nyelv és - bolyai-debrecen.sulinet.hu filenyelv és alom. Helyi tanterv Magyar nyelv- és irodalom 1-4. évfolyam 14 Alapelvek, célok A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás,

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29.sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 Email: [email protected]

13

Magyar

nyelv és

irodalom

mailto:[email protected]

Helyi tanterv Magyar nyelv- és irodalom 1-4. évfolyam

14

Alapelvek, célok

A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb

eszköze. Ily módon alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, és

meghatározza a tanulás teljes folyamatát. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő

hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási

képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a

kulturális és a szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetővé.

Az anyanyelv sokoldalú, árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv

kultúrát közvetít, lehetővé teszi az értékek megismerését és az azokhoz való viszonyulási

lehetőségek széles tárházát kínálja fel. A nyelv birtokbavételével párhuzamos folyamat az értelmi

képességek fejlődése és a társas kapcsolatok kialakulása. A gondolkodás és a személyiség

fejlődésének, az önismeret kibontakozásának a közege, egyúttal az ismeretek és képességek

hasznosulását és egyensúlyát megalapozó pozitív attitűd kialakulásának az előfeltétele. A

társadalom alapvető közösségeiben (család, iskola, munkahelyi közösségek, a nemzet, az európai

nemzetek közössége, az emberiség) való aktív részvétel is az anyanyelv biztos tudását feltételezi,

méghozzá a szókészlet és a grammatika alapos és sokrétű ismeretén túl a szövegszerveződés

magasabb szintjeinek, a kommunikációt keretbe foglaló szituációknak, a kommunikációt hordozó

médiumoknak és azok funkciójának az ismeretét is. A nyelv az önkifejezésnek, az önálló vélemény

kialakításának és artikulált kifejezésének az alapja, kulcsszerepe van nemcsak a kulturális

tudatosság és kifejezőképesség, de a kritikai, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék

kialakításában is. Az állampolgárok magas szintű anyanyelvi tudása a társadalom belső

kohéziójának, a demokrácia működésének, a demokratikus jogok gyakorlásának sarkköve, értve

ezalatt a társadalmi intézményrendszer működésének, alapszövegeinek, szövegműfajainak az

ismeretét és azok értelmezésének képességét, a fenti keretek között megvalósuló kommunikációs

aktusok magas szintű gyakorlását és olyan attitűd kialakítását, amely a kritikai elemzést és az

együttműködési képességet integrálja. Az anyanyelvi készségek birtoklásának meghatározó

szerepe van a társadalom értékeinek közvetítésében, létrehozásában és az azokról folyó

diskurzusba való bekapcsolódásban, a kánon megismerésében, működésének megértésében és

alakító áthagyományozásában.

Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a

tanulók életkoruknak, érzékszervi fejlettségüknek és a konkrét pedagógiai célnak megfelelő szinten

birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét, ideértve a hangzó és az írott szövegek

mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek (pl. internet, CD-ROM,

mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, funkcionális elemzését és gyakorlati alkalmazását.

Csak erre építve válik lehetővé az önálló ismeretszerzés és tanulás, ezzel szoros összefüggésben az

élethosszig tartó tanulás képessége és az arra való igény. A nyelvi kompetencia döntő eleme, hogy

érzékeljük, megértsük és értelmezzük a kommunikációs helyzetek (résztvevők, alkalom, helyszín,

cél), különféle médiumok és műfajok szerepét a közlésben, és saját megnyilvánulásainkban is élni

tudjunk az innen nyert tapasztalatokkal. A folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási

képességek teszik lehetővé, hogy az egyén önállóan és másokkal együttműködve képes legyen a

verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző

információhordozók üzeneteinek a megértésére és feldolgozására. Képes legyen a legkülönbözőbb

céllal, környezetben és módon létrejött szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására,

valamint arra, hogy a megalkotottság sajátosságaiból, a másodlagos, átvitt, képi kifejezésmódból

adódó jelentéseket felismerje, reflektáljon rájuk, és saját szövegek alkotásában maga is éljen ilyen

eszközökkel. Képes legyen a nem verbális kifejezőeszközök (testi és technikai apparátus az

arcmimikától és hanglejtéstől az audiovizuális prezentáció eszközeiig) értelmezésére és

használatára. Képes legyen olyan szövegek önálló megalkotására, amelyek figyelembe veszik a

beszédhelyzetet és a hallgatóság igényeit, a különféle szövegműfajok normáit, a morális, esztétikai

és kulturális elvárásokat. Ennek előfeltétele, hogy ismerje meg anyanyelvét mint rendszert, annak

jelenét és múltját, ami saját történetiségük tapasztalatát kínálja a tanulóknak.

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel

folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövő között. Ez biztosítja a

kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, segíti az egyént kulturális önazonosságának

kialakításában, meghatározó szerepe van az érzelmi élet, a kreativitás, az esztétikai és történeti

érzék fejlesztésében, az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és

mások kultúrájának megismerésében, az én és a másik közötti különbség, az idegenség

megfogalmazásában és a másság erre épülő tiszteletében. Fejleszti az emlékezetet, az élmények


15

feldolgozásának és megőrzésének képességét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához, segíti,

hogy a diákokban megteremtődjön a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye.

A fenti célokon túl az irodalmi nevelés feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak mint

művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának a megszerettetése,

közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. Az irodalmi művek olvasása, az

értelmezés művészetének gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális

értékek, a kánon megismerésére, létrejöttük folyamatának reflektálására és a róluk szóló

diskurzusba való bekapcsolódásra. Kritikai érzéket fejleszt ki, nagy szerepe van az érzelmi élet

finomodásában, az empátia fejlődésében, segít megérteni az emberi, társadalmi problémákat,

tudatosabbá teszi az egyén önmagához és környezetéhez való viszonyát. Lehetőséget teremt az ön-

és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a

tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi

konvenciót. Mindezekben szoros szálak fűzik a Művészetek és az Ember és társadalom, az Élő

idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek tartalmához és céljaihoz. (Megjegyzés: a

kisebbségi iskolákban a diákok a nemzetiségi anyanyelvet és irodalmat tanulják külön program

szerint.)

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

2. Olvasás, írott szöveg megértése

3. Írás, szövegalkotás

4. A tanulási képesség fejlesztése

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek

fejlesztése. A beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő, artikulált nyelvi

magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és

értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és

célokkal. .Törekvés a megértés aktusának beteljesülésére, a megértetésre; a megértési folyamat

hibáinak, fennakadásainak reflexiója, korrigálása. Magabiztos fellépés, a szóbeli kommunikáció nem

verbális eszközeinek és a segédeszközök magabiztos használata. Törekvés a változatosságra, az

esztétikai minőség érzékelése és tisztelete.

Gondolatok, információk érzelmek és vélemények egyszerű, érthető és hatékony közlése.

Törekvés az érzékletességre. A különféle mondatok felismerése, helyes használata a közlési célnak és

szándéknak megfelelően.

Törekvés a kifejező és mások számára érthető beszédre.

Figyelem a gondos hangképzésre, a szövegnek megfelelő beszédlégzésre és hangoztatásra.

A nem verbális kommunikáció néhány elemének megfigyelése (a testbeszéd stb.). A szóhasználat, a

kiejtés, testbeszéd összehangolása a kifejezendő tartalommal és a hallgatóval.

Figyelem a kortárs és a felnőtt beszélgetőtársra. Az üzenet lényegének, érzelmi tartalmának

megértése.

Mindennapi élmények, mozgóképélmények és olvasmányok tartalmának összefüggő és érzékletes

elmondása. Megfelelő szókincs használata.

Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában. Saját vélemény megfogalmazása.

Ismert szövegek megjelenítése dramatikus játékkal. Memoriterek (költemények, prózai szövegek)

szöveghű ismerete. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték,

versmondás, helyzetgyakorlat).

2. Olvasás, írott szöveg megértése

A korosztály képességeinek a gyermek fogyatékosságának és az oktatási igényeknek megfelelő

olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; értő hangos és néma

olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását,

jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli

alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Különféle

hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű, különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása


16

és összehasonlítása. A szerzői álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, a

szövegben kifejtett vélemény bírálata.

Az olvasás jelrendszerének elsajátítása a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével.

A tanult betűk összeolvasása.

Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása.

A hangos és néma olvasás gyakorlása különböző rövidebb szövegeken a diákok egyéni

sajátosságainak figyelembevételével.

A különböző mondatfajták (pl. kijelentő, kérdő) hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a

hangos olvasásban.

Egyszerű szövegek szó szerinti jelentésének megértése.

Az aktív szókincs gazdagítása az olvasott szövegekkel összefüggésben.

Az értelmező hangos olvasás folyamatos gyakorlása.

A hangos és néma értő olvasás gyakorlása.

Rövid szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló megértése csendes olvasással.

Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegekben megjelenő szereplők

cselekedeteiről, helyzetekről, magatartásokról.

3. Írás, szövegalkotás

Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az életkornak és az oktatás igényeinek

megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, lényegkiemelő, áttekinthető

jegyzetelés és vázlatkészítés, biztos, probléma érzékeny helyesírás. Szövegtípusok és műfajok széles

körének alapos ismerete, normakövető írásmód az alapvető műfajokban. A műfajokhoz kötődő

hagyományok, nyelvi-stilisztikai és kommunikációs jellegzetességek szerepének felismerése és

kreatív alkalmazásuk saját írásműben. Saját álláspont pontos, változatos, önálló kifejtése különféle

nyelvi formákban. Kiegészítés, újraírás, kreatív írás.

Az írás jelrendszerének elsajátítása a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével.

Az eszközszintű íráshasználat fokozatos kialakítása.

Mondatalkotás, néhány mondat összekapcsolásával szövegalkotás.

Különböző szövegminták megfigyelése műfaji és szövegszerkesztési szempontból.

A szöveg tagolásának gyakorlása.

Rövid szövegek alkotásának gyakorlása (pl. kisebb leírás, rövid elbeszélés, egy-két soros jellemzés).

A tanult helyesírási, nyelvhasználati és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban.

