A PESTI M A G Y A R KERESKEDELMI B A N K

kegyelettel emlékezik J Ó Z S E F N Á D O R kir.

hercegre, aki a bank alapí lása körü l lelkesen

munkálkodot t és a z e l s ő r é s z v é n y j e g y z ő

volt. A z ö e m l é k é t vél te s z o l g á l n i a z

intézet , amikor e l ő s e g í t e t t e e mü meg­

jelenéséi.

„ P e s t v á r o s a j e l e n és j ö v ő n a g y s á g é n a k

megalap í tó já t e s z k ö z l ö j é t g y á s z o l j a b e n n e !

M i n d e n kö mel lye l taposunk, m i n d e n s z é ­

pítés, mel ly le lkünket v id í t ja , ö t jultatja

e s z ü n k b e , s h a t a l m a s s z e l l e m é t mel ly

mind e f ö l v i r é g z á s t i n t é z t e és i r á n y o z á ! "

(A „ H O N D E R Ű " J Ó Z S E F N Á D O R R Ó L !

J Ó Z S E F N Á D O R EGY ALKOTÓ ÉLET ÍRÁSBAN ÉS KÉPBEN

1 7 7 6 — 1 8 4 7

B U D A P E S T , 1 9 4 3

P O S N E R G R A F I K A I M Ü J N T É Z E T R É S Z V É N Y T Á R S A S Á G

Ez a mü

1943 k a r á c s o n y é r a jelent meg.

összeállította, o képekel kiválogatta és a szöveget Irta

L E S T Y Á N S Á N D O R .

K É S Z O t T 4 P O S N I I G R A F I K A I M Ü I N T Í Z E T R. T. M Ű H E L Y É B E N , B U D A P E S T E N .

„ í m e e z é l e t e a n á d o r n a k 4 '

„Emlékbeszéd J Ó Z S E F [öherczeg nedor

magyar akadémiai pörllogó leleli. Az Acedémia

rendkívüli köz ülésében Január XXV. MDCCCXIVII.

mondolla SCHEDEl FERENCZ liloknok."

J ó z s e f A n t a l aus t r ia i főherczeg, magyar-ország királyi herczege, I I . Mária királynénk s l o r r a i n i F e r e n c z császár unokája, toscanai L e o p o l d nagyherczeg utóbb királyunk, é9 spanyo l Mária L u d o v i c a f ia , távol ég alatt , F l o r e n c z b e n láta napvilágot 1776 Mártzius 9.-én. H a áldás f e j ede lmi vérből születni, oda állíttatni a szerencse által o l l y po l c z ra , m e l l y e n m i n d e n erény milliókra áraszthatja jótéteit, s a nagyra törő akarat a hata lom gyámkezével találkozik: kettős, sőt százszoros áldás egy o l l y fejedelemtől n e m csak szü­

l e t n i , de neve l te thetn i is, m i l l y e n I I . L e o p o l d vo l t . A m i hazánk két rövid évig sem nyughatott jótéteményei árnyékában; de t u d j u k m i vo l t ő ama k i s d e d országnak, me l l ye t egy emberivadékiglan kormányzott, s m e l l y e l nagygyá n e m tehetett, de annál többnek tett, boldoggá mások felett . I I . L e o p o l d az erőhatalom helyébe a szeretetet és emberiséget, a p o m p a helyébe az egyszerűséget iktat ta a f e j ede lmi székbe, koronájának drágakövei az erény, m u n k a és takarékosság, nyakláncza a felsegélt szegények és kórok hálakönyei vo l tak , palotája n y i l t m i n d e n k i n e k m i n t az isten egyháza, nemessége a szív és ész nemessége, s törvényhozása a bölcsészet: csoda-e, Tek inte tes A c a d e m i a ha i l l y atya, k i n e k neve csak azért n e m ragyog a föld legnagyobb fejedel­meié között, mert a sors véle csak egy parányi részét boldogította e fö ldnek, ha , m o n d o m , i l l y atya o l l y f iat neve l t , m i n t József nádor v o l t ? csoda-e, ha m i n d ezen erények e fiúban, mély, k i i r t h a t a t l a n gyökeret v e r t e k ? A m i n d e n hízelgés felett álló atya irányának hű teljesítője gróf M a n f r e d i n i F r i d i i k volt . az öt idősb főherczeg nevelésének közvetlen vezetője, s a szív mel le t t

az elmetehetségek is a legnagyobb gondda l míveltettek. K i l e n c z e d i k évében az olasz és német n y e l v e k e n kívül derekasan értvén már a lat int és francziát, s elvégezvén a szokott előkészítő tanulmányokat, József főherczeg m i n d e n e k fölött a történeti és természeti tudományokat kedve l te és űzte, a füvészetet ped ig gyakoro l ta is o l l y előmenetellel , hogy , m i n t b izoda lmas órában önmagát egy a l k a l o m m a l enyelgve kifejezé, az a k k o r i időhöz képest e két tudomány­ban valóságos k i s tanár vo l t . A z a l a k i , név szerint a mathematieai tanok által kevésbbé vonzatott . A törvénytanba is csak amaz austr ia i nagy jogásznak Z e i l l e r n e k sikerűit a főherczeget, tizenötödik életévétől a t i zennyo l czad ik , foganattal beavatni , és ped ig különösen azon bölcsészeti, az itéleterőt fo lytonos munkásságban tartó módszer által, m e l l y szerint a bölcs tanító egész szaka­szait a tudománynak csak fő tételekben terjeszté elő, a le lkes tanítványra bízván a z o k n a k bővebb kifejtését s előadását. I l l y tanítási mód e tudományt n e m csak megkedvelteté s bölcsészeti a lap ja iban felfogatá a le lkes növen­dékkel, h a n e m azon szép és nehéz pályára készité e l s ikeresen, m e l l y n e m tudatva, n e m gyaníthatva, reája várt. M e r t testvér bátyja Sándor L e o p o l d az ifjúság teljes erejében és épségében v ise l te a magyar nádori pálczát, midőn a n e m kevésbbé váratlan m i n t szomorú vég L a x e n b u r g b a n érte. A király b i z o d a l m a a t i z e n k i l e n c z éves, de elevensége és életkedve mel let t is önmí-velésében k o m o l y a n munkás Józsefre szállá. Tizenöt nappa l a gyászeset után az ifjú főherczeg a király helytartója vo l t . E z z e l rögtön új s még ismeret len világba látta magát József általtéve, elébe új pálya tűzve, darabos és kényes egyszersmind, de m e l l y e n a legszebb j u t a l o m aratható: egy nemzet szeretete és hálája. E z t megérdemelni vo l t a főherczeg szívének szent fogadása. A z új hazával új gondok fogták e l , új tanulmányok lettek szükségesekké. Első dolga a n e m z e t i n y e l v , az ország közjoga. L a k i c s Z s i g m o n d egyetemi törvény­tanár ha jdan , a k k o r tanulmány-bizottsági tag, az lön a magyar királyi he ly ­tartónak, m i elébb Z e i l l e r az austr ia i főherczegnek vo l t . 1795. július 29. lát­tatott ez először n e m z e t i l e g öltözve a magyar k i r . u d v a r i tanács ülésében; semptember ötödikén fogadá az első üdvözlő küldöttséget Magyarországból, s már ez a f iatal herczeget meglepőleg elkészültnek, bátornak, s könnyű beszédűnek találta. Két héttel utóbb , September tizennyolczadikán, lön gazdag következésfi kiindulása Szépkútról B u d a felé. U t j a d iadalmenet vo l t , mert a hír Sándor méltó testvérét kürtölé. Öbuda felett díszes sátorokban várta a két város főnemessége. Itt m o n d o t t a e l isten n y i l t ege alatt szilárd feltételeit: napjait e haza közjavának s a magyar nemzet díszének szente ln i , mi t ő o l l y híven beteljesített. D e a d d i g is az első év közöttünk leginkább tanulással tölt e l . A hagyomány fentartotta emlékezetét e szerénységnek, m e l l y e l az ifjú kormányzó a tapasztalás férfiai eránt v ise l te te t t ; e fáradhatatlan f igyelemnek, m e l l y e l m i n d e n t m i körüle a hivatalkörben történt, a legapróbb részletekig kísért, a nélkül, hogy a nagy egészet szem elől vesztené; e h ihe te t l en szor-

galomnak, m e l l y e l a közigazgatás m i n d e n tárgyait, úgy a haza i történetet és törvényt, kimerítőleg és alaposan magáévá te t te ; s már e k k o r ragada meg m i n d e n a l k a l m a t ön szemeive l i s m e r h e t n i meg az országot, me l l ye t utóbb m i n d e n irányaiban összeútazott és betapasztalt ; szemei előtt tartván, m i t gyakran szokott vala m o n d a n i : magyar berezegnek Magyarországot úgy k e l l i smern ie , m i n t saját zsebeit. A könnyű, m a j d n e m naponkénti , hozzáférhetés, e n e m erőltetett nyájasság, m i n d e n véleménynek szíves kihallgatása, azon kimerítő szóváltások m i k e t a köz fogadásokon m i n d e n szőnyegre került tár­gyak felett f o ly ta tn i szeretett, s m i k reá nézve aranybányái le t tek az álla-patok, nézetek és emberek ismeretének: másfelül e k o m o l y felfogása az országos d o l g o k n a k ; a tudomány és korát megelőző belátás, me l lye t m i n d e n a l k a l o m m a l tanusíta: betölték vala immár a legszebb reményekkel a n e m ­zetet, midőn 1796-ban királyi bátyja az ország rendéit Pozsonyba gyüjté, hogy a veszélybe forgó haza megmentéséről velők tanácskozzék. A rendek , szívok szép bizodalmától hajtatva, m i n d e n e k előtt a k i r . helytartót örökre a hazához kötni siettek, s illetetlenűl hagyván a nádorjelelést, egy értelemmel őt kiálták k i , őt kivánák nádorul a fejedelemtől . És megadatott. A z emléke­zetes nap november 12. vo l t . A következelt év nagyobb része fegyverzaj között tölt e l . A lelkesedés, m e l l y az egész nemességet tüzelte, rendkívüli volt , a felkelés buzgóságra és fényre n e m csekélyebb bármellyiknél, me l l ye t újabb évkönyveink fe lmutatnak . A z ország főkapitánya ifjúi tűzzel megtette a magáét: mindenütt élesztett, buzdított ; a nemes i h a d szerkesztése, gyako­roltatása fő vezérlete alatt o l l y s i k e r r e l f o ly t , hogy a s z o m b a t h e l y i szép n a p o k , m e l l y e k e n a tizenkét ezer nemes daliás ügyessége köz elismerését vívta k i , szép had i tettek b izonyos előhírnökei valának. D e megköttetett a campo-formiói béke, s a nemzet i áldozat dicsőség nélkül lobogott e l a h o n oltárán: noha n e m haszon nélkül, mert i l l y hős légiótól fedezve, a béke biztosabban és több becsülettel köttethetett meg . Három évvel utóbb , a f rancz ia háború vészesb kitörése után, e l n e m csüggesztve az elébbi itthon-maradástól, újra és négyszeres számmal gyűlt fel a vívni kész nemesség S o p r o n felé, de , nagy fájdalmára, ismét k i n e m vezettetve a becsület mezejére, gyűlölt tétlenség­ben álla, míg a lünevilli béke megkötése után, pompás hadgyakor la tok között h o n bocsáttatok. És így a nádor felett az a sors látszott u r a l k o d n i , m e l l y nem engedé, hogy a hűség polgári koszorújába babér ágait fonhasson. D e e helyett már e század második évében a törvényhozási tér nyílt meg előtte. S ezen üdvözletté ő az országos rendeket amaz emlékezetes s z a v a i v a l : „ A felség, m i n t szerencsés koronázásakor fogadta, az ország alkotmányát épen és illetetlenűl fen akar ja tar tan i , és semmit ennek ellenére n e m k íván : de ha mimódon megesnék, hogy a sarkalatos törvények sérelmével más gondo­latokra vezettetnék, én m i n t az ország első tiszte s közbenjáró király és rendek között, ahogy szentül esküvém, s e m m i t n e m mulasztanék, segédeimül

hívnám a testvéri szeretetet is , hogy könyörgéseimmel m i n d e n sebet meg­előzzek." S ím a tér, m e l l y e n szerzé az e l h u n y t e nehéz és zivataros fél század alatt a legszebb érdemeket a haza körül . M e r t jöttek idők s a nádor tette, m i t s e m m i t o l l föl n e m jegyzett , de m i t a haza n e m látva is érzett, m i n t érezzük a csendesen szövő természet hatásait, a nélkül, hogy műhelye titkába behatnánk. És már ez országgyűlésen lépett fe l József nádor úgy m i n t a haladás józan barátja, csakhogy a föld, m e l l y b e e magvak hu l l o t tak , azoknak kicsiráztatására elkészülve még n e m vo l t . A következő évek sem kedvezőbbek erre. E z e r nyolez száz ötben t. i . ismét új veszély közelítvén a nádor pártolása mel le t t a n e m z e t i n y e l v u j foglalásokat tett ugyan, de m i n d e n egyéb tárgyat a j e l e n vész háttérbe szorított. A z ő felgyulasztó beszédére köz felkelés határoztatott, de sorsa, fájdalom, ismét, sőt h a r m a d ­szor, a régi vo l t . Két évvel ez után a b i r o d a l o m állása nehéz szereppel láto­gatta meg. A köz kincstár hanyatlása aggoda lommal töltötte be az országot, s a nádor kénytelen vo l t a nagy többséggel ellentétbe jőni azon kérdés fe le t t : előterjesztessék-e az ország rendéi által a f e j ede lemnek a haza állapotja: József tartott e nyilatkozástól, m e l l y a közbirodalom betegségét a világnak, az ellenségnek föl fedezendő vo l t , s a gyűlés nevezetes részével ütközésbe jött. M i n d a me l l e t t n e m vonakodék a rendek kérelmére egész befolyását használni királyi bátyjára, midőn egy köztiszteletű hazafi és hadvezér a fő­táblánál tartott nyílt beszédéért rangvesztéssel büntettetett. E büntető parancs a nádor közbenjártára azonna l visszavétetett, s a szólásszabadság fentartása iránt királyi biztatás nyeretett . Még szerencsésb vala működése az 1808-ban következet gyűlésen, m e l l y a legszebb egyetértés paizsát mutatta fe l a király e l l e n új terveket koho ló f rancz ia egyedúrnak. N e m csak egy nemzet i had i academia terve készült, m e l l y h e z a nádor is járult áldozatával — a v i szonyok ezt még n e m engedek életbe lépni —, h a n e m az ő befolyásának gyümölcse a nemes i felkelés új és j o b b módja, m e l l y e gyűlésen törvénnyé l e t t ; az ő utasításai nyomán és önkeze javításaival készültek az évvel utóbb világot látott h a d i szabályok; s m i t az ő fáradhallan cselekvősége, a közbirodalom legnagyobb veszede lmei közt, a győzödelmet elszántságával o l l y anny i ra meg­érdemlett nemes i felkelés sebes felállítása, rendezése, gyakoroltatása, ellátása, kórházak emelése s g y a k o r i személyes megvizsgálása által tön, hálás emléke­zetében él a z o k n a k , k i k a szomorú időket vele é l t ék ; él emlékezete azon lankadat lan éberségnek, m e l l y e l a haza ínségét m i n d e n , az ellenség által fenyegetett vagy sanyart p o n t o k o n bölcs rendelkezésekkel elfordítani vagy enyhíteni törekedett : s ha az ő, s a nemes sereg ön-odaadása koszorúkat n e m arathatott , ezt n e m a vitézi sze l lem hiának, h a n e m egyébnek köszöné, m i t az ellenség, saját önnöneinknél méltányosban Ítélve, e l i smert . E bús, de azért n e m kevésbbé lélekemelő időpontnak s nádorunk gondja inak emléke­zetét őrzi a polgári őrhadak intézete i s , m e l l y az ő eszközléséből vevé kez -

detét, m e l l y zsengéiben a rendes hadaktól megfosztott városokban csak a belső r e n d és bátorság biztosítását czélozá, de midőn az alkotó szellemében tovább m e n v e , a csendes műhely polgáraiban lassanként nemesebb férfias­ságot, erők fejtését és köz szel lemet fogott ébrezzteni és n e v e l n i : egyikét a lko tand ja azon emlékeknek, m i k e t József nádor e hazában magának a köz jó érdekében emelt . A z iránta való b i z o d a l o m , szeretet, tetőzött.

