Upload
others
View
11
Download
1
Embed Size (px)
Citation preview
JELES NAPOK
2020 -2021-es NEVELÉSI ÉV
Domonkos Jolán: Nyuszk OVI
Tapsi Klára óvodáját
Nyuszk OVI-nak nevezik,
óvónénik a nyuszikat
nagy terembe terelik.
Arra tanítják ott őket,
hogy mindig jók legyenek,
figyelik, hogy mit csinálnak,
hogy rosszat ne tegyenek.
Ismerkednek társaikkal,
együtt sokat játszanak,
elfáradnak délutánra,
és akkor elalszanak.
Amikor meg felébrednek,
s értük jönnek szüleik,
hazamennek nagy boldogan,
s mindenkinek üzenik,
hogy az oviba holnap is
örömmel, vígan mennek,
mert csuda jó mulatság az,
ha egymás közt lehetnek.
Kedves Óvodapedagógusok! Szeretettel kíván boldog, örömteli és eredményes
2020-2021-es Nevelési Évet
az
ÓVODAI NEVELÉS SZAKMAI-MÓDSZERTANI FOLYÓIRAT
szerkesztősége!
2020-2021
Szeptember
Hornyán Anna, főszerkesztő –
helyettes Óvodai Nevelés
szakmai módszertani folyóirat
Szerkesztői megjegyzés:
A Világ napok, Emlék napok és Jeles napok közzététele
csak tájékoztatásul szolgál az óvodapedagógusok részére, és
nem azzal a szándékkal, hogy megünnepeljük mindegyiket a
gyermekekkel. A választást befolyásolhatja az aktualitás, a
gyermekek érdeklődése, az óvodapedagógusok döntése, nem
várt esemény.
Ajánlom átnézni Óvodapedagógiai könyvsorozatunk
néhány kötetét, illetve, az Óvodai Nevelés szakmai
módszertani folyóirat néhány cikkét, melyek jól segíthetik a
szeptemberi tervező, szervező munkát:
Óvodapedagógiai könyvsorozat XI. kötet: Körmöci
Katalin: ÓVODAI KALENDÁRIUM öröknaptárral, a
jeles napok és ünnepek tervezéséhez, szervezéséhez, és
az óvodapedagógus pedagógiai gyűjteményéhez:
Szeptember 6.- Nagyszülők napja-56.-57. oldal
Szeptember 19.- Takarítási világnap-Szemétszedési
világnap-60.-61. oldal
Szeptember 22.-Autómentes világnap-58.-59. oldal
Óvodapedagógiai könyvsorozat X. kötet: Körmöci
Katalin: Süssünk-főzzünk együtt, táplálkozzunk
egészségesen:
1. Ivólevek:
- 1.1. Céklalé 10. – 11. oldal
- 1.2. Almalé 12.-13. oldal
7. Saláták:
- 7.1. Gyümölcssaláta 34.-35. oldal
9. Tartósítás télire:
- 9.1.Csalamádé 42.-43. oldal
Óvodapedagógiai könyvsorozat XIV. kötet: Dr. H. Tóth
István CSs : Értékkeresés az óvodai magyar nyelvi
nevelésért a hagyományápolás tükrében:
3. Szemlélődés a szókincs világában
3. b) Kicsit másként a mesék világáról 20. – 32. oldal
3. c) Személyre szabott mesélés 33.- 38. oldal
3. d) Mese, meseértés, játék 39.- 44. oldal
3. e) Zengedező mesemondás 45.-53. oldal
3. f) Míves mesejátékok az ösz aranyesőjében 54.- 60.
oldal
4. Hozzáadó néphagyományőrzés
4.c) Az ősz évszak és a népi kultúra az óvodai
nevelésben 87. -92. oldal
Óvodai Nevelés szakmai módszertani folyóirat (LXXI.
