Ötven éve történt Egyéves a Nyugdíjas Élet Magazin! · Szinte hihetetlen, hogy a magazin, amit a kezük-ben tartanak, éppen egy esztendeje indult útjára! A HILD – mintha

Horváth Ádámésés Csűrös KarolaCsűrös Karola

Egyéves aNyugdíjas Élet Magazin!

Ötven éve történt1956

A É L E T M Ó D M A G A Z I N J A

NYUGDÍJAS ÉLETSzínek és évek I I . É VFOLYAM 5. SZ ÁM • 20 06. SZEPTEMBER – OK TÓBER

INGYENES PÉLDÁNY

Szomszédok és ÉletképekSzomszédok és Életképek

NYUGDÍJAS ÉLET – A HILD ÉLETMÓDMAGAZINJAII/5., 2006. szeptember–októberKiadó: HILD1054 Budapest, Széchenyi u. 1 • www.hild.huFőszerkesztő: Gallov Andrea

Szerkesztők: Pataki Judit, Simándi JúliaFotók: Bleyer András, Burger Barna, Czank Szilvia, archívLapterv: Ab OvoGrafi kai tervezés: Layout Factory Grafi kai StúdióNyomdai munkálatok: Szikra Lapnyomda ZRt.

HU-ISSN 1787-4149

Rohan, szárnyal az idő! Szinte hihetetlen, hogy a magazin, amit a kezük-ben tartanak, éppen egy esztendeje indult útjára!

A HILD – mintha tegnap történt volna – még csak bontogatta, próbál-gatta „szárnyait”, amikor megálmodtuk az újságunkat. Sokat töprengtünk, hosszan vitatkoztunk is arról, mi legyen a tartalma, milyen a formája. Életmódmagazint szerettünk volna az Önök kezébe adni, nem hirdetési újságot. Azután azzal a dilemmával birkóztunk: mi legyen a címe? Szinte valamennyi kollégánk véleményét kikértük, meghánytuk-vetettük a külön-böző érveket egy-egy ötlet nyomán. Végül megszületett a Nyugdíjas Élet.

Igyekeztünk rendszeresen neves, népszerű művészeket megnyerni, akik-kel bensőséges interjúk készültek, majd ugyanők megtisztelték a Klubot, ahol Önök is találkozhattak velük. Arra törekedtünk, hogy következetesen érdekességekkel, hasznos, sokoldalú, egyben gyakorlatias információkkal lás-suk el kedves olvasóinkat. Folyamatosan ismertetjük például a rendőrség Bűnmegelőzési Osztályának tevékenységét, megszívlelendő tanácsait és bemutatjuk a Nyugdíjasok Budapesti Szövetségének munkáját is. Elindí-tottuk hűségkártya-programunkat, amelyhez már több száz cég kapcsoló-dott, hogy Önök különféle kedvezményekben részesülhessenek. Kiadványunk segítségével rendszeresen tájékozódhatnak programjainkról, s számról szám-ra olvashatnak beszámolókat egy-egy kiemelkedő eseményünkről.

Együtt készülhetünk az ünnepekre, süthetünk-főzhetünk, új recepteket próbálhatunk ki. Ha pedig szabadidejük adódik és kedvük is van hozzá, még szellemi tornára, okos kikapcsolódásra, keresztrejtvény-fejtésre is mód-juk van – a visszajelzések szerint sokak örömére és megelégedésére. És per-sze azt szerettük volna, hogy egyre szebb és egyre látványosabb legyen az újság, hogy Önöknek öröm legyen kézbevenni.

Kaffka Margit gyönyörű regényét, a Színek és éveket sokunk ismeri és kedveli – előző számunkban – alcímként, az oldalak alján – már fel-fedezhették az ismert címet. Arra gondoltunk, hogy a jövőben ez lehetne lapunk címe is, mert kifejezi szándékainkat: hogy az időskor éveit színes , érdekes tartalommal töltsük meg. Önöknek mi a véleményük? Kérem, írják meg! Mint eddig is, most is szívesen hallgatunk Önökre.

Mostani lapszámunkban születésnapot ünneplünk. Igyekeztünk meg-tudni, hogyan vélekednek azok az ügyfeleink, akik az elsők között kötöt-ték meg az Életjáradék-szerződést, hogyan változott az életük? S mivel a HILD Klub is egy éve indult, felidézünk egy-két jeles eseményt, s közös kirándulásainkra is emlékezünk. Remélem, a visszatekintés az Önök szá-mára is felelevenít néhány kellemes emléket. Aki már tagja a „HILD-csa-ládnak”, az tudja, hogy ez mit is jelent! Aki még nem, az – reményeink sze rint – magazinunkat lapozgatva kedvet kap a csatlakozáshoz.

Gallov Andrea

Születésnap

Ta r t a l o m

Az utolsó mohikán 2 – Horváth Ádám

4 Hogyan előzzük meg?

Fedőneve: Hosszú Mari 68 Kertész Ákos: A Nap utcai fi úk

NYUBUSZ-hírek 1011 Idősek Világnapja

Schäffer Erzsébet: 12Két biciklis

14 Jó kezekben vagyunk

Óvjuk szervezetünket 1617 Churchill kutya naplója

A hozzátartozói nyugdíj 18

19 Őszi menü

HILD Klub program 2022 HILD-hírek

Mire jó az internet? 2324 Keresztrejtvény

N Y U G D Í J A S É L E T2

P O R T R É

A televízió utolsó mohikánjaHORVÁTH ÁDÁM, A SZOMSZÉDOK ÉS AZ ÉLETKÉPEK ÍRÓ-RENDEZŐJE

Nálunk a tévét szidni népszo-kás. Különösen a közszolgá-

lati televíziót. Hogy nincs benne semmi. Hogy ami van benne, az rossz. És ez így volt már akkor is, amikor még nem is álmodtunk mű-holdas adásról, több tucat csator-ná ról, amikor még csak az egy Magyar Televízió létezett a maga szegényes lehetőségeivel. Pedig már az ősidőkben is voltak kivételek – népszerű tévéjátékok, sikeres szín-házi közvetítések, koncert- és ope-rafi lmek, és hát mindenekelőtt sorozatok. Például A Tenkes kapitá-nya , a nemrég eltávozott Zenthe Ferenc legendás Eke Mátéjának tör-ténete. És jóval később – pontosan húsz évvel ezelőtt – a Szomszédok. Amikor csütörtök esténként kiürül-tek az utcák, mert mindenki a gaz-dagréti kis lakóközösség hétköznap-jait akarta látni: Taki bácsit – már megint Zenthe… –, Lenke nénit (Komlós Juci), Vágási Ferit (Nem-csák Károly), Magenheim doktort (Kulka János), Etust (Csűrös Karola ), a Böhm bácsit alakító Máriássy Jó-

zsefet, valamint Fehér Annát, Ivan-csics Ilonát, Frajt Editet, Ábel Anita Julcsiját, Trokán Péter fess erdész-fi guráját…

Horváth Ádám 1930-ban szüle-tett, és a róla szóló életrajzok több-nyire ott folytatódnak, hogy „ta-nulmányait 1961 és 1965 között a Színház- és Filmművészeti Főisko la fi lm- és televíziórendezői szakán Máriássy Félix osztályában végezte ”. Hogy a két dátum közt mit élt át, min ment keresztül? Üldözött volt

a fasizmus alatt is, üldözött lett a fordulat éve után is. Élete számos al-kalommal veszélybe került. (Erről ő maga mesélt Mácsai Pálnak tavaly , a 75. születésnapjára készült meg-rendítő fi lmben.) 1958-tól, az ős-idők től kezdve a Magyar Televízió munkatársa, 1968-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, Balázs Béla- és Erkel-díjas, Érde-mes és Kiváló Művész, a Magyar Köztársasági Érdemrend Közép-keresztjének kitüntetettje.

„Mindenből kijutott neki… Minden felmenője híres ember volt,

amikor végigmondta családja történetét, akkor a magyar iroda-

lom és kultúra fényes hőseinek nevét mondta fel… Horváth – fo-

galmazzunk így – nagy magyar, és ritka rossz néven veszi, ha ez

valakinek nem evidens. Különös és legendás élettörténetével

egyenértékű saját televíziós munkássága…, a magaskultúra tö-

megmédiummá tételének élménye és lehetősége minden bi-

zonnyal életműve egyik legmaradandóbb teljesítménye… Élete

java része benne van a magyar televíziózás történetében.”

(Részletek György Péter kritikus, esztéta írásából)

3Színek és évek

P O R T R É

– Nem kelti idős ember benyomását … és felesége, Csűrös Karola sem idős hölgy. Mióta házasok?

– 1966 óta vagyunk házasok, 63 óta élünk együtt…

– Ugyanolyan intenzitással dolgoz-nak mindketten, mint korábban. Vagy ez csak kívülről látszik így?

– Karolánák kevesebb színházi sze repe van, de a forgatásokban, a szinkronban még mindig nyakig ben ne van, én pedig majdhogynem többet dolgozom most, mint mond-juk húsz évvel ezelőtt.

– Ír, forgat, tanít, közéleti funkciókat tölt be. Nem érzi, hogy lassítania kéne a tempón?

– Nem, én azt érzem, hogy ha a tempó lassul, akkor nyugtalan leszek .

– Egyszerre két sorozata is megy az MTV-ben: negyedszer ismétlik a Szom -szédokat, és harmadik éve fut az Élet-képek is. Nem zavarta annak idején a szakkritika folyamatosan „cikizése ”?

– Most nem cikiznek. Most meg vannak lepve, hogy a Szomszédok mi is volt, mit is jelentett annak idején . Amikor először ment, 1987–1999-ig, akkor nagyon is érdekelte a né-zőket a mindennapi aktualitás.

– Az egy rendszerváltó sorozat volt. Hiszen még a Kádár-érában kezdődött , és egy teljesen más társadalmi közegben fejeződött be.

– Hát igen, az alatt az időszak alatt nagyon sok minden történt. A stábbal minden évben egyszer összejövünk, mindannyian – és ebben benne vannak a világosítók , a maszkmesterek, a gyártás… Min-denkit meghívunk, nem is lehetne másként, a 312 epizód alatt össze-nőtt a csapat. Az Életképek egészen más, családi dráma, a magánélettel foglalkozik, abszolút aktualitás- és politikamentes, azt hiszem, most

erre van az embereknek szükségük . És egészen kiváló színészgárda állt fel; másutt a televízióban – és nem csak a magyarban! – nem látni tíz ekkora színészt együtt játszani… A nézők szeretik, a szakkritika pe-dig nem érdekel engem. Mert most mihez viszonyítanak? A hatvanas években megesett, hogy egyetlen esztendőben száz televíziós drámai mű, száz tévéjáték született. Most egy se. Én közel 3000 műsort ren-deztem pályám során, zenei közve-títésektől kezdve operákig, tévéjá-tékokat, drámákat – folyton cserél-gettem a műfajokat, nem maradtam benne egyikben sem, nehogy rutin-ból kezdjem csinálni. Az Életképe-ket rendezni szeretem – az írásával megkínlódom.

