Upload
vohanh
View
238
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Összevont pedagógia-pszichológia szigorlat (információk, tételsor, szakirodalom)
tanító szak
ELTE TÓK Neveléstudományi Tanszék
2017/2018
2
Kedves Hallgatók!
Az összevont pedagógia-pszichológia szigorlat célja a pszichológia és pedagógia tárgyakból
tanultak szintetizálása, az elméleti ismeretek és eddigi gyakorlati tapasztalatok
összekapcsolása.
A szigorlati felkészüléshez használják fel az előadásokon és a szemináriumokon feldolgozott
tananyagot, az órákon látott és elemzett filmeket, az iskolai gyakorlatokon és hospitálásokon
szerzett tapasztalatokat.
A szigorlati felkészüléshez segítségül megjelöltük az egyes tételekhez tartozó fogalmakat,
valamint a kapcsolódó legfontosabb szakirodalmi forrásokat. Ezek többsége megtalálható a
korábbi stúdiumok kötelező és ajánlott irodalmi jegyzékeiben, oktatói ajánlásokban, de van
olyan is, amely azok között nem szerepelt. A szigorlaton a megadott szakirodalom feldolgozása
alapján kell beszámolniuk elméleti tudásukról. Azt várjuk, hogy a gondolataikat korrekten, a
szaknyelv használatával fogalmazzák meg.
A szigorlaton csak a tétel címét kapják meg, önállóan kell ezután, a felkészülési idő alatt
végiggondolniuk, hogy mi tartozik az adott témához, miről szeretnének beszélni.
A szigorlat rendje:
Az összevont pedagógia-pszichológia szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll. (’B’ típusú
kombinált vizsga) Az írásbeli rész sikeres teljesítése előfeltétele a szóbeli részen való
részvételnek. A szigorlat eredménye a szóbeli rész eredménye, azonban az írásbeli rész
eredménytelensége esetén elégtelen a szigorlati jegy.
Az elérhető összpontszám min. 61 %-a szükséges a sikeres írásbelihez.
Az írásbeli vizsga a választott vizsganapon 8.00-9.00-ig tart. A szóbeli vizsga az írásbeli vizsga
javítása után kezdődik. Az írásbeli rész sikertelensége esetén a szóbeli vizsgán nem lehet részt
venni; a szigorlat érdemjegye elégtelen. A sikertelen írásbeli rész egyszer javítható a
vizsgaidőszak során. Sikertelen szóbeli rész esetén csak a szóbeli részt kell javítani. Az írásbeli
és a szóbeli részt is egy vizsgaidőszakon belül kell teljesíteni, ha ez nem sikerül a következő
vizsgaidőszakban újra teljesíteni kell az írásbeli részt is. Ugyanabban a vizsgaidőszakban egy
kurzusból – a vizsgahalasztás kivételével – legfeljebb három alkalommal lehet vizsgára
jelentkezni.
Hallgatói Követelményrendszer 67–73. § alapján.
(http://www.elte.hu/file/ELTE_SZMSZ_II.pdf)
3
1. A nevelés pedagógiai és pszichológiai aspektusai
- A nevelés fogalma, értelmezései.
o A nevelés fogalma, jellemzői, folyamata, tartalmi jegyei, megvalósulása; a
gyermeket érő hatásrendszer. A laikus és a professzionális nevelés.
o A nevelés célrendszerének és feladatainak meghatározottsága (Köznevelési
Törvény és a NAT)
o A nevelés célja és feladatrendszere (nevelési területek, fejlesztési területek,
kompetenciák)
- A személyiség fogalma
- Személyiségelméletek és azok kapcsolódása a neveléshez
o típustanok és vonáselméletek
o pszichoanalitikus elmélet
o kognitív elméletek
o a humanisztikus megközelítés és annak pedagógiai hatása
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
• személyiség, introvertált és extrovertált személyiségtípus, külső–belső kontroll attitűd,
mezőfüggőség–mezőfüggetlenség, ego-rugalmasság, önszabályozás, énhatékonyság,
Freud elmélete a személyiség szerkezetéről: id-ego-superego, tudatos-tudatelőttes-
tudattalan, örömelv, realitáselv, Maslow, Rogers;
• nevelés fogalma, jellemzői; a hétköznapi pedagógiai elméletek értelmezése; a
tudományos pedagógiai elméletek értelmezése; az egyéni integrált pedagógiai
elméletek értelmezése; szocializáció, individualizáció, nevelési területek, rejtett tanterv
Szakirodalom:
• Atkinson & Hilgard (2005 vagy korábbi kiadások): Pszichológia. Osiris, Bp. 2005. 13. A
személyiség c. fejezet.
• Kő Natasa (2017): Önszabályozás, temperamentum és egorugalmasság. In N. Kollár
Katalin és Szabó Éva (szerk.): Pedagógusok pszichológiai kézikönyve II. Osiris Kiadó,
Budapest, 109-131 o.
• Lénárd Sándor: A nevelés értelmezése, célja, feladatrendszere.
http://edutech.elte.hu/multiped/ped_01/ped_01.pdf (1-9.)
• M. Nádasi Mária (2006): Pedagogikum a hétköznapokban. In: A gyakorlati pedagógia
néhány alapkérdése 1. kötet (M. Nádasi Mária – Hunyady Györgyné – Trencsényi László:
Pedagogikum a hétköznapokban és a művészetekben).
http://mek.niif.hu/05400/05447/05447.pdf (4-11.)
• Zrinszky László (2002): Neveléselmélet. Pedagógus Könyvek. Műszaki Könyvkiadó,
Budapest, 14-23., 132–147.
• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV
4
2. Család és intézmény együttműködése
- A szocializáció folyamata
- A család fogalma, szerkezete, funkciói, működése
- A családi élet változása, krízisek, kihívások a család életében
- Az elsődleges gondozó és a gyermek kapcsolatának meghatározó szerepe a fejlődésben
- Nevelési stílusok, attitűdök a családban
- A szülő jogai és kötelességei az iskolai neveléssel kapcsolatban (Köznevelési törvény
alapján)
- A család és az iskola kapcsolata, kapcsolattartás formái
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
• Szocializáció; kötődés, kötődés típusok
• a nevelői attitűdök (meleg-engedékeny, meleg-korlátozó, hideg-engedékeny, hideg-
korlátozó; tekintélyelvű, mérvadó, engedékeny) jellemzői, a nevelői attitűdök hatása a
gyermek személyiségfejlődésére
• szülői jogok, kötelességek
Szakirodalom:
• B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (1999, szerk.): Pszichológia. Szöveggyűjtemény
óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest. Anya–gyermek kapcsolat c.
fejezet (101–126. o.) Család c. fejezet (307–358. o.) Nevelői attitűd c. fejezet (359–365. o.)
• Busi Etelka: Nevelési színterek I. A család.
http://edutech.elte.hu/multiped/ped_03/ped_03.pdf. (5-22.)
• Földes Petra (2005): Változások a család és az iskola viszonyában. Új Pedagógiai Szemle
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00091/2005-04-ta-Foldes-Valtozasok.html
• Herczog Mária (2001): Család és iskola. In: Szekszárdi Júlia (szerk.): Nevelési kézikönyv
nem csak osztályfőnököknek. OKI Kiadó – Dinasztia tankönyvkiadó, Budapest. 356–361.
o. vagy Neveléselméleti szöveggyűjtemény (Szerk.: Vargáné F. E.) ELTE TÓFK, Bp.,
2003. 165–169. o.
• N. Kollár Katalin – Szabó Éva (2004, szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó,
Budapest. 4. fejezet: A családi szocializáció jellemzői. 74–94.
• N. Kollár Katalin – Szabó Éva (2017, szerk.): Pedagógusok pszichológiai kézikönyve I-II.
Osiris Kiadó, Budapest. 5-6. fejezet: A családi szocializáció. Gyermekbántalmazás, erőszak
a családban 123-188., 25 fejezet Család és iskola kapcsolata 315-332 o.
• Podráczky Judit (2012, szerk.): Szövetségben. Tanulmányok a család és az intézményes
nevelés kapcsolatáról. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV
5
3. Az iskolai oktatás pszichológiai és pedagógiai alapjai
- A fejlődés, érés fogalma, viszonya az oktatáshoz
- A fejlődés interakciós felfogása:
o Az öröklődés és a környezet szerepe a fejlődésben és az oktatásban
o Folyamatosság és szakaszosság a fejlődésben
o A fejlődés eltérő üteme, egyéni különbségei
- A kisiskolás gyermek pszichológiai jellemzői - kognitív és érzelmi sajátosságok
- Az oktatás – zárt oktatás, nyílt oktatás
o Az oktatás fogalma, céljai és forrásai
o A tanítás és a tanulás sajátosságai a zárt oktatás körülményei között
o A tanítás és a tanulás sajátosságai a nyílt oktatás körülményei között
- A hazai köznevelés feladatai, az oktatásfejlesztési tendenciák, a köznevelés tartalmi
szabályozásának dokumentumai
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
● fejlődés, kritikus és szenzitív periódus, érés, a fejlődés interakciós modellje, a fejlődést
meghatározó tényezők, kockázati és védőtényezők a fejlődésben
● Piaget kognitív fejlődéselmélete, konkrét műveletek, formális műveletek,
önszabályozás
● a hazai köznevelést szabályozó dokumentumok; oktatás, tanítás, a tanulás pedagógiai
értelmezése; zárt oktatás, nyílt oktatás; kompetencia
Szakirodalom:
• Bernáth László – Solymosi Katalin (1999): A fejlődés meghatározó tényezői és elméletei.
In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia. Szöveggyűjtemény
óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest,.49–67.
• Cole, M.–Cole, S. R. (1999): A gén-környezet kölcsönhatások szemléltetése. In: B. Lakatos
Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia. Szöveggyűjtemény óvodapedagógus
hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 68–69.
• Hunyady Györgyné – M. Nádasi Mária (2000; 2004): Pedagógiai tervezés. Comenius Bt.
Pécs. I. fejezet 2.1. és 2.2. téma; II. fejezet 1. és 2. téma
• M. Nádasi Mária (2006): A differenciálástól az adaptivitásig. In: Fejlesztő Pedagógia. 17.
6. sz. 4-9.
• Mönks F. J. – Knoers, A. M. P. (2004). Fejlődéslélektan. Urbis, Budapest. 15–35.
• Nahalka István (2003): A tanulás. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a
tanítás tanulásához. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest.
• Vass Vilmos (2006): A kompetencia fogalmának értelmezése. In. Hidak a tantárgyak
között. Szerk. Kerber Zoltán. Országos Közoktatási Intézet, Bp.11–29.
http://www.ofi.hu/tudastar/hazai-fejlesztesi/kompetencia-fogalmanak
• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV
• Nemzeti alaptanterv - 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv
kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról.
http://www.budapestedu.hu/data/cms149320/MK_12_66_NAT.pdf
• http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/mk_nat_20121.pdf
6
4. Tanítás-tanulás az iskolában
- A tanulás pszichológiai és pedagógiai értelmezése
- A tanuláselméletek pedagógiai konzekvenciái.
- Tanulási stílus, tanulási stratégiák.
- A motiváció szerepe a tanulásban. Az igényszint és a teljesítménymotiváció; siker és kudarc
a tanulásban.
