Embed Size (px)
Citation preview
Has
znál
ati u
tasí
tás
2
A Te
chno
gym
®
és
a C
PR
™
a Te
chno
gym
®
s.p.
a.
tula
jdon
ában
lé
vő
védj
egye
k O
lasz
orsz
ágba
n és
más
ors
zágo
kban
.
A „S
mar
tkey
” és
a „T
GS
key
” az
itt il
lusz
trált
jelz
ésre
von
atko
znak
.
A C
ardi
o Th
eate
r® a
Car
dio
Thea
ter®
bej
egyz
ett v
édje
gye.
S
zerzői
jogo
k fe
nnta
rtva
© T
echn
ogym
® s
.p.a
., 20
04 fe
bruá
r. A
Tec
hnog
ym®
a f
olya
mat
os f
ejle
szté
s el
véne
k va
n el
köte
lezv
e, é
s fe
nnta
rtja
a jo
got
term
ékei
nek
és d
okum
entá
ciói
nak
előz
etes
bej
elen
tés
nélk
üli m
egvá
ltozt
atás
ára.
3
Has
znál
ati u
tasí
tás
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
5
4
5
Tart
alom
jegy
zék
BEV
EZET
ÉS …
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
….
7 FO
NTO
S B
IZTO
NSÁ
GI E
LŐÍR
ÁSO
K …
……
……
……
……
……
……
……
……
……
.8
Sze
mél
yes
bizt
onsá
g …
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
…...
10 1
TEC
HN
IKA
I IN
FOR
MÁ
CIÓ
K …
……
……
……
……
……
……
……
……
……
.11
1.1
Gyá
rtó é
s be
rend
ezés
azo
nosí
tása
……
……
……
……
……
……
……
……
…..
111.
2 A
ber
ende
zés
leírá
sa …
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
..12
1.2.
1 Fő
alk
atré
szek
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
.. 12
1.2.
2 Te
chni
kai a
dato
k …
……
……
……
……
……
……
……
……
……
.. 13
1.2.
3 Ta
rtozé
kok
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
..15
1.2.
4 B
izto
nság
i esz
közö
k és
felír
atok
……
……
……
……
……
……
…16
1.3
Üze
mbe
hel
yezé
s …
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
18
1.3.
1 H
elys
zín
meg
vála
sztá
sa …
……
……
……
……
……
……
……
….
181.
3.2
Kic
som
agol
ás …
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
191.
3.3
A b
eren
dezé
s m
ozga
tása
……
……
……
……
……
……
……
…...
201.
3.4
Víz
szin
tbeh
ozás
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
211.
3.5
Ele
ktro
mos
bek
ötés
(700
-as
és 5
00-a
s típ
usok
) ……
……
……
.22
1.3.
6 Fö
ldel
és (7
00-a
s és
500
-as
típus
ok) …
……
……
……
……
……
.23
1.3.
7 E
lekt
rom
os k
apcs
olód
ás m
ás k
észü
léke
khez
……
……
……
….
241.
4 K
arba
ntar
tás
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
….
251.
4.1
Ren
dsze
res
karb
anta
rtás
……
……
……
……
……
……
……
……
251.
4.2
Spe
ciál
is k
arba
ntar
tás
……
……
……
……
……
……
……
……
….
271.
4.3
Hib
aelh
árítá
s …
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
.30
1.5
Tech
nika
i tám
ogat
ás …
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
...32
1.6
Táro
lás
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
…..
331.
7 H
ulla
dékk
ezel
és …
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
...33
2 A
REC
LIN
E EX
CIT
E H
ASZ
NÁ
LATA
……
……
……
……
……
……
……
….
34 2.
1 B
izto
nság
os h
aszn
álat
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
…34
2.2
Be-
és
kika
pcso
lás
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
.. 37
2.3
Szí
vritm
us …
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
….
392.
4 Fe
lhas
znál
ói b
eállí
táso
k ...
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
.....
422.
5 H
elye
s te
stta
rtás
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
…..
43 3
700-
AS
TÍPU
S SZ
OFT
VER
E …
……
……
……
……
……
……
……
……
……
.44
3.1
A k
ezelőp
anel
leírá
sa …
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
…..
443.
2 Q
UIC
K S
TAR
T (g
yors
kez
dés)
edz
és …
……
……
……
……
……
……
……
.. 51
3.3
Leve
zeté
s …
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
.. 52
6
3.4
Cél
orie
ntál
t edz
és: i
dő, k
alór
ia, t
ávol
ság
……
……
……
……
……
……
……
.. 54
3.
5 Á
lland
ó sz
ívrit
mus
ú ed
zés
(CP
R) …
……
……
……
……
……
……
……
……
.. 56
3.
6 C
US
TOM
(egy
éni)
edzé
s …
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
58
3.
7 Fi
tnes
ztes
zt …
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
…...
60
3.
8 TR
AIN
ING
ZO
NE
(tré
ning
zón
a) e
dzés
……
……
……
……
……
……
……
...
63
3.9
WE
IGH
T LO
SS
(fog
yasz
tó) e
dzés
……
……
……
……
……
……
……
……
…
65
3.10
P
rofil
edz
és …
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
67
3.
10.1
E
lőre
beá
llíto
tt pr
ofilo
k …
……
……
……
……
……
……
……
……
. 67
3.
10.2
S
zem
élye
s pr
ofilo
k …
……
……
……
……
……
……
……
……
…...
70
3.
10.3
S
zem
élye
s pr
ofilo
k pr
ogra
moz
ása
……
……
……
……
……
……
71
3.
11
Edz
ések
a T
GS
kul
cs é
s a
smar
tcar
d ha
szná
latá
val …
……
……
……
……
….
74
3.12
P
lug
& P
lay
mód
ban
végz
ett e
dzés
ek …
……
……
……
……
……
……
……
…..
76
3.13
Te
ljesí
tmén
yind
ex …
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
77
3.
14
Ren
dsze
rbeá
llítá
sok
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
78
3.
15
Egyé
b üz
enet
ek a
kez
előp
anel
en …
……
……
……
……
……
……
……
……
….
82
4 50
0-A
S TÍ
PUS
SZO
FTVE
RE
……
……
……
……
……
……
……
……
……
….
86
4.1
A k
ezelőp
anel
leírá
sa …
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
.. 86
4.
2 Q
UIC
K S
TAR
T (g
yors
kez
dés)
edz
és …
……
……
……
……
……
……
……
…..
91
4.3
Leve
zeté
s …
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
…..
92
4.4
Cél
orie
ntál
t edz
és: i
dő, k
alór
ia, t
ávol
ság
……
……
……
……
……
……
……
….
93
4.5
Álla
ndó
szív
ritm
usú
edzé
s (C
PR
) ……
……
……
……
……
……
……
……
……
. 95
4.
6 E
dzés
ek a
TG
S k
ulcs
és
a sm
artc
ard
hasz
nála
táva
l ……
……
……
……
……
. 98
4.
7 Á
lland
ó el
lená
llású
edz
és …
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
...
100
4.8
Fitn
eszt
eszt
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
…..
102
4.9
Plu
g &
Pla
y m
ódba
n vé
gzet
t edz
ések
……
……
……
……
……
……
……
……
.. 10
4 4.
10
Telje
sítm
ényi
ndex
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
…
105
4.11
R
ends
zerb
eállí
táso
k …
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
……
…
106
4.12
Eg
yéb
üzen
etek
a k
ezelőp
anel
en …
……
……
……
……
……
……
……
……
….
111
7
Bev
ezet
és
Ezt
a h
aszn
álat
i ut
asítá
st a
gyá
rtó e
rede
ti ny
elvé
n írt
ák m
eg é
s le
ford
ítottá
k an
nak
az
orsz
ágna
k a
nyel
vére
, am
elyb
en a
ber
ende
zést
has
znál
ni f
ogjá
k. A
ber
ende
zés
álla
ndó
tarto
zéká
t kép
ezi,
ezér
t attó
l nem
vál
aszt
ható
el.
A h
aszn
álat
i uta
sítá
snak
min
dig
kísé
rnie
ke
ll a
bere
ndez
ést k
öltö
zésk
or v
agy
elad
ásko
r. A
has
znál
ati u
tasí
tást
egy
ism
ert,
elér
hető
he
lyen
kel
l tár
olni
, táv
ol n
edve
sség
től é
s hő
től.
A h
aszn
álat
i uta
sítá
s le
írja
a sz
erel
ési,
szál
lítás
i és
karb
anta
rtási
pro
cedú
ráka
t, és
érté
kes
info
rmác
ióka
t és
ha
szno
s ta
nács
okat
ta
rtalm
az
az
edzé
smód
szer
ekrő
l. Irá
nym
utat
óul
szol
gál m
ind
a pr
ofik
, min
d a
kezdők
szá
már
a.
Az
aláb
bi s
zim
bólu
mok
meg
ism
erés
e se
gíti
a ha
szná
lati
utas
ítás
érte
lmez
ését
:
FIG
YELM
EZTE
TÉS
Kie
mel
i a fo
ntos
info
rmác
iót,
amit
nem
sza
bad
figye
lmen
kív
ül h
agyn
i. VE
SZÉL
Y K
iem
eli a
sza
bály
okat
, am
iket
figy
elm
esen
kel
l áto
lvas
ni, h
ogy
elke
rülje
a
szem
élye
kre
és a
ber
ende
zésr
e ve
szél
yes
szitu
áció
kat.
INFO
RM
ÁC
IÓ
A g
yakr
an fe
ltett
kérd
ések
re n
yújt
vála
szt.
M
egje
gyzé
s:
Ors
zágt
ól fü
ggőe
n a
bere
ndez
és a
köv
etke
zőke
t jel
zi k
i: C
HR
TM (á
lland
ó sz
ívrit
mus
) és
Smar
tkey
TM;
CPR
(álla
ndó
pulz
us) é
s TG
S K
eyTM
.
8
Font
os b
izto
nság
i elő
íráso
k M
inde
n bi
zton
sági
elő
írást
olv
asso
n el
a R
eclin
e Ex
cite
has
znál
ata
előt
t. E
zek
az e
lőírá
sok
az Ö
n bi
zton
sága
és
a be
rend
ezés
meg
védé
se é
rdek
ében
íród
tak.
A
Rec
line
Exc
ite k
eres
kede
lmi f
elha
szná
lásr
a ké
szül
t. El
ektro
mos
kés
zülé
kek
hasz
nála
ta e
seté
n az
ala
pvető
előí
ráso
kat b
e ke
ll ta
rtani
, bel
eértv
e a
köve
tkezők
et is
. M
inde
n ut
asítá
st o
lvas
son
el, m
ielő
tt ha
szná
lja a
Rec
line
Exc
ite-o
t.
VESZ
ÉLY
Az
áram
ütés
el
kerü
lése
ér
deké
ben
hasz
nála
t ut
án
azon
nal,
illet
ve
taka
rítás
vag
y bá
rmily
en k
arba
ntar
tás
elvé
gzés
e előt
t cs
atla
kozt
assa
le
a be
rend
ezés
t az
elek
trom
os h
álóz
atró
l.
FI
GYE
LMEZ
TETÉ
S Ég
és, tűz
, ára
müt
és é
s sz
emél
yi s
érül
és e
lker
ülés
e ér
deké
ben
tart
sa b
e a
köve
tkezők
et:
-
A R
eclin
e Ex
cite
-ot s
ohas
em s
zaba
d fe
lügy
elet
nél
kül a
z el
ektr
omos
hál
ózat
ra
csat
lako
ztat
va h
agyn
i. M
indi
g hú
zzuk
ki
a fa
lból
, ha
nem
fog
juk
hasz
náln
i, ill
etve
taka
rítás
vag
y el
ektr
omos
alk
atré
szek
cse
réje
elő
tt.
- K
özel
i fel
ügye
let
szük
sége
s, h
a a
Rec
line
Exci
te-o
t gye
reke
k ha
szná
lják
vagy
gy
erek
ek k
özel
ében
has
znál
ják,
ille
tve
ha b
eteg
ek v
agy
fogy
aték
kal
élők
ed
zene
k ra
jta.
- A
Rec
line
Exci
te c
sak
a ha
szná
lati
utas
ításb
an l
eírt
ak s
zerin
t ha
szná
lhat
ó.
Csa
k ol
yan
gyak
orla
toka
t vé
gezz
en r
ajta
, am
ikre
a b
eren
dezé
st t
erve
zték
, kö
vetv
e az
itt
leírt
uta
sítá
soka
t. N
e ha
szná
ljon
a gy
ártó
álta
l ne
m j
avas
olt
kieg
észí
tő b
eren
dezé
seke
t. -
Soha
se h
aszn
álja
a R
eclin
e Ex
cite
-ot
ha a
vez
eték
e va
gy d
ugój
a sé
rült,
ha
nem
műk
ödik
meg
fele
lően
, ha
leej
tetté
k va
gy s
érül
t, ill
etve
ha
vízb
e ej
tetté
k.
Ebbe
n az
ese
tben
a T
echn
ogym
kiz
áról
agos
mag
yaro
rszá
gi k
épvi
selő
jétő
l – a
Fi
nnre
lax-
tól -
kér
jen
segí
tség
et.
- N
e m
ozga
ssa
a R
eclin
e Ex
cite
-ot
a ve
zeté
kéné
l fo
gva
és n
e ha
szná
lja a
ve
zeté
ket f
ogan
tyún
ak.
- K
ezei
t tar
tsa
távo
l a m
ozgó
rész
ektő
l.
9
- So
hase
ejts
en v
agy
hely
ezze
n se
mm
it se
egy
ik n
yílá
sba
sem
.
- N
e ha
szná
lja a
sza
badb
an. N
e te
gye
ki a
ber
ende
zést
az
időj
árás
vi
szon
tags
ágai
nak
(eső
, na
psüt
és,
szél
, st
b.).
Ne
enge
djen
ví
zsug
arat
a b
eren
dezé
sre.
- N
e műk
ödte
sse
a be
rend
ezés
t oly
an h
elye
n, a
hol a
eros
zol (
spra
y)
term
ékek
et h
aszn
álna
k, v
agy
ahol
oxi
gént
táro
lnak
.
- K
ikap
csol
ásho
z fo
rdíts
on m
inde
n ka
pcso
lót
az o
ff po
zíci
óba,
m
ajd
húzz
a ki
a fa
lból
a b
eren
dezé
s el
ektr
omos
csa
tlako
zójá
t.
FIG
YELM
EZTE
TÉS
A R
eclin
e Ex
cite
-ot
egy
meg
fele
lően
föl
delt
háló
zati
csat
lako
zóho
z ke
ll cs
atla
kozt
atni
. Lás
d a
föld
elés
i uta
sítá
soka
t.
ŐR
IZZE
MEG
A H
ASZ
NÁ
LATI
UTA
SÍTÁ
ST!
10
Szem
élye
s bi
zton
ság
A R
eclin
e E
xcite
-ot n
e ha
szná
lja k
isgy
erm
ekek
vag
y há
ziál
lato
k kö
zelé
ben.
H
aszn
álat
előt
t te
ljese
n sz
erel
je
össz
e a
Rec
line
Exc
ite-o
t. M
inde
n ha
szná
lat
előt
t el
lenő
rizze
a
bere
ndez
ést.
Ne
hasz
nálja
a
Rec
line
Exci
te-o
t, ha
az
ne
m
műk
ödik
m
egfe
lelő
en, v
agy
ha b
árm
ilyen
rend
elle
ness
éget
tapa
szta
l. A
Rec
line
Exc
ite-o
t egy
szi
lárd
és
vízs
zint
es fe
lüle
ten
szer
elje
öss
ze, i
lletv
e műk
ödte
sse.
M
inde
n el
ektro
mos
alk
atré
szt,
min
t pél
dául
az
elek
trom
os h
álóz
ati c
satla
kozó
vez
eték
et é
s a
beka
pcso
ló (I
/0) g
ombo
t, ta
rtson
távo
l fol
yadé
kokt
ól a
z ár
amüt
és e
lker
ülés
e vé
gett.
N
e he
lyez
zen
sem
mit
a bu
rkol
atra
vag
y a
keze
lőpa
nelre
. N
e ha
szná
ljon
a gy
ártó
álta
l ne
m j
avas
olt
kieg
észí
tőke
t. A
z ily
en k
iegé
szítő
k sé
rülé
st
okoz
hatn
ak.
Gon
dosk
odjo
n a
Rec
line
Exci
te jó
álla
potá
nak
megőr
zésé
ről.
Ha
kopá
s je
leit
észl
eli,
lépj
en
kapc
sola
tba
a Te
chno
gym
kiz
áról
agos
mag
yaro
rszá
gi k
épvi
selő
jéve
l – a
Fin
nrel
ax-s
zal.
Ne
prób
álko
zzon
a R
eclin
e Ex
cite
ház
ilago
s ja
vítá
sáva
l, ki
véve
a h
aszn
álat
i uta
sítá
sban
le
írt k
arba
ntar
tási
fela
dato
kat.
Min
den
gyak
orla
t m
egke
zdés
e előt
t, győződ
jön
meg
ar
ról,
hogy
te
stta
rtása
és
el
hely
ezke
dése
a b
eren
dezé
sen
hely
es-e
. Le
gyen
óva
tos
az o
lyan
alk
atré
szek
kel,
amik
ak
adál
ykén
t lép
hetn
ek fe
l. G
yako
rlato
zás
közb
en v
isel
jen
meg
fele
lő e
dzőr
uhát
és
cipő
t. La
za,
tág
ruhá
zat
nem
m
egfe
lelő
. H
ossz
ú ha
ját
köss
e há
tra.
Ruh
át,
könt
öst
és t
örül
köző
t ta
rtson
táv
ol a
moz
gó
alka
trész
ektő
l. A
kond
íció
jána
k és
egé
szsé
gi á
llapo
tána
k m
egfe
lelő
gya
korla
toka
t vá
lass
zon.
Kön
nyű
súly
okka
l kez
djen
. N
e fá
rass
za l
e m
agát
túl
ságo
san,
és
ne e
ddze
n ki
mer
ülés
ig.
Ha
fájd
alm
at v
agy
egyé
b sz
okat
lan
tüne
teke
t ész
lel,
azon
nal h
agyj
a ab
ba a
z ed
zést
és
ford
uljo
n or
vosá
hoz.
11
1 Te
chni
kai i
nfor
mác
iók
1.1
Gyá
rtó
és b
eren
dezé
s az
onos
ítása
A
– G
yártó
nev
e és
cím
e B
– T
erm
ék le
írása
C
– E
lekt
rom
os
spec
ifiká
ciók
és
bi
ztos
íték
típus
ok (7
00-a
s és
500
-as
típus
) D
– B
eren
dezé
s m
inős
ítése
E
– C
E je
lzés
F –
A h
aszn
álat
i ut
asítá
s el
olva
sásá
ra
figye
lmez
tet
G –
Sor
ozat
szám
és
gyár
tás
dátu
ma
H –
Tan
úsítv
ányj
elzé
s az
U
SA
és
Ka
nada
szá
már
a I
– Te
rmék
kód
A f
enti
ábrá
n ha
szná
lt ér
téke
k cs
ak j
elzé
s ér
tékű
ek.
Az
Ön
bere
ndez
ésér
e vo
natk
ozó
hely
es i
nfor
mác
ióka
t a
bere
ndez
ésen
tal
álha
tó c
ímké
n és
az
1.2.
2-es
rés
znél
sze
replő
adat
okba
n ta
lálja
meg
.
12
1.2
A b
eren
dezé
s le
írása
1.2.
1 Fő
alk
atré
szek
A –
Kez
előp
anel
: m
inde
n el
érhe
tő f
unkc
iót
irány
ít, a
z ed
zésp
rogr
am b
eállí
tásá
tól,
az
üzen
etek
és
ka
pcso
lódó
ed
zési
nfor
mác
iók
meg
teki
ntés
éig.
B
– K
orm
ány:
m
egkö
nnyí
ti a
fel-
és
lesz
állá
st a
ber
ende
zésről
. C
– N
yere
g:
kény
elm
es
hátta
rtóva
l fe
lsze
relv
e, m
ely
meg
tám
aszt
ja a
hát
at.
D –
Nye
regt
artó
oszl
op:
tartj
a a
nyer
get,
és
lehe
tővé
tesz
i a b
eállí
tásá
t. E
– Sz
íj: a
ped
álok
moz
gásá
t vi
szi
át a
z el
ektro
mág
nese
s fé
kre.
F
– Pe
dálo
k: á
llíth
ató
lábr
ögzí
tő s
zíja
kkal
, ho
gy a
lábf
ej ta
rtása
sta
bila
bb le
gyen
. G
– L
ábak
: a
bere
ndez
és
vázá
t és
al
kotó
rész
eit t
artja
. H
– O
ldal
foga
ntyú
k:
edzé
s kö
zben
m
egfo
ghat
ja, h
ogy
javí
tsa
a te
stta
rtásá
t. A
sz
ívrit
mus
fig
yelé
sére
sz
enzo
rokk
al
vann
ak e
llátv
a (N
), m
elye
k a
szív
ritm
us
mér
ését
sz
olgá
lják
(kéz
i sz
enzo
r) és
Fa
st T
rack
Con
trol-l
al (
O)
a ne
hézs
égi
szin
t beá
llítá
sáho
z.
I –
Olv
asó
állv
ány:
új
ságo
k és
kö
nyve
k el
hely
ezés
ére
szol
gál.
L –
Tálc
a:
a vi
zesp
alac
k va
gy
egyé
b ha
szno
s tá
rgya
k ed
zés
közb
eni
elhe
lyez
ésér
e sz
olgá
l. M
– T
GS
kulc
s le
olva
só: a
TG
S k
ulcs
vag
y S
mar
tcar
d (o
pcio
nális
) szá
már
a.
13
1.2.
2 Te
chni
kai a
dato
k
R
eclin
e Ex
cite
700
és
500
Eu
rópa
– Á
zsia
U
SA –
Kan
ada
Ára
mfo
rrás
90-2
64 V
ac 5
0/60
Hz
110-
120
Vac
50/
60 H
z Ár
am
50 V
A m
ax
50 V
A m
ax
Biz
tosí
téko
k 2
× 3,
15A
(F)
2 ×
3,15
A (F
) Te
herb
írás
150
kg
330
lb
Idő
0-99
9 pe
rc ±
1%
0-
999
perc
± 1
%
Távo
lság
0-
99,9
9 km
± 5
%
0-99
,99
mls
± 5
%
Féke
rő
40-5
00 W
± 1
0%
40-5
00 W
± 1
0%
Véd
elm
i osz
tály
IP
20
IP 2
0
Euró
pai i
rány
elve
k 73
/23/
CE
E
89/3
36/C
EE
98
/37/
CE
A b
eren
dezé
s a
köve
tkező
szab
vány
okna
k fe
lel m
eg
EN 6
0335
-1
EN 5
5014
-1
EN 5
5014
-2
EN 6
1000
-3-2
EN
610
00-3
-3
EN 9
57-1
E
N 9
57-5
cla
ss S
A
UL1
647
Ele
ktro
mos
elk
ülön
ítési
os
ztál
y I o
sztá
ly
Jelz
ések
és
tanú
sítv
ányo
k C
E
UL
14
Rec
line
Exci
te 7
00 S
P és
500
SP
Eu
rópa
– Á
zsia
U
SA –
Kan
ada
Bere
ndez
és s
úlya
88
kg
194
lb
Tehe
rbírá
s 15
0 kg
33
0 lb
Idő
0-99
9 pe
rc ±
1%
0-
999
perc
± 1
%
Távo
lság
0-
99,9
9 km
± 5
%
0-99
,99
mls
± 5
%
Féke
rő
40-5
00 W
± 1
0%
40-5
00 W
± 1
0%
Véd
elm
i osz
tály
IP
20
IP 2
0 E
uróp
ai ir
ánye
lvek
73
/23/
CE
E
89/3
36/C
EE
98
/37/
CE
A b
eren
dezé
s a
köve
tkező
szab
vány
okna
k fe
lel m
eg
EN 6
0335
-1
EN 5
5014
-1
EN 5
5014
-2
EN 6
1000
-3-2
EN
610
00-3
-3
EN 9
57-1
E
N 9
57-5
cla
ss S
A
UL1
647
Ele
ktro
mos
elk
ülön
ítési
os
ztál
y I o
sztá
ly
Jelz
ések
és
tanú
sítv
ányo
k C
E
UL
Töltő
ele
ktro
mos
sp
ecifi
káci
ói
Bem
enet
: 100
-240
Vac
0,8
A 5
0/60
Hz
K
imen
et: 1
5 V
dc 2
4W
15
1.2.
3 Ta
rtoz
ékok
A b
eren
dezé
s al
apta
rtozé
kai a
köv
etke
zőkből
álln
ak:
A
K
ulcs
kész
let.
B
Has
znál
ati u
tasí
tás.
C
Gar
anci
alev
él.
D
CE
E h
álóz
ati c
satla
kozó
kábe
l SH
csa
tlako
zóva
l (70
0-as
és
500-
as tí
puso
k).
E C
EE
hos
szab
bító
(700
-as
és 5
00-a
s típ
usok
).
F Ti
sztít
óron
gy.
G
10A
ném
et-tí
pusú
ada
pter
(700
-as
és 5
00-a
s típ
usok
).
H
2 pó
t biz
tosí
ték
(2 x
3,1
5 A
(F))
(700
-as
és 5
00-a
s típ
usok
).
I Tö
ltő k
észl
et (
egy
töltő
, eg
y eu
rópa
i ad
apte
r, eg
y am
erik
ai a
dapt
er,
egy
szer
szám
)
(700
SP
és
500
SP
típu
sok)
.
