Olvasói szokások változása a fejlődő könyvtári infrastruktúra következtében

Eszterházy Károly Főiskola

Médiainformatika Intézet

Informatika Tanszék

Olvasói szokások változása a fejlődő

könyvtári információs infrastruktúra

következtében

Készítette: Konzulens: Dr. Verók Attila

Burai Bernadett

Z2XPE4

Informatikus könyvtáros szak II. félév

Benyújtás éve: 2010

- 1 -

Tartalomjegyzék

A KUTATÁS ELŐZMÉNYEI - 2 -

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉS A KÖNYVTÁR - 4 -

2.1. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM - 4 - 2.1.1. AZ ÚJ PARADIGMAVÁLTÁS - 4 - 2.1.2. A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM ÉS A TUDÁSÁTADÁS - 6 - 2.2. AZ INFORMÁCIÓ ÉS HORDOZÓI - 6 - 2.2.1. AZ INFORMÁCIÓRÖGZÍTÉS - 6 - 2.3. A KÖNYVTÁR ÉS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM - 7 - 2.3.1. A KÖNYVTÁR SZEREPVÁLLALÁSAI - 7 - 2.3.2. TUDÁSKÖZPONTOK AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN - 10 - 2.4. AZ ÚJ KÖNYVTÁR- ÉS DOKUMENTUMTÍPUSOK - 11 - 2.4.1. A VIRTUÁLIS KÖNYVTÁR - 11 - 2.4.2. AZ ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR - 12 - 2.4.3. A DIGITÁLIS KÖNYVTÁR - 13 - 2.5. A DIGITÁLIS KÖNYVTÁR PROJEKTEK - 14 - 2.5.1. INNOVÁCIÓ ÉSZAK-AMERIKÁBAN ÉS NYUGAT-EURÓPÁBAN - 14 - 2.5.2. MAGYARORSZÁGI FEJLESZTÉSEK - 17 - 2.6. DIGITÁLIS FORRADALOM - 18 - 2.6.1. AZ ÁTALAKULT GYŰJTEMÉNY ÉS A KÖNYVTÁRÜGYI TÖRVÉNYEK - 18 - 2.6.2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TŐKÉJE - 21 - 2.6.3. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM EGYENLŐTLENSÉGEI - 22 - 2.6.4. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÚJ KÉPESSÉGEI – A DIGITÁLIS OLVASÁS - 23 - 2.6.5. AZ ALKALMAZKODÓ KÖZKÖNYVTÁR - 23 -

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM OLVASÓI - 26 -

3.1. A KÖNYVTÁR ÉS AZ OLVASÓK - 26 - 3.2. AZ OLVASÁS ÉS AZ INFORMÁCIÓS INFRASTRUKTÚRA - 28 - 3.3. FELMÉRÉS 2009-BEN - 31 - 3.3.1. A MINTA JELLEMZŐI ÉS AZ ELŐZMÉNYEK - 31 - 3.3.2. A TANULÓK SZOCIÁLIS HÁTTERE ÉS ÉRTÉKRENDJE - 33 - 3.3.3. SZABADIDŐ FELHASZNÁLÁS AZ OLVASÁS ÉS AZ INTERNETHASZNÁLAT TÜKRÉBEN - 39 - 3.3.4. DIGITÁLIS OLVASÁS – MIT, MENNYIT ÉS HOGYAN? - 42 - 3.3.5. A HAGYOMÁNYOS DOKUMENTUMOK HASZNÁLATA, FONTOSSÁGA - 43 - 3.3.6. VÉLEMÉNY AZ OLVASÁSRÓL - 44 - 3.3.7. VÉLEMÉNY A KÖNYVTÁRRÓL - 46 - 3.3.8. KÖNYVTÁR- ÉS INTERNETHASZNÁLAT - 47 - 3.3.9. TENDENCIÁK, KÖVETKEZTETÉSEK - 50 -

ÖSSZEGZÉS - 54 -

FELHASZNÁLT IRODALOM - 56 -

ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK - 61 -

FÜGGELÉK - 62 -

- 2 -

A kutatás előzményei

„Egy könyvnek annyi olvasata létezik,

ahányan elolvasták azt.

A művekben rátalálhatunk

saját múltunkra, jelenünkre.”

(Alberto Manguel)

Alberto Manguel író és műfordító, az olvasást a megismerés, a tudás, a megértés

lehetőségeként említi. Egy tevékenység az emberek kezében évezredek óta, amely által a

múltat és a jelent összeköthetik. Hosszú múltra tekint vissza az olvasás, azonban jövője az

elmúlt évek tapasztalatai alapján kérdésessé vált. A világ változásai hatással vannak az

olvasókra, az eszközökre és a környezetre is, amelyben e ősi információszerzés zajlik. Az

információs társadalom kialakulásával, az informatika és a hozzá kapcsolódó technológia

ugrásszerű fejlődésével új igények merülnek fel nem csak a tudományos életben, de az

emberek mindennapi tájékozódásában is.

Dolgozatomban a változások okozta átalakulások hátterét, hatásait szeretném bemutatni,

valamint azt, hogy az információs technológia milyen befolyással bír az olvasásra és a

hozzákapcsolódó szakemberekre, intézményekre, eszközökre és technikákra. Mivel új

társadalmi berendezkedés és eszközrendszer is jellemzi a 20. és a 21. század

olvasástechnikáját, ezért ezeket is szemügyre veszem. Azonban nem csak az információ

köré épült társadalom összetevőivel, hanem az olvasás tevékenységével is foglalkozom

olyan módon, hogy a magyarországi olvasáskultúrát tanulmányozó olvasás- és

művelődésszociológiai vizsgálatokat is bővítem egy saját kérdőíves felméréssel. A

magyarországi kutatások az 1940-es évek végén kezdődtek, a felnőtt lakosság körében. E

korosztály olvasási szokásairól számos eredménnyel rendelkezik a hazai szakmai élet,

azonban a fiatalabbak, a 10-14 évesek és a 14-18 évesek kevesebb figyelmet kaptak. Az

azonban egységesen (a 18 éven aluliak és a felnőtt népesség esetében is) kimutatható az

egymással átfedésben lévő, évtizedes eredmények összehasonlítása révén, hogy mind két

esetben romlás tapasztalható az olvasás minőségét és mennyiségét illetően. Már az 1990-es

évek előtt, a televízió megjelenését követően is csökkent az igény és az igényesség az

olvasás által megszerezhető műveltséget illetően, azonban az internet és az elektronikus,

digitális média megjelenésével ez a tendencia erősödni látszik. Különösen igaz ez a

fiatalabb és az idősebb korosztályra, az alacsonyabb iskolai végzettségűekre és a vidéken,

vagy kistelepüléseken élőkre. Az általam vizsgált populáció a középiskolai tanulók Heves

- 3 -

megyei csoportját öleli fel (szelektáltan), ám a kérdések összeállításakor figyelembe

vettem a korábbi vizsgálatok kérdéseit, mivel így az eredmények összehasonlítása

egyszerűbb volt. Az olvasás mennyiségi és minőségi értékelése mellett a könyv- és

könyvtárhasználatot, valamint a számítógép- és internethasználatot is vizsgáltam. Arról is

képet próbáltam kapni, hogy az internet és az új információhordozók valóban okozhatják-e

az olvasás halálát, mint ahogyan azt vészjósló utópiák hangoztatják. A 14-18 éves

korosztály vizsgálatát azért tartom fontosnak, mert nagy hányadát képzik a

könyvtárhasználók körének, továbbá ők még egy szervezett és szabályozott közeg részei

(oktatási rendszer), akikre közvetlen külső effektusok (pedagógusok, szülők, stb.) naponta

hatnak és ezáltal még befolyásolhatók. Amennyiben felismerhetővé és azonosíthatóvá

válnának az olvasási kedv hanyatlásának okai, ebben a korban még meg lenne a lehetőség

arra, hogy a szokásokat alakítsák.

A korábbi kutatásokhoz kapcsolódóan a 2009-ben végzett kutatási eredményem szintén

alátámasztja az olvasás minőségbeli és mennyiségbeli hanyatlásának növekvő mértékét,

valamint a szabadidős tevékenységekben bekövetkezett változásokat is. Az internet és a

számítástechnika előretörése vitathatatlan, ezenkívül az is, hogy rontó hatással vannak az

olvasás idejére és az olvasmányok összetételére. Az elmúlt évtizedek rengeteg jó szándékú

oktatás- és kultúrpolitikai kezdeményezése ellenére a PISA-vizsgálatok eredményei, illetve

Falussy 2002-es, Vári 2001-es és 2002-es, Gereben Ferenc 2002-es és Nagy 2001-2002-es

kutatási eredményei egyaránt, a már korábban is sejtett stagnálást, bizonyos pontokon

kifejezett romlást jeleztek. Hasonlóan aggasztó eredményekkel zárult Kocsis Mihály

kutatássorozata, mely szerint az irodalom a középiskolások körében kifejezetten az

unalmas, haszontalan és nehéz tantárgyak egyikének minősül (Kocsis 2000).1

A következőkben bemutatom a társadalmat, az eszközöket és az intézményeket, amelyek

kapcsolatban vannak a középiskolások információszerzési, olvasási, kulturálódási és

művelődési szokásaikkal.

1 NAGY Attila, Háttal a jövőnek?, Budapest, Gondolat, 2003. [elektronikus dokumentum]

URL: http://mek.oszk.hu/01600/01643/

http://mek.oszk.hu/01600/01643/

- 4 -

Az információs társadalom és a könyvtár

„Ez a világ a túláradó információ világa:

egyre több az információ és

egyre kevesebb a jelentés.”2

(Jean Baudrillard)

2.1. Az információs társadalom

2.1.1. Az új paradigmaváltás

A francia, posztmodern filozófus 20. században papírra vetett gondolatai, a század szülte

információs társadalom egyik olyan problémája, amelyet a technológiai és gazdasági

fejlődés üteme befolyásol. A 20. század végére, a társadalom és a gazdaság működésében

meghatározó szerepet játszik a kommunikáció, az információfeldolgozás, kialakulnak a

távközlési hálózatok és a globális jeltovábbító infrastruktúrák.3 A tudományos élet

felfedezései és a technikai fejlesztések eredményeképpen, a 19. századtól változó értékek

kerültek a közélet középpontjába. Az ipari forradalom az anyag, a II. világháború az erő,

majd a hidegháború az információ központú társadalom létrejöttét eredményezte. Az

erőforrás változása paradigmaváltáshoz hasonlítható, mivel az ilyen átalakulás során

globális transzformáció következik be. A számítástechnika, informatika, mikroelektronika

és telekommunikáció területén bekövetkezett robbanásszerű fejlődés, az információ óriási

mértékű megnövekedését eredményezte. A 20. század idusától, az addig kezelhető

információtömeg, hatalmas és túláradó méretet kezdett ölteni, ezért szükségessé vált az

addigi információkezelési-gyakorlat forradalmasítása. Az információ feldolgozása, tárolása

és továbbítása nem csak a tudományos, de a közélet elengedhetetlen összetevőjévé vált. Az

információnövekedés a kulturális környezetre is hatással volt, hiszen a közel fél évezreden

át uralkodó Gutenberg-galaxis tipográfiai dominanciájú szimbólumvilága multimédiássá

alakult.4 Az információ új közvetítő közege a képernyőre tevődik át, amely a dinamikus

információáram és interakciók világa, szemben az egyirányú kommunikációt megengedő,

papíralapú információhordozókkal. A megváltozott információs környezet az információ

értékelését is megváltozatta, mivel már nem volt elsődleges szempont a minőség és a

2 BAUDRILLARD, Jean, The Shadows of the Silent Majorities. Semiotext, New York, 1983. 3 KOMENCZI Bertalan, Információ, ember és társadalom, Eger, Líceum, 2009. pp. 245-300. 4 Uo.

- 5 -

felhasználhatóság. Elegendővé vált, ha újdonságértékkel bír az információ és ez a

tömegkommunikáció létrejöttének alapjául is szolgált.

Létrejött az „információtengelyű”(Masuda Y., 1980) társadalom, amelynek ismérve,

hogy a gazdaság szükségletének alapja és legfontosabb terméke az információ, valamint a

gazdaság és a társadalom az információs értékeket termelő és felhasználó mag körül

fejlődik. Yoneji Masuda rendszerének központi helyén egy olyan információs közmű

helyezkedik el, amely nyilvános információ feldolgozó és szolgáltató létesítményekből álló

infrastruktúra, amelynek számítógépek és kommunikációs hálózatok a fő összetevői.5 Ilyen

publikus és nyílt egységet az internet és a world wide web szimbiózisa valósítja meg ma.

Marx György már 1968-ban „Gyorsuló idő” címmel írt tanulmányt, ami korunk trendjét

jelzi és amely trendnek köszönhetően mára kialakultak az információáramlásához

szükséges globális telekommunikációs, informatikai, hírközlési és gazdasági hálózatok.6 A

kommunikációs infrastruktúrát valós és virtuális hálózatok összetett rendszere alkotja. Az

előbbit a telekommunikációs rendszerek, az utóbbit a Tim Berners-Lee által megalkotott

hipertextelv alapján működő world wide web alkotja, amely az infokommunikációs

infrastruktúra. A harmadik szint a gazdasági-társadalmi szféra sajátos működése.7

Az új társadalmi-gazdasági struktúra egy „globális faluvá” (McLuhan, 1960.) alakult

egység, amely az egész világot behálózó elektronikus kommunikációs hálózat használója,

ugyanakkor függ is tőle. Kialakult egy kommersz, tömegmédia alapú (mass-media bassed

public sphere) közszféra és ezzel párhuzamosan létrejött egy hálózati közszféra (network

publiced sphere), amelynek használóit aktívabb részvétel jellemzi, mint a tömegmédia

passzív fogyasztóit. Megjelent a blogszféra, különböző közösségi kommunikációs oldalak,

dinamikusan fejlődnek a wikipédiák és más közösségi médiaforrások, terjed a szellemi

közjogok, mindenekelőtt a nyílt forráskódú, szabadszoftverek cseréje.8 A világháló látszik

megvalósítani azt a közeget, amely a tömegmédia alapú és a hálózati szféra eltérő igényű

környezetét integrálni képes.

5 Uo. 6 Uo. 7 Uo. 8 Uo.

- 6 -

2.1.2. A tudásalapú társadalom és a tudásátadás

Korunk technológiailag determinált, elektronikus hálózatokra épülő társadalmát

tudásalapú vagy tudástársadalomnak is nevezik.9 A technikai eszközök és a humánum

kapcsolata összetett, mivel egyik a másikra hatással van, az azonban kérdéses, hogy a

társadalomban felmerülő igények formálják a technológia fejlődésének irányát, avagy a

technikai újításokhoz való folytonos alkalmazkodás inspirálja a társadalmi átalakulást.10

Mindkét megközelítés alapja az információ központú társadalom, amelynek feladata és

szükséglete is a tudás felhalmozása és felhasználása. A tudás és az ismeretek

megszerzéséhez szükségszerűvé vált az információ tudományos mérése, használata,

feldolgozása és szolgáltatása. Mai világunkban oly mértékben vált meghatározóvá az

információfeldolgozás, a tudásrekonstrukció és tudásfelhasználás a gazdaság és a

társadalom részrendszerében, hogy indokolttá vált új, minden korábbitól eltérő társadalmi

korszaknak tekinteni, amelynek központi erőforrása az információ.11

Az információ a fogadó számára hír értékű, ismeretet nyújt és a közvetítésére, átadására,

valamint az átörökítésére számos lehetőség van. Az információ testet ölt, vagyis

hordozóeszközre van szükség, ahhoz, hogy áramolni tudjon. Kezdetben a legegyszerűbb

közeg szolgált a közvetítésére, az emberi beszéd. Ez azonban nem volt alkalmas a hosszú

távú megőrzésre, így már a Kr. e. 4. évezredben kialakul az írás, ami egy magasabb

műveltségű – az írásbeliséget nélkülöző társadalmakhoz képest – társadalmat is feltételez.

12 Az írás kialakulásával lehetőség nyílt arra, hogy az információ tér és idő függetlenné

váljon, közvetetten is lehessen rá reagálni, ezen kívül konzerválása hosszabb távúvá vált és

a közvetítés pontosabbá. Az ismeretek folyamatos gyarapodása egy idő után újabb

probléma elé állította az embert.

2.2. Az információ és hordozói

2.2.1. Az információrögzítés

A tudásfelhalmozás évezredeken keresztül kézi másolás útján történt a kultúráknak és

koroknak megfelelően. A többszörösítés fejlesztése érdekében, a 15. században, Johannes

9 Uo. 10 Uo. 11 Uo. 12 VÁRKONYI Nándor, Az írás és a könyv története [elektronikus dokumentum]

URL: http://mek.niif.hu/01600/01653/html/index.htm

http://mek.niif.hu/01600/01653/html/index.htm

- 7 -

Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást és megteremtette a tömegkultúra alapját, a

tipográfiai embert (McLuhan, M., 1962) és a nyomtatott dokumentumok évszázados

uralmát a tudáshordozásban és őrzésben. A közel 400 éves egyeduralmat – 16. századtól

sajtó és időszaki kiadványokkal kiegészülve13

– az elektronikus távíró, valamint az audio

és vizuális rögzítést lehetővé tevő eszközök megjelenése szakította meg. A 20. század

fejlődő technikai eszközei az információhordozók folyamatos átalakulását eredményezi,

amihez a gyűjtő és feltáró intézményeknek alkalmazkodniuk kell. A Gutenberg-galaxis

felbomlása, visszaszorulása a tipográfiai ember egyik legfőbb információközvetítő

lehetőségét, a betűírást is háttérbe szorítja.14

Megjelennek a komplex közvetítő eszközök,

amelyek egyszerre több érzékszervre is képesek hatni, ötvözve a látással, hallással,

tapintással nyerhető információkat. Az információ sokféle testet ölthet, attól függően, hogy

a célját, a hírközlést milyen módon tudja a leghatásosabban a befogadó felé közvetíteni.

Számos formája és tárgya miatt, különböző intézmények foglalkoznak a kezelésükkel. Az

információközvetítő intézmények funkciójukban, célcsoportjukban, feldolgozó és

közvetítő módszerükben is különböznek egymástól. A távközlési intézmények feladata az

információk technikai továbbítása. A kereskedelemben tevékenykedők a dokumentumok

eljuttatását biztosítják a használókhoz, vagyis az információhordozó mozgását garantálják.

E két szektor a hátteret biztosítja ahhoz, hogy a tudakozók, oktatási intézmények és

könyvtárak megfelelően működhessenek, feladatukat teljesíthessék.

2.3. A könyvtár és az információs társadalom

2.3.1. A könyvtár szerepvállalásai

A megőrzés és átörökítés úgy válhatott igazán szervezetté, hogy az írásbeliség termékeit,

a gondolat objektivációit az erre létrehozott intézményekben összegyűjtötték,

rendszerezték és visszakereshetővé tették.15

Ezen ősintézményből jött létre a könyvtár is,

melynek alapvonásai, morfológiai jegyei kezdettől azonosak. Már négy és félezer éve

„bibliotékaként” működik – a jelenleg ismert legrégibb ilyen intézmény Elbában Kr. e.

2500 működött –, vagyis mindenkor összegyűjtötte, szelektálta és rendszerezve

felhasználhatóvá tette, megőrizte és rendelkezésre bocsátotta a múlt és az adott kor

13 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. pp. 15-37. 14 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 5. kötet. Budapest, Osiris, 2003. pp. 18-57. 15 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. pp. 15-37.

- 8 -

tárgyiasult információhordozóit. 16

A könyvtár dinamikus intézmény, mert bár alap pillérei,

mindenkori jellemzői nem változnak, azonban ezen feladatok ellátását igazítania kell a kor

társadalmi és technológiai elvárásaihoz. A könyvtári állománynövekedésnek köszönhetően

a társadalmi igények is differenciálódni kezdtek, azonban a mindenkori alapvető

követelmény a könyvtári és információs szolgáltatások rendszerszerű működtetése nem

változott. Ez az igény a könyvtárak önkéntes, saját érdekeik felismerésén alapuló, a

használók jobb kiszolgálását garantáló, az anyagi és személyi erőforrásokat maximális

hatékonysággal működtető kooperációját hívja életre, amelynek szilárd, technológiai

alapját a számítástechnika és a telekommunikáció széleskörű alkalmazása adja. Ma, a 21.

század hajnalán lényeges jelentés- és feladatbővülés jellemző erre az intézménytípusra,

amely alkalmazkodó képesség eredményezi fennmaradását, létjogosultságát. A könyvtár

komplex funkcióit más intézmények nem képesek ellátni. Szerepük „naprakész”

betöltéséhez fejlesztésre, alakításokra van szükség, nem csak a technikai eszközök terén,

hanem a könyvtári dolgozók képzésében is. Mivel a könyvtár működése külső, társadalmi-

kulturális és technikai igényektől, valamint belső (statisztika, felmérés, stratégia, stb.)

körülményektől és hatásoktól is függ, mindig törekednie kell az innovációra, az olvasók

szükségleteinek maximális kielégítésére. A könyvtár feladatait a kommunikációs

forradalmak szintén befolyásolják, mivel a régi helyett megalkotott új technikai

fejlesztések hatással vannak a szolgáltatásokra. A szolgáltatások változásának eredményéül

a könyvtár fejlődésének különböző állomásait állapította meg Michael Buckland. A

gyűjteményben megjelenő, egymástól eltérő ismerethordozók módosították a kezelő

intézmény működési és szervezési módszereit. 17

Az 1992-ben megjelent könyvében

Buckland a könyvtári szolgáltatások újratervezését vázolta fel. A könyvtár fejlődési

fázisainak szerinte három szintje van: a papírkönyvtár, az automatizált könyvtár

(dokumentumok papír alapúak, s a munkafolyamatok automatizáltak) és az elektronikus

könyvtár (állománya elektronikusan tárolt dokumentumokból áll és a munkafolyamatok is

automatizáltak).18

A valóság az utóbbi kettő keveréke, ahol a dokumentumok papír és

elektronikus formáinak aránya helyett, sokkal fontosabb a mindkettőhöz való hozzáférés

biztosítása.19

Erre az integrált, hibrid-kombinált könyvtár alkalmas, s e cél eléréséhez

integrációra van szükség. Ez azt jelenti, hogy a különböző alapú dokumentumoknak a

könyvtári feldolgozását és használatra alkalmassá tételét is meg kell valósítani. A

16 Uo. 17 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. p. 21. 18 BUCKLAND, Michael, A könyvtári szolgáltatások újratervezése, Budapest, OSZK, 1998. 19 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 5. kötet. Budapest, Osiris, 2003. pp. 18-57.

