Nyelvtörténet, a magyar nyelv szókészlete

Uráli ősnyelv

Finnugor alapnyelv Szamojéd alapnyelv

ugor alapnyelvfinn-permi alapnyelv

magyar obi-ugor

vogul (manysi) osztják (hanti)

A magyar nyelv történeti korszakai:

I. Az előmagyar kor (az a kor, amelyben a magyar nyelv még nem kezdte meg önálló életét, hanem rokonaival együtt bizonyos fokú nyelvi egységet alkotott): 1. Az uráli egység korszaka (amikor a finnugor és a szamojéd nyelvek még egységet alkottak, kb. Kr. e. 4000-ig) 2. A finnugor egység korszaka (kb. Kr. e. 2000-ig)

3. Az ugor egység korszaka (kb. Kr. e. 1000-500-ig)

II. A nyelvemléktelen magyar kor, ill. az ősmagyar kor (a magyarság különválásától a honfoglalásig tartott): 1. Az Urál vidéki őshaza korszaka (amikor a magyarság átalakul lovas nomád néppé, és nyelvének nyelvtana főbb vonatkozásaiban kibontakozik, kb. az V. század közepéig tart) 2. A vándorlások kora (a magyarság az Urál vidéki õshazából kiindulva eljut mai hazájába, a honfoglalásig tart)

III. A nyelvemlékes kor: 1. Az ómagyar kor (a honfoglalástól a mohácsi vészig, 1526-ig) 2. A középmagyar korszak ( a mohácsi vésztől 1772-ig, a felvilágosodás koráig tart) 3. Az újmagyar korszak (1772-től napjainkig)

Az alapszókincs vagy alapszókészlet egy nyelv szókincsének az a része, amely a nyelv legősibb korszakából származik (alapnyelvi eredetű szavak vagy igen régi jövevényszavak), köznapi fogalmakat fejez ki, a nyelvközösség minden tagja ismeri a jelentését, és amelyek származékaiból gyakran nagyobb szócsaládok keletkeznek.

Nyelvek rokonságának vizsgálatakor a szókincsnek ezt a részét szokták elsősorban figyelembe venni.Ezek közé tartozik az alábbiak elnevezése:•alapvető cselekvések •alapvető testrészek•természeti tárgyak, jelenségek•egyszerű számnevek•névmások•rokoni megnevezések•időbeli és térbeli viszonyítószavak.

TÖRÖK JÖVEVÉNYSZAVAK

Honfoglalás előttről:kecske, tyúk, disznó, ól, túró, sajt, szőlő, borács, szűcs, bársony, gyöngy, gyűrű, tükörtáltos, bölcs, szám, betű, észboszorkány

Mohácsi vész után:papucs, kávé, dívány, korbács

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAK

Az állami élet: király, megye, pénzKereszténység: pap, szent, barátA hét napjai: szerda, péntekFöldművelés, állattenyésztés: paraszt; rozs, gabona, szalma, szilva; igaÁllatnevek: veréb, szarka, csuka, rákNövénynevek: gomba, moha, páfrányMesterségek, szerszámok: kovács, kalapácsA ház és a lakás szókincse: asztal, pad, kulcs, konyhaÉtelek: kalács, szalonnaA család élete: család, unoka, mostohaRuházat: nadrág, ruha

NÉMET JÖVEVÉNYSZAVAK

Polgár Páncél Ostrom KristályKanna Fánk Pisztoly CukorPékGyémánt Copfparóka

LATIN JÖVEVÉNYSZAVAKtemplom , oltár, ceremónia, orgona, kántor, kolostor, angyal Iskola, professzor

Az iskolák, a tudományok sok új állat- és növénynévvel ismertették meg a tanulókat, ilyenek pl.tigris, elefánt, krokodil, vipera; palánta, rózsa, liliom, viola/ibolya, pálma, citrom,petrezselyem, menta stb. Az orvostudomány legtöbb szakkifejezése latin eredetű, pl. kúra,gargarizál. De a jog és az államigazgatás nyelve is évszázadokon át a latin volt. Sok latinjövevényszó máig is él a magyar nyelvben, pl. apellál, uzsora

Nemzetközi műveltségszók

Vándorszók:Délnyugat-Ázsiából érkezett a majom, Kelet-Európából a selyem, Nyugat-Európából a must szó.Később leginkább a német nyelv közvetítésével vettünk át vándorszavakat, pl. csokoládé, limonádé, kakaó; pisztoly.

A nemzetközi szavakbaktérium, vitamin; barokk, dráma; telefonAz újabb nemzetközi szavak az angolból kerülnek a nyelvünkbe a felgyorsult információáramlás révén.

Idegen szavak

Azok az idegen szavak, amelyben még érezzük az idegen eredetet.

Komputer, cd-rom, szoftver, playstation…