- A tanulás pedagógiai körülményei:
o az osztály mint a tanítás-tanulás szociális terepe szervezeti kerete;
o az oktatási folyamat szerkezete a domináns didaktikai feladat tükrében
o a tanítás-tanulás szervezeti formái a zárt és nyílt oktatási rendszerben
• a tanítási óra és a tanítási órákat összekötő megoldások
• az oktatás szervezési módjai, benne a differenciálásra alkalmas munkaformák
• az adaptív, direkt, indirekt és interaktív tanulásszervezés
• a tanórán kívüli nevelés szerepe és lehetőségei a önszabályozó tanulóvá
nevelésben, a tanuláshoz való viszony, illetve a tanulási képességek
fejlesztésében
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
• klasszikus kondicionálás lényege, operáns kondicionálás lényege, effektus törvénye,
megerősítés, a sikeres emlékezeti felidézést segítő tényezők, belső motiváció
• az oktatás és tanítás/tanulás egymáshoz való viszonya; egésznapos oktatás, napközi,
tanulószoba, önálló otthoni tanulás, tanulmányi kirándulás, erdei iskola, pedagógiai
projektek, az epochális szervezés; ismeret, jártasság, készség, képesség, attitűd, szokás,
magatartás
Szakirodalom:
• Füle Sándor (1999): Az iskolai napközi otthonok 20. századi fejlődése. Iskolakultúra, 4. sz.
54–60.
• Hunyady Györgyné – M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Comenius Bt. Pécs.,
2004. II. fejezet 3. téma
• M. Nádasi Mária (2001): Adaptivitás az oktatásban. Comenius Bt. Pécs. 68–126.
• Nahalka István (2003): A tanulás. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest.
• N. Kollár Katalin – Szabó Éva (2004, szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó,
Budapest. 10. fejezet: Tanulás és emlékezés. 224–242.
• N. Kollár Katalin – Szabó Éva (2017, szerk.): Pedagógusok pszichológiai kézikönyve. Osiris
Kiadó, Budapest. 10. fejezet: Motiváció. 303-346. 12. fejezet Tanulás és emlékezés 387-
424. 13. fejezet A tanulás tanulása és tanítása 425-451.
• Szitó Imre (2003): A tanulási stratégiák fejlesztése. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
(Iskolapszichológia; 2.)
• Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. 5.
Behaviorista tanuláselméletek c. fejezet (98–113.) 8. A tanulás mint információfeldolgozás
c. fejezet (137–154.) 9. A tanulás motiválása c. fejezet (155–176.)
• Séra László (2007): Motiváció az osztályban – avagy amit egy pedagógusnak a
motivációról tudnia kell. In: Bábosik István – Torgyik Judit (szerk.): Pedagógusmesterség
az Európai Unióban. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest.
• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV
7
5. Az életkori sajátosságoknak megfelelő tervezés 6-12 éves korban
- Változások a gyermekek pszichikus fejlődésében 5–7 éves korban
- Iskolakészültség, az óvoda és az iskola közötti átmenet
- Tervszerűség,spontaneitás, adaptivitás a pedagógiai gyakorlatban
- A nevelés tervezésének szintjei:
o az iskola pedagógiai programja,
o a csoport számára történő tervezés különféle nevelési színtereken
- Az oktatás tervezési szintjei és a kompetencialapúság megjelenése a tervezésben:
o a tantervek fajtái, műfaji különbségek
o projektorientált tervezés, projektterv, epocha, tématerv
o tanmenet
o tervezet, vázlat
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
• latencia; iskolaalkalmasság kritériumai, benne az olvasás, írás, számolás elsajátításához
szükséges pszichikus funkciók jellemzői; valóságfunkció, teljesítmény érzésének és
igényének kialakulása, kompetenciakésztetés, feladattudat, feladattartás, szabályosság-
igény, helyzetmegértés,
• adaptív tervezési logika, iskolai pedagógiai program; a tanterv funkciója; a tananyag
horizontális és vertikális elrendezésének változatai; a tanterv változatai az
oktatásirányítás jellege szerint; a tanterv fajtái az oktatás tartalmának kifejtettsége
szerint.
Szakirodalom:
• Hunyady Györgyné – M. Nádasi Mária (2000; 2004): Pedagógiai tervezés. Comenius
Bt. Pécs. II. fejezet
• Kende Anna – Illés Anikó (2007): A rugalmas beiskolázás és az oktatási szakadék
összefüggései. Új Pedagógiai Szemle, 2007/november.
• http://epa.oszk.hu/00000/00035/00118/2007-11-ta-Tobbek-Rugalmas.html
• M. Nádasi Mária (2001): Adaptivitás az oktatásban. Comenius Bt. Pécs. 28–39.
• Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes (1993): Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Budapest.
Tudatos alkalmazkodás: feladat és teljesítmény. (173–181.)
• Szilágyi Imréné: Óvodából iskolába. In: Szabó Mária (szerk.): A jövő előszobája.
Tanulmányok a közoktatás kezdőszakaszából. http://ofi.hu/ovodabol-iskolaba
• Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. 42–
45. • Vajda Zsuzsanna (2009): Sietetett gyerekek. Iskolakultúra, 19. évf. 9. sz.
http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2009/2009-9.pdf (3-14.)
