Növényvédelem gépei

1

MEZŐGAZDASÁGI

MUNKAGÉPEK

15 részes sorozat

4.sz.

A növényvédelem gépei

Összeállította:

Dr. Soós Pál

egyetemi tanár

Gödöllõ, 2000.

2

4. A NÖVÉNYVÉDELEM GÉPEI

A növényvédelem jelentősége

A világ mezőgazdaságilag művelt területén évente átlagban 20...25% kárt a rovarok,

10...15%-ot a gyomok és 10...15%-ot az élősködő gombák, vírusok stb. okoznak, vagyis a

termés 40...45%-át pusztítják el az állati és a növényi eredetű kártevők.

Az elpusztított termés kalóriaértékben 1...1,5 milliárd ember évi táplálékának felel meg.

A meezőgazdasági kártevők elleni harcban az emberiség legrégebben a mechanikai

módszereket alkalmazza. A gyomokat kapálással (agrotechnikai védekezés), a kártevő

rovarokat csapdákkal, összegyüjtéssel lehet irtani. Ezek a módszerek azonban rendkívül

munkaigényesek és kevésbé eredményesek, a gombabetegségeek ellen pedig nem is

használhatók.

A múlt században a francia szõlõtermesztõk permetlébe mártott seprűkkel végezték a

peronoszpóra elleni védekezést. E módszert a nehézkessége és a permetelosztás nagyfokú

egyenlõtlensége miatt igen gyorsan kiszorították az 1880-as évek óta gyártott

permetezõgépek, amelyek már a ma is használt gépekéhez hasonló szórófejekkel készültek.

A termés megmentésére a kémiai védekezés a legelterjedtebb és egyben a leghatásosabb

módszer. A növényvédőszerek egy része a betegségek megelőzésére, más része a kártevők

elpusztítására szolgál.

A vegyszeres növényvédelemnek ma még sok fogyatékossága van. Elsőként említjük, hogy

a felhasznált vegyszerek zöme mérgező a melegvérűekre, így az emberre is. Fogyatékosság

továbbá a rezisztencia(ellenállás) jelensége is. A gyors nemzedékváltás következtében a

rovarok hozzászoknak a vegyszerhez, és utódaik a kezdetben halálos adagot is kibírják.

Hasonló jelenség a gyomoknál is tapasztalható. A vegyszerek rovására írható a hasznos

rovarok tömeges elpusztulása is. A növényekbe felszívódott vegyszer az emberi szervezetbe

jutáskor károsíthatja az egészséget.

Mindezek ellenére a mezőgazdaság a mai terméseredményeket a növényvédő szerek

használata nélkül nem érhette volna el.

A növényvédőszerek nagy része csak hígítva használható fel. Hígításra folyékony oldószert,

leggyakrabban vizet használnak.

A folyadékkal hígítható növényvédő szereket permetezőszereknek,a keveréket permetlének

nevezzük. A permetlevek oldatok, emulziók és szuszpenziók lehetnek, attól függően, hogy a

hatóanyag oldódik, keveredik vagy szilárd részecskék formájában lebeg a folyékony

hígítóanyagban.

A permetleveket a felhasználási hely közelében készítik, keverik. Nincs szükség

előkészítésre az aeroszol anyagok használatánál (gyári keverékek), illetve a

porozószereknél. Utóbbiak esetenként szemcsézett (granulátum) alakban kerülnek

forgalomba.

A növényvédelmi gépek csoportosítása

A gépek többféleképpen csoportosíthatók.

A végzett művelet szerint a növényvédelmi gép lehet:

permetezőgép,

porozógép,

csávázógép,

egyéb célú(mikrogranulátumszóró) gép.

A permetező-és porozógépek kombinálhatók is.

3

Alkalmazási mód szerint:

szántóföldi,

favédelmi,

szőlővédelmi,

univerzális védelemre alkalmas gépeket sorolhatunk fel.

Az üzemeltetés módja alapján:

emberi erővel működtetett(háti) gépek,

motoros gépek)háti vagy targoncás),

traktorvontatású és -hajtású vagy különmotoros gépek,

teherautóra szerelt vagy magajáró gépek,

repülőgépre vagy helikopterre szerelt gépek különböztethetők meg.

Csoportosíthatók azonban a cseppképzés módja szerint is. Ezek

hidraulikus,

mechanikus,

légporlasztásos,

kombinált porlasztású,

aeroszolos gépek vagy ködfejlesztők lehetnek.

A felhasznált folyadék(permetlé) ugyancsak a csoportosítás alapja lehet:

2000 dm3/ha - rendkívül nagy folyadékfelhasználás (UUHV),

500...2000 dm3/ha - igen nagy folyadékfelhasználás (UHV),

200...500 dm3/ha - nagy folyadékfelhasználás (HV),

50...200 dm3/ha - közepes folyadékfelhasználás (LV),

5...50 dm3/ha - kis folyadékfelhasználás (ULV),

1...5 dm3/ha - igen kis folyadékfelhasználás (ULV),

1 dm3/ha - rendkívül kis folyadékfelhasználás (UULV).

A betűjelzések: U - ultra; H - high; M - medium; L - low; V - volume.

Permetezőgépek A gépekkel szemben támasztott követelmények

A permetezőgépekkel szemben támasztott követelmények:

a folyadék szétporlasztása, a növényzet egyenletes bevonása,

a permetezőgépek biztosítsák a területegységre előírt mennyiség kijuttatását, a tartály

feltöltöttségétől, a gép haladási sebességétől, rázkódástól, dőléstől stb. függetlenül, de a

folyadékmennyiség változtatható legyen.,

a hatóanyaggal érintkező géprészek korrózió- és kopásállósága,

a permetezőgép alkalmazhatósága különböző kultúrákban,

a tisztítás, mosás öblítés gyorsan és könnyen elvégezhető legyen,

a permeteezőgép kezeléséhez elegendő legyen egy ember.

A permetezőgépek fő részei

A permetezőgép működési elvét az 1.ábrán látható általános hidraulikai vázlatát szemlélteti.

4

1.ábra A permetezõgép hidraulikai vázlata

(Mg II. 83.old 48.ábra)

A permetezőgépek elvi működése úgyszólván valamennyi gépnél hasonló.

A fő szerkezeti egységek a következők:

permetlétartály,

keverőszerkezet, szűrők,

csapok, szabályozószelepek,

szivattyú(ventilláror),

szórófejek,

csõrendszerek, elosztók, keretek.

A típustól és rendeltetéstõl függõen a gépeken kiegészítõ szerkezetek is találhatók, úm.

keret, áttételi szerkezet, járószerkezet, irányító-és kormányszerkezet, valamint nyomjelzõ

szerkezet.

A permetlétartály

A tartály nagyságának kialakításánál általános cél, hogy üzemeltetéskor minél kevesebb

legyen a holtidő (üresmenet, feltöltési idő).

Szokásos tartálymáretek literben:

l i t e r

kézi permetező 0,5

háti permetező 15 ........ 20

traktorra szerelt gépek 400 ........ 750

traktorvontatású gépek 500 ........ 9000

magajáró permetezők 2000 ........ 4000

repülőgépes permetezők 600 ........ 7000

helikopteres permetezők 2000 ........ 3000

ködpermetezők 4 ........ 200

A permetlétartályok anyagát úgy választják meg, hogy ellenálljon a kémiai hatásoknak. Ma

tartályanyagként leginkább műanyagot alkalmaznak, de számos gép tartálya horgany- vagy

ólombevonatú acéllemezből készül. Vannak festett acéltartályok is.

A tartály elhelyezését illetően az a cél, hogy minél alacsonyabb legyen, jól lehessen

tisztítani, tölteni, valamint a kezelőtől a kilátást ne vegye el, munkájában ne akadályozza.

5

Keverőszerkezetek és szűrők

A keverőszerkezet a permetlé ülepedésének a megakadályozására szolgál. A keverők

mechanikus (a), hidraulikus (b) és pneumatikus, légbefúvásos(c) kivitelben, ill. ezek

kombinációjával készülnek(2.ábra).

2.ábra Permetezőgépek keverőszerkezetei

a) radiál és szárnylapátos(propelleres); b) hidraulikus; c) pneumatikus(légbefúvásos) keverő

(MG II. 84.old. 49.ábra)

A permetezőgépek tartályaiba és vezetékeibe épített szűrők a dugulások elkerülése végett kis

méretű, sűrű lyukazattal készülnek. Anyaguk korrózióálló fémszövet vagy perforált lemez.

Szűrőket a beöntőnyílásoknál, a kifolyószelepeknél, valamint a szivattyú előtt, után és a

szórófejeknél építenek be. Készülnek elzárószelepes megoldások is. A permetezőgép

szűrőrendszerének általános felépítését a 3.ábra szemlélteti.

6

3.ábra A permetezőgép szűrőrendszere

(MG II: 85.old. 50.ábra)

Szivattúk

A permetezőgépeken a sokféle igényhez igazodva többféle szivattyútípus alakult ki. Ezek

közül a membrános, a dugattyús, a lapátos, a görgős, a fogaskerekék- és a

centrifugálszivattyúk terjedtek el. Egyes típusoknál a permetezőgép szivattyúja a tartály

feltöltésére is felhasználhaató. Ezt az önfeltöltéses rendszert ma már kiszorította a nagy

teljesítményű keverő-töltő kocsik alkalmazása.

A membránszivattyúnál (4.ábra) a munkatér véltoztatását és ezzel s folyadék szállítását

membrán végzi.

7

4.ábra Permetezőgépek membránszivattyúi

a) mechanikus mozgatású, b) közvetítőfolyadékos


A membrán mozgatása szerint megkülönböztetünk

mechanikus mozgatású és

közvetítőfolyadékos membránszivattút.

A mechanikus mozgatásúnál (a) az excentertengellyel működtetett hajtókarok a közrefogó

tárcsákon át a gumimembránhoz kapcsolódnak. A membrán követi a hajtókarok által

meghatározott alakváltozást, és így a munkatér az excentertengely elfordulásának

megfelelően változik. Amikor az egyik membrán szív, a másik nyom. Petmetezőgépekhez

2...6 membrános változatokat készítenek Q = 40...150 liter/min térfogatárammal. A

leggyakoribb üzemi nyomás 0,1...0,3 MPa.

A membránszivattyú közvetítőfolyadékos kivitelben is készül.A közvetítőfolyadék

rendszerint olaj. Ennél a változatnál a membrán mindkét oldalának teljes felületén

folyadékterhelés van, így a membrán igénybevétele lényegesen kisebb, mint a mechanikus

hajtásúé. Ezért a rendszer nagyobb üzemi nyomásra alkalmas. Az alkalmazott nyomás

általában 1,5...3, max. 6 MPa.

A nagy fordulatszámmal működő szivattyúknál a fellépő tehetetlenségi erő miatt a dugattyút

egy fémrúd köti össze a membránnal(lásd 4.ábra b/részletet). Kisebb fordulatszámra készülő

szivattyúknál nincs összekötő rúd. Vannak olyan szivattyúk is, amelyeknél az olajnyomás

csak a nyomóütemben terheli a membrán felületét, míg szíváskor a membránt egy rugó

nyomja vissza, vagy a membrán tányéralakúra van kiképezve így magától visszaugrik

eredeti helyzetébe. .

Membránszivattyú szerkezeti kialakítását az 5 ábra szemlélteti.

5 ábra Membránszivattyú szerkezeti kialakítása

1-kilisszás hajtómű, 2-dugattyú, 3-membrán, 4-szívószelep, 5-nyomószelep, 6-szívócsõ

csatlakozó, 7-nyomócsõ csatlakozó

(DIM 25.old 21.ábra)

A membránszivattyúk előnye, hogy a szállított folyadék csak a gumimembránok felületével

és a szelepekkel érintkezik, így a szivattyúnak nincs olyan súrlódó alkatrésze, amelyen a

szuszpenzió vagy a szennyező anyag koptató hatása érvényesülhet. Hátránya, hogy kicsi a

nyomása és a teljesítménye.

8

Dugattyús szivattyúnál a permetlevet fémhengerben mozgó dugattyú szállítja. A

dugattyútest készülhet rugalmas anyagból, de lehet merev is. Fontos, hogy a henger és a

dugattyú között jó legyen a tömítés. A dugattyútömítés két változatát a 6 ábra szemlélteti.

6 ábra Adugattyú és a hengerfal közötti rés tömítése

a) gumidugattyú, b) merev dugattyú: 1-henger, 2-tömszelence, 3-szorítóanya

(DIM 23.old. 18.ábra)

A rugalmas anyagból -általában gumiból- készült dugattyút(a) előfeszítve szerelik be, hogy

jól tömítsen. A dugattyú mindkét oldalát fém körtárcsa zárja le, azonban a nyomóoldali

tárcsán kis lyukak vannak, hogy a nyomás behatolhasson a dugattyú belsejébe. Így a

nyomólöket alatt a nyomás a gumidugattyút belülről kifelé nekinyomja a henger falának,

ami jelentősen javítja a tömítést.A merev dugattyúnál(b) a tömítés tömszelencével történik,

A tömítést nem szabad túlzottan megfeszíteni, mert nõ a súrlódó erõ és ezzel együtt a

teljesítményigény, továbbá nõ a kopás is.

A folyadékot nyomó dugattyú egy vezetődugattyú és hajtórúd közbeiktatásával kapcsolódik

a forgattyúhoz(7.ábra).

7.ábra Permetezőgép dugattyús szivattyújának működési vázlata


9

A szivattyú munkateréhez szívó- és nyomószelep csatlakozik. Folyadékszállítása szakaszos,

mivel csak a nyomóütemben valósul meg. Több elem egybeépítésével e szakaszosság

részben kiegyenlítődik. Az áramlás légüsttel tehető egyenletessé.

A légüst egy zárt tartály, amelynek légterét a szivattyúval szállított permetlé összenyomja.

Csökkenő folyadéknyomás esetén a légüstben összenyomott levegőpárna lehetővé teszi a

kellő nyomású folyadékmennyiséget. A légüst membrános kivitelben is készül. Ez utóbbiak

a hagyományos légüstnél gyorsabban reagálnak a nyomásváltozásra, ezáltal javul a

folyadékáram egyenletessége.

Permetezõgép dugattyús szivattyújának szerkezeti kialakítását a 8 ábra mutatja.

8 ábra Dugattyús permetlészivattyú vázlata

1-hajtótengely, 2-forgattyústengely,3-hajtókar, 4-vezetõdugattyú, 5- dugattyú, 6-szívószelep,

7-nyomószelep, 8-légüst, 9-manométer, 10-visszafolyó szelep, 11-szeleprugó


Dugattyús szivattyúknál az alkalmazott üzemi nyyomás 2...6 MPa. A szivattyúk 2-3-4-6-

hengeres változatban, egy vagy két hengerblokkal készülnek. Ez utóbbiak boxer

elrendezésűek. Egy hengerre általában 0,5...0,6 dm3/s permetlészállítás esik. A dugattyús

permetlészivattyúk fordulatszáma általában 150...250 ford/min. A permetlészivattyúk

hatásfoka 0,8...0,93.

Dugattyús és membrános permetlészivattyú jelleggörbéit a 9 ábra szemlélteti.

10

9 ábra Dugattyús és membrános permetlészivattyú jelleggörbéje.

(MTUR, 120.old.83.ábra)

Egyéb szivattyútípusok működését a 10.ábra szemlélteti.

11

10.ábra Permetezőgépeken alkalmazott egyéb szivattyúk

a) fogaskerékszivattyú, b) hajlékonylapátos szivattyú, c) mozgólapátos-, d) görgős-,

e) oldalcsatornás csipkézett járókerekű szivattyú

(MG II. 53.ábra)

A permetezőgépekbe épített fogaskerékszivattyúk a) általában 0,6...1,0 MPa(esetenként

nagyobb) nyomásra készülnek. A finomabb megmunkálású és illesztésű

fogaskerékszivattyúkkkal elõállítható nyomás 3,0...10 MPa is lehet. Előnyük a kis méret, a

szerkezeti egyszerűség és üzembiztonság. Hátrányuk, hogy már egészen kismértékű kopás

esetén is csökken az előállítható nyomás.