L K
ardi
oöv
jela
dóva
l a s
zívr
itmus
mér
éséh
ez (7
00 é
s 70
0 S
P tí
puso
k).
M
Vez
eték
védő
(700
-as
és 5
00-a
s típ
usok
).
16
1.2.
4 B
izto
nság
i esz
közö
k és
felir
atok
A
R
ögzí
tett
védő
: a b
eren
dezé
s be
lsej
éhez
val
ó ho
zzáf
érés
t aka
dály
ozza
meg
. B
H
angj
elző
: fig
yelm
ezte
ti a
felh
aszn
álót
, ha
a b
eren
dezé
st b
ekap
csol
ják,
ha
elin
dul
vagy
bef
ejeződ
ik e
gy g
yako
rlat,
illetv
e ha
a s
zívr
itmus
túl m
agas
. C
Fő
kapc
soló
: be
- és
kik
apcs
olja
a b
eren
dezé
s ár
amel
látá
sát
(700
-as
és 5
00-a
s típ
usok
). D
B
izto
síté
kok:
meg
védi
k a
bere
ndez
és e
lekt
rom
os a
lkat
rész
eit
(700
-as
és 5
00-a
s típ
usok
).
Ára
mlö
kése
k es
etén
a
bizt
osíté
kok
kiég
nek,
m
egvé
dve
a be
lső
elek
troni
káka
t.
17
FIG
YELM
EZTE
TÉS
Olv
assa
el
a be
rend
ezés
re r
agas
ztot
t fig
yelm
ezte
tő c
ímké
ket,
mel
yek
info
rmác
iót n
yújta
nak
a le
hets
éges
koc
káza
tokr
ól é
s ve
szél
yekről
.
A
700
-as
és a
z 50
0-as
típu
son:
D
A
kez
előp
anel
ala
tt, a
váz
on lé
vő c
ímke
ele
ktro
mos
spe
cifik
áció
kat t
arta
lmaz
. F
A
háló
zati
csat
lako
zóká
bele
n lé
vő
cím
ke
a ká
belre
vo
natk
ozó
elek
trom
os
spec
ifiká
ciók
at ta
rtalm
azza
. G
A
főka
pcso
ló m
elle
tti c
ímke
az
elek
trom
os á
ram
kor
láto
t tar
talm
azza
. A
fen
ti áb
rán
hasz
nált
érté
kek
csak
jel
zés
érté
kűek
. A
z Ö
n be
rend
ezés
ére
vona
tkoz
ó he
lyes
inf
orm
áció
kat
a be
rend
ezés
en t
alál
ható
cím
kén
és a
z 1.
2.2-
es r
észn
él s
zere
plő
adat
okba
n ta
lálja
meg
.
18
1.3
Üze
mbe
hel
yezé
s
1.3.
1 H
elys
zín
meg
vála
sztá
sa
A R
eclin
e Ex
cite
kön
nyed
, biz
tons
ágos
és
haté
kony
has
znál
ata
érde
kébe
n, a
hel
yszí
nnek
bi
zony
os s
aját
os k
övet
elm
énye
knek
kel
l, ho
gy m
egfe
lelje
n. K
ülön
öské
ppen
a k
övet
kező
kre
figye
ljen
oda:
- hő
mér
sékl
et +
10°C
és
+25°
C k
özöt
t;
- el
egen
dő le
vegő
áram
lás,
hog
y a
pára
tart
alom
20%
és
90%
köz
ött l
egye
n ed
zés
közb
en;
-
meg
fele
lő fé
ny, h
ogy
a he
lysz
ín b
izto
nság
os é
s ny
ugod
t leg
yen;
- bő
sége
s sz
abad
terü
let m
inde
n gé
p kö
rül;
-
sim
a, s
tabi
l és
vibr
áció
men
tes
padl
ó, m
ely
elég
erő
s ah
hoz,
hog
y a
bere
ndez
és
és a
felh
aszn
áló
együ
ttes
súly
át e
lbírj
a.
Ha
a be
rend
ezés
ny
ilván
os
hely
en
kerü
l üz
embe
he
lyez
ésre
, a
hely
szín
nek
az
idev
onat
kozó
törv
ényi
elő
íráso
knak
is m
eg k
ell f
elel
nie.
A
bere
ndez
és n
em a
lkal
mas
a le
vegő
ben
gyúl
ékon
y ér
zést
elen
ítő a
nyag
ok,
oxig
én v
agy
dini
trogé
n-ox
id k
özel
ében
val
ó ha
szná
latra
. A
gy
ártó
ál
tal
jelz
ett
telje
sítm
énye
k ga
rant
álás
ához
, ta
nács
os
a be
rend
ezés
t ne
m
hasz
náln
i oly
an h
elys
zíne
n, a
hol s
ok a
rövi
dhul
lám
vag
y eh
hez
haso
nló
zava
ró té
nyező.
19
1.3.
2 K
icso
mag
olás
A
Rec
line
Exc
ite
össz
esze
relv
e ér
kezi
k,
átlá
tszó
műa
nyag
lap
ba c
som
agol
va v
agy
karto
ndob
ozba
n ra
klap
ra e
rősí
tve.
A
cs
omag
sz
okás
os
emelőe
szkö
zökk
el
emel
hető
és
sz
állít
ható
. A
z ut
asítá
sok
közv
etle
nül a
cso
mag
on s
zere
peln
ek.
A
szem
élye
k és
tá
rgya
k bi
zton
ságá
nak
megőr
zése
ér
deké
ben,
a
célh
elys
zín
figye
lem
bevé
telé
vel
gond
olja
jó
l át
, ho
gy
mily
en e
melő
és s
zállí
tó e
szkö
zöke
t ve
sz
igén
ybe.
A
csom
agol
áson
sze
replő
utas
ításo
k sz
erin
t, a
karto
ndob
ozba
cso
mag
olt b
eren
dezé
st ú
gy
tudj
a ki
csom
agol
ni,
hogy
a tűzők
apcs
okat
, am
ik
a kü
lső
csom
agol
ást
a ra
klap
hoz
rögz
ítik,
el
távo
lítja
, m
ajd
a cs
omag
ot
fele
mel
i. Ve
gye
szem
ügyr
e a
csom
agot
, és
győződ
jön
meg
arró
l, ho
gy a
z sé
rülé
s- é
s hi
ánym
ente
s ál
lapo
tban
van
-e.
Távo
lítsa
el
a
rögz
ítőke
t, és
he
lyez
ze
a cs
omag
tar
talm
át a
föl
dre.
A k
övet
kező
knek
ke
ll m
egle
nniü
k:
- a
főeg
ység
; -
a sz
ervi
zdob
oz ta
rtozé
kokk
al.
IN
FOR
MÁ
CIÓ
Ta
nács
os
min
den
cso-
mag
olóa
nyag
ot
meg
tar-
tani
egy
későb
bi á
thel
ye-
zés
eset
ére.
FI
GYE
LMEZ
TETÉ
S A
cso
mag
olóa
nyag
kid
o-bá
sako
r ve
gye
figye
-le
mbe
a
hely
i hu
lladé
k-ke
zelé
si e
lőírá
soka
t.
20
1.3.
3 A
ber
ende
zés
moz
gatá
sa
A pa
lettá
ról
úgy
tudj
a a
bere
ndez
ést
a ta
lajra
át
hely
ezni
, ho
gy a
z illu
sztrá
ció
szer
int
fele
mel
i és
a fö
ldre
csú
szta
tja. E
zt a
fela
dato
t leg
aláb
b ké
t em
bern
ek k
ell v
égez
nie.
VESZ
ÉLY
Legy
en
nagy
on
óvat
os
a be
rend
ezés
moz
gatá
sako
r és
a
tala
jra
hely
ezés
kor,
mer
t tú
lbill
enhe
t és
feldől
het.
A b
eren
dezé
sen
rögz
ített
első
ker
ekek
van
nak.
M
ozga
tásh
oz,
az á
bra
szer
int
kiss
é em
elje
fel
a
bere
ndez
ést,
és to
lja e
lőre
vag
y há
tra.
Ha
a ta
lajo
n a
kere
kek
nem
ha
szná
lhat
ók,
vegy
en
szok
ásos
em
elő-
és
sz
állít
óesz
közt
ig
ényb
e.
21
1.3.
4 Ví
zszi
ntbe
hozá
s
A
bere
ndez
ést
az
első
és
há
tsó
lába
k be
állít
ásáv
al l
ehet
víz
szin
tbe
hozn
i:
A –
csa
varja
ki
va
gy
be
a lá
bat,
hogy
a
váz
stab
il po
zíci
óba
kerü
ljön.
B
– b
eállí
tás
után
az
anya
csav
arra
l sz
oríts
a le
.
22
1.3.
5 El
ektr
omos
bek
ötés
(700
-as
és 5
00-a
s típ
usok
)
Mie
lőtt
a be
rend
ezés
t az
el
ektro
mos
há
lóza
tra
csat
lako
ztat
ja,
elle
nőriz
ze,
hogy
az
el
ektro
mos
re
ndsz
er
spec
ifiká
ciói
m
egfe
leln
ek-e
a
háló
zatrá
köté
si
előí
ráso
knak
. A
ke
zelő
pane
l ala
tt, a
váz
on lé
vő c
ímké
n el
lenő
rizze
az
elek
trom
os s
peci
fikác
ióka
t.
VESZ
ÉLY
A k
észü
lék
csak
föl
delt
fali
csat
lako
zóho
z cs
atla
kozt
atha
tó.
Ha
a fa
li cs
atla
kozó
nem
föl
delt,
egy
vill
anys
zere
lőne
k elős
zör
egy
föld
elés
i cs
atla
kozá
st k
ell b
esze
reln
ie.
A
fali
csat
lako
zóna
k ol
yan
hely
en
kell
lenn
ie,
ahol
a
bere
ndez
és
könn
yen
és b
izto
nság
osan
kih
úzha
tó é
s új
racs
atla
kozt
atha
tó.
Elek
trom
os
háló
zatr
a va
ló
csat
lako
zásk
or
(bed
ugás
kor)
, a
bere
ndez
ésne
k a
0 po
zíci
óban
, aza
z ki
kapc
solt
álla
potb
an, k
ell l
enni
e.
Az
elek
trom
os h
álóz
ati
csat
lako
zóve
zeté
ket
elős
zör
a be
rend
ezés
be é
s ut
ána
a fa
lba
dugj
a be
.
FIG
YELM
EZTE
TÉS
Időn
ként
elle
nőriz
ze a
hál
ózat
i csa
tlako
zóve
zeté
k ál
lapo
tát.
23
1.3.
6 Fö
ldel
és (7
00-a
s és
500
-as
típus
ok)
A b
eren
dezé
st f
ölde
lni
kell.
Üze
mza
var
vagy
meg
hibá
sodá
s es
etén
, a
föld
elés
az
áram
sz
ámár
a a
legk
iseb
b el
lená
llású
ut
at
nyúj
tja,
az
áram
ütés
es
élyé
nek
csök
kent
ése
érde
kébe
n.
A
bere
ndez
és
föld
elés
i ve
zeté
ket
és
föld
elés
i cs
atla
kozó
t ta
rtalm
azó
veze
tékk
el v
an e
llátv
a. A
hál
ózat
i cs
atla
kozó
veze
téke
t ol
yan
fali
csat
lako
zóho
z sz
abad
cs
ak
csat
lako
ztat
ni,
ami
szak
szerűe
n és
m
inde
n he
lyi
előí
rásn
ak
meg
fele
lően
va
n be
szer
elve
és
föld
elve
.
VESZ
ÉLY
A b
eren
dezé
s fö
ldelő
veze
téké
nek
nem
meg
fele
lő b
eköt
ése
áram
ütés
ko
ckáz
atáv
al
járh
at.
Ha
kéts
égei
va
nnak
a
bere
ndez
és
meg
fele
lő
föld
elts
égéről
, el
lenő
rizte
sse
azt
egy
villa
nysz
erelőv
el v
agy
haso
nló
szak
embe
rrel
. N
e m
ódos
ítsa
a te
rmék
hez
kapo
tt há
lóza
ti cs
atla
kozó
t. H
a az
nem
ille
szke
dik
a m
eglé
vő fa
li cs
atla
kozó
ba, e
gy v
illan
ysze
relő
vel
szer
elte
ssen
fel e
gy m
egfe
lelő
kon
nekt
ort.
24
1.3.
7 El
ektr
omos
kap
csol
ódás
más
kés
zülé
kekh
ez
A
bere
ndez
és
csat
lako
ztat
ható
eg
y au
dio/
vide
o vé
teli
eszk
özhö
z, m
int p
éldá
ul
a C
ardi
o Th
eate
r, és
eg
y a
CS
AFE
pr
otok
olln
ak m
egfe
lelő
esz
közh
álóz
atho
z,
ahog
y az
ábr
a is
mut
atja
.
FIG
YELM
EZTE
TÉS
A c
satla
kozó
khoz
csa
k a
Car
dio
Thea
ter
eszk
öz
csat
lako
ztat
ható
az
In
tern
atio
nal
Stan
dard
-nek
(n
emze
tköz
i sz
abvá
nyna
k)
meg
fele
lően
, va
gy m
ás a
C
SAFE
pr
otok
olln
ak
meg
fele
lő
eszk
özök
kel
együ
tt.
A
kábe
lvédők
kel
védj
e m
eg a
káb
elek
et
az e
lekt
rom
os ö
ssze
köté
s ut
án
25
1.4
Kar
bant
artá
s
FIG
YELM
EZTE
TÉS
A
bere
ndez
és
bizt
onsá
ga
csak
ak
kor
gara
ntál
ható
, ha
ké
thet
ente
al
apos
an á
tviz
sgál
ja s
érül
és v
agy
kopá
s je
leit
kuta
tva.
Eb
ben
a ha
szná
lati
utas
ításb
an n
em s
zere
plő
karb
anta
rtási
fel
adat
ok e
lvég
zése
elő
tt,
lépj
en k
apcs
olat
ba a
Tec
hnog
ym k
izár
ólag
os m
agya
rors
zági
kép
vise
lőjé
vel –
a F
innr
elax
-sz
al.
1.4.
1 R
ends
zere
s ka
rban
tart
ás
A
ber
ende
zés
tiszt
ítása
és
gond
ozás
a M
ivel
a b
eren
dezé
st e
gy s
portc
entru
mba
n tö
bb m
int
egy
embe
r ha
szná
lja,
azt
min
dig
tiszt
án é
s po
rmen
tese
n ke
ll ta
rtani
a s
zoká
sos
higi
énia
i és
egé
szsé
gügy
i sz
abál
yokn
ak
meg
fele
lően
. A
kez
előp
anel
tisz
títás
akor
a k
övet
kező
k sz
erin
t jár
jon
el:
-
a be
rend
ezés
t kap
csol
ja k
i a k
apcs
oló
0 po
zíci
óba
való
átk
apcs
olás
ával
(70
0-as
és
500
-as
típus
ok);
- a
bere
ndez
ést c
satla
kozt
assa
le a
z el
ektro
mos
hál
ózat
ról,
azaz
húz
za k
i a fa
lból
(7
00-a
s és
500
-as
típus
ok);
- eg
y en
yhén
ned
ves,
de
nem
viz
es, r
ongg
yal t
öröl
je á
t a k
ezelőp
anel
t. M
inde
n hé
ten
telje
sen
tiszt
ítsa
meg
a b
eren
dezé
st:
-
kika
pcso
lt be
rend
ezés
mel
lett,
egy
ned
ves
sziv
accs
al tö
rölje
át a
kül
ső ré
szek
et;
- to
lja fé
lre a
ber
ende
zést
és
pors
zívó
zzon
fel a
latta
. N
e ha
szná
ljon
vegy
szer
eket
vag
y ol
dósz
erek
et.
FI
GYE
LMEZ
TETÉ
S N
e dö
rzsö
lje
túl
erős
en
a ke
zelő
pane
lt és
di
agra
mm
okat
, va
gy
a m
atric
ákon
lévő
írot
t uta
sítá
soka
t.
26
El
lenő
rzés
ek
VE
SZÉL
Y A
ren
dsze
res
karb
anta
rtás
t, be
állít
ások
at é
s ol
ajoz
ások
at, a
Tec
hnog
ym
kizá
róla
gos
mag
yaro
rszá
gi
képv
iselőj
ének
–
a Fi
nnre
lax-
nak
- sz
akem
bere
ivel
kel
l elv
égez
tetn
i. B
árm
ilyen
m
unka
m
egke
zdés
e előt
t, ka
pcso
lja
ki
a be
rend
ezés
t a
kapc
soló
0 p
ozíc
ióba
val
ó át
kapc
solá
sáva
l és
az
elek
trom
os h
álóz
ati
csat
lako
zó fa
lból
val
ó ki
húzá
sáva
l.
Le
írás
Fela
dat
Gya
koris
ág
A
Éks
zíja
k K
opás
szi
ntjé
nek
elle
nőrz
ése
Félé
vent
e B
Pe
dálo
k H
oltjá
ték
elle
nőrz
ése
Félé
vent
e
27
1.4.
2 Sp
eciá
lis k
arba
ntar
tás
B
izto
síté
kok
cser
éje
(700
-as
és 5
00-a
s típ
usok
on)
FI
GYE
LMEZ
TETÉ
S A
bi
ztos
ítéko
kat
csak
a
Tech
nogy
m
kizá
róla
gos
mag
yaro
rszá
gi
képv
iselőj
ének
–
a Fi
nnre
lax-
nak
– sz
akem
bere
i cse
rélh
etik
ki.
VESZ
ÉLY
A
bizt
osíté
kok
cser
éje
előt
t ár
amta
laní
tsa
a be
rend
ezés
t a
kapc
soló
0
pozí
ciób
a va
ló
átka
pcso
lásá
val
és
az
elek
trom
os h
álóz
ati
csat
lako
zó
falb
ól v
aló
kihú
zásá
val.
A b
izto
síté
ktar
tó a
kap
csol
ó m
elle
tt ba
lold
alon
ta
lálh
ató.
E
zt
húzz
a ki
a
kalla
ntyú
m
egny
omás
ával
. C
seré
lje
ki
a bi
ztos
ítéko
t eg
y m
ellé
kelt
pótb
izto
síté
kra
(3,1
5A (F
)).
Tegy
e vi
ssza
a
bizt
osíté
ktar
tót
a he
lyér
e.
Győ
ződj
ön m
eg a
rról,
hogy
az
meg
fele
lően
a
hely
ére
patta
n.
VE
SZÉL
Y H
a m
ár
ninc
s tö
bb
pótb
izto
síté
k, c
sak
ugya
noly
an
elek
trom
os
tula
jdon
ságo
kkal
, az
onos
os
ztál
lyal
és
ta
núsí
tván
nyal
re
ndel
kező
bi
ztos
ítéko
kat
szer
ezze
n be
: 3,
15A
(F).
28
A
z el
em fe
ltölté
se (7
00 S
P és
500
SP
típus
okon
) A
700
SP é
s az
500
SP
típus
okon
fol
yam
atos
an p
edál
ozni
kel
l, ho
gy b
ekap
csol
va
mar
adja
nak.
Ha,
am
ikor
abb
ahag
yja
a pe
dálo
zást
, a
keze
lőpa
nel
figye
lmez
teté
s né
lkül
ki
kapc
sol,
az e
lem
újra
tölté
sére
van
szü
kség
a k
észü
lékh
ez a
dott
töltő
vel.
A
töltő
höz
egy
euró
pai
és
egy
amer
ikai
ad
apte
r is
va
n m
ellé
kelv
e.
Vála
ssza
ki
a
konn
ekto
rnak
meg
fele
lő a
dapt
ert,
illess
ze a
töltő
re é
s ny
omja
be
a he
lyér
e.
Az
adap
ter
eltá
volít
ásáh
oz
hely
ezze
a c
élsz
ersz
ámot
(A
) a
nyílá
sba
(B)
és
húzz
a ki
az
ad
apte
rt a
töltő
ből
az
illusz
tráci
ónak
meg
fele
lően
. C
satla
kozt
assa
a t
öltő
káb
elét
a b
eren
dezé
shez
, m
ajd
a tö
ltőt
a fa
li ko
nnek
torb
a, a
z illu
sztrá
ción
ak m
egfe
lelő
en.
29
Ha
az e
lem
telje
sen
lem
erül
t, kö
rülb
elül
8 ó
ra s
züks
éges
az
újra
tölté
shez
. Újra
tölté
s ut
án,
húzz
a ki
a tö
ltő k
ábel
ét a
ber
ende
zésből
és
a fa
li ko
nnek
torb
ól.
FI
GYE
LMEZ
TETÉ
S N
e ha
szná
lja a
ber
ende
zést
mik
özbe
n az
ele
m tö
ltődi
k.
Ha
az e
lem
meg
fele
lő ú
jratö
ltése
utá
n is
kik
apcs
ol a
kez
előp
anel
, am
ikor
abb
ahag
yja
a m
ozgá
st,
lépj
en k
apcs
olat
ba a
Tec
hnog
ym k
izár
ólag
os m
agya
rors
zági
kép
vise
lőjé
vel –
a
Finn
rela
x-sz
al.
Ha
a tö
ltő s
érül
t va
gy h
ibás
, sz
erez
zen
be e
gy ú
j tö
ltőt
a Te
chno
gym
kiz
áról
agos
m
agya
rors
zági
kép
vise
lőjé
től –
a F
innr
elax
-tól.
Ha
az e
lem
sér
ült v
agy
hibá
s, lé
pjen
kap
csol
atba
a T
echn
ogym
kiz
áról
agos
mag
yaro
rszá
gi
képv
iselőj
ével
– a
Fin
nrel
ax-s
zal.
30
1.4.
3 H
ibae
lhár
ítás
Az a
lább
iakb
an a
szo
káso
s ha
szná
lat a
latt
eset
lege
sen
fellé
pő h
ibák
van
nak
fels
orol
va. H
a a
java
solt
eljá
rás
nem
ol
dja
meg
a
prob
lém
át
lépj
en
kapc
sola
tban
a
Tech
nogy
m
kizá
róla
gos
mag
yaro
rszá
gi k
épvi
selő
jéve
l – a
Fin
nrel
ax-s
zal.
Prob
lém
a O
k:
Eljá
rás
Ber
ende
zés
nem
ka
pcso
lódi
k be
El
ektr
omos
hál
ózat
i hib
a (7
00-a
s, 5
00-a
s típ
usok
on):
Elle
nőriz
ze
az
áram
ot
a fa
li cs
atla
kozó
ban
úgy,
ho
gy
vala
mily
en m
ás k
észü
léke
t, am
i bi
ztos
an m
űköd
ik,
kipr
óbál
be
nne.
H
álóz
ati c
satla
kozó
kábe
l sér
ült (
700-
as, 5
00-a
s típ
usok
on):
Lépj
en k
apcs
olat
ba a
Tec
hnog
ym k
izár
ólag
os m
agya
rors
zági
ké
pvis
előj
ével
– a
Fin
nrel
ax-s
zal.
Hál
ózat
i cs
atla
kozó
kábe
l be
köté
si p
robl
éma
(700
-as,
500
-as
típu
soko
n):
Elle
nőriz
ze a
csa
tlako
záso
kat.
Kié
gett
bizt
osíté
k (7
00-a
s, 5
00-a
s típ
usok
on):
A
kiég
ett
bizt
osíté
k (3
,15A
(F
)) ki
cser
élés
éhez
lé
pjen
ka
pcso
latb
a a
Tech
nogy
m
kizá
róla
gos
mag
yaro
rszá
gi
képv
iselőj
ével
– a
Fin
nrel
ax-s
zal.
A k
ezelőp
anel
csa
tlako
zója
vél
etle
nül l
e le
tt cs
atla
kozt
atva
: Lé
pjen
kap
csol
atba
a T
echn
ogym
kiz
áról
agos
mag
yaro
rszá
gi
képv
iselőj
ével
– a
Fin
nrel
ax-s
zal.
Túl h
ango
s B
eren
dezé
s ni
ncs
meg
fele
lően
víz
szin
tbe
hozv
a:
Hoz
za a
ber
ende
zést
víz
szin
tbe
a be
állít
ó lá
bakk
al.
Sérü
lt cs
apág
yak:
Lé
pjen
kap
csol
atba
a T
echn
ogym
kiz
áról
agos
mag
yaro
rszá
gi
képv
iselőj
ével
– a
Fin
nrel
ax-s
zal.
Kop
ott s
zíj:
Lépj
en k
apcs
olat
ba a
Tec
hnog
ym k
izár
ólag
os m
agya
rors
zági
ké
pvis
előj
ével
– a
Fin
nrel
ax-s
zal.
31
Prob
lém
a O
k:
Eljá
rás
Hel
ytel
en v
agy
meg
bízh
atat
lan
adat
ok
Ber
agad
t gom
b a
bille
ntyű
zete
n:
Ha
a pr
oblé
ma
nem
szűn
ik
meg
, lé
pjen
ka
pcso
latb
a a
Tech
nogy
m
kizá
róla
gos
mag
yaro
rszá
gi
képv
iselőj
ével
–
a Fi
nnre
lax-
szal
. A
be
rend
ezés
za
varó
rá
diój
el
köze
lébe
n va
n (p
l. el
ektr
omos
ház
tart
ási k
észü
lék)
: H
elye
zze
arré
bb a
ber
ende
zést
vag
y a
házt
artá
si k
észü
léke
t. Eg
y be
lső
csat
lako
zás
véle
tlenü
l lec
satla
kozó
dott:
Lé
pjen
kap
csol
atba
a T
echn
ogym
kiz
áról
agos
mag
yaro
rszá
gi
képv
iselőj
ével
– a
Fin
nrel
ax-s
zal.
