordulástu Vizsgálatot indítottak a direktívák és az IAS-ek

összehasonlítása céljábólu Megállapítások:

nincsenek jelentõs különbségek a kétnincsenek jelentõs különbségek a kétrendszer között,rendszer között,

a meglévõ eltéréseka meglévõ eltérések a direktívák adtaválasztási lehetõségek megfelelõkihasználásával áthidalhatók.áthidalhatók.

uu engedélyezték a tõzsdei társaságok számáraengedélyezték a tõzsdei társaságok számáraazaz IASIAS--ekek alkalmazásátalkalmazását

Irányelv (2001/64/EK)Irányelv (2001/64/EK)

u Módosítja a 4.és a 7. irányelvetu Átveszi a 39. IAS szellemétu Engedélyezi a valós értéken történõ

értékeléstu Az irányelvet a tagállamoknak 2004. január 1.

elõtt át kellett ültetniük nemzetiszabályozásukba



Erõs Adrienn


A valós értéken történõ értékelés

- bevezetése kötelezõ, de a konszolidált beszámolórakorlátozható

- csak a pénzügyi instrumentumok adott körére vonatkozik,elsõsorban a kereskedési célú instrumentumokat érinti (ide értvea származékos instrumentumokat is)

- pénzügyi instrumentum: minden olyan szerzõdés, amelyegyszerre jelent az egyik gazdálkodónál eszközt, a másiknálpénzügyi kötelezettséget, vagy tõkeinstrumentumot

- a valós érték meghatározása: az az összeg, amelyért jóltájékozott, hajlandó felek között, szokásos piaci feltételek szerintlebonyolított ügylet keretében egy eszközt el lehet cserélni, vagyegy kötelezettséget rendezni lehet

A valós (piaci) érték megállapítása-nincs konkrét elõírás a módszerre

- cél: maximalizálni a piaci inputokat,minimalizálni a belsõ becsléseket

- a befolyásoló tényezõket (pénzügyi nehézség,jogi elõírás, más megállapodások ügyletek,kapcsolt vállalkozások, hibás közlések, illegálistevékenység) ki kell szûrni

- az árajánlatok átlagát kell alkalmazni, stb.

((IAS)IAS) rendelet (1606/2002)rendelet (1606/2002)u A rendelet tervezetét 2001. február 13-án adták ki

u Terve már a Stratégiai Dokumentumban is szerepelt

u A rendelet közvetlen hatállyal bíró jogforrás, alkalmazása

tehát kötelezõ minden tagállamban

uu Minden tõzsdén jegyzett vállalkozás számára elõírja, hogyMinden tõzsdén jegyzett vállalkozás számára elõírja, hogy

konszolidált éves beszámolóját azkonszolidált éves beszámolóját az IASIAS--ekkelekkel összhangbanösszhangban

készítse 2005készítse 2005--tõltõl

uu 2007. 01. 012007. 01. 01--ig felmentéstig felmentést kaptakkaptak azok a társaságok, amelyetazok a társaságok, amelyet

USAUSA belibeli tõzsdéken jegyeznek, és ezérttõzsdéken jegyeznek, és ezért USUS--GAAPGAAP szerintiszerinti

beszámolót is kell készíteniükbeszámolót is kell készíteniüku A tagállamok megengedhetik vagy elõírhatják az IAS-ek

alkalmazását a tõzsdén nem jegyzett vállalkozások számára is.


3.3. eaea..