- 9 -

könyvtárak évezredes történetében folyamatos alkalmazkodóképességre volt szüksége az

intézménynek ahhoz, hogy fennmaradhasson. Igazodott a társadalmi igényekhez, a

technikai feltételekhez és a gazdasági helyzethez is. A könyvtár jellegzetessége

megmutatkozott a nevében is, mivel a kor a sajátos tulajdonságokat meg is nevezte egy

összefoglaló jelzővel (enciklopédikus, szak, elektronikus, virtuális, stb.). A 21. századra, a

komplex könyvtár igényének felmerülésekor olyan intézményről beszélünk, amely

tartalmazza a klasszikus nyomtatott, a politextuális, multimédiás, elektronikus

dokumentumokat és az eredetileg nyomtatott dokumentumok digitalizált változatát.20

Az új

könyvtár egy osztott információs rendszer, amely mind a hagyományos, mind a rendkívül

változatos elektronikus dokumentumokat biztonságosan tárolja és a felhasználók igényeit a

legfejlettebb digitális technológiákkal és adatátviteli hálózatokkal támogatja. A

differenciálódott társadalom rétegzett olvasóközönséget, sokfajta információs igényt és

szükségletet hozott létre. A kereslet kielégítésére jöttek létre a felhalmozott tudásanyagok,

amelyek rögzített reprezentációit különböző gyűjteményekbe, egyedi rendszerekbe

szervezik.21

A könyvtárak nem elsősorban az enciklopédikus bibliotéka vonásait követik,

hanem az önellátás helyett a munkamegosztásra törekednek. Az újkor könyvtárai egyre

inkább egymása utaltak és egy rendszer részeként törekednek a tudásanyag világméretű

gyűjtésére. Fontos képességükké válik az integráció, mind a könyvtáron belüli

munkafolyamatok, mind a könyvtárak közötti együttműködés során. Ahhoz, hogy a

világbibliográfia elképzelése életben tartható legyen, fel kellett venni az ismeretanyag

duzzadásával a harcot.

A ma közkönyvtárainak (public library) a legváltozatosabb, legösszetettebb a potenciális

használói köre és feladata, hogy segítse a gondolatok szabad kifejezését és befogadását

úgy, hogy mindenféle médiumot befogad és lehetőséget nyújt mindennemű információ és

ismeret megszerzésére.22

A heterogén és széleskörű olvasói kör kiszolgálásához

elengedhetetlenné vált a könyvtári rendszerek, hálózatok kialakítása és az

együttműködéshez nélkülözhetetlen normatívák kidolgozása. Az olyan nagy nemzetközi

szervezetek, mint az IFLA (International Federation of Library Associations and

Institutions) és az UNESCO (United Nations Educational, Scientific and Cultural

Organization) az 1950-es évektől kezdődően számos iránymutatást, elvet, ajánlást

dolgozott ki és tett nemzetközileg követendővé a könyvtárakkal kapcsolatban. Emellett

20 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 5. kötet. Budapest, Osiris, 2003. pp. 18-57. 21 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. pp. 15-37. 22 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. pp. 69-101.

- 10 -

könyvtárosok és egyéb könyvtárügyi szervezetek kialakították a visszakereséshez

szükséges segédleteket, szabványokat, információkereső nyelveket és eljárásokat, valamint

a tudásanyagban való eligazodás eszközeit (bibliográfia, referáló lapok, repertóriumok,

indexek).

A hírközlés, a telekommunikáció, az elektronika és a számítástechnika fejlődése

eredményezte azt, hogy az idő szerepe (keresési idő csökkentése) jelentősen megnőtt a

keresés minősége szempontjából, egyre gyorsabb módszerekre és technikákra lett szükség.

Az információrögzítés és –közvetítés számítógépes és telekommunikációs technológiái

abban különböznek a korábbiaktól, hogy használatukhoz nem elegendő az ember jelenléte

önmagában, hanem a hordozó és felhasználó közé egy harmadik, rendszeres megújításra

számot tartó eszköz ékelődik. Másrészt e technika új információhordozói akkor válhattak a

könyvtári (és más intézmények) gyűjtemények állandó tagjává, miután megoldódott az

individuális felhasználásuk.

Az új közlési-közvetítési forradalom nem teszi fölöslegessé a könyvtár intézményét, sem

a könyvtáros szakember személyét, inkább kihívást jelent és ösztönzi, hogy történelmi

tapasztalatait és társadalmi specifikumait érvényesítse, valamint felhasználja az új

technológia szempontjából is előnyös tulajdonságait. A könyvtár mindig is az emberi

ismeret, tudás, információ sajátos reprezentációja volt. Az egész világra kiterjedő

könyvtári rendszer egyre teljesebben gazdálkodik az írásban és más kódolási módokban

rögzített, használatában idő- és térkoordinátákhoz egyre kevésbé kötött emberi

ismeretanyaggal. Az új technológiákban és integrálódásukban rejlő lehetőségek

nagyrendszerek kialakulását segítik elő. Általuk teremthető meg az emberiség

tudásanyagának virtuális rendszerbe foglalása és decentralizált felhasználása.

2.3.2. Tudásközpontok az információs társadalomban

Az új információhordozók megjelenése, a globális hálózatok kiépülése és a felmerülő

társadalmi-gazdasági igények hatására újfajta könyvtár megjelenése vált szükségszerűvé.

Ez természetesen nem jelenti a hagyományos könyvtár eltűnését, azonban fennmaradása

nagyban függővé vált attól, hogy mennyire képes alkalmazkodni a technikai fejlődés

eredményeihez és kihívásaihoz. A könyvtárak gyűjteményében történő változások

létrehozták az elektronikus, virtuális és digitális könyvtárak fogalmát, melyek változást

hoztak a felhasználók és a bibliotéka viszonyában, ezen kívül a törvényi szabályozásban is.

- 11 -

Az új technikai eszközök, a digitalizálható hagyományos dokumentumok, és az

elektronikus változatok a könyvtárak számára számos megoldandó problémát vetettek fel,

mind a gyűjtemény alakításával, mind az felhasználók megtartásával kapcsolatban,

ugyanakkor a mindennapi működéshez nagy segítséget jelentenek. Az informatikusok

fejlesztései nem azonnal integrálódnak a könyvtárak munkafolyamataiba, sőt sok esetben

nehéz lépést tartani a fejlődés ütemével, azonban a beépítésre szükség van. Az olvasói

igényeket leginkább kielégítő könyvtár ugyanis minden szükséges információt tartalmaz,

tehát adott esetben nem csak digitális objektumokat, de hagyományos dokumentumok

referenciáit is. Ez eredményezte a „hibrid” könyvtárak, a komplex információs rendszerek

létrejöttét.23

A korábban egymástól elhatárolódó területek, az adatbázisok, a hipertext

technológia és a hagyományos könyvtárak világa között konvergencia figyelhető meg.24

Az állományokban megjelennek a digitalizált frekventált irodalmak, amelyek hálózaton

(kezdetben intézményen belüli, LAN – Local Area Network) elérhetővé váltak. Ez

egyrészt az állományvédelemben jelentett előnyt, mivel az eredeti művek megóvását

célozta, másrészt a sokszorosítható és hálózaton szétosztható példányok miatt kevesebb

eredeti mű beszerzése vált szükségszerűvé, ami csökkentette a költségeket. Az elektronikus

formában elérhető dokumentumokat a hagyományos információhordozókhoz hasonlóan, a

feldolgozás során tartalmi és formai szempontok szerint fel kell tárni, visszakereshetővé

kell tenni.

2.4. Az új könyvtár- és dokumentumtípusok

2.4.1. A virtuális könyvtár

A virtuális könyvtár nem csak a szolgáltatások tradicionális lehetőségeit, de a fizikai teret

is megbontja, hiszen egy olyan intézmény képét jövendöli, amely „falak nélküli” és

közvetlen emberi kapcsolatokat nem igényel. Mind a felhasználók, mind a gyűjtemény

forrásainak oldaláról a feladatok, teendők és szolgáltatások megosztására alapozott, nyílt

rendszer.25

Bárki tagja lehet, szolgáltatásait bárki igénybe veheti, mivel elsődleges forrásai

olyan gyűjtemények, amelyek az interneten keresztül is elérhetőek. A virtuális könyvtár

olyan azonosítók rendezett gyűjteménye, amelyek másutt tárolt és hálózaton elérhető

dokumentumokat jelölnek és tesznek elérhetővé meghatározott szakmai szempontok

23 RUSBRIDGE, Ch.: Towards the hybrid lybrary. D-Lib Magazine, no. 7. 1998. [elektronikus dokumentum]

URL: http://www.dlib.org/dlib/july98/rusbridge/07rusbridge.html 24 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. pp. 230-231. 25 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. p. 232.

http://www.dlib.org/dlib/july98/rusbridge/07rusbridge.html

- 12 -

alapján.26

Forrásanyaga több típusú, hiszen nagyon sok kiadvány van, amelynek webes

elérhetősége valamilyen okból népszerűbb, keresettebb papír alapú változatánál és olyanok

is akadnak, amelyek már csak és kizárólag elektronikus formában jelennek meg. Ilyen

dokumentumok a tudományos életben gyakran alkalmazott preprint kiadványok, amelyek

kapacitáshiány miatt nyomtatásban még meg nem jelenet publikációkat foglalnak

magukba. Ezek főként a természettudományos területeken keresettek és kedveltek.27

Továbbá számos nonprofit szervezet és tudományos közösség teszi ingyenesen

hozzáférhetővé folyóiratát elektronikus úton, gyarapítva a virtuális könyvtár gyűjteményét.

Azonban nem csak dokumentumok forrása lehet, hanem kommunikációs fórum is. Egyik

formája az interneten kedvelt hírcsoport (newsgroup), melynek használatával olyan

hozzászólások, megjegyzések, „eszmecserék” kerülhetnek felszínre, amelyek archiválása

szükségszerű és gyűjtése indokolt a tudományos élet számára.28

Ezek mellett fontos

információértékkel bírnak a kiadók által közzétett tartalomjegyzékek és tartalmi kivonatok.

Végül meg kell említeni az egy gyűjteményre épülő digitális könyvtárakat, melyek maguk

is alkothatnak virtuális könyvtárat. A szöveges forrásadatbázisok, szövegtárak (text center)

a források digitalizált változatait őrzik.

2.4.2. Az elektronikus könyvtár

A virtuális könyvtárhoz képest ez a típus még inkább hasonlít a „falak közé szorult”

könyvtárra, mivel a hagyományos és az elektronikus dokumentumokat egyaránt gyűjti és

elérhetővé is teszi. A könyvtári ellátás, a szolgáltatások és az elérhetőség, valamint a

munkafolyamatok is számítógépes támogatással valósulnak meg. Egy olyan intézmény,

amely a hagyományos könyvtári tevékenységeket jellemzően számítógépes és egyéb

infokommunikációs eszközök segítségével, továbbá elektronikus dokumentumok

használatával végzi.29

Nem az elektronikus, vagy digitalizált dokumentumokon van a

hangsúly, hanem azon, hogy a könyvtár működését alapvetően a számítástechnika

határozza meg és hogy minden elektronikus formában érhető el.30

Ebből következtetve az

26 KOLTAY Tibor, Virtuális, elektronikus, digitális. Elméleti ismeretek a 21. század könyvtárához. 2007.

[elektronikus dokumentum]

URL: http://www.tankonyvtar.hu/site/upload/pdf/b10095.pdf 27 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. p. 233. 28 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. pp. 233-234. 29 KOLTAY Tibor, Virtuális, elektronikus, digitális. Elméleti ismeretek a 21. század könyvtárához. 2007.


URL: http://www.tankonyvtar.hu/site/upload/pdf/b10095.pdf 30 Uo.

http://www.tankonyvtar.hu/site/upload/pdf/b10095.pdf


- 13 -

elektronikus könyvtár részét képzi a digitális könyvtár, amely azon keresztül valósul meg

és érhető el.

2.4.3. A digitális könyvtár

A digitális könyvtár gyűjteményének nagy részét teszik ki azok a dokumentumok,

amelyek nem papíralapú eredetiek digitalizált változatai, hanem eleve elektronikus

formában rögzített és olykor csak abban a formában létező dokumentumok. Ezek azonban

olyan sajátos jegyekkel rendelkeznek, amelyek a hagyományos könyvtári kategóriákkal

már nem írhatók le.31

Az elektronikus dokumentumok esetében különbséget kell tennünk

offline és online elérhető változatok között, mivel ez meghatározza a feltárás módját is. Az

offline elérhető dokumentum rendelkezik egy hordozóval így állandó adatokkal, ezzel

szemben az online csak egy technikai címmel rendelkezik, amely felett a könyvtárnak

nincsen befolyása és bármikor változhat, akár el is tűnhet. Az online elérhetőségűek közé

tartoznak az internet dokumentumok, amelyek címzéséhez (URL – Uniform Resource

Identifiers) az IETF (Internet Engineering Task Force) dolgoz ki szabványokat.32

Az online

dokumentumok azonosítása az URL címzés használatával nem oldódik meg, mivel az nem

a dokumentumot, hanem az elérési útvonalat azonosítja, a dokumentum helyét mutatja meg

a világhálón. A megoldást az URN (Uniform Resource Name) alkalmazás jelentheti, amely

konkrétan a dokumentumot azonosítja, valamint ennek a PURL (Persistence Uniform

Resource Name) címzési rendszere, amely a változások ellenére is hozzáférhetővé teszi a

dokumentumot.33

Az elektronikus dokumentumok formai feltárását a 15 elemből álló

Dublin Core szabvány is segíti, aminek segítségével MARC (Machine Readable

Catalogue) struktúrájú feltárás válik lehetővé. Egy másik metaadat-szabvány fejlesztésén is

dolgoznak az informatikus és filológus szakemberek, amely lényegében egy elektronikus

címlapot biztosít a webes állománynak. A TEI (Text Encoding Initiative) fejlécek MARC-

al való kompatibilitása még fejlesztés alatt áll.34

A metaadatok a webes dokumentumok azonosítását szolgálják, valamint azt, hogy a

hagyományos dokumentumokhoz hasonlóan kereshetővé váljanak és a felhasználó is képes

legyen megtalálni a keresett információt. Általában a felhasználói felület egy keresőoldal,

amely támogatja a keresést több különböző forrásban is. A keresőkérdés megfogalmazása

31 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. pp. 211-237. 32 Uo. 33 Uo. 34 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. pp. 225-228.

- 14 -

után a keresés elindításakor a rendszer több adatbázisban is egyszerre kereshet, amely

folyamatot a Z39.50-es35

kommunikációs protokoll felügyel. A tényleges (elsődleges)

dokumentumokra hivatkozó találatok a metaadatbázisok tételeiként jelennek meg. A

dokumentumokhoz való hozzáférést azután már a kezelésükért felelős dokumentumkezelő-

rendszer (document management system) szabályozza.36

2.5. A digitális könyvtár projektek

2.5.1. Innováció Észak-Amerikában és Nyugat-Európában

Az első digitális könyvtárak az Amerikai Egyesült Államokban jöttek létre, a

számítógépek negyedik generációjának megjelenését követően (ez az elnevezés azokra a

számítógépekre vonatkozik, amelyekben már az 1971-ben megjelenő, az Intel cég által

gyártott mikroprocesszort alkalmazzák működésük során37

), mivel e technológiai

előrelépés már lehetővé tette a széleskörű gép használatot. A PC (personal computer)

lakossági elterjedésével a digitalizált dokumentumok igénye jogosan merült fel, hiszen

egyre szélesebb körnek kellett információt szolgáltatni elektronikus formában is.

A hagyományos dokumentumok digitalizálása38

már az 1970-es években elkezdődött a

Gutenberg Projekt keretében. Michael Hart hozta létre 1971 júliusában azzal a céllal, hogy

a nyilvánosság ingyenesen érhessen el elektronikus dokumentumokat. Úttörőnek számított

akkoriban az oldal, hiszen ez volt a legelső digitális könyvtár. Mikor az internet

népszerűvé vált az 1990-es évek közepén, az elektronikus dokumentumok száma

ugrásszerűen megnövekedett: 1000 (1997 augusztusában), 5000 (2002 áprilisában), 10000

(2003 októberében), 15000 (2005 januárjában), 20000 (2006 decemberében) és 25000

(2008 áprilisában).39

35 „A Z39.50 nemzetközi szabvány a számítógépek közötti kommunikációban, amely lehetővé teszi a kliens-

szerver kapcsolat heterogén környezetű megvalósítását, függetlenül az operációs rendszertől, adatbázistól és

keresőnyelvtől.”

BARTOSEK, Miroslav, Digitální knihovny – teorie a praxe. Národní knihovna, 15. köt. 4. sz. 2004. pp. 233-

254. Ism.: PRÓKAI Margit, Digitális könyvtárak – elmélet és gyakorlat. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás,

54. évf. 2. sz. 2007. [elektronikus dokumentum]

URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4638&issue_id=479 36 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. pp. 229-231. 37 CSERNY László, Mikroszámítógépek. 2. javított kiadás, LSI Oktatóközpont, Budapest, 1996. 38 Hagyományos adathordozón (papír, film, hang- és videoszalag stb.) levő információ számítógépre vitele

valamilyen speciális eszközzel (szkenner, hang- és videokártya stb.); a rajtuk levő "analóg" jelek

számjegyekké alakítása.

DRÓTOS László, Elektronikus könyvtári értelmező szótár [elektronikus dokumentum]

URL: http://mek.niif.hu/00000/00079/html/index.htm 39 LEBERT, Marie, Project Gutenberg (1971-2008) [elektronikus dokumentum]

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4638&issue_id=479


- 15 -

1994 és 1998 között zajlott Amerikában a DLI (Digital Library Initiative) projekt, ami az

egyike volt az első, nagyszabású digitalizálási kezdeményezéseknek. Alapvető célja a

technológiai fejlődés a digitális információk gyűjtése, tárolása és szervezése terén,

valamint ezek globális hálózaton keresztül való közvetítése a használóknak. A több

alprojektből álló program 6 amerikai egyetemet jelölt ki a kutatásra és gyűjtésre. A projekt

második szakasza 1999 és 2002 között folytatódott, amely már digitális gyűjtemények

létrehozását is célul tűzte ki. Új területek bevonását és a kutatások folytatását az újonnan

csatlakozó intézmények is támogatták. Az első szakasszal párhuzamosan Nagy

Britanniában is elindították az e-Lib (Eletronic Library Programme) tervet, amely 1994 és

2000 között működött és a felsőoktatás mellett a középiskolákat is magába foglalta. Céljai

között volt egy közös virtuális katalógus létrehozása is.40

1995. május 1-jén az USA tizennégy legnagyobb kutatói könyvtára és két másik

szervezet vezetői aláírtak egy egyezményt. Az amerikai könyvtárak egy új

együttműködésről döntöttek, a közös szándék miatt, amelyben a Digitális Könyvtári

Szövetség (Digital Library Federation – DLF) létrehozásában állapodtak meg. A

szövetség célja, hogy összegyűjtse – a nemzeten belüli, és azon kívüli – a digitális

anyagokat, amelyek hozzáférhetők lesznek bármely hallgató, oktató és polgár számára, és

amelyek dokumentálják Amerika örökségét és kultúráját. Egy nemzeti digitális könyvtár

létrehozása helyett sokkal tágabb lett a programja, mely szerint tartalomtól függetlenül az

intézmények alakítsák ki a digitális könyvtárukat a szervezeten belül. 2000-ben a DLF

stratégiai terve „kutatókönyvtárak konzorciumának” nevezte a szövetséget, amely önmagát

alakítja és feladatait a hálózati és digitális technológiákhoz igazítja. 2003-ban a szövetség

hozzálátott a következő 3–5 évre szóló stratégiai terv kidolgozásához, amelyben a tagok

központi tartalomgyűjtést terveznek egy nyílt, digitális könyvtárban, amely elérhető lesz a

felhasználók számára.41

A könyvtári szövetség megalakulását követő évben két informatikus, Sergey Brin és

Larry Page, részt vettek a Stanford Digital Library Technologies Project által támogatott

URL: http://www.gutenberg.org/files/27045/27045-8.txt 40 BARTOSEK, Miroslav, Digitální knihovny – teorie a praxe. Národní knihovna, 15. köt. 4. sz. 2004. pp.

