nincsen itt. Íme, ez az a hely, ahova őt tették.” · így: nincs határa, mindennél több és telje-sebb. Ezt a felmérhetetlen perspektívát tár-ta fel előttünk a Megváltó,

S ok száz üres sírt láttam már életemben,sok száz üres sír mellé érkeztem első-

nek, sok száz üres sír látványa jelentette márszámomra a mulandóság kérlelhetetlen je-lét. Kerestem tekintetemmel a sírok köztvégzett munka nyomát, az odatámasztottlapátnyeleket, a parcellák kőrengetegében afrissen kihantolt földet, mint egy új, lükte-tő sebet, ahová oda kell vezetnem a mögöt-tem lépkedőket, hogy még egyszer szembe-nézzünk vele: „…porrá kell lenned.” Ami-kor elsőként érek oda, s elsőként nézek belea süketen ásító gödörbe, nem jut eszembesoha az egykor elsőként odaérők bizonyos-sága. A kifulladás nem a futás, nem is ahosszú temetési menet fáradtsága miatt foj-togat, hanem a tehetetlenség miatt. Megkell szólalnom, miközben én sem teheteksemmit. Nem tudok csodát tenni, nem tu-dok hitet adni, csak remélni, hogy néhányszó majd utoléri azt, akinek szüksége vanrá. Az üres sír látványa, mint az emlékeket

végleg elnyelő feledés, megkérdőjelezhetet-lenné pecsételi a mulandóság törvényénekérvényesülését: ennyi volt. Innentől kezdvefényképek sárgulása, régi levélpapírok töre-dezése az időegysége annak, hogy megmér-hessük, kit meddig őriz meg az emlékezetebben a világban.

Az üres sírhoz jutva a körülállók szemé-ben, lehajtott fejének látványában megany-nyi elszalasztott lehetőség, rosszul kimon-dott szó érzése ölt testet. Az egész élmény amúltban gyökerezik, amit kénytelen-kel-letlen, ki kell szaggatni, hogy veszteséggel,fájdalommal, de mégis tovább tudjunk él-ni. Az üres sír körül az élettől búcsúzó em-ber méltóságának csendjét még mélyebbéteszi a rádöbbenés csendje: az előttünk járóútja a mi utunk is. És mégis odaérek, odaál-lok újból és újból, sok száz plusz egyedszerés többedszer, amíg tehetem. És nemcsakazért, mert ez a dolgom, mert a papnak te-metnie is kell, hanem mert volt egy olyan

üres sír, aminek látványa mindent megvál-toztatott. Volt egy üres sír, amitől nem le-hetett úgy elmenni, hogy a múló idő majdlassan ellep mindent, és az utolsó emlékkelegyütt az egész történet is semmivé lesz.Volt egy üres sír, ami nem azért volt üres,mert utolsó állomásként várt valakit, ha-nem azért, mert nem tudta magába zárniazt, akit oda tettek. Mert akit oda tettek,erősebbnek bizonyult mindennél. Halála amindennél erősebb szeretet jele és valóságavolt, áldozatát az életért hozta, és ezt a ket-tőt – az Isten szeretetét, és az általa megte-remtett élet erejét – semmi nem képes le-győzni. Még a halál sem.

Elszalasztott lehetőségeinkkel, rosszulkimondott szavainkkal, elkövetett bűne-inkkel kegyetlenül szembesülünk akkor,amikor már nincs kinek megfogni a kezét,nincs kinek szebben mondani a szót, nincskitől bocsánatot kérni. Hiába vernénk fe-jünket a falba, hiábavaló az áldozat. De aki

AZ OROSHÁZI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉGINGYENES LAPJA

XXIV. évfolyam 1. szám · 2017. húsvét

– ÁPRILIS 13., nagycsütörtök:úrvacsorai istentisztelet17 óra:

a gyülekezeti házban

– ÁPRILIS 14., nagypéntek:úrvacsorai istentisztelet10 óra:

a templombanpassiós istentisztelet17 óra:

a templomban

– ÁPRILIS 16., húsvét ünnepe:hajnali feltámadási5 óra:

istentiszteletünnepi úrvacsorai10 óra:

istentisztelet a templomban

– ÁPRILIS 17., húsvét 2. napja:úrvacsorai istentisztelet10 óra:

a templomban

ÜNNEPI ALKALMAINKMindenkinek

áldott feltámadási

ünnepet kíván

az Orosházi

Evangélikus

Egyházközség!

„…nincsen itt. Íme, ez az a hely,ahova őt tették.”

OROSHÁZI HARANGSZÓ · http://oroshaza.lutheran.hu/harangszo2 2017. húsvét

minden elszalasztott lehetőségünk, rosszulkimondott szavunk, elkövetett bűnünkterhét magára vette, átélte velünk, helyet-tünk, az megadta az újrakezdés mindenna-pi esélyét. Nem taposta sírba mindennekátka, hanem felemelkedett belőle, és meg-mutatta: élj tovább, kezdj újra! Nem pusz-tán tér és idő korlátai közé szorított léted azegyetlen töredék az örök időből, ami nekedjut, hanem kiteljesedhetsz az örök életbe,mert Isten ezt akarja! Húsvét üres sírja mel-lett Istentől és egymástól való elszakadtsá-gunk a teljesség ígéretében gyógyul új egy-séggé és békességé.

Minden a múltunkhoz tartozik, amiugyanolyan visszahozhatatlan, mint annakélete, akinek új sírt nyitunk temetőinkben.A múlt egyre hosszabb, egyre terjedelme-sebb, és egyre többet emészt fel a jövőből.Márpedig a jövő, a holnap az igazi levegőjeaz életnek. Ami értelmessé teszi a küzdel-met, az áldozatot, ami teljessé teszi az örö-met, elviselhetővé a fájdalmat. A húsvétiüres sír a jövő üzenete. A múlt mérhető:évek, életek, történelmi korok, eltelt évez-redek, évmilliók. De a jövő nem mérhetőígy: nincs határa, mindennél több és telje-sebb. Ezt a felmérhetetlen perspektívát tár-

ta fel előttünk a Megváltó, amikor áttörteazt a korlátot, ami még útjában állt annak,hogy lepergett múltunk elfedje előlünk amúlhatatlant. A bűn zsoldja a halál, Istenembert mentő szeretetéből örökre megfi-zettetett.

Régi, Dunántúlról hozott liturgikusmondattal indulok minden alkalommal asírokhoz: „…elbocsátunk immár a mindenhalandók útján, amelyen te csak előttünkjársz, és amelyen egykor nekünk is követ-nünk kell téged.” Jézus üres sírja nélkül ez amondat a rezignált, kétségbeesett beletörő-dés szava: nem kerülhetjük el sorsunkat.Húsvét hajnalának felfedezésével, asszo-nyok döbbenetével, fénylő ruhás mennyeikövetek számon kérő kérdésével, Péter ésJános futásával, Tamás bizonyosságávalazonban visszájára fordul az ijesztőnek tű-nő mondat, és evangéliummá válik. A min-den halandók útja azóta az élet útja! A szü-letésünktől halálunkig tartó időív felett vé-gig ott van az élet szövetségét ígérő Isten szi-várványíve, az őstörténetben megígért ál-dás, ami nem csak vetésre és aratásra, földidimenziónk fenntartására vonatkozik, ésamiben ugyanúgy ott van Isten életigenlőszeretete, mint a teremtésben, az elszakadni

akaró ember szüntelen hazavárásában, ahalál időlegességének húsvéti felmutatásá-ban.

Létezik egy üres sír, amit meglátva nemkell megkérdeznünk azt, hogy kit fognakidehelyezni. Létezik egy üres sír, ami nem aporrá létel szomorú törvényének beteljesí-tésére készült. Létezik egy üres sír, amibenegészen mást látunk meg, mint lepleket éskétségeket: emberért érkező Istent, nagy-pénteki áldozatot, az élet mindennélnagyobb erejét. Az első húsvét megfordí-totta a történelem kerekét: a múlt és amibenne van, az Istentől mindig távolodó, ve-le mindig ellenségeskedő ember történeteés történelme egyre kevesebb lesz a jövőhözképest. A jövőhöz, ami Jézus Krisztus ön-feláldozása óta a teljességet, az életet, Isteneredeti tervének megvalósulását jelenti. Ateremtéstörténet tragikus fordulata a múlt:a végtelen, az örök, a tökéletes élet elveszté-sének fájdalmát mondja el nekünk. A feltá-madás, a katarzis felszálló ága a jövő: magá-val ragad az elveszett végtelen, az örök, tö-kéletes élet újra megtalálásának valóságába,az istengyermekség örömébe.

ÖRDÖG ENDRE

Mit ünnepelünk nagypénteken?

A z idei évtől kezdve Magyarországon isünnepnap nagypéntek. Ezt a döntést

egy keresztyén ember csak üdvözölheti, deaz „ünnep” elnevezés felemásan hangzik.

Az ambivalens álláspont oka az, hogyegyrészt ezen a napon szenvedett helyet-tünk Jézus, bűneink miatt halt kereszthalál.Másrészt az ember Isten elleni lázadásánakkifejeződése is. Ez egyszerre volt Isten aka-rata és emberi gonoszság következménye.Mi legyen a válaszunk az emberi gonoszságláttán? Sirassuk-e a Megváltónkat? Jézus –Lukács evangéliuma szerint – ezt mondta akeresztúton: „A népnek és az asszonyoknaknagy sokasága követte őt, akik jajgattak, és si-ratták őt. Jézus pedig feléjük fordulva eztmondta nekik: »Jeruzsálem leányai, ne engemsirassatok, hanem magatokat és gyermekeite-ket sirassátok…«” [Lk 23,27–28]

Húsvét ünnepére ténylegesen használ-ható az „ünnep” kifejezés, hiszen ekkor tá-madt fel a halálból Jézus. Ő akkor nem az

emberek részvétére vágyott, hanem arra,hogy azok meglássák: mindez az ő bűneikkövetkezménye. Az igaz szenved a nem iga-zakért.

Jézus győzelmet vett a halál felett. Szá-munkra még utolsó ellenség a halál, de Jé-zusba vettet hit által mi is a győztes oldalánállhatunk. A keresztyén emberek számáranagypéntek a húsvéti ünnepkör nagyon fon-tos napja. De a nagypénteket nem szabadönmagában tekinteni. Jézus kereszthalálát ésfeltámadását együtt kell látnunk.

Ebben az esztendőben 500 éves a refor-máció. Annak idején Luther Márton a ke-reszt teológiáját hirdette. Azaz, hogy Jézusszenvedéséről nem feledkezhetünk meg:„Istent csakis szenvedések közt és a kereszten,azaz Krisztus keresztjében lehet megismerni.A keresztfa értelme pedig csak annak számáralesz nyilvánvalóvá, aki maga is kereszt ésszenvedések alatt van… A kereszt teológusatudja, hogy az igazi teológia és Isten igaz meg-ismerése a keresztre feszített Krisztusbanvan.”

Most nem csak Isten áldásainak örven-dezhetünk, hanem a szenvedés útján is kö-vetnünk kell őt. Mire szolgálhat tehát nagy-péntek napja? Arra, hogy megálljunk a hét-köznapi rohanás közepette, és rádöbben-jünk arra, hogy az élet igazi értelme nemabban van, hogy hajszoljuk az anyagi java-kat, hanem abban, hogy személyesen meg-ismerjük teremtő és megváltó Istenünket.

LACZKI JÁNOS

• Újságunk az interneten is megtalálható: http://oroshaza.lutheran.hu/harangszo •

OROSHÁZI HARANGSZÓ · http://oroshaza.lutheran.hu/harangszo 2017. húsvét 3

Az I. világháború orosházievangélikus halottai XIII.

A mikor IV. Károly magyar király trón-ra lépett, az Orosházi Evangélikus

Egyházközség felügyelője, Bulla Sándorúgy vélekedett: „…biztató reménységgel te-kinthetünk országlása elé.”

Februárban II. Miklós orosz cár lemon-dott, nem kellett komolyabb orosz táma-dásoktól tartani, így a Monarchia hadveze-tése csapatokat vezényelt a keletiről az olaszfrontra. Az osztrák–magyar erők támogatá-sára német csapatok érkeztek, sikerült át-törni az olasz vonalakat. A központi hatal-mak 300 000 hadifoglyot ejtettek. 1917.március végén már több mint ezer napjatartott a háború.

Ahogy a sorozat előző részeiben, úgymost is Kálmán Rezső (1889–1933) lel-késznek Az orosházi evangélikus hősök emlé-kezete című 1925-ös füzetéből gyűjtöttükössze a pontosan egy évszázada elhunyta-kat, ezúttal az A-tól Cz betűig. Áldott le-gyen emlékük! Béke poraikra!

1917-BEN HŐSI HALÁLT HALT

• gyalogos, 101. gy. e.Ács Ádám34 éves, orosz harctérÁcs József–Czikora ZsuzsannaFelesége: Csizmadia Piroska

• gyalogos, 101. gy. e.Ács József38 éves, orosz harctérÁcs József–Czikora ZsuzsannaFelesége: Bohus Julianna

• tüzér, 19. tüzér ezred,Ádász Sándor31 éves, Református–KovácsházaÁdász Sándor–Sin ErzsébetFelesége: Csete Julianna

• honvéd, 4. honvéd gy. e.Ágoston Ádám45 éves, BékéscsabaÁgoston György–Kiss KatalinFelesége: Győri Róza

• szakaszvezető, 101. gy. e.Balázs József32 éves, Feldpost No. 5.

