ÖNISMERET, ÉNKÉP,

AKARATERŐ, BETEGSÉG

FELDOLGOZÁSA, SEGÍTŐ

BESZÉLGETÉS

Vitéz Diána

4. feladat

Péternek (46 éves) két éve agyvérzés miatt a bal oldala bénult. Az agyvérzést megelőzően nagyon aktív életet élt, verseket írt, zenélt. Intelligens, jó humorú, igazi társasági ember volt. Betegsége miatt felesége elvált tőle, 70 éves édesanyja vette magához, aki egy kis településen él. Péter bottal, nehezen közlekedik, a bal kezét nem tudja használni. Ingerlékeny, mogorva, semmi nem jó neki. Bántó megjegyzéseivel mindenkit, de leginkább az édesanyját bántja. Ellátásában segítséget kért édesanyja, mert belefáradt, hogy akármit csinál, fiának semmi nem tetszik.

Beszélgessen el az édesanyával!

A beszélgetés kapcsán az alábbi szempontokra térjen ki:

önmagunkról kialakított kép, képességeink, korlátaink

megfelelő önismeret

akaraterő

érzelmi stabilitás

kapcsolatfelvétel, társas kapcsolatok kialakítása

veszteség, agresszió, hangulatváltozások

segítő beszélgetés

Önismeret

Az önismeret szintjei

A felszín: milyen adottságaink, képességeink vannak, mik a céljaink, milyen az akaraterőnk, kitartásunk.

Mélyebb szint: milyen élmények, történések alakították ki jelenlegi viszonyulásainkat, érzéseinket, honnan erednek és mire irányulnak indítékaink, vágyaink, viselkedésünk mennyire van összhangban szándékainkkal, céljainkkal.

Társas szint: hogyan tudok megfelelni az irányomban támasztott követelményeknek és elvárásoknak, milyen hatást váltok ki másokból, hogyan látnak engem mások, mennyire egyezik az a kép, amit mások rólam alkotnak, azzal, amit én önmagamról kialakítottam.

Az önismeret tehát azt jelenti, hogy áttekintésünk van a saját személyiségünk összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintésünk van viselkedésünk mozgató rugóiba, hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítéljük meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepünket, hatásunkat.

http://drimmun.com/mentalis-egeszseg/az-onismeret.html

Az önismeret gyarapításának módjai

Társas kapcsolatainkból származó visszajelzések,

melyek „tükör” gyanánt szolgálhatnak számunkra.

Önmegfigyelés: viselkedésünk, motivációink

megfigyelése és kiértékelése.

Önismereti csoportokban való részvétel.

Pszichológiai ismeretek gyarapítása által.

http://drimmun.com/mentalis-egeszseg/az-onismeret.html

Énkép

Énkép és önbecsülés

Énkép

az énnek tudásalapú megnyilvánulása

a saját magunkkal kapcsolatos információk összességét

és átlagát jelenti

Önbecsülés

az énnek értékelésalapú része

Johnson, M. (2003/2008). Önbecsülés és alkalmazkodás. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest

Az énkép összetevői

Testkép: a testi jellemzőink összessége.

Morális énkép: erkölcsi tulajdonságaink összessége.

Individuális énkép: személyiségünk jellemzői.

Családi énkép: ahogyan a család értékelése

alapján látjuk magunkat

Szociális énkép: ahogyan szűkebb és tágabb

környezetünk értékelése alapján látjuk önmagunkat.

http://drimmun.com/mentalis-egeszseg/az-onismeret.html

Self komplexitás

Minél több énkép

Minél kevésbé összekapcsolódva

Túlcsordulás jelensége

Akaraterő

Az akaraterő

A motivációs-szükségleti rendszer

funkcióképességeinek,

intenzitásbeli sajátosságainak

megjelenési formája

Az erős belső ösztönzőkkel (szokásokkal,

meggyőződésekkel, példaképekkel stb.) rendelkező

egyén képes akadályoztatás esetén is törekvéseit

fenntartani, v. az ilyen ember rendelkezik az ún. "erős

akarat" ismérveivel

Bábosik I., Mezei Gy. (1994). Neveléstan.

Az akaraterő növelése

a rendszeres feladatvégzéssel

történő szokásformálás

a határozott egyéni életcélok

kialakításához nyújtott segítség

a különböző normák, nézetek,

eszmék meggyőződéssé

szilárdítása

A betegség feldolgozásának

szakaszai

A végzetes diagnózis előtt

Tudatlanság: a diagnózis eltitkolása a beteg elől, a

hozzátartozók felvilágosítása. Kommunikációs

zárlat az orvos és a beteg, valamint a beteg és a

hozzátartozók között.

Bizonytalanság: a beteg apró jelek alapján

kételkedni kezd környezetének őszinteségében.

Ambivalencia: a betegséggel kapcsoaltos

információk kutatása – és ezzel egyidejűleg félelem

a gyanú beigazolódásától.

Diagnózis utáni pszichológiai

stádiumok

Elutasítás: a gyógyíthatatlanság tényével szembesülve

a valóság elhárítása. Nyílt formája: annak

hangoztatása, hogy tévedésről van szó. Burkolt

formája: fokozott aktivitásba való menekülés.