233-254.

Ism.: PRÓKAI Margit, Digitális könyvtárak – elmélet és gyakorlat. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás,

54. évf. 2. sz. 2007. [elektronikus dokumentum]

URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4638&issue_id=479 41 SEAMAN, David - GEORGE, Jerry. The Digital Library Federation in America: A portrait. Zeitschrift für

Bibliothekswesen und Bibliographie, 50. köt. 3. sz. 2003. p. 124–130.

Ism.: BIRKÁS Bence, A digitális könyvtári szövetség (USA). Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 51. évf.

11. sz. 2004. [elektronikus dokumentum]

URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3750&issue_id=456

http://www.gutenberg.org/files/27045/27045-8.txt



- 16 -

kutatómunkában. Céljuk az volt, hogy működő digitális könyvtárakat hozzanak létre,

amely működése egy „feltérképező robotra” épül, ami indexeli a könyveket és a közöttük

lévő kapcsolatokat elemzi. A keresőrobot, amelyet akkor megépítettek, a BackRub nevet

viselte. Ez az idézet-elemzés módszerét alakította át, amely a Page Rank technológia42

algoritmusait ihlette. Ez képzi a velejét annak a keresési technológiának, amely a Google

kereső szolgáltatásának működéséhez szükséges. 2002. októberben Larry és Sergey

bejelenti a "Google Print"-et, a németországi Frankfurti Könyvvásáron, majd decemberben

a "Google Print" könyvtárprojekt indulását. Mára a Google Könyvkereső segítségével

mintegy hétmillió könyv teljes szövegében van lehetőség keresni. A keresési folyamat

során a könyvek indexében is keres és a releváns találatok feltűnnek a keresési eredmények

között. Egy-egy találatot kiválasztva megjelenik a könyv megfelelő része. Itt

megtekinthető néhány oldal és információt kapunk arról, hogy hol kölcsönözhető vagy

vásárolható meg az adott kiadvány. A Google Könyvkeresőjéhez kiadók, könyvtárak,

egyéb terjesztők és akár a szerzők maguk is csatlakozhatnak.

A digitalizálási programok száma egyre nőtt az 1990-es évektől és már nem csak a könyv

és időszaki kiadványok feldolgozása lett a cél. A már meglévő digitális könyvtárak olyan

formátumokkal bővítették állományukat, amelyek a hagyományos könyvtárak esetében

külön gyűjteményként jelenhetnek meg, vagy esetleg valamilyen speciális gyűjtőkörrel

rendelkező könyvtár képes magába foglalni. Azzal, hogy a szöveges dokumentumok, az

audio és vizuális alkotások, a mozgófilmek, sőt eszközök, tárgyak legkülönbözőbb fajtái

egy-egy digitális könyvtár részévé váltak, óriási méretűre duzzadt a digitalizált

információhordozók száma. Ilyen széles gyűjtőkörrel rendelkező könyvtár az Európai Unió

támogatásával létrejött Europeana, melynek célja, hogy az európai kulturális örökség tárgyi

emlékeit gyűjtse digitális formában és ennek elérhetővé tétele.43

A digitális téka már nem

csak a hagyományosan könyvtári állományba tartozó dokumentumokat tartalmaz, hiszen

múzeumok, levéltárak és egyéb audiovizuális gyűjtemények tartalmát is közzé teszi.44

42 „A PageRank objektív módon megállapítja a weboldalak fontosságát, ehhez egy több mint 500 millió

változót és 2 milliárd kifejezést tartalmazó egyenletet old meg. A közvetlen linkek megszámlálása helyett a

PageRank az „A” oldalról a „B” oldalra mutató linket úgy értelmezi, hogy az „A” oldal a „B” oldalra szavaz.

A PageRank ezután az oldal fontosságát a rá leadott szavazatok száma alapján határozza meg.”

Google cégismertető [elektronikus dokumentum]

URL: http://www.google.com/corporate/tech.html 43 DAJKÓ Pál, Az európai digitális könyvtár, az Europeana, ITcafé, 2008. [elektronikus dokumentum]

URL: http://itcafe.hu/hir/europeana_prototipus.html 44 Europeana [elektronikus dokumentum]

URL: http://www.europeana.eu/portal/aboutus.html

http://www.google.com/corporate/tech.html

http://itcafe.hu/hir/europeana_prototipus.html

http://www.europeana.eu/portal/aboutus.html

- 17 -

2.5.2. Magyarországi fejlesztések

A digitális gyűjtemények létrehozását nem csak Amerikában és Nyugat-Európában

támogatták a külföldi organizációk, egyetemek, kutatócsoportok és állami szervezetek.

Miután az internet Magyarországon is elérhetővé vált az 1990-es évek elején,

könyvtárosok egy csoportja egy elektronikus könyvtár létrehozását szorgalmazta, minek

eredményeképpen a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program első,

hároméves feladattervébe bekerült a MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) projekt és

1995-ben elkezdődött a kiépítése. Gyűjtőköre teljes mértékben a hungarikumokat részesíti

előnyben, mivel csak magyar nyelvű vagy magyar, illetve közép-európai vonatkozású,

tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumok kapnak helyet

benne, elsősorban szöveges művek, kisebb részben pedig térképek és kották. Gyűjtik

továbbá az elektronikus újságokat és folyóiratokat, valamint egyéb, könyvtári szempontból

érdekes információforrások, szolgáltatások és dokumentumok címeit is.45

A MEK-hez

kapcsolódóan 2003-ban kezdődött el az EPA (Elektronikus Periodika Archívum)

fejlesztése az OSZK berkein belül. Tevékenysége a magyar vonatkozású elektronikus

időszaki kiadványok könyvtári igényű nyilvántartására, illetve válogatott folyóiratok

archiválására irányul. A szolgáltatás célja, hogy létrejöjjön és minél tovább rendelkezésre

álljon az elektronikus időszaki kiadványok szervezett, több szempontból visszakereshető

katalógusa.46

Miután a könyvek és a periodikák digitalizálása megkezdődött felmerült,

hogy a további információhordozók is hálózati megosztásra kerüljenek. 1997-ben alapította

az Oktatási Minisztérium a Neumann Kht-t azzal a céllal, hogy az egyre növekvő számban

digitalizált vagy digitális formában születő dokumentumok nemzeti közgyűjteményeként

szolgálják az oktatást, a kutatást és a művelődést. Az 1997. évi CXL. törvény 59.§ 5.

pontja alapján "A Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Kht. a multimédia és

elektronikus dokumentumok nemzeti szolgáltató központja”. A Neumann Kht. feladatköre

az idők során jelentősen átalakult, mint ahogyan átalakult a technológiai, társadalmi

környezet is, amiben dolgozniuk kell. A digitalizált dokumentumokon túl egy

metaadatgyűjtő-adatbázissal is rendelkezik, amely az NDA (Nemzeti Digitális

Adattár/Archívum) nevet viseli. Az adatbázis lényege, hogy az interneten elérhető magyar

nyelvű és magyar vonatkozású tartalmak leíró adatait (metaadatokat) és a digitális

45 A MEK története… [elektronikus dokumentum]

URL: http://mek.oszk.hu/html/tortenet.html 46 Elektronikus Periodika Adatbázis [elektronikus dokumentum]

URL: http://epa.oszk.hu/html/bemutatas.html

http://mek.oszk.hu/html/tortenet.html

http://epa.oszk.hu/html/bemutatas.html

- 18 -

tartalmak katalóguscéduláit gyűjti, rendszerezi és teszi elérhetővé, kereshetővé. A

feldolgozás a nemzetközileg is elfogadott Dublin Core metaadat-szabvány szerint

történik.47

Projektjei közé tartozik továbbá a NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archívum),

ami egy magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány-archívum, amely a magyar

közszolgálati csatornák, valamint a két legnagyobb kereskedelmi csatorna magyar gyártású

és magyar vonatkozású televíziós, illetve rádiós műsorszámainak összegyűjtésével,

megőrzésével és kezelésével foglalkozik, valamint egyedülálló különgyűjteményekkel is

rendelkezik.48

2.6. Digitális forradalom

2.6.1. Az átalakult gyűjtemény és a könyvtárügyi törvények

Az új könyvtártípusok kialakulása kibővítette a gyűjthető információhordozók típusát,

számát, a tárolás módját és ezzel a felhasználóknak nyújtható szolgáltatásokat is. A könyv,

mint a könyvtári állomány egyik alapvető összetevője számos változáson ment keresztül az

évszázadok során, ami mára a kézzel „megfoghatatlan”, digitális könyvben mutatkozik

meg. A kommunikációs és elektronikus hálózatok világméretű kiterjedése, az új típusú

dokumentumok megjelenése a gyűjteményszervezést és –építést alapvető módon

változtatja meg. A modern könyvtár gyűjteményének összetétele Michael Gorman szerint

négy egységre bontható:

1. Megfogható dokumentumok, amelyek a könyvtár birtokában vannak, s amelyeket

meghatározott fizikai helyen tárolnak.

2. Megfogható dokumentumok, amelyek más könyvtárak birtokában vannak, de

könyvtárközi forrás-megosztási rendszerek és közös adatbázisok útján elérhetők.

3. Megfoghatatlan (elektronikus) források a könyvtár birtokában és a könyvtárban

használhatóan.

4. Megfoghatatlan (elektronikus) távoli források, amelyek nincsenek a könyvtár

birtokában, de amelyekhez a könyvtár hozzáférést nyújt.49

47 Nemzeti Digitális Adattár [elektronikus dokumentum]

URL: http://nda.hu/hu/az_nda 48 Nemzeti Audiovizuális Adattár/Archívum [elektronikus dokumentum]

URL: http://www.neumann-haz.hu/hu/projektek/nava

http://nava.hu/nava/index.php 49 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 5. kötet. Budapest, Osiris, 2003. pp. 18-57.

http://nda.hu/hu/az_nda

http://www.neumann-haz.hu/hu/projektek/nava

http://nava.hu/nava/index.php

- 19 -

A könyvtáraknak tehát a falikon belülre kell hozniuk olyan távoli elérhetőségű

dokumentumokat, amelyeket a felhasználók nehezen, vagy egyáltalán nem tudnának elérni.

Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a könyvtárak lehetőségei végesek, nem képes

mindent gyűjteni és hozzáférhetővé tenni. A jellege, földrajzi helyzete, fenntartója,

felhasználói köre egyedileg határozza meg a gyűjtőkör összetételét, mindemellett a

nemzetközi és országos könyvtárügyi stratégiákat és irányelveket is szem előtt kell

tartania. Az 1931-ben Shiyali Ramamrita Ranganathan által lefektetett könyvtárügyi

törvények ugyan még ma is érvényesek, azonban az újragondolásra és aktualizálásra nagy

szükség volt, melyet 1995-ben Gorman vállat fel. Ranganathan útmutatásának

központjában a könyv és használata van, amelyet az információhordozók sokasága miatt

érdemes továbbgondolni. Az öt törvény a következőképpen szól:

1. A könyv használatra való.

2. Minden olvasónak meg kell találnia a könyvét.

3. Minden könyvnek meg kell találnia olvasóját.

4. Tiszteljük az olvasó idejét.

5. A könyvtár folyamatosan növekvő szervezet.50

Ezek a törvények ugyanolyan érvényesek ma is, mint ahogy a jövőben érvényesek

lesznek a digitális könyvtárakra. A könyvtárak rendeltetése nem pusztán a létezés, hanem a

szolgáltatás, a felhasználó kiszolgálása. 1995-ben Walt Crawford és Michael Gorman az

információs társadalom elvárásainak, az egyre növekvő információ mennyiségének és a

technikai fejlesztéseknek a figyelembevételével gondolta újra az indiai könyvtáros

törvényeit51

:

1. A könyvtárak az emberiséget szolgálják, vagyis céljuk mind az egyén segítése, mind az

emberiség magasabb rendű szándékainak támogatása.

2. Tiszteld a tudás átadásának minden formáját, azaz az újabb és újabb kommunikációs

eszközök ne zárják ki a korábbiak használatát és megőrzését. A könyvtár feladata, hogy

mindenféle tudás- és információhordozót befogadjon.

3. Intelligensen használd fel a technológiát a szolgáltatások fejlesztésére! Ezzel a ponttal

arra figyelmezteti a szakembereket Gorman, hogy nem szabad túlzásokba esni és

50 Uo. 51 KOEHLER, Wallace, Digital libraries, digital containers, „library patrons”, and visions for the future. The

Electronic Library, 22.köt. 5.sz. 2004. pp. 401-407.

Ism.: SZALÓKI, Gabriella, Digitális könyvtárak, digitális dokumentumok, felhasználók és a jövőkép.

Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 55. évf. 6. sz. 2005. [elektronikus dokumentum]



- 20 -

elzárkózni sem a technika vívmányaival kapcsolatban. Törekedni kell a

problémamegoldásra, költséghatékonyságra az eszközök és a technológiák könyvtári

munkafolyamatokba integrálása során.

4. Óvd a tudás szabad hozzáférhetőségét! A technológiai változások során nem szabad

elfelejteni, hogy a könyvtárak az emberi teljesítmény és tudás kollektív archívumai.

Központi szerepet kapnak a társadalmi, politikai, szellemi szabadság megőrzésében. A

társadalom és a közösség örökségét meg kell őrizniük, mert ha veszni hagyják az

cenzúrázásnak számít.

5. Tiszteld a múltat, és tegyél a jövőért! A jövő könyvtára, a könyvtárak és az emberi

kommunikáció történetét is megőrzi, ezáltal biztosítva központi helyét a

társadalomban. Az értékek tartóssága és a hivatás folyamatossága ismeretében a

könyvtárat sosem pusztíthatják el, racionálisan és érzelmek nélkül ötvözik a múltat és a

jövőt.52

Michael Gorman gondolatai a jövő könyvtárosai és információs szakemberi számára is

azt szemléltetik, hogy a könyvtáraknak a folyamatos megújulás mellett meg kell őrizniük a

kollektív tudás átörökítő képességüket. Rövid és középtávon valószínűleg a digitális és

papíralapú dokumentumok tartós együttélésével számolhatunk.53

Ezért az ideális könyvtári

berendezkedés a hibrid vagy digitális könyvtár irányába alakul, mivel ez az a típus, amely

a múltat és a jövőt a leginkább integrálni képes. A hibrid könyvtár egyrészt egyaránt

tartalmaz papíralapú és elektronikus (digitális) dokumentumokat, másrészt működtetői a

lehető legnagyobb mértékben igyekeznek a papíralapú és az elektronikus gyűjtemények

előnyeit egymással egyesíteni.54

Ahhoz, hogy ezt minél hatékonyabban végezhessék, a

továbbiakban szükség lesz a diszciplínák szakembereinek bevonására a digitális

könyvtárak működtetésében. Ez azt jelenti, hogy az informatikusok, a mérnökök és a

könyvtárosok közösen lesznek felelősek az információszolgáltatás biztosításáért az egyre

növekvő információtartalom, egyre változatosabb és komplexebb formátumai mellett, az

egyre kevésbé felkészült felhasználók számára.55

Mind szélesebb lesz a digitális szakadék

a technikailag képzett és a fejlődést nehezen követő felhasználók között.

52 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 5. kötet. Budapest, Osiris, 2003. pp. 18-57. 53 KOLTAY Tibor, Virtuális, elektronikus, digitális. Elméleti ismeretek a 21. század könyvtárához. 2007.


URL: http://www.tankonyvtar.hu/site/upload/pdf/b10095.pdf 54 Uo. 55 KOEHALER, Wallace, Digital libraries, digital containers, „library patrons”, and visions for the future.

The Electronic Library, 22.köt. 5.sz. 2004. pp. 401-407.


- 21 -

2.6.2. Az információs társadalom tőkéje

Az információs társadalom egyenlőtlenségi rendszerében felértékelődik a humán tőke

szerepe, ezen belül pedig a kulturális tőkében egyre fontosabbá válik a digitális írástudás,

valamint az információs és kommunikációs technika eszközeinek használatához szükséges

ismeret, tudásanyag. A 21. század társadalmának gazdasági fejlődésének fő meghatározója

a ma létező mértékegységekkel nem paraméterezhető szellemi tőke. A szellemi tőke a

tudás, a tehetség és az erkölcs szorzataként állapítható meg.56

A tehetség fejlesztéséhez, a

tudás megalapozásához és állandó növeléséhez nem csupán adatra, információra,

dokumentumra vagy éppen ezek összességére van szükség, hanem mindig feltalálható és

hozzáférhető, rendszerezett és új minőséget adó, adatok, információk és dokumentumok

kellenek hozzá.57

Amennyiben elfogadjuk, hogy a tudástársadalom – vagy információs

társadalom – fejlődésének alapja a szellemi tőke, akkor az azt termelő oktatás, kutatás

alapintézményeinek számító, és a kor számára speciális értékek birtokában levő

könyvtárak erőteljesen támogatandók abban, hogy értékeiket az információs és

tudástársadalom által megkívánt mértékben és szinten, a legmodernebb technológiákkal és

eszközökkel állítsák a tőketeremtés szolgálatába. Ahhoz azonban, hogy a szellemi tőke

továbbadása és halmozása sikeres legyen, nem elegendő a modern technológia

alkalmazása, elterjesztése, hiszen annak használatát a társadalom minden rétegében

népszerűsíteni és integrálni kell. A társadalom átfogó „továbbképzése” nélkül azonban

olyan szélsőséges különbségek alakulhatnak ki az egyes csoportok között, amely a digitális

szakadék növekedésével jár. Az információs társadalom jellemzője az általános,

folyamatosan gyorsuló változás. Az átalakulás és a fejlődés mozgatórugójának funkcióját

egyértelműen az információs és kommunikációs technológiák fejlődése látja el. Az emberi

intelligencia, a szellemi tőke egyre inkább a klasszikus tőke helyébe lép, elsődleges

tényezőjévé válik az információs, illetve ahogy egyre inkább jellemzik, a

tudástársadalomnak.58

Ism.: SZALÓKI, Gabriella, Digitális könyvtárak, digitális dokumentumok, felhasználók és a jövőkép.

Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 55. évf. 6. sz. 2005. [elektronikus dokumentum]

URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4003&issue_id=463 56 MADER Béla, Információs és kommunikációs technológiák kutatási, fejlesztési és innovációs irányai.

Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 48. évf. 9-10. sz. 2001. [elektronikus dokumentum]

URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=463&issue_id=28 57 Uo. 58 Uo.



- 22 -

2.6.3. Az információs társadalom egyenlőtlenségei

E társadalom transzformációjának a kezdeti fázisban, az egyik meghatározó

törvényszerűség, hogy mindazok, akik képesek használni és kihasználni az információt, a

tudást, a fejlett eszközöket és szolgáltatásokat, ki fognak emelkedni, és előre fognak

haladni mind a gazdasági, mind a társadalmi fejlődést illetően. Azok viszont, akik erre nem

képesek, a perifériára szorulnak, jelentőségük csökken, sőt az elszegényedés

fenyegetésével kell szembenézniük. A digitális egyenlőtlenséget („digital inequality”)

kezdetben az infokommunikációs eszközök elérhetősége és használata alapján mérték és

állapították meg a különböző társadalmi csoportok között.59

A penetráció előrehaladtával

már nem a hozzáférés a fontos, hanem az, hogy használat közben mire van lehetőség és

ténylegesen mire alkalmazzák a világhálót, vagyis a használat minősége válik

megkülönböztető dimenzióvá.60

Vitathatatlan, hogy a digitális szakadéknak megvan a

hatalma ahhoz, hogy a mai egyenlőtlenségeket szélesebbre és mélyebbre formálja. Egy új

technika társadalmi elfogadása a személyek közötti kommunikáció (belső tényezők) és a

tömegkommunikációs eszközök útján valósul meg (külső tényezők). A külső hatásra

technikai vívmányokat bevezetőket innovátoroknak, a belső hatásra reagálókat

imitátoroknak nevezik.61

A gazdag fogyasztók gyorsabban alkalmazkodnak a

tömegkommunikációs hatásokhoz, egy új terméket vagy szolgáltatást mielőbb birtokolni és

használni kívánnak, szemben a kevésbé tehetős fogyasztókkal, akik inkább hallgatnak

belső tényezőkre, mielőtt rászánnák magukat a vásárlásra. Ezért a digitális szakadék

egyszerűen azt tükrözi, hogy a szegényebb családok nem képesek olyan hamar és

gördülékenyen reagálni a technikai újdonságokra, mint a tehetősebbek. Nem szívesen verik

magukat adósságba az új technológia bevezetésével, a számukra nagyobb fokú pénzügyi

kockázat miatt, mint a gazdagabb családok.62

A szegényebbek inkább kivárnak, amíg az új

technika bebizonyította létjogosultságát és a kedvezőbb árú, olykor a számítástechnika

világának „csúcsragadozói” számára már elavult eszközöket vásárolják meg.

59 FÁBIÁN Zoltán, Digitális szakadék és szabályozás. Az infokommunikációs eszközök használatában

mutatkozó társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon, Híradástechnika. 59. évf. 11. sz. 2004.


URL: http://www.hiradastechnika.hu/data/upload/file/2004/2004_11/HT0411-10.pdf 60 BOGNÁR Éva [et al.], Digitális szakadék monitor, ELTE-ITHAKA, 2004. [elektronikus dokumentum]

URL: http://mek.niif.hu/06500/06560/06560.pdf 61 The Digital Divide: a problem but not a remedy?. ASLIB Managing Information, 8. k. 5. sz. 2001. pp. 7-8.