A hajlékonylapátos (b) szivattyú gumilapáttal ellátott rotorja egy, a körtől eltérő

keresztmetszetű házban forog. Forgatáskor a két lapát közötti térfogat változik. A bővülő tér

szívást, a szűkölő nyomást idéz elő. Üzemi nyomása 0,3...0,6 MPa.

12

A mozgólapátos szivattyú (c) és a görgős szivattyú d) működése szintén a két szomszédos

elem közötti térfogat változásán alapul. A szivattyú görgői állandóan érintkeznek a forgó- és

az állórésszel, ezért erős koptató hatásnak vannak kitéve. Ezért a görgős szivattyúk

szuszpenziók kipermetezésére nem alkalmasak. A szuszpenzióknak ugyanis a bennük lévő

apró kristályok miaatt különösen erős a koptató hatása.

A hajlékonylapátos és a mozgólapátos, valamint a görgős szivattyúk előnye, hogy a

szerkezetük egyszerű, a folyadék szennyezettségére nem túlságosan érzékenyek. Hátrányuk,

hogy az elérhető nyomás viszonylag kicsi, 0,3...0,6 MPa. Ezek a szivattyúk folyadék nélkül,

szárazon nem üzemeltethetők, mert a lapátok felmelegszenek és tönkremmennek. A görgős

permetlészivattyú szuszpenzió kipermetezésére nem alkalmas.

A centrifugálszivattyúk szerkezete egyszerű, helyszükségletük kicsi. Nagy fordulatszámuk

a hajtásmódnál előnyt jelent.

A centrifugálszivattyú nézeti képét a 11. ábra szemlélteti.

11. ábra Centrifugálszivattyú

1-szívócsonk, 2-lapátkerék, 3-tengely, 4-csigaház, 5-nyomócsonk


A szivattyút üzembehelyezés előtt légteleníteni kell. Nincs szükség légtelenítésre, ha a

folyadék a szivattyúhoz folyik. Szállítóteljesítménye a nyomás növekedésével csökken.

Hajtását az újabb gépeken hidromotorról kapja.

A centrifugálszivattyú jelleggörbéjét a 12 ábra szemlélteti. Az ábra egy régebbi mérés

eredményét mutatja, ezért a teljesítmény lóerõben szerepel.(1 kW = 1,36 LE)

13

12 ábra A centrifugálszivattyú jelleggörbéi


Az oldalcsatornás csipkézett lapátkerekű (e) szivattyú lapátkerekét gyűrű alakú tér veszi

körül. A lapátkerék forgás közben a folyadékot magával sodorja. Az oldalcsatornás szivattyú

üzemi nyomása kb. 0,5 MPa. A szivattyú teljesítménye a nyomástól és a fordulatszámtól

függően 0,8...4,2 dm3/s. Szállítóteljesítménye a nyomás növekedésével csökken. Mivel a

kopásra nem érzékeny, ezért főleg az erősebb koptató hatású szuszpenziók (gyomirtószer,

folyékony műtrágya) kiszórására használják.

A görgõs szivattyú jelleggörbéit a 12/a ábra mutatja. Az a) ábrarészen látható diagramm a

nyomás függvényében, a b) ábra a fordulatszám függvényében mutatja a szállitott

mennyiség(Q%) alakulását. Itt a 100% a légköri nyomásnál szállított mennyiséget jelenti.

12/a ábra Görgős szivattyú jelleggörbéi

14

(MTUR 122.old. 85.ébra)

Légsűrítők

A légsűrítők feladata a permetezőgép üzeméhez szükséges megfelelő nyomású és

mennyiségű levegő szállítása.

Szerkezeti kialakításuk szerint a következõk vannak:

- fújtatók,

- dugattyús kompresszorok,

- ventillátorok

- Root-fúvók

A fújtatókat kis teljesítményük és szakaszos üzemük miatt csak kézi üzemeltetésű

porozógépeken használják. Elterjedtebb változataikat a 13 ábra szemlélteti.

13 ábra Különbözõ fújtatók felépítése és működése

I.-membrános, II. harmonikarendszerű, III. lengõlapátos. 1-szívószelep, 2-nyomószelep,

3-hajlékony membrán, 4-redõs henger, 5-merev lapát


A szerkezetek működése az ábrák alapján minden különösebb magyarázat nélkül

megérthetõk.

A dugattyús kompresszorokat a kis mennyiségű, de nagy nyomású levegőt igánylő

gépeknél, főleg a ködképző(aeroszolos) gépeknél használják. A hengereket léghűtésesek,

vagy vízhűtésesek.

A Root-fúvó működési elvét - amely leginkább a fogaskerékszivattyúhoz hasonlítható- a

14. ábra szemlélteti.

15

14. ábra A Root-fúvó szerkezeti részei és működési elve.


A Root-fúvót közepes nyomást és levegőmennyiséget igénylő növényvédelmi gépeken

alkalmazzák (p=50...80 kPa; Q=91...300 m3/h). A Root-fúvók fordulatszáma

1400...2800 ford/min. Hátránya hogy kopás esetén csökken a nyomása. A Root-fúvóknál az

egyik tengely van meghajtva, a másik erről kap hajtást 1:1 áttételű fogaskerékpárral.

A Root fúvó eredetéről tudnunk kell, hogy azt végszigorlati tervként egy angol műegyetemi

hallgató készítette. A bizottság a tervet a rajz alapján elutasította, mondván hogy az túl zajos

lesz és hamar tönkre fog menni. Szerencsére nem lett igazuk. Mai fogalmaink szerint a

Root-fúvó tehát egy korabeli tdk. dolgozat tárgyaként látott napvilágot.

A radiál- és az axiálventillátorokat leginkább légporlasztású gépeken alkalmazzák. A

radiálventillátort centrifugálventillátornak is nevezik. A radiálventillátorok speciális

változata a dobforgórészes ventillátor. Az előzőeket nagy légsebesség, az utóbbiakat nagy

légmennyiség biztosítása céljából építik be.

A radiálventillátorok nyomása p = 4...6 kPa(400...600 mm v.o), Q=2000...7000 m3/h, a

kilápő légsebesség 65...120 m/s.

A növényvédelmi gépeken alkalmazott ventillátorok fontosabb változatait a 15 ábra

szemlélteti.

16

15. ábra Növényvédelmi gépeken alkalmazott ventillátorok

a) centrifugális, b) hajtóműves axiális, c) terelõlapátos axiális, d) dobventillátor.

1-lapátkerék(járókerék), 2-ház, 3-szívótorok, 4-terelõlapát, 5-hajtómű, 6-kifúvónyílás

(MTUR 124.old. 87.ábra)

Az axiálventillátorokon alkalmazott terelõlapát(vezetõlapát) alkalmazása némileg növeli az

elérhetõ nyomást.

A centrifugális ventillátoroknak különleges változatát képviselik a dobventillátorok. Ezek

1...3 kPa nyomással, Q = 10000...30000 m/h légszállítással és v = 30...50 m/s

A kisebb és a nagyobb légszállítású, de azonos hajtóteljesítményt igénylő ventillátoroknál a

légsebesség alakulását a kifúvónyílástól mért távolság függvényében a 16. ábra szemlélteti.

A kis légmennyiséget szállító ventillátor kilépő légsebessége számottevően meghaladja a

nagyobb légmennyiséget szállító ventillátor kilépő sebességét. A kilépő keresztmetszettől 3

m távolságra a sebességek már csaknem azonosak, távolabb pedig a nagyobb tömegü

légsugár sebessége a nagyobb.

16. ábra Azonos hajtóteljesítményű ventillátorok által keltett légsebesség változása a kilépő

keresztmetszettől mért távolság függvényében

17


Nyomáshatároló szelep, törőlemez, szabályozók

A nagynyomású dugattyús szivattyúknál a nyomóoldalhoz csatlakoztatva nyomásmérőt és

nyomáshatároló szelepet helyeznek el.

A nyomáshatároló az előre beállítható nyomás esetén nyit. Az átengedett mennyiség

visszakerül a tartályba.

A nyomáshatároló két alapváltpzatát a 17.ábra mutatja.

17.ábra Nyomáshatároló szelepek változatai

a) fokozat nélküli, b) fokozatokban állítható

(MG II.54.ábra)

Az a) megoldásnál a nyomás a csavarorsóval fokozat nélkül, a b) megoldásnál 4 fokozatban

állítható. A fokozat nélküli nyomásváltoztatásnak vannak bonyolultabb változatai is. Itt

csupán a megoldás lényegére kívántunk rámutatni.

A törőlemez (hasadófólia) a szivattyút és a csővezetéket a túlnyomás ellen védi. A

nyomóoldalon elhelyezett csőcsonk végére csavaros kupakkal szorítják rá. Túlnyo,ás esetén

s lemez átszakad, ki kell cserélni. Csak a géphez szállított tartaléklemezt szabad

18

felhasználni, mert erösebb lemez beszerelése esetén súlyos géptörés vagy baleset fordulhat

elő.

A permetezőgépeknél -amint azt már említettük- igen fontos követelmény a felületegységre

eső mennyiség állandó értéken tartása. Egy állandó nyomásra beállított szivattyú ezt csak

egy meghatározott sebességnél tudja teljesíteni. A haladási sebességet azonban még sík

terepen sem lehet állandó értéken tartani, nem beszélva a lejtőn végzett munkáról. Az

automatizálás kezdeti lépései így arra terjedtek ki, hogy változó sebesség mellett is

biztosítani lehessen a felületegységre kijutó permetlé állandóságát. Az idők folyamán

számos ilyen szerkezetet alakítottak ki. A mai gépeken meglehetősen bonyolult elektrónikus

szabályozók vannak, amelyek ismertetése hosszadalmas lenne, ezért ettől eltekintünk.

Bemutatunk azonban egy egyszerű mennyiségszabályozót a működési elv megismerése

céljából(18. ábra)

18. ábra Permetezőgép automatikus mennyiségszabályozójánaak működési vázlata


A szórófejen kiáramló mennyiséget egy áramlásmérő, a haladási sebességet egy

tachogenerátor méri. Mindkét jelet az összehasonlítást végző műszerrészbe vezetik. Ha

valamelyik egy bizonyos határon túl eltér az előre beállított értéktől, akkor az automata

megváltoztatja a permetlé visszafolyószelep állását és ezzel egyidejűleg azonnal

megváltozik a kipermetezett mennyiség is.

Szórófejek

A permetlé cseppekre bontását a különböző kiképzésű szórófejek végzik.

A folyadéknyomásos permetezőkben a folyadék nyomás alatt jut a szórófejekhez, ahol

szétporlad(cseppekre oszlik), majd kijut a növényzetre.

A légporlasztásos permetezők a szórófejekbe bevezetett vagy szétporlasztott folyadékot

ventillátor által keltett légáram segítségével juttatják a növényzetre. A légáram a

szórófejekben porlasztott folyadékcseppeket még tovább bontja apróbb cseppekké.

Az aeroszol-permetezőkben a hatóanyagot tartalmazó folyadék ködszerű állapotúvá válik,

és felhő formájában jut a növényekre.

Hidraulikus cseppképzésű szórófejek

A hidraulikus cseppképzésű szórófejeknek többféle változatat van, ezek(8.ábra):

cirkulációs,

ütközőlapos és

keresztréses szórófejek

19

Előzetes áttekintés céljából bemutatjuk a hidraulikus szórófejek különféle változatait

(19.ábra)

19.ábra Hidraulikus szórófejek

a) csigabetétes, b) tangenciális, c) ütközőlapos, d) réses szórófejek


A cirkulációs szórófejeknek két jellegzetes típusa van; a csigabetétes (a) és a tangenciális

beömlésű.

A szórófejek legfontosabb eleme a kiömlőnyílással ellátott szórósapka vagy cserélhető

szóróbetét. Ezek rendszerint rozsdamentes acélból vagy az igen kemény fémkerámiából

készülnek 0,2...2 mm furatátmérővel. Üzemi nyomásuk 0,35...0,6 MPa. A szórófejből kilépő

permetcseppek az örvénylés következtéében üreges kúpot képeznek. Ezen az elven

működnek a festékszórók is.

A cseppek mérete 150...500 m, kb ez a mérettartománya a többi szórófejnek is.

A cseppméret a cirkulációs tér hosszával fordítottan, a szórási kúpszöggel egyenesen

arányos. Ez azt jelenti, hogy egy adott nyomás mellett a hosszabb cirkulációs térből apróbb

cseppek lépnek ki, mint a rövidebből. A szórási kúpszög a nyomással nő, ami a cseppek

20

aprózódását segíti elő. Ha nő a kúpszög és apróbbak a cseppek, akkor viszont csökken a

penetráció és nő az elsodródás veszélye.

Amiatt, hogy a kúp üreges, tehát a folyadékhártya csak a kúp palástján áramlik, ezért egy

adott síkfelület fölött a vele párhuzamosan elhúzott szórófej "csíkosan" szór, mégpedig úgy

hogy a sáv két szélén több a kiszórt folyadék, mint a sáv közepe felé. Kézi permetezésnél ez

a szórásegyenlőtlenség - a festékszóráshoz hasonlóan- a szórófej köröző mozgatásával

kiküszöbölhető. A cirkulációs szórófejet az említett szórásegyenlőtlenség miatt nagy

munkaszélességű szántóföldi síkszóró-gépeken nem célszerű alkalmazni. Itt ugyanis a

szórófej a talajjal párhuzamosan egyenes vonalban mozog.

A szórófejeknek az egyenlőtlen eloszlása már nem érvényesül, ha légszállítással vannak

egybeépítve. Ilyenkor a permetlé nem közvetlenül a szórófejből jut a növényre, hanem a

légáramba keveredve a levegő teríti a levélzetre, ami a direkt szórásnál egyenletesebb

elosztást biztosít. A légporlasztás előnyös azért is, hogy tovább aprítja a cseppeket. A

cirkulációs szórófejek előbb említett 150...500 m -os cseppspektruma a légporlasztással

kombinált szórásnál a légsebességtől függően akár 20...100 m-re is csökkenthatő.

A légporlasztásos szórófejeket később részletesebben is ismertetjük.

Ezekből látható, hogy a szórófejek fejlesztése,.a jó cseppeloszlás, és a megfelelő

cseppnagyság kialakítása érdekében több tényezőt is mérlegelni kell. Mindezekhez hozzá

kell még számítani a legyárthatóságot, a szerkezet üzembiztonságát és az egyszerű

kezelehetőséget is.

Különböző szórófejek metszetrajza a 20 ábrán látható.

20 ábra Szórófejek és csepegésgátlók metszetrajza

a) örvénykamrás, b) csigabetétes, c) visszacsapó szelepes, d) csöpögésgátló membrán


A perdület és a cirkuláció fogalma

A csigabetét, vagy más nevén a pörgetőtest a folyadékot forgásba hozza, miáltal a

folyadéknak perdületet kölcsönöz. A perdület() mechanikai alapfogalom, amit a

21

mozgásmennyiség (impulzus) nyomatékával fejeznek ki. A folyadék a nyílás t tengelye

körül cirkulálva halad előre, tehát a folyadéknak cirkulációja van. A cirkuláció() nem csak

a keringés kifejezésére szolgáló szó, hanem mechanikai megfogalmazása is van, így

számolásra is alkalmas. A szórfejben uralkodó p nyomású térből a szórónyíláson kilépő

folyadékhártya kúp alakot vesz fel. Ebben egy m tömegű folyadékcsepp mozgásviszonyait a

21.ábra szemlélteti.

+ r

m

v

v

+

p

t

21.ábra A szórónyílás után kialakuló kúpalakú folyadékhártyában lévő m tömegű csepp

mozgásviszonyai.