• honvéd, 4. honvéd gy. e.Balog Mihály36 éves, orosz harctérBalog György–Tóth JuliannaFelesége: Zábrák Róza

• honvéd, 4. honvéd gy. e.Bazsali Mihály32 éves, orosz harctérBazsali Sándor–Dovics Zsuzsanna

• honvéd, 4. h. gy. e.Bánki Horváth József34 éves, Tachita (orosz)Bánki H. Péter–Szabó MáriaFelesége: Séllei Róza

• gyalogos, 101. gy. e.Bárány Mihály26 éves, orosz harctérBárány Mihály–Kocsis Mária

• honvéd, 4. honvéd gy. e.Bella István34 éves, Karánsebes

• honvéd, 4. honvéd gy. e.Berke István34 éves, orosz harctérBerke János–Gabnai JuliannaFelesége: Barcza Katalin

• tizedes, 7. vasútosztagBerta József26 éves, Valtora, TirolBerta István–Szemenyei Julianna

• gyalogos, 101. gy. e.Berta Mihály23 éves, BékéscsabaBerta Péter–Horváth Etel

• honvéd, 4. honvéd gy. e.Berta Pál44 éves, Panecot, RomániaBerta Mihály–Kristóf JuliannaFelesége: Ravasz Róza

• gyalogos, 101. gy. e.Bikádi Pál36 éves, HavasaljaBikádi György–Vági ZsuzsannaFelesége: Borsos Etel

• gyalogos, 39. gy. e.Bikádi Sándor28 éves, LembergBikádi Lajos–Németh Julianna

• honvéd, 4. honvéd gy. e.Bokor Ádám49 éves, LosoncBokor József–Hajdu ErzsébetFelesége: Polyák Julianna

• gyalogos, 300. gy. e.Bokor Imre21 éves, KazánBokor András–Horváth Erzsébet

• szakaszvezető, 4. honv. gy. e.Bolla Lajos37 éves, ZimonyBolla József–Pető ZsuzsannaFelesége: Nyigri Julianna

• honvéd, 2. honvéd gy. e.Bor Mihály43 éves, Pohortiusz (orosz)Bor János–Kiss RózaFelesége: Fekete Erzsébet

• honvéd, 2. h. gy. e.Brebovszky Ferenc20 éves, orosz harctérBrebovszky Sándor–Konkolyos Vilma

• tizedes, 101. gy. e.Brestyánszky András22 éves, Francthal

Brestyánszky András–Nagy Eszter• kocsis, 3. honvéd gy. e.Csepregi Pál

ismeretlen helyenCsepregi József–Domoki Szabó JuditFelesége: Becsák Julianna

• tizedes, 101. gy. e.Csepregi Sándor33 éves, ChirovCsepregi István–Berke KatalinFelesége: Kiss Ilona

• hadimunkásCsík Sándor48 éves, Dicsőszentmárton

• gyalogos, 101. gy. e.Csiszár Antal36 éves, orosz harctérCsiszár Péter–Szabó ZsuzsannaFelesége: Tóth Mária

• honvéd, 3. honvéd gy. e.Csiszár György20 éves, Tipota, RomániaCsiszár Bálint–Fehér Mária

• honvéd, 4. h. gy. e.Csizmadia András45 éves, IsonzóCsizmadia András–Sárközi ZsuzsannaFelesége: Vági Zsuzsanna

• honvéd, 4. honv. gy. e.Csizmadia Antal36 éves, orosz harctérCsizmadia Péter–Baki JuliannaFelesége: Pap Horváth Ilona

• honvéd, 4. honv. gy. e.Csizmadia Bálint38 éves, BelmoneCsizmadia András–Szabó ZsuzsannaFelesége: Tamás Róza

• honvéd, 4. honv. gy. e.Csizmadia Bálint37 éves, orosz harctérCsizmadia Péter–Tóth ÉvaFelesége: Hima Róza

• honvéd, 4. h. gy. e.Csizmadia Sándor42 éves, Bicinico, Palmanova

• gyalogos, 101. gy. e.Csmela István23 éves, OslavicaCsmela András–Kunos Julianna

• honvéd, 4. honvéd gy. e.Csöntör Antal36 éves, olasz harctérCsöntör Ádám–Horváth MáriaFelesége: Kunos Julianna

• gyalogos, 101. gy. e.Cziráki János32 éves, orosz harctérCziráki Antal–Kerekes MáriaFelesége: Bódai Éva

(Folytatása következik…)

KOSZORÚS OSZKÁR


U tunkon haladva előbb vagy utóbbeljut hozzánk húsvét örömhíre,

hogy Jézus kereszthalála nem vereség, ha-nem győzelem: „Isten fényességének győ-zelme a sötétség felett.”

Minden – akár a legkisebb érdeklődésreis számot tartható – írásban fontos, hogy nesajnáljunk az alapítókról megemlékezni,mert az evangélikusok által 1744-ben ala-pított falunak és a gyülekezetnek ez alegkorábbi idejére vonatkozik. Még egy hí-ján kétszáz évvel ezelőtt, 1818-ban is azalábbi módon volt szokásban a gyülekezetnevét írni: Orosházi Ágostai Vallást tartóKeresztény Gyülekezet.

A Megváltó feltámadásának emlékün-nepét a gyülekezet természetesen évről évremegtartotta. Jelen írásunkban a hitelességmegtartása, illetve a források elérhetősége135 évre tette lehetővé, hogy az elmúlt idő-be visszatekintsünk.

Forrásként ugyanis az 1882. január 1-jétől megjelenő Orosházi Újság száz évnélrégebbi számaira támaszkodtunk, melyek-ben a lelkészek megemlékező sorai nyilvá-nosságot kaptak. A közreadott szemelvé-nyek időrendben a következők:

Húsvét, 1882„Krisztus föltámadásának emlékezetéreül ma ünnepet az egész keresztyén világ.A győzelemnek, diadalnak öröm ünnepea húsvét. Az élet fejedelme meggyőztea halált, megdicsőülve feltámadott, hogyéljen mindvégig az emberiség öröküdvére. A sötétségre felderült a világosságtündöklő fénye.Az emberiség vakságát, tudatlanságáteloszlatta Krisztusnak isteni ihlettséggelhirdetett tanítása. Krisztus[…]tanítása, szelleme által öltött nemes,isteni formát az emberiség. Ez aza diadal, amiért húsvét napjánörömünnepet ülünk. Adja az ég, hogyhíveink és olvasóink is Krisztus szelleme

által vezéreltetve, boldoganünnepelhessék meg a kereszténység lelkidiadalának e nagy napját.”

Húsvét, 1886„A megváltó feltámadásánakemlékünnepére virradtunk. Az emberiségKrisztus isteni tanítása által új életretámadt. A szellemi sötétségneka világosság, a lelki vakság homályánakaz ismeret, tudomány sugára, a bűnnekaz erény, a halálnak az élet, a csörgőrabbilincsnek a szabadság eszméjeküzdött tért. Krisztus dicsőfeltámadásának ünnepe a mindenszépre, jóra, nemes tettekre való ébredéstjelvényezi. Ébredjünk mi is nemestettekre, mert az egyháznak, hazánakerre van legnagyobb szüksége. Lakjékminden családi körben a Krisztus általégből lehozott szeretet, mert ahol, akike drága kincsnek részesei, ott azoknálszállásol a megelégedettségés boldogság…”

Az idézett években Harsányi Sándor(1832–1900) és Veres József (1851–1913)voltak a gyülekezet lelkészei.

A húsvéti ünnepekről való emlékezés-ből nem felejthetők ki a népszokások sem.Egy nép érzelem- és gondolatvilágát, erköl-csét és hiedelmeit igen sokrétűen és beszé-desen fejezik ki azok a szokások, melyekegész életét áthatják, bizonyos értelembenszabályozzák. Ezek a szokások az év ünne-peihez kötődő rituális szertartásokban épp-úgy tetten érhetők, mint az emberi élet másfordulóihoz fűződő ünnepélyes cselekvé-sekben.

A húsvéti locsolás régiségéről tanúskod-nak a középkori „vízbevetélő hétfő”, „víz-behányó kedd” kifejezések. Hasonlókép-pen régi szokás a tojásfestés és a tojásokkalkapcsolatos játék. (A tojás az újratámadóélet jelképe.)

A korabeli feljegyzések szerint 1883-ban Orosházára a húsvét nem éppen kelle-mes idővel köszöntött be, amennyiben azünnep első napjának (március 25.) délután-ján ugyancsak sűrűn hullott a hó. A hidegidő azonban egyáltalán nem gátolta a legé-

nyeket a szokásos locsolkodás véghezvitelé-ben. A kellemetlen hideg időben eseten-ként még az is előfordult, hogy a lányokat –régi szokás szerint – a kúthoz vitték és ott avödörből locsolták meg, ami bátran elma-radhatott volna, de ha így történik, abban ahagyományok megsértését látták volna.

Locsolódtak tehát a fiatalok nemcsakkülsőleg, de belsőleg is, mert még az ünneputáni újsághírekbe is belefért, hogy „húsvét-kor sok széles kedvökben kurjongató suhan-czokat lehetett látni Orosházán”. Vigaszul azszolgáljon, hogy mindez épp százharminc-öt húsvéttal korábban esett meg.

Kilencven, száz év előtt is szokásban voltOrosházán, hogy az evangélikus hívek a hús-véti ünnepekre gyertyát ajándékoztak az ol-tárra. Mert hitték, hogy az ajándék kedveslesz Isten előtt. Jézus földi pályafutása és drá-mája nagypéntekkel véget ért, pontot utánaellenségei azzal a nagy kővel tettek, amelyetsírjára hengerítettek. Ami nagypéntek utántörtént, az már nem tartozik a drámához. Azmár új történet. Nagypénteken az Emberfiameghalt, húsvétkor az Isten Fia feltámadott.Az ember büntetett, Isten jutalmazott.

Erről olvashatunk bővebben a kilenc-ven évvel ezelőtt megjelent Orosházi Evan-gélikusok Lapjának 1927. május havi 1.számában, Kovács Andor (1866–1946) tol-lából. A lap beköszöntőjében így szólítjameg az olvasót: „Isten nevében zörgetünk szí-ved ajtaján kedves testvérünk…”

Vegyük észre a körülöttünk burjánzónagy zajban húsvét üzenetét, mert a Feltá-madott most is szól hozzánk: „Az én béké-met adom nektek.”

Áldott, boldog húsvéti ünnepeket!

VERASZTÓ ANTAL

IdőlépcsőkHúsvéti örömhír: Jézus feltámadott!


Hajnal utcai evangélikus iskola I–II. osztálya Tóth László és lánya,Tóth Lenke (a kép baloldalán) tanítókkal

(Orosháza, 1940) Beküldő: †dr. Hajdú Erzsébet

Konfirmandusok id. Koszorús Oszkár lelkésszel(Szentetornya, 1954) Beküldő: Koszorús Oszkár

Harsányi Sándor (1832–1900) lelkész-tanítófiaival: Dezső (1868), István (1871),

László (1873), Béla (1875)(Budapest–Orosháza, kb. 1877) †Topai Zoltánajándéka az Orosházi Evangélikus Levéltárnak

FotóalbumE címmel egy sorozatot indítottunk. Várjuk mindazok jelentkezését, akik egy-egy régóta őrzött fotójukat szívesen közzéten-nék lapunkban. Olyan, a 19. és 20. században készült fényképekre gondolunk, melyek evangélikus egyházközségünkhözvagy a leányegyházakhoz kapcsolódnak. Lehetnek régi orosházi evangélikus iskolai fotók, konfirmációról, esküvőről, te-metésről készült felvételek. Ábrázolhatják templomunkat, egykori iskoláinkat, egyházi épületeinket. Örülnénk annak is, haeddig ismeretlen képeket kapnánk régi egyházi alkalmainkról, lelkészeinkről, tanítóinkról, más tisztségviselőinkről. Fon-tos annak pontosítása, hogy kit vagy mit ábrázol a beadott felvétel, hol és mikor készült. Feltüntetjük a fotó tulajdonosánaknevét és (ha tudjuk) a fotográfusét is.

Kérjük Olvasóinkat, hogy a Lelkészi Hivatalba Csehi József hivatalvezetőhöz (Orosháza, Thék E. u. 2.) válogatás után juttas-sanak el, egy jól másolható, érdekes fényképet. Most pedig gyönyörködjünk a régi felvételekben!

HALLHATÓ IGEVasárnapi istentiszteleteink igehir-detéseit a kedves testvérek hétrőlhétre meghallgathatják az interne-ten is, a következő címen:

oroshaza.lutheran.huIsten áldása legyen minden alkal-mon, ahol az Ő igéje hangzik. Hisz-szük a prófétai tanítást, hogy: „…azén igém is, amely számból kijön:nem tér vissza hozzám üresen, ha-nem véghezviszi, amit akarok, eléricélját, amiért küldtem.” [Ézs 55,11]


Levéltárunk kincseiből XVII.Válogatás az 1818-ban elkezdett protokollum 1822. évi bejegyzéseiből

A z első eklézsiagyűlést április 16-án tar-tották, ahol Kovács Timótheus rektor

úr egy olyan javaslattal állt elő, hogy „az os-kolabéli ifjúság kisebb és nagyobb classisokraosztódna fel, mely szerint a tanítók sokkal na-gyobb haszonnal és előmenetellel taníthatnáka kezük alatt lévő ifjúságot”. Egyúttal azt isjavasolta, hogy a négy meglévő iskola mel-lett a nagyobb gyerekek számára még egy is-kolát építsenek. (Az ötödik, az úgynevezettreáliskola 1840-ben valósult meg).

Bizonyára gond lehetett az egyházköz-ség vagyonleltárával, mert a „július Hólnap-nak 24-dik napján tartott presbyteriális gyű-lés „az” olyan határozatot fogadott el, hogyEcclesia malmait, épületjeit, hozzá tartozan-dó eszközeit Írásban fel jegyezni és azt, minda Curatornak maga alkalmaztatása, az Ecc-lesiának pedig maga meg nyugtatása végett azEcclesia Ládájában a többi irományokkalegyütt el tenni és azt a legközelebb tartandóEcclesia Gyűlésen bemutatni” szükséges. En-nek végrehajtására kineveztek egy küldött-séget, amelynek tagjai az egyházközség ré-széről: Nemzetes Folkusházy Sámuel, azeklézsia jegyzője, Szabó István és HorvátIstván esküdtek. S hogy mennyire közösvolt az egyházközség és a falu vezetése ak-kor, megválasztották „Bírák Uraimék kö-zül” Skolka Sámuel nótárius urat, Kéry Já-nos és Pataki András esküdteket.

Igen sok napirendi pontot tárgyaltak.Az egyházi adó egy része búzában folyt be,ami a vermekben megromlott, így szóbakerült egy granárium (magtár) építése. Ez agyűlés tárgyalta a ”„botránkoztató életmódotfolytató, itthon tartózkodó szabadságos ka-tonák viselkedését, az egyházmegyei köz-gyűlésre érkező vidékiek vendéglátását, atanulók iskolába érkezésének időpontját.Ugyanis Kovács Timótheus amiatt panasz-kodott, hogy „némellyek, kivált nyári idő-ben már reggeli 4-5 órakor megjelennek aziskolában”. Azt határozták, hogy a gyerekekhétfőn, kedden, csütörtökön és péntekendélelőtt három, délután is három órát tölt-senek az iskolában, szerdán és szombatoncsak délelőtt három órát. Téli időben kez-dődik a tanítás reggel 8-kor, tart 11 óráig,nyáron 7–10 óráig. Ebéd után pedig vissza-mennek az iskolába.

