Üzemelő atomerőművi nukleáris környezetben lévő …File/A3.29v2.pdfA fenti szabályozást kiegészítik az engedélyesek, illetve más, a nukleáris energia alkalmazásában

A3.29. sz. útmutató

Üzemelő atomerőművi nukleáris

környezetben lévő beton- és vasbeton

szerkezetek

Verzió száma:

2.

2020. január

Kiadta:

---------------------------------------------------------------

Fichtinger Gyula

az OAH főigazgatója

Budapest, 2020.

A kiadvány beszerezhető:

Országos Atomenergia Hivatal

Budapest

FŐIGAZGATÓI ELŐSZÓ

Az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) az atomenergia békés

célú alkalmazása területén működő, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező,

országos illetékességű, központi kormányzati igazgatási szerv, kormányzati

főhivatal. Az OAH-t a Magyar Köztársaság Kormánya 1990-ben alapította.

Az OAH jogszabályban meghatározott közfeladata, hogy az atomenergia

alkalmazásában érdekelt szervektől függetlenül ellássa és összehangolja az

atomenergia békés célú, biztonságos és védett alkalmazásával, így a nukleáris és

radioaktívhulladék-tároló létesítmények, nukleáris és más radioaktív anyagok

biztonságával, nukleárisveszélyhelyzet-kezeléssel, nukleáris védettséggel

kapcsolatos hatósági feladatokat, valamint az ezekkel összefüggő tájékoztatási

tevékenységet, továbbá javaslatot tegyen az atomenergia alkalmazásával

kapcsolatos jogszabályok megalkotására, módosítására, és előzetesen

véleményezze az atomenergia alkalmazásával összefüggő jogszabályokat.

Az atomenergia alkalmazása hatósági felügyeletének alapvető célkitűzése, hogy

az atomenergia békés célú felhasználása semmilyen módon ne okozhasson kárt a

személyekben és a környezetben, de a hatóság az indokoltnál nagyobb mértékben

ne korlátozza a kockázatokkal járó létesítmények üzemeltetését, illetve

tevékenységek folytatását. Az alapvető biztonsági célkitűzés minden létesítményre

és tevékenységre, továbbá egy létesítmény vagy sugárforrás élettartamának

minden szakaszára érvényes, beleértve létesítmény esetében a tervezést, a

telephely-kiválasztást, a létesítést, az üzembe helyezést és az üzemeltetést,

valamint a leszerelést, az üzemen kívül helyezést és a bezárást, radioaktívhulladék-

tárolók esetén a lezárást követő időszakot, radioaktív anyagok alkalmazása esetén

a szóban forgó tevékenységekhez kapcsolódó szállítást és a radioaktív hulladék

kezelését, míg ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések esetén azok

üzemeltetését és karbantartását.

Az OAH a jogszabályi követelmények teljesítésének módját az atomenergia

alkalmazóival egyeztetett módon, világos és egyértelmű ajánlásokat tartalmazó

útmutatókban fejti ki, azokat az érintettekhez eljuttatja, és a társadalom minden

tagja számára hozzáférhetővé teszi. Az atomenergia alkalmazásához kapcsolódó

követelmények teljesítésének módjára vonatkozó útmutatókat az OAH

főigazgatója adja ki.

Az útmutatók alkalmazása előtt mindig győződjön meg arról, hogy a legújabb,

érvényes kiadást használja! Az érvényes útmutatókat az OAH honlapjáról

(www.oah.hu) töltheti le.

http://www.oah.hu/

ELŐSZÓ

Az atomenergia békés célú, biztonságos alkalmazására vonatkozó legmagasabb

szintű szabályozást az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a

továbbiakban: Atv.) tartalmazza.

A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel

összefüggő hatósági tevékenységről szóló rendelkezéseket a 118/2011. (VII. 11.)

Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) és mellékletei, a Nukleáris Biztonsági

Szabályzatok (a továbbiakban: NBSZ) határozzák meg.

A nukleáris biztonsági követelmények és rendelkezések betartása mindazok

számára kötelező, akik az Atv. 9. § (2) bekezdése szerinti folyamatos hatósági

felügyelet alatt állnak, valamint e törvényben előírt hatósági engedélyhez kötött

tevékenységet folytatnak, ilyen tevékenységben közreműködnek, vagy ilyen

tevékenység folytatásához engedély iránti kérelmet nyújtanak be. A nukleáris

biztonsági követelmények és rendelkezések mellett a követelmények közé

tartoznak az egyedi hatósági előírások, feltételek és kötelezettségek, amelyeket az

OAH a nukleáris létesítmény nukleáris biztonsága érdekében határozatban

állapíthat meg.

Az NBSZ-ben foglalt követelmények teljesítésére az OAH ajánlásokat

fogalmazhat meg, amelyeket útmutatók formájában ad ki. Az útmutatókat az OAH

a honlapján közzéteszi. Jelen útmutató az engedélyesek önkéntes alávetésével

érvényesül, nem tartalmaz általánosan kötelező érvényű normákat.

A Rendelet 3. § (4) bekezdése alapján, ha a kérelmező a nukleáris biztonsággal

összefüggő engedély iránti kérelmét az útmutatókban foglaltak szerint terjeszti

elő, továbbá ha az engedélyes a nukleáris biztonsággal összefüggő tevékenységét

az útmutatókban foglaltak szerint végzi, akkor az OAH a választott módszert a

nukleáris biztonság követelményei teljesítésének igazolására alkalmasnak tekinti,

és az alkalmazott módszer megfelelőségét nem vizsgálja.

Az útmutatókban foglaltaktól eltérő módszerek alkalmazása esetén az OAH az

alkalmazott módszer helyességét, megfelelőségét és teljes körűségét részleteiben

vizsgálja, ami hosszabb ügyintézési idővel, külső szakértő igénybevételével és

további költségekkel járhat.

Ha az engedélyes által választott módszer eltér az útmutató által ajánlottól,

akkor az eltérés indokolása mellett igazolni kell, hogy a választott módszer

legalább ugyanazt a biztonsági szintet biztosítja, mint az útmutatóban ajánlott.

Az útmutatók felülvizsgálata az OAH által meghatározott időszakonként, vagy az

engedélyesek javaslatára soron kívül történik.

A fenti szabályozást kiegészítik az engedélyesek, illetve más, a nukleáris energia

alkalmazásában közreműködő szervezetek (tervezők, gyártók stb.) belső

szabályozási dokumentumai, amelyeket az irányítási rendszerükkel összhangban

készítenek.

A3.29. sz. útmutató 6/49 2. Verzió

Üzemelő atomerőművi nukleáris környezetben lévő beton- és vasbeton szerkezetek

1. BEVEZETÉS 8

1.1. Az útmutató felépítése 8

1.2. Vonatkozó jogszabályok és előírások 8

2. MEGHATÁROZÁSOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK 9

2.1. Meghatározások 9

2.2. Rövidítések 9

3. SUGÁRVÉDŐ BETONBÓL TERVEZENDŐ SZERKEZETEK 9

4. ANYAGOK ÉS TERMÉKEK (A) 12

4.1. Anyagokra és termékekre vonatkozó általános szempontok (A1) 12

4.2. Fogalommeghatározások (szabvány, MÉASZ МЕ-04.19) (A2) 12

4.3. Osztályozás (A3) 15

4.4. Beton, vasbeton és feszített beton alapanyagok (A4) 15

4.4.1. Cement 15

4.4.2. Adalékanyag 16

4.4.3. Keverővíz 19

4.4.4. Adalékszerek 19

4.4.5. Kiegészítőanyagok (beleértve az ásványi töltőanyagokat és

pigmenteket) 19

4.4.6. Betonacél 20

4.4.7. Feszítőhuzal és segédanyagok 20

4.5. Betonösszetétel tervezési feltételei (A5) 20

4.6. A betonösszetétel (A6) 22

4.6.1. A nehézbeton összetétele 22

4.6.2. A hidrátbeton összetétele 22

4.7. A környezeti osztályokra vonatkozó szempontok (A7) 23

4.8. A frissbeton (A8) 23

4.8.1. Levegőtartalom (légtartalom) és testsűrűség 23

4.9. Szilárd beton (A9) 23

4.9.1. Nyomószilárdság és a testsűrűség 23

4.10. Műszaki feltételek a betonra (A10) 24

4.10.1. Általános előírások 24

4.10.2. Műszaki feltételek az előírt összetételű betonra 24

4.11. A friss beton átadása (A11) 24

4.12. Előírt összetételű beton megfelelőségének ellenőrzése és a

megfelelőségi feltételek (A12) 24



4.13. Gyártásközi ellenőrzés (A13) 25

4.14. A megfelelőség értékelése (A14) 26

5. A BETONSZERKEZET TERVEZÉSÉNEK ALAPJAI (T) 26

6. BETONSZERKEZETEK KIVITELEZÉSE (K) 28

6.1. Bevezetés (K1) 28

6.2. Fogalommeghatározás (K2) 29

6.3. Kivitelezés (K3) 31

6.3.1. Dokumentáció 31

6.3.2. Minőségirányítás 31

6.4. Állványzat és zsaluzat (K4) 31

6.5. Vasalás (K5) 31

6.6. Feszítés (K6) 31

6.7. Betonozás (K7) 31

6.8. Kivitelezés előregyártott betonelemekkel (K8) 37

6.9. Geometriai tűrések (K9) 37

7. AZ ELKÉSZÜLT BETONSZERKEZET ELLENŐRZÉSE (SZ) 37

M1. MELLÉKLET 38

ELTÉRÉS A 2+ GYÁRTÁSELLENŐRZÉSI RENDSZERTŐL 38



1. BEVEZETÉS

A nukleáris környezetbe kerülő betonszerkezetek műszaki feltételei az

általános rendeltetésű betonokra vonatkozó szabályozásból vezethetők le. A

speciális követelmények megfogalmazása előtt a betonok általános

feltételrendszerét szükséges összeállítani a hazai szabályozás még hiányzó

elemeinek kidolgozásával. A nukleáris területen egyéb műszaki feltételek

megfogalmazása is szükséges és a normálbetonokra általában megengedett

feltételeket, lehetőségeket egyes esetekben korlátozni kell. A műszaki

feltételeket tárgyaló alapszabványok alapján (azok felépítéséhez igazodva) a

specifikus szempontokat, a fontosabb részeket kiemelve az útmutató

tartalmazza. Egyes esetekben az általános szabályok nem, vagy csak

korlátozva vehetők figyelembe.

Az útmutató az elérhető hazai nemzeti szabványokra, ezek hiányában

külföldi előírásokra és egyéb műszaki specifikációkra való hivatkozással adja

meg a nukleáris környezetbe kerülő beton- és vasbeton szerkezetek

készítésére vonatkozó szempontokat.

Az útmutatóban a szabványhivatkozások évszám nélküliek, ezért a legutóbb

érvényes kiadást kell figyelembe venni, vagy ha szükséges, hivatkozni kell egy

korábbi szabályozásra.

Megjegyzendő, hogy az építés-tervezéstől eltelt időszakban a szabványok

szellemükben és rendszerükben is megváltoztak, így adataik egyszerűen nem

számíthatók át számszerűen. Felújítások, javítások folyamán sokszor

szükséges összevetésük, ezért megadjuk az építéskori és a jelenlegi

szabványok jeleit is. (Lásd. 2. ábra)

1.1. Az útmutató felépítése

Az útmutató az anyagok, a tervezés, a kivitelezés, a szerkezet vonatkozásában

tárgyalja a beton témakörét.

A betonra vonatkozó szabványok kapcsolatrendszerét az 1. ábra mutatja be.

1.2. Vonatkozó jogszabályok és előírások

A nukleáris biztonsági követelmények jogszabályi hátterét az Atv. és a

Rendelet biztosítja.

Az NBSZ 3. kötet 3.3.4.0100. pontja alapján:

„Az atomerőmű építményei tervezése során az építészeti-műszaki tervezésre

vonatkozó általános szabályokat a nukleáris biztonsági követelmények

figyelembevételével kell alkalmazni.”



2. MEGHATÁROZÁSOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK

2.1. Meghatározások

Az útmutató az Atv. 2. §-ában, valamint a Rendelet 10. számú mellékletében

ismertetett meghatározásokat alkalmazza.

2.2. Rövidítések

Étv. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és

védelméről

MSZ Magyar szabvány

MÉASZ ME Magyar Építőanyag-ipari Szövetség Műszaki Előírás

3. SUGÁRVÉDŐ BETONBÓL TERVEZENDŐ SZERKEZETEK

Minden beton- vagy vasbeton szerkezetet, amelyet a biológiailag káros

sugárzások valamelyik fajtája elleni védelem céljára készítenek, az adott célra

alkalmas sugárvédő betonból kell tervezni. Egyéb műszaki okokból is

készülnek sugárgátló szerkezetek. Sugárzó térben működő minden vasbeton

szerkezet sugárállósága követelmény.