4. A tanulási képesség fejlesztése

Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának

csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk gyakorlása.

Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása, megtapasztalása (kép és szöveg kapcsolata,

könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikonok stb.).

Tapasztalatszerzés ismeretek, adatok, információk gyűjtésében (könyv- és könyvtárhasználat, verbális

és nem verbális [hangzó és képi] információk feldolgozásának gyakorlása).

Vázlatkészítés tanári irányítással. Vázlatok önálló bővítése, szűkítése megadott szempontok szerint.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a

szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a

szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvnek kommunikációs

közegként, eszközként és társadalmi jelenségként való értelmezése, annak felismerése, hogy a nyelv

rendszer, és a nyelv anyanyelvként való birtoklása tartja össze a nyelvközösséget, közvetíti a világra

vonatkozó tudást, hagyományt. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók

sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük

fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét is.

Nyelvi-nyelvtani jelenségek felismerése a gyakorlati tudás alapján (pl. hang, szó, mondat; rövid és

hosszú hangok, magán- és mássalhangzók).


17

Jelentések megadása a diák saját szavaival. Az aktív és a passzív szókincs folyamatos bővítése,

szókincsgyakorlatok.

Alkalmazkodás a kommunikációs folyamatban a szövegalkotást befolyásoló tényezőkhöz

egészlegesen (holisztikusan). Gyakorlottság a szövegalkotásban a korosztály által jól ismert

nyelvhasználati színtereken. Különböző műfajú, hangnemű szövegekben az eltérő nyelvhasználat

érzékelése, a jól felismerhető különbségek megfigyelése.

Az írás jelrendszerének a megismerése, a kiejtés és az írás megfelelésének, illetve különbözésének a

megfigyelése, néhány alapvető helyesírási szabály megismerése (pl. az egyszerű szavak

elválasztásának szabályai), törekvés ezek megfelelő alkalmazására. Nyelvileg igényes minta követése

a beszédben.

Az anyanyelv és az idegen nyelv különbségének a felismerése, ennek megfogalmazása a diák saját

szavaival (pl. ezt magyarul úgy mondjuk, hogy…).

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

Az irodalom mint művészet befogadásának megalapozása és fejlesztése. Az olvasás mint műélvezet

megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak

felismerése, összehasonlítása, megértése és értelmezése. A műelemek és a műfajok hagyománya

mint a műalkotás megértésének egyik vonatkoztatási pontja. A nyelvi műalkotás történetisége és

ennek következményei. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések

és kétségek felfedezésére. Az ízlés, a kánon mint értékmérő és mint folyamatosan változó jelenség.

Ismerkedés a magyar és az európai, valamint a világirodalom kiemelkedő alkotásaival, alkotóival,

korszakaival.

Az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés felkeltése a belefeledkezés, a játékosság, a kaland, a

képzelet, az önismeret, az emberismeret stb. iránti igénnyel.

Ismerkedés változatos ritmikai, zenei formálású lírai művekkel.

A költői nyelv néhány sajátosságának megfigyelése.

A versszak felismerése, egyszerű jellemzése (sorok száma, hosszúsága, szótagszáma).

A lírai mű középpontjában álló gondolat, illetve érzelem azonosítása.

Rövidebb epikai művek, népköltészeti alkotások, elbeszélések olvasása.

Történetek főszereplőinek azonosítása.

Törekvés a történet idejének és helyszínének azonosítására.

Annak megállapítása, hogy ki beszéli el a történetet.

A cselekmény kezdő- és végpontjának megállapítása.

Népi játékok, dramatizált formák (pl. meserészletek) olvasása, illetve előadása.

A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek megtapasztalása

néhány példa alapján.

Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, emberi alaphelyzet felismerése.

A mű számunkra közvetlenül adott (szó szerinti) jelentésének megfogalmazása. A történet, az

alapérzés, alaphangulat megfogalmazása.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése,

megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a

különbözőség felismerésére és megértésére. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és

esztétikai kérdésekről, a vélemény érvelő kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális,

etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. A műalkotások aktív befogadása, igény

és fogékonyság a műélvezetre, a műalkotás fiktív létmódjának megértése. Képesség a

konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A humor személyiség- és közösségépítő

szerepének megértése.

A szép és a csúnya fogalmainak használata mindennapi – különféle médiumok révén szerzett –

élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben.

A szomorú és a vidám megkülönböztetése különféle verbális, hangzó és képi szövegekről folytatott

beszélgetésekben.

Az esztétikai nézőpont megalapozása: a szép megtapasztalása a természeti környezetben, a

mindennapi élet tárgyaiban és különféle művészeti ágakhoz tartozó, az életkornak megfelelő néhány

műalkotásban.


18

A műélvezet minél gyakoribb megtapasztalása a belefeledkezés, a játék, a kaland, a képzelet, a ritmus

és a zene révén.

A jó és a rossz fogalmainak használata mindennapi – különféle médiumok révén szerzett – élmények

kapcsán folytatott beszélgetésekben.

Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékkal, különféle dramatikus formák kipróbálása révén

(pl. bábjáték, helyzetgyakorlat).

Időkeretet:

1. 2. 3. 4. Heti óraszám Magyar nyelv

8

4 3 3

Éves óraszám 148 111 111

Heti óraszám Magyar

irodalom

4 4 4

Éves óraszám 296 148 148 148

1. ÉVFOLYAM

Éves óraszám magyar nyelv és irodalom : 296 óra

Az olvasás és az írás megtanításának előkészítése időkeret: 32 óra

Az olvasás-szövegértés képességének fejlesztése

Betűismertetés és olvasásgyakorlás időkeret: 96 óra

Az értő olvasás fejlesztése, szövegolvasás időkeret: 54 óra

Írástanítás, az íráshasználat fejlesztése

Az írott betűalakok tanítása időkeret: 54 óra

Írástechnikát fejlesztő gyakorlatok időkeret: 46 óra

Ismétlések, rendszerező összefoglalások,

felmérések a tanév során időkeret: 14 óra

TÉMAKÖR

FEJLESZTÉSI

FELADATOK

TARTALOM, TANANYAG ÉS

A GONDOLKODÁSI

MÓDSZEREK ALAPOZÁSA

A TOVÁBBFEJ-

LESZTÉS

ALAPJAI

ELVÁRHATÓ

MAXIMUM

1. Az olvasás és az

írás

megtanításának

előkészítése

A beszédkészség,

szóbeli szövegek

megértése, alkotása

és a beszédértés

fejlesztése.

Kifejezőképesség

fejlesztése

Érzelmek kezelése

Beszédlégző, artikulációs,

időtartam és helyes kiejtési gyakor-

latok.

Mondókák, versek, gyermekdalok,

találós kérdések tanulása, mondása.

Érzékelő, memóriafejlesztő

játékok, bábozás, szerepjátékok.

Témakörös szógyűjtésekkel

szókincsfejlesztő gyakorlatok,

képolvasás, mesemondás.

Mesehallgatás, szóbeli feladatadás,

utasítás szövegének értelmezése.

Üzenet vétele és továbbítása.

Képes legyen

előzetes minta

alapján a

helyesejtési

normáknak

megfelelő beszédre,

szövegmondásra.

Képes legyen

előzetes minta

alapján a

helyesejtési

normáknak

megfelelő

beszédre,

szövegmondásra.

Analizáló-

Az olvasás és az írás megtanulását

előkészítő tevékenységek és

gyakorlatok.

Tapasztalatszerzés a szövegről,

mondatról, szóról, hangokról.

Hangok helyének, időtartamának

megfigyelése szavakban. Hang

Törekedjen az

olvasáshoz

szükséges helyes

testtartásra.

Ejtse tisztán a

Törekedjen az

olvasáshoz

szükséges helyes

testtartásra.

Ejtse tisztán a

hangokat a


19

szintetizáló képesség

Memóriafejlesztés

Nyitottság,

érdeklődés,

fogékonyság

Tájékozódási

képesség

kiemelése szóból, önálló

hangoztatása és összekapcsolása

más hanggal. Analizáló,

szintetizáló feladatok: mondatok,

szavak felbontása, szótagolás, szó-

alkotások, szavak kiegészítése,

mondatalkotások.

Tájékozódás a térben, a testsémán,

a síkban. Relációkat, térben vagy

síkban elfoglalt helyet, helyzetet

kifejező szavak értelmezése, ponto-

sítása, tanulása.

hangokat a

szavakban.

Használjon a

tartalomnak

megfelelő

beszéddallamot.

szavakban.

Használjon a

tartalomnak

megfelelő

beszéddallamot.

Az írás technikai

alapozása

Írástechnikai

eszközök

használatának

fejlesztése

Kitartás, akaraterő

Tájékozódási

képesség

A füzet és az írószerek

használatának gyakorlása. Finom-

mozgásokat, mozgáskoordinációt

fejlesztő gyakorlatok.

Vonalvezetési gyakorlatok,

betűelemek vázolása, írása.

Törekedjen az

íráshoz szükséges

helyes testtartásra,

ceruzafogásra, szem

és kéz munkájára,

összehangolására, a

vonalelemek

alakításának és

kapcsolásának

elsajátításának

mintakövetéssel.

Törekedjen az

íráshoz szükséges

helyes testtartásra,

ceruzafogásra,

szem és kéz

munkájára,

összehangolására,

a vonalelemek

alakításának és

kapcsolásának

elsajátításának

mintakövetéssel.

2. Az olvasás-

szövegértés

képességének

fejlesztése

Anyanyelvi

kommunikáció

Beszéd és a beszéd-

értés

Elemző képesség

Tájékozódási

képesség

Megfigyelőképesség

Tapasztalatszerzés

Memóriafejlesztés

Anyanyelvi kultúra

,ismeretek az

anyanyelvről

Betűismertetés és olvasásgyakorlás

– betűismertetés;

– olvasási gyakorlatok;

Artikulációs és légző gyakorlatok.

Szavak, szókapcsolatok, mondatok

helyes kiejtése. Szavak

értelmezése, mondatalkotások.

Képolvasás. Beszélgetés képekről,

eseményekről, élményekről.

Válaszadás kérdésekre. Szóban el-

hangzó utasítások végrehajtása.