Július 18-án kezdődött és több napigtartott Orosházán az egyházmegyei köz-gyűlés. Nyilvánvaló, hogy komoly feszült-ségek halmozódtak fel, ha Dedinszky Ist-ván helybeli felügyelő ezen a fórumon tettpanaszt Szimonidesz János első lelkész el-len ” miatt. Az előző„személyes sértegetésekévben elbocsátott Gráf József tanító pedigbecsületének visszaállítását és elmaradt fi-zetésének megtérítését követelte. A köz-gyűlés végül igazat adott Dedinszky István-nak és Gráf Józsefnek is. Ebbe a helyzetberobbant be egy tragikus hír. A protokollum112. oldalán olvashatjuk a bejegyzést Szi-monidesz János lelkész haláláról a követke-zőképpen: „Néhai Nagy Tiszteletű, Tisztele-tes, Tudós Szimonides János Úr, Ezen NemesOrosházi Ekklesiának hív Lelki Pásztora éselső Predikatora, A NagyTiszteletű Békés Bá-náti Esperestségnek seniora Szolgált mint Es-perest 35. Esztendeig, mint Orosházi első Pre-dikator 39. Esztendeig, Nemes Gömör Vár-megyében ugyan 7 Esztendeig és így öszvessenmint Predikator 46 Esztendeig. Meg hólt it-ten Orosházán 5. Novemberbe 1822-dikEsztendőben, életének 70-dik Esztendeiben.”

Azt már régi jegyzőkönyvekből és Ve-rasztó Antalnak az orosházi temetőkrőlírott kiadványából tudjuk, hogy Szimoni-desz Jánost a Szentesi úti régi temetőbenhelyezték nyugalomra. Mielőtt a község1888-ban vásárteret nyitott ennek a már le-zárt temetőnek a helyén, a lelkész csontma-radványait és sírkövét az Alvégi temetőbehelyezték át. Az 1940-es évek végén Szimo-nidesz lelkész sírköve még megvolt a teme-tőben, azonban már nem jelölt sírhelyet.Ekkor a helyi múzeum kérte megőrzésre akövet, ez nem valósult meg. 1956 nyarán asírkő a Szimonidesz János vezetésével épí-tett evangélikus templom északi falábanlett elhelyezve. Ott láthatjuk ma is.

A temetés után alig telt el néhány nap,összeült a ”, s megálla-„Presbyteriális Gyűléspította: Szimonidesz János lelkész halálávala „Nemes Ekklésiának egyik Predikátori hi-vatala megüresedett minden figyelmessé-[…]gét és igyekezetét arra fordította, hogy a meg-boldogult helyébe Jó, alkalmatos, Szelíd Pre-dikátort szeretne.” Először az egyházmegye-beliek közül három lelkészt „proponáltat-

tak”. Gáll János szarvasi, Keblovszky Jánosnagylaki és Szimon Sámuel fazekasvarsándiprédikátort. Az első kettőt hamar elvetet-ték, így maradt Szimon Sámuel, akit próba-szónoklatra hívtak. Komolyan felmerültmég Sikos István győri lelkész, Gregus eper-jesi és egy rozsnyói professzor neve.

Ugyanott szó esett a „híványról” is, az újlelkész fizetéséről. Elhatározták, hogy Szi-monidesz halála után az elsőség SzigethyJános lelkészé, ő fog előrelépni az elhunythelyére. Inkább a későbbiekben megválasz-tandó új pap jövedelméről esett szó, ami-kor Szigethy János felállt és kijelentette,hogy „a jövendőbeli tsendességnek, békesség-nek, barátságnak és egyességnek a kedviért lemond minden elsőségről és a fizetést egyformaosztályra bocsátja collegaTársával. Egy formalévén a Hivatal, a terhet is egy formán kíván-ják húzni” – mondta. Szigethy lelkész beje-lentése általános tetszést aratott. Mint ajegyzőkönyv írja: „Melly jeles kinyilatkozta-tássát örömmel és szívessen fogadta el a NemesEcclesia.”

Ma már prózai dolgoknak tűnő, akkorazonban bizonyára fontos ügyek szerepel-tek még a gyűlés napirendi pontjai között.Például: mennyiben határoztatik meg a ká-sa ára, illetve az oskolabéli tanítóknak kon-vencióbéli járandósága, a „hús és a bor miné-mű áron fizettessék ki, ha azt természetben kinem veszik?”

A legfontosabb kérdés mégis a lelkésziállás betöltése volt. December 9-én mégösszeült az eklézsia gyűlése, ahol felolvastákSikos István győri prédikátornak SzigethyJánoshoz írott levelét, amelyben hálásanmegköszönte a bizalmat. Ő nem tud eljön-ni, azonban két fiatalt ajánl: Hencz Jánost,„ , a má-aki Szelíd lelkű, s jó Talentumú ifjú”sik pedig egy lelkészi végzettségű, „szép te-hetségű” „minden vá-nagybaráti tanító, akirakozásnak meg felelne.” Ismételten előke-rült Gregus eperjesi professzor neve, „ennekmeg Szólíttatására és meghívása eránt Tiszte-letes Szigethy úr meg kéretett.”

Így tehát az új orosházi evangélikus lel-kész megválasztása már az 1823-as eszten-dőre maradt.

KOSZORÚS OSZKÁR


V alahányszor elsétálok a főtéren a voltGulliver cipőbolt előtt, kellemes

borzongás vesz erőt rajtam. A boltíves kapualatt bérházba vezet az út. A cipőbolt cégéremaga Gulliver volt, ahogy hatalmas cipőjé-ben magasodik a liliputiak fölé. Gyerek-ként arra gondoltam: a boltíves kapu alattlakik egy óriás, vagy valami meseszerű do-log van mögötte. És nem tévedtem.

Az évek elteltek, a cégér megkopott, de avarázslat megmaradt. Mint az Óz a nagy va-rázslóban, volt ott egy különleges ember.Nándinak hívták. Tévészerelő volt. Azértbeszélek róla múlt időben, mert már nem élaz országban. Néha még halljuk egymást te-lefonon. Colosnak is szólították, hiszenmagas ember volt. Amikor meghibásodtaka tévékészülékek, ami elég sűrűn előfordult,akkor őt hívták. Két nagy utazótáskával je-lent meg az ajtóban, annyi alkatrésszel, mű-szerrel és egyéb kütyüvel, hogy azzal máregy űrsiklót meg lehetett volna szerelni.

A tévék akkoriban lámpás készülékekvoltak. Nekünk, kívülállóknak rendkívülbonyolult szerkezeteknek látszottak, amik-nek megjavításához minimum félisten kel-lett hogy legyen az illető. Hol az egyik lám-pa, hol a másik, hol az egyik transzformá-tor, hol a másik adta fel a szolgálatot, így atávolba nézés élménye megszűnt. És itt jötta képbe Nándi, aki otthon annyi tévét hal-mozott fel a padlásán, hogy falat rakott be-lőle, és aki a konyhában egy régi Cosmos té-vé faborításán ült, míg mások hokedlin. Ígyolyan volt – enyhe szójátékkal –, mintha akozmosz ura lett volna.

Generációk nőnek fel, akik nem tanul-ják meg, mit jelent várni, várakozni. Mi ak-koriban vártuk a tévéműsor megkezdését, azadást. Ami bizonyos órától bizonyos óráigtartott. Nem nonstop. Nagyon izgalmas ésléleképítő tudott ám lenni ez a várakozás.

Amikor ez a távolbalátó készülék, a tele-vízió meghibásodott, akkor a várakozás át-minősült, perszonalizálódott, már a tévésze-relőt vártuk. Aki mint egy mindentudó,mindenhez értő szaki leszerelte a készülékhátlapját, lenyitotta az alkatrészpanelt, és el-kezdett méricskélni, forrasztgatni. Olykormég két szemüveget is feltett, hogy az ap-róbb alkatrészek értékeit helyesen olvassa le.Mi, gyerekek tátott szájjal néztük és izgatot-tan vártuk, hogy mikor jelenik meg a feke-

te-fehér kép a villódzó ernyőn. Nándi eztmindig kihasználta és a szájával nagy puk-kanást imitálva úgy tett, mintha a készüléklőtt volna. Aztán nagyot nevetett rajtunk,amikor megijedtünk.

A várakozás átminősült. A jelenkor una-lomnak érzi. Elpocsékolt vagy elfecséreltidőnek. Technikai kifejezéssel élve „no sig-nal”-nak vagy „standby”-nak. Amikor nemtörténik semmi.

Aztán volt egy másik régi kütyü, a le-mezjátszó, amin bakelitlemezeket lehetetthallgatni. A régi lemezt újra lehetett cserél-ni. Maga a kicserélés folyamata szinte szer-tartás volt. Volt egyfajta koreográfiája, halehet ezt így mondani. Varázslat.

A magnetofon pedig külön élmény. Alátványosan nem egyforma sebességgel for-gó tárcsák titokzatos élményt teremtettek.Egy alkalommal kölcsönkaptunk egy mag-nótekercset, és a magnetofon becsípte a sza-lagot. Ez igen kellemetlen dolog, főleg, hanem a sajátod. De mentő ötletünk támadt,majd kivasaljuk. Mármint a géppel. A teke-rőgombok váltakozó elfordításával ide-odatekertük a szalagot, hogy kisimuljon. Mármajdnem sikerült, amikor a bizonyos „na,még egyszer” próbálkozásnál becsípődött aszalag és elszakadt. Persze megragasztottuk,de lehangoló látvány volt az elszakadt mag-nószalag forgása a tárcsán.

Erről a cseh magnóról, a Tesláról, illetvehorvát származású névadójáról jutotteszembe, hogy Nándi nagy rajongója a tu-dósnak. Különösen a magasfeszültségű ge-nerátorok és az azzal kapcsolatos jelenségekérdeklik. De engem is.

Egy régi rádiónk is volt, varázsszemmel.Amikor kikapcsoltuk, olyan lassan hunytki, mint amikor az emberből elszáll a lélekvagy elveszti öntudatát. Álmodni tanítottmeg bennünket Nándi. Sőt, mi is részesei,résztvevői voltunk ennek az álomnak, melyabból fakadt (és maga az álmot körülvevőtitokzatosság is), hogy valahol a messzi tá-volban van egy adótorony. Onnan jön az

adás. És nekünk az a szerencsénk, hogy vanegy vevőkészülékünk, amivel ezt az adástfelfoghatjuk és értelmezhetjük.

Itt válik az én főtéri sétám teológiai el-mélkedéssé. Hiszen csak az ember képesfelfogni és értelmezni azokat a jelzéseket,üzeneteket, amik nem ebből a világból jön-nek, hanem Isten világából. Csakhogy eze-ket a jeleket megzavarja valami. (Az elmúltrendszerben szándékosan zavarták a tévé-adást, hogy ne halljunk magyar szót.) Meg-hibásodhat maga a felfogórendszerünk, ne-vezzük léleknek. (Csak az embernek vanpneümája az állatnak pszüchéje van. A ma-gyarban mindkettőt léleknek fordítják.)Ilyenkor javításra szorul. De ahhoz pedigszakember kell. És a dolgok mögött megta-lálhatjuk a szakembert, aki a lelkünket(pneümánkat) javíthatja, maga az, aki te-remtette, alkotta, összerakta. A műsor márebben az életben látható, hiszen az öröm-üzenet sugározva van a világban.

Nándi személye és alakja, ahogy a Cos-moson ül, a valódi kozmosz urára emlékez-tet. Megnyugvás tölti el a lelkemet, amikorarra gondolok, hogy Nándi számára nemléteztek megjavíthatatlan tévék vagy máselektronikai felszerelések. Csak a megfelelőidőt kellett rászánnia. Érdekes módon nekimindig volt ideje piszmogni, pepecselniolyan dolgokkal, készülékekkel, amiknekmár a vastelepen kellett volna lennie, és aszínesfémkonténerben várakoznia a beol-vasztásra. „Sosem lehet tudni…” – mondtanagy komolysággal, és rengeteg fantáziát,lehetőséget, reményt látott bennük.

Ezt a látást „loptuk el” tőle. Ezt tanítaninem lehet. El kell lopni. Lelkünk finom-hangolására is időt kell szánnunk, ahogyegy készülék pontos kalibrálására. Amikortisztán jött az adás, akkor nagy volt ám azöröm. Mindenki mosolygott. Olyan han-gulat volt, mint egy születésnapon. Sikerülthelyreállítani a távolba látást. Nagy kincsevan annak, aki távolba tud látni, nem csaknézni. Ismétlem, az évek elteltek. Amikormegcsörren a telefon, és megfáradt hangjánNándi beleszól, mégis ugyanaz az álmodó,titokzatos, varázsló, álomgyáros hallatszik,mint gyermekkoromban: a Cosmos ura.

HORVÁTH CSABA(Kiskapus, Románia)

A Cosmos ura


E vangélikus gyülekezetünk levéltára is-mét eredményes évet zárt. Az Emberi

Erőforrások Minisztériumának Közgyűjte-ményi Főosztálya támogatásával a 16 négy-zetméteres kutatótermünk kicsit megújult:6 darab kényelmes székhez, 4 asztali lámpá-hoz, valamint egy Nikon 3300-as fényké-pezőgéphez, objektívhez és állványhoz ju-tottunk, összességében 430 000 Ft-nyi ér-tékben. Örömmel közölhetjük már azt is,hogy gyűjteményünk bekerült az OrosháziTelepülési Értéktárba.

Iratanyagunk terjedelme 83 iratfolyó-méter, ami középszinten és darabszinten isrendezett. Az 1744-től elkezdett keresztelé-si és házassági anyakönyvekhez, valamint az1771-től ránk maradt halotti anyaköny-vekhez 1895-ig (az állami anyakönyvek be-vezetéséig), mutató áll az érdeklődők ren-delkezésére. Levéltárunkban ingyenesen, azinterneten pedig 3 hónapra 5000 forintoselőfizetési díjért hozzáférhetőek az anya-könyvek az nevű anyakönyvi adat-Őskeresőbázisban. A törvények értelmében a halottianyakönyvek 30, a házassági anyakönyvek75, a keresztelési anyakönyvek 100 év eltel-tével kutathatóak.

