Ókori Róma

Készítette: Szalay Zoltán

Csaták

• menet közben harcoltak, vagy a táborból vonultak ki

• a harcot a könnyűfegyverzetesek kezdték középen

• eleinte dárdákkal majd karddal harcoltak• a lovasok a szárnyon foglaltak helyet vagy nyílt

sorokban küzdöttek, gyakran leszálltak lovaikról. • a lovasságnak nem volt kiemelkedő szerepe.

• a megerősített városokat hirtelen támadással vagy ostromzárral vették be

• a várost lövésnyi távolságon kívül árokkal és sánccal vették körül és kiéheztették

• ostromgépek: ostromlétrák, faltörők, falbontók, tolható tornyok, lövőgépek

A teknősbéka

• A faltörő hatalmas gerenda, melyet egyik végén vasból készült kosfejjel erősítettek meg. A gerendát láncokkal keresztgerendákra függesztették, s kötelekkel a várfalnak lódították. Állványát, hogy a benne lévőkatonákat meg-védjék, tető alávonták.

A falfúró• A falfúró olyan volt,

mint a faltörő, de ennek nem kosfej, hanem hegyes vas volt a végén.

A ballista

Az ún. ballista 45 fokos szög alatt követ, gerendát lőtt ki.

A lövőgépek a testek feszítő erejének kihasználásával lőttek. Az állványon helyezték el a lövedék vályúját, majd a feszítőket. A kötelek állati szőrből, inakból, belekből voltak. Ilyen gépezet volt a Catapulta, melyekből nyilakat lőttek ki.

Alliai csata• Kr.e.387 korai Róma<->gallok• 40000 Római, de a gallok többen voltak• Római vezér: Quintus Sulpicius• Gall hadvezér: Brennus• gall támadásjobbról balrajobb

szárnyon fiatalabb katonák voltak• jobbról Rómába menekültek, baloldaliak a

Tiberishez szorultak• Romát hamar feladták, és csak a

fellegvárat védték

Sentinumi csata

• 3. samnis háború döntő csatája

• Kr.e.295 róma legyőzte a szamnitákat és a gallokat

• 38000 római

• római hadvezérek: Publius Decius Mus, Fabius Maximus Rullianus

• gallok visszavonultak

Asculunumi csata

• Kr.e.279 Róma<-> tarentumi, oszk, szamnisz, és épeiroszi hadsereg

• római vezér: Publius Decius Mus

• róma vesztett, de az ellenfélnek hatalmas veszteségei voltak

I. Pun háború• Kr.e.264-ben kezdődött Szicília

birtoklásáért• a rómaiak elfoglalták Messenát, majd

szövetséget kötöttek Siracusával• Róma elfoglalta Karthágó szicíliai részét• a római flotta fényes győzelmeket aratott,

majd partra szálltak, de Afrikában megverték őket

• Róma nyertbékeszerződés• Karthágóban belviszályok

II. Pun háború• Karthágó vissza akarta állítani az 1.

háború előtti helyzetet• Hannibál jelentős sikereket ért el, főleg

Hispániában• Hannibál eljutott Rómáig, ám a várost nem

ostromolta• az új Római hadsereg Scipio vezetésével

sikereket ért el Hispániában és Itáliában• a felmentősereget leverték a rómaiak és

partra szálltak Karthágónál Hannibált visszarendelték

• Róma nyertbékeszerződés

III. Pun háború• Karthágó fejlődött Róma féltékeny lett• a rómaiak okot kerestek a háborúra• 2 évig ostromolták Karthágót, majd ifjabb

Scipio kiéheztette a várost• Karthágót lerombolták, egy részét

provinciává tették• másik részét Numíbia kapta meg

Hadvezérek

• Servius Tullius: sereg 17-46 éves polgárokból, két légió(mindkettőben 4200 gyalogos és 1800 lovas)

• Camillus: zsold bevezetése

• Marius: a sereget 10 cohors-ba osztotta, melyek egyenként 500-600 katonát számláltak

• Caesar: minden légió mellé 1000 lovas, egy légióban 5000-6000 katona

• Sulla: a volt katonákat gyarmatokon telepíttette le, és pénzt vagy földet adott nekik

Katonák

A hadserek

• kezdetben 3 ezred gyalogos és 3 század lovas

• az ezredeknek külön-külön más vezérük volt

• a lovasságnak egy közös vezére volt

• a polgárokból álló sere-get a király vezette.

• A csatarendetegymás mögött hat sorban felállított phalanx alkotta. A lovasság a két oldalon állt.

• Az idők során a sereget kisebb, könnyebben irányítható csapatokra osztották.

• Caesar a sereg létszámát jelentősen növelte

• a köztársaság idején a consul, kivételes esetben a dictator vezette a sereget

• a provinciában a helytartó volt a vezér

• a császárság alatt a fővezéri tiszt a császárt illette meg, aki legatusaival kormányozta a csapatokat

• a sorozást kezdetben a Capitoliumon, később a Mars mezőn, mióta pedig a polgárjogot a szövetségesek is megkapták, egész Itáliában országszerte tartották

• a zsoldos sereg felállítása után a sorozás helyébe a toborzás lépett, melyet a vezér nevében toborzók végeztek.

• felmentést kaptak, akik 46. életévüket már betöltötték, akik a törvényes időt már leszolgálták, akiket magasabb tisztségre vagy papi szolgálatba emeltek, illetve a testi fogyatékosok

• akik a sorozáson nem jelentek meg, megbüntették, illetve eladták rabszolgának.

• a katonáknak, amire csak szükségük volt, magukkal kellett vinniük

• fegyvereiken kívül még mintegy 20 kg súlyú poggyászt cipeltek magukkal

• a poggyász az élelmiszeren kívül a legszügségesebb holmikból állt: főzőedények, kosarak, kötelek, szekercék, láncok

• mindezeket egy csomóban rúdra vagy lándzsájukra kötözve, bal vállukon vitték.

A menet

• a napi ment körülbelül 7 óra volt, ezalatt 18-22 km-t tettek meg

• elöl mentek a felderítők ,akik az ellenségről híreket szereztek, a tábor helyét kinézték

• utánuk következett a lovasságból és könnyű gyalogságból álló előhad, majd a derékhad

• a derékhad, amennyiben nem tartottak ellenséges támadástól, hadoszloponként haladt előre, majd egy könnyű csapatból álló hátvéd osztag jött

A fegyverzet

• gyapjúing+köpeny

• lábbeli: szíjak+sarulábujjak szabadon

• nehéz fegyverzet:sisak, lábvért, páncél, pajzs, kard, hajító fegyverek

• sisak: ércből, tetején lófarok vagy tollforgó csak a csata előtt vették fel, a forgót

csak a csata előtt tűzték ki