Annál súlyosabban derült a nádorra az 1811. év. M a j d n e m húsz esztendeig szakadat lanul fo lyt háborúk a közbirodalom kincstárát végkép k i látszattak meríteni. Ezüst immár n e m forgott köz kézen, az évről évre inkább eláradó papiros roszúl pótlotta azt, mert e pap i rosoknak az állodalom k i n c s ­tárában megfelelő biztosítékok n e m vo l t . Bekövetkezett tehát elfordíthatlanul ama mindenünk által érzett szomorú időpont, m e l l y m i n d e n k i t készpénz vagyonának négy ötödével szegényebbített meg. D e m i biztosíthatta az új papirosok névbecsét, ha egyéb m i n t az országnak jót állása? I l l y törvény kívántatott a hazától, s az 1811-ki országgyűlése megnyílt. A történetíró tiszte e l f ogu lat lanul megbírálni, m i t követel va la a sarkalatos törvények szigora a kormánytól, m i t a méltány, sőt a hazafiság az országtól: a nádor, e súlyos helyzetében, a közhirodalom hosszas szerencsétlensége által erre nehezült sürgető szükséget Ítélte az o k o k legfontosbikának: „salus re ipub l i cae suprema lex esto" hivé ő, s áldozatot kért. T u d j u k hogy ez meg n e m adatott , s kevés évvel utóbb egy második crisis fejezte be, m i t az első megkezdett . D e bármint ítéljünk most, midőn a sebeknek már csak h e l y e i látszanak, n e m tagadhatni hogy a nádor n e m kevesebb hazafiságot bizonyított, m i n t az ellenzék leghajt-hatatlanabb tagjai , 8 hogy másfelül ez országgyűlésen nyílt először a l k a l m a státusférfiúi és elnöki magas tehetségeit egész fenyőkben ragyogtatni . N e m nyers erők v iada lma vo l t e z : i t t ő maga, kevés segede lemmel , v iaskodot t szemtől szembe egy roppant és tömött ellenzékkel a legszebb vegyes ülések­ben , m i k e t a hongyülések évkönyvei fentartottak. S i t t , a m i a fiatal nádor sze l l emi magas elhivatásáról leginkább k e z e s k e d e t t : n e m t u d j u k a l e l k i éberséget, él finom észt, vagy e fenséges nyugoda lmat magasztal juk-e inkább, m e l l y erőnek szülötte volt , midőn a csata f o ly t , s a többség tiszteletéé, midőn a csata elveszett. A beszédet, m e l l y b e n a királyi b iztoshoz a h o n nevében szólt, már n e m a kormány nézetének védője , h a n e m a nádor, m i n t a nagy országtest e lnöke s kiegészítője mondot ta . Homályos sejtései között j ós szel ­l e m szállotta meg őt, midőn búcsúbeszédében e szavakka l nyugtatta saját szive fájdalmát: „Reményeinket a magyar nemzet szerencsés nemtője tartja fen , m e l l y a beteg hazát, midőn megmaradhatása áldozatot kér, még soha sem engedte v i s s z a v o n u l n i ; m e l l y a haza üdvével legbensőbbleg összeforrt királyi méltóság felett nagylelkűen ő r k ö d i k ; m e l l y s e m m i viszontagságok által a felség szent személye iránti ragaszkodást megfogyasztatni n e m hagy ja ;

m e l l y v é g r e h ű s é g , n a g y l e l k ű s é g , t ű r é s é s á l l a n d ó s á g á l t a l m i n d e n k e s e r ű s é g e k e t v a g y m e g e l ő z n i , v a g y e l v i s e l n i , v a g y e n y h í t e n i t u d . "

E sajnos perez óta, T e k i n t e t e s A c a d e m i a , örömtelen idők horúltak a hazára. Évek múltak évek után, s a nemzet , ügyei köz megvitatására, többé össze n e m hívatott. A magyar történet meg látszott szűnni. M i t érzett leg-belsejében, m i t tett József e hosszú szünet idején, azt t u d n u n k n e m , de sejtenünk, de hinnünk lehet , sőt hinnünk k e l l abból , m i ő azelőtt, s abból m i utóbb vo l t . És ne legyen többé emlékezetünk ez idők számára. A z o k sokat érleltek meg csendben, m i utóbb örömdús virágzásra nyílt, s szülték az 1825. évet, m e l l y a r o s k a d o z n i i n d u l t alkotmányt új biztositékokkal erő­sítette meg a törvénykönyvben, s egy m i n d e n e k felett drága biztosítékkal, a legjobb király szent szavával, k i , valahányszor ön szive sugallatát háborítat­l a n u l követheté, csak nemesen , csak királyilag cselekedett . A m i az óta e napig a törvényhozás mezején nagy önzéstelen, a valóságos közjóra irányozva létesüli; ez áldozatok és engedélyek, m i k e t a kiváltságos r e n d m i n d e n külső kényszer nélkül , egyedül az eszme és méltány hatalmának hódolva, önkényt megada ; e nagy lépések a való szabadság és való statusbölcseség f e l é : törté­netünk ez utolsó szakát a leggyümölcsözőbbé tették nemzetünk ezeréves életében, s széppé, nehogy m o n d j a m — sőt büszkeséggel m o n d o m , nagy tekintetű gyülekezet — páratlanná teszik a nemzetek évkönyveiben. Ugyanis a földmívelő osztály az anyagi és erkölcsi emelkedését gátló régi terhek és korlátok alól felmentetvén, nevezetes j a v a k k a l és j o g o k k a l ajándékoztatott m e g ; a közkatonaság sorsa a hadszegődség által emberivé emeltetett , míg másfelül e szabály a vitézi sze l lem ébredésére és terjedésére egy új hathatós eszközzel gazdagította az országot ; a bűnösök javítása s hasznosítása végett országos javaslat készült, m e l l y ha még törvénynyé n e m lett is , de ez ember­szerető mozga lom sokfelé a hazában a börtönállapatot már is tetemesen meg­javította ; a zsidók ügye is enyhíttetett; a nem-nemesek joga i időrül időre terjesztetvén, a kiváltságok uralkodása hanyatlásnak i n d u l t ; az igazság-szol­gáltatás czélszerű intézkedések által meggyorsíttatott, a köz h i t e l , kereskedés és ipar felvilágosodott szellemű törvénykönyvek alapjára tétetett; a mező­gazdaság a m e z e i rendőrséget s v i z i munkákat tárgyaló törvényekben új oltalmat n y e r t ; a közlekedési eszközök, állóhid, csatornák, vasutak, szinte törvényvédelem tárgyai lőnek , s az elsővel egyszersmind az agg alkotmányba egy ú j , a közvirágzást egykor csodálatosan előmozdítandó elv oltatott b é ; a nemzetiség új biztositékokkal vétetett k ö r ü l ; tudomány és művészet az aca­demia felállításával, a m u s e u m és n e m z e t i színház megalapításával új tám-oszlopokat n y e r t ; a vallási szabadság a k o r , az ész s a szívnek egyformán hangos követelései szer int bátrabban e m e l i szárnyait; ezek mel le t t halmaza kész az életműves javításokat magokban foglaló munkálatoknak, sőt már a

felség elhatározásait váró törvényjavaslatoknak i s : — m e n n y i érdek e m e l v e ! a közboldogság m e n n y i új eszközökkel gazdagítva e rövid húsz év a l a t t ! D e ez esak a törvényhozás utján. M i t n e m teremtett elő e k o r s z a k b a n az e m e l ­kedő nemzet i és köz sze l l em, m i t maga a k i fe j l e t t egyesülési irány? N e m győzném csak e l soro ln i . S miért ezeket most, midőn József nádor tetteiről k e l l szó lanom? N e m követem azok példáját, k i k újjá születésünk m i n d e n részleteinek díszágait az ő koszorújába tűzik. A z uralkodó formák n e m tesz ik azt lehetségessé országban, h o l a kezdeményi jog a l u l van . D e g o n d o l j u n k székében férfiút, e l fogultat , régi eszmék, avu l t erkölcsök s megszokott formák által, k i n e k m i n d e n javítás egy egy j og vesztése, egy egy szép f o rmo össze-törése: m e n n y i sző halaiul a k k o r e l az a j k o n , m e n n y i indítvány fo jtódik e l csiráiban, m i l l y rögössé leszen a haladási pálya, m e l l y késedelmessé és öröm­telenné, mi t végkép gátolni n e m lehet , m e n n y i betű leszen, m e l l y igazgatói hatalmának fagyos k e z e i alatt n e m k a p a n d életre, vagy kór és fél éltet élend csak? — És m i t tett József nádor? — N e m , Ö n ö k ezt n e m kérdezik. K o r ­társai vagyunk m i n d szép éltének e legszebb szakában, s mélyen be van vésve szivünkbe, m i t köszön közbenjárásának a megerősített alkotmány, a vallási szabadság, m i t nemzetiségünk emelkedése és a haladási rendszer d i a d a l m a : sőt díszlése m i n d e n javításnak. M e r t nap va la ő, m e l l y n e k melegítő sugarai­ban m i n d e n e lhintett magvak kicsiráztak. Lelkében he ly vo l t az állodalom m i n d e n érdekeinek számára, s n e m volt ügy, anyagi , vagy s z e l l e m i , vagy erkölcsi, m e l l y r e figyelme szívesen ne szállt v o l n a . S azért volt hatása érez­hető mindenütt, itt tanácsa, ott helyeslése és bátorítása: itt hatott tekintélye súlyát vetve a mérlegbe, ott mérsékelve a szertelenségét, másutt to lva az akaratlanságot. S épen e m i n d e n r e kiható gondban és h a j l a m b a n árulá e l e magas lélek f e j ede lmi természetét. És azért, nagy tekintetű gyülekezet a nélkül hogy számos kitűnő h o n o s i n k n a k részletekben áldást érdemlő hazafiúi törekvései és tettei érdemét kisebbítenők : ez egyetemes haladás lélekemelő képében József nádor szerető lehelete nyomai t n e m látnunk, befolyása áldá­sait számba n e m vennünk hálátlanság nélkül csakugyan n e m lehet .

E d d i g leginkább a törvényhozó lebegett előttünk. A bírót és igazgató főnököt n e m k isebb erények díszesítették. A z önkény ellensége, szorosan törvény s fenálló szabályok vezették, s ezt kiváná az alája rendeltektől is . Maga példája a csüggedhetetlen szorgalomnak, egymaga a n n y i t dolgozott , m i n t egy egész h i v a t a l ; s h o l kormányszerkezet vagy körülmények meg n e m kötöttek, gyors az elhatározásban, és nyomós. Veszede lem idején vigyázó, mérsékelt és erélyes. így midőn a dögvész ütött be déli határinkon, így midőn a nyugatot ellenség fegyvere háborgatta, így az epemirígy szomorú idő­szakában, s midőn a D u n a árja fővárosainkat pusztitá. Szerető gondja inak kedves tárgya Pest vala . E g y az egészség, biztosság és kényelem kivánalmait betöltő fővárost a hazai emelkedés egy ik nevezetes emeltyűjének tárta. M i n d e n

tekintetek Pest mel le t t szóltak. A szűk látkörü polgárok kormányzása s egy felsőbb igazgató széktől függés mel le t t a czélszerű intézkedések vagy alulról lehetlenné, vagy felülről késedelmesekké lettek. K i v e t t e tehát e város szépítő bizottmányát m i n d a két befolyás alól, s független királyi hivatallá alakítá. M i n t elnök ennek valóságos l e l k e is vo l t . Építészi rendszert adott a város­nak , a szabályozásba önmaga befo lyt , az árvíz nap ja i után a régi hibákat, m e n n y i r e a rombo ló veszedelem lehetővé tette, he lyre hozta , s a közlekedés, biztosság és kényelem előmozdítására utczákat vágatott, egyebeket szélesített, négy új tért ny i to t t , a vályogépitést tökéletesen eltörlötte, az építkezők segé-lésére hasznos kölcsönt eszközlött, s a seregesen beküldött terveket önmaga vizsgálván meg, az inség nap ja i után folyvást három kezet fárasztott to l lba mondott végzései leírásával. Szenvede lme o l l y élénk vo l t , hogy e tárgyakat utazásai közben is maga után küldetve a leggyorsabban ellátá, sőt azokat vég betegségében n e m bizá más kezekre . Csoda-e, hogy az ismeretes nagy veszély alatt könyező szemeit e várostól e l n e m fordítva állott vára a b l a k a i ­ban , emésztődve a csapástól, m e l l y alatt az ifjú óriás r o skadozn i látszott?

N e m z e t i nyelvünk viszontagságai tudvák a Tek inte tes A c a d e m i a előtt. A z ő közbenjártának köszöni a magyar, hogy e törvény m a i szélességében áll. És ő a győzedelmet édessé is tette. M e r t kimondá, midőn a haza atyái vég ízben sereglettek körüle, hogy noha a r e n d e k gyöngédsége őt az új tör­vény alól k i f og ta , s előhaladt kora daczára, reményli , mikép viszontlátáskor magyar igékkel szólhatand Magyarországhoz; és bár a gondviselés n e m engedé n e k i s a hazának e bo ldog napot elérniök, bebizonyítá, hogy az Ígéret szilárd feltétel szüleménye vo l t , mert n e m csak a legszigorúbban s legtágabb határok közt lépteté életbe a törvényt, h a n e m maga is hódolva n e k i , midőn helytartói félszázada szerencsés betöltet üllé, m a g y a r u l szólítá meg a helytartó tanácsot, s magyaru l kedves jász-kúnait, midőn hason ünnepre közöttök utolszor meg-je lene. És a nádor gyermekségében n e m hal lo t t magyar szót, s most hetven éves v o l t !