2016-ban beleltároztuk az elmúlt idő-szakban összegyűlt, ajándékba kapott 100

kötetnyi ritka hely- és egyháztörténeti ki-adványt, illetve a Levéltári Szemle több év-folyamát.

55 kutatót regisztráltunk, akik 197 eset-ben jártak levéltárunkban, és 1578 doku-mentumot kaptak kézhez. Legtöbben (43fő) családkutatást végeztek, 12 fő gyüleke-zettörténeti és egyháztörténeti adalékokatgyűjtött. A témák szerteágazóak voltak: leg-többen az I. világháború helyi emlékeit ku-tatták, más az evangélikus nőegylet törté-netét, az 1700-as évek névadási szokásait,az orosházi németek történetét, Kiscsákóiratanyagát. Egy kutatónk az orosházi bé-lyeges téglák (ami szintén bekerült az oros-házi értéktárba) téglagyártási szerződéseitkeresi, megint más az orosházi gazdatársa-dalom és a várost alapító orosházi evangéli-kusság kapcsolatát vizsgálja.

Kutatóink közül 36 fő orosházi, a többi19 az ország, illetve a világ más tájáról érke-zett. Legtávolabbról Ausztráliából és azUSA-ból jött érdeklődő. Az Orosházárólelszármazottak utódai megjelentek Buda-pesttől Veszprémig, Csanádapácától Soly-márig, Csongrádtól Fertődig.

19 publikációhoz nyújtottunk segítsé-get. A XXIV. évfolyamában járó OrosháziHarangszó minden lapszámában szerepel

gyülekezettörténeti írás. Kiemelkedő ese-mény volt, hogy napvilágot látott az Oros-háza és az orosháziak az első világháborúban1914–1918 című 430 oldalas album. Ko-moly munkát végzett Verasztó Antal azorosházi Alvégi és a szentetornyai Corvinutcai temetőben lévő katonasírok feltárásá-val, az orosházi Hősök szobra, a szentetor-nyai hősök emlékműve, a zsidó temetőbentalálható emlékmű, valamint a gyopárosihősök ligete történetének közzétételével. Ődolgozta fel a városban elhelyezett emlék-táblák történetét, így az evangélikus temp-lomban található négy márványtábla histó-riáját is. Szántai Márk, fiatal történész pe-dig Győri-Dani József 101. gyalogezredbelikatona levelezését publikálta. E sorok írójaszerkesztette a kötetet, és Az EvangélikusEgyházközség helyzete a nagy háború évei-ben, korabeli dokumentumok tükrében cím-mel írta meg közel 50 oldalas tanulmányát,jelentős fotóanyagot szedegetett össze, fő-ként a levéltárból.

Közöljük nyitvatartási időnket: hétfőn8–16 óráig, kedden fél 9-től 16 óráig, csü-törtökön 8–12 óráig tisztelettel várja az ér-deklődőket:

KOSZORÚS OSZKÁR

„Új szívet adok nektek, és új lelketadok belétek…” [Ez 36,26a]

E zzel az igével kezdődött az új eszten-dő. Valóban, mintha kissé megújult

volna közösségünk, s a tél ellenére a „fény-sugár” simogatóbb, melegebb lenne. Min-den kedden, az áhítatok után tartalmasabblett foglalkozásunk.

Örömmel készültünk az ökumenikusimahétre, mely most is fáklyás felvonulássalkezdődött. Az imahét alkalmain egyesüle-tünk tagjai is aktívan részt vettek.

Januárban (pályázat útján) megvásárol-hattunk egy Xbox készüléket, sokan szeret-nek ezzel játszani.Tudjuk, hogy az idős em-berek szimmetrikus, összehangolt mozgá-

sát betegség, törés stb. korlátozza, s e játék-kal az idegrendszer által közvetített ingerü-letek (parancsra) mozgatják az ízületi rend-szert. Külön figyelmet érdemel a törés utániizomműködés. Legutóbb egyik tagunknaknagyszerű sikerélménye volt, sorolhatnáma többi játékos örömét is.

Februárban a 2016-os év záró közgyű-lését tartottuk. A gyűlés után megterveztükez évi programunkat. Figyelembe vettük areformáció alkalmait is: egész évben LutherMárton életére és munkásságára emléke-zünk. Foglalkozásainkon az egyházi meg-emlékezésen túl a történelmi és kulturálisévfordulókra is figyelünk.

Dr. Nagy Istvánné Arany János életét ésmunkásságát ismertette. A lelkes klubtagokegyütt szavalták az ismert verseket.

A szarvasi evangélikus nyugdíjas klub-bal jó kapcsolatot tart az orosházi nyugdíjasközösség. Minden évben az ott szervezettkulturális alkalmakra csoportunk tagságaátmegy, mi pedig vendégszolgálatra hívjukmeg a Szarvas–Ótemplomi EvangélikusEgyházközség lelkipásztorát, Lázár Zsoltesperes urat. Idén is ez történt. Itt köszön-jük meg mindkét egyházközség anyagi tá-mogatását.

Közösségünk tagjai irodalmi, történel-mi, kulturális rendezvényeket is látogatnak.

Fontosnak tartjuk, hogy méltó módonemlékezzünk megalakulásunk 15. évfordu-lójára is. Elmondhatjuk: „Fogynak a suga-rak, a fények…” [Túrmezei Erzsébet]

NIKODÉMNÉ SZ. ZSUZSANNA

Levéltárunk 2016. évi krónikája

Fénysugár-híradó


Tavaszi alkalmak a leánygyülekezetekben

M árcius 18-án a csepergő eső ellené-re vidáman gyülekeztünk a Tán-

csics parkolójában. Szekeres Pál kisbuszapontosan érkezett. A másfél órás utazás ha-mar elröppent. A kórusfelkészítő alkalom asoltvadkerti Találkozás Házában kapotthelyet, amely a templom szomszédságában,a 2015-ben átadott óvoda épületében talál-ható. A helyi lelkész, Homoki Pál szeretet-tel köszöntött bennünket, de mivel a hétvé-gén szószékcsere volt, sajnálta, nem hallgat-hatta meg az előadásunkat.

Rövid pihenő után nekiláttunk a próbá-nak, vezetőnk pedig felvázolta a hétvége me-netét.

Lestyánné Anikó még a buszon betaní-tott nekünk egy rövid dalt József nap alkal-mából, mellyel kellemes meglepetést sze-reztünk karnagyunknak. A szokásos be-éneklést követően sorba vettük a szarvasikórustalálkozóra készült repertoárunk da-lait. A délután folyamán Lakatosné Hach-bold Éva vezetésével megcsodálhattuk a2015-ben átadott óvodát.

Turuczkai Lydia áldozatkész szervezésé-

nek köszönhetően kényelmes szállásura ke-rültünk és kitűnő étkezésben volt részünk.

Ebéd után megízlelhettük a méltán hí-res soltvadkerti cukrászda remekműveit is.

A vacsorát követően Thomas Schinkellepett meg minket gitározásával.

A vasárnap 7 óra meglehetősen korai-nak bizonyult mindannyiunk számára, de3 óra szükséges a hangszálak bemelegedésé-

hez. A Találkozás Házában beénekeltünk,majd karnagyunk biztató szavai hatásáraörömmel és nagy izgalommal indultunk afőpróbánkra. Népes kis közösség fogadottminket a gyülekezeti házban. Nagyon meg-örültünk, mikor megtudtuk, hogy Kis Já-nos, volt orosházi lelkész fog szolgálni az is-tentiszteleten. A főpróba sikerült.

Megköszönve a szívélyes vendéglátástmondtunk istenáldást, és indultunk hazaabban a reményben, hogy otthon még na-gyobb lelkesedéssel készüljünk a májusi or-szágos kórustalálkozóra karnagyunk, Kő-szegi-Németh József segítségével. Soltvad-kerten voltunk: Ihász Beatrix lelkésznő,Lestyánné Anikó, Turuczkai Lydia, Tho-mas Schinkel és felesége Etus, FábiánnéKálnai Katalin, Pusztainé Ravasz Ildikó,Munkács Istvánné, dr. Karsay Gabriella,Tarr Istvánné, Furda Szabina, MosolygóMiklós, Palyov Pál, Koszorús Éva, SeresAngelika, Mihutz Margit, Belláné DananaiAnita, Kiss Dániel, Petrovszki Brigitta,Pusztainé Nagy Erzsébet és

GYÖRGYI ISTVÁN

A Vivit kórus Soltvadkerten

Tavaszi programok a leánygyülekezetekben:– április 16-án 8.30-kor Szentetornyán húsvét ünnepi istentisztelet;– április 16-án 10 órakor Rákóczitelepen húsvét ünnepi istentisztelet gyermekeknek;– április 16-án 14 órakor Kardoskúton húsvét ünnepi istentisztelet gyermekeknek,

utána úrvacsora;– május 1-jén kirándulás Debrecenbe;– május 21-én 10 órától konfirmáció Rákóczitelepen;– május 21-én 14 órától Hősök napi megemlékezés Kardoskúton.

Heti rendszerességgel tervezett alkalmak:– vasárnap 8.30-kor istentisztelet Szentetornyán;– vasárnap 10 órakor istentisztelet Rákóczitelepen;– vasárnap 14 órakor istentisztelet Kardoskúton (kivéve a hónap első vasárnapját, amikor református istentisztelet van);– csütörtökön 16 órától konfirmandusóra Rákóczitelepen;– pénteken 16 órától ifjúsági óra Rákóczitelepen, a gyülekezeti teremben (egyik héten a szentetornyai fiatalok számára).

Kétheti rendszerességgel tervezett alkalmak:– hétfőn 17 órakor házi bibliaóra családoknál Kardoskúton (Máté evangéliuma);– kedden 17 órakor házi bibliaóra Gyökeresben a Petrilla családnál (C.H. Mackintosh: Elmélkedések Mózes 1–5. könyvéről);– kedden 16.30-kor házi bibliaóra Szentetornyán Szabó Józsefné presbitertestvérünknél (Zsoltárok könyve).

Havi rendszerességgel tervezett alkalmak:– szerdán 17 órakor szülői bibliaóra Rákóczitelepen, a gyülekezeti teremben.


Tevékenységi területek:1. Akut ellátás2. Ápolás3. Ápolásszervezés4. Látogatások5. Szociális és természetbeni

segélyügyek6. Betegmozgató csoport7. Lelki Támogató Közösség8. Tanácsadás, mediáció

1. Akut ellátásEbbe a csoportba a hirtelen jelentkező

vagy eseti ellátások tartoznak. Beleértendőfájdalomcsillapító vagy görcsoldó gyógysze-rekkel való ellátás, sebkötözés, vérnyomás-,láz- vagy vércukormérés stb. Az elmúlt évnovemberétől a Fénysugár Nyugdíjas Egye-sület alkalmain, és kérésére minden hónapnegyedik keddjén vérnyomásméréssel ésvércukorérték-ellenőrzéssel áll a nővéri szol-gálat a gyülekezet rendelkezésére. Eddig 32mérés történt. De ide tartoznak az akár há-zon belüli vagy egyedi találkozások alkal-mával sikeredő segítő beszélgetések, meg-hallgatások. Ezek száma az elmúlt esztendő-ben hozzávetőlegesen 110 volt, a segítő be-szélgetéseké kb. 200–210.

2. ÁpolásEz a terület speciálisan azon esetek hal-

maza, amikor a beteg otthonában kell segí-teni például fizikális, szociális és lelki bajo-kon. Jelenhet ez mosdatást, etetést, mobili-zálást, injekciózást, lelki beszélgetéseket.Ezek száma mindent egybevéve 285 volt.Külön számolandók azok az ellátások, amikmár magánfinanszírozásban, de a nővériszolgálat felügyeletével és segítségével zajla-nak. Ez éves viszonylatban 650–700 alka-lom.

3. ÁpolásszervezésEz az ág az előző munkafolyamatok elő-

készítése. Kizárólag a gyülekezeti nővérvégzi. Előre megbeszélt időpontban, felké-résre a beteg otthonában teljes körű álla-pot- és gondozási szükségletfelmérést vé-gez, megbeszéli a beteggel és a családdal akéréseket, feladatokat.

A legszükségesebb időtartamra törek-szik, de feltétlen meg kell állapítani, hogyeseti, ideiglenes, felépülésig tartó kérésről

van-e szó, vagy hosszú távú ápolásra vanszükség, akár életvégig.

Ezek azon esetek, amik kimaradnak aHS-ből, család nincs vagy nem képes elvé-gezni ezeket a feladatokat, viszont az idős-vagy ápolóotthonba való elhelyezésre mégnem érett meg az idő, esetleg nincs férőhely.Igen gyakran – és az előző félév esetei eztigazolják –, még kórházban fekvő, hirtelenleromlott állapotú emberhez kér a családgyors segítséget, és az sem ritka, hogy átme-neti időre, amíg egy otthonba el nem helye-zik. Sajnos volt néhány olyan eset is, ami-kor erre már nem kerülhetett sor, a betegmég a szervezés ideje alatt elhunyt. Mégsemtekinthető az erre fordított idő elvesztege-tett energiának, mivel a szervezés alatti ta-lálkozások a család támogatására, bizton-ságérzetének, lelki kísérésének adtak alkal-mat. Ezek száma 18, a vele kapcsolatos láto-gatásoké és találkozásoké 87. A szervezésifeladatokhoz tartozik még a segítő munka-társak felkutatása és esethez állítása. Ezenügyekkel tavaly kb. 20-szor kellett foglal-kozni.

4. LátogatásokEzek azok a találkozások, amik nem az

ápolásszervezéssel tartoznak össze, hanemmás, már folyamatban levő segítő kapcsolateseti találkozásai, valaminek a megbeszélé-sére, állapot-áttekintésre, beszélgetésre, lel-készi látogatások előkészítésére, kórházi lá-togatások lebonyolítására szolgálnak. Az el-múlt évben mintegy 20 ilyen eset volt.

5. Szociális és természetbenisegélyügyek

Ebbe a körbe tartozik az ak-Éléskamració folyamatos lehetősége, a , a há-Kocsisorlaadási istentiszteletre adományozási céllalösszegyűjtött nagy mennyiségű élelmiszer,gyümölcs szétosztása, ruhaadományok,használati eszközök gyűjtése és szétosztása,a projekt, illetve a gyógyszerse-Rongyrázásgély. Ezen esetek száma kb. 80 volt.