Mese tartalmának követése hallás

után. A megértést vizsgáló kérdé-

sek megválaszolása, feladatok

megoldása.

Hang kiemelése szóból; a hang és a

betű azonosítása; a hallási, a látási

kép és a beszédmozgás

kapcsolatának kiépítése és

megerősítése.

Betű felismerése betűsorban,

betűcsoportban, szavakban; betűk

összeolvasása; szavak,

szókapcsolatok, mondatok, rövid,

egyszerű, néhány mondatos

szövegek szótagoló, majd

folyamatos elolvasásának gyakor-

lása csendesen és hangosan. Az

olvasottak megértésének

bizonyítása egyszerű feladatok

megoldásával.

A szöveg, a mondat, a szó, a

szótag, a hang és a betű felismerése

és megnevezése konkrét esetekben.

Megfigyelések a hangok képzéséről

Tudjon szavakat

gyűjteni,

mondatokat alkotni.

Képről, adott

témáról.

Tudja azonosítani a

hangot a betű

képével.

Felkészülés után

olvasókönyvéből

tudjon olvasni

négysornyi szöveget

kevés hibával.

Szerezzen

tapasztalatokat a

nyelvi elemekről.

Tudjon szavakat

gyűjteni,

mondatokat

alkotni. Képről,

adott témáról.

Tudja azonosítani

a hangot a betű

képével.


olvasókönyvéből

tudjon olvasni

négysornyi

szöveget kevés

hibával.

Ismerje fel, és

nevezze meg a

nyelvi elemeket

(szöveg, mondat,

szó, szótag, hang,

betű).

Használja a

megismert


20

Szaknyelvi

kommunikáció

Kitartás, akaraterő

és fajtáiról; a szöveg és a mondat

tagoltságáról (mondathatár, szavak

külön írása).

Helyesírási szabályosságok

felismerése és alkalmazása: hangok

időtartamának szerepe, jelölésük;

mondatkezdés és zárás; nagy

kezdőbetűs szavak begyakorolt

esetekben.

helyesírási

szabályosságokat.

Az értő olvasás

fejlesztése,

szövegolvasás

Elemző képesség

Érzelmi azonosulás

Egymás iránti szere-

tet, elfogadás, tapin-

tat, felelősség

Szociális

érzékenység

Nyelvi kultúra iránti

érzékenység

Önálló tanulás

képességének

kialakítása

Irodalmi művek

iránti érzékenység

Mindennapi

élethelyzethez

szükséges készségek,

képességek

Információszerzés,

információ

alkalmazása

Memóriafejlesztés

Nyitottság,

érdeklődés

- mesék, versek, történetek,

sorolók, gyermekjátékok a

népköltészet és a műköltészet köré-

ből;

Rövid szövegek olvasása,

szövegértést fejlesztő feladatok

megoldása: szereplő, helyszín

események megfigyelése. Szavak,

szövegrészletek

értelmezése szövegösszefüggésben.

Az olvasmány tartalmára irányuló

kérdések megválaszolása. Az

olvasmány címének, hangulatának

megfigyelése. Tapasztalatszerzés a

versek és a prózai szövegek for-

májának különbségeiről, a versek

rímeiről.

Az olvasmányok tartalmához

kapcsolódva az időjárás és a

természet változásainak, az

emberek, az állatok és a növények

életének megfigyelése.

Élethelyzeteket modellező

szerepjátékokban a helyes magatar-

tásformák tanulása, gyakorlása.

Érzelmek kifejezése mimikával,

mozdulattal.

Dramatikus játékokban

együttműködés a társakkal.

Szituációs játékokban a köszönés, a

bemutatkozás, a kérés, az ajándék

átadás, a köszöntés és a

megköszönés gyakorlása.

A feladatmegoldás lépéseinek

gyakorlása.

Látogatás a könyvtárban.

A könyvtárhasználat szabályainak

megfigyelése.

A gyermeklexikon használata

segítségadással.

Memoriterek tanulása: 2-3

mondóka, soroló, találós kérdés,

népdal; Petőfi Sándor: A

tavaszhoz; Weöres Sándor:

Szunnyadj, kisbaba; Kocsi és

vonat; Csanádi Imre: Farkas üvölt;

Szabó Lőrinc: Tavasz; Kányádi

Sándortól 1-2 szabadon választott

vers.

Olvassa el, és

értelmezze az

életkorának

megfelelő (3-4)

mondat terjedelmű,

tankönyvének

szókincsére épülő

egyszerű szövegeket.

Használja a kérés,

köszönés és

megköszönés

szokásos nyelvi

fordulatait.

Ismerje a

könyvtárhasználat

alapszabályait.

Olvassa el, és

értelmezze az

életkorának

megfelelő (7-8)

mondat

terjedelmű,

tankönyvének

szókincsére épülő

egyszerű

szövegeket.

Bizonyítsa

szövegmegértését

egyszerű kérdések

megválaszolásával,

és egyszerű

feladatok

megoldásával.

Bekapcsolódik

énekes, bábos

gyermekjátékokba,

szerepjátékokba.

Használja a kérés,

köszönés és

megköszönés

szokásos nyelvi

fordulatait.

Tudja elmondani a

tanult verseket,

mondókákat a

megismert

kommunikációs és

helyesejtési

normáknak

megfelelően.


21

Az olvasástechnika

fejlesztése

Kifejezőképesség

Olvasmányok tartalmának

elmondása; állatok, növények

bemutatása olvasott szöveg alapján;

történet alkotása képsor

segítségével; párbeszédek

felolvasása szerepek szerint; tele-

fonálás modellezése szituációs ját-

ékban.

Szövegek ismételt néma és hangos

olvasása.

Begyakorolt szöveg felolvasása az

élő beszédhez közelítő hang-

lejtéssel.

3. Írástanítás, az

íráshasználat

fejlesztése

Írásfejlesztés

Igényes

munkavégzés


Memóriafejlesztés

Az írott betűalakok tanítása

Az írástechnikát fejlesztő

gyakorlatok.

Írott kis-és nagybetűk alakítása,

kapcsolása.

Gyakorlás betűk, betűkapcsolatok,

rövid szavak írásával.

A hangok időtartamának jelölése.

Másolás írott, majd nyomtatott

mintáról: szavak, szókapcsolatok,

rövid mondatok írása.

Hat betűnél nem hosszabb szavak

látó-halló tollbamondásra írása.

Rövid szavak írása emlékezetből.

Rövid mondatok írása

tollbamondásra és emlékezetből.

Szavak írása betűrendben.

Tudjon írott, majd

nyomtatott mintáról

betűket, szavakat,

majd mondatokat

másolni helyesen, és

megfelelő

íráslendülettel.

Ismerje és használja

a magyar ábécé

betűinek írott

alakját.

Tudjon másolni írott

vagy nyomtatott

írásmintáról

szavakat,

szókapcsolatok

betűcsere és

betűkihagyás nélkül

Tudjon írott, majd

nyomtatott

mintáról betűket,

szavakat, majd

mondatokat

másolni helyesen,

és megfelelő

íráslendülettel.

Használja a

mondatkezdő

nagybetűt, és a

mondatzáró

írásjeleket.

4. Rendszerben

való láttatás

Önálló tanulás

képességének

fejlesztése

Véleménynyilvánítás

Önismeret,

önértékelés

A tanulási folyamat szükség

szerinti pontjain a tanultak

ismétlése, gyakorlása.

Egyszerű feladatmegoldások

formatív és szummatív jellegű fel-

mérésekben.

Az írás

teljesítményének

szintje érje el

percenként a 8-12

betűt.

Tudatosan

használja az önálló

feladatmegoldás

algoritmusát, a

memoriterek

tanulásának

technikáját.

2. ÉVFOLYAM

Éves óraszám magyar nyelv: 148 óra

Írás, íráshasználat Az írástechnika fejlesztése időkeret: 42 óra

Az írás eszközi használatának gyakorlása időkeret: 22 óra

Ismeretek az anyanyelvről

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek

tudatosítása és alkalmazása időkeret: 24 óra

Helyesírási szabályismeret és alkalmazás időkeret: 50 óra




22

TÉMAKÖR

FEJLESZTÉSI

FELADATOK


A GONDOLKODÁSI


A TOVÁBBFEJ-

LESZTÉS

ALAPJAI

ELVÁRHATÓ

MAXIMUM

Írás, íráshasználat

Írásfejlesztés

Szabálytudat

A szabályos betűalakítás és

kapcsolás gyakorlása betűkapcso-

lások, szavak, szókapcsolatok,

mondatok és rövid szövegek

írásával.

Figyelem az íráshasználat

normáinak megtartására.

Lendületfejlesztő gyakorlatok.

Kövessék munkái a

tanítói munkát,

törekedjen az

esztétikai normák

betartására.

Törekedjen a szabályos

betűalakításra, helyes

betűkapcsolásra, az

esztétikai normák

betartására.

Az írás, mint

eszköz

Két-három összefüggő mondat

leírása másolás, tollbamondás

után vagy emlékezetből. Válogató

másolás. Válaszadás kérdésre.

Mondatok kiegészítése,

kibővítése, bennük szavak

kicserélése. Önállóan alkotott

mondat leírása.

Versek, olvasmányvázlatok

leírása, illusztrálása.

Összefüggő mondatok alkotása és

leírása akaratlagos írással.

Másoljon

nyomtatott

szövegről

megfelelő

vonalvezetéssel.

Írjon emlékezetből

legalább két

tartalmilag összefüggő

mondatot képről.

Írásteljesítményének

szintje érje el a

percenkénti 10-16

betűt.

Szaknyelvi

kommunikáció

Anyanyelvi kultúra

,ismeretek az

anyanyelvről

A nyelv, mint

eszköz

Elemző képesség

Igényes önkifejezés

– mondat, szó, hang, betű;

szótagolás;

– szótő és toldalék;

A mondat, a szó, a hang, a betű

felismerése és megnevezése. Az

ábécé hangjainak felsorolása. A

betűrend használata gyakorlati

feladatokban. A hangok

csoportosítása fajtájuk és

időtartamuk szerint.

A szótagolás

szabályszerűségeinek felismerése.

