Jelentés

a Nek-450/2010. számú ügyben,a Hunyadi János Közoktatási Intézmény orosházi telephelyének megszüntetésével

kapcsolatos eljárásról és döntésről

I. A panasz

A Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium orosházi telephelyén tanuló gyermekek szüleinek képviselője panasszal fordult hozzám.

A beadványozó az sérelmezte, hogy a fenntartói jogokat gyakorló megyei közgyűlésnek az orosházi intézményegység megszüntetése iránti döntéshozatali eljárásában a véleményezési joggal bíró testületeknek elvi lehetősége sem volt arra, hogy véleményükkel befolyásolhassák az önkormányzat döntését, mert az eljárás indokolatlanul gyorsan folyt le, a szülőket is a kész tényről és csak szóban tájékoztatták. A panaszos szerint azonban nemcsak az eljárási szabályok sérültek, hanem a sajátos nevelési igényű, beteg gyermekek jogai is, különös tekintettel az utaztatással együtt járó tehernövekedésre. Vélelmezte azt is, hogy az intézkedés mögött az intézményegység tanulóinak 40%-át kitevő roma gyermekek hátrányos megkülönböztetése áll.

A panasz megalapozottságának kivizsgálására – az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény [a továbbiakban: Obtv.] 17. § (1) bekezdése alapján – eljárást indítottam.

II. A vizsgálat módszerei

Tanulmányoztam az átszervezéssel összefüggő, rendelkezésemre bocsátott, illetve nyilvánosan elérhető valamennyi iratot. Így különösen: a Békés Megyei Közgyűlés elnökének a nekem címzett tájékoztató levelét, Békés megye feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervét (a továbbiakban: fejlesztési terv), közoktatási esélyegyenlőségi tervét, a Hunyadi János Közoktatási Intézmény két vezetőjének az intézmény költségvetési egyensúlya kérdéséről készített javaslatát, e tervezet oktatási szakértői véleményezését, az átszervezéssel kapcsolatban lefolytatott véleményezési eljárásról készített jegyzőkönyveket, az átszervezés ellen tiltakozó szülői petíciót, az Orosházi Cigány

NEMZETI ÉS ETNIKAI K ISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI B IZTOSAH-1051 Budapest, Nádor u. 22.www.kisebbsegiombudsman.hu

Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) ehhez kapcsolódó nyilatkozatát, a CKÖ-nek adott választ, a 78/2010. (IV.30.) KT. határozatot, ennek előterjesztését, illetve az ehhez kapcsolódó Művelődési, Oktatási, Sport Bizottság (MOSB) tanácskozásáról készült jegyzőkönyvet.

Munkatársam több beszélgetést folytatott a beadványozóval, az ügyben eljáró oktatási szakértővel, az önkormányzat oktatási referensével, konzultált az Oktatási Hivatal szakembereivel.

Elemeztem az intézmény-átszervezésre vonatkozó jogszabályokat.

III. Megállapítások, következtetések

III.1. A fejlesztési tervről

A megyei fejlesztési tervnek el kell látnia – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kotv.) 85. § (4) bekezdésében szabályozott – intézkedési terv funkcióját is a megyei önkormányzat kötelező feladatai, illetve közoktatási intézményei vonatkozásában.

A hatályos fejlesztési terv nem tölti be e jogintézmény (jogbiztonságot, tervezhetőséget szolgáló) valódi funkcióját, mert nem tartalmaz a megyei önkormányzat kötelező feladatainak ellátása körében a saját intézményhálózatának fenntartására, működtetésére, fejlesztésére, átszervezésére számon kérhető, világos, ütemezett, kellően konkrét tervet.

A megyei fejlesztési terv egy helyzetelemzésből kiindulva egyrészt megyei szintű, átfogó közoktatási koordinációs irányokat, együttműködési elveket, az oktatási intézményhálózat átjárhatóságának biztosítékait, másrészt (önálló fejezetben) a megyei önkormányzat kötelező feladatai ellátásának tervét tartalmazza.