Érin
tkez
ési h
iba
a ke
zelő
pane
lben
: Lé
pjen
kap
csol
atba
a T
echn
ogym
kiz
áról
agos
mag
yaro
rszá
gi
képv
iselőj
ével
– a
Fin
nrel
ax-s
zal.
Prob
lém
ák a
ka
rdio
öves
szí
vritm
us
mér
ésse
l
Egyé
b je
ladó
k a
köze
lben
: H
elye
zze
a gé
peke
t m
egfe
lelő
tá
vols
ágba
, ho
gy
az
inte
rfere
ncia
meg
szűn
jön
(két
gép
köz
ötti
min
imál
is tá
vols
ág 8
0 cm
). Erős
inte
rfer
enci
afor
rás
a kö
zelb
en:
Talá
lja
meg
az
in
terfe
renc
ia
forrá
sát
(pl.
egy
elek
trom
os
házt
artá
si k
észü
lék)
. H
elye
zze
arré
bb a
ber
ende
zést
vag
y a
házt
artá
si k
észü
léke
t. El
kopo
tt ka
rdio
öv:
Cse
rélje
ki a
kar
dioö
vet.
A
kard
ioöv
sz
enzo
rjai
nem
ér
intk
ezne
k m
egfe
lelő
en
a bő
rrel
: V
ízze
l ned
vesí
tse
meg
a k
ardi
oöv
bels
ejét
. K
ezelőp
anel
nem
műk
ödik
meg
fele
lően
: Lé
pjen
kap
csol
atba
a T
echn
ogym
kiz
áról
agos
mag
yaro
rszá
gi
képv
iselőj
ével
– a
Fin
nrel
ax-s
zal.
Sérü
lt je
ladó
: C
seré
lje k
i a k
ardi
oöve
t.
32
1.5
Tech
nika
i tám
ogat
ás
A Te
chno
gym
kiz
áról
agos
mag
yaro
rszá
gi k
épvi
selő
je –
a F
innr
elax
– a
köv
etke
ző te
chni
kai
tám
ogat
ást n
yújtj
a:
-
tele
fono
s ko
nzul
táci
ó;
- in
form
áció
a
gara
nciá
ban
fogl
alt
szol
gálta
táso
król
ille
tve,
ho
gy
mily
en
szol
gálta
táso
kért
kell
külö
n fiz
etni
; -
hely
szín
en tö
rténő
javí
tás;
-
ered
eti p
ótal
katré
szek
. Am
ikor
ka
pcso
latb
a lé
p a
Tech
nogy
m
kizá
róla
gos
mag
yaro
rszá
gi
képv
iselőj
e –
a Fi
nnre
lax-
szal
–, a
köv
etke
ző in
form
áció
kat k
ell m
egad
nia:
- típ
us;
- vá
sárlá
s dá
tum
a;
- so
roza
tszá
m;
- a
prob
lém
a ré
szle
tes
leírá
sa.
FI
GYE
LMEZ
TETÉ
S A
Te
chno
gym
ál
tal
nem
fe
lhat
alm
azot
t sz
emél
yek
álta
l tö
rtén
ő ja
vítá
s/ka
rban
tart
ás a
gar
anci
a ér
vény
tele
nség
ét o
kozz
a.
Az
elek
trom
os b
eköt
ési d
iagr
amm
ot a
Tec
hnog
ym a
hiv
atal
os te
chni
kai t
ámog
atás
t nyú
jtó
cége
k sz
ámár
a bi
ztos
ítja.
A T
ECH
NO
GYM
kiz
áról
agos
mag
yaro
rszá
gi im
portőr
e:
FI
NN
REL
AX
Szau
na é
s Sz
abad
idő
Kft.
Szék
hely
: H
-222
0 Ve
csés
, Fő
út 7
9. P
f.: 5
3.
Tel.:
+36
29
350
096;
+36
29
350
097;
fax:
+36
29
352
570
B
emut
atót
erem
: H
-103
7 B
udap
est,
Szép
völg
yi ú
t 63/
a.
Tel.:
+36
1 2
50 4
176;
+36
1 2
50 4
177;
fax:
+36
1 2
50 4
177
E-
mai
l: in
fo@
finnr
elax
.hu
• w
ww
.finn
rela
x.hu
• w
ww
.hu.
tech
nogy
m.c
om
33
1.6
Táro
lás
Ha
úgy
terv
ezi,
hogy
a b
eren
dezé
st h
uzam
osab
b id
eig
nem
fog
ja h
aszn
álni
, ja
vaso
lt a
köve
tkezők
éppe
n tá
roln
i azt
:
- tis
zta
és s
zára
z he
lyen
, let
akar
va a
por
elle
n;
- sz
obahőm
érsé
klet
en 1
0°C
és
25°C
köz
ött,
20-9
0%-o
s re
latív
pár
atar
talo
m m
elle
tt.
Java
solt
a be
rend
ezés
t az
ered
eti c
som
agol
ásba
n tá
roln
i. 1.
7 H
ulla
dékk
ezel
és
Min
dig
győződ
jön
meg
arró
l, ho
gy a
ber
ende
zés
sem
mily
en m
ódon
sem
tud
koc
káza
ti té
nyezőv
é vá
lni,
és
ne
hagy
ja
olya
n he
lyek
en,
ahol
gy
erm
ekek
já
tsza
nak.
H
a a
bere
ndez
ést s
okái
g ne
m fo
gja
hasz
náln
i, va
gy m
eg k
íván
től
e vá
lni,
csat
lako
ztas
sa le
az
elek
trom
os h
álóz
atró
l. Ti
los
a m
ár n
em h
aszn
ált
bere
ndez
ést
nyito
tt he
lyek
en,
nyilv
ános
ter
ület
en,
vagy
oly
an
mag
ánte
rüle
ten,
am
it a
nyilv
ános
ság
is h
aszn
ál, s
zem
étké
nt le
rakn
i. A
Rec
line
Exci
te ú
jraha
szno
síth
ató
anya
gokb
ól k
észü
lt, m
int
péld
ául a
cél,
alum
íniu
m é
s műa
nyag
ok,
amik
et
a la
koss
ági
és
haso
nló
hulla
déko
kra
vona
tkoz
ó ér
vény
ben
lévő
előí
ráso
knak
m
egfe
lelő
en
kell
hulla
dékk
ezel
és
alá
vonn
i, ol
yan
cége
k se
gíts
égév
el,
mel
yek
a vá
rosi
és
kö
rnye
zeti
higi
énia
m
egőr
zésé
re,
illetv
e hu
lladé
kkez
elés
re
szak
osod
tak.
Az
elem
, min
t hul
ladé
k Az
ele
m n
em ú
jraha
szno
síth
ató
anya
gokb
ól k
észü
lt. N
e do
bja
ki a
kör
nyez
etbe
vag
y a
szem
étbe
. Az
ele
m k
idob
ásak
or lé
pjen
kap
csol
atba
egy
hul
ladé
kkez
elés
re s
zako
sodo
tt cé
ggel
.
A k
ardi
oöv
A s
zívr
itmus
ada
toka
t to
vább
ító k
ardi
oöv
nem
újra
hasz
nosí
that
ó an
yago
kból
kés
zült.
Ne
dobj
a ki
a k
örny
ezet
be v
agy
a sz
emét
be.
Lépj
en k
apcs
olat
ba e
gy h
ulla
dékk
ezel
ésre
sza
koso
dott
cégg
el.
34
2 A
Rec
line
Exci
te h
aszn
álat
a
2.1
Biz
tons
ágos
has
znál
at
VESZ
ÉLY
A R
eclin
e Ex
cite
kiz
áról
ag a
rra
a cé
lra h
aszn
álha
tó,
amire
ter
vezt
ék,
azaz
bic
ikliz
ésre
. Min
den
más
fel
hasz
nálá
s he
lyte
lenn
ek t
ekin
tend
ő és
ez
ért v
eszé
lyes
. FI
GYE
LMEZ
TETÉ
S M
ielő
tt bá
rmifé
le g
yako
rlato
t vé
gezn
e a
bere
ndez
ésen
, ol
vass
a át
a
telje
s ha
szná
lati
utas
ítást
, és
ala
posa
n is
mer
je m
eg a
ber
ende
zés
keze
lésé
t. A
ber
ende
zést
csa
k a
terv
ezet
t ed
zést
ípus
hoz
igaz
odó
orvo
si v
izsg
álat
utá
n, é
s ki
záró
lag
a gy
ártó
ál
tal
előí
rt
hasz
nála
ti fe
ltéte
lek
mel
lett
szab
ad h
aszn
álni
. M
ielő
tt m
egke
zden
é az
edz
ést,
kérd
ezze
meg
or
vosá
t, ho
gy
mily
en
korlá
tozá
sok
mel
lett
hasz
nálh
atja
a b
eren
dezé
st.
Aki
knek
sa
játo
s fiz
ikai
pr
oblé
mái
k va
nnak
, cs
ak
az
adot
t te
rüle
tre
szak
osod
ott
orvo
s sz
igor
ú fe
lügy
elet
e m
elle
tt ha
szná
lhat
ják
a be
rend
ezés
t. H
a ed
zés
közb
en ro
sszu
l érz
i mag
át (s
zédü
lés,
m
ellk
asi f
ájda
lom
, st
b.)
azon
nal
hagy
ja a
bba
a gy
akor
lato
t és
ford
uljo
n or
vosh
oz.
Ha
edzé
s kö
zben
a b
eren
dezé
s fig
yelm
ezte
tő
hang
jelz
ése
körü
lbel
ül 5
más
odpe
rcig
szó
l és
a „H
IGH
H
EA
RT
RA
TE”
(mag
as
szív
ritm
us)
üzen
et je
leni
k m
eg a
kije
lzőn
, veg
yen
viss
za a
te
mpó
ból,
mer
t a s
zívr
itmus
a tú
l mag
as.
Hel
ytel
en v
agy
túlz
ott e
dzés
fizi
kai s
érül
ések
et
okoz
hat.
Ne
enge
dje,
hog
y gy
erek
ek fe
lügy
elet
nél
kül h
aszn
áljá
k a
bere
ndez
ést.
35
Min
den
gyak
orla
t előt
t győződ
jön
meg
ar
ról,
hogy
a h
elye
s po
zíci
óban
van
, és
hogy
a
bere
ndez
és
egyi
k al
katré
sze
sinc
s az
útjá
ban.
N
e te
gye
a lá
bfej
ét a
moz
gó a
lkat
rész
ek
alá
a be
rend
ezés
műk
ödte
tése
köz
ben.
Ta
rtsa
keze
it tá
vol
a m
ozgó
al
katré
szek
től
a be
rend
ezés
műk
ödte
tése
köz
ben.
N
e ál
lítso
n ita
loka
t va
gy
egyé
b fo
lyad
ékok
at
a be
rend
ezés
re
vagy
an
nak
köze
lébe
. M
indi
g ha
szná
lja
az
erre
val
ó tá
lcát
. Ta
rtsa
ruhá
ját
és t
örül
köző
jét
távo
l a
moz
gó a
lkat
rész
ektő
l.
VE
SZÉL
Y A
ber
ende
zésb
en m
agas
fesz
ülts
ég t
alál
ható
, ez
ért
a vé
dőbu
rkol
atot
cs
ak fe
lhat
alm
azot
t sze
mél
yek
távo
lítha
tják
el.
36
Bár
a be
rend
ezés
az
egés
zség
ügyi
és
bizt
onsá
gi e
lőírá
sokn
ak m
egfe
lelő
en le
tt te
rvez
ve
és m
egép
ítve,
léte
znek
biz
onyo
s te
rüle
tek,
mel
yek
előr
e ne
m lá
that
ó ve
szél
yt je
lent
hetn
ek.
Nag
yon
óvat
osna
k ke
ll le
nnie
a l
ehet
sége
s fe
lső
és a
lsó
végt
agsé
rülé
sek
elke
rülé
se
érde
kébe
n.
FI
GYE
LMEZ
TETÉ
S A
gyá
rtó
– a
Tech
nogy
m s
.p.a
. –
fele
lőss
ége
csak
abb
an a
z es
etbe
n ér
vény
esíth
ető,
ha
az a
lább
i óv
inté
zked
ések
és
előí
ráso
k be
let
tek
tart
va:
- a
bere
ndez
ést
a le
írtak
nak
meg
fele
lően
, re
ndel
teté
ssze
rűen
kel
l ha
szná
lni;
-
a ha
szná
lati
utas
ítást
ala
posa
n vé
gig
kell
olva
sni;
-
a be
rend
ezés
he
lysz
ínén
ek
meg
ke
ll fe
leln
ie
a ha
szná
lati
utas
ításb
an le
írtak
nak;
- az
el
ektr
omos
re
ndsz
erne
k m
eg
kell
fele
lnie
az
or
szág
sz
abvá
nyai
nak
és jo
gi e
lőírá
sain
ak;
-
az
össz
esze
relé
st,
karb
anta
rtás
t és
be
állít
ást
kizá
róla
g a
Tech
nogy
m
vagy
a
Tech
nogy
m
kizá
róla
gos
mag
yaro
rszá
gi
képv
iselőj
ének
–
a Fi
nnre
lax-
nak
– m
unka
társ
ai,
illet
ve
a Te
chno
gym
álta
l meg
hata
lmaz
ott s
zake
mbe
rek
vége
zhet
ik;
-
a ko
ndite
rem
üz
emel
teté
séér
t fe
lelő
s sz
emél
y el
ke
ll,
hogy
m
agya
rázz
a a
felh
aszn
álók
nak
a he
lyes
és
hely
tele
n ha
szná
lato
t;
- al
kalm
as ru
háza
tot k
ell v
isel
ni;
-
törü
lközők
et é
s eg
yéb
tárg
yaka
t nem
sza
bad
a be
rend
ezés
re te
nni.
37
2.2
Be-
és
kika
pcso
lás
A
700-
as
és
az
500-
as
típus
ok
beka
pcso
lásá
hoz,
kap
csol
ja a
kap
csol
ót a
z „I”
po
zíci
óba.
A
700
SP
és
az 5
00 S
P b
ekap
csol
ásáh
oz,
kezd
jen
el p
edál
ozni
. Be
kapc
solá
skor
a b
eren
dezé
s eg
y ha
ngje
lzés
t ad
és
a ke
zelő
pane
len
min
den
LED
lám
pa
felv
illan.
E
gy g
yors
ren
dsze
rtesz
t és
újra
állít
ás u
tán,
a
bere
ndez
és h
aszn
álat
ra k
ész.
Az
üz
enet
ne
m
jele
nik
meg
, ha
a
gom
bok
le v
anna
k zá
rva
(lásd
3.1
4),
hogy
a g
yako
rlato
t csa
k a
TGS
kul
ccsa
l va
gy
a sm
artc
ard-
dal
lehe
ssen
m
egke
zden
i.
Az ü
zene
t ne
m je
leni
k m
eg,
ha a
TG
S ku
lcs
olva
só n
incs
ins
tallá
lva,
vag
y ha
a
TGS
kul
cs /
smar
tcar
d fu
nkci
ó le
van
til
tva
(lásd
3.1
4),
hogy
a g
yako
rlato
t cs
ak
a ke
zelő
pane
l go
mbj
aiva
l le
hess
en m
egke
zden
i.
Ebbe
n az
üze
mm
ódba
n a
köve
tkező
funk
ciók
érh
etők
el:
- sz
ívrit
mus
kal
kulá
ció,
ha
mér
ve v
an;
- a
konf
igur
áció
s m
enüb
e va
ló b
elép
éshe
z sz
üksé
ges
kódo
k be
vite
le (l
ásd
3.14
).
38
A 7
00-a
s és
az
500-
as t
ípus
kik
apcs
olás
ához
, ka
pcso
lja a
főka
pcso
lót a
„0” p
ozíc
ióba
. H
a a
bere
ndez
ést s
okái
g ne
m fo
gja
hasz
náln
i, a
főka
pcso
ló
leka
pcso
lásá
n tú
l, a
fali
csat
lako
zóbó
l is
ki k
ell h
úzni
.
FIG
YELM
EZTE
TÉS
A fők
apcs
oló
a be
rend
ezés
be-
és
kik
apcs
olás
ára
szol
gál,
de
nem
vá
lasz
tja
le
telje
sen
az
elek
trom
os h
álóz
atró
l, m
ég a
„0
” po
zíci
óban
se
m.
Telje
s le
vála
sztá
shoz
a
fali
csat
lako
zóbó
l is
ki k
ell h
úzni
. A
70
0 S
P
és
az
500
SP
típ
usok
ki
kapc
solá
sáho
z, e
gysz
erűe
n ha
gyja
abb
a a
pedá
lozá
st.
A b
eren
dezé
st c
sak
a gy
akor
lat v
égén
sza
bad
kika
pcso
lni,
amik
or k
észe
nlét
i álla
potb
an v
an.
39
2.3
Szív
ritm
us
A b
eren
dezé
s a
szív
ritm
us te
nden
ciái
nak
pont
os m
érés
ére
kétfé
leké
ppen
kép
es:
- a
karo
kon
lévő
es
zköz
zel
(kéz
i sz
enzo
r),
amik
ké
zzel
va
ló
meg
mar
kolá
skor
be
kapc
soln
ak (
az 5
00 é
s 50
0 SP
típ
usok
on
ninc
s);
- sz
ívrit
mus
je
ladó
t ta
rtalm
azó
Pol
ar
T31
kard
ioöv
vel.
A
vét
eli
körz
etbe
n cs
ak e
gy s
zívr
itmus
jel
adó
lehe
t, m
áské
ppen
a
vevő
eg
ysze
rre
több
sz
ívrit
mus
jele
t fog
érz
ékel
ni, é
s he
lyte
len
adat
ot
fog
mut
atni
. Ha
több
szí
vritm
us v
evő
kész
ülék
is
van,
az
in
terfe
renc
ia
elke
rülé
séhe
z a
gépe
k kö
zötti
java
solt
min
imál
is tá
vols
ág 8
0 cm
. A
sz
ívrit
mus
ad
atok
ne
m
lesz
nek
pont
osak
el
ektro
mág
nese
s su
gárz
ást
kibo
csát
ó es
zköz
ök k
özel
ében
(TV
-k, m
obilt
elef
onok
, stb
.).
Ha
kéte
lyei
va
nnak
a
szív
ritm
us
adat
ok
pont
ossá
gát
illető
en,
lépj
en
kapc
sola
tba
a Te
chno
gym
kiz
áról
agos
mag
yaro
rszá
gi k
épvi
selő
jéve
l – a
Fin
nrel
ax-s
zal.
40
Az a
lább
i táb
láza
t meg
mut
atja
az
optim
ális
szí
vritm
us s
zint
eket
az
élet
kor
és a
z el
éren
dő
cél
függ
vény
ében
. Az
el
mél
eti
max
imál
is
szív
ritm
us
(100
%)
az
élet
kor
alap
ján
van
kisz
ámol
va a
köv
etke
ző k
éple
ttel:
220-
élet
kor.
Ve
rsen
yző
atlé
ták
edzé
séhe
z sz
üksé
ges
tarto
mán
y (o
rvos
i tan
úsítv
ányr
a va
n sz
üksé
g).
A
erob
tar
tom
ány
főle
g a
kard
io r
ends
zer
fejle
szté
sére
(ta
rtsa
a sz
ívrit
mus
t 70
és
90%
köz
ött).
A
erob
tar
tom
ány
főle
g zs
ír en
ergi
afor
rásk
ént
való
fel
hasz
nálá
sára
(ta
rtsa
a sz
ívrit
mus
t 60
és 7
0% k
özöt
t).
A
lacs
ony
edzé
ster
helé
si z
óna.
A g
rafik
on é
rtelm
ezés
éhez
egy
szerűe
n ke
ress
e m
eg a
z él
etko
rána
k m
egfe
lelő
osz
lopo
t, m
ajd
függől
eges
irá
nyba
vá
lass
za
ki
az
élet
korá
hoz
tarto
zó
60%
, 70
%,
90%
-os
pulz
usér
téke
t. A
60-
70%
-os
szív
ritm
us m
elle
tt vé
gzet
t aer
ob g
yako
rlat l
egin
kább
a z
síré
geté
st h
aszn
álja
en
ergi
afor
rásk
ént.
A 7
0-90
%-o
s sz
ívrit
mus
mel
lett
végz
ett
aero
b gy
akor
lato
knál
a k
ardi
o re
ndsz
er (
szív
-lé
gzés
-vér
kerin
gési
rend
szer
) fej
lesz
tése
kap
han
gsúl
yt.
élet
kor
percenkénti szívritmus
41
Péld
ául,
ha e
gy 3
0 év
es e
mbe
r zs
írt a
kar
éget
ni,
a sz
ívrit
mus
t 11
4 (6
0%)
és 1
33 (
70%
) kö
zött
kell
tarta
nia;
ha
ugya
nez
az e
mbe
r a
kard
io-lé
gzés
i ka
paci
tásá
t ak
arja
jav
ítani
, a
szív
ritm
ust 1
33 (7
0%) é
s 17
1 (9
0%) k
özöt
t kel
l tar
tani
a.
VE
SZÉL
Y N
agyo
n fo
ntos
, hog
y ed
zés
közb
en a
szí
vritm
usa
soha
se h
alad
ja m
eg a
90
%-o
t (ha
csa
k ne
m v
erse
nysp
orto
ló).
FIG
YELM
EZTE
TÉS
A s
zívr
itmus
fig
yelő
egy
edül
i fu
nkci
ója
az e
dzés
köz
beni
szí
vritm
us
kije
lzés
e, é
s ne
m h
aszn
álha
tó s
emm
ilyen
orv
osi d
iagn
ózis
felá
llítá
sára
. A
sz
ívrit
mus
ki
záró
lag
jelz
és
érté
kű,
és
nem
te
kint
hető
ab
szol
út
pont
osna
k.
A
szí
vritm
us s
záza
lékb
an v
aló
kije
lzés
éhez
a v
ezér
lőpa
nele
n a
3.1-
es r
észb
en t
alál
in
form
áció
kat.
42
2.4
Felh
aszn
álói
beá
llítá
sok
N
yere
gmag
assá
g be
állít
ása
Üljö
n fe
l a n
yere
gre,
és
hatá
rozo
ttan
dőljö
n ne
ki
a há
ttám
aszn
ak.
A ny
ereg
mag
assá
gnak
úgy
kel
l be
állít
va
lenn
ie,
hogy
a l
ábai
tel
jese
n ny
újtv
a le
gyen
ek, m
ikor
elő
reny
omja
a p
edál
t. A
nyer
eg e
lőre
és
hátra
moz
gatá
sáho
z em
elje
m
eg a
kar
t (A
) az
ülé
s al
att j
obb
olda
lt. V
an e
gy
szám
ozot
t sk
ála
(B)
a ny
ereg
tartó
oszl
opon
. A
hely
es b
eállí
tás
meg
talá
lása
utá
n, ja
vaso
lt ez
t a
szám
ot a
z ed
zésp
rogr
amba
elm
ente
ni.
Pe
dáls
zíja
k be
állít
ása
A p
edál
szíja
k be
állít
ásáh
oz h
úzza
ki
a fü
let
és
hely
ezze
vi
ssza
a
lábf
ején
ek
meg
fele
lő
pozí
ciób
a.
43
2.5
Hel
yes
test
tart
ás
Üljö
n a
nyer
egbe
, fe
lsőt
esté
t dö
ntse
erős
en
a há
ttám
lána
k.
Fogj
a m
eg
a ny
ereg
old
alán
ál ta
lálh
ató
fogó
kat.
Telje
sen
előr
enyo
mot
t pe
dál
mel
lett
a lá
bána
k m
ajdn
em
telje
sen
nyúj
tva
kell
lenn
ie.
Az
egyé
b te
stta
rtáso
k, m
int
pl.
egy
láb
hasz
nála
ta,
az
olda
lsó
fogó
k ha
szná
latá
nak
mel
lőzé
se,
a lá
bak
túlz
ott
kiny
újtá
sa é
s be
hajlí
tása
, ins
tabi
l hel
yzet
et
és
a vé
gtag
ok
hely
tele
n m
ozgá
sát
ered
mén
yezh
eti,
mel
y fá
jdal
mat
oko
zhat
a
külö
nböző
test
tája
kon.
44
3 70
0-as
típu
s sz
oftv
ere
3.1
A k
ezelőp
anel
leírá
sa
A
– F
unkc
ió g
ombo
k ed
zés
vagy
tesz
t kiv
álas
ztás
ához
. A je
lenl
egi g
yako
rlatn
ak m
egfe
lelő
LE
D lá
mpa
vilá
gít e
dzés
köz
ben.
B
– M
anuá
lis ir
ányí
tó g
ombo
k.
C –
Pro
fil L
ED
lám
pák.
D
– S
zívr
itmus
LE
D lá
mpá
k.
E –
Szá
m g
ombo
k.
F –
Alfa
num
erik
us k
ijelző.
G
– C
élív
és
céls
zám
lap.
45
Fu
nkci
ó go
mbo
k
Elin
dít e
gy e
dzés
t elő
re b
eállí
tott
időv
el, a
zaz
az idő
lesz
a c
él a
CPR
(ál
land
ó sz
ívrit
mus
ú) e
dzés
nél é
s a
prof
ilokn
ál.