A szavak jelentést hordozó

szerepének megtapasztalása. Ro-

kon értelmű és ellentétes

jelentésű szavak szerepének

felismerése és használatuk gya-

korlása.

Szavak megfigyelése a

mondatban: tapasztalatok a

szóalak és a jelentés

változásairól, szótő felismerési

gyakorlatok. A többes szám jelö-

lésének felfedezése. Felismerése

szövegben is

szövegértelmezéssel. Szavak

többes számú alakjának alkotása.

Beszélői szándék felismerése a

kijelentő és a kérdő mon-

datokban. Megnevezésük. Az -e

kérdőszó helyes használatának

gyakorlása.

Tapasztalatszerzés a felkiáltó, az

óhajtó és a felszólító mondatok

használatáról.

Segítséggel tudja

leválasztani a

szótőt.

Ismerje fel a

kijelentő és a kérdő

mondatokat.

Önállóan ismerje fel a

tanult nyelvi

jelenségeket.

Meg tudja nevezni a

szótőt és a toldalékot.

Beszédben helyesen

alkalmazza, írásban

jelölni tudja a kijelentő

és a kérdő mondatokat.


23

Önismeret,

önértékelés

A -ba, -be, -ban, -ben, -val, -vel

ragos szóalakok helyes használata

és leírása.

Helyesírási

ismeretszerzés,

ismeretek

alkalmazása

Problémaérzékeny

helyesírás

Problémamegoldás

Ismeretszerzés,

ismeretek

alkalmazása

-a kiejtéstől eltérő

hangkapcsolatok;

-a hagyomány szerinti írásmód;

az elválasztás szabályai;

-a kijelentő és a kérdő mondat

jelölése.

– az időtartam jelölése:

-o,-ó,-u,-ú,-ü,-ű,-i,-í;

-ít,-ul,-ül;

-tól,-től,-ból,-ből,

-ról, -ről;

Szabályszerűségek felismerése és

alkalmazása írásbeli

feladatokban. Hibajavításkor

indoklás a szabály felidézésével.

A helyesírási eset felismerése, a

jelölés gyakorlása szóelemzés

segítségével. A leírás és a helyes

kiejtés együttes alkalmazása.

-A j és ly használata a tankönyvi

szókincs körében.

-A tanuló által ismert személy- és

állatnevek, a lakóhely földrajzi

neveinek írása.

-Szabályismeret és alkalmazás.

-A mondatkezdő nagybetű és a

megfelelő mondatvégi írásjel al-

kalmazása írásbeli feladatokban.

-A Duna, a Tisza, a Balaton és

Magyarország nevének helyes

leírása.

Segítséggel tudja

alkalmazni a tanult

helyesírási és

nyelvhelyességi

szabályokat.

Ismerje a j hang

kétféle jelölését.

Ismerje az

elválasztás

szabályait, az

időtartam jelölését.

Segítséggel

helyesen

alkalmazza a

mondatkezdő

nagybetű és a

tanult mondatvégi

írásjel

alkalmazását.

Minden esetben

helyesen alkalmazza a

tudatosított,.

Szabályismeretre épülő

helyesírási

tudnivalókat.

Alkalmazza helyesen a

j hang jelölését a

begyakorolt esetekben.

Helyesen alkalmazza

az elválasztás

szabályait.

Minden esetben

tudatosan alkalmazza a

mondatkezdő nagybetű

és a tanult mondatvégi

írásjel alkalmazását.

Ismétlés,

rendszerezés,

összefoglalások

Önálló tanulási

képesség

A tanultak felidézése, áttekintése

és rendszerbe foglalása.

Éves óraszám magyar irodalom: 148 óra

Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a

megértés fejlesztése időkeret: 15 óra

Az olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az irodalomról

Szövegfeldolgozás időkeret: 45 óra

Olvasásgyakorlás időkeret: 73 óra

Az önálló tanulás képességének fejlesztése időkeret: 15 óra

TÉMAKÖR

FEJLESZTÉSI

FELADATOK


A GONDOLKODÁSI


A TOVÁBBFEJ-

LESZTÉS

ALAPJAI

ELVÁRHATÓ

MAXIMUM

Beszédkészség,

szóbeli

szövegalkotás és a

megértés

fejlesztése

Légzőgyakorlatok, a

beszédlégzés helyes

beidegződésének gyakorlása.

Artikulációs gyakorlatok az

időtartam és a hangkapcsolatok

helyes kiejtéséhez. Mondatok,

Törekedjen

szavakat,

szókapcsolatokat,

egyszerű

mondatokat jól

artikulálva az

Minden helyzetben

jellemezze beszédét a

folyamatosság és a

pontosság


24

A beszédkészség,

szóbeli szövegek

megértése,

alkotása és a be-

szédértés

fejlesztése

Empatikus

képesség

Érzelmi

azonosulás

Felkészülés a

felnőttlét

szerepeire

Nyitottság,

érdeklődés,

fogékonyság

Önismeret,

önértékelés

szövegek olvasásával,

memoriterek elmondásával a

hanglejtés, a hangsúly szerepének

megfigyelése és helyes alkalma-

zásának gyakorlása.

A szókincs gazdagításához

szavak gyűjtése, értelmezése,

szókapcsolatok, mondatok

alkotása, kiegészítése, átalakítása.

Mondatok összekapcsolása.

Összefüggő mondatok alkotása

képek, képsorok segítségével,

adott vagy választott témáról.

Páros és csoportos beszélgetés. A

kérdezés és a válaszadás

gyakorlása. Beszélgetés a

barátságról, iskolai, családi té-

mákról, a természetről.

Szituációs játékokban a felnőttek

és a kortársak megszólításának és

az udvarias nyelvhasználat

fordulatainak megismerése és

gyakorlása.

Nem verbális jelzések

tartalmának felismerése,

használata beszéd közben.

Dramatikus játékokkal

mindennapi élethelyzetek mo-

dellezése a felnőtt gyerek

kapcsolatokban alkalmazható

magatartásformák és nyelvi for-

mulák gyakorlásához.

Mímes játékok, felkészülés

karácsonyi és anyák napi

műsorra.

időtartam helyes

érzékeltetésével, jó

hangsúllyal és

hanglejtéssel

ejteni.

Próbálkozzon az

olvasott történetek

reprodukálására

bábozással,

szerepjátékkal.

Próbálkozzon a

tanult játékokat

összekapcsolni

mozgással, előadni

társakkal.

Fejezze ki érzelmeit

megfelelő

metakommunikációval.

Olvasás-szövegér-

tés, elemi

ismeretek az

irodalomról

Olvasási készség

fejlesztés, írott

szöveg megértése

Európai

azonosságtudat

Szaknyelvi

kommunikáció

Közösséget érintő

problémák iránti

szolidaritás

Szociális

érzékenység

Empatikus

képesség

Érzelmi

azonosulás

– prózai szövegek, versek,

mondókák, találós kérdések

a népköltészet és a műköltészet, a

klasszikus és a mai magyar,

valamint a szomszédos népek

gyermekirodalmából; egyszerű,

rövid ismeretterjesztő és hét-

köznapi szövegek.

Az olvasmány témájának,

szereplőinek, főbb eseményeinek

megnevezése.

Dramatikus játékok.

A szereplők cselekedeteinek

megítélése, tulajdonságaik

megfigyelése. Egyszerű oksági

összefüggések felismerése.

Mese és valóság

megkülönböztetése.

Tapasztalatszerzés szavak, kifeje-

zések többletjelentéséről a

szövegben.

Segítséggel nevezze

meg az elemzett

műben az

események

helyszínét,

időrendjét,

szereplőit.

Ismerkedjen a

népköltészeti és a

műköltészeti

alkotások

jellemzőivel.

Önállóan nevezze meg

az elemzett műben az

események helyszínét,

időrendjét és

szereplőit.

Legyen képes

gondolategységek

lényegének

összefoglalására,

vázlatpont

megfogalmazására.

Segítséggel ismerje fel

a versekben az

ismétlődő sorokat, a

rímeket, a jelölésnek

megfelelően

érzékeltesse a ritmust.


25

Irodalmi művek


Önismeret,

önértékelés

Nyitottság,

érdeklődés,

fogékonyság

Kulturális

hagyományok

megőrzése

Kifejezőképesség

Gondolategységek lényegének

összefoglalása, vázlatpont megfo-

galmazása.

A cím és a tartalom

kapcsolatának felismerése.

Versek formájának megfigyelése,

a ritmus, a rím, az ismétlődések

felfedezése tapasztalati alapon.

A baráti kapcsolatokat, családi,

iskolai közösségek életét

meghatározó motívumok

megfigyelése, ezek érzelmi

hátterének és megnyilatkozásai-

nak vizsgálata az olvasottakhoz

kapcsolódva.

Mesejellemzők megfigyelése,

véleményalkotás az olvasottakról.

Olvasmányok szerzőjének

megnevezése. Az író és költő

fogalom különbségéről

tapasztalatok gyűjtése.

Rövid mesék, történetek

dramatikus, bábos megjelenítése.

Népszokások bemutatása. Az

olvasmány tartalmához kap-

csolódó improvizációs és beleélő

játékok. A szövegmondás

összekapcsolása mozgással,

mimikával.

Legyen képes a

tanult művekből

tevékenységeket és

cselekvéseket

segítség és minta

alapján elsajátítani

mozgással és

testtartásra.

Legyen képes a tanult

művekből

tevékenységeket és

cselekvéseket segítség

és minta alapján

elsajátítani mozgással

és testtartásra.

Olvasási készség

Szavak, szókapcsolatok,

mondatok és szövegrészletek is-

mételt hangos olvasása a

pontosságra, a folyamatosságra, a

hanglejtésre, a hangsúlyra, az

írásjelekre irányuló valamely

szempont figyelembevételével.

Szempontokkal irányított

felkészülés után ismert, begya-

korolt szöveg(részlet) felolvasása.


törekedjen helyes

hangsúlyozással,

hanglejtéssel,

szünettartással

olvasni.

Törekedjen az olvasás

pontosságára,

tempójának

fokozására,

folyamatosságára

felkészülés után.