A Kotv. 88. § (1) bekezdésének 4. mondata ez utóbbit így fogalmazza meg: A megyei fejlesztési tervben önálló fejezetként jelenik meg az e törvény 86-87. §-ában meghatározott kötelező megyei önkormányzati feladatok ellátására, ennek keretei között a nyolcadik évfolyam elvégzése után középfokú tanulmányok folytatása iránti igények teljesítésére vonatkozó terv. Vagyis, a megyei fejlesztési tervnek valójában el kell látnia – a Kotv. 85. § (4) bekezdésében szabályozott – intézkedési terv funkcióját is a megyei önkormányzat feladatai, illetve a feladatellátást végző intézményei vonatkozásában.

Az önkormányzati intézkedési terv, ahogy a megyei fejlesztési terv is, a jogbiztonsághoz fűződő alkotmányos érdeket szolgálja a közoktatás területén; az előrelátás, a tervszerűség, a folyamatosság, az érdekeltek széles körének (szülők, tanulók, pedagógusok, stb.) tervezéshez szükséges informálása a funkciója. Végrehajtási jellegű részletszabályok nélkül, de tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni, továbbá, az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket.

A megyei önkormányzati döntéshozatalnak a fejlesztési terv külön fejezetében megfogalmazott („intézkedési”) tervre kell épülnie az általa fenntartott intézmény átszervezése során is.

2

Békés megye fejlesztési tervének 58. oldalán olvasható, hogy a sajátos nevelési igényű (sni) gyermekek ellátását szolgáló szegregált iskolákban a speciális tárgyi-személyi feltételek „optimálisak”, amit csak ellenőrizni kell, meg az is, hogy a terápiás célú foglalkozásokat nem mindenütt látja el gyógypedagógus, majd az, hogy „a fent leírt ellentmondások sürgős változást igényelnek a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének a biztosítása céljából”. Vagyis, a sni gyermekek ellátása körében intézkedésre csak ott van szükség, ahol nincs megfelelő számú gyógypedagógus.

A fejlesztési tervben az Orosháza szó egyszer sem olvasható, de még csak ki sem következtethető változtatási szándék a Hunyadi János Közoktatási Intézmény orosházi telephelyével kapcsolatban.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a fejlesztési terv és az intézmény-reorganizáció címszóval meghozott döntés között nincs értelmezhető kapcsolat, vagyis előbb (törvényben előírt eljárás lefolytatásával) a fejlesztési tervet kellett volna módosítani, majd ezt követően előkészíteni (törvényben előírt másik eljárás lefolytatásával) magát a döntést.

III.2. Az átszervezéssel1 kapcsolatos véleményeztetési eljárásról

A szülők, a tanulók és más érdekeltek jogainak garanciális biztosítéka a szabályszerű véleményeztetési eljárás.2 A véleményeztetési eljárás funkciója az, hogy a vélemények érdemben befolyásolhassák a döntési jogkörrel rendelkező álláspontját. Alkotmányosan visszás az az eljárás, amelyik nem biztosítja ezt az elvi lehetőséget.

A közgyűlés elnökétől kapott tájékoztatás szerint a megyei önkormányzat „a hatályos jogszabályoknak megfelelően tájékoztatta az iskola valamennyi dolgozóját, az iskolai szülői szervezetet, a diákönkormányzatot, […] rendkívüli szülői értekezletre is sor került. Ezen a fórumon […] a résztvevők az összes feltett kérdésükre választ kaptak a fenntartó képviselőjétől.”