• Nemzeti alaptanterv - 110/2012. (VI. 4.) Kormány rendelet a Nemzeti alaptanterv
kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról.
http://www.budapestedu.hu/data/cms149320/MK_12_66_NAT.pdf
8
6. A kisiskolások tanításának módszerei
- A 6 – 12 éves gyermekek megismerési funkcióinak és intellektuális képességeinek
(érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, gondolkodás, képzelet) fejlődése
- Az intelligencia és a kreativitás fogalma
- Tehetség felismerése, támogatása
- Az iskola szerepe a kognitív funkciók fejlesztésében
- Az oktatási módszer fogalma, felosztása és megválasztásának szempontjai
- A cselekvésközpontú pedagógia, kompetencia alapú oktatás
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
• akkomodáció, asszimiláció; séma,, cselekvési sémák, műveletek előtti szakasz:
szinkretizmus, egocentrikus gondolkodás, konzervációs kísérletek; konkrét műveleti
szakasz; formális műveletek szakasza; Piaget; Bruner: a reprezentáció típusai:
cselekvéses, képi, szimbolikus; intelligencia, többszörös intelligencia (Gardner);
• a konstruktív pedagógia; kreativitás; tehetség; pedagógus-dominanciájú, tanulói
dominanciájú és pedagógus-tanuló együttműködésű módszerek; oktatási-nevelési
módszerek típusai; elbeszélés, magyarázat, előadás, megbeszélés/beszélgetés, kérdés,
vita, a projektmódszer, szimuláció, szerepjáték
Szakirodalom:
• Bernáth László-Révész György (1994): A pszichológia alapjai. Tertia Kiadó, Budapest. 13.
Intelligencia és kreativitás c. fejezet (153–163.)
• Cole, M. – Cole, S. R. (2006): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest. Kognitív és
biológiai fejlődés iskoláskorban c. fejezet.
• Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. Falus Iván (szerk.): Didaktika.
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
• Gyarmathy Éva (2007): A tehetség fogalma, összetevői, típusai és azonosítása. ELTE
Eötvös Kiadó, Budapest. 2. fejezet
• Gyarmathy Éva (2013): Tehetség és tehetséggondozás a 21. század elején Magyarországon.
Neveléstudomány 2013/2, 90-106 o.
http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2013/nevelestudomany_2013_2_90-106.pdf
• Nagy József (2007): Kompetencia alapú kritériumorientált pedagógia. Mozaik Kiadó,
Szeged. 34-36.
• Vass Vilmos (2006): A kompetencia fogalmának értelmezése. In: Demeter Kinga (szerk.):
A kompetencia. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. 139-161.
• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
• http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV
7. Pedagógusok és tanulók a pedagógiai folyamatban
- A 21. század pedagógusa.
▪ A ’jó pedagógus’: elvárások
• A pedagógusokkal szembeni írott (jogszabályi) és íratlan elvárások
• A pedagógiai professzionalizmus jegyei (OECD).
• Pedagógus kompetenciák – az életpálya modell elvárásai
• Reflektív pedagógus
▪ A pedagógus szerepe és hatása a nevelési-oktatási folyamatban
• A pedagógus szerep változásai.
o A pedagógus személyisége és képességei
o A pedagógus gondolkodása, nézetei, ezek szerepe a gyakorlatban
o A pedagógus gyermekképe, gyerekekről alkotott nézetei
o Hatalom, tekintély, presztízs
o A pedagógus mint vezető: nevelési stílus és légkör
- A gyerekek közötti különbségek
o Az intellektuális képességek eltérő fejlődése
o A differenciált fejlesztés pszichológiai alapjai
- A társas megismerés, a személypercepció folyamata a nevelésben
o Az attitűdök, a sztereotípiák és az előítéletek szerepe a nevelésben
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
• a pedagógus hatásának alapjai: szakértelem, személyes varázs, pozíció, jutalmazó erő,
kényszerítő erő; Lewin-féle nevelési stílusok (autokratikus, demokratikus, laissez-faire)
jellemzői és hatásai a légkörre, a teljesítményre, a kreativitásra és agresszivitásra; a
pedagógusi hivatás betöltéséhez kívánatos személyiségvonások és képességek;
gyermekkép, gyermekszemlélet, a benyomás alakítást befolyásoló tényezők: elsőbbségi
és újdonsági hatás, holdudvar-hatás, kategorizáció, sztereotípia, előítélet, burkolt
személyiség elméletek, attribúció, jellegzetes attribúciós hibák, attitűd, az attitűd
összetevői, attitűdök funkciói, szerepe, kognitív disszonancia; társas serkentés és gátlás,
társas lazsálás, konformitás és engedelmesség a tekintélynek; a pedagógiai
professzionalizmus jegyei; pedagógus kompetenciák; tradicionális és új
pedagógusszerepek;
Szakirodalom:
• Falus Iván (2003): A pedagógus. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás
tanulásához. Nemzeti tankönyvkiadó. Budapest.
• Hunya Márta (2014): Reflektív pedagógus – reflektív gyakorlat, tapasztalati tanulás. OFI,
Budapest. http://ofi.hu/en/node/170845
• Hunyady Györgyné (2003, szerk.): Differenciált fejlesztés, kooperatív tanulás. ELTE
TÓFK jegyzet. 11-46.
• Hunyady Györgyné – Nádasi Mária – Serfőző Mónika (2006): „Fekete pedagógia”.
Értékelés az iskolában. Argumentum Kiadó. (Egy visszaemlékezés ismertetése)
• N. Kollár Katalin – Szabó Éva (2004, szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó,
Budapest. 16 fejezet: Személypercepció, attribúció, egyének és csoportok megítélése; 19.
fejezet: A tanári szerep, a hatalom és a tekintély problémái.
• N. Kollár Katalin – Szabó Éva (2017, szerk.): Pedagógusok pszichológiai kézikönyve. II.
kötet. Osiris Kiadó, Budapest. 24. fejezet és 28. fejezet
• Pukánszky Béla (2005): A gyermek a 19. századi magyar neveléstani kézikönyvekben.
Iskolakultúra, Pécs. 9-41.
• Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. 4.
Szocializáció c. fejezetből: Szakmai szocializáció (93–98.) 12. A pedagógus hatékonysága
c. fejezet (206–224.) 19. Hogyan lehetünk jó (jobb) tanárok? c. fejezet (354–360.)