A nemzetközi számviteliA nemzetközi számvitelistandardok kialakításastandardok kialakításaDr. Pál TiborDr. Pál Tibor

A közelmúltban az IASC elõtt két út állt:A közelmúltban az IASC elõtt két út állt:

HarmonizációsHarmonizációsszerepvállalásszerepvállalás

u A nemzetistandardalkotókrahárítja astandardokfejlesztését

Globális standardalkotóváGlobális standardalkotóváválásválás

u Az egységes, globálisstandardrendszer szolgáljaleginkább a befektetõk érdekeit

u Ennek a feladatnak az ellátásoz azIASC szervezete átalakításraszorult

Az átalakításra hatást gyakorlóAz átalakításra hatást gyakorlótényezõktényezõk

Európai UnióEurópai Unióu Igényelte a

nemzetközistandardkibocsátópolitikaipolitikailegitimitásátlegitimitását

u A testületi tagságtagságföldrajzi alaponföldrajzi alaponvaló szétosztásamellett állt ki

Az USA ÉrtékpapírAz USA Értékpapír-- ésésTõzsdefelügyeleteTõzsdefelügyelete

u célja: az USA-GAAP globalizálása

u A standardok minõségminõségénekemelése

uu Független, nagy tudássalFüggetlen, nagy tudássalrendelkezõrendelkezõ, fõállású szakértõkbevonása a standardalkotómunkába



Erõs Adrienn


2000. márciusában az IASC2000. márciusában az IASCelfogadta új alapszabályátelfogadta új alapszabályát

u Kiegyensúlyozott kompromisszum a politikai legitimitás, afüggetlenség és a szakmai hozzáértés követelményeközött

u A Kuratórium tagjait a földrajzi egyensúly figyelembevételével választják ki. A testület fõ feladata: astandardalkotó testület tagjainak kinevezése

u A Standardtestületnek (IASB) 12 fõállású és 2részfoglalkozású tagja van, itt nem kell érvényesíteni aterületi elvet

u A Tanácsadó Bizottság (SAC) azoknak az országoknakbiztosít fórumot, amelyek nem vesznek részt az IASBstandardalkotó munkálataiban, közvetíti az általa képviseltországok és szervezetek álláspontját.

u Az újjáalakult testület feladata: az eddig kiadottstandardok felülvizsgálata, olyan újakkidolgozása, melyekkel az új, globalizálódóvilág kihívásainak kívánnak megfelelni.

u Az IAS mellett bevezetik IFRS (InternationalFinancial Reporting Standard – NemzetköziPénzügyi Jelentés Standard) megnevezést is.

u Az eddig kiadott standardok neve IAS marad,az újak kapják az IFRS jelölést.

u standardokat dolgoznak majd ki például akörnyezeti és a fenntarthatóságijelentésekre vonatkozóan, ezekre pedig nemillik a „számviteli” megnevezés

Az új tényezõk hatása

Számvitel

Szabályozás

Kockázat,függetlenség

Konver-gencia

Biztonságikérdések,

pénzmosás

Új elemek

Szigorúbb szabályozás igénye

A kockázat és a függetlenség újmegítélése

Biztonsági kérdések


magánszektor állam

Könyvvizsgálói kockázat és függetlenség

Közgazdaság-módszertanikérdés

etika,erkölcs



Erõs Adrienn


Biztonsági kérdések

Illegálisszervezetekfinanszírozása

pénzmosás

Megoldás:Megoldás:

a számvitel harmonizálásaa számvitel harmonizálása

A számviteli harmonizáció fogalma:A számviteli harmonizáció fogalma:

A számviteli gyakorlatokösszehasonlíthatóságánaknövelése érdekében zajló

folyamat

A harmonizációsA harmonizációstörekvések csoportosításatörekvések csoportosítása

A harmonizáció mértéke szerint:u standardizálásu egyenértékûség megteremtéseu összehasonlíthatóság elérése

standardizálás

egyenértékûség

öszehasonlíthatóság

0 % a harmonizáció foka 100 %

a harmonizáció lehetséges

célspektruma

54

A szabályozás szükségességeA globalizáció folyamata és hatásai:u Gyors tõkeáramlásu Vállalati kapcsolatok kiszélesedéseu Nemzeti határok átlépéseu A vállalatok tõkeigénye

folyamatosan nõu A befektetési lehetõségek is

széleskörûek



Erõs Adrienn


55

Az egységes számviteli nyelvszükségessége

u Eltérõ elvek alapján készült pénzügyi beszámolók egységesítésemiatt.