6. Betegmozgató csoportEnnek a csapatnak, a „gyülekezeti fivé-

rek” csapatának a szolgálata a mozgatásra,valahova eljutásra szerveződött. Beletarto-zik az projekt,Én is eljuthassak a templombaa kórházba, gyógykezelésre elsegítés, és

ügyintézésben való támogatás, hely- éshelyzetváltoztatás, speciális emelések. Itttöbbségében gépkocsis segítésről volt szó,hosszú- és rövidtávon, tehát városon belülés kívül, legtöbbször kísérővel. De mosda-tásban, ültetésben is otthon vannak fiaink.Szolgálataik száma az elmúlt évben kb. 40volt.

7. Lelki Támogató KözösségMint köztudott, ez a formáció a gyász-

feldolgozó csoport utódszervezete. Keresz-tyén, ökumenikus, lelki élményeket és érté-keket közvetítő és feloldó társaság. Összejö-vetelek munkaév alatt havonta egyszer van-nak, tematikus rendben. Az elmúlt év ese-ményeiből kiemelendő, hogy a csoportmeghívást kapott az Egyházi Hátterű Kultú-raközvetítés, Értékformálás konferenciára,ahol bemutatkozhatott. A megtervezett al-kalmakra egész évben átlagosan 10-15-enjönnek el, összességében tehát mintegy 150látogató volt jelen.

8. Tanácsadás, mediációA nővéri támogatás egyfajta lehetősége,

ha valamilyen egészségügyi vagy életvezeté-si tanácsért fordulnak hozzá. De ide sorol-hatók azok a helyzetek is, amikor kapcsola-tot kell építeni – netán menteni – orvos ésbeteg, hozzátartozók és segítők között.Ezek száma 20 körüli volt.

A fenti kimutatásból kiderül, hogy aközvetlen gyülekezeti nővéri szolgálati se-gítséggel tavaly 1054 esetben tudtak élni ahozzá fordulók. A nem közvetlen formáci-ók számértéke hozzávetőlegesen 700 alka-lom volt. Összességében elmondható, hogya vázlatpontokban megjelentetett területekbeváltak és működnek, keresettek gyüleke-zet- és városszerte. Az elkövetkező év fel-adata ezek erősítése, bővítése, kiterjesztése,de legfőképpen ismertté tétele, hogy a se-gítség eljuthasson minden rászorulóhoz.

SZÖLLŐSINÉ KASSAI JUDITgyülekezeti nővér

A gyülekezeti nővéri szolgálat 2016-os évéről


E lmúltak a hideg téli napok, ébred atermészet. A kertekben nyílnak a ta-

vasz első virágai, jókedvre derítve az embe-reket. Mégis van valami, ami emlékezésreint minket.Talán a nagy forgataggal megér-kező böjti szelek, mintegy figyelmeztetve asok évvel ezelőtt történt eseményekre. Aböjti vasárnapok istentiszteletei fokozato-san készítenek fel átérezni és megérteniKrisztus szenvedéseinek történetét.

„Királyi zászló jár elöl, / Keresztfa titkatündököl…” [EÉ 189] énekeltük vasárnap.Elöl a fényesség, a csoda, az öröm, de mö-götte a keresztfa, Krisztus ártatlan vére,amely értem, értünk ontatott.

Úgy gondolom, a húsvét a keresztyén-ség legnagyobb ünnepe. Elöljáróban a mér-hetetlen nagypénteki fájdalom, de jön utá-na a húsvét reggele, a csoda, a feltámadott

Krisztus, aki mindannyiunk üdvösségéértadta szent testét és vérét.

A mi számunkra még fontosabbá válnaka látogatások, éreztetni az idős testvérekkelgondoskodásunkat, szeretetünket. Különösegyüttérzést igényelnek azok, akik a szociá-lis otthonokban élnek. Évek óta rendszere-sek az istentiszteletek, ahol a diakóniábólnéhány testvér alkalmanként részt vállal aszervezésben. Gondoskodnak róla, hogy anehezen mozgók is jelen tudjanak lenni.

Már hagyomány, hogy kis húsvéti cso-magokat készítünk számukra, ez most semmarad el. Szeretnénk örömet szerezni a csa-lád nélkül maradt, egyedül élő emberek-nek. Az elmúlt években a csoport mindentagja nagy lelkesedéssel vett részt a csoma-gok elkészítésében. Mindig nagy megelége-déssel hallgattuk a visszajelzést, hogy mi-

lyen boldogan vették a kis ajándékot. Re-méljük, hogy idén is sikerül kedvesked-nünk nekik.

Kedves testvér, aki olvasod a beszámoló-mat, tudd, ha szükséged van néhány jó szó-ra, segítségre, keresd meg a csoportunkat,lehetőségeink szerint felkeresünk és szere-tettel veled vagyunk.

A húsvéti csoda és reménység gondola-tával, valamint legkedvesebb énekem [EÉ388] soraival zárom beszámolómat.

„Mért félne szívem? Él az én UramBékesség Királya, Benne nyugta van,Ő a diadalmam, pajzsom, életem,Szívemben már nincsen semmi félelemGyőzelmet vettél, ó, Feltámadott,Dicsőséggel fényes a diadalod!”

KOVÁCS TIBORNÉ

Húsvéti gondolatok a diakóniában

Az idei Székács gála néhány emlékezetes pillanata


SZÉKÁCS JÓZSEF EVANGÉLIKUS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

F ebruár 4-én ünnepélyes keretek kö-zött tartottuk meg hagyományos sza-

lagavató ünnepségünket. Ezen az évfolyam33 diákja kapta meg a nagykorúságot és aziskolához kötődést szimbolizáló maturan-dusszalagot.

Legelőször igazgatói kö-Fehér Borbálaszöntője hangzott el:

„Elsőként fogadja minden végzős diákgratulációmat. Négy, illetve hat évtanulása, iskolai küzdelme után együttünnepelhetik meg a középiskolás évekdöntő, befejező szakaszának kezdetét,visszatekintve a mögöttük lévő évekközös munkájára és élményeire.

Vártuk ezt a napot nagyon!A szalagtűzés napját, amely nem csakegy ünnepség, melyen a diákok ruhájáraaz érettségire készülést jelző szalagotfeltűzzük. A szalagtűzés az ittfelsorakozó gyönyörű lányok és elegánsfiúk életében a felnőtté válás elsőlépcsőfoka, melyet néhány hónap múlvakövet az érettségi vizsga.A mi társadalmunkban a szalagavatóttekinthetjük egy felnőtté avatásiszertartásnak, melynek hagyományaaz 1830-as években alakult kiSelmecbányán. A végzős diákokszalagokkal fejezték ki az iskolához valókötődésüket, és ezzel jelezték azt is, hogykinőtték az iskolapadot, készen állnaka vizsgákra, majd rövid idő múlvaörökre búcsút vesznek az intézménytől.Ez a szép hagyomány azóta is él mindenmagyar középiskolában.A szalagtűzős műsorra készülődveelőjöttek az emlékek. S amikor a múltra

gondoltok, hálát kell adni az Úrnaka leküzdött akadályokért. Igen,a szalagavató ünnepség is egyfajtahálaadás, amikor ti, kedves diákok,visszaemlékezve tanulmányaitokkezdetére, hálát adtok, hogy eddigeljuthattatok. Hol tartotok a céljaitok,álmaitok megvalósításában?Kihasználtátok-e azokat a lehetőségeket,amiket az iskola nyújtott? Sikerült-eeldönteni, hogyan tovább? Remélhetőlegsokan vannak köztetek, akik ezekrea kérdésekre igennel tudnak válaszolni,de sajnos vannak olyanok is, akik nemtettek meg mindent azért, hogya bennük levő képességekkibontakozzanak és a tudás gyümölcsétmegízleljék. Számukra is van egy jóhírem: az ember életében bármikordönthet úgy, hogy saját kezébe veszia sorsát, és ahelyett, hogy a körülményeithibáztatná és másoktól várnáproblémáinak a megoldását, elkezdtenni azért, hogy sikeres és boldoglegyen. A szorgalom, a kitartás,a céltudatosság és az értékességetektudata csodákra képes!Sikeres és szerencsés életre vágytokmindahányan. A boldogság felé vezetőút nem gyorsforgalmi út. Nyitott szemreés szívre van szükségetek. S ha nyitottszemmel jártok, a jelenben tudtok élni,ha hálát tudtok adni, elmondhatjátok,hogy boldogok vagytok. Felelősekvagytok az életetekért. Vegyétek hátkomolyan Istent, mert ő is komolyanvesz titeket. Legyetek büszkék arra, hogykonzervatív, de a kor szellemére mindigválaszolni képes iskolába jártatok.Őrizzétek ezeket az értékeket, neengedjétek elsodródni magatokat a helyesútról.Mai világunkban nem könnyű azIstennek tetsző igaz ösvényen járni,melyet sokan sokszor felcserélnénka rövidebb, de bizonytalanabb úttal.Jézus Krisztus is többször beszél az útról.Azt mondja, szoros az a kapu, amelyaz életre visz, és kevesen járnak azon.Pál apostol úgy beszél erről, hogy az ezen

az úton járás nagy harc. Nemes harc, deharc. Ebben a nemes-harcos helyzetbenmegnyugtató és reményt adó a szalagszíne. A bordó szín jelenti az életerőt,eleganciát, gazdagságot,kifinomultságot, értékességet és érettséget.Ez azonban önmagában nem elegendő,kell még más is. Bánjatok okosanaz időtökkel, és tegyetek meg mindentőletek telhetőt! Becsülettel tanuljatok,dolgozzatok embertársaitok javára ésIsten dicsőségére! Cselekedjétek a jót,keressétek a szépet! Akkor mindigboldogok lesztek.Annyi mindent kellene mégelmondanom, de nem teszem, talán leszmég rá alkalom, s akkor folytatom. Mostfogadjátok jókívánságaimat: a 12/4osztály és Bacsurné Nagy Ildikóosztályfőnök, a 12/6 osztály és HajduAttila osztályfőnök.Bátorítson benneteket az Úr, kedvesdiákok. Abban is, hogy ide, a színpadraálljatok, de jönnek majd ennél nehezebbpróbák. Ő azt mondja ma nektek:»Nem a félelem lelkét adtam, hanemaz erőnek, a szeretetnek és a józanságnaka lelkét.«Fogadjátok szeretettel a maturandusokszalagját, viseljétek büszkén, felelősséggelés örömmel! Úgy köszönök el ma estetőletek, ahogy azt egykor Selmecbányántették: »Valete!« (»Éljetek boldogul!«)”

Az iskola diáksága nevében Farkas Zol-tán köszöntötte a végzősöket:

„Nincs könnyű dolgom, hiszen egy egészévfolyam nevében kell pár igazán találószót mondanom kedves diáktársaimról.

Boldog felnőttek legyetek!



Nehéz néhány mondatban összefoglalnia bennünk kavargó érzéseket, ésgondolatokat, mivel hosszú évekélményei kötnek össze bennünket.A szalagavató mindannyiunk életébenkülönleges, mert egy új kezdetet jelent.Ezen az estén megkapjátok a szalagot,ami egy jel, egy jelkép. Jelzi, hogy márcsak pár hónapot töltötök el iskolánk

falai között, hogy közeleg az érettségi,s jelzi, hogy hamarosan kirepültökaz iskola védő falai és szüleitek óvószárnyai alól.Ma este ezt ünnepeljük. A melletekrekerülő szalaggal felnőtté avatunkbenneteket. Együtt ünneplünk és veletekörülünk mindannak, amit eddigelértetek. Talán nem sikerül mindigminden úgy, ahogy eltervezitek, de egyváratlan akadály ne fal, hanem lépcsőlegyen előttetek!A nehéz időkben jusson eszetekbea diákélet megannyi szépsége! A kellemesemlékek, a tartalmas programok, a jólsikerült osztálykirándulások,a szünetekben lezajló világmegváltóbeszélgetések, a sok-sok közös nevetés,vagy épp a szerelmes pillanatok. Biztosvagyok benne, hogy ezek évek múltán ismosolyt csalnak az arcotokra.Szerencsések vagytok és vagyunk, hogyegy ilyen közösségbe tartozunk.Kedves 12. évfolyamosok! A ma rátokkerülő szalag legyen emlékeztető az átéltközös pillanatokra, erősítseaz összetartozás érzését. Segítsétekegymást! Ne feledjétek el, amit szüleitek,nevelőitek tanítottak nektek,s maradjatok mindig tisztességesek,kitartóak, becsületesek, és jószívűek,hiszen: »Ha szeretjük egymást, az Istenbennünk marad, és az ő szeretete teljessélesz bennünk.«A 11. évfolyam nevében kérem Isten

áldását, és kérem, hogy adjon nekteknagyon sok erőt és kitartást az előttetekálló úthoz. Mi itt leszünk és segítünk.”

Az elköszönő tizenkettedikesek gondo-latait tolmácsolta:Debreceni Gergő

„Mint minden esztendőben, ebbenaz évben is eljött a szalagavató ünnepe.Most már nem a széksorok közülszemléljük, ahogy – hagyományainkhozhűen – a végzős osztályokszórakoztatnak minket. Ezúttal miállunk szüleink, tanáraink ésdiáktársaink előtt, készen arra, hogya szalagtűzés örömeit érdekesprodukciókkal, tánccal, nevetésselkoronázzuk meg. Mielőtt még átadnánkmagunkat a felhőtlen szórakozásnak,hadd ejtsek néhány szót ennekaz ünnepségnek a fontosságáról. A szalagegy jelkép. Jelképe mindannak a hévnek,lendületnek, amelynek neve fiatalság.Egy kezdet, a felnőtté válás kezdete.Kedves Végzős Társaim! Ne feledjük elazonban: nem a szalagavató és nem isaz érettségi vizsga tesz felnőtté.A felnőtté válás egy folyamat, amit nemlehet eseményekhez kötni. Kétségtelen,hogy a mai alkalom egy fontos lépcsőjeennek a hosszú-hosszú folyamatnak. Shogy mi jó úton haladunk, azt az isbizonyítja, hogy ma, ünnepélyes keretekközött szeretnénk Nektek/Önöknek,kedves szüleink, tanáraink, hálát adniazért, hogy lehetővé tettétek nekünk,hogy idáig eljussunk, és esélyt kapjunka továbblépésre. A felnőtt lét sajátosságatalán az emlékezés is. Visszanézve

elmúlt éveinkre, bizton állíthatom:jó és rossz emlékekkel egyarántgazdagodtunk. Ezek formáltakbennünket ilyenné, amilyenek mostvagyunk. Bíznunk kell abban, hogyaz iskolai évek tapasztalatai, a példa,amit Tőletek/Önöktől láttunk, jó alapotadnak majd a további életünkirányítására.Végezetül a maturandusok nevébenköszönöm a ránk fordított áldozatosmunkát, időt és türelmet. BeszédemetArany János szavaival zárom:»Legnagyobb cél pedig, itt, e földilétben, Ember lenni mindég, mindenkörülményben.«”

Az est a végzősök előadásával folytató-dott, melynek végén minden tizenkettedi-kes megkapta a „Kapocs” kendőt, melyet aziskola már érettségi vizsgát tett diákjai ado-mányoznak az utánuk jövőknek.