10
8. Interakciók az iskolában
- Az interakció és kommunikáció értelmezése, jellemzői a pedagógiai folyamatban
- Pedagógiai kommunikáció, a pedagógus kommunikációja és a nevelés
- A verbális és nemverbális kommunikáció jellegzetességei a tanítási órán
- A nevelés mint attitűdformáló folyamat.
- A Pygmalion hatás
- Pozitív élettér alakítása az osztályteremben: tervezés, irányítás, fegyelmezés
- A viselkedési és magatartási nehézségek pedagógiai befolyásolásának alternatívái.
- Pedagógiai konfliktusok és konfliktusmegoldási stratégiák
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
• interakció, kommunikáció, pedagógiai kommunikáció nemverbális kommunikáció
jellegzetességei , metakommunikáció, kongruencia a kommunikációban; Pygmalion
hatás: az elvárásokat befolyásoló tényezők, az elvárások kommunikálásának módjai;
konfliktus; direkt és indirektnevelés; fegyelmezés; jutalmazás, büntetés;
Szakirodalom:
• Hegedűs Judit (é.n.): Jutalmazás és büntetés, értékelés és vizsgáztatás. (Intézményes
nevelés). http://edutech.elte.hu/multiped/ped_11/ped_11.pdf
• Hercz Mária (2015): Pozitív élettér kialakítása (tekintély, fegyelem) 3. modul. 8. fejezet;
Hatékony pedagógiai kommunikáció. 9. fejezet. In: Hercz M. (szerk).: Pályakezdő
óvodapedagógusok túlélőkészlete, SZTE, Szeged.
http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Plyakezd_vodapedaggusok_tllkszleteV3/8_poz
itv_lettr_kialaktsa.html • Holik Ildikó – Sanda Dániel (2015): Pedagógiai kommunikáció.
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-
0002_tanari_kommunikacio/tananyag/00-borito-150604a-halvanysarga-09-
Holik.Ildiko.html
• Kalmár Margit és Nagy Éva (2012): Resztoratív technikák egy iskola életében. Új
Pedagógiai Szemle.
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00153/pdf/EPA00035_upsz_2012_07-08_143-157.pdf
• N. Kollár Katalin – Szabó Éva (2004, szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó,
Budapest. 18. fejezet: Osztálytermi kommunikáció, tanár-diák interakciók, 21. fejezet:
Problémás tanulók, okok és megoldási javaslatok c. fejezetből (481–495.)
• N. Kollár Katalin – Szabó Éva (2017, szerk.): Pedagógusok pszichológiai kézikönyve II-III.
Osiris Kiadó, Budapest. 27. fejezet: Osztálytermi kommunikáció, tanár-diák interakciók,
38. fejezet: Problémás tanulók, okok és megoldási javaslatok
• Sárosdi Anna (2004): Fegyelem fegyelmezés nélkül – A fegyelmezés preventív eszközei.
In: Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös
Kiadó, Budapest. 70–82. vagy In: Neveléselméleti szöveggyűjtemény (2003, szerk.:
Vargáné F. E.) ELTE TÓFK, Budapest. 421–432.
• Szekszárdi Júlia (2002): Konfliktusok pedagógiája. Veszprémi Egyetemi Kiadó,
Veszprém.
• Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. 11. A
befolyásolás pszichológiai mechanizmusai c. fejezet (190–206.) 14. A speciális bánásmódot
igénylő tanulók c. fejezetből: (274–278.) (A nehezen nevelhető tanulók) 17. A tantermi
kommunikáció c. fejezet (319–336.) 18. Irányítás és fegyelmezés az osztályteremben c.
fejezet (339–354.)
11
9. A pedagógiai értékelés gyakorlata
- A pedagógiai értékelés fogalma, szintjei, funkciói, szerepe a nevelésben és az oktatásban
• Nemzetközi és országos mérések: PISA, PIRLS, Országos Kompetenciamérés
• Külső és belső értékelés
- Az osztálytermi értékelés típusai, funkciói, fajtái
- A diagnosztikus, formatív és a szummatív értékelés jellemzői, szerepe a nevelő-
oktató munkában
- A minősítő és a fejlesztő (támogató) értékelés helye az oktatási folyamatban
▪ Az osztályozás mint minősítő értékelés.
▪ A tanári elvárások és visszajelzések szerepe. A jó visszajelzés
követelményei. A szöveges értékelés. Az önértékelésre való megtanítás
jelentősége és lehetőségei
- Nevelési vizsgálatok és felhasználásuk a gyakorlatban („gyermekek hangja”; osztálytermi
akciókutatás)
- Az iskolai értékelés pszichológiai vonatkozásai
• Értékelés és motiváció
• Az énkép fogalma, az énkép fejlődése, az önértékelés
• Az értékelés és az osztályozás hibaforrásai
• A jutalmazás és a büntetés szerepe a nevelésben
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
• az iskolai értékelés funkciói, a diagnosztikus értékelés, a formatív értékelés, a
szummatív értékelés; nevelési vizsgálatok és módszereik, külső értékelés, belső
értékelés, reflektivitás, önreflexió, minősítő értékelés; fejlesztő értékelés; hatékony
visszajelzés
• éntudat, énkép, önértékelés; az énkép összefüggése az iskolai teljesítménnyel, a tanulók
aktuális teljesítményére ható pszichológiai tényezők (pl. pedagógus–gyermek
kapcsolat, kérdésfeltevés módja, gyermek tulajdonságai: temperamentum, tempó,
szorongás-szint, teljesítménymotiváció), az osztályozás hibaforrásai: holdudvar-hatás,
kontraszthatás, siker és kudarc attribúciója; az értékelés mint motiválás: a külső
jutalmazás hatása a belső motivációra
Szakirodalom:
• Balázsi Ildikó – Balkányi Péter: A PIRLS- és a PISA-vizsgálat eredményeinek
összehasonlítása. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. 2008.
https://www.ofi.hu/balazsi-ildiko-balkanyi-peter-pirls-es-pisa-vizsgalat-eredmenyeinek-
osszehasonlitasa#main
• Cole, M. – Cole, S. R (2006).: Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest. Társas kapcsolatok
iskoláskorban c. fejezetből: Új énkép.