Önálló tanulási

képesség

Memóriafejlesztés

Információs

Mesemondás. Olvasmányok

tartalmának elmondása saját

megfogalmazásban. Beszámoló

az olvasmányokhoz kapcsolódó

személyes élményekről. Vázlat

felhasználása a tartalom-

elmondáshoz.

Mondókák, sorolók, találós

kérdések, népdalok. Petőfi Sán-

dor: Itt van az ősz, itt van

újra...(részlet), Anyám tyúkja;

József Attila: Altató; Szabó

Lőrinc: Csiga-biga; Weöres

Sándor és Kányádi Sándor

verseiből szabadon választott.

A szövegfeldolgozást előkészítő

vagy annak folyamatához kap-

csolódó érzékelő, utánzó és

memóriafejlesztő játékok.

Könyvek jellemző adatainak

megfigyelése (szerző, cím, kiadó,

Legyen képes 2-3

összefüggő mondat

alkotására.

Alkalmazzon

megfelelő

technikákat a

memoriterek

elsajátításához.

Ismerje fel a vers

és a próza műfaji

sajátosságait.

Követhetően

számoljon be

olvasmányai

tartalmáról,

élményeiről.

Alkalmazzon

megfelelő technikákat

a memoriterek

elsajátításához.

Ismerje fel a vers és a

próza műfaji

sajátosságait.

Látogassa az iskola

könyvtárát heti


26

technológiák

használata

Élethosszig tartó

tanulásra való

képesség

Nyitottság,

érdeklődés,

fogékonyság

kiadás éve, tartalomjegyzék,

terjedelem, illusztráció).

Tapasztalatszerzés a jellemzők

olvasót segítő szerepéről. Az

illusztráció és a szöveg kapcsola-

tának megfigyelése értelmezéssel.

Tájékozódás a könyvekben,

újságokban. A tartalomjegyzék

használata.

A gyermekújság szerkezetének,

rovatainak megfigyelése. Olvasás

a gyermekújságból.

A könyvtárhasználat szabályainak

értelmezése, alkalmazásuk

gyakorlása.

Könyvkeresés a könyvtárban

szerző és cím szerint.

Látogassa az iskola

könyvtárát

legalább 4-5

alkalommal.

Ismerje 3-4 könyv

írójának nevét, a

könyvek címét.

rendszerességgel.

Használja a könyvek

tartalomjegyzékét.

Ismétlés,

rendszerezés,

összefoglalások

Önálló tanulási

képesség



3. ÉVFOLYAM

Éves óraszám magyar nyelv: 111 óra


Az írástechnika fejlesztése időkeret: 9 óra

Az írás eszközi használatának gyakorlása időkeret: 9 óra

Ismeretek az anyanyelvről






TÉMAKÖR

FEJLESZTÉSI

FELADATOK

TARTALOM, TANANYAG

ÉS A GONDOLKODÁSI


A TOVÁBBFEJ-

LESZTÉS

ALAPJAI

ELVÁRHATÓ

MAXIMUM


Írásképesség

Önálló megfigyelés és

tanulás

Önismeret,

önellenőrzés,

önértékelés

A betűtorzulásokat és hibás

kapcsolásokat javító alakítási és

kapcsolási tréningek.

Szavak, szószerkezetek, bővülő

mondatok írásával az írás len-

dületének és tempójának

fokozása.

Hosszabb szövegek folyamatos

írása különféle írástevékeny-

ségekben.

Eligazodik az új

vonalrendszerben.

Írástechnikai hibát

ne kövessen el.

Írása lendületes, jól

olvasható. Füzetei

rendezettek, tiszták.

Az írás, mint eszköz

Önálló tanulási

képesség

Felkészülés a felnőttlét

Fogalmazások, nyelvtani

feladatok javított változatának

leírása.

Vázlatírás, ábrák feliratozása.

Meghívó tervezése, szövegezése.

Postai nyomtatványok kitöltése.

Tanítója

útmutatásai

alapján kijavítja

fogalmazási és

helyesírási hibáit.

Ismerje fel hibáit és

javítsa.


27

szerepeire Olvasmánynapló vezetése.

Ismeretek az

anyanyelvről

Nyelvtani és

nyelvhelyességi

ismeretek tudatosítása

és alkalmazása

A nyelv, mint eszköz

Analógiás

gondolkodás

Önálló tanulási

képesség

– mondatfajták;

– szófajok.

A felkiáltó, a felszólító és az

óhajtó mondatokban a beszélő

szándékának felismerése és

megnevezése.

Az ige felismerése és

megnevezése szójelentés alapján.

Különféle időben végbemenő

cselekvések, történések, létezés

megkülönböztetése.

Az igék idejének felismerése és

megnevezése. Az igekötők

szerepének és írásmódjának meg-

figyelése. Tudatos alkalmazásuk

Tapasztalatszerzés a rokon

értelmű és ellentétes jelentésű

igék szerepéről. Felismerésük és

adekvát használatuk.

A főnevek felismerése és


Fajtáinak csoportosítása,

megnevezése. A főnevek meg-

figyelése a mondatban.

A -ba,-be,-ban,-ben ragos

főnevek helyes használatának

gyakorlása mondatalkotással,

szövegértelmezéssel.

A melléknév felismerése és


Külső és belső tulajdonságot

jelentő melléknevek

megfigyelése, megkülönböz-

tetése.

A tanult szófajok felismerése

toldalékos formában is szócso-

portokban, mondatban és

szövegben.

A mondatot

nagybetűvel kezdi,

írásjellel zárja.

Felismeri az

egyszerű

mondatok végén

az írásjeleket.

Igék, főnevek,

melléknevek

felismerése,

szófajuk

megnevezése.

Felismeri,

megnevezi, és

megfelelően jelöli a

mondatfajtákat.

Szövegben is

toldalékos

formában is

felismeri, és

megnevezi a tanult

szófajokat.

A

szövegkörnyezetnek

megfelelően

használja az

igeidőket és

igekötőket.

Helyesírási

szabályismeret- és

alkalmazás


Nyelvi kultúra iránti

érzékenység

Memóriafejlesztés

Önismeret, önértékelés

Mondatfajták jelölése írásban.

Igekötős, valamint különféle

idejű igék helyesírásának gyakor-

lása. Tulajdonnevek, ragos főnévi

alakok, -ó,-ő,-ú -ű végű főnevek,

-ít,-ul,-ül végű és a kiejtéstől

eltérő írásmódú igék, -s végű

toldalékos melléknevek írása.

Újabb 20-30 szóban a j hang

biztonságos jelölése a tanult szóf-

ajok körében.

Útmutatás alapján

kijavítja,

helyesírási hibáit.

A begyakorolt

szókészlet körében

biztonsággal

alkalmazza a tanult

helyesírási

szabályokat.

Ismétlés, rendszerezés

Önálló tanulási

képesség


Témazáró logikai rögzítés. Az

elsajátított tudás bemutatása a

formatív és szummativ

felméréseken.


28








Írásbeli szövegek alkotása

Fogalmazási alapismeretek időkeret: 12 óra

Szövegalkotási gyakorlatok időkeret: 24 óra



TÉMAKÖR

FEJLESZTÉSI

FELADATOK

TARTALOM, TANANYAG

ÉS A GONDOLKODÁSI


A TOVÁBBFEJ-

LESZTÉS

ALAPJAI

ELVÁRHATÓ

MAXIMUM

Beszédkészség, szóbeli


megértés fejlesztése

A beszédkészség,

szóbeli szövegek

megértése, alkotása és

a beszédértés

fejlesztése


Nyitottság, érdeklődés,

fogékonyság

Közösséget érintő

problémák iránti

szolidaritás

Közügyekben való

együttműködés

Szabálytudat

A beszédlégzés, a helyes kiejtés

és a mondatfonetikai eszközök

alkalmazásának gyakorlása

kommunikációs helyzetekben.

Szólások, közmondások, a

hangzó beszéd, az olvasott szöve-

gek értelmezésekor szavak

jelentésének, stílusértékének

megfigyelése.

A tapasztalatok felhasználása

szövegalkotáskor és beszélgetés

közben.

Felolvasáskor, szövegmondáskor

nonverbális eszközök érte-

lemszerű használata a kifejezés

segítésében.

Páros és csoportos beszélgetések

a gyerekek élethelyzeteiből vett

témákról. Vélemény kulturált

megfogalmazása.

Figyelem a beszélgetőtársra. Az

üzenet lényegének és érzelmi hát-

terének megfigyelése, értékelése.

Értelmező versmondás

A segítségkérés és -adás

jellemzőinek megfigyelése és

használata a gyakorlatban

szituációs játékokban. Üzenetek

tartalmának pontos közvetítése.

Játékszabályok értelmezése,

elmondása, a játék megszer-

vezése.

Képes legyen a

tanuló értelmesen,

érthetően

elmondani

gondolatait.

Bekapcsolódik a

csoportos

beszélgetésekbe.

Törekedjen

egyszerű

szerkezetű mesék,

elbeszélések

eseményeinek

elmondására

néhány összefüggő

mondattal.

Szöveghűen

mondja el a

memoritereket.

Tanítói segítséggel

felismeri az

olvasottak

lényegét.

Figyel beszélgető

társaira.

A közös

produkciókban

segítő,

együttműködő. Az

olvasmányok

témájával

kapcsolatban

kérdéseket

fogalmaz, illetve az

ilyen kérdésekre

választ tud adni.

Szöveghűen mondja

el a memoritereket.

Tanítói segítséggel

felismeri az

olvasottak lényegét.

Olvasás-szövegértés,

elemi ismeretek az

irodalomról

Európai

azonosságtudat

Felkészülés a felnőttlét

szerepeire

Prózai művek, versek, nép-

költészeti alkotások a hazai és a

külföldi szépirodalomból.

Történelmi tárgyú olvasmányok.

Néphagyományokat feldolgozó,

nemzeti ünnepeket, jelképeket, a

természetet és a társadalom életét

bemutató írások.

Hétköznapi szövegek.

Szövegek megismerése önálló,

Tudjon rövid

terjedelmű,

életkorának

megfelelő témájú

és

szövegnehézségű

olvasmányt néma

olvasás után

megérteni.

Segítséggel

Német olvasás után

önállóan megoldja a

megértést vizsgáló

feladatokat.