Ism.: ROBOZ Péter, A digitális szakadék problémája. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 8. sz. 2002. pp.

328-329. [elektronikus dokumentum]

URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=752&issue_id=43 62 Uo.

http://www.hiradastechnika.hu/data/upload/file/2004/2004_11/HT0411-10.pdf

http://mek.niif.hu/06500/06560/06560.pdf


- 23 -

2.6.4. Az információs társadalom új képességei – a digitális olvasás

Az új társadalmi forma kialakulását megalapozó elektronikai, telekommunikációs és

informatikai fejlődés hatása nem csak gazdasági változásokat, de társadalmi, kulturális

átalakulást is eredményezett. A szellemi tőke – vagy kulturális tőke – megszerzése, építése,

átadása újfajta cselekvéseket, újfajta eszközöket és környezetet igényel. Az új írásbeliség

kialakulásának kezdetét olyan új dokumentumtípusok megjelenése jelzi, amelyek merőben

eltérnek a tradicionális formáktól.63

Ezek létrejötte elképzelhetetlen lett volna a technikai

fejlesztések nélkül és használatuk is ezekhez köthető. Ezek a dokumentumok egyszerre

tartalmaznak szöveg, kép, hang, mozgókép vagy egyéb szoftveres alkalmazásokat,

amelyek megtekintése, olvasása, elsajátítása az új kommunikációs és informatikai

eszközök használatát feltételezi. A komplex tartalommal bíró információhordozók nem

csak új formát, hanem olvasást is igényelnek. Megjelenik a „metaolvasás”, amellyel az

olvasás fogalma kitágul, mivel egyszerre több féle információtípus olvasható, ami egyfajta

politextualitást eredményez és rendkívül gyorssá válik az információszerzés.64

Azonban,

aki nem képes elsajátítani az újfajta olvasási formát és használni a megújult

dokumentumtípusokat, az könnyedén a perifériára sodródik. A digitális forradalom nem

jelenti az analfabéták, vagy funkcionális analfabéták csökkenését, ellenkezőleg, már nem

elég megtanulni olvasni, hanem az olvasáshoz szükséges eszközöket is magabiztosan kell

használni. Az új technikai eszközök integrálása a mindennapi életbe szükségszerű és nem

kérdéses, hogy az új képességek elsajátítása elkerülhetetlen, mivel számos olyan

információhordozó jelenik meg, amely csak elektronikus úton érhető el. A digitális

dokumentumok nem törlik el a hagyományosokat és lépnek a helyükbe végérvényesen,

viszont arányuk a társadalom használatában változni fog, ahogy a fejlesztések egyre

elérhetőbbé teszik az olvasásukhoz szükséges eszközöket.

2.6.5. Az alkalmazkodó közkönyvtár

A könyvtárak szociális, nevelő szerepe megnő, részt vállalnak a digitális olvasáshoz

szükséges ismeretek elsajátításában. A közkönyvtárak előtt álló jelenkori kihívások a

társadalmi-politikai változásokból, az élethossziglan tarató tanulás szükségletéből, a

könyvtárlátogató közönség változásaiból és mindenekelőtt a digitális forradalomból

63 MADER Béla, Információs és kommunikációs technológiák kutatási, fejlesztési és innovációs irányai.

Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 48. évf. 9-10. sz. 2001. [elektronikus dokumentum]



- 24 -

fakadnak.65

A közkönyvtárakkal szemben erősek az elvárások és késztetések, hogy az

információs társadalom gazdasági racionalizmuson alapuló igényeit szolgálja, s reagáljon

az információs technológia forradalma következtében beálló változásokra, ugyanakkor

megmaradnak hagyományos funkciói a kulturális örökség megőrzésében és terjesztésében,

s mint kulturális és társadalmi központnak is erősödik a szerepe.66

A közkönyvtárnak

egyaránt feladata, hogy hozzáférhetővé tegye az információs világhálót és a rajta keresztül

elérhető tudáskincset, segítsen a navigálásban, de közben tovább kell fejlesztenie a

hagyományos könyvtári gyűjteményt és szolgáltatásokat is az eszmék és a kultúrák

sokszínűsége jegyében.67

Mivel mindenki számára szabadon és diszkrimináció nélkül

elérhető a közkönyvtári szolgáltatás, ezért elméletileg a társadalom minden csoportja előtt

nyitva áll az ajtaja, ez által lehetőség nyílik az információs társadalom elvárásaihoz

felzárkózni. A korszaktól, szemlélettől és konkrét helyszíntől függően a közkönyvtár

tartalmilag és megjelenési formájában heterogén, a helyi társadalom sokrétű igényeit és

szükségleteit leképző, tömeges használatra szánt gyűjteményű intézmény.68

Ezentúl

színteret és technikai segédeszközöket biztosít igény szerint azon kulturális

tevékenységekhez, amelyek az információk felhasználásával, feldolgozásával

kapcsolatosak. Abból kifolyólag, hogy az emberi kultúrát nem képes egyetlen könyvtár

egymagában összegyűjteni, szükségessé vált a könyvtári integrált rendszer kialakítása. Az

új technológiák és telekommunikációs rendszerek új távlatokat nyitottak meg a könyvtárak

előtt, melyek segítségével könnyebbé vált egyik könyvtárból a másikba „átlépni”.69

A könyvtári információs infrastruktúra fejlesztése azonban korlátozott, egyrészt az

intézmény funkciójából eredendően (összetett feladatkör jellemzi, sokrétű felhasználói

körrel), másrészt a mértéktelen fejlesztések finanszírozási problémákat is jelenthetnek,

mivel a közkönyvtárak döntő többségben nem önellátók. A véges lehetőségek sorozatos

döntésekre késztetik a könyvtárak fenntartóit, a beszerzések, beruházások és innovációk

kérdéseiben. A könyvtári trendek, stratégiák nem nyújtanak elegendő segítséget a

döntéshozatalban, mert átfogó, országos, sőt nemzetközi iránymutatások. Ahhoz, hogy a

könyvtárak minél nagyobb felhasználói kört tudjanak kielégíteni a szolgáltatásaik és

gyűjteményük összetételével maguktól az olvasóktól „kérnek segítséget”. Egyrészt az

integrált könyvtári rendszer szoftvereinek köszönhetően mérni tudják a gyűjtemény

65 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. pp. 69-101. 66 Uo. 67 Uo. 68 Uo. 69 Uo.

- 25 -

használatának mértékét és módját, valamint azt is, hogy mely szolgáltatások népszerűek és

melyek azok, amikre nincs igény. Másrészt lehetőségük van az olvasók véleményét kikérni

egy-egy nagyobb beruházás előtt, hiszen fontos, hogy olyan irányba mozdítsák a fejlődést,

amire ténylegesen szükség van. Magyarországon a statisztikai felmérés történhet a

könyvtár egyéni kezdeményezéséből, valamint az évenként kötelezően készítendő országos

statisztika részeként is (TEKE, SZAKMA). Ezek az eredmények számot adnak a

felhasználói kör összetételéről, a szolgáltatások és a gyűjtemény hiányosságairól, de a

pozitív visszajelzésekről is. Nem szabad azonban összetéveszteni a könyvtári és az olvasói

statisztikát, mivel az előbbi objektív, az utóbbi pedig általában empirikus úton végzett,

kérdőíves módszerrel készített, szubjektív álláspontokat (az olvasók véleményét) közöl.

- 26 -

Az információs társadalom olvasói

„Csak olvasás közben

tudja meg ez ember,

hogy mennyi mindent

hagyhatott volna olvasatlanul.”

(Raabe)

3.1. A könyvtár és az olvasók

Magyarországon az olvasáskutatás az 1960-as években kezdődött el szervezett keretek

között, bár már az 1940-es években (az olvasáskutatás első adatai 1946-ból származnak) is

történtek adatfelvételek, de azok nem kifejezetten az olvasás vizsgálatával foglalkoztak. Az

első nagyszabású, szakszerű olvasásvizsgálat 1962-ben készült, amelyet a Központi

Statisztikai Hivatal készített és adott ki „Mit olvasunk?” címmel 1965-ben. Az Országos

Széchényi Könyvtárban 1968 óta működik az a műhely (OSZK Könyvtártudományi és

Módszertani Központja), ahonnan az elmúlt negyven évben számos célzott kutatás indult a

kulturális szokások vizsgálatára, valamint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők

Egyesülete is végez kutatásokat.70

Többnyire a felnőtt népesség szokásait vizsgálták, de

akadtak középiskolásokra és általános iskolásokra vonatkozók is. Ezek az olvasás mellett,

a könyv- és könyvtárhasználati adatokat mutatták be. A vizsgálatok során különböző

társadalmi rétegeket vizsgáltak, többnyire a 18 éven felüli lakosságot, ámbár 1968-ban

Gereben Ferenc a középiskolások olvasásszociológiai felmérését is elvégezte. Ezt követően

Nagy és Halász végeztek vizsgálatokat gyerekek és tizenéves fiatalok körében. Pedagógia

jellegű, főként a tizenévesek olvasáskultúráját, szövegértési szintjét célzó vizsgálatokat

pedig Nagyon kívül Horváth Zsuzsanna, valamint Vári Péter és csapata is végez.71

Ma már számba kell venni az újonnan megjelenő, a 21. századra mindennapossá váló

eszközöket és használatukat, melyek teljes mértékben megváltoztatták az olvasási

szokásokat. Ezekhez az eszközökhöz kapcsolódóan, már a számítógép- és

internethasználatot is érdemes figyelembe venni ilyen kutatások során.72

Különösen azért

érdemes ezt a területet is bevonni és vizsgálni, mert a digitális olvasás kialakulásával,

70 NAGY Attila – PÉTERFI Rita, Adatok az olvasásról a könyvtár- a számítógép- és az

internethasználatáról. Budapest, Könyvtári Intézet, 2009. pp. 79-112. 71 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 4. kötet. Budapest, Osiris, 2005. pp. 19-66. 72 NAGY Attila – PÉTERFI Rita, Adatok az olvasásról a könyvtár- a számítógép- és az

internethasználatáról. Budapest, Könyvtári Intézet, 2009. pp. 79-112.

- 27 -

digitális irodalmi szövegek is létrejöttek. Ezeket Raine Koskimaa négy csoportra osztotta,

amelyek a következők:

1. Az eredetileg nyomtatott, de később digitalizált művek, amelyek elsősorban az

archiválást és az elérhetőséget célozzák meg.

2. Az eredetileg is már digitális formában született írások, például az internetes

irodalmi folyóiratok szövegei.

3. Az elektronikus formátum által nyújtott lehetőségeket kiaknázó szövegek, amelyek

nyomtatott formában már igen nehezen reprezentálhatók (pl. hipertextes,

multimédiás lehetőségeket tartalmazók).

4. A hálózati irodalom. Ez olyan szövegeket tartalmaz, amik folyamatosan íródnak az

interneten, az olvasók által.73

A hagyományos olvasásvizsgálatok a könyvolvasókat vizsgálták, ma már inkább az

emberek információs szükségleteit tanulmányozzák. Erre az átalakulásra azért volt

szükség, mert a hagyományos információhordozók egyeduralma megszűnni látszik és teret

nyernek a digitális dokumentumok is. Az olvasás, a szabadidős tevékenységek sorában

utoljára az 1948-as közvélemény kutatáson (országos reprezentatív felmérés) tudott az első

helyre kerülni, de figyelembe kell venni, hogy akkor még nem volt hazánkban televízió. A

nyolcvanas évekre a magyar családok bevonultak otthonaikba és inkább az otthon

végezhető tevékenységeket részesítették előnyben a többivel szemben.74

Korunk otthonülő

szabadidős életformájába mégis kevésbé fér bele az olvasás, mint a negyvenes évek

mozgalmasabb, kevésbé otthonhoz kötött életvitelébe. A nyolcvanas évekre a televíziózás

össztársadalmi jelenség lett, átrendezte a szabadidős tevékenységek sorrendjét és

uralkodóvá vált.

A kutatások75

alapján megállapítható, hogy a 19. századtól lassan ugyan, de

folyamatosan nő a szabadidőre fordítható idő és ezzel együtt a szabadidős tevékenységek

szerkezete is megváltozott. A szabadidő fogalma az 1800-as években jelent meg, amikor a

tőkés társadalomban kialakult az ember, aki a külső kényszer után (munka), belsőleg

szabályozza magát, saját maga dönti el, hogy mire fordítja a megmaradt, felhasználható

73 KOSKIMAA, Raine, Digital Literature. From Text to Hypertext and Beyond, 2000. [elektronikus

dokumentum]

URL: http://www.cc.jyu.fi/~koskimaa/thesis/thesis.shtml 74 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 4. kötet. Budapest, Osiris, 2005. pp. 19-66. 75 ANDORKA Rudolf – FALUSSY Béla – HARCSA István, Időmérleg. Részletes adatok, 1982.

FALUSSY Béla – ZOLTÁNKA Viktor, A magyar társadalom életmódjának változásai az 1976-77., az

1986-87. és az 1993. évi életmód időmérleg felvételek alapján, Budapest, KSH, 1990.

http://www.cc.jyu.fi/~koskimaa/thesis/thesis.shtml

- 28 -

idejét.76

A szabadidő kétféleképpen definiálható: az egyik a „szabad idő”, amely nem a

munkára fordított időt jelenti, hanem az azon túli időt, azonban ez kötött idő, a

mindennapos kötelezettségeinket végezzük ekkor. A másik a „szabadidő”, amelyet

kedvünk szerint használunk fel, ekkor végezzük például hobbijainkat.77

Ezt nevezzük

kötetlen időnek. Csíkszentmihályi Mihály kiegészítette egy harmadik fogalommal, az

úgynevezett „flow”-val, amely egy olyan időtöltést takar, amelyben a végzett tevékenység

extázisszerű élményt jelent számunkra.78

Az 1960-as 1970-es években végzett

olvasáskutatások szerint, a 18 éven felüli népesség semmit sem olvasóinak aránya 10-15%

között ingadozik, amely a 85-86-ban zajlott vizsgálatok szerint 5,3 %-ra csökkent. E

csoport egy része analfabétának, funkcionális analfabétának mondható, valamint

megjelentek azok, akik a funkcionális illiterációnak (az írási, olvasási és számolási

készségeknek egy olyan korlátozott, visszamaradt szintje, amely nem felel meg a kor

követelményeinek) nevezett jelenség körébe sorolhatók.79

A tapasztalatok szerint az

írásbeliség „fehér foltjai” főleg az alacsony iskolai végzettségű és magasabb életkorú,

valamint a kisközösségekben élő rétegekben mutatható ki. Azokban a rétegekben,

amelyekben a szociokulturális, egészségügyi és egyéb hátrányosító tényezők együttesen

jellemzők, erősen hajlamosak a halmozódásra, vagyis a „Máté-effektus”80

illusztrálására.

3.2. Az olvasás és az információs infrastruktúra

Az olvasás minőségét érintő alapkérdés, hogy mit és hogyan olvasnak az emberek. Az

ezredfordulón a kommercializálódás és prakticizálódás tendenciája már a

hagyományőrzőbb „kedvenc listákat” is elérte, manapság az olvasóknak már kevésbé

akadnak kedvencei és helyükbe egyre inkább a tömegkultúra divatsztárjai lépnek.81

A

művelődési és információszerzési szokások megváltozásának egyik fő okaként a gyorsan

terjedő számítógépes kultúrát és a világháló fokozódó használatát nevezik meg. 2000-ben a

76 ANDORKA Rudolf, Bevezetés a szociológiába, Budapest, Osiris, 2002. pp. 461-486. 77 Uo. 78 CSÍKSZENTMIHÁLYI Mihály, Az áramlat, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2001. 79 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 4. kötet. Budapest, Osiris, 2005. pp. 19-66. 80 „Az Újszövetségi Szentírásban, Máté apostol evangéliumában szerepel a meglehetősen jól ismert

példabeszéd a szolgáinak talentumokat osztó, majd elszámoltató Gazdáról. Maga a történet is nagyon érdekes

és tanulságos, de különös figyelemfelhívó, sőt mellbevágó a befejezés, amely mintegy a példabeszéd

tanulságát foglalja össze: „Mindannak ugyanis, akinek van, még adnak, hogy bővelkedjék; akinek pedig

nincsen, attól még azt is elveszik, amije van.” (Mt 25, 29-30)

GEREBEN Ferenc, Az ún. „Máté-effektus” az olvasás- és könyvtárszociológiában. Könyvtári Figyelő, 43.

évf. 3. sz. 1997. [elektronikus dokumentum]

URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1997/3/gereben.html 81 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 4. kötet. Budapest, Osiris, 2005. pp. 19-66.

http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1997/3/gereben.html

- 29 -

felnőtt népesség közel negyede használt különböző okokból számítógépet, az e-mail és

internethasználók aránya pedig alig érte el a 10%-ot.82

2007-re a magyarországi

háztartások nagyobb hányada, csaknem 54%-a rendelkezik asztali számítógéppel, és

emellett 38%-ának van internetkapcsolata.83

Ezek a növekedések egyértelműen bizonyítják

a PC és az internet térhódítását, valamint azt is, hogy a technológia már szélesebb körben

is megfizethető és elérhető, ezért a családok kevésbé szorítkoznak a kulturális és egyéb

intézmények ilyesfajta szolgáltatásaira. Természetesen az eszközök birtoklása nem jelenti

egyértelműen a használatot is, de azt mindenképpen, hogy az infokommunikációs

technológia egyre inkább a háztartások részévé válik, ami az életkörülmények átalakulását

eredményezi. Az információhoz való hozzáférés az otthonok elhagyása nélkül is lehetővé

válik, így a televízió tömeges elterjedésével megkezdődött tendencia, miszerint a magyar

társadalom visszavonul intim családi köreibe84

újabb „otthontartó” kommunikációs

eszközzel bővült. A „házi” információszerzés erőteljes térhódításával és az

infokommunikációs eszközök tömegcikké válásával számos olyan szolgáltatás otthoni

körülmények között is elérhető a háztartások számára, amelyek korábban a kulturális,

közművelődési és egyéb szolgáltató intézményekben voltak elérhetők. Ezen intézmények

közé tartozik a könyvtár is, amelyre komoly hatással van a technológia terjedése. A jelek

szerint a szolgáltatás- és tájékoztatáscentrikus könyvtár háttérbe szorította a korszerűtlenné

vált „humanista-nevelő” (Katsányi, 1991) könyvtárat és a „személyes érintkezés

dimenzióira” (Nagy, 1977) érzékeny könyvtárost. A könyvtárhasználati „Máté-effektus”-

ból fakadóan arra lehet következtetni, hogy a könyvtárak az ezredfordulón nem képesek

sem a „humanista-nevelő” sem az „információs-szolgáltató” könyvtár funkciót ellátni.85

A magyarországi olvasásszociológiai vizsgálatok eddigi kutatásai és eredményei főként a

felnőtt lakosság szokásait elemezték (18 éven felüli népesség) és a fiatalabb korosztályokra

kevesebb figyelem irányult. Ez sajnálatos tény, hiszen az olvasás és a könyvtárhasználat

helyes módszerét minél előbb sajátítják el a gyermekek, annál nagyobb az esély rá, hogy

felnőtt korukban megfelelően alkalmazzák a könyvtár szolgáltatásait és örömüket lelik az

olvasásban. A fiatalabb korosztályok értékelése azért lenne fontos, mert a gyermekek és a

serdülők még a pedagógusok, a szülők és az iskolai környezet által befolyásolhatók,

taníthatók. Amennyiben ebben a korban felismerhető a probléma és forrása, kidolgozható

82 Uo. 83 A magyarországi háztartások infokommunikációs (IKT) eszközökkel való ellátottsága és az egyéni

használat jellemzői 2007, Budapest, KSH, 2008. pp. 7-13. 84 GEREBEN Ferenc, Könyv, könyvtár, közönség, Budapest, OSZK, 1998. pp. 16-88. 85 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 4. kötet. Budapest, Osiris, 2005. pp. 19-66.

- 30 -

lenne egy oktatási-nevelési program, amely nem csak az intézmények és a pedagógusok,

könyvtárosok és szakemberek feladatára, módszereire lenne hatással, de a családokat,

szülőket is bevonná az olvasás minőségi és mennyiségi hanyatlásának megelőzésébe. A

probléma okozója ugyanis nem csak makrokörnyezetben keresendő, mivel a

mikrokörnyezet, a szűk családi kör nagymértékben befolyásolja a gyermek értékrendjét és

szokásait. Vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyerekek olvasási szokásai nagyban függnek

az otthon látottaktól, az olvasással kapcsolatos attitűdök a családban alakulnak ki.

Bebizonyosodott például, hogy az olvasási kedv összefüggésben áll a szülők és főleg az

anya iskolai végzettségével és foglalkozásával.86

Az is kimutatható, hogy minden esetben

pozitívan befolyásolja az olvasási szokásokat a családi könyvtár nagysága és összetétele,

az ajándékba kapott könyvek száma és a gyerek közvetlen környezetében élő olvasni

szerető ember. „Vagyis azok a gyerekek értik legjobban az addig nem olvasott szövegeket,

akik nem csupán könyvekkel rendelkeznek otthon, továbbá a közeli nyilvános és iskolai

könyvtárakban hamar megtalálják az őket érdeklő dokumentumokat, hanem, akiknek kicsi

korukban rendszeresen meséltek, s a hallottakat módjuk volt a türelmes, szeretetteljes

felnőttekkel megbeszélniük.”87

A családnak óriási szerepe van a gyermek

olvasáskultúrájának alakulásában, azonban nem egyedül felelős, mert az oktatási, nevelési

és közművelődési intézmények is részt vesznek az alakításban. A kulturális tőke átadása,

növelése nem egyéni, családi érdek csupán, hanem egy egész nemzet, ország közös célja,

mivel így öröklődik nemzedékről-nemzedékre. Az olvasás, mint az információszerzés

egyik legősibb módja jelentős szereppel bír a kulturális tőke továbbításában. „Az írott betű

hatalma abban rejlik, hogy a pillanatnyilag elhangzó és elmúló beszédet kiragadja az idő

mulandóságából és a térben látható jelekkel rögzíti, de ezáltal kiemeli a beszédet a

pillanatnyilag jelenvaló szűk köréből is, és távolba hatóvá, a térnek és időnek ismeretlen

messzeségeibe elhangzóvá fokozza.”88

Az olvasás elsődlegessége az információ megszerzésében tagadhatatlan, ezért

változásának elemzése társadalmi érdek. Az olvasáskutatás ennek ellenére kevesebb

figyelmet és pénzügyi támogatást kap, mint amilyenre szükség lenne. Az olvasás

minőségének romlása pedig nem fiktív, eltúlzott jövőkép, hanem a jelen sajnálatos és

86 ÁBRAHÁM Mónika, 12-14 éves gyerekek olvasási, könyv- és könyvtárhasználati szokásai. Új Pedagógiai

Szemle, Január [elektronikus dokumentum]

URL: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2006-01-ta-Abraham-12 87 NAGY Attila, Kulturális tőke és internethasználat – középiskolás szemmel. Könyv és nevelés, 3. évf. 3. sz.

2001. [elektronikus dokumentum]

URL: http://www.opkm.hu/konyvesneveles/2001/3/cikk2.html 88 THINEMANN Tivadar, Irodalomelméleti alapfogalmak, Pécs, 1931.

In: HALÁSZ László, Vége a Gutenberg-galaxisnak?, Gondolat, Budapest, 1985. pp. 48–9.

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2006-01-ta-Abraham-12

http://www.opkm.hu/konyvesneveles/2001/3/cikk2.html

- 31 -

beismerendő ténye. A 2000 óta zajló hazai PISA (Programme for International Student

Assessment) vizsgálatok sorozatosan alulteljesítő (az OECD89

-országok átlagához képest)

szövegértési teljesítményről adnak képet a magyar diákokat illetően.90

Az, hogy a magyar

tanulók ilyen eredményt érnek el, egy összetett folyamat és számos tényező eredménye.

Ugyanakkor nehéz megállapítani, hogy a nem értés kudarcélménye okozza az olvasás

iránti érdeklődés hanyatlását, vagy az olvasás iránti érdeklődés okozata az írott szöveg

értésének ilyen mértékű romlása. Mindenesetre a külföldi példákból kitűnik, hogy hosszú

távú és átfogó stratégia szükséges ahhoz, hogy egy jól olvasó és informálódó generációt

neveljen a magyar oktatási rendszer.

A KSH 1999-es adatai szerint a legnagyobb olvasási veszteség az általuk csak részben

vizsgált 15-19 éves korosztályban mutatkozott.91

Az említett korosztály olvasási, könyv- és

könyvtárhasználati szokásairól, művelődésszociológiai magatartásáról számos kutatás

készült, amelyeknek létjogosultságát jól magyarázza, hogy a magyar könyvtárakat döntő

hányadban a szervezett oktatás résztvevői használják.92

3.3. Felmérés 2009-ben

3.3.1. A minta jellemzői és az előzmények

Kutatási témám a korábbi olvasásszociológiai vizsgálatokhoz kapcsolódva a fiatalok,

elsősorban a középiskolai tanulók olvasási szokásairól, a könyvhöz és a könyvtárakhoz

fűződő viszonyáról, a szabadidős tevékenységről szól, valamint arról, hogy az olvasási

szokásaikat mennyire befolyásolja a vizuális kultúra, a számítástechnika és az internet

gyorsan növekvő hatása. A kutatás standard kérdőíves felmérés elemzésére épül, amely

személyes kérdezéssel lett rögzítve. A felmérés egy vidéki középiskolában93

zajlott 2009.

szeptemberében 9., 10., 11., 12. osztályos tanulók körében, a 14-18 éves korosztályra

fektetve a hangsúlyt. A 39 kérdésből álló kérdőívet94

évfolyamonként 25, véletlenszerűen

kiválasztott tanuló töltötte ki. A szakközépiskola 4 évfolyamából a teljes populáció 100 fő.

Az iskola tanulóiról 2009-ben az Oktatási és Kulturális Minisztérium számára

89 Organisation for Economic Co-operation and Development – Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés

Szervezete 90 NAGY Attila, Észak-Európa vagy Balkán?. Könyvtári Figyelő, 54. évf. 2. sz. 2008. [elektronikus

dokumentum]

URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/e107_plugins/content/content.php?content.114 91 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 4. kötet. Budapest, Osiris, 2005. pp. 19-66. 92 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. pp. 279-283. 93 Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola, Eger 94 A teljes kérdőív megtalálható a függelékben.

http://www.ki.oszk.hu/kf/e107_plugins/content/content.php?content.114

- 32 -

kompetencia-jelentés készült, amely szerint az iskola 10. évfolyamos diákjai

szövegértésben hasonló eredményeket értek el, mint az országos átlag.95

Ezt azért tartom

fontosnak megemlíteni, mert ahhoz, hogy egy a valóságot tükröző eredményt kapjunk,

inkább az átlagos teljesítményű diákok körében érdemes a kutatást végezni, mintsem

számottevően jobb, vagy rosszabb képességű tanulók között. Sok korábbi olvasás- és

művelődésszociológiai vizsgálat bizonyította, hogy hazánkban az országos átlagot a

kisvárosi helyzettel lehet leképezni.96

A reálisnak tekinthető eredményeket az a tényező is

erősíti, miszerint a felmérés egy vidéki kisvárosban készült. Ámbár a kutatásom célja nem

egy országos kiterjedésű helyzetjelentés, de a Heves megyei helyzetet képes reprezentálni

az átlagos összetételű populáció.

Kifejezetten ebben az életkorban lévőkről kevesebb felmérés készült, mint amennyire

szükség lett volna az elmúlt 50 év magyarországi olvasáskutatás történetében, de 2000-es

és 2001-es év bővelkedett kutatásokban. Előbb Gereben Ferenc a felnőtt lakosság, majd a

következő évben Nagy Attila a 15-17 évesek olvasási és művelődésszociológiai szokásait

elemezte. Az általam, középiskolások körében végzett kutatás populációja és kérdései

részben lefedik a 8 évvel korábban végzett kutatásokat, ezért eredményeim értékeléséhez a

2001-es eredményeket használatom fel. A két felmérés között eltelt 8 év jelentős fejlődést

hozott a könyvtárak, az oktatásban résztvevők és a magyar lakosság számára is.

Kérdéseimmel arra kerestem a választ, hogy milyen hatással van az internet és számítógép-

használat elterjedése a könyv- és könyvtárhasználatra, valamint az olvasási szokásokra.

Guglielmo Cavallo és Roger Chartier szerint az olvasás mára a harmadik korszakát éli. Az

első a nyomtatás előtti „intenzív” olvasás, a második a Gutenberg találmányának

köszönhetően megjelenő „extenzív” olvasás időszaka. „Az intenzív olvasót könyvek

korlátozott és zárt korpusza vette körül, amelyeket újra és újra elolvasott, memorizált és

recitált (...). Az extenzív olvasót, akit a Lesewut, az olvasási düh kerített hatalmába, s aki

német vidéken tűnt fel Goethe idejében, egészen más fából faragták: rengeteg

nyomtatványt fogyasztott, különféléket és számos efemert is; gyorsan és mohón falja, és

kritikus szemmel nézi őket, s egyetlen terület sem menekülhet szisztematikus kétkedése

elől.” A középkor óta bekövetkezett harmadik forradalmat a szövegek elektronikus

95 FIT jelentés, 2009. [elektronikus dokumentum]

URL: http://www.ekszi.sulinet.hu/suli/oldalak/download/komp_2009.pdf 96 NAGY Attila, Háttal a jövőnek?, Budapest, Gondolat, 2003. [elektronikus dokumentum]


http://www.ekszi.sulinet.hu/suli/oldalak/download/komp_2009.pdf


- 33 -

közvetítése és az ezáltal implikált olvasásmódok jelentik.97

Amennyiben az elektronikus

technológia és az új információhordozók új technikát és ezzel korszakot nyitottak az

olvasás történetében, valóban óriási átváltozásra kell gondolni. Jelen tanulmány ezekre a

változásokra kíván rávilágítani, valamint arra, hogy az évtizedek óta csökkenő olvasási

kedv milyen irányban változott.

3.3.2. A tanulók szociális háttere és értékrendje

Elsőként a vizsgált minta jellemzőit tekintsük át, mivel a szociális háttér, a környezet

hatása és maga az alany tulajdonságai, értékrendje, jövőképe jelentősen befolyásolja a

vizsgált témakörhöz való viszonyát. Az életkor behatároltsága alapvető, mivel kizárólag

középiskolai tanulók körében készült a felmérés, azonban azt érdemes megjegyezni, hogy

a populáció ténylegesen jól reprezentálja egy átlagos középiskola tanulóinak összetételét,

mivel a követkőképpen oszlik meg a születési évek száma:

1990 1991 1992 1993 1994 1995 Összesen

1 19 21 29 22 8 100

1. Táblázat Születési évek megoszlása

Mivel 9-12-es osztályokban történt a mintavétel, egyértelműen kirajzolódik, hogy nem

jellemző a visszamaradás, a bukás, hiszen 18 évesnél idősebb tanuló is csak egy lelhető fel,

vagyis a tanulmányokban való előrehaladás normális. Látható az is, hogy mindannyian a

rendszerváltást követő időszakban születtek, vagyis már a keleti szorításból kikerült

Magyarországra. Ők már az „y-generáció” nemzedéke, a „technika gyermekei”, akik már

beleszülettek a televízió centrumú, a mindenhol jelenlevő számítástechnika, a mindent

behálózó internet világába.98

A technológiai változás megsokszorozta a lehetőségeket az

oktatás fejlesztése, de az otthonok felszereltsége terén is, azaz az információs és

kommunikációs technológiák használatában és elsajátításában. Azonban ahogyan Nagy

Attila írta: „… a világ vezető társadalomtudósaitól pontosan tudjuk, hogy a parlamentáris

demokrácia és a piacgazdaság kiépülése csak egyik, de nem elégséges feltétele a hatékony

társadalmi modernizációnak. Éppen az erős középosztály megteremtése lehet biztosítéka a

97CAVALLO, Guglielmo – CHARTIER, Roger, Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban, Budapest,

2000. p. 33. 98TARI Annamária, Y generáció, Fordulópont. 41 sz. 2008. [elektronikus dokumentum]

URL: http://www.fordulopont.hu/FP-41_y-generacio.pdf

http://www.fordulopont.hu/FP-41_y-generacio.pdf

- 34 -

kiegyensúlyozott társadalmi szerkezetnek, ahol viszonylag magas a lakosság iskolai

végzettsége, ahol erős civil polgári kultúra, mentalitás, értékek és erkölcsök uralkodnak.”99

A szociológiai kutatások azonban az egyre szélesebbre nyíló kulturális olló mellett, a

társadalmi egyenlőtlenségek kiszélesedéséről, társadalmi rétegek leszakadásáról

tudósítanak. A minta lánytöbbséget mutat (65% lány és 35% fiú), ami némileg kedvez az

olvasásra vonatkozó válaszok pozitív eredményének. Ami viszont negatív irányba húzhatja

az eredményeket az a válaszadók lakhelyének megoszlása. Annak ellenére, hogy egy

megyeszékhelyen lévő középiskolában történt a mintavétel, a tanulók többsége (59%)

nagy- vagy kistelepülésről és csupán 41% jár városból iskolába. A 2000-es évben Vári

Péter és munkatársai a korábbi évek hazai Monitor (szövegértés) vizsgálatokat elemezték,

amelynek során kimutatták, hogy az olvasási készség többek között a települések

nagyságrendje mentén is jellegzetes szórást mutat. Ennek értelmében, a legjobban a

budapesti és nagyvárosi diákok, leggyengébben a községi iskolák tanulói teljesítettek.100

Ezt figyelembe véve a minta községi többsége enyhén gyengít az eredményeken, de az,

hogy minden tanuló egyazon iskolában tanul, ugyan azon tanterv alapján kisimítja a

települési különbséget. Annak ellenére, hogy a többségük nem az iskola székhelyén lakik,

mindösszesen 9%-uk kollégista, vagyis a túlnyomó többség otthoni környezetben tölti

mindennapjait. Az otthon található kommunikációs, számítástechnikai és irodai eszközök,

valamint a házi könyvtár nagyságát illetően megkérdőjelezhetetlen eredmények olvashatók

ki a válaszok alapján. Miközben a tanulók több mint felének (57%) nem éri el, vagy éppen

csak megüti a 100-as értéket a könyvek száma, addig a telefon, a számítógép 99%-ot, de

még a kábeltévé, a DVD-lejátszó és az internet-hozzáférés is 90% fölött teljesítenek.

99 NAGY Attila, Modernizáció: globalizáció, amerikanizáció?. Változási tendenciák a hazai és olvasási és

könyvtárhasználati szokásokban. Könyvtári Figyelő, 43. évf. 3. sz. 1997. [elektronikus dokumentum]

URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1997/3/nagy.html 100 NAGY Attila, Háttal a jövőnek?, Budapest, Gondolat, 2003. [elektronikus dokumentum]


http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1997/3/nagy.html


- 35 -

Házikönyvtár

1 0

5

51

37

6

0

10

20

30

40

50

60

Nincs

könyvünk

5-10 db 10-30 db 30-100 db 100-500 db 500-nál

több

1. ábra Házikönyvtárak mérete

Azok a tanulók aránya, akiknek 100, vagy afölötti példányszámmal bír az otthoni

könyvállománya, csupán 43%. Arról azonban, hogy e gyűjtemények összetétele milyen,

nincsenek adataim, továbbá arról sem, hogy a házikönyvtárak milyen mértékben vannak

kihasználva. Az ugyanis, hogy nagyobb a könyvállomány egyes háztartásokban csupán

nagyobb esélyt rejt magában arra, hogy a gyermek kedveli a könyvet és még olvasásra is

ösztönzi. Ezt alátámasztja az is, hogy a 100 vagy annál kevesebb és a 100 vagy annál több

könnyel rendelkező tábor olvasási kedve azonos, mivel mind két esetben 10-10 fő az, aki

havonta többször olvas könyvet. Ebből arra lehet következtetni, hogy a házkönyvtárak

száma ugyan lehet befolyással a könyvhöz való viszonyra, de számos más tényező is

közrejátszik. A 2001-es felmérés adataihoz képest azonban a könyvnélküliség és a szerény

könyvtárral rendelkező háztartások száma csökkenni látszik. A 9 évvel ezelőtt végezett

felmérés szerint a megkérdezettek 17,4% nem, vagy maximum 50 könyvet számláló

gyűjteménnyel rendelkezik, ami 6%-hoz képest jelentősen nagyobb arány.101

A World Internet Project 2007. évi jelentése szerint 2004-ben a háztartások csupán 32%-

a rendelkezett számítógéppel és mindössze 14%-uk internet-hozzáféréssel.102

Habár ez egy

országos reprezentatív felmérés eredménye mégis érdemes összehasonlítani az 5 évvel

későbbi számokkal.

101 Uo. 102 A digitális jövő térképe, Budapest, ITHAKA Kht., 2007. [elektronikus dokumentum]

URL: http://www.ithaka.hu/Letoltheto

http://www.ithaka.hu/Letoltheto

- 36 -

Otthoni felszereltség

99

99

13

83

95

95

50

94

36

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

Számítógép

Telefon

Fax

Nyomtató

Internet hozzáférés

Kábeltévé

Szkenner

DVD lejátszó

Játékkonzol

2. ábra A háztartások felszereltsége %-os megoszlásban

A különböző anyagi háttérrel és lakóhellyel rendelkező 100 tanuló közül mindössze 1

tanuló válaszolta azt, hogy háztartásukban nem található számítógép és 5, hogy nem

rendelkeznek internet-hozzáféréssel. Ebből feltételezhető, hogy a családok számára

elengedhetetlenné vált az otthon is megtalálható számítógép-használat és a világhálóra való

csatlakozás. Egyértelmű következtetéseket nehéz lenne levonni a két merőben eltérő minta

miatt, azonban a jelentős növekedés tagadhatatlan. Az internet és a számítógép a

háztartások teljes értékű tagjaivá váltak, utolérve a televízió népszerűségét.

Mára ezek az eszközök hatással vannak a mindennapi életre, főként a középiskolás

korosztályra, mivel már egy 2007-es felmérés szerint is a 16-24 évesek közül interneteznek

a legtöbben (84%).103

Ez a szám növekedő tendenciát mutat és 2010-re még nagyobb

arányú lehet az internetet használók aránya e korosztály tekintetében. Az azonban tény,

hogy az egyre idősebb korosztályok hálóhasználati kedve csökken, vagyis arányos

növekedésről van szó.104

Az olvasás, a szórakozás, a kommunikáció újfajta élménye, amit a számítógép és az

internetkapcsolat együttese nyújt a fiatalok számára, kihat a társas életükre, a szórakozási

formájukra, az értékrendjükre.

103 A magyarországi háztartások infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és az egyéni

használat jellemzői 2007, Budapest, KSH, 2008. pp. 7-13. 104 Uo.

- 37 -

Elsődlegesen fontossá váltak a családi, baráti kapcsolatok, valamint a szabadidős

tevékenységek. Ez a három kategória volt az egyetlen, amelyek esetében a döntő többség

(mind három esetében 50% feletti érték) az 1-10-es értékelési skálán 10 pontra minősítette.

9,35

7,58

8,388,74

9,08

6,44

3,33 3,21

5,86

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Pontszámok átlaga

Család

Pénz

Tanulás, munka, hivatás

Kikapcsolódás, szabadidő

Barátok

Kultúra, műveltség

Vallás, hit

Politika, közélet

Olvasás

3. ábra Értékek fontossági sorrendje

A tanulás, a munka nem sokkal lemaradva, a 4. helyre került, de ha figyelembe vesszük,

hogy a pénz fogalma követi, akkor igen figyelemreméltó karrier és pénzorientáltság

olvasható ki. Érdekes, hogy a tanulás milyen előkelő helyen végzett, míg az olvasás a

sereghajtók közé tartozik és csak a vallás és politika kevésbé fontos a tanulók számára. Az

is megállapítható, hogy minél több eszköz áll rendelkezésre az otthoni környezetben, annál

kevésbé tartják fontosnak az olvasást. Ez jelentheti, hogy a tanulás, már nem csak az

olvasott információ által történik, hanem multimédiás és hangzóanyag segítségével is. Az

azonban mindenképpen aggasztó képet mutat, hogy míg sem az olvasás, sem a kultúra és a

műveltség nem a legfontosabb értékek egyikei, addig a megkérdezett 100 tanuló közül egy

sem válaszolta azt, hogy nem akar tovább tanulni. A továbbtanulási kényszer egyértelmű,

azonban az már korántsem biztos, hogy a felsőfokú képzés követelményeinek eleget is

tudnak tenni.

- 38 -

Továbbtanulás

24

42

12

0

22

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45

Igen, egyetemen.

Igen, főiskolán.

Igen, felsőfokú

szakképzésben.

Nem.

Nem tudom még.

4. ábra Továbbtanulási szándék megoszlása

A kultúra és a műveltség valamivel magasabb pontszámot tudott elérni, mint az olvasás,

amely a korábbi vizsgálatok alapján átlagos eredménynek mondható. A műveltség

megszerzése már nem kapcsolódik szorosan az olvasás fogalmához, vagyis az írásos

információhordozók kizárólagos forrásszerepe megszűnni látszik.

- 39 -

3.3.3. Szabadidő felhasználás az olvasás és az internethasználat

tükrében

„Nincs olyan szórakozás, amely

elhódítana a könyvektől.”

(Chaucer)

Amennyiben az olvasás képessége és a műveltség megszerzése nem

különválaszthatatlanok többé, érdemes megvizsgálni, hogy mit, hol, milyen formában

sajátítanak el a tizenévesek.

A szabadidő felhasználásának kérdése az olvasás-és művelődésszociológiai vizsgálatok

állandó résztvevője. Kérdőívemben kifejezetten a könyv- és könyvtárhasználat, valamint

az internet-használat és az olvasás, televíziózás, rádiózás köré csoportosítottam a

kérdéseket. Továbbá szándékom volt felmérni, hogy milyen arányú az elektronikus, online

média és információhordozók használata.

Egy egyszerű táblázat kitöltésével arra kellett választ adni, hogy bizonyos

tevékenységeket kedvel-e vagy sem, illetve, hogy jut-e ideje az adott tevékenység

végzésére a tanulónak. Az eredményeket szintén táblázatban tüntettem fel, mivel így

összeolvasható az egyes tevékenységekre adott választok eredménye. A legrosszabbul az

olvasás teljesített az idő és a kedveltség tekintetében is. A legkevésbé, 60%-uk szeret

olvasni és a leginkább arra nem jut idő, a tévézés és az internetezés javára. Sőt 15%-uk

egyáltalán nem szokott olvasni – középiskolásként hogyan lehetséges ez? – szemben azzal,

hogy internetezni csupán egy százalékuk nem szokott. Ez a jelentős különbség arra utal,

hogy az olvasás súlyos hátrányba kerül az internet és a számítógép-használat mellett.

Annak ellenére, hogy az olvasás egy jóval mobilizálhatóbb tevékenység, mint az

internetezés, még inkább az utóbbira jut idő (77%-nak van ideje internetezni), mintsem az

olvasásra (41%). A világháló olyannyira teret hódít, hogy a televíziózás is kevésbé kedvelt

annál.

Jut rá ideje

Nem mindig jut rá ideje

Egyáltalán nem

szokta csinálni

Szereti Nem

szereti

Televíziózás 64 34 2 88 12

Olvasás 41 44 15 60 40

Internetezés (nem olvasás

céljából) 77 22 1 98 2

2. Táblázat Vélemény a szabadidős tevékenységekről

- 40 -

Arányaiban nézve a legkevésbé kedvelt tevékenység szintén az olvasás, mivel a

válaszadók 40%-a számára nem kellemes időtöltés. Ez azt jelenti, hogy nemcsak hogy nem

szánnak rá időt, illetve a többi tevékenység javára kevesebb időt áldoznak az olvasásra, de

mivel nem is kedvelik ezért kérdéses, hogy amiatt nem szánnak rá időt, mert számukra

nem jelent örömöt, vagy amiatt nem kedvelik az olvasást, mert nincs lehetőségük

megszeretni.

Semennyit Kevesebb, mint 1 óra

1-2 óra 2-4 óra 4-8 óra 8-14 óra 14 óránál

több Összesen

Rádiózás 28 30 19 9 5 4 5 100

Televíziózás 3 10 14 26 20 14 13 100

Olvasás 17 26 29 12 11 3 2 100

Internetezés 0 1 11 18 28 19 23 100

3. Táblázat Szabadidős tevékenységekre szánt idő (egy hétre vonatkozóan)

Erre a kérdésre azonban a többi cselekvéshez való hozzáállás választ ad, hiszen mind a

televíziózásra, mind az internetezésre jut elegendő idő és a többségük kedvelt időtöltése. A

fenti táblázat még inkább részletesebben szemlélteti, hogy a diákok egy héten mennyi időt

fordítanak az egyes cselekvésekre. Ismét kirajzolódik, hogy a rádiózás mellett az olvasásra

szánt idő a legkevesebb, hiszen a tanulók 43% semennyit, vagy legfeljebb egy órát olvas

hetente. Ezt azt jelenti, hogy naponta átlagosan kevesebb, mint 10 percet olvasnak, ami egy

rövidebb könyvfejezet, vagy újságolvasásra elegendő idő. A kötelező olvasmányok és a

napi tananyag elolvasására vajon elegendő ennyi idő?

Az internetezésre és az olvasásra fordított idő megoszlásáról készült kördiagramok jól

szemléltetik, hogy nem időhiánnyal küszködnek a tanulók, hanem az új kommunikációs

csatorna megjelenése jelentősen csökkenti az olvasásra fordított időt. Általános az a

jelenség is, miszerint aki televíziózásra és internetezésre legalább 4 órát fordít hetente az az

olvasást hanyagolja és jellemzően kevesebb idő jut rá, vagyis a mindennapi cselekvések

rangsorában hátrébb szorul.

- 41 -

5. ábra Olvasásra és internetezésre fordított idő hetente, %-os bontásban

Ezek a vélemények annak ellenére alakultak ki, hogy a tanulók egyike sem értékelte úgy,

hogy abszolút nincs szabadideje. A kérdésre, hogy van-e elég szabadidejük 83%-uk felet

igennel, sőt, közülük egynegyedük jó időbeosztással és megtervezett napirenddel

rendelkezik, nem tartja úgy, hogy több szabadidőre lenne szüksége.

Van elég szabadideje?

23%

18%

42%

17%0%

Igen, mert jól

osztom be az

időmet.

Igen, általában

jut időm

kikapcsolódásra.

Igen, bár néha

lehetne több is .

Nem, sokszor

nem jut időm

pihenni,

kikapcsolódni.Nem, soha sincs

szabadidőm .

6. ábra Vélemények %-os megoszlása a szabadidőről

Elmondható, hogy az olvasásra fordítható időt másra használják fel, mivel az

eredményből az olvasható ki, hogy televíziózásra, internetezésre és rádiózásra tevődik át a

hangsúly. Chaucer középkorból származó mondása megdőlni látszik tehát.

Olvasás hetente

17%

26%

29%

12%

11%

3%

2%Semennyit

Kevesebb,

mint 1 óra1-2 óra

2-4 óra

4-8 óra

8-14 óra

14 óránál

több

Internetezés hetente

0%

1%

11%

18%

28%

19%

23%

Semennyit

Kevesebb,

mint 1 óra1-2 óra

2-4 óra

4-8 óra

8-14 óra

14 óránál

több

- 42 -

3.3.4. Digitális olvasás – mit, mennyit és hogyan?

Annak ellenére azonban, hogy 81%-uk naponta az otthonából (95%) használja a

világhálót és túlnyomó többségük online vagy elektronikus forrásokból tájékozódik,

alacsony azok aránya, akik olvasásra (nem csak könyv) használják. Az

információhordozók korántsem olyan elterjedtek, mint amilyet ez a magas használati arány

indokolna. Csupán egyharmaduk olvas könyvet, vagy időszaki kiadványokat a world wide

web segítségével, vagy egyéb elektronikus hordozón. A legkedveltebbek a különböző

fórumok (70%), majd az internetes naplók, blogok (55%), amelyeket a többség szívesen

olvas. Ezeket követik a periodikák, majd a rangsorban az utolsó a könyvek tábora 39%-os

használati aránnyal. Ez arra enged következtetni, hogy amennyiben online vagy

elektronikus olvasásra hajtják a fejüket a diákok, akkor sem az igényes, ellenőrzött,

nyelvtanilag szabályozott szövegeket részesítik előnyben, mivel az ilyen nyílt, közösségi

oldalak általában nincsenek felügyelve ilyen szempontból. Az azonban figyelemre méltó,

hogy értékrendjük és érdeklődési körük hasonló képet mutat atekintetben is, hogy milyen

weboldalakat látogatnak szívesen. A legtöbben az olyan honlapok látogatását preferálják,

amelyeken tanulással kapcsolatos információkat találhatnak. Ezt 86%-uk említette azon

témák között, amelyeket internethasználat során meglátogatnak. A második helyet a

hobbival kapcsolatos honlapok, a harmadikat pedig a filmek foglalják el. Ezek a kiugróan

magas arányt elért témák, jellemzően a fiatalokat érintő és érdeklő kérdések.

Változatosságuk, átalakulásra és változásra hajlamosságuk miatt az internet

kommunikációs lehetőségei remek lehetőséget adnak a virtuális interaktivitásra, amelyet a

diákok igényelnek. Ezek az iskolával, hobbival, egyéni érdeklődési körrel kapcsolatos

témák egyértelműen az internetes keresés és használat középpontjába kerültek. A második

legnépszerűbb kérdéskört a hírek iránti igény határolja körbe. A hírek, a sport és az

utazással kapcsolatos tudnivalók 40% körüli érdeklődési arányt mutatnak. Legkevésbé a

kultúrával és a művészetekkel foglalkozó oldalakat látogatják. Látható, hogy azon túl,

hogy szórakozásra és tájékozódásra használják a világhálót, a tanuláshoz szükséges

információkat rendkívül sokan keresik rajta. Az, hogy a nagymértékű internethasználat

rontaná az esélyét annak, hogy könyvtárba járjanak, meg van az esélye, mivel azok, akik a

tanulmányaikhoz forrásként alkalmazzák a web-et csupán 30,1% látogatja havonta

legalább egyszer a könyvtárat. Ami tovább fokozza a két tábor szétválását az az, hogy

közel azonos arányú az olvasást kedvelők és elutasítók aránya, vagyis azon diákok közül,

akik az interneten keresnek információt a tanuláshoz csupán 27,5% szeret olvasni.

- 43 -

3.3.5. A hagyományos dokumentumok használata, fontossága

Az online olvasási szokásokra és az internethasználatra irányuló kérdések eredményéből,

egy nem túl intenzív és kétségbe vontható minőségű olvasási tevékenység mutatkozik. A

helyzet a hagyományos dokumentumok esetében még inkább egyoldalúvá teszi az olvasás

kontra nem olvasás kérdését. A használat gyakoriságát tekintve a legrosszabbul a könyv

teljesített, amelyet 55%-uk 1 hónapnál ritkábban (ebből 7%-uk soha) nem forgat a

kezében, majd a második helyen a folyóirat található, melyet még kevesebben olvasnak

(20%-uk soha és 31%-uk 1 hónapnál ritkábban). Ezek az arányok azonban kevésbé

mutatnak olyan negatív eredményeket, mint az elektronikus változataik esetében. Mindkét

esetben a papíralapú információhordozó a népszerűbb, de ez nem befolyásolja az olvasás

minőségét. Alapvetően az, hogy az információgyűjtés papírról vagy képernyőről történik

nem jelent egyértelmű minőségbeli javulást vagy romlást. A két olvasási mód két teljesen

különböző környezetet igényel és a használóknak mások az elvárásaik az egyikkel, vagy a

másikkal szemben. A National Endowment for the Arts (NEA) tanulmánya - „Olvasni

vagy nem olvasni” (To read or not to read) – szerint, a vizsgálatban résztvevők az e-

mailezést és az egyéb szakmai szövegek, blogok, levelek olvasását nem tartják valódi

olvasásnak, sőt ezen túlmenve olyan tevékenységeknek gondolják, amelyek elvonják őket

a szépirodalomtól és a szakirodalmi művektől.105

Bár a két „műfajt” nem lehet

összekeverni, azt a tényt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy számos olyan

elektronikus formában elérhető szöveget használunk ma, aminek egykor csak nyomtatott

formája létezett. Jelen esetben azonban nem az új technológia előtérbe kerüléséről van szó,

hanem sokkal inkább arról, hogy a középiskolások körében még a világháló és a

számítástechnikai eszközök sem képesek arra, hogy növeljék az olvasás iránti kedvet.

Kérdéses azonban, hogy amit olvasnak az hasznos-e az olvasási képességüknek, illetve

milyen hatással van rá. A legkedveltebb olvasmánytémák a könnyedebb műfajok közül

kerülnek ki, amelyek a szórakoztatást hangsúlyozzák. A szerelmi, kaland- és

detektívregények, a spot- és hobbikönyvek valamint a sci-fi és fantasztikus művek egyikre

sem kapcsolódik szorosan a középiskolai tananyag és a kötelező olvasmányok körébe.

Természetesen nem azzal van a probléma, hogy ezek után a területek után érdeklődnek a

leginkább a tanulók, mivel ezek is szélesíthetik ismeretanyagukat. Az viszont már

105 COYLE, Caren, Managing technology, E-reading, The Journal of Academic Librarianship. vol. 34. no. 2.

2008. pp. 160-162.

Ism: DÉVAI Péter, Az elektronikus olvasás megkönnyítése, Könyvtári Figyelő. 55. évf. 1. sz. 2009.


URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/e107_plugins/content/content.php?content.181


- 44 -

aggasztóbb eredmény, hogy a tanulmányaikhoz szorosan kötődő vers, novella és

elbeszélés, valamint a színdarab műfajaiban csak megközelítőleg 10%-uk leli örömét.

Mivel a középiskola az általános műveltség megalapozásának lezárása, az érettségire

felkészítő intézmény és a felsőoktatás újabb és újabb generációit teremtő létesítmény,

szomorú, hogy ilyen korán hanyatlásnak indul a szépirodalom iránti vonzalom.

Amennyiben az előbbi 10% körüli tanulói arányt összeegyeztetjük azzal, hogy

mindösszesen 23%-uk válaszolt úgy, hogy iskolai tankönyvet olvas – ami szinte

lehetetlennek tűnik egy középiskolás esetében -, felmerül a kérdés, hogy milyen

képességgel rendelkeznek? Az olvasás képességgé válása nem egyenlő a betűk szavakká,

mondatokká, majd szöveggé alakításával. Az olvasott szöveget el kell sajátítani, értelmezni

kell és tudni kell rá reagálni, ezt pedig csak gyakorlás során lehet elérni. Az olvasási

képesség megfelelő fejlettségi szintje a hatékony kommunikációhoz, a személyes és

társadalmi érdekek érvényesítéséhez elengedhetetlen.106

Ennek fejlesztése azonban

szakmailag nem ellenőrzött szövegek esetén, nem feltétlenül következik be. Józsa

Krisztián és Pap-Szigeti Róbert vizsgálatai alapján az anyanyelvhasználat és az olvasási

képesség fejlődése lelassul, leáll a középiskola végére, de már a középiskola első

osztályától kezdve jelentős csökkenés mutatható ki az általános iskolai előrehaladáshoz

képest.107

Az olvasási képesség fejlesztése a középiskolai évek folyamán már nem kap

közvetlen figyelmet, miközben hatással van az írásbeli anyanyelvhasználat fejlettségére,

ami ugyanakkor visszahat az olvasás képességére.108

3.3.6. Vélemény az olvasásról

Az eredményekből az tűnik ki, hogy egyre kevésbé érdeklődnek az iskolai tananyag, a

kötelezően előírt olvasmányok iránt, a hagyományos formátumú információhordozók

esetében, mivel nem értek el magas eredményeket az ilyen módon olvasható műfajok,

témakörök, érdeklődési körök. Ellenben a tanulást, a karriert fontosnak tartják, többségük

felsőoktatási intézményben szeretne továbbtanulni, de lehetőleg az olvasást kikerülve.

Olvasmányaik a szórakoztató, kikapcsolódást nyújtó témák köré összpontosulnak, valamint

jellemzően a barátok, ismerősök segítségével választanak, szereznek be műveket.

Választásukra jelentős befolyással bírnak a televíziós, rádiós reklámok, valamint az

internet is. Az olvasmányélményt szintén a barátok, ismerősök körében szereti megosztani

106 JÓZSA Krisztián, Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése, Budapest, Dinasztia, 2006. pp. 131-151. 107 Uo. 108 Uo.

- 45 -

a többség, a szülőkkel egyharmaduk beszéli meg az olvasottakat és a pedagógusokkal

mindössze csak 12%-uk (könyvtáros szakemberekkel pedig csupán 1%). Ez az eredmény a

2003-as vizsgálathoz képest javulást mutat annak tekintetében, hogy akkor a

szakközépiskolás tanulók több mint fele senkivel sem beszélgetett az olvasmányairól, ez a

2009-es évben 22%-ra mérséklődött. A barátok akkor is a lista élén álltak, viszont a szülők

tekintetében is javulás látható (12%-ról 36%-ra).109

Mivel azonban a két minta összetétele

nem egyezik meg minden tekintetben, ezért nem egyértelmű, hogy milyen körülmények

változtatták meg a tanulók viszonyulását. Mindenesetre a felnőttekkel (szülők,

pedagógusok, könyvtárosok, stb.) szemben tanúsított bizalmatlanság, ami életkori

sajátosság, kétségtelenül leolvasható.

Mit jelent az olvasás Ön számára?

26%

20%

17%

19%

10%

8% 0%

Kikapcsolódást, szórakozást

Információszerzést,

tájékozódást

Csendes, pihentető szellemi

tevékenységet

Tanulást, önfejlesztést

Unalmas, elfecsérelt időtöltést

Kényszerből végzett

tevékenységet

Egyéb

7. ábra Vélemény az olvasásról %-os megoszlásban

Megállapítható az is továbbá, hogy nem feltétlenül az olvasáshoz való hozzáállással van

a probléma, sokkal inkább a mennyiséggel és a minőséggel. A 7. ábrán látható kördiagram

is azt mutatja, hogy a tanulók alapvetően jó véleménnyel vannak az olvasásról, mivel

többségük (82%-uk) pozitívan nyilatkozott róla. Azok, akik unalmas, elfecsérelt, sőt

kényszer tevékenységként értékelték, jellemzően nem tartoznak az olvasók körébe, vagyis

109 NAGY Attila, Háttal a jövőnek?, Budapest, Gondolat, 2003. [elektronikus dokumentum]



- 46 -

kevesebb, mint egy órát, vagy semennyi időt nem szánnak hetente olvasásra, nem olvastak

(vagy félbehagytak) szépirodalmat az elmúlt egy évben és nem járnak könyvtárba sem,

viszont mindennap jut idejük internetezésre. Az internetezés mértékétől függően

különböző könyvtárhasználati és olvasási szokások olvashatók ki az eredményekből. A

szélsőségesen sokat (több mint 14 órát hetente), vagy éppen keveset (1-2 órát hetente)

internetezők olvasási kedve, valamint könyvtár látogatási gyakorisága is alacsonyabb, mint

azoké, akik 2-8 órát töltenek a világháló böngészésével hetente. Azok, akik átlagosan 1

órát töltenek a WWW hálójában naponta, nagyobb arányban tagjai és használói a

könyvtáraknak. Az is megállapítható, hogy akik rendszeresen járnak könyvtárba azok

közül 82,6%, azok viszont, akik nem járnak könyvtárba 79,1% képviseli a naponta

internetezőket.

3.3.7. Vélemény a könyvtárról

Ezek után lássuk, hogy miként is vélekednek a diákok a könyvtárról. 50%-uk gondolja

úgy, hogy a könyvtár egy hely, ahol könyveket lehet kölcsönözni, ahová azért jár az ember,

hogy megtalálja és hazavigye a számára szükséges dokumentumot. Egy könyv tároló és

szolgáltató központ, ahol jóformán a kölcsönzésen kívül nem igen lehet mást csinálni, de

legalábbis a tanulóknak nincs tudomásuk más lehetőségekről.

Vélemények

15

2

50

4

19

37

0

0

Nem nekem való hely, nem is

járok oda.

Unalmas, használhatatlan hely.

Egy hely, ahol könyveket lehet

kölcsönözni.

Jó, mert olcsóbb, mint a

könyvesbolt.

Jó hely, mert sokféle szolgáltatást

lehet igénybe venni.

Nagy a könyvválaszték, sokat

lehet tanulni, olvasni, nekem való.

A csend, az elmélyülés, a

tájékozódás helyszíne.

Olyan hely, ahol kapcsolatokat

lehet kialakítani.

Egyéb

8. ábra Vélemények a könyvtárról %-os megoszlásban

- 47 -

A 27% megkérdezett, aki kifejezetten pozitívan vélekedik a könyvtárról, a sokféle

szolgáltatást, a nagy könyvválasztékot, valamint a nyugodt légkört értékelte leginkább.

Voltak azonban olyanok is, akik egyszerű pénzügyi megfontolásból gondolnak a

könyvtár használatára, ami a magas kiadvány árak mellett érhető is. A tanulók 15%-át

azonban semmilyen belső vagy külső késztetés nem inspirálja arra, hogy jó véleménnyel

legyenek a könyvtárról. Nem csak, hogy kijelentik, hogy nem nekik való hely, hanem nem

is látogatják, vagyis tapasztalatot sem szerezhetnek, így ez a vélemény nehezen

változtatható. Ez a tábor hasonló képet fest, mint az, amelyik az olvasással kapcsolatosan is

abszolút elhatárolódik; vagyis nem is olvas, nem is szeret olvasni, így igen kicsi az esély

rá, hogy megszeresse a gyakorlat nélkül. Végül pedig említsük meg azokat is, akik szerint

a könyvtár egy unalmas és használhatatlan hely. Ugyan, csak 2% vélekedik így, de ha már

középiskolásként így gondol a könyvtárra, később sem valószínű, hogy javul a megítélése.

3.3.8. Könyvtár- és internethasználat

„A könyv nyelvünk, kultúránk

maradandóságának, folytonosságának,

megújhodásának biztosíték, vigyáz

magára, megvédi magát.

Ma is, holnap is.”