u Az eltérõ beszámolók összehasonlítása többletköltséget okoz anagyvállalatoknak, azok kapcsolt vállalkozásainak

u A különbözõ országokban mûködõ részlegek teljesítményének egységesmérése szükséges.

u A befektetõk szempontjából is fontos az egységeselveken készülõ beszámolás a különbözõ országokban.

u nemzetközi tõkepiacokra való jutás

u világosabb, érthetõbb és nemzetközilegösszehasonlíthatóbb számviteli információk

u konszolidált beszámoló-készítési folyamategyszerûsödése

u a globális vállalatok könyvvizsgálataegyszerûsödik

A harmonizáció mellett szóló érvekA harmonizáció mellett szóló érvek

A harmonizáció ellen szóló érvekA harmonizáció ellen szóló érveku országonként eltérõ környezeti adottságok:

v gazdasági,

v politikai,

v jogi,

v szocio-kulturális környezet

u elsõsorban a nemzeti versenytársakhoz valóviszonyítás

u választási lehetõségek széles skálája

összehasonlíthatóság ??

Ki ? Milyen formában ? Mit?

•Nemzetköziszervezetek

(EU, OECD, UN)

•Nemzetközitörvények,irányelvek

•Fogalmakat,alapelveket,

célokat

•Egyes országok•Nemzeti törvényekés szabályozások

•Számvitelielszámolásokat

•Nemzetiszervezetek

(kamarák, IASC)•Ajánlások •Éves beszámolót

•Vállalatok•Számviteligyakorlat

•Konszolidáltéves beszámolót

Az új elemek hatásának egyik következménye


A kockázat és a függetlenség újmegítélése

Biztonsági kérdés

KON-

VER-

GEN-

CIA

A konvergencia elvárás teljesülése

IAS USGAAP

NEMZETKÖZIBESZÁMOLÓKÉSZÍTÉSISTANDARDOK



Erõs Adrienn



4.4. eaea..

A számviteli szabályozásmodellje az Európai UnióbanDr. Pál TiborDr. Pál Tibor

A számvitel környezete

SZÁMVITEL

Állam

Egyéb szakmaiszervezetek,

testületek

Végrehajtószervek,

személyek

Standard-bizottság

Az államSzámviteliszabályozásmódszere

Számvitel -adózás

viszonya

Törvények,rendeletek

A standardbizottságoku Kik a bizottság résztvevõi?

Gyakorlati szakemberek Oktatók ...

u Kik alapíthatják? Állami testületek Magánkezdeményezések Vegyes

A standardbizottságoku Mi a bizottságok feladata?

Szabályok megfogalmazása Tanácsok a kormánynak

Jogszabálytervezetek

egyeztetése akormánnyal

A számvitelirend védelme

Nem hivatalosanHivatalosan

Magyar Számviteli Standard Testület 32 fõ

StandardElõkészítõTestület 11 fõ

StandardÉrtelmezõTestület 5 fõ

Országos SzámviteliBizottság 21 fõ



Erõs Adrienn


Egyéb szakmai szervezetek,testületek

u Mi a feladatuk? Tagjai a standardbizottságoknak Ajánlásokat fogalmaznak meg

u Kik a tagjai? Tõzsdék Könyvvizsgálók Adótanácsadók Bankfelügyelet Biztosítás felügyelet Értékpapír felügyelet Érdekvédelmi szervezetek (ágazatonként)

Végrehajtó szervek, személyek

u Vállalatoku Intézményeku Vállalkozóku Magánszemélyek, gazdálkodók

A számvitel fejlõdésénekA számvitel fejlõdésénekvárható tendenciái, hatásvárható tendenciái, hatás

MagyarországonMagyarországon

IAS US GAAP

EU Standardok „válogatás”

Magyarország ?