– Tudom, hogy Zenthe Ferenccel szo-ros barátság kötötte össze…

– Nagyon közeli kapcsolatban áll-tam Ferenccel, és tudtam már egy éve, hogy milyen súlyos beteg. Utol-jára tavaly áprilisban, a születésnap-ján találkoztunk a Madáchban, ahol egy kis ünnepséget rendeztünk ne-ki: rém elegánsan, hófehér hajjal és teljesen fi atalosan jelent meg, rá más-fél hónapra meg már tudtuk, hogy nagy a baj. Negyven éves barátság volt köztünk, nagyon sokat dolgoz-

tunk együtt, nyaralóhely-szomszé-dok is voltunk, az augusztus hóna-pot gyakorlatilag évről-évre együtt töltöttük. Ő rendkívül sokoldalú és nagyon nagy színész volt… elég ne héz tudomásul venni a hiányát. A Szomszédoknak már a forgatás alatt is sok halottja volt… Túl sok.

– És ezt hogy éli meg, Ádám?– Nagyon rosszul. Nagyon halál-

ellenes vagyok és nagyon életpár-ti… főként azoknak az elvesztése fáj, akikkel együtt dolgoztunk, együtt éltünk. Mondjuk Hofi Gézáé… ugyan úgy a legszűkebb baráti köré-hez tartoztam, legtöbbször én ren-deztem, nagyon közel álltunk egy-máshoz, még két héttel a halála előtt együtt vacsoráztunk, és egy-szer csak jött a hír, hogy már nincs .

– Tudja, mit vettem észre? Saját éle-tének tragikus fordulatairól teljesen tár-gyilagosan tud szólni, de most, amikor Zenthéről beszélt, most láttam igazán megrendülve…

– Az ember önmagán ne rendül-jön meg, hanem vegye tudomá sul, hogy az élet különböző bukta tók-kal vette körül. De amikor más nak az elvesztéséről vagy drámájáról van szó, akkor nekem nem kell szem ér-mesnek lenni. (Folyt. köv.)

SIMÁNDI JÚLIA

4 N Y U G D Í J A S É L E T

O R F K

HogyanHogyan előzzük meg... előzzük meg...

BETÖRÉS, RABLÁS, BESURRANÁSBETÖRÉS, RABLÁS, BESURRANÁS

…a betöréseket?

A betörések nagy részét a délelőtti órákban és éjszaka követik el. A vé-dekezés legmegfelelőbb módja a mechanikai (zárak, rácsok) és elekt-ronikus (riasztók) védelem együttes kialakítása. Az idős emberek idejük nagy részét otthon töltik, így őket ez a bűncselekmény leginkább ak-kor fenyegeti, ha hosszabb időre el-utaznak. Erre az időszakra célszerű az említett technikák mellett más módszerekkel is biztosítani a foko-zott védelmet.

A postaládákban felgyülemlett reklámújságok, szórólapok jelzés-ként szolgálnak a betörők számára , ezért tanácsos megkérni egy meg-bízható szomszédot, ismerőst, hogy naponta ürítse a postaládát.

Szintén ajánlott, ha rendszeres idő közönként – főként az esti órák-ban – egy ismerős elmegy a lakásba , szellőztet, felkapcsolja a villanyo-

kat, ezzel is jelezve, hogy a lakás nem üres. Ha van rá lehetőség, sze reltes-senek fel időzített kapcsolót, ami az előre beprogramozott időpontok-ban felkapcsolja a villanyt, bekap-csolja a televíziót, rádiót – azt a lát-szatot keltve, hogy a lakók ott hon tartózkodnak. Ha van üzenet rögzí-tő, ne mondják rá, hogy elutaznak .

…a besurranásos lopásokat?

A besurranásos lopásokat jellemző-en éjszaka követik el, de termé sze-tesen nappal is előfordulnak, el sősor-ban családi házaknál és földszinti lakásoknál. Célszerű rácsot felsze-rel ni a földszinti ablakokra, a bejá-rati ajtót pedig zárva tartani. Az értékeket ne hagyják elől, zárják el, lehetőleg lemez- vagy pénzkazet-ták ba! Ha rajtakapnak egy besur-ranó tolvajt, a helyzetet mérlegelve gondolják át, hogy szembeszáll-nak-e vele.

…a trükkös lopásokat?

A trükkös lopások elkövetési mód-szerére jellemző, hogy az elkövető valamilyen ürüggyel bekérezkedik a lakásba, elvonja a házigazda fi gyel-mét (pl. kér egy pohár vizet), illet-ve valamilyen módon megpróbálja eltávolítani a szobából, majd ösz-szeszedi az értékeket, és sietősen távozik a lakásból.

Az ál víz- és gázóra leolvasók a „mérőkészülékek leolvasásának”, a szerelők a „házban tapasztalt rend-ellenességek” elhárításának ürügyén jutnak be a lakásba, ahonnan a sér-tett fi gyelmének elterelésével kü-lön féle értékeket tulajdonítanak el. Az álügynökök különféle kedve-zőnek tűnő üzletek felajánlásával bírják rá az idős embereket a lakás-ba való bejutásra. Az álrendőrök módszerére jellemző, hogy a kiho-zott nyugdíj bemutatását kérik, arra hivatkozva, hogy a bankjegyek ha-

5Színek és évek

O R F K

misak, ezért azokat lefoglalják, és megígérik, hogy az ellenértéket később postán kiküldik.

Ne engedjen be senkit a lakásba – még akkor se, ha hivatalos szerv vagy vállalat képviselőjének mond ja magát –, akinek személyazonossá-gáról nem győződött meg hitelt ér-demlően! A kerületi kapitányság, vállalat, közműszolgáltató felhívá-sával ellenőrizze le, hogy valóban azokkal van-e dolga, akiknek mond-ják magukat! Amennyiben társas-házban lakik és valamilyen közmű -probléma van, arról a gondnoknak , közös képviselőnek mindenképpen tudnia kell.

Ha mégis megtörtént a lopás, az elkövető által használt tárgyakat ne dobják ki, ne mossák el, mert ezek nagy segítséget jelentenek a ké-sőbbi nyomozásban!

Fokozottan vigyázzanak, ha az utcán, aluljárókban kéregető sze-mélyeknek pénzt adnak!

…a csalásokat?

A csalások, sikkasztások elkövetői az emberek jó szándékát, tapaszta-latlanságát használják ki. Felkere-sik a lakásukon az idős embereket, és állítólag jó minőségű terméke-ket a bolti árnál jóval olcsóbban kínálnak megvételre. Valójában ezek az áruk silány minőségű, hamisított vagy lopott dolgok. Semmiképp sem szabad vásárolni ezektől az „ügy nököktől”, hiszen ez törvény-ellenes, illetve semmilyen számlát , garanciát nem kapnak!

A csalók különböző történeteket előadva próbálnak pénzt kiszedni az idős emberektől. Legtöbbször előnyös befektetést ajánlanak, ma-gas kamatot ígérve kérnek kölcsönt ,

illetve jótékony célokra gyűjtenek . Az ilyen bűncselekmények elkerü-lése érdekében csak biztos és ismert pénzintézetekre bízzák a pénzüket ! Képviselőiket csak előzetes időpont -egyeztetés alapján fogadják.

A csalók gyakran díjbeszedőnek , különböző alapítványok képvise-lőinek adják ki magukat. Ebben az esetben győződjenek meg arról, hogy az adott személynek joga van-e átvenni a pénzt! Minden eset-ben kell kapniuk valamilyen szám-lát vagy átvételi elismervényt. Ha ezek után sem bíznak benne, lehe-tőség van csekket kérni, amelyen rajta vannak a kérdéses intézmény adatai, és így az összeget ráérnek később befi zetni.

…a rablásokat?

A rablások nagy részét közterüle-ten , kisebb részben lakásokon kö-vetik el. Felhívjuk a fi gyelmet arra, hogy minden időszakban megfe-lelően zárják be a lakás ajtaját – ha elmennek otthonról, az ablakait is –, és ne nyissanak ajtót idegenek-nek! Minden esetben használják a ki tekintőt (kukucskálót) és a biz-tonsági láncot!

A közterületen elkövetett rablá-sok megelőzése érdekében sötétedés után lehetőleg kerüljék az elha gya-tott, néptelen helyeket.

Fokozottan fi gyeljenek, ha na-gyobb összeget vesznek fel bank-ban vagy valamelyik automatánál, hiszen sok esetben az elkövetők ki-fi gyelik, ki vesz fel pénzt, követik, majd megtámadják. Ezért a bank-ban minél előbb tegyék biztos hely-re a pénzt, anélkül, hogy mások fi gyelmét felkeltenék.

Csak annyi készpénzt hordjanak maguknál, amennyi feltétlenül szük-séges. Ha mégis megtámadják Önö-ket , őrizzék meg nyugalmukat, ne tegyenek félreérthető, hirtelen moz-dulatokat , és adják át azt, amit a rab-ló kér. Min den képpen célszerűbb menekülni, mint ellenállni. Ameny-nyiben ez nem si kerül, segítségké-réssel hívják fel ma gukra a fi gyelmet .

A rendőri tapasztalatok azt mu-tatják, hogy az idős személyeket gyakran a lakásuk közvetlen kör-nye zetében, az utcán, lépcsőházban , sőt, a lakásaik ajtajában támadják meg, ezért otthon se veszítsék el éber ségüket! Lakáskulcsaikat ne az ajtóban kezdjék el keresni, hanem készítsék elő, majd az ajtót azon-nal zárják be maguk után. Isme-retlen személlyel ne szálljanak be a liftbe, kihalt lépcsőházban ne köz-lekedjenek együtt gyanúsnak tűnő idegenekkel!


I N T E R J Ú

Október, 1956. Eltelt azóta öt-ven év. Akik átélték, azok

lelkében és emlékeiben máig kitö-rölhetetlenül benne élnek az azt kö vető bor zalmas hónapok. Él egy asszony ma Budapesten, a belváros-ban. Egy idős hölgy, akinek gyer-mekkorát elvette a második világ-háború, ifjú ságát pedig az 1956-os for radalom . Székely Dezsőné Se-bes tyén Máriát leginkább „csak” Hosszú Mariként ismerik. Tavasz-szal a nemzetközi Szent György Lovagrend tagjai közé vá lasztották. Kedvesen be invitál a lakásba . A kony-hában, a falakon körben kéz zel fes-tett tányérok sorakoznak.

– Ez még az Édesanyámé volt – mutat az egyikre, miközben a süte-ményeket porciózza ki a tányérokra .

Ámuldozva forgok körbe a pici helyiségben. Valóban gyönyörűek azok a különböző színű, virágmin-tás tányérok.

– Egy ideje gyűjtöm őket. Ami-kor külföldön járok, mindig hozok

haza egyet, hogy bővítsem a gyűj-teményt. A legutóbbi Egyiptomból való – mondja. – Tessék! Ezt hozd te! – és egy üveg ásványvizet nyom a ke zembe.

A szobába lépve aztán előkerül-nek a könyvek, a kitüntetések, fotók , dokumentumok, és szinte megele-venedik a történelem.