A két végzős osztály 33 tanulója kapott szalagot:

12/6 osztályOsztályfőnök: HAJDU ATTILA

Bacsur Fanni Ildikó, Bocsik Róbert, Kárai Fanni, Kecskeméti Krisztina Evelin, Kishonti Pál,Németh Réka Mercédesz, Rozgonyi Orsolya, Somogyi Bianka, Szabó Edina,

Szász Dániel Patrik, Szilasi-Horváth Gréta, Tuska Balázs, Vágó Bernadett, Varga Dorottya

12/4 osztályOsztályfőnök: BACSURNÉ NAGY ILDIKÓ

Benkő Zsanett, Beyer Barnabás, Beyer Boglárka, Csík Lajos, Dávid Szilvia,Debreceni Gergő, Dombi Diána Luca, Fenyvesi Beatrix, Havrán Hajnalka Médea,

Kovács Brigitta, Kozma Georgina, Lopuch Regina, Nagy Zsolt Csaba, Őze Renáta, SzabóNikoletta, Szemenyei Zoltán Ferenc, Téren Barnabás, Vass Noémi, Zétényi Bence Attila



M inden márciusban, József naphozközeli időpontban Székács tanul-

mányi napok zajlanak az orosházi evangéli-kus iskolában.

A reformáció jubileumi évében ez a hétrendhagyó, kreatív programsorozattal egé-szült ki, melynek célja nem kevesebb, mintközelebb hozni a diáksághoz a reformációüzenetét, változatos tevékenységekkelmegjeleníteni legfontosabb szimbólumait,osztály és iskolai szinten munkálkodni, ér-tékes közösségi időt együtt tölteni.

Az előkészületekben az iskola lépcsőhá-zában a földszint és a 3. emelet között többmint et helyeztünk el, valamilyen40 arcképtudományterületen vagy sportban jelesevangélikus képét. A kitekintés széles körű,nemzetközi. Nem csupán Luther koráraszorítkoztunk, belátva, hogy példaképpé amai gyermek számára a mai kor emblema-tikus arcai, életútjai válnak. Luther életé-nek főbb állomásai, a reformáció tételgon-dolatai pedig formájában ol-lépcsőfeliratokvashatók – reméljük, hosszú ideig. Ugyan-akkor központi faliújságunkon elindult avisszaszámlálás 2017. október 17-ig.

A projekthét minden délelőttjén, 11órakor ún. re gyűlt összelépcsőházi éneklésiskolánk közössége, hogy az adventi hagyo-mányt ezen a héten tovább éltessük evangé-likus énekeskönyvi és ifjúsági énekekkel; 3-4 percre megálltunk, majd – mint egy flash

mob után – mindenki folytatta szüneti te-vékenységét.

Hétfőn a már említett híres evangéliku-sok névtárából válogatva kalprezentációkkészültek az osztályok, melyek bemutatásaáhítatidőben, osztálytermi keretek közötttörtént. Az alsós évfolyamok számára gim-nazista diákok vitték el az érdekes életuta-kat, diaképeket.

Kedden hihetetlen izgalommal és játé-kossággal vetette bele magát kicsi és érettsé-gire készülő egyaránt a Vissza a Bibliáhozelnevezésű igekeresési versenybe. 500 da-rab, igehellyel ellátott papírt helyeztünk elaz iskola különböző részein, ezeket kellettmegkeresni és az igehelyeknek megfelelőbibliai idézettel leadni. Nagy örömünkre avártnál is nagyobb sikert aratott a játék, ígyelhatároztuk, hogy októberben már 1517igehellyel készülünk egy hasonlóan izgal-mas délelőttre.

A szerdai nap az é volt.500-as rekordokOsztálydélután keretében szorgoskodtak agyerekek, és különböző 500-as rekordokatállítottak fel. Volt olyan osztály, amelyik 500imádságot írt, és abból imaláncot fűzött,vagy kimásolt a Bibliából 500 igét. Voltaksportteljesítmények: 500 pontnyi kosárdo-bás vagy 500 felülés, térdhajlítás, 500 m rol-lerezés. Asztaliteniszező osztályaink 500szerválást teljesítettek. Ettől a naptól 500 lu-fi díszeleg a lépcsőházban nagy tüdejű osztá-

„Reformáció 500” projekthét

2 017. március 6. és 10. között rendez-ték meg országszerte az iskolák a

Pénz7 elnevezésű témahetet, melyhez a miintézményünk is csatlakozott. A kezdemé-nyezés célja, hogy a fiatalok tudatosabbankezeljék pénzügyeiket, tudjanak többet agazdaság és a pénzvilág működéséről. Azidei pénzügyi téma a korszerű pénzkezelésvolt címmel.Bankoljunk okosan!

A programokra készülődve minden osz-tály készített egy plakátot arról, hogy mit

jelent nekik a pénz. Az elkészült alkotásokaz iskola folyosóit díszítették.

A hét folyamán diákjaink egy-egy mate-matikaórán ismerkedtek játékos formábana pénzügyi témákkal: foglalkoztak példáula bankszámlával, a bankkártyával, és megis-merkedtek ezek működésével. Többek kö-zött körbejárták azt a kérdést is, hogy mi-lyen előnyei, hátrányai vannak az egyes fi-zetési módoknak?

A felső tagozatosokat és a gimnazistákat

Nagyné Miszlai Anita, az egyik orosházipénzintézet fiókigazgatója vezette be a ban-kok világába, egy-egy előadás keretében.Megtudhatták, milyen banki szolgáltatá-sok vannak, mit rejt a széf, hogyan kerül apénz a bankszámlára.

A hét folyamán tanulóink játékos, szó-rakoztató formában gazdagodtak értékes éshasznos ismeretekkel, élményekkel.

CSICSELY SZILVIA

Pénz'A pénzügyi tudatosság és gazdálkodás hete

lyoknak köszönhetően, illetőleg 500 „Szépnapot” üzenet tette mosolygóssá a köztere-ken sétálókat. 24 osztály 24 féle vállalás. Iz-galmas, nevetős, jó hangulatú délutánért le-hetünk nagyon hálásak.

A projekthét negyedik napja közös áhí-tattal kezdődött iskolánk dísztermében.Szigethy Szilárd iskolalelkész arról az útrólbeszélt a diákoknak, amelyen együtt hala-dunk. Egyre előrébb a tantárgyi tudásban,de reménység szerint Isten megismerésé-ben is. Különleges formát választottunkennek megjelenítéséhez: a tanári közösségegy kapusorba állt a díszterem közepén.Magunkkal vittünk egy könyvet, amely ta-nított tantárgyunk emblematikus irodal-ma. Fejüket kicsit meghajtva haladtak át agyerekek ezen a különös, óvó, de irányt je-lölő tanársoron. Meghatározó, emlékezetesperceket éltünk át. A projektnap következőóráiban és épül-Luther-rózsák „erős várak”tek, készültek az osztálytermekben változa-tos technikákkal, melyekből kiállítást ren-deztünk. A nap záró akkordja a szarvasiBenka Gyula Evangélikus Általános IskolaLuther-előadása volt. Nagy sikert aratott aszínvonalas zenés produkció!

A különleges emlékezés hetének utolsóeseménye a tehetségeinket felvonultatóSzékács gála volt. Tizenöt műsorszám öleltefel azokat az egyéni és csoportos produk-ciókat, melyekre méltán lehetünk büszkék,és amelyek miatt ismét jó volt székácsos di-áknak, tanárnak lenni. Soli Deo gloria!

Összeállította:NAGYNÉ GYÖRGYI SZILVIA



A gyermek fejlődését nagymértékbenbefolyásolja az a környezet, amely-

ben felnő. Számára 10–15 éves korig első-sorban a család, utána az iskola, a kortársdiákközösség a meghatározó. Nem mind-egy tehát, hogy hová és kikkel jár együtt alegfogékonyabb korában.

A Székács József Evangélikus Óvoda,Általános Iskola és Gimnázium két 1. osz-tályt indít a 2017/2018-as tanévben is.

Az iskola pedagógiai programjábandeklaráltak szerint krisztusi szeretettel, kö-vetkezetesen, igényesen, a keresztyén ésnemzeti értékek fokozottabb megbecsülé-sére, testi-lelki-szellemi harmóniára töre-kedve, lelkiismeretes tanulásra és becsüle-tes munkára igyekszünk nevelni a gyerme-keket. Lehetőséget kínálunk azoknak a hí-vő (és nem hívő) családoknak, akik gyer-mekeik számára nemcsak a magas színvo-nalú tudást, de a keresztyén szellemben fo-lyó nevelést is szeretnének biztosítani. Isko-lánk mindkettőhöz megfelelő háttérrel ren-delkezik. Munkatársaink elkötelezettségelehetővé teszi, hogy szakszerű, igényes taná-ri munkával, minden diáknak személyreszólóan segítsünk abban, hogy az adottsá-gainak megfelelő legjobb eredményt érhes-se el. Szeretettel ajánlom a nagycsoportosgyermekeknek és szüleiknek az induló 1.osztályainkat és a tanító néniket.

Az 1. a osztály osztályfőnöke :Ujj Mária

„…szeressük egymást; mert a szeretetaz Istentől van…” [1Jn 4,7]

Ujj Mária vagyok. Általános és középis-kolai tanulmányaimat Orosházán végez-tem. Kicsi korom óta gyermekekkel akar-tam foglalkozni. Tanítói diplomámat1981-ben szereztem meg a DebreceniTaní-tóképző Főiskolán, s kezdtem el pályámataz orosházi 2. sz. Általános Iskolában. 36éve tanítok 1–2. osztályban.

1992 óta az Orosházi Evangélikus Is-kola tanítója vagyok. Indulásakor szívesenvállaltam a munkát, hisz keresztyén család-ban nevelkedtem. Számomra természetesvolt a gyermekeket keresztyén erkölcsi érté-keknek megfelelően nevelni, a „jézusi útra”

vezetni. Emellett nagyon fontosnak tartoma pontosságra, becsületességre nevelést, sze-retetteljes közösségben, szeretetteljes szi-gorral.

Pályafutásom során igyekeztem min-den olyan képzési formánban részt venni,amellyel a tanítást hatékonyabbá, korsze-rűbbé tudom tenni. Számomra legfonto-

sabb, hogy az iskolába lépő kisgyermeknekbiztos pontot jelentsek, akihez mindengondjával, bajával, örömével fordulhat.

Tanítói hívatásom gyakorlása alatt min-dig arra törekedtem, hogy tanítványaimszemélyiségét az egyéniségüknek megfele-lően formáljam. Igyekszem a gyermekek tu-dását maximálisan gyarapítani. Törekszema jó képességű tanulók fejlesztésére, a las-sabban haladók felzárkóztatására is. A régi,jól bevált módszerek alkalmazása mellettnyitott vagyok az új, korszerű technikák al-kalmazására. Így szívesen használom az in-teraktív táblát is.

Az alsó tagozatos gyerekek részére ma-tematika tehetségműhelyt vezetek már 15éve, ahol a kisgyermekek logikus gondol-kodásra nevelése a célom. Közülük sokanvesznek részt városi, területi és országos ver-senyeken, ahol mindig szép eredményeketérnek el. 2016-ban egyik tanítványom aSziporka Országos Matematika Versenyen6. helyezésig jutott.

Munkám elismeréseként a Magyaror-

szági Evangélikus Egyház Oktatási és Isko-lai Osztályától 2012-ben az Év Tanítója ki-tüntetést vehettem át. 2015-ben sikeres pe-dagógusminősítő vizsgát tettem.

„Te csak vesd a magokat, hisz sosemtudhatod, melyik fog kikelni – talán mind.”

[Albert Einstein]

Az 1. b osztály osztályfőnöke Dérné Csep-regi Klára:

„Taníts engem helyes értelemreés ismeretre…” [Zsolt 119,66]

Dérné Csepregi Klára vagyok. Tanítóidiplomámat 1977-ben, a Debreceni Taní-tóképző Főiskolán szereztem.

Pályámat 40 éve kezdtem az orosházi 2.sz. Általános Iskolában. Tíz esztendeig 3. és4. osztályban leginkább a matematika tan-tárgyat tanítottam. Az utóbbi években azolvasás-írás rejtelmeibe vezetem be tanítvá-nyaimat.

Mintegy 25 éve, 1992 szeptemberébenindult az ökumenikus nyitottságú evangé-likus egyházi tagozat. Már a kezdetektőlfelvállaltam, erkölcsi és szakmai kihívásnaktekintettem az itt kialakuló nevelőmunká-ban való aktív részvételt. Családi gyökerekés a nagyhírű evangélikus iskolák iránti ha-gyománytisztelet marasztalt engem isko-lánkban.

Beiratkozás az 1. osztályokba

A BEIRATKOZÁS IDŐPONTJAa Székács József Evangélikus Óvoda,

Általános Iskola és Gimnázium 1. osztályaiba:

2017. április 20-án és 21-én lesz.

A beíratáshoz szükséges dokumentumok:a gyermek nevére kiállított és aszemélyi azonosító lakcímét igazolóhatósági igazolvány (lakcímkártya) iskolába lépéshez, valamint az

szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás eredeti példánya, amelylehet óvodai szakvélemény, nevelési tanácsadás keretében végzettiskolaérettségi szakvélemény vagy sajátos nevelési igényű gyermek

esetében szakértői bizottság szakértői véleménye.



Közel 30 éve tanítom az 1–2. osztályo-sokat. Megtapasztalni a gyermeki értelemkibontakozását a legszebb feladat számom-ra. Az ismert tanítási módszerek legtöbbjétkipróbálhattam már, de a legfontosabbnakmindig a gyermeki személyiséget tekintem.Arra törekszem, hogy a tudás megszerzése,a képességek maximális kihasználása, fej-lesztése mellett a szeretet és a következetes-ség legyen munkám vezérfonala. Meggyő-ződésem: a jézusi gondolatok nem ember-és gyermekellenesek, a szeretet szavávalnagy dolgok valósíthatók meg. A nevelésszeretet, megértés, elfogadás és példaadás.

Nevelési elveimet a keresztyén tudatosságszerint alkalmazom. Az iskolába lépő kis el-ső osztályost igyekszem mind érzelmileg,mind értelmileg fejleszteni. A tanítói pá-lyám során megismert és általam jónak tar-tott szakmai fejlesztéseket, újításokatigyekszem rugalmasan alkalmazni mun-kám során.

Az eltelt évtizedek alatt számtalan be-mutatóórát tartottam. Szaktudásomattöbb esetben tanítójelölteknek szakvezető-ként is átadhattam.

Az iskola szervezeti életében nemcsakmunkaközösségvezetőként, de mint gyüle-

kezeti presbiter is részt veszek.Tanítói mun-kásságom elismeréseként egyházunk orszá-gos presbitériuma 2009-ben nekem ítélteaz ÉvTanítója megtisztelő címet.

Rendezett családi körülmények segítikmunkámat, két fiúgyermekünk már fel-nőtt korú.

Áldást kérve leendő diákjaink életére,szeretettel és tisztelettel várok minden je-lentkezőt, kollégáim nevében is:

FEHÉR BORBÁLAintézményvezető

„Íme, nyitott ajtót adtam eléd, amelyetsenki sem zárhat be.” [Jel 3,8]

M inden évben, így most is nagy izga-lom és várakozás előzi meg a kis-

csoportos gyermekek fogadását. A 2017–2018-as nevelési évben a Cica, a Maci és aHalacska csoport várja az újonnan érkezőkicsiket. A legtöbb gyermek a Cica cso-portba érkezik majd, ahol mini csoportos-ként kezdik meg óvodás éveit. Ők négy évetfognak óvodánkban eltölteni.

Az óvodai élet megkönnyítése, a szülőksegítése érdekében fontosnak tartjuk, hogya leendő óvodások ne az óvodába lépés elsőnapján találkozzanak először az óvó nénik-kel, dajka nénikkel, éppen ezért

2017. április 11-én, 16 órai kezdettelnyílt napot szervezünk,

melyre szeretettel hívjuk és várjuk leendőóvodásainkat és családjaikat.

A családot mindenképpen megérinti,amikor egy kisgyermek óvodába indul, aszülők számára fontos kérdés, hogy mi fogtörténni az első napokban, hetekben, lesz-nek-e akadályok a beilleszkedéssel, s hogyezeket majd hogyan tudják közösen leküz-deni. Ezen a nyílt napon nemcsak a nevelő-közösséggel, az óvodával ismerkedhetnekmeg az ide látogatók, hanem az ilyen és eh-hez hasonló kérdésekre is igyekszünk vá-

laszt adni. Az egyik legszebb óvónői feladatkiépíteni a szülőkben a bizalmat, amely fo-kozatosan alakul át barátsággá. Egy elfoga-dó, nyitott, empatikus nevelőközösség na-gyon sokat segít a szülőknek és a gyerme-keknek is az óvodai életbe való bekapcsoló-dásban.

Az óvodakezdés nagy és egyben csodála-tos változás egy gyermek életében. Nagy aszülők felelőssége is, hiszen a lehető legjob-bat szeretnék gyermeküknek. Bizalommal,ugyanakkor izgalommal adják a kiválasz-tott óvodába.

Intézményünkben egyedülálló lehető-séget kínálunk az óvodai évektől érettségiigtartó folyamatos nevelés-oktatás megvaló-sulására. A keresztyén értékek elsajátításá-val, a keresztyéni magatartás betartatásával,szeretetteljes légkörben, sok-sok közös já-ték, tevékenység során boldog embereketszeretnénk nevelni. Bízunk abban, hogy azIsten szeretetét, gondviselését megismerte-tő, keresztyén szellemű nevelésünk biztosfogódzót nyújt gyermekeink érzelmi fejlő-désének útján.

Nálunk, a szeretet óvodájában mindengyermek egyformán fontos. A nevelésselegyütt a minőségi oktatásra is nagy hang-súlyt fektetünk. Hiszünk abban, hogy min-den gyermek tehetséges valamiben. Várjukazokat a kisgyermekeket is, akik más fele-kezetűek vagy eddig még nem részesültek akeresztség szentségében, viszont szüleikszeretnék, ha a gyermekeik érzelmi bizton-

ságban, szeretetben nevelkednének, s meg-ismerkednének a keresztyén értékekkel.Keresztyén pedagógusként érezzük, hogyminden egyes gyermekért, minden csalá-dért felelősek vagyunk. Azt is tudjuk, hogyezeket az áldott lehetőségeket nem mi ala-kítjuk ki, hanem az Úr Jézustól kapjuk,ajándékként. Éspedig azért, hogy tanítvá-nyaiként törekedjünk arra, hogy az evangé-lium jó híre minél több emberhez eljusson.

A 2017–2018-as nevelési évben indulómini csoport óvónőinek bemutatkozása:

„Hagyd az ÚRra utadat, bízzál benne,mert ő munkálkodik.” [Zsolt 37,5]

Szegfűné Pusztai Ágnesnek hívnak.Óvodapedagógusi diplomámat a szarvasiGál Ferenc Főiskolán szereztem. 2008 ótadolgozom itt, a Székács József EvangélikusÓvoda, Általános Iskola és Gimnázium-ban. Úgy érzem, nem a véletlennek kö-szönhető, hogy itt lehetek, hanem „Valaki”megmutatta az irányt, a helyes utat.

Fontosnak tartom, hogy a munkám so-rán megteremtsem a gyermekek fejlődésé-hez szükséges egészséges és esztétikus kör-nyezetet, a családias, közvetlen légkört, avédő, óvó, kölcsönös szereteten és bizal-mon alapuló kapcsolatot, hiszen ebben azéletkorban a gyermekeknek nagyon nagyszükségük van a testközeli meghitt kapcso-latra.

Arra törekszem, hogy az édesanyáktól

Óvodába hívogató



távol töltött időben is megtalálják azt a sze-retetteljes közeget, ahol nyugodtan játsz-hatnak, jól érezhetik magukat, és játék köz-ben észrevétlenül fejlődve alkalmassá vál-hatnak majd az iskolai életre. Célom, hogyminél színesebb egyéniségű, kedves, derűsés mindenre nyitott, érdeklődő gyerekeketadhassak át a tanító néniknek az iskolára.

Nagyon fontosnak tartom, hogy szemé-lyes példamutatáson keresztül közvetítsema gyermekek felé a keresztyén erkölcsi érté-keket. Mindemellett – nézetem szerint – alegfontosabb, hogy az óvodába lépő gyer-mekek félelem és szorongás nélkül lépjék átaz óvoda, csoportszoba ajtaját és szeretettel-jes, keresztyén óvodai légkörben sokoldalú,érdeklődő, vidám és kiegyensúlyozott gyer-mekként fejlődjenek. Szeressék és tiszteljékembertársaikat, valamint a körülöttük lévővilágot. Meggyőződésem, hogy rohanó vi-lágunkban hitünket megtalálva, felelősség-gel egy új generációt nevelhetünk fel.

„Mert én, az ÚR, a te Istened, erősenfogom jobb kezedet, és ezt mondom neked:

Ne félj, én megsegítlek!” [Ézs 41,13]

Király Edinának hívnak, végzettségemóvodapedagógus és szakvizsgázott fejlesztőóvodapedagógus, valamint tanító. Nagyvá-radon diplomáztam az Állami Egyetem Pe-dagógiai Karán, 2009-ben. Pályakezdő-ként kerültem még abban az évben Oros-házára, az evangélikus óvodába. Időközben– Isten áldásának köszönhetően – születettkét kislányom, s 2012 óta időm nagy részétaz ő nevelésük töltötte ki. Azonban igye-keztem nem teljesen kiesni hivatásomból,mert ez idő alatt is foglalkoztatott a tovább-tanulás lehetősége. Egyre gyakrabban ta-pasztaltam, mennyi a fejlesztői segítségreszoruló gyermek. Tanítói végzettségemnekis köszönhetően jobban ráláttam, milyen

rendkívüli fontossággal bír az óvoda és is-kola átmenetének támogatása, szintén ezena téren. Ezért döntöttem úgy, hogy új isme-reteket szerzek, s végzettséget ahhoz, hogyezeket a felmerülő problémákat szakszerű-en el tudjam látni. Remélem, hogy a 2016-ban, a szarvasi Gál Ferenc Főiskolán meg-szerzett, fejlesztő óvodapedagógus szak-képzettségem hasznára lesz intézményemgyermekeinek.

Nagy izgalommal, elhivatottsággal vá-rom a munkába való visszatérésemet. Az-előtt is – míg saját gyermekeim nevelésévelkezdtem foglalkozni – lelkesen vetettembele magam óvodás gyermekeink életénekmindennapjaiba. A kolléganők mindig sze-retettel mondogatták nekem, hogy majdsok mindent másképp fogok látni a hivatá-

somban, amikor saját gyermekeim (is) lesz-nek. Ennek hatását máris érzem, óvodáskislányom által belelátok más oldalról is azóvodai életbe, s úgy érzem, ez építő jellegű-en hat rám. Véleményem szerint nincs an-nál fontosabb, mint hogy egy óvodakezdőkisgyerek jól érezze magát élete (legtöbbek-nek) első intézményesített közösségében,amit még (reméljük, minél rövidebb ideig)nem érez otthonának. Mi, óvónők és aminket oly nagy odafigyeléssel kisegítő daj-kák nap mint nap azon fáradozunk, hogyezek a kisgyerekek szeretettel jöjjenek óvo-dánkba. Váljanak részesévé az őket körülve-vő eseményeknek, általuk észrevétlenül fej-lődjenek a játékos foglalkozások, minden-napos tevékenységek során, s mikor szüleik

körébe visszatérnek, élményekkel gazda-godva vágyjanak visszajönni nap mint napebbe a közösségbe.

Az első óvodai esztendő kiemelendő pe-dagógiai célkitűzése a beilleszkedés elősegí-tése. Fontosnak tartom elmondani, hogyezen az induláson, az első éven múlik min-den. Lelkileg kell a gyerekeket megerősíte-ni abban, hogy egy effajta közösséghez tar-tozni jó. Mi, felnőttek is jól érezzük ma-gunkat annak tudatában, hogy tartozunkvalahová (legyen az a család, a munkahelystb.), s ott számítanak ránk minden nap.Segítségünkre van ebben az egyházi neve-lés, ahol mi magunk is a jó Istentől kapjuka példát egymás elfogadására, megbecsülé-sére. A gyermekeknek sok mindent köny-nyebb megérteni, elfogadni, felfedezni ál-tala. Fontosnak tartom, hogy érezzék: nél-küle semmi sem működik, semmit sem le-het.

Hivatásomban elhivatottnak tartommagam, igyekszem a játékosság határainbelül a gyerekekből a legtöbbet egyénileg iskihozni. Hiszem, hogy ilyen csodára csak ajó Isten képes, hogy minden ember más, s ami feladatunk felfedezni ezeket az egyénisajátosságokat, ez által önbizalommal, tu-dásszomjjal, Istenbe vetett hittel teli gyer-mekeket nevelni, s majd néhány év múlvasaját útjukra ereszteni, tudván azt, hogyamit intézményünkben, csoportunkbankaptak, segít nekik eligazodni a sikeres fel-nőtté válásban.

„…szeressük egymást; mert a szeretetIstentől van…” [1Jn 4,7]

Szeretettel várnak minden érdeklődőt aleendő mini csoportos óvó nénik:

KIRÁLY EDINA ésSZEGFŰNÉ PUSZTAI ÁGNES

BEIRATKOZÁS IDŐPONTJAa 2017–2018-as nevelési évre:

2017. április 24–25.,8–17 óra között.

Kedves Testvérek!

Gyülekezetünk fennmaradása és hitéletünk sokszínűségénekmegtartása érdekében újra és újra hangsúlyozva kérjük min-denki anyagi áldozatvállalását. Adományaik, az egyházfenn-tartói járulék, a perselybe szánt összeg befizetésének és mér-tékének önkéntessége kifejezi: nem kívánunk erőn felüli terhetróni senkire, de gyülekezetünk nem nélkülözheti a támogatás-

nak ezt a formáját. Közösségünkért való felelősségükből, szere-tetükből fakadóan várjuk tehát felajánlásaikat. Ha valakinekkönnyebbséget jelent, akkor az egyházközségnek szánt fel-ajánlást nem kell egy összegben befizetnie, lehetőségeihezmérten kisebb részletekben is megteheti. A befizetések ügyé-ben Lelkészi Hivatalunk munkatársai mindig készséggel állnaksegítségükre. Minden támogatásukat megköszönve:

ÖRDÖG ENDRE igazgatólelkész

H iánypótlás, hagyományteremtés. Ekettős céllal rendezett az orosházi

Székács József Evangélikus Óvoda, Általá-nos Iskola és Gimnázium a reformáció 500.évében, 2017. február 24-én hittanversenyta gimnáziumi évfolyamoknak. Az ötlet mártöbb mint egy éve formálódott: az általánosiskolai tagozatokhoz hasonlóan évről évremegszólítani a már gimnazista korú fiatalo-kat, hogy vegyék kézbe a Bibliát!

2016 őszén összeült a négy békés me-gyei evangélikus gimnázium iskolalelkészi,hitoktatói csapata, és megfogalmazta ezt azigényt. Terveink szerint a négy evangéliu-mot vesszük górcső alá az első négy évben.Így lett 2017-ben a versenykiírás témája Lu-kács evangéliuma két korcsoportban: 9–10.és 11–12. évfolyamos diákok számára.