Szövegrészekhez

vázlatpontot

fogalmaz.

Magyarázza a


29

Szociális érzékenység

Irodalmi művek iránti

érzékenység


Ítélőképesség,

erkölcsi,esztétikai,

történeti érzék

Emberi jogok teljes

körű tisztelete


Elemző képesség

fejlesztése

Műfaji jellegzetességek

alkalmazása

Memóriafejlesztés

Empatikus képesség


Kezdeményezőképesség

Kifejezőképesség

Nemzeti identitás

csendes olvasással.

Beszélgetés a szövegről.

Drámás megközelítéssel a

beleélés fokozása.

Dramatikus játékok

A szöveghez kapcsolódó

szövegelemző feladatokkal a

szövegértés, értelmezés

gyakorlása.

Az események sorrendjének, a

mesélő személyének meg-

állapítása.

Az olvasmányok szerkezeti

jellemzőinek vizsgálata.

Lényegkiemelés, vázlatkészítés.

A szereplők tulajdonságainak

értékelése. Érzelmek ki-

fejezésének megfigyelése.

Véleményalkotás cselekedetek-

ről, helyzetekről, magatartásról.

Jellegzetes irodalmi témák

(emberi kapcsolatok, haza-

szeretet, barátság, szeretet,

segítőkészség) megfigyelése, ér-

tékelése.

Mesékre jellemző kezdő és

befejező fordulatok, szókap-

csolatok, ismétlődő motívumok

megfigyelése.

Tapasztalatszerzés versekből

művészi eszközökről (ritmus,

rím, hasonlat, refrén).

Hasonlóságok és különbségek

felfedezése különféle irodalmi

közlésformákban.

Ritmus-, mozgás-és

beszédgyakorlatokkal kombinált

koncentrációs és

memóriafejlesztő gyakorlatok.

Beleélő játékok: játék a tárggyal,

tárgyak, személyek, más

élőlények megjelenítése.

Szövegek dramatizálása,

megjelenítése. Egyéni és csopor-

tos improvizációk.

Gyermekversek előadása ritmus-

és mozgásváltással. A

produkciók megbeszélése.

Olvasmányok szövegének

reprodukálása, illusztrálása

rajzzal, zenével, képzőművészeti

alkotással.

Műsorok összeállítása és

előadása nemzeti és családi

ünnepekre.

megoldja a

szövegelemző

feladatokat.

Megnevezi a

szerzőket,

szereplőket,

lényeges

tulajdonságaikat..

Konkrét esetekben

felismeri a mesére

jellemző

fordulatokat,

mesejellemzőket.

Vegyen részt a

közös

drámajátékokban,

a gyermekversek

ritmus és

mozgásváltással

történő

előadásában.

szereplők

cselekedeteit.

Tudja a mesére

jellemző szerkezeti

és formai

sajátosságokat.

Dramatizált

elbeszélésekben,

népszokásokban

gesztusok és

elképzelt személyek

megjelenítése.

Olvasási képesség

Elemző képesség

Folyamatosságra és pontosságra

figyelő felolvasási tréningek.

A szöveget értelmező felolvasás

felkészülés után, a mon-

Ismert tartalmú

szöveget

felkészülés után

folyamatosan

Ismert szöveget

folyamatosan,

kifejezően olvas fel

felkészülés után.


30

Irodalmi művek iránti

érzékenység

datfonetikai eszközök

használatával.

A nagyobb terjedelmű szövegek

olvasását elősegítő értelmező

olvasás tanulói és tanítói

kérdések megválaszolásával.

Egyszerű szerkezetű ifjúsági

regény elolvasása a tanító irá-

nyításával.

olvas fel.

Önálló tanulási

képesség

Tájékozódási képesség

Információs

technológiák

használata

Élethosszig tartó

tanulásra való

képesség

Nyitottság, érdeklődés,

fogékonyság

Szaknyelvi

kommunikáció

Memóriafejlesztés

Tájékozódás a szövegben. A

szövegből kiemelt tények,

információk felhasználása új

összefüggésben, más feladat-

helyzetben.

Kutatómunka az olvasmányok

szerzőjének, eseményeinek,

szereplőinek mélyebb

megismeréséhez.

Ismeretszerzési technikák

tanulása: adatgyűjtés, elrendezés,

feljegyzések készítése és

felhasználása szóbeli beszámoló-

hoz.

Lexikonok, szótárak használata

feladatmegoldáshoz.

Olvasmánytartalmak szűkítő és

bővítő elmondása. Beszámolók

pl. kutató, gyűjtő munkáról több

összefüggő mondattal.

A könyvtár tereinek,

elrendezésének, rendszerének

megfigyelése.

Könyvek csoportosítása,

keresése, kiválasztása adott

szempontok szerint. Könyvek

adatainak ismertetése. Szép-

irodalmi és ismeretterjesztő

alkotások megkülönböztetése a

téma és a tartalomjegyzék

alapján.

Memoriterek tanulása:

Mondókák, sorolók, találós kér-

dések, népdalok; Vörösmarty

Mihály: Szózat (legalább az 1-

2.vsz.); Petőfi Sándor:

A füstbe ment terv; Weöres Sán-

dor: Éren-nádon; Gárdonyi

Géza: Éjjel a Tiszán; József

Attila: Betlehemi királyok; 5-8

soros prózai szövegek történelmi

olvasmányokból.

Az olvasott

szövegben

előforduló

ismeretlen szavak

értelmezése

gyermeklexikon,

szótár

segítségével.

Alapismeretei

legyenek az iskola

könyvtárának

tereiről,

állományrészeiről.

Egyszerű kutatási

feladatokat

elvégez.

Feladatainak

megoldásakor

szükség szerint

használ lexikont,

szótárt.

Röviden ismertet

egy általa ismert

könyvet.

Megkülönbözteti a

könyvek tartalmi

csoportjait

(szépirodalmi

művek, illetve

ismeretterjesztő

irodalom).

Írásbeli szövegek

alkotása

Szövegalkotás

képessége

Önkifejezés

Tapasztalatszerzés

olvasmányokból és tanulói

fogalmazásokból: a cím sze-

repéről, jellemzőiről; a szövegek

felépítéséről, az időrendről, az

esemény, az előzmény és a

következmény kapcsolatáról; a

szöveg mondatainak kohé-

Ismerje a

szövegalkotás

műveleteit

(anyaggyűjtés,

címválasztás,

Használja a

szövegtagolást.

A tartalmi egységek

kezdetét

bekezdéssel jelzi.


31

Kreativitás

Műfaji jellegzetességek

alkalmazása

Elemző képesség

Önismeret,

önellenőrzés,

önértékelés

ziójáról, a tématartásról, a nyelvi

megformáltságról, az elbeszélő

szövegforma jellemzőiről.

A tanult fogalmazási ismeretek

felhasználása szöveg alkotásakor.

Önálló írásbeli fogalmazások

készítése elbeszélő szövegfor-

mában.

A fogalmazásokba párbeszédes

részek illesztése.

Az önálló szövegalkotások

elemzése, javítása a megismert

szövegalkotási szabályok

felidézésével.

időrend).

Tudjon 3-4

összefüggő

mondatot

tématartással

8segítséggel)

megfogalmazni

ismert témáról

Képes összefüggő

mondatok

kapcsolására,

tématartásra,

párbeszéd

beillesztésére.

Tudjon 5-6

mondatos elbeszélő

fogalmazást írni

ismert témáról.

Ismétlés, rendszerezés

Önálló tanulási

képesség


Témazáró logikai rögzítés. Az

elsajátított tudás bemutatása

formatív és szummativ

felméréseken.

4. ÉVFOLYAM

Éves óraszám magyar nyelv: 111 óra Ismeretek az anyanyelvről






TÉMAKÖR

FEJLESZTÉSI

FELADATOK


A GONDOLKODÁSI


A TOVÁBBFEJ-

LESZTÉS

ALAPJAI

ELVÁRHATÓ

MAXIMUM


alkotása

Szövegalkotás

Műfaji

jellegzetességek

alkalmazása

Irodalmi művek


Kreativitás

Önkifejezés


Önismeret,

önellenőrzés,

A leírás tartalmi, szerkezeti

jellemzőinek, a bemutatás

sorrendjének, nyelvi eszközeinek

megfigyelése irodalmi példákon

és tanulói fogalmazásokon.

Megírt levelek, üdvözlő lapok,

postai levelezőlapok gyűjtése,

megfigyelése, tartalmi és formai

összehasonlításuk, jellemzőik

összegyűjtése. A címzetthez

igazodó stílus felfedezése.

Szemléletes leírások készítése

egyszerű tárgyról, növényről,

állatról, emberről.

Elbeszélő fogalmazás írása

párbeszéd alkalmazásával.

Levélírás füzetben, majd,

levélpapíron. Borítékcímzés.

Üdvözletek írása különféle

alkalmakra. Igazodás a címzett-

hez.

Az írásbeli fogalmazások

elemzése, javítás a tanító irányítá-

sával.

Közösen készített

szerkezeti vázlat

alapján 6-10

mondatban legyen

képes gondolatait

megfelelő

műfajban leírni.

Tudjon 10-14

mondatos szöveget

készíteni önállóan, a

műfajnak, témának

megfelelő nyelvi,

stilisztikai eszközök

felhasználásával.


32

önértékelés

Ismeretek az

anyanyelvről

Nyelvtani és

nyelvhelyességi

ismeretek

tudatosítása és

alkalmazása

Helyesírási szabály-

ismeret- és

alkalmazás

Önálló tanulási

képesség

Anyanyelvi kultúra,

ismeretek az

anyanyelvről

Ismeretszerzés,

ismeretek

alkalmazása

Problémaérzékeny

helyesírás

Memóriafejlesztés

Önismeret,

önértékelés

Szaknyelvi

kommunikáció


Memóriafejlesztés

– A szófajokról tanultak bővítése,

elmélyítése.

Szófaj felismerési gyakorlatok.

Az igék megfigyelése a

mondatban. A személyes

névmások és az igei személyragok

szerepének megértése. Felismeré-

sük és megnevezésük, al-

kalmazásuk gyakorlása.