1A 2010. évi LXIII. törvény a Kotv. átszervezésre vonatkozó szabályait (Békés Megye Önkormányzata reorganizációs döntését követően) 2010. június 14-ei hatállyal módosította. A Kotv. 121. § (1) bekezdés 15. pontja és a 37. § (5) bekezdés b) pontja összevetése alapján: e dátumtól kezdődően nem minősül átszervezésnek a telephely megszüntetése sem, ha az intézkedés kizárólag a feladatellátáshoz már nem szükséges (az alapító okiratban szereplő) vagyon elvonására irányult és a feladatot a fenntartó továbbra is ellátja. Az átszervezés új szabályai tehát a konkrét esetre nemcsak az időbeli hatály eltérése miatt, hanem azért sem hívhatóak fel, mert nem „egyszerű” vagyonelvonó, hanem működési hatékonyságot, kapacitáskihasználtságot javító költségvetési döntésről volt szó. (Békés Megye Önkormányzata az orosházi telephelynek egyébként sem tulajdonosa.) 2Kotv. 102. § (3) bekezdése: A fenntartó a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése előtt beszerzi az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek (közösségnek), az iskolai diákönkormányzatnak, a nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelésben-oktatásban részt vevő intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a fenntartótól függően a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat, illetőleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének, szakközépiskola és szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara véleményét. Az e bekezdésben meghatározott vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához - az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva - legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére.

3

Az áttanulmányozott négy jegyzőkönyv, illetve a panaszos és más szülők ezekhez fűzött szóbeli, illetve írásbeli kiegészítései szerint:

1. Az alkalmazotti közösségek, szülői közösségek, diákönkormányzatok tájékoztatása és véleményeztetése nyomatékosan az átszervezésre irányult, a Kotv. ezt a kérdéskört szabályozó szakaszára mindig utaltak.

2. A fenntartói tájékoztatás kizárólag szóbeli volt, miközben a Kotv. 102. § (3) bekezdése szerint minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll.

3. Az oktatási szakértő – a megyei feladatellátás optimalizálhatóságáról (!) való – véleményadásra felkérése egy ízben3 részletek említése nélkül, egy más alkalommal4

pedig egy megválaszolatlanul maradt (!) szülői kérdésként került szóba: „Szakértő véleménye a döntés előkészítésében ki lett kérve? Lehetséges, hogy egy pszichológus, gyermekorvos véleménye segítené a mérlegelést.”

4. Megnyugtató válasz nem érkezett egyetlen olyan kérdésre sem, amely a szülők és a sérült, illetve gyógypedagógiai ellátásban részesülő gyermekek aránytalan tehernövekedését firtatta, a legjellemzőbb válasz: „A feladatellátás a megyének kötelező feladata, de nincs előírva, hogy hol kell ellátni. Nincs pénz.”5

5. Az első közlés és a döntéshozatal között mindössze három nap telt el, miközben a Kotv. 102. § (3) bekezdése szerint a vélemény kialakításához - az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva - legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére.

6. Az átszervezéssel elérhető megtakarítás „annak függvénye, hogy hogyan reagálnak a szülők és a diákok […] a legoptimálisabb esetben 20-22 millió Ft-os megtakarítás”6, vagyis a szülői igények felmérését is tartalmazó előzetes hatástanulmány még az átszervezés költségvetési kihatásaival kapcsolatban sem készült.

Összegezve az előzőeket megállapítható, hogy a véleményeztetési eljárást áthatotta a sietség, sokkal inkább formális közlés, semmint párbeszéd volt, a fiskális szempontokkal szemben teljesen háttérben maradt egy fejlesztő osztály, négy értelmileg akadályozott csoport, egy összevont speciális szakiskolai osztály tanulóinak és szüleinek a nyilvánvaló érdeksérelme, miközben a szülők érthető ellenállása miatt a 20-22 milliós megtakarítás jelentős része el is veszhet.

III.3. A CKÖ jogairól

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (Nektv.) a kisebbségekhez tartozók képzésére is kiterjedő döntéssel kapcsolatban általánosan7, a Kotv.8

pedig tételes megfogalmazásban biztosít széleskörű egyetértési jogokat az érintett kisebbségi önkormányzatnak. Az általános szabály akkor hívható fel, ha speciális szabály a kérdést nem rendezi.

