634.0.833.9

NÉPI FAÉPÍTÉSZETÜNK Pomozi István

Faépí tészetünk nagy múl t ra tekint vissza. A z erdős v i d é k e k lakóinak a táj kínálta a fát ép í tőanyagul .

A z e g y k o r i hatalmas e rdőségek k i v á l ó faanyaga l ehe tővé tette, h o g y a lakosság magas fokra fej lessze a faépítészetet . A népi faépítészet magas szintje l eginkább a f a to rnyok és m a l m o k épí tésében ny i lvánul t meg . A z építésre használt anyag n a g y része t ö l g y és f enyő . A Tiszahát , B e r e g i terület faépítészeti alkotásai t ú l n y o m ó részben tö lgy fábó l , m í g az Őrség, Göcsej , V e n d v idékén

1. Helyreállításra váró harangtorony 2. A nemesborzovai harangtorony (Kisszekeres, Szabolcs-Szatmár megye) felállítása a Szentendrei Falumúzeum

ban

i nkább a f e n y ő f á b ó l készültek. A fennmarad t emlékanyag tú lnyomóan a X V I I I . és X I X . századból v a l ó , m e l y azonban kele tkezésénél sokkal régebbi fo rmáka t és ezeket j ó v a l m e g e l ő z ő kor sze l lemét őrzi napjainkig. T o v á b b őrzi a r é g i fa ipar i ács, asztalos, bognár kézműves mes terségek magas szintű hagyo mánya i t .

A középkorban a faépí tészet az ország n a g y részén általános vo l t . A te rmészet adta a n y a g o k közü l a fa v o l t a legér tékesebb, m i v e l v i szony lag egysze-

rűen ki termelhető , megmunká lha tó és szinte m i n d e n r e felhasználható, az épület teljes kialakítására (falazat , fedélszék, hé jaza t ) a lkalmas anyag.

A népi építészet egyarán t tükröz i e g y adott terüle t anyag i lehetőségei t , a technika fej let tségét , a társadalmi berendezésbői adódó igényeke t , v a l a m i n t az egyes korok művész i ízlését. D ö n t ő szempont azonban, h o g y m i l y e n eszközök állnak az épí tők rendelkezésére . A lakások és gazdasági me l l éképü le t ek ép í t é sénél elsősorban a rendelkezésre ál ló ép í tőanyag szabja m e g az épület sze rkezetét és formáját .

3. Fűrészmalom

A népi faépítészeti a lkotások rendel te tés szerint

— lakó és gazdasági épületek, — egyházi épületek ( f a t emplomok , fa ha rang tornyok , t emetők , k á l v á r i á k ) . — malomépüle tek .

Hazánkban szerkezet i leg két a l apve tő megoldás i m ó d d a l t a lá lkozunk:

— keretrendszerű, — boronafalas.

A keretrendszerű faépítés l é n y e g e a t a lpgerendákra ál l í tot t osz lopokból és az ezeket összefogó koszorúgerendákból ál ló vázszerkeze t . A kere t rendszer k i -

4. Utcarészlet a Szentendrei Falumúzeumban favá

zas házakkal.

5. Festett kazettás famennyezet 6. Zsindely festés Drávaivány (Baranya megye) (Fotó: Pomozi I.)

tö l tő falazata l ehe t : — fa (zs i l ipelés) , — v á l y o g , —• patics (karókra font sövény k ívü l -be lü l sárral tapasztva) .

A boronafa las épí tés l ényege , h o g y a ké rgeze t t rönk v a g y faragot t fákat egymásra i l leszt ik és a s íkok találkozásánál egymásra lapolják. A boronafalas fa lszerkezet l ehe t :

— fecskefészkes rovás , — keresz tvéges fészkelés, — keresz tvéges lapolás.

A faépí tészet szerkezet i megoldása i természetesen az idők fo lyamán l ényege sen fe j lőd tek . A kezdet i korban kialakul t szerkezet i e l emekre erősen hatott a középkor i Európában már ál talánosnak mondha tó faépítészeti technika. A ma m é g m e g l e v ő X V I I . és a X V I I I . században épült faszerkezetek alapjukban és rész le te iben is sok esetben középkor i megoldásoka t őr iznek. A X I X . században megkezdődö t t az e m l é k e k rohamos pusztulása, m i v e l a fát, min t épí tőanyagot a szegénység j e l ének tekintet ték, va l amin t az anyagi lehetőségek, a közlekedés fe j lődése l e h e t ő v é . te t te az á l landóbb j e l l e g ű épüle tek emelését . Pusztította a f aépületeket a nép természetes korszerűsítési v á g y a is.

A népi m ű e m l é k i faépí tészet i emlékanyag m e g f e l e l ő véde lmének , m e g m e n tésének két módja lehe tséges :

— a népi faépí tészet i a lkotásoknak eredet i he lyükön, eredet i környezetükben és e lhe lyezésükben vá l toza t lanul megtar tása, és

— eredet i he lyük rő l v a l ó elszállí tásuk és szabadtéri néprajzi múzeumokban tör ténő e lhelyezésük, betelepí tésük.

