H 134-

o o

vyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyírtyyzyyyyyyyyyyyyyyyyymyyyyyysy/yyyyyzyyyyyywswiti

5.

A S Z I G L I G E T I S Z Í N H Á Z M Ű S O R F Ü Z E T E

Vásároljon m i n É n t x egy helyeii

a Szolnoki

Állami AmhazhasiSágvári E. u. 2 : ^ > ° *> ̂

Tai

TA

CJ.Őf

'ísa

iijcLs

pénzét

iRÉKBlaz Országos

ETÉTBENTakarékpénztár

HÓKJAINÁL

vlin.es rJ)izto // s ág ŐS

Kárpitozott fémbútor12H4VI KÉSZLETRE IS

Kiállítás február 6-tól 11-igHálószoba berendezés, konyhabe-rendezés, gyermekágyak — nagyválasztékban.

Bútórértékesíiő Vállalat, Szolnok.Beloiannisz u. 8.

a „T)itkát'neu

Vészi Endie daraibrja a dclgozónő mindennapos, nehéz sokszorhősies munkájáiról, családi életéről, szerelméről, vágyairól szól. Szeretniés tízini tanít olyan uniűiweszi forrnia fcan, &mi az érdekes és iagalmias<:selekményépítés melltect Numerával is szórakoztat.-

A darab cseleteménye azzal kezdődik, hogy az Illatimpex Vdi-líulatlhoz megérkezjJk az új tittoárnő: Márton Feirencné. A négii tit"kámnő, iGereibenné igen nagy ellenszenvvel fogadja, mert félti tőleállasáét. Mártcinnénak 'tehát - rögtön fel kell 'venoi a harcot ezzel az el-lenszenvvel.

Az Illattonpex Vtállalat igazgatójának, Tarczali Zsigmcindnakfeltűnik az igen csinos asszeny és csakhamar őszintén beltezeTit,amit nem egyszer kiifegezésre is juttat. • Erzsi íéiye néni nézi jósz&rrmel, hogy felesége tklkírbő lstt, mert felelevenednek előtte amúlt rcsez emléikei az igazgatók és titkárnők közötti. kapcsolatról.

Erzsinek tehát nemcsak munka-helyén, de otthon is toemény harcotkell vívnia igazáért. l

1

Vészi Endre:

színmű 3 felvon ásban, 6 képben

Márton Ferenc —Erzsi, a feleségeÖzvegy — —TarczaH ZsigmondKuzmanek —Gerebenné — —Gereben — —Rémi ArtúrBurg — — —Sisak Benedek —Krizsánné — —

Marika — —

Küldönclány —Pincér — — — •

Lengyel JánosOlsavszky ÉvaHarsányi MargitVelenczey IstvánGyörgy LászlóMóricz LiliPaál LászlóVereczkey ZoltánFillár IstvánMentes JózsefKaszab AnnaNagy MagdaSzomori SzilviaRákos KatalinSugár Károly

Történik napjainkban.

Rendezte: Kisfalvy György

Díszlet: Bakó József Jelmez: Oláh Éva és Hell Árpád

IWKIKiSI » IS W E K E

Ohaixszky &tw Jlenqtjel

A rendező szemévelMinden műalkotás ábrázolás-

módjában, témájában, teljességretörekszik, de ezt a teljességet•természetesen nem érheti el, hiszenegyetlen műalkotás sem sűríthetimagába kora összes problémáját.

Szükségszerű tehát, hogy csakegyes részigazságokra, vagy azélet egyes területeinek problémáiraszorítkozzék,

A színház, a dráma mindig ajellemek művészete. Ha egy íröszíndarabot ír, akkor mondaniva-lója ia maga közönségének szólmég akkor is, ha régen lejátszó-dott cselekményt tárgyal a darab.Különféle művészeti ágak, így aszínház is arra hivatott, hogy akörülöttünk és bennünk megválto-zott világot ábrázolja, visszássá-gait leleplezze, kinevettesse, igaz-

ságát fejlődésének irányát megmu-tassa, problémáit bátran felvesse ésígy előre mutasson: hozzásegít-sen bennünket ahhoz, hogy boldo-guljunk.

Mert a színház elsőrendű fela-data, hogy sírva, jievetve, érzel-meinkre hatva szórakoztasson ésvezessen egy teljesebb, igazabb vi-lágszemlélet felé.

Vészi Endre darabjával, maiéletünkről szólunk a dolgozó népproblémáiról, harcáról és helyt-állásáról. Szeretném, ha az előadásválaszt adna egy kérdésre, gazda-gítaná mindazokat, akik a min^dennapi élet problémáinak nem-csak a felszínét, de a gyökerétszeretik keresni, kutatni.

Kisfalvy György.

rpaál Jláizló- dlá$z!fí

Abalkln ;

fi színpadi alak végső céljáró!...Az átélés művészetének célja a

valósághű művészi alak megterem-tése, amely a színpadi cselekményfolyamatéban bontakozik ki <a nézőelőtt.