Az alábbiakban – tájékoztatás céljából – a sugárvédő betonból tervezendő

szerkezetek vannak felsorolva a teljesség igénye nélkül:

Reaktorok sugárvédő szerkezetei

a) stabil reaktorok,

b) mobil reaktorok.

Helyiségek sugárvédő szerkezetei

a) röntgen besugárzók,

b) izotópos besugárzók,

c) gyorsítók (lineáris és ciklotron),

amelyek lehetnek kutatási célúak, ipari alkalmazásra készített vagy

mezőgazdaságban alkalmazott helyiségek, végül

- életvédelmi helyiségek (óvóhelyek).

Különleges rendeltetésű fülkék és fülkesorok

a) gamma-fülkék,

b) bontó- és átrakófülkék,

c) ciklotron (besugárzó) fülkék,



d) trezorok,

e) speciális szállítócsatornák és liftek.

Hulladékkezelés célját szolgáló tárolók

a) szilárdhulladék-tároló bunkerek,

b) folyadékhulladék-tároló tartályok.

Nyílászáró és határoló sugárvédő szerkezetek

a) stabil nyíláshatárolók,

b) mobil nyílászárók.



1. ábra: A jelenleg érvényes szabványok rendszere a fő modulokban, ami a betonszerkezetek

tervezésének, kivitelezésének és az anyagok kiválasztásának alapjául szolgál

Termék és

vizsgálati szabvá-

nyok

Termék és

vizsgálati szab-

ványok

Termék és

vizsgálati szab-

ványok

Termék és

vizsgálati szab-

ványok

MSZ EN 13369

vagy ETA

Előregyártott beton

prEN 10138

vagy ETA

Feszítő betétek

MSZ EN 10080

Betonacél

MSZ EN 206

MSZ 4798

Beton

MSZ EN 13670

Betonszerkezetek kivitelezése

MSZ EN 1992

Betonszerkezetek tervezése

MSZ EN 1990

Tartószerkezetek tervezésének általános

szabályai

Az építés nemzeti szabályozása



4. ANYAGOK ÉS TERMÉKEK

4.1. Anyagokra és termékekre vonatkozó általános szempontok

A betonra vonatkozó alapszabvány az MSZ 4798 Beton. Műszaki

követelmények, tulajdonságok, készítés és megfelelőség, valamint az EN 206

alkalmazási feltételei Magyarországon. Ezt a szabványt kell alkalmazni a

magas- és mélyépítési helyszínen készült (monolit) szerkezetekhez,

előregyártott szerkezetekhez, illetve előregyártott szerkezeti elemekhez

gyártott betonokra. A beton lehet helyszínen kevert és transzportbeton is. Az

MSZ 4798 követelményeket ír elő a normálbetonokra, könnyű- és

nehézbetonokra. Az MSZ 4798 az előregyártott beton- és vasbeton elemek

betonjára csak akkor vonatkozik, ha az érvényben lévő termék- és tervezési

szabványok erre a szabványra hivatkoznak.

A beton tervezésére, kivitelezésére, illetve az alkotóanyagokra és vizsgálati

módszerekre vonatkozó szabványok közötti kapcsolatot a 2. ábra mutatja.

A termékek forgalmazásának feltételeit a 2011.04.24-én hatályba lépett és

2013. július 1-től kötelező érvényű, az Európai Parlament és a Tanács

305/2011/EU rendelete tartalmazza, meghatározza továbbá az építési

termékek értékelésére vonatkozó követelményeket, valamint a CE-jelölés

használatának feltételeit.

Az anyagok beépítésének, betervezésének feltételeit, valamint a

teljesítményigazolás részletes szabályait a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet

tartalmazza.

4.2. Fogalommeghatározások (MSZ 4798, MÉASZ МЕ-04.19)

szokványos vagy normál testsűrűségű beton

Kiszárított állapotában 2000 kg/m3-nél nagyobb, de legfeljebb 2600 kg/m3

(értékre tervezett) testsűrűségű, szilárd beton. A normálbetont szokták

egyszerűen betonnak vagy (kevésbé helyesen) normálbetonnak is nevezni.

Megjegyzés: Ha nincs külön megadva, akkor a szilárd beton testsűrűsége a beton 28 napos

korára értendő, egyéb esetben pedig a kort célszerű megadni. Kiegészítésképp közölni lehet,

hogy a testsűrűséget a beton légszáraz, (60 ± 5)°C hőmérsékleten tömegállandóságig

szárított vagy vízzel telített állapotában mérték-e.

A sugárvédelmi célra készített normálbeton annyiban különbözik az egyéb

célra készített normálbetonoktól, hogy előírt testsűrűsége a C jelhez tartozó

felső határ közelében van megkötve. A felső határ közelében lévő

testsűrűségű "normálbeton" csak nagy sűrűségű kőzetből származó

adalékanyaggal - pl. gránitzúzalékkal - készíthető.



sugárvédő beton

Az ionizáló sugárzások valamely fajtája ellen biológiai védelmet nyújtó

betonfajta; megfelelően megválasztott összetételének a következtében

elnyeli a röntgen-, a gamma- és/vagy a neutronsugarakat. A sugárvédő beton

fajtái: nehézbeton, hidrátbeton és normálbeton.

nehézbeton

Kiszárított állapotában 2600 kg/m3-nél nagyobb testsűrűségű beton. A

kiszárítást 60 (±5) C hőmérsékleten, tömegállandóságig végzik. Főleg nagy

rendszámú elemekből áll; elsősorban a röntgen és a gamma-sugarak ellen

nyújt védelmet. Legfontosabb jellemzője a testsűrűség. Sugárvédő

képessége a testsűrűség növekedésével nő.

hidrátbeton

Kis és nagy rendszámú elemeket egyaránt tartalmaz és a neutronsugárzás

ellen nyújt védelmet. Legfontosabb jellemzője a kémiailag kötött víztartalom

(hidrátvíz).

nehéz adalékanyag

Adalékanyag, amelynek kiszárított állapotában az MSZ EN 1097-6 szerint

megállapított szem-testsűrűsége ≥ 3000 kg/m3. Nagy rendszámú elemekből

álló különleges adalékanyag (pl. barit, hematit).

hidrátvíz-tartalmú adalékanyag

Kémiailag kötött vizet nagyobb mennyiségben tartalmazó különleges

adalékanyag (pl. szerpentinit, limonit).

bórtartalmú kiegészítő anyag

A lassú és a termikus neutronok befogására adagolt különleges anyag (pl.

kolemanit, borokalcit).

műszaki feltételek

A gyártó számára a teljesítőképességre vagy az összetételre megadott,

dokumentált műszaki követelmények végleges gyűjteménye.



2. ábra: Az EN 206, valamint a tervezésre és a kivitelezésre, illetve az

alkotóanyagokra és a vizsgálati módszerekre vonatkozó szabványok közötti

kapcsolat

Betonszerkezet

EN 1992 MSZ 15022

Betonszerkezetek terve-zése

EN 12504 Beton vizsgálata a szer-

kezetben

MSZ 24803 Általános előírások, megjelenési módok

EN 206, MSZ 4798, MSZ 4719 Betonok teljesítményei,

követelmények

MSZ EN 13369 MSZ 15022

Előregyártott betontermé-kek általános szabványai

EN 13791 Betonszilárdság becslése

a szerkezetben

EN 12350, MSZ 4720 EN 12390

Betonvizsgálatok

MSZ EN 10080 Betonacél

Vasgranulátum EN 197 Cement

MSZ 14889 Fémszálak betonhoz

EN 13055 Könnyű adalékanyagok

EN 12620 Adalékanyagok

MSZ EN 14889 Polimer szálak betonhoz

EN 934 Adalékszer

EN 1008 Keverővíz

MSZ EN 1504 Betonjavító és felületvédő

anyagok

En 450 Pernye betonhoz

MSZ EN 15167 Őrölt, granulált kohósalak

Hőszigetelő anyagok betonhoz

Metakaolin betonhoz

EN 13263 Szilikapor betonhoz

Tűzvédelmi anyagok betonhoz

Pórustömítők, impregnáló-szerek

EN 12878 Pigmentek



betontechnológus

Lásd az MSZ 4798 9.6.1 fejezetét

betontechnológiai utasítás

A betonozási munkákhoz a munkahelyi adottságokat figyelembe vevő

betontechnológiai utasítást kell készíteni. A betontechnológiai utasítást a

betontechnológus készíti, tárgykörébe tartoznak az alkotóanyagokkal és a

betonnal szemben támasztott követelmények, a munkahely előkészítése, a

beton keverése, szállítása és bedolgozása, az utókezelés, a minőség

ellenőrzése, továbbá a vonatkozó munkavédelmi és környezetvédelmi

előírások.

Megjegyzés: A betonozási munkákkal kapcsolatos egyéb munkák, úgymint a zsaluzási és a

betonacélszerelési munkák külön technológiai előírások tárgykörébe tartoznak.

4.3. Osztályozás

A használati élettartamot, továbbá azokat a várható környezeti hatásokat,

amelyek alapján a környezeti osztályokat ki kell jelölni, az építtetőnek kell

meghatároznia.

Ha nincs előírva az élettartam, akkor a tervezőnek 50 év használati

élettartamot kell figyelembe vennie. Nukleáris környezetben 100 év legyen a

szigorúbb követelmények miatt (és nem az elvárható tényleges üzemidő

miatt).

A környezeti hatásoktól függő környezeti osztályokat az MSZ 4798 1., 2., NAD

2., F1. és NAD F1. táblázatai tartalmazzák. A környezeti hatások között nem

szerepel a nukleáris környezet terhelése. Ez különleges követelménynek

számít. Így különleges környezeti hatásnak számít a sugárzás és a magas

üzemi hőmérséklet.

4.4. Beton, vasbeton és feszített beton alapanyagok

4.4.1. Cement

Az MSZ EN 197-1-nek megfelelő cementek általában felhasználhatók. Az

általános alkalmasságon túlmenően a kivitelezési feltételek

figyelembevételével és az évszaktól, a környezeti osztálytól, az építés

ütemétől, a betonszerkezet vagy a betonelem utókezelési (érlelési)

körülményeitől függően kell az adott esetben alkalmazandó cement

követelményeit meghatározni (például kémiai összetétel korlátértékei,

őrlésfinomság, hőfejlődés, szilárdulási sebesség). A cementfajta és

befolyásolása megválasztásánál figyelembe kell venni a szerkezet

méreteit a hidratációs hőfejlődés miatt, illetve azokat a környezeti



körülményeket, amelyeknek a szerkezet a használatbavétel után ki lesz

téve.

A sugárvédő betonok kötőanyagául felhasználhatók a СEМ II jelű

kohósalak-portlandcementek, pernye-portlandcementek és puccolán-

portland-cementek, a szulfátálló, valamint a kis hőfejlesztésű

portlandcementek. A cement minősége feleljen meg az МSZ EN 197 -1

szabvány követelményeinek. Előnyben kell részesíteni a minél kisebb

hőfejlesztésű és zsugorodású cementeket.

4.4.2. Adalékanyag

A normál és nehézbeton adalékanyagaira vonatkozó általános feltételeket az

MSZ EN 12620 szabvány tartalmazza.

Nukleáris környezetbe kerülő betonszerkezetekhez betontörésből származó

visszanyert adalékanyag és osztályozatlan adalékanyag nem használható fel.

A nehézbeton készítéséhez legalább 3500 kg/m3 testsűrűségű természetes

(pl. barit, magnetit, hematit) vagy mesterséges (pl. vas adalékanyag,

színesfémsalak,) nehéz adalékanyagot kell használni. Vas adalékanyagra

általában akkor van szükség, amikor a rendelkezésre álló nehéz adalékanyag

testsűrűsége nem elegendő az előírt testsűrűségű beton előállítására. Ilyen

esetben a vas adalékanyag mennyisége a nehézbetonban nem lehet

kevesebb, mint 400 kg/m3 (kb. 50 liter), mert ennél kisebb mennyiség nem

keverhető el egyenletesen. A vas adalékanyag önmagában is felhasználható.

A hidrátbeton készítéséhez kémiailag kötött vizet tartalmazó adalékanyagot

(szerpentinit, limonit, bauxit) kell alkalmazni. A bauxit tartalmazza a legtöbb

hidrátvizet, de kis szilárdsága miatt csak homokként használható, továbbá a

testsűrűsége is viszonylag kicsi.