Megszólítottuk az Evangélikus Hittudo-mányi Egyetem Valláspedagógiai Tanszéké-nek vezetőjét, dr. Kodácsy-Simon Esztert,legyen segítségünkre, hogy az evangéliumotátfogó módon bemutató versenyfeladatokkészüljenek. Így az általa meghirdetett kur-zuson teológushallgatók által összeállítottfeladatokkal vártuk a versenyre jelentkezőfiatalokat. Innen is köszönjük munkájukat!

Négy gimnázium: a szarvasi Vajda PéterEvangélikus Gimnázium, a békéscsabaiSzeberényi Gusztáv Adolf EvangélikusGimnázium, a Mezőberényi Petőfi SándorEvangélikus Gimnázium és a megrendezéstfelvállaló orosházi Székács Evangélikus Is-kola diákjainak lelkes csapatai álltak rajthozebben az évben: 13 csapat, 52 fiatal.

Kicsiben terveztünk, óvatosan álmod-tunk, s nagyon hálásak vagyunk, hogy meg-valósult!

Értékes díjakban részesültek a helyezéstelért csapatok a Nyugat- és Kelet-BékésiEgyházmegyék, illetve az országos egyháztámogatása jóvoltából. Így minkét korcso-port legjobbjai lehetőséget kaptak a Köz-Ép-Pont Erdélyi Lutheránus Találkozónvaló ingyenes részvételre, melyet 2017. júli-us 18–22-én rendeznek Válaszúton. Min-den helyezett csapat ajándékba hazavihe-tett egy-egy Luther kártyajátékot, gazda-godhattak a Szélrózsa Band legújabb hang-anyagával és kerületi bögrével.

A hagyományteremtés tárgyiasított for-mája egy gravírozott korsó, egy vándorku-pa. Abban bízunk, hogy valóban vándorút-ra kel a következő években, és eljut minden

nevezett gimnáziumba. Ebben az évben aszékácsos diákok vehették kezükbe.

A verseny zsűrielnöke Balog Éva lelkész-nő, a GYÜMI munkatársa, zsűritársai Pá-pai Attila nagyszénási evangélikus lelkész ésZsoldi Lajos katolikus hitoktató voltak.

Tartalmas délutánt töltöttünk együttSzigethy Szilárd iskolalelkész és Fehér Bor-bála igazgatónő bevezető, bátorító szavaiután. A jól megérdemelt pizzára várva azorosházi evangélikus gyülekezet diákzene-kara, a Voice of the Glory zenélt és biztosí-tott jó hangulatot.

EREDMÉNYEK

9–10. évfolyam:

I. hely: Székács Evangélikus Iskola(Chlebnyiczki Petra, Sin Attila,Krcsméri János Tatai Dávid)Felkészítő: Szőke-Kilián Szilvia

II. hely: Székács Evangélikus Iskola(Bíró Nikolett, Csengeri Dorottya,Kiss Alfréd, Szabó Dóra)Felkészítő: Szőke-Kilián Szilvia

III. hely: Szeberényi Gusztáv AdolfEvangélikus Gimnázium (Baracsi Dóra,Bodnár Beáta, Hrabovszky Regina,Rigó Anna Rebeka)Felkészítő: Halász Alexandra,Kondor Klára

11–12. évfolyam:

I. hely: Székács Evangélikus Iskola(Füredi Ákos, Németh Dániel,Sebestyén Gábor, Varjú Benjámin)Felkészítő: Madarász Géza

II. hely: Székács Evangélikus Iskola(Beyer Barnabás, Havrán Hajnalka,Lopuch Regina, Őze Renáta)Felkészítő: Laczki János

III. hely: Székács Evangélikus Iskola(Demeter Dóra, Klapács Szilvia,Molnár Vivien, Szabó Alexandra)Felkészítő: Szigethy Szilárd

Összeállította:NAGYNÉ GYÖRGYI SZILVIA

Sola ScripturaBékés Megyei Evangélikus Gimnáziumok Bibliaismereti Vetélkedője





V árosi bibliaismereti vetélkedőt ren-dezett az általános iskolai tagozatok-

nak a Székács Evangélikus Iskola. Március2-án az alsós, március 3-án a felsős évfolya-mok benevezett csapatai mérték össze tu-dásukat Pál apostol életútjából. Összesen37 csapat, közel 150 diák készült, foglalko-zott a páli életúttal az Apostolok cselekede-tei alapján.

Nagy öröm számunkra, hogy az egyházifenntartású katolikus és református iskolá-kon a Vörösmarty Általános Iskola, akívülRákóczitelepi Tagintézmény, a TáncsicsGimnázium s az Orosházi Keresztény If-éjúsági Klub színeiben is fogadhattunk ver-senyzőket az őket felkészítő hitoktató neve-lők jóvoltából. A zsűri tagjai voltak: László-né Házi Magdolna evangélikus lelkésznő,Iványi László esperes-plébános, SzalkayRóbert református lelkipásztor, SzalkayRóbertné református iskolalelkész és Szi-gethy Szilárd evangélikus iskolalelkész.

A feladatsorok megírását követően ha-talmas Reformáció 500 feliratú tortát cso-dálhattak és kóstolhattak a gyerekek FicsorZoltán cukrászmester jóvoltából. A to-vábbjutás két vonalon történik: az evangé-likus csapatok a Déli Evangélikus Egyház-kerület iskoláival versenyeztek április 1-jénBudapesten, míg a nem egyházi iskolákversenyében továbbjutott csapatok márci-us 25-én az orosházi evangélikus gyüleke-zet szervezésében írták meg a második for-duló feladatait.

Köszönjük, hogy fenntartó gyülekeze-tünk évről évre hozzájárul a nyertes csapa-tok szerény megajándékozásához!

Egyházi iskolák versenyében az alábbieredmények születtek:

1–2. évfolyam:

I. hely: Székács Evangélikus Iskola 2. b(Fazekas András Vajk, KishontiHanna, Nóbik Roland, Szőke Panna)

II. hely: Székács Evangélikus Iskola 2. a(Bubla Botond, Darók Levente,Nochta Tímea, Novodomszki Jázmin)

III. hely: Székács Evangélikus Iskola 2. b(Botos Balázs, Gabnai Illés,Gyúrósi Botond, Szalai Péter)

3–4. évfolyam:

I. hely: Székács Evangélikus Iskola 4. a(Csizmadia Szabolcs, Hodálik Ádám,Vincze Bence, Zsótér Mihály)

II. hely: Székács Evangélikus Iskola 4. b(Benkő Máté, Nyári Zsófia,Patakfalvi Márton, Rajki Mercédesz)

III. hely: Eötvös Katolikus Iskola (GordosDominik, Hévvizi Csenge, HurcsánMihály, Korányi-Bebura Márk)

5–6. évfolyam:

I. hely: Székács Evangélikus Iskola 6. b(Balla Bence, Farkas Erzsébet,Rajki Alida, Szász Gergő)

II. hely: Székács Evangélikus Iskola 5. b(Árgyelán Csenge, Árus Fanni,Kopanyicza Lara, Marossy Erik)

III. hely: Székács Evangélikus Iskola 6. a(Erdős Réka, Hegedűs Regina,Szekerczés Kitti, Vincze Mirella)

7–8. évfolyam:

I. hely: Székács Evangélikus Iskola 8/6(Madarász Laura, Nagy Luca,Szabó Réka, Szász Fanni)

II. hely: Székács Evangélikus Iskola 7/6(Árus Vivien, Berki Csenge,Csizmadia Laura, Veres Zsófi)

III. hely: Székács Evangélikus Iskola 7. o.(Buzás Izabella, Farkas Andrea,Süle Renáta, Szűcs Klaudia)

A nem egyházi fenntartású iskolák ver-senyében az alábbi eredmények születtek:

1–2. évfolyam:

I. hely: Vörösmarty Mihály Általános Iskola(Csizmadia Zsófi, Czirle Dalma,Fűzi Emma)

3–4. évfolyam:

I. hely: Vörösmarty Mihály Általános Iskola(Bánki-Horváth Péter, Farkas Illés,Polgár Máté, Szelényi Júlia)

II. hely: Vörösmarty Mihály ÁltalánosIskola Rákóczitelepi Tagintézmény(Barics Bettina, Ella Alexandra,Simondán Amanda, Zsóri Axel)

5–6. évfolyam:

I. hely: Vörösmarty Mihály Általános Iskola(Bónus Lora, Ferenczi Anett, SárköziZsófi, Sztakó Vanda)

II. hely: Táncsics Mihály Gimnázium(Belanka Hunor, Hellenthal Mary,Rajki András, Szemenyei Beatrix)

III. hely: Orosházi Keresztény Ifjúsági Klub(Árus Balázs, Katona Jázmin, MisurMárk, Szűcs Szabolcs)

IV. hely: Vörösmarty Mihály ÁltalánosIskola Rákóczitelepi Tagintézmény(Ella Vivien, Farkas Erzsébet,Horváth Bianka, Pelle Petra)

7–8. évfolyam:

I. hely: Vörösmarty Mihály Általános IskolaRákóczitelepi Tagintézmény(Nagy Afrodite, Tobak Ádám,Szász Dominika, Zvolenszky Zsolt)

Bibliaverseny 2017„Menj el, mert választott eszközöm ő, hogy elvigye a nevemet…” [ApCsel 9,15]

Kiadja: az Orosházi Evangélikus Egyházközség (5900 Orosháza, Thék E. u. 2.)Felelős kiadó: Ördög Endre igazgatólelkész és Koszorús Oszkár

Tördelőszerkesztő: Nyomtatás:Szatmári László · Pergamen Kft., Orosháza

Összeállította: Csehi József

NÉPEGYHÁZI HÍREK

KERESZTELÉS (3 éven aluli gyermekek)

Puskás Gyöngyi lánya:LOTTI GYÖNGYI 2017. február 26.

Kesztl József dr. Lénárt Kittiés fia:ÁDÁM 2017. március 5.

Kovács Endre Szabolcs Szabó Katalinés lánya:EMÍLIA SZÓFIA 2017. április 2.

ISTEN ÁLDÁSA LEGYEN A GYERMEKEKENÉS CSALÁDJUKON!

TEMETÉS (2016. december 29.–2017. március 31.)

Roszik Máté · Csurák Sándorné(77) (Csöntör Jusztina Mária95) (62) (92)· Tóth Mária Erzsébet · Tar Antalné · VargaLászlóné · Csete Sándor Bálintné(Varga Julianna 79) (NagyErzsébet 90) (Nyári Margit 94)· Németh Istvánné · PaulovicsJózsef · Balogh István József · Szokolai János ·(82) (94) (74)Csiszár Sándorné · Kálmán Istvánné(Süle Ida 91) (Tóth IlonaJulianna 82) (Szokolai Etelka Mária· Kenéz István Józsefné76) (92) (45)· Németh Géza · Geiszt László Ferenc ·Babcsán Pálné · Zelenka Károlyné(Szabó Mária Erzsébet 75)(Nagy Benkő Erzsébet 71) (81)· Berta Mihály Sándor„A VILÁG PEDIG ELMÚLIK DE AKI AZ ISTEN AKARATÁT CSELEKSZI,[…]MEGMARAD ÖRÖKKÉ.” [1Jn 2,17]

1000 Ft2000 Ft2000 Ft2000 Ft2000 Ft3000 Ft1500 Ft2000 Ft2000 Ft5000 Ft2000 Ft2000 Ft1000 Ft2000 Ft2000 Ft3000 Ft2000 Ft5000 Ft2000 Ft2000 Ft3000 Ft2000 Ft1000 Ft2000 Ft1000 Ft5000 Ft4000 Ft

Szemenyei Sára IlonaTarr András és dr. Tarr ÁdámSzula MáriaZsíros GyörgynéKiss JánosKissné Betkó Katalindr. Horváthné Csepregi TeréziaHorváth KálmánnéPásztorcsik JánosnéIlovszky BélaValastyán JánosnéJuhász-Nagy MihályKovács Lajos és feleségeBenkő BarnaBoros Zsuzsannadr. Pál IstvánnéCsizmadia Ferenc és feleségeCsete családBarna Imre LászlóDénes József és feleségeTóth LászlóKovács Tiborné és TímeaSzekeres JózsefnéKovács Ferenc és feleségeSzokodi LászlóPapp VilmosnéNév nélkül, de Istennél tudva lévő 3 testvér

2000 Ft1000 Ft2000 Ft1000 Ft5000 Ft2000 Ft2000 Ft

20000 Ft1000 Ft2000 Ft2000 Ft2000 Ft3000 Ft2000 Ft2000 Ft2000 Ft2000 Ft2000 Ft5000 Ft

15000 Ft1000 Ft5000 Ft2000 Ft5000 Ft1000 Ft2000 Ft5000 Ft

Kecskés NorbertPál TamásnéTarr István és feleségeNagy DénesnéÉliás Dávid és feleségeRajki Zoltán és Rajki RóbertZsoldi Attila és feleségedr. Domonkosné Ujj VeronikaPusztainé Nagy ErzsébetPataki LászlóPásztorcsik JánosnéRajki István és Rajki IstvánnéVerasztó FerencCsepregi ErvinnéCeluskáné Csepregi AlíciaCsótó Nagy IstvánnéBerta KárolynéDérné Csepregi KláraHajdú GézaBencze Géza és feleségeSzalay JuditGyörgyi IstvánSzász István és feleségeBojtos Lukács JánosNagy DénesnéGyőri-Dani József és feleségeSonkolyos Dezső és felesége

ADOMÁNYOK AZ OROSHÁZI HARANGSZÓ ÚJSÁGRA2016. november 30.–2017. március 31.

A GYŐRY VILMOS EVANGÉLIKUS SZERETETSZOLGÁLATidős vagy megromlott egészségi állapotú, rászoruló orosházi lakosoknak (felekezeti, világnézeti hovatartozástól függetlenül)

felajánlja hétköznapi étkeztetési szolgáltatását,elviteles vagy kiszállításos formában. Ennek díja kiszállítással , melyből a zeretetszolgálat a kiszállítás díját (55 Ft)680 Ft/adag sátvállalja, így egy adag ebéd 625 Ft. Szociális helyzettől függően a díj egyéni megállapodással csökkenthető. Az igényt bejelen-teni személyesen a szeretetszolgálatnál (Thék Endre u. 2.), vagy a 06 68/412-402-es, illetve a 06 20/770-0456-os számon) lehet.

Documents

nincsen itt. Íme, ez az a hely, ahova őt tették.” · így: nincs határa, mindennél több és telje-sebb. Ezt a felmérhetetlen perspektívát tár-ta fel előttünk a Megváltó,