Elin
dít e
gy e
dzés
t elő
re b
eállí
tott
kaló
riafo
gyas
ztás
sal,
azaz
a k
alór
iafo
gyas
ztás
le
sz a
cél
a C
PR
(álla
ndó
szív
ritm
usú)
edz
ésné
l és
a pr
ofilo
knál
. E
lindí
t egy
edz
ést e
lőre
beá
llíto
tt tá
vols
ágga
l, az
az a
távo
lság
lesz
a c
él a
CP
R
(álla
ndó
szív
ritm
usú)
edz
ésné
l és
a pr
ofilo
knál
. E
lindí
t eg
y ál
land
ó sz
ívrit
mus
ú ed
zést
, am
ely
sorá
n a
nehé
zség
i sz
int
auto
mat
ikus
an ú
gy á
llító
dik
be, h
ogy
a sz
ívrit
mus
álla
ndó
mar
adjo
n. A
z ed
zés
időt
arta
ma
a be
állít
ott c
éltó
l füg
g: idő,
távo
lság
vag
y ka
lória
. E
lindí
t eg
y sz
akas
zos
edzé
st,
amel
ynél
a f
elha
szná
ló á
llíth
atja
be
min
den
szak
asz
sebe
sség
ét, f
okoz
atát
és
céljá
t (idő
vagy
távo
lság
). E
lindí
tja a
fitn
eszt
eszt
et.
Elin
dít e
gy á
lland
ó sz
ívrit
mus
ú ed
zést
, am
ely
sorá
n a
szív
ritm
us a
utom
atik
usan
a
felh
aszn
áló
kond
íció
ja a
lapj
án á
llító
dik
be. A
z időt
a fe
lhas
znál
ó ál
lítja
be.
E
lindí
t eg
y ed
zést
, am
ely
célja
a
lehe
tő
legt
öbb
kaló
ria
elég
etés
e a
rend
elke
zésr
e ál
ló idő
alat
t. El
indí
tja
a Te
chno
gym
ál
tal
java
solt
6 kü
lönb
öző
úttíp
us
egyi
két,
vagy
be
állít
ható
leg
felje
bb 9
sze
mél
yes
úttíp
us.
A p
rofil
idő
tarta
mát
a h
árom
cél
eg
yike
hat
ároz
za m
eg:
idő,
táv
olsá
g va
gy k
alór
ia a
z előr
e be
állít
ott
prof
ilok
eset
én, i
lletv
e idő
vagy
távo
lság
a s
zem
élye
s pr
ofilo
k es
etén
.
46
M
anuá
lis ir
ányí
tó g
ombo
k
Csö
kken
ti a
gyak
orla
t ne
hézs
égi
szin
tjét
1 eg
ység
gel
min
den
leny
omás
kor,
illetv
e en
nél g
yors
abba
n fo
lyam
atos
nyo
mva
tartá
s m
elle
tt.
Növ
eli a
gya
korla
t neh
ézsé
gi s
zint
jét 1
egy
ségg
el m
inde
n le
nyom
ásko
r, ille
tve
enné
l gyo
rsab
ban
foly
amat
os n
yom
va ta
rtás
mel
lett.
Eg
y rö
vid
pihe
nő e
rejé
ig m
egál
lítja
a g
yako
rlato
t. A
szü
net a
latt,
a k
ezelőp
anel
go
mbj
ai
lezá
ródn
ak,
csak
a
QU
ICK
S
TAR
T (ú
jrake
zdés
) és
a
STO
P
(bef
ejez
és) g
ombo
k műk
ödne
k.
Elin
dít e
gy g
yako
rlato
t, va
gy ú
jrake
zdi a
rövi
d sz
ünet
utá
n.
A g
yako
rlat
befe
jezé
sére
és
a le
veze
tés
meg
kezd
ésér
e sz
olgá
l, ille
tve
az
edzé
spro
gram
ozás
vis
szav
onás
ára
és k
ilépé
sre.
47
Pr
ofil
LED
lám
pák
A
12 L
ED l
ámpa
oszl
op m
agas
sága
ará
nyos
a g
yako
rlat
nehé
zség
i sz
intjé
vel,
min
den
vona
l 5
szin
tnek
fel
el m
eg.
Az
oszl
opok
fok
ozat
osan
kez
dene
k el
vilá
gíta
ni.
Az
edzé
s vé
gére
min
d a
12 o
szlo
p vi
lágí
t. Az
akt
uális
sza
kasz
nak
meg
fele
lő o
szlo
p vi
llog.
Az
olya
n ed
zése
knél
, ah
ol a
tel
jes
időt
arta
m n
em i
smer
t és
nem
is
szám
olha
tó k
i, ille
tve
a cé
ltávo
lság
ról
és
az
éget
endő
ka
lóriá
król
si
ncs
info
rmác
ió
(pl.
Qui
ck
Sta
rt ez
dés)
, pe
rcen
ként
kez
d el
úja
bb é
s új
abb
oszl
op v
ilágí
tani
, és
az
aktu
ális
per
cnek
meg
fele
lő
oszl
op v
illog.
Szív
ritm
us L
ED lá
mpá
k
A
szí
vritm
us L
ED
lám
pák
min
dadd
ig n
em v
ilágí
tana
k, a
míg
nin
cs s
zívr
itmus
jel.
Ha
van
szív
ritm
us je
l, a
LED
lám
pák
kigy
ulla
dnak
. Ha
prog
ram
ozás
kor a
z él
etko
r is
meg
lett
adva
, va
gy a
z ed
zés
a TG
S k
ulcs
on /
smar
tcar
d-on
el l
ett t
árol
va, a
z ös
szes
LE
D lá
mpa
vilá
gít
és a
felh
aszn
áló
elm
élet
i max
imál
is s
zívr
itmus
ához
tarto
zó L
ED
lám
pa v
illog.
A
z el
ső
két
nara
ncss
árga
LE
D
lám
pa
az
elm
élet
i m
axim
ális
sz
ívrit
mus
60
%-á
nál
alac
sony
abb
érté
keke
t je
lez.
A n
égy
közé
pső
zöld
LED
lám
pa a
z el
mél
eti
max
imál
is
szív
ritm
us
60-9
0%-á
nak
meg
fele
lő
érté
keke
t je
lzi.
A
két
piro
s LE
D
lám
pa
90%
-nál
m
agas
abb
szív
ritm
ust j
elez
. A
z ed
zés
szív
ritm
usán
ak k
ivál
aszt
ásáh
oz s
züks
éges
dia
gram
a 2
.3-a
s ré
szné
l tal
álha
tó.
48
Sz
ám g
ombo
k
A sz
ám g
ombo
k az
edz
ések
beá
llítá
sáná
l a n
umer
ikus
ér
téke
k be
vite
lére
sz
olgá
lnak
. C
sak
szám
okat
ke
ll m
egad
ni,
azaz
pél
dául
a 7
-es
maj
d az
5-ö
s go
mbo
k le
nyom
ásáv
al le
het a
7,5
km
-t je
lezn
i. S
zám
okon
kív
ül,
van
itt m
ég e
gy C
LEA
R (
törlé
s) é
s eg
y E
NTE
R (b
evite
l) go
mb.
M
egerős
íti a
bev
itt é
rtéke
t és
tová
bblé
p.
Nyo
mja
le
eg
ysze
r a
bevi
tt ér
ték
törlé
sére
. N
yom
ja
le
kéts
zer
az
előző
üzen
ethe
z va
ló v
issz
atér
éshe
z.
49
A
lfanu
mer
ikus
kije
lző
A
z al
fanu
mer
ikus
kije
lző
felv
áltv
a je
lzi a
z ak
tuál
is g
yako
rlath
oz ta
rtozó
num
erik
us é
rtéke
ket
és a
z üz
enet
eket
. E
dzés
köz
ben
az a
lább
i érté
keke
t jel
zi k
i:
- el
lená
llás
mér
téke
, wat
tban
kife
jezv
e;
-
meg
tett
távo
lság
ki
lom
éter
ben
kife
jezv
e.
Ha
a ki
jele
zhető
max
imál
is
érté
ket
(99,
99) m
egha
ladj
a, ú
jrain
dul n
ullá
ról;
-
elég
etet
t ka
lóriá
k, k
iloka
lóriá
ban
kife
jezv
e. H
a a
kije
lezh
ető
max
imál
is é
rtéke
t (9
999)
meg
hala
dja,
az
érté
knek
csa
k az
uto
lsó
négy
kar
akte
re k
erül
kije
lzés
re (p
l. 11
234
hely
ett 1
234)
;
- pe
rcen
ként
i szí
vritm
us;
-
elte
lt idő
perc
ben
és m
ásod
perc
ben
kife
jezv
e. H
a a
kije
lezh
ető
max
imál
is é
rtéke
t (9
9:59
) m
egha
ladj
a, a
tová
bbi é
rtéke
k ór
ában
és
perc
ben
kerü
lnek
kije
lzés
re (
pl.
1 ór
a és
30
perc
utá
n a
kije
lző
1H:3
0-at
fog
mut
atni
);
- se
bess
ég, f
ordu
lats
zám
ban
kife
jezv
e (rp
m).
A m
ásod
ik n
umer
ikus
érté
k je
lezh
eti a
távo
lság
ot v
agy
a ka
lóriá
t, és
a n
egye
dik
num
erik
us
érté
k je
lezh
eti a
z időt
vag
y tá
vols
ágot
az
edzé
stíp
ustó
l vag
y a
kivá
lasz
tott
céltó
l füg
gően
úg
y, h
ogy
az a
lfanu
mer
ikus
kije
lzőn
meg
nem
jele
níte
tt ér
ték
a cé
lszá
mla
pon
jele
nik
meg
.
50
C
élív
és
céls
zám
lap
Az
ív
ben
elhe
lyez
kedő
LE
D
lám
pák
balró
l jo
bbra
fok
ozat
osan
kez
dene
k el
vilá
gíta
ni a
cé
l tel
jesí
tetts
égén
ek a
rány
ában
. A
z ak
tuál
is
idő
/ tá
vols
ág
/ ka
lória
te
ljesí
tetts
égne
k m
egfe
lelő
LED
lám
pa v
illog.
A
gya
korla
t kö
zben
a k
ivál
aszt
ott
cél
típus
a vi
lágí
t a c
élív
köz
epén
. A
ki
vála
szto
tt cé
l nu
mer
ikus
ér
téke
nö
veks
zik.
E
zeke
t a
gom
boka
t cs
ak
a cé
l ki
vála
sztá
sa
után
le
het
hasz
náln
i, és
a
célé
rték
edzé
s kö
zben
i cs
ökke
ntés
ére
és
növe
lésé
re s
zolg
álna
k. A
kiv
álas
ztot
t cé
l típ
usát
ól f
üggő
en,
1 pe
rces
, 0,1
km
-es
vagy
10
kaló
riás
egys
égen
ként
csö
kken
thető
vagy
növ
elhe
tő a
z ér
ték
min
den
egye
s le
nyom
ássa
l, ille
tve
enné
l nag
yobb
lépt
ékbe
n fo
lyam
atos
nyo
mva
tartá
s m
elle
tt.
51
3.2
QU
ICK
STA
RT
(gyo
rs k
ezdé
s) e
dzés
A Q
UIC
K S
TAR
T (g
yors
kez
dés)
gom
bbal
indí
tott
edzé
sek
idő
alap
on fo
lyna
k. A
neh
ézsé
gi
szin
t 1, a
z el
lená
llás
mér
téke
30
wat
t, az
éle
tkor
és
súly
érté
kek
pedi
g előr
e be
állít
otta
k.
Kész
enlé
ti m
ódba
n ny
omja
le a
go
mbo
t. A
gép
ilyen
kor
egy
hang
jelz
ést
ad,
és a
gya
korla
t elin
dul.
A 70
0 típ
uson
a g
yako
rlat
meg
kezd
éséh
ez e
gysz
erűe
n ke
zdje
n el
moz
ogni
, bá
rmifé
le
gom
b m
egny
omás
a né
lkül
. A
prof
il LE
D lá
mpá
k os
zlop
ai p
erce
nkén
t kez
dene
k el
vilá
gíta
ni. A
z ut
olsó
osz
lop,
am
elyi
k a
jele
nleg
i per
cre
vona
tkoz
ik, v
illog.
A 1
3. p
erctől
, az
oszl
opok
bal
ra u
gran
ak m
inde
n pe
rc
elej
én ú
gy, h
ogy
a je
lenl
egi p
ercr
e vo
natk
ozó
oszl
op m
indi
g lá
that
ó le
gyen
. A
cél
szám
lap
és a
cél
ív a
z el
telt
időv
el n
övek
szik
. A c
élív
en a
jele
nleg
i per
cre
vona
tkoz
ó LE
D lá
mpa
villo
g.
Ilyen
kor h
aszn
álha
tóak
a n
ehéz
ségi
szi
nt b
eállí
tó g
ombo
k,
illetv
e a
gom
b és
a
gom
b.
A g
yako
rlat v
égén
, a n
ehéz
ségi
szi
nt le
csök
ken
a le
veze
tés
idej
ére.
52
3.3
Leve
zeté
s
Min
den
edzé
s vé
gén
van
egy
leve
zető
sza
kasz
, aho
l a n
ehéz
ségi
szi
nt fe
le a
kkor
a, m
int a
z ed
zés
sorá
n vo
lt.
Egy
perc
nél
rövi
debb
edz
ések
ese
tén
ninc
s le
veze
tés,
han
em e
gybő
l ké
szen
léti
mód
ba
vált
a be
rend
ezés
a g
yako
rlat b
efej
ezté
vel.
A l
evez
etés
ala
tt cs
ak a
go
mb
műk
ödik
, ez
zel
lehe
t a
kész
enlé
ti m
ódra
vá
lltan
i. A
pro
fil L
ED
lám
pák
nem
vál
tozn
ak,
és a
z ép
pen
befe
jeze
tt gy
akor
lat
nehé
zség
i szi
ntjé
t m
utat
ják.
A
cél
íven
min
den
leka
pcso
l. A
cél
szám
lap
az é
ppen
bef
ejez
ett g
yako
rlat t
elje
s időt
arta
mát
, a
telje
s tá
vot v
agy
az ö
ssze
s el
éget
ett k
alór
iát m
utat
ja.
Az
alfa
num
erik
us k
ijelzőn
az
edzé
s er
edm
énye
i vál
tako
znak
:
- ha
a s
zívr
itmus
figy
elő
lega
lább
3 e
gym
ást k
övető
perc
en k
eres
ztül
has
znál
va v
olt
az e
dzés
köz
ben;
- ha
a s
zívr
itmus
figy
elő
lega
lább
3 e
gym
ást k
övető
perc
en k
eres
ztül
has
znál
va v
olt
az e
dzés
köz
ben.
A
lev
ezet
és a
latt,
a T
GS
kul
cs v
agy
a sm
artc
ard
behe
lyez
ésév
el a
z ép
pen
befe
jeze
tt ed
zés
ered
mén
yei e
lmen
thetők
.
53
A 70
0 SP
típu
son
pedá
lozn
i kel
l, ho
gy n
e ka
pcso
ljon
ki. H
a eg
y bi
zony
os időn
ker
eszt
ül (a
pr
ofil
LED
lám
pák
jelz
ése
szer
int,
lásd
3.1
5) n
em p
edál
ozik
a g
yako
rlat k
özbe
n, a
gya
korla
t le
veze
tés
nélk
ül b
efej
eződ
ik.
Ha
behe
lyez
i a
TGS
kul
csot
vag
y sm
artc
ard-
ot a
mik
or
abba
hagy
ja a
ped
áloz
ást,
az e
dzés
ere
dmén
yei e
lmen
tésr
e ke
rüln
ek.
54
3.4
Cél
orie
ntál
t edz
és: i
dő, k
alór
iák,
távo
lság
Kész
enlé
ti m
ódba
n ny
omja
meg
a G
OAL
(cé
l) go
mbo
kat
egy
gyak
orla
t ki
vála
sztá
sáho
z,
amel
yben
ke
zdés
előt
t az
eg
yetle
n m
egad
andó
pa
ram
éter
az
el
éren
dő
cél
időb
en,
elég
eten
dő k
alór
iákb
an v
agy
távo
lság
ban
kife
jezv
e.
Nyo
mja
meg
a k
ivál
aszt
ott c
élna
k m
egfe
lelő
gom
bot.
A
szám
gom
bok
segí
tség
ével
adj
a m
eg a
cél
érté
ket,
maj
d ny
omja
meg
az
EN
TER
gom
bot
a m
egerős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
Egy
hang
jelz
i, ho
gy m
egke
zdhe
ti a
gyak
orla
tot,
és e
kkor
azo
nnal
elk
ezdh
et p
edál
ozni
. A
z él
etko
r és
súly
érté
kek
már
elő
re m
eg le
ttek
adva
. Szí
vritm
us é
rzék
elés
e es
etén
, a g
ép
az é
letk
or m
egad
ásár
a sz
ólít
fel.
Írj
a be
az
élet
korá
t a s
zám
gom
bok
hasz
nála
táva
l, m
ajd
nyom
ja m
eg a
z EN
TER
gom
bot a
m
egerős
ítésh
ez
és
a to
vább
lépé
shez
. Az
él
etko
r al
apjá
n a
felh
aszn
áló
max
imál
is
szív
ritm
usa
kisz
ámol
ásra
ke
rül.
Ezu
tán
a m
axim
ális
sz
ívrit
mus
ak
tuál
is
száz
alék
a ki
jelz
ésre
ker
ül a
villo
gó s
zívr
itmus
LED
lám
pák
álta
l. H
a az
éle
tkor
nem
ker
ül m
egad
ásra
, a
gyak
orla
t fo
lyta
tódi
k, d
e a
szív
ritm
us L
ED
lám
pák
nem
jelz
ik k
i a m
axim
ális
szí
vritm
us
aktu
ális
szá
zalé
kát.
55
Ha
az é
letk
or m
eg le
tt ad
va, a
felh
aszn
áló
súly
át k
ell b
eírn
i, ho
gy a
kal
óriá
kat p
onto
san
ki
lehe
ssen
szá
mol
ni.
A
szá
m g
ombo
k ha
szná
latá
val í
rja b
e a
test
súly
át, m
ajd
nyom
ja m
eg a
z EN
TER
gom
bot a
m
egerős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
Kal
ória
edz
és a
lkal
máv
al a
súl
yt a
kkor
is m
eg k
ell a
dni,
ha a
z él
etko
r nem
is le
tt be
írva.
H
a ne
m a
djuk
meg
a s
úlyt
, a
kaló
riafo
gyas
ztás
egy
ala
pérte
lmez
ett
test
súly
ala
pján
lesz
ki
szám
ítva.
Ed
zés
közb
en e
gym
ás u
tán
kezd
enek
el
vilá
gíta
ni a
pro
fil L
ED l
ámpa
oszl
opok
a t
elje
s cé
lérté
k el
érés
éig.
A
cél
érté
ket
a cé
lszá
mla
p m
utat
ja,
amin
t az
növ
eksz
ik.
A cé
lív b
alró
l jo
bbra
ará
nyos
an
kezd
el v
ilágí
tani
, am
íg a
telje
s be
állít
ott é
rtéke
t el n
em é
ri.
A k
övet
kező
gom
bok
hasz
nálh
atók
: -
a ne
hézs
égi s
zint
vál
tozt
ató
gom
bok;
-
a S
TOP
(meg
állít
ó) é
s P
AU
SE
(röv
id s
züne
t) go
mbo
k;
- a
célé
rték
beál
lító
gom
bok;
-
a G
OA
L (c
él) g
ombo
k, a
cél
típu
sána
k m
egvá
ltozt
atás
ához
. A
z ed
zés
végé
n, a
leve
zeté
s időt
arta
már
a a
nehé
zség
i szi
nt le
csök
ken.
56
3.5
Álla
ndó
szív
ritm
usú
edzé
s (C
PR)
Az
álla
ndó
szív
ritm
usú
edzé
s na
gyon
font
os o
lyan
ese
tekb
en, a
mik
or b
izon
yos
szív
ritm
us
szin
teke
t meg
kel
l tar
tani
. Az
álla
ndó
szív
ritm
usú
edzé
s so
rán
a ne
hézs
égi s
zint
úgy
ker
ül
auto
mat
ikus
an b
eállí
tásr
a, h
ogy
a sz
ívrit
mus
elé
rje é
s m
egta
rtsa
az e
lőre
beá
llíto
tt ér
téke
t a
telje
s ed
zés
alat
t. E
hhez
az
edzé
shez
a k
ardi
oöve
t vis
elni
kel
l. Ké
szen
léti
üzem
mód
ban
nyom
ja m
eg a
go
mbo
t.
N
yom
ja le
a k
ivál
aszt
ott c
él g
ombj
át.
Írj
a be
a
célé
rtéke
t a
szám
go
mbo
kkal
, m
ajd
nyom
ja
meg
az
EN
TER
go
mbo
t a
meg
erős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
Írj
a be
az
él
etko
rát
a sz
ám
gom
bokk
al,
maj
d ny
omja
m
eg
az
ENTE
R
gom
bot
a m
egerős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
Írj
a be
a
test
súly
át
a sz
ám
gom
bokk
al,
maj
d ny
omja
m
eg
az
ENTE
R
gom
bot
a m
egerős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
57
A s
zám
gom
bok
hasz
nála
táva
l írja
be
azt a
szí
vritm
us é
rtéke
t, am
it az
egé
sz e
dzés
ala
tt m
eg a
kar t
arta
ni. N
yom
ja le
az
EN
TER
gom
bot a
meg
erős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
Seg
ítség
képp
en a
max
imál
is s
zívr
itmus
60%
-áho
z és
90%
-áho
z ta
rtozó
érté
kek
záró
jelb
en
meg
jele
nnek
a k
ijelzőn
. A
gya
korla
t beá
llítá
sa k
észe
n va
n. A
han
gjel
zésr
e az
onna
l meg
kezd
heti
a pe
dálo
zást
. Ed
zés
közb
en e
gym
ás u
tán
kezd
enek
el v
ilágí
tani
a p
rofil
LED
lám
paos
zlop
ok a
z ös
szes
cé
lérté
k el
érés
éig.
A
cél
érté
ket
a cé
lszá
mla
p m
utat
ja,
amin
t az
növ
eksz
ik.
A cé
lív b
alró
l jo
bbra
ará
nyos
an
kezd
el v
ilágí
tani
, am
íg a
telje
s be
állít
ott é
rtéke
t el n
em é
ri.
A k
övet
kező
gom
bok
műk
ödte
thetők
: -
a ne
hézs
égi
szin
t go
mbo
k,
a sz
ívrit
mus
be
állít
ás
meg
válto
ztat
ásáh
oz
(ha
enge
dély
ezve
van
: lás
d 3.
14-e
s ré
sz)
- a
STO
P (m
egál
lító)
és
PA
US
E (r
övid
szü
net)
gom
bok;
-
a cé
lérté
k be
állít
ó go
mbo
k.
Ha
edzé
s kö
zben
100
egy
más
t kö
vető
más
odpe
rc a
latt
sinc
s sz
ívrit
mus
jel
, az
álla
ndó
szív
ritm
usú
edzé
s (C
PR
) át
vált
egy
célo
rient
ált e
dzés
sé, m
egta
rtva
ugya
nazt
a c
élt (
azaz
idő,
kal
ória
vag
y tá
vols
ág).
A
z ed
zés
végé
n, a
leve
zeté
s időt
arta
már
a a
nehé
zség
i szi
nt le
csök
ken.
58
3.6
CU
STO
M (e
gyén
i) ed
zés
A C
UST
OM
(eg
yéni
) ed
zés
több
sza
kasz
ból
áll,
max
imum
12-
ből.
Az
edzé
s ös
szes
sz
akas
zána
k m
inde
n pa
ram
éter
e a
felh
aszn
áló
álta
l állí
that
ó be
. Ké
szen
léti
álla
potb
an n
yom
ja m
eg a
go
mbo
t.
N
yom
ja le
a g
ombo
t a k
ivál
aszt
ott c
élho
z.
Az
élet
kort
és
a te
stsú
lyt
be
kell
írni
az
edzé
s be
állít
ásáh
oz
és
az
ered
mén
yek
kisz
ámol
ásáh
oz.
Írj
a be
az
él
etko
rát
a sz
ám
gom
bokk
al,
maj
d ny
omja
m
eg
az
ENTE
R
gom
bot
a m
egerős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
Írj
a be
a
test
súly
át
a sz
ám
gom
bokk
al,
maj
d ny
omja
m
eg
az
ENTE
R
gom
bot
a m
egerős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
Mos
t jön
az
egye
s sz
akas
zok
beál
lítás
a. M
inde
n sz
akas
zhoz
be
kell
állít
ani a
kiv
álas
ztot
t cé
lhoz
tarto
zó c
élér
téke
t és
az e
llená
llás
szin
tjét.
Írj
a be
a
célé
rtéke
t a
szám
go
mbo
kkal
, m
ajd
nyom
ja
meg
az
EN
TER
go
mbo
t a
meg
erős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
Írj
a be
az
elle
nállá
s sz
intjé
t az
első
szak
aszh
oz,
maj
d ny
omja
meg
az
ENTE
R g
ombo
t a
meg
erős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
59
Min
den
szak
asz
végé
n:
- va
gy b
eírh
atja
a k
övet
kező
sza
kasz
cél
érté
két
és a
z el
lená
llás
szin
tjét,
és a
tov
ábbi
sz
akas
zok
prog
ram
ozás
ával
foly
tath
atja
;
-
vagy
meg
nyom
hatja
az
ENTE
R g
ombo
t a p
rogr
amoz
ás b
efej
ezés
éhez
és
a gy
akor
lat
meg
kezd
éséh
ez.
A pr
ogra
moz
ás
befe
jező
dik,
am
ikor
m
egny
omja
az
E
NTE
R
gom
bot.