évfolyam, 2018.Szeptember.7. szám)
Dr. H.Tóth István – Ábrahám –Furusné Tallér
Erzsébet Katalin – Zámbóné Kiss-Illés Magdolna:
Ősz (Szemelvények a Szóforgató című könyvből) 5.-7.
oldal
Golyán Szilvia:” A mese interdiszciplináris
megközelítse” 30.-31. oldal
További ajánlataim az őszi jeles napok és ünnepek megtervezéséhez
Papp Kornélia (szerk.) 2006. Szájról szájra, kézről kézre I-III, Szentendre, Geobook Hungary Kiadó
Kovács Ágnes (szerk.) 1976. Bújj, bújj, zöld ág… Móra Ferenc kiadó, Budapest Kovács Ágnes (szerk.) 1977. Kivirágzott a diófa, Móra Ferenc kiadó, Budapest Falvai Károly: Ritmikus mozgás - énekes játék, Borsodi nyomda KFT. Ludánszkiné Szabó Éva 1995. Óvodai hagyományápolás - népszokások, Hektográf
nyomda, Hajdúböszörmény Andrásfalvy Bertalan 1982. Néprajzi alapismeretek. Múzsák Közművelődési Kiadó,
Budapest Darmos István 2005. Újesztendő, lyukas kendő… Magyar Kultúra Kiadó Kft., Győr. Dömötör Tekla 1986. Régi és mai népszokások. Tankönyvkiadó, Budapest H. Tóth István 1991. Hagyományőrző jeles napok. In: Szászné dr. Virányi Katalin (szerk.):
Óvodapedagógiai Nyári Egyetem, 18: 43–53., 1991., Tanítóképző Főiskola, Kecskemét Dr. H. Tóth István (szerk.) 1992. Tiszta forrásból (Szemelvények, tanulmányok a néprajz
köréből). Tanítóképző Főiskola, Kecskemét Dr. H. Tóth István 1994. Ötlettár (a hagyományőrzésre nevelő pedagógusoknak). Origó
Stúdió, Kecskemét Dr. H. Tóth István 2011. Népi kultúránk és az irodalom szerepe az ősz évszak tanítása
kapcsán. Csengőszó, Szeged Kecskés Béla 1994. Bogárbál. Galéria Kiadó, Ungvár–Budapest Penavin Olga 1988. Népi kalendárium. Fórum Könyvkiadó, Újvidék
Sebőkné Erdős Andrea 1992. Játsszunk szépen fűvel, fával! Tanítóképző Főiskola,
Kecskemét
Sinai Miklós Utcai Óvoda Nevelőtestülete 1992. Napról napra a mi kalendáriumunk.
Pedellus Bt., Debrecen
Mester Györgyi: 2020. Évszakok meséi. Palatia nyomda és Kiadó Kft.
Szeptember: Őszelő, Szent Mihály hava
A szeptember a régi római naptárban a hetedik
hónap volt („septem"= hét), s ezt a nevét
megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké
lépett elő.
A szeptember még nyár és már ősz is, bár a
csillagászati ősz csupán az őszi napéjegyenlőség
napjával, szeptember 23-val köszönt be.
A mezőgazdaságban ez a hónap a teljes
betakarítás, majd a szüret, egyúttal pedig az őszi
szántás-vetés időszaka, amikor nagyon sok függ
az időjárástól.
A meteorológusok Őszelő-ként tartják számon
magyar (katolikus) neve pedig Szent Mihály hava.
Az első őszi harmincnapos hónap, melynek 22-23.
napján a Nap a Mérleg jegyébe, s egyúttal az őszi
napéjegypontba lép.
Weöres Sándor: Galagonya
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.
Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya ruhája.
Szeptember 1. - Bányásznap
„A bányász lenn a föld alatt csak vájja a szenet,
És míg a munkát végzi, nem látja az eget.
A csille lassan telik, a karja fáradt már,
A lelke fenn a földön, ki tudja, merre jár?
Jó szerencsét! - köszöntik egymást és ismerőseiket a
bányászok Magyarországon, több mint 120 éve.
Szeptember elején a szokásosnál is többször hangzik
fel ez a köszöntés hazánkban. A bányásznapot
örömmel és tisztelettel ünneplik a bányászok, a
családtagok, a barátok, az otthonok, a munkahelyek, a
városok, az ország.