A sugárvédő célra készített normálbeton adalékanyaga a tömör struktúrájú,

természetesen aprózódott (pl. homokos kavics) és/vagy mesterségesen

aprított (pl. bazalt, andezit) kőzet. A szemcsék felülete nem lehet mállott,

poros vagy tapadó szennyeződéssel bevont. Szemrevételezéssel is

megállapítható szerves szennyeződést (pl. lomb, gyökér, fadarab), valamint a

betonra vagy a betonacélra káros anyagokat nem tartalmazhat. A

kedvezőtlen alakú (lemezes és/vagy hosszúkás) szemcsék mennyisége

legfeljebb 30 tömeg % lehet.

A barit (súlypát) vulkanikus eredetű, rideg kőzet. Lényegében tiszta

báriumszulfátot (BaSO4) tartalmaz, a vasoxidtartalma (Fe2O3) 4-9 %. Színe

fehér, sárgás-szürke, barna, esetleg vörös. Nyomószilárdsága viszonylag kicsi

(25-55 N/mm2), kopási ellenállása csekély. A beszerezhető barit testsűrűsége



3700-4200 kg/m3. Aprításkor porzik, célszerű hengeres törőn aprítani.

Vízoldható báriumot és szulfátiont nem tartalmazhat.

A magnetit (Fe2+Fe23+O4) szürkés-fekete színű vasérc, legalább 60 %

vastartalommal. Szemcsézett szövetszerkezetű, tömör, rendkívül kemény és

szívós. Nyomószilárdsága általában nagyobb, mint 200 N/mm2. Testsűrűsége

4300-5200 kg/m3.

A hematit (Fe2O3) szürkés, gyakran vörösesbarna, a friss törési felületen

szürkésfekete színű vasérc, mintegy 50 % vastartalommal. Nyomószilárdsága

20-80 N/mm2, testsűrűsége 3500-4500 kg/m3.

A különböző fémsalakok (pl. ólom-, réz-, krómsalak) alkalmazása akkor

lehetséges, ha nem okoznak egymáshoz és főleg az acélarmatúrához képest

mérhető galvanikus eltéréseket. Átlagos testsűrűségük 3700 kg/m3,

nyomószilárdságuk rendszerint nagyobb, mint 60 N/mm2.

A vas adalékanyag részben ipari hulladék (pl. lyukasztási maradék), részben

vas anyagok feldarabolásából származik, részben sörét. Beton készítéséhez

csak szabályos alakú (gömb, félgömb, kocka, zömök henger vagy hasáb)

szemcsék alkalmasak, a tűszerű, ágas-bogas, lyukas, fogazott, fésűs

vasanyagot nem szabad felhasználni, mert ilyen anyaggal a betonkeverék

nem tömöríthető megfelelően. A vas nem lehet olajjal, zsírral szennyezett,

ezért égetéssel, vegyszerrel vagy gőzsugárral meg kell tisztítani (a tisztításra

használt vegyszer nyomokban sem maradhat a vas-adalékanyagban, ezért

vegyszeres kezelés után erős vízsugárral le kell mosni).

A vas adalékanyagról a szennyeződéseket jóval a felhasználás előtt el kell

távolítani, majd ezt követően a szemcsék felületét vékony tapadásközvetítő

és korróziógátló anyaggal szükséges bevonni. Ez növeli a beton szilárdságát

és megakadályozza a vas további rozsdásodását a betonban. A laza, revés

rozsdától meg kell tisztítani a vas-adalékanyagot.

A vas adalékanyag testsűrűsége 7400-7800 kg/m3, a vassörété azonban

ritkán haladja meg a 7300-7400 kg/m3 értéket. Szemnagysága ne legyen 16

mm-nél nagyobb. Általában csak akkor alkalmazzuk, ha más módon nem

lehet elérni az előírt testsűrűséget, mert költséges eljárás.

A szerpentinit tömeges, szálas vagy táblás megjelenésű, túlsúlyban

agyagásványokat tartalmazó, zöldes színű kőzet, amelynek MgO tartalma kb.

40 %, SiO2 tartalma kb. 40 % és hidrátvíztartalma 11-14 %. A kőzet

meghatározott hidrotermális körülmények között keletkezett. Testsűrűsége

kb. 3500 kg/m3, nyomószilárdsága kb. 60 N/mm2. Hidrátvíztartalmát kb.

+350 °C hőmérsékletig megtartja.



A limonit (2 Fe2O3.3 H2O) barna, sárgásbarna, néha vöröses vagy szürke

vasérc (általában magnetittel és hematittal keveredve fordul elő).

Vastartalma kb. 60 %, hidrátvíztartalma 10-15 % (de a lelőhelytől függően

vastartalma 40 %-ig, hidrátvíztartalma 4 %-ig csökkenhet). Kémiailag kötött

víztartalmát kb. +150 °C hőmérsékletig megtartja.

A limonit puha, laza, valamint kemény, tömör szövetű változatban egyaránt

található, így szilárdsága 10-60 N/mm2, testsűrűsége 3200-3800 kg/m3 között

változhat. A túlzott porképződés elkerülése érdekében célszerű hengeres

törőn aprítani. Sokszor csak 0-4 mm-es homokként használható; a

limonithabarcs összetartóképessége igen jó, ezért az ebbe ágyazódó vas

adalékanyag szétkeveredési veszélye csekély. A vörös színű anyag 4-5 %, a

sárgás színű 8-10 % hidrátvíztartalmú s utóbbi kéntartalma óvatosságra intő

mértékben nagy.

A bauxit (Al2O3.2 H2O) vörös színű, puha, porózus kőzet, kémiailag kötött

víztartalma 20-25 %, vízfelvétele 10-25 % lehet. A bauxit víztartalma annál

nagyobb, minél több benne a timföld, mennél kevesebb az agyagtartalma és

mennél inkább hidrargillites. A kis szilárdságú kőzet - nyomószilárdsága csak

3-25 N/mm2, testsűrűsége 2700-3000 kg/m3 - nagyon könnyen aprózódik,

ezért csak 0-4 mm-es homokként használható. Ragacsos habarcsot képez.

A sugárvédő betonok adalékanyagának legnagyobb szemnagysága nem

lehet nagyobb a szabad acéltávolság 3/4-énél, a falszerkezetek legkisebb

keresztmetszeti méretének 1/5-énél 63 mm-nél nagyobb szemnagyságot

nem célszerű alkalmazni. A vas adalékanyag legnagyobb mérete legfeljebb

16 mm lehet.

Az adalékanyagok szemeloszlási görbéje az MSZ 4798 E mellékletében

feltüntetett határgörbék A-B tartományának felső felében haladjon. A

szemeloszlást eltérő testsűrűségű adalékanyagok (pl. nehéz adalékanyag és

folyami homok) használatakor a tömeg szerinti keverési arány helyett

térfogat szerinti keverési arány figyelembevételével kell megtervezni. A

szemeloszlási görbét a vas adalékanyag nélkül kell meghatározni. A

színesfémsalakok szemalakja általában nem kedvező, ezért a 4 mm-nél

kisebb szemcséi helyett természetes homokot kell használni.

Az adalékanyagok alkálikovasav-reakciós passzivitását vizsgálattal igazolni

kell.

Az MSZ 4798: szabvány E melléklete az adalékanyag-szemmegoszlási

határgörbéit foglalja össze.



4.4.3. Keverővíz

A keverővízre vonatkozó követelményeket az MSZ EN 1008 szabvány

tartalmazza. Nukleáris környezetbe kerülő betonszerkezetekhez a

betongyártásból származó újrahasznosított víz nem használható fel.

4.4.4. Adalékszerek

A felhasznált adalékszerek az MSZ EN 934-1 szabvány követelményeinek

feleljenek meg. A keverővíz csökkentése érdekében képlékenyítő vagy

folyósító adalékszer adagolható, amelynek következtében mérséklődik a

párolgás miatti levegőtartalom és javul a beton tömörsége. A munkahézag

elkerülésére – szükség esetén – kötéskésleltető adalékszert kell adagolni;

ennek eredményeképpen a betonban késleltetve fejlődik ki a hidratációs hő.

A felhasznált adalékszer semmiképpen nem növelheti a beton légtartalmát.

4.4.5. Kiegészítőanyagok (beleértve az ásványi töltőanyagokat és pigmenteket)

Általában a betonkészítéshez felhasználható kiegészítőanyagokat az

alkalmasságuk elbírálása után szabad felhasználni.

Az MSZ 4798-ban részletezett k-érték elve és a beton egyenértékű

teljesítőképességének elve nem alkalmazható a sugárvédő betonok

esetében.

A lassú és a termikus neutronok befogására, valamint a neutronok

befogásakor keletkező nagy energiájú gamma-sugarak sugárzásának

mérséklésére előnyösen használhatók a bórtartalmú kiegészítő anyagok,

mint a kolemanit, a borokalcit és a bórax. Ezek bór tartalomra számított

adagolása 5-20 kg/m3 legyen (pl. a B2O3-ban lévő elemibór-tartalom 31 %). A

bór alkalmazásakor figyelembe kell venni, hogy késleltetheti a cement

kötését és szilárdulását, továbbá a kötéskésleltető adalékszerekkel

ellentétben csökkenti a beton végszilárdságát is.

A kolemanit (2 CaO.3 B2O3.5 H2O) fehéres színű, kalciumborátot tartalmazó

ásvány. A beszerezhető kolemanit B2O3 tartalma kb. 30 %, kémiailag kötött

víztartalma 28-30 %. A 0,125 mm-nél finomabb szemeket ki kell szitálni az

adalékanyagból, mert lassítja a szilárdulást és csökkenti a végszilárdságot.

A borokalcit (CaO·2 B2O3.4 H2O) kalcium-borátot tartalmazó ásvány, B2O3

tartalma 40-50 %, kémiailag kötött víztartalma átlagosan kb. 17 %. Finom

szemcséi kevésbé oldódnak a kolemaniténál, ezért kevésbé kell tartani a

kötéskésleltetéstől és a végszilárdság csökkenésétől.

A bórax (Na2B4O7·10 H2O) a bórsav színtelen, fehér, kristályos nátriumsója.

Bórtartalma 10-11 %, testsűrűsége általában 1700 kg/m3. Kötés- és

szilárduláskésleltető hatása erőteljes; nagyon kell vigyázni az adagolásával,



mert a szilárdulás esetleg meg sem indul. Változatlan összetétel mellett a

bóraxot is tartalmazó beton 28 napos szilárdsága a bóraxot nem

tartalmazóhoz viszonyítva 75-90 %. Számítani kell a betonfelület

kivirágzására is.

4.4.6. Betonacél

A betonacélra vonatkozó követelményeket az MSZ EN 10080 szabvány

tartalmazza. Az ETAG 001 foglalkozik a betonnál használt fémhorgonyok

követelményeivel.

Galvanizált acélbetét alkalmazása esetén meg kell akadályozni, hogy a

cinkbevonat kémiai reakcióba lépjen a cementtel, vagy a betont csak olyan

cementből szabad készíteni, amelynek nincs káros hatása a galvanizált

acélbetéthez való tapadásra.

Egyéb vegyszeres közegtől (pl. bórsavak) óvni kell a cinkbevonatot.

A vasalásra vonatkozó megfelelőség a CEN/TR 15481 műszaki jelentés

(Acélbetétek hegesztése – Hegeszthetőség – Vizsgálati módszerek és a

végrehajtás követelményei) alapján bírálható el. A betonacélok hegesztésére

az MSZ EN ISO 17660 és az MSZ EN ISO 15630 szabványok vonatkoznak.

4.4.7. Feszítőhuzal és segédanyagok

A feszítőacélok (huzal, pászma, rúd) feleljenek meg az EN 10138 szabványnak.

A feszítőacélra a nemzeti szabványokat kell alkalmazni (MSZ 5720) vagy a

nemzeti szabványok helyett az ISO 6934 alkalmazható. Az acélszalagból

készült burkolócsövek feleljenek meg az MSZ EN 523 szabványnak. Az ETAG

013 ad útmutatást a szerkezetek feszítésére készített utófeszítő eszközökre

vonatkozó követelményekről. A kábelcsatornák és lehorgonyzások

kitöltéséhez használt közönséges injektálóhabarcsok követelményeit az

MSZ EN 447 és az MSZ EN 446 szabványok tartalmazzák.

Magas hőmérsékletű alkalmazásoknál a relaxációt figyelembe kell venni.

4.5. Betonösszetétel tervezési feltételek (A5)

Nukleáris környezetbe kerülő betonok összetételét alkalmassági

vizsgálatokkal kell megállapítani. A beton csak előírt összetételű beton lehet.