A
hang
jelz
ésre
az
onna
l meg
kezd
heti
a gy
akor
lato
t. Pr
ogra
moz
ás k
özbe
n, m
inde
n sz
akas
znál
egy
úja
bb p
rofil
LED
lám
paos
zlop
kez
d el
vi
lágí
tani
. A g
yako
rlat k
özbe
n vi
szon
t, a
prof
il LE
D lá
mpa
oszl
opok
ará
nyos
an v
iszo
nyul
nak
az e
gész
gya
korla
tra v
onat
kozó
telje
s időh
öz v
agy
telje
s tá
vhoz
, és
egym
ás u
tán
kezd
enek
el
vilá
gíta
ni, a
míg
az
össz
es b
eállí
tott
célé
rtéke
t el n
em é
ri.
Gya
korla
t kö
zben
a t
elje
s cé
lérté
ket
a cé
lszá
mla
p m
utat
ja,
amin
t az
növ
eksz
ik.
A c
élív
ba
lról j
obbr
a ar
ányo
san
kezd
el v
ilágí
tani
, am
íg a
telje
s idő
le n
em te
lik.
A k
övet
kező
gom
bok
hasz
nálh
atók
: -
a ne
hézs
égi s
zint
beá
llító
gom
bok
(a v
álto
ztat
ás a
z eg
ész
edzé
st b
efol
yáso
lja, é
s ne
m c
sak
az e
gyes
sza
kasz
okat
); -
a S
TOP
(meg
állít
ás) é
s P
AU
SE
(röv
id s
züne
t) go
mbo
k;
- a
célé
rték
beál
lító
gom
bok
(a v
álto
ztat
ás a
z eg
ész
edzé
st b
efol
yáso
lja,
és n
em
csak
az
egye
s sz
akas
zoka
t).
Az
edzé
s vé
gén,
a le
veze
tés
időt
arta
már
a a
nehé
zség
i szi
nt le
csök
ken.
60
3.7
Fitn
eszt
eszt
A
gom
b in
dítja
el a
fitn
eszt
eszt
et,
ami e
gy m
axim
um-a
latti
tes
zt,
és r
ossz
vag
y kö
zepe
s ko
ndib
an lé
vő fe
lhas
znál
ók s
zám
ára
java
solt.
A
tesz
thez
vis
elni
kel
l a k
ardi
oöve
t. Ké
szen
léti
álla
potb
an n
yom
ja m
eg a
go
mbo
t. A
pilla
natn
yi s
zívr
itmus
meg
álla
pítá
sa u
tán,
be
kell
írni a
z él
etko
rt, a
test
súly
t és
a ne
met
a
tesz
t beá
llítá
sáho
z és
az
ered
mén
yek
kisz
ámol
ásáh
oz:
Írj
a be
az
él
etko
rát
a sz
ám
gom
bokk
al,
maj
d ny
omja
m
eg
az
ENTE
R
gom
bot
a m
egerős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
Írj
a be
a
test
súly
át
a sz
ám
gom
bokk
al,
maj
d ny
omja
m
eg
az
ENTE
R
gom
bot
a m
egerős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
A
dja
meg
a n
emét
: 1-
es g
omb
férfi
, 2-
es g
omb
nő.
Nyo
mja
meg
az
ENTE
R g
ombo
t a
meg
erős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
A g
yako
rlat b
eállí
tása
ezz
el k
ész
van.
A h
angj
elzé
sre
azon
nal m
egke
zdhe
ti a
tesz
tet.
61
A fi
tnes
ztes
zt h
árom
rész
ből á
ll:
1)
egy
90 m
ásod
perc
es b
emel
egíté
sből
50
wat
ton;
2)
eg
y kö
rülb
elül
3 p
erci
g ta
rtó á
lland
ó sz
ívrit
mus
ú te
szt r
észből
(1. s
zaka
sz);
3)
egy
körü
lbel
ül 4
per
cig
tartó
álla
ndó
szív
ritm
usú
tesz
t ré
szbő
l, az
elm
élet
i max
imál
is
szív
ritm
us 7
5%-á
n (2
. sza
kasz
). A
prof
il LE
D lá
mpa
oszl
opok
egy
más
utá
n ke
zden
ek e
l vilá
gíta
ni, a
míg
a te
szt i
dőta
rtam
a te
ljese
n le
nem
jár.
Az
elte
lt időt
a c
élsz
ámla
p m
utat
ja.
A
míg
nem
éri
el a
z ad
ott s
zaka
szho
z sz
üksé
ges
szív
ritm
us s
zint
et, a
cél
ív n
em k
apcs
ol b
e.
A
mik
or e
léri
a be
állít
ott
szív
ritm
us s
zint
et,
a cé
lív l
ámpá
i ba
lról
jobb
ra e
l ke
zden
ek
vilá
gíta
ni, a
míg
a s
zaka
sz te
ljes
idej
e le
nem
jár.
Csa
k a
STO
P (m
egál
lítás
) gom
b ha
szná
lhat
ó. E
z m
egál
lítja
a te
szte
t. A
tesz
t köz
ben
ninc
s rö
vid
szün
et, a
zaz
a P
AU
SE
gom
b ne
m h
aszn
álha
tó.
A te
szt
ered
mén
y né
lkül
bef
ejeződ
ik a
STO
P go
mb
meg
nyom
ásak
or,
vagy
ha
100
egym
ást k
övető
más
odpe
rcen
ker
eszt
ül n
incs
ész
lelh
ető
szív
ritm
us.
A
tes
zt v
égén
, a
leve
zeté
s időt
arta
már
a a
nehé
zség
i sz
int
lecs
ökke
n, é
s kö
zben
az
ered
mén
yek
jele
nnek
meg
a k
ijelzőn
.
62
H
a a
tesz
t nem
a T
GS
kul
ccsa
l vag
y a
smar
tcar
d-da
l let
t elv
égez
ve, a
z er
edm
énye
ket n
em
lehe
t elm
ente
ni.
63
3.8
TRA
ININ
G Z
ON
E (tr
énin
g zó
na) e
dzés
Miv
el a
TR
AIN
ING
ZO
NE
(tré
ning
zón
a) g
yako
rlato
k ál
land
ó sz
ívrit
mus
mód
ban
törté
nnek
, a
kard
ioöv
et v
isel
ni k
ell.
Kész
enlé
ti m
ódba
n ny
omja
meg
a
gom
bot.
Írj
a be
az
él
etko
rát
a sz
ám
gom
bokk
al,
maj
d ny
omja
m
eg
az
ENTE
R
gom
bot
a m
egerős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
Írj
a be
a
test
súly
át
a sz
ám
gom
bokk
al,
maj
d ny
omja
m
eg
az
ENTE
R
gom
bot
a m
egerős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
N
yom
ja m
eg a
z 1-
es g
ombo
t al
acso
ny i
nten
zitá
sú,
a 2-
es g
ombo
t kö
zepe
s in
tenz
itású
, va
gy a
3-a
s go
mbo
t m
agas
int
enzi
tású
gya
korla
t vé
gzés
éhez
, m
ajd
nyom
ja m
eg a
z EN
TER
gom
bot a
meg
erős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
Ad
ja m
eg a
z időt
arta
mot
a s
zám
gom
bokk
al,
maj
d ny
omja
meg
az
ENTE
R g
ombo
t a
meg
erős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
A g
yako
rlat b
eállí
tása
ezz
el k
ész
van.
A h
angj
elzé
sre
azon
nal m
egke
zdhe
ti az
edz
ést.
A pr
ofil
LED
lám
pák
oszl
opai
sor
ozat
ban
kezd
enek
el v
ilágí
tani
a g
yako
rlat k
özbe
n, a
míg
az
öss
zes
célé
rtéke
t el n
em é
ri.
64
A n
övek
vő c
élér
téke
t a
céls
zám
lap
mut
atja
. A
cél
ív b
alró
l jo
bbra
ará
nyos
an k
ezd
el
vilá
gíta
ni, a
míg
a te
ljes
beál
lítot
t érté
ket e
l nem
éri.
A
köv
etke
ző g
ombo
k ha
szná
lhat
ók:
- a
STO
P (m
egál
lító)
és
a P
AU
SE
(röv
id s
züne
t) go
mb;
-
a ne
hézs
égi
szin
t go
mbo
k,
a sz
ívrit
mus
ér
ték
meg
válto
ztat
ásár
a (h
a en
gedé
lyez
ve v
an: l
ásd
3.14
); -
a cé
lérté
k be
állít
ó go
mbo
k.
Ha
a gy
akor
lat
közb
en e
gym
ást
köve
tő 1
00 m
ásod
perc
ig n
incs
mér
hető
szí
vritm
us,
az
edzé
s cé
lorie
ntál
t edz
ésre
vál
t át,
ahol
az
idő
lesz
a c
él:
A
gya
korla
t vég
én, a
leve
zeté
s időt
arta
már
a a
nehé
zség
i szi
nt le
csök
ken.
65
3.9
WEI
GH
T LO
SS (f
ogya
sztó
) edz
és
A W
EIG
HT
LOS
S (
fogy
aszt
ó) e
dzés
két
sza
kasz
ban
zajlik
: eg
y előz
etes
ada
tfeld
olgo
zó
szak
asz
álla
ndó
szív
ritm
us m
elle
tt, é
s eg
y m
ásod
ik s
zaka
sz a
tén
yleg
es e
dzés
re.
Ezé
rt le
galá
bb a
z el
ső s
zaka
sz a
latt
vise
lni k
ell a
kar
dioö
vet.
Kész
enlé
ti ál
lapo
tban
nyo
mja
meg
a
gom
bot.
Írj
a be
az
él
etko
rt a
szám
go
mbo
kkal
, m
ajd
nyom
ja
meg
az
EN
TER
go
mbo
t a
meg
erős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
Írj
a be
a
test
súly
át
a sz
ám
gom
bokk
al,
maj
d ny
omja
m
eg
az
ENTE
R
gom
bot
a m
egerős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
N
yom
ja m
eg a
z 1-
es g
ombo
t a
férfi
nem
kiv
álas
ztás
ához
, va
gy a
2-e
st a
női
nem
ki
vála
sztá
sáho
z,
maj
d ny
omja
m
eg
az
ENTE
R
gom
bot
a m
egerős
ítésh
ez
és
a to
vább
lépé
shez
.
M
ivel
az
edzé
s el
ső p
erce
i a
tény
lege
s gy
akor
lat
szív
ritm
usán
ak k
iszá
mítá
sáho
z és
a
tény
lege
s gy
akor
lat p
aram
éter
eine
k fe
ldol
gozá
sáho
z sz
üksé
gese
k, e
zért
a te
ljes
tesz
t idő
ne
m le
het 1
0 pe
rcné
l kev
eseb
b.
Adja
meg
az
időt
arta
mot
a s
zám
gom
bokk
al,
maj
d ny
omja
meg
az
ENTE
R g
ombo
t a
meg
erős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
A g
yako
rlat b
eállí
tása
ezz
el k
ész
van.
A h
angj
elzé
sre
azon
nal m
egke
zdhe
ti az
edz
ést.
A pr
ofil
LED
lám
paos
zlop
ok e
gym
ás u
tán
kezd
enek
el
vilá
gíta
ni,
amíg
a b
eállí
tott
idő
telje
sen
le n
em já
r.
66
Az
elte
lt időt
a c
élsz
ámla
p m
utat
ja. A
cél
ív b
alró
l job
bra
arán
yosa
n ke
zd e
l vilá
gíta
ni, a
míg
a
beál
lítot
t idő
telje
sen
le n
em já
r. A
köv
etke
ző g
ombo
k ha
szná
lhat
ók:
- a
STO
P (m
egál
lító)
és
a P
AU
SE
(röv
id s
züne
t) go
mb;
-
a ne
hézs
égi s
zint
beá
llító
gom
bjai
(csa
k a
tény
lege
s ed
zési
sza
kasz
ban)
; -
a cé
lérté
k be
állít
ó go
mbo
k.
Ha
egym
ást
köve
tő 1
00 m
ásod
perc
ig n
incs
mér
hető
szí
vritm
us a
kez
deti
adat
feld
olgo
zó
szak
aszb
an, a
mi a
gya
korla
t beá
llítá
sára
szo
lgál
, az
edzé
s be
feje
ződi
k:
A
gya
korla
t vég
én, a
leve
zeté
s időt
arta
már
a a
nehé
zség
i szi
nt le
csök
ken.
67
3.10
Pro
fil e
dzés
Ezze
l a
gom
bbal
vál
aszt
hat
6 előr
e be
állít
ott,
nem
mód
osíth
ató
prof
il kö
zül,
illetv
e a
tréne
r álta
l elm
ente
tt ki
lenc
sze
mél
yes
prof
il kö
zül.
3.
10.1
Előr
e be
állít
ott p
rofil
ok
Az e
lőre
beá
llíto
tt pr
ofilo
k vá
ltozó
gya
korla
tsor
ozat
ok,
mel
yek
a há
rom
cél
típus
egy
ike
alap
ján
hatá
rozó
dnak
m
eg:
idő,
tá
vols
ág
vagy
ka
lória
. A
cél
érté
ket
a pr
ogra
moz
ási
fázi
sban
lehe
t beá
llíta
ni, é
s a
gyak
orla
t köz
ben
a m
egfe
lelő
gom
bbal
meg
lehe
t vál
tozt
atni
. A
pro
fil e
dzés
ek n
ehéz
ségi
szi
ntjé
t a
felh
aszn
áló
adha
tja m
eg,
kisz
ámítv
a a
fitne
szte
szt
hasz
nála
táva
l. E
zért
java
solt
elős
zör a
fitn
eszt
eszt
elv
égzé
se.
A s
zívr
itmus
mérőr
e ni
ncs
szük
ség
prof
il ed
zés
közb
en.
Miu
tán
meg
nyom
ja e
zt a
gom
bot,
egy
prof
ilt k
ell v
álas
ztan
ia.
A
z 1-
6 sz
ám g
ombo
kkal
vál
assz
on k
i eg
y pr
ofilt
. A
LE
D k
ijelzőn
a k
ivál
aszt
ott
prof
il sz
intv
iszo
nyai
jele
nnek
meg
.
68
A ki
jelző
min
den
oszl
opa
egy
szak
aszn
ak f
elel
meg
. Eg
y sz
akas
z a
telje
s cé
lérté
k 1/
12
rész
ét te
szi k
i. N
yom
ja m
eg a
z E
NTE
R g
ombo
t a k
ijelz
ett p
rofil
kiv
álas
ztás
ának
meg
erős
ítésé
hez.
A
pro
fil k
ivál
aszt
ása
után
, vál
assz
a ki
a c
élt é
s ad
ja m
eg a
cél
érté
ket:
A
kiv
álas
ztot
t cél
gom
bját
nyo
mja
meg
.
A
sz
ám
gom
bokk
al
írja
be
a cé
lérté
ket,
maj
d ny
omja
m
eg
az
EN
TER
go
mbo
t a
meg
erős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
Írj
a be
az
él
etko
rát
a sz
ám
gom
bokk
al,
maj
d ny
omja
m
eg
az
ENTE
R
gom
bot
a m
egerős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
Írj
a be
a
test
súly
át
a sz
ám
gom
bokk
al,
maj
d ny
omja
m
eg
az
ENTE
R
gom
bot
a m
egerős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
A
tesz
ere
dmén
yek
alap
ján,
adj
a m
eg a
neh
ézsé
gi s
zint
et a
szá
m g
ombo
kkal
, m
ajd
nyom
ja m
eg a
z EN
TER
gom
bot a
meg
erős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
69
VESZ
ÉLY
Nem
jav
asol
t a
fitne
szte
szt
álta
l je
lzet
t ne
hézs
égi
szin
tnél
mag
asab
b sz
inte
n vé
gezn
i a g
yako
rlato
t. M
indi
g győződ
jön
meg
arr
ól,
hogy
a s
zívr
itmus
a ne
m h
alad
ja m
eg a
m
axim
um 9
0%-á
t (a
kal
kulá
ciók
hoz
teki
ntse
meg
a 2
.3-a
s ré
szt,
és a
ki
jelzőh
öz a
3.1
-es
rész
t).
A g
yako
rlat b
eállí
tása
ezz
el k
ész
van.
A h
angj
elzé
sre
azon
nal m
egke
zdhe
ti az
edz
ést.
Az
edzé
s kö
zben
a
prof
il LE
D
lám
pák
oszl
opai
m
ind
vilá
gíta
nak,
ho
gy
jele
zzék
a
bepr
ogra
moz
ott
útvo
nal
szin
tvis
zony
ait.
A 1
2 os
zlop
mag
assá
ga a
rány
os a
neh
ézsé
gi
szin
ttel.
A je
lenl
egi s
zaka
szho
z ta
rtozó
osz
lop
villo
g.
A cé
lszá
mla
p a
növe
kvő
célé
rtéke
t m
utat
ja.
A c
élív
bal
ról
jobb
ra a
rány
osan
kez
d el
vi
lágí
tani
, am
íg a
telje
s be
állít
ott é
rtéke
t el n
em é
ri.
A k
övet
kező
gom
bok
hasz
nálh
atók
: -
a S
TOP
(meg
állít
ó) é
s a
PA
US
E (r
övid
szü
net)
gom
bok;
-
a ne
hézs
égi s
zint
beá
llító
gom
bjai
(a v
álto
ztat
ás k
ihat
az
egés
z pr
ofil
para
mét
erei
, és
nem
csa
k az
ado
tt sz
akas
zra)
-
a cé
lérté
k m
ódos
ító g
ombj
ai (
a vá
ltozt
atás
kih
at a
z eg
ész
prof
il pa
ram
éter
ei,
és
nem
csa
k az
ado
tt sz
akas
zra)
. A
z ed
zés
végé
n, a
leve
zeté
s id
ejér
e a
nehé
zség
i szi
nt le
csök
ken.
70
3.10
.2
Szem
élye
s pr
ofilo
k
A s
zem
élye
s pr
ofilo
k tö
bbsz
akas
zos
edzé
sek
kétfé
le m
ódba
n: á
lland
ó el
lená
llás
vagy
ál
land
ó sz
ívrit
mus
(C
PR
). A
z ál
land
ó sz
ívrit
mus
ú (C
PR
) sz
emél
yes
prof
il ed
zés
sorá
n vi
seln
i kel
l a k
ardi
oöve
t. M
iutá
n a
gom
bot l
enyo
mja
, ki k
ell v
álas
ztan
ia e
gy p
rofil
t.
A
01-
09 s
zám
gom
bokk
al v
álas
szon
ki
egy
prof
ilt.
A L
ED
kije
lzőn
a k
ivál
aszt
ott
prof
il sz
intv
iszo
nyai
jel
enne
k m
eg.
A ki
jelző
min
den
oszl
opa
egy
szak
aszn
ak f
elel
meg
. Eg
y sz
akas
z a
telje
s cé
lérté
k 1/
12 ré
szét
tesz
i ki.
Nyo
mja
meg
az
EN
TER
gom
bot a
kije
lzet
t pro
fil k
ivál
aszt
ásán
ak m
egerős
ítésé
hez.
Írj
a be
az
él
etko
rát
a sz
ám
gom
bokk
al,
maj
d ny
omja
m
eg
az
ENTE
R
gom
bot
a m
egerős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
Írj
a be
a
test
súly
át
a sz
ám
gom
bokk
al,
maj
d ny
omja
m
eg
az
ENTE
R
gom
bot
a m
egerős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
A g
yako
rlat b
eállí
tása
ezz
el k
ész
van.
A h
angj
elzé
sre
azon
nal m
egke
zdhe
ti az
edz
ést.
Az
edzé
s kö
zben
a
prof
il LE
D
lám
pák
oszl
opai
m
ind
vilá
gíta
nak,
ho
gy
jele
zzék
a
bepr
ogra
moz
ott
útvo
nala
t. Á
lland
ó el
lená
llású
pro
filok
ese
tén,
a 1
2 os
zlop
mag
assá
ga
arán
yos
a ne
hézs
égi s
zint
tel.
Álla
ndó
szív
ritm
usú
prof
ilok
eset
én, a
12
oszl
op m
agas
sága
az
elé
rendő
szív
ritm
usok
érté
kéve
l ará
nyos
. A je
lenl
egi s
zaka
szho
z ta
rtozó
osz
lop
villo
g.
A cé
lszá
mla
p a
növe
kvő
célé
rtéke
t m
utat
ja.
A c
élív
bal
ról
jobb
ra a
rány
osan
kez
d el
vi
lágí
tani
, am
íg a
telje
s be
állít
ott é
rtéke
t el n
em é
ri.
71
A k
övet
kező
gom
bok
hasz
nálh
atók
: -
a S
TOP
(meg
állít
ó) é
s a
PA
US
E (r
övid
szü
net)
gom
bok;
-
a ne
hézs
égi
szin
t be
állít
ó go
mbo
k. E
zek
a go
mbo
k ál
land
ó el
lená
llású
pro
fil
eset
én
a ne
hézs
égi
szin
tet,
álla
ndó
szív
ritm
usú
prof
il es
etén
a
szív
ritm
ust
válto
ztat
ják
meg
(ha
eng
edél
yezv
e va
n, lá
sd 3
.14)
. A v
álto
ztat
ás a
z eg
ész
prof
il pa
ram
éter
eire
kih
at, é
s ne
m c
sak
az e
gyes
sza
kasz
okra
; -
a cé
lérté
k be
állít
ó go
mbo
k. A
vál
tozt
atás
kih
at a
z eg
ész
prof
il pa
ram
éter
ei,
és
nem
csa
k az
egy
es s
zaka
szok
ra.
Az
edzé
s vé
gén,
a le
veze
tés
idej
ére
a ne
hézs
égi s
zint
lecs
ökke
n.
3.10
.3
Szem
élye
s pr
ofilo
k pr
ogra
moz
ása
Miu
tán
meg
nyom
ja a
gom
bot,
ki k
ell v
álas
ztan
ia e
gy p
rofil
t az
edzé
shez
.
N
yom
ja le
a 3
-as,
6-o
s és
9-e
s go
mbo
kat
egys
zerre
, ho
gy h
ozzá
férh
esse
n a
szem
élye
s pr
ofilo
k be
állít
ásáh
oz.
Írj
a be
az
elm
ente
ndő
prof
il sz
ámát
a s
zám
gom
bokk
al,
maj
d ny
omja
meg
az
EN
TER
go
mbo
t a
meg
erős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
Ha
a be
írt s
zám
meg
fele
l egy
kor
ábba
n el
táro
lt pr
ofiln
ak,
a pr
ofil
meg
jele
nik
a LE
D k
ijelzőn
. H
a en
nél
a po
ntná
l fo
lyta
tja,
az
előzől
eg e
ltáro
lt pr
ofil
fölü
líród
ik.
N
yom
ja m
eg a
z 1-
es g
ombo
t egy
álla
ndó
elle
nállá
sú p
rofil
beá
llítá
sáho
z, v
agy
nyom
ja m
eg
a 2-
es g
ombo
t egy
álla
ndó
szív
ritm
usú
prof
il be
állít
ásáh
oz.
72
Nyo
mja
meg
a k
ivál
aszt
ott c
él g
ombj
át.
Foly
tass
a az
eg
yes
szak
aszo
k pr
ogra
moz
ását
: m
inde
n eg
yes
szak
aszh
oz
külö
nfél
e pa
ram
éter
eket
kel
l meg
adni
a, a
kiv
álas
ztot
t pro
fil tí
pusá
tól f
üggő
en.
• A
z ál
land
ó el
lená
llású
pro
fil e
seté
n m
eg k
ell a
dni a
kiv
álas
ztot
t cé
l érté
két,
és a
z
elle
nállá
s sz
intjé
t:
Írj
a be
a
célé
rtéke
t a
szám
go
mbo
kkal
, m
ajd
nyom
ja
meg
az
EN
TER
go
mbo
t a
meg
erős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
Írj
a be
az
első
sza
kasz
neh
ézsé
gi s
zint
jét
a sz
ám g
ombo
kkal
, m
ajd
nyom
ja m
eg a
z EN
TER
gom
bot a
meg
erős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
• A
z ál
land
ó sz
ívrit
mus
ú (C
PR) p
rofil
ese
tén
meg
kel
l adn
i a k
ivál
aszt
ott c
él é
rtéké
t, és
az
elm
élet
i max
imál
is s
zívr
itmus
álla
ndóa
n m
egta
rtand
ó sz
ázal
ékát
.
Írj
a be
a
célé
rtéke
t a
szám
go
mbo
kkal
, m
ajd
nyom
ja
meg
az
EN
TER
go
mbo
t a
meg
erős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
A
szá
m g
ombo
kkal
írja
be
az e
lmél
eti m
axim
ális
szí
vritm
usna
k az
t a
száz
alék
át,
amit
a sz
akas
z so
rán
el a
kar é
rni é
s fo
lyam
atos
an m
eg a
kar t
arta
ni, m
ajd
nyom
ja m
eg a
z EN
TER
go
mbo
t a m
egerős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
73
Min
den
szak
asz
végé
n:
- m
egad
hatja
a
köve
tkező
szak
asz
célé
rtéké
t, m
ajd
az
elle
nállá
s sz
intjé
t va
gy
a sz
ívrit
mus
szá
zalé
kot,
és fo
lyta
that
ja to
vább
i sza
kasz
ok p
rogr
amoz
ását
;
-
vagy
meg
nyom
hatja
az
ENTE
R g
ombo
t a
prog
ram
ozás
bef
ejez
éséh
ez é
s a
prof
il el
men
tésé
hez.
A
sze
mél
yes
prof
il m
ost
már
elé
rhető
a m
ásik
hat
pro
filla
l eg
yütt,
am
ikor
le
nyom
ja e
zt a
gom
bot.