A Bányásznap hosszú múltra tekint vissza
Magyarországon is. A II. világháború előtt
bányavidékenként eltérő időpontban rendezték ezeket
az ünnepségeket. Sok helyen december 4-éhez, Szent
Borbála, a bányászok védőszentje napjához kötődött az
ünnep. 1951-től évtizedeken keresztül országosan és
Lelke messze jár, hol a napsugár:
Egy kis bányász-kislány vár.”
Várpalota (Veszprém)
egységesen szeptember első vasárnapján volt a
Bányásznap.
Szeptember 6. - Nagyszülők napja-(szeptember első vasárnapja)
Szeptember első vasárnapján ünnepeljük a Nagyszülők
világnapját. Vagy inkább azoknak a szerencsés unokáknak az
örömnapja ez, akiknek élnek a nagyszüleik. Kitűnő alkalom
mindnyájunknak – tanévkezdés idején még inkább – megállni
egy pillanatra, és átgondolni, milyen fontosak a nagyszülők
életünkben.
A nagyszülők világnapja legelőször Lengyelországban került
megrendezésre 1965-ben, de még a Nagymamák
világnapjaként. Számos ország a mai napig külön ünnepli a
nagypapákat és nagymamákat. Amerikában és Angliában
1978-ban ünnepelték meg először a nagyszülőket Marian
McQuade nyugat-virginiai szenátor kezdeményezésére, aki
Jennings Randolph szenátor 1973-as ötlete alapján dolgozta ki
a célokat. McQuade arra törekedett, hogy a közösség fiataljait
megismertessék az idősek által a történelem során elért fontos
tetteikről.
A nap hivatalos zenéje: Johnny Prill - A Song for Grandma
and Grandpa
A nagyszülők világnapja hivatalos
virága a nefelejcs.
Szeptember 2. – A tanítási év első tanítási napja
A szünidő véget ért, és kezdődik egy új tanév, egy újabb erőpróba.
Fontos tudnivalók ilyenkor év elején, mikor lesznek a
legközelebbi pihenésre szánt szünidei napok.
2020/2021-es tanév rendje
A tanítási év első napja: 2020. szeptember 1. kedd.
A tanítási év utolsó napja: 2021. június 15. kedd.
Évközi szünetek:
őszi szünet: 2020. október 23. – november 1.
téli szünet: 2020. december 23. – 2021. január 3.
tavaszi szünet: 2021. április 1-6.
Szeptember 2. - Buda visszafoglalása a törököktől
Budát 1686. szeptember 2-án foglalták vissza a
törököktől. A régóta várt esemény Buda török kézre
kerülése után 145 évvel és négy nappal valósulhatott
csak meg. Az ostrom három hónapig tartott. Az
egyesített zsoldos haderő ellen a várat az albán
származású Abdurrahman pasa 12 ezer katonával
védte, és a végsőkig kitartott. Buda visszafoglalásának
hírét nagy ünnepségekkel fogadta Európa.
Szeptember 5. - Lőrinc napja
Lőrinc napból kettő is van (augusztus 10. és szeptember 5.) a
népi bölcsesség nyilván a szeptemberi napra utal, ekkor a
dinnye már ízetlenné válik, mert "Lőrinc belepisilt a
dinnyébe". Ez a szabadban fürdés utolsó napja. A lassan
beköszöntő őszre utal
Ezen a napon fordul az időjárás:
Ha szép idő van, hosszú lesz az ősz. Lőrinc napja után a fás
növények megállnak fejlődésükben, és a kígyó odvába bújik.
Szeptember 13. - Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlang
Ezen a napon,/1996/ az Aggteleki-karszt és a
Szlovák-karszt barlangjait a világörökség részének
nyilvánították.
Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország
negyedik, nemzeti parkja. Ez volt az első olyan
nemzeti park az országban, amely a geológiai
értékek a védelmére alakult meg. Területén sok
védett növény- és állatfaj is előfordul.
Szeptember 15. - Greenpeace alapításának a napja
A Greenpeace (ejtsd: grínpísz) a világ legnagyobb független
természetvédelmi és környezetvédelmi szervezete. 1971-ben alapították a
kanadai Vancouverben, a központja ma Amszterdamban található.