A tulajdonnevek újabb

csoportjainak megismerése:

földrajzi nevek, intézmények

neve, márkanevek, címek.

A névelők és a névutók

szerepének megfigyelése.

Felismerésük és megnevezésük

mondatban, szövegben.

A névelők helyes használata.

A melléknév fokozhatóságának

felismerése.

Fokozott melléknévi alakok

használata szövegalkotáskor.

A számnév fogalmának és

fajtáinak felismerése és megneve-

zése. A fokozott számnévi alakok

helyes használatának gyakorlása.

Az állító és a tagadó mondatok

tartalmának vizsgálata, össze-

hasonlításuk. Tapasztalatszerzés a

szavak rendjéről a mondatban.

Az igemódok fogalmának

megismerése. Az igemódok és a

mondatfajták kapcsolatának

felfedezése. Az igék különféle

módú alakjainak helyes leírása.

Az egyszerű és az összetett szavak

jelentésének megfigyelése.

Szóalkotások: összetett szavak,

tulajdonnévből képzett

melléknevek.

Helyesírási szabályok alkalmazása

különböző írástevékenységekben:

igeidők, ragos és kiejtéstől eltérő

írásmódú igék; felszólítást

kifejező igealakok; igekötős igék;

tulajdonnevek, fokozott

melléknevek és számnevek; ragos

névszók; névutós szerkezetek;

betűvel írt számnevek; a keltezés

többféle formája.

30 újabb szóban a j hang helyes

jelölése a tanult szófajok köréből.

A szavak

szófajának, az

egyalakú

szótöveknek is a

tanult

toldalékoknak

felismerése.

Az eddig használt,

és begyakorolt

szókészlet körében

alkalmazza a

tanult helyesírási

szabályokat, hibáit

önellenőrzéssel

felülvizsgálja és

javítja.

Biztonsággal

felismeri a tanult

szófajokat,

megnevezi azokat

szövegben is.

Önállóan

alkalmazza a tanult

helyesírási és

nyelvhelyességi

szabályokat.

A szokás szintjén

ellenőrzi

helyesírását, s

javítja hibáit.

Ismétlés, rendszere-

zés, összefoglalások

Önálló tanulási

képesség

Az alsó tagozaton tanult nyelvtani

ismeretek rendszerezése. A

tanultak alkalmazása az elsajátítás

szintjét vizsgáló formatív és


33

Önismeret,

önértékelés

Rendszerező

képesség,

lényegkiemelés

szummatív felmérésekben. A

tapasztalt hiányosságok pótlására

irányuló gyakorlások.








Írásbeli szövegek alkotása

Fogalmazási alapismeretek időkeret: 12 óra

Szövegalkotási gyakorlatok időkeret: 24 óra



TÉMAKÖR

FEJLESZTÉSI

FELADATOK


A GONDOLKODÁSI


A TOVÁBBFEJ-

LESZTÉS

ALAPJAI

ELVÁRHATÓ

MAXIMUM

Beszédkészség,

szóbeli


megértés fejlesztése

A beszédkészség,

szóbeli szövegek

megértése, alkotása

és a beszédértés

fejlesztése


Memóriafejlesztés


Konfliktuskezelés

Igényes önkifejezés

Kritikus gondolkodás

A mondat- és szövegfonetikai

eszközök alkalmazásának

gyakorlása különféle

kommunikációs helyzetekben (pl.:

párbeszéd, felolvasás, kiscso-

portos beszélgetés, vita, beszámo-

ló). Nonverbális eszközök haszná-

lata szituációs játékokban,

beszélgetésben.

A helyes beszédlégzés gyakorlása:

gazdálkodás a levegővel, a pótle-

vegő vételének módja.

Állandósult szókapcsolatok, a

különböző tantárgyak tanulásakor

használt szakkifejezések,

olvasmányokból kiemelt ritkábban

használt szavak célzott

használatával, mondatbővítéssel,

kiegészítésekkel az aktív szókincs

gyarapítása.

Több mondatos összefoglaló

szöveg alkotása olvasmányok

tartalmáról, gyűjtött

tapasztalatokról,

megfigyelésekről.

Hosszabb szóbeli közlések

tartalmának rövidített elmondása.

Az egyetértés és az eltérő

vélemény kulturált megfogalma-

zása.

Párbeszédes forma alkalmazása

olvasmányok tartalmának elmon-

dásakor.

A mondanivaló

értelmes

megfogalmazása

szóban.

Hibáit tudja

kijavítani nevelői

minta alapján.

Bekapcsolódik

közös élményekről,

tevékenységekről

való

beszélgetésekbe,

értékelésbe.

Együttműködő

magatartással

segíti a közös

tevékenységet.

Érthetően és

értelmesen fejezi ki

gondolatait.

Használja a

mindennapi

érintkezésben az

udvarias nyelvi

fordulatokat.

Beszédstílusát

beszélgető

partneréhez igazítja.

Pontosan követi a

szöveg logikai

rendjét, használja

„kulcsszavait”.

Olvasás-szövegértés

elemi ismeretek az

irodalomról

Prózai és verses alkotások, népi

játékok, népszokás ismertetők a

magyar és a hazai nemzetiségek,

népcsoportok népköltészetéből.

Képes tartósan

olvasni, figyelmét a

tartalomra

irányítani.


34

Olvasás, írott szöveg

megértése

Magyarságtudat,

európai

azonosságtudat

Önálló tanulási

képesség



Elemző képesség

Ítélőképesség,

véleménynyilvánítás

Alkotás és kreativitás

Irodalmi művek


Önkifejezés

Szociális érzékenység

Műfaji

jellegzetességek

alkalmazása

Kreativitás


Kulturális

hagyományok iránti

igény

Élethosszig tartó

tanulásra való

képesség

Tájékozódási

képesség

Elbeszélések és regényrészletek,

versek a hazai és külföldi

klasszikus és élő irodalom

gyermekekhez szóló alkotásaiból.

Történetek a magyarság múlt-

jából, kiemelkedő események

megismeréséhez

Nagyobb terjedelmű irodalmi

szöveg (pl. ifjúsági regény)

feldolgozása.

Hétköznapi szövegek.

Szövegek megismerése csendes

olvasással. Az olvasmányok

témájának megfigyelése, azonos

témájú szövegek összehasonlítása.

Szereplők érzelmeinek

felismerése, emberi kapcsolatok,

szereplők magatartásának

értékelése többféle szempont fi-

gyelembevételével.

– Drámajátékok.

Olvasmányélmények megosztása

társakkal. A szövegről folytatott

beszélgetésben a szép, csúnya,

vidám, szomorú, jó, rossz

minősítő kifejezések használata és

indoklása a szövegből vett

bizonyítékok kiemelésével.

Művészi eszközök keresése lírai

és elbeszélő művekben (ritmus,

rím, refrén, hasonlítások,

megszemélyesítés).

Mesefajták jellemzőinek

megfigyelése. A mesék nyelvi és

szerkezeti jellemzőinek

felismerése.

Jellegzetes irodalmi témák,

motívumok felfedezése olvasmá-

nyokban.

A művek szerkezeti jellemzőinek

megfigyelése, a tér-idő

változásainak felismerése.

Nagyobb terjedelmű

gyermekirodalmi alkotás

elolvasása a tanító irányításával.

Ritmus-, mozgás- és

beszédgyakorlatokkal kombinált

memóriagyakorlatok.

Fantáziajátékok, elképzelt és

valóságos helyzetek

megjelenítése. Részvétel

csoportos játékokban, állóképek

tervezése, kivitelezése és meg-

beszélése.

Mozgás a térben: térkitöltő,

térkihasználó gyakorlatok.

A mozgás és a szövegmondás

összekapcsolása. Egyszerűbb

Életkorának

megfelelő szöveget

néma olvasás útján

megért.

Segítséggel tagolja

a szöveget,

fogalmazza meg

egy-egy

szövegrészt

lényegét.

Jellemezze a

szereplők

magatartását,

alkosson

véleményt. Ismerje

fel a mesék nyelvi

és szerkezeti

jellemzőit.

Különböztesse meg

a prózai és verses

alkotásokat,

művészi eszközöket

(ritmus, rím,

refrén).

Ismerje fel,

fogalmazza meg

(szóban és írásban)

a szöveg

alapgondolatát, az

író szándékát.

Véleményét

értelmesen

fogalmazza meg.

Önállóan tagolja a

szöveget. Készítse

el a vázlatot.

Ismerje fel művészi

eszközöket lírai és

elbeszélő

művekben. Ismerje

a mesefajták

jellemzőit.

Olvasson

tankönyvén kívül

életkorának

megfelelő tartalmú

könyveket is tanítói

irányítással.


35

Memóriafejlesztés

Alkotás és kreativitás

drámai konvenciók és a színházi

formanyelv alapjainak tapasztalati

megismerése (jelenet, felvonás,

kezdet és vég, díszlet, berendezés,

jelmez, kellék, fény és

hanghatások). A tanultak

felhasználása saját produkcióhoz,

bábelőadások, színházi előadások

megbeszélésekor.

Olvasási képesség

Ismeretszerzés,

ismeretek

alkalmazása

Önálló tanulási

képesség


Problémaérzékenység

Szövegek felkészülés utáni

felolvasásakor a tartalom minél

pontosabb kifejezéséhez a

szövegfonetikai eszközök felhasz-

nálása.

Párbeszédes szövegrészek

értelmező felolvasása.

Az interpretáló (értelmező)

olvasás fejlesztéséhez kérdésekre

válaszkeresés a szövegből. A

kritikai és a kreatív olvasást

fejlesztő feladatok megoldása.

Nagyobb terjedelmű irodalmi mű

olvasására való felkészülés

folyamatolvasással.

Legyen képes

szerepek szerinti

olvasásra.

Alkalmazza az

érzelmek

kifejezésére a tanult

mondat- és

szövegfonetikai

eszközöket (tempó,

tempóváltás,

hangszín).

Érzékeltesse a

mondatközi

írásjeleket.

Önálló tanulási

képesség

Információszerzés

Emberi jogok teljes

körű tisztelete


Információszerzés,

információ

alkalmazása

Tanulási technikák

bővítése

Memóriafejlesztés

Adatgyűjtés, összefüggések

keresése szövegből. Az adatok

csoportosítása, felhasználása új

feladathelyzetben.