u A standardizálásstandardizálás az EU tagállamok körébenáltalános gyakorlat, mivel ajogszabályalkotásnál rugalmasabugalmasabban képesalkalmazkodni a változó igényekhez

u A hazai szabályozás fejlesztésében aamagyar számviteli standardokmagyar számviteli standardokmegalkotásamegalkotása a következõ céla következõ cél, aminekkereteitkereteit a 2001. január 1-én hatályba lépõújrakodifikált számviteli törvény tartalmazza

u Az OSZB javaslattételi feladata kiterjed atörvénymódosításokra, és megfelelõ jogiforma alkalmazásával (rendelet) közvetlenülis végezheti a standardok kihirdetését

u A különbözõ országok gyakorlata alapján a15-20 legfontosabb számviteli standardmegalkotása várhatóan 4-5 évet veszigénybe

u A standardok által való szabályozáshozszükséges:

v magas szinten képzett és jól felkészültszámviteli szakemberek

v olyan gazdasági környezetregazdasági környezetre, amelyben avállalkozások meg is tudják fizetni ezeket aszakembereket.



Erõs Adrienn


u Az EU elkötelezte magát az IAS-ek mellett,2002-ben kihirdették alkalmazásukat

u Az OSZB elfogadta, hogy a magyarszabályozás alapját az IAS-ek és IFRS-ekképezzék, azokat adaptálni kell.

u A standardok kialakítása nem feltétele azirányelvekkel való teljes harmonizációnak, ígyezek a problémák nem okoztak gondotMagyarország EU csatlakozásánál.

u A nemzetközi tendenciák azt mutatják, hogyha egyelõre meg is lehetünk elégedveszámviteli szabályozásunkkal, hosszúhosszútávon mindenképpen fejlesztünk kelltávon mindenképpen fejlesztünk kell majdazt

u Az újításokat folyamatosan figyelemmel kellkísérni és át kell ültetni a magyargyakorlatba, hogy beszámolóinkbeszámolóinkösszehasonlíthatók maradjanakösszehasonlíthatók maradjanak, és ígymegkönnyítsék a befektetési döntéseket

A szabályozás hierarchikus szintjei

Az Európai Unió számviteli elõírásai

Nemzeti jogszabályokA beszámolókészítés általános elveirõl

Nemzeti számviteli standardokA jogszabályok végrehajtási elõírásaiként

Értelmezések, ajánlásokAktuális, vagy vitás kérdések megoldásához

Konkrét hazai lépések 2003-tól

- az IAS-ek hivatalos fordítása

- döntés szervezetben és az eljárásban (standardalkotás)

- a számviteli törvény módosításának elõkészítése (valós

érték),

felülvizsgálata (vámszabadterületi társaságok, fióktelepek)

- a közösségi joganyag számviteli részének szabályozása

(támogatásokkal kapcsolatos adatszolgáltatások)

- a hivatalos fordítás kiegészítése az új IFRS-ekkel,

fejlesztésekkel

- a nemzeti standardok témaköreinek kiválasztása

Szükséges módosítások a számviteliirányelvekben

-a beszámoló részeinek lehetséges kibõvítése

- az elõírt mérleg és eredménysémáktól való eltérés lehetõsége

- az alapelvek kiegészítése: tartalom elsõdlegessége a formávalszemben

- a céltartalékképzés jogcímeinek közelítése a 37. IAS-hez

- az immateriális javak átértékelésének lehetõsége

- egyes (további) eszközök valós értéken történõ értékeléséneklehetõsége

- az üzleti jelentés elvárt tartalmának pontosítása

- a könyvvizsgálói jelentés tartalmának egységesítése

- a leányvállalat fogalmának befolyásolási oldalról történõ

Az EU direktívák és az IAS-ek összehasonlításaEU direktívák IAS-ek

Megközelítés Elvi megközelítésûek

Céljuk a gyakorlatialkalmazás minden

lehetséges módjánakösszegyûjtése

Hatály

Az EU tagállamokbanmeghatározott jogiformában mûködõ

vállalkozások

Tõzsdén jegyzettvállalkozások

Alkalmazás Kötelezõ Önkéntes

Befolyásolótényezõk

Hitelezõi érdekekvédelme, adózás

Befektetõi érdekekvédelme

Tisztán technikaiszabályok

Nyilvánosságrahozandó

információk

A beszámolóraminimumkövetel-ményeket ír elõ

Teljes körûiránymutatást adnak



Erõs Adrienn


EU irányelv - IAS fontosabb eltérések 1u politikai testület szabályozu a teljes beszámolást átfogjau megbízható és valós összkép,