E n n y i m u n k a , i l l y cselekvőség mel let t m i k vo l tak József nádor örö­m e i ? M i k egyebek, m i n t m i n d e n magasb l e lkeké : a tudományokkal barát­kozás. Azért n e m vo l t már élte alkonyán vidék az e m b e r i ösmeretek nagy birodalmában, m e l l y b e n tájékozva n e m vala , a történetben pedig , régiség­tanban, országtudományokban, a természetiek- és gazdaságban n e m egyedül tanult , de valóságos tudós vo l t . E készület k i v i l l a n t koronként köz beszédei­ből i s , m e l l y e k rendszer int rövidek és szorosan a fenforgó do log nyomán járók vo l tak , de meglepő vala a s z a k e m b e r e k k e l társalkodása az említett mezőkön, mert m i n d i g a tárgy lényegére irányzott kérdései n e m kevésbbé árulák el alapos ismerete i t , m i n t m i n d e n k o r rövid, de a tudomány mélyeiből felgyümölcsözött észrevételeit. A z utazások leírása különösen kedves olvas­mányai vo l tak , i n n e n merítette ő, r i t k a emlékező tehetsége által segítve, e

csodálatra méltó ismeretét a világ m i n d e n részeinek, m e l l y országtani néze­teire is hathatósan befo lyt . Alcsút és Kisjenő, me l l yeke t egyva lak i a magyar gazdák Mekkájául j e le l t k i , gazdasági ( ismereteinek úgy, m i n t gyakor la t i tapintatának emléke i ; s példányai egyszersmind a n n a k , m i n t lehetne e ter­mékeny hazában a hasznossal egyesíteni a szépet. S megillető volt néha látni az országos aggályokkal terhelt férfiút, m e l l y gyengéd gondossággal ápolta kertéinek virágait. Szép - m o n d a egy neves f rancz ia iró, midőn Józsefet, a még gyermeket , a f lorenczi nagyherczegi ker tben füvészni látá — szép a királyok gyermekei t a természettel társalkodva látni! Tegyük hozzá : t iszta , nemes indu la t j e le , ha c v o n z a l o m a természethez az ősz hajak alatt sem hűl meg. A régiségek és i r o d a l o m szeretetének örök emléke a magyar nemzet i m u s e u m , mel lyet midőn bármelly emlék megszerzése által nevelhetett , az nap nálánál senk i bo ldogabb n e m vo l t . N e m csak jártas vala a szépniüvé-szetek történeteiben, h a n e m magán erszényéből is n e m egy hazai műneven-deket segített, de m i n t m i n d e n t , úgy ezt is zaj és nyilvánosság nélkül. S m i n d ezen éleményeit isten egy mással, egy o l l y a n n a l tetézte, m e l l y a föld feje­delmeinél o l l y ritkán tér b e : szerencsés férje vo l t egy az erény és jótét malasztaiban élő n ő n e k ; és saját l e l k e képére teremtett le lkes és j ó gyer­mekek szépítek hanyatló napja i t , k i k n e k ő n e m csak gyöngéd aty jok vo l t , hanem k i k b e emberszerető szíve érzéseit s magas szel leme nemes irányait is bécsepegtetni ügyekezett.

H a tettek, ha hatás tesz ik az ember életét, ime ez élete az e l h u n y t nádornak. A képet je l lemének vonásai egészítik k i . Egyszerű m i n t beszédei­ben , viseletében, egyszerű volt udvarában i s : a valódiság mindenütt több a kül színnél, vagy épen a látszatnál. Palotája nyílt m i n d e n e k n e k , k i k rende­léseit v e n n i , k i k kérni, k i k helyesléséből bátorságot és erőt meríteni hozzá hetenként sereglettek. Előleges beirás, bejelentés n e m kellé, név nélkül bé lehete lépni ahoz, k i m i n d e n k i t o l l y tiszta szívvel fogadhata négy szem között. Leereszkedése n e m érezteté a lépcső magasságát, mellyről a szólóhoz leszálla, s azért azon ünnepies hódolat, m e l l y vele szem közt k i t k i t el fogott , s m e l l y egyedül belső méltóság hatása vo l t , s azon felsőség, m i t a m i n d e n n a p i a s o n felülemelt r i t k a j e l l eme , i smerete i és bölcsesége a k a r a t l a n u l gyakor lat iak , nem volt n y o m ó vagy fájó, h a n e m emelő és melegítő. És így, míg a főher-czeget elfelejteté előttünk nyájassága, a nagy ember előtt meg kellé ha jo l ­n u n k . K i t érdemesnek tartott reá, kitől részleteket érthetett s felvilágosítást várhatott, annak ajkait megoldotta e nyájasság, meg kérdései ; a hal lottakat megjegyzé, de meggyőződései közé csak a k k o r vevé f e l , midőn a tárgy m i n d e n oldalról meglatolva vo l t . Jósága sokszor bízék, és megcsa latkozot t ; de e jóság épen abban ny i la tkoztat ta nemes természetét, hogy ha az élet későbbi évei­ben az e m b e r e k e t , miután anny i szor látá sülyedni és b u k n i , kevebbé becsülte is, de az e m b e r t mindékor szerette. Lassúbb lön ítéleteiben,

vigyázóbb választásaiban, de k i t így is teljes mértékűnek le l t , attúl b i z o d a l ­mát többé e l n e m vonta . A z árulkodást n e m tűrte, s ha szíve még az árul­kodót n e m szégyeníté meg szembe, az ész visszasujtá a vádat arra , k i azzal a jót akará sújtani. S ha m i k o r ferde vélemény hatotta át még is a levegőt körötte, s b a l u l történt ítélnie arról, k i t önmaga n e m vizsgála m e g : ha ezt megismerheté és ártatlannak találá, b i z o d a l m a egész mennyével tette jóvá az önvétlen hibát. Kérést visszautasítani szíve n e m vo l t , s ha kéretek, midőn nem adhatott , hallgatással s arezvonásaiban olvashatott sa jonnal fe le l t , hogy a megtagadás ne fájjon, vagy épen ne pirítson. A n y u g a l o m , m e l l y alakján s e méltóságos arezon ült sem vérmérséklet következése, sem mesterkélt n e m vala , h a n e m tűkre a magával tisztában levő léleknek, s eredménye az akarat­erőnek, m e l l y n e m engedé, hogy érzései tengerét az i n d u l a t o k szellői f e l ­háborítsák. H a v a l a m e l l y tettét s iker érte, ha a v i ta terén o k a i győztek, örült, s ez örömet n e m rejté e l , h a n e m eltölt képe jószívű derűit mosolygással; mellytől azon moso ly különbözött , m i t másokét haladó tiszta felfogás s b i z ­tató önérzet vont össze a jka i körűi , s m e l l y gúnyos kifejezést vett v o l n a f e l , ha soha n e m hallgató jósága ezt kifejlődni engedi . De ama mosolygás néha a fájdalom takarója is vo l t , m i k o r családi körben más veszedelme fölött e l kellé re j t en i az aggságot; emezze l ped ig a halált nézte, me l l ye t úgy foga­dott m i n t győző, és n e m m i n t győzött.

M e r t beszédein fonala a nádor kórágya mellé hozott . Emlékezünk mindnyájan a szomorú őszi n a p o k r a , m e l l y e k az országos örömet búra, féle­l emre változtatták. Ő sejté, hogy a betegség szele az élet tűzhelyéhez köze­lített. A z o rvos i jelentéseket s z e m m e l tartotta, n e m m i n t h a félve a végtől a k a r n a felvilágosíttatni állapaljáról, h a n e m hogy arra készülhessen. D e így a szomorú helyzetről tel jesen n e m értesültünk. És j a v u l t is ez, s e Tek inte tes A c a d e m i a szerencsés lehetett őt a nádori félszázad reggelén ragaszkodása emlékével megörvendeztetni. D e az enyhülés fegyverszünet vo l t csak, n e m béke. A z új év beköszöntött , hogy ő azt uto lszor üdvezelje. A z új hír f e l -riaszta bennünket : ő n y u g a l o m m a l várta az elutasíthatatlant. Kedvetlenség, elsülyedés n e m vo l tak rajta láthatók; h a n e m vallásos b i z o d a l o m m a l , ön-oda­adással viselte az éles szenvedéseket, m i k az elsanyart testet utói érték. És még e k k o r is a m u n k a végképen n e m lön felfüggesztve, mert v a l a m i n t l e lke munkában élt, úgy inent a halál elébe is. Mégis önnöneivel n e m érezteté, hogy sorsát i s m e r i , nehogy fa jda lmokat n e v e l j e ; de maga számot vetvén istenével, magával, s kötelességeivel, t o l l b a m o n d a búcsúlevelét a királyhoz, csendben és derülten, azalatt hogy az írónak szíve repedezett . S oda irá nevét — uto lszor . Egy óhajtása vo l t még ez életben, s egy a g g o d a l m a : István fiát, l e lke gyermekét láthatni, megáldani, s utolsó tanácsaival erősítenie egy hosszú pályára, me l lye t ez atyátlanul fu tand meg. D e egyet ne tagadd meg tőle, o é g ! — És István belépett. Egy dicsőűlthez illő derűit n y u g a l o m m a l m o n d a :

„István, n e m sok hía v o l t , s elkésel. T u d o m , hogy meg k e l l h a l l n o m , még sokat e l k e l l va la végeznem — aggódnám g y e r m e k e i m kiskorúságán is — de István, te aty jok lészsz ! " Következett az é j . A fenséges nő egy k i s d e d kalán-ban nyújta n e k i gyógyitalt : ő azt megelégedett sze l id mosolygással megkö ­szönvén: nyújtsd, m o n d a , a csészét, még lehet a szokott m ó d o n i s . " Lelkét erősíté a magasszívű nő öngyőzelme is , m e l l y engedé, hogy a vég óráig gyöngéd, hű s a lélekjelenlétet soha el n e m vesztő ápolója l e g y e n ; s szépíté elválását a virágzó gyermekek köre, k i k e t hiány nélkül, rendre megáldhatott. A főérsek belépett, a testi fájdalmak elálltak, a nádor néhány perez múlva le lket len tetem volt .

Ferenc k i rá ly buda i k o r o n á z á s a 1792 jún ius ó-án (F. Wolf del. Impr. Hö|elicri)

Józse f nádor m i n t t i zenhat éves főherceg járt először Magyarországon, bátyja, F e r e n c király b u d a i koronázási ünnepsége alkalmából. Erről az útjáról naplót vezetett , (eredetijét a főhercegi család alcsúti családi levéltára őrzi,) m e l y b e n leírja magyarországi tartózkodása élményeit , Pest és B u d a neveze­tességeit és a koronázási ünnepség lefolyását. A z ország nádora a k k o r az ifjú főherceg bátyja, Sándor Lipót vo l t , k i t „a R e n d e k egy A k a r a t t a l , Királyok­hoz vonzzó hív i n d u l a t j o k n a k leg-főbb Bizonyságául, P o s o n y b a n , N o v e m b e r ­n e k 13 Napján M D C C X C . Nádor Ispánynak kivárnak ; hogy ő légyen a N e m ­zetnek a nagy Mátyás törvénnyé szerént, első Tisztviselője.*' Sándor Lipót 1795 július 10-én, L a x e n b u r g b a n szerencsétlen halált hal t . Tűzijátékot készí­tett, m e l y m u n k a közben fe l robbant és halálra égette a nádor-főherceget. A magyar nemzetet a gyászhír a n n y i r a lesújtotta, hogy egyes megyei közgyűlé­seket f e l ke l l e t t függeszteni, mer t az emberek a fájdalomtól n e m tudtak szóhoz j u t n i .

[Hickel fes tménye u t ó n metszette Pichler)

„Húszon harmadik Esztendeiéi még el nem haladia, tgéssége virágában. Idejének zöldellő Tavaszizaban él volar a midőn Julius Havének 10-dikén — Féidelmai Emlékezel' — Kedves Tesivér Huga Szülelése Napiénak meg-ünneplésére egy Tűzi Jélékol maga készítvén, hirtelen — véletlenül — a salétromos és büdósköves pornak egy pusz'lló Szikrától lelt fel-

Gyuladasa éltei szörnyűén leverettelek, össze-szaggellafék, óh Egekl"

iBIrkertstock (Menyhárt „EMLÉKEZTETŐ 1rJÁS"-e, gröj Teleki Domokos lordltéséban.i

S á n d o r L ipó t n á d o r a ravata lon

„ ö l t ö z e t e t e k n e k mért van o l ly n a g y f é n n y é

M a ? - mert e lé rkeze t t gyermekeink r e m é n y -

í n y e ,

J Ó S E F A N T A L T mi-is ü d v e z l l y ü k , mig é lünk

S a k o p o r s ó k b a n - i s v ig v i s s z ü k - e l v é l ü n k "

(Üdvözlő vert s főherceg bevonulására!

JÓZSEF ANTAl löherceg. Magyarország helylarfója, maid nádora, 1799-ben

F e r e n c király 1795 július 20-án nevezte k i József A n t a l főherceget Magyarország helytartójává. Néhány n a p p a l később írásos utasítást adott n e k i „mintegy vezérfonálként" j övendő magatartásához, új méltóságában. A t y a i hangon ajánlja az uralkodó Öccsének, hogy házában tartson rendet , gazdál­kodjék jó l , íróasztala estére m i n d i g „tiszta" legyen, környezetével bánjék emberségcsen és ne tűrje az intrikát. F i g y e l m e z t e t i , hogy utazza be M a g y a r ­országot, de ne pompával, hanem mellőzve a felesleges kiadásokat. Csak így ismerhet i meg alattvalóit, a k i k k e l szemben első kötelessége az igazságosság. „Egy nemes és hatalmas nemzetnek kerülsz élére, egy nagy és gazdag országnak, m e l y n e k erőit az uralkodó ház érdekében még f o k o z n i k e l l . A z legyen legfőbb célod, hogy ennek a nemzetnek becsülését, bizalmát és szere­tetét megnyer jed , m i n d e n erőddel ezért dolgozz ! A magyar nagyon tüzes és nagyon kényes kiváltságaira, azonkívül b i za lmat lan , de törvényeinek szigorú betartásával könnyen k i lehet vele j ö n n i . . . " József A n t a l főherceg, helytartó, 1795 szeptember 19-én d. e. 11 órakor v o n u l t be Budára, ahol d i a d a l k a p u és a nemzet előlegezett b i z a l m a várta. Másnap, szeptember 20-án az ifjú főherceg már levelet írt Bécsbe, bátyjának : „Budára érkezve, kötelességemnek tartom Felségednek j e l enten i m i n d a z t , a m i edd ig történt." Ezze l a levéllel kezdődött 50 éves alkotó-munkássága. A budai diodolkapu

J ó z s e f Anta l f ő h e r c e g , mint m e g v á l a s z t o t t n á d o r , b e v o n u l B u d á r a llemaiire melszete)

A . pozsony i országgyűlés 1796 november 1 2 - i k i ülése, a legünnepé­lyesebb formában, a király és a királyné jelenlétében zaj lott le . A z ülésen a hercegprímás felhívta a karokat és rendeket a nádorválasztásra, mely a „Kandidáló- levél" felolvasása után egyhangú lelkesedéssel történt. M a j d József A n t a l főherceg letette a nádori esküt és a koronás király megerősítette öccsét a díszes méltóságban. Államügyek, külügyek, Magyarország belső gazdasági kérdései, a n e m z e t i felkelés és az olaszországi hadjárat (1797) foglalkoztatták a nádort, a k i a következő évben (1798) meglátogatta a magyar bányavárosokat. 1799 február 23-án írta a nádor királyi bátyjának Szent-Pétervárról ezeket a sorokat . „Alexandra nagyhercegnő, k i t Felséged az orosz császárral egyet­értve m e n y a s s z o n y o m u l jelült k i , már első p i l l a n a t b a n meghódított szépsé­gével és egyéniségéve l . . . ősz inte szívből k e l l Felségednek megva l lanom, hogy találkozásunk életem legboldogabb p i l lanata vo l t , mer t o l yan szép és nemes hercegnő kerül o l d a l a m mellé, a k i szeretni fog s a k i v e l bo ldog l e s z e k . . . N e m hálálhatom meg kellőleg Felséged kegyességét, hogy őt jelölte k i szá­m o m r a élettársul, meg vagyok győződve , hogy e házassággal családi boldog­ságom egész életemre biztosítva v a n . " A l e x a n d r a P a v l o v n a nagyhercegnő, 1. Pál orosz cár leánya, 1783 augusztus 9-én született. Tizenhárom éves korá­ban I V . Gusztáv A d o l f , az a k k o r 18 éves svéd király akarta nőül v e n n i , de vallási okokbó l a házasság meghiúsult. A hercegnő 16 éves vo l t , m i k o r József nádor eljegyezte.

A l e x a n d r a Pav lovna n a g y h e r c e g n ő és J ó z s e f n é d o r

e l iegyzés i képe

(P. C. Allmer pontozón rajza, Bécs, 18001

„ J e r h a m a r ! r é g e n ki terű lit karokkal

Vá r H a z á n k , J ó z s e f ! kebelébe v i s s za !

Jer s z e r e n t s é n e k F i ja! ritka kintsü

[ H e r t z e g i J ó z o n l

É S TE fe l séges Szeretet L e á n y a !

A kinek s z l v é f ö r ö m ü n k a j á n l j a

Légy A l e x a n d r á n k , s o l a j - á g g a l ékes

[ B é k e - G a l a m b u n k ! "

(Üdvözlő vers József nédor és Alexandra Pavlovna hercegnő eljegyzésére)

J ó z s e f n é d o r d í s z k o c s i j a , me lyen e l ső fe lesége, A l e x a n d r a P a v l o v n a B u o é r a b e v o n u l l (Magyar Törléneli Mú/eum gyűjteménye. Jelenleg letel a Királyi Vérbon)

J ó z s e f nádor és A l e x a n d r a P a v l o v n a nagyhercegnő egybekelése 1799 október ,'50-án ment végbe, Gatsinán, az orosz császári család „mulató-kasté­lyában," Szent-Pétervár közelében. A z esküvő e lőbb a császári kápolnában görög szertartás szer int , m a j d utána, a palota lovagtermében felszentelt oltár előtt, a római k a t o l i k u s vallás szertartása szer int zaj lott le . A nádor az esküvő előtt írott l eve le iben panaszkod ik királyi bátyjának, hogy a cár n e m túlságosan barátságos hozzá. ( P o l i t i k a i o k o k ! A z oroszok megelégelték a háborúskodást a franciák e l l e n és seregeiket haza akarták v o n n i , a m i F e r e n c király-császár számításait keresztezte.) A nádort csak házassága vigasztal ja . P o l i t i k a i l a g tehe­tetlen apósánál. N o v e m b e r 10-én például ezt írja Ferenc királynak: „ K é t napon át hasztalan próbálkoztam, nem tudtam a császár elé j u t n i . . . E z e k -után n incs más hátra, e lu tazom i n n e n , a nélkül, hogy Felségednek hasznos szolgálatot tehettem v o l n a . . .** 1800 január 5-én érkezett az ifjú pár Bécsbe, a h o l négy héten át bálokat, hangversenyeket , színházi díszelőadásokat ren ­deztek a f iata lok tiszteletére. Január 29-én i n d u l t a k haza Budára, ahová február 1-én, délután egy órakor érkeztek. „ M i d ő n a Tanáts-ház előtt mentek e l ő Fő Hertzegségek: dob és trombitaszó hangzott s harsogott k i a Tanáts-házból és egy ott fel-állított győzedelmi k a p u előtt, m i n d a két Nemből való feles számú Nevendékek pásztori módra fel-öltözködve, a jeles a lkalmatos ­sághoz készült öröm-éneket é n e k e l t é k . . . " Zengett az ének, zúgott az éljen . . . „ A gyalog polgárságnak háromszori Salve-adása fejezte bé az ezen nap i ünneplést kívülről , a palotán belül pedig víg e b é d . . E g y k o r i újságok fel je­gyezték, hogy „a m i g a pompás menete l közt az örvendetes Vivát kiáltások s az ágyú durrogások betö l töt ték a levegőt" a D u n a jege m e g i n d u l t és „ sok ezerny i Pes t i ek kenteiének vo l tak az éjtszakát Budán tölteni".

A l e x a n d r a P a v l o v n a , n ó s z n a p j é n

iQrtenburg Henrik . .Űröm" c. művébőll

1799 mórcius 3-an zajlót? le Szen.-Pélervéroll JÓZSEf nédor és ALEXANDRA PAVIOVNA nagyhercegnő eljegyzése. Az ünnepélyes esemény s csészir i leéri} palota úgynevezett gyémárrl-kemi-ójéban men? végbe, orosz szenarrei szerint. A templomi szerterlésokar a kazáni érsek végezte, a jegygyűrűkéi mage a cer vólloifa. Az eljegyzés utón a nédor ezr Irfekirélyl béfyjénak: „Higyie el Felséged, hogy nehéz szívvel ulezom el Innen, egyrészl mert el kell válnom arám­

tól, aki' egész szivemmel szerelek, másrészt, mert a császár és a csészémé elhalmoznak kegyes szeretetükkel."

1800 május 3-án (ényes lovas-játékor rendezlek Pesten, az ifjú nédorné nevenapján. „Tizenhat magyar virezek állanak elől ló­háton, pompás Nemzeti Köntösökben, kik közöli szemléltelik a jobb szárnyon NÁDORISPÁNYUNK Ő Királyi Hercegsége képe is." (Fischer udvari rézmetsző müve, mely azonban csak 1802 márciuséban jeleni meg és a Magyar Hírmondó

szerint „egynek az ára legalább is öt |orlnl.")

A z ifjú pár boldogsága tökéletes. „Harmonie P a r f a i t e " — felírás ragyog a palota „szálújában" az egyik ünnepségen. A M a g y a r Kurír 1800 március 4-én j e l e n t i Bécsből : „Tegnap i n d u l t e l i n n e n Budára ama nagy nevű H a y d n M u z s i k u s - D o k t o r és D i r e k t o r , hogy a Nádorispányné Ő. Csász. Hertzegsége parantsolatjára e l énekeltesse s e l muzsikáltassa a T E R E M T É S név alatt esméretes remek muzsikáját, Nádorispányunk születése napján, m e l l y Mártzius-nak 9-dikén lessz." H a y d n után egy másik m u z s i k u s t hívott meg Budára a nádor hitvese. Május 13-án a M a g y a r Kurír ezt ír ja: „a B u d a i Theátrum-ban Concer t tartatott, a m e l y b e n egy B e e t h o v e n nevű híres m u z s i k u s a F o r t e -P i a n o n való mesterséges jádzása által m i n d e n e k n e k magára vonta a f igyelmes­ségét. . . H a y d n és Beethoven Pest-Budán ! . . . Közben „szakadatlan fo lya­matban vágynak ezen két főfő Városában Hazánknak a víg M u l a t s á g o k . . . " A gróf Batthyány T i v a d a r kertjében rendezett bálon a tánchoz magyar muzs ikusokat fogadtak, magyar énekesek énekeltek és csak magyar ételeket szolgáltak fe l . A magyar m u z s i k a , ének és tánc ezekben a hónapokban lett udvarképes Pes t -Budán . . . A z orosz cár leánya a nádor hitvese tette a z z á . . .

J ó z s e f n é d o r n é v n a p i ü d v ö z l é s e ( V í z f e s t m é n y l

A szerető hitves , k i a napsugarat je lentette a nádor oldalán, 1801 március 8-án leánygyermeket szült. A k i s d e d csak egy-két óráig élt. A szeren­csétlen, fiatal anya egy héttel később be lehal t a szülési fájdalmakba. Baróti Szabó Dávid feljajdulása az egész nemzet gyászát j e l ente t te : „Nintsen Alexandránk, n in tsen P a v l o v n a ; Világtól bútsut vett, s Szüleit, Férjét, és m i n k e t egészen gyászba h o z o t t . . . Sír B u d a Vára, z o k o g m i n d e n R e n d , N e m , K a r . .

A z ide ig lenesen eltemetett nádorné koporsóját 1803-ban szállították e l a buda i várból az ürömi sírkápolnába, a h o n n a n esak 1809-ben, a f ranc ia h a d ­járat idején vitték vissza átmenetileg Budára. A cár, a nádorné atyja, már nem értesülhetett szerencsétlen sorsú leánya haláláról. Králisz István, a nádor huszára, a k i a gyászhírrel Pétervárra i n d u l t , a magyar határon találkozott az orosz futárral, a k i I . Pál halálának hírével útban vo l t Budavár felé.

A l e x a n d r a P a v l o v n a a rava ta lon

J ó z s e f n á d o r az 1800-os évek e le jén (Rajzolta és metszene Sear)

Id J á n o s P e s t - s z a b á l y o z á s i (ervének fel irata

Legendás, regényes hagyo­mány, hogy József nádor első fele­sége kedvéért vetette fe l Pest város szabályozási tervét. A l e x a n d r a P a v ­l o v n a már az ürömi kápolna sír­boltjában nyugodott , m i k o r 1804 végén a nádor lelkében felmerült a gondolat Pest újjáépítésére. A z év november 16-án le iratot intézett a városhoz, m e l y b e n azt m o n d j a , hogy Pest szabályozásának és szépí­tésének gondolata közvetlenül az uralkodótól származik. A k i j e ­lentés nem lehetett más, m i n t a köteles t isztelet megnyilvánulása a koronás fővel szemben. József nádor m i n d e n szépért és jóért le lkesedett , s korszakalkotó m u n ­kásságának egy ik legmaradandóbb-j a , hogy a szegényes külsejű, e l ­hanyagolt Pestet m o d e r n várossá alakította át. ( U g y a n a k k o r a vidéket sem hanyagolta e l . I lercegfalva községben — melye t róla neveztek e l - - emlékoszlop h i r d e t i , hogy az ő kezdeményezésére épült, 1810 18 között) . H i l d János építő­mesterre bízta a nádor Pest szabá­lyozásának és szépítésének tervét, s annak elkészítése után megala­pította a k i r . szépítőbizottságot, m e l y n e k irányítását az uralkodó 1808 októberében a nádorra r u ­házta. A József nádor korabe l i Pestről már csak metszetek és képek regélnek, de l igete iben , me lyek az ő kezdeményezésére létesültek, m a is gyönvörködünk és a köz­épületek, m e l y e k az ő gondosko­dását h i r d e t i k , nagyrészt m a is díszei a fővárosnak.

B U D A és P E S T

SZABAD KIRÁLYI VAROSOK* POLGÁRJAIHOZ.

„Jósef Nádor Ispóny" 1805 november

12-én kibocsátón felhívásának kezdő

soroi. A felhívás többek között ezt

mondja:,.Buzgó és örökké Isak az Ország

boldogságáért lángoló szívvel sietek HOZ­

ZÁTOK, [orró indulattal akarvén köteles­

ségemnek elegei lenni, s Polgár Terseim­

nek köz egybe munkálkodásokat is a Haza

jeváre fel kívánni, most, mldón ez ellen­

ség e Heze széleihez közelget , . . "

A midőn minftpAban H iva ta lomnak , / m i k ötelefségei és a ' H a z a ' J a v á r ó l v a l ó gondoskodás kebeletekből ki (zoll i lott, olly" b izodalmas reménységgel hagyta lak-

el benneteket, hogy majtt had i seregeink' vitézsége meg - l ier-zi a ' k u l i ó bátorságot és nyugoda lmat , ezeket azegybegyü l t ' ii i/... Rendié inek bö l t s rendelései meg erüss i l ik , és ezekre « ' H a z á n a k belsó boldogságát ta r tós a l a p o k o n fogják épiLe­ni ; va lamin t hogy azt is b izonyosnak tar tot tam, hogy az ál­ta lam és a H e l y t a r l ó T a n á t s á l t a l tett rendelések ezen ket Vá rosok ' L a k o s s á it a* í zukség lő lés drágaságtól meg menteni, - v i r á g z á s u k a t nevelni fogják.

Ezen reménységek t ö b b n y i n ' elenyélztek ol ly fjerr-n-tsét len esetek Á l t a l , mcllyeket semmi nénin emberi bő l l ses- tg előre nem l á t h a t o t t . A z ellenségnek eddig va ló hadi Í2eren-tséje é i nagyobblzámusága derék seregeink vitézségének el­lent á l l o t t , és már a ' Csá l zá r i F Ő - V á r o s i , "sőtt M a g y a r O r . f zág h a t á r a i t is ki-tette az ellenséges b e - r o h a n á s o k velze (.el­mének. A ' .... ii. !,.. idóktárása. az idei g a z d a g termelt meg­vet z legei tek, ei c n o ket o k o k fzerezlek r e n d k í v ü l *alÓ drrt-Haságot.

„ S ú j ra ismét a k i rá ly n e v é r e

H a d b a s z á d a hü , a h ö s m a g y a r ;

Ú j r a i smét J Ó Z S E F a v e z é r e .

Ú j r a t ű z l á n g m i n d e n hon f ikar . " (Egykorú versből)

A napóleoni-háborúk vérzivatarában a bécsi udvar Magyarországtól is súlyos áldozatokat követelt. Károly főherceg, a k i az a k k o r i monarchiának kétségtelenül legnagyobb k a t o n a i tehetsége vo l t , a szükséges hadsereg-reformot Magyarországra is k i akarta ter jeszteni . József nádorra hárult a feladat, hogy ele­gendő magyar fegyveres erő szálljon hadba a f ranc ia seregek e l l en . A nádor feladata n e m volt könnyű, de ő legyőzte a nehéz­ségeket. „Magyarok ! ha édes h o n o t o k szép birtokában s a m o s t a n i kegyes igaz­gatás alatt akar tok megmaradn i h a n ­goztatta — ha a maradék háládatosságára s a világ bámulására számot kívántok tar­tani ez egyedül a haza szózatára f igyel ­mezze tek ! JNines béke, n incs üdv ha az ellenséges hadak rohanásainak visszatór­iására szükséges erő hiányzik. E z e n n y u g ­szik m i n d e n polgári társadalom a l a k j a : ebből ered m i n d a külbátorság, m i n d a

J ó z s e f n é d o r t á b o r n o k i d í s z b e n beljólét állandósága. 4 ' (Egyoldalon vert éi

A g y ő r i nemesi fe lkelők a P iac- lé ren iHieronifny Ferenc feiiményel

J e n ő herceg, N a p o l e o n katonáival Győr felé közeledett. A franc ia császár Schönhrunnból írta leve le i t Joseph ine császárnénak . . . 1809, Pünkösd Havának 10-dik Napján intézte Jósef Fő H e r t z e g , Nádor Ispány Parancsolattyát a Felkelő magyar sereghez: „Vitéz Őseinknek Kardiához k e l l eltökélve nyúl­n u n k ! s a hijjános Kitanítás s Felkészítés akadályait b a j n o k i lélekkel s Kirá­l y u n k h o z való hűséggel k e l l m e g h a l a d n u n k . A H a z a veszedelemben forog ! H a azt a veszélyektől meg n e m menthetjük — h a l j u n k m e g ! . . .** Öt nappal később ke l t N a p o l e o n „Proclamatio"- ja a m a g y a r o k h o z : „Gyülekezzetek össze Rákos mezejére, régi őseitek szokása szerént, tartsatok ott igaz N e m z e t i Gyűlést és adgyátok t u d t o m r a végzéseiteket. . . D e a nemzet , a nádor veze­tése mel le t t , hű maradt királyához és hadba szállt . . . Szabadhegyről tudatta Jenő herceg N a p o l e o n császárral 1809 június 15-én: „Felség! M a reggel szürkületkor e l foglaltattam GyŐr külvárosait a badeni c sapatokka l . " Másnap N a p o l e o n írta Schönbrunnból a császárnénak: „Apródo t küldök hozzád a hírrel, hog\ a marengói csata 14. évfordulóján Jenő csatát nyert János főherceg és a nádor-főherceg e l l e n , Győrött , Magyarországon és elvett tőlük 3000 embert , több ágyút, 4 zászlót és üldözte őket nagyon messze a b u d a i úton. . . 1809 augusztus 31-én N a p o l e o n Győr fa la i közé érkezett . . . A magyar felkelő sereget a nádor az év karácsonyára bocsátotta haza.

[Bikkessy Heinbucher Józse| rajzéi, 1816)

A magyar nemzeti, hűségnek kevés szebb példája van történelműnkben, mtni a nemesi felkelés, Jőzsaf nédor aleli. Az ország megmozdult, tollforgató polgárok kardot köJöllefe derekukra, a gazdagok pénzeslédéja megnyit!, a szegények utofsó tövüket nyergelték fel áldozatosan. Minden épkézláb férfi otthagyta «fz Ösi kűriét, a poéták versekel irtok g felkeli

nemességhez, régi harcok dics^ emlék* támadt [el egyszerre a mull idők ködéből.

A z 1810 szeptember 5-én p u s z t í t ó tabáni t ű z v é s z kegyképe, Szent F l ó r i ó n a lak jával (Oleifeslmény e Kopisztrán Jénosről etnevezen helyőrségi templomban)

A n á d o r é p p e n a tanácsban t a r t ó z k o d o t t , mikor a h a r a n g o k z ú g á s a h í r ü l a d t a a veszedelmet .

Lovon v é g l a l o t l a tűz s z í n h e l y é r e , a h o l o l tás k ö z b e n megsebesü l t , d e folytatta a s e g é l y - n y u j t á s t . N é g y ­

s z á z h á z égett le. A T a b á n a n é d o r j ó v o l t á b ó l h a m a r o s a n ú j jáépü l t . (1933-ban b o n t o t t á k le végleg.)

A m á s o d i k hitves iWeyde [estménye ulén melszetle

Ehrenreich, Pest)

„ A t o r n y o s o d o t t B u d a s P e s t

S o l v é - t z ú g o t t — a h o l a — V é n S z e n t G e l l é r t J ó s e f e l é s

H e r m i n á t t o l m á c s o l a." Hdézet egy üdvözlő vcsbó l l

Józse f nádor második házas­sága sem volt szerencsésebb az első­nél. Tizennégy esztendeig lakott szívében a gyász A l e x a n d r a P a v ­l ovna elvesztése után. A mérhetet­l en fájdalmat esak úgy tudta e l ­v i s e l n i , hogy fokozott munkának szentelte m i n d e n percét. Legfőbb törekvése arra irányult, hogy a nemzet kívánságainak útját a király és tanácsosai előtt egyengesse. N e m vo l t ez könnyű feladat, de törek­véseinek másik o lda la sem volt játék, a m i k o r állandó áldozatokat kel let t kérnie a nemzettől a b i ro ­d a l o m megsegítése érdekében. N a p o l e o n oroszországi veresége után F e r e n c király újabb élet-halál harcra készült Franciaország e l l en . 1813 júliusában a nádor körlevél­ben szólította fel a vármegyéket, hogy „vennének Ők is részt a béke állandó megalapításának, vagy ha az n e m sikerül, a b i r o d a l o m meg­mentésének dicsőségében." M a j d a háborús i zga lmak elcsendesedtek, a l e l k e k fe lszabadultak és József nádor csak most gondolt arra. hogy másodszor is élettársat ve­gyen maga mellé. 1815 augusztus 30-án kötött házasságot H e r m i n a hercegnővel, V i k t o r Károly, A n -h a l t - B e r n b u r g - S c h a u m b u r g herce­gének leányával. Két évig élvez­hette a szép, megértő hitves m e l ­lett a visszatért boldogságot. A szeretett asszony abban az órában, a m i k o r i k e r g v e r m e k e k k e l H e r ­m i n a és István örvendeztette meg fenséges urát, a halál kar jaiba hanyatlott . (1817 szeptember 14-én.)

J ó z s e f n á d o r „ n y á r i - l a k a " a M a r g i t s z i g e l e n (Kőrojz, Szerelmey Miklós intezetéből, Pesten)

A Margi tsz iget története elválaszthatatlan József nádor nevétől. A m i k o r I I . József 1782-ben feloszlatta az egyházi rendeket , a szigetről eltűntek a szer­zetesek és a szentéletű apácák. A király kijelölte a szigetet Sándor Lipót nádor-főherceg számára — mulatóhelynek. E z z e l megkezdődött a Margi tsz iget ­nek az a kora , amióta „Palatínus sz iget" -nek nevezhetnénk, mert a főhercegi csatád birtokában maradt négy nemzedéken át. A Margi tsz iget ujjáalkotója József nádor, a k i h i r te l en e lhalt bátyja helyébe lépve, felfedezte a sziget rejtett szépségeit és elhatározta, hogy azokat fe j leszteni fogja. A sziget tu la jdon­képen a pi l i scsabai u r a d a l o m h o z tartozott, ezt aztán a nádor elcserélte a kincstár püspökladányi uradalmával s miután ez megtörtént, királyi adománnyal a sziget tula jdonosa lett. Tost Károly nevű kertésze segítségével hamarosan tündérkertté varázsolta a szigetet. A középkori r o m o k h o z támaszkodva állott a nádor egyszerű­ségében előkelő „nyári-laka". H e r m i n a , a második hitves , felfedezte a szigeti melegforrást, amely fölé már 1816-ban fürdőépületet akart e m e l n i . József nádor u g y a n a k k o r megnyitot ta a szigetet a polgárok előtt, a k i k a par tokon füröd-hettek is . . . 1815 október végén három uralkodó szüretelt József nádor szőlőjében, a Marg i t sz ige ten . A bécsi kongresszus B i h a r i János muzsikájára táncolt. F e r e n c király-császár, I . Sándor orosz cár és I I I , Fr igyes V i l m o s porosz király vo l tak a nádor vendégei. Négy nap ig tartott a mulatozás. H a z a ­térőben I . Sándor cár, a nádor kíséretében Üröm felé vette útját, aho l szép­séges húga, A l e x a n d r a P a v l o v n a , a nádor első felesége, nyugodott .

J ó z s e f n ó d o r . P a l a t í n u s - h u s z á r o k k íséretében |D. Montén festménye utén kőre rajzolta H. Kohler)

Ferenc király-császár, I. Sándor orosz cár és I I I . Fr igyes V i l m o s porosz király pest -budai látogatása alkalmából (1815 október 24—28) a Rákos mezején katona i szemle vo l t , m e l y e n a Palatínus-huszárokat József nádor vezette. A két város 50 ezer for intot költött az ünnepi díszítésekre. A hajó­hidat 800 gyertya világította meg. A színházi díszelőadás 9000 f o r in tba került.

A ge l lé r thegy i „ C S I L L A G D A " 1815-ben nyil l m e g , J ó z s e f n é d o r p ó r i f o g ó s é v e i (V. Relm rézkarca. Pesll

Csillagda a Ge l l é r t h eg y en ! . . . A tudós P a s q u i c h János, a pesti U n i ­verzitás professzora hiába fáradozott v o l n a megteremtésén, ha a t e r v n e k n e m nyer i meg József nádort, a k i közbenjárt F e r e n c királynál és 1813-ban meg­nyerte az engedélyt, sőt előteremtette az anyagiakat is az építkezés és berendezés céljaira. 1815 október 15-én nyílt meg ünnepélyesen a gellérthegyi „Csillagda". S i e tn i ke l l e t t a munkával, mert a bécsi kongresszus koronás vendégei már készülődtek Budára és a nádor büszkélkedni akart új alkotásával az idegen uralkodók előtt. A falak ínég nedvesek vo l tak és a berendezés szegényesnek, tökéletlennek tünt, m i k o r a nádor F e r e n c király-császárt, az orosz cárt és a porosz királyt a „Csillagdába" vezette. P a s q u i c h professzor úr őszintén fe l ­tárta F e r e n c király előtt a hiányosságokat és az uralkodó ott, n y o m b a n intéz­kedett , hogy tek intet nélkül a felmerülendő költségekre, m i n d e n t pótoljanak. A gellérthegyi „Csillagda" úgyszólván egyszerre halt meg József nádorral. A szabadságharc kitörésekor műszereit elszállították és az épület „hadászati­je l leget " nyert , m i n t e g y k o r o n , a m i k o r még fából épült „Gerendavár" állott a Gellérthegy tetején. ( Innen ered régies, B l o c k s b e r g elnevezése.) József nádor sok nyári estén fe lkereste a gellérthegyi „Csillagdát", á lmodozó l e l k e elmerült az égitestek vizsgálatában. És a cs i l lagok az égi magasságból barátságosan ragyogtak le rá, m i n t h a csak tudták v o l n a , hogy testvérek ők az örökké­valóságban . . .

Alcsút 1819-ben k i rá ly i a d o m á n y o z á s s a l julol l a n á d o r b i r l o k á b o (F. Borth, Bécsi

M i k o r József nádor súlyos kormánygondjai között kifáradt és zak­latott életében csendet, pihenést keresett, leginkább Alcsúton találta azt meg. Alesút sok örömöt nyújtott neki, talán azért i s , mert egyedül az ő teremt­ménye volt. A sivatagból néhány esztendő alatt paradicsomot varázsolt. Virágzó kertté változott kezében az uradalom, ahol szorgalmas, okszerű gazdálkodást folytatott, egyben zavartalanul hódolhatott gyermekkori kedvtelésének: a f i i -vészkedésnek. Minél kietlenebb, minél kopárabb volt a talaj, annál lelkesebben törekedett, hogy termékennyé változtassa. „Mindaddig kell ültetni, vetemé-nyezni - hangoztatta — míg a megjavított föld valahára elfogadja a magot." G y a k r a n fe lkereste itt jobbágyait, akik úgy tisztelték, mint édesapjukat. A z is volt valóban: édesapja jobbágyainak, az elnyomottaknak, a szegényeknek. M i n d e n t megtett, hogy az alsóbb, az alkotmány révén kevésbbé kegyelt, nép­osztály sorsát megjavítsa. A velük való sűrű, személyes érintkezéssel magyaráz­hatjuk, hogy az 1832—1836-os országgyűlésen oly lelkesen buzgólkodott a jobbágyok terheit szabályozó úrbéri-törvény érdekében. És az 1840-es országgyűlésen le lehetett olvasni arcáról az örömöt, amit a jobbágyi tartozások örök megváltásáról szóló törvény megvalósítása után érzett. Alcsút és az alcsúti nép egyengette az útat, hogy a hajdankor előítéletes választófala leomoljék és az alsóbb néposztályt is erősebb kapcsolatok kössék a közös hazához.

H a r m a d i k h i tvesével 1819 augusz tus 2 4 - é n kötö t t J ó z s e f n á d o r h á z a s s á g o t |Saor [eslménye ulén melszelie Ehrenreichl

A m. kir. h o n v é d l u d o v i k a A k a d é m i a megte remtése J ó z s e f n á d o r é r d e m e

V „magyar i f j aknak a h a d i tudományokban való oktatására rende l ­tetett" és Mária L u d o v i k a királynénkról elnevezett L u d o v i k a Akadémia alapkő­letételéről írja a „Hazai s Kül föd i Tudósítások" 1830 június 29-én: „Tegnap , J u n . 28-dikán, vettetett meg ezen nemzet i fényünknek alapja , midőn Ő Ts . K . Fő Herczegsége, Jósef, szeretve tisztelt Nádorunk, K i b e n édes Hazánk ditsőségének, boldogulásának eszközét m i n d e n magyar méltán t i s z te l i , m i n t ezen Intézet Fő-Felvigyázója, a Ludoviceának talpkövét délutáni 6 órakor m i n d e n kitelhető fényes pompával letette . " 1829-ben vásároltatta meg a nádor a L u d o v i k a céljaira a híres Orczy -ker te t , 60.000 forintért. A z építéssel P o l l a c k Mihályt bízta meg. 1836-ra felépült a L u d o v i c e u m , de a magyar tisztképzés első otthonát csak az 1848-as események után lehetett átadni rendeltetésének, mert a p o l i t i k a i események a d d i g béklyóba kötötték a cselekvő erőket.

A Ke reskedő i C s a r n o k épü le le a k i r a k o d ó ., RAK P I A C O N " , melynek a D u n ó r a n é z ő j o b b s z á r n y é n a Pesii M a g y a r Kereskedelmi Bank első he ly i ségét bére l te

(V Reim rézkarca. Pesl)

Józse f nádor a magyarországi kereskede l em , ipar és mezőgaz­daság fejlődése és az egészséges hitelélet megteremtése érdekében szükségesnek látta az első magyar bank létrehozását és 1831-től kezdve le lkesen pártfogolta a P e s t i M a g y a r K e r e s k e d e l m i B a n k alapításának ügyét. A pesti magisztrátusnál és a bécsi udvarnál egyaránt közben­járt; u g y a n a k k o r az első vo l t , a k i négy darab részvény jegyzésével követendő példát teremtett a to ­vábbi részvények jegyzésére.

A n á d o r á t i ra ta a pesti m a g i s z t r á t u s h o z a

banka lap í tás é r d e k é b e n , 1831. nov . 2 9 - é n .

A müegvelem (elállítására vonatkozó

első érdemleges határozót kezdő sorai.

(1636 április 9-én hozta a határozatot o

pozsonyi országgyűlés)

J ó z s e f nádor nevéhez fűződik a m a i magas európai színvonalon álló budapest i K i r . József Műegyetem csecsemőkora. A m i k o r 1836 április 9-én, a pozsony i országgyűlés határozatot hozott „egy Mű-Egyetemi Intézet" felállí­tására vonatkozó terv kidolgozására, a K a r o k és R e n d e k abban „ Ő Cs . K . Fő Herczegségét arra kérik, a M . Fő R R . ped ig szíves b i z o d a l o m m a l felszó­lítják az iránt, hogy fe l jebb érdeklett s a közös haza boldogságának terjesz­tését tárgyazó szándékokat" hozzájárulásával v igye s ikerre . A nádorról e lnevezett József Ipartanodát 1844-ben szervezték meg és 1854-ig a Tudományegyetemen vo l t e lhe lyezve , a h o n ­nan a b u d a i Várba költözött és az állami egye­temi n y o m d a épületének az Országház-utca felé eső részét foglalta e l . I t t érte az 1856 szeptember 30-án ke l t rende let , m e l l y e l P o l i ­technikummá a l a k u l t , de születésének párt­fogója és „tanoda-korának" támogatója, József nádor a k k o r már régen n e m vo l t az élők sorában. Érdekes, hogy 1839-ben gróf Széchenyi István, m a j d 1843-ban K o s s u t h La jos a L u d o -v i c e u m üres épületét akarta műegyetemmé

1 C J J ó z s e f n á d o r m e l l s z o b r a átalakítani. iTólh István művel

1812-ben nyilt meg az

egykori Szín hóz-terért (je­

lenleg Vörösmarty-lérl o

PESTI UJ T H E Á T R O M , a

némel Múzsa hajléka.

Különös jSléke a Sors­

nak, hogy ez épület 1649-

ben H e n t z i libomok

bombéinak áldozata leti.

J ó z s e f nádor n e m le lkesedett túlságosan a színházért. A m i k o r törvénnyé vált, hogy a Játékszínt közadakozás útján k e l l megépíteni, mégis vállalta a

m u n k a országos irányítását végző bizottság elnökségét. INemzeti Színházunk őse azonban n e m i l y e n e lgon­dolás alapján, h a n e m Föld-váry Gábor pestmegyei a l ­ispán és a vármegye k u r u c o s lelkesedéséből született meg. Tulajdonképen „a vármegye szinháza" vo l t , de Pestvár-

1837 augusztus 21-én nyilt meg a PESTI MAGYAR SZ ÍNHÁZ, a jelenlegi m e g v e élen JoZSef nádor Rikóczi-úr elején |)908-bon bonlotlékle) . . . . . .. . . . .. r „ . ,

(Fuchsteller metszetei állott, mind orOKOS IOlSpaO.

I s l ván f ő h e r c e g B u d á r ó l Pestre viteti m o g á l , h o g y a mentésben r é s z t v e g y e n {J. Trenfsensky : Sechs Unglücks-Scenen c. olbumébóll

„J j l enny i szeretettel csügött a nádor szíve e városon, mely ápolása alatt Európában talán páratlan, s csak Amerikában ismert sebességgel e m e l ­kedett szép és nagy várossá, fájdalmas tanúságát adta 1838-ban midőn a r e n d ­kívül megnőtt Dunának rombo ló árjai a várost elöntvén, azt félig rommá pusztították. Mondják, a vész e rémítő nap ja iban órákig fájdalomba merülve állott József vára a b l a k a i b a n , a l i g fordíthatván el szemeit kedve l t művének e lpusztu l t képétől . A fájdalomtól azonban n e m hagyta magát a tétlenségig l evere tn i , sőt a rontó e l e m cs i lapodta után kétszerezett b u z g a l o m m a l igyekezett a különben f ia ta l erejű várost romjaiból még szebbé e m e l n i . A kárvallottak s építkezők segedelmére kétmillió f t n y i kölcsönt eszközlött a lehető l egked ­vezőbb föltételek a l a t t ; a számtalan épületterveket önmaga vizsgálta m e g ; s az inség nap ja i után folyvást három kezet fárasztott to l lba mondott végzései leírásával; a közlekedés, biztosság, kényelem előmozdítására utcákat vágatott; egyebeket szélesített, négy új tért ny i to t t , a vályogépítést tökéletesen eltörülte. Szóval : ernyedet len buzgalmának sikerült, hogy fővárosunk pár év múlva n e m csak n y o m a i t n e m mutatta többé a rajta átvonult iszonyú pusztításnak, hanem széppé és nagyszerfívé e m e l k e d e t t . "

( H o r v á t h M i h á l y : N á d o r - e m l é k , Pesl 1865)

Józse f nádor úttörője és pártfogója vo l t a gondo latnak , hogy a m a g u k k a l tehetet len világtalanok „a szeretet várában" ot thont , munkát és pihenést találjanak. A z ő érdeme, hogy 1826-ban megszületett a V a k o k József nádor k i r . országos Intézete. A z intézet százéves fennállásakor hangzottak e l ezek a s zavak :

„Legyen emléke fénylő és dicső, S haló porán is legyen legáldottabb Legelső atyja a magyar v a k o k n a k : József Nádor, a Fészeképí tő ! "

A n é d o r p á r t f o g á s é v a l 1834-ben s o r s j á t é k o t rendez lek a Pesti V a k o k - I n t é z e t e j a v é r a

K a i önös szeretettel viseltetett József nádor a jász-kun kerületek népe iránt, a k i k n e k ő méltóságánál fogva grófja és főbírája volt . 1845 május 20-án ünnepelte a jász-kun hármas kerület szabadságváltságának százados fordulóját és a nádor u g y a n a k k o r töltötte be a jász-kun nép főkormányzói tisztségének ötvenedik esztendejét. A kettős ünnepre a nádor egy nappal e lőbb érkezett jász-kunjai körébe, f i a , József főherceg kíséretében. A nádor az üdvözlő beszédekre m a g y a r u l válaszolt. (Egy esztendővel e lőbb iktat ta be az ország­gyűlés az ő támogatásával a törvényt, hogy a király is magyarul szóljon a nemzethez. )

(Kőre metszetre Eignerj

H E R M I N A f ő h e r c e g n ő temetése a b u d a v á r i p a l o t a s í r b o l t j á b a n (Metszette és nyomtatta Zimer H.i

A kegyet len sors h a r m a d i k súlyos csapása, m e l y József nádort, az embert sújtotta, leányának, H e r m i n a Amália Mária hercegkisasszonynak halála vo l t . H e r m i n a , (István főherceg, a későbbi nádor, ikertestvére) 1817 szeptember 17-én született és születése napján vesztette e l édesanyját, a nádor második hitvesét. A z atya bálványozásig imádta leányát, a k i napsugaras kedé­lyével, viruló szépségével és jóságos lelkével körülrajongott, dédelgetett kedvence lett Pest-Budának. H a a nyilvánosság előtt szerepelt , n e m h i v a l -kodásból történt : segíteni akar t a ba jba juto t takon , gyógyítani akarta a szen­vedők sebe i t ; ő, a k i szülő-anya nélkül nőtt f e l , any ja akart l e n n i az árváknak és az e lhagyot taknak. Röv id életében a jótékonyság és az emberszeretet földre­szállt angyalának tünt, h i r t e l e n elmúlását P e s t - B u d a sokáig, keservesen siratta. H e r m i n a főhercegnő 1842 február 13-án halt meg Bécsben. Holttestét atyja Budára szállíttatta, hogy azon a fö ldön a l u d j a örök álmát, m e l y n e k népéért élni akart . 1842 február 21-én helyezték e l koporsóját a budavári palota sír­boltjában. A két város t e m p l o m a i b a n zúgtak a harangok , sorozatos gyász­istentiszteleteket tartottak, a városi tanács február 26-án részvétiratot intézett a nádorhoz, a k i mélyen le vo l t sújtva és hosszú ide ig n e m je lent meg a közös családi asztalnál sem, hogy egyedül marad jon bánatával . . . „Minden szemből h u l l rája, felette könyf i " . . .

Sirató vers H e r m i D a főhercegnő halálára

„ S H e r m i n e ö r z ö a n g y a l a karjain

E z ü s t l e p e l b e n , mirt k o s z o r ú fején

Kamél iákka l d í s z e s í t v e

Cs i l leg i f é n y b e k ö r ü l i t l ebeg fel

Jö j j m o n d j a a szent kor, szeretett s z ü l ö d

Ó h a j t v a vár , itt néked ö r ö k v a l ó

G y ö n y ö r v i r í t , s túl a m u l a n d ó n

S z ü n t e l e n égi malasz t ra v i r r a d s z " .

iPeslen, Merlius 1-iőjén 1842, Korher Jinosl

H e r m i n a f ő h e r c e g n ő [1817—1842) (Lieder Frigyes rajza, tinsle Anlal íeslménye nyomón)

Né gy pest i po lgár : T o m a l a Ferdinánd zeneműkiadó és műlap-kereskedő, S t e i n d l F e r e n c műasztalos, i d . C o f f i n Károly kárpitosmester és W a h l k a m p f H e n r i k rézműves, 1842 február 28-án azzal az indítvánnyal f ordul t a nádor vezetése alatt álló Szé­pítő Bizottsághoz, hogy a Vá­roserdőben önkéntes adako ­zásból, emlékkápolnát kíván­n a k építtetni H e r m i n a főher­cegnő tiszteletére. H i l d József terve alapján készült e l a vá­rosl iget i Hermina-emlékká­po lna , melyet 1856 szeptem­ber 8-án, K i s a s s z o n y napján szentelt f e l Sc i tovszky János hercegprímás.

A vá ros l ige t i H e r m i n a - k á p o l n a [Fuchsloller melszelel

A N e m z e t i M ú z e u m (Pol lack M i h á l y 1837—18461 J ó z s e f n á d o r n a k k ö s z ö n i fe lépí tését (Schwind rojza, fuchstaller metszete)

Józse f nádor, az 1825-ben tartott országgyűlésen a nemzet méltóságá­nak megfelelő múzeum-palota építését sürgette, de már azt megelőzően is szívvel-lélekkel azon vo l t , hogy az intézet gyűjteményei gazdagodjanak. A z 1836-ban tartott országgyűlés 500.000 aranyfor into t ajánlott f e l a N e m z e t i Múzeumra. A nádor a tervezést P o l l a c k Mihályra bízta. „ A z épületekkel — írta megbízólevelében a művésznek — melyeket Ön Pest sz. k i r . városban emelt , bebizonyította a szakszerű jártasságát és teljes b i za lmamat érdemelte k i . E z utóbbi arra indít, hogy a L u d o v i c e u m n a k Ön által emelt épülete befeje­zéshez közeledvén, megbízzam a N e m z e t i Múzeum építésével. T e k i n t e t t e l arra , hogy o lyan épületről van szó, ame lyhez hasonló „az egész osztrák m o n a r c h i a " területén a l i g lesz található, indíttatva érzem magam a terveket más szakértővel is felülbíráltatni, m e l y célból P i e t r o N o b i l e cs. k i r . u d v a r i építészeti tanácsos szakvéleményét kértem k i . " József nádor érdeme, hogy a N e m z e t i Múzeum megszerezhette magának J a n k o v i c s Miklós nagyértékfi gyűjteményét, amel let t maga is ajándékozott egyes ritkább darabokat . M a g y a r ­ország nagy közgyűjteményének alapját tulajdonképen gróf Széchenyi F e r e n c vetette meg (1802) a nemzetnek felajánlott könyvtárával és éremgyűjtemé­nyével, de József nádor megértő szeretete és pártfogó támogatása nélkül hazai kultúránknak ez a kincseskamrája n e m fejlődhetett v o l n a o l y a n gyorsan.

Pesí és Buda f ő v á r o s o k n a k képe. R á k o s m e z e j é r ő l véve, a z ugyanot t

p r ó b á r a fe lá l l í t ta to t t V a s - ú t n a k r a j z o l a t j á v a l

Felvette és rajzolta Hofbauer János A' nemes magyar nemzetnek legmélyebb tiszteletiéi ajánlja Hofbauer János

(Gurk £. metszetei

J ó z s e f nádor tudta , hogy utak , vasút, közlekedés nélkül n incs igaz i fej lődés Magyarországon. Támogatta az első magyar vasút, az úgynevezett pest­kőbányai próbavasút megépítését, melyet közel egy mérföld (7.58 km.) hosszú pályán, 1827 augusztus 20.-án adtak át a f orga lomnak. E g y k o r i ujságtudósítás szer int „Szent István napján, délután 5 óra tájban ment végbe azon nagy próba, me ly a vasútnak a lka lmatos voltát a teher szállításokra nézve igen szembetűnő képpen megbizonyította, ö Tsász. k i r . Fő Herezegsége, az Ország Nádora, Mária D o r o t h e a Fő Herczegnével , az U d v a r i Dámákkal, és Kamarás U r a k k a l , n e m külömben azon egész D e p u t a t i o v a l , m e l y ezen szép munkának végbe­vitelében fáradoza, j e l e n v o l t . " (1828-ban a próbavasútat lebontották. F a - és vasanyagának jórészét később a Lánchíd előmunkálatainál használták fel.) A nádor ezután is állandóan sürgette a vasútvonalak megépítését. A z állam­vasúti rendszert óhajtotta Magyarországra k i ter j esz ten i , de i l y e n iránya fe l ­iratának (1841) n e m vo l t s ikere . 1844 januárjában aztán jóváhagyta a M a g y a r Középpont i Vasúttársaság alapszabályait és két évvel később (18 ló július 15.-én) István főherceg és a nádori család jelenlétében megnyílt az első magyar gőzvasút, Pest és Vác között , 33.6 k m . szakaszon.

J ó z s e f n á d o r a z 1840-es években (tinsle A. olejlesiménye)

K ö z h a s z n ú egyesü le te ink ügyét J ó z s e f n á d o r á l l a n d ó a n a s z í v é n viselte. A J ó t é k o n y

N ő e g y l e t (második nejének v é d n ö k s é g e alatti, a K i s d e d ó v ó I n t é z e t (Brunsvik T e r é z g r ó f n ő indí t ­

v á n y á r a ) , F i ú é r v a h é z , a M a g y a r G a z d a s á g i E g y e s ü l e t és a T e r m é s z e t t u d o m á n y i T á r s u l a t nemcsak

e rkö lcs i p á r t f o g á s á t , h a n e m tetemes a n y a g i támogatásá t is é l v e z t e . A M a g y a r T u d ó s T á r s a s á g

cé l ja i ra t í z e z e r e z ü s t forintot a d o m á n y o z o t t és a Kis faludy T á r s a s á g a lap í tásét is t á m o g a t t a .

A V a s k a p u s z a b á l y o z á s á n a k kiv i te lét a n n y i r a magáévá telte, h o g y g r ó f S z é c h e n y i I s tván a munka

nehézsége i k ö z b e n jogga l í rhat ta Schedius L a j o s n a k : , H a a Fő H e r c z e g n e k b é t o r í l ó s z a v a i nem

to r tanénak v a l a m i n d e n e l g y e n g ü l é s e m felelt, tén a D u n á b a ugrot tam v o l n a " .

Emlék lap J ó z s e f n á d o r F É L S Z Á Z A D O S a l k o t ó - m u n k á s s á g é n a k é v f o r d u l ó j á r a (1846) lEybl és.Pelienkofen műve]

A S z é c h e n y i — L á n c h í d , a régi k i rá ly i p a l o l é v a l (G. Hawkins liihographie|»!

A Lánchíd megteremtése gróf Széchenyi lilvon erdeme. .Ké'séQtelen azonban az is, rtoc-y bármiiy kitartóan küzdőn eszméiéén, nam tudta volna sikerre vinni az allendó hidal, ha József nádor nem támogatja a törekvésében, mert gr. Czlréfcy Antaf országbíró is gr. Péllfy Fidél rémokmes-er szívói ellenzései csak a nédor volt képei ellensúlyozni-.

1846

J ó z s e f kir. h e r c e g

ö t v e n é v e s n á d o r i

j u b i l e u m é r a vert

e m l é k é r e m

E r z s é b e t f ő h e r c e g n ő (1831-1903)

J ó z s e f n á d o r (1776-1847)

I s t ván f ő h e r c e g (1817-18671

A n á d o r III. hitvese (1797-1855)

J ó z s e f f ő h e r c e g (1833-1905)

M ó r i a H e n r i e t t é f ő h e r c e g n ő 11836-1902)

„ N E M Z E l l Of iOMEMLÉK Főherczeg József nódorispán ű Fensége félszázados nédorsega ünnepének dicsöíiésére" clmü müböl (Steinrucker l. rejzol

J ó z s e l T n á d o r a halottas á g y o n (Szerelmey Miklós köroizo)

Ünnepre készült a nemzet , 1846 november 12-én, szeretett nádorának félszázados j u b i l e u m a alkalmából. A z ünnepet a nádor betegsége miatt e l ke l l e t t ha lasz tani . A z év vége felé a nádor állapota j a v u l t , de 1847 elején aggodalmas kórtünetek j e l en tkez tek . Stab ly és dr . Würtler, a nádor kezelő­orvosa i , állandó jelentéseket adtak k i „ Ő császári királyi Főherczegsége egész­ségi állapotáról" és a „Boldogasszony (január) hava 11-én, délutáni 5 órakor" k iadot t jelentés hírül adta, hogy „ O cs. k . Főherczegsége, saját magas kívánata szer int , a végső szentségeket reggel i 10 órakor fe lvet te . " A másnapi o rvos i jelentés s ze r in t : „ A z életerő szakadat lan hanyatlása és a vésztelljes kórjelek ha lmaza n e m engedi , hogy a bekövetkező éjszakára nézve, bármi vigasztaló jelentés tétethessék." 1847 január 12-én, éjfélután 2 órakor adták k i az utolsó jelentést: „ 0 Fenségének szava nehezen v a l a érthető; az agyvelő e l fogultnak látszott; egyforma meleg párolgás és az érütés minősége e p i l l anatban még némi reményt nyújtottak." A haldokló fiához, István főherceghez suttogta búcsúszavait: „ M é g egy-némit kívánnék az országban és családomban, de m i t az én k e z e m már n e m tehet, azt tedd meg te István! Aggódnám g y e r m e k e i m kiskorúságán i s , de István, te aty jok l észsz ! " . . . Ezután hitvese a gyógyszert teáskanálban nyújtotta n e k i , m i r e ő szelíd m o s o l l y a l így szólt : „Nyújtsd a csészét, még lehet a szokott m ó d o n i s ! " . . . 1847 január 13-án, szerdán reggel 9 órakor, József nádor megszűnt élni . . .

J ó z s e f n á d o r a r a v a t a l o n

Háromszor szentelték be a holttestet , majd 1847 január 18-án a koporsót a főhercegi sírboltba szállították. Másnap ünnepélyes gyászmise vo l t , me lye t hat hetes u d v a r i gyász követett. E g y k o r i újsághír szer int , a nemzet „nagy nádora iránti őszinte háláját többfélekép igyekezett megörökíteni. E g y rész­vényes társaság a végre alakult, hogy n e k i ércz-szobor emléket emeljen."

1 8 4 % - i k évi I . Törvényczikk.

Dicsőült József nádor emléke törvénybe iktattatik.

Elhunyt cs. kir. austriai főherczeg József, Magyarország nádora, az isteni gondviselés változhatlan végzete által az élők sorából elszólíttatván, az ország Rendéi nevének a maradék előtt is dicsőített felmutatása végett, O Felsége megegyezésé­nek hozzájárultával elhatározták.

L §• József nádor azon ernyedetlen buzgalomért, mellyel fél­

századon keresztül, nem ritkán nehéz körülmények között a hazának ügyeit vezérletté, a nemzet háláját teljes mértékben kiérdemelte.

2. §• A történetkönyv azon gyászlapjára, mellyre mulandó

éltének utolsó órája jegyezve van, az ország Rendéi ezen­nel reá irják nevének a nemzet kebelében el nem múlható emlékezetét.

J ó z s e f n á d o r s z o b r á n a k le lep lezése , 1869 á p r i l i s 25-én lEgykorú rajz)

A főváros szívében, a József-téren áll József nádor szobra, H a l b i g János, müncheni szobrász műve . A talapzaton arany-betűk h i r d e t i k , hogy : „Pest városát újjáalkotta" és „Egész életét a közügyeknek szentelte . " A nádor haló pora iban is a nemzet és az uralkodó közötti megértés útját egyengette. Szobra leleplezési ünnepén résztvett a királyi pár. E n n e k nagy p o l i t i k a i h o r d -erejét m i n d e n k i érezte: az alkotmányossá lett király és családja együtt ünnepelt a nemzet te l . . .

József nádor méltóságának örökébe f i a , István főherceg lépett. E l h u n y t atyja szellemében hűséggel óhajtotta f o l y ta tn i a munkát, m e l y vállaira szállt, m i n d e n vonatkozásban. E r r e nézve je l lemző, hogy a m i k o r 1848 június 13-án a P e s t i M a g y a r K e r e s k e d e l m i B a n k „a Bankszállásban tartandó választmányi gyűlésbe" hívta részvényeseit, azok élén „ Ő cs. k i r . Fensége, István Főherczeg Nádor s k i r . Helytartó f j r " állott. A k i s és nagy ügyeket egyaránt szívén viselte , de a magyar szabadságmozgalom m i n d e n t elsöprő eseményei arra az elhatározásra kényszerítették, hogy félreálljon és 1848 szeptember 24-én végleg elhagyta az országot, öccsével, József főherceggel együtt, a k i az 1868-ban megteremtett honvédség első főparancsnoka és a nemzet „Palatínus Jóská"-ja l e t t . . .

I s tván f ő h e r c e g , az u t o l s ó m a g y a r n á d o r

„Legyen áldott közöttünk emlékezete" „Beszéd József föherczeg nádor nemes Pest

megye [őispénya felett, nemes Pest megye köz­

gyűlésén, Január XXV. MDCCCXIVII. mondoils

KOSSUIH IAJOS tébloblró".

F ő h erczeg József Nádor halála a magyar nemzetcsaládra köz egyetemes bánatot hozott .

K o r u n k n a k viszontagságai pártok és ér­d e k e k küzdelme s ellenkező meggyőződések, ellenkező i n d u l a t o k tusai megszaggaták e h o n n a k f ia i közt a testvériség kötelékeit, de a meghasonlott testvér táborok osztatlan pietással, osztatlan szeretettel t ek inte t tek még is az ősz Nádorra, k i m i n t a nemzet család pátriarchája állott a táborok között

Kossuth tatot h a r c z a i n k b a n is éreztetve velünk, hogy test­vérek vagyunk . — S most midőn földi pályáját végzé, testvéri bánattal áll­t u n k sírja körül, testvéri fájdalommal érezzük, hogy kidőlt közülünk a n e m ­zetcsalád főnöke , testvéri pietással m o n d j u k mindnyáján: legyen áldott közöt­tünk emlékezete.

Nádorságának félszázada eseményteljes nehéz korszak vo l t . Látta futásban a királyi házat, és i n g a d o z n i látta trónusát, látott e h o n földén győzelmes ellenséget, és az ingadozó királyi szék körül , és a győzelmes e l l e n ­séggel szemközt törhetlen hűségben e nemzetet , m e l l y vérét p a t a k o k b a n ontá, s áldozatait ha l omra hozá, o l l y harezban, m e l l y eredet i leg miénk csak azért va la , m i v e l hogy királyunké vo l t . — És látta miként a béke ez országra n e m hozott vigasztalást, h a n e m hozta az alkotmány felfüggesztését. És látta felébredni e nemzetet , s férfias állásában az újjá születés frigyét megkötni az ősz királylyal, k i n e k legnagyobb tette az va la , hogy tévedését megtudta bánni, s azt beva l lan i elég erős volt . És látta miként e fr igy kötésből egy ifjú új nemzetélet k e l e t k e z i k , m e l l y n e k legelső védje ő va la , k i feltartóztatá az új életre mért n e m egy csapást, vagy enyhítgeté hogy ha lesújtott. Látta pályája kezdetén nemzetéletünk zálogát, a magyar nye lvet a szegény föld-

műves szerény l a k a i közt b u j d o k l a n i , és látta pályája végén a királyi széken helyet f o g l a l n i , s a k i n e k karján nemzetiségünk a kunyhóból f e l a trónra emelkedett , az ő, a nemzet Nádora v o l t ! látott maga körül egy új nemzedéket támadni, m e l l y megold ja a múltnak lánezait, látta megifjúlni a nemzetet s az újkor új szükségeiből új eszmék paizsán e m e l k e d n i a nép iránti örök igazság hajlamát, m e l l y nélkül e h o n n a k jövendő je nincs . És ő az agg Nádor még testben a sírfelé hanyat lot t , lélekben, érzelemben az ifjadó nemzette l lépést tartva együtt i f jadott . Élte alkonyába a nemzet ujjá születésének nap költe vegyült.

Mondják, hogy kevéssel halála előtt magát amaz ős királyi l a k abla­kához viteté, miszer in t Pestet még egyszer lássa. És ha e végbúcsú p i l l a n a ­tában e l v o n u l t l e l k e előtt Pest város képe, minő vo l t a k k o r , midőn azon ablakból m i n t Nádor először nézett le Pestre , s megtöredező szemei látták a képet, m e l l y virító ifjúságban terült e l a haldokló előtt e nagyszerű percz-ben , l ehet l en vo l t átnem rezgeni lelkét a gondo latnak , hogy a főváros eme két képében a magyar nemzet képét szemléli, minő vo l t , midőn ő a nádori székbe lépett, és a minő most, midőn leszál.

Jövendőnk Isten kezében v a n ! Isten kezében, a k i bért csak m u n ­kának ad , Isten kezében, a k i — tán n e m hágy e l — ha m i magunkat nem h a g y j u k e l , de bár legyen j ó , legyen b a l szerencse, m i t a végzet ön érde­münk , vagy ön bűnünk által e nemzetre mérend, az utóbbi 50 év nagy­szerű históriai emlékezete m i n d e n esetre i g a z o l n i fogja a késő k o r előtt is a küzfájdalmat, m e l l y e l József Nádor halála fölött az egész nemzet érez.

. Á m de Pes t megye Rendéinek e n e m z e t i köz fájdalomból nem másokéhoz hasonló, h a n e m sokszoros osztály rész j u t o t t : annál nagyobb osztály rész jutot t , minél közvetlenebb minél kedvesebb vo l t azon kapocs , m e l l y e nemes megyét a dicsőült Nádor főispánhoz köté. A veszteség percze i g e n érzékeny emlékeztető s a tek. R e n d e k most a veszteség perczében b izonyosan e levenen e r e z i k : m i sokszoros hálával, a szeretetnek és pietásnak m i szent emlékezetével tar tozunk m i meghal t örökös főispánunknak.

A megye i i n s t i t u t i o s o k k a l hatályosabb támasza ez ország szabadsá­gának, m i n t s e m hogy ne volnának i r i g y e i , k i k m i n d e n lépésnyi tért, me l lye t a megye i rendszer veszít, az országié h a t a l o m nyereségének vélik, s inkább ha j l ongva e n n e k , m i n t szeretve amazt , e szerint cselekszenek. I n n e n van aztán, hogy sok testvér megyének egész élete hosszú időkön át n e m egyéb m i n t örökös szomorú harcz a főispánnal. A tek. R e n d e k megho l t Nádor főispánunk korából e szomorú harcz kellemetlenségeit n e m i s m e r i k . Ő dicső­ségét s örömét a tek. R e n d e k j oga inak n e m csonkításában, h a n e m megőrzé­sében, méltányos kívánataiknak n e m hata lom litogtató visszautasításában, h a n e m teljesítésében, az idők súlyának az előgördülő ütközési köveknek n e m szaporításában, ha n e m elhárításában, legalább enyhítésében keresé ; s

m i n d közvetlen kormányzatáhan, m i n d kivált a legközelebbi legnehezebb időkben helyetteseinek választásában s választási módjában közöttünk mindég a békének az egyetértésnek, a b i z a l o m n a k őrangyala vo l t .