– A forradalom ideje alatt több Mária is volt a kilencedik kerületben a vöröskeresztes ápolók között, és hogy meg tudjanak minket külön-

böztetni, azt a nevet kaptam, hogy „Hosszú Mari”. Ez az ötvenhatos fedőnevem – kezdi mesélni a tör-ténetét. – Úgy is hívtak, hogy a „száguldó vöröskeresztes”, hiszen ahol lőttek, én mindenhol ott vol-tam. Egy alkalommal szaladtam a Körúton, belebotlottam egy sebe-sültbe és megpróbáltam lapos kú-szásban felhúzni a járdára. Közben úgy éreztem, mintha egy fadarab lett volna a hasam alatt. Gondoltam is, hogy milyen jó, klasszul tudok

így gurulni, könnyebben húzom a sebesültet. Egyszer csak rohantak oda hozzám a fi úk, leszedték rólam a beteget, majd kiabáltak, hogy ro-hanjak én is. Alig tettem meg né-hány lépést, amikor hátranézve lát-tam, hogyan robban fel a fadarab. Egy kézigránát volt…. Én biztosí-tottam ki a hasam alatt azzal, hogy gurigáztam rajta… Olyan is meg-történt, hogy észre sem vettem, hogy a karomba kaptam egy golyót . Mivel hiú lány voltam, nem akar-

Hosszú Mari… …‘56-os fedőnevem:

7Színek és évek

I N T E R J Ú

tam, hogy helye maradjon, ezért le-fagyasztottam a kezemet, belenyúl-tam a sebbe, csipesszel kivettem a golyót, a helyére rengeteg sebolajat öntöttem, összenyomtam, rátettem a nyomókötést, és kész!

Mutatja is a szemmel alig lát ha-tó nyomot, és már mesél is tovább .

– November ötödikén a Tompa utca 10. szám alatti óvóhelyre belőt-tek az oroszok. Ott egy gyereket nyomtak a kezembe, akinek az édes-apja a robbanáskor meghalt. Átvit-tem a kórházba a hat hónapos babát , aki ma már felnőtt asszony, és aki-vel később együtt is dolgoztam… és éveken át egyikünk se tudta, hogy ki a másik…

– Szinte hihetetlen, hogy annyi év után találkoztak…

– A Filmgyárban, a nyolcvanas években közel tíz évig dolgoztunk együtt. A férfi , aki annak idején a kezembe adta őt, ma a nemzetközi Szent György Lovagrend nagymes-tere. Karászi Kulin Jánosnak hívják . Sok évvel később János elkezdte kutatni azokat az embereket, akik a Tompa utcai csoport tagjai voltak. Amikor mindkettőnk számára ki-derült, hogy kik is vagyunk – vagy-is számára az, hogy én vittem át a kór házba, számomra pedig az, hogy ő volt az a csecsemő, egy csokor vi-rággal köszönte meg, hogy meg-men tettem az életét.

– Egy évig börtönben is volt. Mi volt a vád, miért ítélték el?

– Ötvenhat decemberében volt egy nőtüntetés, aminek én voltam a vezetője. Elmentünk az amerikai követségre, felolvastam a petíción-kat, amelyben azt kértük, hogy en-gedjék be az országba az ENSZ-delegációt. Másnapra, december ötö dikére tüntetést szerveztem, és

következő év februárjában tartóz-tattak le. A vád egészen pontosan ez volt: a népi demokratikus állam-rend megdöntésére irányuló moz-galomban való tevékeny részvétel bűntette.

– Fiatal lányként nehéz lehetett mindezt átélni…

– Nehéz volt bizony! Előtte meg szinte nem is volt gyerekkorom a második világháború miatt. Volt olyan, hogy még ki sem értem az Almássy térre játszani, már fordul-hattam is vissza, mert szóltak a szi-rénák. Utána az ötvenes évektől letartóztatásomig a belügyminisz-térium sportolója voltam: kerékpá-roztam. Sportolóként azért köny-nyebb volt az élet… Kilencvenkettő-ben rehabilitáltak, és rögtön nyug-állományba vettek. De szerettem volna dolgozni, és a rendőrséghez kerültem. Jelen pillanatban nyug-állományú alezredes vagyok. Az egy-kori sporttársaimmal a mai napig tartjuk a kapcsolatot. Minden hó-nap első csütörtökén együtt ebé-delünk. Azt hiszem, nagyon kevés olyan sportág van, mint a miénk. Szerencsére vannak még közössé-gek, ahol megbecsülik egy mást , sze-retetben, megértésben.

– Ma már elismerik az „ötvenha-tos” munkáját, hiszen számtalan ki-tüntetése van, ráadásul április óta a Szent György Lovagrend is a soraiban tudhatja.

– A Lovagrend nagymestere, Karászi Kulin János, akivel én an-nak idején együtt voltam a Tompa utcában, javasolta, hogy legyek a Lovagrend tagja. (Ráadásul a rend-őrség védőszentje is Szent György.) Tavaly ősszel beadtam a jelentkezé-semet, és idén április negyedikén Debrecenben lovaggá ütöttek.

– Hány tagja van a Lovagrendnek ?– Sokan vagyunk! Szám szerint

nem tudom megmondani, hiszen sok külföldön élő magyar szárma-zású ember is közénk tartozik. Ha-talmas elismerés, ha valakit a Szent György Lovagrend a tagjai közé fogad. Áprilisban velem együtt száz-ötven embert ért ez a megtisztelte-tés. Olyan embereket, akik tettek valamit az országért.

– Milyen időközönként van avatás ?– Ötévente.– Gyakran találkoznak egymással

a lovagok?– Persze! Vannak közös össze-

jövetelek, megemlékezések, ahol szok tunk találkozni. Most már hi-vatalosan is lovag vagyok, ponto-sabban lovagi dáma.

Hihetetlen időutazás volt ez a rövid idő, amit Hosszú Mari tár-saságában töltöttem. Tartalmas és tanulságos. Idén októberben lesz a forradalom ötvenedik évfordulója . Nagyon készül rá, szeretné, ha min-den „ötvenhatost” meghívnának, és méltó módon ünnepelnék meg ezt a kerek évfordulót. Meg ér de-melnék. Kívánom, hogy így le-gyen!

CZANK SZILVIA


1 9 5 6

A villamosok behálózzák a várost. Robognak. Megáll-nak. Lassan indulnak, elmennek egymás mellett, minden ablakon belátni, a legtöbb kocsi zsúfolt, a nyitott peronú régi típusokon lógnak az emberek, két óra elmúlt, vége a délelőttös műszaknak, sokan mennek haza, az utcán is sokan vannak, valahogy többen, mint szoktak, szinte tö-megek, a villamo sok jönnek-mennek, egymással szembe gurulnak, sárga acélóriások, azt hinnéd, összecsattan-nak, de nem, fi noman el húznak egymás mellett, az em-berek hangosak, fi atalok, csillog a szemük, valahol mesz-sze valamit ütemesen kiabálnak , „skandálnak”, nem ér-teni; a villamosról nemzeti színű zászlókat is látni, nem tudható, miért, hiszen nincs ünnep, vagy mégis?… a vezető lassan fordítja, húzza maga felé a kart, aztán gyorsít, az ütközőig húzza, majd visszalöki a kart a nul-

lára, a kézi légfékkel fékez, a kalauz megrántja a szíjat, szól a csöngő, a kocsi indul; a kalauzok között sok a nő: ez itt nagyhangú kövér asszony, mint a nagymama, mintha a gangon kiabálna, de mások szépek, fi atalok, ennek kedves sima pofi ja van, majdnem gyerek, tetszik neki az egyenruha, a felelős beosztás, a picike hatalom, ne álljunk meg ott a peronon, tessék, kérem, beljebb fáradni, a kocsi belseje még teljesen üres… ez meg itt keskenyszájú, száraz kóró, rosszkedvű, de a legtöbb fi atal, és szép és vonzó… az a szőke, a kék szeme kacéran villan egy srácra, ez meg itt barna , mediterrán típus, talán szerb vagy görög, de akár cigány is lehet… már el is tűnt, egy villanás volt, kár, jó lenne még elnézni…

Juli is kalauz, jól áll rajta az egyenruha, a sapka hetykén félrecsapva a fején, oldalán a táska, nagy fényes lyukasztó , a 13-sal jön a Határ úton végig, a sínek mellett van a salakos grund, a focipálya, Juli szól a vezetőnek (az is fi atal, húsz-huszonöt éves):

– Fecó, állj meg egy kicsit, szólok a srácoknak.– Itt nincs is megálló…– Forradalom van, nem?Ja, az más, ezt mindenki megérti, az utasok is, és a legnagyobb türelemmel várnak, míg Juli a srácokkal beszél.Juli indián szökelléssel ugrál oda a focizókhoz, még bájos bakfi slány, de már titokban vonzó nő is, leginkább suta

kölyök, de tud már titokzatosan mosolyogni is, akár a végzet asszonya…Totya verejtékezve fölpillant, meglátja a lányt, de nem veszi észre (a foci azért fontosabb, mint egy vacak nő…).– Sziasztok – Juli lihegve áll meg a pálya szélén, de ezek a csikó csődörök, növendék macsók nem akarják észre-

venni a „bigét”. Juli nincs megsértődve, mert ezek neki nem „férfi ak”, ezek „fi úk”, a haverjai, együtt nőttek föl bölcsődés koruktól kezdve, ismerik egymást, Totya végre megáll, ő is liheg.

– Na szia, végeztél?– Értetek jöttem!Totya (Tóth Laci) keze fejével megtörli verejtékező homlokát, és sikeresen szétmázolja a fekete port a képén, már

nemcsak kéményseprőnek látszik, de úgy néz ki, mint egy olajos autószerelő, aki most mászott elő a kocsi alól, Juli oda fut, fölágaskodik, szájon csókolják egymást, mert együtt járnak, mert mindenki tudja, hogy Juli a Totya csaja , de a csók most csak jelzés, olyan jel, akár a karikagyűrű.

– Állati balhé van a városban!– Milyen balhé? – néz rá Totya úgy, hogy eleve nem hiszi egy nő egyetlen szavát se.– Fölvonulás van, isten bizony, zászlókkal meg minden, gyertek ti is, nézzük meg!– Mi a túró van – kérdezi a Nagy Egér –, május elseje?– Először betiltották – hadar Juli –, aztán mégis engedélyezték…– Jó – Totya dekázik a labdával, már nem fi gyel oda, Gyuszkónak, Ágoston Gyuszinak passzolja, hirtelen folytató-

dik a játék, de néhányan még Julit kérdezik. – Hogy-hogy tüntetnek?– A lengyelek mellett…

Kertész ÁkosA Nap utcai fi úk

Színek és évek 9

1 9 5 6

– Mi a nyavalyának kell a lengyelek mellett tüntetni? – kérdezi a Vici logikusan.– Mit tudom én, azt nem mondták, csak hogy vonulnak a Bem apó szobrához. – Én május elsején se vonultam, vonuljanak a tisztviselők – vigyorog a Bogáncs –, akik féltik az íróasztalukat.– Én se – mondja Totya is –, én tróger vagyok és kocsikísérő, az én munkámat nem irigyli senki.– Az enyémet sem, ki irigyli a kalapácsot, olyan hülye nincs…– De tényleg, miért nem megyünk? – kérdezi Gábor –, focizni mindig lehet, de ilyen balhé nincs mindig. – Hát menj! – mondja nagyvonalúan Totya; ő a főnök.– Menjen a dumabajnok – kontráz a Nagy Egér is –, focizni úgyse tud. – Legalább elkísér valaki… – és Juli elindul Gáborral. Totya szúrósan néz utánuk, aztán elfordul, lehet, hogy féltékeny, de nem mutatja, különben is megnyúzza mind

a kettőt, ha…– Én azt nem értem – tűnődik a Kis Egér, akinek mindig is voltak fi lozofi kus hajlamai –, miért kíváncsiak a nők,

te tényleg, Gyuszkó, nem szúrtad ki, hogy minden csaj kíváncsi… Gyuszkó nem kíváncsi rá, hogy miért kíváncsiak a csajok, arra kíváncsi, ki rúgja a következő gólt, és reméli, hogy ő. Juli és Gábor gondtalanul visszaszökdécselnek a villamoshoz. Álljunk meg, mondja Gábor, kicsit le kell mosnom

a pofám, a Határ út sarkától alig tíz méterre áll egy falikút, Gábor leugrik, megmosakszik derékig, az ingéből, a dere-kára kötött pulcsijából jól kirázza a port, aztán félmeztelenül visszaugrik a peronra: Mehetünk!

Később öltözik föl, amikor megszáradt, tornacsukáján még mindig ott feketéllik a salak pora, hát nem egy ünnep-lő, de ők nem is körmenetre készülnek.

Izgatott a hangulat, már átlátni a budai oldalra, ahol a tömeg feketéllik, itt már mások is igazolják, amit Juli hallott , hangosan tárgyalják, hogy először betiltották a fölvonulást, de aztán engedélyezték, ezek a műegyetemisták, onnan indultak, de nemcsak azok, a villamos is tele van egyetemistákkal, jogászokkal, bölcsészekkel, ők is mennek a Bem térre, jönnek a melósok Angyalföldről, el a kezekkel Lengyelországtól, Juli és Gábor tanácstalanul néznek egy másra, mi a fene van a lengyelekkel, fogalmam sincs, mondja Juli, de valami kell, hogy legyen, már hazafelé is ezt hallottam .

Lengyelországban föllázadtak a munkások, ez jó, de miért? a szoros normák ellen, a ruszkik ellen, meg a kom-munisták ellen, a lengyelek mellett tüntetünk, szolidaritás, ruszkik haza, hallani innen is, onnan is, sokan kokárdát viselnek, mint március tizenötödikén, Juliék is bemen-nek a Röltexbe, de nincs már nemzetiszínű szalag, el-dugták, a dolgozók kikérik maguknak, jöjjenek, nézzék meg a raktárt, csak nem képzelik rólunk, mi is magya-rok vagyunk!

Gábor fölfedezi a vörös csillagot Juli kalauz sapkáján, előveszi a zsebkését, nagy nevetve levágják, a villa mos-ve ze tő, Fecó is követi a példát, ő is levágja, az utasok élje neznek. Nem kell ide kormány, a villamos tudja az útját, a nép tudja, hogy mit akar!

– Nem lesz ebből baj, emberek?– De hiszen engedélyezték!– Te, mi ez, mi van itt? – Forradalom.– Te, az nem lehet, az egy másik világ, negyvennyolc-

ban volt forradalom, meg a francia forradalom, meg a nagy októberi, meg a spanyol, „…Madrid határán álltunk a vártán, álltunk, ezerajkú egyszívű brigád…”, valahol Ázsiá-ban vagy Afrikában, „Ami go home!”, hogy lehet nálunk, Magyarországon, forradalom…?!

Márpedig ez tömeg, és énekelnek, és kiáltoznak, és nemzeti színű zászlók lobognak, és a fi atalok kivágják a zász-lóból a szovjet mintára készült címert, ez nem a mi címerünk, a miénk a Kossuth-címer, éljen Kossuth Lajos, éljen Bem apó, éljenek a lengyelek!

A tömeg áthatolhatatlan, leállnak a villamosok; Juliéké is megáll, nem lehet továbbmenni, Juli és Fecó megegyeznek , hogy leszállnak ők is, Fecó leveszi a kart, a légfék fogóját, és lehúzza az áramszedőt… Találkozzunk ötkor… jó, de hogy jövünk ide, ha minden villamos áll, és nem járnak a hajnali szolgálati kocsik?

– Akkor találkozzunk a remízben, és ott jelentkezünk szolgálatra.Ebben megegyeznek, és otthagyják ők is az üres villamost.És egyre több lyukas közepű nemzeti színű zászló lobog, ez a forradalom zászlaja, és Bem apó szobra az előremu-

tató ujjával elindul; sötét tömb a tömegek fölött, az emberek feje fölött, és mutatja az utat, biztos, hogy elindult a bronz lábaival; föllelkesítette a tömeg és most az élére állt…

(Részlet Kertész Ákos A Nap utcai fi úk című, szeptemberben megjelenő regényéből.)


N Y U B U S Z

Júliusban és augusztusban – az előző évekhez ha-sonlóan – ügyeleti rendszerben működött a

NYUBUSZ-iroda.Ez azt jelentette, hogy a társadalmi munkában dol-

gozó elnökségi tagjaink csak heti egy alkalommal jöt-tek be, de az iroda mindennap nyitva volt, és továbbra is készséggel rendelkezésre álltunk a hozzánk segítségért vagy felvilágosításért forduló nyugdíjas társainknak.

Augusztus 20-a után ismét mozgalmassá vált életünk .Elsősorban a szeptember végén esedékes „Idősek Világ-

napja” rendezvény szervezése a feladatunk, melyet ismét a Fővárosi Önkormányzat patronálásával bo nyolí tunk. A helyszín ezúttal a kőbányai Pataky téri Művelődési Ház, mivel itt kétszer annyi résztvevőt tudunk fogad-ni, mint az előző – városházi – helyszínen. A hagyo-mányokhoz híven egy kis ünnepi műsorral és büfével várjuk a vendégeket.

Az ünnepi megemlékezést Demszky Gábor főpol-gármester úr tartja, majd Barabás Tiborné elnökasszony köszöntő szavai után a klubok kiemelkedő munkát végző aktív tagjai elismerő okleveleket kapnak.

A műsorban neves művészek vesznek részt, többek között Mága Zoltán hegedűvirtuóz, a marokkói király „udvari hegedűse”.

Szeptember 4-én ismét nagyelnöki értekezletet tar-tunk – a Hild Csoport támogatását élvezve – a HILD- nagyteremben, a Széchenyi u. 1-ben. Itt beszámolunk az eddig végzett munkáról és a reánk váró feladatokról. Tájékoztatjuk elnökeinket az Idősügyi Tanácsban elhang-zottakról és a nyugdíjasokat illető aktuális döntésekről .

Terveink szerint szeptember 12-én a Fővárosi Ön-kormányzattal közösen Idősügyi Konferenciát rende-zünk a Városházán.

A nyár folyamán bizonyára már mindenki – akit illet – megkapta a tagdíjbefi zetése iránti kérésünket tar tal-mazó levelet. Pénztárunk hétfőtől szerdáig várja a befi -zetőket.

Reméljük, mindenkinek jól telt a nyara. Reméljük , hogy a betegek meggyógyultak – aki nem, annak job-bulást kívánunk.

Az újság következő, november elején megjelenő számában beszámolunk az újabb eseményekről.

BUDAI JULI

A NYUGDÍJASOK BUDAPESTISZERVEZETÉNEK HÍREI

Az osztrák DunakanyargyöngyszemeiKrems és Tulln városánakmeglátogatásaIdőpont: 2006. szeptember 5. Részvételi díj: 5.300 Ft

Burgenlandi barangolásKismarton (Eisenstadt)és Boldogasszony (Frauenkirche)városának meglátogatásaIdőpont: 2006. szeptember 26–29.Részvételi díj: 5.300 Ft

Idősek VilágnapjaSoproni városnézés borkóstolóvalFakultatív ebéd Balfon,a Kastély étterembenIdőpont: 2006. október 3.Részvételi díj: 5.300 Ft

A RÓZSADOMBI NYUGDÍJAS KLUBautóbuszos utazásokat szervez.

Az utazásokra jelentkezni Kárpáti Ottóné Zsuzsánál lehet a Margit körút 48. 1. emeletén,minden csütörtökön 9 és 12.30 óra között, vagy telefonon, a 06-20-921-6588-as számon.

UT

AZ

ÁS

11Színek és évek

N Y U B U S Z

Arról, hogyan kell búcsúzni az ifjúságtól

Az ifjúságtól jókedvűen kell búcsúzni. Tehát nem meghatottan és nem is érzelmesen, mint a gyöngék, nyaf-kák és tájékozatlanok cselekszik, akik lehorgasztott fővel, könnybe lábadt szemekkel bámulnak a távozó if-júság után, búcsút intenek és önsajnáló érzelmességtől remegő hangon nyögdécselik: „Vale, Ifjúság!... To-vatűnsz, boldog ifjúság.” Így nem szabad búcsúzni az ifjúkortól. Jókedvűen, teli tüdőből, harsogó nevetéssel kell búcsúzni az ifjúságtól, mint aki megbízhatatlan útitársától szabadul meg. Ezt kell mondani: „Tűnj csak el, Ifjúság. Szánalom nélkül nézem távozásod. Nem is volt olyan jó ifjúnak lenni. Zavar volt, köd, vágyako-zás, tájékozatlanság, hamis fogalmak, még sokkal hamisabb képzetek, vágy és félelem, hogy elmaradunk a nagy versenyben. S mikor karjaink között tartottunk valakit, mennyi félreértés! S a félelem, hogy elmu-lasztjuk a Másikat, aki igazibb! S a hírnév, melyre ifjan vágytunk, milyen más volt, mennyivel gyanúsabb és illanóbb, mikor aztán megérkezett! S a világi javak, mikor elérkeztek életünkbe, mily gyanúsan ragadtak az emberi irigység szutykától! Nem, az ifjúságtól sajnálkozás nélkül lehet búcsúzni. Lázállapot volt ez, meg-ható és gyöngéd önkívület. Most, mikor elmégy, Ifjúság, örömmel fordulok a másik táj felé. Most már én vagyok én, tetőtől talpig. Nem jó, nem bölcs, nem egészen igazságos: de már gyanítok valamit arról, mi az igazság. Vesém nem olyan jó már; de az értelmem élesebb. Csalódások nem érhetnek, legföllebb meglepe-tések.” Mondd így: „Hála Istennek, véget ért az ifjúság.”

Márai Sándor

Idősek VilágnapjaAz ENSZ 1991-ben nyilvánította október elsejét az Idősek Világnapjának. Ma Magyarország népességének több, mint 20 szá-zaléka betöltötte már 60. életévét, és a demográfi ai előrejelzések szerint huszonöt év múlva a hatvan éven felüliek aránya akár

30 százalék fölé is emelkedhet.


V E N D É G Ü N K V O L T

Istenem, a szeptemberi kertek Rimócon! A földre roskadt, elfáradt paradicsomszárak még tele piros para-dicsommal. Hamvas szilvák ülnek a fűben, a fák alatt. A megmaradt kontyos házak gyepes udvarán roska-

dó szőlőlugas, megkopott göcsörtös körtefák, diók, méltóságban. Az udvarok lejtőit úgy takarja a gyep, mint valami puha zöld rongyszőnyeg, a huplikat benőtte a porcfű és a cickafark. Vargánya púpozott kosarakban… hol keverik ezt a fűszeres, barna illatot! És feketéllik még a szeder a Hollókő felé kígyózó bicikliút mentén, a bokrokon. Lusták a gyűjtögetők…

Ebben a nógrádi zsákfaluban megnézik az emberek az idegent. S nemcsak megnézik, meg is kérdik.– Keres valakit? Segítsek…?Ott volt a segítség. A táj. A szelíd dombok karéjában a falu. A feketébe öltözött, ringó szoknyájú három öreg-

asszony. Kendőjük szigorú, szögletes keretbe foglalja arcukat. Néztek, köszöntek, rezzenetlen. Templomba mentek.

Itta a szemem a fekete asszonyokat, a súroló fényeket, a kertek fölött az avarszagú füsttel kevert délutáni párát …

És akkor megláttam a biciklit. Mint gyerekkoromban. Egy földes útról kanyarodott ki, negyvenes, bajuszos férfi tekerte ráérősen. Még kanyargott is, hogy az egyensúlyt tartsa.

A vázon asszony ült. Apróvirágos kék szoknya volt rajta, világos blúz, haját a feje búbján összefogta. Fejét hátradöntötte a férfi mellkasára, az néha ráhajolt, mondott valamit. Nevettek. A férfi most egyik kezét rá-rakja az asszony karjára, mutat valamerre, messze. A nő odakapja a fejét, bólint, megint nevetnek. Aztán ki-mennek a képből, az utca fordul, már nem látom a kanyaron túl őket.

Egyszer, valamikor régen a Ferencziek terén mentem át valakivel. Fiatal voltam. Nagyon szerettem társa-mat, a nálam jóval idősebb nőt, anyám lehetett volna. Néha az is volt. A szeretetem iránta állandóan viaskodott egy félénk tisztelettel, amit se ő, se én nem segítettünk átlépni.

Egymásba karoltunk, talán nevettünk is, amikor láttuk, hogy közös ismerősünk, egy pici, vékony tanár-nő – összehúzott vállal mindig aprókat lépett, így járt – bemegy a templomba. Nem ment lassan, de nem is sietett, volt valami nyugalom a mozgásában. Ha visszagondolok rá, ezzel a derűs nyugalommal nézett mindig az emberre – talán ezért sem tudom a kicsi matematika tanárnőt immár harminc éve elfelejteni. De azt a röpke pillanatot sem, ami velünk ott megesett.

Két biciklisSCHÄFFER ERZSÉBET:

13Színek és évek

V E N D É G Ü N K V O L T

Társam is észrevette őt, megállt, elkomolyodott. Elrévedt valamerre, ahogy szokta. Neki is megvolt a tör-té nete. Tizenhat évesen elhurcolták. Kék szeme volt és derekáig érő hullámos vastag szőke haja. Nem me-sélt soha arról, hogy hogyan élte túl a táborokat… Hallgatott, ahogy utána nézett a templomajtóban eltűnő tanárnőnek.

– Szegény – mondta aztán –, neki kell a kapaszkodó…Emlékszem, akkor bólogattam. Szegény, gyönge tanárnő… Mi, bezzeg, erősek vagyunk…Aztán éveken át nem tudtam szabadulni saját bólogatásomtól. S a szótól, gyönge… Mert a tanárnő lénye,

ahogy társnőmé is, sok mindent sugallt, éppen csak gyöngeséget nem. Találkoztam még egy biciklissel azon a szeptember eleji délutánon Rimócon. A vegyesbolt előtt mentünk át

az úton. Nézek be a kerítéseken, a kert, az utak széle, kint a járdák szegélye mind tele virággal. Legényfogó, magasra nyúlt petúniák, de az az egyszerű, illatos, fehér és halványrózsaszín fajta, amit, mint a törpeárvácskát meg a büdöskét, sokszor el se kell ültetni, kihajt magától. Kislány koromban óvatosan kihúztuk a virágokat a fészkükből, mint egy tölcsért, bekaptuk a szánkba és szívtuk, szívtuk az édes ízzel a mézes illatot.

És a nevét is szeretem, petúnia. A lugasok oldalában vékony szárukon csöndes lángolásban virítanak az őszirózsák, bordón, halványlilán, meggypirosan, fehéren – és mind-mind kócos.

Egy ilyen virágos kertből tolta ki az asszony a biciklijét. Nem ülhetett föl rá, úgy meg volt pakolva. Elöl, a kormány előtt egy elnyűtt vesszőkosár tele potyadék almával, az almák tetejében pár szem kemény szilva, a szilván vékony nejlonfóliával letakart, porcukorral bőven megszórt, fölvágott sütemény. A hátsó csomag-tartón ponyvába kötött jókora bála lucerna, gumipókkal fogatta szorosra.

Hová mehet? Unokákhoz… Testvérhez… Öreg szülőhöz…Tolta ki a megpakolt biciklit az asszony. Megtermett nő volt, jó hatvanas, bő szoknyában, kendőben. A ka-

puban fél vállal visszafordult, lábával megakasztotta, be ne csukódjon. Várt valakit. Akit várt, jött is. Hatal mas testű ember. Vagy inkább egy felnőtt gyerek, aki gyerek marad, ameddig él. Két karja oldalt csüngött, fejét előre hajtotta, úgy ment ki a kapun. Beállt a bicikli mögé az anyja nyomába, és követte, ahogy az asszony tolta a terhét, abban az ütemben. Nem maradt le, nem is sietett. Lépteit anyja lépteihez igazította, de hosszú-hosszú évek szokása volt már ez, nem szándék. Az asszony a messzire kanyargó utcán talán egyszer nézett hátra. Tudta, óriás gyereke nem hagyja el. Hová is lennének egymás nélkül…

Rimóc engem megmentett azon a délutánon. Hazafelé arra gondoltam, ha fohászkodnék, azt kérném, add nekem a gyöngék erejét, Istenem…


S Z Ü L E T É S N A P

– Az elsők között kötöttek szerző-dést a HILD-del.

– Igen. Én nem hezitálok, szere-tek belevágni a dolgokba, de ebbe azért nem mentünk bele anélkül, hogy ne néztünk volna körbe. A cég-gel újsághirdetésben találkoztunk, a kerületi újságban. Elkezdtünk gon dolkodni rajta, a jövőnk bizto-sítására, mivel gyakorlatilag ebben a lakásban nőttem föl, a párom is itt él 42 éve, s nehéz a gyökereket ki tépni, de nyugdíjasházba nem akar tunk menni, örökösünk pedig nincs. Amit hirdetett a HILD, olyan szép volt, hogy el sem akartuk hin-ni. Elkezdtünk érdeklődni: egy, a cégbíróságnál dolgozó szomszédot kérdeztem meg először a cég felől, majd a Berlinben élő unokahúgo-mat, hogy ismeri-e a Deutsche Ban-kot, a HILD fi nanszírozóját. Aztán elsétáltunk az ügyfélszolgálatra, ott mindenről részletes tájékoztatást ad tak, s a kapcsolattartó hölgy már másnap ki is jött, majd küldött egy

független ingatlanbecslőt, aki föl-mérte a lakást. A felértékelést még a szerződéskötés előtt megkaptuk írásban.

– Elfogadható összeget ajánlot tak a lakásért?

– Vitatkoztunk volna, ha nem ér-tünk vele egyet, de annyira korrekt volt, hogy elfogadtuk.

Utána kaptunk egy ajánlatot, ami ben le volt írva, hogy ha nem kérünk egyösszegű kifi zetést, illet-ve ha a lakás értékének 10, 15 vagy 20 százalékát kérjük, akkor meny-nyire jön ki az életjáradék. Egészen addig, amíg alá nem írtuk a szer-ződést, bármikor visszaléphettünk volna. Ez is nagyon korrekt volt. Mi úgy számoltuk ki, hogy ha any-nyi életjáradékot kapunk, amiből a rezsit ki tudjuk fi zetni, akkor az ne-künk jó. S attól számítva, hogy be-léptünk a cég kapuján, másfél hónap múlva megkötöttük a szerződést.

– Nem bánták meg? Most is ugyan-így belemennének?

– Igen. – Előfordulhatott volna, hogy mi-

után az üzletet nyélbeütötték, a cég már nem fordít Önökre olyan nagy fi gyel-met… Továbbra is korrekt a kapcsola-tuk a HILD-del?

– Javult! Ahogy fejlődik maga a cég, úgy kínálnak egyre több segít-séget, szolgáltatást az ügyfeleknek kezdve a szórakozástól egészen a be tegápolásig. Ez egy nagy lakás, nem bírom már takarítani egyedül , s megbízható takarítónőt találni is ők segítettek.

– Ez akkor nem csupán üzleti vi-szony…

– Ez egy nagyon mély és nagyon pozitív emberi kapcsolat. Nem hagy-ják magára az embert, odafi gyel-nek rá. Még ha nincs is különö sebb apropó, akkor is két-három heten-te rám csörögnek, érdeklődnek.

– Mennyiben változott az életük, amióta megkötötték a szerződést?

– Azóta sokkal nagyobb bizton-ságban érezzük magunkat. Tudja, mi-

JÓ KEZEKBEN VAGYUNK

A HILD-del az elsők között szerződött nyugdíjas Blum-házaspár

gondozott környezetben él Budapesten. A negyedik emeleti gang

olyan, mint egy kis kert: aprócska tiszafa növekszik a bejáratnál,

petúniatenger lepi a teraszt, Laci bácsi szerszámai pedig házilag

készített falitartón sorakoznak katonásan. Ugyanez a rend és tisz-

taság jellemzi a lakást is. Vendéglátóim sosem unatkoznak: Zsuzsa

néni internetezik és hűtőmágnest gyűjt, már 445 darabbal büszkél-

kedhet. Laci bácsi fúr-farag, és ő foglalkozik a növényekkel. A nap-

fényes nappaliban beszélgetünk, Laci bácsi gégeműtétje miatt a

68 éves Zsuzsa néni viszi a szót.

S Z Ü L E T É S N A P

Ü G Y F E L E I N K M O N D T Á K

„Egyedül maradtam. Megijedtem: mi lesz a lakásommal, amit olyan nagyon szeretek ? Ami annyi emléket őriz? Így találkoztam a HILD-del. Még csak azt sem mondha tom, hogy túl sokáig rágódtam volna a döntés előtt. Azóta anyagilag sokkal nyugodtab ban élek. Minden reggel szertartásszerűen meg-iszom a kávé mat és meg fejtek egy-két keresztrejtvényt. Ma már nem kell azon izgulnom közben, hogy vajon miből fi ze tem ki a számláimat. Életem egyik legjobb döntése volt a szerződés.” (Kati néni)

„Most sokkal nyugodtabban élek. Megvalósítottam azokat a dolgokat, amikre a szerződés nélkül esélyem sem lett volna. Elsősorban a lakásfelújításra gon-dolok . A nagyszobában ablakot cseréltem például, de új parkettát, csempéket is vettem.” (Magdi)

lyen sokat szá mít ez az érzés? Mi sok mindent átéltünk. Mindketten ha-mar mentünk nyugdíjba a férjem balesete miatt, és bizony voltak olyan időszakok, hogy egyik nyugdíjtól éltünk a másikig, de azért olyan nem volt soha életünkben, hogy bárme-lyik számlával elmaradtunk volna. Nagyon sokat számít, hogy mosta rezsire nincsen semmi gondunk , mert az kitelik az életjáradékból,a nyugdíjt pedig teljes egészében a min dennapi életre és a kedvtelése-inkre fordíthatjuk. Korábban volt olyan év, amikor kétszáz tő mus kát-link volt, s minden évben frisset vet-tünk. Aztán egyre drágább lett, és volt időszak, amikor nem is nagyon volt a gangon virág. Most megint van…

– Azért az ember hajlamos gyana-kodni, hogy esetleg visszaélnek a bi-

zalmával… Mi lehet a trükk ebben az egészben?

– Nincs semmi trükk benne. Ez az, ami érdekes. Semmi rossz nin-csen benne, csak jó. Mi csak jót tapasztaltunk.

– Nem furcsa érzés, hogy gyakorla-tilag már a más tulajdonában élnek?

– Nem, még csak eszünkbe sem jut soha, hogy ez már nem a mi la-kásunk.

– Akkor úgy érzik, hogy jó kezek-ben vannak?

– Teljes mértékben.

OLÁH TÜNDE

1054 Budapest, Széchenyi u. 1.

Okosan döntöttem,

mert a HILD Örökjáradékot választottam!

A HILD ingatlan alapú életjáradék programot kínál nyugdíjasoknak, mely az alábbi előnyöket nyújtja:

szerződéskötést követően Ön megkaphatja a lakás piaci értékének akár a 20%-át egyösszegben,garantált, folyamatos és infációkövető havi járadékot utalunk át,

fizetjük a közösköltséget és a lakás biztosítását,

díjmentesen elvégeztetjük a lakás állagmegőrzéséhez kapcsolódó javítási munkálatokat.

A programban 65. életévüket betöltött, budapesti vagy Pest megyei ingatlan-nal rendelkező nyugdíjasok vehetnek részt.

A HILD életjáradék szerződéseket 100%-ban a Deutsche Bank (AG) finanszírozza.

Újdonság!Szerződött partnerei részére a HILD segít az ingatlannalkapcsolatos teendőkön túl a

házi segítségnyújtásban, gondozás-ban és ápolási igényeik

megoldásában! HILD Örökjáradék ProgramCím: 1054 Széchenyi u.1. Telefon: 887 56 00

Hí v

j a m o s t !

887 56 00

a szerződéskötést követően Ön megkaphatja a lakás piaci értéké-nek akár 20%-át egy összegben,garantált, folyamatos és inflációkövető havi járadékot utalunk át,

fizetjük a közös költséget és a lakás biztosítását,

díjmentesen elvégeztetjük a lakás állagmegőrzéséhez kapcsolódó javítási munkálatokat.

887-5600887-5600

887-56001054 Budapest, Széchenyi u. 1.

A nyár utolsó sugarai si mogatják a fák lombjait. Aho gyan ők

vetkőzik le koronáju kat, úgy lesz szervezetünk is egy re véd tele nebb az ilyenkor újabb ost romot indító kórokozókkal szem ben.

Mindenekelőtt jó tudni, hogy a téli időszakra jellemző felsőlégúti megbetegedések sokfélék lehetnek , a náthától az infl uenzán át egészen a tüdőgyulladásig. Ezek közül még-is leginkább az infl uenza az, amely ellen lehet és kell védekeznünk. Sze-rencsére a tudomány egy re több fegy vert ad az orvosok ke zébe, hogy megelőzhető legyen a betegség, illet-ve annak mellékhatásai. Egy le-gyen gült szervezetű ember számá-ra a mellékhatások azok, amelyek akár végzetes bajt is okozhatnak. Az Egye sült Államokban például az infl uenza szövődményei képezik a hatodik leggyakoribb halálokot.

Az infl uenza elleni védekezés egyet len hatásos módja a

megelőző védőoltás

beadása. Ellentétben azzal , amit a tévéreklámok sulykolnak, a csoda-sze rek nem segítenek . Az egyetlen dolog, amit ezekkel el lehet érni,

az, hogy bizonyos tünetek enyhül-nek – amikor a beteg ség már kifej-lődött. Ezzel szemben a védőoltás magát a betegséget, an nak kiala-kulását előzi meg, s ezzel egyúttal kiküszöböli a súlyos mellékhatások lehetőségét is. Az oltástmár szep temberben érdemes

beadatni. Az oltás he lyén előfor-dulhat átmeneti nyomás érzé keny-ség, de ez hamar elmúlik , ha bo-rogatjuk. Nem szabad beoltani azo kat, akik éppen betegek, va-lamint azokat sem, aki allergiásak a tojásra. Egy egészséges ember a teljes védettséget 14 nap után éri el, és ez a védettség jó esetben akár 12 hónapig, de legalább 6 hóna-pon keresztül fennmarad.

Orvosunk esetleg javasolhatja, hogy egy füst alatt ne csak az inf-luenza elleni, hanem más, szintén felsőlégúti megbetegedések elleni védőoltást is adassunk be. Valóban létezik olyan oltóanyag, amely egy-szerre 23 fajta veszé lyes baktérium ellen óvja szerveze tünket. Ez főleg az idősek körében népszerű, bár nem ingyenes, mint az infl uen za-megelőző védőoltás.

Ha mégis kialakul a meg be te ge-dés , mert nem kaptunk védőoltást, akkor is segíthet a tünetek enyhíté-sében néhány hasznos háziszer. A kez-deti szakaszban a forró gyömbér-, fahéj-, vagy cayenne-i bors-tea ivása jó hatást gyakorol a vérkeringésre: élénkíti azt, ezzel melegíti a szer-vezetet.

Ha ágynak estünk,

párologtassunk hálószobánkban illó olajokat. A citrom illóolaja pél-dául fertőtle níti a szoba levegőjét, az eukaliptusz és a borsmenta pedig könnyíti a légzést, de a legjobb meg-oldás, ha hasz náljuk a rendelke zé-sünkre álló védőpajzsot: a megelő-ző oltást.

DOPITA TÜNDE


T A N Á C S A D Á S

„Tudtam, hogy ősz lesz s majd fűteni kell,De nem hittem, hogy itt van, ily közel,Hogy szemembe néz s fülembe morog…”

( József Attila)

Óvjuk szervezetünket!VÉDŐPA JZS A VÍRUSOK TÁMADÁSA ELLEN

17Színek és évek


Egy pár szó rólam

Először is szeretnék bemutatkozni . A nevem Churchill (hogy miért pont ez, arról majd később mesé-lek). Hétéves magyar vizsla vagyok . Ja, és persze fi ú, de ez majd úgyis kiderül. Azt mondják, elég jó hap-sinak számítok, de erről is majd később.

A születésem körülményeire nem mondom, hogy tisztán emlék-szem. Sőt, kimondottam hiányosak ezzel kapcsolatban az ismereteim, de ez most nem is lényeges. Négy hónapos koromig a papámmal és a pótmamámmal éltem. A pótmama egy rotweiler volt, ő tanított meg felemelt lábbal pisilni. A testvér-kéim hamar új családhoz kerültek, kapkodtak értük, teljesen odavolt mindenki, hogy milyen gyönyö-rűek és kedvesek. Sajnos, abban az időben én sokat betegeskedtem, mert állítólag mindent összezabál-tam – szerintem ez nem így van, mert csak olyakat ettem, ami fi nom volt és amihez kedvem támadt. Annyit jártunk a helyi doktor bá-csihoz, hogy a gazdáim elneveztek Dokinak. Nagyon vicces, mond-ha tom. Mintha nem ők adták vol-na a számba azt a sok fi nomságot. Végülis én honnan tudtam volna, hogy nem tesz jót a gyomromnak? Szóval mire négy hónapos lettem, már csak én maradtam nekik. Hát az isteni volt! Velük ettem, velük aludtam, hevertem a rekamién egész nap, még a tévét is bámulhattam! (Bár nem értem, hogy mi élvezet

van abban a villogó, üvöltöző do-bozban.) De aztán kezdett un csi lenni a dolog. Meg az az igaz ság, hogy egy kicsit – hm – meghíz-tam. Szerettem volna már valami mást is csinálni, például kutyaha-verokkal ismerkedni, meg ilyesmi . Úgyhogy gazdáim nekiláttak, hogy nekem, mint az „Utolsónak”, új gazdit keressenek. Leültünk, meg-beszéltük a dolgot, én meg nem kis izgalommal várni kezdtem, hogy mi lesz. Láttam rajtuk, hogy kicsit félnek, hogy kinek kellek majd ek-kora pocakkal és ilyen kezelhetet-lennek tűnő hasmenéses előélettel . De egyszer csak megérkeztek jelen-legi gazdáim: lerítt róluk, hogy ki-csit buggyantak, de az is látszott, hogy ők már reggel úgy keltek fel,

hogy engem akarnak. Pár perc elég volt, hogy felélesszük egymásban a ragaszkodást, így egymáséi lettünk , és örömmel mondhatom: mindkét fél jó üzletet csinált.

Most, hogy betöltöttem a he te-dik életévemet, és már az ajkam kör-nyéke is őszül kissé, úgy döntöttem , segítek ifjú barátaimnak el igazodni az élet útvesztőiben. Rög tön itt van egy új ismerősöm, aki saját beval-lása szerint öt hónapos. A Ligetben futottam vele össze, sze génynek most éppen nincs otthona , és új családot keres magának. Szerencsére van már érdeklődő, ezért engem kérdezett meg, mit csináljon annak érdekében , hogy bizto san befogadják. Neki szól naplóm következő része. (Folyt. köv.)

DR. HALMAY DÓRA ÁLLATORVOS

CHURCHILL TITKOS NAPLÓJA– történetek egy vizsla életéből

A tavaszi nagytakarítás közben különös dolog akadt a kezembe.

Az ágyam mögött, gondosan elrejtve, megtaláltam kutyám Titkos Nap-

lóját. Galád módon, leküzdhetetlen kíváncsiságtól vezérelve beval-

lom, beleolvastam: közös életünk minden fontosabb eseményét le-

jegyezte benne. Utólagos beleegyezéssel most közkinccsé teszem ,

mert – ahogy ő mondta – nem árt, ha más kutyák is okulnak belőle .