ennek érdekében el lehet térniu egyszerûsítési lehetõség vanu hibák javítása az elõzõ évi adatok

átdolgozásával

u a mérlegfordulónap utániesemények nem szabályozottak

u az SZP. megváltoztatásánakhatását a KM-ben be kell mutatni

u beszámoló nemzeti pénznembenés euróban is, nincs átszámítás

u eltérõ tevékenységûleányvállalatot nem kell bevonni

u szakmai testület szabályozu tematikus, de nem teljeskörûu minden standardnak meg kell felelni,

eltérni csak rendkívül kivételesenu egyszerûsítési lehetõség nincsu választható, hogy a hibahatással a

nyitó eredménytartalékot, vagy atárgyévi eredményt módosítják

u a 10. IAS meghatározza

u az SZP. változása miatt módosítanikell a korábbi idõszak adatait

u hiperinfláció esetén aktuálispénzértékre kell átszámítani

u minden leányvállalatot be kell vonnia konszolidációba

EU irányelv - IAS fontosabb eltérések 2u a beszámoló részei a mérleg,

EK., KM.u üzleti jelentést kell készíteniu választható formájú, de kötött

tételsorrendû a mérleg és az EK.u a mérlegtételek besorolása a

hasznosítás idõtartama, jellege,illetve az esedékesség szerint

u a visszavásárolt saját részvényeküzletrészek külön tételben

u céltartalékképzés: várhatókötelezettségekre kell,költségekre lehet

u a kutatás és a kísérleti fejlesztésköltségei is aktiválhatók

u + az SZP. bemutatása, cash flow,saját tõke változásainak kimutatása

u nincs ilyen kötelezettségu nincsenek elõírt sémák

u 12 hónapon (egy termelési cikluson)belüli, vagy túli hasznosítás a mérce

u a visszavásárolt saját részvényeküzletrészek: saját tõke csökkentés

u csak olyan kötelezettségekre,amelyek a mérlegfordulónapon márfennállnak (költségekre nem lehet)

u csak a kísérleti fejlesztés költségeiaktiválhatók

EU irányelv - IAS fontosabb eltérések 3u a használaton kívüli (átminõsített)

tárgyi eszközök amortizációjamásképpen számolandó el

u A rendkívüli eredményt aszokásostól eltérõ jelleg miattelkülönítetten kell kimutatni

u átszámítási árfolyamkülönbözetszámítási módját kell a KM.-benbemutatni, az árfolyameltéréselszámolása nem kötött

u a beszüntetett tevékenységeket aKM.-ben be kell mutatni

u eszközök cseréje esetén a bruttóelszámolás elve szerint kelleljárni

u az átminõsítés nem ok az écs.elszámolás felfüggesztésére

u erre a vállalkozásnak nincs ráhatása,ezért az elkülönítést megszüntetnitervezik

u kötelezõ az árfolyamkülömbözetelõjele szerinti elszámolás afelmerüléskor az eredményben

u vagy a KM.-ben, vagy azerdménykimutatásban elkülönítettenbe kell mutatni

u azonos eszközök cseréje eseténeredményhatás nélkül is el lehetszámolni



Documents

Nemzetközi számvitel Ajelenlegi helyzet: Magyarország193.6.12.228/uigtk/uisz/eu_szv_1.pdf · Nemzetközi számvitel 1. ea. A számvitel nemzetközi gyakorlata napjainkban Dr. Pál