3 Orosháza, április 27., a jegyzőkönyv 4. oldalán 4 Orosháza, április 29., a jegyzőkönyv 3. oldalán5 Orosháza, április 27., a jegyzőkönyv 2. oldalán 6 Mezőkovácsháza, április 28., a jegyzőkönyv 2. oldalán 7 Nektv. 28. § (2) bekezdés8 Kotv. 85. § (4) bekezdés, 88. § (6), (7), (9), (12) bekezdés, 90. § (4) bekezdés, 102. § (12), 103. § (5) bekezdés

4

Mivel a Kotv. az átszervezés kapcsán a kisebbségi önkormányzat egyetértési jogait is szabályozza9, e jogszabály szerint kell eljárni: a Hunyadi János Közoktatási Intézmény orosházi telephelyén nem folyik cigány kisebbségi nevelés-oktatás, ezért sem a helyi, sem a területi CKÖ nem rendelkezett az átszervezés során egyetértési joggal.

Mivel az átszervezéssel érintett tanulók 40%-a (ezt az adatot az eljárás során senki sem vitatta, így tényként kezelem) roma, egyetértési jog hiányában is indokolt lett volna a cigány kisebbségi önkormányzat véleményeztetési eljárásba való formális bevonása is. Ez elmaradt: a CKÖ-t hivatalosan nem kérték fel véleménynyilvánításra; a CKÖ sem határozati formában fejtette ki véleményét, hanem a szülői petícióhoz kapcsolódó Támogató nyilatkozatban. E nyilatkozatra adott intézményfenntartói válasz nem tér ki arra, hogy miért nem keresték meg a CKÖ-t, pusztán annyit mond, hogy „a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően minden érintett a törvény által előírtak szerint tájékoztatva lett a megfelelő fórumon, a megfelelő módon”. A fenntartói válaszlevél azért is elfogadhatatlan, mert a CKÖ a szülők petíciójára hivatkozik, ahhoz csatlakozik, de az abban foglalt felvetésekre (a sérült gyermekek családból való kiszakítása, a beteg gyermekek utazásra, idegen környezetben élésre képtelen volta, stb.) érdemben nem reagál.

Álláspontom szerint az átszervezési eljárás során nem érvényesültek maradéktalanul a kisebbségi önkormányzat roma tanulók érintettségén alapuló együttdöntési jogai. Meg kell azonban jegyeznem, hogy miután a döntést a megyei önkormányzat hozta, az egyeztetésbe elsődlegesen a területi CKÖ-t lett volna indokolt bevonni.

III.4. A szakértői véleményről

A szakértőnek általában véve csak abban a kérdésben kell állást foglalnia, aminek megválaszolására felkérik. A válaszadás során azonban a szakértő vizsgálatának a megbízás figyelembevételével az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie, köteles a megbízójának figyelmét felhívni minden olyan körülményre, amely az általa ismert adatokra tekintettel a szakvélemény felhasználását befolyásolhatja és szükséges a megbízó érdekeinek megvédéséhez.

Az intézményátszervezéssel kapcsolatban a fenntartó köteles kikérni független oktatási szakértő véleményét. Mivel a Kotv. kógens módon meghatározza a szakértő által megvizsgálandó-megválaszolandó kérdéseket is, a szakértő véleményének ezekre mindenképpen ki kell terjednie. Meg kell vizsgálnia, hogy a tervezett döntés az érintett tanulóknak korábban nyújtott pedagógiai szolgáltatásokat, megkezdett pedagógiai programokat továbbra is megfelelő színvonalon biztosítja-e, illetve azt, hogy az új körülmények nem jelentenek-e aránytalan tehertételt a tanulónak és a szülőnek.10

Ha a fenntartó nem saját (önkormányzati határozattal is kifejezett) intézményátszervezési tervével kapcsolatban kéri a szakértő véleményét, hanem az átszervezést esetlegesen megalapozó, előkészítő munkaanyaggal kapcsolatban, vagyis a véleményt nem egyértelműen, nem minden kétséget kizáróan az átszervezéssel kapcsolatban kéri, akkor az ennek alapján

9 Kotv. 88. § (12) bekezdése: Ha az óvodában, iskolában nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás folyik, a (6)-(7) és (9) bekezdésben meghatározott döntéshez a helyi önkormányzatnak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes - fenntartótól függően települési, vagy területi - kisebbségi önkormányzat egyetértését és az országos kisebbségi önkormányzat véleményét.10 Kotv. 88. § (6) bekezdés

5

elkészült szakértői vélemény nem használható fel az átszervezés során. (Különösen akkor, ha az a megfelelő színvonal és az aránytalan teher kérdésének megválaszolására nem, vagy nem teljes körben terjed ki.)