Melyeik a színpadi alak megte-remtésének legfontosabb feltételei?Az előző, a színpadi átélés alkotó-részeinek jellemzésére szentelt ol-dalakon' szó esik egyik ilyen felté-telről. Ez a feltétel." a színészek azélethez, a korhoz fűződő szakadat-lan, alkotó módon elmélyült kap-csolata. Szitanyiszlavszikij fő érdemeabban áll, hogy a s>zínpadi átélésegész művészetével az élét felé for-

dul. A környező valóság, a nép éle-te volt az alkotó ihletet tápláló for-rás. : •'•" ' ' • • ' ;

Ezután ujabb, elengedhetetlen, fel-adatot tűz ki, a színész elé: a mes-terségbeli tudás tökéletesítését, amagasrendű szakmai műveltség ei-sájátítását.

A színész mesterségbeli tudásaSztahyászT-avszűdijmál ott kezdőddk,-amikcr valósághű színpadi alakítás-ba tudja önteni a drámai alkotásmondanivalóját. A színpadi alak:megteremtéséinek folyamatában aszínésznek világos, tudatos elképze-léssel kell rendelkeznie végső cél-járói és cselekvése fővonaláról* Ezeknélkül a színészi alkotás értel-metlenné, céltalanná válik.

Sztanyiszlavszkij, amikor az al-kotó folyamatban cselekvő, tuda-tos végső célt az első helyre teszi,ugyanakkor rámutat arra, hogy aszínészeknek mindenekelőtt a szín-művészet magasrendű eszmeiségétkell szem előtt tartania.

s-s x SÜ;IJK

A színész a darabból kiindulva,meghatározza végső célját, amely adrámaíró elgondolásával azonos. Aszínész előtt világosan kirajzolódóértelmes végső cél gyümölcsözően

. hat a színpadi átélés közvetlen, ele-ven serkentésére, hozzájárul az al-kotó képzelőerő felélesztéséhez. Aszínész, minél jobban szem előtttartja a végső célt. minél jobbanmegszereti azt. annál voirjóbbá éstartalmasabbá válik a színpadi alakmegformálásának folyamata. Szta-nyiszlavszlkij a végső cél elveszté-sét mind a színész, mind szerepeés az egész előadás számára ka-tasztrófának tartotta. A végső cél-nak át kell hatnia a színész egészlényét. Állandó emlékeztetője, ve-zércsillaga kell. hogy legyen. Mind-az, aminek nincs kapcsolata a vág-ső céllal — legyen az a legapróbbrészlet — fölösleges, káros, -elvon-

ja a figyelmet a drámai mű lé-nyegéről. .. ,.

A végső cél elvének sikeres ke-resztülvitelében a színésznek ugyan-csak pontosari meg kell (határoz-nia a szerep cselekvési fővonalátés állandóan emlékeznie kell arraa. cselekvési íővonal^ía isi aimelygerincként áthalad az egész da-rabon. „Az egész rendszer a cse-lekvés fővonala miatt létezi.k" Acselekvés fővonala nélkül nem le-hetséges teljesértékű alkotás.

Ahhoz, hogy ezt megvalósíthassa,a színésznek komoly alkotó tevé-kenységet, akaratot, összpontosítástkell tanúsítania. Az alkotás nemtűri a passzív magatartást. A cse-lekvés megjelölt fejlesztési fővona-lát metncsak megvalósítani kell,hanem harcolni is kell annak di-adalrajutásáért.

ADY ENDRE:

ELBOCSÁTÓ, SZÉP ÜZENET.Törjön százegyszer százszor-tört varázs:

: Hát. ?lbo2Sátlak mégegyszer, utólszor,"•'.:•*• Ha hitled, hogy még mindig tartalak., ',"•- .

S hitted, hogy k~-ll még elbocsáttatás. ' . •' '" Százszor-sújtottan dobom, im feléd •

Fsledésimniek gazdag úr-palástiját.Vedd magadra, mert lesz msj hidegebb is, ." 'Vsdid magáidra, mert sajnálom, magunkat,Egysnlőtlen \harc nagy szégyeniért,Átázásodért, nem tudom, miért, . . •• • .Szóval már téged, csak téged sajnállaik. . .

Milyen "tégen és ütlkosan így volt már;' 'Sorsod szétnyílni hányszor adatott.Ámító kegyből, szépek szépiértForrott és küldött ékes Léda-zsoltárt.Sohase kaptam, el hát sohse vettem:Átadtam néked szépen ál-hitétCsákoknak, foik mással csattantának,S szerelmeket, kiket mással szerettem:És köszönök ma annyi ölelést,Ám köszönök, mégis annyi volt-Lédát,Amemnyit férfi megköszönni tud, ' •

' Mikor egy unott, régi csókon lép át.

És milyen réffen nem- kutattaikik ••Fövényes múltban, zavaros jelenben ' •':S már jövőd kicsiny s asiszcmyos rab-útján

•(Milyen régen elbúcsúztattalaik, !

Milyen régen csupán azt keresem, 'Hogy szép énemből valamid maradjan, :. .;

' "'.• Én csodás, verses rádfogás;aimbólS biz$a>sd magad árván, szerelmesen,Hogy te is voltál, nemcsa)k az, aki ' < 'Nem. birt magúnaík, mindent vallani . • N '•••••••".£ ráaggutott díszeiből egy nőre. • .,• ' :

,..; Büszke mellemről, ki nagy, telhetetlen, ' . . ; - .Akartam látni szép hullásodat : :S nem elhagyott némber kis bosszújátKi áldiíhödíten bosszú-hímmel lesben.Nem kevés, szegény-magad csúfólását, . , •

.'-.- Hisz rajtad van krözusságom nyoma. ". • . - .S hozzám tartozni lehetett hited,

. Kinek múlásét nem szabad, hogy lássák, .•KÜnék én úgy adtam az ölelést, . : . .Hogy néki is öröme teljék benne, . .-.•.'Ki előttem kis kérdője, vala • :..'.-.S csak a jöttömmel lett beteljesedve.

Lezörögsz-e, mint rég-hervadt virágRég-pihenő imakönyvből kihullvaVagy futkározva rongyig-cipeled -r--Vett nimbuszod, e zsarnok, bús igát•S, mely végre méltó nőjéért lebeg,Magam imádó önmagam imáját?Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg,Csillag-sorsomba ne véljen fonódni 'S mindegy, mi nyel el, ár, vagy salak:Általam vagy, mért meg én láttalakS réffsn nem vagy, mert már régen nem látlak.

A költő halálának 37-ik évfordulóján.

SZÍNHAZUNKZapolszka lengyel író-

Bő „Dulszka asszony erkölcse" cí-mű tragikomédiájának szolnokj be-mutatására készül. A darab alak-jai a korabeli lengyei kis város jól-ismert típusai. A színdarab azon-ban nemcsak a lengyelek számárajelentős, figurái általánosan ismer-tek: a mi egykorú társadalmunk-ban is létező alakok voltak, sőt ma-gatartásbeli utódaik még ma is fel-lelhetők s nem is olyan ritkák.

A színdarab meséje alapjábanigen egyszerű. Dulszka asszony há-zában látszólag nyugalom és rendIionol. Egyetlen zavaró momentumZbisek a legidősebb gyerek, a fi-atalúf, aki tivornyázó, léha életet élés- veszélyezteti a család jóhírne-

vét. Az anya örömmel veszi tu-domásul, hogy Zbisek szeme megakadt a cselédlányon, Hankán.Ezzel ugyanis mód nyilik arra, hogya fiú otthon, a négy fal közöttbonyolítsa le szerelmi ügyeit s neverje dobra házon kivül.

A probléma azonban nem olyanegyszerű, mert Hanka csakhamargyereket vár, Zbisektől. A mamaki akarja dobni a lányt, ám Zbi-sek mellé áll. S miközben a cse-lekmény zajlik, kiderül, hogy alátszólag nyugodt és tiszti felszínalatt mily erkölcstelen és lapos, ki-csinyes és tragikomikus világ rej-lik.

A darab bemutatója február vé-gén lesz.

ÉVFOHDUXÓ

Mozart emlékezeteCsodalatos album fekszik előt-

tünk. Ha ibetelapozunk édesen csen-dülő -muzsika ölel körül s meséinekünk minden idők egyik legna-gyobb zeneköltőijéről, WolfgangAirnadeus Mozart életéről, életmű-véről. Címlapján évszámok 1756.január 27—1791. december 5.

!Az eilső oldalon havas város -lát-képe: Salzburg, 1756. januárjában.Itt született kétszáz évvel ezelőttMozart. Itt tölti gyermekéveit. Hé1-rom-négy éves korában mái- zeneilángelme: kitűnően zongorázik, egy-két év múlva hegedül-, 5 és fél éveskoráiban már Münichentoen majd acsászári udvar előtt Bécsben hang-versenyezik.

A további képek valóságos diadal-útról . tesznek tanúbizonyságot. —Egész Európa a [hatéves művésznektapsol. Oangtverseiny. körútja Pári-zson át Londonba is elvezet ésmindenütt siker, nagyszerű ünnep-lés fogadja.

1769. A !13 éves Mozairt Itá-liá-batn hangversenyezik is hal mint ze-rteszeírző, hol untat zongora- és he-gedűművész ejti toan-julafcba közön-ségét s az egész zenei világot. Ze-nei hallásáról és imefmoriárjáról cso-dákat regélnek: Rómában meghall-gatja s egyszeri haliás után emlé-teezetíbol leírja Allegrj féltveőrzött9 EzóJlarnú Miserereóét!

•Ismét Sallztourgbain .vagyunk. A„csodagyeiimek" varázsa lassan, vé-get ér Mozartnak szolgálatot keílválialnia a hercegérsek uürvaráináiahol o:ak nemtörődömség, megaláz-tatás jut osztályrészéül. Pedig ak-tkor már kész komponista: számosszinr.ifÓRia, versenymű, vonósnégyes,ü más vocalis és hangszeres mű ih-letett aükotóija. Nem is íbírija sokáigaa udvar légköriét, 21 éves koráibanújaWb körútra liradul. Mannheiiri,

Párizs, majd újjra Salzburg követ-kezik. A gond, a falj dalom feketemadara, mely eddig elkerülte a fia-tal -művészit, most fészket rak há-zuk ereszén. Szere'kni csalódás éri.,édesanyja még a ihangveivenylkörútalatt meghai s ráa'd'ásul az a mél-

• tatton bánásmód is ícíytogatja,orjelybein ta ihe-rcegérsefcnél részesí-tik. Önérzete fellázad ellene, de avétesz sem imarad el: Hieronymuséreek tokaijaival dcbafja ki az en-gedleffien niuzsikust.

A következő kép az 1780-as évekBéest városát -mu'tatija. Itt -telepedikle Mozart, itt virágaik ki alkotóművészete minden eddiginél jobbans itt lesz ismét boldog — igaz nem.hosszú időre. Alkotásai sorában zon-gora- és hegedűszicnáták, dal-so-ro-zatoik, kamaraművek következnekhihetetlen termékenységgel. 1782-foen ibeimutattiák magy sikert aratóoperáját, a „Szöktetés ia szerály-!ból"-t, imajd H7i86-lbain a „Figaró 'bá-zasségá''-;t. Zenéje egyre ti:-ztel~tabb, egyre imélye:bb és emberibb s-mégis egyre kevesebben értik. Mo-zart ismét súlyos gondokkal küsz-ködik, édesapja meghal, kilakoltat-ják, beteg lesz. De géniusa a meg-pucbáltatásck, között is töretlen. scscdá.atcsalbibnái csodálatosabb mű-veket hoz létre. Legszebb szimfó-niái (Esz-dur, g-imofli és C-durtízimfánia), Icginagycibb remekmű-vei (Don -Jüan, Varázsfu-vola) ke-letkeznek cikkor.

Az utolsó évhez, az 1791-es esz-teindőlhöz értiümk. A 3'5 -éves zene-szerző nyomorban él, betegség kí-nozza. Egy titokzatos, magát meg-nevezni néni alkar ó látogatójaRequiamet rendel nála. Mozartmumfcához lát, de úgy érzj sagátmaga számára ífja művét. Alkoíá-

10

sát má» inem is fejezheti, 'be, a í»a-láa kiüti kezéből a tollat. Tömeg-síifca temetik, hamvait késööto semsikerült megtalálná:

Csuflojuac toe az albumot. A szám-dáílhatósóg véget ért, az ötölktké-

valósáig következik. Mozart zenéjea szenvedések, és jnegprótoáltatásck-felett is aa élet szépségeit s a valódi:testvériséget Ihirdeti, s fogja hir-detni mindörökké.

Nagy Pát

EMLÉKEINK

7ARAY JÁNOS:Miiyen irányt vegyenek színdarabjaink ?

Míg drámáink ön nemzeti éle-tünkből nem merítenek, addig szín-műnk a nyilvános élettel sohasemolvad egybe, s :a publikumnak ér-dekes lehet.

Mi eddig is írtunk s kétségkí-vül napról-napra többet írandunk;— de hát mily irányon járjunk?ha csakugyan eddigi irányunk cél-ra nem vezetett!

A mi bajunk, úgy látszik nekem,kettő volt. Először az. hogy játék-színünk boldogtalan utánzásokból sözön fordításokból állott, melyek anemzet egészére (minden legkisebbtekintet nélkül választattak. Má-sodszor, hogy a korszellemmel . egylépést snem tartottunk, s min ma-gunkat akartuk megcsalni, minmagunkat alantabbnak hittük, imit-sem valánk; mert. a polgári nyugal-munk nem is rázatotU fel úigy egészalapjából, mint a franciáké, mégismegtanultunk már — az egész nem-zetről szólok — familiaí szűk kö-rünkből kijebb tekinteni. Már min-ket sem érdekel úgy veszem észremindenütt az élet többé az ő háló-köpönyeges kényelmében; tetszikinkább élénkségében, iszonyaiban,szenvedélyeiben és nyugtalanságai-ban, melyeket a dolgozók közönsé-ges folyama tja szokatlan karakterekáltal nyer, vagy megfordítva, azegyszerű karakter, szokatlan esetekáltal.

Az idő bázisa más lett. A szín-darabok, melyekben az arisztokrá-cia, ófranciás gyámatyák, udvar-mesterek s a t. az értelmes polgárirendiből és balga parasztok közepén

áll, azokkal ingerkedik. már a miidőinkben nem valók. Az akkoriszűkkeblű, ódivatospolgári fogal-mak, az áltérzelgés niár korunklbanem illenek; s mégis! mindezekkelmily tömvék színi-repertoárairik! smi csuda, ha publikumunk belé nemmegy? Publikumunk azokon lúlesett, s a parókás és haj tők ás já-tékszín ötven évnyire van meget-tünk.

Érezni kell színi költőinkben an-nak szükséges voltát, hogy azenegyedül csaik az ó-arisztokrácia mu-latságára kiszámolt — egyetemesérdekét sohase gerjesztihető — kon-verzációi darabok helyébe megha-tó képeket kelljen a mostani életbőlelőhozni; másrészi'ől. hogy a szállé-kony társalkodási enyelgés helyébea természet komolyságát s a mono-ton „socdetó'' helyébe azon éleseirajzolt karakterek és csudás esetekegész teljét a színre inozni, melye-ket künn az életben találunk, me-lyeket Shakespeare-ban és a 1-sg-uja'bb franciáknál csak : igen kevésnémeteknél találunk.•Hazánk történetei oly gazdag

anyagot nyújtanak ezen karak-terisztikái drámához, s oly éles de-korációkát, melynél fogva nem le-het nem remélni. . hogy költőinkanélkül, hegy én mondjam, önmá-guktól is vissza fognak lépni azódivatos komédiától o.z élethez.

Legkisebbé sem kételkedem, hosvvéleményemben minden míveltebbs a szent törekvés céljául vett szí-nész is kezét fog velem.

11

Aörömmel üdvözöltem iratai- orvos

barátomat, amikor bosszú hetskeltelte után ismét asszetalálkoz-*uink. Bár nappal e'őte érkezettm:g ia Romján Népköztársas i-igból.Kislányával együtt Nagyváradon•(töltötte 'szabadságidejét. EllátogatottBukarestbe, Ccinstamcáiba és ígyfcőVE'n volt ,mit mesélnie.

Hallgattam is nagy áWiatatcsság-gal, az utazni szerető, új táljaikat,új embereket ismerni akaró mdhó-ságáival s a beszélgetés sarun ma-gam is végigsétáltam az AdyEndre rótta nagyváradi utcákat,fürödtem a Fekete-tenger játékoshullámaiban, paroiáztana a tutka-aiesti taxisofőrrel s szemem beittaaz 'erdélyi havasok fenséges szép-ségét. '

Őszintén megvallom, irigyeltema baráitcimat. Bizonyára megbocsát-ja ezt s azt is, hogy öröméből ma-gáimnak ds loptam t r r cssppat..'— Na és — kérdeztem —• nem

akadt valami érdekes élményed?— Érdekes ékniény? — tűnődött.

—• Érdekes élmény? . <. Akadt.. .Azzal megigazította aranykeretes

szemüvegét, amely szigorúvá teszigyerfaekesen k-srek arcát s 'hozzá-kezdett.

*A gyorsvonat észrevétlenül áillit

nti'E'g a határálicimás'on, sziinte döc-cemfés nélkül, hogy ne zavarja azalvó (uftasekat. Az óráimra pillantot-tam. Hajnali hárem körül járt azidő. Felálltaim az ülésről. Nyújtóz-tattam megmeirevedetó inaimat. El-fojtottaim; a feltörő ésítiást. Egypillantást vetettem kislányomra.Moccanás n'élkül afludt, ímegpiroso-dott arcához szorítva játék-baíbá-ját. Megigazítottam rajta a taka--rót. Ekkor Jia'k, udvaris kopogásfiallatszott a fülke ajtaján.

•—• Jó reggel kívánok. Magyarvámvizsgálat.

Alacsony határőr nyitott be. Ügyíimliékszem, ő:rmester volt. Rövidenvégzett, tisztelgett s már hallot-tam is, :bogy a szomszéd iiü'ke aj-t aj fin kopog.

Végigdőlt:m az ülésein,. Igyekez-tem línyoirh péidáiját követni. Már-már kerülgetett az állom,, miikoríkészüló'dő, p^ha öleléséből hangosfcssz'éd, egy tolóajtó csatíanásavisszaríintott a való viliágra.

Kinéztem a folyosóra. A szom-széd füllke ajtáia előtt két vámőrállt. Hevesen 'beszéltek, magyaráz-tak, a fiúikéból pedig időnként sí-rásiia fulladó női hang válaszolt.

— Tessék leszáöni, s a vizsgá-latot elvégeztetni. A hoCnapi vonat-tal tovább utazihat — mondta szi-gorúan az egyik vámőr.

— Megfelelő igazolás nélkül inximengedhetjük át, s ha átengednénkis, a roimán határőrök úgyis visz-szaküldik — anagyairázott a másik.

— Hosszú évek óta netm láttamíanyámat. Ma reggelre vár a nagy-váradi állomáséin. Nem lehetne va-lahogy most eünitféani? —• kérdeztea n6.

— Sajnos, necn —• hangzott a la* !komikus válasz s a vámőrök eltá-voztak.

Hangos zokogás tört fel erre aszomszéd áülkéb?n, olyan hangos,hogy íeányem is mocorogni kez-dett. A gyerek álmáit fclifeve, aztána segíteni akarástól is indíttatvaátmentem a szomszéd fülkébe.

Negyven eV körüli, szemüveges,kedvesarcú nő zokogott a fülké-iben:. A kényszerű leszálláshoz ké-szülődött. Két táska és egy papirbaIburkoM doboz az ülésen.

—• Bocsásson meg a zavarásért— mentegietőztiim. — Hallottam,

12

valami baj van. Szeretnék segí-teni

Villanásnyi öröm csillant a sze-mében. Aztán lemondóan legyin-tett.

— Nam hiszem, hogy sikerül.— Mi a 'baj?— Háinyzik egy igazolásom. Or-

vosi bizonyítvány — tette hozzamagyarázólag.

— Onvcs vagyak — mcndtarn.— 'Bnr.tcrcrivas? —• kérd ez* n ez-

zel a furcsa szóösszetétellel.— Gyermekorvos —• válaszol-

tam.-— Az n:im jó nekeim — szipogott

tovább-.— Hogy-hcgy? — csodálkoztam. ,— Nekem sürgősen állatorvos

kell — mondta lemondóan, Bniaijdlátva ellfcéipedt arceroist •írtatlen-

•ségemet, felemelte az wlwi-ől a ci-pődoboz -nagyságú csomagol:, s le-bontotta a papírt róla.

Egy kis kalitka bukkant elő.Felnyitotta az -aíjtót. Bekukkantot-tam rajta. Parányi hintán parányipapagály ibóbisikolt a kalitkéíban.

— Saját tenyésztésem — büsz-kélkedett az . asszony .s közibenzsebkendővel szí-rogatta könnyesarcát. — Édesanyáim mind: nvágyaaz volt, hogy ezt vigy-fim aján-dékba •.. Tizenkét év óta nem lát-tam a n y á m a t . . .

—• Nagyon sainálcm — mond tani,,— de tinihez én nem értek. Be.tega madár?

— Nem, dehogyis az! Egészséges,mint a innakk. Cseík 'az előí:b •sa-elvtársak azt mondták, hogy a ha-tárom állatot — így madarat is —esek állatorvosi igazolással! lehetáttviminj. Én erről nem tudtam 3mcsíti... Most nem utazíh-atcík to-vább

Újra kitört -belőle a sírás. ' .Semmit se tehettem. A szabály,

az szabály. Együttérzésemet fejez-tem ki s visszaballagtam a sajátfülkéimbe. Sajnáltaim az asszonyt,hogy ilyen csekélység miatt hiábavár rá reggel az édesanyja.. Egy óra telhetett el.

Az indulásig már ndm sok idő-lehetett iháitra.

Tettem-vettem a csomagok kö-rűi. Eszegettem valamit. Egyszer-csak hallom, hogy. lépéseik dobban-n-a-k a íelyosón. A fülke > lőtt akét határőr ment el tisztelettelje-sen, maguk ;£lőtt engedve egy ala-csony, ősz, bajuszGs férfit, aki tás-káit szeronígatcít a hóna alatt.

A kíváncsiság nsm engedett -nyu-godni, kiniéatel-n a folyosóra. Lát-tam., hogy az öreg, taíxsi bém'sgy,aztán pár perc múlva kijön aszomszéd fü"kéből. Blokkfiüzetébőikitáp egy laipot, 'valamit ráír s cda-nyújtja az asszonynak, aki a fülkearjtaijálban állt.

Másnap dáielőtt találkoztam az.asszcriinyal. Nagyvát-adcn, az utcán.

— iM'é'gis sikerült elutaanom —rrsirtdta kérdezés nélkül s sz'i.iimej-látható örömmel. — A vámőrökautóval ellhöztc'k a szom;zéd köz-ség állatorvosait, igen, azt az ala-csony, baijuszcs (bácsit. Ö kiállítottaa bizcinyítivényt, hegy a papagáiyegészséges, s -most itt vagyok.

*— Hát ez volt a legérdekesebb

—• Igeo — imcndtiam, hogy mond-

Ültünk csendben, aztán ímegszo-fcotot mozdulataival ismét megigazí-totta aranykc'reities szemüvegét. :

— Gondold meg . . . Azok a vám--ŐPÖÍa...: Egy papagáilyért, egyvacak kis törpe papagályért. .. .

Nteon fejezte be a mondatot.

Péteri István

13.

Elvámolni valóÖ.sztövér fehér személy volt Na-

•dályné, ami nem kedvező állapot.Mindamellett, hébe-hóba ezt is amaga -javára fordította.

Legnagyobb fia Budán tanult sNadályiné sokat laikart vinni a gye-reknek, el ne hitványkodjék a vá-rosi élésen. Szekérre ült. a két son-kát maga alá rakta, aztán a lovakközé csapott meg sem állott a vá-mig.

— Van-e elvámolni valója, jóasszony? — 'kérdezte a vámos.

— Van két sonkám.

— Mutassa — vette elő a vámosa hivatalos ábrázatét.

— Nem lehet, mert rajtuk ülök.— Szólalt meg Nadályiné kacéran.

— Fújj! — mondta a vámos. —Hát nem restelli magát, idős asz-.S7X>:ny létére?

— Nem én! ' — felelte hekkesen-a sovány asszony s vidáman továbbhajtott.

Képíróból lett doktorEgy ember hosszú ideig űzte a

képírói mesterséget, s aztán gon-dolt egyet és felcsapott doktornak.Midőn meglcérdezték tőle, mi indí-totta erre, ekként válaszolt:

— A képírásban -minden hibanyilván meglátszik, viszont a dok-tor rossz mesterségét a beteggelegyütt temetik el.

•Y ° L D A L

Nem szabad túlozniNagy Ignáczról. a jeles íróról a

Icövetkező •történetet mesélte Ber-

náth Gazsi. Az író így szólt egy

szép hölgyhöz:

— Miért olyan kegyetlen nagy-

sád? Miért utasítja vissza szerel-

memet?

— Mert ön csúnya, — válaszolt *

a hölgy őszintén.

— Istenem, — íelelt Nagy Ignácz

széttárva karját — nekünk férfiak-

nak szabad valamelyest csúnyák-

nak lennünk.

— Igaz —• hagyta rá a szép hölgy,

— csakhogy ön vitsszaél ezzel a

szabadsággal. p.

Két jogi ötletÜgyvédi vizsgát telt Mutyi Pál,

a szóbelit már sikeresen kiállotía,az írásbeli még hátra volt. A pro-fesszor olyan bonyolult jogesetetadott fel, hogy a jelölt semmikép-pen nem bírt eligazodni. Utávégreaz a jeles ötlete támadt, hogy adolgozat végére ezt biggyeszt?: le:

„A felek kiegyeztek."

Ezzel mindjárt el is dicsekedetts a dicsskvés eljutott a professzor

•fülébe. A professzornak is támadtegy jeles ötlete. Ő meg ezt íria adolgozat végére:

„Mivel a felek kiegyeztek, pró-kátorra nincs szükség."

14

Az idősebbek még jól emlékeznek a Szolnoki Újság című poli-tikai, társadalmi é.= közgazdasági lapra, a város két háború közöttihivatalos orgánumára. A lap sok érdekességet: tartogat hasábjainnemcsak politikai, de művészeti vonatkozásban is. Most két cikkbőlidézünk néhány részletet — nem árt, ha az ember kissé felfrissítiícrcnyadó emlékezetét.

A lap 1927. január 30-i, vasárnapi számában A színház átépíté-sinek tervmódosítása alcím alatt többeík között a következőt olvas-hatjuk:

„Az annak idején jóváhagyott átépítési terv kiegészítéséül aszínházépítési bizottság hozzájárult ahhoz, főként a színigazgató ké-relmére, hagy a céljának bibizonyítottan soha meg nem felelő szín-padi rész több helyet igénylő előadások számára is alkalmassá na-gyobbíttassék és hogy átépítés alá kerüljön főként tűzrendészenszempontokból meg n?m felelő két lépcsőház is. Ezzel szemben a II.em. péholysort és a kocsi aláhajtót, mint későbben elkészíthető mun-kákat egyelőre mellőzte a bizottság.

• Az építkezések folyamán azután kiderült, hogy a beépített s en-nek folytán nem látható tetőszerkezeti vasgerendák teljesen elgörbül-tek, annakidején nem megfelelően, sőt egyáltalában -nem szögecsel-tettek. Némelyiknek elhajlása már oly méretű volt, hogy a külön ecétrn m,eghívott műegyetemi szakértők véleménye szerint, azok bár-melyik pillanatban eddig is leszakadhattak volna, a legnagyobb ka-tasztrófát idézve elő.

Ugyancsak az átépítés megkezdése után állapították meg azt a.hihetetlenek látszó tényt, hogy a színház épülete alá. a Tisza fe'.őlioldalon, annak idején nem építettek fundamentumot. Ennek folytánaz épület ezen az oldalon egyre sülyedt, falai pedig repedeztek.. To-vábbá nem volt alapozva a színházi nézőtér korfala sem, ami pedigigen. tisztességes terhet visel. A szintén nagy teherviselési ajtó- ésablákbuvkolások pedig ú. n. rabitz-ból készültek."

Ugyancsak érdekes cikket találhatunk a lap 1927. május 14-i,csütörtöki számában. A cikk címe: Megmozdult a közönség a színé-szet érdekében, egyelőre csak — papíron.

„L&gutóbbi számunkban felvetettük Szolnak város egyik 7eg-aktuálisabb és éppen ezért egyik legsürgősebb problémáját. — Hogyanlehetne a színház látogatottságát elősegíteni, mi módon volna lehetsé-.ges a színészek feje felől a deficit fenyegető rémét elhárítani? . . . —A beérkezett levelek közül néhányat az alábbiakban ismertetünk.

A régi színházlátogató közönség (állapítja meg az egyik levél-író) még tetemesen leszállítóit helyárak melleit sem képes állandóanszínházba járni s így a jegyárak leszállításának olyan nagymértékű-nek kellene lenni, amilyen bevételcsökkenést még telt házak mellettsem bírna el a színház. Mi marad tehát hátra, ha segíteni akarunk.Szerény véleményem szerint a kultúrpótadó bevezetése, amire márvan is példa más városokban.

15

•'• A mai köztisztviselői fizetés (írják a másik levélben) a legna-ppabb takarékoskodás mellett sem nyújt módot még árra sem, hogyhmvonlu 2—3-szor elmehetne a színházba. Mert ha csak feleségemetvinném is el, és nagyobb gyermekemet otthon hagynám, első sarakba,vagy páholyba váltott két jegy ára ruhatárral együtt majdnem 10Qezer korona. Sajnos, Szolnokon a vidékies előítéleteik szerint, rrtieiúmn@a.sabbrangú köztisztviselő hétulsó sorokba nem ülhetek, ha csakazt nem akarom., hogy lesajnáljanak.

K I LÁTÓ

A kijevi Operett Színház bemu-tatta Vineze-Csizmarek: „A boci''című operettjét.

*Nemzetközi drámatörténeti kon-

ferenciát tartottak Londonban. Akonferencián sok értékes határoza-tot, hoztak: elsősorban a szíriheztörténelmi forrásainak feltárásáraaz összes előadások filmen • valómegörökítésére, a világ különbözőszínészeinak, rendezőinek, szírupad-kjépeinek, irányzatoknak, korsza-koknak, összképe megteremtésére.

*A moszkvai Szatíra Színház be-

mutatta Sartre: Nyekraszov címűdarabját_

A Ibratiszlavai új színházban nagys'kerrel került színre Lehár: Giu-ditta című operettje.

Aa amerikai Everymen operatársu-lat januárban Moszkvában bemu-tatta Gershwyn „Porgy and Bess"című operáját.

A milánói Scala moszkvai ven-dégszereplésre készülődik. Ugyan-aíls'ior a moszkvai Nagy Színházegyüttese Milánóban lép fel.

*Molnár Ferenc „Liliom" című

darabját nagy sikerrel játssza abécsi Scala Színház.

Bartók Béla csodálatos operája„A kékszakálú herceg vára'' a vi-

16

lág minden táján műsoron szere-pel. Az elmúlt évadban Milánó,Bécs, München, Stuttgart, Düssel-dorf, Barcelona, New York és aBélafrikai Cap Tovvn közönségetapsolt Bartók művének.

Moszkvában filmre vették Shakes-peare: „Vízkereszt" című művét.

*II Dramma című lapban C. M.

Rietmtm cikket írt arról, hogy azEgyesült Allamokban a prózai szín—liázak anyagi, helyzete igen szo-morú. 1929-iben 80 színház volt aBroudwayn. Évi 370 darabot mu-tattaik akkor be. Ezzel szembenmost 25 színház van s az évi pro-dukciók száma 10. A cikk írója eztazzal magyarázza, hogy New York-ban nem szeretik a drámát, csupánc könnyű, zenés műfajt.

A Német Demokratikus Köztársa-ságban filmre vették Schiller: ^Ár-mány és szerelem'' című drámáját.

*Mi.ckiewítznek, a halhatatlan

lengyel költőnek egyetlen fennma-radt darabját az „Ösök"-et bem.u-•tattáik yarsóban.

Vlasszov a Szovjetckaja kultúrában„Budapest zenés színházaiban" cím-mel beszámol az Operaház előadá-sairól. Az „Operaház művészete pél-dakéDÜl szolgálhat" írja. lsen elis-merően ír a Walkür és Kenessey.t'enő: Bihari nótája előadásáról.

Ji I

TetŐtŐl 33. számúRUHÁZATIBOLTBAN

T . . S Z O L N O Ki d l D I Ű BELOIANNISZ U. 7. SZ.

Telefon : 10-81

FöfdEüüvesszövetfcezet zöldségés gyümöSes fioifjaiffanízléses gyümölcsök és

príma tartósított árukminden mennyiségben vásárolhatók.

Gyorsan jui-hat pénzhez,ha

kenyérgabonáját, takarmánygabonáját,apró]nagvakaí,gazdasági és olajos magvakat,alomszaimát, i*izsszalmát, takarmány§zalntát

§ Terményforgafmg Vállalat telepein adja el.átvétel minden községben a nap bármely időszakában.

Ara: 1 Ft.

í i : H í v e s J - ú s z l ó . - F e l e l ő s k i a < l ó : l i á n _ I Í < ' < 1 \ •

1956 i ^ n u | ^ - ^Szolnoki Nyomda 56/ lm If — Ftik'líis \e-/A\6: ^('•szaros Sándor.