Az előírt összetételű beton meghatározását lásd az MSZ 4798 3.1.1.10

fejezetében. Minden beton legyen péptelített, amely biztosítja a

hézagmentes bedolgozhatóságot a csomópontokban és a

zsalucsatlakozásoknál is. Az MSZ 4798 A mellékletében részletezett

(Típusvizsgálat) tulajdonságok mellett a különleges tulajdonságokra

vonatkozó teljesítőképességet is igazolni kell. Meg kell adni a hidratációs



hőfejlődést, a szükséges utókezelési időtartamot. A beton hőfejlesztése

bizonyítható kísérleti úton, vagy speciális számítógépes programokkal.

A nehézbetonoknál a szokásostól eltérő betontervezési feltételeket

szükséges figyelembe venni.

A betonkeverék alapkonzisztenciája, amelyet a vízadagolás számításakor

kell figyelembe venni, kissé képlékeny legyen. Terüléssel mérve F2-F3,

roskadással mérve S1-S2. Ha a pórusmentes bedolgozás érdekében

képlékeny vagy folyós konzisztenciájú beton szükséges, akkor ezt a

konzisztenciát képlékenyítő vagy folyósító adalékszerrel kell beállítani. Vas

adalékanyagot tartalmazó nehézbeton konzisztenciája az adalékszer

adagolása után se legyen képlékenynél (F3-nál, vagy S2-nél) lágyabb. A

konzisztenciát célszerű a roskadás vagy a vibrációs idő mértékével jellemezni.

A testsűrűség a sugárvédő betonok legfontosabb tulajdonsága. A

tervdokumentációban a száraz állapotú (tömegállandóságig szárított) beton

testsűrűsége van előírva (ρe). A bedolgozott, friss sugárvédő beton ρk

testsűrűsége a következő összefüggésből számítható:

ρk = ρe + mwp + 1,645 × s kg/m3 (1)

ahol mwp= a betonból elpárolgó víz, kg

s = a testsűrűség feltételezett szórása, kg/m3 (ennek értéke

a munkahelyi adottságoktól függően - begyakorlottság, az

ellenőrzés szintje - 15-60 kg/m3 lehet).

A betonból elpárolgó víz a keverővíz és a cement által kémiailag kötött víz

különbsége (a cement kémiailag kötött víztartalma 28 napos korban,

normális környezeti körülmények mellett kb. 15 %, teljes hidratáció után

23 %).

A hidrátbeton kémiailag kötött víztartalmának el kell érnie a tervben előírt

értéket. A cement kémiailag kötött víztartalma általában nem elegendő a terv

szerinti követelmény kielégítéséhez, ezért kell a hidrátbeton készítéséhez

hidrátvíztartalmú adalékanyagot (szerpentinit, limonit, bauxit) felhasználni. A

kémiailag kötött víztartalom a következő összefüggésből számítható:

mwk = mwc + mwa kg/m3 (2)

ahol mwc= a cement által kémiailag kötött víz, kg/m3

mwa= az adalékanyag hidrátvíztartalma, kg/m3

A beton kémiailag kötött víztartalmához 30 kg/m3 adszorbeált - fizikailag

kötött - vizet hozzá szabad számítani, ha a várható környezeti hőmérséklet

legfeljebb +30°C. Megjegyzendő, hogy a cement +100°C felett fokozatosan

veszít a kémiailag kötött víztartalmából is. Mivel a frekventált helyeken az



üzemi hőmérséklet 60°C feletti, az adszorpciós víz mennyisége változóan

csökken.

Bizonyos esetekben a sugárvédő beton kémiai összetétele is követelmény

lehet. Ilyenkor a beton adalékanyagait és a betonkeverék összetételét ezt

figyelembe véve kell kiválasztani. Ehhez a munkához szakértőt kell igénybe

venni.

A szilárd sugárvédő betonnak el kell érnie a statikai tervben rögzített

szilárdsági jelhez tartozó minősítési értéket. A tervben előírható szilárdsági

jelek az MSZ 4798 szerintiek.

A hidrátbeton jelölését a beton kiírásban szövegesen lehet megadni.

A nehéz- és a hidrátbetonok a fagy és olvasztósó, valamint az agresszív

oldatok, talajok és gázok hatásával szemben nem ellenállók. Ilyen

követelmények esetén ezeknek a betonoknak a megfelelő védelméről

gondoskodni kell.

4.6. A betonösszetétel

4.6.1. A nehézbeton összetétele

A nehézbetonok összetételét mindenkor kísérleti úton (próbakeveréssel és

próbabetonozással) kell meghatározni, a tervező által előírt testsűrűségből

kiindulva (kiszárított állapotra értelmezett testsűrűség), a (1) képlet

segítségével. Mivel a nehézbeton szilárdsági jele legalább C 16/20, ezért az

előírt testsűrűség elérésekor megfelelő szilárdság várható.

A kísérletekhez az alapkeveréket úgy kell megtervezni, hogy a beton telített

legyen, mert adott testsűrűségű adalékanyagot alkalmazva annak a

betonkeveréknek lesz a testsűrűsége a legnagyobb, amely éppen telített. A

telítetlen keverékben a péphiány miatti levegőtartalom következtében

csökken a testsűrűség, a túltelített keverékben pedig azért, mert a cement

sűrűsége legfeljebb 3150 kg/m3, a nehéz adalékanyagoké pedig általában

nagyobb, mint 3600 kg/m3.

4.6.2. A hidrátbeton összetétele

A hidrátbeton összetételének olyannak kell lennie, hogy mind az előírt száraz

állapotban mért testsűrűséget, mind az előírt hidrátvíztartalmat kellő

biztonsággal el lehessen érni. A hidrátbeton összetételét is próbakeveréssel

és próbabetonozással kell meghatározni. Az összetétel attól is függhet, hogy

a beton készítésétől a szerkezet üzemszerű igénybevételéig mennyi idő telik

el, mert a cement kémiailag kötött víztartalma a szilárdulás (a hidratáció)

időtartamától függ.



A betonösszetétel változatainak a kiszámítása után az adalékanyag

hidrátvíztartalmából és a cement kötött víztartalmából meghatározható a

szilárd beton hidrátvíztartalma is. Azokat a betonösszetétel-változatokat kell

a próbakeverés során ellenőrizni, amelyek mind az előírt testsűrűséget, mind

az előírt hidrátvíztartalmat tekintve megfelelőnek mutatkoznak.

Ha a számítások eredményei szerint a rendelkezésre álló nehéz

adalékanyaggal az előírt testsűrűséget és az előírt hidrátvíztartalmat nem

lehet egyidejűleg elérni, akkor más – nagyobb hidrátvíztartalmú és/vagy

nagyobb testsűrűségű – adalékanyagot kell keresni.

4.7. A környezeti osztályokra vonatkozó szempontok

A környezeti osztályokhoz tartozó követelményeket a teljesítőképesség

szerinti tervezési módszerekből kell levezetni. Az MSZ 4798 a nukleáris

környezetbe kerülő betonokra nem ad összetételi határértékeket, így

ezt tapasztalati (kísérleti) úton kell meghatározni, és a vonatkozó szabványok

szerint igazolni.

4.8. A frissbeton

4.8.1. Levegőtartalom (légtartalom) és testsűrűség

Meg kell határozni a beton összes levegőtartalmát az MSZ EN 12350-7 szerint.

A levegőtartalmat a keverési arányból és a bedolgozott friss beton

testsűrűségéből is ki szabad számítani. Magyarországon a friss beton

bennmaradt levegőtartalmának (a levegőzárványoknak) ajánlott tervezési

értéke legfeljebb 2 térfogatszázalék.

4.9. Szilárd beton

4.9.1. Nyomószilárdság és a testsűrűség

A szilárd beton levegőtartalma a sugárelnyelés szempontjából lehet jelentős.

A beton kiszárított állapotban mért testsűrűségét az MSZ EN 12390-7 szerint

kell meghatározni.

A vegyesen tárolt, szilárd próbatestek testsűrűségét légszáraz állapotban,

ugyancsak szilárdságvizsgálat előtt kell megmérni.

Normálbeton esetén a kiszárított állapotban mért testsűrűség 2000 kg/m3-

nél nagyobb legyen, de 2600 kg/m3-nél ne legyen nagyobb. A nehézbeton

kiszárított állapotban mért testsűrűsége 2600 kg/m3-nél nagyobb legyen. Ha

a nehézbeton testsűrűségét tervezett értékkel írják elő, akkor a tűrés

±100 kg/m3.



4.10. Műszaki feltételek a betonra

4.10.1. Általános előírások

Sugárvédő betonok esetén a betonösszetételre, valamint az alapanyagokra

(például fajta, származási hely) kiegészítő feltételek szükségesek,

amelyekben előzetesen meg kell egyeznie az előírónak (a tervezőnek), a

felhasználónak (a kivitelezőnek) és a gyártónak. Sugárvédő betont előírt

összetételű betonként kell kiírni.

4.10.2. Műszaki feltételek az előírt összetételű betonra

Az előírt összetételű betont minden esetben az MSZ 4798 6.3.2. szakasza

szerinti alapkövetelményeivel kell megadni, és szükség esetén azt az MSZ

4798 6.3.3. szakasza szerinti kiegészítő követelményekkel is ki kell egészíteni.

Az előírt összetételű betonra vonatkozó alap és kiegészítő követelményeket

(a beton összetételét) vagy az építtető vagy a szerkezettervező vagy a

felhasználó betontechnológusának kell előíróként teljes felelősséggel

megadnia, de mindegyikük beleegyező nyilatkozatára szükség van. A

betonösszetétel tervezésének vagy előírásának az alapja az első

típusvizsgálat eredményei legyenek.

A beton sugárgátlását, esetleges felakvitálódását a tervezett modellanyagon

meg kell mérni. Minden összetételi és anyagváltozást jegyzőkönyveztetni kell.

4.11. A friss beton átadása

Az MSZ 4798-ban foglaltak szerint kell eljárni.

4.12. Előírt összetételű beton megfelelőségének ellenőrzése és a

megfelelőségi feltételek

Az előírt összetételű beton cementtartalmának, legnagyobb névleges

szemnagyságának, az adalékanyag szemmegoszlásának, valamint a

víz/cement tényező értékének és az adalékszer vagy a kiegészítőanyag

mennyiségének a megfelelőségét minden adag esetében értékelni kell. A

cement, az adalékanyag (minden előírt szemnagyságra), az adalékszer és a

kiegészítőanyag, a termelési jelentésben feljegyzett vagy a keverési adagnak

a nyomtató által kiírt mennyiségei az MSZ 4798 27. táblázatában megadott

tűréseken, a víz/cement tényező eltérése az előírt értéktől ±0,04 értéken belül

legyen. A megfelelőség igazolását végre kell hajtani. Az egyes

tulajdonságok ellenőrzését dokumentálni szükséges. Az eltérési határok

túllépése esetén a műszaki vezetőnek azonnali intézkedési kötelezettsége

van.



4.13. Gyártásközi ellenőrzés

Az MSZ 4798 9. fejezete tartalmazza a normál és nehézbetonok ellenőrzését.

A sugárvédő betonok minőségének az ellenőrzésére minőségellenőrzési

tervet kell készíteni, amelyet a tervdokumentációhoz kell csatolni. A

minőségellenőrzési tervben meg kell adni az alkotóanyagok, a betonkeverék,

a bedolgozott friss beton és a szilárd beton vizsgálatának a módját és

gyakoriságát.

Ha a betonkeverék az építéshelyen készül, akkor a következő vizsgálatokat

kell előírni:

a) a keverővíz ellenőrzését az építkezés megkezdése előtt. Amennyiben a

víz szaga, színe, íze, továbbá a felrázás során észlelt viselkedése (pl.

habzás) kétségeket támaszt, akkor a minőséget hivatalos anyagvizsgáló

laboratóriummal kell megvizsgáltatni,

b) a cement ellenőrzését az átvételkor: a teljesítménynyilatkozat

ellenőrzése, a cement szemrevételezése, a csomósodás, kérgesedés

ellenőrzése,

c) az adalékanyag vizsgálatát átvételkor: a minőségi bizonylat (szállítólevél)

ellenőrzése, szemrevételezés, a szennyezettség, a testsűrűség, a

hidrátvíztartalom, a szemeloszlás és a vízfelvétel vizsgálata,

d) a cement vizsgálatát szállítmányonként: őrlésfinomság, vízigény,

kötésidő és térfogatállandóság meghatározása,

e) az adalékszer ellenőrzését szállítmányonként,

f) az adalékanyag vizsgálatát naponként úgy, hogy az eredmény az első

keverék készítése előtt rendelkezésre álljon: szemeloszlás és

nedvességtartalom vizsgálata,

g) a betonkeverék konzisztenciájának az ellenőrzését 10 m3-enként,

h) a friss betonkeverék ellenőrzését: a készítési testsűrűség vizsgálata

minden műszak kezdetekor 3 db próbakockán, a víztartalom ellenőrzése

naponta egy alkalommal,

i) 3-3 db próbakocka készítését 50 m3-enként (de legalább műszakonként

egyszer) a 28 napos nyomószilárdság és a kiszárított állapotban mért

testsűrűség ellenőrzésére.