Az oktatási szakértő megbízásával kapcsolatban a fenntartó az Oktatási Hivatal közreműködését köteles igénybe venni11 egyrészt azért, hogy a konkrét helyzethez valóban megfelelő szaktudással12 rendelkező szakértő legyen felkérhető, másrészt amiatt, hogy a megbízott függetlensége egy érdektelen fél közbeiktatásával is nyomatékosítható legyen.

A konkrét esetben: 1. Az önkormányzat nem saját tervével, hanem a Hunyadi János Közoktatási Intézmény

két vezetőjének munkaanyagával, „az intézmény működésének és hatékonyságának […] az intézmény által kezdeményezett módosítási javaslataival” kapcsolatban kért véleményt.

2. E munkaanyag „2010. évi költségvetés” tárgymegjelöléssel, „bevételek, személyi jellegű kiadások, dologi kiadások, a költségvetési egyensúly megtartásának esélyei, a feladatszervezés indokoltsága, a feladatellátás átszervezésének kockázati tényezői” alcímeket tartalmazza, vagyis alapvetően fiskális szempontokat elemez, az aránytalan teher kérdéskör –a kockázati tényezők között – ezeknek alárendelten jelenik meg, és úgy, hogy három kockázati faktor mérséklésére javaslatot sem tesz.

3. Az önkormányzat szakértőnek feltett kérdései csak közvetetten utalnak a megfelelő színvonal, s egyáltalán nem vonatkoztathatóak az aránytalan teher kérdésköreire.

4. Az önkormányzat az átszervezés fogalmát, a szakértő felkérésének törvényi kötelezettségét a véleményadásra felkérésben13 nem említi, ez különösen annak fényében beszédes információ, hogy a véleményező fórumok tájékoztatása során viszont erre kiemelt figyelmet fordított.

5. Az önkormányzat nem kereste meg az Oktatási Hivatalt (OH): nem az OH által kijelölt szakértőt kérte fel véleményadásra.

6. Az ügyben eljáró szakértő az OH nyilvántartása14 szerint tanügyigazgatás szakterületen térségi (kistérségi, megyei, régiós) tervezés és fejlesztés szakirányon szakértelemmel rendelkezik, tehát „általános” intézményátszervezési ügyben felkérhető véleményadásra. Az OH tájékoztatása szerint azonban a szakértői névjegyzéken 53 olyan szakértő található, akik tanügyigazgatás-térségi tervezés mellett sni gyermekek nevelése-oktatása és/vagy egyenlő bánásmód szakterületen is rendelkezik szakértelemmel. (Közöttük Békés megyei is van.)

7. A szakértői vélemény az átszervezés, a megfelelő színvonal, az aránytalan teher, az egyenlő bánásmód, a gyermek mindenek felett álló érdeke fogalmát véleményében nem használja, nem elemzi a megkezdett pedagógiai programok, gyógypedagógiai és egyéb szolgáltatások folytathatóságát, nem tér ki a két telephely közötti távolság kérdéskörére, a kollégiumi ellátás és a család nyújtotta biztonság dilemmájára. A gyógypedagógiai feladat ellátásának vizsgálati szempontja csak a létszám és a kapacitás volt, ez is részletezés, kibontás nélkül, miközben 65-70 súlyos, középsúlyos

11 Kotv. 88. § (6) bekezdés12 A közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről 38/2009. (XII. 29.) OKM rendelet 6. § (1) bekezdése szerint: A szakértő tevékenységét országos illetékességgel kizárólag a jogosult szakterületen, szakiránynak megfelelően folytathatja. 13 Ezt az anyagot ugyan nem kaptam meg, de a szakértői véleményből ez egyértelműen kiderül.14 http://www.ohkir.gov.hu/SzakertoiVizsgaztatoiNevjegyzek/Szakerto/SzakertoView.aspx?id=136047

6

fogyatékkal élő tanuló sajátos nevelési igényének elláthatóságát, az átszervezéssel keletkező tehernövekedését külön-külön is, egyénenként is meg kellett volna vizsgálni.