A szöveg kulcsszavainak

kiemelése, szövegtömörítés és bő-

vítés. Egyszerű szövegek

vázlatának elkészítése. Ennek

felhasználása tartalom

elmondáshoz.

Tájékozódás a történelmi időben

és térben. Adatgyűjtés, rendezés,

beszámoló a régió, a lakóhely

irodalmi, történelmi ne-

vezetességeiről, emlékeiről.

A könyvtári állomány

megfigyelése. Az állomány tárolá-

sának, hozzáférési lehetőségének

megismerése. A katalógus sze-

repének megfigyelése, és

használatának gyakorlása.

Könyvkeresés szabad polcon. A

tanítási órán szerzett ismeretek

bővítése, elmélyítése könyvtári

„kutatással”. Beszámoló a gyűjtő-

munkáról. Feljegyzések az

olvasottakról. Olvasmánynapló

vezetése segítségadással.

Közmondások, népdalok, rövid

népmese. Kölcsey Ferenc:

Himnusz

(részletek); Petőfi Sándor:

Nemzeti dal, Csatadal; Tisza

(részletek); József Attila: Mama;

Juhász Gyula: Karácsony felé

(részlet); Nagy László: Itthon

Igazodjon el a

könyvek között,

használja az ismert

kézikönyveket.

Ismerje a

katalógus szerepét,

használatát

gyakorolja.

Legyen képes

nagyobb

terjedelmű

irodalmi alkotások

cselekményének

követésére, nevelői

segítséggel.

Legyen képes,

könyvek önálló

keresésére

könyvtárban,

könyvek

tartalomjegyzékének

használatára.

Ismerje a

legnagyobb

költőink, íróink

nevét.

Legyen elemi

ismerete az olvasott

mű írójáról.

A memoritereket

szöveghűen,

tagoltan, kifejezően

tudja.


36

vagyok; prózai szövegekből 6-8

soros részletek.


alkotása

Szövegalkotás

Műfaji

jellegzetességek

alkalmazása

Irodalmi művek


Kreativitás

Önkifejezés


Önismeret,

önellenőrzés,

önértékelés

A leírás tartalmi, szerkezeti

jellemzőinek, a bemutatás

sorrendjének, nyelvi eszközeinek

megfigyelése irodalmi példákon

és tanulói fogalmazásokon.

Megírt levelek, üdvözlő lapok,

postai levelezőlapok gyűjtése,

megfigyelése, tartalmi és formai

összehasonlításuk, jellemzőik

összegyűjtése. A címzetthez

igazodó stílus felfedezése.

Szemléletes leírások készítése

egyszerű tárgyról, növényről,

állatról, emberről.

Elbeszélő fogalmazás írása

párbeszéd alkalmazásával.

Levélírás füzetben, majd,

levélpapíron. Borítékcímzés.

Üdvözletek írása különféle

alkalmakra. Igazodás a címzett-

hez.

Az írásbeli fogalmazások

elemzése, javítás a tanító irányítá-

sával.

Közösen készített

szerkezeti vázlat

alapján 6-10

mondatban legyen

képes gondolatait

megfelelő

műfajban leírni.

Tudjon 10-14

mondatos szöveget

készíteni önállóan, a

műfajnak, témának

megfelelő nyelvi,

stilisztikai eszközök

felhasználásával.

Ismétlés, rendszere-

zés, összefoglalások

Önálló tanulási

képesség

Önismeret,

önértékelés

Rendszerező

képesség,

lényegkiemelés



A tanultak alkalmazása az

elsajátítás szintjét vizsgáló forma-

tív és szummatív felmérésekben.

A tapasztalt hiányosságok

pótlására irányuló gyakorlások.

A tanulók értékelése A magyar nyelvi és irodalmi műveltségterületet közvetítő órákon az értékelés alapjául az érvényben

levő Nemzeti alaptanterv, illetve az adott kerettantervben, valamint a rá épülő iskolai programban

megfogalmazott fejlesztési célok és feladatok szolgálnak.

Ezek értelmében a pedagógus folyamatosan végezzen az osztályában személyre irányuló értékelést,

illetve visszatérően az osztályt érintő, teljes körű értékelést is. Az értékelés kritériumait ismerjék a

tanulók, sőt ezeknek megfelelően ők maguk is végezzenek önértékelést, illetve folyamatosan

sajátítsák el társaik értékelésének a tapintatos formáit.

Az értékelés döntően személyre szóló fejlesztő értékelés legyen, vagyis a tanuló aktuális

teljesítményét saját korábbi teljesítményéhez kell viszonyítani. A reális és ösztönző értékelés alapja a

tanulók tudásának, teljesítményének alapos ismerete. E tekintetben nagy jelentősége van a folyamatos

megfigyelésnek, adatgyűjtésnek, az adatok rendszerezésének, reflektálásának. Formáló-segítő

értékelésre van szükség, vagyis megerősíteni, visszaigazolni, amit a tanuló már tud, amit sikeresen old

meg, egyúttal útmutatást adni arra nézve: hogyan emelhetné tudását, teljesítményét még magasabb

szintre. Minden jelentősebb tanulói megnyilatkozásra reagálni kell. Minél több pozitív visszajelzést

kell adni, hiszen a sorozatos kudarcok csak demotiválják a diákokat.

A tanító változatosan, árnyaltan értékelje a tanulók munkáját. A tanítói értékelés formáját tekintve

lehet metakommunikatív, illetve szóbeli vagy írásbeli visszajelzés (ez utóbbiak egy szótól a szövegig

terjednek).

A tanulók értékelésének fajtáit tekintve szükség van év eleji diagnosztikus értékelésre, folyamatos

formatív értékelésre, valamint szummatív értékelésre. Az év eleji diagnosztikus értékelés azt mutatja

meg: mi az, amit a tanuló tud, amire képes, honnan indítható a fejlesztés. A formatív értékelés célja


37

elsősorban a tudás, a teljesítmény változásának követése, visszaigazolása a megerősítés, a fejlesztés és

a korrigálás érdekében. A tanév során legyenek szummatív értékelések is, pl. a témazáró anyanyelvi

dolgozatok, fogalmazások, év végi felmérések.

Az ellenőrzés különféle formái harmonikusan jelenjenek meg a nevelési folyamatban, pl. szóbeli

feladatmegoldás, írásbeli feladatmegoldás, cselekvés, vizuális megjelenítés, szóbeli felmérés, írásbeli

felmérés, szóbeli felelet, írásbeli felelet, szóbeli beszámoló, szóbeli házi feladat, írásbeli házi feladat,

dolgozat, feladatlap stb. A feladatlapok tartalmazzanak feleletválasztó, feleletalkotó és

képességjellegű tudást mérő feladatokat egyaránt.

Az értékelés terjedjen ki mind az affektív tanulással kapcsolatos követelményekre (pl. a befogadásra,

a válaszadásra, az értékrendszer kialakulására), mind a pszichomotoros követelményekre (pl. az

utánzásra, az automatizálásra, az artikulációra), mind a kognitív követelményekre (pl. a tények,

fogalmak, szabályok ismeretére, az összefüggések megértésére, az alkalmazásra). Az 1–4. osztályban

hangsúlyosabb szerepet kapjon a tanulók munkájának megítélésben a szóbeli és az írásbeli

kommunikációs készség: az írás, a helyesírás, az olvasás, a szóbeli és az írásbeli szövegalkotás

értékelése, mint az anyanyelvi és az irodalmi ismeretek elsajátításának a mérése.

A beszédkészség mérése folyamatos legyen, ám minden esetben jellemezze a személyiség tisztelete;

hiszen célja elsősorban az önismeret fejlesztése, az önbizalom erősítése. Az anyanyelvi tudás

értékelésében meghatározó az anyanyelvi jártasságok, képességek, készségek szintjének az

ellenőrzése. A nyelvi rendszer megismerését előkészítő alapvető fogalmak (pl. a hang, a szóelem, a

szó, a szófaj, a mondat, a mondatfajták) ismerete csak eszközjellegű, a nyelvi tudatosság fokozatos

fejlesztését, a kommunikáció tanulását szolgálja, nem lehet meghatározó eleme a tanulói teljesítmény

értékelésének.

Az olvasásteljesítmény megítélésében a súlypont az olvasottak megértésén van, az 1–4. osztályban

legfontosabb a szó szerinti megértés, ám szükség van az értelmező, interpretáló olvasás elemi

műveleteinek az elsajátítására is. Az olvasottak megértését sokféleképpen bizonyíthatja a tanuló, az

ellenőrzés során célszerű tehát figyelembe venni az egyéni sajátosságokat. A hangos olvasást, illetve a

felolvasást illetően a megértést leginkább akadályozó hibáknak van jelentőségük (pl. mást olvasás,

akadozó olvasás gyakori újrakezdéssel, túl lassú tempó, nem megfelelő hangsúlyozás, dallamvezetés,

tagolás).

Az írás értékelése során abból kell kiindulnunk, hogy az egyéni mozgássajátosságok kezdettől

megjelennek a gyermekek írásában. Ezért természetes, hogy többségük nem képes reprodukálni az

írásmintát, csak többé-kevésbé követi a szabályos betűalakítást és kapcsolást. A legfontosabb

kritérium az olvashatóság. Az eszközi használat szempontjából jelentőséggel bír még a folyamatos,

lendületes vonalvezetés, a tempó is. A tetszetősség fő összetevői: a tisztaság, rendezettség,

egyszerűség, egyöntetűség és az ízléses elhelyezés. A fogalmazások szöveges értékelése elsősorban

segítő szándékú legyen, személyre szabottan nyújtson útmutatót arra vonatkozóan, hogyan lehet a

fogalmazást tovább javítani, alakítani.

A tanulók munkájának az értékelése az iskolai minőségbiztosítás alapja is egyben, a pedagógus

önszabályozásának az eszköze.

Documents

nyelv és - bolyai-debrecen.sulinet.hu filenyelv és alom. Helyi tanterv Magyar nyelv- és irodalom 1-4. évfolyam 14 Alapelvek, célok A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás,