i. évf. 6. szám Jász-Nagykun-Szolnok megye könyvtárainak híradója 1992. június

ÜNNEPI KÖNYVHÉT, 1992.

TÜKÖRCSEREPEK AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT MEGYEI MEGNYITÓJÁRA

A megye könyvhét! rendezvénysorozatát Ferenczi György, a megyei közgyűlésalelnöke a kultúra, a könyvkiadás részletes elemzésével nyitotta meg Török-szentmiklóson. Méltatta a könyvhétre megjelent kiadványokat, néhány értékeskiadványra hívta fel a figyelmet. Kritikával szólt a kiadók által megjelen-tetett fércmüvekről, az értékeket is fenyegető szennyirodalomról. Ismertettea megye könyvtárosainak munkáját idatokkal alátámasztva, értékelve mindazo-kat az erőfeszítéseket is, amelyeket a kultúra közvetítői tesznek. Könyveketajánlott a könyvheti kiadványokból, köztük Spiró György Kanásztánc címűmüvét, Utassy József költő, továbbá Csepeli György szociológus és Jókai Annamüveit.

Mészáros János alpolgármester szintén a könyvkiadás hiányosságairól szólt,méltatva ezzel szemben a veretes irodalmat, amely nélkül nincs irodalmi mű-veltség, és a jövőben sem lesz, ha az értékes könyveket elnyomja a silány, azértéktelen.

Számomra izgalmas témával nyílt meg ez az ünnepi könyvhét városunkban,Törökszentmiklóson. A Városi Könyvtárban könyvtárosok, pedagógusok már hosz-szabb ideje beszélgettünk az Alföldben 1990. novemberében Korforduló címmelelindított irodalmi vitáról, amely többtmint fél éven keresztül polemizált atémáról. Át kell-e írni a magyar irodalomtörténetet? Valóban "grandiózustorzszülött" volna a "spenót"? Igaz-e, hogy ideológiai terror hatása alattkészült? Igaz-e, hogy az "Aczél-olló" csattogása közben csonkított müvekláttak napvilágot? Változhat-e József Attila új korszakbeli megítélése? Mimaradt ki Tarján Tamás Nagy Lajos c. kismonográfiájából? Változik-e KassákLajos szocialista karakterű portréja? Ezekre a kérdésekre vártuk a választ ameghívott irodalomtörténészektől/ Márkus Bélától, az Alföld főszerkesztőjé-től, Tarján Tamás irodalomtörténésztől, az ELTE tanárától és Simon Zoltánkritikustól, a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár igazgatójától. Márkus Béla örömétfejezte ki, hogy az Alföld nagy vállalkozásának Törökszentmiklóson is vissz-hangja van. Elmondta, hogy ez a vita folytatódott tavaly Debrecenen, Felsza-badult-e a magyar irodalom? címmel.

Tarján Tamás a könyvhétre megjelent írói naplókra hívta fel a figyelmet,idézve Illyés Gyula 1975-ös naplójából: "A könyvhét érték a szemnek, érték aszívnek, ünnep Európának, ünnep Magyarországnak..." Amikor ez elhangzott,Illyés Gyula Romániáról írt könyve harmincezer példányban Dabason hevert,betiltották a terjesztését. Ma ilyen nincs, ez szűnt meg - deklarálta Tar-ján Tamás. Szólt az irodalomtörténeti könyvek hiányosságairól, miközben Szé-kely János költő, filozófus, műfordító, drámaírótól idézett: "Boldogtalan,ki feljutott a csúcsra, mert visszaúttá válik minden útja és minden léptelefelé vezet..." Az életmúkiadásokról szólva elmondta, hogy akinek volt némikapcsolata és hozzá még "tiszta pillautású" ember is volt, mechanikusan meg-jelenhettek müvei. Példaként Passuth Lászlót említette, akinek halálával(1979) megszűnt a sorozat. Ennyire fontos a személyes jelenlét!

- 1 -

Véleménye szerint nem át, hanem meg kell írni az utóbbi másfél évszázadirodalomtörténetét. Ma inkább a kritikusi tevékenység dominál - mondta -, de6-8 év múlva "sistergő" munka folyik majd az irodalomtörténet újraírásával.