8. A szakértő véleményének összegzésében kifejezetten „az intézmény által kezdeményezett módosítási javaslatokkal” összefüggésben állapítja meg, hogy ezek „mind a hatékonyság, mind a szakmai szolgáltatás színvonalának emelését szolgálják”, s hogy a javaslatok a „feladat-ellátási kötelezettségével és annak módjával” összhangban vannak, magyarán a kötelező feladat az eddigi kettő helyett egy telephelyen is jól (törvényes és színvonalasan) ellátható.

9. A szakértő kizárólag iratelemzést végzett, de a ténylegesen áttanulmányozott konkrét iratokról nem tesz említést sem, illetve a „feladat-ellátási helyek tárgyi megfelelősége” ily’ módon nem, vagy csak igen-igen korlátozottan vizsgálható.

10. Sietségről tanúskodik az is, hogy a szakértői vélemény hónapmegjelölés nélküli datálással lett elküldve.

11. A felkért szakértő elmulasztotta felhívni a megbízó önkormányzat figyelmét a feltett kérdések pontatlan és hiányos voltára — feltéve, ha tudta, hogy a véleményét az önkormányzat a Kotv. 88. § (6) bekezdésében írt kötelezettség teljesítése érdekében, intézmény-átszervezéssel kapcsolatban akarja felhasználni.

Összegezve az előzőeket, az intézmény költségvetési egyensúlya kérdéséről készített intézményvezetői javaslat szakértői véleményeztetése, illetve a vélemény sem formájában, sem tartalmában nem alkalmas az átszervezést kimondó fenntartói döntés törvényes megalapozására.

III. 5. A megyei önkormányzat szakvéleményéről

A megyei önkormányzat érdemben vizsgálni köteles saját intézménye átszervezése előtt is, hogy a tervezett döntés a megyei fejlesztési tervvel összhangban van-e, s hogy a megfelelő színvonal biztosítására és az aránytalan tehertétel elkerülésére vonatkozó szabályoknak megfeleltethető-e. Ezekről a kérdésekről szakvélemény kiállítása helyett (mivel a megkereső és a megkeresett önkormányzat azonos: értelemszerűen) csak nyilatkozni kell. A Kotv. szerint15 a megyei önkormányzat szakvéleménye kiemelt fontossággal bír, hiszen a közgyűlés arról nyilatkozik, hogy a megkereső helyi önkormányzat a közoktatási feladatairól továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik-e oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet; ezért a szakvélemény csak érdemi vizsgálatot követően születhet.

Békés Megye Önkormányzata úgy döntött a Hunyadi János Közoktatási Intézmény „reorganizációjáról”, hogy a közgyűlés külön nyilatkozatot az átszervezés és a megyei fejlesztési terv összhangban lévőségéről nem tett, így arról sem, hogy a megfelelő színvonal és az aránytalan teher kérdéskörét hogyan érinti a tervezett átszervezés.

E jogsértés oka nyilvánvalóan az „időzavar”, amit problémaként említ a MOSB elnöke a testület április 28-ai ülésén maga is.

15 Kotv. 88. § (6) bekezdés második mondata

7

Fontos, hogy a MOSB elnöke két nappal a közgyűlési döntés előtt még megoldásra váró feladatként jelzi, hogy az átszervezés és a fejlesztési terv összhangjáról állást kell foglalni (a rendelkezésemre álló adatok szerint erre végül nem került sor), valamint a bizonytalanságról árulkodik, hogy a Magyarbánhegyesre bejárni képtelen fogyatékos tanulók utaztatásának a megoldását még nem látja biztosan, így fogalmaz: „Bár ez lehet, hogy kollégiumi ellátással áthidalható.”