Ha a betonkeverék központi betonüzemben készül, akkor elő kell írni, hogy

az üzem a sugárvédő betonkeverékek összetételét részletesen bizonylatolja.

Mivel a sugárvédő beton csak rendelt összetételű lehet, a betonüzemnek

szavatolnia kell a rendelés szerinti összetételi adatokat. Meg kell adni a



felhasznált cement fajtáját és gyártási idejét, az adalékanyag jellemzőit

(szennyezettség, szemeloszlás, testsűrűség, hidrátbeton esetén a

hidrátvíztartalom), az adalékszer és a kiegészítő anyag fajtáját, továbbá a

beton tömeg szerinti keverési arányát és a betonkeverék konzisztenciájának

a mérőszámát. A betonszerkezet készítője írja elő, hogy a transzportbeton-

üzem mindazokat a vizsgálatokat végezze el, amelyek az építéshelyi

betonkészítés esetére elő vannak írva.

Transzportbeton alkalmazása esetén, az építéshelyen a következő

vizsgálatokat kell elvégezni:

a) a konzisztencia ellenőrzését szállítmányonként ugyanazzal az

eszközzel, mint amelyet a betongyár használ (ebben előzetesen

meg kell állapodni),

b) a készítési testsűrűség ellenőrzését minden műszak kezdetekor 3

db próbakocka készítésével,

c) 50 m3-enként, de műszakonként legalább egy alkalommal a 28

napos nyomószilárdság és a száraz állapotú testsűrűség

vizsgálatára 3-3 db próbakockát kell készíteni.

A sajátellenőrzés keretében végzett ellenőrzésen kívül külső ellenőrző labort

is meg kell bízni a sugárvédő beton minőségének a vizsgálatával.

4.14. A megfelelőség értékelése

Az MSZ 4798 a teljesítmény igazolására a 2+ módozatot írja elő. Sugárvédő

betonoknál a 2+ módozat az 1. mellékletben leírt szigorításokkal együtt

érvényes (lásd még az MSZ 4798 szabvány C melléklet A gyártásellenőrzés

értékelésére, felügyeletére és tanúsítására vonatkozó utasítások).

5. A BETONSZERKEZET TERVEZÉSÉNEK ALAPJAI

Az építési engedélyezési eljárásban és az építési közbeszerzéseknél az Étv.

alapvető követelményeinek teljesülését a hatályos szabványok alapján

vélelmezni lehet. A tartószerkezetek tervezésére a hatályos szabványsorozat

2010. április 1-től az Eurocode.

A betontervezési szabványok alkalmazásának egyik feltétele, hogy az

egymásra épülő, illetve egymást kiegészítő szabványok rendelkezésre

álljanak. Ezért a különböző időpontokban kiadott szabványokat akkor lehet

alkalmazni, ha az ún. szabványpaketthez (csomag/sorozat-hoz) tartozóakat

már kiadták és bevezették. A betonszerkezetek tervezési szabványa az MSZ

EN 1992 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése, amely a normál és

könnyűbetonokra vonatkozik.



A beton-szabványcsomaghoz/sorozathoz az alábbiak tartoznak:

a) MSZ EN 1990 Eurocode: A tartószerkezetek tervezésének alapjai

b) MSZ EN 1991 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások

c) MSZ EN 1997 Eurocode 7: Geotechnikai tervezés

d) MSZ EN 1998 Eurocode 8: Tartószerkezetek tervezése földrengésre

e) MSZ EN 13670: Betonszerkezetek kivitelezése

Az MSZ EN 1992 nem vonatkozik a speciális építmények tervezésére (pl. a

nukleáris létesítmények, gátak, stb.). A szerkezettervezésre általában viszont

alapként figyelembe vehető.

A tervezési alapelveket, a szerkezetek biztonságával, használhatóságával és

tartósságával kapcsolatos követelményeket az MSZ EN 1990 szabvány

tartalmazza. A szerkezetek megbízhatóságával az ISO 2394 szabvány

foglalkozik.

Az MSZ EN 1990 szabvány alapján a nukleáris erőműveknél

a) az előírt tervezési élettartamot 100 évre kell felvenni,

b) a kárhányad szerinti osztály CC3 vagy annál magasabb legyen,

c) a megbízhatósági osztály RC3 vagy annál magasabb legyen,

d) a tervellenőrzési szint a DSL3 vagy annál magasabb legyen.

A betonfedésre vonatkozó feltételeket az MSZ 4798-1 szabvány N melléklete

és az MSZ EN 1992 szabvány 4. fejezete tartalmazza. A tartósság és a

betonfedés tekintetében a szerkezeti osztály S6.

A tervezés minőségbiztosításánál az MSZ EN ISO 9001 szabvány

alkalmazható.

A minőségügyi terv és az ellenőrzés fogalommeghatározásai az MSZ EN ISO

9000 szabvány szerint értelmezhető. A minőségügyi tervek készítéshez az ISO

10005 szabvány ad útmutatást.

Az alábbi területekre még nem készültek európai szabványok:

a) meglévő szerkezetek felülvizsgálatára

b) szerkezettervezés a tartóssági követelmény szempontjából

c) magas hőmérsékletnek kitett betonszerkezetekre

d) szélsőséges veszélyesetek elleni védelemre.

Minden olyan esetben, amikor az újólag tervezett szerkezet fizikai,

technológiai, sugárvédelmi, tűzvédelmi kapcsolatba kerül egy már

meglévővel, kötelező a két szerkezet együtthatását vizsgálni. A vizsgálatot ki



kell terjeszteni a meglévő szerkezet építéskori és a jelenkori előírásai,

szabványai szerinti értékelésére is.

Ezek a területek a nukleáris erőművek szempontjából relevánsak. Jelenleg a

tervezéshez felhasználható a Nuclear containments (fib 2001 Bulletin 13 p.

130) jelentés, amely a konténmentek európai tervezési irányelveit,

gyakorlatát tartalmazza.

Az élettartamra való tervezésnél figyelembe vehető a Model Code for Service

Life Design (fib 2006 Bulletin 34 p. 110). és az ISO 15686 szabvány.

6. BETONSZERKEZETEK KIVITELEZÉSE

6.1. Bevezetés

A betonszerkezetek kivitelezésére vonatkozó általános előírásokat az MSZ EN

13670 szabvány tartalmazza. Mivel csak általános követelményeket ad a

betonszerkezetek kivitelezésére, ezért a műszaki tervben kell előírni, ha más

alkotóanyagokat (pl. nehéz adalékanyag sugárvédő betonokhoz) és speciális

technológiákat (pl. öntömörödő beton) alkalmaznak.

Az MSZ EN 13670 a tervezéskor lefektetett követelményeket továbbítja a

kivitelezőnek, azaz a tervező és a kivitelező közötti kapcsolatot biztosítja,

megadja a kivitelezés szabványos követelményeit és egyben a tervező

ellenőrző listájaként is szolgál annak ellenőrzésére, hogy minden szükséges

műszaki adatot megadott-e a szerkezet kivitelezőjének (lásd az MSZ EN 13670

A fejezetét).

Az olyan területek, mint a személyzet alkalmassága részletes

követelményeinek leírása és a minőségirányítással kapcsolatos részletek a

tagállamok hatáskörébe tartozik. Ezért a szabványhoz nemzeti mellékletet

kell készíteni. Ennek a szabványnak a nemzeti melléklete tartalmazhat

nemzeti előírásokat vagy hivatkozhat rájuk a következő esetekben:

a) A kivitelezés irányítása: az építkezési munkálatok megszervezésére és a

különböző feladatokat végző munkaerő képességére vonatkozó

előírások.

b) A projekt dokumentációja: az elkészítendő és tárolandó dokumentációra

vonatkozó minimális előírások.

c) Minőségirányítás: a kivitelezési osztályok használatához, az előírt

felülvizsgálat kiterjesztéséhez és típusához kapcsolódó előírások, 3.

táblázat és В melléklet.



d) Vasalás: megadja az EN 1992 nemzeti mellékletével összhangban lévő

vasalási típusokat és hivatkozik a vasalás kivitelezésének megfelelő NDP-

kre.

e) Betonozás: az utókezelésre és az utókezelési osztályok kiválasztásra

vonatkozó követelmények.

f) Felületi befejezés: a felületi befejezés leírásainak rendszerére vonatkozó

hivatkozások

g) Geometriai tűrések: az EN 1992-vel és NDP-vel összhangban lévő tűrés a

vasalás minimális takarására, a második tűrési osztály értékei, ahol

egyébként ilyen értékeket nem adnak, és speciális szerkezetekre (pl.

hidakra és silókra).

A kivitelezésre vonatkozó jogszabály a 191/2009 (IX.15.) Korm. rendelet. A

rendelet hatálya kiterjed többek között az építőipari kivitelezési tevékenység

folytatására, a tevékenységben résztvevők feladataira, az építési napló és a

kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeire.

6.2. Fogalommeghatározás

kivitelezési osztály

Osztályozott követelmények, amelyek meghatározzák a kivitelezési munkálatok

minőségi szintjeit általában vagy egyedi esetekre lebontva.

kivitelezési leírás

Azok a dokumentumok, amelyek tartalmazzák mindazokat a rajzokat, műszaki

adatokat és követelményeket, amelyek egy speciális projekt kivitelezéséhez

szükségesek, kiegészítik és megfelelnek az MSZ EN 13670 európai szabvány

követelményeinek, valamint hivatkoznak a használat helyére érvényes nemzeti

előírásokra.

Megjegyzés: a kivitelezési leírás nem egy dokumentum, hanem a munkák kivitelezéséhez

szükséges dokumentumok összessége, amely tartalmazza a műszaki leírást, és azt

tervben megkapja a kivitelező.

kivitelezési dokumentáció (191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet)

Az Étv. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott követelmények

kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához – minden munkarészre

kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletességgel – a

szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmazva

bemutatja az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék,

berendezés stb. helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését, továbbá

tanúsítja az összes vonatkozó előírásban, valamint az építésügyi hatósági



engedélyezésnél és az ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett

követelmények teljesítését.

építmény műszaki leírása

Egyedi létesítményre követelményeket összefoglaló dokumentum.

minőségügyi terv

Olyan dokumentum, amely meghatározza milyen munkafolyamatokat és

szükséges forrásokat kell alkalmazni, mikor és kinek, hogy kielégítsék az adott

létesítményre vonatkozó előírásokat.

nyilatkozat a módszerről (technológiai utasítás)

A munka végrehajtásához használt módszereket és eljárásokat leíró

dokumentum.

műszaki leírás

A 312/2012 (XI.8.) Korm. rendelet 8. melléklete ismerteti az építményre

vonatkozó, a tervlapokat kiegészítő információkat, valamint többek között a

jogszabályban meghatározott esetekben a terv készítésekor már ismert, az

építménybe betervezett építési célú termékekre, berendezésekre,

szerkezetekre vonatkozó jóváhagyott műszaki specifikációra (magyar

nemzeti szabvány, honosított harmonizált szabvány, európai műszaki

engedély vagy építőipari műszaki engedély) történő hivatkozást.

tartószerkezet

Olyan építményszerkezet, szerkezeti elem, amelynek feladata az erőhatások

felvétele és továbbítása (pl. a talajra). A tartószerkezet az építmény „erőtani

vázát" alkotja, ezért erőtani (statikai) tervezéssel az egyensúly megtartására

úgy kell méretezni, hogy a várható hatások (terhek) következtében a

megengedett mértéket meghaladó mértékű elmozdulás, törés, repedés,

folyás ne keletkezzék.

tartószerkezeti műszaki leírás (312/2012 (IX.8.) Korm. rendelet 8. melléklete)

A tervezett tartószerkezet jellemzőit tartalmazza. Készülhet a tartószerkezeti

terv kiegészítéseként, és önállóan, ha egyedül ez adja meg a tervezett

építmény tartószerkezetének leírását, jellemzőit. A tartószerkezeti műszaki

leírás tartalmaz minden olyan fontos jellemzőt, amelyet a tervező a szerkezet

megtervezésénél figyelembe vett, illetve amelyet a kivitelezés során be kell

tartani, így különösen:

a) a szerkezet alapvető rendszerének leírása,

b) az alkalmazott számítási modell,

c) a szerkezet típusa, méretei,



d) a társtervezők által megadott adatszolgáltatás (talajmechanika, gépészet

stb.).

6.3. Kivitelezés

A kivitelezés előfeltételeit az MSZ EN 13670 szabvány 4.1. pontja tartalmazza.

6.3.1. Dokumentáció

A kivitelezéshez szükséges dokumentációkat az MSZ EN 13670 szabvány 4.2.

pontja tartalmazza.

6.3.2. Minőségirányítás

A minőségbiztosítási feladatokat az MSZ EN 13670 szabvány 4.3. és 4.4.

pontjai tartalmazzák.

6.4. Állványzat és zsaluzat

Az állványzat és a zsaluzat készítésével kapcsolatban az MSZ EN 13670-ben

foglaltakat (5. fejezet, C melléklet, MSZ EN 12812 és MSZ EN 12813

szabványok) kell figyelembe venni.

Gondoskodni kell a bennmaradó zsaluzatok (acélzsalu) hosszútávú

korrózióvédelméről. Figyelembe kell venni a zsaluzat galvánelemes hatásait

a vasbetétek tekintetében.

6.5. Vasalás

A vasalás elkészítésére vonatkozó műszaki feltételeket az MSZ EN 13670 6.

fejezete és a D melléklete foglalja össze.

6.6. Feszítés

A feszítés kivitelezését az MSZ EN 13670 7. fejezete és az E melléklete

tárgyalja. A CEN Workshop Agreement CWA 14646:2003 „A szerkezetek

megfeszítésére készített utófeszítő eszközök szerelésére vonatkozó

követelmények, szakértő cég és személyzetére vonatkozó minősítő előírások”

című munkabizottsági megállapodást figyelembe kell venni.

Vizsgálni kell a sugárterhelés és a magas hőmérséklet hatását a relaxációra.

6.7. Betonozás

A betonozásra vonatkozó általános szabályokat az MSZ EN 13670 8. fejezete

és az F melléklete tartalmazza.

A sugárvédő betonok készítésére az alábbi szabályok érvényesek.



A betonozás megkezdése előtt ellenőrizni kell a zsaluzat teherbírását, terv

szerinti helyzetét és méreteit, a beépített gépészeti berendezések helyzetét,

azok rögzítésének módját. Az ellenőrzés arra is terjedjen ki, hogy a gépészeti

szerelvények (pl. szellőző csatorna) és azok tartóelemei nem akadályozzák-e

a betonszerkezet hézagmentes elkészítését. Ellenőrizni kell a betonnal

érintkező gépészeti egységek akadálymentes, autonóm hőtani mozgását.

Nem szabad megengedni, hogy a levegőt eltávozni nem engedő zugokban

(pl. lefelé nyitott U-szelvény esetében) betonnal ki nem töltött részek

maradjanak. Hasonló okokból kerülni kell a hüvelyes távolságtartók

használatát, mert a bennmaradó hüvelyek kitöltése nehéz (sugárvédő)

habarccsal alig lehetséges.

A zsaluzatnak a betonnal érintkező felületét, az acélbetéteket, valamint a

betonban maradó szerelvényeket és azok tartóelemeit minden

szennyeződéstől meg kell tisztítani. A zsaluzat esetleges hézagait a

habarcselfolyás elkerülése végett gondosan tömíteni kell.

A betonozás megkezdése előtt - az utólagos viták elkerülése érdekében -

célszerű a gépészeti berendezéseket építő vállalattól írásbeli nyilatkozatot

kérni a munka befejezésének és a beépített szerelvények kipróbálásának

(nyomáspróba) időpontjáról.

Az alapanyagok tárolására és a beton keverésére az MSZ 4798 előírásai

vonatkoznak. A sugárvédelmi célra készülő normálbetonok előállíthatók

központi betonkeverő telepen és az építés helyén egyaránt. A speciális

adalékanyagokat tartalmazó sugárvédő betonokat azonban csak az építés

helyén szabad keverni.

A beton szabadonejtő vagy kényszerkeverőben egyaránt keverhető. A

speciális adalékanyagokat tartalmazó betonkeverékeket hosszabb ideig kell

homogenizálni, mint a normálbeton-keverékeket; a szükséges keverési idő a

keverőgép és a beton fajtájától függően 2,5-4 perc között változik. A

szükségesnél rövidebb keverési idő veszélyezteti a beton homogenitását, a

túl hosszú keverés szegregációt okoz, ha az adalékanyag morzsolódásra

hajlamos, továbbá a nehéz adalékanyag a keverőlapátok gyors kopását

okozhatja. Az optimális keverési időt kísérleti úton kell meghatározni.

A nehézbetonok keverésekor figyelembe kell venni, hogy a nehéz

adalékanyag a keverőgép lapátjaira, a keverőedény falára, valamint az egész

keverőgépre nagyobb mechanikai hatást gyakorol, mint a közönséges

adalékanyag. Az ebből eredő károsodások és balesetek elkerülése végett a

nehézbeton megkeverendő adagjait a testsűrűséggel fordított arányban kell

csökkenteni és kísérletileg kell beállítani.



A betonkeveréket lehetőleg átrakás nélkül, a lehető legrövidebb útvonalon

kell a bedolgozás helyére szállítani, ezért a keverőgépet a bedolgozási hely

közelében kell elhelyezni. A szállítást úgy kell megoldani, hogy ennek során a

betonkeverék minősége ne változzék meg. A betonkeveréket szállítás alatt

figyelni kell. Szétosztályozódott betonkeveréket nem szabad bedolgozni.

A szállítóeszköz lehet keverőgépkocsi, betonszivattyú, szállítószalag vagy

betonszállító konténer. Csak terelőlappal kombinált ejtőcsővel ellátott

szállítószalagot szabad használni. A betonszállító konténer legyen jól tömített

és tegye lehetővé az ürítés szakaszolását. Betonszivattyúhoz alumínium

csővezetéket nem szabad alkalmazni, mert a csőfalról leváló alumínium

részecskék a betonban lévő mészhidráttal reakcióba lépnek és ennek során

hidrogéngáz fejlődik, amely pórusokat hoz létre, következésképpen csökken

a beton testsűrűsége és szilárdsága.

A szállítóeszközt a konzisztenciától függően kell kiválasztani (pl. folyós

konzisztenciájú betont szállítószalagon nem szabad szállítani).

Vas adalékanyagot tartalmazó betonkeveréket csak konténerben szabad

szállítani. A betonszállító konténert tehergépkocsi rakfelületén, esetleg

motoros targoncával lehet a daru hatósugarába vinni. A motoros targonca

csak kiépített, megfelelő állapotú úton, rövid (legfeljebb 150 m) távolságra

használható. Hosszabb (> 200 m) szállítási távolság esetén a nehézbeton-

keverék szétosztályozódásának elkerülése végett a tehergépkocsi

gumiabroncsait az előírt nyomásnál kisebb levegőnyomással célszerű

feltölteni.

A nehézbeton-keveréket szabadon ejteni legfeljebb 1,0 m magasságból

szabad. Ennél nagyobb magassághoz ormánycsövet kell használni.

A betonkeveréket a hőmérséklettől függően a keverővíz hozzáadásától

számított 1-2 órán belül be kell dolgozni. Állni hagyott betonkeveréket,

amelynek a konzisztenciája szemmel láthatóan megváltozott, nem szabad

beépíteni. Az eredeti konzisztenciát nem szabad víz hozzáadásával

helyreállítani.

A betonkeveréket 30-40 cm vastag vízszintes rétegekben kell a zsaluzatban

elteríteni és merülő vibrátorral kell tömöríteni. A rázófejet legalább 15 cm-re

az előzőleg tömörített rétegbe is be kell vezetni. A vibrátor bemerítési

távolságát és a vibrálás időtartamát próbavibrálással kell meghatározni. A

szükségesnél hosszabb vibrálást a szétosztályozódási veszély miatt kerülni

kell.

Folyamatosan, megszakítás nélkül kell betonozni. Az egymásra vagy az

egymás mellé kerülő betonrétegek tömörítésekor ügyelni kell arra, hogy

mindig friss beton kerüljön friss betonra, hogy így a két réteg



összedolgozható legyen. Az összedolgozhatóság érdekében betartandó

időhatárok megegyeznek az általános szabályokkal. Ha az egyes rétegek

átfedése az előírt időtartamon belül nem lehetséges, akkor a beton kötését

késleltetni kell. A megfelelő mértékű késleltetéshez szükséges

kötéskésleltető adalékszer mennyiségét helyszíni kísérlettel kell

meghatározni.

Falak betonozásakor, valamint munkahézagra való betonozáskor az első 20-

25 cm vastag réteget olyan betonkeverékkel kell készíteni, amely abban

különbözik az egyébként használttól, hogy abból a legnagyobb szemnagyság

felénél nagyobb adalékanyag-szemcséket kirostáltuk. Ezzel a lágyabb

konzisztenciájú betonkeverékkel lehetővé válik a csatlakozó felületek

fészekmentes kivitelezése. A finomított szemcsézetű keverék tulajdonságait

külön kell ellenőrizni (pl. sugárgátlásra).

Vibráláskor ügyelni kell arra, hogy a rázófej az acélbetéteket huzamosabb

ideig ne érintse. A betonozás alatt – különösen falak betonozásakor –

gondoskodni kell arról, hogy a rázófejek teljesítménye szemmel is jól

ellenőrizhető legyen (pl. megvilágítással).

A munkahézagot csak előre megtervezett helyen szabad létesíteni, váratlan

keletkezését – hacsak lehet – meg kell akadályozni. Munkahézagot csak ott

szabad kialakítani, ahol a betonban számottevő húzó- és nyíróerő nem lép fel

és ahol a betonozás megszakítása a szerkezet egységes működését nem

zavarja. A munkahézagot kellően merev, ideiglenes zsaluzattal kell

elhatárolni. A munkahézag alakját a radiológus tervező határozza meg.

A betonozás folytatása előtt a munkahézag felületét szakszerűen kell

kiképezni: a cementben és vízben dús fedőréteget el kell távolítani oly

mértékben, hogy a durva adalékanyag-szemcsék a felületből kiálljanak. Az ily

módon kiképzett felületről a keletkezett törmeléket el kell távolítani, majd a

felületet a betonozás folytatásáig nedvesen kell tartani. A betonozás

megkezdése előtt a munkahézag felületéről az esetleg tócsában álló vizet el

kell távolítani, majd meg kell várni, amíg a víztől fényes betonfelület matt-

nedvessé válik. Ezt követően haladéktalanul meg kell kezdeni a betonozást.

Ha szükséges, kellősíteni kell a felületet.

A cement kötésekor hő fejlődik, amelynek következtében a betonszerkezet

felmelegszik. A hőmérséklet emelkedésével hőmérsékletkülönbségek lépnek

fel a szerkezet különböző rétegeiben és ez feszültséget okoz, továbbá

párolgás kezdődik. Nagy tömegű (kis felületi modulusú) szerkezetekben ezek

a feszültségek olyan mértékűek lehetnek, hogy a beton megreped. A

repedések felületiek és átmenők lehetnek. A felületi repedések a

betonszerkezet külső és belső rétegei közötti hőmérsékletkülönbségek

következményei. Az átmenő repedések keletkezése arra vezethető vissza,



hogy a betonszerkezet a környezetnél magasabb hőmérsékleten szilárdul

meg, majd lehűlésekor összehúzódik. Ha az összehúzódás gátolva van (pl.

falak esetében), akkor a betonszerkezet bizonyos távolságokban teljes

keresztmetszetében átreped.

A betonszerkezetekben kialakuló hőmérsékletet a következő módokon lehet

csökkenteni:

a) a betonösszetétel helyes megválasztásával (kis hőfejlesztésű cement

alkalmazása, a cementtartalom csökkentése),

b) a betonozás időpontjának helyes megválasztásával a

levegőhőmérsékletet figyelembe véve (a levegő hőmérséklete ne legyen

+15°C-nál magasabb),

c) az adalékanyag hűtésével (pl. vízzel, de ez esetben a vízadagoláskor az

adalékanyag nedvességtartalmát figyelembe kell venni), vagy folyékony

nitrogénnel,

d) a betonkeverék hűtésével (pl. a keverővíz egy részének jéggel való

helyettesítésével),

e) lassú, folyamatos betonozással,

f) szakaszolt betonozással,

g) a bedolgozott beton hűtésével a hidratáció kezdeti időszakában (pl.

csővezetékben áramoltatott vízzel).