Óh ! bár tanulnának példáján mások ! mert k i v o l n a azon vakmerő, a k i magáról h i n n i vagy állítani merné, hogy ő h ívebb barátja s j o b b tanács­adója a királynak, hívebb támasza az országló h a t a l o m n a k , m i n t vo l t e megyének dicsőült főispánja — egyik király testvére — másiknak bátyja! és ím e főispán soha sem vélte, hogy hasznos szolgálatot tészen a királynak, ha vagy megtámadja a megye jogait , vagy többség vadászva párt szenvede lmek tusaiba keveredve s kegyei t po l i t i ea i r o k o n s e l l enszenvekhez mérve, szór egyenetlenséget a K e n d e k s o r a i b a : h a n e m inkább tette l , példával mutatta meg, hogy azon főispán szolgálja leg jobban királyát, k i pártok fölött áll, s ezen állásába a megye jogait , a megye szabadságát legvallásosabban respectálja.

A tek. K e n d e k b izonyosan legelsők lesznek készségben s közre m u n -kálásban, ha a jövő országgyűlés a dicsőült Nádor emlékezetét Ő hozzá s a nemzethez méltóan megörökíteni akarand ja , — most a halandóság kikerííl-het len csapása mel let t egyéb a l i g van tehetségünkben, m i n t hogy azon bánatot, mel lyet lelkünk mélyében érzünk — a felolvasott felsőbb intézvény értelmében — külső j e l e k k e l is k i m u t a s s u k s tisztviselőinket is hivatalos eljárásaiknál pecsétben s más egyebekben hasonlóra utasítsuk, s egyszersmind : hogy szívünk őszinte adóját Pest megye Rendéinek őszinte fájdalmát jegyző­könyvünkben ik tassuk , s fŐherczeg István ő Fenségéhez intézendő felírás­ban is kifejezzük.

Helyén lesz ez a n n y i v a l inkább tek. K e n d e k , mert v i s z o n y a i n k ő Fensége irányában — Istennek hála — aként a l a k u l n a k , hogy a m i n t óhajtom, hogy ő Fenségének fe le j thet len atyja elvesztése fe le t t i méltó fájdalmában enyhítő vigasztalásul szolgáljon az, hogy bánatában az egész nemzet , Pest megye Kendéi pedig kétszeresen o s z t o z n a k ; úgy v i szont Pest megye Rendéi b izonyosan egy szívvel lélekkel o l l y érzelemtől lelkesítvék, miszer in t saját fájdalmuk enyhítő vigasztalását ő Fenségében találnák.

Egy szeretett Nádornak halála n e m o l l y esemény, m e l l y felett csak h a m u n szabad érezni, itt az emberszív gyászához a polgár k e b e l gondja i c s a t l a k o z n a k ; s ha n e m csak saját meggyőződésemet kérdezem, h a n e m figyelmet vetek a népérzelem m i n d e n manifestatióira, m e l l y e k e t úton útfélen, köz és magán h e l y e k e n tapaszta lunk, tagadhatlan tény gyanánt állíthatom, miként a nemzetnek , különösen Pest megye Kendéinek egyetemes közkívá­nata hogy István herczeg választassék az ország nádorává.

És én n e m v o n a k o d o m k i m o n d a n i , miként ezen köz kívánatban v a n ugyan része a dicsőült atya iránti pietásnak, van része az e m b e r i szív azon nemes hajlamának, miszer in t ragaszkodását a szeretett atyáról a reményteljes örökösre örömest általviszi, de az István herczeg nádorsága iránti köz nemzet i

óhajtás töbh, s o k k a l több, m i n t pusztán a hála és pietás kifolyása; sőt inkább a körülmények k o m o l y megfontolására s a p o l i t i c a l okszerűség számba véte­lére az alapított józan status bölcsesség. Minekünk ez izgatott h o n b a n o l l y Nádorra van szükségünk, k i a párt küzdelmek szenvede lme in felül és kívül állva n e m pártnak, h a n e m a n e m z e t n e k embere l egyen . — Én ezen Nádort István főherczegben reméllem m i n d születési magas állásánál fogva, m e l l y őt a magán életi súrlódásokon a magán j o g i nepot icus érdekek i n d u l a t a i n felül e m e l i : m i n d azon kegyeletes befolyásnál fogva, me l l ye t o l l y atyának minő az övé vo l t , emlékezete a kedélyes örökösre természetesen g y a k o r o l és k e l l g y a k o r o l n i a azon szívemelő tapasztalásnak, miszer in t atyja sírjánál — h o l a hízelgés megszűnik, mer t semmit sem várhat többé — azt k e l l látnia: hogy ezen út az, m e l l y e n e nemzet szeretetét m i n d magának megnyern ie , m i n d az uralkodó ház iránt megtartania lehet . — Nekünk o l l y Nádorra van szükségünk, k i elég magas állású legyen, m i s z e r i n t se annak ne legyen kitéve, hogy u d v a r i intrigák engedelmes eszközévé törpítessék, sem a n n a k , hogy ha ezzé törpülni n e m a k a r n a — elmellőztessék s befolyásában megbénítassék, én ezen óhajtásom valósultának garantiáját István herczegben találom. — Nekünk o l l y Nádorra van szükségünk, k i h a esküvel fogadandó tiszte szerint a trónusnál alkotmányunk védelmére kél , tettéhez még csak árnyéka se fér­hessen azon gyanúsításnak, hogy midőn a magyart , a magyarnak alkotványát, ön állását, nemzetiségét védi, a dynast ia érdeke e l l e n cse lekednék; sőt k i n e k szava és személye már magában győző ok , magában garántia l egyen , hogy ép ezért védi az alkotmányt, 8 ez ország n e m z e t i érdekeit, mer t fejedelmének s a királyi háznak érdekeit szivén v i s e l i . Én az i l l y Nádort István herczeg­b e n találom. Nekünk o l l y Nádorra van szükségünk, k i midőn e ként a pártok felett király és nemzet között közvetítő kapocs gyanánt áll, s ez állásában szívvel lélekkel magyar l egyen . És István herczeg magyarnak született, magyarnak neveltetett , ő e h o n n a k n e m adoptív polgára, ő e hazának született édes gyermeke , k i egy levegőn nőtt f e l mivelünk, k i t e hazához atyjának anyjának sírja, atyja életének m i n d e n lépten szemébe tünő n y o m d o k a i , bölcsőjébeni első szív dobbanása gyermekkorának kedves emlékei, ifjúságának első eszmélete csatolnak. N e k i n e m lehet e nemzetet n e m szeretn ie ! nekünk o l l y Nádorra v a n szükségünk, k i a szabadság közepette növekedve, a szabad­ságban rémképet n e m lát, s egy szabad nemzet e leven vérpezsgésében n e m szaglál rendbontó féktelenséget. István herczeg közöttünk született, közöttünk nőtt f e l , l e l k e ez újjá születő nemzet új életének szabad légében erősödött. A m i t még ezen o k o k m e l l e t t egyéniségéről mondhatnék, t i l t szerénysége, t i l t ön j e l l e m e m , m e l l y élő emberről inkább keveset szól, hogy sem hízelegni látszassék, de úgy g o n d o l o m eleget mondék , m i szer int motiválva vél jem, hogy Pest megye Rendéinek n e m csak kegyeletből , h a n e m alapos okoknál fogva köz kívánatuk: hogy István herczeg választassék országunk Nádorává.

És íme i t t van előttünk a legfelsőbb intézvény, miszer in t tudósitatunk, hogy ő Felsége a király István főherczeg ő fenségét ide ig lenes s a j övő országgyűlésen történendő Nádor választásig magyarországon királyi H e l y ­tartójává, s m i n t i l l y e t többek között ezen n e m . megye főispánjává is k i n e ­v e z n i méltóztatott.

M i után úgy a k i r . Helytartóság, m i n t az ahoz kapcsolt Hétszemélyes táblai elnökség, Pest megye i főispánság s Jászkunok gróf bírósága s a t . törvény által állandóan és örökösen egyenesen a nádori méltósághoz van kötve, ha legkevesebb o k o t látnék azon h iede lemre , hogy ezen kinevezés által akár a nádori méltóság s ahoz törvényesen kapcso l t tisztségek hatás­körének, akár pedig magának a Nádor választás körüli n e m z e t i j ognak csor­bítása vagy elmellőzése czéioztatik, e l n e m mulasztanám az iránti aggodal­mamat k i j e l e n t e n i .

D e miután ő Felsége n y i l t a n k i m o n d j a , hogy ezen kinevezést múlt história példák nyomán csak ide ig lenesen s a j ö v ő országgyűlésem Nádor választásig teszi , aggodalomra okot teljességgel n e m látok, sőt tel jesen meg vagyok nyugtatva, hogy ezen ideig lenes kinevezés a nádori méltóságot, s Nádor választási jogot n e m sérti, n e m sértheti, és sérteni n e m is akar ja , és találok teljes megnyugtatást különösen abban is , hogy ő Felsége ideiglenesen n e m mást, m i n t egyenesen István főherczeget méltóztatott k i n e v e z n i , mert én ezen legfelsőbb intézvényt az előadattak szerint a legtávolabbról sem vehetem a n n a k , m i n t h a ő Felsége a Nádor választást vagy mellőzni vagy megelőzni akarta v o l n a , h a n e m veszem egyenesen a n n a k : a m i t. i . hogy ő Felsége a nemzet egyetemes óhajtását megértette s kegyes figyelmére méltatá, s a dicsőült Nádor halálát gyászoló s e gyász közben a j övendő iránt aggódó nemzetet sietett azon hajlandóságárnli biztosításával megvigaszta ln i , hogy a m i n d e n j e l e k b e n csa lhatat lanul nyilatkozó köz n e m z e t i akarattól a törvényes idő alatt megtartandó országgyűlésen kegyelmes királyi szentesítést n e m fogja rhegtagadni.

És én m i n t ellenzék embere , k i kötelességemnek i s m e r e m a kormány eljárását m i n d i g őr s z e m m e l kisérni, s ha meggyőződésem szerint törvény­telent vagy rosszat teszen, azt o l l y a n n a k őszintén k i j e l e n t e n i , hasonló őszin­teséggel kötelességemnek tar tom i l l y örvendetes a l k a l o m m a l k i n y i l a t k o z t a t n i , n e m csak hogy ez j ó l és helyesen történt, h a n e m egyszersmind szives e l is ­meréssel azt is k i m o n d a n i , hogy a n e m z e t i közohajtás iránt ezen ide ig lenes intézkedésben tanúsított íigyelemmel sok kétes g o n d és aggodalom lön a nemzetről elhárítva.

És azért én f e n e b b i észrevételeim folytán ő Felsége felolvasott kegyelmes intézvényét jegyzőkönyvileg örvendetes tudomásul vétetni kívánom, s alázatos felírásban ő Felségének úgy ezt, v a l a m i n t azt is k i j e l e n t e t n i indítványozom, hogy Pest megye Rendéi István főherczeget kívánván Nádorul választani, ő

Felségének ezen ideig lenes intézkedésében a n e m z e t i közohajtás szíves kész­ségű méltinylatát és annak biztosítását találják, hogy a Nádor választó ország­gyűlés a törvényes idő alatt meg fog tartatni , s ott 6 Felsége az István fő-herczeg választása me l l e t t országosan is nyilatkozandó köz akaratot királyi helybenhagyásával szentesítendi.

E z e n alázatos indítványommal természetes kapcso latban v a n , hogy cs. k i r . főherczeg István ő fenségéhez hasonlóan felírjunk, s remény és b i z a l o m tel jesen ki je lentsük: miként a szenvedett közös csapásnál kedves vigasztalásunkra szolgál, hogy azon ideig lenes v i s z o n y b a n , m e l l y b e a nemzet i közohajtással találkozó legfelsőbb kinevezés következtében vele lépni sze­rencsénk v a n , megnyugtató zálogát találhatjuk a n n a k , hogy ezen kedves v i szony a legközelebbi országgyűlésen király és nemzet közös akaratával állandósítatni fog. E g y s z e r s m i n d úgy szívünk érzelmeivel, m i n t i l l e m és t iszte lette l megegyezőnek vélem, hogy díszes küldöttség neveztessék, m e l l y ő fenségét Budára érkeztekor, m i h e l y t a gyász körülményei m e g e n g e d i k ; üdvözöl je s főispáni székének ünnepélyes elfoglalására felkérje.

Végezetül ő fenségének Nádorrá választását a j övő országgyűlésre küldendő követeinknek már most határozatilag utasításba a d a t n i , s ezen határozatinkról az ország törvényhatóságait — egyet értésüket kérve — kör­levél által értesítetni indítványozom.

J E G Y Z E T

S c h e d e l [Toldyl Fe renc és Kossulh Lajos J ó z s e f n á d o r t mé l ta tó b e s z é d e i t a z eredet i

nyomtatot t s z ö v e g g e l adjuk, a h o g y annak ide jén , ( B ú d é n , 1847, a M a g y a r K i r á l y i Egyetem betű i ­

vel) megjelentek. A munka ö s s z e á l l í t á s á n á l k ö t e l e s s é g s z e r ű e n és h a s z n o s a n forgattuk a „ J ó z s e f

n á d o r i rata i " c . művet III. —IV, K iadta és m a g y a r á z a t o k k a l k ísér te D o m a n o v s z k y S á n d o r , M a g y a r

T ö r t é n e l m i T á r s u l a t , II. Bp. 1925, III. Bp. 1929. IV. Bp. 1935.) mely a l a p v e t ő f o r r á s m u n k a 1809-ig

e n g e d bep i l lan tás t a n á d o r s z e r e p é b e a m a g y a r l ö r t é n e l e m b e n . E g y k o r ú u j s é g k ö z l e m é n y e k b ö l

és a p r ó n y o m t a t v é n y o k b ó l mer í te t tünk t o v á b b i t á m p o n t o k a t , h o g y f ő b b v o n á s o k b a n megkísére l jük

J ó z s e f n é d o r é le iének és f é l s z á z a d o s a l k o t ó - m u n k á j á n a k i smer te tésé i . A k é p a n y a g o t B u d a ­

pest S z é k e s f ő v á r o s T ö r t é n e t i M ú z e u m a , a F ő v á r o s i N y i l v á n o s K ö n y v t é r budapest i g y ű j t e m é n y e ,

o M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m , a Pesli M a g y a r Kereskedelmi Bank Emlékk iá l l í tása , t o v á b b á dr. Lamoffe

K á r o l y és Les tyán S á n d o r m a g é n g y ű j t e m é n y e b o c s á t o t t a r e n d e l k e z é s r e .

A [edölapol LUK ATS K A T Ó tervei le. A kiadósért és s nyomdóért

KURFORST I S T V Á N vezérigazgató [elelös, kJ ez előállítás technikai

munkaiéi irényllolta