III.6. A fenntartói jogok korlátai

Az önkormányzatnak feladat-ellátási és nem intézmény-fenntartási kötelezettsége van. Az önkormányzat intézményeinek megszüntetéséről, átszervezéséről mérlegelési jogkörében eljárva dönt. A mérlegelési jogkörben hozott intézmény-fenntartói döntés is jogellenes azonban, ha a törvényben foglalt kötelező mérlegelési szempontokra tekintet nélkül születik. A közoktatási törvény alapelveinek még a mérlegeléssel hozott fenntartói döntés során is érvényesülniük kell. A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét, illetve az egyenlő bánásmód követelményét veszik figyelembe.16 A gyermek mindeneke felett álló érdeke akkor érvényesül egy intézmény-átszervezés során, ha a fenntartó a kérdés valamennyi aspektusát a lehető legmélyebben, legaprólékosabban, legkörültekintőbben és felelősségteljesen megvizsgálva, a gyermekek, tanulók érdekeit előtérbe helyezve, a rendelkezésre álló lehetőségek közül a gyermek számára legkedvezőbb mellett dönt. A fiskális-költségvetési szempont a gyermek mindeneke felett álló érdekéhez képest csak alárendelten jelenhet meg.

A komplex megközelítésnek része a korábban elért megfelelő színvonal biztosítása, az aránytalan teher tilalmának a betartása, a gyermek fejlődésének minden lehetséges módon való támogatása és a humánum.

A gyermek mindeneke felett álló érdeke és az egyenlő bánásmódhoz való jog alapján az sni és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai szolgáltatások hozzáférési esélyének, elérhetőségének, az akadályok leküzdésének egyenkénti, tételes vizsgálata egy intézmény-átszervezés során elengedhetetlen. A konkrét esetben ilyen elemzésre nem került sor, holott Békés megye esélyegyenlőségi programja is kimondja (az összegzés rész első mondataként), hogy a „Békés Megyei Önkormányzat különös figyelemmel kíséri a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek helyzetét…”

A rendelkezésemre álló információk alapján ugyanakkor az átszervezési eljárásnak és döntésnek nem volt kimutatható köze ahhoz, hogy a tanulók 40%-a cigány származású.

IV. Intézkedések

16 Kotv. 4. § (7) bekezdés, 4/A. §

8

IV.1. A feltárt visszásságok orvoslása, továbbá az Alkotmány 67. §-ában biztosított gyermeki jogok érvényesülése érdekében, az Obtv. 21. § (1) bekezdése alapján, az alábbi

kezdeményezésekkel

fordulok Békés Megye Önkormányzata Közgyűléséhez:

1. Helyezze hatályon kívül a „Hunyadi János Közoktatási Intézmény reorganizációja” címet viselő 78/2010. (IV.30.) Kt. határozatot.

2. Állítsa le a határozat végrehajtása érdekében folyamatban lévő intézkedéseket, munkákat.

3. Részletes útmutatóval tájékoztassa az érintett intézményegység-vezetőket a határozathozatal előtti állapot helyreállításához szükséges intézkedésekről.

IV.2. A jövőbeni jogsértések elkerülése érdekében, az Obtv. 21. § (1) bekezdése alapján, az alábbi

kezdeményezésekkel

fordulok Békés Megye Önkormányzata Közgyűléséhez:

1. A Kotv. 88. § (1) bekezdés 4. mondata szerinti tartalommal módosítsa a fejlesztési tervet. A módosítás során legyen figyelemmel arra, hogy a fejlesztési tervnek az önkormányzat feladatai, a feladatot ténylegesen ellátó közoktatási intézményei vonatkozásában az intézményfenntartás, működtetés, intézménymegszüntetés és átszervezés fő vonalait tartalmaznia kell. 2. A szülők, a tanulók és más érdekeltek esetleges véleményeztetési eljárását úgy folytassa le, hogy a vélemények érdemben befolyásolhassák az álláspontját.3. Minden intézményfenntartói jogkörben hozott jövőbeni döntése, intézkedése meghozatalakor – így különösen, ha az a Hunyadi János Közoktatási Intézmény orosházi telephelyét érinti – a gyermek mindenek felett álló érdekét vegye figyelembe, és tartsa meg az egyenlő bánásmód követelményét.

Budapest, 2010. július

Dr. Kállai Ernő

9