Az özvegység jelenthet nagy-fokú szociális bizonytalan-

ságot, és jelenthet hatalmas ma-gányt, magára maradottságot, bor-zasztó nagy kiszolgáltatottságot. Ugyan a helyzetet mindenki más-képp éli át, más tapasztalatai van-nak, de azt gondolom, hogy jelen témáról – mégha csak a jogi sze-mezgetés szintjén is, de – érdemes szót ejteni. Mi több, erről rend-szeresen beszélni kellene – és nem csak beszélni, hanem egy ilyen vá-ratlan helyzetre való felkészülés ér-dekében tenni is kell, felvilágosí-tást is kell adni.

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kap-hat a társadalombiztosítási nyug-ellátásról szóló törvényben megha-tározott feltételek teljesülése esetén . Így özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa, elvált, különélő házastársa vagy élettársa a nyug-díj hoz szükséges időt megszerezte , vagy nyugdíjasként halt meg. A jo-gosultsági feltételek – időtartamra , valamint mértékre való – tekinteté -

ben megkülönböztetünk ideiglenes és állandó özvegyi nyugdíjat.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastársnak folyósítható legalább egy évig. Aki az elhunyt jogán ár-vaellátásra is jogosult, az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig; fogyatékos vagy beteg gyermek ese-tén pedig a gyermek harmadik élet-éve betöltéséig kaphatja ezt az ellá-tást. Az elvált, illetve házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő házastárs ideiglenes özvegyi nyug-díjra csak akkor jogosult, ha házas-társától tartásdíjat kapott, vagy ré-szére azt bíróság megállapította. Az élettárs pedig csak abban az esetben jogosult ideiglenes özvegyi nyug-díjra, ha élettársával annak haláláig – minimum egy évig – megszakí-tás nélkül együtt élt, és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege annak a nyugdíjnak az öt-ven százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vol -na. Ha azonban nem nyugdíjas ként halt meg, nyugdíját úgy kell meg-állapítani, hogy ha a korhatárt be-

töltötte, az öregségi nyugdíjának , ha nem, akkor a rok kantsági nyug-díjának összegét kell alapul venni.

Az özvegyi nyugdíj az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését kö-vetően annak folyósítható, aki há-zastársa halálakor a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöl-tötte, vagy rokkant, vagy házastár-sa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gon-doskodik.

Az, akinek házastársa a házasság-kötés időpontjában öregségi nyug-díjra jogosító korhatárát betöltötte , özvegyi nyugdíjra akkor jogosult, ha a házasságból – a korábbi együtt-élésből – gyermek származott, vagy ha a házasságkötéstől számítva öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek. Elvált házastárs után özvegyi nyugdíjat akkor lehet megállapíta-ni, ha a feltételek – korbetöltés, rok-kantság, vagy két árvaellátásra jogo-sult gyermekről való gondoskodás – valamelyike a különéléstől szá-mított tíz éven belül bekövetkezik, vagy ha az özvegy tartásdíjban ré-szesült. (Folyt. köv.)

DR. MOLNÁR BEÁTA JOGÁSZ

A hozzátartozói nyugdíj

19Színek és évek

J Ó É T V Á G Y A T !

BURGONYAKRÉMLEVES HÚSGOMBÓCOKKALHozzávalók: 0,5 kg burgonya, 1 pohár tejföl, 30 dkg darált sertéshús, 1 tojás, 1 fej vöröshagyma, olaj, bazsalikom, oregano, pirospaprika, só, bors, lisztA vöröshagymát apróra vágva kevés olajon megpirítjuk. A meghámozott, felvagdalt krumplit a hagymára tesz-szük, vízzel bőven felöntjük, sóval, pici pirospaprikával ízesítjük és puhára főzzük. Közben a darált húst össze-keverjük a tojással; borssal, sóval, pirospaprikával, oreganóval és bazsalikommal ízesítjük. A megfőtt krumplit összepasszírozzuk (turmixgépben is lehet), és tejföllel behabarjuk, majd újraforraljuk. A húsból kicsi gombóco-kat formálunk, és a forrásban lévő krumplilevesbe rakva megfőzzük.

Most már jöhetnek a tartalmasabb étkek! Szervezetünknek ilyenkor, kora ősszel arra van szüksége, hogy tartalékokat gyűjtsön, hogy felerősítse magát tápanyagokkal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal . Legolcsóbb természetes forrása ezeknek a kin-cseknek a burgonya, ezért őszi menünk alapja a megunhatatlan krumpli. Pihen te-tőül pedig válogathatunk az ilyenkor gazdag gyümölcskínálatból.

Őszi fogások gazdagon

1

GALLOV ANDREA RECEPTJEI

MÁJPUFFANCSHozzávalók: 20 dkg darált (vagy kapart) sertésmáj, 3 tojás, 3 szem közepes nagyságú burgonya lereszelve, 1 kis csokor petrezselyem, só, bors, 1 evőkanál zsemlemorzsa; a sütéshez: olajA hozzávalókat összekeverjük. A masszából forró olajba mártott kanállal halmokat veszünk és forró olaj-ban kisütjük. Köretnek adjunk hozzá tejben-vajban sült krumplit.

TEJBEN-VAJBAN SÜLT KRUMPLIHozzávalók: 1 kg krumpli, 2 gerezd fokhagyma, 4 dkg vaj, 2 dl tej, 1 dl tejföl, só, bors, kakukkfű, petrezselyemEgy tepsit vagy jénait kibélelünk sütőpapírral (Ha nem béleljük ki a tepsit és jó pirosan szeretjük a krumplit, akkor lesz mit mosogatni, mert a tejes keverék masszívan rá tud égni a jénai vagy a tepsi falára. Bélelésre nem jó az alufólia, mert szakad és könnyen a köret részévé válhat, ha nem fi gyelünk). A krumplit meghámoz zuk, nyersen vékony karikákra vágjuk és belerakjuk a tepsibe. A vajat felolvasztjuk egy csészében, elkeverjük a tej-jel, tejföllel, fűszerezzük és ráöntjük a krumplira. Alufóliával szorosan lezárjuk a tepsit és 30 percig sütjük kb. 180 C fokon. Ezután levesszük a fóliát és így sütjük tovább még kb. 30 percig, hogy a maradék folyadék el-párologjon és megpiruljon a krumpli teteje.

GYÜMÖLCSÖS KEVERTHozzávalók a tésztához: 4 dl joghurt vagy kefi r, 20 dkg cukor, 4 pohár liszt, 2 dl olaj, 1 csomag sütőpor, 1 csomag vaníliás cukor, 4 egész tojás; a tetejére: bármilyen lédús gyümölcs (szilva, barack, őszibarack stb.) ízlés szerintKizsírozott-belisztezett tepsibe rakjuk a jól összekevert tésztát és a lecsurgatott gyümölccsel gazdagon megszórjuk a tetejét. Előmelegített sütőben közepes lángon sütjük, amíg a tészta összeáll.

2

3

4

Egyéves a HILD Klub!

Szeptember 1., péntek 15:00

Opera- és operettkavalkád. Fellépő művészek: Szalai Csilla , Kovács Ágnes, Pető József operaénekesek és Hegedűs Valér zongoraművész

Szeptember 4., hétfő 15:00

Madarász Imre irodalomtörténész „Legendák ébredése” című kötetének bemutatója. A beszélgetést vezeti: Feny-ves Mária Annunziata

Szeptember 5., kedd 15:00

dr. Fejes Zsolt és Erdélyi Lilla beszélgetése az időskori mozgásszervi betegségekről és ezek természetes terápiá-járól (gyógytorna, gyógymasszázs)

Szeptember 6., szerda 15:00

Rembrandt és köre. Előadó: Ludmann Mihály művészet-történész

Szeptember 7., csütörtök 15:00

Illó olajok alkalmazása – természetgyógyászati előadás. Előadó: Heronyányi Zsuzsa aroma terapeuta


Opera- és operettslágerek. Fellépő művészek: Pánti Anna operaénekesnő és vendégei


Mária-napi köszöntő dalban, versben és zenében. A műsort vezeti: Fenyves Mária Annunziata


Vendégváró Klub – Beszélgetés Poór Péter előadómű-vésszel.


Világjáró Klub – A varázslatos Dél-Afrika. Fejér Mari ké-pes beszámolója


Celladam, a gyógyító tigris (A rákos elváltozások kezelése). Elő adó: Kovács Ádám, a Celladam feltalálója


„Száz szerelmes sóhaj”. Szép ség és költészet, szépség és zene. A műsort vezeti Fenyves Mária Annunziata


Diabétesz – cukorbetegség. Előadó: Katonáné dr. Csécsei Gyöngyi orvos-természetgyógyász


Donizetti: Don Pasquale – vígopera-keresztmetszet. Elő-adók: Pető József és művésztársai


Hová repülsz, fecskemadár? Fellépők: Kerekes Katalin elő-adó művésznő és vendégei (sanzon, nóta, örökzöld dal-lamok)


A vizek játéka a művészetben. Közreműködik: Czenke Csaba hegedűművész, Hegedűs Valér zongoraművész és Pető József opera énekes. A műsort vezeti: Fenyves Mária Annunziata


Vendégváró Klub – beszélgetés Fellegi Ádám karmesterrel .


Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc. Előadó : Tóth József


HILD-egészségnap! Az egészséges táplálkozás. Előadó: Kug-losics Mónika dietetikus. Ingyenes egyéni tanácsadás, illet-ve vérnyomás-, vércukor- és koleszterinszint-mérés


Mindenki nótája. Vezeti: Dévai Katalin harmonikaművész . 13:00 órától csere-bere börze. Akik szerepelni szeretné-nek, előzetesen jelentkezzenek!

Egyéves a HILD Klub!

A HILD Klub 2006 szeptemberében már egy éve áll az Önök rendelkezésére. Szeretnénk megköszönni mindazok fáradozását, akik vendégeink voltak ez alatt az idő alatt, illetve Önöknek – Hildeseknek –, hogy olyan aktívan részt vettek a klub életében. A programok HILD Arany és Ezüst hűségkártyával nyugdíjasok részére továbbra is ingyenesen látogathatóak. HILD Arany hűségkártyát szerződött nyugdíjas ügyfeleink kaphatnak, az Ezüst hűség-kártyát pedig minden nyugdíjas igényelheti. A hűségkártya beszerezhető irodánkban, igénylése ingyenes.

Szerződött partnereink részére (Aranykártyás ügyfelek) ingyenes kezdő és haladó angol nyelvtanfolya-mot hirdetünk meg, melyre folyamatosan lehet jelentkezni. A tanfolyam heti egy alkalommal a HILD Klubban lesz. Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

Lehetőségük van arra is, hogy megosszák velünk, egymással kedvenc szabadidős programjaikat (sport, kulturális események, túrák stb.) Kérjük, küldjék el az esemény elnevezését, időpontját, helyszínét, a kontakt-személy nevét, esetleg egy rövid leírást a programról – mi szívesen közzétesszük azt lapunkban.


P R O G R A M A J Á N L Ó Szeptember

„Hogyan látjuk magunkat?” címmel a HILD Klub képzőművészeti pályázatot hirdet nyugdíjasok részére. Bármilyen műalkotással lehet pályázni (grafi ka, festmény, fotó, szobor stb.) A beérkezett alkotásokat a HILD Klubban kiállítjuk, illetve a legjobb műveket díjazzuk. A művekről és alkotóikról cikket jelentetünk meg a Nyugdíjas Élet magazinban. Az alkotások beérkezésének időpontja: 2006. november 15. A kiállítás után a műtárgyakat visszajuttatjuk az alkotóknak.

A programok helyszíne a HILD Klub. Címe: 1054 Budapest, Széchenyi u. 1. fszt. Megközelíthető a 2-es metróval a Kossuth térig, vagy a 2-es villamossal. Az épület a Magyar Tudományos Akadémia és Országház közötti út-szakaszon, a Széchenyi rakparton található. Bővebb felvilágosítást a 887-5623-as telefonszámon kaphatnak és itt tudnak jelentkezni programjainkra is. Írhatnak nekünk levélben a fenti címre vagy az [email protected] e-mail címre is, személyesen pedig hétköznap 9-től délután 5-ig a HILD Klubban fogadjuk Önöket. Ugyanitt adhatják le a pályázatra szánt műtárgyaikat, de elküldhetik postán is. Programszervező és a pályázatok ügyin-tézője: Bartos Yvett.

Október 2., hétfő 15:00

Litera-túra a világ körül – Baranyi Ferenc költő, műfor-dító irodalmi délutánja. Közreműködik: Kassai Franciska . A beszél getést vezeti: Fenyves Mária Annunziata

Október 3., kedd 15:00

Konditerem agysejtjeinknek – memória- és fantáziafejlesztő játékok. A játékot vezeti: Zalán Magda

Október 4., szerda 15:00

Örökzöld dallamok. Fellépő művészek: Masi és Hegedűs Valé r

Október 5., csütörtök 15:00

Időskori gerincbántalmak. Előadó: Dr. Lajos Éva ortopéd szakorvos

Október 6., péntek 15:00

Opera- és operettvarázs. Fellépő művészek: Ardó Mária, Koltay Katalin, Kiss Péter operaénekesek és Hegedűs Valér zongoraművész

Október 8., vasárnap

Idősek Világnapja – ünnepség.


„Az őszről álmodók” – zene, képzőművészet, irodalom. A műsort vezeti: Fenyves Mária Annunziata


A gyógyító talpmasszázs – természetgyógyászati előadás.Előadó: Sólyom Tamás refl exológus


Vincent van Gogh művészete. Előadó: Ludmann Mihály mű-vészettörténész


„Várjatok még, őszirózsák…” – magyarnóta délután. Fel-lépő művészek: Győri Szabó József és vendégei


„A primadonna álma” – Pándi Piroska operaénekesnő ön-álló délutánja. Operett, opera, fi lmzene. A műsort vezeti : Fenyves Mária Annunziata


Gyermekélet falun – néprajzi előadás. Előadó: Karácsony Molnár Erika néprajzkutató


Bizet: Carmen – opera-keresztmetszet. Előadó: Pető József és művésztársai


Indul a Sváb-hegyi fogaskerekű – nótadélután, slágerek, örök-zöld dallamok. Fellépők: Szentendrei Klára, Rezsnák Miklós, Ráthy Jóska


Vendégváró Klub – beszélgetés Csűrös Karola színművész-nővel és Horváth Ádám rendezővel. A találkozó apro pója a „Szomszédok” című tévésorozat újbóli sikere.


Reformkonyha – fi noman. Egészséges étkezés minden korban. – természetgyógyászati előadás. Előadó: Husztiné File-mon Adrienn természetgyógyász


HILD-egészségnap! Az elhízás és a fogyókúra. Előadó: Kug-losics Mónika dietetikus. Ingyenes egyéni tanácsadás, test-zsírszázalék- és testtömeg index (BMI) mérés


Mindenki nótája. Vezeti: Dévai Katalin harmonikaművész . 13:00 órától csere-bere börze. Akik szerepelni szeretné-nek, előzetesen jelentkezzenek!


Bahcsiszeráji szökőkút. Galgóczy Árpád műfordító irodal-mi délutánja. Közreműködik: Kautzky Armand szín-művész. A műsort vezeti: Fenyves Mária Annunziata


Deák Ferenc, a haza bölcse. Előadó: Tóth József

A műsorváltozás jogát fenntartjuk.

21Színek és évek

P R O G R A M A J Á N L ÓOktóber


H I L D - H Í R E K

Örömmel mutatkozunk be, mint a Hild legújabb partnere. Cégünk, a Geers Hallókészülék Kft. Ma-

gyarországon 12 éve, Németországban már 55 éve dolgozik a hallásért, a beszéd megértéséért.

Magyarországon immár 15 üzletben várjuk Önöket magas színvonalú tanácsadással és mindennel,

ami a hallással kapcsolatos.

A Hild új partnere bemutatkozik.

A GEERS 1951-es megalapítása óta a saját céljának tekinti, hogy az em berek , a nagyothallók életminő-ségét javítsa. Ennek két fő alappillére van: szív vel az emberek felé, tudással a hallás felé – ahogy ezt Käthe Geers, a cég alapítója elsőként megfogalmazta. Cégünk ezt garantálja mindenkinek, aki betér hozzánk.Mint hallással foglalkozó cég, az ügyfeleinknek teljes körű hallásvizsgálatot , valamint ingyenes orvosi ta-nácsadást biztosítunk. Cégünk Európa legnagyobb hallókészülék-gyártóival dolgozik együtt, mint amilyen például a Siemens, a Phonak, az AudioService, az Oticon stb. Széles kínálatunkból vásárlás előtt több megoldást is ki lehet pró-bálni, valamint hallókészülékeinkre 30 napos visszavásárlási garanciát is biztosítunk.Emellett minden HILD kártyával rendelkező ügyfelünknek új készülék vásárlásakor 10% kedvezményt biztosítunk.

Ü z l e t e i n k

Budapesten1065 Budapest, Révay köz 2-4. • 06-1-311-2417 • [email protected] Nyitvatartásunk: hétfőtől péntekig 9–18 óráig, szombaton 9–14 óráig

1032 Budapest, Vörösvári út 88–96., a Vörösvári úti rendelőintézetben 06-1-250-4199 • [email protected] Nyitvatartásunk: hétfőtől csütörtökig 8–17 óráig, pénteken 8–14 óráig

Győrben9024 Győr, Szent Imre út 41. • 06-96-517-132 • [email protected]ásunk: hétfőn, szerdán, csütörtökön 7:30–16 óráig,kedden 7:30–18 óráig, pénteken 7:30–14 óráig

Valamint az ország további 12 pontján:www.geers.hu

23Színek és évek

V A N Ú J A N A P A L A T T

Özvegy Kiss Tiborné – vagy ahogy a legtöbben ismerik,

Vera néni – a vejétől kapott in ter-net-előfi zetést, a férfi régi számí-tógépével együtt. Akkor, amikor Vera néni lánya a családjával együtt Pécsről a fővárosba költözött. Az egye dül maradt idős hölgy, elmon-dása szerint, azelőtt még számító-gépet sem látott közelről, ám a kez-deti idegenkedést hamar felváltotta a lelkesedés. A lakás kitüntetett ré-szén kapott helyett a számítógép, láthatóan pél dás rendben tartva. Az újra mosoly gós egykori munka-ügyi előadó, Vera néni, készségesen mesélte el, hogyan változtatta meg az életét az internet használata.

„Amikor egy új munkahely mi-att a lányom a családjával együtt Pest re költözött, sokáig azt hittem , hogy most már semmi sem lesz töb-bé a régi. Hirtelen rám tört a ma-gány, nagyon egyedül voltam és nehezen találtam föl magam, még a szokásos napi teendőim közben

is. El is mondtam ezt telefonon a lányoméknak, mire a vejemnek, Pistának ez a remek ötlete támadt. Az internetezésről hamar kiderült , hogy nem egy nagy ördöngösség. Mivel a telefon nagyon drága, és a kezem miatt a levélírás sem megy úgy, mint régen, az interneten kezd-tünk el levelezni az unokáimmal. Ez az e-mail dolog nagyon prakti-kus, hiszen azon nal megkapom a leveleket, és én is bármikor elérhe-tem végre a családom. Mindez még nekem is olcsó, hiszen csak az egy-általán nem drága havidíjat kell mindig kifi zetnem, és annyit hasz-nálom a szolgáltatást, amennyit csak akarom. Nekem ez bőven megéri. Most már nem érzem egyedül ma-gam, visszatért az életkedvem. Olyan, mint ha a lányomék el sem költöztek volna. A múltkor is, ami-kor külföldre mentek egy hétre, végig tar tottuk a kapcsolatot az interneten. Mindig tudtam, hogy éppen hogy érzik magukat. Képe-

ket is küldtek a nyaralásról – na-gyon jó érzés volt látni őket, amint boldogan élvezik a kikapcsolódás pillanatait a tengerparton. Egyéb-ként most már azt is tudom, hogy az internet még mi mindenre jó! Utánanéztem Pécs vá ros történeté-nek, sőt, egy majdnem ötven éve nem látott, külföldön élő egykori osztálytársammal is felvet tem a kap csolatot. Azóta egy ta lálkozót is megszerveztünk. Alig vá rom, hogy a nyár végén megérkezzen. Rendszeresen elolvasom a híreket is, és itt könnyen ki tudom válasz-tani, hogy mit olvassak el, és mit ne. Engem a könnyedebb témák érdekelnek – úgyis annyi ször-nyűség van a világban. Rájöttem, hogy rejtvényfejtéskor is nagy hasznát veszem az állandó in ter-netes kapcsolatnak. A múltkor még egy régi verset is megtaláltam az interneten – csak egy részletét tud-tam, a címére sem emlékeztem pon-to san …”

„MOST MÁR TUDOM, HOGY MI MINDENRE JÓ!”

– MONDJA VERA NÉNI, AKINEK SEGÍTET T AZ ÉLETÉBEN AZ INTERNET


F E J T Ö R Ő

Kedves Olvasóink!Előző számunk rejtvényének helyes megfejtése: „HILD ÖRÖKJÁRADÉK, AZ OKOS DÖNTÉS. ”Féléves Füles-előfi zetést nyert Halász Mária és Varga Rozál.HILD-emblémás fürdőlepedőt nyert Vass Tamásné, Jancsó Szilvia, Györke Klára, Lóth Józsefné és Máthé LászlóHILD-emblémás fürdőköpenyt nyert Holes István.Most is a Füles Magazin jóvoltából közöljük rejtvényünket, amelynek fősorait beküldve a helyes megfejtők között 2 db féléves Füles-előfi zetést, 5 db HILD-emblémás fürdőlepedőt és 1 db HILD-emblémás fürdőköpenyt sorsolunk ki.A nyílt levelezőlapok beérkezési határideje: 2006. október 15. • Címünk: HILD, 1054 Budapest, Széchenyi u. 1.

Documents

Ötven éve történt Egyéves a Nyugdíjas Élet Magazin! · Szinte hihetetlen, hogy a magazin, amit a kezük-ben tartanak, éppen egy esztendeje indult útjára! A HILD – mintha