Jelenleg 41 országban rendelkezik irodával. A szervezet célja, hogy
kampányaival minél szélesebb körben terjessze a környezettudatos
szemléletet és életmódot, valamint, hogy felderítse a természetet és az
emberi környezetet pusztító tevékenységeket, és ezek felelőseit
változtatásra bírja.
Szeptember 15. – A mozdonyvezetők napja - Kiemelt magyar nap
Petőfi Sándor
Vasúton
(részlet)
„Száz vasútat, ezeret!
Csináljatok, csináljatok!
Hadd fussák be a világot
Mint a testet az erek.
Ezek a föld erei,
Bennök árad a müveltség,
Ezek által ömlenek szét
Az életnek nedvei.
Miért nem csináltatok
Eddig is már?... vas
hiányzott?
Törjetek szét minden láncot,
Majd lesz elég vasatok.”
Pest, 1847. december
A MÁV 302-610 pályaszámú
gyorsvonati gőzmozdonya
Gyurkó László: Családi
regény
(részlet)
Nagyapám, miközben
napszámosból mozdonyfűtővé
küzdötte föl magát, vagyis igazi
vasutas lett, ami számára rang
volt, nem is akármilyen,
alighanem elnyerte valamelyik
főnöke bizalmát, vagy
egyszerűen beépült a vasút
bonyolult hierarchiájába. Az
Államvasút nagy úr volt az
országban, szinte külön
birodalom; saját egyenruhával,
rendfokozatokkal,
törvényekkel.
Szeptember 16. - Szent-Györgyi Albert - Orvosi Élettani Nobel díj - Kiemelt magyar nap
SZENT-GYÖRGYI ALBERT
[Albert von Szent-Györgyi]
(Budapest, 1893. szeptember 16. –
Woods Hole, 1986. október 22.)
A C-vitamin felfedezéséig súlyos
betegség keserítette meg az
emberek életét, főként a
tengerészekét: a skorbut.
Ellenszerét végül a magyar
biokémikus, Szent-Györgyi Albert
1947- A Budapesti
Tudományegyetem
Orvostudományi Karán 1917-ben
nyert orvosdoktori diplomát.
Ezután hollandiai, németországi,
angliai és amerikai egyetemeken
dolgozott. 1928-ban hívta meg
Klebelsberg Kunó
kultuszminiszter a szegedi
egyetemre. Katedráját 1930-ban
foglalta el, és folytatta korábban
megkezdett kutatásait a biológiai
oxidációs folyamatok
mechanizmusával és az általa
felfedezett C-vitaminnal
kapcsolatban. Nagyon jelentős
volt annak a felfedezése, hogy a
szegedi zöldpaprikában
különlegesen nagy az
aszkorbinsav koncentrációja. Ez
Tél végén, az influenza-
időszakot átvészelve
mindennél fontosabb az
immunrendszerünk
megerősítése.
Erre jó célt szolgálnak a
vitaminok, melyek közül
talán a legnépszerűbb a
C-vitamin.
fedezte fel egy különös véletlennek
köszönhetően.
Albert a hagyomány szerint nem
szerette a paprikát, a világhírnevet
mégis neki köszönhette. Felesége
rendszeresen csomagolt számára
paprikát a tízóraihoz, amit a tudós
nem mert kidobni, inkább vizsgálni
kezdte. Így fedezte fel a C-vitamint.
lehetővé tette, hogy addig
elképzelhetetlenül nagy
mennyiségben állítsák elő, és
mind biológiai, mind pedig
kémiai szempontból világszerte
sokrétű kísérleteket végezzenek
vele. 1937-ben orvosi Nobel-díjat
kapott „a biológiai
égésfolyamatok terén tett
felfedezéséért, különösen a C-
vitamin, valamint a fumársav-
katalízis vonatkozásában”. 1947-
től az Egyesült Államokban élt.
Nincs olyan ember, aki
ne ismerné e vitamin
jótékony hatásait.
Szeptember 17. – Puskás Tivadar születésnapja - Kiemelt magyar nap
PUSKÁS TIVADAR
(Pest, 1844. szept. 17
– Budapest, 1893.
márc. 16.)
Legismertebb
feltalálóink egyike.
Legnagyobb
legsikeresebb ötlete a
rádió ősének
tekinthető
telefonhírmondó volt,
amely – a vezetékes
telefonhálózatra
épülve - 1893. február
15-én kezdte meg
adását.
„Egy hete annak, hogy valami
izgalmas inger, lázzá fokozódó
kíváncsiság lepte meg Budapest
közönségét. Egy rejtélyes szó
jár szájról-szájra, mese – mely
megvalósult, régen megírt
regény, mely most kezdődik. A
beszélő újság, a
Telefonhírmondó ez, melyet
képekben mutatunk be. A
bécsieknek csak az fáj, hogy ez
a találmány magyar, és hogy
Budapesten lépett először
életbe. Budapest ezzel
megelőzte az egész világot."
(Ország-Világ, 1893.)
Szeptember 19. - Kossuth Lajos születésnapja
KOSSUTH LAJOS
/Monok, 1802. szeptember 19. – Torino 1894. március 20./
Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a rendi
kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért
vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar
szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar
nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es
forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt.
Szent István mellett ő a legismertebb magyar történelmi személyiség.
A magyar szabadság nemzetközileg is legismertebb alakja. Szobra áll
New Yorkban, tere emléktáblával Párizsban, továbbá ő az egyetlen
külföldi államférfi, akinek szobrot állítottak a Capitoliumban.
Magyarországon neki van a legtöbb szobra, a települések nagy részén
közterület viseli a nevét, kultusza pedig ma is élő.
Szeptember 19. – Takarítási világnap
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ)
Környezetvédelmi Programja 1992-ben hirdette meg a
Takarítási Világnapot azzal a céllal, hogy a
kezdeményezéshez csatlakozók minden szeptember
harmadik szombatján tisztítsák meg, tegyék rendbe
környezetüket, életterüket.
A nemes gondolat jegyében ma már több mint 80
országban 35 millióan látnak neki környezetük rendbe
tételéhez – szemetet szednek, hulladékot szelektálnak,
patakpartot takarítanak, fát ültetnek, gardróbot, garázst
selejteznek és adományozzák feleslegüket jótékony célra,
komposztálókört szerveznek és így tovább. Vagyis
tevékenyen ünneplik a világnapot, mindenki a maga
környezetében, helyben. Köszönjük nekik!
Szeptember 20. - Tamási Áron születésnapja
TAMÁSI ÁRON
Farkaslaka, 1897. szeptember 20. – Bp., 1966. május 26.
Kossuth – díjas magyar író.
Nyelvteremtő író. Írásművészete a népi irodalom kincsestárából
táplálkozó egyedi hangvételű írásművek jellemzik leginkább, témái a
székelység világához kapcsolódnak. Gyökerei e zárt etnikai közösség
mese- és mondavilágába nyúlnak vissza, erősen támaszkodik a
tájnyelvre; jelentős szervező elve műveinek a mesei elemekkel elért
jelképteremtés. Amihez Tamási Áron hozzáért, az menten
megszépült. Az ő szemén keresztül a valóság mesevilág, nála a
sötétség is tündérfényekkel világít.
Az Ábel a rengetegben Tamási Áron legismertebb, 1932-ben
megjelent regénye. Az Ábel-trilógia első kötete. A regény két
folytatása, az Ábel az országban és az Ábel Amerikában című
alkotások.
Szeptember 21. - Széchényi István születésnapja
SZÉCHÉNYI ISTVÁN
Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs, 1791.
szeptember 21. – Bécs, Döbling, 1860. április 8.)
Politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-
kormány közlekedési minisztere – akit Kossuth Lajos a
„legnagyobb magyarnak" nevezett. Eszméi, tevékenysége
és hatása által a modern, új Magyarország egyik
megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és
legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a
közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása
fűződik. Számos intézmény alapítója és névadója.
Szeptember 22. - Őszi napéjegyenlőség
Idén szeptember 22.-re esik az őszi
napéjegyenlőség. Ezen a napon pont
ugyanolyan hosszú lesz a nappal, mint az
éjszaka. Ettől fogva pedig megállíthatatlanul
robogunk az őszbe, és a sötét órák száma
napról-napra növekszik majd, egészen
decemberig.
Szeptember 22. – Autó mentes világnap
Először 1997-ben La Rochelle-ben, egy
franciaországi városban rendeztek autómentes
napot.
2001 elején megszületett az autómentes napról szóló
Európai Charta, melyet másodikként – az unión
kívüli országok közül elsőként – Magyarország írt
alá.
A rendezvénysorozattal a városlakók és a
városvezetés figyelmét szeretnék felhívni a
megnövekedett autóforgalom okozta környezeti,
baleseti és városképi problémákra, a közösségi, a
kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztésének
szükségességére.
Népszerűsítik az emberek körében, hogy utazáshoz,
munkába, iskolába járáshoz inkább az alternatív
közlekedési módokat vegyék igénybe, így saját
maguk is hozzájárulhatnak egészségük és
életminőségük javításához. A közlekedési vállalatok
a legtöbb helyen ingyenes utazást biztosítanak
járműveiken az érvényes forgalmi engedéllyel
rendelkezők és családtagjaik számára.
Demonstrációkat szerveznek annak érdekében, hogy
javuljanak mindennapos és biztonságos kerékpározás
feltételei, így csökkenjen a városi légszennyezés.
Minden évben választanak egy aktuális mottót,
melyhez kapcsolódóan szervezik a programokat.
Az eddigi autómentes napok mottói: Autó nélkül a
városban!, Bicajjal a suliba!, Munkába, iskolába
környezetbarát módon!, Éghajlatváltozás!, Legyen az
utca az embereké!, Tiszta levegőt mindenkinek!, Az
éghajlatváltozás kihívásai – városi klíma, Közlekedj
okosabban, élj egészségesebben!, Közlekedj ÖKO-
san!, Mozdulj a jó irányba!
Az európai autómentes naphoz szorosan kapcsolódik
az európai mobilitási hét rendezvénysorozata,
amelyet 2002 óta minden évben szeptember 16-22
között rendeznek meg.
Szeptember 26. - Tiszta hegyek napja
A Tiszta Hegyek Napja 2003 szeptemberében indultútjára.
Ez a nap a környezetvédelem fontosságára hívja fel a
figyelmet számos más világnap mellett. Nemzeti parkok,
zöld szervezetek szerveznek ezen a napon társadalmi
munkát és gyűjtenek hulladékot, tisztítják a természetet.
Szeptember 29. - A pákozdi csata
A pákozdi csata az 1848-49-es forradalom és szabadságharc
jelentős csatája volt.
Az 1848. szeptember 29-én a Velencei-tótól északra, a
Pákozd-Sukoró-Pátka háromszögben vívott csatában Móga
altábornagy seregei vereséget mértek a Jellasics horvát bán
által vezetett seregre.
Szeptember 30. - Benedek Elek születésnapja – A népmese napja – Kiemelt magyar nap
BENEDEK ELEK
1859. szeptember
30-án született
újságíró, író, a
„nagy
mesemondó”.
Mint meseíró, a
magyar
gyermekirodalom
egyik
megteremtője.
Ifjúsági írásaival,
szerkesztői
működésével az
élen járó
pedagógusok
között foglal
helyet.
Elek Apó kútja
(fotó: Vimola Ágnes)
2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság
felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a
népmesék fennmaradása és a mesékben élő
bölcsesség továbbhagyományozása, hogy
csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amely
szerint szeptember 30. – Benedek Elek
születésnapja – legyen a népmese napja.
A népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-
án rendezték meg. A nap célja, hogy a
könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a
mesével foglalkozó szakemberek, valamint a
meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon
megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a
magyar, mind más népek meséi felé.
„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk
örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül
néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését.
Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és
adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig
érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül
megőrzendő, mesebeli kincseket!”
(Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös
felhívásából)