• Csullog Krisztina – D. Molnár Éva – Lannert Judit (2014): A tanulók matematikai
teljesítményét befolyásoló motívumok és stratégiák vizsgálata a 2003-as és 2012-es PISA-
mérésekben. In Hatások és különbségek. Másodelemzések a hazai és nemzetközi tanulói
képességmérések eredményei alapján. Oktatási Hivatal, Budapest, 2014.
http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/tamop318/Hatasokeskulonbsegek_
Masodelemzes.pdf
• Hegedűs Judit (é.n.): Jutalmazás és büntetés, értékelés és vizsgáztatás. (Intézményes
nevelés). http://edutech.elte.hu/multiped/ped_11/ped_11.pdf
• Hercz Mária (2007): A pedagógiai értékelés gyakorlata. In: Bábosik István – Torgyik
Judit (szerk.): Pedagógusmesterség az Európai Unióban. Eötvös József Könyvkiadó,
Budapest.
https://www.researchgate.net/publication/314225676_A_pedagogiai_ertekeles_gyakorlata
12
• Hunyady Györgyné - M. Nádasi Mária (2004, szerk.): Osztályozás? Szöveges értékelés?
Dinasztia Kiadó, Budapest. 1.3. Az értékelés pedagógiai kérdései. 34–40.
1.4. A szöveges értékelés szerepe a nevelés-oktatás folyamatában. 40–44.
• Kósáné Ormai Vera (2010): A mi iskolánk. Eötvös Kiadó, Budapest. 4. fejezet: A hatékony
iskola – célok és értékek 89-124.
• Kőrössy Judit: Az énkép és összefüggése az iskola teljesítménnyel. In: Mészáros Aranka
(szerk., 1997): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó,
Budapest. 67–85. • Lénárd Sándor – Rapos Nóra (2009): Fejlesztő értékelés. Gondolat Kiadó, Budapest.
• Németh Erzsébet (2004): Hogyan jutalmazzunk? A jutalom alkalmazásának előnyei és
hátrányai a pedagógiában In: Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai
jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 57–69.
• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
• http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV
13
10. Társas kapcsolatok az iskolában
- Az egyén és a közösség kapcsolata. A szociális kompetencia fogalma, tartalma
- A társas kapcsolatok fejlődése (kisiskolás kortól serdülőkorig)
- Egyén és közösség az iskolában
o Az iskolai osztály mint csoport. Csoportdinamikai jelenségek az osztályban
o A társas kapcsolatok az értékek és a szociális kompetencia fejlődése szempontjából
o Társas hatások a tanítás folyamán: versengés és kooperáció
o A kooperatív tanulásszervezés pszichológiai és pedagógiai hatásai.
- A pedagógus szerepe a szociális kompetencia fejlesztésében
▪ Az osztályon belüli kapcsolatrendszer megismerése és alakítása
▪ pedagógus közösségépítő szerepe
▪ tanórai, tanórán kívüli lehetőségek
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
• a csoport fogalma, informális és formális csoport, elsődleges és másodlagos csoport,
vonatkoztatási (referencia) csoport, csoportnorma, a csoportfejlődés fázisai,
csoportkohézió, csoportbeli szerepek, közösség; a csoportok működésének
jellegzetességei feladathelyzetekben, csoportközi kapcsolatok, a hagyományképződés
és utalás mechanizmusa, átpártolás, a kooperativitás feltételei, a kooperatív tanulás
alapelvei; szociometria, szociogram, a vezetési stílus hatása a közösségre
Szakirodalom:
• Hunyady Györgyné: Társas kapcsolatok a 6-14 éves gyerekek körében. In: Vargáné Fónagy
Erzsébet (szerk., 2000): Neveléselméleti szöveggyűjtemény. ELTE TÓFK, Budapest. 190-
200.
• Kagan, S. – Kagan, M. (2009.): Kooperatív tanulás. Önkonet Kft., Budapest. 3., 4. 12.
fejezet
• Loránd Ferenc (2001): Osztály – közösség? In: Szekszárdi Júlia (szerk.): Nevelési kézikönyv
nem csak osztályfőnököknek. OKI Kiadó-Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest. 145–152.
vagy In: Neveléselméleti szöveggyűjtemény (Szerk.: Vargáné F. E.) ELTE TÓFK,
Budapest. 2003. 208–214.
• Mérei Ferenc (1996): Közösségek rejtett hálózata. Osiris Kiadó, Budapest. A szociometriai
pozíció. 106–119.; Jelentőség és szerep. 200–274.
• N. Kollár Katalin (2004): Kooperáció az iskolában. In: Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola
szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 205–220.
• Németh Gáborné Doktor Andrea (2008): A szociális kompetencia fejlesztésének
lehetőségei az iskolában. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00120/2008-01-ta-Nemeth-
Szocialis.html
• Szabó Éva (2004): A csoport fejlődésének és működésének alapmechanizmusai. In:
Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös
Kiadó, Budapest. 162–178. o. vagy In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (1999, szerk.):
Pszichológia. Szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest.
28–46.
• Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. 15. Az
iskolai csoportok sajátosságai c. fejezet (282–300.)
14
11. Értékek az iskolában és a családban
- Az érték pedagógiai értelmezése; objektív és szubjektív értékek.
- Értékközvetítés vagy értékorientáció?