Az (a) és (b) szerintiek kellő szakértelemmel és gondos építésszervezéssel

könnyen megoldhatók. Az adalékanyag permetezése vízzel ronthatja a

víz/cement tényező egyenletességét, az adalékanyag hűtése levegővel

költséges, a folyékony nitrogénes hűtés költséges és pontos szabályozást

kíván. Ugyancsak költséges a (d) alatti eljárás. Az (e) szerinti lassú betonozás

alatt legfeljebb 0,5 m/nap sebességű, folyamatos (munkahézag nélküli)

betonozást kell érteni, ez a módszer kötéskésleltető adalékszer adagolását

igényli. Szakaszolni általában az alakváltozásban gátolt betonszerkezetek (pl.

falak) betonozását lehet; a szakaszolás lehet vízszintes vagy függőleges

irányú. A függőleges irányú szakaszolás azt jelenti, hogy naponta kb. 1,0 m

vastag betonréteg készül, majd ezt követően munkahézag kerül kialakításra.

A betonozás akkor folytatható, ha a beton hőmérséklete a szerkezet

belsejében is mérséklődött (a betonozási szünet 3-6 nap). A vízszintes irányú

szakasz hossza a hőmérséklet függvénye.

Szakaszolt betonozáskor a hőmérsékletet a beton belsejében a felszín

közelében mérni kell. Ismerni kell továbbá annak a betonszerkezetnek (pl.

alaptestnek) a hőmérsékletét, amely a készülő szerkezettel érintkezik.



A bedolgozott beton hűtése csővezetékben áramoltatott vízzel a káros

feszültségek elkerülése szempontjából eredményes, de igen költséges

módszer. A sugárgátlás egyenetlensége miatt kétséges. (A csöveket injektálni

kell.) A beton megrepedése elkerülhető, ha

a) a beton belsejének és a felületközeli rétegnek a hőmérséklet-különbsége

nem több, mint 20°C,

b) a készülő és a vele érintkező betonszerkezet átlagos hőmérséklet-

különbsége 10, 20, 30 és 40 m hosszúságú betonozási szakaszok esetén

rendre nem több, mint 30, 25, 20 és 15°C.

Hideg vagy meleg időjárás esetén a МÉASZ МE-04.19 20. és 21. fejezeteiben

leírt követelményeket kell értelemszerűen figyelembe venni.

A zsugorodási repedések elkerülése és a minél nagyobb kémiailag kötött

víztartalom elérése érdekében a sugárvédő betonszerkezeteket megszakítás

nélkül, folyamatosan nedvesen kell tartani. Az utókezelés lehetséges

módozatai a következők:

a) állandó nedvesen tartás locsolással, vízpermetezéssel, folyamatosan

nedvesített zsákvászonnal, nemezzel, stb. való letakarással,

b) párolgás elleni védelem szorosan záró műanyag fóliával való letakarással,

c) párolgásgátló bevonat felhordásával,

d) zsaluzatban tartással.

Ezeket a módszereket kombinálva is lehet alkalmazni, figyelembe véve, hogy

a fenti sorrend egyúttal az utókezelés hatékonyságának a sorrendje is (azaz

legjobb az állandó nedvesítés). Kis felületi modulusú, nagy tömegű

betonszerkezetek locsolására használt víz hőmérséklete ne térjen el a

szerkezet hőmérsékletétől 10°C-nál nagyobb mértékben. Az utókezelés

szükséges időtartama legalább 14 nap. Az utókezelési osztályt jelezni kell a

kivitelezési leírásban.

A zsaluzatot csak akkor szabad eltávolítani, ha a szerkezet belső és felületi

rétegei között a hőmérsékletkülönbség nem több, mint 15°C. Hőmérsékleti

adatok hiányában a betonszerkezeteket egy hetes kor előtt nem szabad

kizsaluzni.

A kizsaluzás után a sugárvédő betonszerkezetek felületét gondosan meg kell

vizsgálni és a felderített hibahelyeket (fészkeket, üregeket) véséssel a szilárd,

tömör betonig fel kell tárni, majd az eredetivel megegyező minőségű

betonnal pótolni. A javítóanyagot 5 cm mélységig vakolatszerűen, ennél

nagyobb mélységű hibákat zsebes zsaluzattal végzett betonozással kell



kijavítani. A hibák helyét és azok kijavításának módját az építési naplóban

hitelt érdemlően részletezni kell és a tervezővel jóvá kell hagyatni.

A betonfelületekre vonatkozó követelményeket az MSZ 24803

Épületszerkezetek megjelenési módjának előírásai szabványsorozat

szabványlapja tartalmazza.

Az öntömörödő betonok készítésére vonatkozó szabályokat a European

Guidelines for Self Compacting Concrete May 2005 és a CEN TS 14754-1

tartalmazza. Az öntömörödő betonokra európai szabvány készült (MSZ EN

206-9 „Kiegészítő szabványok öntömörödő betonhoz”) melyhez az alábbi

vizsgálati szabványok tartoznak:

a) MSZ EN 12350-8 „Öntömörödő beton. A roskadási terülés vizsgálata”

b) MSZ EN 12350-9 „Öntömörödő beton. Tölcséres kifolyási vizsgálat”

c) MSZ EN 12350-10 „Öntömörödő beton. L szekrényes vizsgálat”

d) MSZ EN 12350-11 „Öntömörödő beton. Az ülepedési stabilitás szitás

vizsgálata”

e) MSZ EN 12350-12 „Öntömörödő beton. Fékezőgyűrűs vizsgálat”

6.8. Kivitelezés előregyártott betonelemekkel

Az előregyártott betonelemekre vonatkozó feltételeket az MSZ EN 13670 9

fejezete foglalja össze.

6.9. Geometriai tűrések

A geometriai tűrésekre vonatkozó előírásokat az MSZ EN 13670 10. fejezete

és G melléklete részletezi. A geometriai tűréseknek az MSZ 24803-6-3

szabvány és a funkció alapján meghatározott követelményszint (alap,

normál, magas, különleges) szerinti tűrési értékeken belül kell maradniuk.

7. AZ ELKÉSZÜLT BETONSZERKEZET ELLENŐRZÉSE

A meglévő szerkezetek értékelésénél az ISO 13822 szabványt lehet

alkalmazni.

A kész szerkezet kiterjesztett ellenőrzését a Model Code for Service Life

Design (fib 2006 Bulletin 34 p. 110) alapján CCL3 osztályba kell sorolni.

Az elkészült betonszerkezetek értékelésére MSZ EN 13791 szabvány

vonatkozik. A beton vizsgálatát szerkezetben az MSZ EN 12504

szabványsorozat tartalmazza.



M1. Melléklet

ELTÉRÉS A 2+ GYÁRTÁSELLENŐRZÉSI RENDSZERTŐL

GYÁRTÁSKÖZI ELLENŐRZÉS: SZIGORÍTOTT 2+

A beton csak tanúsított gyártásellenőrzéssel rendelkező betonüzemből

származhat. A teljesítmény értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszer 2+

módozatú, melyet az MSZ 4798 szabvány részletesen tárgyal.

E melléklet az MSZ 4798 szabványhoz képest további szigorításokat ír elő.

A) A gyártásellenőrzés kezdeti és folyamatos ellenőrzését és tanúsítását csak

akkreditált és kijelölt tanúsítószervezet végezheti.

B) A betonüzem gyártásellenőrzéséhez szükséges vizsgálatokat csak

akkreditált vizsgálólaboratórium végezheti, mely az MSZ EN /IEC 17025 szerinti

minőségirányítási rendszerrel rendelkezik

C) Az alkotóanyagok ellenőrzésének és vizsgálatának módszerét és

gyakoriságát az 1. táblázat szerint kell megválasztani.

A betonfajták jelölése a következő:

C szokványos, szerkezeti beton (testsűrűsége 2000-2500 kg/m3)

HCC nagyszilárdságú beton (szilárdsági jel ≥ C50/60)

HC nehézbeton (testsűrűség kiszárított állapotban ≥ 2600 kg/m3)

D nehézbeton testsűrűséggel meghatározandó minősége

D) A berendezések ellenőrzését a 2. táblázat szerint kell előírni. A

berendezések ellenőrzésének milyensége és gyakorisága független a

betonfajtától.

E) A mintavétel legkisebb gyakorisága az üzemi gyártásellenőrzés során a

megfelelőség értékeléséhez a 3-5. táblázat szerinti. A mintavétel során

ellenőrizni kell a frissbeton konzisztenciáját, testsűrűségét és víztartalmát,

valamint a szilárdbeton törési testsűrűségét és nyomószilárdságát. A

konzisztencia ellenőrzését az ellenőrző labornak és a külső labornak

ugyanazzal a módszerrel (eszközzel) kell végrehajtani. Mintavételkor mérni

kell a levegő és a friss beton hőmérsékletét, és ezt a mintavételi lapon vagy

mintavételi jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

A próbakockák tárolásának módja:

a gyártást követő 24 ± 2 óráig 20 ±5°C-on, páratelt térben

7 napos korig (kizsaluzás után) 20 ±2°C-os vízben

28 napos korig 20 ±5°C-os, > 50 % relatív páratartalmú térben



A nyomószilárdságot lehet 28 napon túli más időpontban is vizsgálni és

minősíteni, de ebben az esetben az időpontban előre meg kell állapodni.

F) A nyomószilárdság megfelelőségi feltételei

F1) Típusvizsgálat

Az első típusvizsgálat elvégzésének feltételeit az MSZ 4798:2004 szabvány A

melléklete szabályozza. A típusvizsgálat során a legalább három, egymás

után vizsgált próbatest átlagos nyomószilárdsága elégítse ki a következő

feltételeket:

ha a beton nyomószilárdsági osztálya < C50/60, akkor

fcm,test ≥ (fck/0,92 + 6,5) N/mm2

ha a beton nyomószilárdsági osztálya ≥ C50/60, akkor

fcm,test ≥ (fck/0,95 + 8,5) N/mm2

Más tulajdonságok ellenőrzésekor (vízzáróság, fagyállóság, kopásállóság) a

betonnak ki kell elégítenie az MSZ 4798:2016 szabványban előírt értékeket.

F2) Gyártásközi egyedi eredmények feltételei

A beton nyomószilárdságának megfelelőségét a próbatestek 28, 56,… de

akár 360 napos korban vizsgált 150×150 mm élhosszúságú próbakocka

törési eredményeiből értékeljük. Minden egyes vizsgálati eredménynek

(fci, test) mind a kezdeti, mind a folyamatos gyártás során a következő

feltételeket kell teljesítenie:


fci,test ≥ (fck/0,92 – 4,5) N/mm2


fci,test ≥ (fck/0,95 – 5,5) N/mm2

F3) Gyártásközi átlageredmények feltételei kezdeti gyártásban


fci,test ≥ (fck/0,92 + 6,5) N/mm2


fci,test ≥ (fck/0,95 + 8,5) N/mm2

F4) Gyártásközi átlageredmények feltételei folyamatos gyártásban

ha a beton nyomószilárdsági osztálya < C50/60, akkor a próbakockák

átlagos nyomószilárdsága elégítse ki a következő feltételt:

fcm,test ≥ (fck/0,92 + 1,48 × σtest) N/mm2



ha a beton nyomószilárdsági osztálya ≥ C50/60, akkor a próbakockák

átlagos nyomószilárdsága elégítse ki a következő feltételt:

fcm,test ≥ (fck/0,95 + 1,48 × σtest) N/mm2

A próbakockák nyomószilárdsága szórásának (σtest) számításba vehető legkisebb

értéke:

ha a beton nyomószilárdsági osztálya < C50/60, Akkor

σtest = 3,3 N/mm2

ha a beton nyomószilárdsági osztálya ≥ C50/60, Akkor

σtest = 5,3 N/mm2



1. táblázat: Az alkotóanyagok ellenőrzése

Alkotó-

anyagok g)

Betonfajta Szemrevételezés/vizsgálat Az ellenőrzés célja Legkisebb gyakoriság Dokumentálás Felelős

1. Cementek

C

HCC a)

A szállítólevél ellenőrzése

ürítés előtt

Megbizonyosodni arról,

hogy a küldemény

megrendelés szerinti és

megfelelő eredetű.

Minden szállítmány

Szállítólevél

Aláírás, pecsét

Teljesítmény-

nyilatkozat

diszpécser

(keverőmester)

HC a)


ürítés előtt

Fajlagos felület

Kötésidő

Hőfejlesztés

Szilárdság (korai és

minősítő)

Szállítólevél

ellenőrzése minden

szállítmánynál

Az alábbi

cementtulajdonságok

ellenőrzése legalább

1000 tonnánként:

fajlagos felület,

vízigény, kötéskezdet

és kötésvég f).