Simon Zoltán arra a kérdésre, hogy felszabadult-e a magyar irodalom, eztválaszolta: felszabadult, ha el volt nyomva. Az elmúlt rendszerben az iroda-lom erősen politizáltan kötött volt, szemmel tartották, őrizték. A "puhadiktatúra" a politikai érdekek mentén engedte csak mozogni az írókat. Ezszűnt meg, ezt lehet érezni 3 könyvkiadás áradatában, s a letisztuláshoz időkell.

A középiskolai tankönyvekről elmondta, hogy sok a panasz ellenük. Errőlszólt részletesen a vitaanyagában is az Alföldben. Beszélt még a toleranciá-ról , a "tetszik" és az "értékes" különbségéről. Ami nekem tetszik, nem biz-tos, hogy értékes is, mondta, de hitele csak annak a tanárnak van, akinekvan önálló véleménye, aki naprakész.

Tanácsolta a könyvtárosoknak, hogy fogjanak össze, szerkesszenek antoló-giát, ha a régieket elavultnak tartják, s a tanároknak, hogy gyakorló peda-gógusként a napi friss információkkal egészítsék ki ismereteiket oktatómun-kájuk során.

A három irodalomtörténész expozéjából sok hasznosítható ismerethez jut-hattunk. Meggyőző eszmefuttatások hangzottak el Kardos Györgyről, PetriGyörgy költő~műfordítóról, az írói és tanári felelősségről. Az elméleti vitaután pedagógusok, könyvtárosok tették fel kérdéseiket a mindennapi gyakor-latból.

Tarján Tamás óvta a pedagógusokat attól, hogy bármiféle ideológiát bele-sulykoljanak a költők, írók megítélésébe munkájuk során. A szocializmusbana munkásosztály költőjének kikiáltott József Attila értéke nem csökkent, őmaradt továbbra is a huszadik századi emberi egzisztenciának a létfilozófiá-val vívódó egyik legnagyobb költője.

Egy rövid beszámoló nem adhatja hűen vissza az ott elhangzottakat, de ab-ban bízom, hogy a gondolatok felvillantásával érzékeltetni tudtam a találko-zó értékeit, hangulatát. Igazi nyertesek a jelenlévők voltak.

Mezei Lászlóné igazgatóVárosi Könyvtár, Törökszentmiklós

Az egymásratalálás reményében készültünk következő rendezvényünkre, me-lyen Darvasi László, fiatal publicista, költő, városunk szülötte volt ven-dégünk. A fiatal tehetség önálló estjén zsúfolásig megtelt nézőtőr előtt mu-tatta be írásait. Az érdeklődők körében - akiket az irodalom szeretete, acsaládi kötődések, baráti szálak fűznek egymáshoz - bensőséges hangulat ala-kult ki, mert itt volt az, akinek el akartak mondani valamit /jelenlétükkel/és aki elmondott nekik valamit.

Polgár Lászlóné könyvtárosTörökszentmiklós

AZ EURÓPAI UTAS SZOLNOKON

Nem mindennapi élményben volt részük azoknak, akik június 4-én, a megyeikönyvtár könyvheti rendezvényének keretében az Európai Utas című folyóiratmunkatársaival találkozhattak. Minthogy a postai terjesztés (enyhén szólva)nem bizonyult zökkenőmentesnek, s a folyóirat az előfizetőkhöz is csak el-vétve jutott el, a százoldalas, színes képekben, reprodukciókban gazdag,nyomdatechnikánag is gyönyörű periodikával jobbára ott, helyben ismerked-tek meg a jelenlévők.A közvetlen, bensőséges, műhelytitkokba, a lapkészítés mindennapos, ügyes-

bajos dolgaiba is beavató eszmecsere során a főszerkesztő, Módos Péter íróbeszélt az 1990 ősze óta rendszeresen (negyedévenként) megjelenő folyóiratindulásának körülményeiről, vállalt céljáról, eredményeiről. 1989 végén, az

- 2 -

egész európai berendezkedést megmozgató átalakulások izgalmai között szüle-tett az ötlet: olyan fórumot teremteni, amely elősegíti az egymás szomszéd-ságában élő, közös történelmi és kulturális hagyományok által, az európaiságtradicionális értékei révén is összetartozó népek közeledését. "Visszaszőnia kifeslett szálakat, amelyek nélkül az európai gondolkodás nehezen képzel-hető el", s egyúttal szolgálni a kisebbségek ügyét, védelmét. Az elképzeléstaz új kormányok is felkarolták, így hozták létre (annakidején még a Duna-Ad-ria regionális kapcsolatrendszerre alapozva) ezt a fórumot, így született azEurópai Utas Alapítvány, amely a folyóiratot megjelenteti, s ezenkívül kü-lönböző kulturális, oktatási programokat is támogat.