74
3.11
Edz
ések
a T
GS
kulc
s és
a s
mar
tcar
d ha
szná
latá
val
A
TGS
kulc
s és
a
smar
tcar
d ha
szná
lata
es
etén
, ne
m k
ell
min
den
egye
s ed
zésk
or a
sz
emél
yes
adat
ait
és
a gy
akor
lato
k pa
ram
éter
eit
meg
adni
a,
hisz
en
min
dez
az
eszk
öz
mem
óriá
jába
n tá
roló
dik.
A
z ed
zés
meg
kezd
éséh
ez e
gysz
erűe
n cs
ak h
elye
zze
be
a TG
S ku
lcso
t vag
y a
smar
tcar
d-ot
a le
olva
só
nyílá
sba.
A k
ijelzőn
a f
elha
szná
ló n
eve
jele
nik
meg
, m
ajd
az
edzé
spro
gram
ban
meg
hatá
rozo
tt gy
akor
lat t
ípus
.
Pé
ldáu
l ha
egy
egys
zaka
szos
cél
orie
ntál
t edz
és v
an m
egha
táro
zva,
a c
élér
ték
(30
km-e
s tá
vols
ág),
és a
neh
ézsé
gi s
zint
ker
ül k
ijelz
ésre
.
H
a eg
y tö
bbsz
akas
zos
álla
ndó
szív
ritm
usú
(CP
R)
edzé
s va
n m
egha
táro
zva,
a c
él t
ípus
a (k
alór
ia)
kerü
l ki
jelz
ésre
, m
ajd
min
den
szak
asz
elej
én a
cél
(60
kal
ória
) és
az
elér
endő
sz
ívrit
mus
(135
per
cenk
ént)
jele
nik
meg
. A
z el
ső ü
zene
t utá
n, a
figy
elm
ezte
tő h
angj
elzé
skor
azo
nnal
meg
kezd
heti
a gy
akor
lato
t. A
be
rend
ezés
ugy
anúg
y vi
selk
edik
, min
tha
az e
dzés
t a k
ezelőp
anel
en á
llíto
tta v
olna
be.
A
gyak
orla
t vé
gén,
vag
y a
kije
lzőn
egy
üze
net
jele
nik
meg
, ho
gy e
z vo
lt a
TGS
kulc
son
vagy
sm
artc
ard-
on e
ltáro
lt ut
olsó
gya
korla
t, va
gy e
gy ú
jabb
gya
korla
t ind
ul e
l.
75
B
árm
ikor
vég
reha
jthat
egy
gya
korla
tot,
és a
z er
edm
énye
it el
men
thet
i a T
GS
kulc
sra
vagy
sm
artc
ard-
ra, m
ég h
a ez
a g
yako
rlat n
em is
sze
repe
lt az
edz
éspr
ogra
mba
n (h
acsa
k a
TGS
ha
szná
lata
nin
cs le
tiltv
a: lá
sd 3
.14-
es ré
sz):
- va
gy a
TG
S k
ulcs
ille
tve
smar
tcar
d be
hely
ezés
e ut
án,
vála
ssza
ki
a gy
akor
lato
t a
keze
lőpa
nel h
aszn
álat
ával
;
- va
gy e
lősz
ör v
álas
sza
ki a
gya
korla
tot
a ke
zelő
pane
l ha
szná
latá
val,
és a
gya
korla
t va
gy le
veze
tés
közb
en h
elye
zze
be a
TG
S k
ulcs
ot v
agy
smar
tcar
d-ot
a le
olva
sóba
.
76
3.12
Edz
ések
Plu
g &
Pla
y m
ódba
n
Plug
& P
lay
mód
ban
az e
lvég
zett
gyak
orla
toka
t elm
enth
eti a
TG
S k
ulcs
ra v
agy
smar
tcar
d-ra
ané
lkül
, hog
y a
TGS
rend
szer
t has
znál
ná.
Elő
ször
is,
a T
GS
kul
csot
vag
y sm
artc
ard-
ot f
orm
attá
lni
kell
a fe
lhas
znál
ói b
eállí
táso
k m
enüb
en (l
ásd
3.14
). E
z a
form
attá
lás
nem
kom
patíb
ilis a
Wel
lnes
s S
yste
m-m
el.
A k
ezelőp
anel
gom
bjai
val
állít
son
be e
gy g
yako
rlato
t. A
gya
korla
t m
egke
zdés
e ut
án
hely
ezze
a T
GS
kul
csot
vag
y sm
artc
ard-
ot a
TG
S ku
lcs
leol
vasó
ba,
hogy
a g
yako
rlat
elm
entő
djön
a
mem
óriá
ba.
A gy
akor
lat
meg
ism
étel
éséh
ez,
legk
özel
ebb
egys
zerű
en
hely
ezze
be
a
TGS
ku
lcso
t va
gy
smar
tcar
d-ot
az
ug
yano
lyan
fa
jtájú
fit
nesz
gép
leol
vasó
jába
. Fi
tnes
zgép
faj
tánk
ént
csak
egy
gya
korla
t m
enth
ető
el a
TG
S ku
lcso
n va
gy s
mar
tcar
d-on
(a
zaz
egy
gyak
orla
t a R
un-h
oz, é
s eg
y a
Rec
line-
hoz,
stb
.). T
ehát
:
- H
a eg
y a
700-
ason
vég
zett
olya
n gy
akor
lato
t m
entü
nk e
l a
TGS
kul
csra
vag
y sm
artc
ard-
ra,
ami n
em lé
tezi
k az
500
-as
típus
on (
pl. C
US
TOM
/egy
éni e
dzés
), a
gyak
orla
t ne
m f
og e
lkez
dődn
i, ha
a T
GS
kul
csot
vag
y sm
artc
ard-
ot a
z 50
0-as
típ
us le
olva
sójá
ba h
elye
zzük
; -
Ha
a kö
vetk
ező
edzé
s so
rán
az u
gyan
ilyen
gép
en e
lőző
leg
elm
ente
tt gy
akor
lattó
l el
térő
gya
korla
tot v
égzü
nk, é
s a
TGS
kul
cs v
agy
smar
tcar
d be
van
hel
yezv
e, a
z új
gy
akor
lat f
elül
írja
az e
lőző
t. P
lug
& P
lay
mód
ban,
a te
szte
k ne
m m
enth
etők
el a
TG
S k
ulcs
ra v
agy
smar
tcar
d-ra
.
77
3.13
Tel
jesí
tmén
yind
ex
A
telje
sítm
ényi
ndex
et
(PI)
a Te
chno
gym
ta
lálta
ki
, ho
gy
töm
ör
és
könn
yen
össz
ehas
onlít
ható
érté
kelé
st a
djon
az
edzé
sek
sorá
n ny
újto
tt te
ljesí
tmén
yről
. Ah
hoz,
hog
y a
kije
lzőn
meg
jele
njen
a t
elje
sítm
ényi
ndex
e a
több
i ere
dmén
nyel
egy
ütt
az
edzé
s vé
gén,
bár
mily
en g
yako
rlat v
égzé
se a
latt,
egy
szerűe
n ha
szná
lja a
szí
vritm
us m
érőt
le
galá
bb 3
egy
más
t köv
ető
perc
en k
eres
ztül
.
Az
inde
x 0-
tól 9
9-ig
terje
dő é
rtéke
ket m
utat
. Min
él m
agas
abb
az é
rték,
ann
ál n
agyo
bb a
z Ö
n ae
rob
kapa
citá
sa.
A te
ljesí
tmén
yind
ex n
övek
edés
e az
t je
lent
i, ho
gy n
agyo
bb i
nten
zitá
ssal
kép
es e
dzen
i, ug
yano
lyan
szí
vritm
us m
elle
tt.
A
telje
sítm
ényi
ndex
ki
szám
ításá
hoz
hasz
nált
krité
rium
ok
lehe
tővé
te
szik
kü
lönb
öző
élet
korú
em
bere
k te
szte
redm
énye
inek
ös
szeh
ason
lítás
át.
Java
solt
ugya
nann
ak
az
embe
rnek
kü
lönb
öző
tesz
tekből
sz
árm
azó
ered
mén
yeit,
va
gy
külö
nböző
embe
rek
ugya
noly
an
nehé
zség
i sz
inte
n és
ug
yana
nnyi
id
eig
végz
ett
tesz
tekből
sz
árm
azó
ered
mén
yeit
össz
ehas
onlít
ani.
PI
ért
ék
Érté
kelé
s 10
ala
tt Fe
jlesz
tendő
11-2
0 Jó
21
-30
Nag
yon
jó
31-4
0 Ki
váló
40
fölö
tt S
zupe
r
78
3.14
Ren
dsze
rbeá
llítá
sok
A s
zoftv
er k
onfig
urác
ió s
zem
élyr
e sz
abás
ához
, kés
zenl
éti m
ódba
n ny
omja
meg
egy
szer
re
a 3-
as, 6
-os
és 9
-es
gom
boka
t, m
ajd
írja
be a
240
6 je
lszó
t a s
zám
gom
bokk
al, é
s ny
omja
m
eg a
z E
NTE
R-t
a m
egerős
ítésh
ez.
Ha
a je
lszó
nem
meg
fele
lő,
a sz
oftv
er v
issz
ameg
y ké
szen
léti
mód
ba.
A
kon
figur
áció
s m
enü
üzen
etei
két
rész
ből á
llnak
: -
az e
lső
rész
, mel
y fix
, a p
aram
éter
nev
ét a
dja
meg
; -
a m
ásod
ik r
ész
az e
gyes
par
amét
erhe
z ta
rtozó
vál
aszt
ási
lehe
tősé
gek
közö
tt vá
ltozt
atha
tó (a
meg
fele
lő g
ombo
kkal
).
Nyo
mja
meg
a (
+) n
ehéz
ségi
szi
nt b
eállí
tó g
ombo
t a
köve
tkező
üzen
etre
val
ó ug
rásh
oz.
Az e
lőző
üze
netre
val
ó vi
ssza
lépé
shez
nyo
mja
meg
a (
-) ne
hézs
égi s
zint
beá
llító
go
mbo
t.
A vá
lasz
tási
lehe
tősé
gek
közö
tti v
áltá
shoz
, nyo
mja
meg
a (
+) v
agy
a (-)
cé
lgom
boka
t.
Val
amel
yik
opci
ó ki
vála
sztá
sáho
z és
tov
ábbl
épés
hez,
nyo
mja
meg
az
ENTE
R g
ombo
t, am
ikor
az
adot
t opc
ió lá
that
ó a
kije
lzőn
. N
yom
ja m
eg a
CLE
AR g
ombo
t a
kész
enlé
ti ál
lapo
thoz
val
ó vi
ssza
téré
shez
. A
mik
or
meg
nyom
ja a
CLE
AR g
ombo
t, ak
árm
elyi
k üz
enet
ala
tt, a
z ad
dig
beál
lítot
t vá
ltozt
atás
ok
elm
entő
dnek
. N
em
lehe
t el
men
tés
nélk
ül
kilé
pni.
Ha
elkö
vet
egy
hibá
t, az
er
edet
i Te
chno
gym
ala
pérte
lmez
ett é
rtéke
ket v
issz
aállí
that
ja (l
ásd
késő
bb).
Az
aláb
bi p
aram
éter
eket
lehe
t beá
llíta
ni, a
z itt
leírt
sor
rend
ben:
A
z üz
enet
ek n
yelv
ének
kiv
álas
ztás
a.
Itt
állí
that
ja b
e, h
ogy
a W
elln
ess
üzen
etek
is
az e
lőző
pon
tban
kiv
álas
ztot
t ny
elve
n je
lenj
enek
-e m
eg. A
z előző
pont
ban
beál
lítot
t nye
lv n
em v
onat
kozi
k a
Wel
lnes
s üz
enet
ekre
is
. H
a a
Wel
lnes
s üz
enet
eket
is
ezen
a n
yelv
en a
karja
lát
ni,
nyom
ja m
eg a
z EN
TER
go
mbo
t enn
él a
pon
tnál
.
79
Itt v
álas
ztha
tja k
i a m
érté
kegy
sége
ket.
Vag
y km
és
kg (K
M),
vagy
mér
föld
és
font
(MIL
ES
).
Itt
vál
aszt
hatja
ki,
hogy
mel
yik
szív
ritm
us é
rzék
elő
élve
zzen
prio
ritás
t - a
kar
dioö
v va
gy a
ké
zi s
zenz
or -
ha m
indk
ettő
érz
ékel
hető
jele
t ad
le.
Java
solt
a ka
rdio
övne
k ad
ni p
riorit
ást,
hacs
ak m
ás k
ardi
oöve
k ne
m z
avar
nak
be.
Itt
adh
atja
meg
a g
yako
rlato
k m
axim
ális
időt
arta
mát
per
cben
kife
jezv
e a
szám
gom
bokk
al.
Hib
a es
etén
a C
LEA
R g
ombb
al tö
rölh
eti a
bev
itt s
zám
ot.
Itt
adh
atja
meg
a rö
vid
szün
et id
ejét
per
cben
kife
jezv
e, a
min
ek le
telte
utá
n a
gép
kész
enlé
ti ál
lapo
tra v
ált.
Has
znál
ja a
szá
m g
ombo
kat.
Hib
a es
etén
a C
LEAR
gom
bbal
tör
ölhe
ti a
bevi
tt sz
ámot
.
Itt
en
gedé
lyez
heti
(mod
ifiab
le)
az
álla
ndó
szív
ritm
usú
(CP
R)
gyak
orla
tok
sorá
n a
nehé
zség
i sz
int
beál
lító
gom
bok
hasz
nála
táva
l tö
rténő
szí
vritm
us b
eállí
tást
. H
a ne
m
enge
dély
ezi
(not
m
odifi
able
), a
gyak
orla
tok
közb
en
sem
mily
en
mód
on
sem
le
het
a be
állít
ott s
zívr
itmus
t meg
válto
ztat
ni.
Itt
en
gedé
lyez
heti
a TG
S
kulc
s va
gy
smar
tcar
d ha
szná
latá
t. H
a ne
m
enge
dély
ezi
(dis
able
d), a
ber
ende
zés
csak
a k
ezelőp
anel
has
znál
atáv
al ir
ányí
that
ó.
80
Itt e
nged
élye
zhet
i a
funk
ció
gom
bok
hasz
nála
tát
a be
rend
ezés
en.
Ha
nem
eng
edél
yezi
(d
isab
led)
, a b
eren
dezé
s cs
ak a
TG
S k
ulcs
vag
y sm
artc
ard
hasz
nála
táva
l has
znál
ható
.
Itt
eng
edél
yezh
eti a
z öt
kés
zenl
éti W
elln
ess
üzen
et m
egje
lení
tésé
t.
Itt
vál
tozt
atha
tja m
eg a
z öt
Wel
lnes
s üz
enet
et,
amel
yek
a ké
szen
léti
álla
pot
közb
en
jele
nnek
meg
. Nyo
mja
meg
az
EN
TER
gom
bot.
A k
övet
kező
men
üben
az
öt ü
zene
t jel
enik
m
eg.
A m
egvá
ltozt
atan
dó ü
zene
t kö
zben
nyo
mja
meg
az
ENTE
R g
ombo
t. Írj
a be
az
új
üzen
etet
, am
ikor
a k
urzo
r meg
jele
nik
a ki
jelzőn
.
- A
és
n
ehéz
ségi
szi
nt b
eállí
tó g
ombo
k ha
szná
latá
val v
álto
ztat
hatja
meg
a
betű
ket.
- A
és
cé
lgom
bok
hasz
nála
táva
l moz
gath
atja
a k
urzo
rt jo
bbra
és
balra
az
üzen
eten
bel
ül.
- A
CLE
AR
gom
bbal
törö
lhet
a k
urzo
rnál
lévő
kar
akte
rt.
- E
lmen
thet
i a b
evitt
üze
nete
t az
EN
TER
gom
bbal
. -
A k
onfig
urác
iós
men
ühöz
val
ó vi
ssza
téré
shez
tarts
a le
nyom
va a
CLE
AR
gom
bot.
Itt
en
gedé
lyez
teth
eti
a ny
elv
kész
enlé
ti m
ódba
n va
ló
meg
válto
ztat
ását
. H
a ne
m
enge
dély
ezte
ti a
meg
válto
ztat
ást
(fixe
d),
min
den
üzen
et a
beá
llíto
tt ny
elve
n je
leni
k m
eg.
Ha
enge
dély
ezte
ti (m
odifi
able
), ké
szen
léti
mód
ban
a ny
elv
meg
válto
ztat
ható
a fe
lhas
znál
ó ál
tal.
81
Itt á
llíth
atja
vis
sza
a Te
chno
gym
álta
l beá
llíto
tt al
apér
téke
ket.
TG
S k
ulcs
vag
y sm
artc
ard
form
ázás
a P
lug
& P
lay
mód
ban.
INFO
RM
ÁC
IÓ
A 7
00 S
P típ
uson
ahh
oz, h
ogy
a gé
p be
kapc
solv
a m
arad
jon,
és
rend
ben
be
tudj
a fe
jezn
i a
rend
szer
beál
lítás
okat
, jo
bb
ha
foly
amat
osan
pe
dálo
zik.
H
a ab
baha
gyja
a
pedá
lozá
st,
a gé
p eg
y fig
yelm
ezte
tő
hang
jelz
ést a
d, é
s a
prof
il LE
D k
ijelző
a gé
p ki
kapc
soló
dásá
ig h
átra
lévő
időt
mut
atja
(lás
d 3.
15-ö
s ré
szt i
s).
82
3.15
Egy
éb ü
zene
tek
a ke
zelő
pane
len
Ü
zem
zava
r. Lé
pjen
kap
csol
atba
a T
echn
ogym
kiz
áról
agos
mag
yaro
rszá
gi k
épvi
selő
jéve
l, a
Finn
rela
x-sz
al (l
ásd
1.5-
ös ré
sz).
H
a a
konf
igur
áció
s m
enüb
en a
nye
lv m
egvá
ltozt
atás
a en
gedé
lyez
ve l
ett
(mod
ifiab
le),
a ké
szen
léti
mód
ban
a vá
lasz
that
ó ny
elve
k m
egje
lenn
ek a
kije
lzőn
. A
szá
m g
ombo
kkal
vá
lasz
that
ja k
i a n
yelv
et.
Ezu
tán
a be
rend
ezés
a m
egsz
okot
t mód
on m
űköd
ik to
vább
, de
az ü
zene
tek
az a
dott
nyel
ven
jele
nnek
meg
a k
ijelzőn
. Ha
ross
z ny
elve
t vál
aszt
, a C
LEA
R
gom
b m
egny
omás
ával
léph
et v
issz
a az
elő
ző ü
zene
thez
és
vála
szth
at ú
jra n
yelv
et.
Ha
a ny
elv
kivá
lasz
tása
utá
n 60
más
odpe
rcig
nem
kez
d m
eg e
gy g
yako
rlato
t, a
szof
tver
új
ra e
lkez
di a
vál
aszt
ható
nye
lvek
et k
ijele
zni.
Ha
a vá
lasz
that
ó ny
elve
k m
egje
lené
se k
özbe
n eg
y gy
akor
lato
t ál
lít b
e, a
z üz
enet
ek a
ko
nfig
urác
iós
men
üben
beá
llíto
tt ny
elve
n je
lenn
ek m
eg (l
ásd
előző
szak
asz)
.
Az
üze
net
edzé
s kö
zben
jele
nik
meg
, és
az
előr
ejel
zett
telje
s ka
lória
fogy
aszt
ást
mut
atja
. Ez
az
üzen
et n
em je
leni
k ol
yan
gyak
orla
tok
eset
én, a
hol a
cél
egy
ado
tt ka
lória
men
nyis
ég
elfo
gyas
ztás
a, v
agy
ahol
a te
ljes
idő
nem
ism
ert é
s ne
m is
szá
mol
ható
ki (
QU
ICK
STA
RT
gyor
s ke
zdés
edz
és).
Ed
zés
közb
en m
utat
ja a
z ór
ánké
nti k
alór
iafo
gyas
ztás
t, ol
yan
gyak
orla
tok
alat
t, m
elye
knél
a
telje
s ka
lória
fogy
aszt
ás n
em is
mer
t.
83
Edz
és k
özbe
n az
t m
utat
ja,
hogy
men
nyi i
dő v
an m
ég h
átra
a g
yako
rlatb
ól.
Ez
az ü
zene
t ne
m j
elen
ik m
eg o
lyan
gya
korla
tok
eset
én,
mel
yekn
ek i
dő c
élja
van
, va
gy m
elye
knél
a
telje
s idő
nem
ism
ert é
s ne
m is
szá
mol
ható
ki (
QU
ICK
STA
RT
gyor
s ke
zdés
edz
és).
Eg
y gy
akor
lat
beál
lítás
a so
rán,
ha
nagy
obb
időt
ad
meg
, m
int
ami
a ko
nfig
urác
iós
men
üben
eng
edél
yezv
e le
tt (lá
sd e
lőző
rész
), ez
az
üzen
et a
beá
llítá
s cs
ökke
ntés
ére
szól
ít fe
l. M
egje
lenh
et a
z idő
prof
ilokb
an a
z idő
beál
lítás
a al
kalm
ával
, ol
yan
gyak
orla
tok
sorá
n,
min
t a
GO
AL
(cél
), C
PR
(ál
land
ó sz
ívrit
mus
), idő
CU
STO
M (
egyé
ni),
TRA
ININ
G Z
ON
E
(trén
ing
zóna
) és
WE
IGH
T LO
SS
(fog
yasz
tó).
O
lyan
gy
akor
lato
k so
rán,
m
elye
k cé
lja
egy
bizo
nyos
ka
lória
el
fogy
aszt
ása
vagy
tá
v m
egté
tele
, va
gy b
árm
ilyen
gya
korla
tnál
, m
elyn
él n
incs
elő
re b
eállí
tott
idő,
ha
elér
i a
konf
igur
áció
s m
enüb
en e
nged
élye
zett
max
imál
is időt
arta
mot
(lá
sd e
lőző
rés
z), a
gya
korla
t le
áll,
és e
lindu
l a le
veze
tés.
M
egje
lenh
et k
alór
ia é
s tá
vols
ág p
rofil
okba
n, é
s ol
yan
gyak
orla
tok
alat
t, m
int
a ka
lória
és
távo
lság
GO
AL
(cél
) va
gy C
PR
(ál
land
ó sz
ívrit
mus
) gy
akor
lato
k, t
ávol
ság
CU
STO
M
(egy
éni)
és Q
UIC
K S
TAR
T (g
yors
kez
dés)
gya
korla
tok.
E
z az
üze
net
a ka
rdio
öv v
isel
ésér
e sz
ólítj
a fe
l, ál
land
ó sz
ívrit
mus
ú (C
PR
) gy
akor
lato
k és
te
szte
k so
rán,
ha
ninc
s ér
zéke
lhető
szív
ritm
us a
kar
dioö
vön
kere
sztü
l. A
gya
korla
t és
az
edzé
s al
att j
elen
ik m
eg, h
a a
kard
ioöv
nem
jele
z sz
ívrit
mus
t.
84
E
z az
üze
net
álla
ndó
szív
ritm
usú
(CP
R)
gyak
orla
tok
alat
t je
lenh
et m
eg,
ha 1
00 e
gym
ást
köve
tő m
ásod
perc
en k
eres
ztül
sin
cs é
rzék
elhe
tő s
zívr
itmus
a k
ardi
oövből
. A g
yako
rlat e
gy
célo
rient
ált g
yako
rlattá
vál
tozi
k, m
egta
rtva
ugya
nazt
a c
élt.
H
a be
van
kap
csol
va a
szí
vritm
us fi
gyel
és, e
z az
üze
net a
kkor
jele
nik
meg
, ha
az e
lmél
eti
max
imál
is s
zívr
itmus
90%
-át t
úllé
pi.
Á
lland
ó sz
ívrit
mus
ú gy
akor
lato
k so
rán,
meg
jele
níti
az a
jánl
ott s
ebes
sége
t.
U
gyan
az, m
int a
sm
artc
ard
empt
y üz
enet
(attó
l füg
gően
, hog
y m
elyi
k típ
usú
adat
táro
ló v
an
a be
rend
ezés
re s
zere
lve)
. A
z üz
enet
azt
jel
enti,
hog
y ni
ncse
nek
gyak
orla
tok
eltá
rolv
a a
TGS
kul
cson
vag
y sm
artc
ard-
on.
U
gyan
az,
min
t az
equ
ipm
ent
not
incl
uded
on
the
smar
tcar
d üz
enet
(at
tól f
üggő
en,
hogy
m
elyi
k típ
usú
olva
só v
an a
ber
ende
zésr
e sz
erel
ve).
Az
üzen
et a
zt j
elen
ti, h
ogy
az
edzé
spro
gram
oly
an b
eren
dezé
sre
vona
tkoz
ik,
ami
ninc
s a
TGS
kul
cson
eltá
rolv
a. A
gy
akor
lat
ettő
l még
vég
reha
jthat
ó, é
s el
men
thető
a TG
S k
ulcs
ra v
agy
smar
tcar
d-ra
, ha
a ke
zelő
pane
l gom
bjai
val k
ivál
aszt
juk.
85
A 70
0 SP
típ
uson
fol
yam
atos
an p
edál
ozni
a ke
ll, h
ogy
a gé
p ne
kap
csol
jon
ki.
Ha
abba
hagy
ja a
ped
áloz
ást,
ez a
z üz
enet
figy
elm
ezte
ti, h
ogy
a gé
p m
indj
árt k
i fog
kap
csol
ni.
A pr
ofil
LED
kije
lző
mut
atja
a m
ég h
átra
lévő
idő
t úg
y, h
ogy
a ki
jelző
egy
hang
jelz
és
kísé
reté
ben
egyr
e jo
bban
üre
sedi
k.