(Domokos Géza)

Sajnos a könyvnek ma már segítő társakra van szüksége, mert az új vész, ami

veszélyezteti fennmaradását, egészen más természetű, mint az eddigiek. Természetesen

jelentősége, átörökítő képessége nem kérdőjelezhető meg, azonban olyan újszerű

technológia és ezáltal trend válik uralkodóvá, amely némileg visszaveti az emberek

használati kedvét. Nem csak a könyvek, de a tőle történelmileg is elválaszthatatlan

könyvtárak sorsára is hatással van az információközpontú társadalom olvasáskultúrájában

bekövetkezett változás. Amikor arról kérdeztem a tanulókat, hogy mi az oka annak, hogy

nem járnak könyvtárba két kimagaslóan nagyarányú választ kaptam eredményül. A

legtöbben (61%) az internetet említették, valamint az időhiányt (40%). Mindkét indok a

könyvtár háttérbeszorulását jelzi, ámbár két különböző megközelítésből. Az időre

hivatkozókat megvizsgálva azt tapasztaltam, hogy annak ellenére érvelnek ezzel az

indokkal, hogy állításuk szerint elég szabadidejük van. Ebből arra lehet következtetni,

hogy nem szívesen áldoznak a szabadidejükből könyvtárlátogatásra, illetve nem

szabadidős tevékenységként gondolnak rá. A másik legnagyobb mértékben említett

- 48 -

könyvtárkerülő ok az internet volt. Amennyiben ekkora mértékben taszítja el a tanulókat a

könyvtári légkörtől és szolgáltatásoktól a világháló, feltételezhető, hogy rengeteg olyan

információt megtalálnak a world wide web segítségével, amire az infokommunikációs

technológia nélkül nehezen bukkannának. Ez az önállóság egyfelől fejleszti a kutatási

készségüket, másrészt számos hibalehetőséget és veszélyt rejt magában. Úgy tűnik ez a

trend több tényező miatt terjed rohamosan. Egyrészt nem biztos, hogy a tanulók

rákényszerülnek a könyvtár használatára, mivel az iskolai feladatok nem igénylik a

mélyreható kutatást és az egyéb iskolai tevékenységek sem. Azonban, ha mégis keresésre,

kutatásra kerül sor, akkor felbukkan egy egyre erősödő és terjedő tévhit, miszerint egy

internetes kapcsolattal rendelkező számítógép mindenre megoldást nyújt, hiszen ami nincs

a neten, az nem is létezik.110

Amennyiben feltételezzük, hogy az iskolai felkészülés nem

igényli az összetettebb és mélyrehatóbb keresési feladatokat, abban az esetben kérdéses,

hogy amit a diákok forrásként felhasználnak az interneten találtak közül, mennyire

hitelesek és felhasználhatók. Az is kérdéses továbbá, hogy keresési gyakorlatuk és

hozzáértésük nélkül milyen mértékben találnak releváns adatokat, dokumentumokat a

weben, ismerve azt a tényt, hogy létezik a világhálónak egy láthatatlan része. Sherman és

Price szerint, ez az internet olyan oldalait foglalja magába, amelyek hiteles, nívós szöveg

oldalak, fájlok, azonban az általános célú keresők technikai korlátaik vagy hiányzó

akaratuk miatt nem tesznek kereshetővé.111

A teljes láthatatlan web része a tudományos

láthatatlan web is, amely a tudományos élet számára releváns adatbázisok és gyűjtemények

elérhetetlen tartalmai az általános keresők számára.112

Ide tartoznak a leginkább szöveges

fájlokból (PDF, DOC, PS, PPT, stb.) álló szakirodalmak, online tartalmak, amelyek az

általános keresőket használók számára nagyobb eséllyel maradnak elérhetetlenek. A

láthatatlan web csak az egyik olyan tényező, ami miatt a könyvtár halálát jósló utópiák

azok is maradnak. Mark Y. Harring további 10 problémakört is megfogalmaz, amelyek a

következőképpen szólnak:

1. Nem minden található meg az interneten, mivel a folyóiratoknak csak nagyjából

8%-a lelhető fel, míg a könyvek esetében ez az arány még kisebb.

110 NAGY Attila – PÉTERFI Rita, Adatok az olvasásról a könyvtár- a számítógép- és az

internethasználatáról. Budapest, Könyvtári Intézet, 2009. pp. 79-112. 111 LEWANDOWSKI, Dirk-Mayr, Philipp, Exploring the academic invisible web

Ism.: SOMOGYI Tamás, A láthatatlan web tudományos részének feltárása, Tudományos és Műszaki

Tájékoztatás. 56. évf. 1. sz. 2009 [elektronikus dokumentum]



- 49 -

2. Az interneten megtalálni valamit olyan, mint tűt keresni a szénakazalban, mert a

keresők képtelenek mindent megtalálni.

3. A weben nincs minőség-ellenőrzés és tartalomkorlátozás sem, ezért bárki

nyilvánosságra hozhat bármit.

4. A digitalizált folyóiratok nem minden esetben teljesek, ezért felhasználásuk

megfontoltságot igényel.

5. A retrospektív információszolgáltatás meglehetősen hiányos, mivel az 1925 előtt

publikált címekből körülbelül 20000 található meg az interneten.

6. Az e-könyv olvasás egészségügyi problémákat okozhat hosszútávon és költséges is.

7. Nem lehet teljesen virtuális könyvtárat létrehozni.

8. A digitalizálás rendkívül drága és szerzői jogi problémákat is felvet.

9. Az interneten szinte minden fiatalabb 15 (ma már inkább 25) évnél.

10. Az internet mindenhol jelen van, de a könyvek hordozhatók és az emberek még

szívesebben használják a papíralapú hordozókat.113

Az internet szédületesen gazdagodó világában ma még a könyvtárak kínálata is

nélkülözhetetlen és az optimális megoldást a két eszközrendszer nem vagylagos, hanem

egymást kiegészítő jellegű, magabiztos ismerete és használata jelenti.114

Az együttes

használat azt is jelenti, hogy az olvasás már kibővült jelentéssel bír és digitális formában is

végezhető. A digitalizálás az olvasás szociológiája felől nézve felfogható úgy is, hogy a

digitális világ segítségével újra meghódítható az olvasás és az írásbeliség egy új, fejlettebb

szintre kerül. Ez a megközelítés a digitális világban használt képernyők természetéhez

kötődik, ezért elavulttá válik a McLuhan óta emlegetett régi probléma, mely a képernyőt (a

mozgó és beszélő képek univerzumát) szembeállítja a Gutenberg- galaxissal, az olvasás

írott, nyomtatott világával. „Az írástól a képernyőig” kifejezés utal egyrészt az írás

képernyővel való helyettesítésére, másrészt pedig az írás képernyőn való jelenlétére és

megjelenítésére is, mivel a digitalizált képernyőn mégiscsak írott kép jelenik meg. Ebből

ered az a paradox kapcsolat társadalmainkban, amely egyrészt az írás burjánzása és az

113 HERRING, Mark Y., 10 reasons why Internet is no substitute for a library. American Libraries. 2001. pp.

76-78.

Ism.: MOHOR Jenő, Tíz ok, amiért az internet nem helyettesítheti a könyvtárat. Könyvtári Figyelő, 47. évf.

4. sz. 2001. [elektronikus dokumentum]

URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2001/4/herring.html 114 NAGY Attila – PÉTERFI Rita, Adatok az olvasásról a könyvtár- a számítógép- és az

internethasználatáról. Budapest, Könyvtári Intézet, 2009. pp. 79-112.

http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2001/4/herring.html

- 50 -

informatikán alapuló kommunikációs gazdaság, másrészt pedig az olvasás haláláról szóló

megnyilvánulások között áll fenn.115

3.3.9. Tendenciák, következtetések

A hagyományos olvasás haláláról beszélni talán túlzásnak tűnik még a 21. század elején,

de a könyvtárhasználat terén évről-évre romlást mutatnak a felmérések. A hanyatlás azért

nem ölt még olyan mértéket, hogy Lancaster papír nélküli társadalmának fantáziája – a

könyvek elavulnak, helyettük teljes szövegű elektronikus dokumentumok állnak majd

rendelkezésre és senkinek sem kell könyvtárba járnia116

– megvalósulni látszódna.

Azonban a könyvtárhasználatra hatással van az olvasmányok beszerzésének helye, olyan

módon, hogy a könyvtárat a családi könyvtár, valamint a könyvesbolt és az internet váltja

fel. 2001-ben a szakközépiskolások 45%-a, 2009-ben már csak a 38%-uk tagja legalább

egy könyvtárnak és azok száma is csökkent, akik több könyvtárnak felhasználója (20-ról

11%-ra).117

A használat gyakoriságát illetően erős periférikusság figyelhető meg. Ugyan

nőtt a havonta legalább egyszer könyvtárba látogatók aránya (34%-ról 50%-ra), de a másik

véglethez tartozók is jelentősen gyarapodtak. Az évi rendszerességgel járók 23%-an

vannak, ami jelentős romlást mutat a 2001-es 30%-hoz képest és azok, akik saját

bevallásuk szerint soha nem járnak könyvtárba, a diákok 27%-át teszik ki. Ebből

kiolvasható, hogy a könyvtárat egyáltalán nem használók tábora nőtt és az eddig évi

rendszerességgel járók egyre kevésbé látogatják a könyvtár intézményét. Az is

feltételezhető, hogy az iskola szeptembertől júniusig tartó időszaka némileg ösztönzően hat

a tanulókra a könyvtár látogatását illetően, ellenben a nyári szünet jelentősen mérsékli az

egyébként is csekély látogatószámot. A felmérés szeptemberben készült, ezért az utolsó

könyvtárhasználattal kapcsolatos kérdésre adott válaszokból kiolvasható, hogy a tanulók

75%-a a nyár folyamán egyáltalán nem volt könyvtárban, sőt 43%-uk egy évnél is

régebben. Azok közül, akik mégis betérnek a bibliotéka falai közé, túlnyomó többségben

kölcsönzés céljából teszik azt. Az, hogy a kölcsönzés ekkora mértékben kedvelt nem

meglepő, hiszen a könyvtár célja végső soron a felhasználók kiszolgálása és

115 CHARTIER, Roger, A könyv metamorfózisai, Könyvtári Figyelő. 4. sz. 2001. pp. 679-689. [elektronikus

dokumentum]

URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2001/4/chartier.html 116 SCHUMAN, Glass, Patricia, Reclaming our technological future, Library Journal. 1990. pp. 34-38. 116 SCHUMAN, Glass, Patricia, Reclaming our technological future, Library Journal. 1990. pp. 34-38.

Ism.: NOVÁK István, Technológiára épülő jövő?, Könyvtári Figyelő. 36. évf. 3-4 sz. 1990. [elektronikus

dokumentum]

URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1990/3_4/schuman_h.html 117 NAGY Attila, Háttal a jövőnek?, Budapest, Gondolat, 2003. [elektronikus dokumentum]


http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2001/4/chartier.html

http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1990/3_4/schuman_h.html


- 51 -

információhordozókkal való ellátása. Másik oldalról a könyvtárakkal szemben egyre

nagyobb elvárás, hogy szociális és egyéb funkciókat is ellásson, azonban erre nem látszik

túl nagy igény, ámbár pozitív, hogy a 2001-es adatokhoz képest javulás mutatkozik.

Utolsó könyvtárlátogatás ideje

15

22

20

17

15

101 Ebben a hónapban

2-3 hónapja

Fél éve

Egy éve

2-3 éve

4 vagy több éve

Soha

9. ábra Utolsó könyvtárlátogatás ideje %-os megoszlásban

Azonban e tekintetben érdemes figyelembe venni azt a tényezőt is, hogy a diákok

mennyire tájékozottak a könyvtárak szolgáltatásaival és lehetőségeivel kapcsolatban. Azok

közül, akik járnak könyvtárba egyharmaduk nem tudja, hogy milyen részlegekkel

rendelkezik az általa használt könyvtár, ezen felül, amikor az elérhetőségek (honlap, e-mail

cím, online vagy elektronikus adatbázis) meglétéről kérdeztem a tanulókat, igen alacsony

arányú válaszokat kaptam. Természetesen lehetséges, hogy valóban nincs az adott

intézmények semmilyen elektronikus elérhetősége, erre azonban igen kevés esély van,

hiszen a 2008-2013-as könyvtárügyi stratégia céljai között is elvárásként szerepelnek

többek között a következők: egy szabványos felépítésű könyvtári portál kialakítása a

használók bevonásával és a nem könyvtári és nem hagyományos információk és ismeretek

(iwiw, wikipédia, könyvesboltok, antikváriumok, más archívumok, elektronikus

szolgáltatások) közvetítése. Ezen kívül az új technológiák bevonása a magasabb szintű

szolgáltatások közvetítésére (könyvtár 2.0, blogok, elektronikus hírlevelek, RSS,

- 52 -

keresőmotorok, személyre szabott keresőszoftverek, ingyenes és nyílt forráskódú

szoftverek és alkalmazások stb.).118

Könyvtárlátogatás célja

54

58 9

15 16

7

00

10

20

30

40

50

60

Könyvkölcsönzés

Egyéb dokumentum

kölcsönzése

Helyben olvasás

Internetezés

Információkérés

Nézelődés

Egyéb szolgáltatások (pl.

kiállítás, rendezvények, stb.)

Egyéb

10. ábra A könyvtárlátogatás célja %-os megoszlásban

Ettől függetlenül számításba kell venni, a nem megfelelő tájékoztatást a könyvtárosok

részéről, valamint az is, hogy maguk a felhasználók nem elég körültekintőek és

érdeklődők. Abban azonban, hogy egy 14-18 éves gyermek miként illeszkedik a

társadalomba és milyen értékeket, normákat fog követni nem csak a pedagógusoknak,

könyvtárosoknak van szerepük, hanem a szülőknek is, vagyis annak, hogy milyen példát

lát a tinédzser. Márpedig ha a 100 tanulóból 37-en mondják azt, hogy senki sem jár

könyvtárba a családjából és 14%-uk egymaga képviseli a családját a könyvtárlátogatók

körében, akkor nem egy motiváló képet kapunk a magyar társadalom legkisebb egységéről.

A könyvtárat nem használók közül, nagyobb eséllyel kerülnek ki a nem olvasó réteg

gyarapítói, amely korunk „betegségét”, a funkcionális analfabetizmust táplálja. Belátható

azonban, hogy a funkcionális analfabetizmus legalapvetőbb magyarázataként, a kulturális-

művelődési okok mögött jelen van az itt számításba vehető rétegek eredendő gazdasági-

társadalmi, vagyis szociokulturális helyzete is, valódi művelődési-tanulási lehetőségeivel,

szokásaival és igényeivel. Más összefüggések között a közoktatás társadalmi és pedagógiai

működési zavarait állítják előtérbe. Az egyre nagyobb tömegeket képző közoktatási

118 Koncepció a könyvtárfejlesztésről, Portál program – a könyvtárügy stratégiája 2008-2013, Oktatási és

Kulturális Minisztérium, 2007. [elektronikus dokumentum]

URL: http://www.okm.gov.hu/letolt/kultura/portal_program_080410.pdf

http://www.okm.gov.hu/letolt/kultura/portal_program_080410.pdf

- 53 -

rendszerek és pedagógiai kultúráik kisebb-nagyobb mértékben, de folyamatosan

újratermelik a funkcionális analfabetizmus tartalékát alkotó rétegeket. Mindezzel együtt a

közoktatási rendszerek pedagógiái tömegméretekben nem vagy csupán kevéssé hatékonyan

képesek arra, hogy a modernizáló törekvéseiket, amelyekben az „elektronikus

vizualitásnak”, illetve instrumentumainak egyre fontosabb szerep jut, azok deviáló

hatásainak ellensúlyozására is felhasználják.119

119 CSOMA Gyula – LADA László, Tételek a funkcionális analfabetizmusról, Új Pedagógiai Szemle. Június

1997. [elektronikus dokumentum]

URL: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00006/1997-06-ta-Tobbek-Tetelek.html

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00006/1997-06-ta-Tobbek-Tetelek.html

- 54 -

Összegzés

A középiskolások körében elvégzett felmérés válaszaiból, eredményeiből egyértelműen

leolvasható, hogy az infokommunikációs technológiák, valamint a technikai és információs

igények is megváltoztak az elmúlt évtizedekben. A minta összetétele miatt a

következtetések nem országos, reprezentatív eredmények, azonban a Heves megyei

fiatalok szokásait jól tükrözik, mivel változatos szociális, családi, környezeti háttérrel

rendelkeznek a válaszadó diákok. Az eltérő családi háttér ellenére a számítástechnikai, a

szórakoztató és a tömegmédiát szolgáltató eszközök jelentős mértékben képviseltetik

magukat a háztartások részekén, amiből kiderül, hogy családi igénnyé vált ezen kellékek

birtoklása. Az otthonok átalakulnak információszolgáltató és kereső-, tájékoztató-,

szórakoztatóközpontokká, ezáltal azok az intézmények, amelyek erre specializálódnak

egyre inkább jelentőségüket vesztik. Az információs társadalom információ és újdonság

utáni igénye erősödik, gyorsabb és pontosabb adatokat igényelnek a felhasználók, azaz a

társadalom tagjai. Az írásbeliség hétköznapi formái, a nyomtatott dokumentumok már nem

állhatnak az információszolgáltatás élén, helyükbe a vizuális dokumentumok

legflexibilisebb, leggyorsabban tudósító változatai, az online források lépnek. Az internet ,

a lakosság által is elérhető és megfizethető jelenléte óta, folyamatosan újabb és újabb

felhasználókat toboroz magának. Könnyen elsajátítható használata, szabadsága,

naprakészsége és állandóan frissülő tartalma miatt megjelentek az online médiák,

periodikák, sőt könyvek is. A hatalmas kínálat, amit a world wide web magába foglal

rendkívül csábító, viszont számos veszélyt is rejteget. Nő a diákok száma, akik egyre

többet interneteznek és minden más szabadidős tevékenységet kevésbé tartanak fontosnak.

Mára, az oly sokáig verhetetlen televíziózás is vesztesként került ki az tevékenységek

közül és győzött az internetezés. Ez önmagában nem lenne aggodalomra okot adó változás,

azonban az már igen, hogy az internethasználat összetétele nem sok jót mutat az olvasás

gyakorlását illetően, sőt minőségi romlást sejtet. Az iskolai felkészüléshez, az interneten

található források nem feltétlenül jelentik a legjobb megoldást, mivel tartalmuk kétségbe

vonható és az olvasási készséget sem fejlesztik, sokkal inkább egyfajta szelektív olvasásra

(és nem értelmezésre) ösztökélik a tanulókat. A megváltozott szerkezetű, új olvasási

képességeket igénylő információhordozók és az olvasásukhoz szükséges hardver és

szoftver eszközök, az internetes adatbázisok, keresőoldalak, mind olyan funkciókat

tartalmaznak, amelyek a gyorsabb, egyszerűbb információkeresést segítik. Ezáltal a

- 55 -

keresés látszólag már nem igényel szakértelmet, csökken az információkereső

szakemberek, intézmények szerepe, mert a felhasználók maguk is rábukkannak a számukra

értékes találatokra. A könyvtárhasználat gyakorisága folyamatosan csökkenő tendenciát

mutat és egyre többen egyáltalán nem igénylik a bibliotékák szolgáltatásait.

A 21. század technológiai fejlődése azonban nem okolható egyedüliként a tekintetben,

hogy az olvasás és a könyvtárhasználat iránti kedv csökken. A család szerepe, a szülők

szokásai szintén hatással vannak a tanulók viselkedésére, szokásaira, értékrendjére. A

kulturális tőke átadásában legalább akkora felelőssége van a társadalom legkisebb

egységének, mint az oktatásnak. A pedagógusoknak, a könyvtárosoknak és a szülőknek

nagy szerepük van abban, hogy a hagyományos és az új technológia kiegyensúlyozottan

legyen jelen a nebulók mindennapi életében. A digitális technológia és a nyomtatott

kultúra nem ellenségek, hanem megfelelő módon tökéletes kiegészítői egymásnak. Ezt az

egyensúlyt azonban nem csak a szakembereknek kötelességük fenntartani, hanem a

használóknak is irányt kell mutatni a tekintetben, hogy egyik a másiknak

komplementere. Az aranyközépút megtalálását, azonban egy átfogó társadalmi

programmal lehetne megvalósítani az oktatás színterein, valamint a köz- és

kulturálisintézmények keretein belül, megfelelően célzott és hosszú távú projektekkel.

- 56 -

Felhasznált irodalom

1. ÁBRAHÁM Mónika [elektronikus dokumentum]

12-14 éves gyerekek olvasási, könyv- és könyvtárhasználati szokásai. Új Pedagógiai

Szemle, Január

URL: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2006-01-ta-Abraham-12

Letöltés ideje: 2010. március 23.

2. ANDORKA Rudolf – FALUSSY Béla – HARCSA István

Időmérleg. Részletes adatok, 1982.

3. ANDORKA Rudolf

Bevezetés a szociológiába, Budapest, Osiris, 2002. pp. 461-486.

4. BAUDRILLARD, Jean

The Shadows of the Silent Majorities. Semiotext, New York, 1983.

5. BIRKÁS Bence (ism.) [elektronikus dokumentum]

SEAMAN, David - GEORGE, Jerry. The Digital Library Federation in America: A

portrait. Zeitschrift für Bibliothekswesen und Bibliographie, 50. köt. 3. sz. 2003. p. 124–

130.


Letöltés ideje: 2010. február 21.

6. BOGNÁR Éva [et al.] [elektronikus dokumentum]

Digitális szakadék monitor, ELTE-ITHAKA, 2004.

URL: http://mek.niif.hu/06500/06560/06560.pdf


7. BUCKLAND, Michael

A könyvtári szolgáltatások újratervezése, Budapest, OSZK, 1998.

8. CAVALLO, Guglielmo – CHARTIER, Roger

Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban, Budapest, 2000. p. 33.

9. CHARTIER, Roger [elektronikus dokumentum]

A könyv metamorfózisai, Könyvtári Figyelő. 4. sz. 2001. pp. 679-689.

URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2001/4/chartier.html


10. CSERNY László

Mikroszámítógépek. 2. javított kiadás, LSI Oktatóközpont, Budapest, 1996.

11. CSÍKSZENTMIHÁLYI Mihály

Az áramlat, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2001.

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2006-01-ta-Abraham-12


http://mek.niif.hu/06500/06560/06560.pdf

http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2001/4/chartier.html

- 57 -

12. CSOMA Gyula – LADA László [elektronikus dokumentum]

Tételek a funkcionális analfabetizmusról, Új Pedagógiai Szemle. Június 1997.

URL: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00006/1997-06-ta-Tobbek-Tetelek.html

Letöltés ideje: 2010. január 18.

13. DAJKÓ Pál [elektronikus dokumentum]

Az európai digitális könyvtár, az Europeana, ITcafé, 2008.

URL: http://itcafe.hu/hir/europeana_prototipus.html


14. DÉVAI Péter (ism.) [elektronikus dokumentum]

COYLE, Caren, Managing technology, E-reading, The Journal of Academic Librarianship.

vol. 34. no. 2. 2008. pp. 160-162.



15. A digitális jövő térképe [elektronikus dokumentum]

Budapest, ITHAKA Kht., 2007.

URL: http://www.ithaka.hu/Letoltheto


16. DRÓTOS László [elektronikus dokumentum]

Elektronikus könyvtári értelmező szótár

URL: http://mek.niif.hu/00000/00079/html/index.htm


17. Elektronikus Periodika Adatbázis [elektronikus dokumentum]

URL: http://epa.oszk.hu/html/bemutatas.html


18. Europeana [elektronikus dokumentum]

URL: http://www.europeana.eu/portal/aboutus.html


19. FÁBIÁN Zoltán [elektronikus dokumentum]

Digitális szakadék és szabályozás. Az infokommunikációs eszközök használatában

mutatkozó társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon, Híradástechnika. 59. évf. 11. sz.

2004.

URL: http://www.hiradastechnika.hu/data/upload/file/2004/2004_11/HT0411-10.pdf


20. FALUSSY Béla – ZOLTÁNKA Viktor

A magyar társadalom életmódjának változásai az 1976-77., az 1986-87. és az 1993. évi

életmód időmérleg felvételek alapján, Budapest, KSH, 1990.

21. FIT jelentés, 2009. [elektronikus dokumentum]

URL: http://www.ekszi.sulinet.hu/suli/oldalak/download/komp_2009.pdf


http://epa.oszk.hu/00000/00035/00006/1997-06-ta-Tobbek-Tetelek.html

http://itcafe.hu/hir/europeana_prototipus.html


http://www.ithaka.hu/Letoltheto


http://epa.oszk.hu/html/bemutatas.html

http://www.europeana.eu/portal/aboutus.html

http://www.hiradastechnika.hu/data/upload/file/2004/2004_11/HT0411-10.pdf

http://www.ekszi.sulinet.hu/suli/oldalak/download/komp_2009.pdf

- 58 -

22. GEREBEN Ferenc [elektronikus dokumentum]

Az ún. „Máté-effektus” az olvasás- és könyvtárszociológiában. Könyvtári Figyelő, 43. évf.

3. sz. 1997.

URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1997/3/gereben.html

Letöltés ideje: 2010. február 27.

23. GEREBEN Ferenc

Könyv, könyvtár, közönség, Budapest, OSZK, 1998. pp. 16-88.

24. Google cégismertető [elektronikus dokumentum]

URL: http://www.google.com/corporate/tech.html


25. HORVÁTH Tibor - PAPP István

Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. pp. 15-234.





28. JÓZSA Krisztián

Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése, Budapest, Dinasztia, 2006. pp. 131-151.

29. KOLTAY Tibor [elektronikus dokumentum]

Virtuális, elektronikus, digitális. Elméleti ismeretek a 21. század könyvtárához. 2007.

URL: http://www.tankonyvtar.hu/site/upload/pdf/b10095.pdf


30. KOMENCZI Bertalan

Információ, ember és társadalom, Eger, Líceum, 2009. pp. 245-300.

31. Koncepció a könyvtárfejlesztésről [elektronikus dokumentum]

Portál program – a könyvtárügy stratégiája 2008-2013, Oktatási és Kulturális

Minisztérium, 2007.

URL: http://www.okm.gov.hu/letolt/kultura/portal_program_080410.pdf


32. KOSKIMAA, Raine [elektronikus dokumentum]

Digital Literature. From Text to Hypertext and Beyond, 2000.

URL: http://www.cc.jyu.fi/~koskimaa/thesis/thesis.shtml


33. LEBERT, Marie [elektronikus dokumentum]

Project Gutenberg (1971-2008)

URL: http://www.gutenberg.org/files/27045/27045-8.txt


http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1997/3/gereben.html

http://www.google.com/corporate/tech.html


http://www.okm.gov.hu/letolt/kultura/portal_program_080410.pdf

http://www.cc.jyu.fi/~koskimaa/thesis/thesis.shtml

http://www.gutenberg.org/files/27045/27045-8.txt

- 59 -

34. MADER Béla [elektronikus dokumentum]

Információs és kommunikációs technológiák kutatási, fejlesztési és innovációs irányai.

Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 48. évf. 9-10. sz. 2001.



35. A magyarországi háztartások infokommunikációs (IKT) eszközökkel való ellátottsága

és az egyéni használat jellemzői 2007, Budapest, KSH, 2008. pp. 7-13.

36. A MEK története… [elektronikus dokumentum]

URL: http://mek.oszk.hu/html/tortenet.html


37. MOHOR Jenő (ism.) [elektronikus dokumentum]

HERRING, Mark Y., 10 reasons why Internet is no substitute for a library. American

Libraries. 2001. pp. 76-78.

URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2001/4/herring.html


38. NAGY Attila – PÉTERFI Rita

Adatok az olvasásról a könyvtár- a számítógép- és az internethasználatáról. Budapest,

Könyvtári Intézet, 2009. pp. 79-112.

39. NAGY Attila [elektronikus dokumentum]

Észak-Európa vagy Balkán?. Könyvtári Figyelő, 54. évf. 2. sz. 2008.




Háttal a jövőnek?, Budapest, Gondolat, 2003.




Kulturális tőke és internethasználat – középiskolás szemmel. Könyv és nevelés, 3. évf. 3.

sz. 2001.

URL: http://www.opkm.hu/konyvesneveles/2001/3/cikk2.html



Modernizáció: globalizáció, amerikanizáció?. Változási tendenciák a hazai és olvasási és

könyvtárhasználati szokásokban. Könyvtári Figyelő, 43. évf. 3. sz. 1997.

URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1997/3/nagy.html


43. Nemzeti Audiovizuális Adattár/Archívum [elektronikus dokumentum]

URL: http://www.neumann-haz.hu/hu/projektek/nava




http://mek.oszk.hu/html/tortenet.html

http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2001/4/herring.html



http://www.opkm.hu/konyvesneveles/2001/3/cikk2.html

http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1997/3/nagy.html

http://www.neumann-haz.hu/hu/projektek/nava


- 60 -

44. Nemzeti Digitális Adattár [elektronikus dokumentum]

URL: http://nda.hu/hu/az_nda


45. NOVÁK István (ism.) [elektronikus dokumentum]

SCHUMAN, Glass, Patricia, Reclaming our technological future, Library Journal. 1990.

pp. 34-38.

URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1990/3_4/schuman_h.html

Letöltés ideje: 2010. április 1.

46. PRÓKAI Margit (ism.) [elektronikus dokumentum]

BARTOSEK, Miroslav, Digitální knihovny – teorie a praxe. Národní knihovna, 15. köt. 4.

sz. 2004. pp. 233-254.



47. ROBOZ Péter (ism.) [elektronikus dokumentum]

Digital Divide: a problem but not a remedy?. ASLIB Managing Information, 8. k. 5. sz.

2001. pp. 7-8.



48. RUSBRIDGE, Ch. [elektronikus dokumentum]

Towards the hybrid lybrary. D-Lib Magazine, no. 7. 1998.

URL: http://www.dlib.org/dlib/july98/rusbridge/07rusbridge.html


49. SOMOGYI Tamás (ism.) [elektronikus dokumentum]

LEWANDOWSKI, Dirk-Mayr, Philipp, Exploring the academic invisible web



50. SZALÓKI Gabriella (ism.) [elektronikus dokumentum]

KOEHLER, Wallace, Digital libraries, digital containers, „library patrons”, and visions for

the future. The Electronic Library, 22.köt. 5.sz. 2004. pp. 401-407.



51. TARI Annamária [elektronikus dokumentum]

Y generáció, Fordulópont. 41 sz. 2008.

URL: http://www.fordulopont.hu/FP-41_y-generacio.pdf


52. THINEMANN Tivadar

Irodalomelméleti alapfogalmak, Pécs, 1931.

In. HALÁSZ László, Vége a Gutenberg-galaxisnak?, Gondolat, Budapest, 1985. pp. 48–9.

http://nda.hu/hu/az_nda

http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1990/3_4/schuman_h.html



http://www.dlib.org/dlib/july98/rusbridge/07rusbridge.html



http://www.fordulopont.hu/FP-41_y-generacio.pdf

- 61 -

Ábra- és táblázatjegyzék

1. ábra Házikönyvtárak mérete - 35 -

2. ábra A háztartások felszereltsége %-os megoszlásban - 36 -

3. ábra Értékek fontossági sorrendje - 37 -

4. ábra Továbbtanulási szándék megoszlása - 38 -

5. ábra Olvasásra és internetezésre fordított idő hetente, %-os bontásban - 41 -

6. ábra Vélemények %-os megoszlása a szabadidőről - 41 -

7. ábra Vélemény az olvasásról %-os megoszlásban - 45 -

8. ábra Vélemények a könyvtárról %-os megoszlásban - 46 -

9. ábra Utolsó könyvtárlátogatás ideje %-os megoszlásban - 51 -

10. ábra A könyvtárlátogatás célja %-os megoszlásban - 52 -

1. Táblázat Születési évek megoszlása - 33 -

2. Táblázat Vélemény a szabadidős tevékenységekről - 39 -

3. Táblázat Szabadidős tevékenységekre szánt idő (egy hétre vonatkozóan) - 40 -

- 62 -

Függelék

Olvasói szokások változása a fejlődő könyvtári információs infrastruktúra következtében

című kérdőív, amely alapján a felmérés készült:

1. Születési éve: ………………

2. Neme:

Nő

Férfi

3. Lakhelye:

Kistelepülés (2000-nél kisebb lakosság)

Nagytelepülés (2000-nél nagyobb lakosság)

Kisváros (25000-nél kisebb lakosság)

Nagyváros (25000-nél nagyobb lakosság)

Megyeszékhely

Egyéb:…………………………………….

4. Kollégiumban lakott már?

Igen, jelenleg is.

Igen, de már nem.

Nem, de szeretnék.

Nem, nincs rá okom, nem is szeretnék.

5. Háztartásuk havi jövedelme:

60 ezer Ft alatt

60-89 ezer Ft

90-149 ezer Ft

150-200 ezer Ft

200 ezer felett Ft

6. Szeretne tovább tanulni?

Igen, egyetemen.

Igen, főiskolán.

Igen, felsőfokú szakképzésben.

Nem.

Nem tudom még.

- 63 -

7. Osztályozza a következő értékeket külön-külön aszerint, hogy mennyire fontosak Önnek.

Az 1-essel az egyáltalán nem fontosakat, a 10-essel a nagyon fontosakat jelölje.

Család

Pénz

Tanulás, munka, hivatás

Kikapcsolódás, szabadidő

Barátok

Kultúra, műveltség

Vallás, hit

Politika, közélet

Olvasás

8. Jelölje be, ha olvasott az elmúlt egy évben: (többet is megjelölhet)

Otthon levő régi könyvet

Az elmúlt évben vásárolt könyvet

Ajándékba kapott könyvet

Barátoktól, ismerősöktől kölcsön kapott

könyvet

Könyvtári könyvet

Egyéb könyvet

Egyiket sem

9. Hány darab könyvet tartalmaz a családi könyvtáruk?

Nincs könyvünk

5-10 db

10-30 db

30-100 db

100-500 db

500-nál több

10. Jelölje be, amely megtalálható az otthonában/kollégiumában!

Számítógép

Telefon

Fax

Nyomtató

Internet hozzáférés

Kábeltévé

Szkenner

DVD lejátszó

Játékkonzol

- 64 -

11. Mikor volt utoljára könyvtárban?

Ebben a hónapban

2-3 hónapja

Fél éve

Egy éve

2-3 éve

4 vagy több éve

Soha

12. Milyen gyakran jár könyvtárba?

Soha

Naponta

Hetente egyszer

Hetente többször

Havonta egyszer

Havonta többször

Félévente egyszer

Évente 1-2 alkalommal

Ritkábban

13. Jelenleg tagja valamelyik könyvtárnak?

Igen, egynek.

Igen, többnek.

Nem, nem is akarok.

Nem, de szeretnék.

14. Családjából hányan járnak könyvtárba (Önt is beleértve)?

Senki

Csak én

2 fő

2 főnél többen

15. Lakóhelyén van könyvtár?

Van, közel.

Van, de messze.

Nincs.

- 65 -

16. Miért nem jár könyvtárba? (Többet is megjelölhet.)

Járok könyvtárba

Messze van a lakóhelyemtől

Nincs rá időm

Anyagi okok miatt

Az interneten megtalálom, amit keresek

Nem ismerem a szolgáltatásaikat

Nem szeretem, mert számomra idegen, barátságtalan hely

Nincs szükségem a szolgáltatásaikra

Egészségügyi okokból

Nem megfelelő személyzet miatt

Nem nyújt megfelelő szolgáltatásokat

Egyéb.:………………………………………….

17. Ha ellátogat a könyvtárba, akkor milyen célból teszi azt? (Többet is megjelölhet.)

Nem járok könyvtárba

Könyvkölcsönzés

Egyéb dokumentum kölcsönzése

Helyben olvasás

Internetezés

Információkérés

Nézelődés

Egyéb szolgáltatások (pl. kiállítás, rendezvények, stb.)

Egyéb:……………………………………………………..

18. Jelölje be, amelyre van lehetőség a könyvtárban, ahová be van iratkozva! (Többet is

megjelölhet.)

Nem járok könyvtárba

Számítógép-használatra

Internetezésre

Nyomtatásra

Fénymásolásra

Szkennelésre

Hordozható adattárolóra menteni

Helyben olvasásra

Könyvtárközi kölcsönzésre

Elektronikus adatbázis használatra

Szakirodalom-gyűjtésre

- 66 -

19. Jelölje be, ha van a könyvtárnak, amelynek tagja! (Többet is megjelölhet.)

Nem vagyok könyvtári tag

Zenei részlege (CD, DVD, egyéb adathordozó)

Média részlege (Videó kazetta, DVD, CD, egyéb adathordozó)

Idegen nyelvi részlege (papír alapú eszközökön kívül más, elektronikus adathordozóval ellátva)

Egyik sincs

Nem tudom, hogy van-e

20. Jelölje be, ha van a könyvtárnak, amelynek tagja! (Többet is megjelölhet.)

Nem vagyok könyvtári tag

E-mail címe

Honlapja

Online adatbázisa (katalógusban keresési lehetőség)

Elektronikus adatbázisa

21. Mi a véleménye a könyvtárakról általánosságban? (Csak egyet jelöljön meg.)

Nem nekem való hely, nem is járok oda.

Unalmas, használhatatlan hely.

Egy hely, ahol könyveket lehet kölcsönözni.

Jó, mert olcsóbb, mint a könyvesbolt.

Jó hely, mert sokféle szolgáltatást lehet igénybe venni.

Nagy a könyvválaszték, sokat lehet tanulni, olvasni, nekem való.

A csend, az elmélyülés, a tájékozódás helyszíne.

Olyan hely, ahol kapcsolatokat lehet kialakítani.

Egyéb:……………………………………………………………

22. Jelölje be, hogy milyen rendszerességgel olvassa a következőket?

Soha Naponta Hetente

egyszer

Hetente

többször

Havonta

egyszer

Havonta

többször

Ritkábban

Könyv

Napilap

Hetilap

Folyóirat

23. Milyen témájú könyveket olvas a legszívesebben? (Többet is megjelölhet.)

Társadalmi regény

Történelmi regény

Vers

Életrajzi regény

Szociológia és politika

Szakkönyv

- 67 -

Novella és elbeszélés

Művészet és művészettörténet

Szerelmi regény

Utazás és útleírás

Sport- és hobbikönyv

Novella

Sci-fi- és fantasztikusregény

Természettudományos

Ismeretterjesztő

Kaland- és detektívregény

Színdarab

Iskolai tankönyv

Egyiket sem

Egyéb:……………………….

24. Az elmúlt egy évben olvasott szépirodalmi könyvet?

Igen, de félbehagytam.

Igen, egyet.

Igen, többet. Szám szerint: …..

Nem, egyet sem.

25. Milyen források alapján választ olvasmányt? (Többet is megjelölhet.)

Papíralapú sajtóanyagból tájékozódom

Elektronikus/online sajtóanyagból tájékozódom

Televíziós/rádiós reklámok alapján

Barátok, ismerősök tanácsa, ajánlása alapján

Csak az iskolai kötelező olvasmányokat olvasom

Interneten informálódom

Könyvtárosok, könyvárusok ajánlása alapján

Csak olyat olvasok, ami a családi könyvtárunkban megtalálható

26. Az elmúlt egy évben milyen formában jutott olvasmányhoz? (Többet is megjelölhet.)

Könyvtárból kölcsönöztem

Baráttól/ismerőstől kaptam kölcsön

Családi könyvtárból

Könyvesboltból vásároltam

Egyéb helyen vásároltam (pl. újságos)

Nyereményként, ajándékként

Iskolai/munkahelyi tankönyvként

Semmilyen formában

Egyéb:………………………………..

- 68 -

27. Hol szokott olvasni? (Többet is megjelölhet.)

Otthon

Iskolában/munkahelyen

Utazás közben

Könyvtárban

Kávézóban, étteremben, egyéb nyilvános helyen

Természetben, parkban

Nem szoktam olvasni

Egyéb:……………………………….

28. Honnan szerzi be általában az olvasmányait?

Családi könyvtárból, könyvtárból, könyvesboltból és ismerősöktől

Könyvtárból, könyvesboltból és ismerősöktől

Könyvesboltból és ismerősöktől

Csak ismerősöktől

Csak könyvtárból

Csak könyvesboltból

Csak családi könyvtárból

Sehonnan

Egyéb:………………………………..........

29. Mit jelent az olvasás Ön számára? (Csak egyet jelöljön be.)

Kikapcsolódást, szórakozást

Információszerzést, tájékozódást

Csendes, pihentető szellemi tevékenységet

Tanulást, önfejlesztést

Unalmas, elfecsérelt időtöltést

Kényszerből végzett tevékenységet

Egyéb:…………………………………………

30. Olvasmányélményeit kivel szokta megosztani, megbeszélni? (Többet is megjelölhet.)

Senkivel

Barátokkal

Szüleimmel

Testvéremmel

Tanárokkal

Könyvtárosokkal

Egyéb:……………………….

- 69 -

31. Szokott internetezni?

Soha

Naponta

Hetente többször

Hetente egyszer

Havonta többször

Havonta egyszer

Ritkábban

32. Hol szokott internetezni? (Többet is megjelölhet.)

1. Iskolában/munkahelyen

2. Otthon

3. Könyvtárban

4. Nyilvános helyen (kávézó, közterület, e-pont, stb.)

5. Nem használok internetet

A leggyakrabban: ………………..

33. Olvassa-e online (interneten) formában a következőket, és ha igen, akkor milyen

rendszerességgel?

Soha Naponta Hetente

egyszer

Hetente

többször

Havonta

egyszer

Havonta

többször

Ritkábban

Könyv

Napilap

Hetilap

Folyóirat

Napló

(blog)

Fórum

34. Jelölje be, ha elektronikusan (hangoskönyv, e-dokumentum, stb.) szokta olvasni a

következőket? (Többet is megjelölhet.)

Könyv

Napilap

Hetilap

Folyóirat

Egyiket sem

35. Az alábbiak közül jelölje be, hogy mire szokta használni az internetet! (Többet is

megjelölhet.)

Nem használok internetet

Híreket olvasni

Tanuláshoz információkat keresni

Munkához szakirodalmat keresni

- 70 -

Hobbival kapcsolatosan nézelődni

Kultúrával, művészetekkel kapcsolatos oldalakat keresni

Utazással kapcsolatban információt keresni

Filmekről informálódni

Sportról informálódni

Autókról informálódni

Egészségügyi témákkal kapcsolatosan informálódni

Sztárokról informálódni

Egyéb:………………………………………………………..

36. Online/elektronikus vagy papíralapú eszközök által tájékozódik inkább?

Online/elektronikus

Papíralapú

Semmilyen formában

37. Hetente mennyi időt fordít átlagosan a következő tevékenységekre?

38. Mi a véleménye a következő tevékenységekről?

Jut rá

ideje

Nem

mindig

jut rá

ideje

Egyáltalán

nem szokta

csinálni

Szereti Nem

szereti

Televíziózás Televíziózás

Olvasás Olvasás

Internetezés

(nem olvasás

céljából)

Internetezés

(nem

olvasás

céljából)

39. Ön szerint elég a szabadideje?

Igen, mert jól osztom be az időmet.

Igen, általában jut időm kikapcsolódásra.

Igen, bár néha lehetne több is.

Nem, sokszor nem jut időm pihenni, kikapcsolódni.

Nem, soha sincs szabadidőm.

Semennyit Kevesebb,

mint 1 óra

1-2 óra 2-4 óra 4-8 óra 8-14

óra

14

óránál

több

Rádiózás

Televíziózás

Olvasás

Internetezés

Documents

Olvasói szokások változása a fejlődő könyvtári infrastruktúra következtében