A szabadtéri néprajz i m ú z e u m o k épí tésében elől já r a faépitészetben leg-

gazdagabb három m e g y e : Zala , V a s és Szabolcs-Szatmár . M i n d a h á r o m m e g y e félti fából épített pusztuló műemléke i t , s az adot t k ö r ü l m é n y e k e t f i g y e l e m b e v é v e csak í g y tudja megmen ten i az utókor számára az ér tékes emlékanyago t . A z országos fa lumúzeum építése most f o l y i k Szen tendre határában a Szabadság-forrás környékén .

A faanyag azonban kevésbé időtál ló , a faépüle tek é le t tar tama l eg fe l j ebb e g y két évszázad. A z eredet i he lyén helyreál l í tásra kerülő , i l l . a szabadtér i néprajzi múzeumokba bete lepí te t t faépüle tek esetében a l e g n a g y o b b gondo t a fa anyag konzerválása — kémia i f a a n y a g v é d e l m e — és a részben e lkorhadt , de m é g felhasználható részek javí tása okozza . N a g y gond továbbá egyes , a már fel nem használható, különlegesen nagy mére tű szerkezet i f a a n y a g o k pótlása. I lyen t a kereskede lemben n e m lehet kapni . Ezút ta l is kérjük azoknak az erdő-és fafeldolgozó gazdaságok vezetőinek segítségét, akik ilyen nagyméretű (p l . : 40 X 40 X 10,00) tölgy, illetve fenyőanyagot tudnak, illetve idővel tudnának adni, szíveskedjenek értesíteni az Országos Műemléki Felügyelőség Kivitelezési Osztályát (1250 B p . I . , Táncsics M . u. 1.). R é g i faépí tészet i emléke inknek a j ö v ő számára tör ténő m e g v é d é s e társadalmunk közös feladata — megmen té sükke l lehe tővé vál ik , h o g y megismer jük és megszeressük népünk rég i alkotásait , s azokon keresztül megbecsül jük hagyománya inka t .

Tizenegy nyárfaklónnal végzett csemetekerti összehasonlító vizsgálatok

eredményeiről számolnak be J. Garbaye és Ph. Leroy francia szakemberek a R e -vue Forestiére Francaise 1973. év i 4. számában. A kísérleti parcellákat 1968. tavaszán létesítették simadugványokkal, hét északelet-franciaországi csemetekertben, az ökológiai viszonyokhoz való alkalmazkodás vizsgálata, i l letve szélesebb ökológiai skálát átfogó klónválaszték kialakítása céljából. A vizsgált nyárkló-nok: T—214', T—476', 'tardif de Champagne', 'robusta', ,régénéré', 'Virginie de Nancy', 'gelrica', euramerikai-, 'Fritzi Pauley', 'Oxford', 'Rochester', 'Andros-coggin' balzsamosnyár-hibridek. A csemeték 1972 tavaszáig maradtak a csemetekertekben. A szerzők a vizsgálatokból az alábbi következtetéseket szűrték l e :

— a talajok nyárcsemete-termelő képességét a vízellátottság, a pH-érték, a mésztartalom, a szervesanyag-tartalom és a nitrogén-ellátottság befolyásolta alapvetően. Mindegyik klónnál szerfelett kívánatosnak mutatkozik a csemetekerti talaj savanyú kémhatása. Különösen a balzsamosnyárakra lehet végzetes a termőrétegben a mész jelenléte. P l . az 'Oxford' és az 'Androscoggin' klónok teljesen kipusztultak azokon a termőhelyeken, ahol a mészfelesleget nem ellensú

lyozta jó vízellátottság és megfelelő szervesanyag-tartalom ;

— a 'robusta', 'régénéré', 'gelrica', 'tardif de Campagne', 'Virginie de Nancy' mindenütt csak erősen közepes kezdeti növekedést nyújtottak; viszonylag kevéssé reagáltak a termőhelyi eltérésekre, kivéve a 'gelricá'-t amelynek az eredményessége erősebben csökkent a kedvezőtlenebb körülmények között;

— a növekedést tekintve az 'I—214', T—476' és a 'Rochester' kerültek élre, v i szont érzékenyek a termőhely változásaira, különösen a 'Rochester';

— a 'Fritzi Pauley', 'Oxford' és az 'Androscoggin' megfelelő termőhelyeken az élcsoportba kerültek az olaszországi euramerikai klónokkal együtt, sőt magassági növekedésük felül is múlta azokét; viszont kedvezőtlen körülmények között (meszes talaj!) csak közepes vagy még gyengébb eredményt adtak. Ezek a bal-zsamosnyár-klónok hosszú tenyészidejű-ek: a magassági növekedésük 30%-át augusztus után produkálták;

— a fácskák későbbi állapotát döntően befolyásolja a dugványozás évének az eredményessége.

(Ref.: dr. Tóth B.)