H
a a
700
SP t
ípus
on a
bbah
agyj
a a
pedá
lozá
st k
észe
nlét
i ál
lapo
tban
, ez
az
üzen
et
figye
lmez
teti,
hog
y a
gép
min
djár
t ki
fog
kap
csol
ni.
A pr
ofil
LED
kije
lző,
az
előzőe
kben
le
írtak
sze
rint v
isel
kedi
k.
86
4 50
0-as
típu
s sz
oftv
ere
4.1
A k
ezelőp
anel
leírá
sa
A
Fu
nkci
ó go
mbo
k ed
zés
kivá
lasz
tásá
hoz.
A j
elen
legi
gya
korla
tnak
meg
fele
lő L
ED
lám
pa v
ilágí
t edz
és k
özbe
n.
B
Man
uális
irán
yító
gom
bok.
C
E
dzés
beál
lító
gom
bok.
D
D
igitá
lis k
ijelző.
E
C
élív
és
céls
zám
lap.
87
Fu
nkci
ó go
mbo
k
Elin
dít e
gy e
dzés
t elő
re b
eállí
tott
időv
el, a
zaz
az idő
lesz
a c
él a
CPR
(ál
land
ó sz
ívrit
mus
ú) e
dzés
nél.
Elin
dít e
gy e
dzés
t elő
re b
eállí
tott
kaló
riafo
gyas
ztás
sal,
azaz
a k
alór
iafo
gyas
ztás
le
sz a
cél
a C
PR
(álla
ndó
szív
ritm
usú)
edz
ésné
l. E
lindí
t egy
edz
ést e
lőre
beá
llíto
tt tá
vols
ágga
l, az
az a
távo
lság
lesz
a c
él a
CP
R
(álla
ndó
szív
ritm
usú)
edz
ésné
l. E
lindí
t eg
y ál
land
ó sz
ívrit
mus
ú ed
zést
, am
ely
sorá
n a
nehé
zség
i sz
int
auto
mat
ikus
an ú
gy á
llító
dik
be, h
ogy
a sz
ívrit
mus
álla
ndó
mar
adjo
n. A
z ed
zés
időt
arta
ma
a be
állít
ott c
éltó
l füg
g: idő,
távo
lság
vag
y ka
lória
.
Man
uális
irán
yító
gom
bok
N
övel
i a
gyak
orla
t ne
hézs
égi
szin
tjét
1 eg
ység
gel
min
den
leny
omás
kor,
illetv
e en
nél g
yors
abba
n fo
lyam
atos
nyo
mva
tartá
s m
elle
tt.
Csö
kken
ti a
gyak
orla
t ne
hézs
égi s
zint
jét
1 eg
ység
gel m
inde
n le
nyom
ásko
r, ille
tve
enné
l gyo
rsab
ban
foly
amat
os n
yom
va ta
rtás
mel
lett.
Eg
y rö
vid
pihe
nő
erej
éig
meg
állít
ja
a gy
akor
lato
t. A
sz
ünet
al
att,
a ke
zelő
pane
l go
mbj
ai l
ezár
ódna
k, c
sak
a Q
UIC
K S
TAR
T (ú
jrake
zdés
) és
a
STO
P (b
efej
ezés
) gom
bok
műk
ödne
k.
Elin
dít e
gy g
yako
rlato
t, va
gy ú
jrake
zdi a
rövi
d sz
ünet
utá
n.
A g
yako
rlat
befe
jezé
sére
és
a le
veze
tés
meg
kezd
ésér
e sz
olgá
l, ille
tve
az
edzé
spro
gram
ozás
vis
szav
onás
ára
és k
ilépé
sre.
88
G
yako
rlatb
eállí
tó g
ombo
k
A ki
jelzőn
meg
jele
nő a
jánl
ott é
rtéke
t növ
eli a
gya
korla
t beá
llítá
sa s
orán
. A
kije
lzőn
meg
jele
nő a
jánl
ott é
rtéke
t csö
kken
ti a
gyak
orla
t beá
llítá
sa s
orán
. M
egerős
íti a
bev
itt é
rtéke
t és
tová
bblé
p.
Nyo
mja
meg
egy
szer
, hog
y tö
rölje
a b
evitt
érté
ket;
nyom
ja m
eg k
étsz
er, h
ogy
viss
zaté
rjen
az e
lőző
üze
neth
ez.
89
D
igitá
lis k
ijelző
A
jele
nleg
i gya
korla
t szá
mér
téke
it ol
vash
atja
le a
dig
itális
kije
lzőről
: -
elle
nállá
s m
érté
ke, w
attb
an k
ifeje
zve;
- pe
rcen
ként
i szí
vritm
us
-
sebe
sség
ford
ulat
szám
ban
kife
jezv
e (rp
m).
90
C
élív
és
céls
zám
lap
Az
ívb
en e
lhel
yezk
edő
LED
lám
pák
balró
l jo
bbra
fok
ozat
osan
kez
dene
k el
vilá
gíta
ni a
cé
l tel
jesí
tetts
égén
ek a
rány
ában
. Az
aktu
ális
idő
/ tá
vols
ág
/ ka
lória
te
ljesí
tetts
égne
k m
egfe
lelő
LED
lám
pa v
illog.
A
gya
korla
t kö
zben
a k
ivál
aszt
ott
cél t
ípus
a vi
lágí
t a c
élív
köz
epén
. A
cél
szám
lapo
n a
kivá
lasz
tott
cél
növe
kvő
num
erik
us é
rtéke
, és
az
üzen
etek
kije
lzés
e vá
ltako
zik.
Bi
zony
os ü
zene
tek
meg
jele
nése
ese
tén,
eze
kkel
a g
ombo
kkal
le
het
a ja
vaso
lt ér
téke
t, ille
tve
edzé
s kö
zben
a
célé
rtéke
t nö
veln
i vag
y cs
ökke
nten
i. A
kiv
álas
ztot
t cél
típu
sátó
l füg
gően
1
perc
es, 0
,1 k
m-e
s va
gy 1
0 ka
lóriá
s eg
ység
enké
nt c
sökk
enth
ető
vagy
növ
elhe
tő a
z ér
ték
min
den
egye
s le
nyom
ássa
l, ille
tve
enné
l nag
yobb
lépt
ékbe
n fo
lyam
atos
nyo
mva
tartá
s m
elle
tt.
91
4.2
QU
ICK
STA
RT
(gyo
rs k
ezdé
s) e
dzés
A Q
UIC
K S
TAR
T (g
yors
kez
dés)
gom
bbal
indí
tott
edzé
sek
idő
alap
on fo
lyna
k. A
neh
ézsé
gi
szin
t 0, a
z el
lená
llás
mér
téke
30
wat
t, az
éle
tkor
és
súly
érté
kek
pedi
g előr
e be
állít
otta
k.
Kész
enlé
ti m
ódba
n ny
omja
le a
go
mbo
t. A
gép
ilyen
kor
egy
hang
jelz
ést
ad,
és a
gya
korla
t elin
dul.
Az 5
00 t
ípus
on a
gya
korla
t m
egke
zdés
éhez
egy
szerűe
n ke
zdje
n el
ped
áloz
ni,
bárm
iféle
go
mb
meg
nyom
ása
nélk
ül.
A c
élsz
ámla
p és
a c
élív
az
elte
lt időv
el n
övek
szik
. A c
élív
en a
jele
nleg
i per
cre
vona
tkoz
ó LE
D lá
mpa
villo
g.
Ilyen
kor h
aszn
álha
tóak
a n
ehéz
ségi
szi
nt b
eállí
tó g
ombo
k,
illetv
e a
gom
b és
a
gom
b.
A g
yako
rlat v
égén
, a n
ehéz
ségi
szi
nt le
csök
ken
a le
veze
tés
idej
ére.
92
4.3
Leve
zeté
s
Min
den
edzé
s vé
gén
van
egy
leve
zető
sza
kasz
, aho
l a n
ehéz
ségi
szi
nt fe
le a
kkor
a, m
int a
z ed
zés
sorá
n vo
lt.
Egy
perc
nél
rövi
debb
edz
ések
ese
tén
ninc
s le
veze
tés,
han
em e
gybő
l ké
szen
léti
mód
ba
vált
a be
rend
ezés
a g
yako
rlat b
efej
ezté
vel.
A
leve
zeté
s al
att
csak
a
go
mb
műk
ödik
, ez
zel
lehe
t a
kész
enlé
ti m
ódra
vá
lltan
i. A
cé
líven
m
inde
n le
kapc
sol.
A
gyak
orla
t cé
ljátó
l fü
ggőe
n,
a cé
lszá
mla
p az
ép
pen
befe
jeze
tt gy
akor
lat
telje
s időt
arta
mát
, a
telje
s tá
vot
vagy
az
össz
es e
lége
tett
kaló
riát
mut
atja
, ille
tve
válta
kozv
a az
edz
és e
redm
énye
i is
meg
jele
nnek
:
-
ha a
szí
vritm
us fi
gyelő
lega
lább
3 e
gym
ást k
övető
perc
en k
eres
ztül
has
znál
va v
olt a
z ed
zés
közb
en;
-
ha a
szí
vritm
us fi
gyelő
lega
lább
3 e
gym
ást k
övető
perc
en k
eres
ztül
has
znál
va v
olt a
z ed
zés
közb
en.
A
lev
ezet
és a
latt,
a T
GS
kul
cs v
agy
a sm
artc
ard
olva
sóba
hel
yezé
séve
l az
épp
en
befe
jeze
tt ed
zés
ered
mén
yei e
lmen
thetők
.
Az
500
SP
típus
on á
lland
óan
pedá
lozn
ia k
ell,
hogy
a g
ép n
e ka
pcso
ljon
ki.
Ha
egy
bizo
nyos
időn
ker
eszt
ül (
amin
t a p
rofil
LE
D-e
k m
utat
ják,
lásd
4.1
2-es
rés
z) n
em p
edál
ozik
az
edz
és k
özbe
n, a
gya
korla
t le
áll
leve
zeté
s né
lkül
. H
a be
hely
ezi
a TG
S ku
lcso
t va
gy
smar
tcar
d-ot
, am
ikor
abb
ahag
yja
a pe
dálo
zást
, a g
yako
rlat e
redm
énye
i elm
entő
dnek
.
93
4.4
Cél
orie
ntál
t edz
és: i
dő, k
alór
iák,
távo
lság
Kész
enlé
ti m
ódba
n ny
omja
meg
a G
OAL
(cé
l) go
mbo
kat
egy
gyak
orla
t ki
vála
sztá
sáho
z,
amel
yben
ke
zdés
előt
t az
eg
yetle
n m
egad
andó
pa
ram
éter
az
el
éren
dő
cél
időb
en,
elég
eten
dő k
alór
iákb
an v
agy
távo
lság
ban
kife
jezv
e.
Nyo
mja
meg
a k
ivál
aszt
ott c
élna
k m
egfe
lelő
gom
bot.
A
két
gya
korla
tbeá
llító
gom
b va
gy a
két
cél
érté
k be
állít
ó go
mb
segí
tség
ével
adj
a m
eg a
cé
lérté
ket,
maj
d ny
omja
meg
az
EN
TER
gom
bot a
meg
erős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
A ha
ngje
lzés
re a
zonn
al m
egke
zdhe
ti a
gyak
orla
tot.
Az
élet
kor
és s
úly
érté
kek
már
elő
re m
eg le
ttek
adva
. A te
stsú
lyt m
eg k
ell a
dni a
kal
óriá
k po
ntos
kis
zám
ításá
hoz.
A
két
gya
korla
tbeá
llító
gom
b va
gy a
két
cél
érté
k be
állít
ó go
mb
segí
tség
ével
adj
a m
eg a
sú
lyt,
maj
d ny
omja
meg
az
ENTE
R g
ombo
t a
meg
erős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
Ha
nem
adj
a m
eg a
z ad
atok
at, a
kal
ória
fogy
aszt
ás e
gy e
lőre
beá
llíto
tt al
apér
telm
ezet
t tes
tsúl
y al
apjá
n ke
rül k
iszá
mítá
sra.
A
gyak
orla
t kö
zben
, a
célív
bal
ról
jobb
ra a
rány
osan
kez
d el
vilá
gíta
ni,
amíg
a b
eállí
tott
célé
rtéke
t el
nem
éri.
A c
élsz
ámla
p a
növe
kvő
célé
rtéke
t és
a k
i nem
vál
aszt
ott
célo
kra
vona
tkoz
ó in
form
áció
kat
is m
utat
ja f
elvá
ltva,
aza
z, h
ogy
men
nyi
idej
e ke
zdőd
ött
el a
gy
akor
lat,
hány
kal
ória
ker
ült e
lége
tésr
e és
mek
kora
távo
lság
lett
telje
sítv
e.
94
A
köv
etke
ző g
ombo
k ha
szná
lhat
ók:
- a
nehé
zség
i szi
nt v
álto
ztat
ó go
mbo
k;
- a
STO
P (m
egál
lító)
és
PA
US
E (r
övid
szü
net)
gom
bok;
-
a cé
lérté
k be
állít
ó go
mbo
k;
- a
GO
AL
(cél
) gom
bok,
a c
él tí
pusá
nak
meg
válto
ztat
ásáh
oz.
Az
edzé
s vé
gén,
a le
veze
tés
időt
arta
már
a a
nehé
zség
i szi
nt le
csök
ken.
95
4.5
Álla
ndó
szív
ritm
usú
edzé
s (C
PR)
Az
álla
ndó
szív
ritm
usú
edzé
s na
gyon
font
os o
lyan
ese
tekb
en, a
mik
or b
izon
yos
szív
ritm
us
szin
teke
t meg
kel
l tar
tani
. Az
álla
ndó
szív
ritm
usú
edzé
s so
rán
a ne
hézs
égi s
zint
úgy
ker
ül
auto
mat
ikus
an b
eállí
tásr
a, h
ogy
a sz
ívrit
mus
elé
rje é
s m
egta
rtsa
az e
lőre
beá
llíto
tt ér
téke
t a
telje
s ed
zés
alat
t. E
hhez
az
edzé
shez
a k
ardi
oöve
t vis
elni
kel
l. Ké
szen
léti
üzem
mód
ban
nyom
ja m
eg a
go
mbo
t. N
yom
ja le
a k
ivál
aszt
ott c
él g
ombj
át.
A
két
edz
ésbe
állít
ó go
mbb
al v
agy
a cé
lérté
k be
állít
ó go
mbo
kkal
adj
a m
eg a
cél
érté
ket,
maj
d ny
omja
meg
az
ENTE
R g
ombo
t a m
egerős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
A
két
edzé
sbeá
llító
nyí
l gom
bbal
vag
y a
célé
rték
beál
lító
gom
bokk
al a
dja
meg
éle
tkor
át,
maj
d ny
omja
meg
az
ENTE
R g
ombo
t a m
egerős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
96
A k
ét e
dzés
beál
lító
gom
bbal
vag
y a
célé
rték
beál
lító
gom
bokk
al a
dja
meg
test
súly
át, m
ajd
nyom
ja m
eg a
z EN
TER
gom
bot a
meg
erős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
A
két
edzé
sbeá
llító
gom
bbal
vag
y a
célé
rték
beál
lító
gom
bokk
al a
dja
meg
a t
elje
s gy
akor
lat
alat
t m
egta
rtand
ó sz
ívrit
mus
érté
két,
maj
d ny
omja
meg
az
ENTE
R g
ombo
t a
meg
erős
ítésh
ez é
s a
tová
bblé
pésh
ez.
A g
yako
rlat b
eállí
tása
kés
zen
van.
A h
angj
elzé
sre
azon
nal m
egke
zdhe
ti a
gyak
orla
tot.
A gy
akor
lat
közb
en,
a cé
lív b
alró
l jo
bbra
ará
nyos
an k
ezd
el v
ilágí
tani
, am
íg a
beá
llíto
tt cé
lérté
ket
el n
em é
ri. A
cél
szám
lap
a nö
vekvő
célé
rtéke
t és
a k
i nem
vál
aszt
ott
célo
kra
vona
tkoz
ó in
form
áció
kat
is m
utat
ja f
elvá
ltva,
aza
z, h
ogy
men
nyi
idej
e ke
zdőd
ött
el a
gy
akor
lat,
hány
kal
ória
ker
ült e
lége
tésr
e és
mek
kora
távo
lság
lett
telje
sítv
e.
A
köv
etke
ző g
ombo
k ha
szná
lhat
ók:
- a
nehé
zség
i szi
nt g
ombo
k, a
szí
vritm
us b
eállí
tásá
hoz
(ha
enge
dély
ezve
van
: lás
d 4.
11);
- a
STO
P (m
egál
lítás
) és
a P
AU
SE
(röv
id s
züne
t) go
mbo
k;
- a
célé
rték
beál
lító
gom
bok.
97
Ha
gyak
orla
t kö
zben
ni
ncs
mér
hető
sz
ívrit
mus
10
0 eg
ymás
t kö
vető
m
ásod
perc
en
kere
sztü
l, az
ál
land
ó sz
ívrit
mus
ú ed
zés
(CP
R)
célo
rient
ált
edzé
sre
vált,
m
egta
rtva
ugya
nazt
a c
élt (
azaz
idő,
kal
ória
vag
y tá
vols
ág).
A g
yako
rlat v
égén
, a le
veze
tés
időt
arta
már
a a
nehé
zség
i szi
nt le
csök
ken.
98
4.6
Edzé
sek
a TG
S ku
lcs
és a
sm
artc
ard
hasz
nála
táva
l
A
TGS
kulc
s és
a
smar
tcar
d ha
szná
lata
es
etén
, ne
m k
ell
min
den
egye
s ed
zésk
or a
sz
emél
yes
adat
ait
és
a gy
akor
lato
k pa
ram
éter
eit
meg
adni
a,
hisz
en
min
dez
az
eszk
öz
mem
óriá
jába
n tá
roló
dik.
A
z ed
zés
meg
kezd
éséh
ez
egys
zerű
en
csak
he
lyez
ze
be a
TG
S ku
lcso
t va
gy a
sm
artc
ard-
ot a
le
olva
só
nyílá
sba.
A
céls
zám
lapo
n a
felh
aszn
áló
neve
je
leni
k m
eg,
maj
d az
ed
zésp
rogr
amba
n m
egha
táro
zott
gyak
orla
t típ
us.
Pé
ldáu
l ha
egy
egys
zaka
szos
cél
orie
ntál
t edz
és v
an m
egha
táro
zva,
a c
élér
ték
(30
km-e
s tá
vols
ág),
és a
neh
ézsé
gi s
zint
ker
ül k
ijelz
ésre
.
H
a eg
y tö
bbsz
akas
zos
álla
ndó
szív
ritm
usú
(CP
R)
edzé
s va
n m
egha
táro
zva,
a c
él t
ípus
a (k
alór
ia)
kerü
l ki
jelz
ésre
, m
ajd
min
den
szak
asz
elej
én a
cél
(60
kal
ória
) és
az
elér
endő
sz
ívrit
mus
(135
per
cenk
ént)
jele
nik
meg
. A
z el
ső ü
zene
t utá
n, a
figy
elm
ezte
tő h
angj
elzé
skor
azo
nnal
meg
kezd
heti
a gy
akor
lato
t. A
be
rend
ezés
ugy
anúg
y vi
selk
edik
, min
tha
az e
dzés
t a k
ezelőp
anel
en á
llíto
tta v
olna
be.
A
gyak
orla
t vé
gén,
vag
y a
kije
lzőn
egy
üze
net
jele
nik
meg
, ho
gy e
z vo
lt a
TGS
kulc
son
vagy
sm
artc
ard-
on e
ltáro
lt ut
olsó
gya
korla
tsor
ozat
, egy
úja
bb g
yako
rlat i
ndul
el.
99
B
árm
ikor
vég
reha
jthat
egy
gya
korla
tot,
és a
z er
edm
énye
it el
men
thet
i a T
GS
kulc
sra
vagy
sm
artc
ard-
ra, m
ég h
a ez
a g
yako
rlat n
em is
sze
repe
lt az
edz
éspr
ogra
mba
n (h
acsa
k a
TGS
ha
szná
lata
nin
cs le
tiltv
a: lá
sd 4
.11-
es ré
sz):
- va
gy a
TG
S ku
lcs
illetv
e sm
artc
ard
olva
sóba
hel
yezé
se u
tán,
vál
assz
a ki
a g
yako
rlato
t a
keze
lőpa
nel h
aszn
álat
ával
;
- va
gy e
lősz
ör v
álas
sza
ki a
gya
korla
tot
a ke
zelő
pane
l ha
szná
latá
val,
és a
gya
korla
t va
gy le
veze
tés
közb
en h
elye
zze
be a
TG
S k
ulcs
ot v
agy
smar
tcar
d-ot
a le
olva
sóba
. N
emcs
ak a
kez
előp
anel
funk
ció
gom
bjai
val b
eállí
that
ó ed
zése
k ki
vála
sztá
sára
has
znál
ható
a
TGS
kul
cs v
agy
a sm
artc
ard,
han
em a
fitn
eszt
eszt
hez
és a
z ál
land
ó el
lená
llású
ed
zése
khez
is.
100
4.7
Álla
ndó
elle
nállá
sú e
dzés
Az
álla
ndó
elle
nállá
sú
edzé
s cs
ak
a TG
S ku
lcs
vagy
a
smar
tcar
d ha
szná
latá
val
lehe
tség
es. I
dő v
agy
távo
lság
cél
lal á
llíth
ató
be.
A g
yako
rlat
lehe
t eg
yfok
ozat
ú, a
zaz
az e
llená
llás
mér
téke
álla
ndó
min
dvég
ig.
Ebbe
n az
es
etbe
n, a
mik
or b
ehel
yezi
a T
GS
kul
csot
vag
y sm
artc
ard-
ot, m
egje
leni
k eg
y üz
enet
, am
i a
telje
s gy
akor
lat p
aram
éter
eit í
rja le
: a c
élér
téke
t (időt
arta
m 1
2 pe
rc é
s 30
más
odpe
rc)
és
az e
llená
llás
mér
téké
t (90
wat
t).
A
gya
korla
t leh
et tö
bbfo
koza
tú, a
zaz
az e
llená
llás
mér
téke
elő
re b
eállí
tott
időn
ként
vál
tozi
k.
Ebbe
n az
ese
tben
, am
ikor
beh
elye
zi a
TG
S ku
lcso
t va
gy a
sm
artc
ard-
ot,
meg
jele
nik
egy
üzen
et,
ami
leírj
a az
edz
és t
ípus
át é
s a
cél
típus
át,
maj
d m
inde
n fo
koza
t el
ején
a
célé
rtéke
t és
az e
llená
llás
mér
téké
t.
A
z el
ső ü
zene
t utá
n, a
figy
elm
ezte
tő h
angj
elzé
skor
azo
nnal
meg
kezd
heti
a gy
akor
lato
t. A
gya
korla
t al
att
a cé
lív b
alró
l job
bra
arán
yosa
n ke
zd e
l vilá
gíta
ni,
amíg
a T
GS
kul
cson
va
gy s
mar
card
-on
beál
lítot
t öss
zes
célé
rték
le n
em já
r. A
céls
zám
lap
a nö
vekvő
célé
rtéke
t és
a k
i ne
m v
álas
ztot
t cé
lokr
a vo
natk
ozó
info
rmác
ióka
t is
mut
atja
fel
váltv
a, a
zaz,
hog
y m
enny
i ide
je k
ezdő
dött
el a
gya
korla
t, há
ny k
alór
ia k
erül
t elé
geté
sre
és m
ekko
ra tá
vols
ág
lett
telje
sítv
e.
101
A k
övet
kező
gom
bok
hasz
nálh
atók
: -
a ne
hézs
égi
szin
t be
állít
ó go
mbo
k,
amik
az
el
lená
llás
mér
téké
t 10
w
atta
l vá
ltozt
atjá
k m
eg m
inde
n le
nyom
ásko
r; -
a S
TOP
(meg
állít
ó) é
s a
PA
US
E (r
övid
szü
net)
gom
bok;
-
a cé
lérté
k be
állít
ó go
mbo
k.
A g
yako
rlat v
égén
, a le
veze
tés
időt
arta
már
a a
nehé
zség
i lec
sökk
en.
102
4.8
Fitn
esz
tesz
t
A fi
tnes
ztes
zt e
gy m
axim
um-a
latti
tesz
t, és
ross
z va
gy k
özep
es k
ondi
ban
lévő
felh
aszn
álók
sz
ámár
a ja
vaso
lt. A
tesz
thez
vis
elni
kel
l a k
ardi
oöve
t. A
z 50
0 és
50
0 S
P
típus
on,
a fit
nesz
tesz
t cs
ak
a TG
S
kulc
s va
gy
a sm
artc
ard
hasz
nála
táva
l leh
etsé
ges.
H
ang
jelz
i a g
yako
rlat k
ezde
tét,
ekko
r azo
nnal
meg
kezd
heti
a gy
akor
lato
t. A
fitn
eszt
eszt
hár
om ré
szbő
l áll:
1)
eg
y 90
más
odpe
rces
bem
eleg
ítésből
, 50
wat
ton;
2)
eg
y kö
rülb
elül
3 p
erci
g ta
rtó á
lland
ó sz
ívrit
mus
ú te
szt r
észből
(1. s
zaka
sz);
3)
egy
körü
lbel
ül 4
per
cig
tartó
álla
ndó
szív
ritm
usú
tesz
t ré
szbő
l, az
elm
élet
i max
imál
is
szív
ritm
us 7
5%-á
n (2
. sza
kasz
). A
tesz
t sor
án, a
cél
szám
lap
válta
kozv
a az
elte
lt időt
és
az ü
zene
teke
t mut
atja
.