(Saját rajz van)

A cirkuláció a sebesség nyomatéka. Képletben kifejezve:

v r. A perdület a mozgásmennyiség nyomatéka; képletben kifejezve:

m v r. . A perdület a cirkulációval a szögsebességgel és a tehetetlenségi nyomatékkal kifejezve:

m v r m

m r

. . .

. . .2

ahol

m (kg) a forgásban résztvevő folyadékcsepp tömege,

v (m/s) az m tömegű folyadékcsepp kerületi sebessége,

r (m) a pillanatnyi forgási sugár,

(1/s) a pillanatnyi szögsebesség,

(kgm2) a cseppnek a forgkúp tengelyére vett tehetetlenségi nyomatéka,

Az ide vonatkozó mechanikai tétel alapján a folyadék perdülete az áramlás folyamán

állandó marad. A szórónyíláson forogva kilépő folyadék kúp felületet vesz fel. A nagyobb

sugáron kisebb a forgási sebesség. A szórónyílástól távolodva a folyadéktömeg egyre

nagyobb felületen oszlik meg, ezért a folyadékhártya elvékonyodik, majd szétszakad és

cseppekre bomlik.

Itt megjegyezzük, hogy a cirkulációs szórófejek elméleti kérdéseit hazánkban elsőként

dr. Vörös Imre műegyetemi tanár vizsgálta. Eredményes kísérletek igazolták a folyadék

porlasztására vonatkozó elgondolásait, amit később a szórófejek gyártásánál is figyelembe

vettek.

A cseppképzés fizikája

22

Egy edény alján elhelyezett kerek nyíláson át a gravitáció hatására kiáramló folyadéknál a

cseppek kialakulásának folyamatát a 22 ábra szemlélteti.

22. ábra A folyadéksugár cseppekre szakadásának elve


A kiáramló folyadék a felületi feszültség hatására igyekszik a legkisebb felületü alakzatra

zsugorodni. Ha a folyadék sebessége egy határértéket meghalad, akkor a hengeres

folyadéksugár felületén apró hullámok jelennek meg. Ennek hatására a hengeres

folyadéktest felületén szűkületek és dudorok keletkeznek. A szűkületek teljes

elvékonyodásával a folyadéksugár cseppekre bomlik. A folyadéksugár elszakadása után a

levált rész igyekszik gömb alakot felvenni. A cseppek képződésekor a leendő csepp két

nyúlványánál még további egy-vagy két cseppecske keletkezik. A cseppképződésnek ez a

sajátos folyamata megy végbe a szórófejek által kialakított folyadékhártyánál is.

Ezekből látható, hogy teljesen egyenletes méretü cseppek képzése a technika mai szintjén

gyakorlatilag megvalósíthatatlan. A minél egyenletesebb méretű és minél finomabb cseppek

kialakítására való törekvés hozta magával, hogy szórófejek számos változatát alakították ki.

A cseppméret és a folyadékmennyiség közötti összefüggés a 23. ábrán tanulmányozható

Egy adott felület befedéséhez minél kisebb átmérőjű gömbalakú cseppeket alkalmazunk,

annál kevesebb folyadékmennyiség szükséges.

r1

r2

r2

A1

A2

A2

r2 = 0 ,7 0 7 r1

V1

V2

V22 .A2 = A1

V2 = 0 ,3 8 4 V1 23 ábra A cseppméret és a folyadékmennyiség összefüggése

23

Adott A1 felületet két egyenlő nagyságú A2 területű kisebb körrel fedünk le. Ehhez a kisebb

kör sugarának r2 = 0,707 r1-nek kell lenni.. Ebből következően a két darab r2 sugarú gömb

térfogata 2V2 = 0,384.V1, vagyis a két kisebb gömb együttes térfogata mindössze 38,4%-a

az eredeti nagy gömb térfogatának. Ha a lefedést nem két, hanem több apróbb cseppel

végezzük, úgy a térfogat még kisebb lesz.

A magyarázat úgy is megadható, hogy a gömb sugarának a csökkentésével a keresztmetszet

(lefedhető felület) négyzetesen, a térfogat köbösen -tehát erősebben- csökken.

Fentiek szemléltetésére szolgál még a 24. ábra is.

24. ábra Egy levél lefedése nagy és kis cseppekkel

(VARGA 50.old. 20.ábra)

A forgómozgás létrehozása céljából a permetlét megfelelő sebességgel és megfelelő

irányban kell bevezetni az örvénykamrába. A szükséges sebességet a szórófejben létrehozott

túlnyomás(A légkörinél nagyobb myomás), a bevezetési irány pedig a bevezető csatornák

biztosítják.

A cirkulációs szórófej működését bemutató elvi vázlat a 25. ábrán látható.

25. ábra Cseppképződési folyamat a cirkulációs szórófejnél

(MTUR 135,old. 95.ábra)

A szórófejek örvénykamrájában kialakuló áramlás ideális folyadék esetén a szabad

cirkuláció törvényeit követné(ha lenne ilyen folyadék), ami az ide vonatkozó áramlástani

összefüggések alapján matematikailag is leírható lenne. Ami azt jelenti, hogy a folyadék

mozgását, a nyomás és sebességviszonyokat ki tudnánk számítani. Amint ismeretes,

ideálisnak egy olyan -gyakorlatilag nem létező- folyadék tekinthető, amelynél nincs sen

belső, sem külső súrlódás.

24

A valóságos folyadék -így a permetlé esetében is- a szabad cirkuláció kialakulását a

folyadék belső súrlódása, és az örvénykamra falán fellépő súrlódás gátolja. Az örvénykamra

falán ui.a súrlódás miatt bizonyos határréteg alakul ki. A perdület állandósága miatt - az

előző pont alapján- ideális folyadéknál- a sebességnek végtelennek kellene lenni. Valóságos

folyadék, tehát a permetlé permetezésénél, az ideális folyadékokra kiszámítható

sebességeknál kisebb sebességek lépnek fel, így természetesen a tengelyben sem lesz a

folyadék forgási sebessége végtelen. Az örvénykamra méretét, felületét és simaságát úgy

kell kialakítani, hogy a forgási sebesség elegendő legyen ahhoz, hogy az örvénykamra alsó

részén lévő furaton(szórónyíláson) keresztül bizonyos átmérőjű "légmag" (üres henger)

képződjön.

A permetlé a szórófej fúvókájából a forgómozgás és a légáram miatt körgyűrű

keresztmetszeten áramlik ki a szabadba, ahol kúppalást alakú hártyát képez. A permethártyát

a felszínen ható -a felületi feszültséggel öüsszefüggő- erők tartják össze, azonban a

részecskékre a centrifugális erő és a súlyerő is hat. A kúpalaku hártya vastagsága a

szórófejtől távolodva csökken, a részecskéire ható erők egyensúlye megbomlik, a hártya

szélén a már említett hullámmozgás alakul ki, majd az elvékonyodó hártya széléről

folyadékrészecskék válnak le, amelyek cseppek alakjában folytatják útjukat. A

hullámmozgás végső zónájában a hártya forgása fokozatosan csökkenve megszünik.

Az ütközőlapos szórófejeknél(c) a folyadéknak nincs cirkulációja, ezért a permetsugár nem

kúp alakú, hanem sík hártyaszerű. Ezeket síkporlasztóknak is nevezik. A permetfátyol úgy

alakul ki, hogy a szórófej furatán kilépő folyadéksugár sík vagy görbült, esetenként állítható,

szilárd felületnek(ütközőlapnak) ütközve irányát változtatva terül szét, majd cseppekre

bomlik. Ütközőlapos szórófej metszete a 26. ábrán látható.

26. ábra Ütközőlapos szórófej metszete

1-szórófejtest, 2-szűrő, 3-hollandi anya, 4-ütközőfej, 5-hasíték a baállításhoz

a permetfátyol nyílásszöge(terítési szög)

(MTUR 143.old.99.ábra))

Az ütközős szórófejek a cirkulációsnál valamivel kisebb nyomáson is megfelelően

porlasztanak és a folyadékeloszlás is egyenletesebb. Amint az a fizikából ismeretes, a

kifolyási sebesség egy adott nyomású térből nem függ a nyílás átmérőjétől, csupán kis

mértékben a furat alakjától.

A kiőmlési sebesség elméletileg:

ve 2.

vp

e 2.

A valóságban a kifolyási sebesség ennél kisebb, amit egy "c" kifolyási tényezővel lehet

figyelembe venni: A "c" értéke egynél kisebb dimenzió nélküli szám.

v c ve . Az ütközőlapos szórófejekkel végzett kísérletek alapján megrajzolt néhány jellemző

diagrammot a 27. ábra szemléltet.

25

27. ábra Ütközőlapos szórófejek néhány jellemzőjének változása

a) a nyomás és az átfolyási tényező, b) a nyomás és a terítési szög, c) a kilépési sebesség és a

közepes cseppátmérő

A keresztréses vagy folyadékütközéses szórófejek működése két egymást keresztező

folyadéksugár ütközésén alapul. Mivel a gyakorlatban nagyon nehéz két külön csövön

érkező folyadéksugarat megfelelően ütköztetni és beállítani, ezért a problémát keresztrések

alkalmazásával oldották meg. A keresztréses szórófejnél a szórókupak mindkét oldalán

bemarás van, amelyek merőlegesek egymásra. A kereszteződésben van a kiömlő furat.

A szórófejből kilépő folyadék legyezőszerű hártyát alkot, majd cseppekre bomlik. A réses

szórófejeknél a kialakult hártyafelület nagyobb mint a cirkulációsnál vagy az

ütközőlaposnál. Nagy előnyük, hogy kis nyomáson is megfelelő a cseppek aprítása és

egyenletes a terítés. A legtöbb típus üzemi nyomása 0,1...0,3 MPa között van. A réses

szórófejek alkalmazása jelentős előrelépést jelentett, mert javult a munka minősége, és a kis

nyomás eredményeként csökkent a cseppképzés energiagénye is. A permetfátyol terítési

szöge -típustól függően- 40...150 között van, leggyakrabban a 100...120-os szögű

szórófejeket használják. A nyomás növelésével nő a kipermetezett folyadékmennyiség és nő

a permetfátyol terítési szöge is. Ennek mértékét egy adott típusnál(Tee-Jet 8002) a 28. ábra

szemlélteti.

28. ábra A folyadékmennyiség és a terítési szög változása a nyomás növelésekor

(Tee-Jet prospektus)

Itt megjegyezzük, hogy a karbidlámpa világítóképességének a javítását már a mult század

folyamán úgy oldották meg, hogy a keletkezett gázt egymással szöget bezáró két csövön

vezették ki. Ezáltal megnőtt a "láng" és a lámpa erősebben világított. Ezzel kapcsolatban

26

tudnunk kell még azt, hogy a karbidlámpát ugyanaz a SMITH nevű skót lelkész fedezte fel,

akinek a nevéhez fűződik az első alternáló végószerkezet kialakítása.

A folyadékütközéses szórófej ötletét akár innen is meríthették.

A Tee-Jet réses szórófejnél a belső rést egy finoman megmunkált furat képezi. Alsó része

félgömb felületben végződik. A szórónyílást a gömbfelület és egy ék alakú külső horony

áthatása képezi.

Az átszerelési idő csökkentése érdekében egy szórófej helyére a leggyakrabban szükséges

három-négy szórófejet magábafoglaló egységet helyeznek el(29. ábra). A fej elforgatásával a

megfelelő szórófej kerül nyomás alá.

29. ábra Négyfejes szóróegység

(Tee Jet prospektus)

A Tee-Jet szórófejek általánosan elterjedtek. Az elnevezést ma már nemcsak az előbb leírt

speciális réses szórófejre használják, hanem az USA-beli gyártó cég más szórófejeire is.

A permetfátyol alakja típustól függően különböző lehet. Néhány változatot a 30. ábra

szemléltet.

27

30. ábra A permetfátyol különböző alakjai

a) egyszerű lapos sugár, b) kettős lapos sugár, c) telekúpos, d) üreges kúpos,

e) vastag lapos sugár

(MTUR 145.old.102.ábra)

Az a) és a b) változatot réses szórófej, a c) és d) változatot cirkulációs szórófej, az

e) változatot ütközőlapos szórófej készíti.

A szántóföldi szórógerendával felszerelt permetezőgép nemcsak a növényzet permetezésére,

hanem talajfertőtlenítő oldatok, gyomirtószerek kipermetezésére is alkalmas.

A hagyományos felépítésű permetezőgépek egy része folyékony műtrágyák kiszórására is

alkalmassá tehető.

Tekintettel a szuszpenziók nagyobb sűrűségére, ülepedésre való hajlamosságra,

kiszórásukhoz erre acélra készült szuszpenziós szórófejeket kell felszerelni. Ezeknél a

fúvóka átmérője nagyobb(3...5mm) a permetléfúvókáénál. Szuszpenziók szórására általában

ütközőlapos szórófejeket használnak. Az újabb permetezőgépek készítésekor ma már

figyelembe veszik a szuszpenziók kiszórására való alkalmasságot is (korrózióveszély,

koptató hatás).

A szórófejeknél a permetezés beszüntetésekor -a fogás végén- utáncsöpögés fordul elő. Ez

káros jelenség mert a fordulókban perzselést okozhat. Ezért a szórófejek többsége ma már

csöpögésgátlóval készül. Van tűs, szelepes, membrános és visszaszívó rendszerű.

A csepegésgátló lényege egy rugóterhelésű tű, golyós szelep vagy membrán, amely a

permetezéskor kialakuló nyomás hatására felemelkedik a szórófejben levő átömlőnyílásról.

A permetezés megszüntetésekor a rugó zárja a szelepet, és ezzel megakadályozza a csőben

lévő permetlé kifolyását.

A visszaszívó rendszernél egy beépített injektor kiszívja az elosztócsőben levő folyadékot.

Mechanikus cseppképzésű szórófejek

A szórófejek jellemzője, hogy a porlasztás nem a permetlé nyomásának, hanem a szórófej

"mozgatásának" hatására jön létre.

A forgótárcsás porlasztó lényege egy gyorsan forgó -többnyire kúp alakú- tárcsa

(31.ábra)

28

31.ábra Forgótárcsás porlasztó

(MG II. 95.old.56.ábra)

A folyadék a tárcsán elterül, és a centrifugális erő hatására a tárcsa recézett szélén cseppekre

bomntva jut a levegőbe. A szórófejeket az erőgép akkumulátorjáról működtetett villamos

motor, repülőgépeknél a menetszél által forgatott szélkerék hajtja. A tárcsa fordulatszáma

4000...12000 ford/min.

A forgó rendszerű szórófejek egyenletes méretelosztású cseppeket csak kis

folyadékmennyiségnél állítanak elő. Ezért tömény permetezőszerek kis adagú

szórására(ULV és UULV) használják(1...40 dm3/ha).

Mechanikus cseppképzést valósít meg a vibrációs (vibrojet, ejtsd vájbrodzset) típusú, angol

gyártmányú szórószerkezet is. Ez nem más, mint egy kettős köpenyű cső, amelyek közül a

külső köpeny több sorban perforált. A szórófej furatos köpenyét elektromotor kulisszás

hajtóművel lengő mozgásba hozza, amely mozgás a vékony folyadéksugarat megszaggatja.

Így egyenletes, nagyméretű cseppek képződnek, amei különösen a totális gyomirtószerek

alkalmazásakor előnyös, mert gyors ülepedésük miatt aaz elsodródás veszélye kicsi.

A Vibrojet szórófej működését a 32. ábra szemlélteti.

32. ábra A Vibrojet vibrációs szórófej

29

(DIM 18,old 12.ábra)

Légporlasztású szórófejek

Légporlasztású cseppképzéskor a folyadékot a ventillátorból kilépő, nagy sebességgel

áramló levegő porlasztja szét.

Kísérleti tapasztalatok szerint ezzel a cseppképzési módszerrel akkor kapunk megfelelő

méretű cseppeket, ha a légsebesség legalább 100...150 m/s között van, a levegőmennyiség

pedig 200...300 -szorosa a folyadék mennyiségének. Ilyen viszonyok mellett a létrehozott

cseppek mérete 20...100 m között van. Az 50...60 m/s -nál nagyobb légsebesség azonban --

a légmennyiségtől és a távolságtól függően- kárt tehet a növényekben, ezért a gyakorlatban

alkalmazott gépeknél ezt a sebességhatárt nem szabad túllépni.

Ebből következően az egyszerű légporlasztásos cseppképzési módszert csak ott lehet

alkalmazni, ahol a nagy sebességű levegő nem okoz kárt.

Kisebb légsebességgel akkor lehet megfelelő méretű, -100 m közelében lévő- cseppeket

készíteni, ha a ventillátor légáramába nem közönséges csövön vezetik be a permetlevet,

hanem hidraulikus szórófej végzi a porlasztást. Ezt a megoldást kombinált porlasztásnak

nevezik.

Kombinált porlasztásnál tehát a légáramláson kívűl valamilyen hidraulikus cseppképzésű

szórófejet is használunk. Ez utóbbinál a porlasztást elsősorban a szórófej végzi. A levegő,

ugyanis tovább aprózza a cseppeket, azonban főleg a cseppek szállítására szolgál. Ezért a

hidraulikus szórófejekkel ellátott ventillátoros gépeket szállítólevegős permetezőgépeknek

is nevezik, megkülönböztetésül a tisztán levegővel porlasztó légporlasztásos gépektől.

A cseppek behatolását(penetráció) a levélzet közé elsősorban a nagy sebességű levegőáram

biztosítja. A légporlasztásoa rendszer jellegzetességei tehát a finom cseppek, jó penetráció,

egyenletes cseppeloszlás.

A légporlasztásos cseppképzés a nagy légsebesség miatt általában nem szélérzékeny,

dugulásmentes, és a légáram irányításával a permet a megfelelő helyre juttatható. Elsősorban

gyümölcsfék permetezésére készült gépeken alkalmazzák.

Az egyszerű légporlasztás néhány változatának vázlatát a 33.ábra szemlélteti.

30

33.ábra Légporlasztásos szórócsövek

a) kettős köpenyű, b) egyes bevezetésű, c) ütközőgombos, d) ellenáramú

(MG II.96.old.57.ábra)

a) Kettős köpenyű légvezeték belső cvsövében a folyadék a belső cső falára csapódik, és

filmszerűen elterül. A végén levő derékszögű peremről a légáram apró cseppekben leszakítja

a hártyát. A külső gyűrűben áramló levegő feladata, hogy a leszakított cseppek együtt

haladjanak a légárammal.

b) A folyadék ütközés nélkül kerül a légáramba. A porlasztás mértéke ennél a változatnál a

legkisebb.

c) A folyadékcső előtt álló-vagy forgókúp(gomba) helyezkedik el, amely a folyadékot

filmszerűen vezeti be a légáramba, ahol az cseppekre bomlik.

d) Ellenáramú folyadékbevezetés esetén hatásoa a porlasztás, de a levegőben levő

szennyeződések a folyadékcső dugulását idézhetik elő.

Kombinnált szórószerkezet a 34. ábrán látható.

34. ábra Kombinált szórószerkezet

1-ventillátorház, 2-lapátkerék, 3- permetvezeték, 4-cirkulációs szórófejek


A kombinált szórószerkezetnel az előzőekben említett előnyei mellet azonban tagadhatatlan

hátránya, hogy az egyszerű, üzembiztos, szinte dugulásmentes permetképzést kis

fúvókanyílású szórófejjel és bonyolultabb folyadékellátó rendszerrel cseréli fel. E hátránya

ellenére -különösen favédelmi és szőlőpermetező gépeken- széles körben elterjedt, mivel

aporlasztáshoz keltett erős légmozgás hatására a finom permetcseppek a sűrű lombozatba is

behatolnak, és a fakorona belső részén is megfelelő permetfedést hoznak létre.

A légporlasztásnak különleges módja a habködpermetezés. Az eljárás elvi vázlata a

35. ábrán látható.

31

35. ábra A habködpermetező gép működési vázlata

1-permetlétartály, 2-keverőfej, 3-szórófej,4-légvezető cső, 5-permetvezeték, 6-levegőfúvó,

7-motor

(DIM 20.old.15.ábra)

A volt NDK-ban készült gépet ma már aligha használják, azonban megjelenése annakidején

jelentős előrelépés volt a cseppképzés területén.

A tartályból nyomás alatt kiáramló permetlé a keverőtérben a levegővel keveredik. A levegő

apró buborékokat képezve a permetlével együtt áramlik a szórófejekhez. A szórófejből a

légvezető csövön érkező levegő a szabadba sodorja a permetlét, ahol a túlnyomás

megszűnése következtében a buborékokban a levegő hirtelen kiterjed és a buborék -mint a

szappanhabos gyerekjátéknál- szétpukkad és apró cseppekre oszlik.

A buborék kialakulása érdekében a permetléhez habosító anyagot kell adni. Ez a habosító

anyag egyúttal a felületi feszültséget is csökkentette, ami miatt finomabb cseppek keletkeztek

és csökkent a cseppképzés energiaigénye is. A habosító anyag költséges volta és a szerkezet

bonyolultsága miatt ez a gép szélesebb körben nem terjedt el.Néhány darabot hazánkban is

használtak.

A légporlasztást nemcsak favédelmi gépeknél, hanem szántóföldi síkszóró gerendákon is

alkalmazzák(36..ábra).

32

36.ábra Légporlasztású szántóföldi szórógerenda és szórófej

a) szórógerenda, b) szórófej(Unibarren)


A henger alakú levegőcsőben ferde helyzetű tárcsákból álló betétsor van. A henger egyik

vége zárt, a másik végén áramlik be a levegő. Itt helyezik el folyadékbevezető fúvókát is. A

légáramba kerülő cseppek a tárcsákra csapódva filmet képeznek. Innen a légáram apró

cseppekre bontva leválasztja a hártyát. A cseppek a kivágásokkal ellátott műanyag

szórófejen tovább aprózódnak és szóródnak a szabadba.

A szórófejek egymástól 130...150 mm-re vannak. A legtöbb típuson a szórófejek csőcsonkja

merőlegesen áll a szórógerendára. Egyes gépeken a szórófej a gerendával szöget zár be, és

változó irányban rögzíthető. Ez lehetővé teszi, hogy a permetsugarat a növényre irányítsák.

A volt NDK-ban kifejlesztett Unibarren szórószerkezetet hazai gépeken is

alkalmazzák(pl.Kertitox 10).

A folyadékot spirálbetétes szórófej porlasztja és osztja el a nagy sebességű légáramba. A

terelőtoldat állítható. A szórófej poradagolásra is használható. Ilyenkor permetléadagolás

nincs. Az Unibarren típusú szórófejeket az elosztócsövön 0,9...1,0 m távolságban helyezik

el egymástól.

Légzsákos permetezőgép

A folyadékporlasztás és terelő levegő együttes alkalmazása a szórástechnikának egészen új,

eredeti ötlet alapján magvalósított változata. Az eljárást izraeli kutatók találták ki.

Az eljárás lényegét a 37. ábra szemlélteti.

33

37. ábra A légzsákos permetezés működési vázlata

(RAU Prospektus)

A hidraulikus szórófejekkel kipermetezett cseppeket a légzsákból kiáramló nagysebességű

levegő fújja a növényzetre . Ezzel a módszerrel a permetcseppek eljuthatnak a növény alsó

leveleihez is, és az légáram hatására a levelek fonákjára is több permetlé kerül. Mivel a

levegő is aprítja a cseppeket, így kevesebb permetlé kell, jobb a penetráció(behatolás) és

jobb az eloszlás mint légzsák nélkül.

A gyapotültetvényben végzett eredményes kísérleteikről a Transaction's amerikai

folyóiratban (1989 jan.-febr.37...40p) adnak összefoglalást. Eredeti vázlatukat a 38. ábra

mutatja

38. ábra Az izraeli légzsákos permetezőgép vázlata

(TRANSACTION'S 1989.jan-febr.37 40 p. 3.ábra)

A gép felépítése és működése a cikk nyomán:

A gép traktorra szerelt kivitelben készül. A 12 m hosszúságú légzsák idomacél kerethez van

erősítve. A légzsákba a TLT-ről hajtott axiálventillátor fújja a levegőt. A légzsákon 40mm

es fúvókák vannak sűrűn egymás mellett. A kiáramló levegő sebessége 37 m/s. A

hidraulikus porlasztófejek tengelye 30 -os szöget zár be a függőlegessel. A szórógerenda

talajtól mért távolsága a kísérlet alatt 60 cm volt.

A mérések eredményeit a 39. ábra szemlélteti.

34

39. ábra A levelek permetborításának(fedettség) alakulása légzsákkal és anélkül.

a) a levélzet felszínén, b) a levélzet fonákján

(TRANSACTIONS,1989 jan-febr 37...40p 4.ábra)

Az ábrából jól látható, hogy a légzsák alkalmazása jobb és egyenletesebb borítottságot

biztosít a légzsák nélküli permetezéshez képest. Ugyanakkor több permetlé jut a mélyebben

lévő levélzetre is(a). A légáram hatására több permetcsepp kerül a levelek fonákjára is.

Itt megjegyezzük, hogy ezek a paraméterek azért fontosak, mert a tapasztalat szerint pl. búza

permetezésekor(lisztharmat ellen) a levélzet felső 1/3-a leveszi a permetlé nagyobbik részét

és alulra meglehetősen kevés jut.

Az utóbbi években a német RAU cég sorozatban gyártja a légzsákos permetező fejlesztett

változatait. A gépek munkaszélessége 12; 18 és 24 m.. A RAU Air Plus jelzésű gép egyik

változatát a 40. ábra mutatja. A gépet elsősorban zöldségféléknél és gabonánál alkalmazzák.

35

40. ábra A RAU Air Plus légzsákos permetezőgép

(Prospektus)

A 24 m munkaszélességű gép néhány műszaki adata:

A ventillátor hajtása hidrosztatikus

A ventillátor átmérője 1000 mm

telj. igénye 40 kW

légszállítása 62000 m3/h

Max légsebesség kb. 45 m/s

Légfúvókák száma 1 méteren 12

A hidr. szórófejek távolsága 25/50 cm

Ködképző (aeroszolos) szórófejek

A legkisebb cseppméret előállítására alkalmas szórófejek.

A ködképzés egyik módszere csak a létrehozott cseppek méretében különbözik a

légporlasztásostól, ezért a két eljárás között éles határt vonni nem lehet. Az 50 m-nál

kisebb cseppeket eredményező porlasztás már ködképzésnek tekinthető. A folyadékot a

szórófejben kis mennyiségű, de nagy nyomásúlevegő porlasztja. Az eljárást mechanikai

ködképzésnek is nevezik. Előnye, hogy gyorsan ülepedő "nehéz" ködöt állít elő, s így a

gyomirtó anyagok szórására is alkalmas. Két gyakoribb változata a 41..ábrán látható.

41.ábra Ködképző szórófejek

a) örvénykamrás fúvóka, b) háromcsatornás örvényfúvóka


A mechanikus ködképzés energiaigénye viszonylag nagy. Ez csökkenthető termikus

ködképzési eljárás alkalmazásával. Megkülönböztetünk hideg és meleg eljárást.

36

A hideg ködképzés lényege, hogy a hatóanyagot gyorsan párolgó oldószerben szórják ki.

Az oldószer még a permetsugárban elpárolog, a hatóanyag pedig finom köd formájában

ülepszik le. Az oldószer ammónia vagy Freon-12 gáz.

A meleg ködképző eljárásnál az ásványolajban oldott hatóanyagot túlhevített gőzbe vagy

forró vízsugárba porlasztjuk. A hő hatására az olaj eelpárolog, majd a szabad levegőn

lehűlve köddé kondenzálódik. Az oldásra használt olaj elpárologtatásához a traktor

kipufogógázát vagy a reaktív motor elvén működő készülékkel fejlesztett füstgázt

használnak.

Az 1 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék önálló -u, Brown-féle- mozgást végeznek,

szétterjeszkednek a levegőben, és behatolnak a legsűrűbb növényzet koronája közé is, a

helyiségek pórusaiba, réseibe. Gyakorlatilag tehát a gázokra jellemző módon viselkednek.

Csőrendszerek, elosztók

Az elosztószerkezetek aszerint csoportosíthatók, hogy a permetezőgépek milyen

növényállomány kezelésére alkalmasak. Ennek megfelelően szántóföldi, favédelmi és

szőlővédelmi elosztószerkezeteket különböztetünk meg(42..ábra)

42..ábra Szórócsövek változatai permetezőgépeken


A szántóföldi növényvédelemben a teljes felületű szíkszórást vagy sorszórást alkalmazzák.

A teljes felületi vagy síkszóráshoz hidraulikus cseppképzésű szórófejekkel felszerelt

szórórudakat vagy légporlasztásos permetezőcsöveket használnak.

A sorszórók a növénysort vagy a levélzet alatt a sorok közötti talajfelületet permetezik. A

hosszabbítócsövön elhelyezett szórófejpár mindkét feladatra alkalmas. A sorszórást szokás

más művelettel, pl. kultivátorozással vagy vetéssel együtt is végezni(sávos szórás).

Gyomirtószerek levélalá permetezésénél terelőlemezek védik a növény többi részét.

A szántóföldi gépek szórórúdjait vagy szórókereteit merevkeretes vagy csuklós

mankókerekes megoldással alakítják ki. A merevkeretesnél a függesztett keretet hidraulikus

hengerrel vagy kézi csavarorsóval a növény magasságának megfelelően emelni vagy

süllyeszteni lehet. A nagy munkaszélességű keret két vagy több részre osztva készül, hogy

szállítási helyzetben összecsukható legyen.

37

A teljes felületi vagy síkszóróknál és a sorszóróknál egyaránt nagyon fontos a szórókeret

lengésének mérséklése. A szórókeret lengése ugyanis számottevően rontja a szórásképet.

A szórókeret lenghet a talajra merőleges, vagy azzal párhuzamos síkban.

A talajra merőleges síkban történő lengés következtében a szórókeret pillanatnyilag olyan

helyzetet vehet fel, hogy az a talajjal nem párhuzamos. Egyik vége közelebb, a másik vége

távolabb kerül a talajtól. Ilyenkor a közelebbi végen lévő szórófejek keskenyebb sávra

szórják ugyanazt a mennyiséget, így itt fönnáll a "perzselés" veszélye.

A talajjal párhuzamos síkban történő lengés esetén a szórókeret előre-hátra leng. Ebben az

esetben -amíg a lengés tart- lesznek kétszer vagy többször is permetezett sávrészek, ami

szintén a "perzselés veszélyével jár.

A mankókerekes változat vontatott vagy függesztett kivitelben több tagból készül,

ugyancsak összehajthatóan. Előnye a talajfelszín jó követésében jelenik meg.

A szórókeretek készülnek olyan megoldással is, hogy azt súlypontjában csappal függesztik

az álló keretrészhez. Ez a szórószerkezet önálló, és így megtartja vízszintes helyzetét. A

talajegyenetlenségek okozta lengéseket előfeszített rugó és olajos lengéscsillapító csökkenti.

A nagy munkaszélességű, teljes felületre szóró permetezőgépek egyes húzásainak

csatlakoztatása nehézkes, mert a beszórt húzások széle nem látható. Erre a célra készült a

habosító nyomjelző berendezés. Ez 5...20 méterenként 0,2...0,3 liter mennyiségű

habanyagot ad ki a talajra, amely hab 30...40 percig látható marad.

A favédelmi elosztószerkezetek kézzel irányított, nagynyomású szórópisztolyok,

légporlasztású lövellőcsövek, továbbá kombinált porlasztású(ventillátoros) félautomata vagy

automata mozgatású szórószerkezetek lehetnek.

A szórópisztolyok hajlékony tömlővel a nagynyomású permetlészivattyúhoz (általában

dugattyús szivattyú) csatlakoznak. Az alkalmazott típusok nagy része cirkulációs

cseppképzésű, állítható örvénykamrával készül.

A légporlasztású lövellőcsövek, de a kombinált porlasztásuak is kézzel irányíthatók, külön

kezelő kell hozzá. A kombinált porlasztású félautomata elosztószerkezet az

axiálventillátoros gépeken terjedt el. A cirkulációs vagy a réses szórófejeket a ventollátor

fúvónyílásában körív stb. mentés helyezik el. Előnyük, hogy a permetezéshez külön kezelő

nem kell, a traktorvezető a csapok, szelepek nyitását, zárását a vezetőülésből végzi.

Hátránya, hogy az üres területeket is szórja, s így a felhasznált permetlé mennyisége

nagyobb. Az automata mozgatású -általában lengőmozgást végző- kialakítások a kézi

irányítást helyettesítik.

A szőlővédelmi elosztószerkezetek a speciálisan kialakított szőlővédelmi elosztók a

szőlősorokat két vagy három oldalról közrefogják, és egyidejüleg több sor permetezését

végzik. Néhány szőlő- és favédelmi szórószerkezet-változatot a 43..ábrán mutatunk be.

38

43.ábra Szőlő -és favédelmi szórószerkezetek

a) radiálventillátoros, b) axiálventillátoros


Ezek radiál-vagy axiálventillátorral működnek. Lehetnek egy oldalra vagy két oldalra

szórók. A porlasztás hidraulikus vagy légporlasztású szórófejekkel történik. Szükség esetén

a szőlőnél a favédelmi elosztók is felhasználhatók.

Porozógépek szerelvényei

Porozáskor, a permetezéssel ellentétben, a ventillátor szegítségével száraz, por alakú

vegyszert juttatunk a növényzetre.

A gépek portartálya lényegesen kisebb, mint a permetlétartály. A portartály rendszerint

magában foglalja a poradagoló berendezést is. A portartály traktoros gépeknél 60...200 dm3,

repülőgépes porozóknál 300...2500 dm3 térfogattal készül.

A tartály alakja rendszerint álló. lefelé szűkülő csonkakúp kivitelű. Az oldalfalak dőlése a

vízszinteshez képest 60...70, hogy a por ne álljon meg rajtuk. Az adagolószerkezet lehet

továbbítócsigás, dörzsölőlapos, kefés, tányéros vagy tárcsás és kombinált kivitelű. Az

adagoloszerkezet részét képező keverőszerkezet ujjas, terelőlapos vagy csigás kialakítású.

A tartályban elhelyezett és keverővel fellazított poranyag a kivezetőnyílás felé halad, a

továbbítórészre helyezett adagoló juttatja a ventillátor légáramába. A tartályban a rázásnak

kitett poranyag térfogatának a tömörödése az 50%-ot is meghaladhatja. Ezért fontos a

hatásos lazítás és keverés. Többnyire mechanikus megoldású porlazítókat is alkalmaznak, de

van légárammal működő porlazító is.

Tartályban lévő poroknak az ütögetés hatására bekövetkező tömörödését a 44. ábrán látható

diagramm mutatja.

39

44. ábra A porozószerek térfogatsúlyának változása az edény ütögetésénak hatására.

(DIM 46,old.46.ábra)

A mechanikus poradagolók széles körben elterjedt változatai a csigás adagolók. Ezek

lehetnek vízszintes vagy függőleges tengelyűek. A vízszintes tengelyű poradagoló felépítését

a 45. ábra mutatja.

45. ábra Vízszintes tengelyű csigás poradagoló

(DIM 47.old.47.ábra)

A tartályban a csigák és a keverőlapátok hatására fellazított por intenzíven cirkulál. A

kiadagolt mennyiség a tolólemezzel szabályozható. Hátránya, hogy a csigák bizonyos

mértékig tömörítik a port, ami miatt az adagolás nem elég egyenletes.

Pneumatikus poradagoló vázlata a 46. ábrán látható.

40

46. ábra Pneumatikus poradagoló

1-lazítólevegő bevezetőcsöve, 2-poradagoló furat, 3-celláskerék, 4-a szállító levegő csöve,

5-örvénykamra, 6-terelőgomba, 7-visszavezető rés, 8-porelvezető csövek


41

Kombinált poradagoló működése a 47. ábrán látható.

47. ábra Horonyürítéses rendszerű kombinált poradagoló működési vázlata

1-csőtengely, 2-forgó portartály, 3-adagolóhornyok, 4-tömörítőlap, 5-porelvezető cső

6-kaparópálcák


Az álló csőtengely körül forgó tartályban a por állandó mozgásban és ennek megfelelően

egyenletesen lazított állapotban van. Az adagolás a tartály végét lezáró öntvényben kiképzett

hornyok segítségével folyik. A port az álló tengelyre ékelt karhoz rögzített tömörítőlap a

hornyokba lapítja. A tartály forgása közben a hornyok a porkivezető cső fölött haladnak el.

A kivezető cső fölött a kaparólapok nyúlnak a hornyokba és onnan a port a kivezetőcsőbe

kaparják. A lehulló port légáram továbbítja a ventillátor szórónyílásához. A por mennyisége

a kivezetőcsőbe ürítő hornyok számának és a tartály fordulatszámának változtatásával

állítható.

Mikrogranulátum adagoló működését a 48. ábra mutatja.

48. ábra Mikrogranulátum adagoló

1-tartály, 2-adagolóhenger, 3-adagolónyílás, 4-ejtőcső, 5-csavarorsó


42

A mikrogranulátum formában készített talajfertõtlenítõ szert általában a kapásnövények

soraiba szórják vetéskor. A szóróegységek a szemenkénti vetőgépre vannak szerelve.

Mikrogranulátumszóró azonban lehet gabonavetőgépen is.

A tartály alján az adagolóhenger egy szabályozható nyíláson át ejtőcsőbe juttatja a

granulátumot. Az adagoló hajtása a talajkerékről történik. Az adagolónyílás nagységa

csavarorsós szerkezettel állítható.

A por szórására gyakran alkalmazzák az Unibarren szórófejet, ezenkívül is van még néhány

változat. A porszóró fejek egyszerű kivitelűek. Közvetlenül a szórócsõhöz, a szántóföldi

szórógerendához csatlakoznak, egymástól egyenlõ távolságra. A szórófej gyakorlatila

kifúvónyílásból és ütközõfelületbõl(ütközõlap) áll, ami elõsegíti a por szórását.

A szórókeret és az elosztó a védendõ kultúrától függõen függõen készül. Így síkszórók,

sorszórók, vagy kertészeti szórók különböztethetõk meg.

Növényvédelmi gépek, gépcsaládok

Az elõzõkbõl láthatjuk, hogy a növényvédelmi gépek igen változatos kivitelben készülnek.

Ahhoz, hogy jó áttekintésünk legyen a gépekrõl, azokat célszerű "gépcsaládokba" sorolni.

A "családelv" és az "építõszekrény" rendszaer lényege, hogy az üzemeltetõ az alapgéphez

saját igényeinek megfelelõ szerelvényeket csatlakoztathat, és ezeket szükség szerint

cserélgetheti.

A hazai gyártmányú Kertitox gépcsalád vázlatát a 49..ábra szemlélteti.

43

49..ábra A Kertitox gépcsalád vázlata

(MG II.62.ábra)

A Kertitox csalás tagjai alapgépbõl, munkaeszközökbõl és kiegészítõ részekbõl állnak. Ezek

variálásával építhetõ össze a gépek széles választéka. A gépcsalád valamennyi tagjának

bemutatására itt nincs mód, ezért csupán az alapgépekre szorítkozunk.

A TLT hajtású alapgépek foglalják magukban a permetlérendszert, a szivattyúkat, a

szabályozóberendezéseket és a hajtóművet. Függesztett vagy vontatott kivitelben készülnek.

Az alapgép önmagában még nem növényvédelmi gép. Erre a feladatra csak a

munkaeszközök rászerelése után lesz alkalmas.

Nyomásuk szerint az alapgépeket kétféle változatban gyártják. A kisnyomású gépek

típusjelzésében K, a nagynyomásúakéban N szerepel.

Az alapgépek vezetékrendszerét az 50.ábra szemlélteti.

44

50.ábra A Kertitox gépcsalád alapgépeinek hidraulikai vázlata

a) kisnyomású alapgép, b) nagynyomású alapgép


A kisnyomású vontatott alapgépek (a) azonos kialakításúak, de különbözõ hosszméretben

készülnek. Tipusjelük K6, K10, K20, valamint KR6, KR20, atól függõen, hogy az alapgép

milyen nagyságrendű és csak szivattyúval látták-e el vagy radiálventillátor is van rajta.

A nagynyomású alapgépek (b) a kisnyomásúakhoz hasonlóan többféle tartállyal készülnak.

A kétfajta gép között a szivattyú, valamint a szerelvények kialakításában mutatkozik eltérés.

Az alapgép ventillátor nélkül (N típusváltozat) vagy ventillátorral ellátva (NA típusváltozat)

kerül forgalomba.

A 2, 3, 4 és 6 hengeres dugattyús szivattyú max. 6 MPa nyomással szállítja a hengerek

számától függõen a percenként 70, 105, 140, és 210 dm2 folyadékot. Így az igényeknek

megfelelõ változat könnyen kiválaszható. A 4 és 6 hengeres szivattyúk boxer elrendezésűek.

Attól függõen pedig, hogy melyik alaptípusba kerülnek , a ventillátor működtetéséhez

szükséges fõhajtóművel is felszerelik azokat. A közvetlenül a szivattyúhoz csatlakozó

nyomásszabályozó szelep hasadófóliás betéttel készül, amely max. 9 MPa nyomáshatáron

védi a szivattyút és a gépkezelõt az esetleges sérülésektõl. A szivattyú nyomása kézikerék

45

elforgatásával szabályozható. Az egység külsõ tartálytöltéssel, saját szivattyúval és

töltõinjektorral tölthetõ meg permetlével.

A traktorvontatású permetezőgépek egyik jellemző változata az axiálventillátoros,

kombinált porlasztású permetezőgép. Ezek napi teljesítménye a 150...200 hektárt is eléri.

Egyik változatának (Kertitox) vázlata az 51. ábrán látható.

51. ábra Traktorvontatású ventillátoros permetezőgép vázlata

(MTUR 164.old. 111,ábra)

Az ábrán szereplő számok jelentése:

1-axiálventillátor, 2-szóróív a szórófejekkel, 3-permetlétartály, 4-dugattyús szivattyú,

5-hajtómű, 6-szabályozóarmatúra, 7-kardántangely, 8-vonószerkezet

A ventillátor hajtása gyorsító áttételen keresztül négy fokozatban állítható. A gép gravitációs

úton vagy szívótömlőn keresztül tölthető fel. Permetezéskor a dugattyús szivattyú szállítja a

szórófejekhez a permetlevet, amelyet porlasztás után a ventillátor légárama szállít a

növényzetre. A szivattyú nyomása fokozat nélkül, a kipermetezett mennyiség

fúvókacserével szabályozható.

Tehergépkocsira szerelt permetező- és porozógép vázlata az 52. ábrán látható.

46

52. ábra Teherautóra szerelt permetező(a) és porozógép(b)


Az ábrán szereplő számok jelentése:

1-tartály, 2-szivattyú, 3-szabályozószerkezet, 4-motor, 5-ventillátor, 6-tehergépkocsi,

7-pótkocsi, 8-ventillátor, 9-portartály

A gépek permetezésre, porozásra vagy mikrogranulátum szórásárta alkalmasak. A

ventillátor légszállítóképessége 100.000 m3/s, a kilépő légsebesség elérhetiaz 56 m/s-ot. Ez

a légsebesség 30...50 m körüli penetrációt(behatolás a levegőbe) szolgáltat.

Elektrosztatikus permetezés

A permetezés fedettségének a javítására, a veszteségek csökkentésére a 80-as évekelején

több országban - így hazánkban is- kísérletek folytak az elektrosztatikus permetezés

bevezetésére.

A módszer lényege, hogy a permetcseppeket pozitív elektromos töltéssel látják el. Mivel a

föld negatív töltésű, így a benne gyökerező növények is vonzzák a cseppeket. Kisebb lesz a

veszteség, javul a fedettség és nemcsak a levélzet szinén, hanem a fonákján is.

A gépeken a cseppek elektromos feltöltésére korona, kontakt és induktív eljárást

alkalmaznak. Meglévõ gépek működési vázlatát az 53. ábra mutatja.

53. ábra Elektrosztatikus permetezõgépek vázlata

47

1-feszültségforrás, 2-nagyfeszültségű generátor, 3- elektróda, 4-szigetelés, 5-földelés

(MTUR 171.old 115.ábra)

A cseppek feltöltése 30...70 ezer voltos feszültséggel történik, azonban az amperszám igen

kicsi, így az esetleges áramütés nem okozhat súlyos sérülést.

A korona feltöltésnél a nagyfeszültség a permetkúpba benyúló elektródán jut a folyadékra.

Kontakt feltöltésnél a nagyfeszültséget közvetlenül a szórófejre illetve a permetlére

kapcsolják. Influencia töltésnél elektromos mezõben töltésmegosztás révén történik a

cseppek feltöltése.

Elsõ lépésben háti gépeket készítettek, majd traktoros gépek is készültek. Utóbbinál

problémaként jelentkezett a rendkívűl nagy feszültség vezetése nagyobb hosszon. Ez ui.

szigetelési problémaként jelentkezett. Emiatt a nagyobb munkaszélasségű traktoros gépek

nem tudtak tért hódítani. A szigetelés problémája a háti gépeknél elfogadhatóan megoldható

volt, így ezek eléggé el is terjedtek.

A francia Berthoud cég által gyártott kézi permetezõgépek elektrosztatikus változatát az 54.

ábra mutatja.

54. ábra Elektrosztatikus kézi permetezõ

(Saját rajz)

A tartályból a permetlé szabályozható nyíláson át a szórótárcsára ömlik. A nagyfeszültség itt

a tárcsán adódik át a permetlének. Erre a célra a tárcsára kereszt alakban ezüstözött fóliát

ragasztottak. A tárcsa fordulatszáma 4000...6000 ford/min. A motor áramerõssége 200...300

A. A nagyfeszültséget a permetezõ nyelében elhelyezett tápegység állítja elõ 8 db

zseblámpa rúdelembõl az egyenáram megszaggatásával és az így keletkezõ feszültség

feltranszformálásával, ami hasonló az autók gyujtásához szükséges nagyfeszültség

elõállításához. A földdel való jó kontaktust a földre lelógó lánc biztosítja. Zárlat esetén a

láncban mindössze 0,1...0,15 A áram folyik, ami alatta van a biztonságtechnika által

engedélyezett értéknek.

Az USA-ban repülőgépes elektrosztatikus gép kifejlesztésére is folytak kísérletek. Itt a fő

problémát az jelentette, hogy a pozitív elektromossággal feltöltött permetcseppeknek a

gépről való leválásakor az elektromos töltéseknél érvényes akció-reakció elv alapján a gép

48

negatív töltésű ionokkal töltődőtt fel. Ez a negatív töltés ionfelhő alakjában időnként

leszakadt a gép farkáról és haladt a föld felé. Ha a légáram összefújta a pozitív töltésű

permetfelhővel, akkor ezek még a levegőben a lehullás előtt semlegesítették egymást, ami

erősen rontotta permetezés hatékonyságát.

Az elektrosztatikus permetezésse világszerte a 70-es évek folyamán foglalkoztak intenzíven,

de az elméleti feltevések alapján várt eredmény a gyakorlatban elmaradt, így az iránta való

érdeklődés is erősen megcsappant. Ma nagyobb számban csak normál üzemre is

átkapcsolható háti gépeket alkalmaznak. A háti gépek árát kb. kétszeresére emeli, ha

elektrosztatikus szerelvénnyel is ellátják.

A GATE Mg.Géptani Intézet két oktatójának (Soós Pál és Petróczki Károly) 1982-ben

hivatalos kiküldetés keretében volt módja tanulmányozni az NSZK-ban, a Rodenstein cég

Landshutban lévő üzemét, ahol az elektrosztatikus permetezéssel kapcsolatos kísérletek

folytak. Az akkori Mechanikai Művek által finanszírozott tanúlmányút azzal a céllal jött

létre, hogy az MM-ben az olajkályhák gyártásának erős visszaesése következtében

felszabaduló gyártási kapacitást esetleg egy itthon kifejlesztendő elektrosztatikus permetező

gép elkészítésében hasznosítsák. A tanulmányútról készült jelentés számos szerkezeti részlet

mellett tartalmazta a fejlesztéssel kapcsolatos főbb tennivalókat is. A munka azonban az

Intézeten kívűlálló okok miatt az MM-ben nem indult meg, pedig a telefongyártásban és

különféle elektrónikus hadiipari termékek gyártásában nagy tapasztalattal rendelkező MM-

ben ehhez minden feltétel adott volt.

Később a Debreceni Mezőgép Vállalat foglalkozott e gépek fejlesztésével, és próbadarabok

is készültek. Az elterjedést a már említett okok itthon is gátolták.

A permetlé elõkészítésének gépei

A földi permetezõgépeket és a repülõgépeket permetlékeverõ tartályokból töltik fel. A

keverõtartály lehet a tábla szélén telepített stabil vagy szállí1tó járműre szerelt mobil

kivitelű. Repülõgépekhez csak az elõbbi felel meg. Mindkettõvel, de különösen a mobil

keverõtartály alkalmazásával jelentõsen csökkenthetõ a keverésre és áttöltésre fordított idõ.

A minimálisan 5 t teherbírású pótkocsira szerelhetõ keverõ-töltõ berendezés(Pemix-1001)

működési vázlata az 55.ábrán látható.

55.ábra Tehergépkocsira szerelt permetlékeverõ-töltõ berendezés(Pemix-1001)

(Mg II. 106.old. 64.ábra)

A Pemix-1001 keverõ-töltõ gépena 3000 dm3-es víztartály mögött helyezkedik el a két-

egyenként 300 dm3-es- keverõtartály. A keverõberendezés a tartály alján van. A vízszállító

centrifugálszivattyú teljesítménye 1000 liter/ min. A vele egy tengelyen lévõ törzsoldat-

szivattyú teljesítménye 82 liter/min. A szivattyúkat egy hidromotor hajtja. A

49

hidraulikarendszer olajszivattyúját a TLT működteti. Túlterhelés ellen biztonsági szelep védi

a berendezést.

A centrifugálszivattyúhoz egy csapon keresztül gravitációs úton jut a víz. A szivattyú a vizet

egy elforgatható konzolos csövön át nyomja a keverõkocsi mellé álló permetezõgépbe. A

nyomócsõben áramló vízhez azonban egy cserélhetõ fúvókán keresztül a csavarszivattyú

benyomja a törzsoldatot, így a permetezõgépbe végsõ soron a megfelelõ keverési arányú

permetlé kerül.

A centrifugálszivattyú nyomócsövérõl a törzsoldattartályok felváltva vízzel tölthetõk fel. A

feltöltés és a leeresztés párhuzamosan folyik. Ügyelni kell a két háromállású csap megfelelõ

helyzetű állítására. A hatóanyagot a kb. 1/3 részig megtelt törzsoldattartályba töltik be, hogy

az oldat a teletöltésig jól elkeveredjen vízzel. A törzsoldat mennyisége a fúvóka cseréjével

változtatható.

Légi növényvédelmi gépeknél a permetlé a szükséges nagy koncentráció miatt a

keverõtartályban készül.

Permetezõgépek beállítása

A permetezőgépek beállításának leírása általában benne van a gép kezelési utasításában, de

ezen kívűl is kaphatók a beállítással kapcsolatos általános utasításokat tartalmazó részletes

leírások. Mindezek ellenére szükségesnek tartjuk a gépek beállításával kapcsolatos

tudnivalók közelebbi megismerését, mert a gépek helyes beállítása nagyon fontos.

Különösen érvényes ez arra az esetre, amikor nagy területeket kell bepermetezni, ahol a

gépek helytelen beállítása milliós károkat okozhat.

A növényvédõszerek kijuttatása akkor megfelelõ, ha a növényvédõszer a permetezett

felületen

egyenletes elosztásben,

az elõírt mennyiségben,

megfelelõ fedettségben jut ki a növényzetre.

Ha ez a hármas követelmény nem teljesül, a következõ problémák fordulnak elõ:

nincs megfelelõ biológiai hatás,

a permetlé túladagolásakor perzselés keletkezik,

a szermaradványok meghaladhatják az engedélyezett mértéket, ezért a terményt hatósági

eljárás alapján meg kell semmisíteni.

A gépbeállítás elvégzéséhez ismerni kell a következõket:

az egy hektár területen felhasználásra kerülõ meghatározott koncentrációjú permetlé

mennyiségét(folyadékfelhasználási norma)

az üzemeltetõ erõgép haladási sebességét a különbözõ sebességfokozatokban,

a permetezõgép lehetséges beállítási lehetõségeit és azok értékeit a kezelési utasítás

alapján.

A permetezõgépek beállításához szükséges eszközök:

az erõgép kezelési utasítása az egyes sebességfokozatokhoz tartozó névleges haladási

sebességek megállapítása céljából,

a kezelési utasítás a különbözõ szórásteljesítmények beállítási lehetõségeinek

kiválasztása végett,

2 db 10 dm3 űrtartalmú, 0,5 dm3 -es pontosságú kalibrált mérõedény,

1 db legalább 25 m hosszú mérõszalag,

1 db stopperóra,

50

a szórófejek egyenlõ szórásteljesítményének megvizsgálása céljából 50 db 2 kg-os

nylonzacskó,

a szántóföldi gépek keresztirányú szórásképének megvizsgálásához mérõpad.

A szórásteljesítmény kiszámítása

A szórásteljesítmény a következõ kifejezéssel számítható:

q

Q B vdm s)h

. .( /

3600

3

ahol

Q (dm3/s) - a hektáronként elóírt folyadékmennyiség (folyadékfelhasználási norma,

kiszórási dózis),

B (m) munkaszélesség,

vh (km/h) a gép tényleges haladási sebessége, amit a táblán végzett méréssel kell

megállapítani

A fenti formula átrendezéséval bármelyik tényező kifejezhető.

1.Példa

Milyen szórásteljesítményre kell a gépet beállítani a következő adatok esetén?

Q = 500 dm3/ha, B = 6 m, vh = 8,3 km/h.

q dm s)

500 6 8 3

360000 69 3. . ,, ( /

2.Példa

Az alábbi ismert beállítási értékek mellett mennyi lesz a folyadékfelhasználási norma?

q = 0,83 dm3 /s, B = 12 m, vh = 4,7 km/h

Q dm ha 36000 0 83

12 4 7529 78 3. ,

. ,, ( / )

Szántóföldi szórókeretnél a munkaszélességet a bepermetezett sáv egyoldali ráhagyással

csökkentett értéke adja. Gyümölcsösben és szőlőben -ha a gép soronként jár- a sortávval

egyenlő. Több sor esetén annak többszöröse.

A beállítás műveletei

A beállítás műveletét általában a következő lépésekben végzik:

- a haladási sebesség kiválasztása és ellenőrzése,

- a szórásteljesítmény beállítása

- húzatási próba végzése,

- a szórógerenda talaj fölötti magasságának beállítása,

- a szóráskép ellenőrzése.

Az első négyet minden permetezés előtt el kell végezni, a szóráskép ellenőrzését pedig

legalább évente egyszer.

A haladási sebesség kiválasztása és ellenőrzése

A teljesítmény növelése szempontjából lényeges, hogy az adott talajviszonyok mellett

alkalmazható legnagyobb haladási sebességet válasszuk ki.

Ezt vízzel töltött géppel végzett szántóföldi méréssel állapítjuk meg. A táblán mérjünk ki

100 métert. A traktort kapcsoljuk abba a sebességfokozatba, amely a táblán megfelelőnek

létszik. Stopperórával mérjük meg, hogy a bekapcsolt szórószerkezettel, teljes gázzal haladó

gép a 100 métert hány másodperc alatt teszi meg. Az idő ismeretében a sebesség

kiszámítható. Pl. ha 100 m ideje 40 s, úgy 100:40 = 2,5 m/s = 9 km/h tényleges haladási

sebességgel számolhatunk.

51

Ennek a mérésnek az elvégzése azért fontos, mert a traktor kezelési utasításából kivett

sebesség és a terepviszonyoktól is függő valóságois sebesség között jelentős eltérés lehet.

A szórásteljesítmény beállítása

A lehetséges haladási sebesség, a folyadékfelhasználási norma és a munkaszélesség

ismeretében az előzőek alapján számítsuk ki a szükséges szórásteljesítményt!

Ezután a gép kezelési utasításából állapítsuk meg a szórásteljesítmény beszabályozásának

módját.

A legtöbb növényvédelmi gépen a szórásteljesítmény szabályozása a nyomásszabályozó

szelep beállításával és a géphez tartozó szórófejsorozatok beszerelésével történik(56.ábra).

56.ábra Vázlat a permetezőgépek beállításához


Tee-Jet és más réselt rendszerű szántóföldi szórófejeknél esetenként az utáncsepegést gátló

szűrővel egybeépített golyósszelep-sorozatok cseréje is szükséges.Előfordulhat, különösen a

fokozatokban történö nyomásállításkor, hogy a szükséges szórásteljesítményt csak

megközelíteni tudjuk. Ilyenkor az általunk megkívánt szórásteljesítményhez legközelebb eső

értéket állítsuk be.

Húzatási próba

A húzatási próbát 1/4 hektárnak , azaz 2500 m2 -nek megfelelő területen célszerű elvégezni.

A húzatási próbánál a gép egy olyan téglalapot permetez be, amelynek területe 2500 m2, és

rövidebb oldala egyenlő a gép munkaszélességével. A szükséges húzatási hosszot úgy

kapjuk megkapjuk, ha a 2500 négyzetmétert elosztjuk a munkaszélességggel. Ez lesz az 1/4

hektár bepermetezéséhez tartozó úthossz(57.ábra)

52

57.ábra A húzatási próba területe

(AGROTRÖSZT füzetecske)

A permetezésre kerülő táblán mérjük ki ezt a távolságot. Kalibrált 10 dm3 -es mérőedény

segítségével állapítsuk meg, hogy a gép tiszta vízzel feltöltött tartályának térfogatából ezen a

szakaszon hány litert szórt ki a gép. Gondoljunk itt az autóknál szokásos "rátankolásra", ami

egy adott út megtétele után a fogyasztott mennyiség meghatározására szolgál.

A húzatási próba elvégzése után a hiányzó folyadékmennyiséget a mérőedénnyel pótoljuk,

és így aránylag pontosan megállapítható az általunk kimért 1/4 hektár területre ténylegesen

kiszórt folyadék. Természetesen ennek négyszerese lesz az 1 hektárra vonatkozó

folyadékfelhasználási norma.

3.Példa

Ha a munkaszélesség 11 méter, akkor az 1/4 hektár lepermetezéséhez szükséges út hossza

2500/11 = 227 méter.

Ezen az úton pl. 350 dm3 /ha folyadékfelhasználási norma mellett, ha a beállítás jó:

350/4 = 87,5 dm3 folyadéknak kell elfogyni.

Ha ettől eltérést tapasztalunk, ezt kis mértékben kiegyenlíthetjük a nyomás szabályozásával.

Ha az előre kitűzött érték további megközelítésére nincs lehetőség(pl. fokozatonkénti a

nyomásszabályozás) és az eltérés nem nagyobb 15%-nál, akkor a ténylegesen kiszórt

permetlé mennyiségét vegyük figyelembe.

Fontos, hogy az egy hektárra kiszórt permetezőszer mennyisége a szer használati

utasításában megjelölt határok között maradjon.

Ha tömény, olajos vivőanyagú, nagy viszkozitású szert alkalmazunk, akkor a kiszórt

mennyiség a húzatási próbánál alkalmazott tiszta vízhez képest jelentősen eltérhet, ezért a

beállított értékeket az első tartály permetlé kipermetezésénél ellenőrizni kell.

A szórógerenda talaj fölötti magasságának beállítása

A mennyiségre való beállításon kívül a szórógerenda talaj fölötti magasságát is be kell

állítani.

A helyesen beállított magasságnál a szórófejek permetkúpjai kis túlfedéssel éppen

összeérnek.

A szórógerenda párhuzamos legyen a talajjal. Ferdén álló gerendánál ui. a földhöz közeli

vége felé eső szórófejek hatósugara nem ér össze, ezért bepermetezetlen sávok

maradnak. A nagyobb baj azonban abból származhat, hogy a keskenyebb sávokon

felületegységre több permetlé jut, ami perzselést okozhat.

53

A szóráskép és a szórásegyenletesség ellenőrzése

Szántóföldi gépeknél a keresztirányú szóráskép megállapítása bordás próbapadon,

mérőedények segítségével végezhető. A keresztirányú szórásegyenletesség max. 15%

lehet. A próbapadon végzett mérés menetét itt most részletesen nem ismertetjük, mert az a

tantárgy gyakorlati anyagát képezi .A mérés vázlatát az 58.ábra szemlélteti.

58.ábra A keresztirányú szórásképvizsgáló próbapad

(AGROTRÖSZT füzetecske)

A szóráskép ellenőrzését a gazdaságok általában nem végzik rendszeresen, pedig erre a célra

sorozatban gyártott vizsgáló-padok vannak forgalomban. Célszerű lenne minden

permetezőgépet évenként ellenőrizni, ui. a szórásképnek már egészen kismértékű romlása is

nagy kárt okozhat. A szórásképet illetően a gazdaságok általában ráhagyatkoznak a gépet

gyártó vállalatra, ahol a forgalomba hozatal előtt minden gépnek megállapítják a szórásképét

és a gép csak akkor hagyhatja el a gyárat, ha a szóráskép elég egyenletes.

Üzemeltetés közben azonban a gépen különböző deformációk állhatnak elő, sérülhetnek ill

megkophatnak a szórófejek.

Ezért lenne fontos, hogy a permetezőgépekről a személyautókhoz hasonlóan évenként "zöld

kártyát" állítsanak ki a gazdaságok saját maguk a saját részükre. Ezt rendelkezéssel nem

igen lehet szabályozni, de a nálunk is egyre nagyobb teret hódító bérvállalkozások

valószínűleg rákényszerülnek majd erre, főleg akkor, ha valamilyen egyszerű ellenőrző

módszert fognak bevezetni, és ennek birtokában a megbízó kifogást emelhet a munka

minőségét illetően.

Az 59.ábra egy Tee Jet szórófej kifúvónyílásának kinagyított képét mutatja új(A), kopott(B)

és sérült(C) állapotban. Az ábrán jól kivehető az okozott elváltozás. A 60.ábra az A-B-C

nyílásokhoz tartozó szórásképeket szemlélteti. Az ábra jól érzékelteti a kopás és a sérülés

által előidézett szórásegyenlőtlenséget.

54

59.ábra Szórónyílás kinagyított képe új(A), kopott(B) és sérült(C) állapotban


60.ábra Új (A), kopott (B) és sérült (C) szórófejek szóráseloszlása


A hosszirányú szórásképet a haladási irányban előálló szórásváltozás jellemzi. Haladási

irányban a permetlé eloszlás akkor egyenletes, ha a nyomás és a haladási sebességet állandó

értéken tartjuk. Különösen lejtős területek permetezésénél gyakori a sebesség ingadozása a

haladási iránytól függően(lejtőn felfelé, vagy lefelé).

A hosszirányú egyenletességet rontja a szórógerenda előre-hátra lengése is, amit a lehető

legkisebbre kell szorítani.

Gyümölcsösökben a szórásképet egyelőre csak szemrevételezéssel becsülik. A fa

lombozatának megfelelő szóráseloszlás biztosítása céljábol a felső, a középső és az alsó

helyeken különböző szórólapkákat helyeznek el.

Itt megjegyezzük, hogy a Nyiregyházi Mezőgazdasági Főiskolán a 80-as évek elején

kísérleti céllal elkészítettek egy berendezést, amely fapermetező szórószerkezettel felszerelt

gépeknél a permetlé eloszlásának a mérésére volt alkalmas. A permetlevet egy függőleges

lemezfal fogta fel. amelyen keresztben enyhe lejtésű elvezető csatornák voltak. Ezekből a

csatornákból kivezetett permetlevet üveghengerekbe felfogták, ami támpontul szolgált a

függőleges szóráseloszlás egyenletességének a megállapításához.

Porozógépek, granulátumszórók, sávos kezelésre szolgáló gépek és adapterek

beállítása

A szilárd anyagok kiszórására szolgáló eszközök beállítása elvileg azonos a

permetezőgépekével, és a megadott összefüggések értelemszerűen alkalmazhatók. Ezeknél

az anyagoknál a vegyszerfelhasználási norma mértékegységét kg/ha-ban, a

szórásteljesítményé pedig kg/min-ben szokták megadni.

Sávos kezelés esetén a gép tényleges munkaszélességét az egy munkamenetben kezelt

sávok szélességének összege adja meg.

Permetezőgépek üzemeltetése

A szántóföldi permetezőgépeket a táblán egymás melletti húzásokban, vetélőszerű járatással

üzemeltetik. A csatlakozóhúzások helyét a sorkultúráknál a sorok alapján jelölik ki. A

növény nélküli talajfelület, a gabonatábla vagy gyepterületek permetezésekor a

55

habnyomjelzőhöz igazodva halad a traktor a szomszédos húzásban. Ennek hiányában az

egymástól munkaszélességnyire lévő keréknyomok szolgáltatják az irányt a traktorosnak.

Utóbbi esetben, mivel messze van az irányt mutató keréknyom, ezért gyakran előfordul a

túlfedés vagy kihagyás.

Gondoskodni kell arról, hogy az üres permetezőgépek feltöltésére mindig ott álljon a tábla

szélén az üzemkész keverő-töltő kocsi.

A habnyomjelző működési vázlatát a 61. ábra szemlélteti.

61.ábra A habnyomjelző működési vázlata


A habnyomjelző 5...20 méterenként 0,2...0.3 liter habanyagot adagolnak a talajra, ami

30...40 percig is jól látható. A habanyagot két tartályban tárolják, ami sűrített levegő

hatására csővezetéken át jut ki a talajra. A működtetéshez 0,2 MPa levegőnyomás

szükséges, amit a kompresszor hol az egyik, hol a másik tartályban hoz létre. A hab egy

hullámos gégecsőben gyűlik össze és saját súlyánál fogva jut a talajra.

Munka- és egészségvédelmi szabályok

Permetezőgépek üzemeltetésekor az egészségvédelmi és biztonsági előírásokat szigorúan be

kell tartani. A gépkezelőket a szükséges felszereléssel el kell látni, munka és

egészségvédelmi oktatásukról gondoskodni kell.

A legfontosabb szabályok a következők:

növényvédő szerekkel csak 18 évesnél idősebb betanított vagy szakmunkás férfi dolgozó

végezhet munkát,

a munka során használni kell a védőfelszerelést,

étkezni, dohányozni munka közben tilos, szeszes ital fogyasztása pedig szigorúan tilos,

minden munkacsapatban legyen legalább két toxikológiai segélynyújtásra alkalmas

személy,

a munkacsapat vezetője legyen tisztában -az elsősegély mellett- az egyéb szükséges

intézkedésekkel is(orvos értesítése, hatósági bejelentés stb.),

a maradék szert meg kell semmisíteni,

a permetezett területen a mérgezési veszélyt táblákkal jelezni kell,

a permetezett területen a várakozási időn belül semmiféle munka nem végezhető.

Mindezek mellet még ajánlatos áttanulmányozni a vegyszeres növényvédelemmel

kapcsolatos utasításokat is.

Repülőgépes növényvédelem

A repülőgépes permetezés elindítása Alfred Zimmermenn német erdész nevéhez fűződik,

aki 1911-ben szabadalmat jelentett be repülőgépek mezőgazdasági alkalmazására. Tervét

azonban nem tudta megvalósítani, mert nem állt rendelkezésre megfelelő repülőgép.

56

Az I.Világháborúban jelentősen fejlődött a repülőgépipar, így a háború után már megfelelő

repülőgépek és képzett pilóták álltak rendelkezésre. A pilóták még örültek is, hogy

leszerelésük után munkát találtak a mezőgazdaságban.

Repülőgépek első gyakorlati alkalmazására 1921.-ben került sor. Az USA Ohio államában

ekkor nagy pusztítást végeztek a hernyók. Az ellenük való földi védekezés nem volt sikeres.

Egy Curtiss JN-6H(Jenny) típusú repülőgép oldalára, a megfigyelő ülése mellé egy 45 kg

kapacitású, fenékürítős fémtartályt szegecseltek. Az első teherfelszállást John Mac Ready

pilóta végezte. A porozást 2...3 m-rel a fák fölött végezték, a szórás 54 másodpercig tartott.

A kísérlet eredményes volt.

A huszas évek végén került sor a repülőgépes növényvédelem első próbálkozásaira az

akkori SZU-ban is. A repülőgépek alkalmazásához nagy összefüggő táblák kellenek, ami

akkoriban csak az USA-ban és a SzU-ban volt meg. Helikopterek első alkalmazására az

USA-ban 1937-ben, a SzU-ban 1939-ben került sor. A 30-as évek folyamán a világ más

országaiban is megkezdődött a repülőgépes növényvédelem.

A rendelkezésre álló adatok alapján jelenleg a világon mintegy 30 ezer légi jármű dolgozik a

mezőgazdaságban. A bepermetezhető terület kb. 300 millió hektárt tesz ki. A gépeknek

mintegy 10...15%-a helikopter. Az említett két nagy országon kívűl jelentős géppark van

még a következő országokban: Kanada, Mexikó, Argentina, Új-Zéland.

Hazánkban az első repülőgépes permetezésre 1953-ban került sor. A szovjet Aeroflot Po-2

típusú repülőgépe burgonyakártevők elleni porozást végzett. A következő évben már 5

repülőgép dolgozott szovjet pilótákkal. A gépek 9000 ha-on végeztek növényvédelmi

munkát. 1959-ben megalakult a Repülőgépes Növényvédelmi Állomás(RNÁ), amivel

dinamikus fejlődés vette kezdetét. 1968-ban Nyiregyházán, főiskolai szinten megkezdődött a

repülőgép-vezető képzés, ami azóta is működik. A repülőgépes növényvédelem

tananyagának, jegyzeteinek megírása Varga Lajos (Nyiregyházi Főiskola) nevéhez fűződik.

Alkalmazási területek:

növényvédelem: permetezés, porozás, ködképzés, granulátumszórás,

műtrágyázás,

vetés,

egyéb munkák: defóliálás, deszikkálás, légi fényképezés mezőgazdasági célokra,

szállítás, erdő és bozóttüzek oltása, állatok terelése, vadszámlálás, madárriasztás,

hasznos rovarok kijuttatása,

A munkák döntő hányadát a növényvédelem és a műtrágyázás teszi ki.

A repülőgépes növényvédelemnek legfőbb előnye a földi gépekét sokszorosan meghaladó

területteljesítmény, ami abban nyilvánul meg, hogy egy légi óra alatt a gépek átlagosan

100 - 130 hektárt tudnak bepermetezni és munkájuk minősége is megfelelő.

Részletesebben az előnyök a következők:

- nagy területteljesítmény,

- függetlenek a sortávtól, a növénymagasságtól,

- optimális időpontban alkalmazhatók,

- kevés folyadékmennyiséggel dolgoznak,

- munkájuk nem függ a talajviszonyoktól,

- gyorsan átcsoportosíthatók.

A helikoptereknek a fentieken túl külön előnyeik is vannak:

- a munkasebesség optimálisra választható,

- jol tudja követni a felszín domborzatát,

- kicsi a le és felszállás helyigénye,

- a rotor légárama elősegíti a permetcseppek behatolását a lombozatba

A légi járművek hátrányai:

57

- munkavégzés csak megfelelő meteorológiai viszonyok között lehetséges,

- repülőtérre van szükség,

- a földi gépekénél nagyobb az elsodródás veszélye,

- eddigi hazai kalkulációk szerint alkalmazásuk drágább mint a földi gépeké.

Itt megjegyezzük, hogy a repülőgépes permetezés igen veszélyes munka. A pilótának

140...200 km/h sebességgel kell repülnie és mindössze 2..3 m magasságban a talaj vagy a

fák fölött. A pilótára nézva a táblák végén lévő fák, kazlak, vagy a a nagyfeszültségű

villantvezetékek és minden jobban kiemelkedő létesítmény nagy veszélyt jelent.

Permetezést ill. porozást végző repülőgép vázlatát a 62.ábra szemlélteti.

62.ábra Növényvédelmi repülőgép(AN-2)

a) permetezőszerelvénnyel, b) porozószerelvénnyel

(MG II. 114.old 66.ábra)

Az ábrán látható AN-2 típusú repülőgép 9 hengeres 736 kW-os csillagmotorral készül. A

merevszárnyú kétfedeles repülőgép permetezésre, porozásra és műtrágyaszórásra alkalmas.

A szerelvények működése:

A centrifugálszivattyút hajtó légcsavar repülés közben 160 km/h sebességű repülés esetén

kb. 4000 ford/min fordulatszámmal forog. A szivattyúhajtó légcsavar pneumatikus szeleppel

fékezhető., illetőleg ki- és be kapcsolható. A nyomóvezetékbe épített szelep zárásával

megszünik a folyadék szórócsőbe vezetése, de ha működik a szivattyú, a folyadék a

vegyszertartályba áramlik vissza, s ott keveri a permetlevet. A szórócső hossza 15 m. A 80

db réses szórófej különböző átmérőjű furattal ellátott szórósapkával szerelhető fel, ami által

a kijuttatott folyadék mennyisége is változtatható. A szórófejek csöpögésgátlóval készülnek.

58

A porozóberendezés működtetéséhez csupán a permetezőszerkezetet kell a gépről leszerelni.

Ilyenkor a tartályt keverőszerkezettel, adagolóberendezéssel és a hozzá csatlakozó

szórócsatornával kell ellátni.

Repülőgép és helikopter látható három képben a 63. és 64.ábrán.

63.ábra Növényvédelmi repulőgép (AN-2, Antonov)


64.ábra Növényvédő helikopter(Ka-26)


A KA-26 (Kamov) helikoptert két háromlapátos rotor hajtja, amelyeket ugyancsak két,

egyenként 240 kW-os motor működtet. A permetezésre és a porozásra, illetve a

59

műtrágyaszórásra azonos tartály szolgál. A 800 literes tartályba a nyíláson vagy

csővezetéken át 400...600 kg tömegű szilárd vagy folyékony vegyszer tölthető.

A 64/a ábrán növényvédő repülőgép látható munka közben

64/a ábra Növényvédő repülőgép munka közben

Permetcseppek sebességének mérése

Repülőgépes permetezésnél a szóráseloszlást a szórás várható szélességében a talajra

lerakott tesztlapokkal tudják megállapítani. A tesztlapokból a ráhullott mennyiség

megállapítható.

A repülőgépről kiszórt permetfelhőt szabad szemmel jól lehet látni, így annak sodródása

figyelemmel kísérhető. Annak érdekében, hogy a permetcseppeknek a levegőben való

mozgását, a csepp sebességét és pályáját meg tudjuk állapítani, az USA -ban kidolgozták a

Doppler-elvre alapozott lézeres sebességmérési módszert , amit az ottani szakirodalom

LDV(Lézer-Doppler-Velocimeter) néven említ. Erről a kísérletről a Transaction's c.

szaklapban találunk leírást(A.D.Zalay et al.:Measurement of Airborn Spray with a Laser

Doppler Velocimeter, Transaction's 1980.548 p(N.3).

A mérés vázlatát a 64/b ábra szemlélteti.

60

64/b ábra A permetcsepp sebességének a mérése lézeres eljárással(LDV, USA. 1980)

(Soós vázlat)

Az eljárás lényege a következő:

A permetléhez 1,2% magnéziumszulfátot és metylén kék festőanyagot. A tábla szélén álló

mérőkocsiból a permetfelhőre ráirányítják az állandó hullámhosszúságú lézersugarat, ami a

cseppben lévő fémről, a magnéziumról visszaverődik, és visszajut a kibocsátó helyhez. A

Doppler-elv alapján a kimenő és a visszavert sugár hullámhosszában mutatkozó

különbségből meg lehet állapítani a csepp sebességét és mozgásirányát. A kimenő és a

visszavert lézersugarak hullámhossza közötti különbség aszerint, hogy a csepp a műszerhez

közeledik vagy távolodik, lehet pozitív(+) vagy negatív(-). Ha nulla körül van a különbség,

akkor a csepp esési iránya függőleges. Kis különbséghez kis sebesség, nagy különbséghez

nagyobb cseppsebesség tartozik.

A mérések adatai:

Repülési magasság h = 3 és 10 m, nyomás p = 276 kPa, dózisok q = 127, 137 és 141 liter/

min, Rep. sebesség v = 168 km/h. A fedettségmérő filmeket a repülés vonalától jobbra-balra

640 m-ig rakták le egymástól 2 m távolságban. Ezzel a módszerrel igen pontosan

kimutatható volt a cseppek eloszlása. A cseppek sebességét a lézeres műszer mutatta. A

műszer alkalmas a csepp helyzetének a megállapítására is.

Megjegyzésem: A pemetcseppek esésének matematikai elemzése az Elméleti jegyzet (30

részes) 3. Feladat: Permetcseppek esése és elsodródása c. alatt található

Csávázógépek

Minden olyan vetőmagkezelési módszert és eljárást, amely a termény gomba- , férgek- és

rágcsálók elleni védelmét szolgálja, csávázásnak nevezünk. Tágabb értelemben csávázásnak

tekinthető a sugárzásos vetőmagkezelés is. Ezek alapján a csávázás a következőképpen

csoportosítható:

Kémiai eljárások:

- gáznemű anyagokkal(gázosítás),

Folyadékokkal

- nagy(100...200 dm3/t) folyadékmennyiséggel végzett áztatva csávázás,

- közepes(10...40 dm3/t)-val végzett nedves csávázás,

- kis(1...10 dm3/t)-val végzett párás(panogén) csávázás,

Szilárd anyagokkal

- (2...20 kg/t) porcsávázás.

Termikus eljárások

61

- hevített levegővel,

- meleg vízzel,

- infravörös sugárral.

Besugárzó eljárások

- ultrahangos,

- ultraibolya-sugárral végzett,

- gamma izotóppal végzett eljárás.

Inkrusztálás

A különböző hatóanyagokat több rétegben visszük fel a magra.

Izotóp sugárkert

A GATE Növénytermesztés gépei tanszékén 1961-ben kezdték meg a sugárkertek

tervezését. A sugárkert akkor még világszerte ujdonságnak számított. Az USA-ban,

Svédországban, Japánban, Izraelben, valamint a volt Csehszlovákiában és a SZU-ban

működtek sugárkertek. A csehszlovákiai sugárkert Kassán volt, az ottani orvosi egyetem

kísérleti terén.