A lap címét Németh Lászlótól kölcsönözték (azonos című tanulmányköteté-ről, amelyben a világirodalommal, közép-európai irodalommal foglalkozó írá-sai megjelentek), így demonstrálva azt, hogy vállalják Németh László prog-ramját, s azt a sokszínűségét, nyitottságot, tág mozgásteret, amelyet egyilyenfajta szolgálat és érdeklődés feltételez. Az első szám beköszöntőjétGöncz Árpád irta. Az eddig megjelent (összesen hat) számot olyan magyar éskülföldi írók, történészek, politikusok, szociológusok nevei fémjelzik, mintKonrád Györgyé, Csoóri Sándoré, Cseres Tiboré, Nemeskürty Istváné, Hanák Pé-teré, Bodor Pálé, Vásárhelyi Miklósé, Szávai JánosétCsepeli Györgyé. Olvas-hatunk interjút Antall Józseffel, írtak a lapba magyar kormányférfiak, smegtaláljuk a szerzők között Vaclav Havel, Bohumil Hrabal, Fejtő Ferenc,Cs. Gyimesi Éva, Dobos László nevét is.

Módos Pétertől megtudtuk, hogy az Európai Utasnak három testvérlapja isvan (Olaszországban, Ausztriában, Csehszlovákiában), amelyekkel eleven kap-csolatokat ápol. A folyóirat eljutott a határokon túl élő magyarokhoz, Szlo-vákiába, Erdélybe, Kanadába, az Egyesült Államokba, Párizsba, bemutatkozott- még a polgárháború kirobbanása előtt - Belgrádban, az Újvidéken, Dubrovnik-ban. 1991 nyarán részt vettek az Olaszországban megrendezett Közép-EurópaiMűvészeti Fesztiválon, amelyről izgalmas-szép beszámolót közvetített a tele-vízió is az Európai Utas Magazin rendkívüli adásában. (Emlékeztetőül azok-nak, akik látták s tájékoztatásul azok számára, akik még nem találkoztak eműsorral: az Európai Utas Magazin négy alkalommal jelentkezett már a képer-nyőn. Első ízben Göncz Árpád beszélt a megalakulás körülményeiről, ugyanek-kor összeállítást sugároztak a közép-európai kultúra két reprezentáns - s atöbbféle kultúrák együttélésének is szép példáját nyújtó - városáról: Po-zsonyról és Triesztről. Más alkalommal Erhard Busek osztrák alkancellár ésismert Kelet-Európa szakértő volt a műsor vendége, majd az Európai Utas bé-csi testvérlapját, a Wiener Journal c. folyóiratot mutatta be főszerkesztő-je. Az olaszországi fesztiválról szóló különkiadást említettük, egy másikkülönkiadásban hat tekintélyes magyar értelmiségivel, íróval beszélgetettMódos Péter a magyar és közép-európai kultúra lehetőségeiről, politikáról,közérzetről, kisebbségről.)

Vendégeink az ankét során egyfajta toborzó-küldetésnek is eleget tettek.A lap köré ugyanis klubhálózatot, Magyarországon és a szomszédos országokbanműködő Európ&i Utas baráti kört kívánnak szervezni, amely az országok köztiegyüttműködést az élet mindennapi szintjén biztosíthatná. ("Ahol kollégáktalálkozhatnak kollegákkal, egyetemisták egyetemistákkal és a művek talál-kozhatnak az olvasókkal.")

A szervezendő klubokban lehetőség nyílik az Európai Utas TV-magazin adá-sainak videón történő újbóli levetítésére is, s ezekre az alkalmakra eljön-nek a folyóirat munkatársai, hogy olvasóik (illetve a nézők) véleményét meg-ismerjék. Reméljük, a sajnálatosan szűk körű, ennek ellenére jól sikerült,érdekes és bensőséges beszélgetésnek hamarosan több érdeklődőt vonzó folyta-tása következik, erre Módos Pétertől és társaitól határozott ígéretet kap-tunk.

Rékasy Ildikó

Európai Utas. Az európai együttműködés folyóirata. Megjeleniknegyedévenként. A szerk. bíz. elnöke Cseres Tibor és Vásár-helyi Miklós. Főszerk. Módos Péter. Kiad.a Hírlapkiadó Váll.Szerkesztőség: 1022 Bp., Bimbó u. 3. Tel.: 135-7053. Előfi-zihető a postahivatalokban és a Hírlapelőfizetési és Lapel-látási Irodában (HELIR, Bp. XIII. Lehel u. 10/A. 1900).

- 3 -

A Lakiteleki Alapítvány közművelődési pályázatán 12 ezer Ft összegű tá-mogatást kaptunk író-olvasó találkozó megrendezésére.

A találkozóra 1992. május 28-án délután 17 órai kezdettel került sor a ze-nei könyvtárban. Meghívott vendégünk Nemere István sci-fi író volt. A sokol-dalú író izgalmas, érdekfeszítő előadásán közel 40 fő vett részt (többségé-ben középiskolás diák, ill. a Szakmunkásképző Intézet UFO klubjának tagjai).

A helyszínen könyvvásárlásra is lehetőség nyílt, könyvtárunk is több ezerforint értékben vásárolt.

A hangulatos, baráti találkozón sok kérdés hangzott el, amely bizonyítja,hogy mennyire foglalkoztatja az emberek fantáziáját a misztikus, megmagya-rázhatatlan jelenségek sora.

Gubuczné Tomor Mária igazgatóVárosi Könyvtár, Kisújszállás

VERSSZERETŐ GYERMEKEK ÖCSÖDÖN ÉS KUNSZENTMÁRTONBAN

Az idei könyvhéten kellemes élményben volt részem. Ugyanis június 5-énÖcsödre és Kunszentmártonba kísértem Utassy József költőt, aki 5., 6. és7 -es gyerekekkel találkozott a könyv ünnepének alkalmából. Ez mint eseménymég önmagában nem szenzáció. Akik viszont szenzációsak voltak, azok a gyere-kek! Kedves, okos, kamaszos bájukkal színessé, hangulatossá varázsolták atalálkozókat. Mindkét helyen a gyerekek a költő kötetnyi versét tanulták megés mondták el kellő ihletettséggel. Az öcsödi gyerekek közül sokan a versekköré még meséket is kerekítettek, amit "szerzőkhöz" méltó komolysággal ol-vastak fel a költőnek. Aktív közreműködésükkel mind a két találkozón ők vol-tak a főszereplók. És ha figyelembe vesszük azt, hogy mindez az iskolai évvégén történt, akkor a dicséret duplán megilleti az öcsödi és a kunszentmár-toni gyerekeket és természetesen nevelőiket is. Mind a két településen nagy-szerű tanáregyéniségekkel találkoztunk (Pappné Németh Rozália Öcsöd, Szölló-siné Nagy Edit és Tóthné Barna Mária Kunszentmárton), akik valóban a versszeretetére nevelik tanítványaikat. A gyerekek felkészültsége azt is elárul-ta, hogy a vers tanítása, megszerettetése náluk permanens nevelési program.Tartalmas pedagógiai munkájukhoz erőt, egészséget, a gyerekeknek pedig vi-dám, kellemes vakációt kívánunk. És végül, de nem utolsósorban meg kell em-líteni azt a nagyszerű szervező munkát is, amely Zsadon Józsefné öcsödigyermekkönyvtáros és Szathmári József, a kunszentmártoni Városi Könyvtárigazgatójának nevéhez fűződik.

Gregorné Földi Máriamódszertanos könyvtáros

A TEST ÉS A LÉLEK SZÉPSÉGE

"Érzem levegődet,Megállók a bércen,Erdély, szegény Erdély,Édes szülőföldem!"

(Gyulai Pál)

Erdélyt látni kell, mert szépsége végtelen. Minden erdélyinek legyen egymagyar testvére, mert sorsuk nagyon nehéz. Ezeket a gondolatokat Szenté Fe-renc, az OSZK KMK igazgatója mondotta egyik MKE ülésen, egy kirándulást ter-vezve.

A jászberényi Városi Könyvtár a Munkás és Ifjúsági Házzal együtt az el-múlt években számos Erdéllyel kapcsolatos rendezvénynek adott otthont. Május27-én újra eljött hozzánk Illyés Kinga marosvásárhelyi színművésznő, a szí-niakadémia tanára. Jászberény csak az egyik állomása magyarországi kőrútjá-nak.

- 4 -

Sokan emlékezhetnek a művésznő tavalyi, két órás, drámai hangvételű előa-dására, amelyben szólt a Romániában végbemenő forradalomról, az erdélyi népmegrázó és tragikus sorsáról. Mostani műsorában megmutatta egyénisége sokol-dokoldalúságát a test és lélek szépsége c. zenés, önálló műsora beszélt ne-künk a világirodalom remekei segítségével az örök témáról, a szerelemről.Ameddig szeretni fogják egymást az emberek, ameddig a lélek és a test szép-sége lesz a legédesebb és legszebb álom a földön, addig esküszöm neked, Szu-lamit, nevedet századokon keresztül meghatottan és hálával emiitik majd.".(Kuprin: Szulamit.)

Szólt a lelket gyógyító szeretetről: ez legfőbb alapja és értelme éle-tünknek, ez véd meg minden félelemtől és szorongástól, felemel kicsinysé-günkből. Minden mondatából átsugárzott ars poeticája: hinnünk kell az örökemberi értékekben, a szeretetben, a szerelemben, emberségben, mert ezek men-tenek a közönytől és az érzéketlenségtől, a legnagyobb fájdalmakat is csakezek segítségével lehet túlélni.

Illyés Kinga műsorának egy részében megszólalt a szűkebb haza, Erdélysorsáért érzett aggódás, a felelősség hangja. Mindez Dsida Jenő, erdélyiköltő verseinek tolmácsolásával. Nála méltóbbat talán nem is találhatottvolna, aki annyira szívszaggatóan fejezi ki az erdélyi emberek fájdalmát. Azelőadóestet Hencz József zongorajátéka tette teljesebbé, hatásosabbá.

Kocsisné Bakos Ilona gyerekkönyvtárosVárosi Könyvtár, Jászberény

Tiszaörs 1992-ben 700 éves. Ebből az alkalomból igyekeztünk az ÜnnepiKönyvhetet is kicsit emlékezetesebbé tenni, ezért két író-olvasó találkozómegtartására is vállalkozott könyvtárunk: június 2-án Jókai Anna, június 4-én Padisák Mihály volt vendégünk.

Már hagyomány, hogy a gyermekek részére ilyenkor minden évben szervezünkíró-olvasó találkozót is, de kifejezetten felnőttek számára rendezett többéve nem volt. Éppen ezért nagy izgalommal készültünk az írószövetség elnöké-vel való találkozásra, amelyre a koradélutáni időpont ellenére is mintegy 60fő jelent meg.

Jókai Anna irodalom óráit annak idején igen szívesen néztük a "Mindenkiiskolájában", ezért arra kértük, hogy olyan rendhagyó irodalom órára ültessebe a résztvevőket, amelyen életéről, műveiről vall. Az írónő nagyon érdeke-sen, színesen mesélt, szinte kifogyhatatlanul mondandójából. Végül ízelítő-ül, Töve és gallya c. kötetéből A gyermek imája c. apokrif imáját olvastafel a közönségnek, amelyet az szűnni nem akaró tapssal köszönt meg. Majd né-hány kérdés következett: többek között Jókai Mórhoz fűződő kapcsolata irántérdeklődtek és arra voltak kíváncsiak, hogyan szembesül az író múltjával,műveivel.A találkozó végén Hajnal Imre, az Általános Művelődési és Szabadidős Köz-

pont igazgatója köszöntötte az írónőt és megköszönte, hogy olvasói nemcsak aművein keresztül, hanem személyesen is megismerhették.Minden résztvevő nagy elégedettséggel szólt a rendezvényről. Az egyik ol-

vasónk úgy vallott, hogy szívesen hallgatta volna reggelig - ez talán kife-jezi azt az élményt, amit a Jókai Annával való találkozás jelentett.Másik találkozónk vendége: Padisák Mihály, a népszerű játékmester, író,

mindenki "Miska bácsija" volt. Mintegy másfél órán át faggatták gyerekeinkműveinek születéséről, Kanócról, rádiós múltjáról, műsoráról.

Köszönjük a Megyei Könyvtár munkatársainak a találkozók megszervezéséheznyújtott segítségüket, s azt, hogy közreműködésükkel hozzájárultak évfordu-lónk emlékezetesebbé tételéhez.

Szakácsné Csurgó Erzsébet könyvtárosTiszaörs

- 5 -

A HELYISMERETI TÁBOR REMÉNYÉBEN

A HELYTÖRTÉNETI MUNKÁRÓL

A jó helytörténeti munkának sok összetevője van. Alapvető követelmény ajó állomány, a jó, precíz, pontos feltárás, a sokrétű gyűjtés stb. Mindeze-ket jól ismerjük, tudjuk, de van egy másik mód is a gyarapításra, s én mosterről szeretnék szólni: a jó kapcsolat az olvasókkal, a lakossággal, az el-származottakkal. Ha ez megvan, kincsesbányává tehetjük helytörténeti gyűjte-ményünket a jelen és a jövő számára. Mindazt bemutatni, amihez így jutottunk)lehetetlen, több száz fénykép, több ezer irat - régi pecsétekkel, nagy elő-deink kézjegyével, sokszor nagyon értékes adatokkal -, nagyon sok könyv, ok-levél, céhlevél stb. Olyan iratról szeretnénk itt részletesebben szólni,amit néhány hete kaptunk egyik olvasónktól. Látszatra nem nagy érték, egylevél s egy oldalnyi latin szöveg. Részlet a levélből:

"... egy középiskolai osztálytársam került plébánosnak a Pest megyei Cso-bánkára. Ott van egy szentkép, ugyanazokkal a rejtelmes betűkkel, amelyek ajászapáti temetőkápolna homlokzatán vannak, s amikről annakidején Vádorfyazt írta, hogy senki sem ismeri a megfejtést. Ez az osztálytársam sem ismer-te, és mondta, hogy Csobánkán is érdeklődnek, de nem tudja megmondani, mikezek a betűk. A korábbi csobánkai plébános ismerte a jelentést, le is írtaannak idején, de nem tette ki~ így most én leírtam, elküldtem a csobánkaiplébánosnak, Nektek is jut egy példány. Magyarra fordítással most nem ve-sződtem, ha Jászapátin érdekel majd valakit, le tudja fordítani. Tartalma:könyörgés pestis idején /a jászapáti temetőkápolnán látszik is az évszám,amikor a pestis volt... /".

A kápolna 1739-ben épült, Vándorfy könyve 1895-ben jelent meg. Mi, jász-apátiak viszont 1992 áprilisáig nem ismertük a kápolnára írt jelek jelenté-sét .

Most került a helytörténeti gyűjteménybe, lefordíttattuk a latin szöveget]s 253 év után tudjuk, ismerjük őseink által a kápolna homlokzatára írt áldásteljes szövegének kezdőbetűit, illetve az áldás teljes szövegét.

Mindezt azért tartottam érdemesnek közölni, hogy ha nincs helytörténetigyűjtemény, vagy ha erről nem tud a lakosság, akkor ez a levél talán tovább-ra is valakinek a fiókjában lapul s nem kerül nyilvánosságra, talán örökreelvész egy nagyon fontos információ.

Másik hasonló, számunkra szenzációnak számító írás a Kocséri Híradó rnár-^ciusi számában jelent meg, Muhoray György felelős szerkesztő úr tollából. Oismerteti Antal Vince honvéd-huszártiszt életútját, közli fényképét és lakó-házát: amiről mi jászapátiak nem tudtunk, illetve nem volt birtokunkbanegyetlen fénykép sem 48-as honvédeinkről.

Nagy köszönettel tartozunk mindazoknak, akik szívügyüknek érzik helytör-történeti állományunk gyarapítását, a múlt értékeinek megőrzését és köz-kinccsé tételét.

Szikszai Mária igazgatóVárosi Könyvtár, Jászapáti

JOGSZABÁLYOK

A közelmúltban olyan alapvető törvények láttak napvilágot, amelyeket sa-ját érdekében minden könyvtárosnak, a könyvtárvezetőknek pedig "hivatalból"is ismerniük kell.

1992: XXII. tv. A Munka Törvénykönyvéről. (Magyar Közlöny, 1992. 45. sz.)1992: XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról. (Magyar Közlöny, 1992.

56. sz.)

Az utóbbi törvény az állami és helyi önkormányzati költségvetési szervek-nél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki, tehát - többek

- 6 -

között - az önkormányzati könyvtárakban dolgozókra.E törvény 2. (3) bekezdése kimondja, hogy a közalkalmazotti jogviszonyra

a Munka Törvénykönyve szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kellalkalmazni. Mindez azt jelenti, hogy (pl.) a könyvtárakban dolgozók alapvetőtörvénye a XXXIII-as, és ez kiegészül a Munka Törvénykönyve néhány szakaszá-val .

Felhívjuk a figyelmet a "Törvény a közalkalmazottak jogállásáról" c. kö-tetre, amely a KKDSZ kiadásában szintén nemrég jelent meg, s am&lyben aXXXIII. tv szövege az új Munka Törvénykönyv közalkalmazottakra vonatkozószakaszaival egybeszerkesztetten, sőt, magyarázatokkal ellátva található. . Akötetet nem a magyarázatok, hanem az egybeszerkesztett szöveg miatt tartjukigen hasznos segédletnek, és beszerzését javasoljuk.

A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény fontos tennivalókat is elő-ír, azonban még számos részterületet miniszteri rendeletnek kell pontosítaniahhoz, hogy a munkálatokat el lehessen kezdeni.

A várható rendeletektől függetlenül is sok a homályos rész. Sajnos, aKKDSZ kötetének magyarázatai is a legtöbb esetben csak megismétlik a törvényszövegét és lényeges kérdésekben nem igazítanak el.

Néhány hónapon belül mindennek tisztázódnia kell. Addig csak azt javasol-juk: tanulmányozzák a két törvényt és figyeljék az ígért miniszteri rendele-teket.

HÍREK

- ej -

Megvásárlajánljuk

a s r a

Megjelent a Tiszaörs története c.tanulmánykötet a község 700 éves ju-bileumcialkalmáből.

A kötet szerkesztője: Szabó Zst-ván. A tanulmányokat Vadász István,Szabó Géza, Bagi Gábor, Szabó Lász-ló,Gulyás Katalin, Botka János, Bé-res Mária, Fazekas Mihály, NovakLászló, Zsolnay László, LosonczyMiklós, Szabó Antal, Nagy MolnárMiklós, T.Bereczki Ibolya, GulyásÉva, Füvessy Anikó írták, valamintkét tiszaörsi illetőségű szerző:Baranyai Gézáné és Ágfay Antal plé-bános. Az utószót a falu polgármes-tere, Bordás Imre írta.Olvashatnak benne Tiszaörs termé-

szeti viszonyairól, növény és ál-latvilágáról, történetéről, törté-neti topográfiájáról, a tiszaörsiemberek életéről, szokásairól, hie-delmeiről . Külön tanulmány mutatjabe a tiszaörsi születésű festőmű-vészt, Balkay Pált és a község ba-rokk katolikus templomát.

Megrendelhető a tiszaörsi Általá-nos Művelődési és Szabadidős Köz-pont könyvtárában és a polgármes-teri hivatalban. Ára: 200.- Ft.

A kisújszállási Városi Könyvtáraz alábbi bekötött folyóiratokatajánlja megvételre:

FOTO: 1961., 1962., 1963., 1966.,1968., 1971., 1972, 1973., 1974.,1975., 1976., 1977., 1978., 1979.,1980., 1981., 19C2., 1983., 1984.,1985., 1986., 1987., 1988., 1989..

KÓTA: 1978., 1979., 1981., 1983.,1984., 1985., 1987., 1989.

A felsorolt Fotó évfolyamok tel-jes egészében történő megvásárlásaesetén az ár: 2.500 Ff. l-l évfo-lyam: kb. 150-150 Ft.

A Kóta c. folyóirat felajánlottköteteinek teljes ára: 300.- Ft',évfolyamonként (kötetenként) 50.-Ft.