A
míg
nem
éri
el a
z ad
ott s
zaka
szho
z sz
üksé
ges
szív
ritm
us s
zint
et, a
cél
ív n
em k
apcs
ol b
e.
A
mik
or
elér
i a
beál
lítot
t sz
ívrit
mus
sz
inte
t, a
célív
lá
mpá
i ba
lról
jobb
ra
elke
zden
ek
vilá
gíta
ni, a
míg
a s
zaka
sz te
ljes
idej
e le
nem
jár.
Csa
k a
STO
P (m
egál
lítás
) gom
b ha
szná
lhat
ó. E
z m
egál
lítja
a te
szte
t. A
tesz
t köz
ben
ninc
s rö
vid
szün
et, a
zaz
a P
AU
SE
gom
b ne
m h
aszn
álha
tó.
103
A te
szt
ered
mén
y né
lkül
bef
ejeződ
ik a
STO
P go
mb
meg
nyom
ásak
or,
vagy
ha
100
egym
ást k
övető
más
odpe
rcen
ker
eszt
ül n
incs
ész
lelh
ető
szív
ritm
us.
A
tes
zt v
égén
, a
leve
zeté
s időt
arta
már
a a
nehé
zség
i sz
int
lecs
ökke
n, é
s kö
zben
az
ered
mén
yek
jele
nnek
meg
a k
ijelzőn
.
104
4.9
Edzé
sek
Plug
& P
lay
mód
ban
Plug
& P
lay
mód
ban
az e
lvég
zett
gyak
orla
toka
t elm
enth
eti a
TG
S k
ulcs
ra v
agy
smar
tcar
d-ra
ané
lkül
, hog
y a
TGS
rend
szer
t has
znál
ná.
Elő
ször
is,
a T
GS
kul
csot
vag
y sm
artc
ard-
ot f
orm
attá
lni
kell
a fe
lhas
znál
ói b
eállí
táso
k m
enüb
en (l
ásd
4.11
). E
z a
form
attá
lás
nem
kom
patíb
ilis a
Wel
lnes
s S
yste
m-m
el.
A k
ezelőp
anel
gom
bjai
val
állít
son
be e
gy g
yako
rlato
t. A
gya
korla
t m
egke
zdés
e ut
án
hely
ezze
a T
GS
kul
csot
vag
y sm
artc
ard-
ot a
TG
S ku
lcs
leol
vasó
ba,
hogy
a g
yako
rlat
elm
entő
djön
a
mem
óriá
ba.
A gy
akor
lat
meg
ism
étel
éséh
ez,
legk
özel
ebb
egys
zerű
en
hely
ezze
be
a
TGS
ku
lcso
t va
gy
smar
tcar
d-ot
az
ug
yano
lyan
fa
jtájú
fit
nesz
gép
leol
vasó
jába
. Fi
tnes
zgép
faj
tánk
ént
csak
egy
gya
korla
t m
enth
ető
el a
TG
S ku
lcso
n va
gy s
mar
tcar
d-on
(a
zaz
egy
gyak
orla
t a R
un-h
oz, é
s eg
y a
Rec
line-
hoz,
stb
.). T
ehát
:
- H
a eg
y a
700-
ason
vég
zett
olya
n gy
akor
lato
t m
entü
nk e
l a
TGS
kul
csra
vag
y sm
artc
ard-
ra,
ami n
em lé
tezi
k az
500
-as
típus
on (
pl. C
US
TOM
/egy
éni e
dzés
), a
gyak
orla
t ne
m f
og e
lkez
dődn
i, ha
a T
GS
kul
csot
vag
y sm
artc
ard-
ot a
z 50
0-as
típ
us le
olva
sójá
ba h
elye
zzük
; -
Ha
a kö
vetk
ező
edzé
s so
rán
az u
gyan
ilyen
gép
en e
lőző
leg
elm
ente
tt gy
akor
lattó
l el
térő
gya
korla
tot v
égzü
nk, é
s a
TGS
kul
cs v
agy
smar
tcar
d be
van
hel
yezv
e, a
z új
gy
akor
lat f
elül
írja
az e
lőző
t. P
lug
& P
lay
mód
ban,
a te
szte
k ne
m m
enth
etők
el a
TG
S k
ulcs
ra v
agy
smar
tcar
d-ra
.
105
4.10
Tel
jesí
tmén
yind
ex
A
telje
sítm
ényi
ndex
et
(PI)
a Te
chno
gym
ta
lálta
ki
, ho
gy
töm
ör
és
könn
yen
össz
ehas
onlít
ható
érté
kelé
st a
djon
az
edzé
sek
sorá
n ny
újto
tt te
ljesí
tmén
yről
. Ah
hoz,
hog
y a
kije
lzőn
meg
jele
njen
a t
elje
sítm
ényi
ndex
e a
több
i ere
dmén
nyel
egy
ütt
az
edzé
s vé
gén,
bár
mily
en g
yako
rlat v
égzé
se a
latt,
egy
szerűe
n ha
szná
lja a
szí
vritm
us m
érőt
le
galá
bb 3
egy
más
t köv
ető
perc
en k
eres
ztül
.
Az
inde
x 0-
tól 9
9-ig
terje
dő é
rtéke
ket m
utat
. Min
él m
agas
abb
az é
rték,
ann
ál n
agyo
bb a
z Ö
n ae
rob
kapa
citá
sa.
A te
ljesí
tmén
yind
ex n
övek
edés
e az
t je
lent
i, ho
gy n
agyo
bb i
nten
zitá
ssal
kép
es e
dzen
i, ug
yano
lyan
szí
vritm
us m
elle
tt.
A
telje
sítm
ényi
ndex
ki
szám
ításá
hoz
hasz
nált
krité
rium
ok
lehe
tővé
te
szik
kü
lönb
öző
élet
korú
em
bere
k te
szte
redm
énye
inek
ös
szeh
ason
lítás
át.
Java
solt
ugya
nann
ak
az
embe
rnek
kü
lönb
öző
tesz
tekből
sz
árm
azó
ered
mén
yeit,
va
gy
külö
nböző
embe
rek
ugya
noly
an
nehé
zség
i sz
inte
n és
ug
yana
nnyi
id
eig
végz
ett
tesz
tekből
sz
árm
azó
ered
mén
yeit
össz
ehas
onlít
ani.
PI
ért
ék
Érté
kelé
s 10
ala
tt Fe
jlesz
tendő
11-2
0 Jó
21
-30
Nag
yon
jó
31-4
0 Ki
váló
40
fölö
tt S
zupe
r
106
4.11
Ren
dsze
rbeá
llítá
sok
A
szof
tver
konf
igur
áció
te
stre
szab
ásáh
oz,
kész
enlé
ti ál
lapo
tban
ny
omja
meg
a s
zám
gom
boka
t egy
szer
re.
A
z ed
zése
k be
állít
ásár
a sz
olgá
ló k
ét n
yíl v
agy
a ké
t cé
lérté
k be
állít
ó go
mb
segí
tség
ével
ad
ja m
eg a
jels
zót:
2406
, maj
d az
EN
TER
gom
bbal
erő
síts
e m
eg.
Ha
a m
egad
ott j
elsz
ó he
lyte
len,
a s
zoftv
er v
issz
atér
kés
zenl
éti m
ódba
.
A
kon
figur
áció
s m
enü
üzen
etei
két
rész
ből á
llnak
:
- az
első
rész
a p
aram
éter
nev
ét a
dja
meg
; - a
más
odik
rész
az
egye
s pa
ram
éter
ekhe
z ta
rtozó
vál
aszt
ási l
ehetős
égek
et m
utat
ja.
N
yom
ja m
eg a
(+)
neh
ézsé
gi s
zint
beá
llító
gom
bot
a kö
vetk
ező
üzen
etre
val
ó ug
rásh
oz.
Az e
lőző
üze
netre
val
ó vi
ssza
lépé
shez
nyo
mja
meg
a (
-) ne
hézs
égi s
zint
beá
llító
go
mbo
t.
A vá
lasz
tási
lehe
tősé
gek
közö
tti v
áltá
shoz
, nyo
mja
meg
a (
+) v
agy
a (-)
cé
lgom
boka
t, va
gy h
aszn
álja
a k
ét g
yako
rlatb
eállí
tó g
ombo
t.
Val
amel
yik
opci
ó ki
vála
sztá
sáho
z és
tov
ábbl
épés
hez,
nyo
mja
meg
az
ENTE
R g
ombo
t, am
ikor
az
adot
t opc
ió lá
that
ó a
céls
zám
lapo
n.
Nyo
mja
meg
a C
LEAR
gom
bot
a ké
szen
léti
álla
poth
oz v
aló
viss
zaté
résh
ez.
Am
ikor
m
egny
omja
a C
LEAR
gom
bot,
akár
mel
yik
üzen
et a
latt,
az
addi
g be
állít
ott
válto
ztat
ások
el
men
tődn
ek.
Nem
le
het
elm
enté
s né
lkül
ki
lépn
i. H
a el
köve
t eg
y hi
bát,
az
ered
eti
Tech
nogy
m a
lapé
rtelm
ezet
t érté
keke
t vis
szaá
llíth
atja
(lás
d ké
sőbb
).
107
Az
aláb
bi p
aram
éter
eket
lehe
t beá
llíta
ni, a
z itt
leírt
sor
rend
ben:
A
z üz
enet
ek n
yelv
ének
kiv
álas
ztás
a.
Itt
vál
aszt
hatja
ki a
mér
téke
gysé
geke
t. V
agy
km é
s kg
(KM
), va
gy m
érfö
ld é
s fo
nt (M
LS).
Itt
állí
that
ja b
e a
gyak
orla
tok
max
imál
is id
ejét
. N
yom
ja m
eg a
z EN
TER
gom
bot a
beá
llítá
s m
egvá
ltozt
atás
ához
. A m
egje
lenő
sze
rkes
ztő
men
üben
beá
llíto
tt ér
téke
t a
céls
zám
lap
jelz
i ki
. A
job
b ny
íllal
vál
tozt
atha
tja m
eg a
sz
ámok
at.
A c
él g
ombo
kkal
moz
gath
atja
a k
urzo
rt és
vál
aszt
hatja
ki
a m
ódos
ítand
ó sz
ámot
. N
yom
ja m
eg a
z E
NTE
R g
ombo
t a
kivá
lasz
tott
érté
k m
egerős
ítésé
hez.
Tar
tsa
leny
omva
a C
LEAR
gom
bot a
fő k
onfig
urác
iós
men
ühöz
val
ó vi
ssza
téré
shez
a m
axim
ális
időt
arta
m m
ódos
ítása
nél
kül.
Itt
állí
that
ja b
e a
rövi
d sz
ünet
idej
ét, a
mi u
tán
a be
rend
ezés
vis
szat
ér a
kés
zenl
éti m
ódba
. N
yom
ja m
eg a
z EN
TER
gom
bot a
beá
llítá
s m
egvá
ltozt
atás
ához
. A m
egje
lenő
sze
rkes
ztő
men
üben
beá
llíto
tt ér
téke
t a
céls
zám
lap
jelz
i ki
. A
job
b ny
íllal
vál
tozt
atha
tja m
eg a
sz
ámok
at.
A c
él g
ombo
kkal
moz
gath
atja
a k
urzo
rt és
vál
aszt
hatja
ki
a m
ódos
ítand
ó sz
ámot
. N
yom
ja m
eg a
z E
NTE
R g
ombo
t a
kivá
lasz
tott
érté
k m
egerős
ítésé
hez.
Tar
tsa
leny
omva
a C
LEAR
gom
bot
a fő
kon
figur
áció
s m
enüh
öz v
aló
viss
zaté
résh
ez a
szü
net
időt
arta
mán
ak m
ódos
ítása
nél
kül.
108
G
yako
rlat b
eállí
tása
kor,
ha m
egje
leni
k az
„en
ter
age”
üze
net,
akko
r az
éle
tkor
t a n
yila
kkal
m
ódos
íthat
ja a
z itt
meg
adot
t érté
kről
a s
aját
éle
tkor
ára.
N
yom
ja m
eg a
z EN
TER
gom
bot a
beá
llítá
s m
egvá
ltozt
atás
ához
. A m
egje
lenő
sze
rkes
ztő
men
üben
beá
llíto
tt ér
téke
t a c
élab
lak
jelz
i ki.
A jo
bb n
yílla
l vál
tozt
atha
tja m
eg a
szá
mok
at.
A c
él g
ombo
kkal
moz
gath
atja
a k
urzo
rt és
vál
aszt
hatja
ki a
mód
osíta
ndó
szám
ot. N
yom
ja
meg
az
EN
TER
gom
bot a
kiv
álas
ztot
t érté
k m
egerős
ítésé
hez.
Tar
tsa
leny
omva
a C
LEA
R
gom
bot a
fő k
onfig
urác
iós
men
ühöz
val
ó vi
ssza
téré
shez
a v
álto
záso
k el
men
tése
nél
kül.
G
yako
rlat
beál
lítás
akor
, ha
meg
jele
nik
az „
ente
r w
eigh
t” üz
enet
, ak
kor
a te
stsú
lyt
a ny
ilakk
al m
ódos
íthat
ja a
z itt
meg
adot
t érté
kről
a s
aját
test
súly
ára.
N
yom
ja m
eg a
z EN
TER
gom
bot a
beá
llítá
s m
egvá
ltozt
atás
ához
. A m
egje
lenő
sze
rkes
ztő
men
üben
beá
llíto
tt ér
téke
t a c
élab
lak
jelz
i ki.
A jo
bb n
yílla
l vál
tozt
atha
tja m
eg a
szá
mok
at.
A c
él g
ombo
kkal
moz
gath
atja
a k
urzo
rt és
vál
aszt
hatja
ki a
mód
osíta
ndó
szám
ot. N
yom
ja
meg
az
EN
TER
gom
bot a
kiv
álas
ztot
t érté
k m
egerős
ítésé
hez.
Tar
tsa
leny
omva
a C
LEA
R
gom
bot a
fő k
onfig
urác
iós
men
ühöz
val
ó vi
ssza
téré
shez
a v
álto
záso
k el
men
tése
nél
kül.
G
yako
rlat
beál
lítás
akor
, ha
meg
jele
nik
az „
ente
r tim
e” ü
zene
t, ak
kor
az i
dőta
rtam
ot a
ny
ilakk
al m
ódos
íthat
ja a
z itt
meg
adot
t érté
kről
a k
íván
t idő
tarta
mra
. N
yom
ja m
eg a
z EN
TER
gom
bot a
beá
llítá
s m
egvá
ltozt
atás
ához
. A m
egje
lenő
sze
rkes
ztő
men
üben
beá
llíto
tt ér
téke
t a c
élab
lak
jelz
i ki.
A jo
bb n
yílla
l vál
tozt
atha
tja m
eg a
szá
mok
at.
A c
él g
ombo
kkal
moz
gath
atja
a k
urzo
rt és
vál
aszt
hatja
ki a
mód
osíta
ndó
szám
ot. N
yom
ja
meg
az
EN
TER
gom
bot a
kiv
álas
ztot
t érté
k m
egerős
ítésé
hez.
Tar
tsa
leny
omva
a C
LEA
R
gom
bot a
fő k
onfig
urác
iós
men
ühöz
val
ó vi
ssza
téré
shez
a v
álto
záso
k el
men
tése
nél
kül.
G
yako
rlat b
eállí
tása
kor,
ha m
egje
leni
k az
„ent
er c
alor
ies”
üze
net,
akko
r a k
alór
ia é
rtéke
t a
nyila
kkal
mód
osíth
atja
az
itt m
egad
ott é
rtékről
a k
íván
t kal
óriá
ra.
109
Nyo
mja
meg
az
ENTE
R g
ombo
t a b
eállí
tás
meg
válto
ztat
ásáh
oz. A
meg
jele
nő s
zerk
esztő
men
üben
beá
llíto
tt ér
téke
t a c
élab
lak
jelz
i ki.
A jo
bb n
yílla
l vál
tozt
atha
tja m
eg a
szá
mok
at.
A c
él g
ombo
kkal
moz
gath
atja
a k
urzo
rt és
vál
aszt
hatja
ki a
mód
osíta
ndó
szám
ot. N
yom
ja
meg
az
EN
TER
gom
bot a
kiv
álas
ztot
t érté
k m
egerős
ítésé
hez.
Tar
tsa
leny
omva
a C
LEA
R
gom
bot a
fő k
onfig
urác
iós
men
ühöz
val
ó vi
ssza
téré
shez
a v
álto
záso
k el
men
tése
nél
kül.
G
yako
rlat b
eállí
tása
kor,
ha m
egje
leni
k az
„ent
er d
ista
nce”
üze
net,
akko
r a tá
vols
ág é
rtéke
t a
nyila
kkal
mód
osíth
atja
az
itt m
egad
ott é
rtékről
a k
íván
t táv
olsá
gra.
N
yom
ja m
eg a
z EN
TER
gom
bot a
beá
llítá
s m
egvá
ltozt
atás
ához
. A m
egje
lenő
sze
rkes
ztő
men
üben
beá
llíto
tt ér
téke
t a c
élab
lak
jelz
i ki.
A jo
bb n
yílla
l vál
tozt
atha
tja m
eg a
szá
mok
at.
A c
él g
ombo
kkal
moz
gath
atja
a k
urzo
rt és
vál
aszt
hatja
ki a
mód
osíta
ndó
szám
ot. N
yom
ja
meg
az
EN
TER
gom
bot a
kiv
álas
ztot
t érté
k m
egerős
ítésé
hez.
Tar
tsa
leny
omva
a C
LEA
R
gom
bot a
fő k
onfig
urác
iós
men
ühöz
val
ó vi
ssza
téré
shez
a v
álto
záso
k el
men
tése
nél
kül
Itt
en
gedé
lyez
heti
(mod
ifiab
le)
az
álla
ndó
szív
ritm
usú
(CP
R)
gyak
orla
tok
sorá
n a
nehé
zség
i sz
int
beál
lító
gom
bok
hasz
nála
táva
l tö
rténő
szí
vritm
us b
eállí
tást
. H
a ne
m
enge
dély
ezi
(not
m
odifi
able
), a
gyak
orla
tok
közb
en
sem
mily
en
mód
on
sem
le
het
a be
állít
ott s
zívr
itmus
t meg
válto
ztat
ni.
Itt
eng
edél
yezh
eti a
TG
S k
ulcs
vag
y sm
artc
ard
hasz
nála
tát.
Ha
nem
eng
edél
yezi
a T
GS
ha
szná
latá
t, a
bere
ndez
és c
sak
a ke
zelő
pane
l has
znál
atáv
al ir
ányí
that
ó.
Itt
eng
edél
yezh
eti a
funk
ció
gom
bok
hasz
nála
tát.
Ha
nem
eng
edél
yezi
a fu
nkci
ógom
boka
t, a
bere
ndez
és c
sak
a TG
S k
ulcs
vag
y sm
artc
ard
hasz
nála
táva
l irá
nyíth
ató.
110
Az
öt k
észe
nlét
i Wel
lnes
s üz
enet
be-
és
kika
pcso
lása
.
Itt
állí
that
ja v
issz
a a
Tech
nogy
m á
ltal b
eállí
tott
alap
érté
keke
t.
TG
S k
ulcs
vag
y sm
artc
ard
form
ázás
a P
lug
& P
lay
mód
ban.
INFO
RM
ÁC
IÓ
Az
500
SP t
ípus
on a
hhoz
, ho
gy a
gép
bek
apcs
olva
mar
adjo
n, é
s re
ndbe
n be
tud
ja f
ejez
ni a
ren
dsze
rbeá
llítá
soka
t, jo
bb h
a fo
lyam
atos
an
pedá
loz.
H
a ab
baha
gyja
a
pedá
lozá
st,
a gé
p eg
y fig
yelm
ezte
tő
hang
jelz
ést a
d, é
s a
prof
il LE
D k
ijelző
a gé
p ki
kapc
soló
dásá
ig h
átra
lévő
időt
mut
atja
.
111
4.12
Egy
éb ü
zene
tek
a ke
zelő
pane
len
Ü
zem
zava
r. Lé
pjen
kap
csol
atba
a T
echn
ogym
kiz
áról
agos
mag
yaro
rszá
gi k
épvi
selő
jéve
l, a
Finn
rela
x-sz
al (l
ásd
1.5-
ös ré
sz).
Eg
y gy
akor
lat
beál
lítás
a so
rán,
ha
nagy
obb
időt
ad
meg
, m
int
ami
a ko
nfig
urác
iós
men
üben
eng
edél
yezv
e le
tt (lá
sd e
lőző
rész
), ez
az
üzen
et a
beá
llítá
s cs
ökke
ntés
ére
szól
ít fe
l. M
egje
lenh
et a
z idő
beál
lítás
a al
kalm
ával
, oly
an g
yako
rlato
k so
rán,
min
t a G
OA
L (c
él),
CP
R (á
lland
ó sz
ívrit
mus
) és
idő
gyak
orla
tok.
O
lyan
gy
akor
lato
k so
rán,
m
elye
k cé
lja
egy
bizo
nyos
tá
v m
egté
tele
va
gy
kaló
ria
elfo
gyas
ztás
a, v
agy
bárm
ilyen
gya
korla
tnál
, m
elyn
él n
incs
elő
re b
eállí
tott
idő,
ha
elér
i a
konf
igur
áció
s m
enüb
en e
nged
élye
zett
max
imál
is időt
arta
mot
(lá
sd e
lőző
rés
z), a
gya
korla
t le
áll,
és e
lindu
l a
leve
zeté
s. M
egje
lenh
et k
alór
ia é
s tá
vols
ág G
OAL
(cé
l), C
PR (
álla
ndó
szív
ritm
usú)
, és
QU
ICK
STA
RT
(gyo
rs k
ezdé
s) g
yako
rlato
k al
kalm
ával
.
E
z az
üze
net
a ka
rdio
öv v
isel
ésér
e sz
ólítj
a fe
l, ál
land
ó sz
ívrit
mus
ú (C
PR
) gy
akor
lato
k és
te
szte
k so
rán,
ha
ninc
s ér
zéke
lhető
szív
ritm
us a
kar
diöv
ön k
eres
ztül
.
E
z az
üze
net
álla
ndó
szív
ritm
usú
(CP
R)
gyak
orla
tok
alat
t je
lenh
et m
eg,
ha 1
00 e
gym
ást
köve
tő m
ásod
perc
en k
eres
ztül
sin
cs é
rzék
elhe
tő s
zívr
itmus
a k
ardi
oövből
. A g
yako
rlat e
gy
célo
rient
ált g
yako
rlattá
vál
tozi
k, m
egta
rtva
ugya
nazt
a c
élt.
112
Ha
be v
an k
apcs
olva
a s
zívr
itmus
figy
elés
, ez
az ü
zene
t akk
or je
leni
k m
eg, h
a az
elm
élet
i m
axim
ális
szí
vritm
us 9
0%-á
t túl
lépi
.
Á
lland
ó sz
ívrit
mus
ú gy
akor
lato
k so
rán,
meg
jele
níti
az a
jánl
ott s
ebes
sége
t.
U
gyan
az, m
int a
sm
artc
ard
empt
y üz
enet
(attó
l füg
gően
, hog
y m
elyi
k típ
usú
adat
táro
ló v
an
a be
rend
ezés
re s
zere
lve)
. A
z üz
enet
azt
jel
enti,
hog
y ni
ncse
nek
gyak
orla
tok
eltá
rolv
a a
TGS
kul
cson
vag
y sm
artc
ard-
on.
A
z üz
enet
azt
jele
nti,
hogy
az
edzé
spro
gram
oly
an f
itnes
zgép
re v
onat
kozi
k, a
mi n
incs
a
TGS
kul
cson
eltá
rolv
a. A
gya
korla
t ettő
l még
vég
reha
jthat
ó, é
s el
men
thető
a TG
S k
ulcs
ra
vagy
sm
artc
ard-
ra, h
a a
keze
lőpa
nel g
ombj
aiva
l kiv
álas
ztju
k.
113
Az
500
SP
típus
on á
lland
óan
pedá
lozn
ia k
ell,
hogy
a g
ép n
e ka
pcso
ljon
ki. H
a ab
baha
gyja
a
pedá
lozá
st, e
z az
üze
net f
igye
lmez
teti,
hog
y a
gép
min
djár
t ki f
og k
apcs
olni
. A p
rofil
LE
D
kije
lző
mut
atja
a m
ég h
átra
lévő
időt
úgy
, hog
y a
kije
lző
egy
hang
jelz
és k
ísér
etéb
en e
gyre
jo
bban
üre
sedi
k.
H
a az
500
SP
típus
on a
bbah
agyj
a a
pedá
lozá
st k
észe
nlét
i ál
lapo
tban
, ez
az
üzen
et
figye
lmez
teti,
hog
y a
gép
min
djár
t ki
fog
kap
csol
ni.
A pr
ofil
LED
kije
lző,
az
előzőe
kben
le
írtak
sze
rint v
isel
kedi
k.
114
A
TEC
HN
OG
YM k
izár
ólag
os m
agya
rors
zági
impo
rtőr
e:
FI
NN
REL
AX
Szau
na é
s Sz
abad
idő
Kft.
Szék
hely
: H
-222
0 Ve
csés
, Fő
út 7
9. P
f.: 5
3.
Tel.:
+36
29
350
096;
+36
29
350
097;
fax:
+36
29
352
570
B
emut
atót
erem
: H
-103
7 B
udap
est,
Szép
völg
yi ú
t 63/
a.
Tel.:
+36
1 2
50 4
176;
+36
1 2
50 4
177;
fax:
+36
1 2
50 4
177
E-
mai
l: in
fo@
finnr
elax
.hu
• w
ww
.finn
rela
x.hu
• w
ww
.hu.
tech
nogy
m.c
om