Szállítólevél

Aláírás, pecsét

Teljesítmény-

nyilatkozat

Vizsgálati

jegyzőkönyvek

üzemvezető



Alk

ot

ó-

an

ya

go

k g

)


2. H

om

ok

, ho

mo

ko

s k

varc

ka

vics

e)

C

HCC

HC


ürítés előtt.

Az adalékanyag

szemrevételezése ürítés

előtt.

Szitavizsgálat az MSZ EN 933-

1 szerint.

Szennyezettség vizsgálata

Víztartalom vizsgálata,

folyamatos mérési rendszer,

szárítási vagy ezzel

egyenértékű vizsgálat


hogy a küldemény


megfelelő eredetű.

Összevetni a normális

megjelenéssel

szemmegoszlása,

szemalakja és

szennyezettsége

tekintetében

Megállapítani a

szabványnak vagy más

elfogadott

szemmegoszlásnak való

megfelelést

Megállapítani a

szemmegoszlás

esetleges változását.

Megállapítani a

szennyeződés jelenlétét,

vagy esetleges

változását

Meghatározni az

adalékanyag száraz és

vizes tömegének arányát

és az adagolandó vizet


Szállítólevél

Aláírás, pecsét

Teljesítmény-

nyilatkozat

diszpécser

(keverőmester) 3. Minden szállítmány.

Szállítószalag esetén

a helyi vagy a

szállítási

körülményektől

függően.

4. Kétség esetén a

szemrevételezést

követően.

Gyanú esetén.

Vizsgálati

jegyzőkönyv

üzemvezető,

technológus,

laboráns

5. Kétség esetén Vizsgálati

jegyzőkönyv

üzemvezető,

technológus,

laboráns

6. Csak folyamatosan

regisztráló szondával

ellátott adalékanyag-

depóból lehet a

betont készíteni (0/1,

0/4, 0/8 frakció).

Gyanú esetén

víztartalom-

ellenőrzés

kiszárításos

módszerrel.

Keverési

program

Vizsgálati

jegyzőkönyv

üzemvezető,

technológus,

laboráns



Alkotó-

anyagok g)

Betonfajta Szemrevételezés/

vizsgálat

Az ellenőrzés célja Legkisebb

gyakoriság

Dokumentálás Felelős

7. Nehéz

adalékanyagok HC


ürítés előtt


hogy a küldemény


megfelelő eredetű

Minden szállítmány Szállítólevél

Aláírás, pecsét

Teljesítmény-

nyilatkozat

diszpécser

(keverőmester)

Szennyezettség vizsgálata Megállapítani a

szennyeződés

jelenlétét

Kétség esetén Vizsgálati

jegyzőkönyv

üzemvezető,

technológus,

laboráns

MSZ EN 1097-3 szerinti

vizsgálat

Laza halmazsűrűség és

hézagtérfogat

meghatározása

Kétség esetén a

szemrevételezést

követően.

Időszakonként a

helyi, illetve szállítási

körülményektől

függően.

Vizsgálati

jegyzőkönyv

üzemvezető,

technológus,

laboráns

Hidrátbeton esetén a

hídrátvíz-tartalom

ellenőrzése röntgen

diffrakciós módszerrel

Vízfelvétel meghatározása

az MSZ EN 1097-6 szerint

neutronsugárzás elleni

védelem ellenőrzése

Tanúsított

gyártásellenőrzésből

származó anyagnál

gyanú esetén.

Nem tanúsított

gyártásellenőrzésből

származó anyag

esetén minden

szállítmányból.

Vizsgálati

jegyzőkönyv

üzemvezető,

technológus,

laboráns



Alkotó-

anyagok g)

Betonfajta Szemrevételezés/

vizsgálat

Az ellenőrzés célja Legkisebb

gyakoriság

Dokumentálás Felelős

8. Adalékszerek

C

HCC

A szállítólevélnek és a

tartály ólomzárának

ellenőrzése ürítés előtt


hogy a küldemény


megfelelően van

megjelölve

Minden szállítmány Szállítólevél diszpécser

(keverőmester)

Azonosítóvizsgálatok az

MSZ EN 480-1 szerinti

referenciabetonnal

A gyártó által közölt

értékkel való

összehasonlítás


jegyzőkönyv

üzemvezető,

technológus,

laboráns

HC

A szállítólevélnek és a

tartály ólomzárának

ellenőrzése ürítés előtt


hogy a küldemény


megfelelően van

megjelölve

Minden szállítmány Szállítólevél diszpécser

(keverőmester)

Azonosítóvizsgálat

infravörös színkép (IR)

alapján

A gyártó által közölt

értékkel való

összehasonlítás


jegyzőkönyv

üzemvezető,

technológus,

szakintézmény

9.

Por állapotú

kiegészítő

anyagok b)

HCC


ürítés előtt


hogy a küldemény


megfelelő eredetű


Aláírás, pecsét

Teljesítmény-

nyilatkozat

diszpécser

(keverőmester)



Alkotó-

anyagok g)


10.

Kiegészítő-

anyag szusz-

penzióban b)

HCC


ürítés előtt

Megbizonyosodni

arról, hogy a

küldemény

megrendelés szerinti

és megfelelő eredetű


Aláírás, pecsét

Teljesítmény-

nyilatkozat

diszpécser

(keverőmester)

A sűrűség vizsgálata Megbizonyosodni az

egyenletességről


és időszakosan a

beton gyártása

alkalmával

Szállítólevél

Aláírás, pecsét

Teljesítmény-

nyilatkozat

Vizsgálati

jegyzőkönyv

üzemvezető,

technológus,

laboráns

11. Víz c) d)

C

HCC

HC

Vizsgálat az MSZ EN 1008

szerint

Megbizonyosodni,

hogy a víz mentes a

káros alkotórészektől,

amennyiben a víz

nem hálózati ivóvíz.

Első alkalommal,

amikor nem hálózati

ivóvizet használnak.

Kétség esetén

Vizsgálati

jegyzőkönyv

üzemvezető,

laboráns

a)

b)

c)

d)

e)

f)

g)

Hetenként egyszer ajánlatos minden cementfajta szállítmányából egy mintát venni, és ezt tárolni a kétséges esetek vizsgálatához.

Ajánlatos minden szállítmányból mintát venni és tárolni.

A gyógyvíz, az artézi kút vize – bár iható – betonkeverés céljára nem használható.

A beton visszamosásából származó vizet HCC betonhoz felhasználni TILOS!

4 mm alatti újrahasznosított adalékanyagot vagy visszanyert adalékanyagot HCC és HC betonhoz felhasználni TILOS!

A vizsgálatot csak akkreditált laboratórium végezheti

Szilárd alkotókat csak tömeg szerint lehet adagolni



2. táblázat: A berendezések ellenőrzése

Berendezés Szemrevételezés/

vizsgálat

Az ellenőrzés célja Legkisebb gyakoriság Dokumentálás Felelős

1. Anyagtárolók,

depóniák

Ellenőrzés

szemrevételezéssel


hogy az alkotóanyagok

tárolása az MSZ 4798

szabvány 9.6.2.1. szakasza

szerinti követelményeknek

megfelel.

Hetenként egy alkalommal,

de kétség esetén azonnal

Ellenőrzési napló,

karbantartási

napló

keverőmester,

üzemvezető

2.

Mérlegek a)

A működés ellenőrzése


Megbizonyosodni, hogy a

mérleg tiszta és jól működik

Naponta Ellenőrzési napló keverőmester,

üzemvezető

3.

A mérési pontosság

vizsgálata

(MSZ EN 45501,

MSZ 4798)


pontosság az MSZ 4798

9.6.2.2 szakasza szerinti.

Beszereléskor

Időszakosan: a nemzeti

utasítástól függően negyed-

évente, illetve kétség esetén

Kalibrálási

jegyzőkönyv

keverőmester,

üzemvezető

4.

Adalékszer

adagoló

(beleértve a

mixerkocsira

felszerelt

adagolót)

A működés ellenőrzése



mérőberendezés tiszta és

szabatosan működik

Minden egyes adalékszer

naponkénti első

alkalmazásakor

Ellenőrzési napló keverőmester

5.

A pontosság vizsgálata

MSZ EN 4798

A pontatlan adagolás

elkerülése

Beszereléskor

Beszerzés után időszakosan

Kétség esetén, évente

Kalibrálási

jegyzőkönyv

keverőmester,

üzemvezető

6.

Vízmérő A mérési pontosság

vizsgálata


pontosság a 9.6.2.2 szakasz

szerinti

Beszereléskor

Beszerzés után időszakosan

Kétség esetén

Jegyzőkönyv üzemvezető



Berendezés Szemrevételezés/

vizsgálat

Az ellenőrzés célja Legkisebb gyakoriság Dokumentálás Felelős

7.

Berendezés a

finom anyagok

víztartalmának

folyamatos

mérésére

(víztartalommérő

szonda)

A tényleges mennyiség

összehasonlítása

(kiégetéses módszer) a

mérőleolvasással

Megbizonyosodni a

pontosságról

Beszereléskor

Beszerelés után

negyedévente, illetve kétség

esetén

Vizsgálati

jegyzőkönyv

üzemvezető,

laborvezető

8.

Adagolási

rendszer

Ellenőrzés


Megbizonyosodni, hogy az

adagolóberendezés

szabatosan működik

Naponta Ellenőrzési napló keverőmester

9.

Az alkotóanyagok

tényleges tömegének

összehasonlítása a

tervezett tömeggel és

automatikus adagolási

adatgyűjtő esetén a

regisztrált tömeggel (az

adagolási rendszertől

függő megfelelő módszer

segítségével (MSZ 4798

27. táblázat)

Megbizonyosodni az

adagolási pontosság

eléréséről

Beszereléskor

Beszerelés után évente,

illetve kétség esetén

Jegyzőkönyv

Mérési

jegyzőkönyv

üzemvezető

10. Vizsgálóeszközök A beton ellenőrzését csak az MSZ EN ISO/IEC 17025 szerint akkreditált vizsgálólaboratórium végezheti. A

vizsgálóeszközök ellenőrzése ott van szabályozva.

laboratórium

11. Keverőgépek

(mixerkocsi is)

Szemrevételezéssel A keverőgépkopás

ellenőrzése

Időszakosan Ellenőrzési napló keverőmester

12. Egyenletesség (MSZ 4798

NAD 15. táblázat)

Keverékegyenletesség

ellenőrzése

Évente Mérési

jegyzőkönyv

üzemvezető

a) A mérlegek, adagolóberendezések ellenőrzését, kalibrálását csak akkreditált kalibrálólaboratórium végezheti



3. táblázat: A mintavétel legkisebb gyakorisága normál testsűrűségű beton (C)

esetén

Gyártás

A mintavétel legkisebb gyakorisága

A gyártás első 50 m3-re Az első 50 m3 gyártását

követően

Kezdeti gyártás (amíg nincs

legalább 35 vizsgálati minta

eredménye)

3 minta a)

1 mintavétel/150 m3

vagy

1 mintavétel/1 termelési nap b)

Folyamatos gyártás (amikor

már legalább 35 vizsgálati

minta eredménye

rendelkezésre áll)

-


vagy


a) egy minta legalább 3 db próbakocka átlaga

b) a „termelési nap” kifejezést a gyártás helyén érvényes előírás szerint kell megállapítani.

4. táblázat: A mintavétel legkisebb gyakorisága nagyszilárdságú (HCC) beton

esetén

Gyártás

A mintavétel legkisebb gyakorisága


követően



eredménye)

3 minta a)


vagy




minta eredménye


-


vagy



b) a „termelési nap” kifejezést a gyártás helyén érvényes előírás szerint kell megállapítani.



5. táblázat: A mintavétel legkisebb gyakorisága nehézbeton (HC) esetén

Gyártás

A mintavétel legkisebb gyakorisága c), d)


követően



eredménye)

3 minta a)

1 mintavétel/50 m3

vagy

1 mintavétel/ műszak b)



minta eredménye


-


b) a „műszak” kifejezést a gyártás helyén érvényes előírás szerint kell megállapítani.

c) a konzisztencia ellenőrzését minden szállítmánynál el kell végezni

d) mintavételkor a frissbeton vizsgálata mellett a 28 napos nyomószilárdság és a száraz állapotú testsűrűség

vizsgálatát is el kell elvégezni

Documents

Üzemelő atomerőművi nukleáris környezetben lévő …File/A3.29v2.pdfA fenti szabályozást kiegészítik az engedélyesek, illetve más, a nukleáris energia alkalmazásában