Ötéves gyerekek és a (bVn) változó

Mátyus Kinga

Szegedi TudományegyetemNyelvtudományi Doktori IskolaMagyar Nyelvészeti Alprogram

Az előadás tartalma

Elméleti háttér Hipotézisek Módszertan Eredmények Következtetések Módszertani tanulságok Összefoglalás

Elméleti háttér

Chambers (2003)„A nők többször használják a sztenderd változatot, mint az ugyanahhoz a társadalmi csoporthoz tartozó férfiak (162).”

MNSzV - Kontra (2003) Grammatikalitási ítéletes feladatokban a nők a férfiaknál nagyobb arányban választották a sztenderd változatot a (bVn) változó esetében.

Gyermeknyelvi variabilitás nemzetközi szakirodalma (Romaine (1984), Reid (1978), Eckert (2000) etc.)

Romaine (1984): Nemek közti nyelvi variabialitás bizonyos változók használatában hatéves gyerekeknél.

Hipotézisek

Olyan beszédhelyzetekben, ahol a beszédpartner sztenderdebb, mint az adatközlő, az ötéves lányok többször használják a sztenderd változatot, mint az ugyanennyi idős fiúk.

A szegedi adatközlők több sztenderd változatot használnak, mint a mindszentiek; s ez mind a lány, mind a fiú adatközlőkre igaz.

Módszertan Változó: (bVn) Adatközlők: 5 éves gyermekek (4;8 – 5;8), 10 lány

és 10 fiú, összesen 20 adatközlő Helyszín: Mindszent, Szeged Feladatok: képleírás Adatok gyűjtése és feldolgozása:

≈20-30 perces interjúk

Olympus WS-310M digitális diktafon (12 órányi felvétel)

Olympus AS 4000 átírókészlet (150 oldal gépelt szöveg)

SPSS

Eredmények 1

Adatközlő

Kor(év; hó)

(bVn) [bVn]

Sztenderd tokenek aránya

ML1 4;9 64 10 15,63%

ML2 5;3 67 44 65,67%

ML3 5;0 65 62 95,38%

ML4 4;8 75 43 57,33%

ML5 5;5 79 75 94,94%

ML teljes   350 234 66,86%

MF1 5;1 56 23 41,07%

MF2 4;11 85 5 5,88%

MF3 5;0 78 23 29.49%

MF4 5;3 76 2 2,63%

MF5 5;5 76 52 68,42%

MF teljes   371 105 28,30%

Adatközlő

Kor(év; hó)

(bVn) [bVn] Sztenderd tokenek aránya

SZL1 5;3 82 78 95,12%

SZL2 5;7 82 73 89,02%

SZL3 5;8 85 28 32,94%

SZL4 5;1 88 76 86,36%

SZL5 4;11 88 65 73,86%

SZL teljes   425 320 75,29%

SZF1 5;5 86 3 3,49%

SZF2 5;6 72 20 27,78%

SZF3 5;8 109 49 44,95%

SZF4 5;0 101 96 95,05%

SZF5 5;0 91 72 79,12%

SZF teljes   459 240 52,29%

Minden adatközlő (bVn): 1605 [bVn]: 899 56,01%

1. TÁBLÁZAT: Eredmények (az összes adatközlő)

Nemek szerinti megoszlás

Nem (bVn) [bVn] Sztenderd tokenek aránya

Lányok 775 554 71.48%

Fiúk 830 345 41.57%

2. TÁBLÁZAT: Nemek szerinti megoszlás

SPSS t-teszt: 5%-os szinten szignifikáns

Lakóhely szerinti megoszlás

Lakóhely (bVn) [bVn] Sztenderd tokenek aránya

Mindszent 721 339 47.02%

Szeged 884 560 63.35%

3. TÁBLÁZAT: Lakóhely szerinti megoszlás

SPSS t-teszt: nem szignifikáns

Eredmények 2

Kisebb audiomonitoros kontroll – több nem sztenderd változat.

A két változat akár ugyanabban a mondatban is szerepelhet.

Nincs összefüggés az adatközlő nyelvi megnyilatkozásai és általános szellemi fejlettsége között (vö. Réger 1990:14).

Következtetések

A magyarban is megfigyelhető nemek szerinti variabilitás a (bVn) változó használatában – már ötéves gyerekeknél.

A lakóhelynek itt nincs szignifikáns hatása a változó használatára. Nagy szórás mind a négy csoportnál

→ kommunikatív kompetenciájuk alakulófélben van

→ ilyen hatások érik őket Nagy eltérés a nemek között →← anya hatása (kiegyenlítődés) (vö.

Labov 1990). Lakóhelyek szerinti eltérés → anya hatása? A magasabb társadalmi osztályhoz tartozó anyák többet beszél(get)nek

gyermekeikkel, ill. választékosabb inputtal szolgálnak (vö. Hoff-Ginsberg 1944).

Következtetések (folytatás)

„Nemi paradoxon” (Labov 2001: 293)

„A nők a férfiaknál jobban alkalmazkodnak azokhoz a szociolingvisztikai normákhoz, amelyek nyíltan elő vannak írva, de kevésbé azokhoz, amelyek nincsenek előírva.” (ford. Kontra 2003: 194)

Eltérő minták követése (Romaine 1978)

A lányok a presztízzsel rendelkező változatot részesítik előnyben, míg a fiúk inkább azokat, amelyeknek kevesebb, vagy esetleg rejtett presztízsük van.

Módszertani tanulságok

Sok fölvétel – kevés adat. A terepmunkás sokat beszél – nagy odafigyelést igényel, hogy

nyelvhasználatát végig azonos szinten tartsa. Ez sokszor csak az átírásnál derül ki → előkutatás fontossága. Nagy figyelmet kell fordítani az adott életkornak megfelelő

sajátosságokra (+ környezet befolyásoló hatása) → előkutatás fontossága.

Ha meghatározott változókat akarunk vizsgálni, egészen specifikusan arra kell koncentrálni.

Összefoglalás

Olyan beszédhelyzetekben, ahol a beszédpartner sztenderdebb, mint az adatközlő, az ötéves lányok többször használják a sztenderd változatot, mint az ugyanennyi idős fiúk.

+ 5%-os szinten szignifikáns A szegedi adatközlők több sztenderd változatot

használnak, mint a mindszentiek; s ez mind a lány, mind a fiú adatközlőkre igaz.

+ tendencia

A kutatás további lehetséges irányai

Ugyanez a módszertan – több adatközlő

→ pontosabb eredmények Ugyanez a korcsoport – ugyanez a változó – több beszédhelyzet – több stílus

→ a változó stílusérzékenységének vizsgálata Ugyanez a korcsoport – ugyanez a változó – több óvoda

→ a változó részletesebb szociolingvisztikai leírása Ugyanez a korcsoport – más változók

→ más változóknál is kimutatható-e nemfüggőség, s ha igen, milyen mértékben

Más korcsoportok

→ a változó használatának változásai Felnőtt adatok gyűjtése hangfelvételek segítségével

→ összehasonlítható adatok

Irodalom

Chambers, Jack. (2003). Sociolinguistic Theory: Linguistic Variation and its Social Significance. Second Edition. Oxford: Blackwell.

Hoff-Ginsberg, E. (1994). Influences of mother and child on maternal talkativeness. Discourse Processes 18. 105-117.

Kontra, Miklós ed. (2003). Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Budapest: Osiris Kiadó.

Labov, William. (1990). The intersection of sex and social class in the course of linguistic change. Language Variation and Change 2: 205-54.

Labov, William. (2001). Principles of Linguistic Change. Volume 2: Social Factors. Oxford: Blackwell.

Réger, Zita. (1990). Utak a nyelvhez. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Reid, Euan. (1978). Social and stylistic variation in the speech of children: Some evidence from Edinburgh. In: Peter Trudgill (ed.) Sociolinguistic Patterns in British English. London: Edward Arnold, 158-71.

Romaine, Suzanne. (1978). Postvocalic /r/ in Scottish English: Sound change in progress? In: P. Trudgill (ed.) Sociolinguistic Patterns in British English. Baltimore: University Park Press. 144-57.

Romaine, Suzanne. (1984). The Language of Children and Adolescents: The Acquisition of Communicative Competence. Oxford: Basil Blackwell.

Köszönöm a figyelmet!

Mátyus Kingamatyus.kinga@gmail.com