Düh: agresszív, elutasító, kritizáló magatartás.

Hátterében nem csupán a sors „igazságtalansága”

miatti lázadás, hanem a figyelem felkeltésének, a

fokozott kapcsolati igénynek a vágya is áll.

Alkudozás: felajánlások a környezetnek és Istennek. Az

életút áttekintése. Hátterében bűntudat, halálfélelem, a

gyógyulás vágya áll.

Depresszió: a betegség gyötrelmei, az elveszített

vagy korlátozott lehetőségek miatti szomorúság, a

közelgő haláltól való félelem.

Belenyugvás: visszahúzódás a mindennapi

eseményektől, a gyakori látogatások és a túlzott

gondozás elhárítása; a haldokló saját személyes

hitének megfelelő elvárásokkal tekint halála elé,

halálos ágyi víziók jelentkezhetnek.

Gyógyító, segítő beszélgetés

Gyakorlat

„Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy egyes emberekkel jó beszélgetni, jól esik a velük való együttlét, míg másokkal kevésbé.

Tételezzük fel, hogy valami személyes probléma kínoz bennünket, és jó lenne tanácsot, segítséget kérni valakitől.

Lelki szemeink előtt elvonulnak ismerőseink. Bizonyára lesznek közöttük olyanok, akikkel szívesen beszélgetnénk, feltárnánk problémánkat, és lesznek olyanok, akik nem nyernék el bizalmunkat.”

Mitől függ ez?

Tringer László (1992). A gyógyító beszélgetés. Medicina Könyvkiadó Zrt., 69. o.

A segítő kapcsolatok elmélete

A segítő nem valami módszerrel, metodikával

gyógyít, hanem a személyiségével.

Eszköze a nyelv.

Az emberek akkor jönnek rá saját maguk előtt

rejtett tudattartalmakra, ha azokat a terapeuta

vissza tudja tükrözni. Ezáltal önismeretük növekszik,

és a probléma megoldásához szükséges

erőforrások ki tudnak bontakozni.

Az eredményes visszatükrözés

feltételei

1. Empátiás visszatükrözés (reflexió)

2. Feltétel nélküli elfogadás

3. Hiteles, kongruens (őszinte és spontán, elfogadja

önmagát, közlései és érzései összhangban vannak)

Aktív és passzív hallgatás

Passzív hallgatás

Csend

A másik meghallgatása,

Miközben nem verbális jelzésekkel tudtára adjuk a másiknak, hogy figyelünk rá.

Elfogadó légkör bátorít

„Empátiás dörmögés”

Rövid megnyilatkozások, melyek jelzik, hogy lépést tartunk a beszélővel

Nem verbális jelzések (bólogatás, előrehajlás, mosoly, hümmögés)

Verbálisak (Aha, értem, óóó, persze stb.)

„Ajtónyitogatók”

Rövid mondatok, amelyek további biztatást kommunikálnak a beszélő felé.

Pl. „Ez érdekes, erről még szívesen hallanék.”, „Ez alatt mit értesz?”

Aktív hallgatás / Értő figyelem

Nem csak a figyelemről biztosítja a beszélőt, hanem az igazi megértést célozza.

A felszíni problémától eljuthatunk a probléma gyökeréhez.

Példa párbeszéd

Tanárnő, el lehetne halasztani a kiselőadásomat? Nem tudtam rendesen felkészülni.

Nem volt elég időd, hogy elolvasd a könyvet?

Nem az, hogy nem volt időm, csak nem írtam ki belőle mindent.

Vázlatot akartál készíteni, de nem tudtál…

Hát… A vázlat kész van, meg nagyjából tudom is, hogy mit szeretnék elmondani , de nem tudom jól elmondani. Amikor az osztály előtt beszélek, az más, olyankor valahogy semmi sem jut az eszembe.

Feszélyez, hogy a többiek előtt kell beszélned.

Hát igen, olyankor valahogy értelmetlennek tűnik, amit a jegyzeteimből mondok.

Összefüggéstelennek érzed a vázlatodat.

Igen, lehet, hogy kicsit részletesebben kellene leírnom, amit el akarok mondani.

Reflektív figyelem

A reflektív figyelem lényege, hogy megpróbáljuk megfejteni, kitalálni, hogy mit is ért a személy azon, amit mond, milyen JELENTÉST akar közölni. A „megfejtésünket” állítás formájában fogalmazzuk meg.

Példák:

„Úgy érti, hogy…”

„Úgy tűnik, hogy…”

„Úgy érzi, hogy …”

„Az Ön számára úgy tűnik, hogy”

„Tehát Ön …”

Czeglédi Edit egyik diasorozatának részlete, melyet a 2009-es Egészségpszichológia tárgy során használt.

A reflektív figyelem technikái

Több szintje lehetséges:

Megismétlés.

Némi átfogalmazás szinonimák alkalmazásával.

Lényeges átfogalmazás: a hallgató kikövetkezteti a jelentést, és ezt új szavakkal visszatükrözi. Ez kiegészíti és kibővíti a ténylegesen elhangzottakat.

Reflexió/visszatükrözés: átfogalmazás az érzelmi dimenzió kiemelésével. Ezt tartják a legmélyebb formának.

Általában az egyszerűbb technikát (1-2) alkalmazzuk az elején, amikor még kevéssé egyértelmű a jelentés. A mélyebb visszatükrözést a megértés növekedésével érdemes megkockáztatni.

A mélyebb visszatükrözéssel csak óvatosan, mert könnyen átcsaphat értelmezésbe!

Czeglédi Edit egyik diasorozatának részlete, melyet a 2009-es Egészségpszichológia tárgy során használt.

Tanácsadó Beszéljen kérem az alkoholfogyasztásáról!

Kliens Hát, majdnem minden nap iszom, de igazán nem sokat.

Tanácsadó Tehát keveset fogyaszt. [visszatükrözés]

Kliens Hát ebben nem vagyok biztos. Sokat birok, többet, mint a legtöbben.

Tanácsadó Nagyobb mennyiségű alkoholt fogyaszthat el, és ez nincs komoly hatással Önre. [visszatükrözés]

Kliens Igen ez így van. Elég sokat tudok inni.

Tanácsadó És néha meg is teszi [visszatükrözés]

Kliens Így van. Megiszom 5 vagy 6 sört a munkából hazamenet.

Tanácsadó [Ebben a helyzetben hajlamosak lennénk figyelmeztetni a túlzott mennyiségre, de a tanácsadó következetes a tanácsadás stílusát illetően] Mit gondol arról, hogy ennyit iszik? [nyitott kérdés]

Kliens Nem gyakran gondolkodom rajta.

Tanácsadó Néha azért gondolkodik, de nem túl gyakran. [visszatükrözés]

Kliens Hát azért néha gondolkodom, tudja, ahogy egyre öregebb leszek, vissza kellene fogni.

Tanácsadó Mit vett észre magán? [nyitott kérdés]

Kliens Ezek a gyomorfájások, amik úgy jönnek. Azt hiszem elég tompa vagyok már reggelenként. De ne értsen félre, nincs semmi bajom az ivással.

Tanácsadó Az ivás nem igazán okoz problémát Önnek. [visszatükrözés]

Kliens Hát, ezt azért nem mondanám …

Rollnick és mtsai., 2008, 79-80. o.

Czeglédi Edit egyik diasorozatának részlete, melyet a 2009-es Egészségpszichológia tárgy során használt.

Empátia

Mi az empátia?

„Az empátia a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével, a másik emberrel való közvetlen kapcsolat során, bele tudja élni magát a másik lelkiállapotába. Ennek a beleélésnek a nyomán meg tud érezni és érteni a másikban olyan emóciókat, indítékokat és törekvéseket, amelyeket az szavakban direkt módon nem fejez ki, és amelyek a társas érintkezés szituációjából nem következnek törvényszerűen. A megértés és megérzés fő eszköze az, hogy az empátia révén a saját személyiségben felidéződnek a másik érzelmei és különféle feszültségei. Ezt úgy is ki lehet fejezni, hogy a személyiség beleéli, mintegy a másikba vetíti önmagát.”

Buda Béla: Az empátia – a beleélés lélektana. Gondolat Kiadó. Budapest, 1985 , 67. o.

Az empátia definíció kibontása

A nem verbális és metakommunikatív közlések felfogásának, tudatosításának (és visszajelzésének) képessége.

Pontosan érzékeljük a másik belső állapotát, miközben végig tudatában vagyunk annak, hogy ez nem saját belső állapotunk.

Nem ugyanazt érezzük, mint a másik, csak „mintha” éreznénk.

Empátia tanulása = figyelmi tréning

A figyelem főleg a kliensre irányul

Példa 1.

Kliens: „Nos, már akkor is, ha csak a főnök ajtaja

előtt állok, vagy ha fel kell őt hívnom – igen -, hát a

legszívesebben eltűnnék onnét, vagy szeretnék száz

méterrel a föld alá süllyedni, - én mondom önnek,

ez rettenetes, és tudom, hogy ő semmi rosszat sem

tesz nekem…”

Példa 1.

Exploratív kérdések

Igazából miért fél a főnökétől?

Más tekintélyes személytől is ennyire retteg?

Maga is úgy érzi, hogy ez a félelem túlzott, miért nem szedi össze magát!

Empátiás válaszok

Szóval rettenetesen fél a főnökétől, s ez annál érthetetlenebb, mivel ő semmi rosszat nem tesz önnek.

Elviselhetetlen, hogy főnökének még a hangjától is retteg, s nem érti miért, hiszen ő nem árt önnek.

Példa 2.

K: Szörnyű, pocsék idő van ma.

T: Nem szereti az ilyen hideg, zimankós időt.

K: Utálom. Egész nap a hatása alatt vagyok.

T: Úgy tűnik, közérzete nagymértékben függ az

időjárástól.

K: Persze, labilis vagyok, mint az időjárás.

Felhasznált irodalom

Felhasznált irodalom