19
Népek és népesség az Árpád- kori Magyarországon 2012. március 19. 10.b

Népek és népesség az Árpád-kori Magyarországon

  • Upload
    emile

  • View
    47

  • Download
    4

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Népek és népesség az Árpád-kori Magyarországon. 2012. március 19. 10.b. Honfogalás előtti népesség. Avarok Morvák A kortársak szlávoknak nevezik őket, de nem azonosak a mai szláv népekkel. Nemzetiségek az Árpádok Magyaroszágán I. Magyarok Besenyők Kunok, jászok Autonomiával rendelkeznek - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: Népek és népesség az Árpád-kori Magyarországon

Népek és népesség az Árpád-kori Magyarországon

2012. március 19.10.b

Page 2: Népek és népesség az Árpád-kori Magyarországon

Honfogalás előtti népesség

Avarok Morvák A kortársak szlávoknak nevezik őket, de nem azonosak

a mai szláv népekkel.

Page 3: Népek és népesség az Árpád-kori Magyarországon

Nemzetiségek az Árpádok Magyaroszágán I.

Magyarok Besenyők Kunok, jászok

Autonomiával rendelkeznek 1300 körül már tömbökben

Szászok Németek, de önálló autonómia. Felvidéken és Erdélyben.

Székelyek Autonóm közigazgatás.

Page 4: Népek és népesség az Árpád-kori Magyarországon

Nemzetiségek az Árpádok Magyarországán II.

TK 157. oldal Németek Románok (vlachok, oláhok) Szlovákok (tót név eleinte minden szlávra) Horvátok Délszlávok Böszörmények (izmaeliták, muszlimok) Zsidók

Page 5: Népek és népesség az Árpád-kori Magyarországon

Népesség eloszlása

TK 133. oldal Milyen területek voltak lakatlanok?

A mocsaras részek árterek: folyamatosan vagy időlegesen vízzel borított területek, illetve a hegyvidékek.

Page 6: Népek és népesség az Árpád-kori Magyarországon

Nemzetiségek

Mit tudunk a székelyekről?

Eredetük nem tisztázódott Elmagyarosodtak már a korai időben, de sajátos

társadalom.

Mely akkor már Magyarországon élő népeket nem ábrázol a térkép? Vajon miért?

Page 7: Népek és népesség az Árpád-kori Magyarországon

A nemzetiségek fogalma a 11. században

Semmilyen nemzettudat nincs. Magyarok: Magyar Királyság lakosai, a király alattvalói Különbség nyelvben a legjelentősebb. Székelyek és szászok társadalmi különbségek miatt

önálló nemzet.

Page 8: Népek és népesség az Árpád-kori Magyarországon

A nemzetfogalom kialakulás

Középkor második felére létezik magyar nemzet. Kik a nemzet tagjai?

„rendek”: nemesség, egyháziak, városi polgárok Más anyanyelvű népek is a magyar nemzet részei, ha

közéjük tartoznak. Legjelentősebb kérdés az erdélyi románság.

Page 9: Népek és népesség az Árpád-kori Magyarországon

Románok, szlovákok nemzettudata

Milyen ősöktől származtatják magukat a románok, illetve a szlovákok?

Dákoromán kontinuitás-elmélet

Nagymorva birodalom Mad'arsko, Uhorsko

Page 10: Népek és népesség az Árpád-kori Magyarországon

Etnikai térképek problémái

Mi volt a vörös térkép?

Mi a különbség Teleki térképe és a középkori nemzetiségi térképek között?

Mit lehet ábrázolni etnikai térképeken?

Page 11: Népek és népesség az Árpád-kori Magyarországon

Vörös térkép

Page 12: Népek és népesség az Árpád-kori Magyarországon

Kevert etnikumú területek jelölő térkép

Page 13: Népek és népesség az Árpád-kori Magyarországon

Szlávok

Kezdetben mindenkire közösen használják. (Tót) Horvátországban élő horvátokat külön népnek tekintik. A szlovákok az István-korabeli szlávság utolsó

maradványaiból alakulnak ki. Többi nép későbbi betelepülés. Tatárjárás után peremterületek. A 10-11. századi és a 13. századi szlávok nem

azonosak!

Page 14: Népek és népesség az Árpád-kori Magyarországon

Románok

Csak a 13. századtól találhatóak meg a forrásokban. Kisebb csoportok már korábban is lehettek. Észrevétlenség oka:

Hegyvidéki területek Magyar nemességbe betagozódás

Page 15: Népek és népesség az Árpád-kori Magyarországon

Székelyek

10-12. században sok helyen élnek. 13. századtól Erdélyen kívül beolvadnak. Feladatuk katonáskodás. Közigazgatási autonómia: székek.

Page 16: Népek és népesség az Árpád-kori Magyarországon

„Latinok”

Nyugati hospesek közös neve. Legtöbben beolvadnak. (kivétel: Egervölgy) Származási helyük: mai Dél-Belgium, Franciaország,

Olaszország A köznyelv olasznak nevezi őket. (Településnevek, i

végűek 10-11. század)

Page 17: Népek és népesség az Árpád-kori Magyarországon

Németek, szászok

Városokban általában német többség. (kivétel Buda, Kolozsvár)

Szászok: „német székelyek” német anyanyelv, önálló közigazgatás (székelyekhez

hasonlóan székek) Erdély és Szepesség Középkori nemzettudatot jól mutatja, hogy nem

tartották őket németnek. 20. századig is azonosságtudat. (Székelyekhez

hasonlóan) kereskedelem

Page 18: Népek és népesség az Árpád-kori Magyarországon

Jászok, kunok, besenyők

Jászok: iráni eredetű nomádok Kunok, besenyők: török nyelvű nomádok Betörtek vagy letelepedést kértek. Tatárjárásig itt élők beolvadtak, utána tömbökben éltek Autonómia, katonáskodás.

Page 19: Népek és népesség az Árpád-kori Magyarországon

Zsidók, izmaeliták

Nem keresztény népek Kálmán vallási asszimilálásra törekszik (sikertelen) Kereskedelemmel foglalkoznak Egy részük már a honfoglaláskor a magyarokkal jött be