A tanszék által készített tervek alapján1965-ben két -"gamma izotóppal" működő-

sugárkert készült el. Az egyik Gödöllőn a GATE, a másik Szigetcsépen a Kertészeti

Egyetem kísérleti terén épült meg. A tervezést Soós Pál docens végezte, a kivitelezést Perge

Kálmán adjunktus irányította. A témafelelős Lehoczky László egyetemi tanár, tanszékvezető

volt. A sugárkertek még ma is üzemképesek. /A sugárkerteket 40 évre engedélyezték, ami

2005-ben lejárt, így mindkettőt leszerelték. A leszerelési munkálatokhoz elkérték az eredeti

rajzaimat és ismertettem az általam tervezett ólomkonténer adatait/

Akkori ismereteink szerint ez volt a világon a 10. és a 11. izotóp sugárkert. Radiológiai

kérdésekben az IPARTERV Radiológiai Osztálya volt a tanszék segítségére.

Növények besugárzásával már a 30-as években foglalkozni kezdtek. Cél volt a mesterséges

mutációk előállítása azért, hogy nagyobb hozamú fajtákat hozzanak létre és javítsák a

növények egyéb sajátosságait is, pl. rezisztencia a betegségek ellen stb. Az első

vizsgálatokat ionizált sugarakkal, majd röntgensugarakkal végezték.

Abban az időben a világban -de főleg a nagyhatalmak országaiban- végbement intenzív

atomkutatás eredményeinek köszönhető, hogy a mezőgazdaságban is alkalmazhatóvá vált az

izotóp.

A sugákert helyszínrajza a 65.ábrán látható.

62

65.ábra Gamma izotóppal működő sugárkert helyszínrajza(Gödöllő,1965)

(Zöld ATE kiadv. 325,old. 2.ábra)

A 65.ábrán szereplő számok jelentése:

1-földsánc, 2-kezelőhelyiség, 3-vízvezeték, 4- zsilipkapu, 5-drótkerítés, 6-kezelőhelyiség

belső világítása, 7-üzemelést jelző és térvilágító lámpák, 8-lámpák vezetéke, 9-betonlap,

10-kötélvezetés oszlopai, 11-kötélvezető akna, 12-sugárágyú, 13-elektromos jelző-és

ajtóreteszelő vezetéke, 14-kontroll parcella

65/a ábra A sugárkert ólomkonténerének metszetrajza

A 65/a ábrán lévő számok jelentése:

Bronz izotóptartó tok, 2-furatzáró ólomrúd, 4-mozgó dugó, 5-dugóemelő fül, 6-zárósapka

szállításhoz, 7-konténeremelő, 8-vízelvezető cső, 9-jelzőgörgő, 10-végálláskapcsoló,

11-dugóvezető henger, 12-külső védőhenger

A környezet védelmére szolgál a kb 3 m magas G alakú földtöltés. Az izotóp a /12/ jelzésű

helyen lévő konténerben van elhelyezve. A kert metszeti rajza a 66.ábrán látható.

63

66.ábra Az izotóp sugárkert metszeti rajza

(Zöld ATE kiadv. 325,old. 4.ábra)

A 66.ábrán lévő számok jelentése:

1-sugárforrás, 2-védősapka, 3-betonalap, 4-kötélvezető cső, 5-csőtartó oszlop, 6-beton

oszloptalp, 7-jelzőberendezés vezetékei, 8-9-14 terelőgörgők, 10-kötélbuktató akna, 11-

betonvályú, 12-vezetőgörgők, 13-elektromos jelzővezeték, 15-kézi csőrlő, 16-a létesítmény

makettje

A sugárforrás egy kobalt 60-as izotóp(60Co) hengerecske, aminek az átmérője 10 mm, és

ugyanennyi a magassága is. A sugárforrás a konténerben elhelyezett, de onnan kiemelhető

ólomdugóban van elhelyezve. A konténer belseje ólommal van kiöntve, úgyszintén a dugó

is. A mintegy 66 kg súlyú dugó mozgatása a sáncon kívűl elhelyezett kezelőházban lévő

drótkötél csőrlővel történik. A kezelőt a sugárzás ellen a földsánc védi. Ha az izotóptartó

dugó be van süllyesztve a konténerbe, úgy a nagy biztonságra tervezett ólomréteg védelmet

nyujt, amire szükség van ahhoz, hogy a konténert sugárveszély nélkül szállítani lehessen, de

szükséges akkor is, amikor a földsáncon belül tartózkodik valaki. A kobalt besugárzását a

SzU-ban végezték , átszállítás után a Központi Fizikai Kutatointézetben (KFKI) tárolták,

ahonnan az egyetemi helyszínre szállították.

A "friss" sugárforrás dózisteljesítménye 1 m távolságban 158 röntgen/óra, 30 m távolságban

már csak 0,17 röntgen/óra. A kobalt felezési ideje 5,25 év. A sugárzás olyan erős volt, hogy

a közvetlen közelében minden növény megbarnult, mintha megperzselődött volna. A

távolabbi helyeken azonban bizonyos sugárdózis hatására a növények erőteljes fejlődést

mutattak. A kertben a csirázóképesség növelése céljából magvak besugárzása is folyt. A

kukorica csirázóképessége egyes fajtáknál 5..10 %-kal is megnőtt a besugárzás hatására. A

Szilas Mg. Tsz. megbízásából eredményesen végezték gyógynövények besugárzását is. A

Digidálisból pl. több hatóanyagot lehetett kinyerni, ha az rendszeres sugárzásnak volt

kitéve.

A gamma izotóp alkalmas a penészgombák elpusztítására, ezért burgonya és egyéb

rothadásnak kitett növények tárolóhelyén is alkalmazható.

A besugárzott növényzet ill élelmiszer emberi és állati fogyasztásra alkalmas. Az élő

emberre a gamma sugarak nagy veszélyt jelentenek, mert rontja a vérképet, elsorvasztja a

csontvelőt, és impotenciát okozhat. Ezek, de főleg az utóbbi miatt az egyetemi sugárkertet a

kollégiumtól a lehető legmesszebb kellet telepíteni.

A csávázógépekkel szemben támasztott követelmények

- a gabonaféléken kívűl alkalmas legyen valamennyi szántóföldi és kertészeti vetőmag

csávázására,

- nedves és porcsávázásra egyarány alkalmas legyen,

- a fertőtlenítő hatás érjen minden vetőmagot és terjedjen ki azok teljes felületére, hézagaira

- a csávázott vetőmagot szárítás nélkül lehessen tárolni,

- a gép lehetőleg együtt dolgozhasson magtisztító géppel is,

64

- az ártalmas csávázószerek ne veszélyeztessék a kezelőt.

Folyamatos csávázógépekkel dolgozva a szárítás csak akkor mellőzhető, ha a vetőmagot

közepes folyadékmennyiséggel kezeltük. Ekkor ugyanis a mag nedvességtartalma csupán

1...3%-kal növekszik. A közepes mennyiségű vegyszer egyenletes elosztása azonban csak

permetezéssel vagy légporlasztással valósítható meg. A vegyszerek egyenletes elosztása

céljából a magot keverni kell, ami megakadályozza, hogy a magokra a szükségesnél

vastagabb vegyszer-réteg rakódhasson. A túlcsávázás ugyanis károsodhat a csira.

A csávázógépek egyes szerkezeti elemei hasonlítanak a permetezve-porozó gépekéhez, ezért

ezek ismertetésétől eltekintünk.

Permetezve-porozva csávázó gép

A magajáró gép(67.ábra) a terményt a földről felszedi és a magtartályba továbbítja. Innen a

mag egy magszóró tárcsán jut a csávázótérbe, ahol magfüggönyt alkot. A cseppekre bontott

folyadék itt érintkezik a magfüggönnyel., majd szállítócsigán át jut a zsákba vagy a gép

mögötti garmadába.

67.ábra Permetezve-porozva csávázó magajáró gép(Mobitox típus)

a) szerkezeti vázlat, b) a folyadék és por bevezetése

1-csigás felszedő, 2-kaparólapos felhordó, 3-magtartály, 4-csávázótér, 5-villanymotor,

6-folyadékszóró, 7-kihordócsiga, 8-porelszívó, 9-folyadéktartály a szivattyúval,

10-portartály

(MTUR 174.old.116.ábra)

A permetcseppeknek kis hányada áthatol a magfüggönyön anélkül, hogy találkozott volna

szemmel. Ezért az újabb típusokon egy forgó kúpos tárcsán ismételten érintkeztetik a

magokat a folyadékkal. A cserélhető, kazettás rendszerű poradagoló a gép oldalán kialakított

nyíláshoz csatlakozik. A behulló porszerű hatóanyag a csávázódobban és a lehordócsigában

keveredik a maggal. Az adagolóhengerről kefehenger söpri le. A gép előre haladását

villamos automata szabályozza.

65

Burgonya csávázásához alakították ki a szivacsbevonatú hengerekkel működő hazai

gyártmányú Gumotox típusú gépeket (68.ábra)

68.ábra A gumihengeres Gumotox típusú gép működési vázlata

1-felhordó, 2-szivacsbevonatú hengerpárok, 3-folyadék bevezetése, 4-kihordőszalag


A felhordó által felemelt anyag az összefelé forgó szivacsos hengerpárok közé kerül. A

permetlé a behullásnál közvetlenül is éri a gumókat, de azok a nedves szivacsokkal is

érintkeznek. A puha szivacs azért szükséges, mert jól körülfogja a gumókat, miáltal javul a

felület bevonása. A szivacshengerek szertakarékos megoldásnak bizonyultak. A gép

vegyszerfogyasztása 2...4 dm3/t.

A propionsavas kezelés a takarmánygabona tárolásának egyik módja. A kezelés után a

nagyobb nedvességtartalmú szemes termények is sokáig eltarthatók. A propionsav ugyanis

meggátolja a magvak felületén lévő mikroorganizmusok, élesztő- és penészgombák

fejlődését, szaporodását. A kezelés sok előnye közül kiemeljük a szárítás elmaradását és az

igénytelen tárolást. Ezek az előnyök annak ellenére gazdaságossá teszik az eljárást, hogy a

nedvesebb termények darálása általában energiaigényesebb. Erre a célra készült a Propitox

csávázógép. Felépítése és működése hasonló a Mobitoxéhoz. / A csávázógépek tervezésében

és kivitelezésében kiváló munkát végzett Gyürk István kollégánk, volt tanítványunk/

Munkavédelmi szabályok

Csávázógépek üzemeltetésénél különös figyelmet kell fordítani a munkavédelmi

szabályokra.

a csávázás végzését jegyzőkönyvezni kell, amiben szerepeljen a résztvevők neve és a

használt vegyszer megnevezése, hogy az esetleg szükséges orvosi beavatkozásnál ez már

ismert legyen, miáltal az időigényes tesztek elkerülhetők,

mobil csávázónál a felszedőcsiga közelében tartózkodni vagy abba valamilyen

kaparószerszámmal belenyúlni tilos,

a csávázást csak oltan brigád végezheti, amelynél a gépkezelőnek és a

vegyszerkeverőnek képesítése van,

higanytartalmú csávázószerek alkalmazása esetén a brigádban nő nem dolgozhat,

csávázásnál kötelező az orro, szájat betakaró kendő használata,

a munka befejezésekor kötelező a kézmosás, a kézmosó szereket a helyszínen kell

elhelyezni.

Néhány újabb jellemző géptípus

66

A permetlé kiszórásának számos változata van. Ezeknek megfelelően a gépeken a

szórófejeknek többféle elrendezése és beállítása található.

A permetlével való takarékosság céljából vezették be a sávos permetezést. A herbicidek

(gyomirtószerek), a fungicidek(gombaölők), és az inszekticidek(rovarölő szerek) kiszórása

történhet.

a vetés előtt (1,5...2 bar)

a vetéssel egyidőben (1,5...3 bar)

a kelés után a levél alá (1,5...2 bar)

Tee Jet szórófejeknél a feltüntetett nyomásokat -a párolgási veszély csökkentése érdekében-

célszerű betartani. A vetőgépre szerelt sávos permetező látható a 69.ábrán.

69.ábra Herbicid permetezése a talajfelszínre a vetéssel egyidőben

(TeeJet prospektus)

A levél alá permetezést a kikelt állományban a 70. ábra szemlélteti.

Az ábrán látható munkának az a célja, hogy a sor vonalában növő gyomokat elpusztítsa.

67

70.ábra Levél alá permetezés kelés után

(TeeJet prospektus)

A sorpermetezés végezhető úgy is, hogy a permetsávot a növényzetre irányítják oldalról-

felülről. Soronként 2..3 szórófejet is használnak. Így történik a herbicidek az inszekticidek

és a levéltrágya kiszórása. Ilyenkor a finoman porlasztó , üreges kúpba szóró szórófejeket

célszerű használni (71 és 71a ábra)

70 a ábra Levél alá szórásnál két szórófej munkája

(TeeJet prospektus)

68

71.ábra Sorpermetezés

(TeeJet prospektus)

71a ábra Üreges kúpba szórás

(TeeJet prospektus)

69

71b ábra soronként 2 vagy 3 szórófej elrendezése

(TeeJet prospektus)

Nagy munkaszélességű permetezőgépet munka közben a 72.ábra szemléltet.

72 Nagy munkaszélességű permetezőgép munka közben

(TeeJet prospektus)

70

73.ábra Permetezés gyümölcsösben

(TeeJet prospektus)

A gyümölcsösben végzett permetezésnél használatos a telekúpba szóró cirkulációs szórófej.

74.ábra Folyékony trágya kiszórása soklyukú szórófejjel

(TeeJet prospektus)

Ezt alkalmazzák pl. cukorrépa levéltrágyázásánál.

71

75 A RAU cég egyik függesztett permetezőgépe(Spridomat D2) munka közben.

(RAU prospektus)

A gépen alkalmazható szórófejeket a 75/a ábra szemlélteti.

75a ábra A RAU Spridomat D2 gépen alkalmazott szórófejek változatai

(RAU prospektus)

A szórókereteken a fúvókatartó elem tartozéka a membrános csepegésgátló

visszacsapószelep és résszűrő. A fúvóka típusonként eltérő színű önbeálló bajonettzár gyors

cserét tesz lehetővé és kizárja az összekeveredést(1.kép)).

A géphez szállítják az összes szokásos lapossugarú, két- és háromsugaras fúvókákat,

továbbá két és négyfúvókás fejeket is(2. kép).

Kiegészítő berendezés a sávpermetező ejtőcsőkészlet(3.kép)

A szórás egyenletessége szempontjából fontos, hogy a szórófejeknél megfelelő túlfedés

alakuljon ki. Ez a helyzet 110-120-os fúvókáknál az 500 mm-es fúvókatávnál kb. 500mm

gerendamagasságnál alakul ki.

72

75b ábra A RAU D2 permetezőgép oldalnézetben

A gép membránszivattyúját és annak jelleggörbéjét a 75/c ábra mutatja.

75/c ábra A RAU cég membrán- és dugattyús szivattyúja

(Rau prospektus)

A gyártó cég ezt a szivattyútípust több mint 20 éve alkalmazza gépein. A mai gyártmány a

követelmények figyelembe vételével végzett folyamatos fejlesztés eredménye. A szivattyúk

73

karakterisztikája lineáris, ami előfeltétele a RAU Quantomat automatikus

mennyiségszabályozó használatának. A szivattyúknak széleskörű választéka kapható, ami a

növényvédelem és folyékony műtrágyázás bármely feladatához biztosítja a megfelelő típust.

A membránszivattyúk 50 és 200 liter/perc szállítóteljesítménnyel készülnek, a nyomásuk 20

és 15 bar között van. A dugattyús szivattyúk szállítása 120 (két hengeres) és 200 liter

min(négy hengeres) között van, a nyomás 20 bar.

Documents

Növényvédelem gépei