- Az erkölcsi nevelés mint a NAT egyik kiemelt területe
- Az erkölcsi értékek és az iskolai nevelés:
o Az erkölcs mint szabályozó rendszer; morál, moralitás.
o Az erkölcsi fejlődés szakaszai Piaget és Kohlberg nyomán
o Az erkölcsi szocializáció
o Az erkölcsi nevelés folyamata: tapasztalatok, tudatosítás, tényleges tevékenység az
osztályteremből induló, egyre bővülő körben.
- Családi és iskolai értékek
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
• érték, szubjektív és objektív érték, erkölcs, erkölcsiség, az erkölcs forrásai, az erkölcsi
tudat tartalma, értékpluralizmus
• az erkölcsi viselkedés két alapismérve: csábításnak való ellenállás, bűntudat; Piaget,
heteronóm erkölcs, autonóm erkölcs, szabálytudat alakulása, erkölcsi realizmus,
következmény-etika, az erkölcsi fejlődés szakaszai Kohlberg szerint;
Szakirodalom:
• Fisher, R. (2002): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni erkölcsről és erényről.
Műszaki Könyvkiadó, Budapest, bevezető 2002.
http://folyoiratok.ofi.hu/sites/default/files/article_attachments/upsz_2012_4-6_08.pdf
• Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes (1993): Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Budapest.
A szabály tudata és erkölcsi ítéletek. (214–223.)
• Nagy József (2007): Kompetencia alapú kritériumorientált pedagógia. Mozaik Kiadó,
Szeged. 34-36.
• Nahalka István (2013): Konstruktivizmus és nevelés. Neveléstudomány: Oktatás
Kutatás Innováció: (4) 34-44.
• Ranschburg Jenő (1999): Az erkölcs alakulása és fejlődése. In: B. Lakatos Margit–
Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia. Szöveggyűjtemény óvodapedagógus
hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest. 204–211.
• Tóth Tibor – Bauer Lilla: Az erkölcs szerepe a nevelésben
http://real.mtak.hu/14132/1/Toth--Bauer_Az-erkolcs-szerepe-a-nevelesben.pdf
• Változatok az erkölcsi nevelésre. In: Szekszárdi Júlia (szerk., 2001): Nevelési
kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. OKI Kiadó – Dinasztia Tankönyvkiadó,
Budapest. 215-281.
• Vekerdy Tamás: Az értékszocializáció néhány kérdése. In: Vargáné Fónagy Erzsébet
(szerk., 2000): Neveléselméleti szöveggyűjtemény. ELTE TÓFK, Budapest. 249-259.
• Zrinszky László (2002): Neveléselmélet. Pedagógus Könyvek. Műszaki Könyvkiadó,
Budapest. 175–190.; 194 – 217.
15
12. Egészségmegőrzés az iskolában
- Az egészség értelmezése, az iskola mint a résztvevők testi-lelki egészségét veszélyeztető
„munkahely”.
- A pedagógusok testi-lelki egészsége mint a fejlesztő hatásrendszer alapja.
o Az egészséges, harmonikus személyiség jellemzői
o A stressz és a megküzdési mechanizmusok
- A harmonikus személyiségfejlődés - elaborációs lehetőségek gyermekkorban: játék, rajz,
mese
- A gyermek és a stressz.
- A tanulók testi-lelki egészségét veszélyeztető tényezők
- Elméleti és gyakorlati bevezetés a testi, lelki egészség megóvásának, megőrzésének
eljárásaiba.
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
• iskolai mentálhigiéné, a pedagógus kiégés tünetei, abszolút és relatív iskola ártalmak,
stressz, „fekete pedagógia” mint diszfunkcionális pedagógiai hatás; megküzdési
mechanizmusok; az önismeret és forrásai; elaboráció
Szakirodalom:
• Ajánlás osztályfőnöki órák tartalmára: A lelki egészség. In: Szekszárdi Júlia (2001, szerk.):
Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. OKI Kiadó-Dinasztia Tankönyvkiadó,
Budapest. 422–431.
• Bagdy Emőke – Telkes József (2003): Az iskola mint mentálhigiénés intézmény. In:
Neveléselméleti szöveggyűjtemény (Szerk.: Vargáné F. E.) ELTE TÓFK, Budapest. 181–
189.
• Hunyady Györgyné - M. Nádasi Mária - Serfőző Mónika (2006): „Fekete pedagógia”
Argumentum Kiadó, Budapest (Egy választott visszaemlékezés bemutatása)
• Krisztián Ágota (1997): A varázsló trükkjei. In: Bernáth László-Solymosi Katalin (szerk.):
Fejlődéslélektan olvasókönyv. Tertia Kiadó, Budapest. 219–236.
• Telkes József (1999): Pedagógusok mentálhigiénéje: az önsegítő – támogató csoport. In: B.
Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia. Szöveggyűjtemény
óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest. 366–376.
• Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen,. 13.
A tanulók közötti különbségek figyelembevétele c. fejezetből: 248–254. o. (Stressz és
tanulás) , 19. Hogyan lehetünk jó (jobb) tanárok? c. fejezet (354–360.)
• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV
16
13. Sokszínűség és együttnevelés
- Eltérő fejlődési ütem, egyéni fejlődési utak
- Kiemelt figyelmet igénylők köre
- Integráció, szegregáció, inklúzió fogalma, típusai
- Multi-és interkulturális nevelés
- Hátrányos helyzetű gyermekek iskolai nevelése, oktatása
- Differenciált tanulásszervezés
- Az együttnevelés előnyei és kihívásai, pszichológiai mechanizmusok az együttnevelésben
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
- integráció, inkluzív nevelés, szegregáció, multikulturális nevelés, interkulturális nevelés,
kisebbség, etnikum, migráció, hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet, sajátos
nevelési igény, egyéni fejlődési ütem, BTMN
- előítéletek, sztereotípiák, elfogadás
Szakirodalom:
- Csányi Yvonne – Perlusz Andrea (2001): Integrált nevelés – inkluzív iskola. In: Báthory
Zoltán – Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris Kiadó,
Budapest. 314-332.