Telefonon, levélben érdeklődni,illetve megrendelést bejelenteni azalábbi címen lehet:

Gubuczné Tomor Mária igazgatóVárosi Könyvtár, KisújszállásTel.: 59-21-621.

Kisújszállás Városi Önkormányza-ti Képviselőtestülete 1992. júniusl-jétől Gubuczné Tomor Máriát ha-tározatlan időre kinevezte a Váro-si Könyvtár igazgatójának.

Gubuczné Tomor Mária Budapestenszületett, 1958-ban. Érettségi után

- 7 -

műszaki könyvtárosként dolgozott aTiszai Kőolajipari Vállalatnál.1980-ban végezte el a könyv-tár-népművelő szakot a DebreceniTanítóképző Főiskolán, majd 1990-ben könyvtárkiegészítő szakon szer-zett diplomát. Időközben vállalatá-nál számítógépes termelési ügyinté-zői munkakörbe került. 1981-benférjhez ment, Kisújszállásra költö-zött, itt a Művelődési Ház művészetielőadójaként folytatta pályáját. Ké-sőbb - pályázat alapján - feldolgozókönyvtáros lett a Városi Könyvtár-ban. Két évig vezetőhelyettesi mun-kakört látott el, majd ez év januárl-jétől - Ö.Tóth Lajosné nyugdíja-zása után - mb.igazgatói kinevezéstkapott.Két gyermek (a 10 éves Sanyika és

a 4 éves Tamáska) édesanyja.

Sok versenyző, színvonalas pro-dukciók - röviden így summázható aza két irodalmi jellegű verseny, ame-lyet április 8-án, valamint május6-án rendeztünk Jászberényben, a Vá-rosi Könyvtár gyermekrészlegében. AKazinczy szépkíejtési verseny és aVerseghy nyelvművelő verseny terüle-ti döntőire került sor ezeken a na-pokon .

Kolléganőimmel örömmel vállaltuka szervezés, a zsűrizés felelősség-teljes munkálatait. Nehéz dolog a"döntőbíró" szerepét játszani, mégakkor is, ha a könyvtáros többévespraxissal rendelkezik ezen a terü-leten. A jók közül a legjobbat meg-nevezni, illetve kiválasztani - aversenyző szempontjából néha sors-döntő lehet. Ezért alapos, objektívmérlegelés után hirdettünk ered-ményt, és az azonnali, illetve ké-sőbbi visszajelzések megerősítet-ték döntéseink helyességét.

ügy érezzük, elértük célunkat. Kö-zel 100 tanuló gazdagította, mélyí-tette anyanyelvi, irodalmi ismerete-it a nemes hagyományok ápolásával. Agyerekek aktív részvétele, versenyző,kedve biztatást jelent a közeljövőtilletően: lesz, aki átadja, illetveátvegye a magyar nyelvi vetélkedők"stafétabotját."

Hajek Jánosné gyermekkönyvtárosVárosi Könyvtár, Jászberény

1992. június 18-án "Törvény aközalkalmazottak jogállásáról" cím-mel előadást szervezett az Önkor-mányzati Akadémia Szolnok TerületiIskolaközpontja.

A téma előadója dr. Kóbor Gyula,a Janus Pannonius TudományegyetemÁllam és Jogtudományi Karának taná-ra volt. A nagy érdeklődést tanú-sító népművelők, könyvtárosok, pe-dagógusok és önkormányzati dolgo-zók a köztisztviselői és a közal-kalmazotti jogállással, a munkaügyikapcsolatokkal, a szakszervezetszerepével, a jogviszony létesíté-sével , a munkavégzéssel és az elő-menetellel ismerkedtek.

Perei Zoltán grafikusművész 1462db fametszetet adományozott a Jász-berényi Városi Könyvtárnak korábbiszép emlékű kiállításainak emlékére.A művész szép és nemes gesztusát ez-úton is köszönjük.

Nemes András igazgatóVárosi Könyvtár, Jászberény

KAPTÁR

Jász-Nagykun-Szolnok megye könyvtárainak híradójaSzerkesztő: Lengyelné Molnár KláraFelelős kiadó: Bertalanná Kovács PiroskaKiadja a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár

Szolnok, Kossuth tér 4.Megjelenik havonta, 250 példányban.

- 8 -