- Kókayné Lányi Marietta (2007): Könyv az integrácóról. Sajátos nevelési igényű gyerekek
együttnevelése a Gyermekek Házában. Sulinova Közoktatás-Fejlesztési és Pedagógus-
Továbbképzési Kht., Budapest. 13-25.
- Nahalka István – Zempléni András (2014): Hogyan hat az iskola/osztály tanulóinak
heterogén/homogén összetétele a tanulók eredményességére. In Hatások és különbségek
Másodelemzések a hazai és nemzetközi tanulói képességmérések eredményei alapján.
Oktatási Hivatal, Budapest, 2014.
http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/tamop318/Hatasokeskulonbsegek_
Masodelemzes.pdf
- Puskás Aurél (2011, szerk.): Differenciálás, mint az egyéni különbségek természetes
elfogadásán alapuló adaptív tanulásszervezés egyik eszköze. TINTA Tanácsadó Kft.
http://szechenyitiszk.eu/dokumentumok/segedanyagok/diff.pdf - Rózsáné Cz. E. (2001): A magatartászavarokkal küzdő gyermekek integrált nevelése-
oktatása. In Csányi Y. (szerk.): A magatartászavarokkal küzdő gyermekek integrált
nevelése-oktatása. Útmutató szülőknek és szakértői bizottságoknak. (ELTE Bárczi Gusztáv
Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, 35-54.
- Torgyik Judit és Karlovitz János Tibor (2006): Multikulturális nevelés. http://mek.oszk.hu/04800/04802/04802.pdf
- Törvényi szabályozók:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV
17
14. A cselekvésközpontú pedagógia
- A reformpedagógia mint a XX. századon végighúzódó pedagógiai gondolkodási rendszer,
a nevelés és gyermekfelfogás változásai.
o A reformpedagógia mint nemzetközi pedagógiai mozgalom értelmezése.
o A reformpedagógiai koncepciók személyiségelméleti háttere.
- A reformpedagógiai gyökerekkel rendelkező- és a modern alternatív iskolák a magyar
iskolaügyben
- Két szabadon választott reformpedagógiai irányzat bemutatása és összehasonlítása
pszichológiai, pedagógiai szempontból
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
• tevékenységközpontú pedagógiák, konstruktívizmus; reformpedagógia, alternatív
iskola, a választott reformpedagógiai irányzatok jellegzetes fogalmai
Szakirodalom:
• Aggné Pirka Veronika – Mikonya György – Mészárosné Darvay Sarolta – Szarka Emese
(2014): Kora gyermekkori nevelés- és családtörténet, ELTE TÓK, Budapest. 121-134.
• Brezsnyánszky László (2004, szerk.): Iskola-alternatívák a huszadik században. Debreceni
Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója.
• Németh András – Skiera, E. (2000): Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest.
• Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. 6.
Kognitív tanuláselméletek c. fejezetből: 117–124. (Piaget, Bruner kognitív fejlődéselmélete
és az oktatás) 7. A tanulás humanisztikus megközelítése c. fejezet (124–137.)
• Winkler Márta (2012): Örömmel az iskolában. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit
Kft.
• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV
• Nemzeti alaptanterv - 110/2012. (VI. 4.) Kormány rendelet a Nemzeti alaptanterv
kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról.
http://www.budapestedu.hu/data/cms149320/MK_12_66_NAT.pdf
18
15. Az iskola mint szervezet
- Az iskola mint szervezet
- Iskolai klíma, szervezeti kultúra, demokratikus légkör
- Az iskola szervezeti tagolódása (tagozatok, osztályok);
o a szervezet működéséhez kapcsolódó funkciók és előírások: a pedagógusok jogai és
kötelességei;
o az osztályfőnök, osztálytanító szerepe a nevelésben
o a tanulók jogai és kötelességei;
o a szülők jogai és kötelességei
- Az iskola működését meghatározó, belső készítésű dokumentumok: Alapító okirat; SzMSz,
Pedagógiai program, Házirend
o Az iskolák működési sajátosságai az egységesség, a pluralizmus körülményei
között.
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
• egységesség, pluralizmus, szervezeti kultúra, Handy-modell, Quinn-modell, tagozat,
osztály, a köznevelési intézmények szervezeti sajátosságai, dokumentumai,
Szakirodalom:
• Hunyady Györgyné–M. Nádasi Mária (2000; 2004): Pedagógiai tervezés. Comenius Bt.
Pécs. I. fejezet 2.3. és 3.1. téma;
• Ollé János (2006): Az iskola mint szervezet. In.: A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése
6. kötet. (sorozatszerk,: M. Nádasi Mária) Bábosik István, Golnhofer Erzsébet, Hegedűs
Judit, Hunyady Györgyné, M. Nádasi Mária, Ollé János, Szivák Judit: Az iskolák belső
világa. (13-23.) http://mek.niif.hu/05400/05468/05468.pdf
• Serfőző Mónika (–, Somogyi Mónika) (2004): Az iskola mint szervezet. In: N. Kollár
Katalin – Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest. 451–
471.
• Szekszárdi Júlia (2004, szerk.): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Dinasztia
Kiadó, Budapest.
• Loránd Ferenc: Osztály – Közösség? Töprengések és aggodalmak. In: 145 - 153
• Schüttler Tamás – Szekszárdi Júlia: Az osztályfőnöki szerep története és lehetséges
alakváltozásai 5-19
• Fenyő D. György (2001): A közösségi nevelésről – a 21. század elején. 153-164
• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV